Karcag Kunok éve 2009

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Karcag Kunok éve 2009"

Átírás

1 Karcag Kunok éve 2009

2 Karcag város a Kunok Világtalálkozója évében A Belsô-Ázsiából eredô kun-kipcsak törzsszövetség a 11. század derekán jelent meg a keleteurópai sztyeppén ben a kijevi fejedelemség határain említik ôket az orosz évkönyvek, 1078-ban pedig, a lázadó besenyôk szövetségeseiként az Al-Dunánál, a Bizánci Birodalom területén is megjelentek. Másfél százados európai történetükben Bizánccal és az orosz fejedelemségekkel vívott háborúk sokaságát találjuk, amelyek közül néhány hadjárat Magyarországot is érintette. A szállásterületeikkel északról szomszédos orosz fejedelemségek és kunok között 1095-tôl kezdôdôen meg-megújuló és váltakozó sikerû háborúskodás folyt ban Kijevet is elfoglalták, 1219-ben már orosz szövetségesként Magyarország ellen fogtak fegyvert ban ismét orosz-kun szövetségrôl olvasunk, amely a mongolok ellen köttetett. Az egyesült hadak ez évben szenvedtek vereséget a Kalka folyónál vívott csatában. Magyarországra 1091-ben jöttek be elôször, de I. László a Temes folyónál legyôzte ôket és sikeresen visszaverte az ezt követô támadást is. E két súlyos vereségnek köszönhetô vélik a történészek -, hogy a kunok nagyobb hadjáratai a késôbbiekben hosszú ideig elkerülték a Magyar Királyságot. A Havasalföldön élô kunok azonban rendszeresen háborgatták Erdélyt, ezért II. András 1211-ben a Barcaságba telepítette a Német Lovagrendet. A lovagok sikerrel védték az országot, de önállósodási törekvéseik miatt a király 1224-ben elûzte ôket. A mongoloktól elszenvedett évi vereség után a kunok egy része nyugat felé húzódott, s a nyugat felé tájékozódó kunok a közéjük küldött hittérítôket is barátságosan fogadták. A domokos szerzetesek mûködése nyomán 1227-ben Barc kun fejedelem felvette a keresztséget, a Dnyepertôl nyugatra élô kun törzsek pedig elfogadták a magyar király fennhatóságát. (Ettôl kezdve a magyar uralkodó címei között a Kunország királya titulus is szerepelt.) A térítômunka folytatására, illetve a már megkeresztelt kunok között végzendô egyházi szolgálat irányítására Róbert esztergomi érsek létrehozta milkói kun püspökséget. Másfél évtizeddel a Kalka menti vesztes csata után megindult a mongolok nyugati irányú támadása. Az orosz városok elfoglalása után a Batu kán hadserege a kunokra zúdult, s egy újabb vereség után Kötöny (latinosan Kuthen) a Kelet- európai sztyeppén élô kunok fejedelme a Magyar Királyság területére kért bebocsátást. IV. Béla a mongol támadás veszélye, de belpolitikai céljai megvalósítása miatt is szívesen fogadta Kötönyt és népét. A krónika szerint 1239 húsvétján a Radnai hágón át mintegy 40 ezer kun család érkezett Magyarországra. A kunokat az ország belsejében helyezték el. Ez okozta a késôbbi súlyos összetûzéseket. A nomadizáló, vagyis végtelen baromcsordákkal vándorló, a földmûvelôk javaiban mindenütt kárt okozó kunok és a már letelepedett magyarok között rövidesen állandósultak az összetûzések, s a helyzet 1241 tavaszára pattanásig feszült, a mongol támadás megindulásakor pedig fegyveres összetûzéshez, a Pesten tartózkodó Kötöny és családja legyilkolásához vezetett. Uralkodójuk halála után a kunok dúlva és pusztítva kivonultak az országból. A tatárjárás következményeit ismerjük. Az újjáépítést irányító IV. Béla királynak köszönhetô, hogy az 1240-es évek közepén a kunok ismét megjelentek Magyarországon, ahol a Tiszántúl, a Duna Tisza köze és a Dunántúl Fejér megyei síkságain mutattak nekik szálláshelyet. A tiszántúli szálláshelyek a 13. században a Közép-Tiszavidéktôl egészen a Temes folyóig húzódtak. Innen a ma már területileg kisebb tiszántúli Nagykunság nevének eredete. A kezdetektôl fogva kiváltságokkal bíró kunok önálló, feltételezhetôen nemzetségi alapon szervezôdô kun igazgatási egységet, ún. székeket alkottak. A Közép-Tiszavidéken az Olas

3 ( egyesítsd! ) nemzetség szállásterületébôl alakult ki a 14. század végére Kolbaz-szék, a késôbbi Nagykun Kerület, a mai Nagykunság. A kunok a 15. század végére keresztény földmûvelôk lettek, s már ekkor kétnyelvûek lehettek, vagy zömmel elmagyarosodtak. Az egyetlen összefüggô magyarországi kun nyelvemlékünk a 18. század közepén lejegyzett kun miatyánkból a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a reformáció 16. századi magyarországi megjelenése idején egy részük még beszélte az anyanyelvet. A tiszántúli területek nagyobb részérôl, feltehetôen már a Hód-tavi csata után eltûntek a kunok, szórványaik pedig az alföldi magyarságba olvadtak. Egyedül az Olas törzs (vagy nemzetség) megülte közép-tiszántúli - a 16. század közepétôl hivatalosan Cumania Maior, vagyis Nagykunság néven is emlegetett - Kolbászszék maradt fenn, és élte túl a Hódoltság másfél évszázadát. A kiváltságos kolbászszéki falvak között tûnik fel 1506-ban a nomád szállásból faluvá épült Karcagújszállás. Elsô említése idején már határáért pereskedô, azt ügyesen gyarapító település ami feltehetôen a 16. század közepe táján alakult faluvá. Az alapító nemzetségfôre vagy birtokosára utaló neve Karcag kun szó, ahogy Németh Gyula (karcagi származású) turkológus megállapította, eredeti formája karszak, a jelentése pusztai róka. A kun szóhoz csatolt újszállás, újszállása utótag, ami a 19. század elejéig elkísérte, vélhetôen a faluvá formálódott téli szállásra, s nem feltétlenül annak újjáépítésére utalt. Bár ezzel a jelentéssel a késôbbiekben többszörösen is aktuális lett, mert 17. században, ban, 1672-ben, 1695-ben és 1711-ben is romjaiból építették fel a lakosok. Ennyiszer néptelenedett el és épült fel ismét. Mint a közelebbi környék legéletrevalóbb települése, nem csak a vele szomszédos kunsági falvak népességét fogadta be, de azok határait is megszerezte, hogy aztán a további gyarapítások nyomán a 19. század végére az ország - Hajdúböszörmény, Debrecen és Hódmezôvásárhely után- negyedik legnagyobb ( kh) határú városa legyen. A keservekkel teli, zaklatott évszázad fejezte be a kunok elmagyarosodását. A távolibb tájakra tisztán magyar nyelvû környezetbe húzódott, bizonyára már ekkor kétnyelvû lakosság minden újjáépüléskor jelentôs számú jövevénnyel töltôdött fel és az idehaza használt kun anyanyelvet a 17. század végére felváltotta a magyar nyelv. A magyarországi kunok nyelvére ma már néhány igen leromlott nyelvemlék, a kun miatyánk, néhány felismerhetetlenné torzult mondóka emlékeztet. Szép számmal ôrzôdtek meg kun szóból, kifejezésbôl képzett földrajzi nevek. Ilyen Karcagon, például a Bengecseg ( örököcske ), az Orgonda ( kaszálóhegy ), a kun és magyar Tarattyó ( elágazó folyó ), Érbuga (Er-buga = hôs bika ), Táskond ( a kiöntés helye, ártér). A régi családnevek közül kun eredetû a Csôreg ( katona ), a Kangur, Kocskor, Karacs ( feketés ), Kecse. A nyelvben pedig kun jövevényszóként tartják számon a boza = kölesbôl erjesztett italféle, komondor, balta, kalauz, daku = ködmön, árkány = pányva, buzogány, bicska, csôdör, tôzeg, bögöly etc. Említettük a kunok 13. században kapott, és koronabirtok és királyi jobbágy státuszuk alatt is megôrzött kiváltságait. A kiváltságok szerint a kun székekben élôk közösségei a korona alattvalói voltak, legfôbb bírájuk és elöljáróságuk a nádor, akinek ezért évente (IV. Béla király óta) évi 3000 aranyat fizettek. A törvény elé került ügyeikben saját bíráik (és nem pl. úriszék) ítélkezett, a vármegyékben élôkkel támadt vitáikban a nádor döntött, aki legfôbb kapitányaikat is kijelölte. Maguk választották az elöljáróikat és egyházközségeik papjait. Réveken és vámokon illetéket nem fizettek. Mindezért cserébe katonáskodni tartoztak, de a 15. században már terményekkel, állattal késôbb pedig pénzbeli fizetséggel is tartoztak a királyi kincstárnak.

4 A falvak maguk használták a falvaikat, földesúr nem lévén azon majorságok nem létesültek, vagyis az itt élôk a robotot pénzben váltották meg. A Hódoltság megszûnte után a jászok és a kunok kálváriája ezen kiváltságok elveszítésével folytatódott. Az Udvar ugyanis 1702 tavaszán mindhárom kerületet eladta a Német Lovagrendnek. A lovagoktól 1731-ben a Pesti Invalidus Ház vette át a három kerület földesuraságát. A jászok és kunok szervezkedése és közösségeik anyagi ereje ben tette lehetôvé, hogy kihasználva a kínálkozó alkalmat, több mint félmillió rajnai forint kifizetése és ezer lovaskatona felszerelésének és táborba küldésének vállalása mellett 1745 május 6-án hivatalosan is megváltották régi szabadságukat. Az Invalidus Ház urasága idején, szeptember 10-én kapott vásártartási engedéllyel mezôvárossá lett Karcag ekkor váltotta meg határát örökös tulajdonul, rajnai forint lefizetése ellenében. A redempció 250. évfordulójáról a Jászság a Kiskunság és a Nagykunság települései is megemlékeztek nyarán avatták fel a kun ôsökre, a redempcióra és a valamikori Nagykun Kerületre emlékezve avatták fel a Kun Emlékhelyet a karcagi határban, a 4. sz. fôút mellett a Kis-Hegyesbori-halmon. Karcag, mint a Nagykunság legnépesebb települése negyedszázadig a kerület központja, a nagykun kapitányi hivatal székhelye lett, míg aztán az ellenreformáció hullámai között mindenféle kihágások és nézeteltérések után, a kálvinista Karcagról a katolikus jászok, benépesítette Kunszentmártonba tették át a kerületi hivatalokat. Így történt, hogy a Nagykunság legnépesebb mezôvárosa csak az 1850-es években lehetett ismét közigazgatási központ, mégpedig az akkor kialakított Karcagi cs. kir. járás központja. A régi közigazgatási szervezet visszaállítása után viszont valóban a Nagykun Kerület székhelye lett, egészen annak megszûntéig, Jász-Nagykun -Szolnok vármegyébe olvadásáig, 1876-ig. Meg kell jegyeznünk, a vármegye ellen kézzel-lábbal tiltakozó nagykunok egy önálló vármegye központját is ide képzelték el. Nem rajtuk múlott, hogy ez nem valósulhatott meg. A város központja az 1825-ben kialakított hatalmas fôtér, amely az 1960-as évek végéig piacként funkcionált. Ennek szomszédságában állott a városháza, a görög kereskedôk boltjai, a mészárszék, a vendégfogadó. Területének évi bôvítésekor a téli vásárok itteni elhelyezését tervezték. A négyszáz méter hosszú téren létesítették 1893-ban az elsô artézi kutat, ben kikövezték és csatornázták. Ma gondosan ápolt, szép park díszíti a város központját, amelynek meghatározó épülete a református templom. A református templom helyén már a 17. század elején is templom állt. Azt is tudjuk, hogy az 1618 körül emelt épülethez 1633-ban tornyot építettek, s a toronyba 1636-ban Eperjesen harangot öntettek, késôbb pedig fallal vették körül. A sok keserves idôt megélt kis templom, ami majd másfél száz évig szolgálta a kálvinista gyülekezetet, 1743-ban már összedôléssel fenyegetett. A karcagiak neki is láttak, hogy akár a protestáns felekezetek templomépítését tilalmazó rendelet ellenében is új egyházat építsenek. Persze óriási botrány kerekedett belôle. Az építkezést leállították, s a bécsi hivatalokig hullámzó ügyben az egri püspök volt hivatott vizsgálatot lefolytatni. A karcagi elöljárók rakott szekérrel indultak a birodalmi fôváros hivatalainak megkörnyékezésére, s hatalmas debreceni kenyerekkel, pereccel, mézeskaláccsal és urak asztalára való teknôsbékák ajándékozásával járták ki a büntetés mérséklését és az építkezés folytatását. Az ekkor emelt épület ötven évig állott. Amikor az 1790-es években falai és boltívei veszélyesen megrepedtek, az egyházközség ismét építkezésbe fogott között, Rabl Károly tervei alapján és kivitelezésében épült fel a jelenlegi templom. Az épület az 1875-ben végrehajtott nagyobb és az idôk során végrehajtott kisebb renoválások ellenére sem változott lényegesen. Komolyabb átalakításokat a toronyban végeztek, amelynek erkélyérôl tûzôr figyelte a várost.

5 A gyülekezet egy tehetôs házaspár jóvoltából 1866-ban orgonával gazdagodott, amit 1906-ban jelentôs összegû adományból tovább fejlesztettek. A református templom épületének valamint orgonájának, toronyórájának legutóbbi felújítását több szakaszban, között végezték el. Az 1769-ben alapított római katolikus egyházközség között épült temploma ig szintén a fôtéren állott. A katolikus hívek számának gyarapodásával a kicsiny épület helyett (Wind István tervei alapján) új, nagyobb templomot építettek. Déli oldalánál védôszentjének, Szent István királynak a szobra látható. A katolikus lakosoknak a város keleti felén, a debreceni (ma Dózsa György) út jobb oldalán mértek ki házhelyeket ben, s ekkor az út mellett található Szôlôs-halmot is rendelkezésükre bocsátották. Itt volt a katolikusok elsô temetôje, a halmon álló lélekharanghoz pedig ben kálváriát építettek. A régi kunhalom neve ettôl kezdve Kálvária-halom. Stációit, szobrát és a haranglábat 1993-ban újították fel. A régi római katolikus templom helyén, a mai Bajcsy-Zsilinszky utca és a fôtér torkolatában építtették fel 1903-ban a helyi iparosság díszes székházát. Az Ipartestület mellett találjuk Nimród Bioszálloda Bioétterem és Biobolt és 2008-ban átadott épületét. A református templom és Bajcsy- Zsilinszky utca között szép park található. Ezt 1884-ben a karcagi törvényszék vezetôje alapozta meg, amikor a rabokkal fákat ültettetett a törvényszéki épület köré. A késôbbiekben Fogarasi Gábor mûkertész tervei szerint építették tovább, s a sáros, poros piactér mellett elterülô üde, zöld park hamarosan közkedvelt lett ben Kossuth térnek nevezték el, késôbb az egész városközpont ezt a nevet kapta. A Városháza felépítésével ( ) egy idôben Niemetz Ferenc temesvári mûkertész rendezte immár végleges formába. Itt állították fel 1906-ban Kossuth Lajos szobrát, 1938-ban az I. világháború, 1992-ben a II. világháború hôsi halottainak emlékmûvét. A park szobrainak sorát az 1935-ben felavatott, majd lebontott, s 1996-ban ismét felépített országzászló zárja. A tér keleti felén a sétáló utca elején találjuk a karcagi születésû Németh Gyula akadémikus bronzszobrát, valamint a 2001-ben a városiasodás emlékéül ismét felállított Viktória- kutat. A város legrégibb köztéri alkotását József nádor július i karcagi látogatásának emlékére a nagykun városok állíttatták a református templom mellett körül.helyét a Városvédô és Városszépítô Egyesület 1997-ben szürke márványoszloppal jelölte meg. A Kossuth tér szomszédságában két további templomot találhat a látogató. A Szent György tiszteletére emelt görög keleti templomot a környékbeli görög kereskedôk építtették között. A kicsi egyházközség mára megszûnt, a szép régi épületet 1991-ben kívül-belül rendbe hozták. Az Izraelita Hitközség 1854-ben alakult meg Karcagon, s néhány évtized alatt népes közösséggé fejlôdött. A Kertész József utcán álló zsinagógát 1899-ben szentelték fel. Az ezredfordulóra nagyon megfogyott közösség a 90-es években szépen rendbe hozatta a templomot, ami ma már mûemlék. A Karcagon mûködô iskoláról a 16. század közepérôl vannak utalások, de az elsô erre vonatkozó feljegyzést csak 1676-ból ismerjük A háborús évszázadot lezáró évi újjáépítés után úgy a fiúk, mint a leányok oskoláiról folyamatosak a feljegyzések. A református templom mögött látható szép régi épületet (Kálvin u. 2.) között fiúiskolának emelték. Ma a Nagykun Református Általános Iskolának ad otthont. A fiúiskolával szemben építették fel 1895-ben a központi leányiskolát (Kálvin u. 5.), ahol a koedukált oktatás bevezetése után alsó tagozatosok tanulnak. Mellette látható emeletes épület az egykori tanyasi kollégium, ahol a város 1960-as évek végéig létezô hatalmas tanyavilágának általános iskoláskorú gyerekeit

6 szállásolták el a tanév idejére. A tanyavilág megszûnt, az épületben ma önkormányzati iroda és a Gábor Áron Gimnázium Kollégiuma található. Az elemi iskolából nôtt ki az 1850-es években az a négyosztályos gimnázium, amely az évtizedek során a város polgárainak támogatásával 1908-ra nyolcosztályos, érettségit adó intézménnyé fejlôdött. A Madarasi út fôtéri torkolatánál található épületet a város adományozta telekre építették ben között állami gimnázium volt, 2009 szeptemberétôl a református egyház fenntartásába kerül vissza. Az állami intézmény részére a Szentannai Sámuel Mezôgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium területén épül új, modern épület. A mezôgazdasági szakközépiskola elôdje az 1899-ben (szintén városi támogatással) alapított földmívesiskola volt. A névadó iskolaigazgató a hazai szikjavítás úttörôje volt. Karcag harmadik középiskolájának elôzményei 1890-ig, az iparos-tanonciskola megszervezéséig nyúlnak vissza. A Varró István nevét viselô Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium a Varró utcán található. A Kálvin utcán, a múzeum szomszédságában további két általános iskolát is találunk. Az egykor Kálvin u. 9. sz. alatti általános iskola 1992-ben vette fel a karcagi születésû huszártiszt, az amerikai függetlenségi háborúban a Pulaski-légió lovasságának ezredes parancsnokaként Charleston ostrománál hôsi halált Kováts Mihály ( ) nevét. Kováts Mihály a redempció kapcsán szervezni kezdett jászkunsági huszárokkal került ki a porosz-osztrák harcmezôre. Ezzel vette kezdetét több évtizedes katonai pályafutása, ami aztán a függetlenségért és szabadságért fegyvert fogó amerikaiak seregébe vitte. Az Egyesült Államokban hôsként tisztelt katona emléke elôbb az 1930-as években, majd 1978-ban, a Korona visszaadása körüli ünnepségek során került elôtérbe. Karcagon emléktáblát helyeztek el a szülôházaként azonosított épület falán, amelynek lebontása után a közelben, a Bocskai és Liliom utcák találkozásánál alakítottak ki emlékhelyet. Az ezredes nevét viselô iskola és a Kováts Mihály Baráti Társaság Egyesület jóvoltából halálának napján (május 11.) elôadással, tanulmányi és sportversenyekkel, kiállítással emlékeznek a névadóra. A József Attila utca 1. sz alatti iskola és a Nagykun Múzeum névadója a magyar néprajztudomány karcagi születésû professzora - Györffy István ( ). A magyar nép tudósának is nevezett Györffy István a Kunság mellett a Hajdúságban a matyók, a Fekete-Körös- völgyi magyarok, a moldvai csángók között folytatott tudományos vizsgálatokat, de egy expedícióval Kisázsiába is eljutott. Számos, a Kunsággal, a kunokkal, illetve Karcaggal kapcsolatos néprajzitörténeti tárgyú dolgozatot publikált. Nagykunsági krónika címû munkája évi megjelenése óta töretlen népszerûségnek örvend. Érdeme ezen felül, hogy kollégái, tanítványai, barátai figyelmét a Nagykunságra, a kunok néprajzi-történeti-nyelvészeti kutatására irányította. Nevéhez fûzôdnek az elsô tervszerû régészeti ásatások a város környékén, és az ô bátorításának köszönhetô a Nagykun Múzeum gyûjteményének létrehozása is. A Györffy István nevét viselô Nagykun Múzeumot a Kálvin utca 4. sz. alatti klasszicista udvarházban találjuk. Az 1906-ban Joó András segédlelkész által összegyûjtött anyag a II. világháború alatt elpusztult, összegyûjtését 1951-ben kezdték el ismét. Nagy elôrelépés volt, hogy 1968-ban az addig sebészet céljaira berendezett Kálmán kúria felszabadult, s teljes egészében a múzeum rendelkezésére bocsátották. Itt nyílhatott meg 1973-ban a Nagykunság gazdálkodását bemutató állandó kiállítás, a Nagykunsági krónika. A tárlatot 2000-ben A kunok évszázadai címen történeti-néprajzi kiállítássá formálták. A másik állandó kiállítása Györffy István életmûvérôl ad áttekintést. A kovácsoltvas kerítéssel övezett Múzeumpark június utolsó hétvégéjén az országos hírû gasztronómiai eseménynek a Karcagi Birkafôzô Fesztiválnak ad helyet. A múzeum két további kiállítóhellyel (és állandó kiállítással) rendelkezik. A Jókai u. 16. sz. alatt

7 található a Nagykunsági tájház, ahol a 19. század végi, 20. század eleji karcagi gazdaház berendezésével, a kunsági mindennapok emlékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. Egy másik szép régi kunsági lakóházban rendezték be a Kossuth-díjjal kitüntetett, európai hírû karcagi fazekasmester, Kántor Sándor ( ) életmû-kiállítását. Az 1930-as években kialakított Kántor fazekasmûhelyt a Bethlen Gábor utca 10. szám alatt találjuk. Napjainkban a Kántor örökösök dolgoznak benne. A fôtér épületeinek bemutatásánál már láthattuk, hogy a korábban általánosan használt, de kevésbé idôtálló építôanyagok miatt a mai mûemlékeink a század fordulója körül keletkeztek. A régi idôket, betyárok, pandúrok emlékét idézi fel a Morgó csárda klasszicista épülete. Ma már három utca (József Attila Baross Arany János) találkozásában áll, ám elôdjét még a városszélre emelték, az idôk során nôtte körbe a város. A jelenlegi épület alapjait 1810-ben rakták le. A kétszáz év alatt többször átépítették, de a legutóbbi idôkig a vendéglátást szolgálta. Ugyanilyen erôsen tartotta magát az a hagyomány is, hogy pincéjébôl alagút vezetett egy másik híres betyárfészekbe, a város és megyehatáron álló Ágota csárda közelébe. Az Ágota csárdát érintô egykori országútra ma is érdemes kinézni, s ha száraz idô járja, akár a Hortobágy folyóig, az Ágota- hídig is elmehetünk rajta. A Tisza-szabályozás elôtt erek, vízfolyások szabdalták át meg át ezt a tájat, s rajtuk nem is egy híd segítette a közlekedést. A legjelentôsebb Zádor- érre, között robusztus, erôs kôhidat állíttatott a Nagykun Kerület, megunva a fahidak állandó javítgatását. A legenda szerint a híd köveinek összeragasztásához használt meszet az óriási nádasokból szedett madártojással oltották, ettôl lett ilyen erôs. A Zádor-híd akár öccse a Hortobágyon kilenc boltívre készült, de az évi nagy árvíz két-két szélsô pillérét elsodorta. A Tisza-szabályozás után elapadtak az errefelé folyó vizek, a Szolnok-debreceni vasútvonal megépülte (1857) után pedig az út forgalma is lecsökkent. A híd ma már mûemlék, közlekedés- és tájtörténeti emlék. A környezetében található legelô, a Zádor - lapos természetvédelmi terület, a Hortobágyi Nemzeti Park része. Ilyen védett természeti érték a karcagi határ másik, nyugati oldalán is található. A Bócsai legelô valaha az erre terjeszkedô Kara János mocsár része volt. A folyószabályozások után eltûnt mocsár késôbb is vízállásnak maradt legmélyebb részén az 1950-es években víztározót alakítottak ki. Ez a hatalmas vízfelület a Kecskeri-tó térsége lett 1989-ben védett terület. A Vágóhíd utcán, a Szélmalommal szemben található a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja. A nagykunsági parasztházak mintájára készült épületben a védett területek növény- és állatvilágát, bemutató kiállítást rendeztek be. A Himnusz harmadik versszaka is elárulja, hogy a kunsági határon nemcsak nagyarányú állattenyésztés folyt, hanem már a 19. század elsô felében is korabeli hungarikum számba menô gabonát arattak le róla a nagykunok. A szántásra alkalmas földek remek minôségû, nagy sikértartalmú, acélos búzát teremtek, s a kunsági búza lisztjébôl híresen jó kenyér és kalács készült. A mézeskaláccsal együtt megbecsült és keresett portékája volt a debreceni meg más piacoknak vásároknak. A kenyérnekvalót a város szárazmalmaiban ôrölték, a 19. század második felében hatvanegy ilyet tartottak nyilván. A modernebb - és látványosabb szélmalmok az 1840-es évektôl jelentek meg, de az ipari mértékben és jobb minôségben termelô gôzmalmok még abban az évszázadban kiszorították ôket. Valamikor tucatnyi szélmalom dolgozott, mára csak egy maradt. A Gál Ferenc - Gál Szabó Lászlóné - Deák György féle szélmalom (Vágóhíd utca) ma már ipartörténeti mûemlékként tanúsítja a szélmolnárok mesterségbeli tudását. A molnárokra és a karcagi malomiparra emlékezik a Kövesdaráló Kiállítóhely és ott 2008-ban kialakított malomtörténeti kiállítás, amely jelenleg is fejlesztés alatt áll.

8 A karcagi határban persze jócskán vannak olyan területek is, ahol igen keservesen vagy alig terem meg a kenyérnekvaló vagy más termény. Az ilyen szikesek javítása és a növénynemesítés a fô feladata az 1947-ben alapított Kutató Intézetnek (hivatalos nevén a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma Karcagi Kutató Intézete). Az intézet munkatársai az elmúlt évtizedekben nemcsak nemzetközi elismertségû tudományos munkát végeztek, hanem ritkaságszámba menô parkot is létesítettek a központi épület körül. E kicsiny arborétum számos ritka növényféleség otthona. A föld mélye is nagy értékeket rejt, gondoljunk csak az 1928-ban, a karcagi határban feltárt gáz- és gyógyvízforrásra, amely az azóta önálló községgé, s ezzel együtt a hetedik nagykun településsé lett Berekfürdônek európai hírnevet szerzett. Az 1950-es évek végén, Karcagon is végeztek feltárásokat. Az ezek nyomán létesített városi strandfürdôt az utóbbi két évtizedben fedett uszodával, élménymedencével, sátras és lakókocsis kempinggel, faházakkal és apartmannal bôvítették, a fürdô szomszédságában reumatológia kezdte meg a mûködését. A szép reményekre jogosító strand fejlesztése 2009-ben tovább folytatódik. A fürdô szomszédságában, az egykori vásártéren magasodik a Nagykun Millenniumi Emlékmû (2001). A kétalakos lovas szobor IV. Béla király és az országhatárra érkezô Kötöny kun uralkodó évi találkozását örökíti meg. Ezzel emlékeztetve a népek országútján hazánk földjére érkezett s mára magyarrá lett kun nép honfoglalására. Karcag város kunsági vendégszeretettel várja vendégeit a Kunok évében 2009-ben is!

9 ) Nimród Bioszálloda és Bioétterem 2.) Kossuth szobor 3.) Országzászló 4.) Városháza 5.) Református nagytemplom 6.) Gábor Áron Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium 7.) Viktória-kút 9

10 ) Katolikus templom 2.) Szent István mellszobor 3.) Gábor Áron Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium 4.) Zsinagóga 5.) Református nagytemplom 6.) Görögkeleti templom 7.) Karcagi Nagykun Református Általános Iskola

11 ) Györffy István - szobor 2.) Szûcs Sándor dombormû 3.) Németh Gyula szobor 4.) Varró István dombormû 5.) Györffy István Nagykun Múzeum 6.) Dr.) Mándoky Kongur István dombormû 6 11

12 ) Nagykunsági Tájház 2.) Kiállítás a Fazekasházban 3.) Kézmûvesek Háza 4.) Kiállítás a Fazekasházban 5.) Orvos- és Patikatörténeti Kiállítás 6.) Földbeásott temetôcsôszház 7.) Örlômalom-Kövesdaráló

13 ) Kováts Mihály dombormû 2.) Kováts Mihály emlékhely 3.) Aradi Vértanúk Emlékhelye 4.) Nagykun Millenniumi Emlékmû 5.) I.) világháborús emlékmû 6.) Kun-piéta 6 13

14 ) Szélmalom 2.) Kun emlékhely 3.) Szélmalmi Fogadóház 4.) Kun emlékhely 5.) Kálvária-halom 6.) Zádor-híd

15 15

16 16

17 Testvérvárosaink Székelykeresztúr Bácskossuthfalva Szepsi Schwarzheide Longueau Longueau Krosno Odrzańskie Szepsi Karcag Bácskossuthfalva Schwarzheide Székelykeresztúr Krosno Odrzańskie 17

18 Székelykeresztúr Székelykeresztúr város Erdélyben, az egykori Udvarhely vármegye délnyugati részén, a Nagyküküllô völgyében fekszik, a Gagy patak és a Fehérnyikó beömlése között, méterrel a tengerszint felett. Itt halad át a Héjasfalva-Székelyudvarhely szárnyvasút és a DJ 122 jelzésû megyei aszfaltozott út. Területe 5000 hektár, lakóinak száma fô. Földmûvelésre igen alkalmas, napsütésben gazdag, a széles folyóvölgy alkalmassá tette már az ôskori ember itteni megtelepedését. A város és környéke mintegy 7000 éve lakott, a régészeti kutatások számos ôsi kultúra emlékét hozták a felszínre, eleik feltehetôleg a XI. században jelentek meg a vidéken. A település elsô írásos említése1332-bôl származik Sancta Crux, azaz Szent Kereszt néven, a magyar megnevezést késôbb Kereszt Úr néven emlegetik, a Szent Kereszt megszemélyesítése miatt. A város fölé magasodó Jézuskiáltó hegyen az elsô világháború 144 keresztúri áldozatának emlékére keresztet állítottak. Katolikus egyházi jegyzôkönyvbôl ismeretes, hogy 1829-ben kérték a Jézuskiáltó hegyén a régen volt fakereszt visszaállítását. A hegy kereszttel való megjelölése tehát legalább 200 éves, de ennél minden bizonnyal sokkal régebbi. A települést a szitakészítôk nagy számának köszönhetôen nevezték általánosan Szitáskeresztútnak is, a XIX. század második felétôl lett a hivatalos neve Székelykeresztúr, miután hozzácsatolták a vele egybenôtt imafalvát, Keresztútfalvát, késôbb Fiafalvát, utóbb pedig Betfalvát is. A székely elônevet elsôként azonban már ban használták. Ezt a jelzôt azért kapta, mert összesen 42 település viseli a Szent-Kereszt (Keresztúr) nevét a történelmi Magyarországon ben már mezôvárosként emlegetik (oppidum), és ekkor már az önálló Keresztúr-szék, késôbb pedig a Keresztúr fiúszék központja ben Izabella királynô adott kiváltságlevelet a városnak, amelyet az erdélyi fejedelmek sorra megerôsítettek tôl vásártartási joggal rendelkezett, és mindezek a kedvezmények lehetôvé tették a további fejlôdést a városiasodás útján. A reformáció szellemisége kedvezô fogadtatásra talált, 1548 után a lakosság áttért az Erdélyben alapított unitárius vallásra, s nemsokára Bora András iskolamester középfokú iskola szervezésébe fogott. A középfokú tanoda létrehozására azonban csak 1793-ban nyílt lehetôség, ez azóta is mûködik, és egykori gondnokának és jótevôjének, Orbán Balázsnak a nevét viseli. A református közösség a XVII. század második felétôl erôsödik meg, 1631-tôl már mûködik iskolájuk, nemsokára a templomukat is felépítik a város központjában. A katolikusok 1767-ben kapták vissza az 1458-ban épített gótikus templomukat, amely ma a település legnevezetesebb mûemléke július 30-án érkezett a városba Petôfi Sándor, s utolsó éjszakáját a Gyárfás-kúriában töltötte. A körtefa, a legendás sír és három szobor ôrzi emlékét. Székelykeresztúr gazdasági életében az elsôdleges szerep a mezôgazdasági termelésnek és az állattartásnak jutott, a házi- és kézmûipar fôleg a helyi piacra termelt. Elsô üzeme, a lengyár 1901-ben épült. Fontos szerepet játszott a város szellemi életében az 1870-ben alapított 18 Székelykeresztúr 2009

19 tanítóképzô, amelyben miután 1925-ben megszüntették a magyar tanítóképzést, 1955-ben felszámolták. A régi képzô ma a Városháza szerepét tölti be ban alapították az unitárius gimnázium gyûjteményeibôl kinövô városi múzeumot, amely 1997 óta dr. Molnár István múzeum-alapító igazgató nevét viseli. Értékes néprajzi, várostörténeti, régészeti, természetrajzi és képzômûvészeti gyûjteményeivel egyike a legjelentôsebb székelyföldi múzeumoknak. Szabadtéri néprajzi részlege, a kecseti székelyház, a székelykapuk, a népi-ipari szerkezetek gyûjteménye, valamint a teljes Nyikó-menti székely porta számtalan látogatót vonzanak. Székelykeresztúr természetes gyógyforrása a közeli Sóskúton található, ma is sokan látogatják, fôleg a reumás megbetegedésben szenvedôk keresik fel. Székelykeresztúr Város Tanácsa P-ta Libeertaii nr Cristuru Secuiesc Székelykeresztúr Románia Tel.: Fax: office@keresztur.ro Székelykeresztúr

20 Bácskossuthfalva A település az egykori Bács - Bodrog vármegye középsô, a mai Bácska északi részén terül el. A település alapítói az 1786-ban a Nagykunságból kitelepült kunok voltak. A kun származástudat napjainkban is él az itt élôk szívében. Bácskossuthfalva Magyarország határától 17 km-re délre található a Bácska szívében, ahol Kalász meg puha dombvidék mosolyog a tájon, ahol a látogatót a piros tornyú templom látványa köszönti. Az elbájoló vidék itt-ott fekete, gondosan megmûvelt szántókban folytatódik, melyeket utak öveznek keresztül-kasul. Az ide látogató vendéget a falubeliek közül a fuvarosok az ostor emelésével köszöntik, a kedves szavú boltosok,,esetleg a tanyázó nénikék igazítják útba. A telecskai-dombok ölelésében hallatszik a békák brekegése a Krivajban és a tüdô alig tud betelni a lombliget jólesô ránehezedésével. A Koplaló környékén nagyszámban talált avar sír félnomád, földmûvelô életformájától a mai, mintegy 5600 fôt számláló, iparral is ellátott településformáig eljutni emberpróbáló feladat volt az itt élôk számára. A több újratelepülést átélô faluval sokszor bánt mostohán a sors, de annak nyakas kun népe ragaszkodásával és kitartásával mindig helytállt. A falut északi irányból fürdômedence, délrôl pedig 70 hektáros mesterséges tó határolja. Úgy természeti adottságai, mint kiépült intézményrendszere igazi értéket nyújt az ide látogatóknak, fejlett vadász- és borturizmusával pedig egyedi értéket képvisel. A nyaranként megrendezett ifjúsági táborok nemzetközi hírre tettek szert. A településre látogató turisták a látnivalókról és a szolgáltatásokról a helyi turisztikai kalauzból tájékozódhatnak. Szeretettel várjuk Önt és családját Bácskossuthfalván, vegyenek részt hagyományôrzô rendezvényeinken, ismerjék meg falunk utolérhetetlen hangulatát, szépségét. Bácskossuthfalva Helyi Közössége Bácskossuthfalva Szerbia Stara Pac srski P út 67. Tel.: Fax: staramoravica@stcable.co.yu 20 Bácskossuthfalva 2009

Évenként ismétlődő fontosabb rendezvények

Évenként ismétlődő fontosabb rendezvények Évenként ismétlődő fontosabb rendezvények Mesterségek Művészete Nap Minden év május 1. 5300 Karcag, Dózsa Gy. Inf.: 59/503-224, 59/503-403 (A térség kézművesei mutatják be termékeiket, kirakodóvásárral

Részletesebben

Karcag város bemutatása

Karcag város bemutatása Karcag 2011 Karcag város bemutatása 2 A Belsô-Ázsiából eredô kun-kipcsak törzsszövetség a 11. század derekán jelent meg a keleteurópai sztyeppén. 1071-ben a kijevi fejedelemség határain említik ôket az

Részletesebben

Karcag - a szobrok városa

Karcag - a szobrok városa Karcag - a szobrok városa Karcag a múlt valóságos panteonja. A város lakossága és a látogatók sok köztéri, közintézményi szoborban és más műalkotásban gyönyörködhetnek. Kun emlékhely a város határában

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu) PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

Kirándulás a Felvidéken 2016 Határtalanul program

Kirándulás a Felvidéken 2016 Határtalanul program Kirándulás a Felvidéken 2016 Határtalanul program Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Határtalanul programjának keretében a Vecsési Halmi Telepi Általános Iskola harmincegy

Részletesebben

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK 1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda

Részletesebben

Hirdetmény. Karcag területén Január, Február, Október, November. Környezetvédelmi és Fűtéstechnikai Nonprofit Kft.

Hirdetmény. Karcag területén Január, Február, Október, November. Környezetvédelmi és Fűtéstechnikai Nonprofit Kft. A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény, az azt szabályzó 347/2012. (XII.11.) Korm. rendelet, a Ady E. Juhász Gy. Kacsóh P. Szív Hajnal Harmat Kungát Kuthen Egyetértés Koppány

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú A harmadik út Erdélybe 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét Erdélyben járt, ezúttal a Székelyfölddel ismerkedtünk. Utunk elején Aradon, a 13 aradi vértanú

Részletesebben

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Túra hossza: 39 km Nehézsége: Könnyű Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth úton a falut északi

Részletesebben

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat.

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. Várostörténet 3. forduló Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. 1. Egészítsd ki a szöveget! Az iskola híres kegyesrendi, más néven iskola. megalapítása gróf.

Részletesebben

GÁL FERENC FŐISKOLA MEZŐTÚR SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK

GÁL FERENC FŐISKOLA MEZŐTÚR SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK GÁL FERENC FŐISKOLA MEZŐTÚR SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK Kollégiumi szálláslehetőség Cím: 5400 Mezőtúr, Petőfi tér 1. (volt főiskola kollégiuma) tel: 06-56-551-000 Szobák és árak: Földszint: 2 db 4 fős szoba (külön

Részletesebben

Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ

Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó Jelzése: piros

Részletesebben

Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.

Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése. Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól

Részletesebben

ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ SÁRRÉT, NAGYKUNSÁG ÉS JÁSZSÁG

ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ SÁRRÉT, NAGYKUNSÁG ÉS JÁSZSÁG ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ 6-7-8. SÁRRÉT, NAGYKUNSÁG ÉS JÁSZSÁG 6. SÁRRÉT Félreértés! Közép-dunántúli régió középső részén is azonos elnev. kistáj! Régen vízzel borított terület volt! NÁDUDVAR 9260 fő Nevezetessége

Részletesebben

Hét és fél évszázaddal később Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. Maga a város a 11. század első felében alakult ki.

Hét és fél évszázaddal később Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. Maga a város a 11. század első felében alakult ki. Kolozsvár Története A város területén a legrégibb leletek a középső paleolitikumból származnak. Az ásatások tanúsága szerint folyamatosan lakott volt a neolitikum, bronzkor, vaskor idején is. Az ókorban

Részletesebben

EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN

EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN Készítette: Rozovics Ferenc Hornyák Ferenc Csaba Faragó Péter István 2015 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Emlékhelyek és emlékművek felsorolása

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 69,47 km 2 Lakosság: fő Polgármester: Hamza Gábor

HAJDÚSÁMSON. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 69,47 km 2 Lakosság: fő Polgármester: Hamza Gábor HAJDÚSÁMSON Terület: 69,47 km 2 Lakosság: 13.108 fő Polgármester: Hamza Gábor Elérhetőség: Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata 4251 Hajdúsámson, Szabadság tér 5. Telefon: 52/590-590 Fax: 52/590-591 Hajdúsámson

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

Alföldi. Legendás Túracsomag KARCAG. Ahol magad is legendára találsz

Alföldi. Legendás Túracsomag KARCAG. Ahol magad is legendára találsz Alföldi %egendárium Legendás Túracsomag KARCAG Ahol magad is legendára találsz Karcag, mint Legendás Helyszín bemutatása: Karcag város Jász-Nagykun-Szolnok megyében található, a Karcagi járások központja,

Részletesebben

Makói útikalauz. és a város lógója. Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el.

Makói útikalauz. és a város lógója. Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el. Makói útikalauz Kora tavasszal vitt errefelé utunk. Én nagyon kíváncsi voltam, mert mindig azt hallottam a várossal kapcsolatban: makói hagyma. Így aztán utánanéztem jó előre a településnek, olvastam róla,

Részletesebben

Kedves Természetjárók!

Kedves Természetjárók! A túra időpontja: 2018.05.12. szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.05.12. 8.10 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os HUF oda 420 vissza pedig 235; Összesen: 655

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

Cím/kategória megnevezése

Cím/kategória megnevezése Turisztikai Védjegye / Jász-Nagykun- Megye Turisztikai Értéke 2012. évtől Turisztikai Értéke cím adományozható és a címek átadására minden évben odaítéléséről 2006. 26/2006.(IX.07.)IKB Vendéglátóhely használatának

Részletesebben

Hírlevél 2010/3. Kedves Olvasó!

Hírlevél 2010/3. Kedves Olvasó! Hírlevél 2010/3. Kedves Olvasó! Ön a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat és konzorciumi partnereinek (Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Abádszalók, Jászberény, Jászkisér, Karcag,

Részletesebben

POSTAI CÍM HRSZ. RENDELTETÉS

POSTAI CÍM HRSZ. RENDELTETÉS POSTAI CÍM HRSZ. RENDELTETÉS HELYI EGYEDI VÉDETT EMLÉKMŰVEK Klissza-domb 298/18 Honalapítási emlékmű Klissza-domb 299 Lupa-Mandics Mauzóleum Hősök tere 3/1 I. világháborús emlékmű Kossuth Lajos u. 23.

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. tel.: 63/ , 20/ fax.:63/

6600 Szentes, Kossuth tér 6.   tel.: 63/ , 20/ fax.:63/ SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Iktatószám: E-21439-2/2011. Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

Időutazás Dél-Erdélyben a Hunyadiak nyomában

Időutazás Dél-Erdélyben a Hunyadiak nyomában Időutazás Dél-Erdélyben a Hunyadiak nyomában 2016. június elején került sor a Nagymágocsi Hunyadi János és a Vásárosnaményi Petőfi Sándor Általános Iskola tanulmányi kirándulására a Határtalanul program

Részletesebben

1. MELLÉKLET 2. PONT A 15/2018. (VI. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ HELYI EGYEDI VÉDELEM ALÁ TARTOZÓ ÉRTÉKEK

1. MELLÉKLET 2. PONT A 15/2018. (VI. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ HELYI EGYEDI VÉDELEM ALÁ TARTOZÓ ÉRTÉKEK 1. MELLÉKLET 2. PONT A 15/2018. (VI. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ HELYI EGYEDI VÉDELEM ALÁ TARTOZÓ ÉRTÉKEK POSTAI CÍM HRSZ. RENDELTETÉS Klissza-domb 298/18 Honalapítási emlékmű Klissza-domb 299 Lupa-Mandics

Részletesebben

Csopak épített környezetének értékkatasztere

Csopak épített környezetének értékkatasztere HE ép 1 Csákányhegyi kilátó 050/2 Leírás: A Csopak települését északról határoló Csákány-hegy, valamint a parkerdő mindig is kedvelt kirándulóhely volt az itt élők és az üdülő vendégek körében, a Balaton

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

HATÁRTALANUL - FELVIDÉKI TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS

HATÁRTALANUL - FELVIDÉKI TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS HATÁRTALANUL - FELVIDÉKI TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS Krasznahorka, 2017. május 8-12. A kirándulásunk előkészítő szakaszában a hetedikesek megismerkedtek a Felvidék történelmével, jeles személyiségeivel, népművészeti

Részletesebben

Képek a Jászságból 161

Képek a Jászságból 161 Képek a Jászságból 161 Farkas Kristóf Vince Képes tudósítás a jászfényszarui Főtérről A most bemutatott fotók az ÉAOP-5.1.1/D-09-2f-2011-0003 jelű Jászfényszaru Városközpontjának értékmegőrző megújítása

Részletesebben

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc

Részletesebben

Erdélyi barangolás - Marosvásárhely

Erdélyi barangolás - Marosvásárhely 2011 február 26. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Mérték Még nincs - 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Erdély középsõ részén fekszik, festõi földrajzi környezetben. Átszeli a Maros folyó, s tölgy és bükk erdõkkel

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Vásárosnamény Elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. A,,Bereg kapuja -ként ismert vendégszerető

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének augusztus 7-i rendkívüli ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének augusztus 7-i rendkívüli ülésére Előterjesztés 4. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. augusztus 7-i rendkívüli ülésére Tárgy: Testvérvárosi kapcsolat felvétele Jászberény Várossal Az előterjesztést készítette:

Részletesebben

A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati támogatása

A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati támogatása A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2019. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati a Budapest Főváros XVIII. kerületi Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat: Bolgár gyermeknapi rendezvény.

Részletesebben

Cím/kategória megnevezése

Cím/kategória megnevezése Turisztikai Védjegye / kitüntető et elnyert díjazottak (2006 2015) A Megyei Közgyűlés 4/2012.(III.30.) KR sz. rendeletl újraszabályozta a megyei kitüntető ek adományozási rendjét. 2012. évtől adományozható

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS Hónap Február Rendezvény megnevezése 08. Katolikus bál 15. KISZE báb égetés Alapítványi Ház Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Alapítvány 20/283-2013 15. Ovis farsang 22. Zenés farsangi

Részletesebben

Határtalanul! pályázat. Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése

Határtalanul! pályázat. Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése Határtalanul! pályázat Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése időpont: 2014. október 6 - október 8. A tanulmányi kirándulásunk úti célja Erdély volt. 2014. október 6-tól 8-ig

Részletesebben

ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. CSíKRÁKOS

ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. CSíKRÁKOS ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET CSíKRÁKOS HONISMERETI ESSZÉ SZÉKELY ANGYALKA MÁRIA GÖRÖCSFALVA MÁRTON ÁRON GIMNÁZIUM 2014 1 Csíkrákos a Csíkszeredától 10 km-re, az Olt mentén helyezkedik el. Csíkrákos községhez még

Részletesebben

Tanyasi iskolák Hajdúszoboszlón

Tanyasi iskolák Hajdúszoboszlón Tanyasi iskolák Hajdúszoboszlón Hajdúszoboszló területét tekintve az ország 17. legnagyobb városa: 238,7 km 2 (41505 kat. hold). Lakosok száma szerint az ország 52. legnagyobb városa: 23 220 fő. Népsűrűség:

Részletesebben

Kösiszeg - Kunhalom Kerékpáros Körtúra

Kösiszeg - Kunhalom Kerékpáros Körtúra Kösiszeg - Kunhalom Kerékpáros Körtúra Túraútvonal leírás 0 km. Hajdúszoboszló, Bocskai u. 12. A túra kiindulási pontja a hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum. Nyitva tartás: hétfő kivételével naponta

Részletesebben

Virágkarnevál A győztesekről: Katolikus újjászületés - A Szent Anna Plébánia virágkocsija

Virágkarnevál A győztesekről: Katolikus újjászületés - A Szent Anna Plébánia virágkocsija Virágkarnevál 2015 Bár az özönvízszerű eső és a hűvös időjárás a délelőtti karneváli felvonulást a szokásos formájában lehetetlenné tette 2015. augusztus 20-án, este a Nagyerdei Stadionban a Karneváléj

Részletesebben

Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM. 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló

Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM. 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Postára adás utolsó határideje: 2016. november 24. (postabélyegző) 38 p Név:.. Iskola

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

Tájház. Javaslat a. Mezőkovácsháza települési értéktárba történő felvételéhez. 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm.

Tájház. Javaslat a. Mezőkovácsháza települési értéktárba történő felvételéhez. 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a Tájház Mezőkovácsháza települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Strifler Károlyné Mezőkovácsháza, 2016. november 30. HELYI ÉRTÉK

Részletesebben

Cím/kategória megnevezése

Cím/kategória megnevezése Turisztikai Védjegye / kitüntető et elnyert díjazottak (2006 2016) A Megyei Közgyűlés 4/2012.(III.30.) KR sz. rendeletl újraszabályozta a megyei kitüntető ek adományozási rendjét. 2012. évtől adományozható

Részletesebben

Makó város műemlék jegyzéke

Makó város műemlék jegyzéke Makó város műemlék jegyzéke 1. M Kálvária u. 60. Kálvária Kápolna 1320 hrsz 2. M Úri u. 28. Lakóház - 7534 hrsz 3. M József Attila u. 3. IPOSZ székház 703 hrsz 4. M Kálvin tér Református templom 5362 hrsz

Részletesebben

Kunok II. Világtalálkozója

Kunok II. Világtalálkozója Karcag 2012 Meghívó A Kun Összefogás Konzorcium, a Karcag Városi Önkormányzat, a Déryné Kulturális,Turisztikai, Sport Központ és Könyvtár és a Rendezô Szervek nevében tisztelettel meghívjuk Önt és Családját

Részletesebben

ALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk:

ALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk: ALSÓNYÉK 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 3204 ha 6302 m2 Ebből szántó 2486 ha 2422 m2 gazdasági erdő 131 ha 8569 m2 védett terület - ipari hasznosítású - terület egyéb 586

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Együttműködési megállapodások 2015/2016-es tanév

Együttműködési megállapodások 2015/2016-es tanév Együttműködési megállapodások 2015/2016-es tanév N é v C í m 1. Szer-telen Fiatalokért Szolnok Közhasznú 5000 Szolnok, Batthyány u. 8. Egyesület 2. Tiszazugi Földrajz Múzeum 5340 Tiszaföldvár, Kossuth

Részletesebben

Háziorvosi körzetek leírása. 1. számú háziorvosi körzet

Háziorvosi körzetek leírása. 1. számú háziorvosi körzet 1. melléklet a 12/2015. (III. 31.) önkormányzati rendelethez Háziorvosi körzetek leírása 1. számú háziorvosi körzet Baczoni István utca Bethlen Gábor utca Blaha Lujza utca Búzavirág utca Csíktarcsa utca

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. turizmus

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. turizmus 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése: Szalkszentmárton faluközpont 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

Részletesebben

Időpont: március (csütörtök-vasárnap) 1 NAP SZABI! Utazás: különbusszal. Szállás: Szarajevóban, hotelban, 2-3 személyes szobákban

Időpont: március (csütörtök-vasárnap) 1 NAP SZABI! Utazás: különbusszal. Szállás: Szarajevóban, hotelban, 2-3 személyes szobákban Időpont: 2019. március 14-17. (csütörtök-vasárnap) 1 NAP SZABI! Utazás: különbusszal Szállás: Szarajevóban, hotelban, 2-3 személyes szobákban Étkezés: étterem lehetőség Szarajevóban, reggeli szálláson

Részletesebben

KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA)

KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) (Karol Kósa, Beáta Udvardi) A falu temploma A Faluház Kisújfalu szûkebb környezete Kisújfalu (Nová Vieska) Szlovákia délnyugati részén, a Kisalföldön terül el. Érsekújvárt (Nové

Részletesebben

Az előkészítő óra: Tanulmányi kirándulás - Beszámoló képekkel

Az előkészítő óra: Tanulmányi kirándulás - Beszámoló képekkel Az Istvánffy Miklós Általános Iskola 44 diákja és 5 pedagógusa a Határtalanul! Árpád vezér nyomdokain című program keretében négynapos Kárpátaljai kiránduláson vett részt 2018. augusztus 28-31. között.

Részletesebben

1 Cím, megnevezés helyrajzi szám védettség foka

1 Cím, megnevezés helyrajzi szám védettség foka 1. melléklet a 39/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez 1. A HV-A jelű védett épületek A B C D 1 Cím, megnevezés helyrajzi szám védettség foka nyilvántartási szám 2 Akácos u. 10. lakóház 6305 HV-A

Részletesebben

Feltárul az értéktár

Feltárul az értéktár Feltárul az értéktár 3. forduló feladatlap Név: Elérhetőség: Leadási határidő: 2017. október 3. 1. Kortársak szemével A települési értéktárban szereplő nemzeti értékekkel kapcsolatos eseményeket sorolunk

Részletesebben

Bemutatkozó. Exkluzív üdülőlétesítmény. Kérjük, térjen be hozzánk:

Bemutatkozó. Exkluzív üdülőlétesítmény. Kérjük, térjen be hozzánk: Bemutatkozó Exkluzív üdülőlétesítmény Kérjük, térjen be hozzánk: Egy rendkívül figyelemreméltó ajánlat Eladásra kínáljuk: Exkluzív üdülőlétesítmény a Tiszavidéken Ajánlattevő: Magánszemély Objektum: Exkluzív

Részletesebben

Időpont: december 8-9. (szombat-vasárnap) Utazás: különbusszal. Szállás: Znojmoban, panzióban, személyes szobákban.

Időpont: december 8-9. (szombat-vasárnap) Utazás: különbusszal. Szállás: Znojmoban, panzióban, személyes szobákban. Időpont: 2018. december 8-9. (szombat-vasárnap) Utazás: különbusszal Szállás: Znojmoban, panzióban, 2-3-4 személyes szobákban. Étkezés: étterem lehetőség Znojmoban és Pozsonyban. Felszerelés: esőkabát,

Részletesebben

1. függelék a 18/2015. (XII.10.) önkormányzati rendelethez HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK JEGYZÉKE

1. függelék a 18/2015. (XII.10.) önkormányzati rendelethez HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK JEGYZÉKE 1. függelék a 18/2015. (XII.10.) önkormányzati rendelethez HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK JEGYZÉKE 1 246 Hősök tere 2. Római katolikus plébánia Az udvari szárny 1746-ban, az utcai beforduló szárny

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság. Kamerák száma (db) a kamera pontok helyszíne, elhelyezése

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság. Kamerák száma (db) a kamera pontok helyszíne, elhelyezése Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Rendőri Szerv RK, HRK Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság Települések Nyíregyháza Kamerák száma (db) 12 a kamera pontok helyszíne, elhelyezése.nyíregyháza,

Részletesebben

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka Helyi értékek - vonzerőleltár Kulturális hagyaték Természetvédelmi értékek Turisztikai

Részletesebben

Szoborséta Berekfürdőn - Győrfi Lajos, Magyar Örökség-díjas szobrászművész műveinek nyomában

Szoborséta Berekfürdőn - Győrfi Lajos, Magyar Örökség-díjas szobrászművész műveinek nyomában Szoborséta Berekfürdőn - Győrfi Lajos, Magyar Örökség-díjas szobrászművész műveinek nyomában 1. Kiindulópont Tourinform Iroda Berekfürdő, Fürdő utca 2. A Berekfürdői Nemzetközi Nagykun Művésztelep alkotóinak

Részletesebben

UGOD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Települési Értéktár Bizottsága Ugod, Kossuth Lajos u. 32. JEGYZŐKÖNYV

UGOD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Települési Értéktár Bizottsága Ugod, Kossuth Lajos u. 32. JEGYZŐKÖNYV Szám: 523-2/2016. UGOD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Települési Értéktár Bizottsága Ugod, Kossuth Lajos u. 32. JEGYZŐKÖNYV Készült: Ugod Község Önkormányzatának Települési Értéktár Bizottsága 2016. december

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

1. AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁG 1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET

1. AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁG 1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 1. AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁG 1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET megyei ágazati Magyar 1. Gaál Kálmán élő öröksége 2. Városháza 3. Református templom és a református parókiák 4. Katolikus templom 5. Baptista Imaház

Részletesebben

PÜSPÖKLADÁNY település

PÜSPÖKLADÁNY település 01. számú egyéni választókerület szavazókörei és utcajegyzéke 001. Rendelőintézet, re bejelentkezettek, Kossuth u. 1. átjelentkezéssel szavazók Damjanich utca 000001 000011/0005 folyamatos házszámok Hajdú

Részletesebben

Kedves Természetjárók!

Kedves Természetjárók! A túra időpontja: 2017.11.25. szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2017.11.25. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 280 HUF oda vissza pedig 185; Összesen: 465

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének február 23-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének február 23-i ülésére 1612-1/2011. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. február 23-i ülésére Tárgy: Kerekegyháza Város Önkormányzata 2011. évi módosított rendezvénytervének

Részletesebben

HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2019

HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2019 HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2019 Időpont Helyszín Megnevezés Közreműködik Koordinálja 3. Horgászbörze 25. Március 5. Március 14. 17:00 16.00 Lőrincze L. Ált. iskola Téltemető

Részletesebben

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot.

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot. Településünkről Magyarország Észak Alföldi Régiójához tartozó Jász Nagykun Szolnok megye észak keleti csücskében, a Tiszafüredi Kistérségben található Tiszaigar települése. A község Tiszafüred Városától

Részletesebben

HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2012. Időpont idő Helyszín Megnevezés Közreműködik Koordinálja. Téltemetés és Kiszebáb égetés

HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2012. Időpont idő Helyszín Megnevezés Közreműködik Koordinálja. Téltemetés és Kiszebáb égetés HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2012. Időpont idő Helyszín Megnevezés Közreműködik Koordinálja Február 17. 15.00 Nagyiskola Kisiskola Petőfi S. utca Téltemetés és Kiszebáb égetés

Részletesebben

Tematikus séták a Honismeret Napja alkalmából április 12. I. séta Kezdés időpontja: 8 óra. A középkori Veszprém legendáinak nyomában

Tematikus séták a Honismeret Napja alkalmából április 12. I. séta Kezdés időpontja: 8 óra. A középkori Veszprém legendáinak nyomában Indulás helye: Jezsuita templom Időtartama:, óra A séta hossza:, km 0. április. I. séta Kezdés időpontja: óra A középkori Veszprém legendáinak nyomában Veszprém belvárosában felkeressük azokat a fontosabb

Részletesebben

Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat az Útmenti keresztek Apátfalván települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Veréb Anett

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/202. (III.30.) rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről. melléklet H B T Jelmagyarázat Homlokzati elemek, vakolatdíszek - architektúra,

Részletesebben

Határtalanul! a hetedikesek osztálykirándulása Erdélybe

Határtalanul! a hetedikesek osztálykirándulása Erdélybe Határtalanul! a hetedikesek osztálykirándulása Erdélybe A hetedik osztályosok kirándulása 2015. április 14-én hajnal kettőkor indult az iskola előtti buszmegállóból. A csomagok és az ajándékok gondos bepakolása,

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

Cím/kategória megnevezése

Cím/kategória megnevezése a Jász-Nagykun- Megyei Közgyűlés által alapított et odaítéléséről 2006. 26/2006.(IX.07.)IKB használatának Martfű Gyógykemping**** Thermál Hotel Szivek*** Berekfürdő Bajnok Étterem i Gulyásfesztivál Cserkeszőlő

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Lajosmizse Város évi kulturális rendezvénynaptár

Lajosmizse Város évi kulturális rendezvénynaptár Lajosmizse Város 2018. évi kulturális rendezvénynaptár Rendezvény megnevezése Időpontja Helyszíne Szervezője Ceglédi Alkotók Egyesületének 2018. január 09-27. képzőművészeti kiállítása Magyar Kultúra Napja

Részletesebben

Monor város évi programtervezete

Monor város évi programtervezete Monor város 2019. évi programtervezete Rendezvény időpontja: 2019. január 7. 2019. január 11. 18:00 Rendezvény megnevezése: Újévi koncert Mocsári Károly és meglepetés vendégének előadása 2019. január 12.

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság. a kamera pontok helyszíne, elhelyezése. Hubay út- Boldog Sándor István út kereszteződése

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság. a kamera pontok helyszíne, elhelyezése. Hubay út- Boldog Sándor István út kereszteződése Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Rendőri Szerv RK, HRK Települések Kamerák száma (db) a kamera pontok helyszíne, elhelyezése a megfigyelt terület ( a jelzett szakaszok közterületek) Ady

Részletesebben