Szülővárosunk, Zenta, a Tisza-parti gesztenyefasoros kisváros

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szülővárosunk, Zenta, a Tisza-parti gesztenyefasoros kisváros"

Átírás

1 Memoár 143 Recskó Szabolcs A MAGYAR KIRÁLYI V. HONVÉD GÉPKOCSIZÓ VONATOSZTÁLY EGYIK KATONÁJÁRÓL Szülővárosunk, Zenta, a Tisza-parti gesztenyefasoros kisváros mindig is részese volt a történelem forgatagos eseményeinek. Jártak itt tatárok, mongolok hadai, a törökök népes hordája. Itt verték tönkre az Úr évének szeptemberében SAVOYAI JENŐ hadai II. MUSZTAFA szultán szeme láttára a Tiszán átkelő török haderőt. Átélte ez a város az 1848-as forradalmat, az I. és a II. világháborút is... A délvidéki magyaroknak nem volt könnyű a sorsuk, akárcsak a Kárpát-medence más területein élőknek sem. Méltán példázza ezt az egész XX. század. Az itt élő emberek lett légyen bármi is a foglalkozásuk igyekeztek helytállni, bárhogyan is fordult az életük. A sors pedig a legtöbbször bőven mérte a megpróbáltatásokat. A világháborúk hősi halottjai mellett meg kell emlékeznünk azokról a csendes túlélőkről is, akik megtették azt, amit megkövetelt tőlük a Haza, és visszatértek a véres pokolból. Nem szabad elfelednünk azt a nem mellékes körülményt sem, hogy nem csak a győztesek történelme létezik! A mai modern történelem sok kicsiny mozaikkockából tevődik össze, s az így egybeálló képben helye van a mi történelmünknek is, az egyes régiók helytörténetének. A helytörténeti kutatásoknak pedig pontosan ezen apró mozaikkockák felkutatása, megmentése és prezentálása a célja. Ehhez igyekeznék hozzájárulni túl azon a kötelességtudaton, hogy egyrészt hivatásbeli, másrészt pedig mint hálás leszármazott megírjam drága nagyapám történetét. GYERMEKKOR ÉS IFJÚSÁG Apai nagyapám, RECSKÓ BÉLA a trianoni békediktátum évében, április 4-én született RECSKÓ SÁNDOR és MÁRIA első-

2 144 Recskó Szabolcs szülöttjeként. 1 Édesapját igen korán elvesztette, így édesanyja és az apai nagyszülők nevelték fel három testvérével együtt. A család féltő és óvó szárnyai alatt a gyermekkori csínytevések mellett az is kiderült, hogy Bélának nagy kézügyessége és türelme is van. A kukoricagóré faszerkezetébe vert, bár máshova szánt szegek mutatták meg, hogy melyik szakma lenne az igazán megfelelő a kis unoka részére. Némi időt azért kőművessegédként el kellett töltenie apai nagybátyja mellett ahhoz, hogy a fa iránti szeretete mindenkit meggyőzzön arról, ő asztalosnak született. A munka szüneteiben ugyanis gyakran feledkezett ott a kőművesek mellett dolgozó ácsoknál. No meg az az elhatározása is döntő lehetett, hogy télen-nyáron tetőt szeretett volna tudni a feje fölé. Tizenhárom évesen végre elkezdhette az asztalosszakmát tanulni, hogy aztán ezt a munkát végezze szorgalmasan egész életén át. (Túl a nyolcadik évtizedén ma is dolgozgat még!) augusztus elején miután felszabadult elkezdhetett dolgozni mint asztalos. Hamarosan a Jugoszláv Királyság fővárosában talált munkát, és egészen az márciusi eseményekig maradt ott. Az utolsó vonattal azonban még sikerült visszatérnie Zentára. Hogy milyen szerencsés visszatérés volt ez, megmutatták a hamarosan bekövetkező események. 2 A Német Birodalomnak az március 27-i tüntetésre nagyon gyorsan érkező válasza a háború kitörését jelentette. Április 6-án indult a támadás a Jugoszláv Királyság ellen, amelyet Belgrád bombázása vezetett be. Jugoszlávia megtámadásában a németek szövetségesei, így Magyarország is részt vállalt. Április 11-e 1 A Kt.3783/1942. számú dokumentum (A m. kir. V. Gépkocsizó Vonatosztály Parancsnoksága) igazolja a családfát a nagyszülőkig levezetve az anyakönyvi kivonatokkal. A dokumentumok Recskó Béla őrvezető tulajdonában vannak decemberében adták ki a /Elnökség. A sz. HM. rendelettel kiadott Végrehajtási utasítás III.rész. 4. p. 3. bekezdése alapján. 2 Recskó Béla őrvezető szíves közlése. Recskó Béla őrvezető (magángyűjtemény)

3

4 146 Recskó Szabolcs és 14-e között zajlottak le a Délvidék visszatérését eredményező hadiesemények. 3 A HÁBORÚ Zentán ez annyit jelentett, hogy a vasúti híd felrobbantása és a kialakult feszült helyzet, bizonytalanság után a városba érkező honvéd alakulatokat örömmel üdvözölte a lakosság, köztük az ifjú asztalosmester is. A hamarosan kitörő lövöldözést is szemtanúként élte át a központi parkban, természetesen ugyanúgy a többiekkel a földön hasalva. 4 A magyar hadvezetés Zentán, akárcsak az egész Délvidék területén, bevezette a katonai közigazgatást április 18-tól. 5 Ennek az intézkedésnek az volt a célja, hogy megkönnyítse az áttérést a polgári közigazgatásra. Az új helyzetben nagyapám Budapesten talált munkát, és ott is tartózkodott mindaddig, amíg az 1920-as születésűeket nyilvántartásba nem vették, majd hamarosan be is sorozták katonának. Így vonult be honvédnek Szegedre 1941 októberében, a szegedi V. Hadtest Gépkocsizó Vonatosztályának újoncaként. Alakulatának parancsnoka akkor FEKETEHALMI-CZEYDNER FERENC tábornok volt mint a szegedi V. hadtest parancsnoka, 6 közvetlen felettesei pedig DÚLOSSY ISTVÁN alezredes és SZTRINOVICS LÁSZLÓ százados. Mellettük ismertek voltak még KERBOLTH DÁNIEL százados, a keretállomány parancsnoka, HORVÁTH ERNŐ főhadnagy 3 Molnár Tibor: Zenta és Magyarkanizsa községek II.világháborús hősi halottjai. Zenta, o. Mészáros Sándor történész szerint a Délvidéken már ápr. 13-án a késő délutáni órákban befejeződtek a hadi események (Holttá nyilvánítva. Délvidéki magyar fátum I. Bácska. Budapest, o. ) 4 Recskó Béla őrvezető szíves közlése. 5 Molnár: i. m. 27. o. 6 Uo. 48. o.

5 A vonatosztály egyik katonájáról 147 gépkocsiszertiszt, valamint CSENKÉR GYÖRGY főhadnagy, a vonatműhely parancsnoka és MURAKÖZI ISTVÁN főhadnagy, aki 1944 márciusában csatlakozott hozzájuk a keleti fronton is. 7 A kötelező kiképzés itt is a maga módján zajlott le az alaki kiképzés, a rendgyakorlatok, majd a taktikai kiképzés sorrendjében, egyszóval a megszokott módon, bár természetesen mindenki tudta, hogy háború van. De azért ha a kúszás után nyakig sárosan is, de büszkén csattogott a katonabakancs visszatérőben a laktanyába, amely a mai Kálvária úti szerelőműhely épületében kapott helyet. A műhely, ahol javítottak és dolgoztak, a Rigó utcában volt. 8 A kiképzést követően Béla laktanyai szolgálatot látott el mint karbantartó asztalosmester több katonatársával együtt, akik közül FEKETE JÓZSEF kiskunfélegyházi születésű honvéddel volt együtt a legtovább. Javítani való bútor, asztal, szék mindig akadt, nem is beszélve a teherautók javításáról. A megsérült Ursus és Ford teherautókat javították, sürgős munkák esetében egész éjjel dolgozva a parancs szerint. FRONTSZOLGÁLAT Nagyapám rendes katonai szolgálata két év után, 1943 októberében letelt. A leszerelésről szóló iratokat aláíratták vele az egyik irodahelyiségben, majd egy másik ajtón belépve aláíratták vele a továbbszolgálásról szólókat. Régebben ezt úgy hívták:,,bezupálás. Ezzel elkezdődött a tartalékos katonai szolgálat. Nem kis szerencsére 1944 januárjáig tartott. Ekkor azonban már neki is a frontra kellett mennie. Az év során mind erősebben kibontakozó szovjet támadás, a megerősödő partizánmozgalom is 7 Dunainé Bognár Júlia Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai. Szeged, o. Sztrinovics László századosról és Muraközi István főhadnagyról Recskó Béla őrvezető számolt be. 8 Uo. 15. o.

6

7

8 150 Recskó Szabolcs indokolttá tette, de a német hadvezetés is megkövetelte a magyar csapatok megerősítését Lengyelországban. Különösen így volt ez március 19-től, a német megszállás után. 9 A keleti hadszíntéren a német hadvezetés követelésére 1942 folyamán a 2. magyar hadsereg vett részt a Szovjetunió elleni harcokban. Közismertek az januári februári Don menti harcok eseményei, melyek során a német, az olasz és a román csapatokkal együtt a magyarok is vereséget szenvedtek, de a legtovább tartották állásaikat az ellenséggel szemben! Az 1. magyar hadsereget január 6-án mozgósították a keleti országhatár védelmére, a Vörös Hadsereg további előrenyomulásának feltartóztatása végett. 10 Felerősített állománnyal április elején került a német Észak-Ukrajna Hadseregcsoport kötelékébe. 11 Majd megkezdődtek az átcsoportosítások, amelyek az év folyamán a hadihelyzettől függően többször is megismétlődtek. 12 Az 1. magyar hadseregparancsnokságnak alá nem rendelt Magyar Megszálló Csoport viszont, amelynek elnevezése II. tartalékhadtestre változott, a német Közép Hadseregcsoport parancsnoksága alá került június közepéig. 13 Így januártól augusztus végéig 115. számú műszaki alakulatával együtt Recskó Béla is több helyen megfordult. Útjuk először Breszt-Litovszk mellé vezetett, ahol három hónapig többnyire a frontról visszaszállított sérült gépjárműveket javították. Itt csatlakozott hozzájuk 1944 márciusában Muraközi István főhadnagy Szegedről. Később ő lett ennek a műszaki karbantartó egységnek a parancsnoka, amelyben 60 honvéd teljesített 9 Magyarország a második világháborúban. Lexikon A-Zs. Budapest, o., 332. o. 10 Uo o. 11 Uo o. 12 Uo o. 13 Szabó Péter Számvéber Norbert: A keleti hadszíntér és Magyarország Debrecen, é. n. 75. o.

9 A Zentai Asztalosok Egyesülete, szeptember 1. (magángyűjtemény)

10 152 Recskó Szabolcs szolgálatot. 14 De akadt néha más tevékenység is. Olyan, ami igazolta a parancs indokoltságát, hogy a honvédek a partizánveszély miatt sohase menjenek egyedül, illetve mindig legyenek résen. A csőre töltött fegyver kéznél tartása állandó szokásnak számított, sőt ajánlott is volt. 15 Történt ugyanis egy alkalommal, hogy miután megjavították az egyik személyautót, a budapesti 101. műszaki alakulat századosa a figyelmeztetés ellenére mégis elvitte kipróbálni. Sem ő, sem a gépkocsivezető nem tértek vissza a megadott időre. Valószínű, hogy megállították őket a partizánok, akik a nemrég festett német terepszín miatt azt hitték, hogy birodalmi tiszteket fogtak el, és így mind a kettőjüket a helyszínen ki is végezték, majd a járművet felgyújtották. Amikor a holttesteket visszahozták, a sebesültszállító (szanitéc) segítséget kért a holttestek mosdatásához és felöltöztetéséhez. Mivel nemigen akadt jelentkező, Béla vállalta el a feladatot. Ekkor derült ki, hogy a százados testébe 32 golyót lőttek a váll irányából a csípő felé, a gépkocsivezető pedig félig elégett. Később dísztemetésben részesültek. 16 Az 1. magyar hadsereg soraiból április 17. és május 15. között 1942-en haltak hősi halált, an sebesültek meg, és 3441-en tűntek el. Július 28-ig pedig sebesült került a hátországban katonai kórházakba. 17 A háború velejárója a veszteségek elkönyvelése is. Az egész magyar királyi Honvédség esetében ez az évet figyelembe véve főt tett ki. Ebből hősi halott, eltűnt, illetve fogságba esett, míg a többi sebesült volt. A szovjet hadsereg 14 Recskó Béla őrvezető szíves közlése. 15 A biztonság érdekében az egyik félautomata pisztolyt a pisztolytáskában, míg a másikat a nadrágzsebében hordta. Mindegyik 12 golyótáras volt, egy töltény pedig a csőben. Recskó Béla őrvezető szíves közlése. 16 Recskó Béla őrvezető szíves közlése. 17 Bús János Szabó Péter: Béke poraikra I. Budapest, o.

11 A vonatosztály egyik katonájáról 153 a háború utolsó két esztendejében magyar állampolgárt ejtett foglyul. 18 A VISSZAVONULÁS R. Béla alakulata a parancs értelmében Lemberg mellé vonult vissza, s ott másfél hónapig állomásoztak. Majd Radom következett, Biala Podlaska és végül Gdansk. Minden helyen átlag kéthárom hónapot állomásozott a Z-599-es tábori postaszámot viselő alakulat a már említett városok közelében. Miután Románia augusztus 23-án kilépett a német szövetségi rendszerből, Magyarország heteken belül hadszíntérré változott. Az ekkor meghozott katonai intézkedések minden szegedi alakulatot és csapatot érintettek. Ezek ugyanis a három hadseregben jelen voltak, bár a legtöbben az 1. hadsereghez kerültek. 19 Immáron az országot kellett védeniük a honvédeknek. A Vörös Hadsereg 1944 augusztusában visszavonulásra kényszerítette őket is, így vonaton Bajára, Hódmezővásárhelyre, Pestre, majd pedig a Szolnok melletti Abonyba szállították őket. Ezt az alakulatot nagy valószínűséggel ekkor az 1944 szeptemberében felállított 3. magyar hadsereg soraiba vezényelték, amelynek IV. hadteste a Tiszántúlon Makótól Gyuláig, a VII. hadtest pedig Gyulától Nagyváradig állt szemben a támadó román, illetve szovjet erőkkel. 20 Itt már folyt a védelmi vonal kiépítése, amelybe ezt az alakulatot is bevonták. A Tiszánál a 2. vonalba lövészárokásásra osztották be, de hamarosan újra átvezényelték őket. Ezúttal is Budapestre utaztak, ahol már várta őket MURAKÖZI ISTVÁN főhadnagy. Néhány nap várakozás után a Pápa melletti Nyárádra vonult az 18 Bús János Szabó Péter: Béke poraikra II. Budapest, o. 19 Dunainé Bognár Kanyó: i.m o. 20 Magyarország a második világháborúban, 280. o.

12 154 Recskó Szabolcs egységük. Ez SZÁLASI FERENC október 16-i hatalomátvétele után következett. 21 Nyárádon maradtak a következő év kora tavaszáig március elején azonban tovább folytatódott a viszszavonulás az átcsoportosítást követően. Jánosháza következett frontszolgálattal, lövészárokásással, állandó harci érintkezéssel egészen március végéig. Ideérkezésükkor már le kellett adniuk minden műszaki felszerelést. Az itt összegyűlt különféle alakulat-töredékekből állították össze a védelmi vonalat képező csapatokat. A honvédek állandó készenlétben és tűzharcban töltötték napjaikat, a lövészárkokban szembenézve a támadó szovjetekkel. Itt történt, hogy az egyik hajnali orosz támadás alkalmával igen erősen lőtték a magyar védelmi vonalakat, majd ezt követően szünet állott be azon a frontszakaszon, ahol nagyapámék tartózkodtak. Néhányan előmerészkedtek a lövészárok nyújtotta biztonságból. Az oroszok csak erre várhattak, mert azonnal újra lőni kezdték a mozgó célpontokat. A becsapódó gránátok elől már nem tudtak visszaugrani az árkokba, így más fedezék után kellett nézniök. Volt, akinek ez sikerült, de olyan is, akinek nem. Nagyapámnak nem sikerült, mert csaknem telitalálatot kapott. A légnyomás okozta sérülés és sokk után derült ki, hogy megsebesült a bal szemén és a fülén. Rövid kórházi kezelést követően csatlakozott bajtársaihoz, akiktől nem akart elszakadni. Nagyon hamar kiderült, hogy a sérülése komolyabb, mint hitte. Soha többé nem látott a bal szemére, és az egyik fülére megsüketült... Csakhogy a háború folytatódott tovább. 22 Mivel nem akartak orosz fogságba kerülni, alakulata április elején Burgenlandon át a stájerországi Graz városába vonult vissza. Reményeik szerint ide nem az orosz, hanem az amerikai csapatoknak kellett volna megérkezniük, legalábbis az osztrák nemzetőrök erről biztosították a honvédeket. A Jugoszláv Hadseregben (magángyűjtemény) 21 Recskó Béla őrvezető szíves közlése. 22 Uő.

13

14 156 Recskó Szabolcs A háború utolsó hónapjában utcai barikádokat építettek ki Grazban a külváros irányából a központ felé május 9-én hajnalban mégis a Vörös Hadsereg alakulatai vonultak be a városba. Az orosz hadifogságot immár nem kerülhették el. Parancsra tehát mindenki elégette fontosabb személyi okmányait, fényképeit, eldobta fegyverét. Így fejeződött be számukra a háború, s kezdődött el a hadifogság. 23 A HADIFOGSÁG A foglyul ejtetteket miután szétválogatták őket elindították vissza Magyarországra. Első fontosabb állomásuk a szombathelyi gyűjtőtábor lett. A tábor felé vonuló hadifoglyokat a helybeli lakosok részvéttel nézték, és igyekeztek segíteni, ahogyan tudtak. Ennek egyik módja az volt, hogy gyorsan, pár szóval kikérdezték a vonuló katonákat, ki hová való, kit hogyan lehet értesíteni az otthoniak közül. Bélának is így sikerült értesítenie a hozzátartozóit JAGODICS MÁRIA segítségével, hogy él és egészséges. Nagyon fontos hír volt ez akkoriban. Nem mellékes az a körülmény sem, hogy családjukból mind a három fivér katonáskodott, édesanyjuk pedig nem sokat tudott róluk. A hadifogság 1945 májusától októberig tartott. Ebben az időszakban nagyapám több gyűjtőtábornak is a lakója lett, közülük az első a sorokpolányi volt. 24 A sorokpolányi táborban több ezren éltek összezsúfolva, nem emberhez méltó életkörülmények között. Nagyon hamar fel is ütötte a fejét a vérhas, sokan meghaltak itt. Gondot jelentett az ivóvíz (egyetlen kút volt), az étel mennyisége és minősége is. Ez utóbbi a 60 deka kenyérnek mondott valamiből (gyakran találtak benne fűrészport) és a cukorrépából többször kifőzött főzelékféléből állt. A szenvedélyes dohányosoknak itt megpecsételődött a 23 Recskó Béla őrvezető szíves közlése. 24 Magyarország a második világháborúban, 299. o.

15 A vonatosztály egyik katonájáról 157 sorsuk, mert az étel vált valutává, amit a dohányért oda is adtak. Így csak növekedett a betegek száma. Az itt eltöltött három hónap alatt nagyapám mégis megtalálta a túlélés módját. Mesterember lévén több dologban otthonosan mozgott, amikor valamit meg kellett csinálni, azonnal jelentkezett. Az volt a célja, hogy a szögesdróton kívülre kerüljön, ahol esetleg normális ételhez lehetett jutni. Többek között dolgozott mint ács, asztalos, kubikos, géplakatos. Munka legtöbbször akadt, magát a tábort is velük építtették az oroszok. Erről a helyről került át egy másik táborba, Alsópatyra. Az előzőhöz hasonlóan a magyar hadifoglyok itt is több ezren voltak erős őrizet alatt. Egy hónapig, amíg itt tartózkodott, a munka segítette őt a túlélésben. A harmadik tábor a sárvári lett. Nem sok idő múltán azonban innen is elkerültek, de most már csak a délvidéki származású hadifoglyok. Ez volt a jánosházai (Martonfa-pusztai) 25 fogolytábor. Az a körülbelül 400 ember (osztrákok és délvidékiek vegyesen), aki itt töltötte fogságát, már sokkal jobb körülmények között élt, mint ezt megelőzően. Az étel is bőségessé és rendszeressé, a bánásmód is sokkal emberségesebbé vált. Munka itt is akadt, minek folytán gyakran lehettek a táboron kívül, a diófásban. Álcázott harckocsihangárokat kellett építeniük. Eljött az októberi hónap, s a mind többet emlegetett szabadság végre valóság lett a számukra. A táborparancsnok búcsúbeszédében elmondta a távozó embereknek, hogy mivel most már a Japán elleni háború is véget ért, meg persze Sztálin elvtárs is jószívű, így mehetnek haza. A rezesbanda fújta a Rákóczi-indulót, a távozók utolsót tisztelegtek,,,éljen Sztálin -t kiáltottak, és elindultak. A szabadság azonban nem volt olyan egyszerű dolog akkoriban. Nagyapám nem is indult haza, Zentára, hanem először Nyárádra ment, s ott CSÖRGICS JÁNOSnál töltött el néhány hónapot 1945 októberétől január elejéig. Ez idő alatt sem tétlenke- 25 Magyarország a második világháborúban, 299. o.

16 158 Recskó Szabolcs dett, mert hiszen a háború szele itt is meglegyintett néhány házat, fészert, amit rendbe kellett hozni. Végre január 2-án az időközben odaérkezett öccsével, VILMOSsal együtt indultak el hazafelé. Szegedről január 6-án érkeztek meg gyalog Zentára. A viszontlátott édes otthon illata azonban nem is volt olyan élvezhető, mint azt gondolták! A háború,,utórezgései még tartottak. A visszatérő honvédeket a kivizsgáló bizottság várta, amely a zentaiak esetében is Szabadkán székelt. Nagyapámnak azonnal oda kellett utaznia. A kivizsgálás vagy három hétig tartott. Miután tisztázta magát, hazajöhetett februárjától december 4-ig újra a családi házban élhetett, dolgozhatott. Ekkor azonban megkapta a behívót a Jugoszláv Hadseregbe. Másodszor rukkolt be: Muraszombatra, majd Zágrábba kellett mennie. Az orvosi vizsgálatok során azonban kiderült a sebesülése, így némi idő múltán leszerelték december 31-én indulhatott most már végleg haza, Zentára. Így ért véget közel öt év után számára a világháború, majd a Jugoszláv Hadseregben eltöltött néhány hét, és vette kezdetét a várva várt békés, de dolgos polgári élet. 26 *** A XX. század mozgalmas korszak volt eleinkre nézve. Szinte minden generációnak jutott háborús élmény. Dédapáink, nagyapáink, apáink és mi, a legfiatalabb generáció is átélhettünk vészterhes éveket. A háborús áldozatokra gondolva lehajtott fejjel emlékezünk azokra az emberekre, akiknek ez a sors jutott. A túlélőkre pedig büszkéknek kell lennünk, hiszen megtették azt, amit megkövetelt tőlük a történelem, és el is beszélték nekünk élményeiket. Nem utolsósorban azonban a Hazának is büszkének kellene lennie immáron idős, de még élő fiaira. A hősök napja egy kicsit talán róluk is szól minden év utolsó vasárnapján... Nekünk biztosan igen! 26 Recskó Béla őrvezető szíves közlése.

17 A vonatosztály egyik katonájáról 159 FELHASZNÁLT IRODALOM Bús János Szabó Péter: Béke poraikra I II. Budapest, Varietas 93 Kft. I II Dunainé Bognár Júlia Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai. Szeged, 1996, k.n. Magyarország a második világháborúban. Lexikon A-Zs. Budapest, 1997, Petit Real Könyvkiadó. Mészáros Sándor: Holttá nyilvánítva. Délvidéki magyar fátum I. Bácska. Budapest, 1995, Hatodik Síp Alapítvány Molnár Tibor: Zenta és Magyarkanizsa községek II. világháborús hősi halottjai. Zenta, 2003, Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre Szabó Péter Számvéber Norbert: A keleti hadszíntér és Magyarország Debrecen, é. n., Puedlo Kiadó FELHASZNÁLT KÉPEK ÉS MELLÉKLETEK Történelmi Világatlasz. Budapest, 2001, Cartographia Kft. A fotók és a levél Recskó Béla őrvezető tulajdonában vannak.

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP

Részletesebben

B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes

B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes Heppes Miklós öccséhez, Aladárhoz hasonlóan - a magyar királyi honvéd légierő hosszú szolgálati idejű, fontos beosztásokat betöltő,

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat.

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. Várostörténet 3. forduló Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. 1. Egészítsd ki a szöveget! Az iskola híres kegyesrendi, más néven iskola. megalapítása gróf.

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP LÁSZLÓ A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai 1. ábra. Az elszakított területeket szimbolizáló budapesti szoborcsoport A MABÉOSZ Visnya

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Családfa. Klein Kálmánné (szül. Fischer Hanna)? 1920-as évek. Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) Klein Kálmán?

Családfa. Klein Kálmánné (szül. Fischer Hanna)? 1920-as évek. Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) Klein Kálmán? Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Moskovits Lajos 1860-as évek 1938 Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) 1873 1944 Klein Kálmán? 1910-es évek Klein Kálmánné (szül. Fischer

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

1914-18. magyar harcterein. VIII. A Gorlicei csata (1915. május 2-5.)

1914-18. magyar harcterein. VIII. A Gorlicei csata (1915. május 2-5.) Részletek Veress Zoltán 1914-18. magyar harcterein (81-88. o.) VIII. A Gorlicei csata (1915. május 2-5.) A központi hatalmak fő hadvezetésben ismét viták folytak: ismét Falkenhayn ellenében Conrad, Hindenburg

Részletesebben

Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. SIMON Gábor

Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. SIMON Gábor 89 Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása SIMON Gábor Inhabitants of Nyíregyháza in Soviet captivity: Deportation of the civilian population on 2 nd November

Részletesebben

A cs.és kir. 68. gyalogezred emlékhelyei

A cs.és kir. 68. gyalogezred emlékhelyei 1 A cs.és kir. 68. gyalogezred emlékhelyei Az 1866-os königgratzi csatát követően a 68. gyalogezred tisztjei elhatározták, hogy a hadjáratban elesett hősök számára egy emlékművet állítanak föl. Az emlékmű

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN Kaló József Témavezető: Dr. Püski Levente DEBRECENI EGYETEM Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola Debrecen,

Részletesebben

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött.

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött. 1944 1944. január 2 4. Nagybecskereken a bánsági magyar egyetemi és főiskolai hallgatók csoportja a városi színházban műsoros estet rendezett. Az est bevételéből az egyetemi ifjúság diáksegélyező alapját

Részletesebben

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945 Mihályi Balázs Dél-Buda ostroma 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Dél-Buda Budapest ostromában (1944-45)... 10 Előzmények... 10 Az ostrom első szakasza (1944. december 24-25.) Buda bekerítése...

Részletesebben

Garán Nándor az egyetlen tatabányai hivatásos repülőtiszt a II. világháborúban

Garán Nándor az egyetlen tatabányai hivatásos repülőtiszt a II. világháborúban DR. B. STENGE CSABA Garán Nándor az egyetlen tatabányai hivatásos repülőtiszt a II. világháborúban A tóvárosi születésű id. Garán Nándor (1890 1963) az I. világháború idején előbb az Adrián szolgált a

Részletesebben

1989.04.25. - 22 - Rádiófigyelő Szolgálati használatra

1989.04.25. - 22 - Rádiófigyelő Szolgálati használatra mm^étimt^tá 1989.04.25. - 22 - Rádiófigyelő Csapatkivonás BBC London, 1989. április 25 Panoráma Ma megkezdődött a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok részleges kivonása, amely Moszkva szerint végül

Részletesebben

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22.

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Hunyadi János és Kapisztrán János seregei 558 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én állították meg a Nándorfehérvárt ostromló oszmán hadat. A győztes csata emlékére

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

MUNKATERV. a 2011-es évre

MUNKATERV. a 2011-es évre BÉKEFENNTARTÓK BAJTÁRSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE MUNKATERV a 2011-es évre A tevékenység fő irányelvei: 1. Részvétel a békefenntartással és a katonai ellenőrzés hagyományainak ápolásában. A területi kapcsolatok

Részletesebben

Családfa. Fleischmann Mórné (szül. Kalisch Róza)? Rózsa?-né (szül.?) Rózsa? Fleischmann Mór Anya. Apa

Családfa. Fleischmann Mórné (szül. Kalisch Róza)? Rózsa?-né (szül.?) Rózsa? Fleischmann Mór Anya. Apa Családfa Apai nagyapa Fleischmann Mór 1858 1897 Apai nagyanya Fleischmann Mórné (szül. Kalisch Róza)? 1942 Anyai nagyapa Rózsa??? Anyai nagyanya Rózsa?-né (szül.?)?? Apa Domonkos (Fleischmann) Miksa 1890

Részletesebben

Virágos vonattól a vöröskeresztesig Az első világháború emlékezete

Virágos vonattól a vöröskeresztesig Az első világháború emlékezete Virágos vonattól a vöröskeresztesig Az első világháború emlékezete Szakmai beszámoló Forró Katalin Tragor Ignác Múzeum Vác Helyszín Görög Templom Kiállítóterem, Vác, Március 15. tér 19. Időpont 2015. augusztus.

Részletesebben

Hadszíntér és hátország

Hadszíntér és hátország Hadszíntér és hátország LÖVÉSZÁRKOK A HÁTORSZÁGBAN A napjainkban olyan élesen látható árkok és törésvonalak gyökerei legalább száz évre, az 1905 1918 közötti évtizedre nyúlnak vissza érvel monográfiájában

Részletesebben

MAGYARORSZÁG NAGY HÁBORÚJA. Limanowa hősei

MAGYARORSZÁG NAGY HÁBORÚJA. Limanowa hősei MAGYARORSZÁG NAGY HÁBORÚJA Limanowa hősei Muhr Ottmár ezredes és a soproni 9. Nádasdy huszárezred a Limanowa Tymbark melletti harcokban 1914. december 8 11. Soproni Széchenyi István Gimnázium Berecz Zsuzsanna

Részletesebben

Ifjú fejjel a hadak útján

Ifjú fejjel a hadak útján Ifjú fejjel a hadak útján Szerző: Horák János ma 0 hozzászólás Egy könyvtáros, egy iskolaigazgató, és egy lakatos. Első látásra semmi közük egymáshoz. Azonban ha meghallgatjuk történeteiket, rájövünk,

Részletesebben

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Lőrinci nagyközségben (akkor Nógrád megye) egy kisnemesi familia negyedik gyermekeként

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában Ifjabb gróf Andrássy Gyula Kép forrása: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye http://bpkep.fszek.hu/webpac_kep/corvinaweb?act

Részletesebben

A jóvátételben nem volt kegyelem

A jóvátételben nem volt kegyelem 2014 június 16. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1945. június 15., esti órák, szürkület. Két küldöttség készülődik a

Részletesebben

A Magyar Honvédség évi sportbajnokságain az összesített pontversenyben

A Magyar Honvédség évi sportbajnokságain az összesített pontversenyben 1 A Magyar Honvédség 2014. évi sportbajnokságain összesített pontversenyben I. helyezést ért el és ezzel végleg elnyerte a Honvéd Vezérkar Főnök vándorserlegét MH 86. SZOLNOK HELIKOPTER BÁZIS CSAPATA II.

Részletesebben

A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához

A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához 1. Didaktikai kérdések a II. világháború tanításánál 2. Szakmai nehézségek a II. világháború tanításában 3. Etikai és szakmai dilemmák

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok Negyedik alkalommal rendezték meg a Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napokat június 12-14. között. A program fővédnöke Hende Csaba

Részletesebben

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon?

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon? Családfa Apai nagyapa Mailender Lajos? 1936 Apai nagyanya Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905 Anyai nagyapa Lukács Simon? 1925 Anyai nagyanya Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária)

Részletesebben

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM

Részletesebben

AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza

AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza Dr. Daróczi Gusztáv (1899 1979) 1 1899. június 3-án született Hajdúböszörményben. A család hat gyermeke közül volt a legid sebb. Apja

Részletesebben

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren 2011. május 21-én Legendák a levegőben címmel a magyar repülés évszázados történetének tiszteletére repülőnapot rendeztek a Dunakeszi repülőtéren. A szolnoki helikopterbázisról

Részletesebben

Rejtő Ernő igaz története

Rejtő Ernő igaz története B. Stenge Csaba B. Stenge Csaba: Rejtő Ernő igaz története Rejtő Ernő igaz története Rasztik (Rejtő) Ernő 1919. október 15-én született Baján, római katolikus családban. Édesapja Rasztik István Géza (1888-1939)

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Z G I A T K Ö E R É E T T N

Z G I A T K Ö E R É E T T N Z G I A K Ö E R É E N B. D. Dezső (szül. 1930-) (B.D.-el nem sikerült kapcsolatba lépnünk, ezért az ő történetét, amelyet a Holokauszt Dokumentációs Központ irattárában őriznek, álnéven tudjuk csak közzétenni.)

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat 38-43. részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Ha a filmsorozat CD-változata nem áll rendelkezésetekre, az interneten

Részletesebben

Tábornok és Tiszt urak! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Pro Patria ad Mortem A hazáért mindhalálig!

Tábornok és Tiszt urak! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Pro Patria ad Mortem A hazáért mindhalálig! 1 Vezérőrnagy Úr! Tábornok és Tiszt urak! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Pro Patria ad Mortem A hazáért mindhalálig! Több, mint tíz hónappal ezelőtt ezzel a jelmondattal fogadott bennünket a vezérkari tanfolyam,

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

félelmetes lapok is, amelyektől meghűlt az otthon maradottakban a vér

félelmetes lapok is, amelyektől meghűlt az otthon maradottakban a vér ő1őő őő1 11 ő ő1 11 11 11 ő 1 ő ő ő ő őő1 ő ő ő ő 1 ű 1 11 1 ő 1 ő ű ű ő 1 ű ő 1 11 ő ś ł ł 1 ńő ő 1 ő1őő őő1 1 ő ű ő őő őő ő ő ő ő ő ő ű őő ű ű ő ű ő ő ő 11 1 őő1 ő 1 1 11 11 ő 11 11 11 ő 1 ű őőőő ő ő

Részletesebben

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Mgr. Tomáš Jakl Egy össznemzeti felkelés gondolata, mint a szövetségeseknek nyújtható leghatékonyabb segítség a CsSzK felszabadításában, gyakorlatilag már rögtön az

Részletesebben

Felkelõcsoport a Corvin közben

Felkelõcsoport a Corvin közben EÖRSI LÁSZLÓ Felkelõcsoport a Corvin közben A forradalom kirobbanását követõ éjjeli-hajnali órákban megjelentek a fõvárosban a szovjet páncélos alakulatok, amelyekkel szemben városzszerte felvették a harcot

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

Családfa ???? Kovács Lina kb Vulfovic? Apa. Anya. Kovács Antal Kovács Antalné (szül. Vulfovic Róza)

Családfa ???? Kovács Lina kb Vulfovic? Apa. Anya. Kovács Antal Kovács Antalné (szül. Vulfovic Róza) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya?? Kovács Lina kb. 1869 1943 Vulfovic????? Apa Kovács Antal 1889 1970 Anya Kovács Antalné (szül. Vulfovic Róza) 1891 1944 Testvérek Kovács

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

Szakmai beszámoló Az utolsó töltényig című vándorkiállításról

Szakmai beszámoló Az utolsó töltényig című vándorkiállításról Szakmai beszámoló Az utolsó töltényig című vándorkiállításról Az utolsó töltényig című vándorkiállítás a második világháború befejezésének 70. évfordulójára rendezett tárlat, mely a muzeológia eszközeivel

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929.

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929. Családfa Apai nagyapa Marmorstein Herman?? Apai nagyanya Marmorstein Hermanné (szül. Gottesman Ilona)?? Anyai nagyapa Lorber Sámuel? 1933 Anyai nagyanya Lorber Sámulné (szül. Goldiner Ida)?? Apa Marmorstein

Részletesebben

Forradalmárok az október 23-ai szabadságharcból

Forradalmárok az október 23-ai szabadságharcból 2016 október 23. Flag 0 5 Átlag: 5 (1 szavazat) Mérték Mohai Balázs képein keresztül megismerhetünk forradalmárokat, akik 1956-ban a mi szabadságunkért is küzdöttek. Ez a forradalom Magyarország népének

Részletesebben

Indiai titkaim 14.- Két falu Krassó-Szörényben

Indiai titkaim 14.- Két falu Krassó-Szörényben 2010 november 13. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Indiaiértékelve titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.Mérték Give Indiai titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.- 1/5 2/5 3/5

Részletesebben

Nekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével

Nekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével Nekem ez az életem Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével A patika igényesen felújított, orvosi rendelôknek is helyet adó épületben található a kisváros egyik terének sarkán. A

Részletesebben

Közigazgatás Csengelén

Közigazgatás Csengelén Közigazgatás Csengelén Molnár Mihály Kordás István Csengele területe a 19. század közepéig lakatlan volt, rajta csak pásztorkodással foglalkozó személyek éltek. Földbe vájt viskók voltak a szállásaik.

Részletesebben

Simon Böske, az első európai szépségkirálynő

Simon Böske, az első európai szépségkirálynő 2010 október 21. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Simon értékelve Böske, az első Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Ma már csak kevesen tudják, hogy Magyarország és egyben Európa első je Simon Böske

Részletesebben

Összefoglaló a Nyári táborról

Összefoglaló a Nyári táborról TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0147 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat, Nagybajom Város Önkormányzata, Nagybajomi Általános Művelődési Központ Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai

A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai 2015. október 14. Az előadás felépítése I. A honvédelem

Részletesebben

Vidékünk a XX. század során több ízben is részese volt a világtörténelmi

Vidékünk a XX. század során több ízben is részese volt a világtörténelmi Krónika 51 Recskó Szabolcs MAGYARKANIZSA MEGYEI VÁROS KATONAI PARANCSNOKSÁGA, 1941. ÁPRILIS AUGUSZTUS Vidékünk a XX. század során több ízben is részese volt a világtörténelmi eseményeknek. Az I. világháború

Részletesebben

Családfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf?

Családfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf? Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Kovács (Kohn) Adolf? 1914 Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? 1906 Berger Adolf 1862 1939 Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) 1874 1944 Apa

Részletesebben

MŰLEÍRÁS 01. Építészeti leírás. Helyszín

MŰLEÍRÁS 01. Építészeti leírás. Helyszín Építészeti leírás Helyszín Tervezési helyszínnek egy olyan zöld parkot kerestem, mely könnyen megközelíthető, viszont el van szigetelve a város zajától, így alkalmassá válva az elmélyült megemlékezésre.

Részletesebben

11. Dr. Komár György tartalékos hadnagy (9. könnyű tüzérezred, 3. üteg) visszaemlékezése, március május (részletek)

11. Dr. Komár György tartalékos hadnagy (9. könnyű tüzérezred, 3. üteg) visszaemlékezése, március május (részletek) TARTALOMJEGYZÉK Előszó...5 Bevezető...7 A magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály 1942 1943. évi harctevékenysége a keleti hadszíntéren...7 Korábbi szövegkiadások a 9. könnyű hadosztály történetéről...71

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL XXIII/A

TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL XXIII/A TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL XXIII/A A l g y ő ÁSOTTHALOM B a l á s t y a B o r d á n y CSENGELE D o m a s z é k F o r r á s k ú t K is k u n d o r o z s m a M ó r a h a l o m R ö s z k e R

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

Helytörténeti vetélkedő középiskolások számára 2.online forduló Közzététel: szeptember 19. Beküldési határidő: szeptember 25.

Helytörténeti vetélkedő középiskolások számára 2.online forduló Közzététel: szeptember 19. Beküldési határidő: szeptember 25. http://1956.vfmk.hu Helytörténeti vetélkedő középiskolások számára 2.online forduló Közzététel: 2016. szeptember 19. Beküldési határidő: szeptember 25. Irodalom: Cseh Géza: A Damjanich Rádió hullámhosszán.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

A pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben

A pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben Forrás: http://www.ujsag.sote.hu/se200803/20080317.html Semmelweis Egyetem IX. évfolyam 3. szám 2008. március 15. A pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben Az Orvoskar állapota 1848-ban Az egyetem Budáról

Részletesebben

2. 1. sz. Honvéd Kórház. Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Főnöke Titkárság (MNHF Eü. Csf. útján) B u d a p e s t

2. 1. sz. Honvéd Kórház. Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Főnöke Titkárság (MNHF Eü. Csf. útján) B u d a p e s t 1. sz. honvéd-kórház parancsnokság Bpest, XII., Királyhágó u. 1. sz. Ksz. 02/[1957.] 2. 1. sz. Honvéd Kórház Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Főnöke Titkárság (MNHF Eü. Csf. útján) B u d a p e s

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Családfa. Deutsch Ignác Interjúalany. Pollák Béláné (korábban: Brandl Józsefné) (szül. Schwarz Klára ) Gyermekek

Családfa. Deutsch Ignác Interjúalany. Pollák Béláné (korábban: Brandl Józsefné) (szül. Schwarz Klára ) Gyermekek Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Schwarz? Schwarz?-né (szül.?) Deutsch Ignác 1828 1915 Deutsch Ignácné (szül. Weisz Teréz) 1860 1944 Apa Schwarz Mór 1877 1941 Anya Schwarz

Részletesebben

Budapest ostroma: Hitler végül feláldozta a fővárost

Budapest ostroma: Hitler végül feláldozta a fővárost 2015 február 19. Flag 0 5 Átlag: 5 (1 szavazat) Mérték A 102 napon át tartó Budapest ostromát második Sztálingrádnak is nevezték. Szálasi Ferenc nyílt várossá akarta nyilváníttatni a fővárost, de tervével

Részletesebben

Családfa. Deutsch Dávidné (szül. Süsz Katalin) Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) Deutsch Dávid

Családfa. Deutsch Dávidné (szül. Süsz Katalin) Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) Deutsch Dávid Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Dr. Reichenfeld Zsigmond 1858 1933 Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) 1869 1944 Deutsch Dávid 1849 1903 Deutsch Dávidné (szül.

Részletesebben

Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle

Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle 3. szint Március-április Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle, jelentette be kedd este a francia író lánya. Kilencvenöt éves korában Párizs környéki

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

A VERITAS Történetkutató Intézet tisztelettel meghívja Önt a. Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956

A VERITAS Történetkutató Intézet tisztelettel meghívja Önt a. Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956 A VERITAS Történetkutató Intézet tisztelettel meghívja Önt a Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956 című kiállítás megnyitójára és Sára Sándor GULÁG témájú filmjeiből készült DVD-k ünnepélyes átadására

Részletesebben

Svájci tanulmányút. Basel

Svájci tanulmányút. Basel Svájci tanulmányút Basel A tanulmányúton öten vettünk részt; két tanár, Gál Anikó és Dékány István, valamint három diák: Annus Péter, Pászti Ferenc és én, Papp Zsolt. 2013. január 22-én hajnali 2 órakor

Részletesebben

SUBA János. Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban

SUBA János. Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban SUBA János Védhírszerzőszolgálat kiépítése 1918-ban SUBA János Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban A háború utolsó évében a hadsereg több mint fele már nem a frontokon harcolt,

Részletesebben