ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére május 7.

Átírás

1 ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére május 7. Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia testületei, közgyűlési bizottságai és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia évi tevékenységéről Készítette: Látta: Megtárgyalta: Bertók Krisztina főosztályvezető-helyettes Kindert Judit titkárságvezető Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa, Doktori Tanács, Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság, Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, Tudományetikai Bizottság I. Vezetői összefoglaló A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályának 27. (10) bekezdése szerint a közgyűlési állandó bizottságok beszámolnak tevékenységükről a Közgyűlésnek. Az Alapszabály 49. (11) bekezdése alapján az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa tevékenységéért a Közgyűlésnek felel, és tevékenységéről évente beszámol a Közgyűlésnek. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia szintén Alapszabályban előírt kötelezettsége, hogy tevékenységéről tájékoztassa a Közgyűlést (Alapszabály 62. ). A Doktori Tanács Eljárási Szabályzata és Ügyrendje 3. (1) bekezdésében foglaltak szerint a Doktori Tanács tevékenységéről tájékoztatja a Közgyűlést. A részletes bizottsági beszámolókat a testületek és bizottságok megtárgyalták és elfogadták. Az egyesített előterjesztés tartalmazza az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa, a Doktori Tanács, a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság, a Tudományetikai Bizottság és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia évi tevékenységéről szóló beszámolók összefoglalását. A Vezetői Kollégium tagjai április 9-i ülésükön megtárgyalták az előterjesztés szerinti beszámolókat, és támogatásra javasolták az Elnökségnek, valamint elfogadásra a Közgyűlésnek. II. Előterjesztés Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa évi tevékenysége Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (a továbbiakban: AKT) 2012-ben hat alkalommal ülésezett: február 27-én, március 26-án, május 21-én, június 25-én, október 29-én és november 26-án. Az év során két ízben elektronikusan szavazott. Az AKT február 27-i ülésén határozatot fogadott el, miszerint az új AKT tagjainak megbízatása a májusi közgyűléstől legyen hatályos. Az MTA Közgyűlése megválasztotta az AKT új (2013 és 2016 közötti) tagjait. 1

2 Az AKT a következő témakörökben hozott határozatokat, illetőleg tájékozódott az aktuális kérdésekről. A (fő)igazgatói pályázatok véleményezése Május 21-én az AKT elfogadta a tudományterületi szakbizottságok javaslatait a (fő)igazgatói pályázatokat elbíráló eseti bizottságok személyi összetételére. A testület október 29-én, miután a (fő)igazgatói pályázatokat véleményező eseti bizottságok jelentéseit megismerte, titkos szavazással véleményt nyilvánított a tíz kutatóközpontra és két kutatóintézetre vonatkozó, érvényes (fő)igazgatói pályázatokról. Az AKT fenti döntése alapján az MTA főtitkára javaslatot tett a kinevezendő jelöltek személyére az MTA elnöke részére, aki az AKT határozatának megfelelően hozta meg a végleges döntést a kutatóközpontok és kutatóintézetek vezetőinek személyéről. Szervezeti és működési szabályzatok Az AKT február 27-én egyhangúlag elfogadta az újonnan alakult kilenc kutatóközpont közül öt (az Agrártudományi, a Bölcsészettudományi, a Csillagászati és Földtudományi, a Társadalomtudományi és a Természettudományi Kutatóközpont) szervezeti és működési szabályzatát. Következő, március 26-i ülésén jóváhagyta az MTA Energiatudományi Kutatóközpont SZMSZát, és hozzájárult, hogy a fennmaradó három kutatóközponti szabályzatról az MTA Titkársága által működtetett elektronikus szavazási rendszerben lehessen szavazni. Május 21-én az AKT megválasztotta a SZMSZ Bizottság (az intézményi szervezeti és működési szabályzatokat véleményező bizottság) három tagját: Katona Gyulát, Patthy Lászlót és Bragyova Andrást. Június 25-én a testület elfogadta az MTA Ökológiai Kutatóközpont és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont szervezeti és működési szabályzatát. Elektronikus szavazás eredményeként augusztus 1-jén a testület elfogadta az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont szervezeti és működési szabályzatát, így már az összes új kutatóközpont rendelkezik hatályos SZMSZ-tal. Jogszabályi változások miatt, valamint a belső stratégiai koncepciót követve a Nyelvtudományi Intézet megalkotta új SZMSZ-ának tervezetét, amelyet az AKT október 29-i ülésén fogadott el. A kutatóhelyek tudományos tevékenységének értékelése Az AKT március 26-án tudomásul vette a kutatóintézetek évi tudományos tevékenységéről szóló tájékoztatót. November 26-án pedig elfogadásra javasolta a megújult kutatóhálózat új tudományos beszámoltatási rendszerét, valamint a beszámoló benyújtási határidejének módosítását. A kutatók és a kutatóhelyek értékelése Február 27-én az AKT megkezdte a vitát az írásban megkapott Ajánlott eredménymutatók egyéni, kutatócsoporti és intézményi értékeléshez az MTA kutatóközpontjai és kutatóintézetei számára című anyagról, amelyet a Kutatóintézeti Főosztály állított össze. A tudományterületi szakbizottságok elnökei az AKT március 26-i ülésén véleményezték a munkaanyagot. Határozat a kérdésben nem született. A munkaanyag és az ülésen felmerült sokféle vélemény elegendő kiindulási alap a kutatóközpontok, kutatóintézetek számára saját önálló teljesítményértékelési rendszerük megalkotásához, amelynek célja az intézmények nemzetközi versenyképességének biztosítása és nem a kutatóintézet-hálózat intézményeinek egymással való összehasonlítása. E szabályzatok az egyes intézményi SZMSZ-ok nem kötelező mellékletei lesznek. 2

3 A fiatal kutatói pályázati rendszer Az AKT február 27-én a 2012-ben rendelkezésre álló fiatal kutatói álláshelyek tudományterületi eloszlására vonatkozó javaslatként az alábbi számokat fogadta el: matematikai és természettudományi: 50, élettudományi: 44, társadalomtudományi: 26. Az AKT elfogadta továbbá, hogy 2012-től fiatal kutatói álláshelyet kizárólag MTA-kutatóközpontok, illetve önálló kutatóintézetek kaphatnak. Az AKT felkérésére március 26-án a szakbizottsági elnökök beterjesztették a szakbizottsági javaslatokat a fiatal kutatói álláshelyek kutatóintézetekhez történő odaítéléséről, amelyeket az AKT elfogadott. Az AKT május 21-én jóváhagyta azt az írásos és szóbeli beszámolót, amelyből a 2008-ban létesített fiatal kutatói álláshelyek 2011-ben lezárult felhasználásáról tájékozódott. Kormánytájékoztató Március 26-án az AKT egyhangúlag elfogadta a kormánytájékoztató annotált tartalomjegyzékét. Az AKT ügyrendjének elfogadása Az AKT május 21-i javaslatára a Kutatóintézeti Főosztály, a Jogi és Igazgatási Főosztály, valamint három tudományterületi AKT-képviselő egymással egyeztetve megkezdte az AKT új ügyrendjének kidolgozását. Az AKT június 25-én elfogadta az AKT ügyrendtervezetét, amelyet az MTA Elnöksége szeptember 30-i ülésén megtárgyalt és jóváhagyott. Az AKT szakbizottságainak megválasztása Az AKT június 25-én meghatározta a szakbizottságok létszámát (társadalomtudományi: 11, élettudományi: 9, matematikai és természettudományi: 11), ezt követően pedig támogatta a szakbizottsági elnököknek a bizottságok tagjaira tett, a fenti létszámoknak megfelelő személyi javaslatát. Támogatott kutatócsoportok Május 21-én az akadémiai támogatású kutatócsoport-pályázatok rangsorolására felkért zsűri javaslatáról kapott MTA-elnöki tájékoztatót az AKT egyhangúlag elfogadta, és javasolta, hogy az MTA elnöke a zsűri javaslata alapján hozza meg döntését. Október 29-én az AKT elfogadta a TKI évi szervezeti működéséről és a támogatott kutatócsoportok es ciklusának értékeléséről szóló tájékoztatót. Külső tanácsadó testületek Az AKT május 21-i ülésén a tagok egyetértettek az új külső tanácsadó testületek (KTT-k) felállításának tervezett ütemezésére tett javaslattal. Június 25-én az AKT határozott arról, hogy a KTT-k jövőbeli szerepe elsősorban a tanácsadás legyen, és hogy ennek megfelelően a KTT-k összeállításában az MTAtv. 18. (7) és az Asz. 57. (1) adta kereteken belül a főigazgatók legyenek a kezdeményezők. Október 29-én az AKT elfogadta azoknak a KTT-jelölteknek a névsorát, akiket a kutatóközpontok főigazgatóinak véleménye alapján javasoltak az MTA kutatóközpontok külső tanácsadó testületeibe. Az MTA Szellemitulajdon-kezelési szabályzata Az AKT október 29-én tájékoztatót hallgatott meg az MTA elnökének a tudományos művek nyílt hozzáférésű közzétételének irányelveiről szóló 27/2012. (IX. 24.) számú határozatáról. A nyílt hozzáférésű közzétételi irányelv egyik ágát képezte a készülő Szellemitulajdon-kezelési Irányelvnek, amelynek adott esetben a publikációs kötelezettség és a szellemitulajdon-védelem 3

4 ellentétes elvárásait is össze kell egyeztetnie. A Kutatóintézeti Főosztály a kezdetektől bevonta a munkába az AKT tagjait, és véleményüket kikérve bízott meg az MTA Titkársága egy szakértőt az MTA Szellemitulajdon-kezelési szabályzata tervezetének elkészítésére. Az elkészült szabályzattervezetet a Vagyonkezelő Testület november 28-i ülésén tűzte napirendre, emiatt az AKT november 26-án csak a Szellemitulajdon-kezelési szabályzat elkészítésének tényéről kaphatott tájékoztatást, azzal, hogy a dokumentumról a november 28-i VkT-ülést követően, elektronikus szavazás útján mondanak véleményt. A december 8. és 17. közötti időszakra kiírt elektronikus szavazás azonban az éppen 50%-os részvétel miatt (6 támogató és 0 ellenző szavazat ellenére) érvénytelen lett. A végső tervezetet az Akadémia Vezetői Kollégiuma és Elnöksége jóváhagyta, és az akadémiai Szellemitulajdon-kezelési szabályzatot az Akadémia elnöke 1/2013. (II. 18.) számú határozatával adta ki. Az AKT-nek teendője ezután az akadémiai Szellemitulajdon-kezelési szabályzat alapján elkészített (átdolgozott) kutatóközponti, kutatóintézeti szellemitulajdon-kezelési szabályzatokkal lesz. Pedagógus Kutatói Pályadíj Az AKT október 29-én a tervezett 12-ről 13-ra növelte a díjazandó pedagógusok számát, és a szakbizottságok javaslata alapján meghatározta a díjazásra javasoltak személyét. Akadémiai Ifjúsági Díj Az AKT évi utolsó ülésén a pályázó fiatal kutatók közül 13 elismerését javasolta Akadémiai Ifjúsági Díjjal (matematikai és természettudományok: 6, élettudományok: 5, társadalomtudományok: 2). Egyebek Az AKT folyamatosan tájékozódott a folyamatban lévő nagyobb akadémiai pályázatokról, továbbá a kutatóközpontok és kutatóintézetek alapító okiratainak változásairól. Az AKT határozatait az MTA elnöke hagyta jóvá, ezek megjelentek az Akadémiai Értesítőben. A Doktori Tanács évi tevékenysége A jelenleg működő Doktori Tanácsot az MTA Közgyűlése májusi ülésén választotta meg. Elnöke Palkovits Miklós, az MTA rendes tagja, társelnöke M. Szabó Miklós, az MTA rendes tagja, titkára Makai Mihály, az MTA doktora. A Doktori Tanács működését, valamint a doktori eljárást meghatározó szabályozások A Doktori Tanács működését az MTA Alapszabálya, a Közgyűlés által elfogadott Doktori Szabályzat, valamint az Elnökség által jóváhagyott Eljárási Szabályzat és Ügyrend szabályozza. A doktori eljárást ezeken túlmenően az osztályügyrendek 2. számú mellékletei, illetve az osztályok speciális követelményrendszerei határozzák meg. Az MTA Alapszabályának és Ügyrendjének december 7-én, a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Szabályzatának december 6-án történt módosulásait követően a jogi koherencia fenntartása végett szükséges volt a Doktori Tanács Eljárási Szabályzatának és Ügyrendjének, valamint az osztályügyrendek doktori eljárásra vonatkozó részeinek aktualizálása. A Doktori Tanács Eljárási Szabályzatának és Ügyrendjének módosított változata február 28-án lépett hatályba, így a 2012-es doktori benyújtásokra már ennek a rendelkezései voltak érvényesítve. Az osztályügyrendek doktori eljárásban alkalmazott 2. számú mellékleteit az Elnökség november 27-i ülésén fogadták el azzal a megkötéssel, hogy azokat az osztályügyrendek általános szabályaival együttesen kell alkalmazni már a december 15-ig 4

5 regisztráló jelöltek esetében is. A doktori eljárásra vonatkozó szabályok megújításának utolsó lépéseként az Elnökség az osztályok speciális követelményrendszereit fogadta el három lépésben november és január között azzal, hogy azokat elsőként a szeptemberi benyújtásra regisztráltak esetében kell alkalmazni. A Doktori Tanács működése A Doktori Tanács fő feladata a tudományos bizottságok, osztályok, hivatalos bírálók és bírálóbizottságok javaslatai alapján a doktori kérelmek elbírálása, valamint az MTA doktora címek odaítélése ben a Doktori Tanács 57 esetben ítélte oda az MTA doktora címet. Elutasító döntést 2 esetben hozott. 87 esetben engedélyezte, 16 esetben elutasította az eljárás lefolytatását. 16 fő a Tanács döntése előtt visszavonta a pályázatát. A Tanács 50 esetben hozzájárult a védés kitűzéséhez. A Doktori Tanács összes döntésének a száma 2012-ben 262 volt. Ennek keretében egyéb ügyek között foglalkozott három honosítási kérelemmel, továbbá egyes ügyekben a bírálók és a bírálóbizottság összetételének módosításával. A Doktori Tanács által tárgyalt ügyek megoszlása 2012-ben Eljárásra Eljárásra bocsátás Védés Cím odaítélése Cím elutasítása bocsátás elutasítása engedélyezése engedélyezése Az üléseken az egyedi ügyek tárgyalása mellett a Doktori Tanács folyamatosan foglalkozott a doktori eljárás és lebonyolítás kérdéseivel, aminek végeredményeként 2012 végére a teljes ügyrend és a követelményrendszerek is megújultak. Ebben az eljárásban a Doktori Tanács egyeztetett minden tudományos osztállyal. A megújult osztály-ügyrendeket és követelményrendszereket mind a tudományos osztályok, mind az MTA Elnöksége elfogadta, így az új ügyrendek november 28-án életbe léptek, míg a megújult követelményrendszereket a szeptemberi benyújtás esetében kell először alkalmazni. Ügyforgalom, ügyintézés A Doktori Tanács július és augusztus kivételével havonta tartotta üléseit ben 88-an nyújtottak be doktori pályázatot. Osztályonként részletezve: Benyújtott Osztály pályázatok száma I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya 8 II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya 12 III. Matematikai Tudományok Osztálya 3 IV. Agrártudományok Osztálya 2 V. Orvosi Tudományok Osztálya 14 VI. Műszaki Tudományok Osztálya 8 VII. Kémiai Tudományok Osztálya 9 5

6 VIII. Biológiai Tudományok Osztálya 9 IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya 10 X. Földtudományok Osztálya 3 XI. Fizikai Tudományok Osztálya 10 Vallástudomány 0 Interdiszciplináris 0 Összesen 88 Folyamatban levő pályázatok december 31-én: Folyamatban levő Osztály pályázatok száma I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya 16 II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya 22 III. Matematikai Tudományok Osztálya 5 IV. Agrártudományok Osztálya 7 V. Orvosi Tudományok Osztálya 28 VI. Műszaki Tudományok Osztálya 16 VII. Kémiai Tudományok Osztálya 13 VIII. Biológiai Tudományok Osztálya 14 IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya 15 X. Földtudományok Osztálya 5 XI. Fizikai Tudományok Osztálya 15 Vallástudomány 0 Interdiszciplináris 2 Összesen 158 A 2012-ben folyamatban lévő doktori ügyekhez 5 esetben nyújtottak be eljárási kifogást. A Doktori Tanács vezetése 2009-ben célul tűzte ki, hogy a pályázatok elbírálásánál érvényesíti a szabályzatban meghatározott időtartamot. Nagy figyelmet fordított az elhúzódó ügyek kezelésére, ezért a Doktori Tanács elnöke havonta tájékoztatta az MTA elnökét és az osztályelnököket az osztályhoz tartozó doktori ügyek állásáról. Az Elnökség támogatásával elérte, hogy 2011 végére az elhúzódó ügyek száma lényegesen összesen 8 esetre csökkent, 2012 végére pedig mindösszesen 3 (ebből 2 nagyon elhúzódó) maradt. Ezek az ügyek már a nyilvános vitát követő véleményezés fázisában vannak. A Doktori Tanács 2010 első félévében fogadta el a doktori pályázat internetes rendszerének tervét. Ennek alapján 2011 szeptemberében lényeges változás történt a doktori pályázat lebonyolításában, mert a doktori pályázatok teljes anyagát az interneten működő elektronikus rendszerben is rögzíteni kellett második féléve során a rendszer kiegészült a pályázat tartalmi értékelését biztosító részekkel, így fokozatosan lehetővé vált a pályázatok elektronikusan történő értékelése is. A rendszer használata közben kiderült hiányosságok, valamint az Akadémiai 6

7 Adattárral történő összekapcsolás igénye miatt 2012-ben elkezdődött az internetes pályázati rendszer további fejlesztésének előkészítése, ami 2013 végére fog egy új, működő rendszert eredményezni. A Doktori Szabályzat előírása szerint a pályázónak a publikációkra és hivatkozásokra vonatkozó adatokat az MTMT keretében kell közzétennie. Az MTMT a pályázó publikációs és hivatkozási adatait ellenőrzi, és az ellenőrzött adatok alapján tölti fel a doktori pályázat internetes rendszerébe a pályázó publikációs és hivatkozási listáit, valamint tudománymetriai adatait. E feladat határidőre történő teljesítésére a Doktori Tanács és az MTMT 2010 októberében megállapodást kötött, mely szerint az MTMT akkor tudja vállalni a pályázó adatainak a benyújtási határidőig való ellenőrzését, ha ő július 15-ig, illetve december 15-ig minden adatot feltölt a rendszerbe. A megállapodás ellenére az MTMT sem a februári, sem a szeptemberi pályázatok benyújtásánál nem tudta a szerződésben vállaltakat teljesíteni. A Doktori Tanács azért, hogy a pályázókat ne érje méltánytalanság, úgy döntött, hogy az ellenőrzés befejezését követő héten akkor is benyújthatja a jelölt a pályázatát, ha már letelt a szabályzatban előírt határidő. Ezzel a februári benyújtás április végéig, a szeptemberi benyújtás december közepéig elhúzódott. A Doktori Tanács elnöke az osztályokra vonatkozó tudománymetriai táblázatokról elfogadó nyilatkozatot szerzett be a tudományos osztályok vezetésétől. A Doktori Szabályzatban hangsúlyozottan szerepel a doktori eljárások nyilvánosságának növelése. Ezért a Doktori Tanács az eljárás legfontosabb dokumentumait (tézisek, doktori mű, hivatalos bírálói vélemények, a pályázó válaszai a bírálóknak) az eljárás különböző fázisaiban az MTA honlapján közzéteszi, melyben együttműködik az MTA Könyvtár és Információs Központ Repozitóriumának üzemeltetőivel. Ennek eredményeként a doktori eljárás elektronikus anyagának hosszú távú tárolása is biztosítva van. Az MTA doktora cím meglétét igazoló 57 oklevelet az Akadémia főhivatású választott vezetői és a Doktori Tanács ünnepélyes keretek között adta át az új doktoroknak december 5-én. Ezáltal december 31-én a tudomány doktora és az MTA doktora címmel rendelkező kutatók száma 2733-ra emelkedett. Ezzel egyidejűleg a Doktori Tanács az MTA honlapján nyilvánosságra hozta azt a közérthető szakmai értékelést, amely indokolta a cím odaítélését. Az MTA doktora cím megszerzése ügyében 1995-től benyújtott pályázatok megoszlása a nagy tudományterületek között: élettudományok 651 matematikai és természettudományok 711 társadalomtudományok 638. A Doktori Tanács működésével összefüggő adminisztratív feladatokat az MTA Titkárságának szervezeti egysége, a Doktori Tanács Titkársága biztosítja. A Titkárság munkatársainak feladata a doktori eljárás igazgatási ügyvitele. Ennek részeként kell előkészíteni és végrehajtani a Doktori Tanács döntéseit. A nyilvános védések szervezéséhez kapcsolódó előzetes időpont-egyeztetést a Doktori Tanács állásfoglalása alapján teljes egészében a Titkárság munkatársai végzik. A Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság évi tevékenysége A Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság (KFB) 2012-ben összesen 133,4 millió forintot fordíthatott a könyv- és folyóirat-kiadás támogatására. A bizottság megszokott, 83,4 millió forintos kerete mellett a tárgyévben is rendelkezésre állt az az 50 millió forintos külön keret, amelynek lekötésére az MTA elnöke a KFB-től várt javaslatokat. Ez a korábbi, 2011-et megelőző évek stagnáló támogatása után komoly előrelépés, bár az országos szintű egyéb könyv- és 7

8 folyóirat-támogatási források beszűkülése miatt még mindig nem elegendő minden fontos tudományos kiadvány megjelentetésére. Az MTA Elnöksége tekintettel a sok határidő-módosítási kérésre 2011 őszén felkérte a KFB-t egy szigorú kiadványtámogatási rend kidolgozására. A KFB elnöke által készített tervezetet véleményezte a Szervezési Titkárság, a Jogi és Igazgatási Főosztály, és kiegészítette a Gazdasági Igazgatóság. A szabályzat munkaváltozatát a Bizottság tagjai 2011 decemberében elektronikus úton kiegészítették, véleményezték. A szabályzatot, amely beépült a KFB ügyrendjébe is, az MTA Vezetői Kollégiumának támogató állásfoglalása után az MTA Elnöksége januári ülésén fogadta el 4/2012. (I. 31.) számú határozatával. Az új szabályzat és az államháztartási jogszabályok előírásainak megfelelően az MTA elnöke minden évben nyílt pályázatot ír ki az akadémiai könyv- és folyóirat-kiadási támogatás elnyerésére ben tekintettel arra, hogy a KFB módosított ügyrendje és a szabályzat az év elején lépett hatályba két pályázat kiírására is sor került. A 2012-re vonatkozó pályázatok beadási határideje március 23. volt. A pályázatokat először a tudományos bizottságok és osztályok rangsorolták. A KFB június 13-án tartott ülésén alakította ki a támogatásra javasolt művek listáját, amelyet az MTA elnöke hagyott jóvá. A támogatási szerződéseket a Gazdasági Igazgatóság készítette elő. A pályázati felhívásra különösen humán- és társadalomtudományi területről nagyon sok pályázat érkezett. Tekintettel a behatárolt támogatási összegre, a KFB csak azokat a műveket javasolta támogatásra az MTA elnökének, amelyeket az osztályok feltétlenül támogatandónak ítéltek. A tudományos bizottságoknak és osztályoknak nehéz dolguk volt a pályázatok előzetes értékelésénél. Összesen 83 tudományos folyóirat és 67 tudományos, illetve tudománynépszerűsítő mű részesült támogatásban. A KFB a Szervezési Titkárság, a Gazdasági Igazgatóság és a Jogi és Igazgatási Főosztály közreműködésével, a korábbi kiírás tapasztalatainak mérlegelésével előkészítette a 2013-ra vonatkozó pályázati felhívás és a pályázati folyamat ütemtervének tervezetét, amelyet az MTA elnöke hagyott jóvá. A pályázatok beadási határideje: november 30. volt. Ismét nagyon sok pályázat érkezett, az igényelt támogatási összeg jelentősen meghaladja a rendelkezésre álló keretet. (Összesen közel 345 millió forintnyi a támogatási igény.) A bizottság a pályázatokat a tudományos osztályok január-februári osztályüléseit követően márciusi ülésén rangsorolta. A KFB 2012-ben két ülést tartott. A június 13-i ülésén a napirendnek megfelelően a bizottság a évi könyv- és folyóirat-kiadási támogatás felhasználását, továbbá a korábbi maradványokat tekintette át, majd a benyújtott pályázatok alapján megtárgyalta az MTA évi kiadványtervét. A KFB második, szokásos, tárgyév végi ülését december 13-án tartotta. A bizottság az MTA Titkárság Költségvetési és Pénzügyi Főosztálya vezetőjének előterjesztésére megtárgyalta a KFB 2012-es támogatása felhasználásának állását, illetve a 2013-as könyvterv előkészítésével kapcsolatos feladatokat, előzetesen áttekintette a beérkezett pályázatokat. A 2012-es év végén különböző forrásokból 7,4 millió forintnyi maradványösszeg keletkezett, amelyet a tudományos osztályok könyvfelelőseinek hathatós közreműködésével sikerült lekötni. (6 könyv és 3 tudományos folyóirat részesült kiegészítő támogatásban.) A korábbi hagyományoknak megfelelően, a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében, november 7-én került sor az Akadémiai Kiadó Nívódíjának átadó ünnepségére. A tudományos osztályok javaslatai alapján a kiadó minden évben nívódíjjal jutalmaz olyan jelentős könyveket és tudományos folyóiratokat, amelyek létrejöttét az MTA támogatta, és a kiadó gondozásában jelentek meg. Az idei díjazottak között fontos egyetemi tankönyvek, nemzetközi díjakat nyert monográfiák és nívós hazai folyóiratok is helyet kaptak. Meg kell jegyezni, hogy a 8

9 gazdasági problémák ellenére szinte minden tudományterületről érkeztek javaslatok szakmailag igényes és minőségi kivitelű művek díjazására. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia évi tevékenysége Huszonegy éve, 1992 májusában alapította meg Kosáry Domokos ( ) elnök kezdeményezésére a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát (a továbbiakban SZIMA) az MTA önálló, társult intézményeként. Szervezeti szabályzata és tagfelvételi rendje követi az MTA-ét. A SZIMA életre hívása után létrehozta négy szakmai osztályát (irodalmi, képzőművészeti, zenei alkotóművészeti, mozgóképés színházművészeti), amelyek élén elnök áll. Az ötödik, az építőművészeti osztály 2010 júniusában jött létre. A zárt keretszámmal szabályozott tagfelvétel mindig kiemelkedő szakmai életművet ismer el. Tagjai tiszteletdíjban nem részesülnek. Tisztségviselők A szeptember 27-i rendkívüli tisztújító közgyűlés nagy többséggel, határozott akaratnyilvánítással választotta meg elnöknek Makk Károly Kossuth-díjas filmrendezőt, egyetemi tanárt, és választotta újra ügyvezető elnöknek Ferencz Győző József Attila-, Radnóti-, Pro Urbe díjas költőt, irodalomtörténészt, az ELTE Anglisztika Tanszéke habilitált docensét. Azóta is ők állnak a két vezető poszton. Az elnökség tagja Klimó Károly Munkácsy Mihály- és Herder-díjas festőművész. A szervezet ügyvezető titkára Ferch Magda Pethő Sándor- és Dercsényi Dezső-díjas szerkesztő, műfordító. A Magyar Tudományos Akadémiával két-két delegátus tartja a kapcsolatot. Az MTA részéről Marosi Ernő művészettörténész és Somfai László zenetörténész, az MTA rendes tagjai, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia részéről Ferencz Győző és Jeney Zoltán Kossuthdíjas zeneszerző. Létszám és költségvetés A SZIMA-nak jelenleg 80 élő rendes tagja van, közülük 50 hetven éven felüli, 30 hetven évesnél fiatalabb. A tiszteleti tagok száma 10. A SZIMA Titkárságán két munkatárs dolgozik. A évi teljes évi rendes költségvetés 12,1 millió forint volt. Ehhez járult még az MTA 1,5 millió forintos céltámogatása a készülő ünnepi kötetre: Húsz év. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia története. I. Legfontosabb rendezvények Január 24.: A SZIMA az MTA Felolvasótermében bemutatta azt a háromnyelvű kötetet (szerk. Ferch Magda), amely a 2011 márciusában megrendezett, kétnapos, nemzetközi örökségvédelmi konferencia anyagát tartalmazza. A tanácskozást, amelyre hét országból érkeztek szakemberek, az MTA Művészettörténeti Bizottságának, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának szakmai, valamint az MTA, az NKA, a Pro Professione Alapítvány, a budapesti British Council, Francia Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és a norvég Riksantikvaren anyagi támogatásával rendezték meg. A kötetet Marosi Ernő művészettörténész, az MTA rendes tagja és Entz Géza, a NEFMI (ma EMMI) örökségvédelmi főtanácsadója ismertette. Február 20.: Emlékhangversenyt tartottak az MTA Dísztermében Gyöngyössy Zoltán ( ) Liszt Ferenc- és többszörös Artisjus-díjas fuvolaművész ünnepi estjeink állandó fellépője tiszteletére. A művész tragikus autóbalesetben hunyt el december 29-én. A koncert jótékony célú volt, a művész két iskolás gyermeke javára lehetett felajánlásokat tenni. Közreműködött Gyöngyössy Zoltán felvételről, Kemenes András és Termes Rita zongora, 9

10 Lakatos György fagott, Lencsés Lajos oboa, Meláth Andrea ének, Jeney Zoltán zongora, Kolovratnik Krisztián színművész, a Magyar Rádió Énekkara, az Intermoduláció Kamaraegyüttes, vezényelt Tihanyi László, a Weiner Szász Kamaraszimfonikusok és a Lutheránia Énekkar Kamp Salamon vezényletével. Április 12.: Széchenyi István-emlékestet rendeztek, korszerűsített formában folytatva a 2010-ben felújított, hajdani serlegbeszédek gyakorlatát ben Kornai János közgazdász, az MTA rendes tagja, a budapesti Corvinus Egyetem és a bostoni Harvard University professzora volt a rendezvény vendége. Találkozás Széchenyivel címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Szeptember 27.: Lukáts Andor Csehov-feldolgozását, A három nővér (1991) című filmet vetítették az MTA Kistermében, utána, a vitaesten Kelecsényi László író, filmtörténész beszélgetett Makk Károllyal és a rendezővel. A programot az MKB Bank Professzori Klubjának támogatásával szervezték. Október 15.: Nádas Péter író 70. születésnapja alkalmából a svájci Zugban megrendezett, igen nagy sikerű kiállítással párhuzamosan a Petőfi Irodalmi Múzeum is reprezentatív tárlaton mutatta be az író-fotográfus fényképeit. Bazsányi Sándor esztéta tartott tárlatvezetést, majd Radnóti Sándor esztéta, egyetemi tanár beszélgetett Bazsányi Sándorral és a Széchenyi Akadémia két tagjával: Birkás Ákos festőművésszel és Závada Pál íróval. A programot az MKB Bank Professzori Klubjának támogatásával szervezték. November 19.: A 85 éves Lator László tiszteletére rendeztek irodalmi estet a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében az Európa Könyvkiadóval, a Digitális Irodalmi Akadémiával és a múzeummal közösen. December 11.: Ünnepi estet rendeztek Hang Kép Szó címmel, a különböző művészeti ágak egymásba fonódását prezentálva az MTA Dísztermében a senior (70, 75, 80, 85 éves) tagok Jókai Anna, Lator László, Nádas Péter író, Kecskés Ágnes, Maurer Dóra és Asszonyi Tamás képzőművész tiszteletére. Az ünnepelteknek zenei ajándékot nyújtottak át: műveikre (írásaikra és a teremben kiállított képzőművészeti alkotásaikra) Sárik Péter komponált darabot, Maurer Dóra festményére pedig ott, helyben improvizált. Közreműködött: Kolovratnik Krisztián és Lukáts Andor színművész. A köszöntőket követően a Sárik Péter Trió adott koncertet. A programot az MKB Bank Professzori Klubjának támogatásával szervezték. II. Székfoglalók Március 8.: Turányi Gábor Ybl-díjas építész A folyamat architektúrája című előadása az MTA Felolvasótermében. Június 7.: Skardelli György Ybl- és Prima Primissima Díjas építész Jelentés a harctérről című székfoglaló előadása a Magyar Építész Kamara székházának Kós Károly kiállítótermében. III. Könyvkiadás Sajtó alá rendezték és előkészítették nyomdába adásra az ünnepi kiadványt, a Húsz év. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia történetét. A Tudományetikai Bizottság évi tevékenysége A Tudományetikai Bizottság (a továbbiakban: TeB, bizottság) a beszámolási időszakban január 26-án, április 24-én és december 12-én tartott ülést. Az ülések közötti időszakban a TeB elektronikus úton hozott döntéseket. 10

11 Tájékoztatás évi bizottsági eseményekről január 26.: A TeB elnöke tájékoztatta a bizottság tagjait arról, hogy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázatán nyertes gazdasági társaság ügyében hozott TeBhatározattal szemben fellebbezést terjesztettek elő az Akadémia Elnökségénél. A Magyarország környezettörténete az újkorig című munkával kapcsolatban panaszosok plagizálás megállapítása iránti, tudományetikai eljárást lefolytatása iránti kérelmet nyújtottak be. A panasz kivizsgálása körében a bizottság tagjai közül felkért szakértők előterjesztették véleményüket a TeB ülésén. A Tudományetikai Bizottság megállapította, hogy a bizottság a beadványról az ügynek a tagok általi további mérlegelését követően, a következő ülésen vagy elektronikusan későbbi időpontban dönt. A Tudományetikai Bizottság a évi tevékenységéről szóló beszámolót elfogadta, és javasolta a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése elé való terjesztését. A TeB az ülésen elhangzott technikai módosítási javaslatokkal elfogadta a bizottság ügyrendjének módosítására vonatkozó előterjesztést, és javasolta az MTA Elnöksége általi jóváhagyását. Az Elnökség az ügyrend módosítását jóváhagyta. Fésüs László tájékoztatta a TeB tagjait az ALLEA legutóbbi üléséről, amelynek fő témaköre a plagizálás volt. Fésüs László továbbá tájékoztatta a bizottság tagjait arról, hogy folyamatban van a tudományetikai eljárások megvitatásához, a szavazásokhoz és a bizottság operatív működéséhez szükséges informatikai háttér kiépítése. A Filozófiai Bizottság által kezdeményezett korábbi tudományetikai eljárással kapcsolatban a Ruzsa Imre TeB-tag által kifejtett és kiküldött különvéleményt a TeB megvitatta. Ruzsa Imre az ügy megvitatását követően bizottsági tagságáról lemondott április 24.: A Magyarország környezettörténete az újkorig című művel kapcsolatban előterjesztett beadványt a TeB érdemben megtárgyalta, és határozatában megállapította, hogy a bepanaszolt a Magyarország környezettörténete az újkorig című munkában elkövette a Tudományetikai Kódex 4.3 pontja szerinti nem megfelelő idézés tudományetikai vétségét (3/TeB/2012. sz. határozat). Az ügy tárgyalásának lezárását követően Pálffy Géza tájékoztatta a bizottságot, hogy tekintettel arra, hogy a TeB a plagizálás tudományetikai vétségét nem állapította meg tudományetikai bizottsági tagságáról lemond. A Római köz- és magánjog című művel kapcsolatban előterjesztett plagizálás tudományetikai vétség megállapítása iránti beadvány alapján a TeB a tudományetikai eljárás megindítása mellett döntött azzal, hogy a bizottság kérjen fel szakértőt a panaszosok által jelzett nem megfelelő hivatkozások, idézések vizsgálatára. A Tudományetikai Bizottság tagjai a Fésüs László elnök által részükre írásban megküldött, az ALLEA üléséről szóló tájékoztatóban foglaltakat megismerték és tudomásul vették. Fésüs László elnök tájékoztatta a bizottságot, hogy az Akadémia elnöke részére javaslatot tett arra, hogy az Akadémia rendezzen általános vitanapot a tudományetikai fogalmak, hatáskörök tisztázása tárgyában ( Tudomány és etika ) december 12.: A Római köz- és magánjog című munkával kapcsolatban indított ügyben Fésüs László jelzi a bizottságnak, hogy a panaszosok által kezdeményezett tudományetikai eljárásban felkért 11

12 egyik szakértő a döntés meghozatalához szükséges szakértői véleményt még nem küldte meg a bizottság részére. A panaszos kandidátusi értekezésével A Slavoniai actio és a horvátországi magyarság ( )], illetve annak átdolgozott, 2003-ban könyv alakban megjelent változatával (Végvár vagy hídfő? Az idegenben élő magyarság nemzeti gondozása Horvátországban és Bosznia- Hercegovinában. Lucidus, Budapest, 2003), továbbá a Časopis za suvremenu povijest című horvát tudományos folyóirat 2004/2. számában megjelent tanulmányával összefüggő plagizálás vétsége tárgyában indult eljárásban a TeB úgy határozott, hogy kellő nyelvismerettel rendelkező szakértőt kell felkérni az ügy kivizsgálására. Az MTA doktora cím megszerzése iránti eljárásban a panaszos beadványa szerint nem ismerte meg teljes terjedelmében az eljárás során keletkezett szakmai véleményt, illetve álláspontja szerint abban valótlanságok szerepeltek. A TeB megállapította, hogy a panaszos által az MTA doktora cím megszerzésére irányuló eljárás vizsgálata iránti kérelemben foglaltak alapján nem állapítható meg tudományetikai vétségre utaló olyan körülmény, amely egyedi tudományetikai eljárás megindítását alapozná meg; illetve a kérelemben jelzettek eljárási kifogásként értékelhetők. A TeB egyidejűleg annak érdekében, hogy az MTA doktora cím odaítélésével kapcsolatos eljárásokban egységes gyakorlat legyen irányadó felhívta a Doktori Tanács figyelmét arra, hogy az MTA doktora cím odaítélése iránt eljárást indító személyeknek (jelölteknek) minden lehetőséget meg kell adni, hogy az eljárás során a dolgozatukkal és jelöltségükkel kapcsolatos szakmai érveket a vonatkozó akadémiai szabályozások keretei között megismerhessék, és érdemben válaszolhassanak rájuk (6/4/TeB/2012. sz. határozat). Odaítélt MTA doktora címmel összefüggésben plagizálás tudományetikai vétség megállapítása iránt előterjesztett panasz alapján a TeB úgy döntött, hogy az ügy vizsgálatára a tudományetikai eljárást megindítja azzal, hogy az ügyben megfelelő szakértelemmel és nyelvismerettel rendelkező szakértőt kell felkérni. A TeB döntése alapján az Élet című művel összefüggésben előterjesztett, általános állásfoglalást kérő beadvány íróját a TeB elnöke válaszlevelében tájékoztassa arról, hogy a Tudományetikai Kódex pontja szerinti, publikálással kapcsolatos tudományetikai vétség megállapítására a Tudományetikai Bizottság a TeB Ügyrendjének 5. pontja szerint egyedi tudományetikai eljárás körében jogosult; általános állásfoglalás keretében a hivatkozott tudományetikai vétség nem állapítható meg. A tiszteletbeli, méltányossági eljárás keretében odaítélhető MTA doktora cím megszerzésével kapcsolatos beadványra vonatkozóan a TeB megállapította, hogy azt a Tudományetikai Bizottság Ügyrendjének 5.1 pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül hatáskör hiányában el kell utasítani (10/TeB/2012. sz. határozat). Tájékoztatás szervezeti változásról Az Akadémia Elnöksége 34/2012. (IV. 10.) számú határozatával elfogadta a Tudományetikai Bizottság Ügyrendjének módosítását. Tájékoztatás személyi változásokról A Magyar Tudományos Akadémia májusi rendes közgyűlése a lemondott tagok helyébe a Tudományetikai Bizottság tagjává választotta Füredi Zoltánt, az MTA rendes tagját és Kövér Györgyöt, az MTA doktorát. 12

13 III. Határozattervezet /2013. (V. 7.) számú közgyűlési határozat (tervezet) A Közgyűlés az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa évi tevékenységéről szóló beszámolót megismerte és elfogadja. /2013. (V. 7.) számú közgyűlési határozat (tervezet) A Közgyűlés a Doktori Tanács évi tevékenységéről szóló beszámolót megismerte és elfogadja. /2013. (V. 7.) számú közgyűlési határozat (tervezet) A Közgyűlés a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság évi tevékenységéről szóló beszámolót megismerte és elfogadja. /2013. (V. 7.) számú közgyűlési határozat (tervezet) A Közgyűlés a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia évi tevékenységéről szóló beszámolót megismerte és elfogadja. /2013. (V. 7.) számú közgyűlési határozat (tervezet) A Közgyűlés a Tudományetikai Bizottság évi tevékenységéről szóló beszámolót megismerte és elfogadja. 13

14 IV. Javaslat az előterjesztés kommunikációjára A határozat megjelenik az Akadémiai Értesítőben, az MTA Intraneten, valamint a közgyűlési határozatok adatbázisában. Budapest, április 19. Pálinkás József s.k. elnök 14