Magyar művelődéstörténet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyar művelődéstörténet"

Átírás

1 Babeş-Bolyai Tudományegyetem Távoktatási Központ Pszichológia és Neveléstudományok Kar Tanító és Óvodapedagógus Szak Magyar művelődéstörténet -- Tanulmányi útmutató félév Antal Sándor adjunktus 2008.

2 TARTALOMJEGYZÉK Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról 3 Az előadás, szeminárium, szak- vagy laborgyakorlat tituláris oktatója 3 A tantárgy leírása: 3 Kötelező könyvészet: 5 Felmérés módja: 10 Szervezési részletek, kivételes esetek kezelése: 10 Bevezetés Tanulási egység A KEZDETEKRŐL A BIZONYOSSÁG HATÁRVIDÉKEIN 13 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! Tanulási egység. A KÖZÉPKORI MŰVELTSÉG ELEMEI 20 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! Tanulási egység A KÉSŐ KÖZÉPKOR JELLEMZÉSE 26 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! Tanulási egység A KORA-RENESZÁNSZ MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI ADALÉKAI31 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! Tanulási egység A RENESZÁNSZ ÉS A REFORMÁCIÓ 40 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! Tanulási egység A BAROKK ÉS AZ ELLENREFORMÁCIÓ KORA 53 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! Tanulási egység A KURUC KORSZAK ÉS KÖLTÉSZETE 63 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 71 2

3 Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Kar: Lélektan és Neveléstudományok Kar, Óvoda- és Iskolapedagógus tanár Szak, Székelyudvarhely Egyetemi év : III. év Félév : 6. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Tantárgy neve: A magyar kultúra és civilizáció története Kódszám: YI 3266 Kreditszám: 3 Helyszín: Tanítóképző épülete, Márton Áron tér 2. sz. -- Órarend: kedd: 12 13, 14 16, Az előadás, szeminárium, szak- vagy laborgyakorlat tituláris oktatója Név, tudományos fokozat: Antal Sándor dr. Elérhetőség: Odorheiu Secuiesc str. Păcii 8 / T: , M: Fogadási óra: kedd 14 óra A tantárgy leírása: a. A tantárgy által nyújtható képességek, hozzáértések - egy bizonyos történelmi-kulturális térben és időben való eligazodás/tájékozódás képességének kialakítása - a magyarság történelmének és kultúrájának belehelyezése az európai történelmi és kulturális mezőbe a különböző kultúrákat összekötő elemek szerepének kiemelése, a kultúrákat, közösségeket elválasztó jellegzetességek ésszerű tudatosítása - a kultúra összetevői, a nyelv, a hagyományok, a tárgyi és szellemi kincsek, illetve a szülőföld iránti tisztelet kognitív elemeinek megismerése - a Duna-menti népek sorsközösségének tudatosítása, az új, európai kultúra hatásainak (előnyeinek és hátrányainak) megismerése, a hozzá kapcsolható kritikai gondolkodás fejlesztése 3

4 b. Tartalmak 1. A középkori magyar műveltség a latin és a magyar kultúra szimbiózisa 2. Az európai és a magyar reneszánsz kapcsolatai Mátyás király reneszánsz udvara, Janus Pannonius 1. óra 3. Az európai és a magyar reneszánsz kapcsolatai Mátyás király reneszánsz udvara, Janus Pannonius 2. óra 4. Az irodalmi reneszánsz kibontakozása Magyarországon Balassi Bálint 1. óra 5. Az irodalmi reneszánsz kibontakozása Magyarországon Balassi Bálint 2. óra 6. A reformáció hatása a magyar művelődés alakulására 7. A manierizmus, a barokk, a rokokó mint művészeti stílusok, korszakok 8. A kuruc kor történelmi körkép, népköltészet és műköltészet találkozása a kuruc dalokban 9. Az európai és a magyar felvilágosodás közös és eltérő sajátosságok 10. A magyar romantika az irodalomban és a festészetben 11. Életmódváltás a századfordulón a művelődés új tartalmainak megjelenése 1. óra 12. Életmódváltás a századfordulón a művelődés új tartalmainak megjelenése 2. óra 13. A magyar kultúra a két világháború között 14. A kortárs magyar műveltség összetevői Kötelező könyvészet: Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (I V. kötet) Magyar Történelmi Társulat, Szekszárd. Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. Akadémiai Kiadó. Budapest. Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet. Osiris, Budapest. Magyar nyelv és irodalom in: Pannon Enciklopédia, Dunakanyar Kiadó, Bp Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. Akadémiai Kiadó, Budapest. 4

5 Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai. Minerva Könyvkiadó, Budapest. Szerb Antal (1989): A világirodalom története, Magvető Kiadó Bp. 1. Kurzus: A középkori magyar műveltség a latin és a magyar kultúra szimbiózisa Kulcsfogalmak: honfoglalás, országalapítás, latin és magyar nyelvű írásbeliség, a kereszténység felvétele, királyi hatalom és kiváltságok Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (20 61) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai. (9 61) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (I. k. / ) Szeminárium: A Gesta Hungarorum, ill. a Szent István Intelmei szövegrészletek megbeszélése 2 3.Kurzus Az európai és a magyar reneszánsz kapcsolatai Mátyás király reneszánsz udvara, Janus Pannonius Kulcsfogalmak: újjászületés, humanizmus, antik kultúra, udvari humanizmus, a reneszánsz művészet vallásos és világi elemei Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. ( ) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai. ( ) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (II. k. / ) Szeminárium: A Corvina ismertetése és Janus Pannonius versrészletek 5

6 4-5. Kurzus Az irodalmi reneszánsz kibontakozása Magyarországon Balassi Bálint Kulcsfogalmak: humanizmus és reneszánsz viszonya, a magyarnyelvűség diadala, számmisztika, imitáció és eredetiség Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. ( ) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai ( ) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (II. k. / ) Szeminárium: Balassi szövegek elemzése 6. Kurzus: A reformáció hatása a magyar művelődés alakulására Kulcsfogalmak: dogmatikai háttér, nemzeti és vallási törekvések, anyanyelv és hitvédelem Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. ( ) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai. ( ) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (III. k. / 5-69) Szeminárium: a hitvitázó irodalomból vett szemelvények megbeszélése 7. Kurzus: A manierizmus, a barokk, a rokokó mint művészeti stílusok, korszakok Kulcsfogalmak: korszak és stíluskorszak, korszakhatárok, a heroikus barokk, a hit és a ráció viszonya, francia és magyar irodalmi és más jellegű kapcsolatok Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. ( ) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet.. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai. ( ) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (III. k. / ) Szeminárium: Pázmány Péter és Zrínyi szövegek olvasása, a képzőművészti alkotások stílusjegyeinek megfigyelése 6

7 8. Kurzus: A kuruc kor történelmi körkép, népköltészet és műköltészet találkozása a kuruc dalokban Kulcsfogalmak: történelmi események (Rákóczi) és költészet, népköltészet egymásra találása, újfajta szóbeliség, kéziratos költészet Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai. ( ) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (IV. k. / ) Szeminárium: kuruc énekek tanulása 9. Kurzus: Az európai és a magyar felvilágosodás közös és eltérő sajátosságok Kulcsfogalmak: a felvilágosodás szó értelmezése, a feudalizmus szellemi háttere (l. egyház, művészetek), szerepének, hatásának csökkentése, a ráció ereje, társadalmi mozgalmak és nemzeti törekvések összekapcsolása Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. ( ) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet. ( ) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Szeminárium: Rousseau és Csokonai-szövegek összevetése 10. Kurzus: A magyar romantika az irodalomban és a festészetben Kulcsfogalmak: a romantika mint korstílus, stílusjellemzői, valóság és fantázia, exotikum, álom, az irodalmi és a képzőművészeti, valamint a zenei romantika hasonló és eltérő jegyei Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. ( ) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet. ( ) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (V. k. / ) Szeminárium: festmény-reprók szemlélése, értelmezése, ill. romantikus zeneművek meghallgatása 7

8 Kurzus: Életmódváltás a századfordulón a művelődés új tartalmainak megjelenése Kulcsfogalmak: tudományos-technikai forradalom, urbanizáció, a vidékiség háttérbe szorulása, új, polgári közönség Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. ( ) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet. ( ) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (V. k. / 74 98) Szeminárium: a technika csodáinak hatásairól esszéírás 13. Kurzus: A magyar kultúra a két világháború között Kulcsfogalmak: Trianon, új oktatáspolitika, a kisebbségi kultúrák helyzete Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. ( ) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet. ( ) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Szeminárium: a romániai magyar kultúra, irodalom, művészetek helyzete 14. Kurzus: A kortárs magyar műveltség összetevői Kulcsfogalmak: a korszak, stíluskorszak fogalmak dilemmái, a stílusok szinkretizmusa, a fogyasztói társadalom és a kultúra Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. ( ) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet.. ( ) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Szeminárium: Az én kultúra-képem értekezések felolvasása, megbeszélése 8

9 Felmérés módja: - Zárthelyi félévi vizsga 70% - szemináriumi dolgozat, koreferátum, aktív részvétel / házi dolgozatok 30% minősítése, értékelése Értékelési szempontok: Zárthelyi félévi vizsga írásbeli dolgozat, teszt-kérdések megoldása az ismeretek gazdagsága, a tájékozottság mellett értékelendő a jelölt kreativitása Szemináriumi dolgozat, koreferátum, aktív részvétel/ házi dolgozatok minősítése, értékelése : a hallgatók a megjelölt határidőre elkészítik a beküldésre javasolt házi dolgozataikat. Szervezési részletek, kivételes esetek kezelése: Jelenlét (nappali képzésben részt vevők), vizsgára való jelentkezés feltételei : - a szemináriumi órákról való hiányzás nem érheti el az óraszám 33 %-át a kurzusokon ez az arány 50 % Jelenlét (távoktatásos hallgatók), vizsgára való jelentkezés feltételei : - a kontakt órákon való részvétel Pótolási lehetőségek: a pótszesszióban újravizsgázhat, vagy a következő, megfelelő félévben pótolja az elmaradásokat Vizsgán való csalások következményei, óvások megoldása : A vizsgai csalás általában a vizsgáról való kizárást eredményezi. Az esetleges óvásokat írásbeli vizsgán - az eredmények nyilvánosságra hozatalát követő napon oldjuk meg. Házi dolgozat TÁVOKTATÁS A fejezetek végén (*-gal) megjelölt feladatok megoldásainak beküldése a kontakt órán rögzített menetrend szerint. (három feladat: 1., 4., 6. fejezetek végén) 9

10 Választható/opcionális könyvészet: Benedek Marcell (1982): Irodalmi hármaskönyv, Kriterion, Bukarest Balassa Iván Ortutay Gyula (1979): Magyar néprajz. Akadémiai K. Budapest. Dömötör Tekla (1981): A magyar nép hiedelemvilága. Budapest. Jagamas János (szerk 1974): Romániai magyar népdalok.. Bukarest. Szabó Zoltán (1970): Kis magyar stílustörténet, Kriterion K. Bukarest. Világirodalmi Enciklopédia, Akadémiai Kiadó, Bp

11 Bevezetés A tantárgy lehetséges és kialakított értelmezése Igen hangzatos és nagyot markoló a mindössze egy féléves főiskolai tantárgy megnevezése. Ezért tartom szükségesnek, hogy a jóval tágabb lehetséges értelmezések körét arra a jelentéskörre szűkítsem le, amelyet jelen jegyzet, illetve az előadások átfoghatnak. Mint minden gazdag jelentéstartalmú és a köznyelvben is jól ismert szakkifejezésnek, a művelődés szónak is bőséges és tarka a szakirodalma, attól függően, hogy melyik tudományág vagy művészeti ág szemszögéből vizsgáljuk. Ezekből a megközelítésekből közös halmazként emelhető ki a szellemi és anyagi javak létrehozása, illetve az ezekkel való élés mint legfőbb jellemzők. Érintkezik velük, sőt néha helyettesíti is a kultúra, illetve a civilizáció kifejezéseket. A művelődéstörténet fogalmába ily módon olyan tartalmak is beletartozhatnak, mint a gazdasági jellemzők, az életvitel, a lakás és higiéniai viszonyok, a foglalkozási ágak, a történelmi események okainak és folyamatának a vizsgálata, az egyes korszakok tudományágainak és művészetének helyzete stb. Vagyis olyan magyarságtudományi tanulmány, amelyhez messze nem elegendő az adott tér és idő. A korlátokkal számolva tehát és didaktikai igényű rendszerességnek is eleget téve, elkülönített korszakoknak a jellemzését végzem, amelyekben a vonatkozási pontoknak tekinthető történelmi események mellett kiemelt szerepet kap az irodalmi műveltség-összetevő. Ez utóbbi, természetesen módon tág értelemben értendő, amelybe nem csak a mai szépirodalmi elvárásoknak megfelelő művek tartoznak. Ha az irodalmat sajátos nyelvhasználati módnak tekintjük, akkor érthetővé válik a tantárgyban az irodalom kiemelt szerepe. A nyelv egyik igen fontos funkciója, hogy a kultúrát, a hagyományokat, a műveltséget megfogalmazza, megőrizze és továbbadja. A továbbhagyományozásnak, a művelődési tartalmak folytonosságának két technikai lehetőségével számolhatunk: az élőszóban megőrzött, két-három nemzedéknyi időt átfogó szóbeliség, illetve az írott formában történő megőrzés és továbbadás. A szóbeliség, eltérő változatai, illetve mulandósága miatt jórészt alkalmatlan a történeti vizsgálatra. Az utóbbi évszázadot megelőző korok Művelődés = szellemi és anyagi javak létrehozása történelmi események, irodalmi műveltség 11

12 szóbeliség -- írott irodalmi műveltség a magyar és az európai kultúra szóbeliségéről pedig konkrét, közvetlen bizonyítékaink nincsenek. Elértünk tehát a leszűkített tartalomig, az írott irodalmi műveltségig, amelynek összetevői közt a nem kimondottan irodalmi tárgyú témák is megjelennek. A tantárgyi megnevezés másik összetevője, a magyar is csak látszólag egyértelmű, még így, a szószerkezet jelentésszűkítő terében is. Az értelmezési kitérő azért indokolt, mert a magyar nemzeti tudatban már a kezdetektől nem fedi egymást az állam, a nyelv, a nemzet földrajzi dimenziója. A magyar művelődéstörténet értelmezésében a már említett nyelvi-kulturális egység és azonosság a meghatározó és nem a politikai-földrajzi hovatartozás. Vizsgálódásaink földrajzi tere túlnövi tehát a mai magyar állami határokat, illetve azokra a régiókra figyel, amelyek egy-egy korszak művelődésében valamilyen okokból kiemelkedő szerepet kaptak. A korai, Mátyás-korabeli reneszánsz vizsgálatában a budai királyi vár kisugárzása a meghatározó tárgy, de alig egy évszázad múltán a magyar kultúra folytonosságának a biztosítását más tájak, városok, mozgalmak veszik át. Végül a tárgy értelmezési körének folytonos elemeként arra kell figyelnünk, hogy kultúránk az európai kultúra színes tartozéka. Annak bizonyítására, hogy ez a nézőpont nem csupán a legújabb kor, az európai integráció kívánalmaként érvényesül, álljon itt egy 1932-ből származó Németh László idézet: A legbelső kör a magyarság. Körülötte Európa és a kis népek öve; benne a magyar hagyomány, alatta a magyar tájak. Mi ennek a történelmi és földrajzi, helyesebben történelmi-földrajzi helynek a géniusza? Milyen a nép, amely e helyen áll? Hogyan forgott a többi nép közt, mi a megkülönböztető természeti jegye, mi a magyar lényeg, a magyar hivatás, s milyen magatartást követel azoktól, akik hordozzák? A Tanú 1 első számában megjelent tanulmány gondolatai azért is fontosak számunkra, mert erőteljes az etikai töltetük. A Magyar művelődéstörténet ebben a szemléletben nem csupán egy elméleti, objektív tudományág, hanem olyan erkölcsi diszciplína, amelynek kiemelt szerep jut(hat) jövő nemzedéket formáló tanító személyiségében. 1 NÉMETH L.,

13 1. Tanulási egység 1. A KEZDETEKRŐL A BIZONYOSSÁG HATÁRVIDÉKEIN Az ősköltészet, a honfoglalás és a kora-középkor Kulcsszavak: ősköltészet, honfoglalás, őshaza, Gesta Hungarorum, a magyar nép és nyelv eredete, a finnugor és a belső ázsiai eredet vitája Mivel sem latin, sem magyar nyelvű írásos emlékeink nincsenek a honfoglalás előtti (ma általánosan) pogánynak nevezett korszakból, a magyar elődeink viselt dolgairól, a feltételezett őshazáról csak közvetett bizonyítékaink vannak, illetve olyan írásos kútfők, amelyek más népek, kultúrák feljegyzései (arab és bizánci történetírók). őshaza 1.1. Források a történelmi hitelesség és a fikció határán Az ősköltészet kezdetleges formái, a líra és az epika, főként rituális szertartásokhoz igazodó, jelenléte bizonyosnak vehető (ráolvasások, munkadalok, regős énekek). A hősi énekekről, a sok vitát kavaró magyar őseposz töredékeiről ugyancsak közvetve, Anonymus: Gesta Hungarorumából kapunk jelzést. Az állam- és népmentő kereszténységgel együtt a korabeli európai kultúrát hordozó latin nyelvet is átvettük. Az államalapító királyok hősi tetteire és az új keresztény kultúrára méltán büszke névtelen jegyző, Anonymus érthető idegenkedéssel, enyhe lenézéssel ír a parasztok hamis meséiről, csacsogó énekeiről, ugyanis ez utóbbiak a kínosnak érzett pogány műveltség maradványainak tűntek. Az arab és bizánci történetírók munkái mellett mégis ezek az elmarasztalt műfajtöredékek lesznek a Gesta Hungarorum legjelentősebb forrásvidéke. Történelmi hitelessége éppen ezért több kérdésben megkérdőjelezhető. De melyek voltak azok a legfontosabb események népünk őstörténetében, amelyeket a mai történetírás jórészt bizonyítottnak tart? Az őshaza kifejezés, annak ellenére, hogy igen gyakran használjuk, nem pontosítható egy olyan hely megjelöléseként, ahol a nép kialakulása, az Anonymus: Gesta Hungarorum 13

14 etnogenézis végbement. Számításba jöhetnek olyan helyszínek, mint az Araltó vidéke, vagy Nyugat-Szibéria, de legnagyobb valószínűség szerint az Ural középső térsége. A nyelvészeti, településtörténeti, temetkezési és más tárgyi bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy az uráli népek konglomerátumából a magyar törzseket is magába foglaló finnugor népek kb. Kr. e. a negyedik évezredben váltak ki, és a Volga és a Káma folyók összefolyásától északra és délre telepedtek le. A külterjes természetes gazdálkodás és gyűjtögető életmód a jellemző. A közös finnugor szavak jelentős hányada a halászat köréből származik, így következtethetünk a halászat és a vadászat elterjedtségére is. Kr. e táján következett be az első gyökeres fordulat a finnugor népek életében: a szervezett mezőgazdálkodásra, a földművelésre és az állattenyésztésre való áttérés A magyar nép és nyelv kialakulásának lehetséges helyszínei A finnugor nyelv- és néperedeztetés már a kezdetektől sok vitát váltott ki, és a vita néhány elvarratlan szála még napjainkban is élénk tudományos és/vagy dilettáns nekihevülésnek a táptalaja. A nyelvészeti alapozás meglehetősen hitelessé teszi a finnugor eredet elméletét, ugyanis a szabályos hangmegfelelések (p f, k h) jól kimutathatók a mai finnugor nyelvek, ill. a magyar nyelv között. Ugyanakkor néhány antropológiai megfigyelés, ill. a tárgyi kultúra jó néhány eleme (szerszámok, díszek, öltözék, konyha,...) a belső ázsiai türk származás mellett tanúskodnak. Ugyanebbe az irányba mutat a nagy Ázsia/Tibet-kutatónk, Kőrösi Csoma Sándor életműve is, aki bár nem talált rokon népekre elutazásának szellemi indítékát neves németországi könyvtárakból szerezte, amely kútfőkre aligha mondhatjuk, hogy érdekük lett volna egy dicsőséges eredetmítoszt teremteni a magyarság számára. A mai, hivatalos történelemtudományi álláspont szerint nem kizárt teljesen az ún. mezopotámiai hatás, de ezt a, már említett időszakra, Kr. e tájára teszi, ugyanis a túlnépesedett, fejlett mezőgazdálkodással már régóta rendelkező sumérok észak felé vándoroltak, és kapcsolatba kerültek a finnugor népekkel. Ez lehet a történeti háttere a magyar-sumér rokonítási kísérletnek. Mintegy ötszáz évvel későbbre, Kr. e re tehető az ugor népek különválása, illetve ezzel egy időben a magyar nép kiválása az ugor népek közül. Magna Hungaria annak a vitatott területnek a neve, ahol az 14

15 önálló életet kezdő magyar nép kb. másfél évezredet élt. Valószínűsíthető helyként a Volga középső folyásának vidéke lehetett, de nem kizárt az sem, hogy Nyugat-Szibériából csak a IV. században, a hun támadás elől menekültek át Európába. Kr. u. 750 tájának magyar színtere Levedia, azaz a Don és az Azovitenger közti terület, amelyhez a Hunor és Magor nevéhez fűződő eredetmondánk kapcsolódik. A honfoglalást közvetlenül megelőző században az utolsó állomáshely Etelköz, a Dnyeper és a Dnyeszter közti terület. Az V. VI. századi onogur (türk) népekkel való érintkezés nagy hatással volt a magyar törzsi szerveződés kialakulására. Itt, Etelközben köt szövetséget a hét magyar törzs, akikhez még három kabar törzs is csatlakozik. Közös (kettős) fejedelmiség a jellemző: Levéd a főfejedelem, azaz a kende, míg Álmos a másodfejedelem, a gyula. Magna Hungaria Levedia, Etelköz Álmos vezér megválasztása A hungárusoknak igen vitéz és a hadi viszontagságokban felette hatalmas nemzete, mint fentebb mondottuk, eredetét a szittya nemzetből vette, amelyet saját nyelvén dentü-mogyernak neveznek. És ez a föld túlontúl megtelt az ott született népek sokaságával... Ezért akkor a hét fejedelmi személy... tanácsot tartott... s olyan földet foglaljon magának, amelyen laknia lehet. Akkor a választásuk arra esett, hogy majd Pannónia földjét keresik fel. Erről ugyanis a szállongó hírből azt hallották, hogy az Atilla király földje, akinek az ivadékából Álmos vezér, Árpád apja származott... Tehát a hét férfiú szabad akarattal és egyetértéssel vezérül és parancsolóul választotta magának, sőt fiai fiainak is a végső nemzedékig Álmost, Ügyek fiát, és azokat, akik az ő nemzetségéből származnak, mivel Álmos vezér, Ügyek fia, továbbá azok, akik az ő nemzetségéből származtak, jelesebbek voltak nem dolgában, meg hadban is hatalmasabbak. Tudniillik az a hét fejedelmi személy nem dolgában előkelő, hadban hatalmas, hűségben állhatatos férfiú volt. Akkor közakarattal Álmos vezérnek ezt mondták: "A mai naptól kezdve téged vezérünkké és parancsolónkká választunk, s ahová a szerencséd visz, oda követünk téged." Majd a fent említett férfiak mindegyike Álmos vezérért - pogány szokás szerint - saját vérét egy edénybe csorgatta, s esküjét ezzel szentesítette. Álmos vezér megválasztása 15

16 (Részlet a Gesta Hungarorumból A honfoglalás utáni kalandozások eredete idáig nyomozható vissza, ugyanis ezek a szövetkező törzsek eléggé messzi tájakra eljutottak hadjárataik során. A 894-ben Etelközbe betörő besenyők fenyegetései miatt a kendét és Álmost, a gyulát lemondatták, és Kurszán, illetve Álmos fia, Árpád vették át a hatalmat. Árpád, bizánci biztatásra 895-ben hadjáratot indított a Kárpátmedencébe a tiszai bolgárok ellen. ) A Gesta Hungarorum kezdőlapja Árpád fejedelem a felkínálkozó alkalmat egy törvényszerű honfoglalássá változtatta, amelynek gyorsaságát csak növelte az Etelközben maradottakra támadó besenyők szorítása. A Kárpát-medence morva és bolgár fejedelmeit fokozatosan kiszorítják, és 900-ra befejezettnek tekinthető a honfoglalás. A mintegy félmilliónyi honfoglaló magyarság életének következő korszaka a kalandozások kora. Amolyan zsoldoshadseregként szívesen vállalkoztak zsákmányoló és adóztató hadjáratokra. Igen távoli vidékekig eljutottak: Bréma, Hispánia, Franciaország, Svájc egyes erődítményeinek a szomorú sorsa bizonyítja a kalandozó magyarok fokozott harci kedvét, nem ritkán kegyetlenségét. Két súlyos vereség, a 933-as évi merseburgi és főként a 955-ös augsburgi vetett véget a kalandozásoknak. A nagypolitikai háttér sem lett kedvező a későbbi hasonló akciók számára, ugyanis a két nagyhatalom, Bizánc és a Német-Római császár szövetséget köt. Ebben a harapófogókalandozások kora 16

17 helyzetben méri fel igen jó érzékkel Géza fejedelem, hogy a magyarság egyetlen túlélési esélye az lehet, ha áttér a kereszténységre, beilleszkedik az európai rendbe. Vaskezű térítő munkáját fia, Vajk a későbbi Szent István király folytatja, és teljesíti ki. Az első ezredforduló óriási fordulatot jelent a magyarság történetében. István hatalmi pozíciójának a megerősödését (és egyúttal a magyarság Európa fele fordulását) a Koppány és a szövetséges nagyurak felett aratott győzelem hozta meg. Egyház és államszervezőként tíz püspökséget szervez, és megalakítja az esztergomi érsekséget. A feudális államszervezet alapegysége a vármegye lett. Ezzel párhuzamos a királyi udvart eltartó királyi birtokok megléte. Szent István két törvénykönyve a korabeli Kelet- és Észak-Európa legkorszerűbb jogrendjét alapozta meg. Géza fejedelem, Szent István, Európa S iniciáléban István király Szent István életművének európai mértékű jelentőségét a közelmúlt millenniumi rendezvényei méltó módon kiemelték. Fiának, a később ugyancsak szentté avatott Imre hercegnek váratlan és tragikus korai halála, már-már a szétzüllést eredményezte, ugyanis az utódlás trónvillongásokhoz vezetett. Egy eléggé zűrzavaros időszak után, amelyben pogány lázadókra támaszkodó trónkövetelő éppúgy akadt, mint olyan, aki a német-római császár segítségét kérte, majdnem 40 évvel Szent István halála után I. (Szent) László, a lovagkirály kerül trónra ( ). Őt az uralkodásban Könyves Kálmán követte ( ). Igaz, méltó követői az államalapító nagy királynak: Szent László a külső ellenségtől (kunok) fenyegetett országot védte, és erősítette meg katonapolitikailag, Könyves Kálmán a sikeres hadvezetés mellett a korszerűre átfogalmazott törvénykezés terén alkotott maradandót. Az erős, központosított feudális állam fokozatosan tovább konszolidálódik, de a meghatározó jelentőségű fordulat újból a századforduló vitézség és bölcsesség Szent László Könyves Kálmán 17

18 Az írásbeliség kezdete III. Béla Anonymus tájához kötődik, III. Béla uralkodásához ( ). A Bizáncban nevelkedett, tanult herceget eleinte bizalmatlanság fogadta, de a fejlettebb bizánci adminisztrációban járatos királynak sikerült rövid időn belül megnyernie a rendek támogatását. Művelődéstörténeti jelentőségét elsősorban a kancellária intézményének létrehozása adja. Ez azt jelentette, hogy a korábbi, főként szóbeli udvari ügyintézést az írásbeliség váltja fel. III. Béla névtelen jegyzője Anonymus írja a legfontosabb középkori krónikánkat, a Gesta Hungarorumot. A latin nyelvű krónika a jelzett fikcionalitása, elképzelt, költői szövegrészei mellett is a legbecsesebb írott történeti forrásunk. A honfoglaló ősök kultúrájáról, mindennapjairól szóló tárgyi történeti adatok a sírmellékletek, ékszerek, pénzek jól kiegészítik a nagy eseményekre figyelő krónikát. Olyan leletek ezek, amelyek az évszázadok során nem pusztultak el fém szíjvégek, lószerszámok, illetve a két nagy fontosságú ereklye az Attilavagy Nagy Károly-kard, amelyet feltehetően magyar ötvös mester készített, illetve a nagyszentmiklósi kincs, a fejedelmi étkészlet. Anonymus szobra Budapesten 18

19 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Mi a magyarázata annak, hogy a Gesta Hungarorumban rögzített adatok történelmi hitelessége megkérdőjelezhető? 2. Melyek voltak magyar őseink feltételezhető állomáshelyei a honfoglalást megelőző időkben? 3. Próbálja bemutatni a korabeli történelmi események szerepét az Árpád vezette magyar honfoglalásban! *4. Miért tekinthetjük igen aktuálisnak Géza fejedelem és főként Szent István tevékenységét? Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (20 61) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai. (9 61) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (I. k. / ) 19

20 2. Tanulási egység 2. A KÖZÉPKORI MŰVELTSÉG ELEMEI Kulcsszavak: pogány örökség, bizánci kultúra, keresztény kultúrkör, az írásbeliség térhódítása, a magyarnyelvűség kezdetei, szórvány- és szövegemlékek, krónikák, legendák A X. XII. századi magyar műveltséget három kultúrkör változó arányú keveredése határozza meg: a még hellyel-közzel továbbélő pogány örökség, a bizánci kultúra, illetve a nyugati, Róma-központú keresztény kultúrkör. a görög és latin kultúra elemei Szórványemlékek A kultúra szellemi háttere Ez a sorrend azt is jelzi, hogy legkorábbi pogány műveltség elemei fokozatosan háttérbe szorulnak (legalábbis nem épülnek be a győzedelmeskedő írott kultúrába), ugyancsak jelképesnek tekinthető, hogy a magyar korona alsó része bizánci ötvösök munkája görög felirattal, míg a felső rész (talán Rómában, talán Magyarországon készült) latin feliratú. A címer és az országalma kettős keresztje, valamint legkorábbi szórványemlékünk a Veszprém-völgyi apácák görög nyelvű adománylevele (1033) mind arról tanúskodnak, hogy a kora-középkorban a bizánci görög kereszténység hatása igen erős lehetett. A nyugati kereszténység térhódításának a kedvező irányt Szent István politikája teremtette meg, majd ez a tendencia vált uralkodóvá. A nyugati egyházszervezésben vezető szerepet vállaló bencések (a Benedek-rendi szerzetesek) lettek a magyar egyházszervezés élenjárói. Egy-egy apátság, kolostor megalapításának a latin nyelvű oklevelei képezik a magyarországi írásbeliség első emlékeit. Nevezetes ezek között az 1002-ből származó Pannonhalmi adománylevél, amely még Szent Istvántól származik. Az első rímes változatú alapítólevél a tihanyi bencések telepítéséről rendelkezik, ugyanakkor ez az oklevél a magyar szórványemlékeink egyik értékes darabja (A Tihanyi Apátság Alapítólevele, 1055). Feltételezhető szerzője, Miklós püspök az alapítólevél jegyzetapparátusában vall az írásos kultúra térnyeréséről: amit az emberi nem fiai 20

21 törvényerejűnek határoznak el, azt az írók keze szüntelen gonddal bízza a betűk emlékezetére. A szóbeliség szintjén működő szokásjog és -rend helyét fokozatosan az írott rendelkezések, törvények váltják fel. Igen nagy a jelentősége ebben a folyamatban a már említett két törvénykönyvnek, amelyeket Szt. István bölcs előrelátással le is másoltat. A korban divatos ún. királytükrök sorában említésre méltó a fiához, Imre herceghez írt Intelmek, amely morális tantételekbe foglalja az országvezetés tudományát is. A kora középkor nem magyar (olasz) származású pap-mártírját, Szt. Gellért püspököt nemcsak a keresztény Magyarország szellemi atyjaként tisztelhetjük, hiszen kiemelendő teológiaifilozófiai munkássága is. Mai tudásunk szerint az Európa-szerte közismert megállapítás, mely szerint a filozófia a teológia szolgálólánya, tőle származik; ugyanakkor, idegenként a mi Pannóniánkról ír. Janus Pannoniust előlegezi másik híres mondata: Ha beszélt Germánia, ne hallgasson Pannonia. Szt. László és Könyves Kálmán idején megerősödött keresztény magyar államban a viszonylagos béke és konszolidáció idején jelenik meg latin nyelvű irodalmunk két legjelentősebb műfaja: a legenda és a történetírás (a krónika). A példás szent életű emberek cselekedeteiről szóló legendákban természetesen ott rejlett az a szándék, hogy ezáltal az ördögi magyarság arculatát image -ét megváltoztassák a korabeli keresztény Európa népei előtt. A kalandozások kora ugyanis rossz emlékekkel terhelte Nyugat-Európa népeit. A magyarokról általánosítva kialakított -- pogány, kegyetlen nép -- véleményt próbálták ezek a legendák mérsékelni. A legendaírók névtelen sorából azokról emlékezünk meg, akik úttörő szerepben műfajt teremtettek vagy éppen egy nagy hatósugarú gondolat megfogalmazói voltak. Mór, pécsi püspöktől származik az első fennmaradt legendánk Andrásról és Benedekről alaptémái: ima, böjt, aszkézis, munka. A legenda 1064 körül íródott latin nyelven. Abban az időben, amikor a legkeresztényibb István király akaratából Isten ismerete és tisztelete Pannóniában még éppen csak kicsírázott, hallva a jó uralkodó híréről, sok kanonok és szerzetes gyűlt hozzá mint atyjukhoz Köztük az egyik, név szerint Zoerárd, aki mint rózsa a tövisek között, falusi egyszerűségben született és miután a Szentlélek ösztönzésétől az írásbeliség térhódítása legendás történetírás 21

22 Szent István kis- és nagy legendája indítva a lengyelek földjéről ebbe a hazába jött az András nevet megkapta, remete életre szánta el magát. (Nemeskürty I., 1985., 10.) Ez az első olyan írás tehát, amely bizonyíthatóan magyar szerző tollából származik. Sajátos magyarság-ideológiánk első jelentkezése egy Szent László korabeli ismeretlen bencés szerzetes nevéhez kapcsolódik, aki között megírta Szt. István első nagy legendáját. A honfoglaló magyarság tetteinek, a kalandozásoknak a legitimizálására kidolgozott elmélete szerint a pogány magyarokat Isten büntetésként küldte a kereszténységében megromlott Pannóniára, illetve Európára. Ugyancsak nála bukkan fel egy máig nyúló gondolat, a Magyarország Mária országa jelszó, amelynek hátterében a pápától való viszonylagos függetlenség megteremtése húzódik. A később írt kis legenda Szt. Istvánról, amely vélhetően Könyves Kálmán idején keletkezett, némileg árnyalja a nagy legenda Szt. István-képét, ugyanis ebben egy erőskezű, ugyanakkor művelt uralkodóként láttatja a nagy királyt. Ebben a portréban nem nehéz felismernünk a korabeli uralkodó, Kálmán vonásait. Ugyancsak Kálmán rendelésére készül el a harmadik Szt. Istvánlegenda, amelynek kiemelendő epizódja a pápai koronaküldés. Hartvik, a legenda szerzője úgy érvényteleníti az írásban a pápai jogformálást a magyar királyságra, hogy Szt. István csak a pápa által, de Isten rendeléséből kapja a koronát, így egyenesen Krisztus apostolának tekinthető, tehát akár a pápát is megelőzheti méltóságban. A korabeli szentekről szerzett legendák közül kiemelt szerepű a Szent Imre hercegről írott legenda (feltehetően a XI. XII. század fordulóján keletkezett). Az Isten előtt kedves, szent életű herceg közbenjárására egy fölöttébb bűnös életű német férfi, egy bizonyos Konrád nevű, bűnbocsánatot nyer. Az önmegtartóztató, szüzességet fogadó herceg példakép-értékű lehetett a hazai papság számára, akik közül sokaknak feleségük, gyermekeik voltak. A Gellértről és Szt. Lászlóról szóló legendák ugyancsak hasonló módon, jól átgondolt retorikai fogásokkal igyekeztek tárgyukat elfogadhatóan, meggyőzően előadni. A történeti munkák, a gesták, a krónikák legelső fennmaradt értékes darabja a már említett Gesta Hungarorum, a III. Béla korabeli névtelen jegyző munkája. A nyugat-európai regényes gesták előadásmódját követve, inkább 22

23 szépirodalomként olvasható, mint hiteles történeti dokumentumként. Bár tiltakozik a parasztok csácsogó énekeinek a hamis meséi ellen, mégis felhasználja ezeket, és megörökíti az eredetmondát és jó néhány nevezetes mondai eseményt. Az ő nevéhez fűződik a hun-magyar rokonság első gondolatfelvetése is. Kézai Simon, Kun László udvari papja 1283 körül úgy folytatja Anonymus Gestáját, hogy hosszú időkre meghatározó hatású történelmipolitikai koncepciót dolgoz ki. Tovább erősíti a hun-magyar rokonság-elméletet, illetve logikusan, ésszerűen igazolja az uralkodó, a nemesek, illetve a nemtelenek megjelenését. Az Isten akaratából fegyvert fogó és hazát szerző-megtartó nemes ősök leszármazottai a korabeli nemesség tagjai, illetve a harcot nem vállaló gyávák leszármazottjai a nemtelenek, a köznép, a pórnép. Az olasz származású Rogerius mester Carmen miserabile (Siralmas ének) című ritmikus prózája a nagy tatárdúlás idejét idézi fel. hun-magyar rokonság 2.2. A középkori tárgyi kultúra emlékei A szellemi kultúra jelzett alkotásaival egy időben létrehozott tárgyi kultúra korabeli alkotásai is jelentősek. Egyik nagy esemény, hogy újjáépül a pécsi székesegyház, amelyet XIII. század elején fejeztek be, és amelynek olaszos stílusú kőfaragványai, freskói országosan hatottak a korabeli építészetre, képzőművészetre. III. Béla idején épült az esztergomi háromhajós, pilléres bazilika, illetve az új királyi palota. A kora-gótika elemei innen sugároztak szét országszerte. Az Esztergomi Bazilika 23

24 A klasszikus francia gótika stílusjegyeit viseli a ciszterciták által építtetett bélapátfalvi apátsági templom. Mind az irodalomban, mind a különböző művészeti ágakban, sőt a mindennapi életben is megfigyelhető az, amit Klaniczay Tibor a középkor internacionalizmusának nevez. A középkori kultúra egyetemességét az is elősegítette, hogy valamennyi országban nagyjából azonos szabályok, technikai eljárások voltak érvényben, művészet és kézműipar, irodalom és tudomány vagy írásbeliség határai teljesen összemosódtak. A művész nem is különült el a mesterembertől A művészet középkori latin neve, az ars egyúttal a mesterséget, sőt a tudományt is jelölte. (Nemeskürty I. i. m. 38.) Ebben az univerzális jellegű latin kultúrában kezd kicsírázni a magyar nyelvű irodalom. A liturgikus szövegek jó része feltehetően magyar nyelven hangzott el az alsópapság körében, akik közt sok volt az analfabéta. Az írásos magyar kultúra megjelenése az oklevelekhez kapcsolódik, illetve ahhoz a két szövegemlékhez, amelyek közül a Halotti Beszéd bizonyíthatóan egy szóban elhangzó szertartásszöveg rögzítése az Ómagyar Mária-siralom pedig, az első magyar vers, egy Planctus-sequentia magyar változataként, jóval 1300 előtt keletkezhetett, az a dátum ugyanis a Löveni kódexbe történő bemásolás ideje. 24

25 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Miért tekinthetjük sajátosnak a kora-középkori magyar kultúrát? 2. Hogyan keverednek a valószerűség és a fikció elemei a latin nyelvű történetírásban? 3. Keressen olyan irodalmi alkotásokat, amelyekben visszaköszön a koraközépkori krónikákban megfogalmazott hun-magyar rokonság gondolata! 4. Milyen bizonyítékokat ismer a Szent László-kultusz székelyföldi jelenlétét erősítendő? 5. Ismer-e a szűkebb környezetében, régiójában olyan történelmi, építészeti, tárgyi emléket, amely ebből a korszakból származik? Bibliográfia Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (20 61) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai. (9 61) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) 25

26 3. Tanulási egység 3. A késő középkor jellemzése Kulcsszavak: Anjouk, továbbélő szellemi örökség hun-magyar rokonítás, városi polgárság, falfestészet, miniatűrfestészet, ötvösművészet, erődtemplomok, hazai építészeti műemlékek Az Árpád-ház kihalása, az Anjouk kora Margitlegenda Assisi Szt. Ferenc legendája Kálti Márk Képes Krónikája 3.1. Dinasztia-váltás A XIV. század az Árpád-házi királyokat felváltó Anjouk kora ( ). Jellemzője ennek a kornak, hogy bár a latin írásbeliség egyre inkább általánossá válik, megjelenik az első magyar egyetem (Pécs, 1367), ugyanakkor ebből a korból származnak első magyar nyelvű legendáink, könyvünk mégis nem annyira az írott kultúra a jelentős ebben a korban, hanem inkább az építőművészet és a képzőművészet. A korban divatos lovagi költészet magyar megfelelőiről csak közvetett adataink vannak (lásd magyar Trója-regény vagy Nagy Sándor-regény). A lovagi históriás ének meglétét bizonyítja a Toldi mondai anyaga, amelyre Ilosvai támaszkodik. A vallásos jellegű irodalomra jellemző egyrészt a kolduló rendek által képviselt misztika, illetve a laikus mozgalom a beginizmus. A Nyulak-szigeti kolostor lakójának, Béla király lányának, Margitnak a misztikus-aszkétikus életét leíró Margit-legenda a latinul nem tudó Domonkos-rendi apácák számára készült. Assisi Szt. Ferenc legendája az első magyar nyelvű könyvként is ismert írás. A gesták fonalát a ferencesek viszik tovább. Nagy Lajos ( ) uralkodása idején keletkezett Kálti Márk Képes Krónikája, amely megtartja a hun-magyar rokonság hagyományát A késő-középkor építőművészete, képzőművészete A művészetek, az építő- és képzőművészet a XIV. század végén ugrásszerű fejlődésnek indulnak, és sajátos magyar arculatuk kezd lenni. A vezető szerepet fokozatosan Buda és Dunántúl veszi át, de a felföldi 26

27 bányavárosok és az erdélyi fiatal szász települések is alakítják jellemző profiljukat. A várépítészetben, a mennyiségi gyarapodás mellett új jelenség, hogy megjelenik a nagyobb kényelmet kínáló palotaszerű építmény. A diósgyőri vár jó példája a tájba illeszkedő, a hadászati szempontokat az esztétikainak alárendelő építészetnek. A visegrádi és a budai várpalota felújításakor szintén ezt a szempontot érvényesítik. Kialakult a jellegzetes városi polgárház-típus, amelynek jellegzetessége, hogy a nagyszoba a masszív, erőteljes kapu fölé, az emeletre került. A templomépítkezések ugyancsak új lendületet kapnak. A pozsonyi, a soproni templomok a legkorábbi, máig fennmaradt gótikus épületek, de ugyancsak a XIV. század végéről származik az erdélyi szászsebesi csarnoktemplom, amelynek építészeti megoldásait nem sokkal később a kolozsvári Szt. Mihály-templom veszi át. biztonság és kényelem a lakásépítészetben a késő gótika emlékei templomok, szobrok Sárkányölő Szent György A bronzszobrászat a kolozsvári György és Márton testvérek alkotásai révén Európa élvonalába került. A máig fennmaradt Szt. György szobor eredetije Prágában vant, másolata a kolozsvári Farkas utcai templom előtti téren látható. A nagy, szent királyokról készített szobrokat, sajnos, a történelem 27

28 falkép- és miniatűrfestészet Óbuda egyetem Budavári palota Városi plébániatemplomok, erődítmények nem kímélte, ma csak közvetve tudunk a Szt. István, Szt. László, illetve Szt. Imre szobrokról. A falkép- és miniatűrfestészet ugyancsak virágkorát éli. A kor neves olasz falfestői dolgoznak az esztergomi királyi várpalota díszítésén, de az olasz trecento festészetének az általános elterjedtségéről, hatásáról tanúskodnak a kevésbé jelentékeny épületek, templomok freskói, pl. az erdélyi Magyarfenes és Almáskerék templomfreskói. A falfestmény-témák közül egyik legelterjedtebb a Szt. László legendája. Az egész korabeli magyar nyelvterületen ismert lehetett a történet, hiszen olyan egymástól távoli helységek templomfalaink tűnik fel a téma, mint: Bögöz és Rimabánya, Székelyderzs és Kakaslomnic, Gelence és Szepesmindszent. Az ötvösművészet szintén olasz mintákat honosít meg, így a sodronyzománc fokozatosan nemzeti technikává alakult. Az Anjouk közel egy évszázados uralma alatt főként az itáliai kultúra elemeit igyekeztek érvényesíteni, ezzel szemben a hatalomra kerülő Zsigmond király a francia-burgundi lovagvilág ízlését hozta ( ). Folytatódik az a tendencia, amely az Anjouk korára jellemző volt, hogy ti. az irodalmi műveltség, a szépirodalmi fejlődése helyett az ún. reprezentációs és vallási célzatú művészeti ágak fejlődtek. Az Óbudán először 1395-ben majd 1410-ben alapított egyetem kérész-életűnek bizonyult, igen korlátozott számú az értelmiség. Nevezetes, építőművészeti szempontból a Budavári palota átalakítása, bővítése. Főként francia és német mesterekkel végezteti Zsigmond a munkát. Erődrendszert és palota-együttest építtet. Az elegáns, díszes Frispalotát a korabeli utazók Európa legszebb épületeivel említették egy helyen (a török háborúk idején felrobbant, megsemmisült). Ugyancsak Zsigmond nevéhez fűződik az 1405-ben kiadott rendelet, mely szerint a várakat, erődítményeket, templomokat fallal kell körülvenni. Általános gyakorlattá válik a városok körüli falépítés is. Székelyföldön ekkor alakítják ki az erődtemplom épületegyütteseket, amelyek nemcsak kultikus, hanem hadászati célokat is szolgáltak. A polgárság gazdasági erejét bizonyítják a mind nagyobb számban felépülő városi plábánia-templomok. A kassai Szt. Erzsébet-templom építészeti megoldásai (XIV. sz vége XV. század 28

29 eleje) fellelhetők az 1400-as évek első felében befejezett kolozsvári Szt. Mihály-templomban, illetve a brassói Fekete-templom építészeti megoldásaiban. A luxustárgyak közül említésre méltó az az ötvösművészeti remek, mely Suky Benedek, erdélyi nemes tulajdonában volt (1440 körül készült). A keresztelőmedencék, a címerek egyre gyarapodó száma mind-mind a fokozódó jólét, a polgáriasodó életforma eredményei. A Suki-kehely (http://hu.wikipedia.org/wiki/suki-kehely (2009. febr. 12.) 29

30 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Mivel magyarázza az ún. városi kultúra térhódítását? (építészet, képzőművészet, ötvösművészet) 2. A jegyzetben szereplő késő-középkori építészeti emlékeken kívül nevezzen meg legalább még öt hasonlóan jelentős alkotást! 3. Mi lehetett a Margit-legenda, ill. a Ferenc legenda korabeli népszerűségének az oka? 4. Milyen jelenetek azonosíthatók a bögözi és a székelyderzsi templom falfreskóin? 5. Ismer-e a szűkebb környezetében, régiójában olyan történelmi, építészeti, tárgyi emléket, amely ebből a korszakból származik? Bibliográfia Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (20 61) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai. (9 61) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (I. k. / ) 30

31 4. Tanulási egység 4. A KORA-RENESZÁNSZ MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI ADALÉKAI Kulcsszavak: újjászületés, humanizmus, antik kultúra, udvari humanizmus, a reneszánsz művészet vallásos és világi elemei Mátyás király trónra lépése (1458.) és a Mohácsi vész (1526.) közötti háromnegyed évszázad méltán tekinthető mind a kései középkor, mind a korai reneszánsz korának. A középkori hagyományokat folytató magyar nyelvű kódexirodalom felvirágzásának kora, ugyanakkor a neoplatonikushumanista eszméket hirdető Ianus Pannonius latin nyelvű költészete kibontakozásának az ideje. Egyrészt most épülnek a késő gótika legnagyszerűbb épületei, másrészt egyre inkább hódít az új reneszánsz ízlés. A gregorián zene széleskörű elterjedésének ez az időszak kedvez, elkészül a legátfogóbb zenei gyűjtemény a Bakócz-graduál, ugyanakkor az új királynő, Beatrix szívesen hallgatja a burgundi kora-reneszánsz zenét. Nehéz lenne eldönteni, hogy melyik korszak életszemlélete, eszmeisége az erőteljesebb. a politika és a szellem nagyjai 4.1. Késő középkor vagy kora reneszánsz? A kor legjelentősebb prédikációs kötetének a Stellarium-nak a szerzője a kolduló ferences szerzetesrendhez tartozó Temesvári Pelbárt, aki értetlenül figyelte, sőt elítélte az udvar buja, reneszánsz erkölcsét, ugyanakkor az ókori poétákat ugyancsak erkölcstelennek tartotta. Szociális érzékenysége, az együgyű nép számára is érthető és hasznos prédikációi révén akár a reformáció előhírnökének is tekinthető. Thuróczy János: Chronica Hungarorum című munkája (1488) szintetizálta az eddig megjelent történeti munkákat, illetve kiegészítette a Zsigmond- és a Hunyadi-kor adataival. A mind nagyobb befolyással bíró Itália elszívó hatása (ugyanakkor megtermékenyítő hatása) a Délvidéken érződött leginkább. A földrajzi közelség is lehetett az oka, hogy az itáliai, főként padovai egyetemekre legtöbben Zágráb környékéről mennek. Vitéz János is ennek a tájnak a 31

32 szülötte, akinek politikai, irodalmi jelentőségénél jóval nagyobb súlyú az irodalom- és tudományszervező tevékenysége. Könyvtárat alapít; ismerőseit, rokonait Itáliába küldi tanulni (l. Ianus Pannonius, az unokaöcs), egyetemet alapít Pozsonyban. Ianus Pannonius (http://hu.wikipedia.org/wiki/janus_pannonius, ) 4.2. Ianus Pannonius Kora humanista, latin nyelvű irodalmának legjelesebb magyar képviselője, kamaszként már Itáliában tanul, ahol tökéletesen elsajátítja a klasszikus latin és görög nyelveket. Már diákkorában felfigyelnek csípős, nem ritkán pajzán epigrammáira. Szilviáról Azt mondod, gyereked van tőlem, s jársz a nyakamra. Szilvia, furcsa e vád s jogtalan is, kicsikém. Mert ha te dús tövisek közt jársz, mondd, így keseregsz-e: Vérzik a lábam, s jaj, épp ez a tüske hibás! (http://www.google.hu/ janus+pannonius Ianus, ) Mátyás követeként 1465-ben újból Itáliába megy, ahol megismerkedik személyesen is Marsilio Ficino-val, a neoplatonizmus legjelesebb alakjával. A sors tragikus fintora, hogy visszatérve hazájába, Ianus Pannonius megismertette ugyan itthon is az új tanokat, de az udvar megpezsdülő életének nem sokáig örülhetett. A Mátyás elleni összeesküvés leleplezett tagjaként menekülnie kellett, s útközben meghalt. 32

33 Az ifjúkori élcelődő elmés epigrammák mellett jelentősek dicsőítő költeményei és elégiái. A legmaradandóbbat ez utóbbi műfajban alkotta. Akár az ismerős tájtól, várostól, könyvtártól kell búcsút vennie (Búcsú Váradtól), akár a betegség nyűgéről, fájdalmáról ír (Mikor beteg volt a táborban), vagy éppen édesanyja elvesztése miatt sír minduntalan kiütközik a reneszánsz ember neoplatonista értékszemlélete. A jó hőforrások, a fagyban is szépnek láttatott természeti táj annak az embernek a szemléletét tükrözik, aki a természetet és benne az embert Isten csodálatos szépségű teremtett világaként látja. Az isteni szépség tükröződik vissza az emberekről, és ugyanilyen szép az a természeti környezet is, amelyben élnie adatott állítja Marsilio Ficino. A tanítványnak, Ianusnak ezért oly szomorú a halál. Betegséggel, halálfélelemmel viaskodó lelke nehezen tud megbékélni az elmúlás, a halál gondolatával, hiszen a halál az isteni-emberi szépségtől való elszakítottságot jelenti. A nyugati kultúra tragikus szerelmét képviselte állítja róla Babits Mihály. Szerb Antal kisugárzó szimbólumot lát benne: Ez a felnőttség nélküli, idő előtti érettség az egész magyar humanizmus szimbóluma lehetne. Galeotto Marzio és Antonio Bonfini, mindketten Mátyás udvarának olasz humanistái. Galeotto Ianus Pannonius barátjaként érkezik Ferraraból. Filozófiai jellegű írásai mellett feljegyzi Mátyás király kiváló, bölcs, tréfás mondásait. Bonfininak Mátyásról írott történelmi munkája jelentős. isteni szépség a földi élet mint siralomvölgy 4.3. A latin nyelvű kultúra konkurrenciája, a magyarnyelvűség Az udvar korszerű reneszánsz szellemiségű irodalmával párhuzamosan vidéken, a kolostorokban a hagyományos vallásos irodalom középkori szellemisége él tovább azzal a lényeges különbséggel, hogy mind szélesebb körben terjed a magyarnyelvűség. Közvetve (Szalkai Balázs krónikájából) tudunk arról, hogy Bálint és Tamás papok nemcsak áttelepedtek híveikkel Moldvába, hanem a Bibliát is lefordították magyar nyelvre. A Huszita Biblia néven ismert kézirat (1440 tájáról) nem maradt fenn, részletei viszont felfedezhetők a korabeli, illetve valamivel későbbi kódexekben (Müncheni kódex, 1466; Apor kódex, 1500). A kevésbé jelentős, nem nagy gonddal megszerkesztett fordítások, elmélkedések közül kiemelkedik a Karthausi Névtelen által írt magyar nyelvű értekezés, amelyet az Érdy-kódex tartalmazza. A latin nyelvű előszóban humanista, latin nyelvű kultúra + magyar kezdemények 33

34 fordítások és eredeti magyar alkotások majdnem írói programnak megfelelő módon ajánlja művét, illetve értekezik. A beszéd- és legendagyűjteményt akár az első magyar nyelvű szépprózai gyűjteménynek is tarthatjuk. A latin és magyar változatban egyaránt fennmaradt Szt. László ének, bár szövege Mátyás korában keletkezhetett, az 1500-as évek elején kerül be a Peer-kódexbe, majd innen a Gyöngyösikódexbe. Az ének átmenetnek tekinthető a vallásos és világi művek között. A nagy király keresztényi vonásai mellett legalább ilyen fajsúlyúak a világi erényei. A két eszmeiség keveredése mellett az a külön érdekessége a műnek, hogy a latin vers magyaros verstechnikája alapján joggal következtethetünk a magyarból latinra történő fordításra. Vásárhelyi András Szűz Máriáról írt Cantilenája (1508) tematikáját tekintve, néhol kilép a vallás zárt rendszeréből, aktuálpolitikai színezetet ad a műnek: Halottaknak megszabadejtója Törököknek megnyomorojtója Kerályoknak jó tanácsadója magyaroknak megoltalmazója A latinból fordított vallásos tárgyú költészet mellett jelentkezik a világi tárgyú, eredetileg már magyarul íródott vers is. Ennek első jelentős darabja az 1476-ból való Szabács viadala. Ezt a Mátyás-korabeli várostrom-leírást a később felvirágzó históriás énekköltészet szerves előzményeként tarthatjuk számon. Apáti Ferenc Cantilenája (Feddő ének) főként a kor nemi szabadosságait ítéli el. Az erotikus, vélhetően obszcén elemeket is hordozó költészetről csak közvetve tudunk, mint olyanról, amitől Temesvári Pelbárt is óva intette a híveket. A vallásos himnuszok virág-metaforáinak profanizálódása révén születtek meg a virágénekek, a szerelmi költészet sajátos kora-reneszánszkori változata. Hess András, budai nyomdász már 1473-ban nyomdát működtet, mindazonáltal még igen távoli időnek tűnik az a kor, amelyben a könyvigény tömegméretű legyen. A vékony értelmiségi réteg ilyen irányú igényét kielégítették a könyvárusok, akik külföldről hoztak be könyveket. 34

35 Mátyás, akárcsak elődei a budai várpalota építését, szépítését fő feladatának tekintette. A megnövekedett kényelem- és pompaigényt szolgálták a finom faragású vörös-márvány ajtó- és ablakkeretek, a díszes padlócsempék, a figurális díszítésű kályhák. Visegrádot, a hajdani királyi székhelyet sem hanyagolja el ban a pápai követ földi paradicsomnak nevezi a királyi és királynői palotaszárnyak, a közbeékelt kápolna, a függőkert, a díszlépcsők által nyújtott elbűvölő látványt. Hazai vonatkozásban említésre méltó, hogy a kolozsváriak ferences templomát (ma a Farkas utcai Református templom) ugyanaz a János barát építteti fel, aki a visegrádi királyi építőműhely vezetője volt. A királyi építkezések mintájára fellendül a vidéki templom- és udvarházépítészet is. Ebben az időben készül el a szebeni és pozsonyi városháza épülete. Mátyás halála után, a Jagello-korban még egy ideig tart az építkezés lendülete. Az 1500-as évek első két évtizedében elkészült esztergomi Bakóczkápolnát mind a magyar, mind az egyetemes építészet történetében különleges hely illeti meg, ugyanis a centrális alaprajzú, kupolás kápolnatípust Brunelleschi alkotta meg, és Itálián kívül ez az első alkalmazása. A korszak egy komplex művészeti remeknek, a szárnyas oltárnak valóságos fénykora. A faszobrok és táblaképek harmonikus kompozícióba illeszkednek. Világi és kultikus építészet 35

36 A műfajban legjelentősebb a kassai Szt. Erzsébet-dóm főoltára ( ) Negyvennyolc táblaképe, finomfaragású szobrai révén méltán tekinthető a késő középkor (korai reneszánsz) legnagyobb hatású, esztétikailag igen értékes oltárkompozíciójának. Csíksomlyói Madonna A székelyföldi táblaképfestészet főként a Csíki-medencében hagyott máig fennmaradt remekműveket: Csíksomlyói Madonna, és a csíkmenasági oltárkép. A bronzszobrászat virágzásáról csak írásos emlékek tanúskodnak, szinte kivétel nélkül elpusztultak a török hódoltság idején. 36

37 A korszak művelődéstörténeti körképéből nem hiányozhatnak a könyvtárak. Már Vitéz Jánosnak és Ianus Pannoniusnak számottevő humanista könyvtára volt, Mátyás Corvinája pedig Európa-szerte párját ritkította. Kódexmásolókat, könyvfestőket először Firenzéből hozatott, aztán Budán is kialakulnak ilyen műhelyek. A korszak zenei kultúrájában áttörést jelentett a többszólamú éneklés megjelenése, terjedése, illetve a hangszeres zene, valamint az anyanyelvi éneklés szokása. Trombitások, kürtösök, dobosok mind nagyobb számban vannak jelen minden jelesebb ünnepségen. Már a XIV. század elejéről vannak adataink cigány zenészekről. A pálosok, ferencesek közül kerültek ki a korszak neves orgonistái, akik egyben orgonakészítő mesterek is voltak. A zene még őriz valamit ősi jeladó funkciójából (lásd harci kürtök, ceremónia-mozzanatok jelzése), de egyre erőteljesebben érződik a szórakoztató, mulattató jellege. 37

38 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Hogyan értelmezi a humanista kifejezést? *2. Miért válhatott a szerelem, az emberi test szépsége és a természet nagyszerűsége a művészi alkotások központi témájává? értelmezze a neoplatonista tanítást! 3. Ianus Pannonius gyakran ír a halálról, a betegségről (l. saját betegségéről, ill. az édesanyja fájdalmas elvesztéséről), mégis teljesen újszerű, a középkori ember halál-felfogásától eltérően ír. Mi ennek a magyarázata? 4. Honnan ered a Huszita Biblia huszita elnevezése? Milyen irányba mutat ez a jelentős kezdemény? Bibliográfia Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. ( ) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai. ( ) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (II. k. / ) 38

39 5. Tanulási egység 5. A reneszánsz és a reformáció Kulcsszavak: újjászületés, humanizmus, a reneszánsz művészet vallásos és világi elemei, reformáció és magyarnyelvűség, hitvitázó irodalom, bibliafordítások, az énekköltészet műfajai, a felekezeti iskolarendszer kiépülése Az európai művelődéstörténetben világosan különválasztható stílusok, korszakok egymás mellett szerepeltetésének az oka az a fáziskésés, amely Mátyás halálával kezdődően a magyar és európai kultúra viszonyában állandósult. A késő-középkor korai reneszánsz már jelzett összefonódása a XVI. XVII. század stílus- és eszmetörténeti szinkretizmusához vezet, azaz nem ritkán figyelhetők meg azonos időben egymásnak ellentmondó jelenségek, stílusok Stílusok egyidejűsége, szimultaneizmus a magyar művelődés történetében A XVI. század első felének jellemző vonása, hogy szellemi arculatát még azok a humanista tudósok határozzák meg, akik felül tudtak emelkedni a vallási és nemzeti különbségeken. A latin nyelvű műveltség mind fokozottabb térnyerését figyelhetjük meg, jelentősebb szépirodalmi életmű, kimagasló alkotás nem jön létre. A kor szellemi életének legfontosabb műfaja a történetírás lesz. Máig ható érvénnyel Mátyás korát mint fénykort mutatják be, különféle elméletekkel próbálva magyarázni Mohácsot, majd az ország elvesztését. Újszerű a protestáns mozgalom teoretikusaitól átvett történelemszemlélet, amely a történelem folyamatát úgy értelmezi, mint Isten jutalmazó és büntető megnyilvánulásainak a váltakozását. A korszak kiemelkedő történetírói Oláh Miklós ( ), Szamosközy István ( ), Forgách Ferenc ( ). Ez utóbbi szerző Commentariusában makacsul kutatja az okokat, amelyek az ország romlásához vezettek. Oknyomozó történetírás 39

40 A magyarnyelvűség elterjedésének háttere Forgách katolikus főúri mivoltát szinte megtagadva, a protestáns prédikátorok hevességével támadja saját osztálya bűnösségét, erkölcsi züllését. A kivezető utat az egyes emberek jellembeli megszilárdulásában látja. Tőle származik az a hiteles leírás, amelyből Szigetvár ostromáról Zrínyi Miklós, a költő az eposzi témát merítette. A másik nagyhatású és terjedelmében is lenyűgöző munka Istvánffy Miklós: A magyarok története XXXIV könyvben. Mátyás halálától 1606-ig tekinti át a magyar történelmet. A történelmi munkákat latin nyelven írták. A XVI. század az anyanyelvű kultúra szempontjából azért jelent vízválasztót, mert bár nem ekkor jelenik meg az anyanyelvű írásbeliség ebben a században lesz tudatos programmá a magyar nyelven írás. Két egymással szoros kapcsolatban levő eszmeiség befolyásolta ezt a folyamatot: az egyik az erazmista-humanista magatartás, amely kiegészült egy Mátyás kora óta egyre erősödő patrióta érzülettel, a másik nagyhatású tényező a reformáció programja, térhódítása. Erasmus, a tudós filológus a Biblia szövegének minél teljesebb megismerése céljával hirdette meg a különböző nemzeti nyelvekre történő bibliafordításokat. Ehhez a humanista-filológiai törekvéshez szervesen kapcsolódik a reformáció Sola Scriptura-elve, amely arra ösztönözte, az új vallás híveit, hogy Egyedül a Szentírás elve szerint éljenek. Ennek az érvényesítése szükségszerűvé tette a nemzeti nyelvű Bibliát Az első bibliafordítási kísérletek Az első kísérletek a Biblia egyes részeinek a magyarításai : Komjáti Benedek Szent Pál leveleit 1533-ban Krakkóban jelenteti meg. Pesti Mizsér Gábor evangéliumfordításai jóval sikerültebbek. Latin nyelven írt előszavában az erazmusi programot és a reformáció célkitűzéseit szintetizálja: Jó volna, ha a földműves az eke mellett, a takács a fonalvető ritmusára a Szentírásból énekelne, az útonjáró a Biblia olvasásával űzné el az unalmát. Ebből lenne a keresztények minden beszélgetése, mert szinte olyanok vagyunk, amilyen a mindennapi csevegésünk. (Bécs, 1536., id. Kósa L: 1993). A Magyarországon készült, magyar nyelvű nyomtatott könyvek közül az első Sylvester János: Újszövetség című munkája, amely Sárvárott jelent meg 1541-ben. A fordítás dogmatikai szempontú fontosságán túl egyúttal azt is 40

41 bizonyította, hogy ez a barbár nyelv éppúgy alkalmas a Biblia bonyolult stilisztikai alakzatainak, paraboláinak az átültetésére, akár a latin, a héber vagy a görög. Sylvester fordítása voltaképpen annak a latin magyar nyelvtannak a gyakorlati kivitelezése volt, amelyet két évvel korábban jelentetett meg. A helyes beszédnek és írásnak, a legjobb költők és prózaírók tekintélyére támaszkodó művészeteként láttatja a grammatikát. Sylvester szótárgrammatikája páratlan a maga nemében; az új vulgáris nyelvek hasonló leíró nyelvtanai később jelennek meg érvényes ez akár a lengyel, a cseh, a francia vagy német nyelvekre egyaránt. Az időmértékes verselésre éppúgy alkalmas a magyar, akár a klasszikus nyelvek veszi észre Sylvester. Sylvester János, az első nyelvtaníró és stiliszta Próféták által szólt rígen néked az Isten Az kit ígért ímé vígre meg atta fiát. Az idézet az első magyar nyelven írt disztichon. (az első sora hexameter, a második pedig pentameter) A nyelv mint a szellem fegyvere A XVI. század második harmadától kezdődően az anyanyelvűség erazmista-humanista programját a reformáció másfajta célokat szolgáló anyanyelv-kultusza váltja fel. A mindenki által értett nyelv primátusa didaktikus célok hatékony megvalósítását jelentette és 1570 között az új teológiai tanok nagy gyorsasággal terjednek, főként a nyugati egyetemeken tanuló ifjak révén. A kezdetben egységes protestantizmus az 1560-as évek közepére két jelentős ágra szakadt: lutheránusok és a helvét hitvallás követői től a további radikalizálódás eredményeként főként Erdélyben megerősödik a szentháromság-tagadók, az antitrinitáriusok, közismerten az unitáriusok tábora. A XV. századból származó jelszó, mely szerint Magyarország Európa védőbástyája a pogánnyal szemben, illetve a zsidó és a magyar nép sorsa közti hasonlóság gondolata felerősödik, és az isteni büntetésként értelmezett török hódoltságot mindenik felekezet a másik romlottsága elleni harcban fel tudta használni. a reformáció hazai térhódítása 41

42 A hitvitázó irodalom fénykora, a prédikácó műfajának primátusa A kultúratámogató szerepet a királyi udvar, illetve a főpapság után/helyett fokozatosan a külföldet járt, gazdag főúri világi értelmiség veszi át. Sylvester Bibliájának megjelenését a katolikus Nádasdy Tamás támogatta. A század utolsó évtizedeiben fontos kultúrközpont lett Gyulafehérvár, a Báthoryak fejedelmi székhelye. A főúri mecenetura rendszere lévén gyenge, erőtlen a polgári réteg végighúzódik a XVI. XVII. századi kultúrán. A protestantizmus, a már jelzett okok miatt, kedvezett ugyan az anyanyelvűség elterjedésének, de a világi tárgyú művészetek és a tudomány egyaránt háttérbe szorultak. A teológiai és hitbuzgalmi írások száma ugrásszerűen megnőtt. A helvét irány követői,(szegedi Kis István, Huszár Gál) közül kiemelkedik a tiszántúli püspök, Méliusz Juhász Péter, akinek a munkássága bibliafordításai, prédikációs kötetei, hitvitái Debrecent a magyarországi reformátusság központjává tették. A prédikáció és az azokat kiegészítő elmélkedések, példázatok a korszak uralkodó műfajai. Az evangélikus Bornemissza Péter hét és félezer lap terjedelmű prédikációgyűjteménye a maga nemében egyedülálló teljesítmény. A vallásos szövegek eléggé gyakran világi hangvételűek lesznek. Bornemissza prédikációs gyűjteménye negyedik kötetének híres-hírhedt függeléke, az Ördögi kísértetek már csak megszorításokkal sorolható a vallásos prózai írások közé. Maga a szerző is inkább magában olvasható szövegekként ajánlja az Ördögi kísértetek darabjait. Témái között gyakoriak a démonikus tárgyak, nem idegenkedik a szexualitás kérdéseitől sem szemléletes stílusa révén a magyar világi prózának az előzményeként olvashatjuk. Vizsolyi Biblia 5.4. Az első teljes, magyar nyelvű Biblia A XVI. század végének kétségtelenül legjelentősebb művelődéstörténeti eseménye az 1590-es Vizsolyi Biblia megjelenése. Károli Gáspár gönci református lelkész, a Kassavölgyi Egyházmegye superintendense volt az, aki lefordította és 1590-ben megjelentette az első teljes magyar nyelvű Bibliát, ezzel ismertté tette a község nevét az ország határain kívül is. Károli Gáspár nem csupán fordítója, hanem egyben gondozója-szerkesztője, sajtó alá rendezője, kiadója is volt ennek a Bibliának. 42

43 Így ír erről a munkáról: "Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását..." Abban az időben nem kis anyagi erőre és erkölcsi tekintélyre volt szükség a Biblia kiadásához. A nyomdát a főúri pártfogók megfelelő módon felszerelték, Németalföldről újabb betűkészlettel egészítették ki, a papírt pedig Lengyelországból hozták. És ez végképp megmagyarázza azt, hogy miért is Vizsolyt választották a nyomda felállítására (a község mellett kereskedelmi út vezetett Lengyelországba). A Biblia címlapja "nyomtattatott Mantskovit Bálint által", 2412 oldalon kb. 800 példányban másfél év alatt készült el. Súlya kb. 6 kg, 52 fennmaradt példányról tudunk. Egy eredeti példány látható a vizsolyi templomban is. (Forrás: ) A fordítás-előzmények motiváló hatása mellett fontos tényező volt a kelet-magyarországi református főurak anyagi áldozatkészsége. Károlyi Gáspár az elöljáró beszédben említést tesz arról, hogy nemcsak anyagi, hanem szellemi segítőtársakra is sikerült találnia a nagy vállalkozáshoz. Bár név szerint nem említi a munkatársakat, valószínűsíthető, hogy bizonyos részek Székely Istvántól, Heltai Gáspártól, illetve Bornemissza Pétertől származnak. A Biblia nyelvtörténeti jelentősége is óriási. Vizsolyi Biblia és a nyelvi egységesülés 43

44 A magyar nyelvű énekek: gyülekezeti és históriás énekek A nyelvi egységesülési folyamatban, bizonyos nyelvjárási elemeknek a megszüntetésében meghatározó szerepe volt. Így, például az i-ző nyelvjárás helyett az e-ző nyelvhasználatot tette normává. A szentírás népszerűségét, elterjedtségét felülmúlták az énekelt vers formájában szerzett művek: a lelkész vagy a kántor által énekelt vagy mondott graduál szövegek mellett sajátos műfajként jelentkezik a gyülekezeti ének. Főleg a zsoltárátköltések bizonyultak maradandó értékűeknek. Sztárai Mihály, Kecskeméti Vég Mihály, Szkhárosi Horváth András zsoltárfordításai és hitvitázó versei, drámái hiteles dokumentumok e nyugtalan szellemiségű korból. A gyülekezeti énekekhez hasonló népszerűségnek, a világi költészetből a históriás énekek örvendtek. A lött dolgok az igaz történetek versbe foglalása számíthatott csak elismerésre, a fabula, a fikció, az önmagáért szerzett történet nem volt érték. A valószerűség mellett a nevelő célzat elmaradhatatlan tartozéka ezeknek az énekeknek. A históriás ének a róla kialakított későbbi közfelfogással ellentétben nemcsak a kortárs világ jelentős eseményeinek a riportszerű megverselését jelentette, hanem akár bibliai történetek verses-énekes feldolgozását, regényes események énekelt változatát stb. Az énekek különböző fajainak a népszerűsége és elsőbbsége az írott prózával szemben arra engednek következtetni, hogy még mindig elég kevesen tudnak írni-olvasni, noha a reformáció valóságos iskolahálózatot alakított ki. Az iskoláink nyolcvan százaléka protestáns iskola volt. A XVI. század végéhez közeledve a históriás énekek mind nagyobb része tudósító jellegű. A vallási viták viszonylagos elcsendesedése és a törökellenes harcok hőstettei kedveztek a kortárs eseményeket megéneklő műfajváltozatnak. Ismert és elismert művelője ennek a műfajnak Tinódi Lantos Sebestyén, az első magyar költő, aki verseiből/énekeiből él meg. Nemesi rangot, megbecsülést szerez műveivel, és még életében gyűjteményes kötete jelenik meg Kolozsvárott (Cronica, 1554). A törökellenes harcra buzdító énekek dallamát a szerző komponálta, az első hazai nyomtatvány, amelyben kották is vannak. 44

45 Tinódi Lantos Sebestyén szobra Dombóváron A tudósító jellegű históriás énekek mellett népszerűek voltak a régmúltból vett történeteket feldolgozó történelmi, néhol regényes históriák. A regényes változat legszebb magyar példája Ilosvai Selymes Péter: Az híres Tholdi Miklós jeles cselekedeteiről való széphistória. Részint kilóg ebből, a hitelességre és vitézkedésre érzékeny énekköltészetből a századforduló két legnépszerűbb széphistóriája: az Eurialus és Lucretia, valamint az Argirus királyfi. Az első egy magyarrá átültetett latin nyelvű novella (fordítója a Pataki Névtelen, valószínűleg Balassi Bálint). Az Árgirus egy megverselt tündérmese, amely nem tesz eleget sem a valószerűség követelményének, sem a moralizálás igényének. Tiltott gyümölcs lehetett az ilyen olvasmány, bizonyítja, hogy egyetlen korabeli ép példány nem maradt fenn. E két utóbbi széphistória nyit utat annak a világi lírának, amelynek kimagasló művelője Balassi Bálint ( ). regényes históriák Az híres Tholdi Miklós Széphistóriák Árgirus királyfi 45

46 Balassi Bálint ( ) élet és költészet összhangja és disszonanciája A korabeli költészeti irányok stílusszinté zise 5.5. A magyar reneszánsz líra fénykora Balassi Bálint Változatos, zűrzavaros, esetenként botrányos életét mintegy megszentelte hősi halála. A Hungarus sed impius, azaz az istentelen magyar, ahogy a német jegyző minősítette az elesett költő-katonát, páratlan értékű életművet hagyott barátja, Rimay János révén ránk, az utókorra: önálló, jórészt világi témájú versciklusokat, egyéni vallásosságú istenes verseket egy szerelmi témájú komédiát, kegyességi iratokat, fordításokat. Közhelyszerűen hangzik, de hitelesen lehet róla mondani, hogy szintetizálta a magyar és nem csak a magyar költészet hagyományait, ugyanakkor új csapásokat nyitott a magyar líra számára. Verseinek képanyagában felismerhetők a kódexirodalom paraliturgikus stílusfordulatai ugyanúgy, mint a liturgikus-gyülekezeti énekek képei, illetve a jórészt szóbeliségben élő szerelmes udvarló énekek fordulatai. Betetőz, szintetizál tehát, ugyanakkor ő az első költőnk, aki anyanyelvi líráját tudatosan gyökerezteti a humanista poétikákban, verseit tudatosan ciklusokba rendezi, megújítja a verselési technikát. A maga kezével írott könyve kétszer harminchárom verset tartalmazó lírai szerelmi önéletrajz. A másik gyűjteménye vallásos verseit tartalmazza, pontosabban istenes verseit, hiszen eléggé nehezen lehetne ezeket valamely felekezeti vallásossághoz besorolni. A két ciklus merev elkülönítésének az a 46

47 tény is ellentmond, hogy istenes versei közül szerepeltet néhányat a maga kezével írott könyvben is. Ez a keveredés annak a poétikai egységességnek a bizonyítéka, amely Balassi hármasérték-felfogásából ered. Ezek az értékek: Isten, szerelem, vitézség. Ez a hármasság az alapja a közismert tematikus csoportosításnak is: szerelmi költészet, vitézi énekek, istenes versek. A Szentháromsághoz írt himnuszsorozata megadja a kulcsát ennek a hárompillérű egységnek. Amiképpen csak egy Isten van, de három személyben, azonképpen az egy legfőbb érték is három formában van jelen: az Atya Isten, a mindenek fölött álló Úr, a második személy Jézus Krisztus, a vitézi erények példaképe, a harmadik személy pedig a Szentlélek a Szerelemnek Isten szerinti gerjesztője (a korabeli nyelvhasználatban szerelem = szeretet, a mai nyelvre jellemző jelentéshasadás még nem ment végbe). A jelzett mély összefonódás magyarázza azt az egyébként furcsa tényt, hogy Balassinál nincs külön kifejező készlet, retorika az istenes és külön a szerelmes versek számára. Akár egymással felcserélhetjük a megszólítottakat, Júlia helyébe Istent és fordítva, Isten, a megszólított helyett Júliát is tehetnénk, a vers frazeológia készlete alkalmas lenne bármelyik címzett esetében. Archaikusnak, a lovagi szerelmi lírában gyökerezőnek tarthatjuk költészetének ezt a vonását. A tematikus felosztás háttere Hogy Júliára talála, így köszöne néki az török "Gerekmez bu dünya sensiz" nótájára Ez világ sem kell már nékem Nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most énmellettem; Egészséggel, édes lelkem! Én bús szívem vidámsága, Lelkem édes kívánsága, Te vagy minden boldogsága, Véled Isten áldomása. Én drágalátos palotám, Jó illatú, piros rózsám, 47

48 Gyönyörű szép kis violám, Élj sokáig, szép Juliám! Feltámada napom fénye, Szemüldek fekete széne, Két szemem világos fénye, Élj, élj, életem reménye! Szerelmedben meggyúlt szívem Csak tégedet óhajt lelkem, Én szívem, lelkem, szerelmem, Idvöz légy, én fejedelmem! Juliámra hogy találék, Örömemben így köszenék, Térdet-fejet néki hajték, Kin ő csak elmosolyodék. Balassi a tudós reneszánsz költő Heltai Gáspár a magyar homo universalis Az inventio poetica, Balassi szóhasználatában a versszerző találmány ismerete, valamint a Szép Magyar Komédia prológusában kifejtett nézetei arról tanúskodnak, hogy az ún. archaikus középkori hagyomány mellett kiválóan ismerte és alkalmazta nem csak az itáliai reneszánsz poétikai kelléktárat (Boccaccio és Petrarca költészettana), hanem a kortárs német, olasz, sőt török költészettant is. A magyar nyelvű világi próza kialakításáért Bornemissza Péter mellett Heltai Gáspár tett a legtöbbet. Lelkész, író, könyvnyomtató, gazdasági vállalkozó változatos életútjának jellemző adalékai még, hogy anyanyelvén, németül prédikált egész életében, magyarul felnőttként tanult meg. Katolikus felekezetű papként indul, unitárius prédikátorként hal meg. Huszonkét magyar nyelvű munkát jelentetett meg, ugyanennyi görög és latin művet. Művelődéstörténeti kisugárzása nyilvánvalóvá válik, ha figyelembe vesszük, hogy nyelvhelyességre, igényességre törekvő kiadványainak lapszáma meghaladta a korabeli Magyarország minden más nyomdájának az együttes kapacitását. E hatalmas szerkesztői-kiadói életműből kiemelkedik az Aesopus-fordításokat/átdolgozásokat tartalmazó Száz fabula (1566), valamint Bonfini: Rerum Ungaricarumjának magyar fordítása a Chronica az magyaroknac dolgairól (1575). 48

49 A XVI. század magyar kultúrájára jellemző, hogy vannak kiváló teológusaink, nyelvészkedő fordítóink, történetíróink, de a szellemi élet más területein kimagasló személyiség nincs. Aki valamely tudományágban jeleskedett, az jórészt külföldön tanult, dolgozott (Lencsés György orvostudományág, Zsámboky János filológia). A század nagy jelentőségű, a későbbi korokra kiható jelensége a felekezeti iskolahálózat kiépülése, különösen a reformáció híveinek buzgólkodása révén. A régi káptalani, plébániai és kolostori iskolákat birtokba veszik, és igen nagyszámú alapfokú, néhány középfokú tanintézményt hoznak létre. Neves iskolavárosok: Sárospatak, Debrecen, Kolozsvár, Gyulafehérvár. A felekezeti iskolahálózat kialakulása A Debreceni Református Kollégium épülete "Mivel az iskolák az egyház veteményes kertjei, bennük a nyelvek ismerete, latin, görög nyelvtan, (ahol lehet, a héber is), dialektika, retorika, a teológia megismeréséhez szükséges szabad tudományok is taníttassanak. Azután a teológia, a Szentírás adassék elő az ifjúságnak. A debreceni zsinat már 1567-ben ilyen magas követelményeket állított az akkor már jó hírnévnek örvendő debreceni képzés elé, de nyilvánvaló, hogy Debrecen városa és maga a Kollégium is gondosan ügyelt az iskola színvonalának alakulására. A közép-magyarországi hódoltsági területeken az állandó fenyegetettség, vagyoni bizonytalanság nem kedvezett a nyomdászat megerősödésének. Az első nyomdák Erdélyben kezdik működésüket: Nagyszeben (1529), Brassó, 49

50 A korszakmegnevezés szempontjai majd Kolozsvár (1550). Ez utóbbi lett a korszak legjelentősebb könyvkiadó vállalata. Balassi halálával, a XVI. század fordulójával lezárul egy korszak, amelyet fő ideológiája felől tekintve a reformáció korának, stílusa felől, reneszánsz korszaknak nevezhetünk. Az ezt követő XVII. század a Rákóczi szabadságharc bukásáig terjedő időszak több vonatkozásban nem követi szervesen a XVI. századi hagyományokat. vallásos, az elmélkedő és agitációs próza az újsztoicizmus tanai 5.6. Egy új korszak jelei Legmarkánsabb eltérés, a művészi igényű, jórészt szórakoztatásra szánt próza XVI. századi hagyományainak a megszakadásában van. Szinte teljességgel hiányzik a folytatás. A magyar nyelvű könyvkiadás a századfordulón fokozatosan a világi témákat kedvelte, a XVII. század első harmadában néhány kalendáriumon kívül, alig jelenik meg világi munka. A reménytelen korszerűtlenség korának nevezi Kőszeghy Péter ezt a korszakot, amelynek irodalma önértékké emelve a vallásost és hasznost páratlan értékeket teremtett a vallásos, az elmélkedő és agitációs próza terén. A megfáradtság, a kiúttalanság érzése kedvezett a sztoikus bölcseletnek. A közköltészetben a jajongás, a jeremiádok hangja válik uralkodóvá, hiszen háború háborút követ (tizenöt éves, harmincéves háborúk, itthon török hódoltság ). A romlás századában, ahogy Zrínyi nevezte korát, szinte törvényszerű volt az újsztoikus Iustus Lipsius tanainak a térhódítása. Ha az időnek igen viszálkodó felháborodott állapatja miatt kedvünk szerint való életet nem viselhetünk is, mindazáltal szívünk keservével ne bágyasszuk elménket, s ne hajtsuk is meg bánattal az lelkünket. (Kósa L., ) Rimay János költészetére volt legnagyobb hatása ennek a szemléletnek. Bonyolult, intellektuális lírája, amely ugyanakkor érzékletes, néhol meghökkentő képekkel tárja fel az emberi lélek feneketlen bűnösségét, néhol a XX. század felé mutat. Bélpoklos lévén bűneimmel ; Féreg vagyok, nem ember Ez a mentalitás a református vallás alaptételéből származik, amely szerint az embernek nincsenek érdemei Isten előtt, az üdvözülés egyedül az Isteni kegyelem által lehetséges, ezt csakis hitünk által tudjuk elnyerni. 50

51 A XVI. századból átörökölt gyülekezeti ének műfajának legjelesebb művelője Szenczi Molnár Albert ( ). A Genfi zsoltárok átdolgozott változatait ma is énekelik a református gyülekezetek. A magyar nyelvű katolikus egyházi énekek első nagy gyűjteményes kiadása a Cantus catholici (1651) a jezsuita Szöllősi Benedek munkája, de jelentős a Cantione catholicum című gyűjtemény, amelyet a csíksomlyói ferences szerzetes, Kájoni János állított össze 1676-ban. A katolikus népénekek visszanyúlnak a protestantizmus előtti középkori énekhagyományokhoz, amelyet jórészt a szóbeliség őrzött meg. A protestáns gyülekezeti énekekkel való egybevetés során szembetűnő sajátos jegye a katolikus népénekeknek a bensőségesebb, líraibb hangvétel, illetve a szerelmi közköltészetből átvett erotikus-misztikus frazeológia felhasználása. Egyféle disszonancia és asszimetria, bizonyos érzelmi-érzéki dominancia váltja fel a reneszánsz ember kiegyensúlyozottság érzetét, harmónia- és szimmetriaigényét. Ez az új életérzés már egy új korszakba, a barokkba vezet át. A magyar nyelvű énekes zenei örökség Szenczi Molnár Albert Kájoni János 51

52 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Mi az oka a XVI. századi magyar kulturális, stílusbeli szinkretizmusnak? 2. Mit jelentett Mohács a XVI. századi magyar közállapotokban, különös súllyal a világi és egyházi költészetre? 3. Vázolja a protestáns mozgalmak jelentőségét a magyar nyelvű irodalom (világi és egyházi) megerősödésében! 4. A magyar nyelvű bibliafordítások történetéről 5. Milyen új összefüggésekben látja Balassi költészetének közismert hármas tematizálását? 6. Értelmezze a sztoikus magatartást! Bibliográfia Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. ( ) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai ( ) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (II. k. / ) 52

53 6. Tanulási egység 6. A BAROKK ÉS AZ ELLENREFORMÁCIÓ KORA 6.1. A barokkról - fogalomértelmezés Kulcsszavak: a barokk fogalma, tudománytörténeti adalékok, rekatolizáció, portréfestészet, Zrínyi, eposz, Gyöngyössy István, Pázmány, érzéki hatásokra törekvés, misztikum, drámaiság, monumentalitás, pompaszeretet, erős érzelmek A barokkot a klasszicisták a különlegességre törekvés, a különcség miatt bírálták, díszességét, pompakedvelését nevetségesnek, érthetetlennek, értelmetlennek, szabálytalanságát bizarrnak tartották. Milyen a barokk ember, s milyen a világa? A barokk kifejezés eredete máig vitatott. Vannak, akik a portugál barrucával, a szabálytalan formájú gyöngy jelentésű szóval hozzák összefüggésbe, míg mások szerint az olasz baroccó, vagyis szabálytalan, nyakatekert kifejezésből származik. BAROKK barruca = gyöngy szabálytalan, nyakatekert 6.2. Az európai barokk tudomány, képzőművészetek A barokk ideje a XVII-XVIII. század. Európában ez a kor egy igen ellentmondásos időszak, hiszen egyszerre lehetünk tanúi a feudalizmus újjáéledésének és meggyengülésének. A felfedezéseket követő időszak gyors gazdasági átalakulása lelassult, ami a reformáció visszaszorításával egyszerre jelentkezve a polgári világ kibomlását átmenetileg lelassította. Az ellenreformációt meghirdető katolikus egyház s vele szövetségben az abszolutisztikus államok nagybirtokos rétege átmenetileg visszaszerezte régi befolyását. A gazdaság átalakulása azonban csak átmenetileg torpant meg, így a gazdasági befolyását újra növelő polgárság egyre inkább szembe került a hatalomból őt kiszorítani akaró feudális rétegekkel. Az ellentétek ütközése forradalmakhoz vezetett. Ezt, az ellentmondásokkal, feszültségekkel telített, a radikális változás lehetőségét magában hordó kort jeleníti meg a művészetekben a barokk. Ugyanolyan ellentmondásokkal, feszültségekkel, kétségekkel és erővel, mint az a kor, ami "kitermelte" magából. A barokk a tudományok terén is radikális változásokat hozott. A csillagászat, 53

54 ellentmondások, feszültségek a tudományok és a vallási dogmák harca Kepler Newton Descartes A barokk képzőművészet jellemzői majd a fizika és matematika nagy felfedezései alapvetően változtatták meg a kor emberének világképét. (A természettudomány ekkor tagolódott a ma is ismert és az iskolában is tantárgyként oktatott külön szakágakra.) Kepler a bolygómozgás törvényeit fogalmazta meg, Galilei az égitestek vizsgálata mellett leírta a dinamika alaptörvényeinek egy részét. Leibniz a differenciálszámítást dolgozta ki, Newton a természet egyik alaptörvényét, a tömegvonzást ismerte fel. A kor gondolkodói kétféle úton, ill. módszerrel vizsgálták az őket körülvevő világot. Az emberi értelem erejében bízó racionalizmus legnagyobb képviselője a francia Descartes volt, míg a tapasztalat elsőbbségét hirdető empirizmus meghatározó egyéniségeinek Locke, Berkeley és Hume angol gondolkodókat tartják. A barokk képzőművészet általános célja egy cselekmény, történés bemutatása még akkor is, ha látszólag statikus a kép vagy szobor. Ha más formában nem tudja ezt a dinamikát a műalkotásba "csempészni", akkor a lendületes vonalvezetés, vagy a fény és árnyék ellentéte árulja el a benne rejlő hatalmas erőt (pl. portrék). A képzeletet megragadó, a pazar és csapongó fantázia - és a megrendelők kívánsága - látványos alkotásokra sarkallta a művészeket. A célok eléréséhez ezért gyakran folyamodtak az illúziókeltés különféle eszközeihez. A hatáskeltéshez tartozik a misztikum, a drámaiság, a monumentalitás, a pompaszeretet, az erős érzelmek, és a korban szépségideálnak tekintett meztelen testek látványa is. Szent Teréz eksztázisa: gyönyörű arcú, tündöklő angyal jelenik meg a karmelita apáca előtt és egy tüzes hegyű nyílvesszővel átszúrja Szent Teréz testét. Felhőn lebeg az önkívületben hátrahanyatló apáca, arcát feldúlja az Isten iránt érzett hatalmas szeretet. A fehér márványban testet öltött víziót rejtett, "földöntúli" fény világítja meg. Forrás: DfEJ:www.sze.hu/muvtori/belso/stilusok/barokk 54

55 A kor ellentmondásosságát jól mutatja az is, hogy az előzőekben felsorolt jellemvonásokkal együtt a racionális gondolkodásmód is érvényesült. A barokk illuzionizmusa nem tagadni akarja a valóságot; hanem az érzékelés határait igyekszik kitágítani. Az eszközök azonban nagyon eltérőek. Amíg a holland barokk a fokozott valósághűség megtestesítőjeként, a polgári erkölcsök népszerűsítőjeként jelent meg, addig az abszolút monarchiák művészei a társadalmi hierarchia megváltoztathatatlanságát, az uralkodói hatalom mindent átható voltát hirdetik. A barokk művészek legnagyobb megrendelői a királyi udvarok és a katolikus egyház, ezért nem meglepő, hogy a művészek a biztos megélhetés reményében olykor a propagandisztikus célok szolgálatába állították zsenialitásukat. A barokk korszak jellemző témái közé tartoznak a portrék. A szobrászatában és festészetében egyaránt vezető szerep jutott a műfajnak: az arcvonások és a személyiség belső jegyeinek megörökítését mindennél fontosabbnak tartották. A reneszánsz vagy a manierizmus művészetével szemben azonban az individuális vonásoknak a dekorativitás mellett egyre kisebb szerep jutott. Innen pedig már nincs messze az idealizáló, a megrendelőt a valóságosnál jóval előnyösebb tulajdonságokkal felruházó alkotás megszületése. A korábban csak a képek háttereként szereplő tájábrázolás a barokk korában nyert új funkciót. Leghíresebbé talán a holland tájképfestészet vált, de a művészek szemléletének viszonylagos azonossága ellenére sem volt egységes; hiszen az idealizált táj épp úgy megtalálható az alkotások között, mint a leplezetlen hűséggel, portrészerűen ábrázolt természeti kép. A barokk művészet megrendelői, célzatossága, uralkodó műfajai 6.3. A barokk Magyarországon politikai erőterek A magyarországi művészetekben a barokk stílus az 1620-as évek végén tűnik fel, s a század végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá válik. Első pártfogói a katolikus egyház, illetve a jezsuiták, a magyar főnemesség és a bécsi udvar voltak, s az új stílus első emlékei akkor jelentek meg, amikor e három tényező érdekei tartósan összetalálkoztak. E találkozás politikai természetű volt. A zömében protestáns magyar főnemesség és a Habsburg művészet és politikum összefonódása 55

56 uralkodók közel egy évszázados küzdelmében egyik fél sem tudott felülkerekedni. A magyar főnemesség érdekei ennek az erők egyensúlyával jellemezhető állapotnak további fenntartását kívánták. Ezért kezdtek közeledni a bécsi udvarhoz, s ebben formát és keretet számukra az ellenreformáció biztosított. A közeledés egyik látványos jele lett, hogy a protestáns főurak többsége a század első évtizedeiben a katolikus vallásra tért át. A Habsburgok elsősorban dinasztikus okokból ragaszkodtak a katolikus valláshoz, s fő támaszuk volt a katolikus egyház - amely elvesztett pozícióit az uralkodóház segítségével akarta visszaszerezni - és az egyházi reformmozgalmat képviselő jezsuita rend. őskultusz nemesi portrék 6.4.A magyar barokk képzőművészet a főúri udvarok dominanciája A barokk művészet magyarországi elterjedésének első fél évszázadában a nagy főúri barokk rezidenciák kiépítését nem követik kisebb méretekben, szerényebb lehetőségek között a középnemesség hasonló törekvései. Ez a sajátos jelenség abból következett, hogy a magyar főnemesség gazdagságát, társadalmi befolyását tekintve - a környező országokhoz viszonyítva is messze kiemelkedett a nemesi társadalomból. A több mint egy évszázada tartó török háborúk pusztításait ugyanis a közép- és kisnemesség sokkal nehezebben vészelte át, mint a nagybirtokos arisztokrácia, amely megnövekedett hatalmát a képzőművészet eszközeivel is kifejezésre akarja juttatni. A barokk rezidenciák kialakítása mellett, azok díszítésére ugyanilyen céllal hozták létre a nemesi ősgalériákat is. A korszak főrangú nemesi vezetői társadalmi rangjukat az uralkodótól függetlennek szerették volna látni, s családjuk felemelkedését őseik kiválóságának tulajdonították. Ez a nemesi őskultusz fellendülését hozta magával, s a század első évtizedeitől kezdődően a gazdag magyar arisztokraták, saját életnagyságú portréik mellé sorra megfestetik az ősök hasonló formátumú képmásait is. Máig fennmaradt a Batthyány, Nádasdy, Esterházy, Csáky és Zichy család ősgalériája 56

57 Benjamin Block : Nádasdy Ferenc és Nádasdy Ferencné képmása 1656, MNM Történelmi Képcsarnok. A barokk udvari portréfestészet új törekvései Benjamin Block magyar főrangúakról festett portréin tűnnek fel legelőször. Az Észak-Németországból származó festő egy ideig Nádasdy Ferenc szolgálatában állott, Esterházy Pál portréját 1655-ben, Nádasdy Ferencet és feleségét egy évvel később festette meg. Képein, a németalföldi művészet hatására, alakjait csendélettel élénkített, valóságos belső térbe állítja, a hátteret pedig az itáliai művészetben szokásos módon megnyitja. Kitűnően érzékelteti a magyar nemesi viselet festőiségét, színes dekorativitását, beállításának közvetlenségét évtizedek múlva is igyekszik utánozni a provinciális magyar portréfestészet. A magyarországi művészetben a barokk hozza meg a portré műfajának általánossá válását. A korszak másik fontos művészeti jelensége, hogy a sokszorosított grafika is ekkor foglalja el a lehetőségeiből adódó jelentős helyét a magyarországi művészetben. Megerősödése kapcsolatban állt az ellenreformációval, e tömegekhez forduló s a képi kifejezés erejét jól ismerő mozgalommal, de a legnagyobb hatású sokszorosított grafikai együttesek világi célok szolgálatában születtek. A rézmetszők részben augsburgi és bécsi mesterek voltak, egy részük azonban a hazai sokszorosított grafika két legfontosabb műhelyében, Pozsonyban és Nagyszombatban is dolgozott. A korszak híres rézmetszője, Widemann az 1652-ben Bécsben megjelentetett kötetbe csak magyarországi nemeseket vett fel. Egyetlen kötetben 100 magyar nemes hatásos beállítású, karakteres portréja, mindez több száz példányban, igen nagy jelentőségű művészeti esemény lehetett akkor, amikor a hazai művészetben a portré műfaja csak akkortájt kezdett szélesebb körben elterjedni. A magyar társadalom akkori vezetőit páratlanul mély és őszinte vonzalom fűzte a művészetekhez. A nádor Esterházy Pál zenét szerzett, a déli a művészet mint életforma 57

58 végek katonai főparancsnoka, a horvát bán Zrínyi Miklós kitűnő költő volt, az esztergomi érsek, Szelepcsényi rézmetszővésőt vett a kezébe. Mindez csalhatatlanul jelzi, hogy számukra a művészet sokkal több, mint az udvari reprezentáció egyik lehetséges eszköze. Elsősorban a művészi kifejezésmód erejébe vetett hitük, s természetesen tehetségük tette képessé őket arra, hogy a művészetet életük legszervesebb, alkotó tevékenységévé tegyék. S ez a magyar kultúra történetében ilyen páratlan sokszínűséggel csak ekkor, a barokkban fordult elő Tudomány, hit, művészet A rekatolizáció, a katolicizmus újbóli térnyerése kétségtelenül kapcsolatban van Pázmány Péter esztergomi érsek sokoldalú tevékenységével Külföldi egyetemeken fizkát, teológiát, filozófiát tanít. Magyar nyelven ő írja meg elsőként az átfogó, rendszeres teológiát. A bécsi magyar Teológiai Fakultást ő alapította 1623-ban, ugyancsak ő emelte egyetemi rangra a nagyszombati kollégiumot (1635) amely a mai ELTE jogelődje. a hitvitázó irodalom és a művészi próza nyelve Pázmány Péter ( ). Magyari István evangélikus prédikátornak Az országokban való sok romlásoknak okairól című írására Pázmány elkészíti a Felelet-ét, amely írásnak nagy hatása volt a felekezeti vitáktól forrongó közvéleményre. Pázmány csiszolt stílusa, rafinált retorikája, élcelődő, ironikus stílusa sok hívet szerzett az újra erősödő katolikus vallásnak, és ugyanennyi ellenséget a protestánsok körében. (Kálvin tanait támadó írásáért az országgyűlésen a protestáns rendek kérték Pázmány perbe fogását). Az Isteni igazságra vezérlő Kalauz a katolikus hitvitázó irodalom legkiemelkedőbb darabja, nemcsak dogmatikai, felekezeti jelentősége nagy, hanem fontos szerepe volt a filozófiai és teológiai magyar szaknyelv megteremtésében is. A magyar barokk irodalmának kétségkívül két legjelentősebb egyénisége Zrínyi Miklós és Gyöngyösi István. 58

59 Zrínyi Miklós ( ) családjának vagyonát és hírnevét a szigetvári hős alapozta meg, aki eposzi hősként is, száz év távolából is dicsőséget szerez a dédunokának. Ifjú elmével ír édes verseket a szerelemről az olasz madrigálok és canzonetták ismeretében új versformákkal kísérletezve. Verseit kötetbe szerkesztve Adriai tengernek syrenáia, Groff Zrini Miklós címmel jelenteti meg 1651-ben. A Balassinál megismert szerelem-vitézség-isten tematikus háromszög Zrínyinél egy másik központi témával, a halállal egészül ki. A sztoikus nyugalommal vállalt végső áldozat gondolata merőben új téma nála. Ennek a hősies helytállásnak az eposza a Szigeti veszedelem, amely Szigetvár 1566-ik évi ostromát beszéli el. Az ostrom során a vár a védők és a kapitány hősies ellenállása dacára török kézre kerül. Homéroszi szimmetriával szerkeszti meg az eposz szereplőinek viszonyrendszerét. A főbb szereplők mindenikének van egy szimmetrikus megfelelője az ellenfél táborában, aki mindenben méltó ellenfele. A középkorra visszavezethető, a protestantizmusban felerősödött alaptételből indul ki a szerző, hogy ti. Isten a törököt büntetésként küldte a magyarokra ez a sztoikus magatartás lényegét világítja meg: tűrni kell tehát Isten büntető akaratából. Ugyanakkor jó cselekedeteinkkel, keresztényi életünkkel megrövidíthetjük ezt a büntetést, kiengesztelhetjük a haragvó Istent, közbenjárhatunk másokért is Nála ezek már merőben keresztény, katolikus gondolatok. Ebben a szemléletben nincs kizárólagos jelentősége a győzelemnek ezt ugyanis Isten dönti el, ennél sokkal fontosabb a végsőkig elmenő odaszánás, hogy athleta Christi -ként, az Isten harcosaiként feláldozzák magukat népükért. Az eposzra jellemző isteni szféra magatartása is ehhez a logikához igazodik. Isten büntető hadjáratra veszi rá a törököket, ugyanakkor megadja a magyaroknak a lehetőséget, hogy megváltsák bűnös életüket. Az eposz utolsó harca, a kirohanás már bizonyítja Isten megváltozott magatartását: itt már nem csupán a magyarok és a törökök összecsapásának vagyunk tanúi, hanem annak is, hogy Gábriel arkangyal vezetésével az égiek a pokolbeli hatalmakkal küzdenek. Ebben a dimenzióban eltörpül a földi csata pillanatnyi eredményének jelentősége. A megtisztulás, a felmagasztosulás megtörtént, Isten elfogadja a mártírok áldozatát. Szigeti veszedelem büntetés - kiengesztelődés Az eposz jellegzetességei Zrínyi a hadvezér 59

60 Az eposzi téma, a harci események Zrínyi számára nem csupán távoli, történelmi idők történései, hiszen főhőse a költő dédapja, maga a költő pedig ugyanazon ellenséggel harcolva szerzi dicsőségét rettenetes bajvívó szablyával. Úgy érzi, hogy az ősök áldozata után száz évvel be kell következnie a megváltásnak, a török végleges kiűzésének. A személyes kötődések teszik több helyütt erőteljesen líraivá az eposzt. A remélt győzelmek, a felszabadulás érdekében nemcsak végvári harcosként, hadvezérként ténykedik, hanem katonapolitikai írások szerzőjeként is. Tábori kis tracta és Vitéz hadnagy című elmélkedései mellett említésre méltó szenvedélyes hangú publicisztikai írása a Török áfium ellen való orvosság. Költői kérdései századokon keresztül nem veszítettek nyugtalanító aktualitásukból: Ne bántsd a magyart! Szegény magyar nemzet, annyira jutott-e ügyed, hogy senki ne is kiáltson fel utolsó veszedelmeden? Hogy senkinek ne keseredjék meg szíve romlásodon? Egyedül legyek én őrállód, vigyázód, ki megjelentsem a veszedelmet? Nehéz ugyan ez a hivatal nekem, de ha az Isten a hazámhoz való szeretet reám tette, ímé kiáltok, hallj meg engem, élő magyar, ihon a veszedelem, ihon az emésztő tűz (i. m. 492). a poezist is követtem ezen verses históriácskámnak a dispozitiojában A Zrínyivel kortárs Gyöngyösi István ( ) életműve az egyik legvitatottabb költői pálya. Saját korában és a XVIII. században a legnépszerűbb, legtöbbet olvasott szerzők közé tartozott. Leginkább feltűnő sajátossága Gyöngyösinek, hogy hivatásos, professzionális költő. Élete során ugyan több nagyúrnak a titkáraként dolgozott, mégis első sorban versszerzőnek tartotta magát. A szakmaként művelt írás révén Tinódihoz, a kevés hivatásos előd egyikéhez hasonlítható, a kettejük közti különbségről valljon maga a szerző, Gyöngyösi: a poezist is követtem ezen verses históriácskámnak a dispozitiojában, azért szaporítottam azt holmi régi fabulás dolgoknak közben vetésével akik nélkül a história végbe mehetett volna ugyan, mindazáltal azoknak nagyobb ékességére és kedvesebb voltára nézve inkább tetszett azt az említett dolgokkal megszínleném, mint azok nélkül, Tinódi Sebestyén módjára, csupán csak a dolog valóságát fejeznem ki a versek egyögyüségével. (i. m o.) 60

61 A lött dolgokról való tudatos eltérés a fabulás dolgok a fantázia irányába ez a titka az új érzékenységű olvasók körében elnyert népszerűségnek, és egyúttal jelzi azt a költészeti irányt, amelyben az önmagáért vett történet, a képzelt dolgok előadása értékben felülmúlja a valószerűséget. 61

62 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Miben ragadható meg leginkább a barokk korszak ellentmondásossága? *2. Rendszerezze a barokk művészet stílusjegyeit! Példázza képzőművészeti, irodalmi és zenei alkotások bemutatásával! 3. Mit jelent a barokk kultúra arisztokratizmusa? 4. Mivel magyarázza a magyar (és nemcsak) portréfestészet népszerűségét? 5. Emeljen ki néhány időtálló gondolatot a magyar barokk nagy alakjait idézve! (Zrínyi, Pázmány, Gyöngyössy, ) Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. ( ) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet.. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai. ( ) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (III. k. / ) 62

63 7. Tanulási egység A KURUC KORSZAK ÉS KÖLTÉSZETE Kulcsszavak: kéziratos énekeskönyvek, névtelen szerzők, táncdalok és kesergők, Cum Deo Pro Patriae et Libertate, kurucok, labancok, függetlenségi törekvések, álmodozás, lemondó keserűség, örök nosztalgia II. Rákóczi Ferenc, a dicső fejedelem 7.1. A vitézi költészet reneszánsza újfajta népiesség A vitézi költészet Zrínyi fellépésével egy időben új virágzásnak indult, s a törökellenes gyűlölet mellett később egyre inkább hangot kapott benne a Habsburg-terjeszkedés elleni tiltakozás is. A 17. század 70-es éveitől a 18. század közepéig tartó korszak történelmi-társadalmi eseményeit végigkísérte egy meglehetősen bő áradású, főként névtelen szerzőktől származó, kéziratos énekeskönyvekben terjedő és fennmaradó, rendkívül változatos műfajokat létrehozó költészet. Néhány alkotása folklorizálódott, és népköltészeti termékként jegyezték fel. A névtelen szerzők többsége valószínűleg deákos műveltségű ember lehetett: iskolamester, protestáns prédikátor, diák. Impériumváltás: Török Porta Habsburg-Ház 63

64 a kezdetek, főúri összeesküvések Wesselényi, Thököly Tulajdonképpen vándorló költészet volt ez: szövegei módosultak, sokszor torzultak is a szájról szájra, kódexből kódexbe vándorlás során. Ez magyarázza azt a tényt, hogy ezeket a verseket / énekeket csak bizonyos fenntartásokkal soroljuk a műköltészeti alkotások közé. A Wesselényi-féle összeesküvéssel, az első kuruc támadásokkal és Thököly szabadságharcával kapcsolatban megjelentek a Habsburg-elnyomók ellen nyíltan agitáló, németellenes kuruc költemények. Mivel a Habsburgok kíméletlenül üldözték a protestánsokat, a kuruc mozgalomnak és költészetnek kezdetben protestáns felekezeti jellege volt. A versek jelentékeny részét protestáns papok írták, de ezekben a vallásos színezetű alkotásokban is kifejeződött a Bécs elleni harcos állásfoglalás. Rákócziszabadságharc toborzók, táncdalok 7.2. A kuruc költészet nagy korszaka A török kiűzéséig (1699-ig) állandóan születtek újabb törökellenes vitézi énekek, később azonban ezek összeolvadtak a kuruc költészettel, mint ahogy a volt végvári katonák is többnyire kurucokká lettek. A kuruc vitézi költészet a Rákóczi-szabadságharc éveiben bontakozott ki a leggazdagabban. Két ága van e kor költői termésének: az egyikben a győzelem és reménység hangja zeng, a másikban a vereség és a kiábrándulás fájdalma szólal meg. A kezdeti kuruc lelkesedés teremtette meg a vitézek táncdalait. Ilyen a Csínom Palkó, mely a kuruc katonaélet képeinek laza sorozata. Ebből az énekből a vidám bizakodás, a győzelmi reménykedés s az ellenséget megvető hetyke fölény árad. Táncoló kurucok (2009. febr. 12) 64

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A Kárpát-medence népei és kultúrájuk a honfoglalás előtt V. század: népvándorlás germán népek, mongol-türk eredetű lovas-nomád népek, avarok, szlávok A magyarok eredete

Részletesebben

Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Kar: Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pedagógia - Tanító és Óvodapedagógus Szak, Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat Egyetemi év : I. év Félév : 1. Általános

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

V. A magyarországi írásbeliség kialakulása

V. A magyarországi írásbeliség kialakulása V. A magyarországi írásbeliség kialakulása I. A nyelvemlékekről általában I. A nyelvemlékekről általában A nyelvemlék fogalma I. A nyelvemlékekről általában A nyelvemlék fogalma minden olyan forrás, amely

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára Rendelkezésre álló órakeret: 3 x 36 óra= 108 óra Tematikai Előzetes tudás A tematikai nevelésifejlesztési céljai

Részletesebben

SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA

A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA GIOTTO di Bondone: Feszület(1290-1300) Santa Maria Novella, Firenze Kezdete: a Római Birodalom bukása (476) Vége: a a nagy földrajzi felfedezések időszaka (konkrét évszámként 1492,

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM Az osztályozó vizsga követelményei Szakközépiskola IRODALOM Az irodalom tantárgy osztályozó vizsgáján az osztályzat kialakítása az egységes követelmények szerint történik (40%-tól elégséges). Írásbeli

Részletesebben

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága II. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. TOTÓ

Részletesebben

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Kar: Történelem-Filozófia Egyetemi év:ii. Félév:I. I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Tantárgy neve: Nemzetközi

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL 2014 REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás Huszonnégy

Részletesebben

Öltözködéskultúra Technikusi osztályok

Öltözködéskultúra Technikusi osztályok OV Öltözködéskultúra Technikusi osztályok 10. évfolyam /10. a, 11. e osztályok/ heti 1 óra A vizsgára vonatkozó szabályok: A vizsga típusa: szóbeli - A tanuló több kérdésből álló feladatlapot kap adott

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad BTK Magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad BTK Magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad BTK Magyar nyelv és irodalom Kulturális örökség 1. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

BOD PÉTER KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY KERÜLETI DÖNTŐ

BOD PÉTER KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY KERÜLETI DÖNTŐ Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10. BOD PÉTER KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY KERÜLETI DÖNTŐ A versenyző neve:.. osztálya:.... Az iskola neve:. Az iskola címe:.

Részletesebben

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Syllabus Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv V. (Mondattan) A tantárgy típusa DF DD

Részletesebben

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 5 8. évfolyam Az ember és társadalom műveltségi terület a tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához nyújt segítséget. Ennek

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Helyesírás A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe.

Részletesebben

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma.

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 9.évfolyam 1. Mi a Biblia? Két fő része? Ismertessen egy-egy történetet részletesen! 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 3. Homéroszi eposzok:

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend

Részletesebben

Feladatok: (32p.) Összesen elérhető pontszám: 32+58=90pont 0-45= = = = =5. Ellentétek

Feladatok: (32p.) Összesen elérhető pontszám: 32+58=90pont 0-45= = = = =5. Ellentétek Ellentétek Szomjan halok a forrás vize mellett; Tűzben égek és mégis vacogok; Parazsas kályhánál vad láz diderget; Hazám földjén is száműzött vagyok; Csupasz féreg, díszes talárt 1 kapok; Hitetlen várok,

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program 23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015 "A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet" Kántor Zoltán A kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán A. Curriculáris szempontok Analitikus program 1. Tanfolyam

Részletesebben

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból 9. évfolyam 4-5 mű éneklése tiszta intonációval a következő kategóriák mindegyikéből: gregorián, reneszánsz, barokk, bécsi klasszikus Magyar népzene és történeti

Részletesebben

TRINGLI ISTVÁN: ESZMÉK ÉS TÖRTÉNELMI EMLÉKEZET In. Uő: Az újkor hajnala. [Tudomány Egyetem sorozat] Bp., Vince Kiadó, 2003. 140 151. p.

TRINGLI ISTVÁN: ESZMÉK ÉS TÖRTÉNELMI EMLÉKEZET In. Uő: Az újkor hajnala. [Tudomány Egyetem sorozat] Bp., Vince Kiadó, 2003. 140 151. p. TRINGLI ISTVÁN: ESZMÉK ÉS TÖRTÉNELMI EMLÉKEZET In. Uő: Az újkor hajnala. [Tudomány Egyetem sorozat] Bp., Vince Kiadó, 2003. 140 151. p. Kultúrkritika és reformáció A következőkben kultúrkritikának fogjuk

Részletesebben

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke 1955 1962 Vegyes tartalmú számok 1963 1. sz. A komplex összehasonlító kutatások elvi kérdései 2. sz. Nemzetközi Összehasonlító Konferencia (Budapest,

Részletesebben

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítünk a gyermeknek valóra váltani lehetőségeit Kosztolányi Dezső 22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014 Differenciált oktatás, felzárkóztatás és tehetségápolás a A. Curriculáris

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Irodalom és színház A tantárgy típusa DF DD DS DC X II.

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA. Doktori (PhD) értekezés tézisei

Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA. Doktori (PhD) értekezés tézisei Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA Doktori (PhD) értekezés tézisei Témavezető: Szörényi László az MTA doktora Bregano 2010 I. A

Részletesebben

4. Állapítsd meg, melyik helyesírási alapelv érvényesül a következő szavak helyesírásakor:

4. Állapítsd meg, melyik helyesírási alapelv érvényesül a következő szavak helyesírásakor: 1. Milyen szófajúak az alábbi szavak? olvasva szépség hihetetlen forr leírt (szöveg) ott győri rögtön nézelődő hivatkozván 2. Írjad le helyesen az alábbi szavak melléknévképzős származékait! Arany János

Részletesebben

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint A XIX. század végéig az a nézet uralkodott, hogy Egyiptom legrégebbi emlékei a piramisok, melyek az i.e. 2600 2500 körül épültek. Ma már régészeti leletek

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet.

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet. Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, 2.4.3. A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i.e. 500 k.:

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója.

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. Képes melléklet 1. kép Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. 2. kép 3. kép A Somogyi Győző grafikáival

Részletesebben

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Iz 55,10-11; Róm 8,18-23; Mt 13,1-23 A Lélek csíráit bensőnkben hordozzuk.

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Iz 55,10-11; Róm 8,18-23; Mt 13,1-23 A Lélek csíráit bensőnkben hordozzuk. 2014. Július 13. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Szent András Plébánia hírlevele II/28. szám Iz 55,10-11; Róm 8,18-23; Mt 13,1-23 A Lélek csíráit bensőnkben hordozzuk. A mai vasárnap olvasmányai

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára

A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára A történelem javítóvizsga témakörei és tényanyaga a Herman Ottó Szakképző Iskola 9. évfolyamos szakmunkás osztálya számára I. Bevezető, a történelem kezdetei 1000-ig, Vas megye története A történettudomány

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson!

Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson! A versenyző kódszáma: Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson!

Részletesebben

ANGLISZTIKA. Oldal 1

ANGLISZTIKA. Oldal 1 KÓD TÍPUS TANTÁRGY NEVE KORÁBBI TANTÁRGY NEVE (EKVIVALENS TÁRGY) KREDIT KÖVETELMÉNY JELLEG (EA/SZEM/GYAK) FELELŐS TANSZÉK félév1 TT160 törzs A társadalomtudomány alapjai (filozófiai, társadalmi ismeretek)

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2009/2010 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2009/2010 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2009/2010 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhetı elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetőivel jelöltük.

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola

Sarkadi Általános Iskola Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4

Részletesebben

Pedagógusok képesítése. Végzettségek szintje szakonként. 1. KLTE TTK 1. egyetem 1. matematika 2. ábrázoló geometria. 1. főiskola 1. földrajz 2.

Pedagógusok képesítése. Végzettségek szintje szakonként. 1. KLTE TTK 1. egyetem 1. matematika 2. ábrázoló geometria. 1. főiskola 1. földrajz 2. Végzettségek általános iskolai Az oklevelet kiállító intézmények megnevezése (a kar jelölésével) Nápolyi Pedagógusok képesítése Végzettségek szintje szakonként Mely szakokra képesített (tantárgyanként)

Részletesebben

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar Kommunikáció, közkapcsolatok és reklám intézet Egyetemi év: 2011-2012 Félév: II. félév I. Általános információk

Részletesebben

Történelem 5-8. 5 8. évfolyam TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

Történelem 5-8. 5 8. évfolyam TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Történelem 5-8 5 8. évfolyam TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Az Apáczai Kiadó az új Nemzeti Köznevelési törvény, a Nemzeti Alaptanterv és a történelem kerettanterv alapján kialakította

Részletesebben

Cigány népismeret. (Minden oktatási forma számára) Részletes követelmények a 4. évfolyam végén. (A példákat dőlt betűvel szedtük)

Cigány népismeret. (Minden oktatási forma számára) Részletes követelmények a 4. évfolyam végén. (A példákat dőlt betűvel szedtük) Cigány népismeret (Minden oktatási forma számára) Részletes követelmények a 4. évfolyam végén (A példákat dőlt betűvel szedtük) Tananyag Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmény Ajánlott műveltségi

Részletesebben

MARY WARD (1585-1645)

MARY WARD (1585-1645) MARY WARD (1585-1645) Az Úr mellém állt és erőt adott (2Tim 4,17) Az Úr oltalmaz engem, nem félek. (Zsid 13,6) A szerzetesnı, akit Isten nagy kegyelmekkel és nagy keresztekkel látogatott meg. KISGYERMEKKOR

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64 IRODALOM 1 A kerettanterv alapján készült helyi tanterv óraterve IRODALOM 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály 37 hét 37 hét 37 hét 32 hét heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév antárgy megnevezése antárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudomány Képzési ciklus: szakirányú

Részletesebben

Comenius Angol - Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola. Magyar nyelv és irodalom tanmenet 2015-2016.

Comenius Angol - Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola. Magyar nyelv és irodalom tanmenet 2015-2016. Comenius Angol - Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Magyar nyelv és irodalom tanmenet 2015-2016. Tankönyv: Földvári Erika: Olvasókönyv (Mozaik Kiadó) Földvári Erika: Olvasás munkafüzet (Mozaik

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

A Szegedi Középkorász Műhely tizenöt éve (1992 2007)

A Szegedi Középkorász Műhely tizenöt éve (1992 2007) akk Ferenc A Szegedi Középkorász űhely tizenöt éve (1992 2007) A Szegedi Középkorász űhelyt mint civil szakmai szervezetet Kristó Gyula profeszszor hozta létre, alapította meg 1992 áprilisában, a űhely

Részletesebben

MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I. KÖZÉPKOR. 4. rész A GÓTIKUS VÁROS SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZETE. RABB PÉTER Ph.D.

MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I. KÖZÉPKOR. 4. rész A GÓTIKUS VÁROS SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZETE. RABB PÉTER Ph.D. MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I. KÖZÉPKOR 4. rész A GÓTIKUS VÁROS SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZETE RABB PÉTER Ph.D. ÚJ RENDEK A XIII. SZÁZADBAN ( KOLDULÓRENDEK ) Ferencesek Dominikánusok Pálosok Ordo Fratum Minorum Ordo

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Anyanyelvi tantárgy-pedagógia IV. Tantárgy kódja TAB 1313 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.

KÖVETELMÉNYEK. Anyanyelvi tantárgy-pedagógia IV. Tantárgy kódja TAB 1313 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak. Anyanyelvi tantárgy-pedagógia IV. Tantárgy kódja TAB 1313 Meghirdetés féléve 5. Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.) 1+1 Előfeltétel (tantárgyi kód) TAB1310, TAB 1311 1óra előadás (a teljes évfolyamnak)

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Folyóirat Jelleg Megjegyzés 2000 168 Óra 3.Évezred A Földgömb Ágfalvi Krónika Alföld Autó Motor Babapatika Balkon Bárka Bravo Budapester Zeitung

Folyóirat Jelleg Megjegyzés 2000 168 Óra 3.Évezred A Földgömb Ágfalvi Krónika Alföld Autó Motor Babapatika Balkon Bárka Bravo Budapester Zeitung 1 2000 Kulturális Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2 168 Óra Közéleti-politikai 3 3.Évezred Ismeretterjesztő 4 A Földgömb Ismeretterjesztő Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 5 Ágfalvi Krónika Helyi

Részletesebben

TAI GONG HAT TITKOS TANÍTÁSA

TAI GONG HAT TITKOS TANÍTÁSA TAI GONG HAT TITKOS TANÍTÁSA TAI GONG hat titkos tanítása 太 公 六 韜 2011 Fordította, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Tokaji Zsolt Fapadoskonyv.hu Kft. Tokaji Zsolt Bevezetés A kínai történeti hagyomány

Részletesebben