HÍRLEVÉL TARTALOM GYÕR-MOSON-SOPRON MEGYEI KULTURÁLIS. III. évfolyam 4. szám Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Közhasznú Társaság 2007/4.

Átírás

1 GYÕR-MOSON-SOPRON MEGYEI KULTURÁLIS III. évfolyam 4. szám Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Közhasznú Társaság 2007/4. TARTALOM - Kodály Zoltán emlékhangverseny - II. Gyõri Operett Fesztivál - Kulturális Örökség Napjai Színjátszók a Bartókban - Színházi ajánló - Tájoltatás Gyõr-Moson-Sopron megyében - Felpéci Nemzetközi Alkotótábor - Pántlika Táncegyüttes - Szakmai kirándulás - Versmondók Mosonszentmiklóson - Radnóti Miklós Regionális és Nemzetközi Vers- és Prózamondó Verseny - Pályázatok - Ajánló Részlet a CABARET címû musicalbõl.

2 2 2007/4. Emlékhangverseny Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója tiszteletére A Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ júniusában emlékhangversenyt rendezett Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója tiszteletére. A hangverseny elõtt Kara Ákos Gyõr-Moson-Sopron megye Közgyûlésének alelnöke mondott ünnepi köszöntõt. Rámutatott Kodály Zoltán mûveinek zenetörténeti jelentõségére, páratlan értékére. Hangsúlyozta, hogy mennyire szívügyünknek kell tartanunk a gazdag örökség ápolását. Majd Dr. Barsi Ernõ népzenekutató, nyugalmazott fõiskolai tanár méltatta Kodály Zoltán életútját. Részlet Dr. Barsi Ernõ írásából: A magyar népdal nem csak szép, értékes zene, hanem tudatalatti magyarságunkat is erõsíti. Azért örvendetes, hogy ma este itt megyénk kórusai az egyetemes zenetörténet értékes alkotásai mellett magyarságunkat sugárzó, azonosságunkat erõsítõ kórusmûveket énekeltek, Kodály Zoltán intéseit, tanításait követve. S aki a magáét becsülni tudja, az tudja a másét is értékelni. Ha ezt az utat követné az emberiség, milyen szép is lenne az élet ezen a földön. Elsõként a Rába Dal- és Társaskör Gyõr lépett a pódiumra, Bojtárné Gál Anikó vezényletével. A közhasznú egyesületként mûködõ vegyeskar még az 1898-ban alakult elsõ gyõri munkás kultúregyesület, a Vagongyári Énekkar utóda. Ezt a kórust neves karnagyai mellett világhírességek is vezényelték, pl. Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Halmos László, Vaszy Viktor, Vass Lajos, Medveczky Ádám. Eredményes munkáját kitüntetések, díjak, rádiófelvételek, külföldi szereplések jelzik. A kórus karvezetõje 20 év óta Bojtárné Gál Anikó, kinek kiváló munkáját fémjelzi 2004-ben a 4. alkalommal elnyert fesztivál kórusi minõsítés. Mendelssohn két népdal, Silcher: Ír népdal szép elõadása mellett különösen mély hatást gyakorolt közönségünkre Kodály: Székely keserves c. kórusmûvének megrázó elõadása. A Lébényi Liszt Ferenc Dalkör 1922-ben férfikarként szervezõdött. Az 1950-es években éneklõ családdá, majd 1960-ban vegyeskarrá alakult és felvette Liszt Ferenc nevét tõl 27 éven át Borka Ferenc, majd Lenzsér Éva, jelenleg Róth József a kórus karnagya. Az együttes számos hangversenyt adott szerte az országban és határainkon túl is. Szerepeltek Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Hollandiában, Szlovákiában és Romániában. Nyugati mesterek: Bepi De Marzi, Mozart, Schumann és Schubert mûveinek stílusos, szép elõadása mellett különösen nagy hatást váltott ki közönségünkbõl Kodály Esti dalának bensõséges, Bárdos: Dana-dana c. kórusának magávalragadó elõadása. Utánuk a gyõri Pedagógus Énekkar következett. A kórus még 1949-ben alakult a Tanítóképzõ lelkes tanári karának kezdeményezésére. Az alapító Fodor Kálmánt követõen Pethõ Kálmán volt a karnagya. Majd õket követte a Lisztés Kossuth-díjas Szabó Miklós és Jusztinné Ládi Etelka. Immár több mint 10 éve Katona Tibor áll a kórus élén, aki egyben a Gyõri Bazilika karnagya is. Zenei tevékenysége, emberi és szakmai hozzáállása nyomán fesztivál-kórussá alakult. Munkásságát hazai és külföldi sikerek sorozata kíséri. Testvéri kapcsolatot ápolnak a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikarával, Somorja, Érsekújvár, Dunaszerdahely pedagógus kórusaival. Vendégszerepeltek Székelyföldön, Ausztriában, Németországban, Dániában, Varsóban. Az a capella kórusmûvek elõadása mellett közremûködnek a Gyõrött létrehozott Fesztiválkórus munkájában is, a Gyõri Filharmonikus Zenekarral. Olyan hatalmas oratorikus mûveket szólaltatnak meg, amelyek Gyõr zenekedvelõ közönségét különösen megörvendeztetik. Mûsorukban a súlypont a magyar kórusmûvekre esett. Schögl: Die launigelle forelle kórusmûve után Kodály Zoltán: Szép könyörgés és Túrót eszik a cigány c. kórusait énekelték, lenyûgözve a hallgatóságot. Mûsorukat záró Bárdos: Cantemus c. latin nyelvû, de elõtte magyarul is ismertetett kórusa valósággal közös éneklésre mozgósította az est közönségét. A többszólamú mûveket éneklõ kórusok sorában talán különösnek tûnt az ásványrárói Szigetköz Pávakör szerepeltetése. Ám szívbõl jövõ, egyöntetû, szép éneklésük éppúgy megragadta a közönséget, mintha csupa többszólamú kórusmûvet énekeltek volna. Bizonyították a magyar népdal klasszikus értékét, erejét, melyrõl Kodály is, Bartók is azt vallotta, hogy egyen-

3 2007/4. lõ értékû a zenetörténet nagy klasszikusainak dalaival. Kodály Zoltán: Mátrai képek c. kórusmûvében szereplõ népdalok kitûnõ tolmácsolása után Halmos László: Három szigetközi népdal c. kórusmûvével azt is bizonyították, hogy a népdalénekléstõl egyenes út vezet a többszólamú kórusmûvekig, s a zeneirodalom nagy alkotásaihoz is. A Pávakör Tóth György kiváló vezetésével sok sikert ért el megyei és országos dalostalálkozókon. Méltán ismerték el teljesítményét már két alkalommal Arany páva-díjjal, meg Nívó-díjjal. Az emlékhangversenyt Sopronhorpács község kórusának mûsora zárta. Az alig 900 lelket számláló község kórusa 1978-ban alakult lelkes, zenét kedvelõ amatõrökbõl. Nevét a község szülöttérõl, Szentirmay Elemér dalköltõrõl kapta. 20 esztendeig Gintli Zoltánné vezette a kórust, nagy szakértelemmel óta Horvátné Kemény Tünde a vegyeskar karnagya. Mûsorukon most magyar szerzõk: Kodály Zoltán és Halmos László mûvei szerepeltek. Kodály Zoltántól A szép énekszó múzsájához, a Vörösmarty Mihály versére írott: Magyarország címere és Régi magyar diákköszöntõ hangzott el szépen kidolgozott elõadásban. Halmos Lászlótól pedig Két magyarországi cigánydal c. kórusmûve. A szólót éneklõ Göndöcs Petra nemcsak rendkívül szép hangjával, hanem meggyõzõ elõadásával is szinte lenyûgözte a közönséget. Az is szívet melengetõ érzést váltott ki, hogy a vegyeskarban nem csak felnõttek, hanem kicsi leányok is énekeltek, odaadással, teljes szívbõl. Bárcsak minél többen követnék példájukat ifjúságunkból, a jövõ nemzedék tagjaiból. Akkor valósulna meg Kodály Zoltán álma. Holnap is lenne éneklõ magyarság, méghozzá nem értéktelenséggel teli divatot követve, mely Kodály szavaival: valóságos lelki betegség, amely kiéget a lélekbõl minden fogékonyságot. Elzárja a remekmûvekkel való érintkezéstõl, így a belõle áradó éltetõ fluidomtól, amely nélkül a lélek elsorvad, összezsugorodik A magyar nép nemes dallamainak terjesztésével a zenei közízlést neveljük. Ez történt ezen az estén a Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központban. Ennyi jó mûvet, ennyi szép magyar kórust ritkán lehet hallani. Bárcsak mennél többen ezt a példát követnék. Nagyon köszönjük ezt a csodálatos Kodály Zoltánra emlékezõ hangversenyt mind a szereplõknek, mind a rendezõknek! 3 II. GYÕRI OPERETT FESZTIVÁL 2007-ben második alkalommal rendeztük meg a Gyõri Operett Fesztivál címû rendezvényünket, melyet Kálmán Imre születésének 125. évfordulója jegyében szerveztünk. Kálmán Imre Siófok szülötte, s bár élete nagy részét külföldön töltötte egész életében magyarnak vallotta magát. Sok operettje játszódik magyar környezetben, s ami ennél is fontosabb: dallamait át meg átszövik a magyaros motívumok. A Fesztivált Kara Ákos a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Közgyûlés alelnöke, a rendezvény fõvédnöke nyitotta meg és ajánlotta a közönség figyelmébe. Rendezvénysorozatunkban helyet kapott a Kálmán Imre életét és munkásságát bemutató kiállítás is. Az elsõ estén a leghíresebb Kálmán Imre mûvet a Csárdáskirálynõt láthatta a közönség. A másodikon a klasszikus operett irodalom remekei csendültek fel Gálamûsor keretében. Zárásként pedig a nagy pályatárs, Lehár Ferenc: Víg özvegy címû darabja kelt életre a színpadon. Részlet a Kálmán Imre kiállítás megnyitó beszédébõl, a kiállítást megnyitotta Matyinkó Sebestyén József, a siófoki Kálmán Imre Múzeum igazgatója. Kálmán Imre Siófokon születetett, október 24-én 125 éve. Kálmán Imre édesapja, Koppstein Károly Siófokon gabonakereskedõ és vállalkozó volt.

4 4 2007/4. Édesanyja Singer Paula szelíd, mûvészlelkû asszony megérte fia világhírét. Kálmán Imre a harmadik gyerekként született. Hatan voltak testvérek. Koppstein Imre a vezetéknevét késõbb, a gimnáziumi évek alatt Kálmánra változtatta. Gyermekkorában a Balaton-vidék folklórvilága vette körül. A kis Imre már ötéves korában tanújelét adta rendkívüli zenei tehetségének. Édesanyja és Vilma nénje zongorázását jóval elõbb is a muzsikában való aktív részvétellel hallgatta. Lekuporodott a dívány sarkába, s korát meghazudtoló komolysággal, átélést tükrözõ szemmel figyelt. Arca hol sápadt volt a meghatottságtól, hol kipirult az izgalomtól. Nemcsak a zongora állott rendelkezésére a szülõi házban, hanem a tehetségét is öröklötten hozta magával. Anyai ágon családjában elsõrendû muzsikusok, míg édesapjáéban kiváló rabbik, tanítók voltak. Elemi iskolai tanulmányait az egy tanerõs izraelita népiskolában végezte. A siófoki zsidóiskola nagyon jó hírnévnek örvendett, keresztény szülõk is szívesen járatták oda gyermekeiket. Nemcsak a városszerte elismert kiváló pedagógus, Rónai Adolf miatt, hanem azért, mert itt német nyelvet tanítottak. Az iskolában Kálmán Imre osztálytársa volt Révész Géza, aki késõbb világhírû pszichológus lett. Gimnáziumi tanulmányait Budapesten, a Deák téri Evangélikus Fõgimnáziumban végezte. A zongora élete végéig kedvenc hangszere maradt. Felvételizett a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakára, ahol az intézmény nevezetessé vált osztályának, a Koessler János vezette zeneszerzéscsoportnak volt tagja Bartók Béla, Kodály Zoltán és Weiner Leó mellett az elsõ világháború utáni operett élet egyik legkiválóbb zeneszerzõje, Kálmán Imre is. A zene mellett között apja kívánságára jogot hallgatott, bár nem doktorált le. Operett szerzõi karrierje 1908-ban a Tatárjárás címû mûvének bemutatójával kezdõdött, amelyet több száz elõadás követett Budapesten és a vidéki városokban. Az operett sikere a bécsi impresszáriók figyelmét is felkeltette, így a következõ évadban a Theater an der Wien színpadán is elõadták Ein Herbstmanöver címmel. Egy év múlva a Tatárjárást már New Yorkban, Moszkvában, Londonban, Rómában is játszották. Néhány évvel késõbb már bécsi lakosként nevét Emmerich Kálmánra változtatva írta azokat a darabjait, amelyek nevét az egész világon ismertté tették. A Cigányprímás (1912), a Csárdáskirálynõ (1915), a Marica grófnõ (1924), valamint a Cirkuszhercegnõ (1926) bejárták a világot, és máig a mûfaj legnépszerûbb alkotásai közé tartoznak. A szakmai sikerek után magánéletében is megjelent a királynõ, egy orosz-lengyel származású szépséges ifjú énekesnõ, Vera Maria Makinszka személyében, akit rövid ismertség után feleségül vett. Házasságukból két lány: Lili és Yvonne és egy fiú, Charlie született. Kálmán Imre 1938-ban a náci uralom elõl Párizson és Londonon át Svédországba menekült, majd 1940 márciusában családjával együtt kivándorol az Egyesült Államokba. A világháború végéig ott élt és alkotott. Azalatt ismerkedett meg Arnold Schönberggel, majd az õ révén szinte az összes emigrációban élõ muzsikussal, akiket gyakran vendégül látott manhattani lakásában. Néhány esztendõn belül sikeresen beilleszkedett az amerikai zenei életbe is, mûveit gyakran játszották a rádióban. Két egyetem is díszdoktorává avatta. Európába való visszatérése után 1949-ben Párizsban telepedett le, ahol fél évvel halála elõtt, 1953 áprilisában megkapta a francia Becsületrend tiszti keresztjét. Röviddel 71. születésnapja után, október 30-án halt meg Párizsban. Kívánsága szerint Bécsben helyezték örök nyugovóra.

5 2007/4. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI KULTÚRHÁZAK ÉJJEL-NAPPAL 5 Amatõr Színjátszók a Bartókban 1984-ben Franciaországban Történelmi Mûemlékek Nyílt Napja címmel egyedülálló kezdeményezés indult útjára, azzal a céllal, hogy azok a kiemelkedõ, várhatóan széles érdeklõdésre számot tartó mûemléképületek, amelyek általában zárva vannak a nagyközönség elõtt, egy hétvégén nyissák meg kapuikat ben hazánk is csatlakozott ehhez a rendezvényhez. Célja az volt, hogy a nyilvánosság érdeklõdését a kultúra, mûvelõdés, építészet különbözõ szegmenseire irányítsa és a társadalom eltérõ érdeklõdésû rétegeit minél nagyobb létszámban mozgósítsa. A koordináló munkát a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal végzi ma is. A hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjén megrendezet esemény során országszerte sok száz épület nyitja meg kapuit a látogatók elõtt. Az idei évben ehhez az eseményhez társul a Kultúrházak éjjel-nappal rendezvénysorozat, amely során lehetõség nyílik a közmûvelõdési intézmények épületeinek megtekintésére és programjaikon való részvételre. A Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ is csatlakozott a Kultúrházak éjjel-nappal címû programhoz szeptember 16-án órakor Czigány Tamás építész mutatta be a BBMMK épületét az érdeklõdõknek. Majd Kara Ákos Gyõr-Moson-Sopron megye alelnöke nyitotta meg Színjátszók a Bartókban címû rendezvényünket. A színházi elõadások során minden korosztály képviseltette magát. Változatos és magas színvonalú produkciókat láthatott a lelkes közönség. Együtt ünnepeltek szereplõk, nézõk egyaránt. A fellépõ színjátszó csoportok a következõk voltak: VADVIRÁGOK Gyõr A lány, aki a kenyérre lépett /Andersen meséje alapján/ Rendezõ: Répásiné Hajnal Csilla Artpista Gyõr A táltos mese Rendezõ: Somodiné Verebélyi Veronika MOSOLYORSZÁG SZÍNJÁTSZÓKÖR Gyõrzámoly A helység kalapácsa Rendezõ: Pulai Nikoletta BOROSTYÁN NYUGDÍJAS KLUB Bágyogszovát Ludas Matyi Rendezõ: Tóth Lászlóné ARRABONA DIÁKSZÍNPAD Gyõr A pletykás asszonyok Rendezõ: Frankó Kata LomTársulat-Kerub csoport Gyõr Makkbet /Zárda remix/ Rendezõ: Papp Gergely AJTP SZÍNKÖR Gyõr Tripódia 1. Volentik álma 2. Felvilágosodás 3. Meddig várjunk arra a büdös halálra? Rendezõ: Wenczel Imre NEMMINDEGY SZÍNKÖR Gyõr Vákuum Rendezõ: Wenczel Imre

6 6 2007/4. BARTÓK BÉLA MEGYEI MÛVELÕDÉSI KÖZPONT KHT II. félévi színházi programjai és koncertjei Beköszöntõ Köszöntöm a Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ õszi és téli programjai iránt érdeklõdõ valamennyi kedves olvasót. Az idei õszi rendezvények között fontos szerepet kap a zene és a vidámság. Öröm számomra, hogy a szervezõk különös gonddal figyeltek a legifjabbak igényeire is, hiszen a nekik szóló bõséges kínálatból kedvükre válogathatnak, mivel õsztõl több zenekari koncert és mesejáték várja õket az intézmény színháztermében. A Pannon Várszínház elõadásában egy musicalt és egy zenés vígjátékot, a Kalocsai Színház vendégszereplésében pedig egy szokatlan, ámde korának annál jellegzetesebb musicalét mutatják be meghívott vendégmûvészeink. Iga- zi csemegének ígérkezik a kicsiknek és nagyoknak egyaránt kellemes szórakozást nyújtó Mátyás király krónikái címû zenés játék, a Forrás Színház elõadásában. Végezetül két méltán híres énekesnõ Koncz Zsuzsa és Halász Judit koncertje zárja az idei színházi évadot a Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központban. Kedves Látogatók! Remélem, hogy ajánló soraim felkeltették érdeklõdésüket, és segítettek a programok válogatásában. Kívánom, hogy kellemes kikapcsolódásban és nagyszerû élményben legyen részük ebben a szép környezetben. Kara Ákos a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Közgyûlés alelnöke KOLOMPOS ZENEKAR gyermekkoncertje A Kolompos együttes 1988-ban alakult, autentikus magyar népzenét játszik. Nevüket egy népi hangszerrõl kapták, s mint kolomposok, hangadók arra törekedtek, hogy új felfogásban ismertessék meg közönségüket régi muzsikákkal, dalokkal, táncokkal, népszokásokkal tõl kezdve muzsikálnak gyermekeknek, óvodákban, iskolákban, gyermek-táncházakban ismertetik meg a kicsikkel a népzene, néptánc és a népszokások alapjait. Legfõbb céljuk mindig a szórakoztatás, élményszerzés. Bemutató: október 8. HAVASI BALÁZS zongorakoncertje Havasi Balázs elérte azt, amit nagyon kevés zongoristának sikerül manapság. A mûértõ közönségen túl a széles tömegeket is meghódította hangszerével. Repertoárját folyamatosan bõvíti, nem csak klasszikus darabokkal, hanem ismert filmzenék feldolgozásával, balladákkal és saját kompozíciókkal egyaránt. Bemutató: október óra SZÉPSÉG ÉS SZÖRNYETEG mesejáték - Nektár Gyermekszínház elõadása A Szépség és a Szörnyeteg c. mesejáték eredete egy orosz népmese, melynek címe: A bíbor Rózsa. A klasszikus mesében - mint ahogy ebben a feldolgozásban is - a jó megküzd a rosszért! Nem a rosszal, sárkánnyal vagy egyéb kultikus hõssel hanem a rosszért, hogy ne legyen többé rossz. A megátkozott hercegért küzd Szépség az egyszerû polgárleány, hogy megszelídítse, és a szörnnyé varázsolt arca újra emberi legyen! A történet egyszerû, mégis magával ragadó, hiszen ki tudna ellenállni a Szépségnek! Bemutató: október és óra október és óra

7 2007/4. 7 Örkény István: TÓTÉK színmû Pécsi Harmadik Színház és a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház elõadása Örkény István Tóték címû tragikomédiája a legnépszerûbb magyar drámák egyike. Hatalmas sikerrel játszották szerte a világon, Párizstól Washingtonig, Berlintõl Moszkván át Japánig. A Mátraszentannán idilli nyugalomban élõ Tót családhoz egy szép nap beállít a fronton harcoló fiuk parancsnoka, hogy náluk töltse két hetes szabadságát. Ettõl kezdve mindenestül felfordul a család élete, nem lesz szabad többé reggel reggelizniük, délben ebédelniük, este vacsorázniuk és éjszaka aludniuk, nem lesz szabad többé ásítaniuk, sem nagyokat nyögve nyújtózkodniuk, de még gondolkodniuk sem. Éjt nappallá téve dobozolnak, hogy így járjanak az õrnagy kedvében, akinek idegzetét már súlyosan megrongálta a fronton töltött kilenc hónap. Tóték abban reménykednek, hogy a fiuk az õrnagy jóindulatának köszönhetõen megmenekülhet a szenvedéstõl, és a falu postásának jóvoltából még csak nem is sejthetik, hogy áldozatuk teljesen hiábavaló. Bemutató: október óra Masteroff-Kander-Ebb: CABARET musical Kalocsai Színház elõadása A musical hõskorszakának egyik legszokatlanabb és legmeghatározóbb, s azóta is világsikerre ítélt darabja, melybõl az 1966-os színpadi õspremiert követõen 1972-ben moziszenzáció is készült, Liza Minelli fõszereplésével, melyet a közönség mellett a szakmai ítészek 9 Oscarral jutalmaztak, sokan azóta is a legjobb filmmusicalnek tartják. A világ szinte valamennyi zenés színháza mûsorára tûzte, nézõ és alkotó számára megkerülhetetlen alapmû. A darab különös hangvételû közepe, a Kit Kat Klub angol énekesnõjének Sally Bowles-nak, és a fiatal amerikai író, Clifford Bradshaw bimbózó, ám eleve kudarcra ítéltetett szerelmérõl, valamint a megállíthatatlan nácizmus hálójába kerülõ fõbérlõ Schneider kisasszony és a magát németnek valló, zsidó gyümölcskereskedõ Schultz úr jegyességérõl szól. Bemutató: október óra MÁTYÁS KIRÁLY KRÓNIKÁI - zenés játék - Forrás Színház elõadása Zenés játék Mátyás királyról szóló mesék és történeti mondák alapján. Hol volt, hol nem volt Akár így is kezdhetné a színpadi játék ceremóniamestere nagy mesélõ kedvében. Ám mivel ennek a játéknak nem egy mesemondó, hanem egy majdnem valóságos személy, János deák a mesélõje, jobb, ha így kezdi: Történt egyszer Meséje nyomán megelevenedik a királyi udvar: bekukkanthatunk a bálterembe, a kancelláriára, a nagyhírû könyvtárba, sõt még a király konyhájába is. Bemutató: november és óra november és óra SZÉLKIÁLTÓ EGYÜTTES koncertje Az együttes 1974-ben alakult a Pécsi Tanárképzõ Fõiskola magyar-ének szakos hallgatóiból. Énekelt verseket adnak elõ, akusztikus hangszereken, a versekhez a zenét a zenekar tagjai írják. A klasszikus hangszer-összeállítás miatt (hegedû, gordonka, gitár, furulya, ritmushangszerek) alapvetõen kamarazenei hangzás jellemzi az együttest, de a groteszk hangvételû versek megzenésítéséhez használunk mindenféle más hangszereket is. A jelenlegi felállásban 1995 óta dolgoznak együtt.

8 8 2007/4. Az együttesnek az 1983-as Ki Mit Tud? vetélkedõ hozta meg az elsõ jelentõs sikert, ahol kategóriájukban megnyerték a versenyt. A Magyar Televízió azóta több önálló filmet, illetve sorozatot készített velük. Interaktív koncert versekkel, találós kérdésekkel, versmondással és énekléssel. Bemutató: november óra Barillet Grédy Nádas Szenes: A KAKTUSZ VIRÁGA zenés vígjáték Pannon Várszínház elõadása Az alaptörténet rendkívül szellemes: egy szívtipró fogorvos úgy kíván menekülni a házasodás kényszerétõl, hogy kalandjai kezdetén önmagát nõs embernek, többgyermekes családapának adja ki. Ám ez a hazudott õszinteség épp az utolsónak szánt kalandnál válik végzetessé. A remek vígjátéki szituációkat szellemes, elegáns humor kelti életre, a színészek nagyszerûen megírt szerepekben lubickolhatnak, és amikor felcsendülnek a számok, csupa ismerõs dallamra lel a közönség. A nagysikerû francia prózai vígjátékhoz Nádas Gábor és Szenes Iván, több kiváló zenés vígjáték szerzõpárosa írt betétszámokat. Bemutató: november óra KONCZ ZSUZSA koncertje A nagy sikerre való tekintettel a népszerû énekesnõ ismét bemutatja nálunk új lemezének anyagát, de az új dalok mellett a régi ismert Koncz-slágerek is hallhatók lesznek a koncerten. Bemutató: november óra Presser Gábor- Stevanovity Dusán- Horváth Péter: A PADLÁS musical - Pannon Várszínház elõadása Fiatal tudós kísérletezik a padláson: távoli, titokzatos bolygók üzeneteit próbálja megfejteni. Hát hova máshova pottyanna néhány mesebeli szellem, több évszázados bolyongás után? Elfelejtett mesefigurák, akiket mindig kihagynak a mesékbõl. A Herceg, aki addig énekelte szerelmes dalait, míg vetélytársa egy csókkal fölébresztette Csipkerózsikát; Lámpás, a nyolcadik törpe; az igazmondó Kölyök; s Meglökõ, a bakó, aki ahelyett, hogy a dolgát végezte volna, ártatlanokat mentett. A padlásra várják Révészt, aki elviszi õket oda, ahol rájuk is emlékeznek. Révész megérkezik ugyan, de éppen a Barrabás B. Barrabás nevû gengszter alakjában, s ebbõl bizony bonyodalmak adódnak Kicsiknek és nagyoknak ajánljuk Presser Gábor mára klasszikusnak számító musicaljét, a varázslatos padlás történetét. Bemutató: november óra SZERESD A TESTVÉRED! HALÁSZ JUDIT karácsonyi koncertje A mûvésznõ új lemezének bemutató koncertje. A koncerten az új dalok mellett a népszerû régebbi slágerek is megszólalnak, mellyel már a karácsony hangulatát szeretnénk megidézni. Bemutató: december és óra 8

9 2007/4. Felpéci Nemzetközi Alkotótábor Mûvészeti Hetek Felpéc, augusztus Elsõ ízben rendezte meg idén a Felpécért Alapítvány azt a programsorozatot, melynek középpontjában egy régen tervezett nemzetközi alkotótábor állt. Az alkotó munkának a helyi Falumúzeum és Tájház nagyszerû helyet biztosított. Az alapítvány közhasznú tevékenységei között kezdetektõl kiemelt helyen szerepel a kulturális tevékenység, mely napjainkban a kis falu megtartásában, fejlõdésében mindig nagyobb jelentõségûvé válik. Az alkotótábor célja volt megismertetni, közelebb hozni a képzõmûvészetet a településen élõ emberekhez, megörökíteni a Sokorói dombok festõi tájait, a táj varázsát, a ritkaságszámba menõ természetvédelmi területét az õsborókást a falu még megmaradt építészeti emlékeit. Lehetõséget adni a mûvészeknek a találkozásra, a közös munkára, és a közös érdeklõdés és munka jegyében egy tartalmas és egyben kellemes hetet biztosítani valamennyi résztvevõnek. A szervezõk meghívását tizenegy festõmûvész fogadta el, akik Nagybányáról, Szatmárnémetibõl, Norvich-ból, Simontornyáról, Budapestrõl, Füzesabonyból, Szolnokról, Gyõrújbarátról érkeztek, és jórészt ismeretlenként üdvözölték egymást a felpéci Bóka Vendégházban, a közös szálláshelyen. Színvonalas hangversennyel vette kezdetét a tizenkét napos program. Az evangélikus templom orgonáján - többek között - Buxtehude, Bach, és Brahms mûveit hallhatta az alkotótábor megnyitójára érkezett közönség. Orgonán játszott Oláh Gyöngyvér. Az alkotótábor résztvevõinek Antal Éva, Baditz Balázs, Bartos Ágnes, Baranyai Márta, Baranyi Kálmán, Catavei Nikolae, Gergely Csaba, Kozma Elena Lidia, Pfilf Éva, Reisz Tamás, Tillinger Stefan közös kiállításával nyílt meg a felpéci alkotótábor. A tábor idejére a festõmûvészektõl a természetelvû szemléletet kértük. Kezük nyomán szerettük volna látni a számunkra megszokottat, mindennapjaink helyszíneit, a minket körülvevõ természet csodáit. Lovaskocsival, kerékpárral járták a települést és környékét, hogy témát keressenek, anyagot gyûjtsenek maguknak az alkotáshoz. Hamarosan az érdeklõdõ fiatalok is megtalálták a táborlakó mûvészeket, akik modellnek, tanulónak, vagy éppen ecsetmosónak jelentkeztek, hogy ezzel is közelebb kerüljenek a mûvészekhez és a mûvészetekhez. Volt, akinek eredményes is volt a néhány napos tanulóidõ, és saját mûvészi munkával térhetett haza, - nagy örömére. Az Európa Koncert Szalonzenekar igazi meglepetést és felüdülést hozott az alkotó mûvészeknek és a település lakóinak. Akiket csupán a meghirdetett koncert hozott el Felpécre, õk is megelégedéssel tértek haza, hiszen a zenei élmény mellé egy vizuális élményt is kaptak a kiállítás jóvoltából. Az alkotókat a Felpéc a honfoglalástól napjainkig kiadvány mellett - egy pannonhalmi kirándulással is megajándékoztuk támogatóink segítségével. Mindent összevetve: az elsõ szervezés meghozta azt az önbizalmat, tapasztalatot, mellyel a jövõben is megrendezzük az alkotótábort az augusztus közötti idõszakban. A köré szervezett programokat bõvíteni szeretnénk, és nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy mindezekrõl idõben tájékoztassuk a közvéleményt. Az alkotók figyelemmel kisérték a megyei rendezvényeket is. Köszönetünket fejezzük ki támogatóinknak, akik a következõk voltak: Gyõr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, Felpéc Község Önkormányzata, ALLIANZ Hungária Biztosító, Kondor László, Bognár Tibor, Szent Erzsébet Pékség Gyarmat, Téti Takarékszövetkezet, Gyõri Plast Kft, Margaréta Virágüzlet, Interfruct. Dombi Alajosné Felpécért Alapítvány elnöke

10 /4. A Pántlika táncegyüttesrõl 1984-ben 33 gyerek 17 lány és 16 fiú úgy gondolta, hogy tovább folytatja azt a tevékenységet, amely a történeti írások szerint a Gyöngyösbokrétáig vezethetõ vissza, mely kisebb-nagyobb megszakításokkal állandóan jelen volt a településen. A gyerekek ismerkedni kezdtek a néptánccal. Az akkori vezetõk, az általános iskola vezetõivel nagy lelkesedéssel fogtak a munkához, s az eredményekre sem kellett sokat várni. A következõ évben már megyei fesztiválon vett részt a csoport Mosonmagyaróváron, igaz, akkor még csak zongorakísérettel. A fellépés dicséretes volt, egyre több támogatót, s egyre több fiatalt vonzott az együttes. Természetesen a vezetõk személyisége, tapasztalata nagymértékben hozzájárult a gyarapodáshoz, a szakmai sikerekhez. Na és a szülõi megértés, segítség, melyet nem lehet eleget hangoztatni. Gyarapodott a létszám, nõtt a koreográfiák száma, egyre több országos hírû vendég-koreográfus látogatott Csornára, leggyakrabban Tímár Sándor. A néptáncegyüttes a város kulturális életében is központi helyet foglalt el, jelen volt a városi rendezvényeken, a térség és a megye kulturális rendezvényein. Az akkor fénykorát élõ Rábaközi Napok nem nélkülözte a csoportot, amely a Rábaköz kiemelkedõ gyermekcsoportjává vált. A táncegyüttes 1989-ben a gyerekek voltak már vagy 80-an és a szülõk javaslatára nevet választott, megszületett a PÁNTLI- KA NÉPTÁNC-EGYÜTTES. Csupa nagybetûvel, mert ekkor már gyerek és szülõ egy közösségbe tartozott. Közös rendezvények, farsangi bálok, Lucabálok, nõnapok, közös színházlátogatások, kirándulások, játszóházak, táncházak. Ez volt az elsõ 10 év jellemzõje. De a legfontosabb: a magyar néptánc kultúra megismerése, színpadi bemutatása. Mindez sikerrel, mely sikerrõl a közönség és a szakma egyaránt elismerõen nyilatkozott. Díjak, elismerések, oklevelek, bel- és külföldi fesztiválok ezzel telt el az elõzõ 20 év. Ma már elmondhatjuk, hogy a Kárpát-medence néptáncait táncolják fiataljaink, a város, a megye és az ország figyeli a csoport munkáját és számít a Pántlika Néptáncegyüttesre. A Pántlika Néptáncegyüttes utánpótlását ma az Alapfokú Néptánciskola biztosítja. Lengyel Sándor együttesvezetõ Szakmai kirándulás a Pannonhalmi-dombság vidékre 2006-ban a Fertõ-táj értékeirõl jelentettünk meg cikksorozatot a megyei kulturális hírlevélben, amit õsszel egy szakmai kirándulással zártunk ben Pannonhalma és környéke került bemutatásra. A Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Közhasznú Társaság Gyõr-Moson-Sopron megye kulturális örökségének népszerûsítését segítõ szakmai programot szervez október 11-én Pannonhalmi-dombság területére. Célunk, hogy a kultúra területén dolgozó szakemberek egy tartalmas és színvonalas program keretében megismerkedhessenek a Pannonhalmi-dombság természeti, kulturális örökségével, néprajzi értékeivel, népmûvészeti hagyományaival. Szeretnénk, ha az itt elsajátított ismereteket, tapasztalatokat átadnák az otthoni csoportjaiknak, hogy minél többen kedvet kapjanak a világörökség részét képezõ tájegység megismeréséhez. Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklõdõ kollégát és kultúrát támogató vezetõt erre a szakmai programra. A nap folyamán kötetlen beszélgetések alkalmával lehetõségünk nyílik az ismerkedésre, és a tapasztalatok cseréjére. Jelentkezés és bõvebb információ Szûcs Péter: Tel:

11 2007/4. 11 Versmondók Mosonszentmikóson A Magyar Versmondók Egyesülete Gyõr-Moson- Sopron Megyei Szervezete, a Radnóti Miklós Emlékbizottság és Irodalmi Társaság, valamint a Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Közhasznú Társaság a költõ halálának 30. évfordulója alkalmából ben X. alkalommal hirdette meg az általános iskolások részére a Kormos István Regionális és Nemzetközi Vers- és Prózamondó Versenyt. A versenyre minden 9. évét betöltött általános iskolai tanuló jelentkezhetett a teljes magyar irodalom egy alkotásával (vers, mese vagy próza). A verseny területi elõdöntõkkel kezdõdött. Az elõdöntõket április 19-én Mosonmagyaróvárott, április 24-én Kapuvárott, április 26-án Gyõrött a Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központban bonyolítottuk le. Az elõdöntõkön induló közel 100 versmondó közül az azonos összetételû zsûri 35 versenyzõt juttatott tovább a MEGYEI DÖNTÕBE. A szlovákiai magyar alapiskolák versmondóinak válogatására a dunaszerdahelyi és galántai járásokból a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny kerületi döntõin került sor. Ebbõl a körzetbõl a zsûri 25 versenyzõt hívott meg a Megyei Döntõbe. A MEGYEI DÖNTÕ november 10-én Mosonszentmiklóson kerül megrendezésre. Ezen a napon 8.30 órakor az iskola falán elhelyezett Kormos István Emléktábla megkoszorúzásával kezdõdik a verseny, majd a Mûvelõdési Házban mutatkoznak be a megyei és a szlovákiai versenyzõk a zsûri és a felkészítõ (kísérõ) tanárok, érdeklõdõ szülõk és közönség elõtt. A legjobbak értékes könyvjutalmakban részesülnek. Bõvebb felvilágosítás kérhetõ: Farkas Mária (telefon: 96/ ; 96/ ) és Németh András egyesületi titkár (telefon: 96/ ). Minden érdeklõdõt szeretettel várunk a rendezvényre!

12 /4. Felhívás A Magyar Versmondók Egyesülete Gyõr-Moson-Sopron Megyei Szervezete, a Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság, valamint a Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Kht. meghirdeti a RADNÓTI MIKLÓS REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI VERS-ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENYT A verseny idõpontja: november (péntek, szombat) Helyszíne: Gyõr, Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ A nevezés feltételei: két vers, próza, vagy mûfordítás Radnóti Miklós mûveibõl és két vers vagy prózai alkotás a magyar irodalomból (kezdetektõl- napjainkig). A versenyre nevezhetnek: Gyõr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Zala és Fejér megyék, valamint Szlovákia (dunaszerdahelyi, galántai és rév-komáromi járás), Szlovénia és a Vajdaság nem hívatásos vers-és prózamondói. Jelentkezés alsó korhatára: 14 év, felsõ korhatár nincs. A versenyt ifjúsági (14-20 év) és felnõtt kategóriában hirdetik meg. Nevezési díj: személyenként Ft, melyet a küldõ intézmény átvállalhat. Jelentkezni a mellékelt JELENTKEZÉSI LAP-on, vagy név, születési év, levelezési cím és a választott mûvek felsorolásával lehet a következõ címen: BARTÓK BÉLA MEGYEI MÛVELÕDÉSI KÖZPONT KHT Gyõr, Czuczor G. u. 17. Jelentkezési lap letölthetõ: honlapról Jelentkezési határidõ: október 25. A verseny két napos: pénteken lesz a kétfordulós elõdöntõ, ennek alapján lehet bekerülni a szombati döntõbe. A zsûri döntése alapján a verseny legjobbjai díjazásban részesülnek, és meghívást kapnak a év õszén Gyõrött megrendezésre kerülõ, a Radnóti-díjak elnyeréséért folyó, Radnóti Miklós Országos Felnõtt Amatõr Vers-és Prózamondó Versenyre. A verseny ideje alatt a vidéki, illetve külföldi résztvevõk ellátását (étkezés, szállás) a Rendezõ Szervek biztosítják. Bõvebb felvilágosítás az alábbi címen kérhetõ: Magyar Versmondók Egyesülete Gyõr-Moson-Sopron Megyei Szervezete, 9022 Gyõr, Czuczor G. u. 17. Tel: 96/ , vagy 96/ (Németh András titkár). Fax: Popper Ferenc, elnök: 96/ ; gartainemeth@t-online.hu, vagy Farkas Mária: 96/ , fmaria@bbmmk.hu. A jelentkezés beérkezése után megküldjük a verseny részletes tájékoztatóját, a nevezési díj befizetésére szolgáló csekkel együtt. Várjuk jelentkezését! Magyar Versmondók Egyesülete Gyõr-Moson-Sopron Megyei Szervezete Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Kht.

13 2007/4. Pályázatok 13 A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség pályázatot írt ki olyan képzõmûvészeti alkotások elkészítésére, amely jelképezi Nyugat-dunántúli régióra jellemzõ együttmûködést és kreativitást. A pályázat keretében kiválasztott tárgyak a Nyugat-dunántúli régió hivatalos ajándéktárgyai lesznek. Határidõ: október 12. Bõvebb információ: Nyugat-dunántúli Regionális fejlesztési Ügynökség soproni irodája: Sopron, Csatkai E. u. 6. tel: 99/ Ágfalvi Boglárka AZ EU kultúra ( ) keretprogramjának aktuális pályázati kiírása Hosszú távú együttmûködések támogatása Három és öt év közötti idõtartamú kulturális együttmûködési projektek, illetve legfeljebb 24 hónapig tartó kulturális együttmûködési tevékenységek kategóriákban írta ki a Kultúra ( ) program EACEA/23/ 07 számú pályázatát az Európai Bizottság. A pályázat elsõ kategóriája (1.1 terület) olyan többéves kulturális tevékenységekbõl álló projekteket támogat, melyek célja a fenntartható, szervezett együttmûködés kialakítása a kulturális élet szereplõi között. A projektekben a programban részt vevõ legalább hat különbözõ ország legalább hat kulturális szervezetének kell szerepet vállalnia. A pályázat második kategóriája (1.2.1 terület) olyan, rövidebb idõtartamra szóló és kisebb léptékû kulturális tevékenységeket finanszíroz, melyek célja, hogy utat nyissanak a kulturális élet szereplõinek hosszabb távú együttmûködéséhez. Beadási határidõ október 31. Pályázati adatlap és bõvebb információ: weboldalon található. A Kultúra Magyar Városa 2008 Kulturális és mûvészeti élet támogatásában illetve a kulturális értékek példaértékû bemutatásában élenjáró városok 2007 szeptemberében még jelentkezhetnek a Kultúra Magyar Városa 2008 cím elnyerésére kiírt pályázatra. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázatára városi önkormányzatok jelentkezhetnek. Pályázni a lakosságszám szerint három kategóriában lehet, melyek a következõk: megyei jogú városok, tízezer lakos feletti városok, tízezer lakos alatti városok. Jelentkezési határidõ: szeptember 30. Bõvebb információ a pályázattal kapcsolatban:

14 /4. Ajánló a színházi elõadásokból, koncertekbõl Kolompos Zenekar gyermekkoncertje október 8. HAVASI BALÁZS zongorakoncertje október óra Örkény István: TÓTÉK október óra VITÉZ BÁTOR tánc-mesejáték október óra KONCZ ZSUZSA koncertje november óra CABARET musical október óra SZÉLKIÁLTÓ EGYÜTTES koncertje november óra A KAKTUSZ VIRÁGA zenés vígjáték november óra HALÁSZ JUDIT karácsonyi koncertje december és óra A PADLÁS musical november óra Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Kht Gyõr, Czuczor Gergely utca 17. Tel: 06-96/ Fax: 06-96/ bbmmk@enternet.hu web: Felelõs kiadó: Tóthné Hajmási Izabella ügyvezetõ igazgató