ORFK TÁJÉKOZTATÓ AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA. Tartalomjegyzék. ORFK Tájékoztató (OT) 2011/13. szám Budapest, október 10.

Átírás

1 2011/13. szám Budapest, október 10. Szám: 29432/2011. ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Intézkedések: 1. 2/2011. (OT 13.) ORFK intézkedés az Országos Rendőr-főkapitányság Közszolgálati Szabályzatáról Együttműködési megállapodások: 1. Országos Rendőr-főkapitányság és az Országos Polgárőr Szövetség között kötött együttműködési megállapodás (2011. szeptember 29.) 2011/13. szám Budapest, október 10.

2 2 I. rész INTÉZKEDÉSEK Szám: 2/2011. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2/2011. (OT 13.) ORFK INTÉZKEDÉSE az Országos Rendőr-főkapitányság Közszolgálati Szabályzatáról A kormánytisztviselők jogállásáról szóló évi LVIII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.), a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi XLV. törvény 137. (1) bekezdésében, valamint az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 11. (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) és kormánytisztviselői méltányos érdekeinek kölcsönös figyelembevételével, az ORFK kormánytisztviselői állományának tagjait képviselő szakszervezetekkel egyeztetve kiadom az alábbi i n t é z k e d é s t : I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Jelen intézkedés (a továbbiakban: intézkedés) hatálya az ORFK-nál foglalkoztatott kormánytisztviselők kormánytisztviselői jogviszonyára terjed ki. II. FEJEZET KORMÁNYTISZTVISELŐI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE, MUNKAKÖR ÁTADÁSA-ÁTVÉTELE A kormánytisztviselői jogviszony létesítésével kapcsolatos feladatok 2. A kormánytisztviselői jogviszony létesítésekor a jelentkező rendelkezésére kell bocsátani a Kormánytisztviselők felvételéhez szükséges okmányok, igazolások, nyilatkozatok, iratok jegyzékét (1. melléklet). 3. A kormánytisztviselői jogviszony létesítésekor a jelentkezőtől szükség szerint az alábbi nyilatkozatok, valamint egyéb iratok benyújtását kell kérni:

3 3 a) Nyilatkozat a munkaköri alkalmassági vizsgálat és egyéb ellenőrzéshez történő hozzájárulás céljából (2. melléklet), b) Nyilatkozat az összeférhetetlenségre (3. melléklet), c) Nyilatkozat a nemzetbiztonsági vizsgálathoz való hozzájárulásról (4. melléklet), d) Nyilatkozat a gyermek után járó pótszabadság igénybevételéhez szükséges tényekről (5. melléklet), e) Nyilatkozat a személyi adatokról (6. melléklet), f) Nyilatkozat a meghagyási nyilvántartáshoz szükséges adatokról (7. melléklet), g) Nyilatkozat illetményszámfejtéshez (8. melléklet), h) az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet (a továbbiakban: ER.) 2-4. mellékleteiben szereplő, az Alkalmassági vizsgálatra rendelő lap, Alkalmassági kérdőív és Orvosi vizsgálatok megnevezésű nyomtatványok, i) Kérelem a Ktv ának (2) bekezdésében meghatározott jogviszony engedélyezésére / Bejelentés a Ktv ának (2) bekezdésében meghatározott jogviszony létesítéséről (9. melléklet). 4. Amennyiben a kinevezés, illetve a vezetői megbízás olyan munkakörbe történik, amelynek betöltéséhez a vagyonnyilatkozat tétele kötelező, a jelentkező a Vnytv. szerint szükséges beleegyezését a IV. fejezetben meghatározottak szerint kell beszerezni. Emellett az ORFK Humánigazgatási Szolgálat (a továbbiakban: humánigazgatási szakszolgálat) az ORFK-val létesítendő foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőzően nyilatkozattételre hívja fel a leendő foglalkoztatottat azzal kapcsolatban, hogy korábbi foglalkoztatási jogviszonyában vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá esett-e. Az eskütétel és a kormánytisztviselői jogviszony létesítésével kapcsolatos egyéb eljárási szabályok 5. Az esküokmányt az ORFK részéről a munkáltatói jogkör gyakorlója írja alá. 6. A Ktv ának (7)-(8) bekezdésében megjelölt munkáltatói tájékoztatást a humánigazgatási szakszolgálat a kinevezési okirat részeként adják meg. A munkakör és a munkaköri leírás 7. A munkaköri leírás csak olyan mértékű és jellegű feladatokat állapíthat meg, amelyeket a kormánytisztviselő a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányadó rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni. A munkakör tartalmazza különösen a) a munkakör jellegét, b) a betöltéséhez kapcsolódó feltételeket és ismereteket, c) a munkakörbe tartozó feladatok megnevezését, d) a munkakör ellátásához biztosított hatáskört, e) a munkakörhöz tartozó felelősséget, valamint f) a kormánytisztviselő ORFK szervezetében, a munkavégzésével összefüggő kapcsolatait.

4 4 8. A munkaköri leírást a) a kormánytisztviselő közvetlen vezetője készíti el a 10. melléklet kitöltésével, és b) az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségében álló vezető hagyja jóvá. 9. A munkaköri leírást két példányban kell elkészíteni. Első példányt a kormánytisztviselő, második példányt a humánigazgatási szakszolgálat kapja, amely azt a kormánytisztviselő személyi anyagában helyezi el. 10. A munkaköri leírást a kormánytisztviselő aláírja, az átvétel dátumát pedig a munkaköri leíráson fel kell tüntetni. 11. A munkaköri leírás módosítására az pontokban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A határozott időre kinevezett kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok 12. A helyettesítés céljából határozott időre kinevezett kormánytisztviselő munkaköri leírásában meghatározott munkaköri feladatok tartalma megegyezik az általa helyettesített kormánytisztviselő munkaköri leírásában foglaltakkal. A munkakör átadás és elszámolás 13. A munkakör átadását és elszámolását a mindenkor hatályos iratkezelési szabályzatban foglalt rendelkezések szerint kell végrehajtani. 14. A munkakör átadására-átvételére az alábbi esetekben kerül sor: a) áthelyezés/kinevezés, b) előre láthatólag 1 hónapot meghaladó távollét, c) jogviszony megszűnése. 15. A munkakör átadásának határnapjáról az illetékes vezető az előző pontban meghatározott esetekkel összefüggésben meghozott munkáltatói intézkedést követően haladéktalanul írásban értesíti a kormánytisztviselőt. III. FEJEZET AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 16. A Ktv ának (2) bekezdésében meghatározott jogviszony létesítésével kapcsolatos, a 9. mellékletben meghatározott nyomtatvány útján előterjesztett kérelmet a kormánytisztviselő két példányban kitöltve közvetlen vezetőjéhez nyújtja be, aki azt véleményével ellátva köteles felterjeszteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának úgy, hogy a döntés a kérelem benyújtásától számított legkésőbb 15 napon belül a kérelmezőnek átadható legyen. A döntéshozatalnál a 11. mellékletben szereplő Segédletben foglaltakat kell figyelembe venni. 17. Az összeférhetetlenségi ok felmerülésével kapcsolatos, a 12. mellékletben meghatározott nyomtatvány útján előterjesztett bejelentésre a 16. pontban írtakat kell alkalmazni azzal, hogy azt a közvetlen vezető haladéktalanul felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlójának, aki az összeférhetetlenség fennállása esetén azonnal köteles annak

5 5 megszüntetésére a kormánytisztviselőt írásban, a 13. mellékletben szereplő nyomtatvány alkalmazásával felszólítani. 18. A kérelmek, bejelentések és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntések első példánya a kormánytisztviselőt illeti, másodpéldányát a közvetlen vezető útján meg kell küldeni a humánigazgatási szakszolgálatnak, amely azt az érintett személyi anyagában helyezi el. 19. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, az előzetes engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá az ezekkel összefüggő valótlan vagy hiányos adatok közlése esetén a felelősséget fegyelmi eljárás keretében kell vizsgálni. IV. FEJEZET A VAGYONNYILATKOZAT A vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatokat ellátó szerv kijelölése, tájékoztatás 20. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ügyviteli teendőket, a vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggésben keletkezett iratok nyilvántartását, őrzését és kezelését a humánigazgatási szakszolgálat végzi. 21. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett kormánytisztviselőt a humánigazgatási szakszolgálat vezetője írásban tájékoztatja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről és annak határidejéről. A tájékoztató tartalmazza: a) a Vnytv. 3. (1)-(2) bekezdés esetén a 14. melléklet szerinti értesítést, b) a Vnytv. 5. (1) bekezdés b) pontja esetén a 15. melléklet szerinti értesítést, c) a Vnytv. 5. (1) bekezdés c) pontja esetén a 16. melléklet szerinti értesítést, d) a Vnytv. 8. (5) bekezdésében foglaltakat. 22. A humánigazgatási szakszolgálat a tájékoztatót a Vnytv. 5. (1) bekezdésének a) pontjának alkalmazása esetén a tervezett jogviszony, beosztás létesítése, illetve a munkavagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően, a Vnytv. 5. (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését megelőzően, a Vnytv. 5. (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása esetén pedig a kötelezettség esedékessé válásának évében legkésőbb május 30-ig a kötelezett részére személyesen adja át vagy saját kezű felbontásra jelzéssel ellátott zárt borítékban küldi meg. A boríték akkor tekinthető zártnak, ha mechanikai sérülés nélkül nem nyitható fel. A vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos iratok kezelése 23. A vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatban keletkezett iratok őrzését, nyilvántartását, kezelését a humánigazgatási szakszolgálat azon munkatársai végzik, akiket a humánigazgatási szakszolgálat vezetője e feladatra írásban kijelölt. A vagyonnyilatkozatok nyilvántartására, kezelésére kijelölt kormánytisztviselők munkaköri leírásában e feladatot szerepeltetni kell. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten, külön biztonsági zárral ellátott szekrényben kell tárolni. 24. A humánigazgatási szakszolgálat köteles gondoskodni, hogy a vagyonnyilatkozatokhoz, illetve az azok kezelése során keletkezett adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

6 6 25. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat csak a Vnytv ában meghatározott vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel. 26. A vagyonnyilatkozat átvétele, visszaadása a 17. és 18. melléklet kitöltésével történik, az átadásra, a visszavételre, az iratok őrzésére, nyilvántartására, kezelésére az erre kijelölt ügyintéző intézkedik. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos bejelentésről a kormánytisztviselőt az intézkedés 19. mellékletében foglaltak szerint kell tájékoztatni. 27. Amennyiben a Vnytv ának (1) bekezdése értelmében a vagyonnyilatkozat humánigazgatási szakszolgálat által őrzött példányát a kötelezettnek vissza kell adni, és a vagyonnyilatkozat sem személyesen, sem postai úton nem volt kézbesíthető, a kézbesítés utolsó megkísérlésétől számított 30 nap után az iratokat meg kell semmisíteni. V. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁSI ALAP- ÉS SZAKVIZSGA, AZ ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGA, ADATVÉDELMI, IRATKEZELÉSI ÉS MINŐSÍTETT ADAT VÉDELMÉRE VONATKOZÓ VIZSGA 28. A közigazgatási alap- és szakvizsgával, valamint az ügykezelői alapvizsgával (a továbbiakban együtt: vizsgák) kapcsolatos munkáltatói koordinációs, valamint a vizsgákra való jelentkezéssel összefüggő szervezési feladatokat a humánigazgatási szakszolgálat látja el. E tevékenység a jogszabályban foglaltakon túlmenően magába foglalja: a) a külső szervezésű felkészítő szakmai konzultációkra való jelentkezés továbbítását, a konzultáció helyéről és idejéről a kormánytisztviselők értesítését, b) az előírt gyakorlati idő igazolását, c) a megfelelő tankönyv biztosítását. 29. A vizsgákra jelentkezést úgy kell megszervezni, hogy a vizsgázónak alapvizsga esetén az előírt határidőn belül módja legyen javítóvizsga letételére is. 30. A humánigazgatási szakszolgálat a vizsgákra való jelentkezést a szervezeti elemek arányos terhelésére figyelemmel ütemezi. Az ütemezésnél előnyben kell részesíteni a vezetőket, azokat a kormánytisztviselőket, akik kizárólag a közigazgatási szakvizsga hiánya miatt nem sorolhatók tanácsos besorolási fokozatba. A vizsga időpontjáról a vizsgázót közvetlen vezetője útján kell értesíteni. 31. Az adatvédelmi, iratkezelési és minősített adat védelmére vonatkozó ismeretekből történő vizsgáztatás szabályait, a vizsgára kötelezettek körét az adatvédelmi, biztonsági, és iratkezelési szabályzatok határozzák meg. 32. A vizsgára kötelezett az első vizsga letétele előtt a felkészítő konzultáción, valamint a vizsga napján túlmenően az alábbi mértékű szabadidőre jogosult, melynek időtartamára illetmény illeti meg: a) ügykezelői alapvizsga esetén 1 munkanap, b) közigazgatási alapvizsga esetén 3 munkanap, c) közigazgatási szakvizsga esetén 6 munkanap (a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában).

7 7 33. A vizsgáztatás költségei a jogszabályban foglaltakon túlmenően tartalmazzák a vizsga tananyagának költségeit is. VI. FEJEZET A KORMÁNYTISZTVISELŐK SZAKMAI KÉPZÉSE A szakmai képzés általános szabályai 34. A munkaidőt érintő szakmai továbbképzésen történő részvételt a közvetlen vezető engedélyezi. Amennyiben a szakmai továbbképzésen való részvétel díjköteles, a javaslatot engedélyezés előtt az ORFK gazdasági főigazgatójának kell ellenjegyezni. 35. Nem minősülnek képzésnek a központi vagy helyi konferenciák, értekezletek és tájékoztatók. A tanulmányi szerződés 36. A tanulmányi szerződés megkötésére irányuló kérelemhez csatolni kell a 20. melléklet A. pontja szerinti adatlapot és a szükséges igazolásokat. A kérelmet a humánigazgatási szakszolgálaton keresztül a munkáltatói jogkör gyakorlójához kell benyújtani. 37. A kérelemnek tartalmaznia kell a követlen vezetőnek a tanulmányi szerződés megkötésére vonatkozó, indokolt javaslatát, megjelölve az álláspontját alátámasztó szolgálati érdeket. 38. Tanulmányi szerződés megkötésének feltételei: a) a képzés a betöltött vagy tervezett munkakör szempontjából szakirányúnak minősülő iskolai végzettség vagy szakképesítés megszerzésére, illetve idegen nyelv tanulására irányuljon; b) egyidejűleg csak egy idegen nyelv elsajátítására köthető; c) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) valamely szervével fennálló, legalább egy éves, határozatlan idejű jogviszony; d) a kérelmező ellen nincs folyamatban fegyelmi vagy büntetőeljárás; e) a kérelmező nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt. 39. Tanulmányi szerződés alapján az alábbi támogatások adhatók: a) az Mt ában meghatározott szabadidőre illetmény; b) a képzéssel összefüggő tandíj, részvételi díj, beiratkozási (regisztrációs) díj, konzultáció díj, vizsgadíj; c) a képzéssel összefüggő tankönyv, tananyag vételára; d) a képzésen való részvétellel, illetőleg a vizsgakötelezettség teljesítésével összefüggő szállás- illetve útiköltség. 40. A kérelmet és a 20. melléklet B. pontja szerinti tanulmányi szerződés tervezetét az ORFK gazdasági főigazgatójának ellenjegyzését követően a humánigazgatási szakszolgálat terjeszti fel aláírásra a munkáltatói jogkör gyakorlójához. 41. Az igényelt támogatás kizárólag a tanulmányi szerződés megkötését követő időszakra biztosítható, visszamenőlegesen nem.

8 8 42. A képzés befejezését követően a rendőrség valamely szervével fennálló kormánytisztviselői jogviszonyt a) kizárólag tanulmányi szabadidő biztosítása esetén a támogatott időszak felével, b) egyéb esetben a támogatott időszakkal megegyező ideig kell fenntartani. E kötelezettséget a tanulmányi szerződésben rögzíteni kell. 43. A kormánytisztviselő rendőri szervek közötti áthelyezése esetén a tanulmányi szerződésekkel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló norma rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Kötelezés képzésben való részvételre 44. A kormánytisztviselőt képzésben való részvételre a humánigazgatási szakszolgálat vezetőjének, valamint az ORFK gazdasági főigazgatójának ellenjegyzését követően a munkáltatói jogkör gyakorlója kötelezheti. VII. FEJEZET A KORMÁNYTISZTVISELŐK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE, A MINŐSÍTÉS 45. A minősítési lap egyes pontjait a 21. mellékletben foglalt útmutató alapján kell kitölteni. 46. A minősítést és a teljesítményértékelést az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetők a kormánytisztviselő közvetlen vezetőjével együttműködve készítik el. A teljesítményértékeléshez a hivatásos és köztisztviselői állományban lévők éves teljesítményértékelési rendszerének bevezetéséről és lebonyolításának rendjéről szóló 8/2002. (BK 4.) BM utasítás 4. számú melléklete szerinti teljesítményértékelő lapot kell kitölteni. 47. A kevéssé alkalmas minősítést kapott kormánytisztviselőt 1 év elteltével minősíteni kell. Ha erre a Ktv. 34/A. (1) bekezdése alapján nincs lehetőség, a kormánytisztviselőt a törvényi feltételeknek való megfelelés esetén haladéktalanul szükséges minősíteni. 48. Ha a jogviszony megszakítás nélkül 6 hónapot meghaladóan bármely okból szünetel, a szünetelés tartama alatt esedékessé váló minősítést a munkavégzési kötelezettség teljesítésének újbóli megkezdését követő egy éven belül kell lefolytatni, feltéve, hogy annak egyébként törvényi akadálya nincs. 49. A humánigazgatási szakszolgálat nyilvántartja a kormánytisztviselő kötelező minősítésének időpontját és arról az időpontja előtt 30 nappal értesíti a minősítést végző vezetőt és a kormánytisztviselő közvetlen vezetőjét. A minősítést végző vezető legalább 2 munkanappal előbb a tervezett minősítésről értesíti a kormánytisztviselőt.

9 9 VIII. FEJEZET A HELYETTESÍTÉSI DÍJ 50. A helyettesítési díj mértékére, ami a helyettesítő kormánytisztviselő illetményének legfeljebb 50%-a, de legalább 25%-a lehet, a helyettesítés céljából történő átirányítást kezdeményező vezető tesz javaslatot. 51. Amennyiben a kormánytisztviselő átirányításával kapcsolatban helyettesítési díj kifizetése válik szükségessé, az átirányításra csak az ORFK gazdasági főigazgatójának előzetes egyetértésével kerülhet sor. 52. Az átirányítás elrendelésével kapcsolatos javaslatot, illetve az átirányítást elrendelő határozatot a humánigazgatási szakszolgálat a kormánytisztviselő személyi anyagában helyezi el. IX. FEJEZET A SZABADSÁG, A RENDKÍVÜLI MUNKAVÉGZÉS, AZ ÜGYELET ÉS A KÉSZENLÉT A szabadság 53. A rendes szabadság megállapítása, a szervezeti elem vezetőjével évente január 31-ig való közlése a humánigazgatási szakszolgálat feladata. A kormánytisztviselő rendes szabadságának, továbbá tanulmányi munkaidő-kedvezményének kiadása a szervezeti elem vezetője, illetve vezetők esetén a közvetlen vezető jóváhagyásával történik. Az engedélyezés dokumentációja a szervezeti elemnél marad, és 3 évig kell megőrizni. 54. A szervezeti elem a kiadott szabadságokról egyéni szabadság-nyilvántartást vezet, amelynek alkalmasnak kell lennie az alábbiak elkülönített, pontos dokumentálására: a) a rendes szabadság, b) a tanulmányi munkaidő-kedvezmény, c) a fizetés nélküli szabadság, d) a rendkívüli munkavégzés megváltásaként kiadott szabadidő és e) a készenlét megváltásaként kiadott szabadidő. 55. Illetmény nélküli szabadság engedélyezéséről szóló határozatot a humánigazgatási szakszolgálat készíti elő. A rendkívüli munkavégzés elrendelése és ellenértéke 56. A rendkívüli munkavégzés elrendelésére a szervezeti elem vezetője jogosult az irányítása alá tartozó kormánytisztviselők tekintetében. Az elrendelő fegyelmi és kártérítési felelőséggel tartozik az elrendelés szükségessége és szabályszerű dokumentálása tekintetében. A rendkívüli munkavégzés elrendelésének jogszerűségének, szabályszerű dokumentálásának ellenőrzéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik. 57. Alkalmanként egy óránál rövidebb rendkívüli munkavégzés nem rendelhető el.

10 A nem vezető beosztású kormánytisztviselő által teljesítendő rendkívüli munkavégzést írásban, a 22. mellékletben szereplő nyomtatvány figyelembevételével kell elrendelni, legkésőbb a teljesítés napján. 59. A szabadidőt órákban kell meghatározni. 60. Ha a rendkívüli munkavégzésért a kormánytisztviselő részére ellenértékként megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkavégzést követő 30 napon belül nem kerül sor, az elrendelő köteles az ORFK Gazdasági Főigazgatóságot haladéktalanul értesíteni a 23. melléklet megküldésével. Az ügyeletre és a készenlétre vonatkozó szabályok 61. Az ügyeletre és a készenlétre a rendkívüli munkavégzés szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni. 62. A napi munkaidőn túl teljesített ügyelet, illetve készenlét esetén az ügyelet időtartama 40%-ának, illetve a készenlét időtartama 25%-ának megfelelő szabadidő illeti meg a kormánytisztviselőt. 63. Az ügyelet és a készenlét elrendelésére és ellentételezésére a 24. és 25. mellékletet kell alkalmazni. 64. Szervezeti elemenként kell nyilvántartani a kormánytisztviselő rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, valamint készenlétével kapcsolatos adatokat. X. FEJEZET ILLETMÉNYELŐLEG, PÓTLÉKOK Illetményelőleg 65. A kormánytisztviselő részére eseti kérelem amelyet a 26. melléklet tartalmaz alapján illetményelőleg folyósítható, amennyiben a közvetlen vezető javasolja, és az ORFK gazdasági főigazgatója engedélyezi annak kifizetését. 66. Illetményelőleg elsősorban azon kormánytisztviselő számára engedélyezhető, akinek családi, egészségügyi, illetve más szociális ok alapozza meg kérelmét. 67. A költségvetési szerv részére jóváhagyott éves költségvetési kiadási előirányzat terhére illetményelőleg-keretet kell képezni. A keret éves viszonylatban a költségvetésben jóváhagyott béralap (eredeti előirányzat) maximum 5%-áig terjedhet. Az illetményelőleg törlesztéséből visszafolyó összeg az illetményelőleg-keretet nem növeli. 68. A kormánytisztviselőnek adható illetményelőleg felső határa a folyósítás napján érvényes minimálbér összegének ötszöröse, de legfeljebb a kormánytisztviselő havi besorolási illetménynek a személyi jövedelemadó-előleggel, az egészségügyi biztosítási és a nyugdíjjárulékkal csökkentett összeg kétszerese. 69. A felvett illetményelőleget a tárgyévben maximum 6 hónap alatt havi egyenlő részletekben kell visszafizetni, fizetési haladék nem engedélyezhető. Abban az esetben,

11 11 ha a törlesztés ideje alatt szűnik meg a kormánytisztviselő jogviszonya, a vissza nem fizetett előleg egy összegben és azonnal esedékessé válik. Adózás szempontjából az illetményelőleg kamatmentes kölcsönnek minősül, így a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 6. (1) bekezdésének a) pontja szerint a kapott összeg a magánszemélynél nem bevétel, abból a kifizetéskor sem kell adóelőleget levonni. Az idegennyelv-tudási pótlék 70. Az idegennyelv-tudási pótlékról szóló kinevezési okirat-módosítást a humánigazgatási szakszolgálat készíti el. A pótlék folyósításának kezdő dátuma az okirat bemutatásának időpontját követő hónap első napja. Gépjárművezetési és veszélyességi pótlék 71. A gépjárművezetési, valamint a Ktv ának (5) bekezdésében szabályozott pótlékot az ORFK valamennyi kormánytisztviselői munkaköre vonatkozásában biztosítani szükséges, amennyiben annak egyéb, törvényben meghatározott feltételei fennállnak. A magáncélú gépjárműhasználat gépjárművezetési pótlék kifizetését nem alapozza meg. Éjszakai pótlék 72. A kormánytisztviselő éjszakai pótlékra való jogosultságát és a pótlék alapjául szolgáló munkavégzés időtartamát a kormánytisztviselő közvetlen vezetője igazolja. XI. FEJEZET MUNKAKÖRI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT, FEGYELMI ELJÁRÁS 73. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében foglaltak alapján a kormánytisztviselők előzetes, soron kívüli, illetve időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatát annak gyakorisága, valamint módja tekintetében a hivatásos állományúak előzetes, soron kívüli, illetve időszakos egészségügyi vizsgálatára irányadó jogszabályi rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell elvégezni. 74. A fegyelmi eljárás során a mellékletekben szereplő iratmintákat kell alkalmazni. XII. FEJEZET A SZEMÉLYI IRATKEZELÉS A kormánytisztviselői jogviszonnyal összefüggő személyi iratok kezelése 75. Az iratgyűjtőben az iratokat az iratcsoport elnevezésével ellátott kemény kartonlappal kell elhatárolni az áttekinthetőség érdekében. Ettől eltérően, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat a Rendőrség Adatvédelmi Szabályzatában meghatározottak szerint kell tárolni és kezelni. 76. A külön jogszabályban előírt betekintési lapot és tartalomjegyzéket a 43. mellékletben foglaltaknak megfelelően kell az iratgyűjtőhöz kapcsolni.

12 A Ktv. szerint áthelyezés esetén átadott személyi iratgyűjtő iratairól a lezárt tartalomjegyzék másolata, az átadólevél, és a kikérő vagy áthelyezési megállapodás marad az átadó szervezeti elemnél. A tartalomjegyzék lezárása az iratcsoportonkénti utolsó nyilvántartott iratot követő üres sor egy vonallal történő áthúzását, alatta a lezárás dátumának és a személyügyi ügyintéző aláírásának feltüntetését, lebélyegzését jelenti. 78. A személyi iratok külön számtartományon belüli gyűjtőszámon iktatása a mindenkor hatályos iratkezelési szabályzat szerint történik úgy, hogy abból másolati példányt az iktatóba nem kell leadni. 79. A számítógépes iktatási rendszert úgy kell kialakítani, hogy a személyügyi tárgykódon nyilvántartott iratok adataihoz csak a humánigazgatási szakszolgálat férhessen hozzá. 80. A személyi iratok irattározása a kormánytisztviselő kormánytisztviselői jogviszonya fennállásáig a humánigazgatási szakszolgálatnál történik. A humánigazgatási szakszolgálatnál biztosítani kell a személyi iratok jogszabályban előírt 50 éves tárolásának feltételeit oly módon, hogy azok az egyéb iratoktól elkülönítetten, kizárólag a humánigazgatási szakszolgálat által hozzáférhetően kerüljenek elhelyezésre. 81. A személyi iratoknak a kormánytisztviselői jogviszony megszűnését követő irattárba helyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő személyügyi munkatárs aláírását. 82. A kormánytisztviselő a Ktv. 3. számú mellékletében felsorolt adataiban bekövetkező változást köteles 8 napon belül írásban bejelenteni és okirattal (vagy másolatával) igazolni a humánigazgatási szakszolgálat részére. 83. A bejelentett adatváltozást a kormánytisztviselő személyi iratait kezelő humánigazgatási szakszolgálat a bejelentéstől számított 3 munkanapon belül köteles a kormánytisztviselői alapnyilvántartásban átvezetni. 84. Minden személyügyi okiraton fel kell tüntetni a kormánytisztviselő nevén, születési nevén, helyén, idején, valamint anyja nevén kívül adóazonosító jelét, lakáscímét, munkakörét, szervezeti egységét. 85. A kormánytisztviselői jogviszony keletkezése, módosítása, megszűnése, vezetői megbízás létrejötte, megszűnése esetén a SZENYOR for Windows rendszerben szereplő nyomtatványokat kell kitölteni. 86. A jubileumi jutalomra, alkalmazási idő után járó jutalomra jogosultság esetén a SZENYOR for Windows rendszerben szereplő nyomtatványokat kell kitölteni. XIII. FEJEZET A HADKÖTELESEK MEGHAGYÁSI NYILVÁNTARTÁSA 87. A szervezetek meghagyási nyilvántartással kapcsolatos feladatait a humánigazgatási szakszolgálat látja el. 88. A meghagyási feladatok elláthatóságához az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetők felmérik és meghatározzák azokat beosztásokat

13 13 (munkaköröket) és azok létszámát, amelyek a rendkívüli állapot tervezett feladatainak ellátásához, valamint működtetéséhez feltétlenül szükségesek. A szervezetenként szükséges, legfeljebb annak engedélyezett létszámáig terjedő beosztások meghatározásánál figyelembe kell venni: a) a vezető beosztások meghagyását, b) a szakképzettségi igényük miatt nem pótolható beosztásokat, c) a szakmai tapasztalatigény miatt nem pótolható beosztásokat, d) az adó- és számítástechnikai titokvédelem ellátásához szükséges beosztásokat, e) a szervezet őrzésvédelmi, polgári védelmi feladatait, f) a fizikai adottságot igénylő feladatokat. 89. Az így meghatározott beosztásokat és a hozzájuk tartozó létszámot tartalmazó jegyzéket a munkáltatói jogkör gyakorlója hagyja jóvá, a meghagyási feladatok ellátása a humánigazgatási szakszolgálat feladata. 90. A humánigazgatási szakszolgálat meghagyással kapcsolatos feladatai: a) a szervezeti egységenként megkapott meghagyandó beosztások és létszámok alapján a kormánytisztviselői alapnyilvántartásban személyenként jelölik a beosztás meghagyásra kijelölésének tényét, b) a meghagyásra tervezett, de a Magyar Honvédség által meghagyásra nem engedélyezett kormánytisztviselők névsora figyelembevételével bekérik a meghagyásra kijelölés megállapíthatóságához szükséges nyilatkozatot azon kormánytisztviselőktől, akik nem esnek ki a meghagyandók köréből és annak adatait bevezetik a kormánytisztviselői alapnyilvántartásba, c) a meghagyott beosztásokat és meghagyott személyeket folyamatosan átvezetik kormánytisztviselői alapnyilvántartás megfelelő adatain, karbantartják az adatállományt, d) a meghagyásra jóváhagyott kormánytisztviselőket erről a tényről - az ebből származó jogaik és kötelezettségeit közlésével együtt - tájékoztatják. 91. A meghagyottal közölni kell a meghagyás tényét, valamint a meghagyással kapcsolatban a vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogait, kötelezettségeit. 92. A meghagyottak a tartalékos katonai szolgálat alóli mentességet, a behívhatóságot, azok időközi változását tartalmazó nyilatkozataikat az illetékes humánigazgatási szakszolgálatnak adják át. XIV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 93. Az intézkedés október 16-án lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Országos Rendőrfőkapitányság Közszolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 52/2003. (XI. 28.) ORFK intézkedés hatályát veszti. Dr. Hatala József r. altábornagy sk.

14 14 1. melléklet a 2/2011. (OT 13.) ORFK intézkedéshez A kormánytisztviselők felvételéhez szükséges okmányok, igazolások, nyilatkozatok, iratok jegyzéke 1. Kézzel írt önéletrajz és az önéletrajz melléklete nyomtatvány, mely tartalmazza az eltartott gyermek(ek) adatait (név, születési hely, idő, anyja neve) is. 2. A személyi igazolvány személyi adatokat és lakcímet tartalmazó oldalainak fénymásolata (az eljáró személyzeti előadó által hitelesítve). 3. Munkaviszonyokról, kormánytisztviselői, közalkalmazotti, szolgálati és egyéb jogviszonyokról szóló igazolások fénymásolata (az eljáró személyzeti előadó által hitelesítve). 4. Munkanélküli ellátásban való részesülésről szóló igazolás fénymásolatban (az eljáró személyzeti előadó által hitelesítve). 5. Katonakönyv fénymásolata (az eljáró személyzeti előadó által hitelesítve) vagy katonai szolgálatról igazolás. 6. Tb kiskönyv (eredeti). 7. Valamennyi iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány, oklevél, diploma másolata (az eljáró személyzeti előadó által hitelesítve). 8. Szakképesítésekről szóló oklevél, bizonyítvány másolata (az eljáró személyzeti előadó által hitelesítve). 9. Alap-, közép-, felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvány másolata (az eljáró személyzeti előadó által hitelesítve). 10. Utolsó munkahelyről igazolás jogviszony megszüntetéséről (eredeti). 11. Tárgyévre vonatkozó SZJA adatlap vagy nyilatkozat arról, hogy a tárgyévben nem volt jövedelme (eredeti). 12. Nyugdíjpénztári tagság igazolása (az eljáró személyzeti előadó által hitelesítve). 13. Három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány. 14. TAJ szám (tb igazolvány fénymásolata az eljáró személyzeti előadó által hitelesítve). 15. Adóazonosító jel (adóigazolvány fénymásolata az eljáró személyzeti előadó által hitelesítve). 16. Nyugdíjas törzsszám (nyugdíjas igazolvány fénymásolata), a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolása a nyugdíj havi összegéről, a nyugdíjmegállapító határozat fénymásolata. 17. Orvosi alkalmassági vélemény (az orvosi vizsgálatra vinni szükséges: háziorvostól kapott iratot, a kitöltött kérdőívet, egy évnél nem régebbi tüdőszűrő és citológia leletet, szemészeti vizsgálatról szóló leletet). 18. Nyilatkozat (illetményszámfejtéshez) 19. Nyilatkozat (egészségügyi alkalmassági vizsgálat, biztonsági ellenőrzés) 20. A nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges nyilatkozat 21. Adójóváírással kapcsolatos nyilatkozat 22. Meghagyási nyilvántartáshoz szükséges nyilatkozat 23. Összeférhetetlenségi nyilatkozat 24. Nyilatkozat (személyi adatokról) 25. Munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásról nyilatkozat 26. Vagyonnyilatkozat