Honnyi Levelek,..Tudósítások,,és-Egyebek,

Átírás

1 Honnyi Levelek,..Tudósítások,,és-Egyebek, Nró, 5. ' / A' Magyar Kurír 5-ik darabjához. B é t s. Egy ide való híres Orvos Doctor Golis Ltopold AntalVr, a' ki a' gyermekeknek orvoslásában való szerentse'je're nézve, közönségeseu gyermekek Doctorának neveztetik, és a' ki a' beteg gyermekek lastitutumának Orvosa és Directora, egy tudósítást tétetett közönségessé ebben az esztendőben, melly szerént az ő vigyázatja alatt lévő Institutumban az elmúlt katona esztendőben 6742 gyermekek vétetődtekbé, a' kik közzül 6038 meggyógyult, 464 meg bolt, 112 még azon beteg házban maradt, és 12 8 kimaradt. Élből ki tetszik, melly hafznos ember legyen ez a' derék Orvos az Austriai Birodalom liati.. _ Eő Cs. és Ap.. Királyi Felsrg.e a' Colioredo Jósef gyalog regimentjének Oberslantiaa'ntját Baro Camea S; effaneot, és a' Csáí'zár nevét viselő könnyű szesü lovas seregnek Fő-Strázsamesterét Qyo'oki Ede/spacher Mátyás vitéz hazánkfiát kamarás Urakká tenni méltóztatott. Melly nagy tisztelettel viseltessék a' Bétsi Publikum az itt lévő Fels. Dániai Király eránt, a' ki a' maga jó szivüségének, taíentomainak, és tudós emberekhez való hajlandóságának, egy szóval annak, hogy a' maga alattvalóit szerentsésen kormányozni igyekezik, az által sok tanúbizonyságait adta. hogy a' Cs. Kir. Generál- Kvartély-Mester-Stábnál szolgálót Kapitánynak SchelsVraak azon tudós könyvétjmellyet apró háborúkról irt vala, kegyelmesen venni, ' nékie " ' illyen foglalatú levélkét irni - méltóztatott, és ezek állal szerzett szép érde- Kálönös megelégedéssel vettük azt a' rif*"-*wfl a rn-t--r~n-' ' " ; n munkát, mellyet Kigyelmed apró háború k tzimje alatt irt, és nekünk is hé nyújtott és mi Kigyelmednek azon munkáját ennél fogva köszönnyünk, egyszersmind azt is kivánnyuk, hogy ezen itt küldött emlékeztető pénzt úgy nézze, mint annak valóságos tanúbizonyságát, hógymi a'kigyelmed talentumait felette betsüljük. Bétsben Jan.4-ik napján Fridrik Király t. k.i. Ennek a' különös mesterséggel készült emlékeztető pénznek jobb oldalára a'fels. Dániai Királynak melyképe van mettzettve illy felülírással : Fridericus VI. Dei G r a t i 3 Rex, az az, VI- i k Fridrik, lstenkegyelmességéböl Király. A* hátulsó oldalának kotzkaformára raettzett oltárán egy köoyvláttatik, a' mellyen Minervának madara nyugszik 5 az oltárnak alsó részét a' tudományoknak symboluma veszi környül, és olaj ágok ékesítik, a' melly alatt ezen felülírás olvastatik : Merítő. A' Fels. Baváriai Király is, kinek ezeri munkát a' nevezett Kapitány Ur bemutatta, azt kegyelmesen venni méltóztatott, és az írónak, e' folyó Jan. 11-ik napján, a'maga megelégedésének kijelentésére, egy igen betses arany piksist küldeni. ~ Magyar Ország. A' Kassai kerületben meg üresedett Fő Provinciáíis Commissáriusi hivatalra méltóztatott Fels. Urunk Tek. Ns. Zemplin vármegyének számos esztendőkig közönségesen kedvelt és szeretett fó Nótáriusát Tek. Nemzetes, és Vitézlő Sóvári Soos László Urat, fáradhatatlan hasznos szol- ^gálataira,

2 nel, rézzel, kényesővel, porcellán földel, arannyal, ezüstéi, mágnes kővel, gyöngyei, 's több e' félékkel -Egy talpaliatni föld sem'találtatik azon birodalomban mellyen emberek ne laknának, és nem mivclaének és mivel annak népessége 200 milliom embeite tétetik a' folyóvizeken mindenütt szép bidakat, és alkal-, mstos vendégfogadókat lehet találni, a* kik igen okosak, emberségesek, szorgalmaíofak, a' tudományokat, mesterségeket, kxváltképen a' mathesist nagyon szeretik és " gyakorollyák, söt uéuvellyéknek állatások azejéíií, a betű öntést, és a' könyvnyomtató mesterséget is a' Chinabéliek találták fel. Az egész Birodalom 16 tartományokra osz tátik fel, (mellyekcek fő városa Peking, mellynél sem nagyobb, sem népesebb város uintsen e' világon) mivel annak hozszasága, északról délre 4 2 5> szélessége Z70 ménfőidre terjed ki. Annak kerületében 18O nagy, 240 középszerű, és 2357 apró városok vannak, mellyek mind négy szegietü formában, és rendesen vannak építtetve, a' Csáss.. udvaii tiszteknek és tselédcknek lak helyeikéi ide nem számlálván. Ennek a' birodalomnak uralkodó 32 Fejedelme semmi törvény alá nints vettetve, a' ki a' nagy Tatár Országnak egy nagy részét is bírja A" Chiuai Birodalom la. kosinak vallása három szektákra osztatikja' tudós emberek egy fő valóságot tisztel, a'nemesek és a' kösség egy jó, és gonosz léleknek áldoznak, a' harmadik szakaszbéliek, a' kik Bonzen éknek neveztetnek, olly bálványimádók, a' kik reggel és estve az ő bálványaik előtt te'rdie esnek, és nbéieu valamit áldoznak. A' magok országában nagyon kereskednek, az országou kivül pedig Japoniáig, Bataviáig, es Sinaig ki terjed az ő kereskedések. Azoknak az Európai kereskedőknek, a' kik ezen Birodalomból, ki. váltképen porcellánt, selyem materiákat, 's több e\ féleket hordanak, az esztendő*, nek tsak nérnelly meg határózott részében mehetnek Canton városa kikötőhelyében, és ezeknek íeg hasznosabb ' kereskedések az arannyal való kereskedésben áü, melly ottan portékának tartatik Néhány esztendőkkel ennekelőtte a' R. Katolikus Papok igyekeztek a' Keresztény Vallást a' Chinai birodalomban által plántálni, és sok Jésuiták és Dominikánusok küldettek oda, a' kik sok viszontagságaik utánn, 1692-dik esztendőben ollyszerentsések voltak, hogy a' Chinai Császár előtt annak szabad folyását eszközlötték. Végtére ezek a' két rendbeli papok abban meg nem egyezhetvén, mi módon kelljen a' Chinabélieket meg téríteni, egymással öszve vesztek, mivel a' Jésus Szerzetbeli papok azt a' meg terhieknek meg engedték hogy ők Confutiust és az ő megholt őseiket is tisztelhefsék; a' Dominicáuusok pedig azt bálványimádásnak tartották,»' melly tárgyról minekutáuna sokáig vetélkedtek és a' R. Sz. Pápa eleibe vitték volna a' dolgot, a' Cardiuálisóknak értelmek szerént, a' Jesuiták a' processusokat elvesztették, a' Dominikánusok pedig meg nyerték. Végtére a' Chinai Császár minden Keresztény Mis»ionáriusokat a* maga birodalmából ki hajtőit, azokat t. i. a'kik Coufutitus ellen voltának. Ez a' Confucius egy igen híres Filozófus volt Chiaában, a' ki a' Kristus születése előtt 5ö esztendővel született egy régi híres famíliából, éles elméjére nézve már ifiu korában nagy, betsületben tartatott, Mandarinná, az' az fő nemes emberré, és Státus minifterré tétetett, 's kiaek kormányozásban való böltsességét mindenek tsúdáltak, és ő a' maga példájával azt meg mutatta, melly boldog ország legyen az, a' meilyuek fejedelme vagy maga, vagy ministerjeí Fllozofufok. Ezen hasznos és meg tartáfra írnél!' jegyzéseknek előre való boisátások utánn

3 azt is szükség meg tartani,.hogy a' Chioabeiíek igen babonás-ok, és azt hhdk, hogy ar, ó dolgaikban egy láthatatlan valóságnak nagy bé folyása van. Bzeo pártos zenebona idején az. a'!ur támadt, hogy abban a' szempiijantat'baa, meliyben. a' Császári árncáda a' partosok hadi serfgeivel áital ellenben állottak volna, egy ember jelent volna m**g a'.felhőben, a' ki igen haragosan, és bősztzúfággal viselte magát, melly miatt a' pártosok vezére egyszeribe halva esett a' főidre. Ez az égi valóság, a'mint ők mondották, olly személy volt, a' ki magát különös virtusaira nézve mások felett n:-ég külőmböatette, halála utánn istenné téteíődö't, és arra rendeltetett, bogy Hazájának veszedelme közt annak segedelmére lehessen. Ez a' szerentsés jelentés annyira meg rettentette a' pártosokat, hogy a 1 Császári seregek rajták könnyen győzedelmet vettek. Blás^ részről azt állatja a' Schang- Thng tartománybeli pártosoknak a' fejek, bogy ez ez ó vitézsége és jósága állal meg lsülönibözictett személy legyen, a' líi 1000 esztendőkkel ennekelőtte már életben voii, e's boj-y 22 ő lelke egyik testből a' másikba költözött légyen. Ennek, a' Chinai birodalomban történt partosságnak okairól, küiömbküiömkffie értelemben vannak, as újságírók. Sokan ezt állítják, hogy az az üstökös tsillag, rneily islldik esztendőben az ég kárpitján láttatott, lett légyen az oki; mások ugy gondolkoznak, hogy az uralkodó Császárnak testvér ötsei vele meg nem elé-' gedvén, hárman közzülök magokat a' Chinai pártosokkal öszve kaptsoltáfe. Ez ugyan bizonytalan hír, de az bizonyos dolog, bogy a' Császár élete ellen sok fele próbát tettek, mint p. o. a' pipájába egy mesterséges tűset rejtettek el, meliynek felgyuíladafa őtet bizonyosan meg fosztotta volna e htetői, hanem épen abban a' szempiüantatban. meliyben ezt a' pipát a' Császárnők kellett voíaa adni,»' Fejedelemnek különös dolga lévén,, a'' 'pipál félre tette, és a' pipa meggyulladván a' füle mellett ment' el a' nélkül, hogy céki leg kissebben is ártott volna; a' midőn ülőhelyéből fftl ugorván azt az in áfát, a' ki ;«éki a' pipát nyújtotta, ugy meg ütötte, hogy egyszeribe Lalva'' esett a' főidre. Egy más'alkalmatosssggal egyberélt szol-igája, egy kaffé tsészében," a' melíy bői!. i. a' Császár inni szokott, a'.császárnak mérget uyujtolt, de mivel néki akkor az italhoz kedve nem volt, egy igen kedves inasának adta a' meg italra, a' Jii azon italban lévő mérget minden félelem nélkül meg iván, még azon estve naeg holt. Mivel a' Császári palotabeli herélt emberek és sz ő öt. tsei estek gyanúságba, a* herélt inasok közzül 18 aí meg öletett, és az ő ágyasa közéül néhányan magokat meg ölték. A' Császár a' vadászat kedvéért" egynehány- tmpokra a' maga Tatár Országi 'falufi házába ment, a* boncán azon éjjel viszsza kellett volna nélíie'men'ni, a' mellyen az ő Császári pslotáját 'meg akarták - a' pártosok támadni, de néaselly környülállások álíaí meg akadályoztatván, ottan egynéhány napokig tovább múlatott, 's a' nékie készíteti veszedelemtől rneg menekedett. Nem ok nélkül áliatíyák" az ő hív jobbágyi, hogy az ő élete az egeknek, különös védelme áital tartatott :meg Más messze látó és kinyilt 2emü emberek abban as 'értelemben vannak, hogy a' M andariuusokuak, 'terhelő uralkodások, és azon országban uralkodó nagy szükség és éhség lett legyeo azon támadásnak leg főbb oka. A' Chinai tőrvények mrgokbsu gondoltatyán tsudállíozásra méltók, de ha" a' közönséges, éhség idején a' kegyetlen kormányozok áital végre hajtatnak, a' nép fel zendül, üu:.;o!ódik, és mivel a'reáji vetett adót meg nem fizetheti, a" maga kötelességet-.-'i cl fel»jt-. késik As el inúii esztendőben, több x *

4 34 Chinai tartományokban igemiagy éhség volt mivel a' H oanhó nevezetű folyóvíz, rxel'y a' Tibetanumi hegyekben fakad ki, és Hantin mellett a' tengerbe omlik, a' maga valújából ki lépett a' síkságot beborította, és az egész tartományban a' riskása aratást öszve rontotta. Maga a' Császár t-vy parantsolatot adott ki a' szerentsétieh lgko-okra nézve, bogy a' tehet ősstíbbek rajtok segítsenek. A' pártosoknak erejektől semmi bizonyos tudósítás ki nem adatott ; de közönségesen azt beszéllik, hogy 200 esztendőtől fogva olly veszedelmes pártosság a' Chinai birodalomban nem voit mint ez, azonközben azt hiszik,.hogy a' Császári hadi seregek rajtek - győzedf íaiet fognak venni, a' kik a' hegyek közzé vonták magokat, a' honoanha ki r.em mehetnek, vagy ha más pártosok segítségekre nem mennek, éhen kell nékiek meg halni. "" - JSÓRVEGIA ORSZÁG. A 1 közelebb múlt posta napon egy két Szóval azt ígértük vala a' M. Kurírban, hogy ennek az Országnak uj constitutióját folytatni és eí is végezni fogjuk; de mivel akkor azt végbe víijsí nem lehetett, most igéretünket bé tellyesítjük. Akkor egykét Sorban azt adtuk ki, hogy ezen -Országnak minden törvényei a' nemzet nyelvén, a' király nevében, és azon ország petsétjé alatt fogtnsk ki adattatni. A' Király sanctiója avagy meg erősítése, az Ország gyüllesének következendő végzéseire nem szükséges, t. i. azokra, a' mellyeket az ország gyüliéte a' Consliíulióoak meg határozása szeréin el végez; a' mellyek állal a' honnyi politia meg határoztatik, és a' mellyeket a' jelen lévő tá. gok a' nékiek adatott hatalom szerént vagy bé vesznek, vagy meg vetnek, a' mellyeket a\ választóságban támadt villongásban a' Király vagy meg határoz vagy nem, vagy á' mellyben az idegeneket bazsd jussal meg ajándékoz, vagy végtére azokat, mellyeket az Ország gyüllésének 2-dik kanu. rája, t. i. a' Státustanátsosok, és mások pro. jéctmnba vesznek Az Ország gyüllései ajtók kinyitva tartatnak, és annak aktái nyooifatás által esméretesekké tétetnek; hanemha a' voksoknak többsége által ai ellenkező rész La.tároztatik meg Az, a' ki a' parantsolatnak engedelmeskedik, és a' kinek rzélja as Ország gyüllése szabadságának e's'bátorságának meg zavartatáí'a,ugy tartassék mint a' Hazának árulója. Az Ország gyüllése egyik kamarájának az ugy nevezett Lagthinguek tagjai az Ország fő tői vényszékének tagjaival fogják azt míg határozni, roellyikben lehet az Eiöütő első személy Az el vádoltatott személy az Ország törvénytevő tagjainak egy harmad részét meg vetheti a' nélkül, hogy annak okát adni tartozna, ugy mindazáltal hogy illyenkor a' törvényszékben l5 tagoknak kell jelen lenni A' legfőbb törvényszék az uloisó esetben szeutentztat hoz és illyenkor tsak egy Justitiariusból és 6 alattvalóból áll a' törvényszék A legfelsőbb törvényszéknek végzése ellen senki panaszt nem teliét, sem pedig nem kívánhatja, hogy az ujobban meg visgál- tassék A' Stáíusbéli hivataloknak viselésére egyedül olly Norvégiai polgárokat lehet választani, "a' kik az evaugelico latherána vallást tartják, az orsz.g Constituliójára meg esküsznek, a' király hivségére a' hitei le teszik, a' kik. Norvégiai nyelven beszélnek, ki vévén.az "üniversitásban és fő oskolákban lévő tanítókat, az orvosokat, és consulokat. Egyedül a' maga nemzeti adósságáért tartozik a' Norvégiai Ország feltlui; szükség ho gy egy uj közönséges polgári és főben járó dolgokról szólló törvénytevő könyv készíttessék, és hogy az, ha l.-hetséges lehet az első vagy leg későbben, a* második Ország gyüliésében közönségessé téfetődjön Senkit sem lehet meg szententzi-izíj > hanem tsak a' törvény szerént, sem híí"?

5 nem büntetni, hanem tsak az ellene hozott törvény szerént Senkit sem lehet leárestálni, hanem tsak azokban az esetekben, a' mellyek a' törvény áital hoüattatnak, és senkit sem lehet büntetni, hanem tsak a' törvény által hozatott mód szerént A' Státus kormányszása ellen való szabados leszedek és más hasonló tárgyakról való szóliások, kinekkinek megengedtetne Az egész Országban szabadon lehet könyveket nyomtattatni; a'házi visgáltatssokuak semmi..helyek ne légyen, a' főben járó efeíeken kívül As önként bankrolírozóknak sohol, éj semmi esetben szabadság nem engedtetik" A' tulsjdonosságot semmi esetben meg sérteni nem lehet; ha a' Státusnak hafzna azt kívánnya, hogy valaki a' maga ingó vagy ingatlan jószágát a 1 köz jóért fel áldozza, aat a' Státus kaszszájából tökéllétefen ki kell elégíteni A' papságnak és kegyes institutumoknak tőke pénze és jövedelmei egyedül azoknak hasznára fordittafsauak. Minden S:átus polgárjai közönségesen, 's egy formán és egy bévétetődött princípiumok szerént kötelesek hazájok mellett hadakozni, minden famíliára avagy gazdagfágra való tekintet nélkül Norvégia Országnak különös bankója, pénze, és pénzverő szabadsága legyen ; jussa vagyon tulajdon vitorlákat tatani. Hogyha tapasztaltatni fog, hogy-az Ország Constitutziójának valamelly részét rneg kell változtatni, ez iránt az Ország gyüllésének kell»' plánumot eleibe icnni, mindazáltal a' leg első rendes Orfzág gyüllését illeti azt lmee-határozni, ha lehet é a' ja?ssott változattuk helyt sdni vagy nem adni, és az illy javaslóit változtatás a' Stá>us pnncipiumaival és alkotmányával soha sem elleni-ezhetik ; az íily változtatifbín. az Ország gyüllés két harmad részének rneg kell egyezni Kőit Ch>isttaniában Norvégia Ország fő városában, Nov. 4-dik napján i8l4> j Afrika. Ez a'guineául tengerpartján fekvő tartó, mány t. i. Siera Leorta igen nevezetefsé'lön az Európai kereskedésre nézve. Attól a'szempillantattol fogva, hogy Colombo - Kristóf napcyugoti Indiát és Amerikát felfeddették rxiólta Vasro.de Gamo új utat talált a* tengereken, és a' jó reménység foka is (p romon tórium bonae spei) esméretessé lön, az ólta st Európai coloniák a' tedgeren való bujdosást és kereskedést is feltalálták. Leg első Európai Coloniák az uj világban leg inkább a' Bányákra függesztették figy elmelességeket,.'» e"mellett a' keresztény vallás kitérjesztéféreis; nevezetesen pedig a' Portugallusok igen megkönnyítették a' kereskedést. Tsak hamar á* felfedezett uj világnak bé plántálására elégtelen lévén, Európa/kiváltképen arra való nézve, mivel nem Szenvedhetvén az uj levegőt, közzülök számofan megholtak. Ekkor a' Portugalliai kereskedők ujabb coioníákat vittek Afrikának középső részebői, 's onnan sok fekete embereket hordtak nap keleti Indiába és Amerikába. Ekkor kezdődött a ' fekete emberekkel való kereskedés, úgymint egykét száz esztendővel ennek előtte. A' Portugaiiutokat ezen otsmáuy kerefkedésben más Európai nemzetek is követték, és a' mint néhány Historicusok emlékezetben hagyták, 50 milliom feketéknél több ember! fogdostak el Afrikában, és adtak el pénzen másnemzeteknek. Az illy boldogtalan emberek*** mint a' barmokat, és közönséges portékákat ugy árulták és adtak el, bajokra rakták, kinzották, örökös rabfágra vitték, és az Afrikai hatalmasabb fzeretsenek is, mint a' barmot, ugy hajtották a' magok nernzetbé- 11 embereket az Európai vásárokra. Minekuláuna az Amerikai Amgíus coloniák a magok szabadfágokat és mástój való nem függeléket meg nyerték, a' fcke_ te rab fzolgákkal való kereskedést ker.nc_ nyen megtiltották, de.amerikának dei-

6 tartományai, nevezetefen Maryland, Virginia, Karolina, és Georgia e/t az intéí.étet bé nem vették. Leg elsőben! 1788-dik esztendőben a' Chambridgei Universitásban tanító Filozófusok kőitek fel ezea otsmány Kereskedés ellen, és meg azon esztendőben a' Parlaméiitooiqafc egy plánumot adtak bé, a' melly fzerént azt Esükseg volna eltorlení j de sem A d i a g- tóunak, sem W ' i' 1 be r f o r c e n e k, sem?«s f's Pitt Mistereknek ékesen szóllások elegendő nem lehetett az Angliai népnek, fcwáuképen azoknak a' kereskedőknek 'fösvénységekéi és b'ajvé!ek«dé$e«két,meg győzni, a* kik abból az otsmány kereskedésből sok kifltset gyűjtöttek magoknak. Ezek az in emiélett nagy emberek, és több emberi érzékenységgel biró Filozófusok végiére a' bal vélekedésén és a' fösvénységen diadalmat veitek, és azt észkózlöttek,' hegy az Aogliai*Par!amentora azon emberiséget meg auuonyitő kereskedés módját eltöriötte. (/í' többi következik) Olasz Ország. - A* Turint-Zsurnálnak (Gazetta Pieínontese) 27. -Decemberi darabjában következendő'tárgyak találtainak: A' leg közelebb múlt. szombaton, dél előtt 11. órakor, Mircbese C a r a g i i c, M a r ebese Mar s a n on a k a'fiai, a' Fel". Szardíniái Királynak Vi nefe Adjutánsa rendkívül valé ' Kűri? fővel ideérkezvén,albétsi Congressus coyferentiális proto'collumának. la-dik Januáriusi valóságos copiáját ide hozta, a* melly szerént a' szövetséges Hatalmasságoknak meg hatalmazott Muaisterjei azt végzettét, bogy Genua várcfa és ánnak tartományaiszardinia Országgal öáavekap'tsoltassanak, hogy a' nevezett Fels. "Király annak birtokába minden további halasztás nélkül üljön be. Ez a' közönséges és első lépés is meg bizonyítja, melly nagy gondossággal kivánnyák a' Bétsi Congressusbau lévő Fels. Monarkáli Európának egyarányuságát fenntartani, és hogy a' mi irg kedvesebb orgyágló Fejedeiuiück uj jobbagyai, sí ő geográfiai fel; vcmííi vt>, icrtneseikcek i.űiömbségere,. éá <-;:"fcgo!isíak terir:-j<::hi minérnüsé^ere nézve }gau S'-iereiUst's idő pontjai fog 1.1 a ii érni. A' Gen u á b a n volt Anglus hadi seregeknek fő korma^ynzója Gcuetál John D a 1 r y m 'p l o következendő hirdetményt leteteti közönségessé Dec, C7 dik napján : Minekelőtte Eő E?;cellci:üáj~» Lord V, i 1-1 i á m B c n t i n k e* f.dyó es.-.íeüdi» /ípriíis 26. napján ezen -varosnak proviso.ria, az az,' egy ideig írnó kormányát reám bízta tokra', köíeiesséjromnek taiíoro ennél fogva kijelenteni, begy anr.ak minden foglalatossága a 1 pojgá«.-.ágn;:y/.rren* tséjéie volt intézve. Mhcl pedig Fcís. K. -Bíijaunioi Heg. HerUeg; a' i.i a' Ik-tsi. 'OngressusuaL végzése szerént a'.génuai Státusoknak birtokát a'isis. Szardíniái Királyink rend-aitc, és azt is elvégzetté, bogy azok a' nevezett Congrcsus végn cl óit áital adattasssnak 5 ccikíi fo^va minden Génit ai Síátusbeli lakosoknak paráutsolom, hogy a' most fennálló polgári >Js törvénves tisztviselőknek engedc!:u?*kcdjc»cmind addig, inig* Eő Szardíniái Felsége p.iranlso- - latját venni fogom. Egészlen mc-gv.-^yok arról győződve i hogy az a' jó reád, ét: csendesség, mellyel én a' Gétmai nér-bon as ő közöltök való lételem alatt minden kor tsudáknra, tsak egy szempilhujtatig sem fog - megbáborittatni, es azt is ígérhetem magainnak ezen alkalmatossággal, hogy mind az aítal engedés alctáilsan megerössitetett. privilégiumok, mellyek legközelebb közönségessé fognak tétetni, mind az Eö Felsége atyai kormánya által az ő jövendőbeli.szerentséjek állandó fundarneotomra téteiődött. Költ Gea-uában, Bee. 27 ik napján 1814-ik esztendőben. Aláirta Dalrympie John Generál a' Génuai Státusokban Anglusievő hadi seregeknek vezére.

Honnyi Levelek,..Tudósítások,,és-Egyebek,

BÉKÉS MEGYÉBEN. írta: OLÁH ANDOR (Doboz) 13 Orvostörténeti Könyvtár közi.

(III.)? *7. K'árnyülálláfoh Ez a' jelenvaló idö'nek azon meg -gyújtott Lármafája

(XIV.) ' fzárnyan járó hívek fzerént irhattyuk, hogy

(XXXIII.) fze- ^'eken hirtelen meg-betegedve'n, midőn femmikép- nem gyógyíthatnák, Nikolfzburgban hagyaték olly

Csallóközi születésű a Göcseji Helikon tagja 225 éve született Kazinczy Klára, első költőnőink egyike

Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt

TSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI FELSÉG* ENGEDELMÉVEL. Nro 21. Ko'H Eétííben^ Böjtmás Havának (Mártziusnak) 25-dik napján Lj<}6*d\h Efztendóbea,

A gróf Károlyi Sándor által 1714-ben kiadott szőlő privilégiuma, törvénye és rendtartása.

ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö