Informatikai Intelligencia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Informatikai Intelligencia"

Átírás

1 Mindig kövessünk el új hibákat! (Dyson, 1998) Informatikai Intelligencia Curriculumkísérlet a pedagógusok informatikaképzésében Doktori (Ph.D.) értekezés Tudományos vezető: Biszterszky Elemér Ph.D. egyetemi tanár Készítette: Nagy Ádám Ph.D. aspiráns Budapest, 1999.

2 nagyadam NAGYADAM TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. A DOLGOZAT CÉLKITŰZÉSE, A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA, A MUNKA ELMÉLETI-, TARTALMI KERETEI, MÓDSZEREI... 6 II. GUTENBERG GALAXIS VERSUS NEUMANN UNIVERZUM II. 1. INFORMÁCIÓS ÉS MÉG INFORMÁCIÓSABB TÁRSADALMAK II.2. AZ INFORMÁCIÓ/INFORMATIKA FOGALMI VÁLTOZATAI ÉS VÁLTOZÁSAI (A TERMINOLÓGIAI KÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA) II Kvantitatív információelméletek II Kvalitatív információelméletek II Ötvözetek III. AZ INFORMÁCIÓS KORSZAK PEDAGÓGIÁJA III. 1. TANÁRI FELELŐSSÉG ÉS INFORMATIKA VÁLTOZÓ TANÁRI ÉS ISKOLAI SZEREPEK (PROBLÉMAFELVETÉS) III. 2. SZÁMÍTÁSTECHNIKA VAGY INFORMATIKA TANTÁRGY VAGY SZEMLÉLET III Az informatikaoktatás paradigmaváltásai III Számítógépes programnyelvoktatás III Algoritmuselmélet oktatás III Felhasználói alkalmazói programok oktatása III Új paradigma felé III Informatika a pedagógusképzésben III A számítógépes játékok pedagógiai hatása III Szörfölés és homok A (világ)hálózat pedagógiai hatása III. 3. KÉSZSÉGEK/KÉPESSÉGEK VAGY ISMERETEK/TUDÁSOK III A szituatív tanulás III Új készségek

3 Tartalomjegyzék III. 4. INSTRUKCIONALIZMUS VERSUS KONSTRUKCIONALIZMUS MÓDSZEREK ÉS MÓDSZEREKVIVALENCIA III. 5. INFORMATIKAI INTELLIGENCIA III Az Informatikai Intelligencia jellemzői IV. INFORMATIKA A MŰSZAKI PEDAGÓGUS- KÉPZÉSBEN IV. 1. A MŰSZAKI PEDAGÓGUS-KÉPZÉS IV. 2. A MŰSZAKI PEDAGÓGUS HALLGATÓK INFORMATIKAI ATTITŰDJE IV A kérdőív bemutatása és az eredmények kvantifikálása IV A válaszok értékelése IV Következtetések IV. 3. AZ INFORMATIKAI TUDÁSSZERKEZET EGY LEHETSÉGES MEGKÖZELÍTÉSE IV A kérdőív bemutatása és az eredmények kvantifikálása IV Következtetések V. INFORMATIKACURRICULUM JAVASLAT A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN V.1. ELVÁRÁSOK A CURRICULUMMAL SZEMBEN V. 2. A CURRICULUM ALAPJAI V Az informatikával való kapcsolódás területei V A képzés célrendszere V Tananyagtartalmak V. 3. A CURRICULUM HATÉKONYSÁGÁNAK MÉRÉSE V A hallgatók informatikai attitűdváltozása V.3.2. Következtetések VI. BEFEJEZÉS VI. 1. TAPASZTALATOK AJÁNLÁSOK (ELVI, MÓDSZERTANI, TANÁRI ÉS TECHNIKAI PROBLÉMÁK) VI. 2. TÉZISEK, AZ ÉRTEKEZÉS FONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI VI. 3. ELÉRT EREDMÉNYEK A TÉMA TOVÁBBI KUTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI KÖSZÖNET HIVATKOZOTT IRODALOM ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK MELLÉKLETEK MELLÉKLET KÉRDŐÍV A TANULÁSI SZOKÁSOK ÉS MÓDSZEREK CÍMŰ KUTATÁSHOZ MELLÉKLET KÉRDŐÍV AZ INFORMATIKAI ATTITŰDVIZSGÁLATHOZ

4 Tartalomjegyzék 3. MELLÉKLET KÉRDŐÍV A TUDÁSSTRUKTÚRA VIZSGÁLATHOZ MELLÉKLET PROBLÉMAMEGOLDÓ ELŐ- ÉS UTÓTESZT (TECHNIKAI INFORMATIKA) MELLÉKLET A CURRICULUM LEÍRÁSA MELLÉKLET A NEMZETI ALAPTANTERV MELLÉKLET A MŰSZAKI PEDAGÓGUSKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON MELLÉKLET TECHNIKAI INFORMATIKA TOVÁBBI RÉSZLETEZÉS MELLÉKLET CÉLTAXONÓMIÁK MELLÉKLET INFORMATIKA-CURRICULUMOK ÖSSZEVETÉSE

5 Az életben csak két megmásíthatatlan felismerés létezik: 1) A számítógép segíti az embert. 2) A Föld korong alakú. (Murphy számítógépes törvényei) I. Bevezetés

6 I. 1. A DOLGOZAT CÉLKITŰZÉSE, A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA, A MUNKA ELMÉLETI-, TARTALMI KERETEI, MÓDSZEREI Az iskolának soha nem az volt a fő feladata, hogy információkkal lássa el a gyerekeket. (Postman, 1990) Más tudományoktól eltérően az informatika vegytiszta példája a folyamatos változásnak. Talán ez is oka, hogy az informatikaoktatás célja, követelményei, rendszere, módszerei ma sincsenek nyugvóponton. A programnyelvektől a felhasználói ismereteken át, a problémamegoldó képességen keresztül a gombnyomogatásig sokan, sokféleképpen, sokfélét tanítanak. Az informatika oktatása mindenhol sok gondot jelent, az új, az ismeretlen mindenhol idegenkedést vált ki. Mindenhol probléma a klasszikus rendszerbe való beillesztés, a mit oktassunk felhasználást, algoritmuselméletet, programozást vagy valami mást, a hogyan oktassunk elméleti vagy gyakorlati alapozással, tudás vagy készségfejlesztési céllal. Ezért szükséges megvizsgálni az informatika és számítástechnika viszonyát és ennek változását, az információs korszak pedagógiai kihívásait. Néhány éve még nem lehetett tudni, hova tart az informatika fejlődése. Most az már látható, hogy hova tartott (néhány éve), de azt még ma is csak sejteni lehet, hogy a jövőben mi fog történni. Vélhetőleg a legszélesebb terület az alkalmazás lesz, hiszen már most is szinte valamennyi magyarországi cég használ számítógépet, egyre többen használnak hálózatot, a menedzser, a titkárnő géppel szerkeszti leveleit, a könyvelő számítógéppel könyvel, dolgozik és a szakképzettség nélküli üzletkötő is egy adatbázis vagy táblázatkezelővel tartja nyilván a forgalmát. Az, ami néhány éve még csak álom volt, mára megvalósult: az átlagembernek is szüksége van alapvető alkalmazott informatikai ismeretekre, hiszen ez már manapság is feltétel csaknem minden kvalifikált munkakör betöltéséhez. Az alkalmazások sem stabil referenciaművek, napról napra változnak, átalakulnak. 6

7 I. 1. a dolgozat célkitűzése, a témaválasztás indoklása, a munka elméleti-, tartalmi keretei, módszerei Emellett észre kell vennünk, hogy az informatika (már rég) nem pusztán természettudományi diszciplína, s a pusztán technikai értelmezés vészesen leszűkíti értelmezési keretünket. Ugyanakkor egyre erősebb a differenciálódás, egyre több a szakterület, ami egyre több, és egyre speciálisabb ismeretekkel rendelkező szakembert igényel. Csak az igen előrelátók sejthették egy évtizede, hogy a piacot el fogják önteni a hálózatok, amelyek fenntartásához már nem csak felhasználói ismeretekre van szükség, hanem olyanokra, amelyek átadása még a szakirányú felsőoktatási intézményekben sem feltétlenül történt meg, az általános számítástechnikai szakképzés pedig egyáltalán nem készít fel rá. Ugyanígy fejlődik nagyon sok más szakterület is (például a multimédia alkalmazások) anélkül, hogy az oktatás követni tudná. Ma Magyarország a 27. (1500 ponttal) az 55 országra kiterjedő információs társadalom induló helyzetének összesített listáján, amely negyven változó szerint mérte föl az egyes országok társadalmi, információs, számítástechnikai helyzetét. (Összehasonlításképp a listavezető USA nak 5107, Svédországnak 4003, Dániának 3842, Finnországnak 3722 pontja volt a lineáris skálán.) Bár Közép Európában a helyünk Csehországgal együtt listavezető (Bellomy Welch, 1996), a középmezőny kis eltérése azt jelzi, hogy itt az adatok egyre inkább szóródni fognak, s míg Amerikában az Internetképes háztartások száma már túl van a 30% on, az Európai Unió országaiban 4 7% az arány, Magyarországon ez 0,7 1% (Internetto fehér könyv, www). Egy 1998 márciusában készült jelentésből ugyancsak kitűnik (KSH Társadalomstatisztikai Főosztály, 1988), hogy ma a profitorientált szférabeli fizetési osztály és társadalmi státusz potenciális kilátásai az egyetemi(!) diplomától, az idegennyelv ismerettől és az informatikai számítástechnikai képzettségtől függnek (bár ez utóbbi kettő korántsem ugyanaz). A heves szakmai és pedagógiai viták ellenére abban azonban nagyobb az egyetértés, hogy az informatikai társadalom leendő haszonélvezői elsősorban a ma még iskolapadban ülő gyerekek, a cybernemzedék lesznek. Ugyanakkor tanáraiknak kell segíteniük az információ legváltozatosabb forrásokból való megszerzésének, értékelésének és használatának képességé ben (idézi Doyle tól Z. Karvalics, 1997). 7

8 I. 1. a dolgozat célkitűzése, a témaválasztás indoklása, a munka elméleti-, tartalmi keretei, módszerei Az informatika az önálló tanulás szempontjából megkülönböztetett helyzetben van, hiszen ma az információt korlátozzák legkevésbé: a publikus információ tiszta közjószág, a materiális javak pedig nehezebben hozzáférhetők. Ahhoz, hogy ezek a fiatalok ne kizárólag ismeretként, hanem jártasság szinten igazodjanak el az informatikai dzsungelben, szükséges, hogy ne csupán számítástechnikai szakórákon kerüljenek kapcsolatba informatikai problémákkal, számítógépekkel, világhálózattal. Mindehhez az első lépés, hogy a nem informatika szaktanár-oktatók pozitív elkötelezettséggel viszonyuljanak az informatikához 1. Így különösen fontos a műszaki szakképzésben érdekelt hallgatók akik maguk is oktatnak iskolákban beállítódásának megismerése, hiszen az ő attitűdjük alapvetően befolyásolja tanulóik beállítódását. Mindamellett az informatikát az általános és középiskolás korosztályban a NAT, Sulinet programok legalábbis elvben emancipálták, sőt történnek óvodai informatika kísérletek is (pl.: Farkas, 1993). A reálegyetemista főiskolás korosztály részben rákényszerült már egyfajta informatikai gondolkodásmódra, részben ennek hasznát legjobban érzékelheti (ingyenes hálózathozzáférés stb.). A profitorientált szféra munkavállalóit annak versenyszemlélete és a gazdasági törvények, a kormányzati szférában dolgozókat a közhatalom kényszeríti a szemléletváltásra, úgy tetszik csak a felnőttképzés és a humán típusú képzés informatikai mostohagyermek. Elérkezettnek látszik az idő, megpróbálni új alapokra helyezni az informatikaoktatást, elsősorban pedagógusképzési súlyponttal. Szándékom szerint a disszertációban meghatározásra kerülnek az informatikaoktatás problémáinak súlypontjai. Ezzel kapcsolatban hármas cél fogalmazható meg: belátni az új alapokra helyezett informatikaoktatás szükségességét és (elsősorban) segíteni az informatikaoktatás tartalmi fejlődését, az Informatikai Intelligencia segítségével új mérési módot kidolgozni az informatikaoktatás hatékonyabbá tétele érdekében, új tudományos produktumot létrehozni. 1 A dolgozatban a nem szaktanár szóösszefüggés a nem informatika szaktanár összefüggésben használt. 8

9 I. 1. a dolgozat célkitűzése, a témaválasztás indoklása, a munka elméleti-, tartalmi keretei, módszerei Így a dolgozat közvetlen célja egy kísérleti curriculum 2 kidolgozása leendő nem szaktanár, pedagógus hallgatók számára. Célom bevezetve az Informatikai Intelligencia (I 2 ) fogalmát az informatikai felhasználóképzés, a "platformfüggetlen tudást" adó curriculum kidolgozhatóságának vizsgálata. Ha az Informatikai Intelligenciát mint a változó informatikai helyzethez való alkalmazkodási és problémamegoldó készséget 3 írjuk le, Biszterszky programozott oktatásbeli eljárásához hasonlóan (Biszterszky, 1980) munkahipotézisként fogalmazható meg, hogy az I 2 segítségével oktatott curriculum hallgatói, azonos bemeneti feltételek esetén legalább annyira hatékony problémamegoldó készséggel rendelkeznek az anyag elvégzése után, mint a hagyományos struktúrában és módszerekkel oktatott tananyagokat tanuló diákok. Az Informatikai Intelligencia a dolgozatban egy informatikailag intelligensen viselkedő személy, a változó informatikai problémahelyzetekhez való alkalmazkodási készségét/készségegyüttesét jellemzi. A dolgozatban megpróbálom feltérképezni e készségegyüttes jellemzőit, összetevőit, illetve annak az egyik lehetséges curriculumnak az alapjait (mint pedagógiai programot), amellyel ez fejleszthető. Az Informatikai Intelligencia fogalmának bevezetéséhez szükséges áttekinteni az intelligencia tudományos értelmezésének változását, ugyanakkor elsősorban annak köznapi értelmezését veszem alapul, néha betévedve a tudományos értelemben vett kreativitás, divergens, problémamegoldó gondolkodás fogalmába is. Nem célom, és a kompetenciakorlátok sem engedik meg az intelligencia fogalma körül zajló tudományos vitákba való beavatkozást, illetve állásfoglalást. 2 A curriculumot a célok, követelmények, taneszközök, az oktatási és tanulási módszerek, valamint az eredménymegállapítási eszközök és módszerek összehangolt rendszerének tekintjük (Varga Pék, 1993 pp. 111), így a curriculum nem egyszerűen tantárgy vagy tantárgyprogram, hanem a tárgy oktatásának teljes tartalmát jelenti, az oktatás folyamatainak törvényszerűségeit is figyelembevéve (Nagy S., 1986; Székely Szokolszky, 1975). 3 A képességet Nagy után (Nagy J.,1987) tárgy és közegfüggetlen, a készséget mint közegfüggetlen, de tárgyfüggő tulajdonságként értelmezzük. 9

10 I. 1. a dolgozat célkitűzése, a témaválasztás indoklása, a munka elméleti-, tartalmi keretei, módszerei Fentiekhez áttekintem a témához kapcsolódó legfontosabb irodalmakat. Az irodalmi áttekintés szerkezete (Nemeslaki, 1990, pp. 11 alapján): Informatika és társadalom, Az információs korszak pedagógiája Az informatika-oktatás hazai fejlődése Informatikai írástudás és Informatikai Intelligencia A tanári és iskolai szerepek változásai A tudások készségek módszerek változásai 1. ábra Az irodalmi áttekintés szerkezete A curriculum kapcsán szükséges megvizsgálni a pedagógushallgatók informatikai tudásának struktúráját. (Ez szakképzési, műszaki pedagógus hallgatói mintán történik). A modellben az 10

11 I. 1. a dolgozat célkitűzése, a témaválasztás indoklása, a munka elméleti-, tartalmi keretei, módszerei informatikai tudást statikus és dinamikus, illetve elméleti és gyakorlati elemekre bontható. Az adatok elemzéséből próbálok választ találni arra, hogy mennyire jelennek meg a hallgatók tudásában a statikus dinamikus, illetve elmélet gyakorlati összetevők. Bár a kutatás közvetlen célja nem a tudásfelmérés, mégis képet kaphatunk a hallgatók informatikai ismereteinek mennyiségéről is. Feltételezhető, hogy az informatikai tudásban a dinamikus és gyakorlati jellemzők jobban hasznosíthatók, mint a statikus, illetve elméleti ismeretek. Úgy vélem, az Informatikai Intelligencia a gyakorlatorientált dinamikus tudással korrelál, így a curriculum is e két pillérre építendő. Hovatovább az informatika bizonyos értelemben előbb volt, mint gondolkodtunk róla, ebből is adódik a gondolat, hogy a curriculum egyik alappillére a gyakorlat kell legyen. A munkamódszer a következő: megvizsgálom a hallgatók tanulási módszereit és szokásait, igényeiknek megfelelően építem föl a curriculumot. A curriculum eredményességének méréshez pedagógiai kísérlet elvégzése tűnik szükségesnek, ahol egy csoportot a kidolgozandó tananyaggal, egyet a hagyományos módszerrel oktatnak. Ehhez mérni kell a be és kilépéskori informatikai problémamegoldó képességet, amelyet valós informatikai problémahelyzetekkel modellezek. Megpróbálom mérni a tananyag oktatása után a hallgatók informatikai attitűdváltozását is. A curriculum megalkotásához a következő egymást feltételező és kiegészítő, egymásba átmenő tevékenységek végrehajtása szükséges: A képzés elhelyezése az informatikai és pedagógiai környezetben (Gutenberg galaxis versus Neumann univerzum, Az információs korszak pedagógiája és Informatika a pedagógusképzésben című főfejezetek). A curriculum oktatásának célmeghatározása (Készségek/képességek vagy ismeretek/tudások és Információs írástudás című fejezetek). A curriculum előkészítése és meghatározása (Informatika curriculum javaslat a pedagógusképzésben című főfejezet). A kívánt tananyagtartalmak meghatározása (A curriculum alapjai című fejezet). A tanulók kiinduló tudásállapotának meghatározása (A curriculum hatékonyságának vizsgálata című fejezet). A curriculum kipróbálása (A curriculum hatékonyságának vizsgálata című fejezet). 11

12 I. 1. a dolgozat célkitűzése, a témaválasztás indoklása, a munka elméleti-, tartalmi keretei, módszerei Hatékonyságvizsgálat (A curriculum hatékonyságának vizsgálata című fejezet). Bár az informatikát komplex értelemben fogom fel 4 (lásd: később), mégis a curriculumkísérletben elsősorban annak technikai részével foglalkozom. Teszem ezt azért, mert a tanárképzésben publikált tantervek közül nem ismerek olyat, amely az informatikát ne alapvetően technikai értelemben oktatná, így az összevetés is csak ebben az értelemben lehetséges. A későbbiekben említendő hálózati hitelesség problémája komoly gondot okozott a szakirodalom feldolgozásakor. Tudomásul kellett venni, hogy az informatikával foglalkozó irodalom és a hivatkozható adatok egyre növekvő része már csak a világhálón hozzáférhető. Ugyanakkor egységes nyilvántartás hiányban csak arra lehet felelősséget vállalni, hogy a hivatkozott címek a dolgozat írásakor elérhetők voltak 5 (jelölésük: szerző,www). Ugyancsak nem kizárt, hogy egy pár évtized, vagy akár pár év múlva a dolgozat nem tűnik többnek megmosolyogtató próbálkozásnál. Épp ezért igyekeztem kerülni az információs társadalomról szóló jóslatok megtételét - bár ez nem mindenhol lehetséges -, vagy más jóslatainak kategorikus értékelését, hiszen a hasonló társadalmi jóslatok, nem kevés baklövést eredményeztek (bővebben: Tamás, 1996). Feltételezem, hogy a kutatások és a pedagógusok számára készült curriculum kísérleti bevezetése és alkalmazása során szerezhetők olyan tapasztalatok, amelyek a továbbfejlesztéshez hasznosíthatók lesznek. Ahol az informatikával kapcsolatban publikációm jelent meg, ott azt a disszertációba beépítettem. A kutatás mind empírikus, mind elméleti, mind adaptációs módszerekre támaszkodik, úgymint: tartalomelemzés, összehasonlító vizsgálat, adatelemzés szekunder kutatás, primer kutatás. Ahogy az Internet nem az információs társadalom hálózata, de annak nélkülözhetetlen mérföldköve (Tétényi, 1996) talán nem tűnik nagyképűnek az a hit, hogy a dolgozat, lépcső lehet a pedagógusok informatika képzésében 4 A dolgozatban nem térek ki a számítástechnika, a hálózatok technikai fejlődésének elemzésére, részben azért mert ez nem célom, részben mert ezt már sokan sok helyen megtették (pl.: Komenczi, 1997b; Bakonyi Bálint, 1996; Tétényi, 1996). A dolgozatnak ugyancsak nem témája a multimédia fejlődésének önálló bemutatása kiszakítva azt az informatika fejlődési közegéből. 5 Így dolgozatunk korántsem bizonyos, hogy megállja a potenciálisan nem legitim hivatkozások miatt a tudományosság próbáját. 12

13 A jövő a legfélelmetesebb emberi találmány (Pecceii t idézi Nováky, 1997) II. Gutenberg galaxis

14 I. 1. a dolgozat célkitűzése, a témaválasztás indoklása, a munka elméleti-, tartalmi keretei, módszerei versus Neumann univerzum 6 6 Komenczi szójátékát átértelmezve. A Gutenberg-galaxis az emberiség analóg kulturális öröksége (írásba foglalt, papírra vetett és analóg elektronikus médián lineáris adatszekvenciaként tárolt információk). A Neumann-univerzum a elágaztatott, digitális kódolású és elektronikus tárolású információk világát jelenti. Komenczi a Gutenberg-galaxisba a nem digitális, audiovizuális kort, a Marconi-konstellációt is beleértette. 14

15 II. 1. Információs és még információsabb társadalmak II. 1. INFORMÁCIÓS ÉS MÉG INFORMÁCIÓSABB TÁRSADALMAK Minden Egész eltörött (Ady) Az oktatás, ezen belül az informatikaoktatás helyét, szerepét csak átfogóbb szerkezetben értelmezhetjük. Az információs forradalom mint folyamat és az információs társadalomnak hívott az élet minden területére kiterjedő állapot elemzése nélkül nem alkotható reális kép az informatikaoktatás céljairól az információs korszak küszöbén. S bár elméletileg lehetséges lenne az oktatás funkciói, úgymint kulturális örökítés, intézményi folytonosság stb. alapján kiindulva értelmezni az informatikaoktatás didaktikai feladatait; ez csak a társadalmilag folytonos korokban lehet érvényes (Henchey, 1981); csak ekkor fogalmazhatók meg a jelen tantervei a múltbéli társadalmi örökségből. A léptékváltó társadalmi korszakokban azonban nem lehet a jelent a múltból kikövetkeztetni, s inkább a jövőből kell kiindulni (Nováky, 1997; Henchey, 1981). A változásegyüttes léte egyértelmű, azt mindnyájan nap mint nap érzékeljük, bár megnevezése korántsem volt mindig egységes. Volt mikroelektronikai forradalom (Schaff, 1984), számítógépes forradalom (Moses, 1979), a számítástechnika és telekommunikáció forradalma (Nora Minc, 1979; Toffler, 1980). Masuda (Masuda, 1990) óta azonban többé kevésbé legitimnek tekintjük a Helvey által 1971-ben bevezetett információs kor, információs társadalom fogalmakat. Felmerül a kérdés, hogy valóban léptékváltó korban élünk e, valóban létjogosult e a jövőkutató gondolat, ténylegesen új minőség e az információs társadalom, s nem csak a hagyományos társadalmi berendezkedés felgyorsult változásával állunk e szemben. Tekintsük tehát át a változás ihlette gondolatrendszereket, világmodelleket. 15

16 II. 1. Információs és még információsabb társadalmak Az 1984 ben magyarul megjelent Mikroelektronika és társadalom áldás vagy átok című nagyhatású jelentés bevezető elemzésében Alexander King az integrált áramkörök megjelenésének forradalmi hatást tulajdonít bár még nem információs társadalomról beszél. Az elemzés szerint a gőzgép feltalálása óta nem volt olyan találmány, amely ekkora és ilyen sokoldalú hatást fejtett volna ki valamennyi szektorban. Azóta majdnem minden találmány vertikális, azaz szektoron belüli megújhodást hozott csupán, s míg az első ipari forradalom nagymértékben fokozta az ember és az állat csekély izomerejét, a második ma még előre nem látható módon fokozza majd az ember szellemi kapacitását (King, 1984). Hasonlóképpen Benedek, Nováky és Szűcs (Benedek Nováky Szűcs, 1986) is még a számítógépek forradalmáról beszélnek, de elutasítják a divatok járvány modelljét (a kezdeti szakaszban egyre többen kapják meg a betegséget, majd a tetőponton az új megbetegedések száma már csökken és lassan elmúlik a járvány), és valóban átható és átfogó változást vélnek felfedezni. Erdősi (Erdősi, 1992) az új, információs szektort, a mezőgazdasági, ipari és szolgáltató szektorok melletti kvaterner szektornak nevezi, s Toffler nyomán (Toffler, 1981) hármas felosztást alkalmaz: Az agrártársadalmak kvázistacioner állapotúak, múltbatekintők, hagyományorientáltak, fő metaforájuk a tömeg, kifejlődésük évezredekben mérhető. Az ipari társadalmak jelenorientáltak, lineárisak, fő metaforájuk az energia, kifejlődésükhöz századok szükségeltetnek. Az információs társadalmak exponenciálisak, jövőbetekintők, metaforájuk az információ, kiteljesedésükhöz évtizedek kellenek. Brückner (Brückner, 1978) az oktatástechnológia és számítástechnika házasságáról szól, és a könyvek megjelenéséhez hasonlítja a számítógépek forradalmát. Fülöp és Fercsik (Fülöp, 1985; Fercsik, 1995) némiképp árnyaltabban már az információ öt forradalmáról beszél, miközben megállapítja, hogy a forradalmak közt eltelt periódusidő egyre csökken: a beszéd kialakulásáról, valamikor a szerszámhasználó ősember korszakában, az írás forradalmáról az ókorban (ie től kezdődően), a könyvnyomtatás forradalmáról a XV XVII. századtól, a távközlés forradalmáról 1837 től (Morse), és az elektronikus feldolgozás forradalmáról a század es éveitől. 16

17 II. 1. Információs és még információsabb társadalmak Ez utolsó forradalom részeként Masuda (Masuda, 1988) a fejlődés négy fokát különíti el, ahol: Az első fokozatban az érték a nemzeti presztizs, alanya a nemzet, célja a tudomány. A második fokozat értékmérője a gazdasági növekedés, alanya a szervezet, célja az üzleti hatékonyság. A harmadik fokozat értéke a társadalmi jólét, alanya a nagyközönség, célja a társadalmi problémák megoldása. A negyedik fokozat, napjaink, értéke az önmegvalósítás, alanya az egyén, célja az intellektuális alkotás. Tóth (Tóth, 1996) ugyanakkor az informatika kultúrtörténetét három korszakra bontja: Informatikai középkor: amikor az informatika programozói mérnöki tudomány, angol nyelvű tudományos kultúra. Az informatikatudásnak szűk, szakmai grémium a birtokosa, ahol egyszemélyes iskolák és önképzés a jellemző. Informatikai reneszánsz: önálló nemzeti tudományos kutatások, a nemzeti nyelvű terminológia megjelenése, az informatika felsőfokú oktatásbeli bevezetése: szakember utánpótlás céljából. Informatikai felvilágosodás: az informatikai eszközök bevonulása a mindennapokba, az informatika oktatás bevonulása a közoktatásba. Az informatika reneszánszának hatására ugyanakkor megjelentek az infopesszimisták is, akik sem forradalomnak, sem fejlődésnek nem tekintették a társadalmi változásokat. Traber (Traber, 1986) megkérdőjelezi a változás informatizációnak tulajdonított erejét is, Slack, Fejes és Winston (Slack Fejes, 1987; Winston, 1989) elismerik ugyan az informatika által okozott változások erejét, de nem tekintik minőségi ugrásnak. Starr szerint tévhit, hogy mélyen gyökerező társadalmi kulturális válságunkat egy jobb technológia bevezetése egy csapásra megoldja (Starr, 1996). Marien (Marien, 1989) tételszerűen próbálja meg számba venni az információs technológiák tényleges következményeit 125 tételben, s az általa felsorolt negatív következmények miatt ugyancsak pesszimizmusba hajlik. A számítógép kiváló eszköz arra, hogy megkíméljen bennünket a valóban fontos problémákkal való szembenézéstől mondja Postman (Postman, 1990). 17

18 II. 1. Információs és még információsabb társadalmak Az infopesszimisták talán egyik legismertebb képviselője, Roszak (Roszak, 1990) az információ kultuszában egyenesen károsnak és torzítónak tartja mind a számítógépek hatásait, mind az információ egyeduralmát. Véleménye az, hogy egy jól körülhatárolható lobbynak köszönhetően a világ elvesztette valóságérzékét, és összekeveri az önmagában értelmetlen és értéktelen információt az azt rendszerező eszmével (kvalitatív megközelítés), s így talaját veszti. Az információt és az ettől lázba jött társadalmat, valamint a köré települő segédtudományokat üres légvárnak tekinti, amelyek igen hamar a gondolkodás torzulásához vezetnek. Roszak igen attraktívan mutatja be a század nagy informatikai túlzásait és összegezve az informatizálódási folyamatot a meztelen császár ruhájának tekinti azt. Ezzel párhuzamosan tagad minden az informatikával kapcsolatos jelentős pozitív változást. Ezzel szemben Stonier az emberi tudást mint feldolgozott és rendezett információ mennyiséget (kvantitatív megközelítés) tekinti az emberiség intellektuális alkotásának anélkül, hogy a feldolgozás minőségét vagy érvényességét megítélnénk (Stonier, 1993). Neil Postman, az egyik legnagyobb hatású amerikai médiaközgazdász és infokommentátor szerint a társadalom tévképzete csak, hogy a technológiai fejlődés révén a paradicsom valósulhat meg, holott ha a technológiát egyszer közel engedjük magunkhoz, hatása többé már nem korlátozható (Postman, 1992). Postman álláspontja: az egyik legveszélyesebb jelenség a kontextusmentes információk eluralkodása, így az információk és a célok között semmilyen kapcsolat nem található. Meglehetősen pesszimista a kiutat keresve is, mert véleménye szerint immár sosem szabadulhatunk az elérhetőségtől, és ez fogja meghatározni/fogva tartani/behálózni az egész társadalmat. Breton Philippe (Philippe, 1995) médiaszakértő Rosszakkal összecsengve ugyancsak egyetért avval, hogy a társadalom károsan túlmediatizált, és a kizárólag a kommunikáció körül forgó világ kiüresedik és elveszti eszmei alapját. Marshall McLuhan (Halász, 1985) az elektronikus média és az informatika terjedését szemlélve a hagyományos írásbeliség, a Gutenberg galaxis kultúráját egy olyan csillagrendszernek látta, amely végnapjaiban egyre inkább szétesik, s amelyben az emberek nem a tudáshoz, hanem a visszafejlődéshez jutnak el. Halász (Halász, 1976) a létező legjobb pótvilág ként aposztrofálja az audiovizuális kultúrát, s ekképp, ami élvezhetetlen a privátmédiumon keresztül, abból kényszerűen tömegmédia lesz. Ezzel szemben Vendégh (Vendégh, 1985) a mediatizálódásról szólva a telepedagógiát mint lehetőséget ragadja meg inkább, s annak oktatásbeli kihasználását sürgeti. 18

19 II. 1. Információs és még információsabb társadalmak Klaus Lenk (Lenk, 1984) elemzésében nagyon nehezen elkerülhetőnek tartja egyfajta bürokratikussá determinált jövőt. Nem az információs technológiák közvetlen alkalmazását tartja veszélyesnek, hanem hogy a lehetőséget szinte kizárólag a társadalom nagyhatalmú csoportjai fogják tudni csak kihasználni. Ebben az esetben a jelenlegi társadalmakhoz hasonlóan a bürokratikus, orwelli óriások fognak uralkodni (továbbra is). György (György, 1996) ellenben a digitális forradalom felé vezető úton nem lát más lehetőséget: vagy alkalmazkodunk a kihíváshoz, vagy a radikális ellenállást választjuk, de akkor csak Isten végső kegyelmében reménykedhetünk. Az elkerülhetetlen változások miatt a jövőbeli személy elsődleges tulajdonsága a választás lesz (Havass, 1996). A választás korában nemcsak mindig és minden téren választani lehet, hanem választani is kell, hiszen ha az ember nem választ, azt más fogja megtenni helyette. Így jó az a technikai fejlődés, amely segít a választásra kötelezett embernek (Havass, 1996). Vámos (Vámos, 1996) a technológia egységesítését, a tér és időbeliség fogalmainak radikális átalakulását és a személyek és szolgáltatások elérhetőséget tartja a változás alapvető jellemzőinek, amelynek hármas következményei: új társadalmi hierarchia kialakulása az egyén számára, a társadalmi alakzatok és csoportok alapvető átrendeződése és a kultúra kontinuitásának kérdése. Csorba József (Csorba, 1998) a ma érzékelhető változást - szemben az ipari forradalommal - egyfajta szellemi forradalom nak tartja, amely gyökeresen alakítja át a társadalmat, az emberi életmódokat és mindenekelőtt a gondolkodást, s mint ilyen új gazdasági társadalmi szellemi korszak is: új paradigma (mint olyan általánosan elismert tudományos eredmények [összessége], amelyek egy bizonyos időszakban a tudományos kutatók egy közössége számára problémáik és problémamegoldásaik modelljeként szolgálnak (Kuhn, 1984)). Masuda (Masuda, 1997) is a kapitalizmus utáni szinergikus társadalomról gondolkodik, ahol kitüntetett szerepük van az információs közműveknek. Hasonlóképpen Andréka Németi a mechanikus, majd energiaközpontú narratívát felváltó információközpontú világképet alkalmasnak tartja arra, hogy maga köré rendezze az elmosódó határok miatt amúgyis mind alaktalanabbá váló tudományokat (Andréka Németi, 1988). Papert (Papert, 1988) is olyan eszközt lát az informatikában, amely a humán és természettudományi diszciplínák közti határokat töri át. Ekképp az információ szerzésétől felhasználásáig terjedő komplex folyamatok és rendszerek mint új 19

20 II. 1. Információs és még információsabb társadalmak szupertudomány paradigmájába gyakorlatilag a magasabb rendű idegműködés minden individuális és társadalmi jelensége beletartozik, befoglalva az eddig önálló lábakon álló tudományterületek sorát: a kognitív pszichológiát, információs fizikát, szemiotikát, kultúraelméletet, szociológiát, számítástechnikát, technikai informatikát, biológiát, hírközlést, kommunikációelméletet. Így az információközpontú világkép [ ] az egymástól távolodó természettudományok közös nyelve, illetve közös nevezője lehet, és felölelheti a társadalmi (kvalitatív) információelméleteket a technikai (kvantitatív) információelméletekkel egyetemben (Z. Karvalics, 1995). Karvalics Csorbától eltérően (Z. Karvalics, 1995) nem kétértékű választást mutat be modelljében (új kapitalizmus vagy posztkapitalizmus), hanem négy lehetséges jövőbeli világkonstrukciót különít el: Az információs társadalom a kapitalizmus sikeres ezredfordulós alkalmazása, amelyben a kapitalizmus lényeges jellemzői még hatékonyabban alkalmazhatók (tőke, profit). Az információs társadalom a kapitalizmust felváltó minőség előszele, a szervezés működés megújulásával a tőke, érték, hatalom új formái és funkciói jönnek létre. Az információs korszak a hierarchizált társadalmak tagadása, s mint olyan, a társadalomtörténet legnagyobb változása. Az információs korszak a poszt humán világállapot előfutára, amelyben a homo sapienst a silico sapiens váltja föl. Ugyanakkor Fukuyama (Fukuyama, 1994) azt állítja, hogy a liberális demokrácia eszményét és az egyetemes kapitalista kultúrát meghaladni nem lehetséges. Z. Karvalics gondolatát továbbfűzve mindenképpen kijelenthető, függetlenül az információs társadalom mibenlététől és az abba való belépéstől: az emberiség még nem érte el azt a szintet, ahol az újfajta információkezelő készségek a régi alapkészségekkel egyenértékűen elengedhetetlenek. Az összeolvadó információs technikai tudományok, az integrálódó szolgáltatások, az új szakmai kifejezések és azok egyre gyorsuló köznyelvi átvétele, az emberi érzékszervekre ható technikai eszközök konvergenciája miatt azonban joggal gondolhatjuk, hogy ez az új minőség előre jelzi érkezését (Z. Karvalics, 1995). László Ervin (László Ervin, 1992) az elkerülhetetlenül bekövetkező információs társadalom öt jelentős feltételét/következményét említi: globalizmus ( az, ami átfogja a Földet ), univerzalizmus ( új általános magyarázóelvek rendszere ), 20

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?!

PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?! PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?! ÁDÁM PÉTER NEMZETI PEDAGÓGUS KAR TANÉVNYITÓ SZAKMAI NAP 2016. AUGUSZTUS 29. Előzmények 1868 Eötvös József kötelező népoktatás (66 %) 1928 Klebelsberg K.

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban

A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban Csapó Benő http://www.staff.u-szeged.hu/~csapo A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

8 iskola világába Bevezetés a tanítás és tanulás társadalmi összefüggéseibe. 2 kollokvium 3. 2 kollokvium 3. 1 gyakorlati jegy 2.

8 iskola világába Bevezetés a tanítás és tanulás társadalmi összefüggéseibe. 2 kollokvium 3. 2 kollokvium 3. 1 gyakorlati jegy 2. Pedagógia nappali alapszak Pedagógia alapozó képzés Félév és heti óraszám Számonkérés típusa Kredit 1 2 3 4 5 Bevezetés az oktatás és az iskola világába Bevezetés a tanítás és tanulás társadalmi összefüggéseibe

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,

Részletesebben

Az OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009

Az OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009 Az OKNT-adhoc bizottság kerettanterve Természettudományt mindenkinek 2009 I. A kerettanterv általános jellemzıi 1. Célok és feladatok Pedagógiai rendszer A természettudományos tantárgyak önállóságának

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II.

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II. 1. 10.03. Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal 2. 10.10. II. Az oktatáselmélet kialakulása - történelmi előzmények (1) Őskor: primitív

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

ÉRETTSÉGI VIZSGÁK A 21. SZÁZAD ELEJÉN NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

ÉRETTSÉGI VIZSGÁK A 21. SZÁZAD ELEJÉN NEMZETKÖZI KITEKINTÉS XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 ÉRETTSÉGI VIZSGÁK A 21. SZÁZAD ELEJÉN NEMZETKÖZI KITEKINTÉS KÁKONYI LUCIA TÉMAVEZETŐ Információs vagy tudásalapú

Részletesebben

Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 2. rész: Kutatási terv készítése Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Második rész Kutatási terv készítése (Babbie 2008 alapján) Tartalomjegyzék Kutatási

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés problémája a pedagógiában Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés fogalma Mérésen olyan tevékenységet értünk, amelynek eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel

Részletesebben

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ Digitális Nemzet Fejlesztési Program 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat a Digitális Nemzet

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA

SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 1 Dr. Lükô István SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA Struktúrák és fejlesztések a szakképzésben MÛSZAKI KIADÓ Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 2 Lektorálta:

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 3. Tantervi követelmények A tanítási-tanulási folyamat rendszeralkotó tényezői Képzési inputok (tanterv, kurzustartalmak) Transzformáció (oktatási folyamat)

Részletesebben

Az Alba Regia Egyetemi Központ bemutatkozása. www.arek.uni-obuda.hu

Az Alba Regia Egyetemi Központ bemutatkozása. www.arek.uni-obuda.hu ÓBUDAI EGYETEM Az Alba Regia Egyetemi Központ bemutatkozása Alba Regia Egyetemi Központ Székesfehérvár Akkor.. és Most KANDÓ 1971 Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Központ 2013 Alba Regia Egyetemi Központ

Részletesebben

Digitális írástudás, digitális műveltség

Digitális írástudás, digitális műveltség Digitális írástudás, digitális műveltség A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében Eszenyiné dr. Borbély Mária Országos Könyvtárügyi Konferencia 202. november 22-23. Eurostat, 202 e-skills

Részletesebben

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány

Részletesebben

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA 30 órás közösségi mezőgazdasági pedagógus-továbbképzéshez zöldségtermesztés,

Részletesebben

A TERMÉSZETTUDOMÁNYI TUDÁS ONLINE DIAGNOSZTIKUS ÉRTÉKELÉSÉNEK TARTALMI KERETEI

A TERMÉSZETTUDOMÁNYI TUDÁS ONLINE DIAGNOSZTIKUS ÉRTÉKELÉSÉNEK TARTALMI KERETEI A TERMÉSZETTUDOMÁNYI TUDÁS ONLINE DIAGNOSZTIKUS ÉRTÉKELÉSÉNEK TARTALMI KERETEI Szerkesztette: Csapó Benő Korom Erzsébet Molnár Gyöngyvér OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET A természettudományi tudás online

Részletesebben

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1 A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák

Részletesebben

Információs kultúra: múló divat, vagy alapvető készségek együttese?

Információs kultúra: múló divat, vagy alapvető készségek együttese? Információs kultúra: múló divat, vagy alapvető készségek együttese? Koltay Tibor Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar, Informatikai és Könyvtártudományi Tanszék & Berzsenyi Dániel Főiskola, Könyvtár-

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó

Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó DIGITÁLIS TANANYAGOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KOCZOR MARGIT SZAKMAI VEZETŐ ÚJ TARTALOMFEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN TÁMOP 3.1.2-12/2 Nemzeti tananyagfejlesztés és

Részletesebben

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK 1. A tantárgy megnevezése: OKTATÁSTAN I. 2. Az évfolyam megnevezése: Okl. mérnöktanár, mérnöktanár szak nappali tagozat II. évf. 2. félév, II. évf. 1. félév Műszaki szakoktató szak II. évfolyam 1. félév

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Informatikai Rendszerek Alapjai

Informatikai Rendszerek Alapjai Informatikai Rendszerek Alapjai Dr. Kutor László A redundancia fogalma és mérése Minimális redundanciájú kódok 1. http://uni-obuda.hu/users/kutor/ IRA 2014 könyvtár Óbudai Egyetem, NIK Dr. Kutor László

Részletesebben

ÖSSZEFÜGGŐ GYAKORLAT 3.

ÖSSZEFÜGGŐ GYAKORLAT 3. ÖSSZEFÜGGŐ GYAKORLAT 3. Tematika: Egy adott képzés akkreditációs anyagának elkészítése. A gyakorlat az előző két félév anyagának bővítését szolgálja, a hallgató ebben a félévben az egyes tantárgyak kimenetibemeneti

Részletesebben

Az oktatás jelenlegi helyzete - jövőképe Információ alapú közoktatás fejlesztés a KIR bázisán

Az oktatás jelenlegi helyzete - jövőképe Információ alapú közoktatás fejlesztés a KIR bázisán Az oktatás jelenlegi helyzete - jövőképe Információ alapú közoktatás fejlesztés a KIR bázisán Salomvári György vezető közoktatási szakértő Közoktatási Osztály Az előadás tematikája 1. A KIR rövid története

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE (TÉZISFÜZET) Dr. univ.

KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE (TÉZISFÜZET) Dr. univ. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM EGYETEMI DOKTORI TANÁCS KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE (TÉZISFÜZET) Dr. univ. Potóczki György

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

A FELFEDEZTETŐ TANULÁS ELEMEI EGY KONKRÉT MODUL AZ ÖVEGES PROFESSZOR KÍSÉRLETEI KERETÉBEN

A FELFEDEZTETŐ TANULÁS ELEMEI EGY KONKRÉT MODUL AZ ÖVEGES PROFESSZOR KÍSÉRLETEI KERETÉBEN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FELFEDEZTETŐ TANULÁS ELEMEI EGY KONKRÉT MODUL AZ ÖVEGES PROFESSZOR KÍSÉRLETEI KERETÉBEN Tóth Enikő Debreceni Gönczy

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei. A Nemzeti Smart City Technológiai Platform

Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei. A Nemzeti Smart City Technológiai Platform Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei A Nemzeti Smart City Technológiai Platform Dr. Solymár Károly Balázs Infokommunikációért felelős helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról

Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról statisztikai jártasság és oktatás problémák és kihívások Dr. Kovács Péter Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar pepe@eco.u-szeged.hu Tartalom

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

AZ INFORMATIKA TANTÁRGYPEDAGÓGIA OKTATÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI A II.RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLÁN

AZ INFORMATIKA TANTÁRGYPEDAGÓGIA OKTATÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI A II.RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLÁN AZ INFORMATIKA TANTÁRGYPEDAGÓGIA OKTATÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI A II.RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLÁN Beregszászi István adjunktus, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Bevezető Az informatikai

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

Információ / kommunikáció

Információ / kommunikáció Információ / kommunikáció Ismeret A valóságra vagy annak valamely részére, témájára vonatkozó tapasztalatokat, általánosításokat, fogalmakat. Információ fogalmai Az információ olyan jelsorozatok által

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

AZ ISKOLAI DIGITÁLIS OKTATÁS MEGÚJÍTÁSI TERVE. 2014, USA: TOP 25 legkeresettebb és legjobban fizetett szakma. Top állások IT TUDÁS NÉLKÜL. 0 darab!

AZ ISKOLAI DIGITÁLIS OKTATÁS MEGÚJÍTÁSI TERVE. 2014, USA: TOP 25 legkeresettebb és legjobban fizetett szakma. Top állások IT TUDÁS NÉLKÜL. 0 darab! AZ ISKOLAI DIGÁLIS OKTATÁS MEGÚJÍTÁSI TERVE GLOBÁLIS TREND: MINDEN MUNKAHELY DIGÁLIS MUNKAHELY LESZ 2014, USA: TOP 25 legkeresettebb és legjobban fizetett szakma környezetben dolgozó szakértői állások

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT

A PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT JELLEGZETESSÉGEK A HAZAI GYAKORLAT TÜKRÉBEN A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot

Részletesebben

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK 5. osztály KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK A SOKSZÍNŰ MATEMATIKA TANKÖNYVCSALÁD TANKÖNYVEIBEN ÉS MUNKAFÜZETEIBEN A matematikatanítás célja és feladata, hogy a tanulók az őket körülvevő világ mennyiségi

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Tartalom A közoktatási rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó céljaink Tevékenységeink

Részletesebben

A szövegértési stratégiák szerepe a hatékony tanulásban. MEGÚJULÓ TANKÖNY KONFERENCIA Budapest, Steklács János

A szövegértési stratégiák szerepe a hatékony tanulásban. MEGÚJULÓ TANKÖNY KONFERENCIA Budapest, Steklács János A szövegértési stratégiák szerepe a hatékony tanulásban MEGÚJULÓ TANKÖNY KONFERENCIA Budapest, 2014. 11. 14. Steklács János Olvasási stratégiák Mit jelent a kognitív stratégia? A kognitív stratégiák az

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

Munkaanyag ( )

Munkaanyag ( ) Munkaanyag (2016.07.02.) Ki a Kutatótanár: A Kutatótanár az a köznevelési intézményben dolgozó pedagógus, aki munkaköri alapfeladatain túl a Kutatótanári besorolásának öt éves időtartama alatt olyan kutatási,

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen

Részletesebben

Az OFI kívül-belül megújult tankönyvei. Milyen tankönyveket kínál az OFI a 2016/2017. tanévre?

Az OFI kívül-belül megújult tankönyvei. Milyen tankönyveket kínál az OFI a 2016/2017. tanévre? Az OFI kívül-belül megújult tankönyvei Milyen tankönyveket kínál az OFI a 2016/2017. tanévre? Az OFI mint tankönyvkiadó 2014. október 1-jén az OFI átvette a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. és az Apáczai

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

A Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ szerepvállalása a projektben

A Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ szerepvállalása a projektben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 A műszaki és humán szakterület szakmai pedagógusképzésének és képzők hálózatának fejlesztése Tóth Péter A Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ szerepvállalása a projektben

Részletesebben

A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE

A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Kerber Zoltán A tankönyvek jóváhagyása

Részletesebben

es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben

es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben 2010-2011-2012-2013-2014-es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben Az országos kompetenciamérés azt a célt szolgálja, hogy információkat nyújtson az oktatásirányítók és

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016 Óratípusok Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az oktatási folyamatban alkalmazott szervezeti formák legfontosabb komponense a tanítási óra. Az ismeret-elsajátítás alapegysége a témakör. A tanítási órák felosztása,

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben