A szakképzési hozzájárulás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szakképzési hozzájárulás"

Átírás

1 A szakképzési hozzájárulás 2010

2 A szakképzési hozzájárulás A Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprészének - melynek egyik forrása a szakképzési hozzájárulás rendeltetése a nemzetgazdaság igényelte korszerűen képzett szakemberek számának növelése, a szakképzettségük és a tudásuk továbbfejlesztése a hatékony foglalkozatás érdekében, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatása, továbbá az Európai Unió által a jövőben nyújtható támogatások strukturált tervezése és finanszírozási kereteinek kialakítása. A gazdaság fejlesztése szempontjából tehát fontos szerepe van ennek az alaprésznek. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 1), s a kapcsolódó jogszabályok az utóbbi néhány évben sűrűn, s jelentősen változtak. Jelen füzet a jelenleg hatályos szabályokat tartalmazza. A hivatkozott jogforrásokat a tájékoztató végén tüntetjük fel, melyek ismerete, tanulmányozása a gyakorlatban az alaptörvény megfelelő alkalmazása miatt szükséges. 1. Kik kötelezettek a szakképzési hozzájárulás fizetésére? Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű: - gazdasági társaság, kivéve a Szt. 2) 2. (1) bekezdésének f) pontja szerinti központi képzőhely, továbbá ugyanezen törvény 2. (5) bekezdésének a) és d) pontja szerint szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint Ftv. 3) a szerinti intézményi társaság. (A hozzájárulásra kötelezettek kivételként megfogalmazott csoportját a jogalkotó 2009-ben pontosította, a felsorolás jelen szöveggel január 1-jétől hatályos.) Az előzőekből következően a kivételként felsoroltak között nem szereplő nonprofit gazdasági társaságok is alanyai a szakképzési hozzájárulásnak. - szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, az iskolai szövetkezetet és az iskolai szövetkezeti csoportot (azonban a szociális szövetkezet alanya), - állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - a víziközműtársulat kivételével -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, - ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, - a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, január 1-jétől az egyéni vállalkozásról és egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni cég [továbbiakban együtt: hozzájárulásra kötelezett]. Szakképzési hozzájárulásra kötelezett továbbá a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget, szakképzési hozzájárulással kapcsolatosan nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti. (Ugyanakkor az az átalányadózó, aki gyakorlati képzést szervez, s ezzel kapcsolatosan költségei merülnek fel, visszaigénylési lehetőséggel nem élhet.) 1 A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 2 A szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3 A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.)

3 Az Eva tv. 1) hatálya alá tartozó (evás) adóalany a későbbiekben ismertetendő, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettségét. 2. Kik nem alanyai ennek a kötelezettségnek? Nem kell szakképzési hozzájárulást fizetnie a társasházközösségnek, társadalmi szerveteknek, alapítványnak, közalapítványnak, egyháznak, felsőoktatási intézménynek, magánnyugdíjpénztáraknak, önkéntes biztosítópénztáraknak, költségvetési szervezeteknek. (Így például nem alanyai a szakképzési hozzájárulásnak a különböző egyesületek sport-, vadász-, horgász-, stb. egyesületek -, helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szervek, szakszervezetek, pártok, kistérségi fejlesztési tanács, stb.) A április 1-jétől hatályos az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi CLII. törvény szerint 30 százalékos közterhet, valamint az ezt felváltó augusztus 1-jétől hatályos az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló LXXV. törvény szerint az 500 forint/nap, illetve 1000 forint/ nap közterhet teljesítő foglalkoztató esetében a közteher megfizetésével teljesíti egyebek mellett szakképzési hozzájárulási kötelezettségét (az utóbbi törvény szerint a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségét is). 3. Mentességi szabályok Nem kell szakképzési hozzájárulást megfizetni: - a büntetés-végrehajtásnál a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnek, - az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatónak a közfeladat ellátásával összefüggésben őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után, - az egyéni vállalkozó saját társadalombiztosítási járulékalapja után, azonban értelemszerűen az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után igen, - a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság a Tao. 2) 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggő, a társaságot terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség megállapítása során a társadalombiztosítási járulék alapját - az egészségügyi szolgáltató a közfeladatra és nem közfeladatra fordított munkaórák arányában, - a közhasznú, kiemelten közhasznú nonprofit gazdasági társaság a tárgyévi árbevételének a Tao. 6. számú melléklet E) fejezete alapján meghatározott kedvezményezett tevékenység és vállalkozási tevékenység árbevétele arányában osztja meg, s ennek alapján állapítja meg a szakképzési hozzájárulásból a mentes részt. 1 Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban:eva tv.) 2) A társasági adóról és az osztalék adóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.)

4 [Megjegyezzük, hogy a közhasznú, kiemelten közhasznú minősítéssel nem rendelkező nonprofit gazdasági társasággá évben átalakult közhasznú társaságokra szakképzési hozzájárulási kötelezettségük megállapítása tekintetében átmeneti szabályokat fogalmazott meg a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évre évi XLIV. törvény 17. (2) bekezdése.] 4. A szakképzési hozzájárulás alapja január 1-jétől változott a szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása. A jelenleg hatályos szabály alapján a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. Abban, hogy a szakképzési hozzájárulás alapjaként meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjaként mit kell értenünk, a törvény pontja segít eligazodni. 6. társadalombiztosítási járulékalap: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 1) 4. -ának k) pontjában, 20. -ában, 27. (1) és (4) bekezdésében, ában, továbbá a 31. (1), (4)-(6) bekezdésében meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat, a borravalót és a tanulószerződésben meghatározott díjat; Ahhoz tehát, hogy pontosan meg lehessen állapítani, hogy a foglalkoztatottak tekintetében ki után kell szakképzési hozzájárulást fizetni, elkerülhetetlen a Tbj. hivatkozott paragrafusainak megismerése. A felsorolt szakaszok alapján általánosságban megfogalmazható, hogy a foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosítottak után köteles szakképzési hozzájárulást fizetni, hiszen a Tbj. 20. (1) bekezdése a foglalkoztató által a biztosítottjai után fizetendő társadalombiztosítási járulékalapot határozza meg. Fontos azonban a 4. k) pontjának pontos ismerete is, hiszen nem a létszám, hanem a járulékalap arányában fizetteti a jogalkotó a szakképzési hozzájárulást, azaz nem egyszerűen a kifizetett bérek válnak annak alapjává, hanem a béren kívül például a munkáltató által biztosított adóköteles természetbeni juttatások is, tekintettel arra, hogy járulék alapjának azok is részét képezik (például, ha a munkáltató a magáncélú telefonhasználatot nem térítteti meg munkavállalóival, az adóval növelt adóalap is a szakképzési hozzájárulás alapjává válik). Abban az esetben, ha a foglalkoztatott megbízási szerződéssel válik biztosítottá, vagy például gazdasági társaság felügyelő bizottságának tagja a részére kifizetett tiszteletdíj alapján, mindkét esetben szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik. A december 31-éig hatályos szabályokkal ellentétben a gazdasági társaságok Tbj. szerinti főfoglalkozású tagi jogviszonyban álló tulajdonosai után a Tbj a alapján mindenképpen keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség. 1 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.)

5 Igaz ez akkor is, ha személyes közreműködésük után nem fizet részükre a társaság ellenértéket [2008. december 31-ég a szakképzési hozzájárulás alapja kettős könyvvezetésű társaságok esetében a Sztv. 1) 79. (2) bekezdés szerinti bérköltség volt, ezért csak a ténylegesen kifizetett személyes közreműködési díj esetében kellett a tagok után szakképzési hozzájárulást fizetni, január 1-jétől főfoglalkozású tagi jogviszonyban álló tag tekintetében legalább a minimálbér kötelezően alapja a szakképzési hozzájárulásnak (is)]. Kiemelendő az is, hogy ha valamely természetes személy a Tbj. szempontjából többes jogviszonyban áll, valamennyi azon jogviszonyában keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség, melyben részére valamilyen formában járulékalapot képező jövedelmet fizetnek. Végül az idézett fogalom-meghatározásból arra hívjuk fel a figyelmet, hogy mi/ki után nem kell fizetni szakképzési hozzájárulást: A különböző START kártyákkal foglalkoztatottak után a 20. alapján, annak (4) bekezdése következtében a kedvezményes járulékalap mértékéig - nem keletkezik szakképzési hozzájárulási kötelezettség. Az Ekho 2) alapján kötelezettséget teljesítő társas vállalkozó után szintén nincs szakképzési hozzájárulás, mivel esetében is külön törvény Ekho alapján történik a közterhek köztük a járulék is - teljesítése. A Tbj. bizonyos, egyébként adóköteles jövedelmeket kiemel a társadalombiztosítási járulék alapjából, ezeket a 21. tartalmazza, ide tartoznak egyebek mellett az adóköteles társadalombiztosítási ellátások: táppénz, gyed; továbbá január 1-jétől a kedvezményes kulcsú (25 % szja) természetbeni és béren kívüli juttatások, valamint a szerzői jogi védelem alatt álló mű, alkotás felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj. Szintén nincs fizetési kötelezettség a felszolgálási díj, és borravaló után, jóllehet azok a járulékalapot képező jövedelem részei. S bár a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló is biztosított a Tbj. alapján, azonban tekintve, hogy a gazdálkodó szervezet a Szht. által kedvezményezett személyt foglalkoztat, szintén nem alapja a szakképzési hozzájárulásnak. 5. A kötelezettség mértéke, megállapítása A szakképzési hozzájárulás mértéke a társadalombiztosítási járulékalap 1,5 százaléka, ez a bruttó kötelezettség, melyet fő szabály szerint tárgyévre kell megállapítani. A Sztv. hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett január 1-jétől a szakképzési hozzájárulást az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra kötelezett a naptári évre állapítja meg. Az üzleti év és naptári év együtt a tárgyév. Fontos arra figyelemmel lenni, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, fizeti meg hozzájárulási kötelezettségét és fizet előleget (a módosításra magyarázat, hogy a fejlesztési támogatás nyújtásánál és a hozzájárulásra kötelezett befizetési kötelezettségeinél, továbbá az elszámolási határidőknél előzőleg a törvény nem vette figyelembe, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó gazdálkodó szervezetek az évközi jogszabályváltozásokkal, - tekintve, hogy azonnal alkalmazni kellett - hátrányba kerülnek, ezért a módosítás eredményeképpen az üzleti évhez köti az eddig tárgyévre vonatkozó kötelezettségeket). 1 A számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2 Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho)

6 A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig bekövetkezett - az üzleti évről készült bevallásában figyelembe nem vett - változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig vallja be, és fizeti meg (ide tartoznak például az eredményhez kötött jutalmak, prémiumok, 13. havi juttatás, jubileumi jutalom). Az eltérő üzleti évet választó adóalanyok esetében bevallási sajátosságokkal találkozunk a szakképzési hozzájárulás bevallásával kapcsolatosan. Míg a szakképzési hozzájárulási előleget éves bevallásukon ( 01. számú nyomtatványon ) igazodva az eltérő üzleti évük dátumához vallják be, addig az elszámolási kötelezettséget eltérően a naptári évűektől - nem ezen, hanem az eltérő üzleti évű gazdálkodó szervezetek számára rendszeresített nyomtatványon ( 12. számú Bevallás a szakképzési hozzájárulás. évi előlege és éves nettó kötelezettsége különbözetét elszámoló eltérő üzleti éves, vagy eltérő üzleti évre váltó adózok részére ). [Eltérő üzleti évűnek minősülnek a végelszámolás alatt áll gazdasági társaságok is a Sztv. alapján. Üzleti év végelszámolás esetén az előző üzleti év mérlegforduló napját követő naptól a végelszámolás kezdő időpontját megelőző napig - mint mérlegforduló napig - terjedő időszak. A végelszámolás időszaka általában egy üzleti év. Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet.] A kötelezettség teljesítésének lehetséges módozatai A kötelezettség teljesítésének módját a törvény keretein belül a kötelezett döntheti el. A teljesítésének módja két szempont figyelembe vétele alapján határozható meg, csoportosítható. Az első szempont: jogszabály alapján a kötelezettséget teljesítők két nagy köre különböztethető meg: a 4. alapján, leegyszerűsítve a gyakorlati képzés szervezésével teljesítők és az 5. alapján, leegyszerűsítve: a hozzájárulási kötelezettség befizetését a APEH felé teljesítők csoportjai. Az előző, azaz a törvény 4. -a alapján gyakorlati képzést szervezők bejelentési, adatszolgáltatási, bevallási és befizetési kötelezettségüket a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) részére teljesítik. A második szempont, hogy mindkét körre jellemzően csökkenthető a (bruttó) kötelezettség a saját munkavállalóik számára szervezett képzéssel kapcsolatban felmerült költségekkel és fejlesztési támogatás nyújtásával. A két szempont együttes figyelembe vétele alapján a kötelezettség négy féle módon teljesíthető: - gyakorlati képzés megszervezésével, - saját munkavállaló részére szervezett képzéssel, - fejlesztési támogatás nyújtásával, - pénzbeli befizetés teljesítésével (vagy az NSZFI felé 4. szerinti, vagy az APEH felé 5. szerinti).

7 A) A gyakorlati képzés megszervezésével teljesítőkre vonatkozó előírások 1. A gyakorlati képzés szervezésével kapcsolatos szabályok Gyakorlati képzés fogalma: a) a Szt. hatálya alá tartozó, a gyakorlati ismeretek nyújtása és alkalmazása, készségek kialakítása és fejlesztése érdekében végzett, pedagógiailag tervezett képzési tevékenység, amelynek tartalmát, időkeretét a központi program (tanterv), a szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, b) a Ftv. hatálya alá tartozó képzés részeként szervezett minden olyan oktatási forma, amely a hallgatókat munkakör ellátásához szükséges készségek, képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, és amelyeket a hallgatók az intézményben vagy azon kívül a munkavégzéshez hasonló feltételek között a szükséges eszközökön sajátítanak el. A szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgakövetelmények, a képzési és kimeneti követelmények, valamint a tantervek tartalmazzák. A képzés az ehhez szükséges szakképzési programok alapján folyik. [Megjegyezzük, hogy a gyakorlati képzés részletes szabályait R. 1) ai és ai tartalmazzák.] A gyakorlati képzés megszervezése történhet: a) a Szt a alapján kötött együttműködési megállapodás, illetőleg Szt a szerinti tanulószerződés alapján szakközépiskolai és szakiskolai (a továbbiakban: szakképző iskola) tanuló gyakorlati képzésének - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - megszervezésével, b) a Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésnek Szht. végrehajtási rendeletében meghatározott módon történő megszervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a gyakorlati képzésben közreműködő hozzájárulásra kötelezett együttműködési megállapodást kötött (pl. tangazdaságban egybefüggő szakmai gyakorlat végzése nyáron), c) a gyakorlati képzésnek a szakképzési törvény szerint a hallgató és gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött hallgatói szerződés alapján történő megszervezésével. A tanulószerződésre vonatkozó szabályokat a felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatóra értelemszerűen kell alkalmazni. A Szt. 19. szerinti együttműködési megállapodás tartalmi követelményeit a Szht. 4/A (1) bekezdése, továbbá az együttműködési megállapodással kapcsolatos szabályokat, a NSZFI-hez történő bejelentkezés eljárási szabályait és nem megfelelő bejelentés esetén alkalmazható szankciókat a R ai tartalmazzák. A gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő foglalkoztatók bruttó hozzájárulását csökkentő legfontosabb - a Szht. melléklete szerinti - elszámolható költségek: 1. a) tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak a Szt. szerinti pénzbeli juttatás, illetve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára kifizetett díjazás 2), legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) ötven százalékáig, valamint a Szt. szerinti kiegészítő pénzbeli juttatás 3) (ez utóbbi juttatás hiányszakmák esetén folyósítandó a tanulónak). 1 A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet (a továbbiakban: R.) 2 Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló a 4/2002. (II. 26.) OM rendelet 3 Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet

8 b) a Ftv. hatálya alá tartozó, a Szht. alapján támogatható gyakorlati képzés idejére kifizetett pénzbeli juttatás és díjazás, amelynek egy hónapra eső összege nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) ötven százalékát, c) a pénzbeli juttatást terhelő - a kifizető által fizetendő - járulékok, d) a tanulónak, illetve a hallgatónak jogszabály alapján kötelezően járó munkaruha, egyéni védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, valamint a vizsgáztatás költsége, továbbá az ideiglenes átirányítással kapcsolatban felmerült útiköltség szállítási naponként 1000 Ft/fő, abban az esetben, ha az útiköltség nem a tömegközlekedés igénybevételével merült fel. A tömegközlekedési eszköz igénybevételénél a számlával igazolt összeg számolható el, valamint a szállásköltség-térítés naponként 1000 Ft/fő összeghatárig, e) a szintvizsga szervezésével kapcsolatos igazolt költség; 2. a tanuló, illetve hallgató javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás, valamint a rendszeres - a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló kormányrendeletben előírt - orvosi vizsgálatáról való gondoskodás költsége; 3. a tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevők gyakorlati képzésével és költségeinek elszámolásával összefüggő adminisztratív költség, amelynek mértéke nem haladhatja meg évente tanulónként, illetve hallgatónként a 15 ezer forintot és vállalkozásonként a kötelező legkisebb havi munkabérnek (minimálbér) egy évre kiszámított összegét; 4. a) A gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, oktatóként foglalkoztatott dolgozó, valamint a tanuló, illetve a hallgató gyakorlati képzésével megbízott egyéb szakember díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, a munkába járás útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll. b) Ha a főállásban gyakorlati oktatóként, szakoktatóként foglalkoztatott dolgozóhoz beosztott tanulók, illetve a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók száma eléri a közoktatásról szóló törvényben a szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzésre meghatározott átlagos csoportlétszámot (a továbbiakban: átlaglétszám), a dolgozó díjazásából elszámolható hányad felső határa középfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén a kötelező legkisebb munkabér háromszorosa, középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkező dolgozó esetében a kötelező legkisebb munkabér négyszerese, felsőfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén a kötelező legkisebb munkabér négy és félszerese. Ha a tanulók, illetve hallgatók száma nem éri el az átlaglétszámot, az elszámolható hányad felső határát olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a tanulók száma kevesebb az átlaglétszámnál. c) Nem főállású oktató esetében munkabérének az a része számolható el - legfeljebb a b) pontban meghatározott mértékig - oktatói díjazásként, amilyen arányban áll a gyakorlati oktatás ideje a teljes munkaidejével. Amennyiben az általa oktatott tanulók, illetve hallgatók létszáma nem éri el az átlaglétszámot, akkor az e bekezdésben meghatározott oktatói díjazást olyan arányban kell tovább csökkenteni, amilyen arányban kevesebb a tényleges létszám az átlaglétszámnál. 5. Amennyiben az oktatott tanulói, illetve hallgatói átlaglétszám lehetővé teszi a főállású oktató, szakoktató - 4. b) pont szerinti - bérköltségének elszámolását, akkor elszámolható az oktató, szakoktató részére biztosított, akkreditált szakmai, pedagógiai képzés költsége a saját dolgozó képzési költségeinek elszámolására vonatkozó szabályoknak megfelelően.

9 6. A Szht. mellékletének 1-3. pontjaiban szabályozottak helyett a gyakorlati képzést a tanulószerződés, illetve felsőfokú szakképzés esetén hallgatói szerződés alapján megszervező hozzájárulásra kötelezett elszámolhatja a) a tanulónak, illetve a hallgatónak a melléklet 1. pont a) alpontja szerinti pénzbeli juttatást, továbbá azokat a járulékokat, amelyek a tanulónak, illetve a hallgatónak kifizetett pénzbeli juttatást terhelik, valamint b) további költségeinek fedezetére tanulónként, illetve hallgatónként évente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) kétszáz százalékának megfelelő összeget. A kötelezett a költségelszámolás módját [a melléklet 1-5. pont szerint, vagy ehelyett a 6. pont szerint] éves bevallásában ide értve a majdan tárgyalandó visszatérítési igényt is a hozzájárulásra kötelezett választja meg. Évközi visszatérítési igény benyújtása esetén az első visszatérítési igényben alkalmazott elszámolási módot kell a további évközi és a tárgyévre vonatkozó éves bevallásában folytatni. Az előzőekben felsoroltakon túl elszámolható továbbá: - a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére fordított összeg 50 százalékával, karbantartására, valamint ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére a tárgyévben fordított, a Flt. 1) -ben meghatározott Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatás értékével csökkentett összege, - a szakmai alapképzés céljait is szolgáló, a Szt. szerinti tanműhelynek bérleti, munkavédelmi, tűzbiztonsági és közüzemi szolgáltatásai díjára fordított, ellenőrizhető és a gyakorlati oktatásban, képzésben részt vevő tanulók, hallgatók létszámának a tanműhely adottságaihoz viszonyított arányos költségeinek összege, - a tanulószerződés, illetve a felsőfokú szakképzésben hallgatói szerződés alapján foglalkoztatott tanuló, hallgató gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltség, tanulónként, hallgatónként évente legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 20 százalékának megfelelő összeg, hiány-szakképesítések esetében legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 40 százalékának megfelelő összeg. A gyakorlati képzésnek több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtetett, közös tulajdonukban lévő vagy általuk közösen bérelt - üzemközi tanműhelyben - történő megszervezése esetén a hozzájárulásra kötelezett a saját tanulója arányában veheti figyelembe az előzőekben felsorolt csökkentő tételeket. Gyakorlati képzés megszervezésének kell tekinteni azt is, ha a hozzájárulásra kötelezett megállapodás alapján egy másik, gyakorlati képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett számára (a továbbiakban: költség-hozzájárulásban részesített) - az általa végzett kiegészítő gyakorlati képzésnek - a Szht. 4. (2) bekezdés szerint elszámolható költségeihez (kiadásaihoz) hozzájárulást ad át, melyet a költséghozzájárulásban részesített a gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban felmerült költségeinek fedezetére használhat fel. Ebben az esetben a hozzájárulásra kötelezett - amennyiben a bruttó kötelezettségének az átadott összeggel csökkentett része még fedezetet nyújt - a saját munkavállalói számára nyújtott, külön törvényben szabályozott képzésre fordított költségekkel, a Munkaerőpiaci Alapra történő befizetéssel és a Szht. végrehajtási rendelete szerinti nyújtott fejlesztési támogatással csökkenti a bruttó kötelezettségét. 1 A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.)

10 A költség-hozzájárulásban részesített köteles az átvett költség-hozzájárulást elkülönítetten nyilvántartani, a szakképzési hozzájárulási kötelezettségről készített bevallásában annak felhasználásával elszámolni, és fel nem használt összeget az Alap kincstárnál vezetett számlájára befizetni, azaz ezt a tételt nem veheti figyelembe kötelezettség csökkentő tételként. 2. Saját munkavállalók képzése Az a hozzájárulásra kötelezett, aki részben az előzőekben ismertettek ( gyakorlati képzés megszervezése ) szerint tett eleget kötelezettségének, a még fennmaradó kötelezettségét saját munkavállalói számára a Fktv. 1) meghatározott felnőttképzési szerződés, a Mt. 2) szerinti tanulmányi szerződés, és a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés meghatározott költségei elszámolásával teljesítheti. Az elszámolható költségekre, az elszámolhatóság feltételeire vonatkozó szabályokat külön jogszabály tartalmazza: a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet (a továbbiakban: SZMM rendelet) 3), mely július 27-vel váltotta fel a megelőző, 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendeletet 4). [Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a Szht. 5. szerint kötelezettséget teljesítő is élhet e kötelezettségcsökkentő lehetőséggel, esetében is ugyanezen rendelet szabályai alkalmazandók.] Általános korlát a Szht. alapján, hogy a saját munkavállaló részére szervezett képzés kapcsán elszámolt költségek összege nem haladhatja meg a mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 százalékát, egyéb kötelezettek esetében a bruttó kötelezettség 33 százalékát. Az új rendelet az elszámolható költséget adórendszeren belüli állami támogatásnak minősíti, melyre az Európai Unió általános csoportmentességi rendeletének 5) szabályai vonatkoznak, így csoportmentességi támogatásnak felel meg, azaz nem de minimis támogatás. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az e rendeletben szereplő támogatás tekintve, hogy az EK R. hatálya alá tartozó -, annak megfelelően nem nyújtható az EK R. 1. cikk (2) bekezdésben foglalt tevékenységhez (pl. exporttal kapcsolatos tevékenységgel összefüggő támogatás), 1. cikk (3) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenységhez (pl. mezőgazdasági termékek feldolgozásához és forgalmazásához nyújtott támogatás), végül az 1. cikk (6) bekezdésében meghatározott esetekben (pl. nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás). 1 A felnőttképzésről szóló évi CI. törvényben (a továbbiakban: Fktv.) 2 A Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3 A saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet, (a továbbiakban: SZMM rendelet) 4 A saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendeletet 5 A Bizottság augusztus 6-i 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) (a továbbiakban: EK R.)

11 Szintén fontos figyelembe venni azt a rendelkezést, hogy az SZMM rendeletben szereplő, az EK R. alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más, az EK R. alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén az EK R. alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással abban az esetben halmozható más az EK R. alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve de minimis támogatással 1), ha az nem vezet az EK R. szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez. Támogatási intenzitás a SZMM rendelet szerint a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa százalékos formában, azaz e mutató a támogatás összegét fejezi ki a támogatható költségek százalékában. Szakképzési hozzájárulás tekintetében ez azt jelenti, hogy amennyiben nem mikro-, kisvállalkozásról van szó, a szakképzési hozzájárulás (bruttó kötelezettség) 33 százalékával csökkenthető összesen saját munkavállaló részére szervezett képzésre tekintettel a hozzájárulás bruttó összege, azaz ez az összeg az állami támogatás összege, az SZMM rendelet 5. számú melléklete szerinti a képzés jellegétől függően - felsorolt költségek az intenzitási mutató nevezőjében szereplő (támogatható) elszámolható költségek, s ezek hányadosa (támogatás/elszámolható költsége) a támogatási intenzitás. Az SZMM rendelet 8. -a tartalmazza a szakképzési támogatás címén alkalmazandó maximális támogatási intenzitást, azaz a támogatás összegének megállapításánál figyelembe veendő korlátot. A támogatás tartalmat és a költségeket az áthúzódó képzéseknél jelenértékre kell számítani. (A hivatkozott 8. -ban szereplő támogatási intenzitások az EK R. 39. cikkében, - mely a képzési támogatások szabályait tartalmazza szereplő támogatási intenzitásokkal azonos). A támogatási intenzitás szempontjából fontos megkülönböztetni az általános és speciális képzés fogalmát. A fogalmakat az SZMM rendelt az EK R. 38. cikkében megfogalmazottakra hivatkozva határozza meg. - speciális, az EK R. szerinti szakképzés. Olyan oktatást tartalmazó képzés, amely közvetlenül és elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy a jövőben betöltendő állásában alkalmazható, és olyan képesítést ad, amely nem vagy csak csekély mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál, vagy más munkaterületeken. - általános képzés : olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagy mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken. A képzés akkor tekintendő általánosnak, ha például: a) különböző független vállalkozások együttesen szervezik, vagy ha különböző vállalkozások munkavállalói is jelentkezhetnek rá, vagy b) valamely hatóság, közjogi testület, illetve intézmény, amely számára egy tagállam vagy a Közösség biztosította a szükséges hatáskört, azt elismeri, hitelesíti vagy jóváhagyja (pl. Felnőttképzési Akkreditáló Testület). A fogalmakból következően értelemszerűen magasabb intenzitási mutató alkalmazandó az általános képzésnél, azaz a költségek magasabb hányada érvényesíthető állami támogatásként. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg szakképzés esetén a támogatható költségek 25%-át, általános képzés esetén azok 60 %-át. 1 A Bizottság december 15-i 1998/2006/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról

12 Megjegyzendő, hogy a támogatási intenzitás a támogatható költségek 80 %-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint: 10 százalékponttal a fogyatékkal vagy hátrányos helyzetű munkavállalónak nyújtott képzés esetén, további 10 százalékponttal, ha támogatást középvállalkozásnak, és 20 százalékponttal, ha a támogatást mikro- és kivállalkozásoknak nyújtják, azaz azok veszik ezt az adórendszeren belüli támogatást igénybe. [Ezek a mutatók megegyeznek az EK R. 39. cikkelyében meghatározottakkal.] A költségelszámoláshoz fűződő nyilvántartási és elszámolási kötelezettséget befolyásolja a képzés típusa, mely lehet a) belső képzés: az a képzés, melyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére, teljes egészében saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezve valósít meg, illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés. (A Fktv pontja fogalom meghatározás - alapján) b) külső képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére, teljes egészében saját szervezetétől elkülönült, a Fktv. szerint akkreditált felnőttképzési intézmény (képző intézmény) közreműködésével szolgáltatási szerződés alapján valósít meg. c) vegyes képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére részben külső képzésként, részben belső képzésként valósít meg. d) áthúzódó képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett több tárgyévet érintően valósít meg (ekkor vesszük figyelembe jelenértéken a támogatási intenzitás összetevőit). Saját munkavállaló részére teljesített képzés költségei elszámolásának alkalmazása esetén a következő együttes feltételeknek kell megfelelni: a) a képzés a Fktv-ben, illetve az OM rendelet 1) ában foglaltak szerinti és nem távoktatási formában történik; b) a képzés általános vagy olyan speciális jellegű, amely megfelel a Sztv. 1. (1) bekezdés c), e) és g) pontjai valamelyikében foglaltaknak, azaz a képzés munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére, vagy szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlására, mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására irányul, vagy megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzés; c) A képzés minimális időtartam 20 óra; d) A képzésre az Európai Unió tagállamainak területén kerül sor; e) A képzésről a hozzájárulásra kötelezett a székhelye szerinti illetékes regionális munkaügyi központ részére teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett. [Megjegyezzük, hogy a közúti közlekedési szolgáltatást végző hozzájárulásra kötelezettekre az előzőtől eltérő szabály vonatkozik az SZMM rendelet 3. (2) bekezdése szerint.] Külső képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett és a képző intézmény közötti szolgáltatási szerződés és az annak alapján képzésenkénti részletezettséggel kiállított számla képezi az elszámolás alapját. A szolgáltatási szerződésben fel kell tüntetni a hozzájárulásra kötelezett statisztikai számjelét. A képző intézmény köteles a hozzájárulásra kötelezett részére átadni az akkreditációs tanúsítványt, a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalójával megkötött felnőttképzési szerződést, OKJ-ben nem szereplő, valamint nem akkreditált program alapján folytatott képzés esetében a képzési programot, valamint akkreditált képzés esetén a program-akkreditációs tanúsítvány cégszerűen hitelesített másolatát. 1 A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet (továbbiakban: OM rendelet)

13 Belső képzés esetén a belső kapacitások igénybevételének elszámolása képzésenként, belső elkülönített számlán és bizonylaton, tényleges önköltségen történik. Vegyes képzés esetén a külső és belső képzésre vonatkozó szabályok a jellegnek megfelelően alkalmazandók, azzal, hogy a felnőttképzési szerződést a képző intézmény köti meg a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalójával. Áthúzódó képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett a képzés költségeit évente, a hatályos számviteli szabályoknak, valamint a képzés tárgyévében érvényes, a SZMM rendeletben meghatározott pénzügyi előírásoknak megfelelően teljesítményarányosan számolhatja el, amennyiben a képzés megkezdésének tárgyévétől kezdődően a képzés költségeit a szakképzési hozzájárulás kötelezettség terhére évente elszámolta. Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy áthúzódó képzés esetén mind az állami támogatás összegét (szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható költségek), mind a rendelet melléklete szerint elszámolható költségek összegét jelenértéken az adott évnek megfelelő diszkontlábbal számítva kell megállapítani, s ennek megfelelően kell az adott támogatási intenzitást érvényesíteni. A hozzájárulásra kötelezettnek a tárgyévre elszámolt képzésre vonatkozó adatszolgáltatást a rendelet 1-2. melléklete szerinti adattartalommal kell benyújtani a tárgyévet követő év második hónapjának 25. napjáig a székhelye szerinti illetékes regionális munkaügyi központ részére. Egy bejelentőlaphoz több képzésre vonatkozó adatlap is csatolható. [Itt jegyezzük meg, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség határideje változott: a korábbi SZMM rendeletben előírt tárgyévet követő év második hónapjának 15-e helyett 25-ére. Az adatszolgáltatási határidő változása miatti anomáliákat próbálta orvosolni az egyes felnőttképzési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 4/2010. (II. 26.) SZMM rendelet, azonban az abban elrendelt módosítások csak március 6-ától hatályosak, s az azt követően indult eljárásokra alkalmazandók.] Az adatszolgáltatás helyességét a munkaügyi központ a benyújtástól számított 60 napon belül vizsgálja, s a hibásan vagy pontatlanul kitöltött, ellentmondást tartalmazó adatszolgáltatás esetén 15 nap alatt teljesítendő hiánypótlásra (a korábbi rendeletben csak 8 nap volt erre adva) szólítja fel a hozzájárulásra kötelezettet. Ha a hiánypótlást nem, vagy nem határidőre teljesíti a kötelezett, a munkaügyi központ az ellenőrzést követő 30 napon belül a dokumentumok megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a Szht. 4. szerint kötelezettséget teljesítő esetében az NSZFI-t, a Szht. 5. szerint teljesítő esetében az APEH területileg illetékes igazgatóságát. (A dokumentumok megőrzésének határideje az ellenőrzések elvégezhetősége érdekében 10 év.) Az elszámolható költségek A hozzájárulásra kötelezett az elszámoláskor az alábbi költségeket veheti figyelembe, de úgy, hogy egyrészt ezek összege, mint állami támogatás nem haladhatja meg a rendeletben meghatározott maximális támogatási intenzitás által szabott korlátot, továbbá a támogatás mértéke nem lehet több a képzésben résztvevőnként és képzési óránként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére - külön jogszabály 1) alapján - megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének 6 százalékánál, valamint az elszámolás kizárólag tételesen részletezett dokumentumok, számlák alapján történhet. [A 13/2006. (XII. 27. SZMMM rendelet még 12 %-ban határozta meg a korlátot.] 1 A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet szerint a minimálbér 2010-ben Ft/fő/hó

14 Az elszámolható költségeket a melléklet képzési típusonként tartalmazza: 1. Külső képzés esetén: a) a képző intézmény által lebonyolított képzésnek az EK R. 39. cikk (4) bekezdése figyelembevételével számított díja, b) a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás díja, c) a képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök költségei, d) a képzésben részt vevő munkavállalónak a képzéssel összefüggő igazolt utazási és szállásköltsége, amennyiben a képzés lebonyolítása nem a hozzájárulásra kötelezett által a munkavállalója munkavégzési helyeként megjelölt székhelyén, telephelyén történik, e) az a) pontban meghatározott képzés díjának részét képezik általános közvetett költségek (adminisztrációs díj, bérleti díj, rezsiköltségek), a külön jogszabályban meghatározott vizsgaés vizsgáztatási díj, valamint a képzésben részt vevő munkavállaló Sztv. 79. (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei az a)-d) pontban felsorolt elszámolható költségek összértékéig. Az EK R. 39. cikk (4) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: (4) A képzési támogatási projektek elszámolható költségei a következők: a) az oktatók személyi jellegű költségei, b) az oktatók és képzésben résztvevők utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket is, c) egyéb folyó költségek, úgymint a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszközök, d) az eszközök és felszerelések értékcsökkenése, olyan mértékben, amennyiben azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják, e) a képzési projekttel kapcsolatos eligazítás és tanácsadási szolgáltatások költségei, f) a képzésben résztvevők személyi jellegű költségei és elszámolható általános közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) az a)-e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összértékéig. Ami a képzésben részt vevők személyi jellegű költségeit illeti, csak a tényleges képzésben eltöltött idő - a termelésben töltött idő levonása után - vehető számításba. 2. Belső képzés esetén: a) az oktatók Sztv. 79. (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei, és a képzési projekttel kapcsolatos eligazítás és tanácsadási szolgáltatások költségei, b) az oktatók és képzésben részt vevő munkavállaló utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket is, amennyiben a képzés lebonyolítása nem az oktató és képzésben részt vevő munkavállalója munkavégzési helyeként megjelölt székhelyén, telephelyén történik, c) egyéb folyó költségek: a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszközök, d) az eszközök és felszerelések értékcsökkenése olyan mértékben, amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják, e) a képzésben részt vevő munkavállaló Sztv. 79. (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei és elszámolható általános közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) az a)-d) pontban felsorolt elszámolható költségek összértékéig. 3. Vegyes képzés esetén: a) a külső képzési részre vonatkozóan a külső képzés esetén meghatározott kiadások, b) a belső képzési részre vonatkozóan a belső képzés esetén meghatározott kiadások.

15 4. Külső, belső, illetve vegyes képzés esetén: a) A képzésben részt vevő munkavállaló személyi jellegű költségei vonatkozásában csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba, az ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után. b) Az oktatók, tanácsadók, illetve a képzésben részt vevő munkavállaló személyi jellegű ráfordításaiból elszámolható költség havi (huszonkét munkanapra vetített) mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második évre vonatkozó KSH adatok szerint a versenyszférában foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresetének kétszeresét. [Jelen rendelet a 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelethez képest a felsorolt költségek tekintetében kiegészült az EK R. 39. cikk (4) bekezdésében foglaltakkal, valamint pontosította a felsorolt költségeket is.] Az a hozzájárulásra kötelezett, aki kötelezettségének részben az előzőekben leírtak szerint tett eleget, a fennmaradó kötelezettsége még nem teljesített részének, azonban bruttó kötelezettsége legfeljebb 20 százalékának a Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: Alap) kincstárnál vezetett számlájára történő befizetésével teljesíti kötelezettségét. 3. Fejlesztési támogatás A fennmaradó kötelezettség tekintetében az előzőeken túl további csökkentési lehetőség is adódik abból, hogy a kötelezett fejlesztési megállapodás alapján fejlesztési támogatás nyújtásával is teljesítheti szakképzési hozzájárulási kötelezettségét. Fejlesztési támogatás adható a térségi integrált szakképző központban részt vevő szakképzést folytató intézményekben, felsőoktatási intézményekben a felsőfokú szakképzés és gyakorlatigényes alapképzési szak keretében, valamint speciális szakiskolákban és készségfejlesztő szakiskolában folyó gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére. Fejlesztési támogatást szakképzési hozzájárulásként a bérjárulékok között kell elszámolni. A fejlesztési támogatás összege csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 60 százalékának megfelelő mértékéig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként, felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 30 százalékáig vehető figyelembe. (A mértékek július 1-jétől csökkentek 70 és 35 százalékról.) Fejlesztési támogatásként a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz is átadható. A támogatásként átadott tárgyi eszköz a bruttó kötelezettség 60, illetve 30 százalékáig jogszabályon alapuló eszközátadásnak minősül. Az ekként átadott tárgyi eszköznek legfeljebb az átadáskori könyv szerinti értékét lehet a bérjárulékok közötti elszámolással, a szakképzési hozzájárulás miatti bruttó kötelezettséget csökkentő tételként számításba venni. A hozzájárulás fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó esetében a fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköz a személyi jövedelemadóról szóló Szja tv. 1) szerint számított nettó értékét lehet szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettséget csökkentő tételként számításba venni. 1 A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény

16 2008. szeptember 1-jétől lényegesen megváltozott a fejlesztési támogatás nyújtásának rendszere. A fejlesztési támogatás nyújtásának részletes szabályait a R ai tartalmazzák. Fenti időponttól a gazdálkodó szervezetek fejlesztési célú támogatásukat az alábbiak szerint nyújthatják. 3.1 Mely szervezetek részére nyújtható? 1. A Szt. 2. (5) bekezdésben meghatározott térségi integrált szakképző központ (a továbbiakban: TISZK) részét képező iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmény tekintetében a) a TISZK-nek minősülő intézmény fenntartója [Szt. 2. (5) bekezdés b)-c) pontja szerinti] részére - csak szakképzési évfolyammal működő szakképző iskola fenntartójának [Közokt. 1) 67. (5) bekezdés)], - egy intézmény székhely vagy telephely keretében fenntartott, szakképzésben résztvevő intézmények fenntartója [Szt. 2. (5) bekezdés b)-c) pontja] részére, b) integrált szakképző intézménynek minősülő szakképzés-szervezési társulás részére, nonprofit gazdasági társaság részére [Szt. 2. (5) bekezdés a) pont] adja át. Szakképzés-szervezési társulás a Közokt. alapján a szakképzéssel összefüggő önkormányzati feladatok végrehajtására hozható létre. A szakképzés-szervezési társulásba beléphet minden olyan helyi önkormányzat, amely a szakképzés feladataiban részt vevő iskolát tart fenn. Nonprofit gazdasági társaságot nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók hozhatnak létre. c) TISZK-nek minősülő kiemelkedően közhasznú gazdasági társaságként működő szakképzés szervezési társaság [Szt. 2. (5) bekezdés d) pont] részére. Szakképzés-szervezési társaságot a Közokt. alapján a szakképzést folytató intézmény fenntartója, a Ftv. szerinti felsőoktatási intézmény, a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet hozhat létre. További feltételként határozza meg a Szht., hogy csak azon fenntartónak, szakképzésszervezési társulásnak, szakképzés-szervezési társaságnak adható át a fejlesztési támogatás, amelynek intézményeiben a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulóinak létszáma az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában legalább 1500 fő. Az NSZFI-nél nyilvántartásba vett TISZK minden év október 15-éig az NSZFI honlapján közzétett létszámjelentési nyomtatványon köteles adatot szolgáltatni az adott tanév szakképző iskolai tanulói, vagy az államilag támogatott felsőfokú szakképzésben részvevő hallgatói létszámról szakképző iskolánkénti, vagy felsőoktatási intézményenként továbbá szakmacsoportonkénti, szakképesítésenkénti, és évfolyamonkénti bontásban a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 2) alapján. E rendelet 18/B. -a szerint: Az intézményvezető a közoktatási intézmény október 1-jei állapota szerinti közérdekű adatairól minden év október 15-ig - a KIR-en keresztül és az ott meghatározott formában - statisztikai céllal adatokat közöl. A közölt adatok valódiságáért az intézményvezető felel. 1 A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt.) 2 A közoktatási törvény végrehatásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet

17 A fejlesztési támogatás fogadására való jogosultság megállapításánál az 1500 fő vonatkozásában a Szht a alapján figyelembe kell venni a) az államilag finanszírozott felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók létszámát is figyelembe kell venni, továbbá b) egy intézmény tanulói, illetve az a) pont szerinti hallgatói létszáma csak egy térségi integrált szakképző központ létszámába vehető figyelembe. Az NSZFI vizsgálja, hogy a nyilvántartásba vett TISZK létszáma eléri-e a szükséges létszámot. Az adatszolgáltatást követő 15 napon belül mind a fejlesztési támogatásra való jogosultságról, mind annak hiányáról értesíti az adott nyilvántartásba vett TISZK-et, egyben ezt a tényt (jogosultság/jogosulatlanság) saját honlapján is közzéteszi. Ha a fejlesztési támogatásra nem jogosult TISZK az NSZFI értesítése előtt fogadja a fejlesztési támogatást, vagy azt követően jogosulatlanul fogadja azt, akkor az átvett fejlesztési támogatást az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül vissza kell fizetnie a támogatást nyújtó hozzájárulásra kötelezettnek. A támogatást nyújtó hozzájárulásra kötelezett a visszafizetett fejlesztési támogatással nem csökkentheti a hozzájárulási kötelezettségét. 2. Közvetlenül adható a fejlesztési támogatás speciális szakiskolának és készségfejlesztő speciális szakiskolának. 3. Szintén közvetlenül nyújtható fejlesztési támogatás felsőoktatási intézményben a Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésre. 3.2 Fogadható fejlesztési támogatás mértéke szeptember 1-jét követően az egy hallgató után fogadható fejlesztési támogatás mértékét korlátozta a jogszabály, de csak a felsőoktatási intézmények esetében. [2009. június 30-áig a Szht. 7. (4) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a szakképzésben résztvevő hallgatónként - a (3) bekezdésben meghatározott tárgyi eszköz átadása kivételével - legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott, a szakképzési évfolyamon történő szakmai gyakorlati képzésre megállapított közoktatási kiegészítő hozzájárulás fajlagos összegének háromszorosával azonos mértékű fejlesztési támogatás fogadására jogosult ben ez az összeg Ft/fő volt.] július 1-jétől módosult az idézett jogszabályhely, valamennyi fogadó esetében maximalizálja a fogadható fejlesztési támogatás mértékét, jelenleg úgy rendelkezik, hogy a Szht. 4. (5) bekezdésében, valamint az 5. (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott fejlesztési támogatás mértéke nem haladhatja meg szakképző iskolai tanulónként, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett, államilag finanszírozott, az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésben részt vevő hallgatónként - a (3) bekezdésben meghatározott tárgyi eszköz átadása kivételével - legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott, a szakképzési évfolyamon történő szakmai gyakorlati képzésre megállapított közoktatási kiegészítő hozzájárulás fajlagos összegének a kétszeresét. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXX. törvény szerint a szakmai gyakorlati képzésre szakképzési évfolyamokon fajlagosan ez az összeg forint/fő/év. 3.3 Fejlesztési támogatás nyújtásának eljárási szabályai Az intézményfenntartó, a társulás, nonprofit gazdasági társaság, szakképzés-szervezési társaság, térségi integrált szakképző központ (TISZK) részét képező iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményben, illetve központi képzőhelyen folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló támogatás fejlesztési támogatás fogadására akkor jogosult, ha a megalakulását, illetve a TISZK-ként történő működését a

18 NSZFI honlapján közzétett regisztrációs nyomtatványon bejelentette és a NSZFI nyilvántartásba vette. A nyilvántartásba vétel eljárási szabályait, a regisztrációs nyomtatvány adatait, csatolandó dokumentumok szabályait a R a tartalmazza. A fejlesztési támogatás nyújtásáról fejlesztési megállapodást kell kötni. A megállapodás a Szht. 4/A (2) bekezdés szerint tartalmazza mindazon adatokat, amely a nyújtó és fogadó szervezetet egyértelműen azonosítja, és olyan adatokat, amelyből kiderül az is, hogy a támogatás fogadójánál fennállnak-e a támogatás fogadásának törvényben meghatározott feltételei, valamint a fejlesztési támogatás tervezett felhasználásával összefüggő adatokat, a nyújtó részére történő elszámolási kötelezettség határidejét. Az intézményfenntartó, a szakképzés-szervezési társulás, nonprofit gazdasági társaság, szakképzés-szervezési társaság a kapott fejlesztési támogatást a TISZK részét képező, a fejlesztési megállapodásnak megfelelő iskolai rendszerű szakképzést folytató közoktatási intézménynek, felsőoktatási intézménynek, központi képzőhelynek (ezek együttesen támogatást felhasználók) továbbadhatja, feltéve, ha a támogatás felhasználásáról és a támogatással összefüggő, a R-ben meghatározott jogokról, kötelezettségekről megállapodást köt a támogatást felhasználóval, vagy Szht. 7. (12) bekezdésének megfelelően az önkormányzati fenntartó az erről szóló rendeletet kiadta és az hatályba lépett. A fejlesztési megállapodás speciális szakiskola vagy készségfejlesztő szakiskola önálló, közvetlen támogatása esetén az szakiskola fenntartója, a központi képzőhely önálló, közvetlen támogatása esetében a iskolafenntartó egyetértő nyilatkozatával és a megállapodás ellenjegyzésével válik érvényessé. TISZK-nek minősülő kiemelkedően közhasznú gazdasági társaságként működő szakképzőszervezési társaság megszervezése esetén az erre kötött megállapodás tartalmazza a fejlesztési támogatással kapcsolatos kötelezettséget és a fejlesztési támogatás felhasználásának szabályait. Fejlesztési megállapodás alapján támogatható a Ftv-ben szabályozott felsőfokú szakképzés, valamint a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendeletben 1) meghatározott gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés. A Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés helyszíne lehet a felsőoktatási intézmény infrastrukturális keretei között létesített tangazdaság, tanüzem, laboratórium, a felsőoktatási intézmény egyéb gyakorlati képzést szolgáló szervezeti egysége, továbbá más felsőoktatási intézménnyel, központi képzőhellyel, regionális képző központtal kötött szerződés alapján működő gyakorlati képzés helye. A fejlesztési támogatás nyújtásának a tárgyév utolsó napjáig lehet eleget tenni. A kapott fejlesztési támogatást, illetve fejlesztési támogatásként átvett tárgyi eszközt a támogatásban részesített, illetve a támogatást felhasználó elkülönítetten köteles nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a fejlesztési támogatás és a megvalósulásának dokumentumait (a fejlesztési megállapodás és a pénzügyi teljesítés, a támogatás felhasználásának helyére vonatkozó dokumentum, a tárgyi eszköz beszerzést igazoló számla, a tárgyi eszköz átvételi jegyzőkönyv, a tárgyieszköz-karton, az elszámolt működtetési költségek, a tananyag- és taneszközfejlesztés, valamint az akkreditált továbbképzések felsorolása és költségei), továbbá a tárgyévi fejlesztési támogatás átadásának dokumentumait. 1 A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet

19 3.4 Fejlesztési támogatás felhasználásának szabályai A felhasználásról a Szht. 4. (6) bekezdése, illetve a R. 17. (5)-(6) bekezdései rendelkeznek. A pénzbeli fejlesztési támogatást a fejlesztési támogatásban részesített, illetve a támogatást felhasználó köteles az átvétel évét követő év december 31. napjáig felhasználni. Ha a támogatásban részesített a fejlesztési támogatást az előbbiekben meghatározott határidőig nem használja fel, akkor a támogatás fel nem használt részét köteles 30 napon belül a Magyar Államkincstárnál vezetett NSZFI-Munkaerőpiaci Alap területi előirányzat-felhasználási keretszámlára (a továbbiakban: EFK számla) befizetni. Ha a fejlesztési támogatásban részesített jogellenesen az előzőekben ismertetett, a Szht-ban meghatározott, a közoktatási kiegészítő hozzájárulás fajlagos összegének a kétszeresénél magasabb mértékű fejlesztési támogatást fogadott, akkor az előírt mértéken felül átvett részt a R. 37. (3) bekezdésében meghatározott mértékű kamattal növelt összegével köteles 30 napon belül az EFK számlára befizetni [R. 17. (3) bekezdés]. A fejlesztési támogatásból megvalósított gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz működtetési költségeinek fejlesztési támogatásból a támogatásnak maximálisan 15 %-a mértékéig történő finanszírozása a költségelszámolással érintett tárgyi eszköznek a R. 17. (2) bekezdés szerinti nyilvántartása alapján lehetséges. A támogatásban részesített speciális, készségfejlesztő speciális szakképző iskolák, illetve a támogatást felhasználó szakképző iskolák és a felsőoktatási intézmények esetében a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszköz-fejlesztésnek, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzésének a fejlesztési támogatásból a támogatásnak maximálisan 5 %-os mértékéig történő finanszírozására a költségelszámolás elkülönített nyilvántartása (tananyag- és taneszköz-fejlesztések dokumentumai, költségeik, az akkreditált továbbképzések, a résztvevő tanárok és oktatók, költségeik) alapján van lehetőség július 1-jétől lépett hatályba az a lehetőség, hogy szakképzés-szervezési társulás, nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint az Szt. 2. (5) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott intézmény fenntartója esetében az átvett fejlesztési támogatás 3 százaléka a fejlesztési támogatás fogadásával, nyilvántartásával és elszámolásával kapcsolatosan a külön jogszabályban meghatározott feladatok elvégzésének működtetési költségeire használható fel. A fejlesztési támogatás átadása és átvétele is nyilvános. A kapott fejlesztési támogatást (a támogatás tényének, a támogató nevének, címének, a támogatás összegének, valamint a támogatás felhasználás helyének megjelölésével) nyilvánosságra kell hozni a tárgyévet követő év január 31. napjáig a fejlesztési támogatásban részesített honlapján, és a tárgyévet követő második év január 31-ig a honlapon kell tartani. A fejlesztési támogatásban részesített a tárgyévet követő év március 15. napjáig köteles megküldeni a R-ben meghatározott adatszolgáltatást az NSZFI részére. Hibásan vagy pontatlanul kitöltött, illetőleg ellentmondó adatokat tartalmazó adatszolgáltatás esetén az NSZFI a kötelezettet, legfeljebb két alkalommal, 5 napos határidő biztosításával hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlás nem vagy nem határidőre történő teljesítése esetén a támogatásban részesítettel szemben a R ában meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

20 A fejlesztési támogatásban részesített abban az esetben köthet a tárgyévre fejlesztési támogatás átvételéről szóló megállapodást, ha a nyilvánosságra hozatali és az NSZFI felé történő adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett. Ha a fejlesztési támogatásban részesített, vagy a TISZK részét képező, a fejlesztéssel érintett szakképző intézmény megszűnik, és más intézményben - a fejlesztéssel érintett szakmacsoport vagy szakma képzését más, a TISZK részét képező szakképző intézményben - nem folytatják, akkor a fejlesztési támogatás felhasználásáról a megszűnést megelőző 5 évre, ingatlan esetén 10 évre vonatkozóan a támogatásban részesített köteles elszámolást és a NSZFI felé történő adatszolgáltatást a megszűnés elhatározását követő 15 napon belül benyújtani az NSZFI-hez. Az NSZFI az elszámolást 30 napon belül ellenőrzi, a megszűnő fejlesztési támogatásban részesített befizetési kötelezettségét megállapítja. A megállapított összeget a fejlesztési támogatásban részesített 60 napon belül köteles befizetni az EFK számlára. A megszűnésről köteles írásban értesíteni az NSZFI-t és az állami adóhatóságot. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a megszűnés időpontjában rendelkezésre álló fejlesztési támogatás összegét. A fejlesztési támogatásban részesített jogutóddal való megszűnése esetén a jogutód köteles írásban értesíteni az NSZFI-t és adatot szolgáltatni a jogutóddal való megszűnés időpontjában rendelkezésre álló fejlesztési támogatás összegéről és a fejlesztéssel érintett szakmacsoport, illetve szakma gyakorlati képzésében részt vevő tanulók számáról, továbbá a jogutódlás napját megelőző 5 évre - ingatlan esetében 10 évre - visszamenőleg a jogutód köteles elszámolást készíteni a jogelődtől átvett, korábban a jogelődnél fejlesztési támogatásból beszerzett tárgyi eszközökről. A jogutód az adatokat köteles a honlapján közzétenni. Ha a jogutód a megszűnésre vonatkozó bejelentési vagy elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az NSZFI a jogutódot legfeljebb két alkalommal 5 napos határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlás nem vagy nem határidőben történő teljesítése esetén a megszűnés időpontjáig fogadott fejlesztési támogatás egészét a támogatás átvételének napjától a visszafizetés napjáig számított, a R. 37. (3) bekezdésében meghatározott mértékű kamattal növelt összegben kell visszafizetnie az EFK számlára. [R. 17. (1)-(11) bekezdések] Az Szht. 4. (5) bekezdésében és 5. (2) bekezdés a) pontjában szabályozott fejlesztési támogatásból beszerzett, felújított - elkülönítetten nyilvántartásba vett - tárgyi eszköznek, illetve a fejlesztési támogatás keretében átadott tárgyi eszköznek legalább 5 évig - ingatlan esetében 10 évig - a gyakorlati képzés céljait kell szolgálnia. A felhasználás egyéb módjára vonatkozó szabályokat, illetve nem megfelelő használat esetén az alkalmazandó szankciókat a R a tartalmazza. Ha a fejlesztési támogatásban részesített nem a Szht. és a R. szerint fogadja, vagy a támogatásban részesített, illetve a támogatást felhasználó nem a rendelkezéseknek megfelelőn használja fel a fejlesztési támogatást, továbbá nem vagy csak részben teljesíti a fejlesztési megállapodásban vállalt kötelezettségeit, a fejlesztési támogatás egészét vagy a nem megfelelően felhasznált részét, a támogatás átvételének napjától a visszafizetés napjáig számított, a R. 37. (3) bekezdésében meghatározott mértékű kamattal növelt összegben kell visszafizetni az EFK számlára.[r. 19. ]

13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet

13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás

Részletesebben

13/2006. (XII. 27.) SZMM

13/2006. (XII. 27.) SZMM 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

ÉVES BEVALLÁS. bevallási időszak (év, hó, naptól) (év, hó, napig) 2003... 2003...

ÉVES BEVALLÁS. bevallási időszak (év, hó, naptól) (év, hó, napig) 2003... 2003... ÉVES BEVALLÁS Az 31/2001. (IX.14.) OM rendelet szerint a Fejlesztési és Képzési Alaprészhez bejelentkezett gyakorlati képzést szervezők részére a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítéséről

Részletesebben

2004..negyedévre vagy 2004..hónapra

2004..negyedévre vagy 2004..hónapra ADATLAP a MPA Képzési Alaprészéből tényleges költség alapján történő visszatérítés évközi folyósításához 2004..negyedévre vagy 2004..hónapra Benyújtandó 3 eredeti példányban a következő címre: Oktatási

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztési támogatás felhasználása

Szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztési támogatás felhasználása Bárczi Gusztáv Óvoda Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 1082 Budapest, VIII. Üllői út 76. Szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztési támogatás felhasználása A szakképzésről

Részletesebben

Szakképz. rulás. Adó? Forrás! Pósa Józsefné 2008. október 14. 1

Szakképz. rulás. Adó? Forrás! Pósa Józsefné 2008. október 14. 1 Szakképz pzési hozzájárul rulás Adó? Forrás! Pósa Józsefné 2008. október 14. 1 Jogszabályi hátth ttér r I.: 1993. évi LXXVI tv. a szakképzésről 2003. évi LXXXVI. tv. a szakképzési hozzájárulásról és a

Részletesebben

"ADATLAP a MPA Képzési Alaprészéből tényleges költség alapján történő visszatérítés évközi

ADATLAP a MPA Képzési Alaprészéből tényleges költség alapján történő visszatérítés évközi KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ "ADATLAP a MPA Képzési Alaprészéből tényleges költség alapján történő visszatérítés évközi folyósításához című adatlap kitöltéséhez Az ADATLAPOT a szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ "ADATLAP a MPA Képzési Alaprészéből tényleges költség alapján történő visszatérítés évközi folyósításához című adatlap kitöltéséhez

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ ADATLAP a MPA Képzési Alaprészéből tényleges költség alapján történő visszatérítés évközi folyósításához című adatlap kitöltéséhez KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ "ADATLAP a MPA Képzési Alaprészéből tényleges költség alapján történő visszatérítés évközi folyósításához című adatlap kitöltéséhez Az ADATLAP -ot a szakképzési hozzájárulásról és a

Részletesebben

A Rendeletet a Bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozóan 2013. december 31-ig lehet alkalmazni.

A Rendeletet a Bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozóan 2013. december 31-ig lehet alkalmazni. Útmutató a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet alkalmazásáról alkalmazásáról A Rendelet

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Az oktatási miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 3/2004. (II. 17.) OM FMM együttes rendelete

Az oktatási miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 3/2004. (II. 17.) OM FMM együttes rendelete 1560 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/17. szám Az oktatási miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 3/2004. (II. 17.) OM FMM együttes rendelete a szakképzési hozzájárulást a saját

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Piacsek László Zoltán

Piacsek László Zoltán összeállította: V á l t o z á s o k a s z a k k é p z é s i hozzájárulás terhére történő elszámolás feltételrendszerében Piacsek Vonatkozó jogszabályok 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet a saját munkavállalók

Részletesebben

Duális gyakorlati képzés az agrár- és élelmiszeripari szakképzésben

Duális gyakorlati képzés az agrár- és élelmiszeripari szakképzésben Munkaerő-piaci kihívások Duális gyakorlati képzés az agrár- és élelmiszeripari szakképzésben Pataki Tamás Budapest, 2015.11.12. I. Ágazati specifikumok a duális képzésben Duális képzésről beszélünk, ha:

Részletesebben

A szakképzési hozzájárulás felhasználási lehetısége 2010.

A szakképzési hozzájárulás felhasználási lehetısége 2010. A szakképzési hozzájárulás felhasználási lehetısége 2010. Szakképzési hozzájárulás alapja A hozzájárulásra kötelezettet terhelı társadalombiztosítási járulék alapja. Társadalombiztosítási járulékalap:

Részletesebben

törvény 49. -a, szövege a 2007: CII. törvény 24. -ával megállapított szöveg.

törvény 49. -a, szövege a 2007: CII. törvény 24. -ával megállapított szöveg. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 1 A nemzetgazdaság és a munkaerőpiac követelményeihez, a társadalmi folyamatokhoz és az információs társadalom

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 1

2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. I. 2003. évi LXXXVI. törvény 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 1 A 2011.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. október 29-i ülésére Tárgy: Állásfoglalás a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS FELHASZNÁLÁSA, BEVALLÁSA 2012.

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS FELHASZNÁLÁSA, BEVALLÁSA 2012. A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS FELHASZNÁLÁSA, BEVALLÁSA 2012. TÖRVÉNYEK, RENDELETEK a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (továbbiakban: új Szht.);

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

2003. évi LXXXVI. Törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról ELSÕ RÉSZ. A szakképzési hozzájárulás

2003. évi LXXXVI. Törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról ELSÕ RÉSZ. A szakképzési hozzájárulás 2003. évi LXXXVI. Törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról A nemzetgazdaság és a munkaerõpiac követelményeihez, a társadalmi folyamatokhoz és az információs társadalom

Részletesebben

SZAKKÉPZÉSI FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁS FOGADÁSA ÉS TOVÁBBADÁSA

SZAKKÉPZÉSI FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁS FOGADÁSA ÉS TOVÁBBADÁSA SZAKKÉPZÉSI FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁS FOGADÁSA ÉS TOVÁBBADÁSA AIDD TISZK BELSŐ SZABÁLYZATA PÉCS, VÁRADI A. U. 4. RT04-015/2008. 1/8 I. A SZAKKÉPZÉSI FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁS FOGADÁSÁ AK FELTÉTELEI: 1. TISZK REGISZTRÁCIÓJA

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza. 2005. évi CLXIII. törvény az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek

Részletesebben

Gyakorlati képzés tanulószerződéssel. 2015. augusztus 26.

Gyakorlati képzés tanulószerződéssel. 2015. augusztus 26. Gyakorlati képzés tanulószerződéssel 2015. augusztus 26. A gyakorlati képzés kerete tanulószerződés (és együttműködési megállapodás) Cél: munkafolyamatba ágyazott szakmatanulás valós körülmények között,

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

A gyakorlati szakképzés finanszírozási lehetőségei 2014-ben

A gyakorlati szakképzés finanszírozási lehetőségei 2014-ben A gyakorlati szakképzés finanszírozási Tudástranszfer munkaerő-piaci alkalmazkodás segítése a szakképzés fejlesztésével Bács-Kiskun megyében Keretek I. Gyakorlati képzőhelyet kereső (tanuló, hallgató)

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Kulcs-Bér 2012 frissítés

Kulcs-Bér 2012 frissítés Kulcs-Bér 2012 frissítés Megjelenés dátuma: Önálló tevékenységből származó bevételből történő költségelszámolás módjának kezelése a programban Minden verzióban elérhető funkció Jelen verziónktól kezdődően

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról A Kormány foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. (4) bekezdésében

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus

Részletesebben

Minta. A pályázat azonosító száma:

Minta. A pályázat azonosító száma: Az NFA képzési alaprész decentralizált beruházási keretéből finanszírozandó, fejlesztésre irányuló beruházások támogatásához kiírásra kerülő pályázathoz Pályázó azonosítója: OM: FI: Adószám: PÁLYÁZATI

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

A szociális és munkaügyi miniszter. /2006. (...) SZMM rendelete

A szociális és munkaügyi miniszter. /2006. (...) SZMM rendelete A szociális és munkaügyi miniszter /2006. (...) SZMM rendelete a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására Amely létrejött egyrészről az Óbudai Egyetem (ÓE) Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Székhely: 1034

Részletesebben

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó Adózási alapismeretek 4. konzultáció Társasági adó A törvény 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező

Részletesebben

2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról* I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról* I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 33342 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 139. szám 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról* A nemzetgazdaság és a munkaerõpiac követelményeihez, a

Részletesebben

2003. évi LXXXVI. törvény. a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról ELSŐ RÉSZ. A szakképzési hozzájárulás

2003. évi LXXXVI. törvény. a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról ELSŐ RÉSZ. A szakképzési hozzájárulás A jogszabály mai napon hatályos állapota 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról A nemzetgazdaság és a munkaerőpiac követelményeihez, a társadalmi

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

F E J L E S Z T É S I M E G Á L L A P O D Á S

F E J L E S Z T É S I M E G Á L L A P O D Á S F E J L E S Z T É S I M E G Á L L A P O D Á S SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁSRÓL ÉS A KÉPZÉS FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSÁRÓL (a SOPRONTISZK Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. és a szakképzési

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

T/230. számú. törvényjavaslat. a házipénztár adóról

T/230. számú. törvényjavaslat. a házipénztár adóról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/230. számú törvényjavaslat Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest, 2006. június 2 2006. évi. törvény A készpénzforgalom visszaszorítása érdekében az Országgyűlés

Részletesebben

55044 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 99. szám

55044 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 99. szám 55044 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 99. szám II. Ingatlanügyletek 1. Ingatlankezelés (TESZOR 68.32) III. Szakmai, tudományos, kutatási, műszaki tevékenység 1. Jogi tevékenység (TESZOR 69.10) 2. Számviteli,

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv.

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. EVA EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. AZ EVA FŐ JELLEMZŐI keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés, bevallás,

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

8/2006. (III. 23.) OM rendelet

8/2006. (III. 23.) OM rendelet 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

Battanoda (Nyelviskola) Kft. Oktatási ajánlata cégek és közintézmények részére, a szakképzési hozzájárulás terhére.

Battanoda (Nyelviskola) Kft. Oktatási ajánlata cégek és közintézmények részére, a szakképzési hozzájárulás terhére. Battanoda (Nyelviskola) Kft. Oktatási ajánlata cégek és közintézmények részére, a szakképzési hozzájárulás terhére. I. A Battanoda Kft. 2011 októberében államilag elismert akkreditált oktatási intézmény

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15.

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15. Járulékok 2012 A fizetésről összefoglalás; Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény EKF 2011/2012 Csorba László A fizetendő ok megoszlása 2012. január 1-jétől* Foglalkoztató

Részletesebben

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

A tanulószerzıdésrıl világosan

A tanulószerzıdésrıl világosan A tanulószerzıdésrıl világosan Jogszabályi háttér 1993. évi LXXVI tv. a szakképzésrıl 1993. évi LXXIX tv. a közoktatásról 2003. évi LXXXVI. tv. a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 8105 Pétfürdő, Hősök tere 10., Telefon: 88/476-211, fax: 88/476-042 Adószám: 18926631-1-19 OM 100522 E-mail: kolping@kolpingpet.hu TÉRÍTÉSI

Részletesebben

2/2011. számú Gazdasági Főigazgatói Utasítás

2/2011. számú Gazdasági Főigazgatói Utasítás 2/2011. számú Gazdasági Főigazgatói Utasítás - a fejlesztési megállapodások alapján fogadott szakképzési hozzájárulások nyilvántartásáról és felhasználásáról - 1. Személyi hatály: Az utasítás személyi

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

2003. évi LXXXVI. törvény. a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról ELSŐ RÉSZ. A szakképzési hozzájárulás

2003. évi LXXXVI. törvény. a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról ELSŐ RÉSZ. A szakképzési hozzájárulás 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról A nemzetgazdaság és a munkaerőpiac követelményeihez, a társadalmi folyamatokhoz és az információs társadalom

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! ISZIIR nyilvántartási szám:... Iktatószám:... Iktatás időpontja:...

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát

1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát 1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát Szocho 27 %, Járulék 0 b) eléri a minimálbér 30 százalékát 10 % nyugdíjjárulék, 4 % természetbeni, 3 % pénzbeli,

Részletesebben

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása: Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági

Részletesebben

Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki!

Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának ISZIIR nyilvántartási szám:... Tanuló ISZIIR azonosítója:. Kamara tölti ki! Iktatószám:...

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek)

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) TÁJÉKOZTATÓ a foglalkozatás bővítését szolgáló támogatásról (bértámogatás) hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség "2008. éves Bevallási és önellenőrzési nyomtatvány" - ához

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség 2008. éves Bevallási és önellenőrzési nyomtatvány - ához KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A szakképzési hozzájárulási kötelezettség "2008. éves Bevallási és önellenőrzési nyomtatvány" - ához A bevallási nyomtatványt a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének

Részletesebben

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010.

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-től kezdődő adóéveket érintően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési

Részletesebben