Miskolci Egyetem. Gépészmérnöki és Informatikai kar. Gépészmérnöki szak. Logisztikai és termelésirányítási szakirány

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai kar Gépészmérnöki szak Logisztikai és termelésirányítási szakirány Alkatrész azonosítási rendszer koncepciójának kidolgozása az Andritz Kft-nél Készítette: Farkas Róbert Neptun kód: QTQN7V 2015

2 2

3 3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Az Andritz Kft bemutatása A vizsgált logisztikai rendszer bemutatása A vizsgált logisztikai rendszer lehatárolása Anyag- és információáramlási folyamat bemutatása A feltárt probléma leírása Az azonosító rendszer koncepciójának kidolgozása A rendszer hardver elemeinek kiválasztása A rendszer szoftver elemeinek kiválasztása A rendszer működésének leírása Továbblépési lehetőségek Az eredmények összegzése Irodalomjegyzék...54 Ábrajegyzék...55

4 4 1. Bevezetés Szakdolgozatom az Anditz Kft alapvető logisztikai folyamatainak bemutatásával, valamint annak fejlesztési lehetőségeivel foglalkozik. Másfél éve dolgozom ennél a vállalatnál felületkezelési csoportvezetőként. A logisztika a mindennapi munkám része, ezért első kézből szerzett ismereteim, tapasztalataim segítettek ennek a dolgozatnak az elkészítésében. Célom volt a cég logisztikai rendszerének feltérképezése, és az így kapott kép alapján a fejlesztési lehetőségek felkutatása. A megszerzett ismeretek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az egyik legnagyobb gyengeségünk a nyers, és félkész termékek azonosítása. A probléma felismerése után tanulmányoztam a különböző azonosító rendszereket, majd a vizsgálatok után előzetesen két adathordozót találtam alkalmasnak a cégünknél való felhasználásra. Ezek előnyeit, hátrányait elemezve arra jutottam, hogy az 1D vonalkód rendszer alkalmazása mellett döntök. Ezután felvázoltam az új rendszer bevezetésének lépéseit, megterveztem a módosított anyagkezelési folyamatokat. Felkutattam az rendszer beindításához szükséges eszközöket, és ezek telepítendő mennyiségét is kalkuláltam. A tároló helyek azonosításához szükséges kódrendszert is kidolgoztam. A módosított rendszer bemutatása után megvizsgáltam bevezetésének lehetséges előnyeit, illetve hátrányait. Dolgozatom végén felvázoltam néhány továbblépési lehetőséget, melyekkel további fejlődési potenciálokat tudnánk kihasználni.

5 5 2. Az Andritz Kft bemutatása Az Andritz Kft elődjét ben alapította egy magánvállalkozó különféle fémipari, valamint elektromos eszköz lakossági javítószolgáltatására, és fémtömegcikkek gyártására. A kisgazdasági permetezőgépek gyártását a harmincas évek végén honosította meg a cég, részben külföldi típusok sikeres adoptációjával, részben saját fejlesztésű új modellek gyártásával. 1.ábra Az Andritz Kft 2013-ban átadott irodaháza ben az államosítás során a Magyar Állam vette tulajdonába, és Tiszakécskei Permetezőgépgyár Vállalat néven a megyei tanács felügyelete alá helyezte. Néhány évvel később a permetezőgép gyártó profil jelentős erősödése mellett megjelent az egyszerűbb vegyipari tartályok, hőcserélők és egyéb fémszerkezetek gyártása.

6 ben a Vegyszer országos nagyvállalathoz, majd ben a Vegyépszer Vállalathoz csatolták a céget. Ennek köszönhetően a vegyipari gépgyártás került előtérbe, annak is a feldolgozandó anyagok szempontjából igényes, vagy különleges szegmense irányában ben a privatizációs program keretén belül az akkor már önálló Tigép Kft is privatizációra került, év végére a gyár 100%-ban dolgozói tulajdonban volt ben a Kft az Andritz AG. tulajdonába került. Mára cégünk egy középkategóriájú, európai színvonalú, nehéz berendezések gyártására képes gépgyárrá fejlődött. Néhány szám a cég életéből: m² összes terület m² beépített terület m² raktározási terület t max. daru teljesítmény - hengerítés: max mm szélességben és 110 mm vastagságban - forgácsolás: max mm átmérőig, és mm magasságig - CNC fúró marómű: max. 24 m hossz, 6 m magasság, és 2,4 m mélység - Telepített hőkezelő berendezés: max C - Mobil hőkezelő berendezés: max. 705 C - A cégünk által gyártott legnagyobb generátor MW teljesítményű volt, és a ház tömege elérte a 120 tonnát.

7 7 3. A vizsgált logisztikai rendszer bemutatása Ebben a fejezetben szeretném bemutatni a logisztikai rendszerünket, azonban a teljesség igénye nélkül. Röviden ismertetem a vállalatirányítási rendszerünket, az üzemeink tevékenységét, logisztikai eszközeinket, és a raktárunk anyagkezelési folyamatairól is esik néhány szó. Egy gyártmányon keresztül megvizsgálom az anyag, és információáramlási folyamatainkat A vizsgált logisztikai rendszer lehatárolása Dolgozatomban, mivel a vállalat egészének logisztikai rendszere igen bonyolult, és bemutatása hosszadalmas lenne, ezért csak a termelési logisztikával szeretnék foglalkozni. Az ellátási, értékesítési, és hulladékkezelési logisztikai területeket nem szeretném érinteni. Rálátásom, mint üzemi csoportvezetőnek is csak a telephelyen zajló termelési folyamtokra van. Később, ha a vezetőim elégedtek a munkámmal, egyéb területeket is szívesen megvizsgálok, és ha szükséges, módosító javaslatokat is teszek. Tehát az elemzett, telepen belüli folyamatok, eljárások: - Beszállítóktól érkező alapanyagok, alkatrészek betárolási folyamata - A termelés részére kiadandó anyagok kitárolásának folyamata - Üzemek közötti anyagmozgások folyamata - A gyártás közbeni anyag, és információáramlás - A raktáron belüli tároló egység elosztás, azonosítás - Az esetleges problémák feltárása - Fejlesztési lehetőségek felkutatása - A fejlesztési irányok megtervezése - Továbblépési lehetőségek, potenciálok.

8 Anyag- és információáramlási folyamat bemutatása Vállaltirányítási rendszerünk Az Andritz Kft jogelődje, a Tigép Kft is a J.D. Edwards rendszert használta, ezért az új, osztrák tulajdonosnak természetes volt, hogy ezzel a rendszerrel folytassa az itteni munkát. A J.D. Edwards az Oracle terméke, mely termékben minden alapmodul rendelkezésre áll a logisztika disztribúció, a pénzügy számvitel, a termelésirányítás, projektmenedzsment, és ügyfélkapcsolat kezelés (CRM) témaköreibe csoportosítva. A modulok építőkocka szerűen egymásra építhető többcsatornás funkcionalitásból építkeznek, melyek paramétereivel irányítva a legegyszerűbbtől kezdve a legbonyolultabb üzleti modell is áttekinthetően kezelhető. Néhány fontos jellemző: - Több telephelyes, több üzemes működés - Többnyelvű kezelői felület - Lekérdezési szabadság (szűrések, összegfokok, kapcsolódó információk, keresztreferenciák, kapcsolt dokumentumok) - Egyedi menü és képernyő beállítások (stílus, megjelenés, tartalom) - Szemléletes vezérlőpultok - Adattovábbítás, és fogadás külső rendszerekbe, rendszerekből, intelligens Microsoft rendszer kommunikáció Részletesebben a logisztika modulról: A J.D. Edwards Enterprise One rendszerben a leképezett vállalati folyamatok jelentős részét a logisztikai modulcsoport fedi le, amely az anyagi folyamatok kezelésén túl, a pénzügyi modulokkal szoros együttműködésben azok elszámolási vonzatait is kezeli, és teljes körűen kiszolgálja a termelési modulcsoport igényeit beszerzési és értékesítési oldalról egyaránt. Készletgazdálkodás - A rendszerben központi törzsállományok találhatóak (pl. címjegyzék, cikktörzs, főkönyvi számla törzs, tárgyi eszköz törzs). Az ebben szereplő törzsadatok mindegyike egyedi azonosítóval rendelkezik, amely azonosító az összes - az adott rekordnál - megadott tulajdonságot viszi magával a hivatkozási helyre.

9 9 A rendszer minden egyes modulja ezeket a törzsállományokat használja. Cikktörzs információk: - Az anyagi folyamatok központi eleme a cikk, ennek megfelelően a cikktörzs is központi helyet foglal el a rendszerben. Cikk lehet nem csak fizikailag megfogható anyag, termék, hanem szolgáltatás is. - A cikk két csoportba sorolható: készletezett és nem készletezett. - A cikkek akár három különböző egyedi azonosítóval is rendelkezhetnek. A cikk jellemző adatain túlmenően 25 különböző elemzési szempont szerinti csoportosításra van lehetőség. Ha szükséges, részletes műszaki paraméterek is hozzárendelhetők a cikkekhez. Igény szerint az anyagmozgatásokkal járó bizonylatokra is rányomtathatóak. Raktár, tároló hely struktúra: - A raktárstruktúra kialakítása a raktárak, telepek, bérelt raktárak, üzemi tárolókat is figyelembe veszi, ill. lehetőség van logikai (pl. minősítésre váró termékek), és speciális raktárak definiálására is. Cikk költségek, alapárak: - A készletezett cikkek készletértékének nyilvántartása telephely, vagy tároló hely szinten értelmezhető. A cikkekhez akár telephelyenként mértékegységenként (csomagolási egységenként) érvényességi tartománnyal alapárak rendelhetők. Készletnyilvántartás, mozgások: - A rendszerben az alapfolyamatokhoz (értékesítés, beszerzés, termelés) tartozó készletmozgásokat az érintett modulok kezelik. Egyedi azonosítóval rendelkezik a készletmozgások mindegyike, ami sorszám-dokumentum típusvállalat kód felépítésű. Minden egyes tranzakcióról részletes bejegyzés készül a készletnaplóba, függetlenül a keletkezés helyétől. Készletinformációk: - A rendszerben megkülönböztethető a tényleges készlet, és a rendelkezésre álló (elméleti) készlet. A felhasználó saját maga végezheti a rendelkezésre álló készlet meghatározását telephelyenként.

10 10 Leltározás: - A raktári készletek időszakonkénti ellenőrzése a leltározás funkcióval hajtható végre. A leltározás lehet cikk-központú (adott cikk összes előfordulási helyén), vagy raktár központú (adott raktár összes cikkére vonatkozó) Címjegyzék: - A rendszer egyik legfontosabb központi törzsállománya a címjegyzék, ami tárolja az összes címjellegű adatot. Ez lehet vevő, szállító, hatóság, telephely, alkalmazott, vagy kapcsolattartó személy. Szerződéskezelés: - A szerződések paramétereit, jellemző adatait a J.D.Edwards rendszerben is rögzíteni lehet, de ez önmagában tranzakciót nem eredményez. Beszerzés - A beszerzési rendelés a központi eleme a beszerzés modulnak, minden mozgás, (pl. bevételezési lista nyomtatás, rendelés, jóváhagyás, stb.) csak rendelésre hivatkozással lehetséges. A beszerzési rendelés az előzetesen feltöltött cikk- és szállítótörzs adatainak felhasználásával rögzíthető. Az anyag bevételezés a rendelési sorokban megadott adatok felkínálásával átvezethető, de szükség esetén a mennyiség, a célzott tároló hely, az egységár is megváltoztatható. Értékesítés: - A vállalt igényeitől függően az értékesítési tevékenység is tetszőlegesen alakítható, és az esetleges változásokból adódóan menet közben is módosítható. A raktárosok munkáját segíteni tudja a rendszer azzal, hogy készít egy listát arról, hogy melyik vevői rendelésre mennyi és milyen árut kell kiadnia. (kiszedési lista). Amennyiben a komissiózás megtörtént, képes újabb adatrögzítés nélkül elkészíteni a megfelelő készletmozgásokat. A rendszerből a törvényi előírásoknak megfelelő, és adattartalmú számla készíthető.

11 11 A vállalat üzemei, azok logisztikai eszközei: Vállalatunknál a termelés műhelyszerű rendszerben zajlik, négy üzemre elosztva. Itt röviden olvasható az üzemek jellemző feladatköre, és az üzemek használatában lévő logisztikai eszközök leírása. A gyár alaprajza: 2.ábra Az Andritz Kft alaprajza a szállításokat végző járművek előírt útvonalával K2: Kisforgácsoló üzem Alkatrészek forgácsolása: 800 mm átmérőig Eszközök: - 4 db 2 tonnás konzolos daru K3: Szemcseszó csarnok 2 db szóró kabin (7mx9mx12m), acélsörét és homok kabin szénacél és rozsdamentes alkatrészek és termékek szórásához.

12 12 M1: Előgyártó csarnok Lemezdarabolás, lángvágás, plazmavágás, élezés, alkatrészek előkészítése, egyéb acélszerkezeti termékek előgyártása Eszközök: - 4 db 10/15 tonnás híddaru M2: MAT csarnok Szállító csigák, gázelégető kamrák és tartozékok gyártása Eszközök: - 4 db 10/15 tonnás híddaru M3: Siemens csarnok: Égőkamra szerelés, pillangószelepek szerelése Eszközök: - 1 db 25/25-1 db 30/30 tonnás híddaru - 1 db 2 tonnás konzolos daru L-L: Lamella üzem Papíripari hőcserélők gyártása rozsdamentes alapanyagokból Eszközök: - 2 db 20/15 tonnás híddaru - 1 db 2 tonnás konzolos daru S1-S2-S3: Nehézacél szerkezet gyártó csarnok Forgácsolás 12 méter átmérőig, hengerítés, előgyártás, generátorház gyártás, Yankee papíripari henger gyártás, 1 db (6mx8mx15m) szemcseszóró kabin, 2 db ( 6mx8mx15m ) festőkabin Eszközök: - 4 db 20/40 tonnás híddaru - 2 db 40/80 tonnás híddaru - 1 db 20/80 tonnás híddaru - 2 db 50/100 tonnás híddaru - 22 db 2 tonnás konzolos daru

13 13 W1: Hőkezelő csarnok Eszközök: - 1 db 40 tonnás híddaru - 1 db 2 tonnás konzolos daru L2-L4-L6 és szaggatott vonallal jelzett külső tároló helyek: Logisztika A logisztika végzi a beérkező áruk mennyiségi, minőségi átvételét, a nyersanyagok, alkatrészek kiszállítását az üzemeknek, a félkész darabok továbbítását az üzemek között. A további műveletre, vagy kiszállításra váró termékek kitárolása is az egység feladata. Az L4-es csarnokban szerszámanyagok, festékek, hegesztő anyagok, szerelési tartozékok, segédeszközök tárolása, szerszámkiadás, és logisztika iroda található. A logisztika eszközei: - 1 db John Deere 7530 mezőgazdasági vontató - 1 db 16 tonna teherbírású villástargonca - 1 db 12 tonna teherbírású villástargonca - 3 db 5 tonna teherbírású villástargonca - 6 db 3 tonna teherbírású villástargonca - 1 db 13 tonna teherbírású daru - 4 db 40 tonna teherbírású szállító kocsi - 1 db 10 tonna teherbírású szállító kocsi (égőkamra szállításhoz) - 1 db 100 tonna teherbírású Mafi szállító kocsi - 1 db 100 tonna teherbírású, 6 db hidraulikus munkahengerrel ellátott Mafi szállító kocsi - 5 db 100 tonna teherbírású tároló keret A munkahengerekkel ellátott szállító kocsi, és a tároló keretek segítségével tudjuk a kész, vagy félkész termékeket kitárolni.

14 14 Az Andritz Kft állandó, szerződött fuvarozási partnere a Tiszáll Kft. A hazai alapanyag beszállítások, kooperációs partnerekhez ki- és beszállítások jelentős részét ez a cég végzi. A vállalaton belüli anyagmozgatások alkalmával is sokszor segítségünkre vannak. Rendelkeznek a legtöbbször speciális eszközöket igénylő fuvarozási feladatok elvégzéséhez szükséges eszközökkel 3.ábra Égetőkamrák szállítása kooperációs partnerhez 4.ábra Yankee szárítóhenger szállítása Paksra

15 15 A raktár anyagkezelésének folyamata A beérkező áru kezelése: A beszállító gépkocsin a raktáros elvégzi az áru gyors mennyiségi ellenőrzését, egyezteti a szállítólevéllel a beérkezett tételeket, ill. ellenőrzi a beérkezett darabok sértetlenségét. A szállítólevélen a következő adatok szerepelnek: - szállítólevélszám - rendelésszám - beszerző neve - áru megnevezése - áru mennyisége - áru anyagminősége Bevételezés a J.D.Edwards-ba: A beérkezés adatainak rögzítése, rendelésszám, könyvelési dátum, cikkszámok, anyagminőség, és egyéb adatok felvitele. A bekönyvelt tétel egy vezetőszámot kap, ami alapján később visszakereshető. A bevételezés után a raktárosok értesítik a beérkezésről a beérkező áru ellenőröket. Ők a beszerzéstől előzetesen már értesítést kaptak a szállításról, így az előkészített rajzok, egyéb dokumentumok alapján ellenőrzik a beérkezett anyag méretét, anyagminőségét, és egyéb paramétereit. Ha az anyag megfelel a fizikai elvárásoknak (méret, tömeg, anyagminőség, stb.) akkor a kísérő dokumentációt ellenőrzik. Ha mindent rendben találnak, akkor az anyag már vételezhető. Ha a beérkezett dokumentumok hiányosak, pl. hiányoznak minőségi tanúsítványok, egyéb bizonylatok, gyártói igazolások, addig a szállítmány összes része karanténba kerül, és a vezetőszámok mellé Q megjegyzés kerül. Így az áru bekönyvelésre kerülhet, azonban felhasználása, mozgatása nem megengedett. Mivel az energetikai ipar részére gyártunk, így feltétlenül szükség van az alkatrészek, nyersanyagok vissza- és nyomon követhetőségére.

16 16 A beérkező áru ellenőrök háromféle színű jelöléssel látják el a beérkező árukat: - sárga: vizsgálat alatt - zöld: a vizsgálat befejeződött, felhasználható - piros: az alkatrész, vagy annak kísérő dokumentációja nem felel meg a minőségi követelményeknek, ezért tilos a felhasználás. Ha a beszállító pótolja az esetleges hiányokat, vagy a méreteltéréseket a műszaki osztály engedélyezi, akkor a rendszerből az ellenőrök a Q megjegyzést kivezetik, az alkatrészre, anyagra zöld címke kerül, így a tétel felhasználható. 5.ábra Az alkatrész bekönyvelés folyamata Az alkatrész kiadás folyamata: Ha az üzemnek szüksége van egy alkatrészre, anyagra, akkor ún. Kiszedési listát nyomtat vagy az igénylő csoportvezető, vagy az üzemi diszpécser. Ezt a listát vagy személyesen, vagy a logisztikai irodába nyomtatva lehet eljuttatni. Itt a raktárosok csoportvezetője dönti el, ki és mikor foglalkozzon az anyag kikomissiózásával. Az L4-es raktárépületben, és a külső tároló helyeken a következő felosztásban történt meg a raktározó egységek felosztása: L4-es épület: - festékraktár - szerszámraktár - segédeszköz raktár - L4 raktárcsarnok Külső területek: - L3 ferde raktár : L3 - L2 ferde raktár : L2 - Egyéb külterületek: L1

17 17 6.ábra A raktári területek felosztása Sajnos egyéb, más felosztásra, pl. sorok, fakkok alkalmazására eddig nem gondoltak, így viszonylag nagy területeken folyhat az anyagok keresése, pláne, ha a területet felügyelő raktáros éppen nem dolgozik. Ha a raktáros kikomissiózta az anyagot, akkor az üzemnek való átadás után azonnal lekönyvelik a kiadást. Sajnos csak üzemre történik a könyvelés, az üzemi tárolók szintén nincsenek megkülönböztetve a rendszerben. 7.ábra Az anyagkiadás folyamata az üzemeknek

18 18 A modellként használt logisztikai rendszer meghatározása, bemutatása A logisztikai folyamataink bemutatását egy, a II. üzemben, sorozatban gyártott turbó generátorház, a 9A5 típus gyártási eljárásán keresztül szeretném szemléltetni. Ennek a terméknek minden anyagát mi szabjuk. A nyersanyag szabása, hengerítése, szemcseszórása a IV. üzem feladata. A projekt előkészítő folyamata a gyártásig: 8.ábra A projekt folyamata az indítástól az összeszerelésig

19 19 A gyártási folyamathoz tartozó anyag, és információáramlás Itt szeretném bemutatni a 9A5 generátor ház gyártásához kapcsolódó anyag, és információáramlást. Sorszámozva látjuk a mozgásokat, majd megtaláljuk mozgásokhoz kapcsolódó dokumentumokat, információkat. VI. S3 VIII. É S2 VII. V. S1 IV. III. IX. L6 Irodaház K3 M1 II. L4 L - L X. I. K2 M2 M3 L2 "Fácános" 9.ábra A 9A5 ház anyagmozgásai I: Nyersanyag beérkezés II: Raktári árukiadás, kiszállítás a darabolóhoz III: Esetleges hengerítés, egyengetés elvégzése IV: Szemcseszóróhoz továbbítás V: Összeszerelő üzemhez szállítás VI: A félkész termék szemcseszórása, alapozó festése VII: Forgácsoló üzembe mozgatás VIII: Visszaszállítás a festőüzembe IX: Végfestés és átvétel után kitárolás X: Kiszállítás

20 20 Az anyagmozgásokat követő dokumentumok, információk: I: Számla, szállítólevél, műbizonylat: A dokumentum létrehozója: a beszállító partner. Ezen dokumentumok alapján történik a beérkező anyagok rendszerbe történő felvitele, és bevételezése egy cikkszámra (vezetőszámmal), amely a bizonylat beérkezéséig és ellenőrzésig karantén alatt van, így nem felhasználható. Megfelelő bizonylat beérkezése után felszabadítják a biztosításhoz. II: Kiszedési lista: A dokumentum létrehozója: üzemi diszpécser, vagy csoportvezető. Kiszedési lista csak a lebiztosított anyagokról készülhet. Ezt a raktárnak leadva kiszállítják az alkatrészeket az üzemeknek a rajta lévő információknak megfelelően. A kiszedési lista a következő adatokat, információkat tartalmazza: Általános információk: Dátum, idő, rendelésszám, kivét lista szám, a vételezés státusa, telephely, költséghely, a projekt megnevezése, a rendelés megnevezése, félgyártmány cikkszáma, a kért kiadási dátum A kivételezett alkatrészek adatai: Rövid cikkszám, hosszú cikkszám/rajzszám, megnevezés, tételszám, esetleges hibakód, tároló hely, üzemi tároló/ vezetőszám, rendelt mennyiség, vételezett mennyiség, kiadandó mennyiség, A kiszedési lista kinyomtatásakor az üzemi diszpécser/csoportvezető viszi fel az üzemi tároló, illetve a kívánt kiszállítás időpontját.

21 21 III-IX: Gyártmánykísérő: A dokumentum létrehozója: műszaki osztály. Minden egyes kiszállított alkatrészhez tartozik egy rajz és egy gyártmánykísérő. A gyártmánykísérő a következő adatokat, információkat tartalmazza: A projekt megnevezése, az alkatrész tételszáma és rajzszáma. Fel van tüntetve még: anyagminőség, darabszám. A gyártmánykísérő tartalmazza a műveletek sorrendjét, leírását és a végrehajtó csoport kódját. Projektszám (csak belső használatra), gyártási rendelés szám, cikkszám, cikk megnevezése, rajzszám, beépülés megnevezése, beépülés cikkszáma, vezetőszám, darabszám, beépülő tételek, a következő munkafolyamat vonalkódja, költséghelye, műveletet végző csoport megnevezése, kiadott műveleti idők. Rövid leírása, esetleg rajza, technológiája a soron következő műveletnek. Alkatrészeknél egy segédrajz mindig található a gyártmánykísérő mellett. A már befejezett műveleteknél a dolgozó aláírásával igazolja a művelet elvégzését. X: Nemzetközi szállítólevél

22 22 4. A feltárt probléma leírása Az alkatrészek azonosítása, könyvelése nem kielégítő sem a raktárban, sem az üzemekben. A tárolóegységek nincsenek elkülönítve, a könyvelés csak területekre történik. Az azonosítás módszere kezdetleges, a filctollal megjelölt tételek nem biztosítanak pontos és megbízható információkat. Találni kell egy gyors, egyszerű, és pontos módszert az alkatrészek könyvelésére, mind a raktárban, mind az üzemekben. A mostani, csak kézzel történő anyagérkeztetésnél felmerülő problémák, hiányosságok: - A könyvelés nehézkes, túlterhelésnél elmaradhat, vagy pontatlanul végezhetik el. - A nehézkes adatrögzítés miatt lassan halad a bekönyvelés, ezért a beszerzés, és az üzemek sokszor napokkal később látják a készletváltozást. - A betárolt tételek szinte csak a hagyomány alapján tárolódnak helyekre, nincsenek kijelölt területek alkatrész, anyag típusoknak, az eddigi raktárfelosztás elnagyolt, pontos könyvelésre nincs lehetőség. - A darabok jelölése csak filctollal, vagy edding tollal történik. A felirat később lehet olvashatatlan, a csúnya írás, vagy az időjárási körülmények miatt. Felmerült problémák az anyagkiadáskor: - A tároló helyek raktárosokra vannak kiosztva, ezért, ha az anyagot olyan területről kell kiadni, ahol a felelős raktáros hiányzik, akkor a darabok megtalálása sokszor nehézkes. - Az anyagokra, alkatrészekre felírt azonosítók legtöbbször nehezen, vagy pontatlanul olvashatók. - A komissiózás lassan halad, a raktár rövid határidővel nem tudja szolgáltatni az anyagokat az üzemeknek, emiatt üzemi állások is történnek. Felmerült problémák az üzemek közötti anyagmozgások alkalmával: A legtöbb alkatrész előzetes megmunkálása, gyártása, méretre vágása a kisforgácsoló, ill. a IV. üzem feladata. A gazdaságosabb gyártás érdekében jelenleg több házhoz egyszerre történik a vágás, forgácsolás, tehát egy adott alkatrészből legyártanak 4-5 szettet is.

23 23 Így előfordulhat olyan eset, amikor a véggyártó üzem megkap olyan alkatrészt, ami esetleg csak két-három hónap múlva kerül majd csak felhasználásra. Tehát indokolatlanul magas az üzemekben tárolt készletek nagysága. Ezeket az alkatrészeket az előgyártó üzem gyártmánykísérővel szállítja a gyártócsarnokba, raklapon. Itt ezek az üzemi tároló polcokra kerülnek felhasználásig. Azonban mivel helyszűkében vagyunk folyamatosan (főleg a fent leírtak miatt), ezért ezek a raklapok többször mozgatásra kerülnek, összepakolják őket. Ezen állapotok miatt a problémáink: - A kísérő dokumentum így legtöbbször leesik, megsérül, olvashatatlanná válik. - Az alkatrészek nyomon követése szinte lehetetlen, mivel az üzemi tárolókra nem történik könyvelés - Az üzemi diszpécser munkaidejének nagy részét alkatrészkereséssel tölti, sok esetben hasztalanul. Az alkatrész azonosítás hiányossága miatti hátrányok a vállalat egész rendszerére nézve: - Az alkatrész azonosítás, könyvelés nehézkes és pontatlan - A kézi módszerek miatt nagyobb az emberi erőforrás igény - A rendszer nem rugalmas, nehezen tud kiszolgálni hirtelen felmerülő igényeket - Lehetőséget ad papír nélküli mozgásokra - Személyfüggő a tárolási egységek ismerete - Az üzemi tárolókban elhelyezett előgyártott alkatrészek mozgása nem nyomon követhető, többször kerül sor olyan alkatrészek után gyártására, amik később előkerülnek. - A pontatlanságok miatt előfordulhat téves alkatrész beszerelése. Tehát az alkatrészek azonosítási rendszerének megtervezése, kidolgozása immár elkerülhetetlen feladat a cég számára, ha erős, és rugalmas ellenfele akar maradni ebben a piaci szegmensben a konkurens vállalatoknak.

24 24 5. Az azonosító rendszer koncepciójának kidolgozása Azt tehát bebizonyosodott, hogy logisztikai rendszerünk legnagyobb gyengesége az alkatrész azonosítás. Nagy körültekintéssel kell kiválasztani a kódhordozót, hiszen ha bevezetünk egy új azonosítási rendszert, az komoly beruházással kell, hogy járjon. A következő néhány oldalon keresztül igyekszem megtalálni a számunkra legmegfelelőbb megoldást A rendszer hardver elemeinek kiválasztása A kódhordozó kiválasztása: Ebben a fejezetben általánosan bemutatom az azonosítási rendszereket, azok részeit, főbb jellemzőit. Ismerve a cégünk elvárásait, a felhasználás várható körülményeit, kiválasztok két lehetséges adathordozót, majd további elemzéssel eljutok az 1D vonalkód felhasználásig. Ezután kiválasztom a számunkra legmegfelelőbb olvasót, adatrögzítőt, nyomtatót, és vezeték nélküli hálózatot. Az azonosítási rendszerekről röviden: Az információs feldolgozási folyamatok műveleteihez a következő technikai eszközök szükségesek: - adatfelviteli eszközök - adatfeldolgozási eszközök - adatátviteli eszközök Az adatfelvétel fázisában a rendszerben mozgatott anyagok, alkatrészek, áruk, félkész- és késztermékek azonosítói, az adatfelvétel idejének, helyének rögzítése, a kísérő információk felvitele történik. A rakományok, termékek azonosításának alapelve, hogy a térben kiterjedt logisztikai rendszerben keletkező információkat létrejöttük helyén, elektronikusan, és ellenőrzött formában kell gyűjteni. Ha e három feltétel közül valamelyik nem teljesül, akkor nem beszélhetünk integrált logisztikai rendszerről.

25 25 Az adatfeldolgozás hálózatba kötött számítógépeken végezhető. Ezekben a gépekben adatbázis kezelő programok végzik az összegyűjtött adatok rendezését, a különféle kimutatások, listák jelentések elkészítését. Ezek biztosítják a logisztikai rendszer résztvevőinek a hozzáférést az adatokhoz. Ezen eszközök gondoskodnak továbbá az adatrögzítő fedélzeti számítógépekkel gyűjtött adatok fogadásáról, a rendszerről tárolt adatbázisokkal való kapcsolatuk megteremtéséről, az adatok feldolgozásáról. A jelenlegi gyakorlatban elterjedt kódolási eljárások adathordozója szerint megkülönböztethetők: - mechanikus kódolási eljárások (szegecsekkel, bütykökkel, vagy lyukakkal működnek) - mágneses eljárások (pl. MICR) ezek mágneskártyákkal, ill. aktív mágnesekkel működnek - optikai rendszerek, amelyek fényvisszaverő matricákkal, színkódokkal, OCRírással, de leggyakrabban egy vagy két dimenziós vonalkóddal működnek. - elektronikus eszközök, melyek felületen terjedő elektromágneses hullámokkal, úgynevezett mozgó adattárolókkal (MDS), vagy más speciális chip-ekkel (transzponderekkel) működnek. 10.ábra Érzékelési rendszerek és információhordozóik

26 26 Azonosítási kódhordozó kiválasztása A logisztikai rendszerekben az egyik leggyakoribb azonosítási típus az optikai elven működő érzékelés, mert a jel hordozója ezeknél a rendszereknél alacsony költséggel bír, emellett az olvasás sebessége és biztonsága viszonylag magas. A másik igen széles körben elterjedt technológia az RFID, mely ugyan költségesebb, azonban speciális szolgáltatásai miatt igen sokoldalú felhasználási lehetőségeket biztosít. A fenti okok miatt ezt a két azonosító rendszert vizsgáltam meg. RFID (Radio Frequency Identification) rendszer A mai RFID rendszerek ősei nagyon kezdetleges kivitelűek voltak, de már ben Watson-Wat fizikusok felfedezése alapján a britt légierő kifejlesztette a mai rendszerek ősének tekinthető első aktív RFID technológiát, melynek a segítségével a radaron meg tudták különböztetni a saját repülőgépeiket az ellenséges gépektől. Az első RFID szabványt ban jegyezték be az Egyesült Államokban passzív transzponder néven, és ajtózárakhoz használták a kulcs kiváltására. A mai RFID rendszerek kétféle csoportba sorolhatóak, aktív és passzív rendszerek. Ezen rendszerek alapeleme a transzponder, amelyet tag-nek nevezünk, és számunkra az információkat tárolja. Ezek az információk az olvasó segítségével nyerhetőek vissza. A passzív (állandó kódolású) tag-ek adóval nem rendelkeznek, az olvasóból kisugárzott energia segítségével adják vissza a modulált rádióhullámokat. Ezek a tag-ek egyszerűbb felépítésük miatt jóval olcsóbbak, azonban olvasási távolságuk korlátos. A technika jelenlegi színvonalán a passzív tag-ek 50 cm-től 6 méterig olvashatóak. A passzív RFID transzponder egy mikrochippet tartalmaz, amely egybe van építve egy antennával. Ezek tokozása nagyon sokféle lehet, a felhasználási célnak, és a várható igénybevételeknek megfelelően. Általában 125 khz és 13,56 MHz, és UHF ( MHz) tartományban működnek, de használatos a 2,5 GHz sáv is.

27 27 Általában induktív csatolást alkalmaznak az LF és HF rendszereknél. A tag és az olvasó antennájának tekercsei elektromágneses mezőt alkotnak, és a chip ebből nyeri az energiát. Feszültség hatására megváltoztatja az antennán a terhelést, és az olvasó érzékeli ezt az energiaváltozást. Aktívnak (változtatható kódolásúnak) nevezzük azokat a tag-eket, amelyek saját áramforrással rendelkeznek, így ezek nem indukált feszültséget használnak az adatok visszasugárzására. Az áramforrás miatt nagyobb a kiterjedésük, viszont az olvasási távolság jóval magasabb lehet, mint a passzív változatnál. A használt frekvencia általában 455 MHz, 2,45 GHz, vagy 5,8 GHz, az olvasási távolság pedig méter lehet. Middleware : az RFID rendszer azon eleme, amely az olvasó és a vállalati informatikai háttérrendszer között helyezkedik el. Ez az eszköz veszi az adatokat az olvasótól, megszűri az információkat, és továbbítja a háttéralkalmazás felé további feldolgozás céljából. A middleware tehát kulcsszerepet játszik abban, hogy a megfelelő információt, a megfelelő időben, és megfelelő alkalmazáshoz juttassa el. Jelenleg több különböző middleware alkalmazás is beszerezhető, ezek mindegyike hasonlóképpen működik, végrehajtja a szűrési és feldolgozási műveleteket. A biztosított további funkciókban találhatunk különbségeket, ilyenek lehetnek pl. remote-management, az RFID olvasó felügyelete, kunfigurálása, szoftver upgrape letöltések. Az RFID technológia bevezetése előtt komoly tesztelési tervezési feladatot igényel a megfelelő frekvencia kiválasztása. Az UHF frekvencia alkalmazásával nagyobb leolvasási távolságot érhetünk el, ez azonban érzékenyebb a fémek jelenlétére, így számunkra ez a változat nem használható. Az LF és HF frekvencia nagyobb hibatűréssel rendelkezik folyadékok és fémek jelenlétében, kisebb leolvasási távolság mellett. Tehát a rendszer elemei: - RFID bélyeg vagy Tag (adathordozó) - RFID olvasó antennák - RFID író olvasó - RFID Middleware vagy adatfogadó/kezelő egység - Vállalatirányítási rendszer

28 28 11.ábra Az RFID rendszer felépítése [ A vonalkód rendszer A lineáris vonalkód az egyik legelterjedtebb módszere az alkatrész azonosításnak. A rendszer a hordozott információt párhuzamos vonalak és üres helyek sorozatává alakítja. A választott szimbólum rendszer szerint változik a kódolási eljárás (a szimbólum rendszerek szabványosított betűket, számokat, különféle karakter készleteket különféle sűrűséggel jelölnek). A lineáris vonalkód a következő részekből áll: - kezdő széljel - hasznos jelek - záró széljel - a széljelek melletti nyomatlan terület - olvasható számok 12.ábra A lineáris vonalkód felépítése Hét modulból hét épül fel a vonalkód jel, ezek két világos, és két sötét sávot tartalmaznak. A legkeskenyebb sáv 1, a legszélesebb 4 modulból áll.

29 29 A logisztikai rendszerekben mozgatott termékek, alkatrészek alapvetően három eltérő csomagolási állapotban mozoghatnak, melyeket követi kísérő vonalkód. - az alkatrészeket, árukat külön-külön, vagy gyűjtőcsomagolásba foglalva egységrakományokat, vagy szállítási egységeket képeznek, és így a logisztikai rendszer ezeket a továbbiakban a szállítási csomagolást, vagy az egységrakományt kezeli. - azonos típusú termékeket, árukat gyűjtőcsomagolásba teszik, és így a rendszerben a gyűjtőcsomagolásokat kell egymástól megkülönböztetni, és követni. - az egységet becsomagolják és így mozgatják a rendszerben, ilyenkor a vonalkódot az egység csomagolásán helyezik el. Tehát megkülönböztetünk ennek megfelelően: - egységrakományon - gyűjtőcsomagoláson - fogyasztói csomagoláson elhelyezett vonalkódokat. Az EAN Európai gyártmánykód a fogyasztói csomagolások területén Az EAN ( European Article Numbering ) kibővítése a 12-jegyű Universal Product Code (UPC)rendszernek. Azt Észak-Amerikában fejlesztették ki. A GS1 szervezet határozza meg az EAN-13 vonalkódot szabványok alapján. Az EAN Japán megfelelője a Japanise Number (JAN). Az EAN, UPC, és JAN számokat együttesen Global Trade Item Numbersnek nevezik. (GTIN) Az EAN-13 kód felépítése: - Rendszerkód - Gyártókód - Termékkód - Ellenőrző számjegy A vonalkód olvasók csoportosítása működési elvük alapján: - Diszkrét üzemű - Folytonos üzemű olvasók

30 30 A folytonos üzeműek lehetnek: - Résolvasók - Olvasó ceruzák A diszkrét üzeműek lehetnek: - Vonalkód olvasó kamerák - Lézerrel működő olvasók Működésükben: - A fényforrás LED - Érzékelő fotódióda vagy tranzisztor A vonalkód olvasó kameráknak a fényforrásuk LED, az érzékelőjük CCD. A lézeres vonalkód olvasókban a lézer pásztázása a lézernyomtató pásztázásához hasonló. Az alkalmazott forgó sokszögű tükör is megegyezik a pásztázást előállító eszközzel. A fényforrás lehet: - Diódás lézer, a hullámhossz 670, vagy 950 mm - He-Ne lézer, a hullámhossz 633 mm A pásztázás történhet: - Több irányban pásztázás - Felületpásztázás - Egy sugaras tengellyel párhuzamos tükör rendszer - Több sugaras tengellyel nem párhuzamos tükör rendszer A vonalkód rendszer elemei: - Adathordozó: vonalkóddal ellátott címke, termék,vagy csomagolás - Adatíró: címkenyomtató, feliratozó berendezés, nyomda - Olvasás: vonalkód olvasó - Interfész elemek - Felhasználói rendszer - Kapcsolódó rendszerek

31 31 A két rendszer összehasonlítása Tulajdonságok RFID 1D vonalkód Használatára jellemzők Nincs megkívánt kapcsolat az olvasóval, azonban közeli fém Nagyon függ a felhelyezés módjától, és kivitelezésétől felület megzavarhatja Energia felhasználás Folyamatos áramellátásra van szükség a leolvasáshoz, és A kommunikációhoz magas áram ellátottságra van szükség tartaléküzemben is Jellemzők a telepítésre Antenna felszerelése szükséges Függ a felszerelés típusától Tartóssága Kialítható védett környezet, mivel Függ a felszerelés típusától az olvasónak nem kell látnia az adathordozót Kommunikáció típusa Digitálisról rádiófrekvenciára majd ismét digitálisan Digitálisból fény, majd újra digitális Jellemző kapcsolat Vezeték nélküli Fény érzékelésen alapul Környezet jellemző hatásai Az elektromágneses impulzusok megzavarhatják Felülete érzékeny a mechanikai behatásokra, adatvesztés történhet Az adathordozó költségei Magasak Alacsony költségek, többféle technikával előállítható, nagyon sokféle területre Olvashatóság egységesítése A rádióhullámok használatának szabályozása nem egységes Kiforrott, csak olvasható optikai olvasási technika Olvashatóság Az olvasónak nem kell látnia az adathordozót Az olvasónak látnia kell az adathordozót Az adathordozó gyártása Speciális üzemekben, ellenőrzött körülmények között, szabványi Az adathordozó nyomtatása, előállítása nem ellenőrzött előírásoknak megfelelően Lehetséges adattartalom Több információ tárolható Alacsony kapacitás, általában karakter tárolható (a 2D sokkal több adatot tárolhat) Olvashatóság egy időben Több címke is olvasható Egyszerre csak egy kód olvasható Hordozott adat módosíthatósága Hagyományok az Andritz cégcsoportnál Olvasható/írható adathordozó Az RFID technológiával kapcsolatban nincsenek tapasztalatai a cégcsoport egyik tagjának sem Csak írható adathordozó Régi hagyományokkal rendelkezik az összes testvércégünknél, kivéve a magyarországi gyárat

32 32 Döntés, az azonosító rendszer kiválasztása A táblázat adatait elemezve szeretnék végső objektív döntést hozni, azonban nem hanyagolhatom el a táblázat utolsó sorában olvasható szempontot, miszerint a cégcsoporton belül még sehol sem használtak RFID technológiát, ezért a vonalkód azonosító rendszer bevezetésében sokkal kevesebb rizikót látok, a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján. Nézzük először a vonalkód rendszer fő előnyeit, hátrányait, az Andritz Kft körülményei közé ültetve. A vonalkód rendszer előnyei, hátrányai az Andritz rendszerében vizsgálva Előnyök hátrányok: Olcsó: Ebből nem lehet baj, segítheti a bevezetés elfogadtatását! Kiforrott, biztonságos technika: Ilyet keresünk! Az olvasónak látnia kell a kódot: Számunkra ez nem jelent gondot a tárolás, mozgatások egyedisége miatt. Egyszerre csak egy kódot olvashat az olvasó: Nincs szükségünk tömegszerű olvasásra. A kód sérülékeny, adatvesztés történhet sérüléskor: A címkék nagy része ki lesz téve az időjárás viszontagságainak, erre megoldást kell találni! Az RFID technológia előnyei, hátrányai az Andritz rendszerében vizsgálva Előnyök hátrányok: Nem kell látnia az olvasónak a kódot: Nem feltétel Nagy távolságból olvasható: Nem igényeljük A környezeti körülmények nehezen károsítják: Ez nagyon hasznos a külső tárolás miatt. Több címke is olvasható egy időben: Nem feltétel. Az adathordozók magasabb költségei: Nagy hátrány, a rendszer elfogadhatóságának szempontjából. A fémtárgyak zavaróan hathatnak a rádióhullámokra: Kizáró ok!

33 33 Összegzés Tehát a vonalkódnál találtunk olyan szempontot, amit meg kell oldani, az RFID-nél viszont kizáró okra is bukkantunk. Mivel az anyagok, amiknek az azonosítását szeretnénk biztonsággal megoldani 98%-ban fémes anyagok, ezért ezt a veszélyforrást nem szabad figyelmen kívül hagynunk, és kizáró okként kell, hogy kezeljük. A vonalkódnál viszont meg kell oldanunk a kinyomtatott kód időjárás állóságát. A vonalkóddal kapcsolatban feltárt kérdés megoldása A vonalkód matrica időjárás állóságának megoldása: Kereskedelmi forgalomban kaphatóak olyan öntapadós matricák, amik megfelelnek az általunk megkövetelt szempontoknak: - ragasztójuk erős, kevésbé érzékeny a felületi szennyeződésekre, egyenetlenségekre - a matrica anyaga időjárás és vegyszerálló - az általam kiválasztott termék anyaga polypropylene fólia fehér színben, többféle méretben, perforálva. 1 db matrica ára kb.10 Ft+Áfa - nyomtatása a kereskedelmi forgalomban kapható nyomtatókkal megoldható Tehát az egyetlen, a vonalkódnál feltárt problémát sikerült megoldani, ezért a döntést meghozhatjuk, az 1D vonalkód rendszert választjuk, azonban még a használt kódot ki kell választanunk. A vonalkód rendszer kiválasztása, bemutatása Cégünknél a munkaidő nyilvántartás, a dolgozók, és a projektek időelszámolása időrögzítő pontokon keresztül történik. A dolgozó munkaidejének kezdetekor a csoportvezetője által meghatározott projekt, meghatározott műveleti sorára jelentkezik be a gyártmány kísérőn található vonalkód, a belépőkártyájára nyomtatott kód, és az üzemekben egymástól kis távolságra elhelyezkedő rögzítő pontokon található vonalkód olvasó, és terminál segítségével. Különböző szünetekben, oktatásokkor az előre kinyomtatott, laminált kódokra jelentkezik be a dolgozó. Munkaidejének végén kijelentkezik a terminálon. Ezeket az adatokat a rendszer csak akkor könyveli, ha a csoportvezető, vagy üzemi diszpécser jóváhagyja ezeket.

34 34 Az időrögzítéshez használt vonalkód rendszer a CODE 128, így egyértelmű számomra, hogy az alkatrész azonosításhoz használt kód is ez legyen. Ez az ipari felhasználásra készített kódrendszer ideális az általunk elvárt követelmények kielégítésére. Az is segített a döntésben, hogy vállalatirányítási rendszerünk átesett egy fejlesztésen, mellyel fel tudja dolgozni a vonalkód olvasók által felvett adatokat, tehát nem lesz szükség külön illesztő program alkalmazására. A Code 128 bemutatása Ez egy viszonylag fiatal vonalkód, azonban rohamosan terjed az ipari felhasználók körében, mivel egyesíti magában az eddigi kódok előnyös tulajdonságait. Az igen nagy sűrűségű kódolása lehetővé teszi számos olyan alkalmazását, ahol nagy mennyiségű adatot kell viszonylag kis méreten tárolni. Kitűnően tömöríti a numerikus és az alfanumerikus adatokat. Szabványosították az EAN rendszeren belül is kiegészítő kódolásra speciális (FNC 3) indító karakterrel. 13.ábra A Code -128 [ 11 modul szélesek a karakterei, mindegyikük három közből és három vonalból áll. Ez a jelkészlet alkalmas a teljes ASCII (American Standard Code for Information Interchange kezdőbetűiből ~ szabványos amerikai kód információcserére) karakterkészlet kódolására. 14.ábra ASC II kódrendszer

35 35 Ezek a vonalkódok önellenőrzők, és még egy ellenőrző jegyet is tartalmaznak a nagyobb biztonság érdekében. Az EAN/UPC szabványhoz hasonlatosan a kódoláshoz három karakterkészletet használnak, melyek közül az egyik numerikus információk kétszeres sűrűségű kódolását teszi lehetővé. A vonalkód a három lehetséges start szimbólum egyikével indul, ami egyúttal a használt jelkészletet is meghatározza. Van mód a kódolandó sorozat belsejében is a használt jelkészlet cseréjére, amit a megfelelő start szimbólum beszúrásával kell jelezni. Fő jellemzői: - Nagy információ sűrűség - ASCII alfanumerikus karakterkészlet - Folyamatos, önellenőrző - Változó hosszúságú - Egyes felhasználási területekre szabványosított Az eszközök kiválasztása: Vonalkód olvasó kiválasztása: Mint ahogyan azt már korábban ismertettem, cégünknél már régóta használunk vonalkód olvasókat üzemi területen, a dolgozók munkaidejének rögzítéséhez. Ezen a területen Datalogic olvasókat használunk, és igen kedvezőek a tapasztalataink ezzel a márkával kapcsolatban. A kedvező tapasztalatok, ill. a lehetséges beszerzési kedvezmények miatt ezt a típust szeretném a logisztikai célokra is használni. A karbantartási költségek leszorítása miatt is a Datalogic márka mellett kell döntenem. Mivel az olvasó túlnyomó részben külső területen dolgozna, ezért egy mostoha körülmények közötti felhasználásra tervezett modellt kellett választanom.

36 36 15.ábra Datalogic Powerscan PM 9500 [ A Datalogic PowerScan 9000-es prémium sorozatának tagja a PM9500-as vezeték nélküli olvasó. A szkenner a robusztus ipari eszközök tartósságával, megbízhatóságával, és gyors olvasási sebességével rendelkezik. Ez a termékcsalád elsősorban gyártás közeli és ipari alkalmazások számára nyújt tökéletes választást, ahol vezeték nélküli eszközre van szükség, és elvárás az irány független olvasás. Ez az eszköz olvas minden egy és kétdimenziós kódot. Képes 1 méterről is olvasni. Úgy alakították ki, hogy használható akár -20 C hőmérsékleten is, és ellenáll a kosz, por, eső okozta károknak. Megnevezés: Paraméterek Értékek: Műszaki paraméterek, olvasó olvasó mérete: 110x212x74 mm olvasó súlya: 380 g színe: sárga-fekete készenléti idő: ~30000 olvasás áramforrás: Lithium-ION elem 2150 mah töltési idő: külső tápról: 4 óra interfész: USB-HID billentyűzet USB COM USB RS 485 (soros) RS 232 (soros) PC AT-PS2 billentyűzet Műszaki paraméterek, dokkoló mérete: 240x108x95 mm dokkoló

37 37 dokkoló súlya: 380 g státusz led piros: töltés folyamatban zöld: töltés befejezve sárga:tápfeszültség bekapcsolva Alkalmazói környezet páratartalom: 0-95% víz és részecske lezáródási IP65 érték: ütésállóság: ellenáll min. 50-szer 2 méteres magasból való leejtésnek ESD érték: 20 KV Optikai paraméterek olvasási technológia: CCD kamera olvasási felbontás: 1D kódoknál 2,5 mil 2D kódoknál 4 mil olvasási szög: +/- 40 kontraszt: 15% olvasási fényforrás: VLD+ fehér LED megvilágítás olvasás visszajelzése: hang, LED fény,-green Spot, 3GL kamera felbontása: 1280x1024 grafikai formátumok: BMP,JPEG,TIFF grafikai színmélység: szürke árnyalat 256, 16, 2 Rádió kommunikáció rádió frekvencia: 910 MHz<50 mw hatótávolság: 150 m nyílt térben Egyéb kétirányú kommunikáció max. 32 olvasó/rádióvevő Támogatott kód típusok: 1D kódok: EAN/UPC, Code 128, EAN 128, Interleaved 2 of 5, Straight 2 of 5 Industrial, Matrix 2 of 5, Code 11, Code 93, Codebar, Teleplen Plessey, Code 49, Code MSI, Code Delta IBM, Code 16K, ISBN/ISSN, ISBT 128, Code 39, Gs1 DataBar (RSS)

38 38 2D kódok: Aztec Code, Data Matrix, postai kódok: MaxiCode, QR Code,Micro QR Code, China Han Xin Code Australian Post, British Post, Canadian Post, China post, IMB, Japanese Post, KIX Post, Korea Post, Planet Code, Postnet, Royal Mail Code (RM4SCC) Egyéb adatok környezeti besorolás: China RoHS, EU RoHs Adatrögzítő kiválasztása: 16.ábra Datalogic Falcon X3+ [ A Falcon X3+, a Datalogic Mobile új terméke, mely elsősorban a raktározási és kereskedelmi alkalmazások igényei alapján lett kifejlesztve. A Falcon olyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint az IP64-es védettség, a WLAN, és WPAN valós idejű kommunikáció, a transzreflektív háttér világítású érintő képernyő, mely erős napfénynél is olvasható. A Falcon többféle vonalkód olvasóval rendelhető, és beépített 3 MPixeles, vakus fényképező modullal rendelkezik.

39 39 Paraméterek Adat Operációs rendszer Windows Mobile 6.5 Mobile Tools-szal (Outlook Mobile, Word Mobile, Excel Mobile és IE Mobile 6.0) Memória 256 MB RAM, 1 GB FLASH Kijelző Transreflexiós TFT kültéri használatra alkalmas kijelző, 240 x 320 pixeles, 3.5 inch átmérőjű, 64K colors, 200 nit háttérvilágítás, érintő képernyő Billentyűzet Polikarbonát kialakítású 29 gombos numerikus Kommunikáció Programozás RS232, USB, és audio MS Viual Studio, MCL, terminál emuláció, web browser Vonalkód olvasó Többféle lézer szkenner (green spot funkcióval), vagy 2D imager, 3MPixeles kamera Védettség IP 64 Terminal emuláció Web browser Wavelink TE Wavelink Industrial Browser Nyomtató kiválasztása: 17.ábra Godex EZ2350i vonalkód nyomtató [ A Godex EZ2350i vonalkód nyomtatót választottam a rendszerünkhöz. Az általunk elvárt napi nyomtatási darabszámot biztonsággal tudja teljesíteni, de esetleges igény növekedés alkalmával még megfelelő tartalék van a kapacitásában. Ez egy középkategóriás ipari vonalkód nyomtató széleskörű felhasználáshoz, megerősített kivitelben.

40 40 Főbb jellemzői: - fém ház és nyomtatási szerkezetek - Színes TF LCD kijelző é könnyen használható vezérlőgombok - USB host külső memória forráshoz és az önálló működéshez Paraméter Adat Nyomtatási mód Thermal transzfer/direkt transzfer Nyomtatási felbontás 300 dpi (12 pont/mm) Nyomtatási sebesség 5 IPS (127mm/s) Nyomtatási szélesség 104 mm Nyomtatási hosszúság min. 4 mm max mm Processzor 32 bit RISC CPU Memória 8 MB Flash (4MB felhasználói tárhely)/ 16 MB SDRAM Nyomtató parancsnyelv EZPL, GEPL (Godex Eltron Printer Language), GZPL (Godex Zebra Printer Language), auto switch Szoftver GoLabel Driver Windows 2000, XP, Vista, 7 és Windows szerver 2003 & D vonalkódok Code 39, Code 93, Code 128 (A, B, C), UCC/EAN-128 K-Mart, UCC/EAN-128, UPC A / E (add on 2 & 5), I 2 of 5, I 2 of 5, EAN 8 / 13 (add on 2 & 5), Codabar, Post NET, EAN 128, DUN 14, HIBC, MSI (1 Mod 10), Random Weight, Telepen, FIM, China Postal Code, RPS 128 és GS1 DataBar, Plessey, 2 D vonalkódok PDF417, Datamatrix code, MaxiCode, QR code, Micro PDF417, Micro QR code és Aztec code Interfészek USB V2.0, RS-232 soros port Ethernet 10/100 Mbps, USB host Vezérlő panel LED zöld, narancs, vörös színnel, kalibráló gomb,funkciógomb,kikapcsolás gomb

41 41 Valós idejű óra Engedélyek Méretek standard CE(EMC), FCC Class A, CB, CCC Mélység: 20,15" (512 mm) Magasság: 11,45" (291 mm) Szélesség: 10,78" (274 mm) Tömeg: 15 kg kiegészítők nélkül Vezeték nélküli hálózat kiválasztása: Olyan rendszert kellett választanom, ami 100%-ban alkalmas a kiválasztott vonalkód olvasó és az adatrögzítő kiszolgálására. Ez a rendszer a Datalogic Star 2.0. Ez egy rádió frekvenciás eszköz, amely valósidejű kommunikációt tesz lehetővé, vezetékes kapcsolat nélkül, mobilitást biztosítva akár 150 méteres körzeten belül. A rendszer képes továbbítani az 1D és 2D szabványok adatait is. Főbb jellemzői: 910 MHz frekvencián 150 méter hatótávolság, Wifi hálózatok működése nem okoz zavart a működésében, nem érzékeny az esetleges fizikai akadályokra, tereptárgyakra, point-to point és multi point funkciók, hálózati RS-485 és Ethernet A rendszer szoftver elemeinek kiválasztása Mint ahogyan azt már említettem a dolgozatban, a vállalatnál a munkaidő nyilvántartása az üzemi terminálokon, vonalkód használatával történik. Code 128 rendszert használunk a tevékenységek rögzítésére. A gyártmánykísérő lap már vonalkóddal kerül kiadásra, és a munkavállalók ennek segítségével regisztrálják a megkezdett és elvégzett feladatokat, ami lehet produktív, vagy inproduktív tevékenység is. Tehát a már meglévő vállalatirányítási rendszerünk, a J.D.Edwards alkalmas a szoftver hátteret biztosítani az új azonosítási rendszerünkhöz. A készletgazdálkodási modul kezeli a cikktörzs információkat. Az egyedi jellemzőkkel bíró, nyilvántartásban szereplő egységeket a cikktörzsben definiáljuk. Három különböző azonosítóval is rendelkezhetnek a cikkek. Tároló hely szinten történik a tényleges mennyiség nyilvántartás.

42 42 Tároló hely lehet például raktári hely, vagy üzemi tároló is. A tároló hely azonosító maximum 20 karakterből állhat. Jelen esetben mi hat karakterből meg tudtuk oldani az egyértelmű és logikus definiálást. A listákban, készlet lekérdezésekben a mindenkori készlet cikkenként, és tároló helyenként található meg. A J.D.Edwards-ban a ki- és betárolási folyamatok, a raktári tároló helyek kihasználtságának követése vonalkód rendszerhez kapcsoltan megvalósítható A rendszer működésének leírása A működés leírását a bevezetés lépéseinek megtervezésével kezdem, majd ezen belül kidolgozom a tároló helyek azonosító kódjait, és leírom az új anyagkezelési folyamatokat. A beszerzendő hardver eszközök mennyiségét, elosztását is ismertetem. A rendszer bevezetésének lépései: 1. Eszközök beszerzésének indítása 2. A tároló egységek jelölési rendszerének megtervezése 3. Az eszközök beüzemelése, illesztése a rendszerhez 4. A tároló egységek vonalkóddal történő megjelölése (külső területeken nagyon fontos, hogy az időjárásálló matricát használjuk!) 5. Dolgozók oktatása 6. Rendszer elindítása 7. Visszaellenőrzések, dolgozók folyamatos oktatása 1, Az előzetes tervezés alapján a következő eszközök beszerzése szükséges: - Vonalkód olvasó 7 db, ebből 4 db az üzemi diszpécsereknek, 3 db a raktárnak - Adatrögzítő 4 db a raktárnak - Vonalkód nyomtató 3 db, ebből 1 db a raktárnak, 1 db a IV. üzemnek, és 1 db a III. üzemnek - Vezeték nélküli központ 3 db, ebből 1 db az L4 raktárba, 1 db az S2-es csarnokba, és 1 db az M1-es csarnokba Természetesen be kell szerezni azokat az eszközöket is, amik a megfelelő kapcsolatot létrehozzák a meglévő informatikai rendszerünkkel.

43 43 2, Mint ahogyan azt már említettem korábban, öt raktári területtel rendelkezünk: - L4 csarnok - L3 csarnok (ferde raktár) - L2 csarnok (ferde raktár) - Külső terület a lemezanyagoknak - Külső terület a szálanyagoknak Ezeknek a tárolóegységeknek nincs megfelelő felosztása, az elnagyoltság miatt nem használható a tárolt anyagok, alkatrészek pontos helyének meghatározására, ezért szükség van a tároló területek egyértelmű kódolására, a fakkok, raklaphelyek logikus beszámozására. Elsőként az L4-es csarnok négy utcája: Erről az oldalról fal határolja a tároló polcot Átjáró L41 L42 L43 L44 18.ábra Az L4-es raktár csarnok felosztása

44 44 A raktári polcaink mindenütt három emelet magasak, ezért a kódot így terveztem összeállítani: raktári terület megnevezése sori fakk száma L raktári sor száma a polc emelete Mivel a dupla sorokban oda- vissza is 80 db raklapot tudunk tárolni, ezért a sori fakk szám jelölésére elegendő két karakter. Az L2 és L3 raktárépület bekódolása: Mivel ezeknek az épületek polcrendszeri egyformák, ezért a felosztásuk megegyezik: Bejárat Körben fal határolja a polcokat 19.ábra az L2-L3 csarnok elrendezése A tároló pozíció kódolása: raktári terület megnevezése sori fakk száma L2(3) raktári sor száma (itt 0) a polc emelete

45 45 A szálanyag tároló terület felosztása: 20.ábra A szálanyag tárolók elrendezése Tizenkét darab szálanyag tartónk van, két oldalas elrendezéssel, oldalanként 3 emelettel. Ezért a logikus kódolása a taroló pozícióknak: a raktári terület megnevezése a sor száma, itt 0 L a szálanyag tartó száma (1-12-ig) a tároló emelet száma (1-6-ig)

46 46 A lemezáru tároló felosztása: 21. ábra A lemezáru tároló elrendezése Ezen a területen négy sorunk van, és az anyagok csak egy szinten kerülnek betárolásra, ezért a tervezett kódolási forma: raktári terület megnevezése sori tároló hely száma L raktári sor száma (1-4-ig) emelet száma (itt 0) Tehát az összes tároló helyünkre tudunk hat karakterből egyértelmű meghatározó kódot létrehozni. A kódok logikája egyértelmű, és első ránézésre is tudhatja a raktáros, hogy melyik tároló hely felé kell elindulnia az alkatrészért.

47 47 Módosított folyamat bemutatása: Beérkező áru kezelése: A mennyiségi, minőségi átvétel folyamata változatlan, az áru beraktározása változik: Ennek a folyamata: - A beérkezett tétel megkapja a vezetőszámot, ami alá a többi adata is könyvelődik. A raktárirodában a vonalkódot kinyomtatják a tételhez. - A raktáros a teherautóról a tároló helyhez viszi az alkatrészt, ott lerakja, majd a saját azonosítóját beolvassa (minden dolgozónak van saját vonalkódja, ez a belépőkártyáján található, a munkaidejét is ezzel rögzíti). Ezután a tároló hely kódját olvassa be, majd az alkatrész azonosítóját. Így később visszakereshető a betároló személy neve, a tárolás ideje, és persze a betárolás pontos helye. - A tétel sárga címkét kap - Meo vizsgálat után a zöld címke felragasztása 22.ábra Az alkatrész bekönyvelés tervezett folyamata A raktári alkatrész kiadás folyamata: Az üzem a kiszedési listát kinyomtatja, továbbítja a raktár felé. A raktárban a csoportvezető kiadja a feladatot egy raktárosnak. A raktáros a kiszedési listán már pontosan látja, hogy a komissiózásra kerülő anyag a raktár melyik részén található. A tároló egységhez megy, ott beolvassa a saját kódját, a tároló hely kódját, és a komissiózandó anyag kódját. Ezzel a könyvelés meg is történik.

48 48 23.ábra Az alkatrész kiadás tervezett folyamata Az üzemek közötti alkatrész átadás folyamata: A gyártmányok darabjegyzékeiben a félgyártmányoknak van saját cikkszáma, tehát már csak az a feladat, hogy használjuk őket a mozgások lekövetéshez. A lángvágó gépnél elkészül egy ledarabolt alkatrész. Itt a lángvágós a telepített terminálon készre jelenti a darabot, majd nyomtat rá egy vonalkódot, és ráragasztja. A logisztika átszállítja a felhasználó üzemhez a darabot, ahol az üzemi diszpécser a vonalkód olvasójával beolvassa a saját kódját, az alkatrész kódját, majd az üzemi tároló kódját. Később, amikor készre jelentik azt a darabot, ahová a beszállított alkatrész beépült, akkor az alkatrész automatikusan átkönyvelődik a kész darabba. 24.ábra Az üzemek közötti anyagáramlás tervezett folyamata Természetesen ez a folyamat abban az esetben is érvényes, amikor a félkész darab még nem a végfelhasználóhoz érkezik, hanem egy további előkészítő műveletet hajtanak végre rajta. 4, A tárolóegységek vonalkóddal történő megjelölése szigorúan csak az időjárás álló matricával történhet, meghatározott rendben. Praktikus lenne, ha a jelölést a raktári dolgozók végeznék, mert így már a kezdetektől gyakorolhatnák, magukévá tehetnék a kódolás logikáját, rendjét.