METAPHYSICUM et POLITICUM A MAGYAR TRADICIONÁLIS ISKOLA BIBLIOGRÁFIÁJA

Átírás

1 METAPHYSICUM et POLITICUM A MAGYAR TRADICIONÁLIS ISKOLA BIBLIOGRÁFIÁJA

2 Szerkesztette és a bevezetést írta Buji Ferenc

3 METAPHYSICUM et POLITICUM A magyar tradicionális iskola bibliográfiája A Metafizikai Hagyomány Centruma 2008

4 Hommage à László András ISBN

5 A MAGYAR TRADICIONÁLIS ISKOLA TESTE ÉS LELKE A magyar tradicionális iskola a rendszerváltás utáni hazai szellemi életnek kétségtelenül az egyik legmarkánsabb bölcseleti típusú iskolája, mely közel húszéves fönnállása alatt igen magas szint és rendkívül szerteágazó publikációs tevékenységet fejtett ki. Noha a szóban forgó iskola korántsem tartozik a magyar szellemi élet f sodrához, s egy meglehet sen sz k körön kívül igen kevéssé ismert, ámde ez részint abból fakad, hogy az egyéni és társadalmi alapkérdésekre adott összes modern választ radikálisan elutasítja, részint pedig abból, hogy saját válaszait nem populárisan és nem popularizációs szándékkal fogalmazza meg. Ilyen módon joggal állítható, hogy miközben az összes gondolkozási iskola és irányzat valamilyen mértékben egy korszenvedély (Hamvas Béla) kifejez dése, addig a magyar tradicionális iskola teljes egészében kívül áll a modern és posztmodern metanarratíván. Nem belülr l, következésképpen egy relativisztikus szemszögb l tekint a jelenlegi világ egészére, hanem kívülr l, egészen pontosan: felülr l. Ebb l az alapvet en transzcendens perspektívából fogalmazza újra az ember si tradícióinak és a vallásoknak a tanítását az emberr l, a világról és Istenr l, ebb l a néz pontból képes újra fölszínre hozni a jelenkornak azokat az elemeit, amelyek a szó szoros értelmében vett korszer tlenségük miatt valójában idegen testek ebben a világban, 1 és ebb l a pozícióból képes kompromisszumok nélkül 1 Mint ahogy László András hangsúlyozza, ami jelenkori, az nem feltétlenül modern, mert lehet, hogy éppen a modernséggel való reakció jegyében született. 5

6 megfogalmazni álláspontját azzal az antitradicionális offenzívával szemben, amellyel a modernitás a tradíció világa felé fordul. Mindez rögtön a magyar tradicionális iskola három fontos specifikumára is rávilágít. Egyrészt arra, hogy számára a tradicionalitás semmiképpen nem azonos egy üres múlt felé fordulással, valamiféle hétköznapi értelemben vett nosztalgiával. Ami a múlt értékét adja, az fokozott részesedése az örökkévalóban, vagy másképpen megfogalmazva közelsége a kezdethez és a kezdeten keresztül a Kezdettelenhez. Az a szemlélet, amelyet a szóban forgó iskola magáévá tett, csupán azért részesíti el nyben a múltat a jelennel szemben, mert a múlt sokkal inkább sub specie aeternitatis, vagyis az örökkévalóság jegyében állt, mint a jelen: a régi ember közvetve vagy közvetlenül, de mindent fentr l vezetett le és mindent fentre vezetett vissza, s ez legtisztább kifejezését abban a hinduizmusban nyerte el, amely önmagát sanâthana dharmának, vagyis Örökérvény Törvénynek nevezi. Ezért a magyar tradicionális iskola is a dolgoknak azt a rendjét keresi, amely az emberi világ adott szintjét avagy arculatát a leginkább összhangba hozza a principium principiorummal: minden princípium végs Princípiumával. Másodsorban a magyar tradicionális iskola egyedülállónak tekinthet abból a szempontból is, hogy komplex, vagyis felöleli az emberi lét összes lényeges aspektusát: egyszerre intellektuális és spirituális, politikai és metafizikai, és a tudatfolyamatok éppúgy érdekl dése homlokterében állnak, mint a történelmi és politikai tendenciák, helyreállítva így spiritualitás és intellektualitás, politicum és metaphysicum egységét. Az er teljesen intellektuális iskolák és irányzatok különösen a XX. században szinte teljesen aspirituálisak, ha nem egyenesen antispirituálisak, míg a spirituálisan orientált irányzatok és iskolák általában meglehet sen szánalmas intellektuális színvonalon fejtették és fejtik ki tanításaikat, és az id el rehaladásával láthatólag egyre távolabb kerülnek mindennem intellektuális és tudományos szigortól. Harmadsorban az iskola jellegzetes vonása er sen kritikai, s t bizonyos fokig kombattáns jellege. Szó sincsen azonban arról, hogy ez az attit d egy ártatlan és békés modernséggel szemben 6

7 nyilvánulna meg. Ellenkez leg: a szóban forgó iskolának egy olyan közegben kell kifejtenie tanítását, amelyet az agresszív antitradicionalitás túlnyomása jellemez, hiszen a modernség minden létez területen kíméletlen er szakkal gázolta és gázolja le mindazt, ami valamilyen értelemben a tradíció világához kapcsolódik. A modernség egyszerre kombattánsan és bomlasztóan antitradicionális tevékenységét még olyan, jellegzetesen modern avagy posztmodern szerz k is elismerik, mint amilyen Theodor W. Adorno vagy Jürgen Habermas, akik szerint a modernség megszabadítja magát minden történeti vonatkozástól, s nem tart meg egyebet, mint az elvont szembenállást a tradícióval, a történelem egészével. 2 E szembenállás jegyében az antitradicionális baloldaliság még nem is olyan régen minden további nélkül megengedett magának olyan eszközöket, amelyeket ma a legnagyobb felháborodással fogad. Akik ma az iszlám fundamentalista terrorizmusra panaszkodnak, azok például sikeresen feledkeztek meg arról, hogy a XIX. század második felét l kezdve a XX. század elejéig az antitradicionalitás képvisel i forradalmi szocialisták, baloldali anarchisták, radikális demokraták ezrével követtek el merényleteket a tradicionális rend képvisel i ellen, 3 s t egyik versében már a magyar Pet fi Sándor is aki a korabeli baloldaliság összes ismérvét kimerítve egyszerre volt magyar nacionalista, internacionális szocialista és kozmopolita liberális a királyok egyetemleges felakasztása mellett szállt síkra ( Akasszátok föl a királyokat! ). S még ha a baloldaliság mai képvisel i immár el is utasítják el deik véres eszközeit, a jézusi kijelentés parafrázisa nagyon is érvényes rájuk (vö. Mt 23,29 31): Jaj nektek, szocialisták és liberálisok, ti képmutatók, mert azt mondjátok: Ha atyáink idejében éltünk volna, nem lettünk volna részesek, mint k, az arisztokraták vére ontásában. Ezzel magatok is megvalljátok, hogy az arisztokraták gyilkosainak vagytok a fiai. 7

8 8 A MAGYAR TRADICIONÁLIS ISKOLA TESTE Miel tt azonban részletesebben is áttekintenénk a magyar tradicionális iskola tanításait, ismerkedjünk meg forrásaival, el zményeivel, fontosabb képvisel ivel és orgánumaival. A TRADICIONÁLIS ISKOLA A magyar tradicionális iskola tulajdonképpen annak a nemzeteken átível tradicionális iskolának a része, amelynek eszméit el ször a francia René Guénon ( ) fogalmazta meg. Guénon mind a mai napig az összeköt láncszem, akinek tanításait a metafizikai tradicionalitás minden egyes képvisel je mértékadónak tekinti. Ez természetesen semmilyen értelemben nem jelent szolgai követést: a tradicionalitás másik meghatározó egyénisége, az olasz Julius Evola ( ) számos kérdésben kritikusan viszonyult Guénon felfogásához. Kettejük mellett az iskola nagyformátumú személyiségei még a tamil-angol Ananda K. Coomaraswamy ( ), a svájci Frithjof Schuon ( ) és Titus Burckhardt ( ), valamint a perzsa Seyyed Hossein Nasr (1933 ). A magyar tradicionális iskola magától értet d en nagyon sokat merített az említett szerz kt l, mindenekel tt azonban Guénontól és Evolától. Azt lehetne mondani, hogy e két, közös princípiumokat birtokló, mégis alapvet en más személyes egyenlettel rendelkez személyiség, illetve a nekik megfelel orientáció egyedül csak a magyar tradicionális iskolában került egymással harmonikus egyensúlyba. HAMVAS BÉLA Noha a magyar tradicionális iskola létrejövetele László András nevéhez f z dik, az egyetemes tradíció eszméje magyar földön mégsem volt el zmények nélküli. S t, nemcsak egyszer en nem volt el zmények nélküli, hanem az, aki el ször fogalmazta meg magyar nyelven a Tradíció gondolatát, egyúttal a tradicionális iskola egyik kiemelked képvisel je is lett: Hamvas Béla. Az egyetemes tradíció gondolata tehát magyar földön hirtelen és teljes fegy-

9 verzetében jelent meg Hamvas Béla személyében és m veiben. Hamvas a jelentékenyebb tradicionális szerz k közül Julius Evolát és René Guénont ismerte, ám eleinte az m veiknek csupán a krizeológiai aspektusa ragadta meg, és csak kés bb kapta meg kríziselmélete azt az egyetemes tradicionális fundamentumot, amellyel az említett szerz k rendelkeztek. Bár Hamvasra Guénon volt a legnagyobb és leginkább tartós hatással, mégsem vált guénoniánussá, hanem a tradicionális iskolán belül teljesen önálló szemléletet és megközelítésmódot vallhatott magáénak. Noha életm ve az 1940-es évek els felét l 1968-ban bekövetkezett haláláig egyértelm en a Tradíció jegyében áll, s azt még szépirodalmi alkotásaiban is jól tetten lehet érni, két jellegzetesen tradicionális m vét érdemes kiemelni: egyrészt a Scientia Sacrát, másrészt Az sök Nagy Csarnoka cím fordítás- és kommentársorozatot. Ami az el bbit illeti, az egy egyedülálló ihletettség és alaposságú summája a Tradíciónak, olyan munka, amellyel azóta sem kísérletezett az iskola egyetlen hazai vagy külföldi képvisel je sem. Ami az utóbbit illeti, ez úgyszintén egyedülálló vállalkozás a tradicionális iskolában abból a szempontból, hogy az egyetemes tradíció legkülönfélébb m veinek fordításait tartalmazza, s ugyanakkor a közölt szövegeket illetve az adott tradíciót kiváló bevezet tanulmányok hozzák közel az olvasóhoz. Ugyanakkor Hamvas Béla számos kiváló esszéjében és tanulmányában fogalmazta meg tradicionális indíttatású kritikáját a modern világgal szemben. Hamvas Béla hallatlanul sokrét irodalmi tevékenységet fejtett ki, s eközben nemcsak a Tradíció szentkönyveit és fontosabb m veit mutatta be, hanem magát a XX. századi tradicionális iskolát és általában a tradicionális létszemléletet is mégis elszigetelt jelenség maradt: nem jött létre körülötte olyan tanítványi kör, amely tovább folytathatta volna a m vét. Ebben minden bizonnyal közrejátszott publikációs lehet ségeinek korlátozottsága, de els dleges oka mégis talán az volt, hogy Hamvas például Guénonnal ellentétben és Coomaraswamyhoz hasonlóan nem volt iskolateremt egyéniség. Ennek ellenére az baráti-tanítványi köréb l került ki az, aki még nála is koncentráltabban irányította a figyel- 9

10 met a Tradícióra, pontosabban fogalmazva a Tradíció alapjául szolgáló metafizikai tanításra. LÁSZLÓ ANDRÁS László András az 1960-as évek elején ismerkedett meg Hamvas Bélával, és Hamvas haláláig szoros kapcsolatban is maradt vele. ekkor huszonkét éves volt, Hamvas pedig hatvanhat. Noha megismerkedése Hamvassal minden tekintetben természetesen mindenekel tt tradicionális vonatkozásokban rendkívül inspiráló volt számára, akinek Hamvas bizonyos értelemben mestere vagy inkább atyai jó barátja lett, mégis a László András-i tradíció-értelmezés alapvet en más irányokban bontakozott ki. László András tehát nemcsak egyszer en továbbfejlesztette a hamvasi eszméket, hanem egy Hamvasétól meglehet sen eltér tradíció-értelmezést tett magáévá. Noha mindketten tradicionális szerz nek tekinthet k, ahogy Hamvas Béla önálló szellem volt, éppúgy az László András is. László András december 3-án született Budapesten szeptember 1-én kapcsolódott a Buddhista Misszióhoz, és ban, közvetlenül az érettségi után kezdte meg tanulmányait a K rösi Csoma Sándor Buddhista Papi Szemináriumban. Egy évvel kés bb miközben folytatta tanulmányait a Buddhista Papi Szemináriumban a budapesti református teológiára jelentkezett, azonban néhány nappal tanulmányai megkezdése után, szeptember 19-én politikai okokból letartóztatták. A vád eredetileg a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben betöltött kezdeményez és vezet szerep volt, de végül is csupán a népi demokratikus államrend elleni gy löletre izgatás vádjával ítélték el, négy hónapra ban ismerkedett meg Hamvas Bélával, és barátságuk egészen Hamvas haláláig, 1968-ig tartott ben befejezte tanulmányait a Buddhista Papi Szemináriumban ben újra elkezdte a református teológiát, de az els év után otthagyta és átment a katolikus teológiára, amit 1971 és 1975 között végzett el. Közben a Buddhista Papi Szemináriumban, kés bbi nevén a Buddhológiai Intézetben rendszeresen el - 10

11 adásokat tartott, többek között az asztrológiáról és az asztrozófiáról ben doktorált. Doktori disszertációjának címe: Licht des Alls im Menschenwesen. Magyar változata 1975-ben A mindenség fénye az emberben címmel a K rösi Csoma Sándor Intézet Közleményeiben jelent meg bels használatra t l 1983-ig a Buddhológiai Intézet rendes tanáraként tartott els dlegesen vallásfilozófiai, tulajdonképpen tradicionális bölcseleti el adásokat. Mivel azonban az Intézet nem tudott helyiséget biztosítani, ezért az el adások félig-meddig magántermészet ek voltak. László András ban lépett ki az Ârya Maitreya Mandala Rend magyar szanghájából, el adássorozatát azonban ez nem befolyásolta: 1983-tól 1987-ig rendszeresen tartott el adásokat lakásán. Csak 1988-ben nyílt lehet sége arra, hogy nyilvános el adássorozatot hirdessen. Az el adások helyszíne eleinte a Fiatal M vészek Klubja volt t l Budapesten kívül rendszeresen tartott illetve tart el adásokat Nyíregyházán és Debrecenben, de nem rendszeres el adásokkal az ország számos pontján megfordult. Leszámítva doktori disszertációját és még néhány, id közben különféle orgánumokban (Út és Cél, Zománc, Mozaik, Kapu) megjelent írását, rendszeres publikációs tevékenysége 1991-ben kezd dött meg, eleinte a tradicionális iskolán kívüli shagyományban, kés bb azonban a tradicionális iskola különféle kiadványaiban. Id közben fokozatosan létrejött körülötte egy tanítványi kör, melynek egyik része szerz ként vagy fordítóként, másik része pedig kiadóként vagy támogatóként járult hozzá az iskola m ködéséhez. A magyar tradicionális iskola számos folyóiratának elindítása és kiadványának megjelenése László András közvetett vagy közvetlen inspirációjára vezethet vissza, ezen túl pedig szerkeszt je volt az Arkhénak, a Radixnak, f munkatársa a Pannon Frontnak, desuperadvisora a Sacrum Imperiumnak és az Északi Koronának, mely utóbbi folyóirat szerkeszt bizottságának egyúttal örökös alapító díszelnöke is. Ami ezt a rendkívüli tradicionális produktivitást és kreativitást lehet vé tette, az mindenekel tt az a lényegre irányuló, a dolgok és jelenségek legmélyebb pontjáig hatoló látás, az a különleges metafizikai elmélyültség, amely még a tradicionális iskola olyan meghatározó személyisége- 11

12 inek életm véb l is hiányzik, mint René Guénon vagy Julius Evola. Éppen ez a terület, vagyis a metafizikai szemlélet alapkérdéseinek rendkívül elmélyült vizsgálata az, amelyben László András olyasmivel tudott hozzájárulni a tradicionális iskola korábbi publikációs tevékenységéhez, ami mindaddig ismeretlen volt. Ilyen módon egyrészt Hamvas Béla, másrészt László András révén a magyar tradicionális gondolkozás és irodalom olyan egyedülálló eredményeket mondhat magáénak, amelyekkel még olyan kultúrnépek sem rendelkeznek, mint amilyen az orosz, a spanyol, a svéd, az angol vagy a német. Azonban nemcsak tanításának tartalma hívta létre László András körül a magyar tradicionális iskolát, hanem tanításának módja is: mindenekel tt szuggesztív el adói stílusa, valamint a leghétköznapibb kérdések tárgyalása közepette is megnyilvánuló kiváló humorérzékkel párosuló átüt lényeglátása. Noha László András els sorban nem író, hanem inkább el adó, mindeddig öt könyve és több mint százharminc tanulmánya jelent meg. Legels könyve, egyúttal doktori értekezése, A mindenség fénye az emberben a világ antropológiai struktúrájának f ként a távol-keleti tradíciók alapján történ egyedülálló mélység feltárása. Már ebben a korai m vében is megjelenik gondolkozásának egyik legf bb tárgya: maga a gondolkozás, s ezen belül is a gondolkozás kardinális spirituális illetve realizációs szerepe. A sors egészen különös kegye, hogy egy ilyen munka, ha korlátozott mértékben is, de megjelenhetett a kádári diktatúra kell s közepén. 4 Második könyvében, a Tradicionalitás és létszemléletben (1995) szemléletének összefoglalását adja els dlegesen a metafizikai tradicionalitás fundamentális témáira koncentrálva. Harmadik könyve a Baranyi Tibor Imrével és Horváth Róberttel közösen írt Kard, kereszt, korona, mely három, specifikusan a magyar történelemmel foglalkozó tanulmányát tartalmazza, s amelyek iskolapéldái annak, hogyan lehet a tradicionális radikalizmust alkalmazni olyan, egymástól id belileg nagyon távoli, eszmeileg azonban mégis szoros kapcsolatban lév területeken is, mint a magyar Szent Korona eredete és II. világháborút követ Magyarország de facto és de jure államfor- 12

13 májának kérdése. Negyedik munkájának, a Solum Ipsumnak a címe szemléletének hüperontológiai fundamentumát, a szolipszizmust idézi. E m valójában aforizmakötet, s mint ahogy a szerkeszt fogalmaz utószavában, az az esszenciális tudás, amely benne foglaltatik ezekben a maximákban, mindazt tartalmazza, amit tudni érdemes. Megfogalmazásainak kivételes intenzitása, aforizmáinak éles fénye révén László András képes volt arra, hogy olyan mélységeket is bevilágítson, amelyeket mindeddig a sötétség fátyla borított. Maximái rendelkeznek azzal az er vel, hogy az olvasóban lángra lobbantsák az értésnek azt a fokát, amely már az intuíciók világához tartozik. Horváth Róbert írásban feltett kérdéseire úgyszintén írásban adott válaszaiból állt össze a Tradíció és metafizika. Kérdések és válaszok (2007) cím kötet. Kérdései révén a szerkeszt e m ben László Andrásnak els sorban azokra a doktrinális és perszonális vonatkozásaira koncentrált, amelyek mindeddig nem kaptak elegend fényt miközben válaszai során a szerz nek a korábban már kimerít részletességgel tárgyalt tanításelemeit is sikerült még jobban elmélyítenie. E m vein kívül tanulmányaiban rendkívül széles spektrumban foglalkozott szorosan vett metafizikai, realizációs, általános tradicionális, történelmi, politikai, asztrológiai témákkal. Ami ez utóbbit illeti, csupán néhány asztrológiai tanulmánya jelent meg, aki azonban részt vett asztrológiai kurzusain, s emellett rátekintése van a magyar és idegen nyelv asztrológiai irodalomra, az tisztában van azzal, hogy László András a jelenkor egyik legképzettebb, legalaposabb teoretikus asztrológusa. Könyveit és tanulmányait mely utóbbiak egy része el adásainak írott változata az apodiktikus fogalmazásmód és az intellektuális szigorúság jellemzi. Bármilyen témához is nyúljon hozzá, rendkívül eredeti szemlélete miatt olyan módon tudja látni és láttatni azt, ahogyan korábban senki más. Eredetisége azonban nem individualisztikus alapú, hanem tradicionális megalapozottságú, s egy olyan koherens világlátásba, s t világharmóniába illeszkedik bele, amelyr l a modern világ már mit sem tud. 13

14 14 A MAGYAR TRADICIONÁLIS ISKOLA SZERZ I ÉS FORDÍTÓI ALDEBARAN ZOLTÁN *5 Abdebaran Zoltánnak 1996 és 1999 között tizenegy tanulmánya jelent meg a széls jobboldali Pannon Frontban. Ezek a tanulmányok nem a szorosan vett tradicionális metafizika körébe tartoznak, hanem a folyóirat profiljának megfelel en a kultúra és a politika határterületének különféle aspektusait vizsgálják meglehet sen széles spektrumban, legyen az a dilettáns filoszemitizmus kérdése, Lukács György Eckhart-interpretációja, Jukio Misima vagy az amerikai rajzfilmek világa. A tanulmányok között néhány recenzió is található, többek között László András Tradicionalitás és létszemlélet cím munkájáról. ÂRYA MANTRA MUNKACSOPORT Az Ârya Mantra Munkacsoport szent szövegek és tradicionális kommentárok fordítására létrejött csoport volt, mely 1996-ban jött létre Horváth Róbert kezdeményezésére. Tagjai közé tartozott Horváth Róbert, Király Liliom, Németh László Levente és Németh Norbert. A csoport 1998-ig volt aktív, kés bb részben eltér összetételben szentiratokat tanulmányozó körré alakult át. Az elkészült fordítások egy része, f ként az elemz tanulmányok a Tradíció-évkönyvben, a Pannon Frontban és az Axis Polarisban jelentek meg a csoport vagy a tagok neve alatt. BARANYI TIBOR IMRE Baranyi Tibor Imre a tradicionális iskola vitathatatlanul legsokoldalúbb tagja: nemcsak íróként jegyezhet fontos és kiváló tanulmányokat, könyveket, hanem fordítóként is jó néhány alapvet tradicionális munka magyarítását köszönheti neki az olvasóközönség; ezen felül a számos tradicionális m vet megjelentet Kvintesszencia Kiadó vezet je, a tradicionális szellemiség fenntartása és szinoptikus képvislete jegyében létrehozott A Metafizikai Hagyomány Centrumának és a tradicionális er k összefogását célul kit z Lux Mundi Spirituális Szövetségi Alapítványnak az

15 alapítója és vezet je, a mindmáig legkiválóbb tradicionális periodikum, a Tradíció évkönyv egyik szerkeszt je és kiadója, a tradicionális iskola legjelent sebb honlapjának, a tradicio.org-nak az elindítója, a Pannon Front számának független munkatársa (noha tényleges együttm ködése a folyóirattal ennél jóval több számot fogott át), az Északi Korona f munkatársa és szerkeszt ségi f tanácsosa; íjász, vadász és pisztolylövész; nem utolsósorban pedig a tradicionális iskola évente megrendezésre kerül találkozójának szervez je s egyúttal szíves házigazdája. Baranyi Tibor Imrének a magyarság sorskérdései iránti figyelmét jelzi, hogy kiadója, szerkeszt je és részben Horváth Róberttel és László Andrással közösen írója is a Kard, kereszt, korona. Tradicionális tanulmányok a magyarságról cím kötetnek, amelyben az el szón kívül két tanulmánya látott napvilágot. Önálló m ve a Fejl d létrontás és örök hagyomány, legfontosabb tanulmányainak szerkesztett kiadása, amelyben éppúgy foglalkozik a metafizika alapkérdéseivel, mint a katolicizmus és általában az egyházak, a misztika, a kozmológia, a magyarság, az asztrológia és a spirituális praxis témájával. Tanulmányainak többsége a tradicionális iskola különféle orgánumaiban látott napvilágot, de megjelent egy nagy ív, a tradicionális szemléletet szisztematikusan bemutató tanulmánysorozata az t le szellemileg megleleht sen távol álló (és éppen ezért a sorozatot csak részben közl ) Hunnia cím folyóiratban is. Baranyi Tibor Imre az a szerz, akinek írásaiban kiváltképpen er sen lehet érezni annak a ksatriya attit dnek a szellemét és erejét, amely egyébként a magyar tradicionális iskola egészére is jellemz. Fordítóként öt Guénon- és egy Burckhardt-kötetet köszönhet neki az iskola. René Guénontól részben ültette át magyarra A világkirályt, önállóan a Modern világ válságát, A kereszt szimbolikáját, szintén részben az Általános bevezetés a hindu doktrínák tanulmányozásához-t valamint a Megjegyzések a beavatásról-t, Titus Burckhardttól pedig a Muszlim asztrológiát. Lefordította Julius Evolától A szexus metafizikáját, amelyb l több fejezetet is publikált, és amely aztán a m kés bbi kiadásának szolgált alapjául. A 15

16 különféle tradicionális kiadványokban is több tucat fordítása jelent meg, legf képpen René Guénontól és Julius Evolától, de Frithjof Schuontól, Seyyed Hossein Nasrtól és Marco Pallistól is. A Kvintesszencia Kiadó vezet jeként nemcsak a tradicionális iskola legtekintélyesebb szerz inek els sorban Guénonnak az alapvet tradicionális munkáit jelentette meg, de olyan magyar szerz két is, mint Kaczvinszky József, vagy a magyar tradicionális szerz k közül László András, Horváth Róbert, Németh Norbert és Erdei Zoltán. Ezek mellett legnagyobb kiadói és Horváth Róberttel közösen szerkeszt i vállalkozása a Tradíció. A Metafizikai Tradicionalitás Évkönyve, amelynek nyolc évfolyama jelent meg, és amely elegáns formájával, igényes kivitelével éveken keresztül a magyar tradicionális iskola legfontosabb, rendszeresen megjelen kiadványa volt. Mindezek fényében elmondható, hogy a magyar metafizikai iskola m ködésért a László Andrást követ generáció tagjai közül senki sem tett olyan sokat, mint Baranyi Tibor Imre. BÓDVAI ANDRÁS Bódvai Andrásnak csupán egyetlen írása jelent meg, de az iskola periodikumai mintegy tucatnyi fordítását publikálták a legkülönfélébb szerz kt l (az ismertebb tradicionális szerz kön kívül Chacornac, Fulcanelli, Christophe Levalois, Antonio Medrano, José Luis Jeres Riesco). Emellett négy önálló fordításkötete is megjelent: Martin Lingst l a Shakespeare titka, Titus Burckhardttól a Kristályparadicsom. Iszlám tradíció a mór kultúrában, René Guénontól a Dante ezoterizmusa, valamint Julius Evolától A Grál misztériuma és a ghibellin birodalmi idea. Mint látható, ezek nem annyira a centrális tradicionális és metafizikai témákkal foglalkoznak, mint inkább a tradicionális szemlélet különféle, részint kulturális területein való alkalmazásaival. Ugyanez mondható el az általa vezetett Stella Maris Kiadóról, amely kétségtelenül a legsokoldalúbb tradicionális kiadó, mert éppúgy jelentetett meg regényeket (Mircea Eliade és Edward George Bulwer-Lytton), mint ahogy els ként magyar nyelven e kiadó publikálta a XX. szá- 16

17 zad legnagyobb risijének, Ramana Maharsinak a tanításait is. Ugyanakkor Bódvai András szerkeszt je és kiadója a szigorúan metafizikai témákkal foglalkozó Axis Polaris folyóiratnak, melynek eddig nyolc száma jelent meg. BORBÁS LÁSZLÓ Borbás László akinek az általa vezetett kiadó könyvsorozatai elé írott ihletett el szavain kívül egyetlen tanulmánya jelent meg a tradicionális iskolában mindenekel tt az Arcticus Kiadó vezet jeként ismert. Szerkeszt je volt a Sacrum Imperium els öt számának. A kiadóról és tevékenységér l lásd alább. BUJI FERENC Buji Ferenc munkáinak jó része a tradicionális iskola orgánumain és kiadóin kívül jelent meg. Els dleges szándéka ezzel az, hogy a tradicionális iskola olvasókörén kívül is hozzáférhet vé tegye a sophia perennis eszméit. Noha vannak muszlim és távol-keleti témákkal és szerz kkel foglalkozó publikációi, legf képpen a mai keresztény emberrel igyekszik megismertetni saját tradíciójának rég elfelejtett értékeit. Buji Ferencnek eddig három saját kötete, nyolc fordításkötete, közel ötven tanulmánya, esszéje, publicisztikája, valamint több mint húsz kisebb fordítása jelent meg. Els kötete, Az emberré vált ember válogatott tanulmányait tartalmazza többek között az evolucionizmusról, a reinkarnacionizmusról, a keresztényüldözés háttérokairól, a jézusi szeretet mibenlétér l és Isten világszemléletér l. Második kötete, a Magasles esszéit és publicisztikai tevékenységét foglalja magában. Harmadik, tematikus kötete Az elfelejtett evangélium, amelyben az evangélium szigorúan evangéliumi olvasatára tett kísérletet, és a jézusi tanításnak a keresztény emberek el tt többnyire ismeretlen aspektusaira kívánta ráirányítani a figyelmet. Ami fordítói tevékenységét illeti, éppúgy fordított a lélektan (Carl Gustav Jung: Az alkímiai konjunkció), mint a teológia tárgykörébe tartozó m vet (Alexander Schmemann: A világ életéért). ültette át magyar nyelvre René Guénon egyik alapvet 17

18 m vét, A mennyiség uralmát, mely a magyar tradicionális iskola képvisel inek els publikált kötete (1993). Ananda K. Coomaraswamy Âki ca a: Önmegsemmisítés cím rövidke fordításkötete már azon fordításai felé mutat, amelyekben a tradíció els dleges szerz inek a tanításait, méghozzá els dlegesen a spirituális praxissal kapcsolatos tanításait igyekezett bemutatni. Ezek a védantin Ramana Maharsi tanításait tartalmazó Oltalmazó útmutatás, a keresztény misztikus Johannes Tauler beszédeit magában foglaló A hazatérés útjelz i, valamint a szúfí Al- Arabí ad-darqáwí spirituális leveleit tartalmazó Az emlékezés rózsakertje. Rajtuk kívül a tradicionális iskola orgánumaiba fordított még Srí Muruganártól, Niszargadatta Mahárádzstól, Szádhu Ómtól, Ahmad al- Alawítól, Abú Jazíd al-bistámítól, Nadzsm al-dín Rázítól, Jakob Böhmét l, Thomas Traherne-t l. szerkesztette László András aforizmakötetét, a Solum Ipsumot. CZABÁN KATALIN Czabán Katalinnak eddig két gondosan és nagy stílush séggel készített fordítása jelent meg: Titus Burckhardttól az Alkímia. Világkép és szellemiség, valamint Frithjof Schuontól a Szufizmus: Fátyol és Kvintesszencia. DÁVID ANDREA Dávid Andreának eddig két fontos fordításkötete jelent meg, továbbá mintegy két tucat kisebb fordítása. Bencze Tamással és Nagy Csabával közösen ültette át magyarra Frithjof Schuon meghatározó munkáját, A vallások transzcendens egységét. Legfontosabb munkája azonban Julius Evola talán leglényegesebb praxeológiai kötetének, A felébredés doktrínájának a fordítása volt. Számos tanulmányt fordított a Bevezetés a mágiába cím gy jteményes kötetbe. A tradicionális iskola orgánumaiba f ként itáliai szerz ket (Julius Evola, Claudio Mutti, Gianfranco de Turris, Massimo Scaligero) fordított. 18

19 DOMAN IMRE Doman Imre imponáló kultúr- és mitológiatörténeti háttérrel megírt, elmélyültsége mellett is olvasmányos, s t helyenként kifejezetten szellemes, összességében pedig alighanem egyedülállónak tekinthet vadászati tanulmánysorozatával bizonyította, hogy nemcsak a vadászat gyakorlata, hanem annak teoretikus oldala és metafizikai mélységei vonatkozásában is biztos vezet. ERDEI ZOLTÁN Erdei Zoltán mind ez ideig egyetlen, ám sokak számára iránymutató kötettel jelentkezett: Antispiritualitás és modern ezotéria cím munkájában a tradicionális ortodoxia és heterodoxia doktrinális alapkérdéseit világította meg. FARAGÓ GÁBOR A tradicionális iskola mintegy tucatnyi, többnyire nagyobb lélegzet tanulmány fordítását köszönheti Faragó Gábornak, melyek között olyanok vannak, mint például Ananda Coomaraswamytól A»szellemi apaság«és a»bábukomplexus«, Rama Coomaraswamytól A hinduizmus deszakralizálása nyugati fogyasztásra, Martin Lingst l A múlt a jelen fényében vagy Arthur Avalontól a Úâkta advaitavâda. FERENCZ ERN * Ferencz Ern nek eddig egyetlen tanulmánya, helyesebben recenziója jelent meg, viszont a tradicionális iskola folyóiratai és évkönyvei számára több mint félszáz fordítást készített, dönt en Julius Evola munkái közül, s ilyen módon az iskola egyik legtermékenyebb fordítója. fordította Julius Evolának A hermetikai tradíció cím alapvet munkáját. Az Északi Korona szerkeszt bizottsági tagja. FRANCO DE FRAXINO * Franco de Fraxino két tanulmányán és Hollandiában megjelent könyvén túl els sorban fordítóként m ködött közre a tradici- 19

20 onális iskolában. ültette át magyarra Julius Evola két fontos m vét, A Princípiumnak és akciójának könyvét, vagyis Evola bevezetéssel és kommentárokkal ellátott Tao te king-fordítását, valamint önéletrajzi munkáját, A cinóberösvényt. Hasonlóképpen neki köszönhet Evola talán legkiválóbb történelembölcseleti tanulmányának, az Okkult háborúnak a magyarítása is. Számos tanulmányt fordított az UR Csoport által szerkesztett A bevezetés a mágiába cím munkába. Az Északi Korona szerkeszt bizottsági tagja. Interlingua nyelven írott munkája, a Le actualitate del tradition metaphysic a tradicionális szemlélet fundamentális doktrínáinak bemutatása. FRÖHLICH-BOTOND ZOLTÁN Fröhlich-Botond Zoltán néhány fordításán túl els sorban kiadóként járult hozzá a tradicionális iskola kibontakozásához: alapítója és vezet je a Persica Kiadónak, továbbá társ-kiadója az Északi Korona els néhány számának. GÁL ANDREA TÜNDE Gál Andrea Tündének eddig mintegy fél tucat fordítása jelent meg f ként az Axis Polarisban és a Tradícióban. Fordított Frithjof Schuontól, Horváth Róbertt l (az angol nyelv TYR-évkönyvbe), és ültette át magyarra a hinduizált Savirti Devi különleges kis írását az Indiai pogányság. Az árja szépség utolsó él megnyilvánulása címmel. GALGÓCZY ISTVÁN Galgóczy István fordításai f ként a Tradícióban jelentek meg. Els sorban René Guénonnak a mester és tanítvány viszonyával valamint a beavatással foglalkozó tanulmányaiból fordított. HORVÁTH RÓBERT Aki a publikációs tevékenység, méghozzá els dlegesen a saját tanulmányok formájában megvalósuló publikációs tevékenység révén a magyar tradicionális iskoláért a legtöbbet tette, az Horváth 20