Tenyésztési programtervezet. Pályamunka a Hungária Komondor Klub Tenyésztési tanácsának tagi pozíciójára. Nagy András 2009 Április

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tenyésztési programtervezet. Pályamunka a Hungária Komondor Klub Tenyésztési tanácsának tagi pozíciójára. Nagy András 2009 Április"

Átírás

1 Tenyésztési programtervezet Pályamunka a Hungária Komondor Klub Tenyésztési tanácsának tagi pozíciójára Nagy András 2009 Április

2 Tartalomjegyzék: Tartalomjegyzék: Személyes adatok Rövid áttekintés Szemléletegyeztetés és a célok meghatározása Általános célok meghatározása: Konkrét Tenyészcél meghatározása Egészség Küllem Viselkedés, jellem Tenyésztési programterv Állományfelmérés A tenyészcél és az eredmények összevetése A problémák okainak feltárása A tenyésztési problémák kezelése A tenyészérték problémaszintje A szelekció-preferencia problémaszintje Az egyedek elbírálásának problémaszintje Digitális adatbázis létrehozása Gazdasági program Összegzés

3 Személyes adatok Név: Nagy András Születési dátum: 1978 Telefon: (06 20) TANULMÁNYOK Érettségi Magasépítési Technikus Építészmérnök ELİÉLET Kalibakutya Baráti Kör Kalibakutya expedíciók: Erdélyi pásztorkutyák felkutatása, regisztrálása, foto-, és videó dokumentációk készítése. A pásztorkultúra tanulmányozása, pásztoremberek tapasztalatainak dokumentálása - hangfelvételek készítése. Pásztorkutyák idegrendszeri tesztelése Nagytestő, ırzı pásztorkutyák franciabundás wesentesztje, foto-, és videó dokumentációk készítése. Porta Carpathica Egyesület alapító tag et.htm Hungária Komondor Klub elnökségi póttag - 3 -

4 Rövid áttekintés A Hungária Komondor Klub a február 25.-i Tisztújító közgyőlés döntése alapján pályázatot írt ki a Tenyésztési Tanács vezetıi tisztségére pályázók, és a Tenyésztıi Tanácsban tagi munkát vállalók számára. Bár én csak tagi pozícióra szeretnék pályázni, ajánlok egy rendszerezési sémát a tenyésztési feladatok átláthatóbbá tételének érdekében, az alábbiakban pedig kifejtem a fajta tenyésztésével kapcsolatos meglátásaimat: 1. Szemléletegyeztetés és a célok meghatározása Véleményem szerint az új Elnökség és a leendı Tenyésztési Tanács elsı feladata egyfajta szemléletegyeztetés kell, hogy legyen. Ha abból indulunk ki, hogy minden klubtag a Komondor fajta javát akarja akkor is szükséges tisztázni a mikéntet, és közös nevezıre hozni a Klub vezetıségét, a Tenyésztési tanácsot, a tenyésztıket és az összes klubtagot Általános célok meghatározása: Ahhoz, hogy bármit tegyünk elsı lépésként pontosítani kell a fajtával kapcsolatos végsı célkitőzéseinket. El kell döntenünk, hogy mi is az, amit a fajta szempontjából ideálisnak tartanánk, mi az idealizált cél ami felé törekszünk, és mi a reális cél aminek az elérését (lépésenként) valóban kitőzzük. Tehát meg kell fogalmazzuk, hogy a Komondor mint ısi pásztorkutyafajta a III. évezredben milyen formában, milyen létjogosultsággal rendelkezik, és hogy mindez a jelen társadalmi berendezkedés melyik rétegében milyen mérvő népszerőség, és mekkora fenntartott egyedszám formájában realizálható Konkrét Tenyészcél meghatározása: A fentiek függvényében meg kell határoznunk, hogy a kívánt cél elérésének mik a szakmai feltételei. Magyarul, hogy milyen külsı-belsı tulajdonságokkal kell rendelkeznie az általunk ideálisnak tartott Komondornak ahhoz, hogy a kitőzött célt elérhessük, tehát meg kell határoznunk a tenyészcélt Egészség Küllem Viselkedés, jellem 2. Tenyésztési programterv Egy olyan tenyésztési programot kell elfogadni ami a kívánt tenyészcél - közvetve a végsı cél - eléréséhez vezet. Ahhoz, hogy elinduljunk a kívánt cél felé elıször azt kell meghatároznunk, hogy egyáltalán hol állunk, és ennek függvényében kell meghatározni az irányt! Állományfelmérés: Ahhoz, hogy a kitőzött tenyészcélhoz közelítsünk a fajtagazda klubnak reális képet kell kapnia az állomány valós helyzetérıl, ehhez minden eddiginél részletesebb felmérésekre van szükség A tenyészcél és az eredmények összevetése A felmért állomány állapotát a tenyészcéllal összevetve meg kell határozni a pozitívumokat és a negatívumokat A problémák okainak feltárása. Meg kell keresni a negatívumok okait, és megoldást kell keresni mindezek megszüntetésére

5 2. 2. A tenyésztési problémák kezelése: A tenyésztési programnak meglátásom szerint három problémaszintet kell kezelnie: A tenyészérték problémaszintje Meg kell oldani, hogy a kutyák tenyészértéke és piaci értéke a lehetı legjobban konvergáljon, tehát közelítsen egymáshoz A szelekció-preferencia problémaszintje A megfelelı szelekció problémaszintjén elıremutató módon kell szabályozni az egyedek tenyészthetıségét Az egyedek elbírálásának problémaszintje Biztosítani kell, az egyedek alaposabb felmérését, majd a helyes irányt adó értékelést, és a különbözı tulajdonságok megfelelı súlyozását Digitális adatbázis létrehozása: Egy olyan informatív, részben nyilvános digitális adatbázist, kell kidolgozni ami megkönnyíti a tenyésztık és a tájékozódó potenciális vásárlók dolgát Gazdasági program - 5 -

6 1. SZEMLÉLETEGYEZTETÉS ÉS A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 1.1. Általános célok meghatározása: Ahogy az elıszóban is írtam, ahhoz, hogy bármit tegyünk elsı lépésként pontosítani kell a fajtával kapcsolatos végsı célkitőzéseinket. El kell döntenünk, hogy mi is az, amit a fajta szempontjából ideálisnak tartanánk, mi az idealizált cél ami felé törekszünk, és mi a reális cél aminek az elérését (lépésenként) valóban kitőzzük. Tehát meg kell fogalmazzuk, hogy a Komondor mint ısi pásztorkutyafajta a III. évezredben milyen formában, milyen létjogosultsággal rendelkezik, és hogy mindez a jelen társadalmi berendezkedés melyik rétegében milyen mérvő népszerőség, és mekkora fenntartott egyedszám formájában realizálható. - Ez talán nem is annyira evidens mint ahogy azt elsıre gondolná az ember. A legtöbben talán kapásból rávágnák "legyen a fajta minél népszerőbb"! Azonban ez nem biztos, hogy valóban olyan jó. Ez nem csak elınyökkel jár! A Németjuhász, a Skótjuhász, a Dalmata és számtalan más fajta elhivatott tenyésztıi tudnak mesélni arról a hatásról amit egy fajta divatossá válása okoz. Szinte törvényszerően megjelennek a lelketlen, haszonlesı szaporítók, ami az állomány átlagos minıségének erıteljes leromlásához vezet. Emellett nem elhanyagolható, hogy a Komondor mint domináns, rusztikus pásztorkutyafajta nem való "akárkinek. Abban talán mindenki egyetért, hogy a fajta hosszú távú jövıjének biztosításához a jelenleginél nagyobb népszerőségre lenne szükség de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kor divatjának megfelelıen egy egyedi külsejő, de belsı tulajdonságait tekintve jellegtelen fajtát kell teremteni. Márpedig ha egy világszerte igazán népszerő divatkutyát akarunk, ami bárkinek a kezébe adható akkor bizonyos tulajdonságokat illetıen le kell mondanunk értékes örökségünkrıl. Ezzel szemben reális cél lehet, hogy a fajta iránti kereslet nem túlzott, de "egészséges" méretőre nıjön (és ezáltal biztonságosra duzzadhasson az állomány egyedszáma) a pásztorkutyások, tanyatulajdonosok, gazdálkodók, telephelyvezetık, vagy a jövıben a legnagyobb potenciális piacot jelentı egyszerő, házırzıt keresı családok - magyarul reális célközönség - körében. Véleményem szerint ehhez nem kell, hogy olyan kompromisszumot kössünk a tenyészcél meghatározásában, amivel megtagadnánk ısi hagyatékunkat. Mivel nem látok bele a klub eddigi statisztikáiba, nem tudom számszerősíteni a kívánt egyedszámot, ezt majd az elmúlt évek statisztikái alapján - közös döntéssel - lehet majd kitőzni. Amit még fontosnak tartok, hogy ez a cél nem csak a hazai állományra vonatkozik, hanem a külföldire is. Részcél kell, hogy legyen a hazai és a külföldi állományok kapcsolatának megvalósulása a tenyésztésben Konkrét Tenyészcél meghatározása A fentiek függvényében meg kell határoznunk, hogy a reális cél elérésének mik a szakmai feltételei. Magyarul, hogy milyen külsı-belsı tulajdonságokkal kell rendelkeznie az általunk ideálisnak tartott Komondornak ahhoz, hogy a kitőzött célt elérhessük, tehát meg kell határoznunk a tenyészcélt. Milyen legyen a harmadik évezred Komondora, hogy elérhetı legyen vele a fenti cél? Egészség - Ami az egészséget illeti, úgy gondolom, sem erkölcsi, sem gazdasági szempontból nem lehet kérdéses, hogy lehetıségeinkhez mérten a lehetı legegészségesebb állomány elérésére kell törekednünk Küllem - A küllemmel kapcsolatosan egyre gyakrabban hangoztatott kérdés a magasság növekedése. Sokfelıl hallom a marmagasság korlátozásának szükségszerőségét, abból az okból kifolyólag, hogy a 80 cm feletti méret már nem egészséges, hogy egy ekkora kutya már nem tud rendesen mozogni (pl. fedezni, harcolni), törvényszerőek a végtagproblémák, szívbetegségek, bélcsavarodás stb... és hogy egy ilyen - 6 -

7 kutya nem alkalmas munkavégzésre. Ez így ebben a formában nem igaz. Anatóliában, Közép-Ázsiában, de még Erdélyben is számtalan ellenpélda akad. Kangalok, Akbashok, Középázsiai-, és Kaukázusi juhászkutyák bizonyos típusai, sıt egyes romániai pásztorkutyák (Mioritic, Bukovinai) is vannak melyek 80 cm-es (és még nagyobb) marmagasság mellett fantasztikus mozgással, elnyőhetetlen fizikummal, szervezeti szilárdsággal, természetes szívóssággal rendelkezve bizonyítják az ellenkezıjét eredeti munkakörükben, a nyájak mellett. A Kailbakutya expedíciók személyes tapasztalatai, és számos elsı kézbıl származó ázsiai információ alapján kialakult véleményem szerint a túlzott tömegesség, a megfelelı szelekció és az egészségtudatos pároztatás hiánya, valamint a természetellenes tartástechnológia jóval nagyobb probléma mint a magasság. Ez persze nem jelenti azt, hogy törekedni kellene a magasság növekedésre, csupán azt, hogy nem ebben kell keresni az ilyen jellegő problémák fı okát, még akkor sem, ha valóban van összefüggés. Megfelelı egészségi állapot mellett a 80 cm feletti méret egy síkvidéki típusú pásztorkutyánál (mint pl. a Komondor, vagy a Kangal) önmagában nem lehet hiba. Ezt természetellenes lenne. (Gondoljunk csak Kovásznay Zsigmond 1877-es leírására: A kinıtt példányok magassága vállban cm-ig is terjed.) A küllemmel kapcsolatos következı kérdés az állomány szinten értelmezett küllemi homogenitás. Ma szinte mindenki dogmaként kezeli, hogy egy fajta, vagy egy tenyészet értékét az adja meg, hogy az állománya mennyire mutat egységes képet. Érdemes azonban megvizsgálni, hogy ez a modern felfogás valóban modern -e. Amikor a mai "civilizált kutyázás" gyermekcipıkben járt érthetıbb volt a homogenitásra való törekvés. Minden nemzet meg akarta határozni a maga fajtáit. A kutyák funkcionálisan mőködtek, de küllemben nagy volt a szórás (ma inkább fordított a helyzet). Mivel a használati érték fokozatosan elvesztette a jelentıségét, a hangsúly a küllemre helyezıdött. A tenyésztésben az számított értékes állománynak ami egységes képet mutatott akár fajta-, akár tenyészet tekintetében. Ez olyan szinten rögzült a fejekben, hogy egyes fajtáknál egész népcsoportok kulturális hagyatékát sikerült eltüntetni ezzel a jelszóval. Érdemes átgondolni, hogy a rendelkezésünkre álló populáció esetében megengedhetünk-e magunknak egy hosszú távon genetikai szőküléshez vezetı, természetellenes szemléletmódot, aminek semmi gyakorlati haszna sincs! Viselkedés, jellem - Tapasztalataim szerint a viselkedés, jellem kérdésében még inkább megoszlanak a vélemények. Az egyik, a konzervatívabb, hozzáállás azt képviseli, hogy törekedjünk a fajta ısi képességeinek megırzésére (visszaállítására) míg a másik oldal bizony nem tartaná szentségtörésnek az ısi tulajdonságok feláldozását a népszerőség, eladhatóság érdekében. Tapasztalataim alapján - szerintük az ısi tulajdonságok "kemény, vad, harapós" kutyákat jelentenek, amire nincs igény a XXI. sz.-i Európában. Úgy gondolják, hogy ma már nincs szükség arra, hogy a Komondorok megırizzék ısi tulajdonságaikat, mert többnyire már nem telepırzı, és fıleg nem nyájırzı szerepkörben élnek, hanem inkább családok mellett, illetve "show-kutyaként". Az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy az ısi illetve a mai "szerepkörök" olyan egymástól merıben különbözı tulajdonságokat igényelnek, amelyek kizárják egymást. Eddigi tapasztalataim szerint ez a vélekedés a hiányos ismeretekbıl fakad. Sokan úgy gondolják, hogy a kutyák "keménysége" egy egydimenziós fogalom. A skála egyik végén vannak az ellágyult, simulékony egyedek, a másik végén pedig a "vaddisznók" akik rettentı házırzık, de kezelhetetlenek és veszélyt jelentenek a családra is. Márpedig ez nem így van. Ha a kutyák (köznyelvben használatos) keménységét vizsgáljuk, nagyon fontos megkülönböztetni a megfelelı, stabil idegrendszerbıl fakadó bátorságot, az idegenekkel szembeni bizalmatlanságot és az agresszióra való hajlamot. A jó idegrendszer, a bátorság alapvetı (kellene, hogy legyen). Ez elvárás nem csak a pásztorkutyáknál, de még a vakvezetıknél is, pedig ott aztán végképp nem beszélhetünk vad kutyákról. Fontos megjegyezni, hogy a veleszületett bátorság hiánya nem pótolható szocializációval vagy képzéssel. A megfelelı szocializáció hozzásegítheti, hogy a hétköznapi élethelyzetekben elfogadhatóan viselkedjen, a kiképzés bátornak mutathatja sablonosan beállított helyzetekben (védıkarra fogatás) de ettıl a kutya nem lesz valóban bátor, egy újszerő elemekkel rátörı valódi krízishelyzetben ugyanúgy nem fog teljesíteni mint azelıtt. A bizalmatlanság, illetve az ırzı ösztönbıl fakadó bizalmatlanságra való hajlam megint csak elvárás egy pásztorkutyával szemben. Azon túlmenıen, hogy a standard így fogalmaz: - 7 -

8 "Bizalmatlan alaptermészető" azt hiszem a XXI. században is elvárhatjuk, hogy egy Komondornak ne kelljen megtanítani, hogy kit nem kell beengedni. A bizalmatlanság hiánya azonban közel sem akkora hiba mint a bátorságé. A bizalmatlanság megfelelı eszközökkel kiépíthetı (erre régen is volt példa). Az agresszióra való hajlam már nem feltétlenül kívánatos, ahogy nem is feltétlenül hiba. Attól függ, hogy milyen körülmények között milyen formában, és milyen intenzitással nyilvánul meg. Agressziónak számos formáját különbözteti meg az etológia. A tapasztalatok alapján mai környezetben ez csak a nagyon stabil, kiegyensúlyozott idegzető kutyáknál engedhetı meg, mert az ı esetükben megfelelı szocializáció mellett - ez természetes "területvédı, birtokló, táplálékvédı és oltalmazó agresszivitás", esetleg "domináns agresszivitás" formájában nyilvánul meg. Mindez megfelelı ösztönökkel rendelkezı (tehát pásztorkutyás tulajdonságait nem elvesztett) kutya esetében megfelelı tartás, nevelés esetén nem okoz problémát a család számára, normális körülmények között soha nem irányul a család ellen. Mindezek mellett az agresszióra való hajlamot a legjobb idegzető kutyák esetében sem tenném meg feltétlen elvárásnak, de hibának sem. Ezzel szemben a gyenge idegzető, kiegyensúlyozatlan kutyák esetében az agresszióra való hajlam nem kívánatos jelenség mert náluk ez leggyakrabban "félelmi agresszivitás" formájában tör elı, általában kiszámíthatatlanul - emberi nézıpontból - indokolatlan szituációkban. Eddigi ismereteim, tapasztalataim alapján pontosan az ısi tulajdonságaikat leginkább megırzı igazi pásztorkutyák a legalkalmasabbak a házırzés és a családba (és esetlegesen a többi állat alkotta falkába) történı beilleszkedés legharmonikusabb megvalósítására. Miért? Egész egyszerően azért mert évszázadokon (ezredeken) keresztül ez volt a feladatuk. Az, hogy a rájuk bízott "családot" (embereket, állatokat) minden körülmények között megvédjék és semmilyen körülmények között se bántsák. A jó pásztorkutya éppen azért rendkívüli, mert megbízható, kiegyensúlyozott, de ha szükség hozza kıkemény. Hogy miért alakult ki mégis a fent említett nem kívánatos "vaddisznó" kép? Azért mert amikor ezek a fajták elvesztették eredeti feladatkörüket tanyák, telepek láncos ırzıjeként fokozatosan veszítettek pásztorkutyás tulajdonságaikból. Itt már elég volt a bizalmatlanságra és az agresszióra való hajlamot preferálni, már nem volt létkérdés a kiegyensúlyozott, jó idegrendszerre, jó falkaösztönre irányuló szelekció, és a zsákmányszerzı ösztönre történı kontraszelekció. Emiatt egyes pásztorkutyafajták bizonyos vonalai valóban elmentek egy ilyen "kezelhetetlen" irányba. Ezeket viszont nem is tekinthetjük igazi pásztorkutyáknak, hiszen már a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy sem a nyáj, sem a család mellett nem megbízhatóak (kárt tesznek az állatokban, veszélyeztetik a gyermekeket, idıseket). Emellett a másik rossz hírt keltı jelenség a helytelen tartás, amely sokszor valóban kiváló kutyákat is rossz színben tüntet fel. A fajta jövıje szempontjából tehát létfontosságú megkülönböztetni az igazi pásztorkutyás egyedeket, melyek alaptermészetüket tekintve mind az eredeti munkavégzésre, mind a modern telepek ırzésére, (és ami talán ma a legfontosabb) mind a családba történı beilleszkedésre a legalkalmasabbak, azoktól, amelyek bár keménynek mutatkoznak de családi házırzınek nem alkalmasak, és azoktól, amelyek minden tekintetben elveszítették a fajtára egykor jellemzı tulajdonságaikat - hétköznapi szóhasználattal élve ellágyultak. Ha kizárólag a gyakorlati (hosszú távon nézve anyagi) szempontokat tartjuk szem elıtt akkor sem indokolt tehát, hogy letérjünk az ısi útról, és hogy igazi pásztorkutya helyett társasági kutyát csináljunk a Komondorból. Nem, hiszen ha visszatérünk az eredeti kérdéshez, hogy "milyennek kell lennie a harmadik évezred Komondorának ahhoz, hogy elérhessük a kívánt célt (az egészséges népszerőséget a reális célközönség szemében)" láthatjuk, hogy nem az kell, hogy modernizálódjon, hanem az, hogy javuljon a fajta. Mindehhez semmiféle új tulajdonság nem kell, hogy megjelenjen, viszont a meglevık megtartására, helyreállítására törekedni kell. Emellett azonban van ennek a kérdésnek egy másik - legalább ilyen súlyos - vetülete: Ha mindez nem így lenne akkor is nagyon komoly morális kérdés lenne egy új tenyészcél meghatározása hiszen a Komondor mint ısi magyar pásztorkutyafajta, nemzeti kincs. Abban a formában ahogyan azt ıseink a természet segítségével kialakították. Mindez óriási felelısséget jelent. Ha valaki át akarná alakíttatni a Jáki templomot, a Halászbástyát, vagy a Lánchidat mondván, hogy nem korszerő, és valami újszerő dolgot akarna helyettük, mit szólnánk? - 8 -

9 Beláthatatlan felelıtlenségnek minısülne Nemzeti kultúránk évszázados (évezredes) múlttal rendelkezı kincsének egyéni elvárások (anyagi érdekek) alapján történı eltorzítása. Még egy fontos dolog: Amennyiben mindezen érvek ellenére is úgy döntene a klub, hogy nekünk modern társasági kutya kell, egyszerően elkerülhetetlen a standard szövegének és az összes fajtaismertetınek a megváltoztatása, hiszen mindezen leírások szöges ellentétben állnának ezzel, és így ezt a vásárlóerı megtévesztésének lehetne minısíteni, aminek kellemetlen jogi következményei lehetnének

10 2. TENYÉSZTÉSI PROGRAMTERV Egy olyan tenyésztési programot kell elfogadni ami a kívánt tenyészcél - közvetve a végsı cél - eléréséhez vezet. Ahhoz, hogy elinduljunk a kívánt cél felé elıször azt kell meghatároznunk, hogy egyáltalán hol állunk, és ennek függvényében kell meghatározni az irányt! Amikor Komondorosokkal beszélgetve szóba kerül, hogy kit mi fogott meg ezekben a kutyákban, vagy csak megkéri ıket az ember, hogy jellemezzék a fajtát, a tulajdonosok, tenyésztık, vagy egyszerő fajtakedvelık, szinte kivétel nélkül lelkesen és hosszasan áradoznak a rettenthetetlen bátorságról, megfélemlíthetetlenségrıl, ısi természetességrıl, szívósságról, egészségrıl, dominanciáról, kiváló védı ösztönökrıl, kiegyensúlyozottságról, a családdal szemben mutatott megbízhatóságról, az évszázados Magyar hagyományokról és sok-sok hasonlóan felemelı dologról. Ha áttanulmányozzuk az ısi leírásokat, az elmúlt évtizedekben megjelent könyveket, a közelmúltban kiadott újságcikkeket, a rádiós és televíziós fajtaismertetıket, a Hungária Komondor Klub hivatalos honlapján szereplı szöveget, vagy akár magát a hivatalos standard-et azt tapasztaljuk, hogy kivétel nélkül ugyanerrıl szólnak. A Komondornál persze jellemzı az egyedi külsı, a sajátos szırzet, de mint ahogy azt a fenti dokumentumok tartalma is mutatja a Komondor elsısorban nem ettıl Komondor. A fent említett belsı tulajdonságokat és az egészséget, szívósságot sokáig szinte mindenki a fajta egyértelmő jellemzıinek tartotta, és úgy emlegette mint valami evidenciát. Ma már azonban egyre nyilvánvalóbb, hogy mint minden fajtának, a Komondornak is megvannak a maga problémái. Természetes, hogy ha meg akarjuk tartani az ısi fajtajellegeket, és egészséges állományt akarunk, akkor nem lehet sötétben tapogatózva tenyészteni. A szabad szemmel nem látható öröklıdı betegségeket, és a hétköznapi szituációk alapján nem megítélhetı belsı tulajdonságokat, szőrni, vizsgálni kell méghozzá intézményesített, egységesített módon. Ez nem csak a vevıknek, de a minıségi munkára törekvı tenyésztıknek is érdeke Állományfelmérés Ahhoz, hogy a kitőzött tenyészcélhoz közelítsünk a fajtagazda klubnak reális képet kell kapnia az állomány valós helyzetérıl, ehhez minden eddiginél részletesebb felmérésekre van szükség A tenyészcél és az eredmények összevetése A felmért állomány állapotát a tenyészcéllal összevetve meg kell határozni a pozitívumokat és a negatívumokat. Ma már felsorolni is nehéz hányfajta öröklıdı problémával kell szembenéznie a tenyésztı szervezeteknek ((pl. csak a szemekkel kapcsolatosan: CEA (Collie Eye Anomalie), RD (Retina Dysplasia), PRA (Progressive Retinal Atrophy), Cat (Cataracta), PHTVL (Persistent Hyperplastic Tunica Vasculosa Lentis) stb.)). Meg kell próbálnunk az állomány minél nagyobb szegmensét egy elızetes szőrés sorozatba bevonni, annak érdekében, hogy információt kapjunk arra vonatkozóan, hogy a továbbiakban mely területekre kell fokozottabb figyelmet fordítani, és melyik az, ami kevésbé érinti a fajtát. Ha mindezt elhalasztjuk, szinte visszafordíthatatlan károk következhetnek be. A felmérés és a regisztrálás ki kell, hogy terjedjen az alaptermészet felmérésre, az egészségügyi szőrésekre, a mozgásra és természetesen a küllemre. Ahhoz, hogy a késıbbi értékeléseknél megfelelı súlyozást tudjunk adni a különbözı paramétereknek, és hogy a tenyészthetıségi kategóriákat megfelelıen meghatározhassuk ez egyszerően elengedhetetlen (amint azt látni fogjuk a pontban) A problémák okainak feltárása. Meg kell keresni a negatívumok okait, és megoldást kell keresni mindezek megszüntetésére. Az eddigi tesztek és egyéb tapasztalatok alapján én a következıkben látom a probléma okát: A XX. Század elsı felének történéseit, fıként a világháborúk eseményeinek hatásait nem lehet figyelmen

11 kívül hagyni amikor a mai Komondort az ısi leírásokhoz hasonlítjuk. Mindamellett a leglényegesebb kérdés, hogy milyen hatásrendszer, és milyen szelekció eredményezte a fajta legjellemzıbb tulajdonságait. Érdemes belegondolni, hogy miben különbözik mindettıl, és legfıképpen mit eredményez az a fajta kutyázási kultúra amiben élünk és amit mőködtetünk. Kevesen tudatosítják annak a felelısségét, hogy a nemzetközi szintrıl ránk kényszerített modern, show-orientált rendszerbe beilleszkedve hozzájárulunk kedvenc fajtánk leromlásához, és évezredes kultúránk egy különlegesen értékes szeletét tehetjük tönkre - persze nem szándékosan-, megfosztva a következı nemzedékeket ettıl a csodától. Akinek volt alkalma testközelbıl tanulmányozni a ma is mőködı pásztorkultúrákat ráadásul olyan helyen ahol a nagyragadozók jelenléte és a regionális gazdasági helyzet miatt a munkaképes pásztorkutya ma is a túlélés és a megélhetés záloga tisztában van vele, hogy a tenyésztést elsısorban gyakorlati szempontok határozzák meg. Ott nem nagyon foglalkoznak a kutyák küllemével, de ha igen akkor az csakis másodlagos szempont lehet a használhatóság mögött. Jórészt ugyan ez a jól ismert, szigorú és sokszor kegyetlen szelekció tette a Komondort is azzá, ami miatt becsüljük és szeretjük. A mai "nyugati-típusú" (FCI-rendszerő) kutyás-kultúrákban a tenyészegyedek értékét más viszonyítási rendszer híján - a kiállítási eredmények határozzák meg. A kiállítási eredményekhez szükséges értékmérı tulajdonságok nem egyeznek a fajta jellegzetességeit eredményezı szelekciós elvárásoknak megfelelı értékmérı tulajdonságokkal. Ebbıl következik, hogy a kiállítási-, illetve a hagyományos szempontok szerinti tenyésztés egészen más karakterő kutyákat eredményez. Amíg egykoron a gyenge idegzető, vagy örökletes fizikális betegséggel terhelt kutyáknak nem nagyon volt alkalmuk tovább örökíteni tulajdonságaikat addig ma egy ilyen kutya megfelelı szocializációval probléma nélkül teljesítheti a tenyészszemlén és a kiállításokon elvárt minimumot, és ha megfelelı külsıvel rendelkezik évekre meghatározza a tenyészállomány jó részének az alakulását. Sok esetben egészségesebb, jobb idegrendszerő kutyák háttérbe szorulnak a tenyésztésben, ha kevésbé kívánatos küllemi jegyekkel rendelkeznek. Márpedig a szélsıségek jó szülıpártól származó alomban is megjelenhetnek, és ha évtizedeken keresztül nincsenek kiszelektálva, akkor az állomány átlagos minıségét folyamatosan rontják. A XX. század elején, amikor a mai kutyatenyésztési kultúra elkezdett kialakulni megengedhetı volt a tenyésztésnek ez a metódusa Sok jó kutya közül kellett kiválogatni a szépeket, típusosakat. Ám idıvel az állomány felhígult, sıt a dolog olyannyira megfordult, hogy ma már a szép kutyák közül kellene kiválogatni a jókat. Mindehhez még hozzáadódik a homogenitásra való túlzott törekvés. Ez természetesen nem könnyő. Fıként azért nem, mert mindez nem egyezik a rövid távú anyagi érdekeinkkel. Amíg azonos értéket képvisel a születetten bátor kutya a gyenge idegzető alomtestvérével szinte természetes, hogy a tenyésztık zöme minden fizikailag egészséges (vagy ránézésre annak tőnı) kiskutyát azonos módon igyekszik értékesíteni. Könnyen belátható azonban, hogy hosszú távon mindez anyagilag is megbosszulja magát. Ha a negatív jelenségek tovább terjednek a fajta jó híre egyre több csorbát fog szenvedni. Azt nem érdemes vitatni, hogy a pásztorkutyák kialakulását eredményezı körülményeket és szelekciós hatásokat ma Magyarországon már nem tudjuk tökéletesen megvalósítani. Ezért ha nem akarunk beletörıdni a nem kívánt tendenciák végzetes elfajulásába elengedhetetlen egy olyan tenyésztési rendszer kidolgozása amely azokat az egyedeket preferálja amelyek külsı-belsı tulajdonságaikban leginkább megközelítik az (elméletben létezı) ideális KOMONDORT A tenyésztési problémák kezelése A tenyésztési programnak meglátásom szerint három problémaszintet kell kezelnie: A tenyészérték problémaszintje Meg kell oldani, hogy a kutyák tenyészértéke és piaci értéke a lehetı legjobban konvergáljon, tehát közelítsen egymáshoz. A szakmai szempontból is valóban értékes egyedek legyenek az ismert, elismert és népszerő "sztárok"

12 Ahogy azt fentebb is írtam, a mai társadalmi, gazdasági berendezkedésnek megfelelıen egy-egy kutya tenyészértéke szinte egyenlı az ı - illetve a tıle várható utódok - piaci értékével. Ezt pedig más viszonyítási rendszer híján az FCI rendszerő kiállítások, illetve az ott elért eredmények határozzák meg. Nyilvánvaló, hogy az erkölcsi és az anyagi siker érdekében a tenyésztı is ezeket, a kiállításokon sikeres egyedeket preferálja. Mivel a piaci érték jelentıségén a XXI. Században, Európában változtatni gyakorlatilag lehetetlen, arra kell törekedni, hogy a kutyák piaci értéke a lehetı legharmonikusabb arányban legyen a kívánt céloknak megfelelı tenyészértékkel. Ennek megvalósítására két lehetıséget látok: Az egyik; azt elérni, hogy a kutya piaci értékét ne a (nemzetközileg elismert) kiállításokon szerezhetı címek határozzák meg, hanem egy attól független, átfogóbb szakmai értékelési rendszer. A másik lehetıség egy olyan rendszer kidolgozása, ami nem ellensúlyozni, hanem kiegészíteni próbálja a kiállítások eredményeit. Az elsı esetben a hagyományos kiállítások mellett egy olyan széles körben elérhetı tájékozódási lehetıséget kell szolgáltatni a vásárlóerınek, ami egyértelmően ellensúlyozni tudja a HCH, ICH és egyéb címek jelentıségét. Ez hatalmas munkát és rengeteg idıt jelent, hiszen a vásárlóerı, az egész kutyás társadalom számára ismertté, és elismertté kell tenni az új rendszert. Akár egy más jellegő kiállítás sorozatról, akár egy a klub által (vagy magánkezdeményezésbıl) kiírt klubsztárhoz hasonló, az FCI címekkel szemben szakmai (alaptermészet, egészségügyi szőrések) alapon propagált különféle címekrıl lenne szó. Mindemellett érdekeltté kell tenni a tenyésztıket, hogy törekedjenek az új szakmai kihívásoknak megfelelni. Erre lehetıséget adhatnak a tenyésztıszervezet által kiírt, szakmai alapon elnyerhetı éves díjak (pl. év tenyésztıje, év kutyája stb.) melyek a késıbbiekben a klub honlapjára, és a hirdetésekbe felkerülve a vásárlóerıt is hozzásegíthetik a tájékozódáshoz. A második esetben nem a kiállítási címekkel való versengésrıl lenne szó, hanem azoknak egy értékesebb tartalommal való megtöltésérıl. Ebben a formában a tenyészszemlén elért eredmény (ahol elsısorban a kutya öröklött adottságain van a hangsúly, nem a show jellegő felkészítettségen), valamint az egészségügyi szőrések jelentısége felértékelıdne, hiszen az ezekbıl számított pontértékek összegéhez adódnának hozzá a kiállításokon helyben szerzett pontok és az így kapott teljes összeg adná az adott kiállításon felálló sorrendet is. Ennek megvalósítása a gyakorlatban minden bizonnyal komoly nehézségeket jelent (tekintve, hogy mindezt nemzetközileg elfogadottá kell tenni), de ez a megoldás adná a legeredményesebb rendszert. Így lehetne legjobban elérni hogy, a kiállítási címek és ebbıl adódóan a kutyák piaci értéke a legközelebb álljon a legjobb tudásunk szerint valósnak vélt tenyészértékhez. A kiállítás küllembírója a helyben adott pontok meghatározásakor ezentúl jogosan mondhatná, hogy "showról lévén szó...". Végre jogosan részesítené elınyben a jobban felkészített kutyát a koszosan, trehányan felvezetettel szemben...stb. Bármelyik alternatívát választjuk ahhoz, hogy a fajta minıségének általános és átlagos leromlását megállíthassuk, illetve, hogy ezt a tendenciát megfordítsuk, a címek kiérdemlésének/kiosztásának jelenleg mőködı formájához képeset két alapvetı változásra van szükség. Az elsı, hogy a szinte kizárólag a küllemi tulajdonságokra irányuló értékelés helyett a kutyák megítélésében nagyobb hangsúlyt kell adni az egészségnek, és a belsı tulajdonságoknak. A második, hogy a rendszer sajátosságait úgy kell kialakítani, hogy egy egyed értékelésekor az öröklıdı tulajdonságok kerüljenek elıtérbe. A szır köntös ápoltságát és a profi ring dresszúrát pl. nyilvánvalóan nem örökíti tovább a kutya. ;-) Mivel az FCI-MEOE kiállítások lebonyolítását nem lehet alapvetıen megváltoztatni (csak az értékelést) értelemszerően a tenyészszemlére, az ott elért eredményekre, és a jellemzı egészségügyi problémák kiszőrésére kell nagyobb hangsúlyt helyezni. A kiállításokkal szemben a tenyészszemlén lehetıség nyílik egy részletesebb, szakmaibb értékelésre mely magába foglalhatja a kutya belsı tulajdonságainak vizsgálatát is A szelekció-preferencia problémaszintje A megfelelı szelekció problémaszintjén elıremutató módon kell szabályozni az egyedek tenyészthetıségét. Nem véletlen, hogy egyre több fajtagazda szervezet (pl. Hungária Kuvasz Klub, Karakán Klub... stb.) nyúl a tenyészszemlék megreformálásához, és az egészségügyi szőrések bevezetéséhez, hiszen ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy csak így lehet ellensúlyozni a küllemtenyésztés negatív hatásait. A bevett szokás, egy a fajtára jellemzı alaptermészet vizsgálat és ezzel párhuzamosan az egészségügyi szőrések

13 kötelezıvé tétele, amelyeken elvárt minimum szintek meghatározásával igyekeznek kiszelektálni a leggyengébb egyedeket. Ez mindenképpen elırelépés, hiszen a súlyosan beteg, és a kirívóan gyenge idegrendszerő kutyák nem rontják tovább az állomány minıségét. Azonban ezeknek a programoknak is vannak olyan hiányosságai, amin bıven lehet javítani: A minimum elvárásokat gyakorlatilag nem lehet az ideálisnak tekinthetı szintre helyezni, hiszen ha minden tekintetben szigorú (elvben ideális) elvárásokat támasztanának gyakorlatilag az állomány nagy része kihullana a rostán, és fıleg a kis egyedszámú fajták esetén ez szintén végzetesnek bizonyulna. Nehéz eldönteni és egyértelmően meghatározni, hogy mely paramétereket illetıen milyen mértékben kell csökkenteni a minimum szinteket. Ha a minimum szintek túl alacsonyra kerülnek a kevésbé kívánatos tulajdonságokat hordozók tovább terhelhetik az állományt. Ha túl magasra, olyanok is kiesnek, akik egyegy tulajdonságot tekintve, ugyan gyengék, de egyéb értékeiket tekintetve (tudatos párosítással) a fajta javára válhatnának. Emellett ezeknek a rendszereknek a legnagyobb problémája, hogy azon egyedek között, akik megfelelnek a (fentiekbıl következıen kényszerőségbıl engedékenyebb) minimum követelményeknek továbbra is a küllemi jegyek fognak dönteni. Egy egészségileg, idegrendszerileg kiemelkedı kutya továbbra sem élvez semmi elınyt azzal a fajtatársával szemben, aki ezekbıl a szempontokból épphogy csak tenyészthetınek minısült. Tenyészértékük, és ennek következtében a fajtára gyakorolt hatásuk tekintetében továbbra is az fog dönteni, hogy melyikük felel meg jobban az adott kor küllemi elvárásainak, "trendjeinek", illetve (a mai kiállítási gyakorlatot ismerve), hogy milyen körülmények között tartják ıket, miként vannak szocializálva, hogyan készítik fel ıket a show eseményekre, hogyan vezetik fel ıket. Ez, mint tudjuk, ma nem áll "tökéletes" összhangban az ısi rusztikus pásztorkutya képével... Ahhoz, hogy ezeket a hibákat kiküszöböljük, egy átfogó, részletes és súlyozott pontrendszerre van szükség. Átfogó kell, hogy legyen, hiszen minden olyan tulajdonságot figyelembe kell venni ami a fajtára jellemzı. Részletesnek kell lennie, hogy az adott egyed erısségei-hiányosságai jól meghatározhatók- és a tenyésztésben figyelembe vehetık legyenek. A szempontrendszer súlyozásával elérhetı, hogy egy adott kutya értékének meghatározásakor a fajtára jellemzı, valóban lényeges tulajdonságok kapják a nagyobb hangsúlyt. (pl. ma egy hiányos szırzet, egy kunkorodó-, vagy nem megfelelı hosszúságú farok nagyobb hátrányt jelent mint egy közepes csípıizületi diszplázia, a fajtához méltatlan idegrendszerrıl nem is beszélve ) A rendszernek olyan sajátosságokkal kell rendelkeznie, amelynek eredményképpen egyfelıl a kiemelkedıen jó kutyák valóban kiemelt megbecsülést, és szerepet kapnak a tenyésztésben, másfelıl nem esik ki annyi kutya, ami miatt a fajta, vagy akár egy-egy tenyészet helyzete ellehetetlenedne. Fontos szempont, hogy a hangsúly az örökletes tulajdonságokon legyen, mert ezek azok, amik a jövı generációk számára továbbadhatók, és így a fajta jövıjét meghatározzák. Ahhoz, hogy az állományra a legjobb hatást gyakoroljuk, nem elég egy összesített pontrendszer szerinti sorrend felállítása, hiszen ez nem jelenti automatikusan a problémák kiküszöbölését (pl. két kiemelkedıen magas pontértékő, de azonos problémákkal rendelkezı kutya párosítása). Ügyelni kell továbbá a beltenyésztettség problémájára. Ennek a résznek a konkrét kidolgozása még további - szakemberekkel való - egyeztetéseket igényel ezért csak az alapelvet írom le: A II. világháború történései komoly csapást mértek a fajtára. Az akkor elszenvedett genetikai szőkülést tetézi a "sztár-jelenség". Egy-egy felkapott egyed más értékes egyedek rovására befedezi a fél országot, miközben a fedezı kanok "foglalkoztatottsága" nem mindig van arányban a minıségükkel. Az amúgy sem nagy állománynak csak egy kis része vesz részt a tenyésztésben. Fokozza a problémát, hogy ha a tenyésztık klikkekbe tömörülve dolgoznak, akkor további (kritikus) genetikai szőkülés fog bekövetkezni, hiszen az egyes vonalak nem frissítik egymást. Ha ez nem lenne elég, további szőkülést jelent az állomány egy részének a törzskönyvezési rendszerbıl való kiesése. Ez jelenleg visszafordíthatatlan folyamat. A leendı tenyésztési tanácsnak újra kell gondolnia a törzskönyv nélküli állomány egyedeinek regisztrációját, és a tenyésztésbe történı bevonásának (feltételekhez kötött) engedélyezését. Cél, hogy a meglévı állomány minél nagyobb szegmense be legyen vonva a tenyésztésbe. Cél a beltenyésztett alcsoportok kialakulásának megelızése (egy pici érdekesség: ). Ennek a jelenségnek a szabályozására ad lehetıséget (ha nem is tökéleteset) a rokontenyésztettségi

14 együttható. Az alapelv az, hogy a rendszer ösztönözze a tenyésztıket a genetikailag távoli vonalak bevonására. Természetesen ezt a kutya többi értékmérı tulajdonságával együtt kell kezelni. Ugyanakkor lehetıséget kell teremteni pl. a tudatos vonaltenyésztésre is (ami ugye magas rokonsági fokokkal jár) hiszen tudjuk, hogy ez - bár "kétélő fegyver" - rendkívül hatékony tud lenni ha tudatos párosításokkal és fegyelmezett szelekcióval társul. Ha megfigyeljük hogy mőködik a pásztorkutyák szaporodása "természetes" körülmények között, láthatjuk, hogy bizony sok esetben nem-tudatos vonaltenyésztés folyik. A falkában gyakran az "erısebb kutya párosodik" alapon zajlik az élet (ha a kanok túlzásba viszik a rivalizációt esetleg egyet-egyet kiherélnek). Nem ritka, hogy két-három generáció van jelen különbözı leosztású szoros rokoni kapcsolatban. Persze mindez csak azért tud mőködni, mert a szaporulat "le van fölözve" ami sokszor kegyetlen módon történik. Pozitívumok, negatívumok egyaránt rögzülhetnek csakhogy az utóbbiak durván le vannak metszve a szelekcióval. A bácsnak nem kell ehhez genetikát tanulnia, egyszerően amelyik kutya jó az marad amelyik nem az megy. Amíg jönnek a használható kölykök megy a maga módján, aztán abban a pillanatban, amikor a munkaképességek terén visszaesés jelentkezik a bács kénytelen frissíteni máshonnan. A tenyészthetıségi kategóriákat, úgy kell kialakítani, hogy egyfelıl korlátozzon, másfelıl segítsen. Az alacsonyabb kategóriájú kutyákat értelemszerően jobban kell korlátozni. Ha gyenge minıségő kutyákkal akar valaki magas rokonsági fokú párosítást végezni az gyanús. A tudatosságnál valószínőbb a kényelmesség, vagy az anyagiasság... Nagy az esélye a hibák rögzülésének. A legfelsı kategóriáknál szabad a pálya hiszen egyrészt kiemelkedı minıségő kutyával jobban meggondolja a tenyésztı, hogy kivel párosít, másrészt itt nagyobb eséllyel rögzülnek pozitívumok, ám amint megjelenik egy alacsony paraméter-pár átlag (olyan jellegő hiba, ami a mindkét egyedben fellelhetı) a magas rokonsági fok korlátozva van, hogy ez ne rögzüljön. A dörzsöltekben egybıl felmerül, hogy az egész nem ér semmit, ha a kutyák félre vannak törzskönyvezve (magyarul, pl. nem azok a szülık, akik a papíron szerepelnek) hiszen a képlet teljesen fals értéket ad. Ez valóban így lesz az elején - egy darabig. De ennek a jelenségnek a visszaszorítását hivatott elérni a tervezett alomellenırzés, a DNS mintavétel, és az utódok és rokonok alapján számított korrekciós tényezı (aminek hatásához persze idı kell). Ez azt jelenti, hogy a kutya összértékét korrigálja az utódainak a minısége. Hogy pontosan milyen képlet alapján történik, szintén további egyeztetések függvénye, de a lényeg, hogy nem csak a kutya fenotípusa számít, hanem az is, hogy mit örökít. Tudjuk, hogy vannak kutyák akik önmagukban kiválóak, de az utódaik meg sem közelítik, és vannak kutyák akik nem kiemelkedık, de annál jobb anyagot örökítenek. Értelemszerően a tenyésztésben a fajta érdekeit szem elıtt tartva az utóbbi az értékesebb egyed. Innentıl kezdve, ha valakinek van egy ilyen értékes kutyája nem fog az ı nevére törzskönyveztetni egy kevésbé értékes, gyengébb örökítı képességő kutyától származó almot, hiszen a gyenge utódok lehúzzák az értékes kutyájának a korrigált összértékét, és egyszerően leértékelik a kutyáját. Magyarul a tenyésztı érdekeltté válik a korrekt törzskönyvezésben. A tenyészszemlén és az egészségügyi szőréseken elért eredmények külön szekciói alapján egyedi értékhatárokat, kell meghatározni. A tenyészthetıségi fokozatokat ezek alapján kell meghatározni úgy, hogy egyszerre, korlátozást és segítséget is nyújtson mind a tenyésztınek, mind a potenciális vevınek. Kategóriák szerint: A. Tenyésztésre javasolt: Azok a kutyák akik összértéküket tekintve kiemelkedık és semmilyen tekintetben sem rendelkeznek súlyos hibákkal. Az A kategóriás kutyák, A, B és C kategóriájú, valamint olyan D kategóriájú kutyákkal pároztathatók amelyekkel a Wright-képlettel számított rokontenyésztettségi együttható a születendı kölyköket illetıen a kívánt tartományba esik. B. Feltételek mellett tenyésztésre javasolt: Olyan kutyák akik összértéküket tekintve kiemelkedık, de egy vagy több szempontból súlyosnak tekinthetı hibával rendelkeznek. A B kategóriás kutyák A kategóriás, valamint olyan B és C kategóriájú kutyákkal pároztathatók amelyek az ı hibáikat ellensúlyozzák, tehát minden paraméter-pár átlaga eléri a kívánt szintet, valamint olyan D kategóriájú kutyákkal, amelyekkel minden paraméter-pár átlaga eléri a kívánt szintet, és emellett a Wright-képlettel számított rokontenyésztettségi együttható a születendı kölyköket illetıen a kívánt tartományba esik. C. Tenyészthetı: Azon kutyák akik az összeredményt tekintve megfeleltek, és súlyosnak

15 tekinthetı hibákkal sem rendelkeznek. A C kategóriájú kutyák A kategóriás, és olyan B kategóriás kutyákkal pároztathatók akikkel minden paraméter-pár átlaga eléri a kívánt szintet, valamint olyan C kategóriás kutyákkal, akikkel minden paraméter-pár átlaga eléri a kívánt szintet, és emellett a Wright-képlettel számított rokontenyésztettségi együttható a születendı kölyköket illetıen a kívánt tartományba esik. D. Feltételek mellett tenyészthetı: Azon kutyák akik az összeredményt tekintve megfeleltek és emellett egy vagy több szempontból súlyosnak tekinthetı hibával rendelkeznek. A D kategóriájú kutyák olyan A kategóriájú kutyákkal pároztathatók amelyekkel a Wright-képlettel számított rokontenyésztettségi együttható a születendı kölyköket illetıen a kívánt tartományba esik, valamint olyan B kategóriájú kutyákkal, amelyekkel egymás hibáit ellensúlyozzák, tehát minden paraméter-pár átlaga eléri a kívánt szintet, és emellett a Wright-képlettel számított rokontenyésztettségi együttható a születendı kölyköket illetıen a kívánt tartományba esik. E. Tenyésztésre nem alkalmas. Azon kutyák akik az összértéküket tekintve nem feleltek meg, vagy bármely szempontból kirívóan súlyos hibával rendelkeznek. Ahhoz, hogy a fent használt fogalmakat (kiemelkedı, megfelelt, súlyos hiba, kirívóan súlyos hiba, kívánt szint, kívánt tartomány) minden paraméterre külön ésszerően meg tudjuk határozni, elengedhetetlen a pontban említett átfogó állapotfelmérés Az egyedek elbírálásának problémaszintje Biztosítani kell, az egyedek alaposabb felmérését, majd a helyes irányt adó értékelést, és a különbözı tulajdonságok megfelelı súlyozását. Ahhoz, hogy egy "a kívánt cél" irányába mutató pontrendszert alakíthassunk ki, nem lehet másból kiindulni, mint a legalapvetıbb kérdésbıl: "mitıl Komondor a Komondor???". Az ez irányú tájékozódásban segítségünkre lehetnek az ısi fajtaleírások is, valamint a hivatalos fajtastandard. Itt a származást követıen máris olvashatjuk az elsı és legfontosabb információt: Pásztorkutya! A legjellemzıbb tulajdonság, amiben a pásztorkutyák különböznek a vadászkutyáktól, a mentıkutyáktól, az ırzı-védı fajtáktól, a társasági kutyáktól vagy akár a terelı juhászkutyáktól az nyilvánvalóan a viselkedés, a jellem. Sıt még a különbözı pásztorkutya fajták között sem csak a küllemi változatosság adja az egyediséget. Hogyan is vezethetne jó eredményre egy olyan rendszer, amelyben egy Komondor és egy Bichon tenyészértékét szinte teljesen azonos szempontrendszerbıl adódó, teljesen azonos eljárás során kiadott címek adják???

16 Egy Komondor értékelésénél, tehát elsıdlegesnek kell lennie a belsı tulajdonságoknak. Ahogy egykoron a pásztor se preferálta a gyáva, a haszonállatra veszélyt jelentı, falkába beilleszkedni nem tudó, mindenféle ırzıösztönnek, (idegenekkel szembeni) bizalmatlanságnak híján levı kutyát, úgy ma sem kívánatos egy gyenge idegzető, kiszámíthatatlan, a család és a háziállatok alkotta falka számára problémát jelentı, házırzésre sem alkalmas komondor. Függetlenül attól, hogy minden fajtára érvényes, a másik legfontosabb dolog az egészség (és ezzel összefüggésben a mozgás). Talán nem szükséges túlmagyarázni, hogy a pásztorkodás virágzásának idején sem hagyott jelentıs genetikai lenyomatot a fajta történetében egy betegségre hajlamos egyed. És azt sem, hogy ma is kötelességünk erre törekedni, egyrészt állatvédelmi okokból, másrészt a vásárlóerı megtartása miatt. A harmadik, a mai piaci viszonyok szempontjából szintén nem elhanyagolható oldal a küllem. Mindezek alapján a következı értékek adódnak (elızetes kalkuláció): A tenyészszemle lebonyolításáról, az új tenyésztési tanács megalakulása után egy külön anyagot fogok benyújtani, ahol részletezem majd az alaptermészet felmérést, és az egészségügyi szőrések integrálásának lehetıségeit. Az alaptermészet felmérésnél arra kell törekedni, hogy a lehetıségekhez mérten az örökletes tulajdonságokat, azon belül az pontnak megfelelıen a jellegzetes pásztorkutyás tulajdonságokat helyezzük elıtérbe

17 2.3. Digitális adatbázis létrehozása Egy olyan informatív, részben nyilvános digitális adatbázist, kell kidolgozni ami megkönnyíti a tenyésztık és a tájékozódó potenciális vásárlók dolgát. A tenyészszemlék bírálatainak, és az egészségügyi szőrések eredményeinek számszerősített adatait, egy (Hungária Kuvasz Klubnál is alkalmazott) Excel táblázatba beírva pillanatok alatt elkészíthetı egy adott kutya kategorizálása. Az excel fájlt az internetes adatbázishoz rendelve szintén viszonylag egyszerő módon kaphatunk átfogó képet a tenyészállományról. Egy ilyen adatbázishoz többféle kezelı felület rendelhetı, hozzá. Megoldható pl. hogy az érdeklıdı potenciális vásárló, a maga igényeinek megfelelıen kereshessen rá bizonyos egyedekre. Ha valaki ırkutyát akar, akkor a munkaképességek szerint listázhat, ha valaki show-kutyát akkor aszerint stb. Ennél is hasznosabb lehet a tenyésztık számára, hogy (egy csak nekik fenntartott hozzáféréssel) számukra lényeges paraméterek szerint kereshessenek (pigment, csípı, rokontenyésztettségi együttható, tenyészthetıségi kategória stb.) Gazdasági program Bár nem tartozik közvetlenül a tenyésztési kérdésekhez, mégis szükséges egy pár szóban kitérni erre is. Nyilván mindenkiben felmerült, hogy mindez az eddigiekhez képest többletkiadást fog eredményezni a Klub számára. Pályázatírókkal folytatott elızetes egyeztetések alapján reális esélyét látom, hogy egy ilyen programra a HKK támogatást kapjon. Összegzés Tisztában vagyok vele, hogy mindez elsı olvasásra túl sok. Természetes, hogy mindezt csak fokozatosan, lépésrıl lépésre lehet megvalósítani, a tenyésztık lehetıségeinek figyelembe vételével. Sıt, nyilván lesznek olyan dolgok, amelyeket menet közben az újabb és újabb tapasztalatok alapján átértékelünk, finomítunk, vagy akár végleg elvetünk. Ha ezt a programot meg lehet valósítani, az csakis összefogással érhetı el. A Tenyésztési tanácsnak és a tenyésztıknek együtt kell mőködniük. Hogy elérhessük a közös célt, nemzeti kincsünk megırzését, felemelését. Nagy András Budapest, Április

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN A sikeres vállalkozások vezetıi mindannyian egyetértenek abban, hogy az irányítás során folyamatosan szem elıtt kell tartani a vállalkozás

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Versenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

Versenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Versenytanács 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-190/2001/76. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Diákhitel Központ Rt. (Budapest) ellen gazdasági erıfölénnyel való visszaélés

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt

Részletesebben

Miért olyan fontos a minıségi pont?

Miért olyan fontos a minıségi pont? A fiókban látható konkrét minıségi pont értékek egy olyan általános számítás eredményei, ami a kulcsszó tökéletes egyezése esetére érvényesek. Miért olyan fontos a minıségi pont? A minıségi pont három

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

NEVELİTESTÜLETI VÉLEMÉNY

NEVELİTESTÜLETI VÉLEMÉNY NEVELİTESTÜLETI VÉLEMÉNY GERİCS IBOLYA PÁLYÁZATÁRÓL (Corvin Mátyás Gimnázium és Szakközépiskola intézményvezetıi munkakör betöltésére kiírt pályázati anyagához kapcsolódóan) 1. Általánosságban Gerıcs Ibolya

Részletesebben

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2013. december 31. A Hitelintézetek nyilvánosságra

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 8/2011

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 8/2011 Technikai elemzés c.člá Fio o.c.p., a.s. A S&P 500 index visszapattant a trendcsatorna alsó határától, ahogy azt legutóbb jeleztük. Nem emelkedett viszont új maximumokra és az ellenállás mőködött. Úgy

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 6/2011

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 6/2011 Technikai elemzés c.člá Fio o.c.p., a.s. A S&P 500 index áttörte az elızı maximumokat, amelyek 1350 alatt voltak. Ez általában bika jelzés. A maximumok áttörése viszont hamis volt, és az index visszatért

Részletesebben

Technikai elemzés. . c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 12/2011

Technikai elemzés. . c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 12/2011 Technikai elemzés. c.člá Fio o.c.p., a.s. Az S&P 500 index jelenleg a csökkenı trendvonal alatt tétovázik. A további emelkedés szempontjából fontos az 1270 pontos szint áttörése. Amennyiben ez nem történik

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI Bevezetı A címben szereplı téma aktualitását illetve fontosságát húzza alá az a tény,

Részletesebben

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE VI. 1656-2/2009. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004. november 2 T a r t a l o m Bevezetés 3 I. HELYZETKÉP 4 I.1. Várpalota város társadalmi, gazdasági helyezte 4 II. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM

Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM.. 4 1. Pedagógiai alapelveink. 5 2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 8 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos

Részletesebben

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 7/2011

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 7/2011 Technikai elemzés c.člá Fio o.c.p., a.s. Az S&P 500 index elpattant a trendcsatorna alsó határától. Sikerült az 1 300 pontos utolsó lokális maximumot is áttörni és az index mögött most már 5 emelkedı szeánsz

Részletesebben

IKTATÓSZÁM: 08-8-490-2011-1 TÁRGY: A KODÁLY KÖZPONT MŐ- KÖDÉSI KÓDEXÉNEK JÓVÁHA- GYÁSA (EKF) MELLÉKLET: 1 DB

IKTATÓSZÁM: 08-8-490-2011-1 TÁRGY: A KODÁLY KÖZPONT MŐ- KÖDÉSI KÓDEXÉNEK JÓVÁHA- GYÁSA (EKF) MELLÉKLET: 1 DB IKTATÓSZÁM: 08-8-490-2011-1 TÁRGY: A KODÁLY KÖZPONT MŐ- KÖDÉSI KÓDEXÉNEK JÓVÁHA- GYÁSA (EKF) MELLÉKLET: 1 DB E LİTERJESZ T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. MÁRCIUS 17-I ÜLÉSÉRE

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1 JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját

Részletesebben

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Újszászi Nevelési Központ A Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja 2010. június T A R

Részletesebben

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1

Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1 I Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1 A család és ezen belül elsısorban a gyermek sokoldalú védelme olyan alapvetı követelmény, amelyet a társadalom

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

Állatvédelem. 4. Az állattenyésztők felelőssége

Állatvédelem. 4. Az állattenyésztők felelőssége Állatvédelem 4. Az állattenyésztők felelőssége Kedvencek tenyésztése szinte mindent Kutya Macska Díszhal Díszmadár Kisemlősök Egyéb emlősök Mosómedve Főemlősök Ragadozók Ízeltlábúak Hüllők Teknős Kaméleon

Részletesebben

TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT

TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT 1.1.5 Szolgáltatási akkreditáció modellezése alprojekt Záró tanulmány 2011. 11.

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

HUNGÁRIA KOMODOR KLUB

HUNGÁRIA KOMODOR KLUB HUNGÁRIA KOMODOR KLUB Fegyelmi és Etikai Szabályzata TERVEZET Elfogadva: A Hungária Komondor Klub /továbbiakban HKK/ Taggyűlése a HKK Alapszabályában megfogalmazott hatásköre alapján az alábbi Fegyelmi

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Mérlegen az ember Az emberi erıforrás értéke a vállalatok képzési gyakorlatának

Részletesebben

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben 1 A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben = Akadémiai törvény Asz. = Alapszabály Ü. = Ügyrend

Részletesebben

KLENNER ZOLTÁN MENEDÉKJOG ÉS BIZTONSÁGI KOCKÁZAT

KLENNER ZOLTÁN MENEDÉKJOG ÉS BIZTONSÁGI KOCKÁZAT KLENNER ZOLTÁN MENEDÉKJOG ÉS BIZTONSÁGI KOCKÁZAT A biztonságról és biztonsági kockázatokról a menedékjoggal, illetve a hazánkba érkezı- és az utóbbi években jelentısen megnövekedett számú menedékkérıvel

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani?

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Esszé az Innováció és kommunikáció tantárgyhoz Készítette: Polgár Péter Balázs, 2007. január 16. A 21. század elejére még

Részletesebben

A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE

A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda humánszolgáltató intézmény, amely alapellátás jellegő információs és

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt 1.3.2 Az Állami Foglalkoztatási

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-1/2008/77. sz. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa a Magyar Ingatlanszövetség (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen versenykorlátozó megállapodás tilalma

Részletesebben

s z o l g á l t a t á s i i r o d a

s z o l g á l t a t á s i i r o d a s z o l g á l t a t á s i i r o d a Ügyszám: Vj-162/2006/006. A Gazdasági Versenyhivatal a Dr. Kézdi Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. K. A.) által képviselt Fıvárosi Közterületi Parkolási Társulás eljárás

Részletesebben

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban 1. Elızetes megjegyzések A száz oldalas Vári Péter

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015. 1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája 2008 2015. Tartalomjegyzék Bevezetés Az országos kulturális stratégia fontosabb célkitőzései 3 A helyi kulturális stratégia elvei

Részletesebben

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési kötelezettség A támogatás megítélése esetén a Projekt megvalósításába bevonandó kivitelezıt, szállítót, tanácsadót, szolgáltatót,

Részletesebben

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata Készült a Gazdasági Versenyhivatal VKK megbízásából A tanulmányt készítették

Részletesebben

2010. évi I. törvény

2010. évi I. törvény 1. oldal 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 1 Az Országgyőlés annak érdekében, hogy - az anyakönyvi eljárásban érvényre juttassa a szolgáltató közigazgatás követelményét, - az anyakönyvi rendszer

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény és Diákotthon Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ TARTALOMJEGYZÉK. Az intézmény bemutatása... 5.. Az

Részletesebben

A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése

A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése Elızmények: Az Autonómia Alapítvány Telepfelszámolás

Részletesebben

ALAPSZABÁLY I. ÁLTALÁNOS RENDELKZÉSEK II. AZ EGYESÜLET CÉLJAI, TEVÉKENYSÉGE, KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSA

ALAPSZABÁLY I. ÁLTALÁNOS RENDELKZÉSEK II. AZ EGYESÜLET CÉLJAI, TEVÉKENYSÉGE, KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSA Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl felhatalmazása

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

MŐSZAKI LEÍRÁS A MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉRI MŐEMLÉKI VÉDETTSÉGŐ GOMBA ÉPÜLETÉNEK ÉPÍTÉSZETI ÉS HASZNOSÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZATA. 2009.

MŐSZAKI LEÍRÁS A MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉRI MŐEMLÉKI VÉDETTSÉGŐ GOMBA ÉPÜLETÉNEK ÉPÍTÉSZETI ÉS HASZNOSÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZATA. 2009. MŐSZAKI LEÍRÁS A MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉRI MŐEMLÉKI VÉDETTSÉGŐ GOMBA ÉPÜLETÉNEK ÉPÍTÉSZETI ÉS HASZNOSÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZATA 2009. szeptember tartalomjegyzék koncepció problématérkép mőemlékvédelmi kérdések

Részletesebben

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai A Határırség 1997. november 01-tıl kezdıdıen lát el bőnüldözési feladatokat

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

Tápvízvezeték rendszer

Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer A kutaktól a víztisztító üzemig vezetı csövek helyes méretezése rendkívüli jelentıséggel bír a karbantartási és az üzemelési költségek tekintetében. Ebben

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

11. FEJEZET Projektgenerálás

11. FEJEZET Projektgenerálás 11. FEJEZET Projektgenerálás Jelen fejezet a projektgenerálás bemutatásával foglalkozik, mely sok szempontból a 2.-4. fejezet folytatásának tekinthetı. Mint ugyanis a fejezetbıl kiderül, a projektgeneráló

Részletesebben

2006. évi XCIV. törvény. a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról

2006. évi XCIV. törvény. a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról Mi változott a tőzvédelmi törvényben, 2006-ban? A 2006. évi XCIV. törvény több ponton módosította az 1996. évi XXXI. Törvényt. A változások és az eredeti szöveg egymás melletti vizsgálata és a hozzá főzött

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

REGIONÁLIS- ÉS VÁROSGAZDASÁGTAN

REGIONÁLIS- ÉS VÁROSGAZDASÁGTAN SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS GAZDASÁGTANI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZET REGIONÁLIS- ÉS VÁROSGAZDASÁGTAN (AJÁNLOTT SZAKIRODALOM MSC HALLGATÓK SZÁMÁRA) SZERKESZTETTE:

Részletesebben

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 80 Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez Változatelemzés, pénzügyi elemzés, közgazdasági költség-haszon

Részletesebben

Nyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAM

Nyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAM Nyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAM 2011 1 1. 2. Intézmény története és hagyománya 1. 2. 1. Szellemi hátterünk a Nyíregyházi Fıiskola Képzési és

Részletesebben

Elıterjesztés a Fıvárosi Közgyőlés részére

Elıterjesztés a Fıvárosi Közgyőlés részére BUDAPEST FİVÁROS ÖNKORMÁNYZATA VÁROSÜZEMELTETÉSI ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSI FİPOLGÁRMESTER-HELYETTES Ügyiratszám: Fph/ /2007/Hm Tárgy: 2008-2010. évi útfelújítások, kerékpárút létesítések, tömegközlekedés elınyben

Részletesebben

ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT

ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT EGYÜTTMŐKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA ÜZLETI ÉS NON-PROFIT TANÁCSADÓK EGYÜTTMŐKÖDÉSE FOGYATÉKOS EMBEREK MUNKAERİ-PIACI INTEGRÁCIÓJA ELİSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN Vezetıi

Részletesebben

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület)

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) 1. Bevezetés (2. rész) A Budapesti Nevelı c. folyóirat 2007.

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen szocializációs tényezıként van jelen. A kereskedelmi televíziók

Részletesebben

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség...

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

e-közigazgatás fejlesztési koncepció

e-közigazgatás fejlesztési koncepció Miniszterelnöki Hivatal e-közigazgatás fejlesztési koncepció 2007. március Stratégiai munkaanyag Tartalomjegyzék Elızmények 3 Az e-kormányzás útja a hatékonyságtól a szolgáltató államig az EU-ban 9 Az

Részletesebben

Pályázat a Hungária Komondor Klub Tenyésztésvezetői valamint Tenyésztési Tanács elnöki vagy tagi tisztségének betöltésére

Pályázat a Hungária Komondor Klub Tenyésztésvezetői valamint Tenyésztési Tanács elnöki vagy tagi tisztségének betöltésére 1 Pályázat a Hungária Komondor Klub Tenyésztésvezetői valamint Tenyésztési Tanács elnöki vagy tagi tisztségének betöltésére Készítette: Monoki Szabolcs 2013. BEMUTATKOZÁS Monoki Szabolcs vagyok, 35 éves

Részletesebben

Speciális ingatlanok értékelése

Speciális ingatlanok értékelése Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Speciális ingatlanok értékelése 5. Ipari ingatlanok értékelése Szerzı:

Részletesebben

Gál Kinga, EP-képviselı: Koszovó jövıje és az EU szerepe

Gál Kinga, EP-képviselı: Koszovó jövıje és az EU szerepe Gál Kinga, EP-képviselı: Koszovó jövıje és az EU szerepe (Az elıadás 2007. április 13-án az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága és az Európa Intézet Budapest által szervezett a Függetlenség

Részletesebben

A félreismert pumavadász avagy a kutyavilág Bodybuilding bajnoka

A félreismert pumavadász avagy a kutyavilág Bodybuilding bajnoka FAJTAISMERTETİ A félreismert pumavadász avagy a kutyavilág Bodybuilding bajnoka Az elsı látásra félelmetes megjelenéső, hatalmas, hófehér, "csupaizom" kutyát a kutyavilág Bodybuilding bajnokának is nevezhetnénk.

Részletesebben

Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében

Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében Magyar Energia Hivatal Tervezet 091020 Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében A Hivatal hozzászólás céljából 2009. szeptember 21-i

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fıvárosi Ítélıtábla 2.Kf.27.042/2011/5. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. H.-B. Z. ügyvéd) által

Részletesebben

Tantárgyi honlapok alkalmazása a legalapvet bb kérdés mennyiségi változásról min ségi változásról) 9.1. Tantárgyi honlapok lehet ségei és korlátai

Tantárgyi honlapok alkalmazása a legalapvet bb kérdés mennyiségi változásról min ségi változásról) 9.1. Tantárgyi honlapok lehet ségei és korlátai 9. Vig Zoltán Tantárgyi honlapok alkalmazása Az internettel támogatott oktatásnak léteznek és terjednek az egész képzést felölelı, integráló megoldásai, de sok esetben ilyen rendszer megvalósítására nincs

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Ügyszám: J-5027/2008. Tárgy:

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben