Médiaismeretek EET mesterképzés hallgatóinak. Dr. Móré Mariann
|
|
- Natália Siposné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Médiaismeretek EET mesterképzés hallgatóinak Dr. Móré Mariann
2 A média fogalma Médium (latin): szuggerálható, könnyen befolyásolható személy, közvetítő eszköz, közeg; Média: a szó többes alakja (összefoglaló neve a tömegkommunikációs eszközöknek)
3 A média fogalma A közvetítés, közvetítő közeg jelentésből: A média bekapcsolja az egyént a társadalomba Közvetít a politikusok és az állampolgárok között.
4 Médiatörténet Ie. 59. : Julius Ceasar elrendeli a szenátusi és főpapi határozatokat közlő tábla naponta történő kifüggesztését. 13. század: news letters (hírlevelek) amely az angliai vidéki főnemesek számára biztosította a betekintés lehetőségét az udvari életbe Velence. az első, utcán árusított lap megjelenése gazetta
5 Médiatörténet Franciaország (1790) : 300 hírlap jelenik meg. Magyarország: az első nyomtatott újságlevél 1587-ben jelent meg német nyelven és a szigetvári pasa vereségének leírását tartalmazta. 1705: az első újság (latin nyelven), szerkesztője és szerzője Ráday Pál Rákóczi Ferenc személyi titkára 1780: az első magyar nyelvű újság Pozsonyban Magyar Hírmondó címen. 1841: Kossuth Lajos szerkesztésében a Pesti Hírlap (modern politikai napilap)
6
7 Médiatörténet 1893: a rádió őse a budapesti közönség számára Puskás Tivadar hírmondója 1923: a Magyar Távirat Iroda megvásárolja a Telefonhírmondó részvényeit, és ez a vállalkozás kapja meg a rádiókoncessziót december 1. : megindul a sugárzás.
8 Médiatörténet Televízió:= görög tele és latin visio (távolbalátvány) 1925: Európában Birdnek ekkor sikerült az első arcképet továbbítania. 1928: az első készülék 1935: Németországban egy héten háromszor sugároznak adást, amelyet néhány nyilvános szobában lehetett megtekinteni. 1939: Egyesült Államok 1949: a színes televízió
9 Médiatörténet 1954: a Magyar Televízió kísérleti adásai (rendszeres tévéközvetítések 1958-tól) május 1. : a televízió születésének hivatalos dátuma (közvetítik a Hősök teréről egymillió ember felvonulását, és Kádár János beszédét)
10 Médiamodell Európa A posta és a telefonszolgáltatás kizárólag állami monopóliumként működhetett. A rádió és a televízió fenntartása: az állam a tévékészülékek után előfizetési díjat szed Elnevezés: állami rádió és tévé (később hangzatosabb név: közszolgálati adók)
11 Médiamodell Egyesült Államok A posta állami fennhatóság alatt működött, a telefonszolgáltatás nem. Magánrádiók és magántévék jöttek létre Fenntartás: nem előfizetési díjból, hanem reklámokból Kereskedelmi vállalkozások neve: kereskedelmi rádiók vagy tévé
12 A médiacsoportok befogadási jellemzői Nyomtatott média Az olvasó válogat a cikkek között A cikk ismételhető Elektronikus média Más által szerkesztett műsort kap Az ismétlés nem lehetséges Olvasni tudni kell! A terjedelem kevéssé korlátozott A terjedelem korlátozott A szöveg az információhordozó A kép az elsődleges (80%)
13 Társadalmi kommunikáció A társadalmi kommunikáció minden olyan viszonylatot magában foglal, amely az ember és a hozzá tartozó közösségek, szociális rendszerek között létezik. Felöleli két ember kapcsolatát, a tömegkommunikációs eszközökön keresztül történő információátadást, és a társadalmi intézmények között zajló információcserét
14 A kommunikáció általános sémája ADÓ KÓDOLÁS CSATORNA DEKÓDOLÁS VEVŐ Adó: újságírók vagy a műsorkészítők tartósan Vevő: a lakosság, a közönség tartósan és lényegileg
15 Tömegkommunikáció és szociálpszichológia A tömegkommunikáció: Egyének közvetítésével megvalósuló információmozgás társadalmi struktúrák között. A közlemény adója (egyén vagy intézmény) tartósan a beszélő szerepét ölti magára időben és (vagy) térben távoli befogadók halmazához képest
16 Tömegkommunikáció és szociológia A tömegkommunikáció feltétele: ipari forradalom Tömegtermelés urbanizáció
17 Tömegkommunikáció és szociológia Ipari jellegű információtermelési folyamat: Befogadói oldal: az ipari forradalom által létrehozott, elemi vagy középszinten iskolázott tömegek foglalnak helyet. Gyártó oldal: az üzenetek szervezett, iparszerű előállítása, a modern gazdaság piackutató és marketingmódszereivel megfigyelik és megteremtik a befogadói igényeket
18 Tömegkommunikáció és szociológia tömegtársadalom, urbanizáció, iskolázottság, ipari folyamatként szervezett szerkesztőségi munka, ipari folyamatként szervezett gyártástechnológia (nyomda, stúdió), piackutatás és marketing, szervezett terjesztés és szocializáció (rászoktatás a termékre), különféle finanszírozási konstrukciók együttélése (reklám, előfizetés stb.), a tömegkommunikáció a politikai, kulturális és gazdasági hatalmi struktúrák metszetében helyezkedik el; egyikben sem maradhat kívülálló.
19 A tömeg kifejezés kettős jelentése 1) A kommunikációnak ez a formája nagyszámú emberhez, tömeghez juttat el üzeneteket 2) A szétsugárzott üzenetek a fogyasztási cikkekhez hasonlóan tömegcikk jellegűek. Tudatosan megépített, professzionális hálózatokon, és személyek közreműködésével jutnak el a címzettekhez az információk, amelyek a valóságot nemcsak tükrözik, hanem konstruálják is.
20 Tömegkommunikációs kutatások Laswell (1948): az alapkérdések kutatója Gálik (2000): Laswell továbbgondolása Gerbner: hatáskutatások Tarde (1870): hatáskutatás Zsolt: magyar hatáselméletek Terestyéni: társadalmi tematizáció McQuail: tömegkommunikáció és társadalmi kommunikáció
21 Gabriel Tarde ( ) Francia szociálpszichológus: hogyan terjed el a társadalomban egy új gondolat? Franciaországban megjelennek a rokokó szalonok: irodalmárok, tudósok közös találkozási helye, ahol véleménycsere zajlott.
22 Gabriel Tarde (1898) A sajtó inspirálja a társalgást A társalgás formálja véleményt A vélemény váltja ki a cselekvést A sajtó és a társalgás teremti meg a politizálást A társalgás a központi kategória, amely politikai szempontból egyúttal a legbefolyásosabb társadalmi erő.
23 Paul Lazersfeld (1948) A mai értelemben vett közvélemény kezdetei: a középosztály megjelenése a demokratikus intézmények elterjedése az általános műveltség fejlődése a tömegmédia fejlődése
24 Harold Lasswell ( ) Csupán öt kérdésre kell válaszolnunk ahhoz, hogy bármely kommunikációs aktust leírhassunk: Ki üzen? : az intézményesített információ kibocsátásában az alkotó elemzése Mit üzen?: a kibocsátott információk tartalomelemzése Milyen csatornák felhasználásával?: a tömegkommunikációs eszköz elemzése Kinek üzen?: az üzenettel megcélzott közönség elemzése Milyen hatással?: az üzenet közönségre gyakorolt hatásának elemzése
25 További kérdések (Gálik 2000) Miért üzen?: a tömegkommunikáció politikai elemzése Hogyan üzen?: a tömegkommunikációs eszköz működésének elemzése Ki szól vissza?: a visszacsatolás folyamatainak elemzése
26 Georg Gerbner ( ) Magyar származású, 1939-ben disszidál 1968 Philadelphia: Kulturális Mutatók Kutatóintézete (az amerikai televíziós kutatások egyik legfontosabb központja) Kutatási területe: a televízióban bemutatott erőszak, valamint a televíziónak az emberek kulturális identitására és világképére gyakorolt hatása.
27 Gerbner: A társadalmi kommunikáció folyamatának négy szintje Személyen belüli kommunikáció: maga a gondolkodás, a kísérő mozdulatok, hangok, amelyek megelőzik beszédünket Személyek közötti kommunikáció: kevés számú ember közti kommunikáció, akár szemtől szembe, akár közvetítő eszköz révén Csoportkommunikáció: több ember vesz részt a kommunikációs folyamatban Tömegkommunikáció: egy központi szereplő, a kommunikátor, technikai eszköz segítségével emberek nagy csoportjával
28 McQUAIL (2003) A tömegkommunikáció egyszerre társadalmi és kulturális jelenség: A tömegmédia intézménye a társadalmi struktúra része (technológiája gazdasági és hatalmi alaphoz tartozik) A médiumok által terjesztett képek és információk a kultúránk részét alkotják.
29 McQUAIL (2003) A médiaelmélet alapvető kérdései: 1. hatalom és egyenlőtlenség, 2. társadalmi integráció és identitás, 3. társadalmi változás.
30 Hatalom és egyenlőtlenség Az egyik legalapvetőbb erőforrás a hatalom. A hatalom elosztásának egyenlőtlensége: az egyes társadalmi csoportoknak milyen esélyük van az őket érintő döntések befolyásolására. A média: Van ára, értéke Verseny folyik ellenőrzéséért és hozzáféréséért Politikai, gazdasági és jogi szabályozás alatt áll
31 Társadalmi integráció és identitás Elősegíti-e a média a társadalmi kohéziót? (nyomtatott sajtó elterjedése!) Dezintegrál-e? (a személyes kapcsolatokat elsorvasztja, a hagyományos közösségeket bomlasztja)
32 Társadalmi integráció és identitás A sajtó funkciói : összefogja a társadalmat vezető szerephez juttatja az alkotó közönséget segít kialakítani a nyilvánosságot lehetővé teszi a vezetők és tömegek közötti eszmecserét tükröt tart a társadalom elé eleget tesz a tájékoztatási igényeknek
33 Társadalmi változás A média a társadalmi változások oka vagy okozója? Médiaközpontú szemlélet: a médiumok a társadalmi változások elsődleges mozgatói Társadalomközpontú szemlélet: a médiumokat a társadalmi változások alakítják.
34 A tömegkommunikáció funkciói tájékoztatás-tájékozódás :hírek, adatok képek, tények összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, terjesztése vita-eszmecsere. közérdekű kérdésekben a megegyezéshez szükséges vélemények összegyűjtése és nyilvánosságra hozatala Szocializáció: részvétel a társadalmi normák, magatartásminták, értékek és ismeretek létrehozásában kultúra-oktatás: kulturális és művészi ismeretek terjesztése szervezés-mozgósítás: rendkívüli állapot esetén
35 A tömegkommunikáció jellegzetességei Ugyanazon közleményekkel, üzenetekkel látja el a legkülönbözőbb embereket csoporttá alakítja őket, s mintegy termeli, előállítja a maga közönségét. A feladó centrális helyzetben van a címzettekhez képest (valamilyen hatalmi helyzetet is élvez)
36 A tömegkommunikáció társadalmi funkciói tájékoztatás a politikai hatalom kontrollálása érték- és normahordozás szórakoztatás
37 Tömegkommunikációs eszközök A tömegkommunikáció termékei, szolgáltatásai: sajátos árucikkek a kereskedelmi piacokon, a kereslet és a kínálat törvényei szabályoznak. A termékeket a tömegkommunikáció közvetítő eszközök (média) segítségével jutattja el a társadalom tagjaihoz.
38 Tömegkommunikációs eszköz Sajtó, rádió, televízió? Ipari televízió? Az üzenetet nyilvánosan közölje, olyan időben, hogy a lehető legtöbb emberhez jusson el, igen gyorsan és egyidejűleg.
39 A média fejlődése Primer média: az információtovábbítás összes hordozója (eszköz és hírnök) tartozik, amely és aki a könyvnyomtatás előtt működött Másodlagos vagy nyomtatott média: a könyvnyomtatás rendszeresítésétől, a tizenötödik század utolsó harmadától tartott a tizenkilencedik-huszadik század fordulójáig
40 A média fejlődése Harmadlagos vagy analóg média: a tizenkilencedik században a távíróval és a távirattal kezdődött, a rádióval, majd a televízióval folytatódott Negyedleges média: a számítógép egyre szélesebb körű alkalmazásával fejlődött digitális médiává
41 Van-e és mekkora hatása a médiának? Orson Welles rádiójátéka október 30. a dátum jelentősége a marslakók leszálltak New Jersey-ben az emberek az utcákra rohantak többen állították, hogy látták az idegeneket
42 Van-e és mekkora hatása a médiának? az időjárás-jelentésnek megfelelően öltözködünk, egy reklám miatt veszünk meg valamit, számtalan módon reagálunk a médiahírekre, az erőszakos cselekmények vagy öngyilkosságok mintha médiabeli ábrázolásukat másolnák
43 A hatáselméletek fő csoportjai Nagyon erős hatások modellje, lövedékelmélet : az első világháborút követő időszakban úgy tekintettek a propagandaüzenetekre, mint információs lövedékekre, melyek a passzív tömegekre záporoznak. Ezek az üzenetek behatolnak az emberekbe és hatásokat váltanak ki.
44 A hatáselméletek fő csoportjai Minimális hatás-elmélet: a szimpatikus értékekre odafigyelünk, a nem szimpatikust észre sem vesszük Moderált hatások modelljei: szociálpszichológiai vizsgálatok mutatták ki a televízió és az ifjúkori erőszak közötti szignifikációt
45 LAZARSFELD (1948) A negyvenes évek elnökválasztási kampánya: a rádió és a sajtó nem befolyásolta az emberek politikai választását Véleményformálók: nagy befolyást tudtak gyakorolni társaik szavazási szándékára Kétszakaszos kommunikációáramlás elmélete: az üzenetek a tömegkommunikációból először a véleményformálókhoz áramlanak, s tőlük kerülnek tovább a lakosság kevésbé aktív csoportjaihoz.
46 ARONSON (hetvenes-nyolcvanas évek) A média erősen befolyásolja az emberek világképét, gondolkodását A reklámok hatásosságának kutatása A televízió által közvetített erőszak gyermekekre gyakorolt hatásainak vizsgálata. A kommunikátor személyisége
47 TERESTYÉNI (2002 ) A tömegkommunikációs eszközöknek fontos, de nem kizárólagos szerepe van a társadalmi tematizáció folyamatában Hozzájárulnak a közgondolkodás témaszerkezetének alakításához Társadalmi, politikai kulturális stb. kérdéseknek és problémáknak egy bizonyos rangsorát, fontossági sorrendjét állítják fel
48 GERBNER (2002) Kultivációs elmélet: A kommunikáció szerepet játszik a kultúra termelésében, fenntartásában. Tudásunk nagy részét nem közvetlen tapasztalás útján, hanem elbeszéléseken keresztül szerezzük meg. Világunk elmesélt világ, történetek révén szocializálódunk
49 Kik mesélik a történeteket? GERBNER (2002) Oralitás korszaka: család, egyház( ókortól nyomdászatig) Nyomtatás: könyvek, írott sajtó Televízió: a 20. század második felétől a legfontosabb eszköze lett a kultúra formálásának és fenntartásának. Televízió:helyettesíti a személyes tapasztalatot és a világ megismerésének más eszközeit Televízió: a gyerekek számára a valóság megtapasztalásának elsődleges forrása
50 GERBNER (2002) Mesefunkciók és a televízió: 1. megmutatják miként működnek a dolgok (oksági viszonyok feltárása) 2. leírják azt, hogy mi micsoda a világban (hírek, tudósítások, dokumentumok, tárgyi tudás) 3. megtanítanak arra, hogy miként is kell bánnunk a dolgokkal. (értékek és választások irányítása, reklám)
51 A hatáselméletek fő csoportjai Napirend-meghatározó hatás: a tömegkommunikáció nem azt szabja meg, hogy az emberek mit gondolnak, hanem azt, hogy miről gondolnak valamit
52 Napirend-meghatározó hatás A médiumok rangsort, napirendet állítanak fel az aktuális közügyekről, és ezen keresztül járulnak hozzá az egyének napirendjének alakulásához. A hírek szelektálása nem egyéni érdekektől és szándékoktól függ elsősorban, hanem a hírszerkesztést jellemző szakmai-, gyakorlati-, szervezési kritériumoktól, értékektől. A valóság a hírek folyamatában nemcsak szándékos manipuláció révén torzulhat, hanem akaratlanul, a hírszerkesztés szakmai módszertanából eredően is.
53 A média elkerülhetetlen hatása A média részese a társadalmi és kulturális eseményeknek, hozzájárul a közgondolkodás témaszerkezetének alakításához A médiumok a hírek, események kiválasztásának, tálalásának módjával bizonyos társadalmi, politikai, kulturális kérdések fontosságának képzetét keltik a közönségben.
54 A média elkerülhetetlen hatása A hatás erőssége, tartóssága függ: a társadalmi-szociális közegtől, amelyben a befogadó néző, hallgató olvasó él. Azok a tömegkommunikációs tartalmak, amelyek ellentmondanak az egyének mindennapi tapasztalatainak és szociális attitűdjeinek, értékeinek, világképének csak csekély mértékben vagy egyáltalán nem képesek befolyásolni a véleményeket
55 A média elkerülhetetlen hatása A kibocsátott információmennyiség a befogadó közönség kulturális környezetének állandó és szerves összetevőjévé válik. Ebből, a részben a tömegkommunikáció által előállított és fenntartott kulturális környezetből az egyén nem vonhatja ki magát, s bár nem kell, hogy elfogadja a tartalmakat, vagy magáévá tegye azt, attitűdjeit, véleményeit mégis azokhoz méri.
56 MCQUAIL (2003) Hatáselméleti kutatások: A propaganda és a tömegkommunikációs eszközök viszonya Tömegkommunikáció eszköz: elérhető a teljes nyilvánosság Tömegkommunikációs eszköz: a sikeres propaganda eszköze
57 Tömegkommunikáció és politika 1) Domináns média modell: a média az uralkodó intézményrendszer kiszolgálója a média hatékony eszköz az embertömegek szervezésében 2) Pluralista média modell: a média ellenőrzése a versengés tárgya a média hajlandó azok érdekeit szolgálni, akiknek politikai és gazdasági hatalmunk van a közönség kritikusan tekint a médiára
58 Tömegkommunikáció és politika Pokol (1996): Alacsony az emberek politikai aktivitása, a kevés választó befolyásolásának eszköze a média Kéri (2000): Kormányzati rejtett befolyásolás: törvények, adóellenőrzés, hirdetési piac befolyásolása Médiatulajdonos: saját üzleti biztonság=kapcsolattartás
59 Tömegkommunikáció és politika Magyarországon MSZMP tömegkommunikációs elvei ( ): A tömegkommunikáció a párt monopolisztikus hatalmi eszköze. Működtetéséhez gazdasági kategóriák kapcsolódtak: fogyasztói ár, előfizetési díj, papírellátottság A tömegkommunikáció alapvető funkciója: a lakosság, a társadalom, a közvélemény alakítása, befolyásolása a hatalom céljainak megfelelően.
60 Tömegkommunikáció és politika Magyarországon Sajtó Rádió Tv Újságírók Tömegkommunikáció
61 Tömegkommunikáció és politika Magyarországon Az ötvenes évek második fele: a sajtó a párt politikáját szolgálja bírálat: az újságírók mert nem népszerűsítik megfelelően a termelőszövetkezeteket. a jövő feladata: az ipari termelés, a munkásélet, a mezőgazdaság átalakításának népszerűsítése
62 Tömegkommunikáció és politika Magyarországon A hatvanas évek A figyelem a megyei napilapok felé irányul (a megyei pártlapok példányszáma 1958-tól 1964-ig több mint 80%-kal emelkedett) Az példányszámban megjelenő megyei sajtót a megyei párt végrehajtó bizottságai igénybe veszik a helyi feladatokra való mozgósításban.
63 Tömegkommunikáció és politika Magyarországon A hatvanas évek Szociológia tudománya A tömegek nem korlátlanul alakíthatók, érdekeiket és véleményüket figyelembe kell venni (ennek eszköze a tömegkommunikáció) Nevelés és a mozgósítás helyett: újságírói magyarázat, publicisztika, belpolitikai kommentár, az állami és pártvezetők rendszeres szerepeltetése
64 Tömegkommunikáció és politika Magyarországon A hetvenes évek Külp.események: Csehszlovákiai, Lengyelország, Jugoszlávia, 1973-as gazdasági világválság A pártirányítás direkt formáinak újbóli megjelenése Sajtó: szocialista szemlélet formálása, a politikai aktivitás erősítése, a szocialista életforma népszerűsítése ( A hét c. műsor létrehozása, a híradó reformja)
65 Tömegkommunikáció és politika Magyarországon A nyolcvanas évek Két irányzat párhuzamos jelenléte: 1) Formális közmegegyezés: visszafogottabbá vált a stílus tömegkommunikációs ügyekben 2) XII. kongresszus határozata: a szerkesztőségek visszaéltek önállóságukkal, tehát az önállóságot korlátozni, a pártirányítást fokozni kell.
66 Tömegkommunikáció és politika Magyarországon Új kommunikációs technikák megjelenése: 70-es évek végén a nyugaton, a nyolcvanas évek második felében Magyarországon is Változás: kommunikációs viszonyokban, a társadalom önmeghatározó képességében (a műholdas műsorszórás, a videó nem ismernek határokat, ezzel korlátozzák az állami ellenőrzés mozgásterét)
67 Tömegkommunikáció és politika Magyarországon KÉRI (2000): 1987-re kettészakad a magyar társadalom nyilvánossága. A párt még eredményesen uralja a médiát, de ezzel párhuzamosan széles körben épül ki a második nyilvánosság Értelmiségi csoportok jelentős része megvonja bizalmát a hivatalos nyilvánosságtól Kapu, Hitel, Reform.
68 Tömegkommunikáció és politika Magyarországon Rendszerváltás és sajtószabadság A kormány eskütétele és a BEK döntő Legtöbbet használt kifejezés a médiaháború Gazdasági életre vonatkozó törvényi változtatások Calypso, a Juventus, Danubius Rádió, az újságosoknál szórakoztató magazinok
69 Tömegkommunikáció és politika Magyarországon Rendszerváltás és sajtószabadság 1996: Médiatörvény A közszolgálati médiumok közalapítványként működnek, felügyeletüket kuratórium látja el. 1997: TV2, RTL Klub, TV3
70 Médiatörvény A törvény hatálya kiterjed a műsorszolgáltatásra, ha a műsorszolgáltató a Magyar Köztársaság területén rendelkezik székhellyel (lakóhellyel), 4. (1) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie 16. (1) A napi műsoridőnek legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám.. (2) A műsoridő - bármely módon számított - egy óráján belül a reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet, ide nem értve a televíziós vásárlási műsorablakot. 31. (1) Az Országos Rádió és Televízió Testület védi és előmozdítja a szólásszabadságot
71 16. (1) A napi műsoridőnek legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám. A reklámidő elérheti a húsz százalékot, ha az magában foglalja a televíziós vásárlásnak a televíziós vásárlási műsorablak nélkül számított időtartamát. (2) A műsoridő - bármely módon számított - egy óráján belül a reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet, ide nem értve a televíziós vásárlási műsorablakot. 31. (1) Az Országos Rádió és Televízió Testület védi és előmozdítja a szólásszabadságot
72 33. (1) A Testületet az Országgyűlés - a képviselők több mint felének szavazatával - négy évre választja. A Testület elnöke és tagjai (a továbbiakban együtt: a Testület tagjai) nem hívhatók vissza. (2) A Testület létszáma legkevesebb öt fő. (3) A Testület elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelöli. (4) A Testület többi tagját az Országgyűlési képviselőcsoportok jelölik. Minden képviselőcsoport egy-egy tagot jelölhet 39. (1) A Testület elnöke a miniszter, tagja az államtitkár illetményével azonos összegű díjazásban, valamint az e tisztségeket betöltő személyt megillető járandóságban részesül.
73 41. (1) A Testület feladatai: a) ellátja a műsorszolgáltatási jogosultság és a kormányzati rendelkezésben lévő műsorszolgáltatás céljára biztosított műholdas csatornák pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát; b) ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat; c) Panaszbizottságot működtet az eseti bejelentések kivizsgálására; d) műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet;
74 53. (1) A közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés létrehozza a Magyar Rádió Közalapítványt, a Magyar Televízió Közalapítványt és - alapítójának kezdeményezésére - átalakítja a Hungária Televízió Közalapítványt (a továbbiakban együtt: közalapítványok). 55. (1) A közalapítványok kezelő szervei a kuratóriumok. (2) A kuratóriumok az Országgyűlés által választott, illetőleg az e törvényben meghatározott szervezetek által delegált tagokból állnak. (3) Az Országgyűlés által választott tagok alkotják a kuratórium elnökségét. (4) Az Országgyűlés mindhárom kuratóriumba külön-külön legalább nyolc tagot választ a képviselők több mint felének szavazatával, egyenként.
75 59. (1) A kuratórium jogköre a) a közszolgálati műsorszolgáltató részvénytársaság vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) alapján a közgyűlés jogainak gyakorlása, b) a közalapítvány éves gazdálkodási tervének elfogadása és mérlegének megállapítása, c) javaslattétel a Testületnek az üzemben tartási díjbevétel növelése érdekében, e) amit a közalapítvány alapító okirata - e törvény keretei között - a hatáskörébe utal. (2) Az elnökség a közalapítvány kezelőjének jogkörében gazdálkodik a közalapítvány vagyonával.
76 Tömegkommunikációs kutatások Tartalomelemzés: a kommunikáció jellemzőinek (mit hogyan és kinek mondtak valamit) vizsgálata, valamint a hatásokkal kapcsolatos (milyen hatása volt a közölteknek) elemzések elvégzésének legkorszerűbb eszköze Az üzenetek törvényszerűen visszatérő sajátságai alapján ezzel a módszeres és objektív eljárással olyan következtetéseket vonhatók le, amelyek a közleményekben nyíltan kimondva nincsenek
77 Tartalomelemzés Ha elegendően sok textus áll rendelkezésre, akkor ezek bizonyos elemeit megszámlálva a különböző szövegek között értelmes összehasonlítások tehetők A kontingencia-analízis: a szimbólumok kontingenciája, szoros egymásmellettiségének elemzése
78 Tartalomelemzés A dokumentumok egy lehetséges csoportosítása: magánjellegű írásos dokumentumok (emlékiratok, naplók, krónikák) a nyilvánosságnak szánt írásos dokumentumok (könyvek, újságcikkek) okiratok (jegyzőkönyvek, periratok, adókönyvek) nyilvános statisztikák
79 Tartalomelemzés PIETILÄ (1979) trend összehasonlítás (ugyanazon előállító által, különböző időkben létrehozott dokumentumok tartalmi sajátosságait hasonlítják össze egymással) az adók összehasonlítása (különböző adók dokumentumainak tartalmi sajátosságait hasonlítják össze) eszközalapú összehasonlítások (különféle eszközök által közvetített dokumentumok tartalmi sajátosságait hasonlítják össze)
80 Tartalomelemzés A médiatartalom vizsgálatát meghatározó fő motívumok: a médiatermés leírása és összehasonlítása a média összehasonlítása a társadalmi valósággal a média funkciói és hatása (egy tartalom önmagában nem tekinthető a hatás bizonyítékának), a szervezeti elfogultság - torzítás - vizsgálata műfaji, szöveg és diskurzuselemzési kérdések
81 Tartalomelemzés Az elektronikus sajtó elemzése a zene, a szignál, a hangok beállítják a néző hangulatát, a televíziós műsorvezető öltözködése, metakommunikációja is befolyásolja a tartalom megértését televíziós hírek megértésében 80%-ban a kép, és csak 20%-ban a textus adja a hír tartalmának megjegyzését
82 Tartalomelemzés A tartalomelemzés három munkafázisra bontható: 1. a kódolás szakasza:a kódolás nem előre meghatározott kategóriák szerint történik, hanem ezek az elemzés folyamatában alakulnak ki 2. az elemzés fázis: az előfordulási gyakoriságot, az együttes előfordulást vizsgáljuk 3. az értelmezés fázisa: a tendenciaszerű együttes előfordulások alapján a szövegbeli törvényszerűségekre lehet következtetni
83 Az elemzés A megjelenés vizsgálata: A megjelenés időpontja A megjelenés forrása (hírügynökség, esemény, saját forrás) A megjelenés műfaja (hírközlés, riport, képes beszámoló) Méret Szerző A téma gyakorisága A médium vizsgálata A média típusa (napilap, magazin, hetilap, szakmai lap stb.) A terjesztés módja (országos vagy helyi orgánum
84 A téma vizsgálata: Az elemzés Kontextus: a téma érintettje, milyen összefüggésben esik szó róla Név használata: a szervezet vagy egységeinek említése, konkurensek említése Hivatkozások: a szervezet tagjára, annak véleményére történő hivatkozás Szubjektív elemek: Megítélés: a cikkek hangneme (pozitív, negatív, semleges) Súlyozás: a cikkek tartalmának súlyozása a terjesztés módja szerint
85 Terestyéni Tamás:Televíziós híradóműsorok összehasonlító vizsgálata (2007) 2007: az MTV, a TV2, az RTL Klub, az ATV és a HírTV hírműsorának két hetéről készített tartalomelemzés
86 A híradások tartalmi típusai (%) MTV1 TV2 RTL ATV HÍRTV Belpolitika 39,3 28,6 14,5 46,4 55,4 Külpolitika 1,6 1,8 0 3,6 3,6 Gazdaság 5,4 5,4 3,6 3,6 0 Egészségügy 17,8 10,7 19,6 10,7 14,3 Baleset 3,6 5,4 12,5 1,8 1,8 Bűnügy 21,4 23,2 26,8 26,8 16,1 Színesek 0 1,8 0 1,8 0
87 ORTT elemzés: preferenciák (2008. nov.) Siker és kudarc 10- Siker és kudarc 28-
88 Olvasottsági adatok
89 Olvasottsági adatok
90 DrH Nézettségi adatok
91 Köszönöm a figyelmet!
92 Számonkérés: beadandó dolgozat Összehasonlító elemzés a Népszabadság és egy országos Tv csatorna esti hírműsorának hírei között (egyazon napon) Szempontok: - A tárgyalt belpolitikai és külpolitikai témák összevetése (azonosság és eltérés) - A híradóból kimaradt, de az újságban szereplő bel-, és külpolitikai témák - A tárgyalt egyéb témák összevetése - Beadás: posta, ill. morem@ped.unideb.hu - Határidő: november 15.
93 Irodalom: ANGELUSZ, R. (1995): Kommunikáló társadalom. Ferenczy, Bp. ANGELUSZ, R. (1998): Az új kommunikációs technikák és a nyilvánosság. Világosság, 1998/4. BAJOMI-LÁZÁR, P. (2005): A politika mediatizálódása és a média politizálódása. Médiakutató 2005/tavasz GÁLIK, M. (2000): Médiagazdaságtan. Aula, Budapest GERBNER, G. (2002): A média rejtett üzenete. Osiris, Budapest KÉRI, L. (2000): Hatalmi kísérletek, Helokin Kiadó, Budapest. KAPITÁNY, Á. - KAPITÁNY, G. (2000): Tömegkommunikáció. Sajtóház Kiadó, Budapest LASSWELL. H. D. (1948): The structure and funnction os communication is society.in: The communication of Ideas. McQUAIL, D. (2003): A tömegkommunikáció elmélete. Osiris, Bp.
A M É D I A T A N Á C S R É S Z É R E
NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALA Szám: E L Ő T E R J E S Z T É S A M É D I A T A N Á C S R É S Z É R E Tárgy: a hallási fogyatékkal élők befogadását segítő feliratozással kapcsolatos kívánalmak
RészletesebbenAz Országos Rádió és Televízió Testület. 836/2007. (IV. 4.) sz. Határozata
Az Országos Rádió és Televízió Testület 836/2007. (IV. 4.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
RészletesebbenORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2151/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA
ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2151/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a
RészletesebbenCivil médiamonitor. A civil szervezetekkel kapcsolatos események megjelenése a magyar elektronikus és nyomtatott sajtóban. 2005. április - szeptember
A civil szervezetekkel kapcsolatos események megjelenése a magyar elektronikus és nyomtatott sajtóban Tartalomjegyzék CIVIL MÉDIAMONITOR...1 2005. ÁPRILIS - SZEPTEMBER...1 TARTALOMJEGYZÉK...2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...3
RészletesebbenA kormány viszi a politikának jutó kis időt a kereskedelmi rádiókban A Policy Solutions médiaelemzése a Class FM és a Neo FM hírműsorairól
A kormány viszi a politikának jutó kis időt a kereskedelmi rádiókban A Policy Solutions médiaelemzése a Class FM és a Neo FM hírműsorairól 2011. november 1 Vezetői összefoglaló A Class FM-en az összes
RészletesebbenFÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
RészletesebbenMit közvetítenek a női magazinok 2012-ben?
Haraszti Adrienn Tömör Ágnes Mit közvetítenek a női magazinok 0-ben? A Nők Lapja, a Kiskegyed, az Éva és a Cosmopolitan magazinok 0-es évfolyamának tartalomelemzése Bevezetés A tömegkommunikáció korszakában
RészletesebbenHELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL
HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A szabályozásnak megfelelően az iskolánk 9. évfolyamán kötelezően választható tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret,
RészletesebbenTömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola
Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Javítóvizsga követelmények Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyból 2012/2013 Készítette: Nagy László A vizsga menete: Az javítóvizsga írásbeli
RészletesebbenA hallási fogyatékkal élők befogadását segítő feliratozással kapcsolatos kívánalmak ellenőrzése (2014. II. negyedév)
A hallási fogyatékkal élők befogadását segítő feliratozással kapcsolatos kívánalmak ellenőrzése (2014. II. negyedév) Budapest, 2014. december 17. 2011 szeptemberében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
RészletesebbenHíradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő
Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének elemzése Készült: 2014. január 13. 1 2014. január 13. HÍRADÓELEMZÉS 2013. IV. NEGYEDÉV ÉS ÉVES ÖSSZESÍTŐ Összefoglaló
RészletesebbenA tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban
Bak Ivett A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban A Zalai Hírlap vizsgálata Tabloidizáció A tabloidizáció jelensége néhány évtizede jelent meg a média területén, és a médiapiac számos képviselőjének
RészletesebbenA fenti jogdíjközlemény 2016. január 1-jétől 2016. december 31-ig hatályos. * * *
HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 2015. évi 64. szám 7399 III. Fejezet A jogdíjközlemény időbeli hatálya A fenti jogdíjközlemény 2016. január 1-jétől 2016. december 31-ig hatályos. ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda
RészletesebbenAjánlás-tervezet a médiaszolgáltatásban közzétett termékmegjelenítés és az arról szóló tájékoztatás feltételeiről 1
2. sz. melléklet Ajánlás-tervezet a médiaszolgáltatásban közzétett termékmegjelenítés és az arról szóló tájékoztatás feltételeiről 1 1. Termékmegjelenítés fogalma A jelen ajánlás alkalmazásában termékmegjelenítésnek
Részletesebben1. Bevezetés... 2 1. Non-profit szervezetek Magyarországon... 4 1.1. Civilek Magyarországon... 5 1.2. A Civil Rádiózásért Alapítványról... 6 2.
1. Bevezetés... 2 1. Non-profit szervezetek Magyarországon... 4 1.1. Civilek Magyarországon... 5 1.2. A Civil Rádiózásért Alapítványról... 6 2. Magyar médiatörténet... 7 2.1. A rádiós piac átalakulása
RészletesebbenORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2558/2006. (XI. 22.) sz. HATÁROZATA
ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2558/2006. (XI. 22.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július Budapest, 1999. augusztus Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI
RészletesebbenV É G Z É S. megszünteti.
Médiafelügyeleti főosztály Ügyiratszám: MN/7491-5/2012. Ügyintéző:személyes adat Telefonszám:Személyes adat E-mail: személyes adat Tárgy: eljárás megszüntetése V É G Z É S A Nemzeti Média- és Hírközlési
RészletesebbenPetrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az
RészletesebbenORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 263/2010. (II. 10.) számú HATÁROZATA
ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 263/2010. (II. 10.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a
RészletesebbenDnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992.
A cseh-szlovák válás előtörténetéből Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. Diagnosztizálható-e egzakt társadalomtudományi módszerekkel egy olyan kórokozóegyüttes,
RészletesebbenAZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA
Politikai keretprogram Erdélyi Magyar Néppárt AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA A MEGTALÁLT ÚT ESÉLYT ÉS SZABADSÁGOT ERDÉLYNEK I. ALAPVETÉS az erdélyi rendszerváltás megújított terve Az erdélyi
Részletesebben5. ATL A HAGYOMÁNYOS REKLÁM
5. ATL A HAGYOMÁNYOS REKLÁM Ebben a fejezetben a következő kérdéseket tárgyaljuk: Milyen alapvető osztályozása ismeretes a marketingkommunikációs eszközöknek, és ebben hol helyezkedik el a hagyományos
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 319-2/2008. (XI.24.) számú. h a t á r o z a t a
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 319-2/2008. (XI.24.) számú h a t á r o z a t a a Város-Kép Szolgáltató Közhasznú Társaság alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta
RészletesebbenMOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 632 MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 8. ÉVFOLYAM
MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 632 MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 8. ÉVFOLYAM MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 633 8. ÉVFOLYAM Heti óraszám: CÉLOK ÉS FELADATOK A mozgóképkultúra és médiaismeret mint iskolai
Részletesebben54 321 01 0010 54 02 Televízióműsor-vezető, konferanszié 54 321 01 0100 52 04 Televízióműsor-szerkesztő munkatársa. Újságíró, konferanszié
18-06 televízióműsor-szerkesztőt segítő tevékenységek ellátása z előzetesen elkészített 0-30 perc terjedelmű, meghatározott műfajú és témájú televízióműsor egyik témakörének elemzése a megadott 10/007
RészletesebbenA barlangrajztól az internetig címmel médiatörténeti áttekintést adott egy 12 részes tévé sorozatban vendégelőadók segítségével.
TÓTH TAMÁS ANTAL szerkesztő A képzés során trénerként működik közre. Végzettsége Szent István Egyetem Jászberényi Kar andragógia szak A sajtó különböző területein szerezett tapasztalatot, nyomtatott, írott
RészletesebbenTanulmányunkban a televíziók adásnapjait az ORTT által meghatározott felosztást követve műsorsávokra bontottuk:
A VIZSGÁLAT MÓDSZERE Az ORTT tartalomelemzéses módszerrel rendszeresen vizsgálja a jelentősebb hazai tévécsatornák nem-zenés fikciós műsorainak, illetve ezek promócióinak erőszaktartalmát. Az elemzések
RészletesebbenAZ INTÉZET 2005. ÉVI TUDOMÁNYOS TERVE
Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet 1014 Budapest, Országház u.30. Postacím: 1250 Bp., Pf. 5. Tel.: 224 6790, 224-6700/470 Fax: 224 6793 titkarsag@mtaki.hu www.mtaki.hu AZ
RészletesebbenTámogatási gyakorlat a legnagyobb eléréssel rendelkező televízióknál
Támogatási gyakorlat a legnagyobb eléréssel rendelkező televízióknál (2015. JÚLIUS 1. - DECEMBER 31.) 2016. FEBRUÁR 24. Az NMHH a hatósági ellenőrző tevékenysége során kiemelt figyelemmel kíséri a kereskedelmi
RészletesebbenBIZOMÁNYOSI KIADVÁNY ÉRTÉKESÍTÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
BIZOMÁNYOSI KIADVÁNY ÉRTÉKESÍTÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Tartalomjegyzék 1. Kereskedő adatai... 4 2. Az ÁSZF... 4 3. Fogalmak... 4 4. Kereskedelmi szerződés létrejötte, módosítása, megszűnése...
RészletesebbenMOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET nyolc évfolyamos gimnázium 9. évfolyam
MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET nyolc évfolyamos gimnázium 9. évfolyam A mozgóképkultúra és médiaismeret elsősorban a médiaszövegek szövegértési képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi
RészletesebbenAz Országos Rádió és Televízió Testület. 24/2009. (I. 7.) sz. HATÁROZATA
Az Országos Rádió és Televízió Testület 24/2009. (I. 7.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban:
RészletesebbenNemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ
Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
Részletesebben1. Az alkotmány fogalma
1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető
RészletesebbenA NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 778/2012. (IV.25.) sz. HATÁROZATA
Iktatószám: MN/6601-9/2012. Tárgy: a vállalt műsorstruktúrának megfelelő műsor sugárzására vonatkozó kötelezettség megsértése Ügyintéző: személyes adat Melléklet: A hatósági ellenőrzés megállapításai Az
RészletesebbenLII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM Ára: 945 Ft 2008. NOVEMBER 24.
LII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM Ára: 945 Ft 2008. NOVEMBER 24. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2009. évi elõfizetési árainkra TARTALOM
RészletesebbenA Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 568/2015. (V. 11.) számú HATÁROZATA
Ügyiratszám: MN/7481-6/2015. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 568/2015. (V. 11.) számú HATÁROZATA A Nemzeti
RészletesebbenTÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok
RészletesebbenA Bajai Televízió irányelvei, szerkesztési tematikája a 2014. októbert 12-én megtartandó önkormányzati választások kampányidőszakára
Bajai Televízió Baja Marketing Kft. 6500 Baja Szentháromság tér 11. Tel.: 06-20-460-0009 E-mail:info@bajaitelevizio.hu A Bajai Televízió irányelvei, szerkesztési tematikája a 2014. októbert 12-én megtartandó
RészletesebbenHung. Monitoring, 29.3.89. (Kossuth Rádió, Esti Magazin, 18.30 h)
Hung. Monitoring, 29.3.89. (Kossuth Rádió, Esti Magazin, 18.30 h) A MSZMP Központi Bizottsága ma ülést tartott, kapcsoljuk Domány Andrást és Tóth Pált. - A KB jelenleg zárt ülését tartja, vagyis be fog
RészletesebbenA Femina Média Korlátolt Felelősségű Társaság. Általános Szerződési Feltételei a Femina Media által kiadott termékekre vonatkozóan
A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) vonatkozó részei elválaszthatatlan részét képezik mindazon Hirdetési szerződésnek (a továbbiakban: Egyedi Szerződés), melyet a Femina Média
RészletesebbenSZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI
Tájékoztató a Velencei-tó Térségi TDM Non-profit Kft. által a KDOP-2.21/A-11-2011-0005 azonosító jelű projektje megvalósítása érdekében lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés
RészletesebbenFőszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html
Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:
Részletesebben54 321 01 0010 54 01 Rádióműsor-vezető, konferanszié 54 321 01 0100 52 03 Rádióműsor-szerkesztő munkatársa. Újságíró, konferanszié
17-06 rádióműsor-szerkesztőt segítő tevékenységek ellátása z előzetesen elkészített 20-0 perc terjedelmű, meghatározott műfajú és témájú rádióműsor egyik témakörének elemzése a megadott szempontsor 10/2007
RészletesebbenL. Simon László (FIDESZ) által benyújtott módosító javaslatok
A TASZ álláspontja a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló T/363 számú törvényjavaslatról 2010. augusztus 30-én és 31-én benyújtott módosító javaslatokról A TASZ továbbra is
RészletesebbenMozgóképkultúra és médiaismeret Helyi tanterv. 12. évfolyam 72 óra
Mozgóképkultúra és médiaismeret Helyi tanterv 12. évfolyam 72 óra A tantárgyról általánosságban: A mozgóképkultúra és médiaismeret elsősorban a médiaszövegek szövegértési képességének fejlesztését és az
RészletesebbenA FEVITAL Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft. NYILVÁNOS VÉTELI AJÁNLATA A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Rt. TÖRZSRÉSZVÉNYEI VONATKOZÁSÁBAN
A FELÜGYELET RÉSZÉRE JÓVÁHAGYÁSRA BENYÚJTOTT PÉLDÁNY. A JELEN AJÁNLATOT A FELÜGYELET MÉG NEM HAGYTA JÓVÁ A FEVITAL Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft. NYILVÁNOS VÉTELI AJÁNLATA A SZÉKESFEHÉRVÁRI
RészletesebbenPRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések
1 a. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan
RészletesebbenMOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY. 1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai
MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY 1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai A képrögzítés és mozgásábrázolás alapjai és jellemzői, a technikai képalkotás
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gazdaságtörténet
III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdaságtörténet TÁVOKTATÁS Tanév: 2015/2016. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Gazdaságtörténet Tanszék:
RészletesebbenA NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 23/2013. (I.9.) számú H A T Á R O Z A T A
Ügyiratszám: MN/28903-8/2012. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a vállalt műsorstruktúrának megfelelő műsor sugárzására és a burkolt kereskedelmi közlemény tilalmára vonatkozó kötelezettség megsértése Melléklet:
RészletesebbenA NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 998/2014. (X. 14.) sz. HATÁROZATA
Ügyiratszám: MN23956-6/2014. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 998/2014. (X. 14.)
RészletesebbenDr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA
Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA Nyomdai_Az_onkormanyzat_jogallasa.indd 1 2015.02.16.
RészletesebbenREFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE. SZILÁGYI PÉTER egyetemi tanár (ELTE ÁJK)
085_180_2011_3.qxd 2011.11.03. 16:06 Page 85 Iustum Aequum Salutare VII. 2011/3. 85 91. REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE SZILÁGYI PÉTER egyetemi
RészletesebbenÁltalános Szerződési Feltételek vezetékes műsorelosztási szolgáltatásra
Általános Szerződési Feltételek vezetékes műsorelosztási szolgáltatásra N-Telekom Kft Hatályba lépés: 2015.10.01. készítés ideje:2004/10 utolsó mód:2015-08-26 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. SZOLGÁLTATÓ NEVE, CÍME...
RészletesebbenA ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)
A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és
RészletesebbenNégy szolgáltatás-csomag 1. NAPRÓL-HÉTRE-HÓNAPRA-CSOMAG
A Méltányosság Politikaelemző Központ új típusú, sokirányú- és műfajú elemzésekkel igyekszik befolyásolni a döntéshozatalt, próbálja erősíteni a politika intellektuális alapú művelésének tekintélyét. Az
Részletesebben2010. évi CLXXXV. törvény. a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA
2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról Az Országgyűlés a közösség és az egyén érdekeinek felismeréséből, a társadalom integritásának előmozdítása, a demokratikus berendezkedés
RészletesebbenA KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA
A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenKALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1
KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista
Részletesebben(Walter Gropius) (Director of Design) egy 1970-ben tartott ATYPI-kongresszuson. hogy hiába végez több száz tervezőgrafikus a brit művészeti
Napi-lapozás (1.) Nádai Ferenc Mottó: Az építés technika és anyag kérdése; az építészet a térrel való mesteri bánásmód. (Walter Gropius) Harold Evans a londoni Sunday Times és a The Times legendás szerkesztője
RészletesebbenÁltalános Szerződési Feltételek
Oldal 1 / 25 Általános Szerződési Feltételek 1. Bevezető rendelkezések 1.1. A Magyar Köztársaságban saját termékét, szolgáltatását a jogszabályok keretei között mindenki szabadon hirdetheti. 1.2. A jelen
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása
PRÓBAÉRTTSÉGI 2004.május TÖRTÉNLM MLT SZINT Írásbeli feladatsor megoldása Általános szaktanári útmutató a történelem írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől
RészletesebbenA PANNONPLAST Mûanyagipari Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA
A PANNONPLAST Mûanyagipari Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) I. A TÁRSASÁG CÉGNEVE ÉS SZÉKHELYE 1. A társaság neve: PANNONPLAST Mûanyagipari Részvénytársaság
RészletesebbenA DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA
I. Alapító nyilatkozat A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA Mi, a Demokratikus Koalíció sokféle irányból jött alapítói modern demokráciát kívánunk, jogállammal, parlamentarizmussal, szociális piacgazdasággal
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK TÁRSSZABÁLYOZÁSI MAGATARTÁSI KÓDEXE. Preambulum
A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETE ÉS A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSA ÁLTAL, MÉDIAIGAZATÁSI FELADAT ELLÁTÁSÁRA 2011. JÚNIUS NAPJÁN KÖTÖTT KÖZIGAZGATÁSI SZERZŐDÉS 1. SZÁMÚ
RészletesebbenA szórakoztató, az irodalmi és a mûvészeti alkotások elszámolása a nemzeti számlákban
A szórakoztató, az irodalmi és a mûvészeti alkotások elszámolása a nemzeti számlákban Dienes Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal vezető tanácsosa E-mail: Ferenc.Dienes@ksh.hu A tanulmány a szórakoztató,
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 19-én tartandó ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 19-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Rádió 1-gyel kötendő közszolgálati együttműködési keretszerződés
RészletesebbenHatályos 2013. január 1-jétől
ELŐFIZETÉSES LAPTERJESZTÉSI SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Hatályos 2013. január 1-jétől Tartalomjegyzék 1. A Szolgáltató adatai, neve, székhelye, postacíme... 4 2. Általános Szerződési Feltételek
Részletesebben- a tudástársadalom potenciális kialakulása
Tudásközpontú világmodell előtt, - globális információs társadalom közben A Tudás mennyiségi és főként minőségi fejlődése Új Tudomány születése és új tömegkultúra kialakulása A tudás személyes tőkévé válása
RészletesebbenTonton-mánia a francia médiában
2011 május 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Harminc évvel ezelőtt, május 10-én, pontosan este 8 órakor a francia
RészletesebbenHelyi tanterv a nyelvi előkészítő évfolyamos képzés számára
Helyi tanterv a nyelvi előkészítő évfolyamos képzés számára 9./ NY évfolyam Első idegen nyelv Célkitűzés és feladatok: a különböző iskolákból, különböző nyelvi felkészültséggel érkező tanulók egy szintre
RészletesebbenBodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.
1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:
RészletesebbenÁltalános Szerződési Feltételek
1 (23). Általános Szerződési Feltételek (a CM Sales Kft. Hirdetésértékesítési Általános Szerződési Feltételei) A jelen Hirdetésértékesítési Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: HÁSZF, vagy
RészletesebbenAz amerikai reklámipar kihasználja a média új lehetőségeit
A MARKETING GAZDASÁGOSSÁGA Az amerikai reklámipar kihasználja a média új lehetőségeit Az elmúlt évek hatalmas veszteségei után ma már óvatos optimizmussal tekint a jövőbe az USA reklámipara. A fellendülés
RészletesebbenVERSENYTANÁCS. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860
VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj 201/2004/28. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Első Magyar Magántelevíziós Rt. (Budapest) I. rendű a TeleMedia Interaktív
RészletesebbenJELENKOR. Propaganda Hitler után
JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt
RészletesebbenAz audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv implementációja és az 1996. évi I. törvény
Gellén Klára Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv implementációja és az 1996. évi I. törvény Budapest, 2009. december, 43. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88287-8-1 Kiadja az Alkalmazott
RészletesebbenAZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József
AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar
RészletesebbenA rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első
RészletesebbenE U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.
E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy
RészletesebbenHELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA
HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA Készült a Nat 2012: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet Idegen nyelv műveltségterület, valamint az 51/2012.
RészletesebbenA RANDOM CAPITAL BROKER ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA
A RANDOM CAPITAL BROKER ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA Hatálybalépés dátuma: 2012. 03. 22. TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 2. AZ ENGEDÉLYEZETT BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI
RészletesebbenVERSENYTANÁCS. v é g z é s t
VERSENYTANÁCS Vj-63/2006/122. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Inform Média Kft. I. rendű és a Tárna Plusz Bt. (Nyíregyháza) II. rendű eljárás alá vont vállalkozások közötti versenykorlátozó
RészletesebbenAJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráshoz a Kbt. 115. (1) bekezdése alapján
AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráshoz a Kbt. 115. (1) bekezdése alapján I. a) az Ajánlatkérő neve, címe: Diósd Város Önkormányzat 2049 Diósd Szent István tér 1. web: www.diosd.hu
RészletesebbenHELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN
SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja
RészletesebbenA NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 620/2015. (V. 26.) számú HATÁROZATA
Ügyiratszám: MN/8176-6/2015. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 620/2015. (V. 26.) számú HATÁROZATA A Nemzeti
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. Nemzetközi Kommunikáció szak Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció szak Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány A média hatása a sztár szerepének alakulására - sztárkultusz Magyarországon
Részletesebbenkormányzati médiamonitoring szolgáltatás (ajánlati felhívás korrigendum) Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/74
kormányzati médiamonitoring szolgáltatás (ajánlati felhívás korrigendum) Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/74 1 Beszerzés tárgya: Magas szintű állami döntéshozatalt támogató és közvetlen kormányzati tevékenységhez
RészletesebbenDr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei
Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI PhD értekezés tézisei MISKOLC 2012. I. A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA, A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI
RészletesebbenIdén is lesz társasházi pályázat
V I Z I V Á R O S t V Á R t K R I S Z T I N A V Á R O S t N A P H E G Y t T A B Á N t G E L L É R T H E G Y A BUDAPEST I. KERÜLET BUDAVÁRI Ö NKORMÁNYZAT LAPJA l WWW. BUDAVAR. HU l XXI. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM,
RészletesebbenA rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,
Részletesebben9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről
9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok
Részletesebben2012. évi piacfelügyeleti, általános hatósági felügyeleti és ellenőrzési terv
2012. évi piacfelügyeleti, általános hatósági felügyeleti és ellenőrzési terv Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 PIACFELÜGYELETI TERV... 4 A JELENTŐS BEFOLYÁSOLÓ ERŐVEL RENDELKEZŐ MÉDIASZOLGÁLTATÓK BŰNÜGYI
RészletesebbenAz alternativitás kérdése a neveléstudományban 1
MAGYAR PEDAGÓGIA 94. évf. 3 4. szám 349 353. (1994) Az alternativitás kérdése a neveléstudományban 1 Vastagh Zoltán Janus Pannonius Tudományegyetem és Főiskola Az alternatív szó eredeti értelmében azt
RészletesebbenTALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON
TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON Készítette: Bárdosi Mónika Lakatos Gyuláné Varga Alajosné Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által, az MTA Szociológiai Kutatóintézetnél
RészletesebbenAZ OTTHONKÁRTYA SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI (ÜZLETSZABÁLYZAT)
AZ OTTHONKÁRTYA SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI (ÜZLETSZABÁLYZAT) 1. Az Otthonkártya célja (1) A Otthonkártya szerződés célja az otthonteremtés elősegítése, megvalósítása.
RészletesebbenKözszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata
vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021
Részletesebben