PROGRAM I. ORSZÁGOS GERONTOLÓGIA-OKTATÁSI SZAKMAI KEREKASZTAL 2010

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PROGRAM I. ORSZÁGOS GERONTOLÓGIA-OKTATÁSI SZAKMAI KEREKASZTAL 2010"

Átírás

1 PROGRAM I. ORSZÁGOS GERONTOLÓGIA-OKTATÁSI SZAKMAI KEREKASZTAL 2010 Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ és a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság rendezvénye május 14.

2 PROGRAM 9:00 Megnyitó: dr. Sárváry Attila oktatási dékánhelyettes (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza) 9:10 Köszöntı: dr. Semsei Imre (DE, EK, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ igazgatója, a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnöke) I: Elıadás szekció 9:15 dr. Semsei Imre (DE, EK, GTKK, Nyíregyháza) A gerontológia oktatása Magyarországon 9:30 Prof. dr. Bakó Gyula (DE, III. sz. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai Tanszék, Debrecen) A Geriátria graduális oktatása és tematikája a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumban 9:45 dr. Újszászi László (Miskolci Egyetem, Egészségügyi Fıiskolai Kar, Miskolc) Gerontológia és egészségügyi oktatás 10:00 dr. Szabó Lajos (ELTE, Társadalomtud. Kar Szociálismunkás-képzı Tanszék, Budapest) Gerontológiai ismeretek oktatása aszociális munkások képzésében 10:15 Kovács Tünde (Egészségügyi Szakképzı és Továbbképzési Intézet, Budapest) A geriátriai szakápoló képzés 10:30 Richterné Tóth Andrea (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, Országos Felnıtt Ápolás Szakmai Tagozat, Budapest) A geriátriai szakképzés helyzete napjainkban 10:45 Patyán László (DE, Egészségügyi Kar, Szociális Munka Alapszak, Nyíregyháza) Korszerőek-e az idısgondozással kapcsolatos tartalmi elemek a szociális képzésekben? 11:00 Szünet

3 II. Elıadás szekció 11:15 dr. Kálmán Anikó (BMGE, Mőszaki Pedagógiai Tanszék, Budapest) Öregedés és a felnıttkori folyamatos tanulás 11:30 dr. Tóth András (Eszterházy K. Fıiskola, Andragógiai és Közmővelıdési Tanszék, Eger) Életkorok pedagógiája és gerontológia a tanárképzésben 11:45 Hidy Pálné dr. Kádár Emma (Eszterházy K. Fıiskola, Andragógiai és Közmővelıdési Tanszék, Eger) A gerontológia oktatásának elméleti és gyakorlati tapasztalatai az Egri Eszterházy Károly Fıiskola mővelıdésszervezı és andragógia szakos hallgatóinak képzésében 12:00 dr. Boga Bálint (Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság, Budapest) Gerontagógia 12:15 dr. Szalkai Iván (MITIME Dél-borsodi Egészségügyi-szociális Klaszter, Miskolc) Az idıskori prevenció, oktatási helyzete, lehetıségei 12:30 Prof. dr. Iván László (Magyar Szociálpolitikai Társaság, Budapest) A rendszerszemlélető gerontológia és geriátria oktatásának, képzésének és továbbképzésének jelentısége 12:45 Ebéd

4 I. Kerekasztal szekció 13:45 Geriátriai és felsıoktatás Elnök: dr. Kiss István (Semmelweis Egyetem) Tagok: Prof. dr. Székács Béla (Semmelweis Egyetem), Prof. dr. Bakó Gyula (Debreceni Egyetem), Prof. dr. Székely Miklós (Pécsi Tudományegyetem), dr. Zöllei Magdolna (Szegedi Tudományegyetem) 14:30 Gerontológia és felsıoktatás Elnök: dr. Semsei Imre (DE EK, GTKK) Tagok: dr. Szabó Lajos (ELTE) dr. Újszászi László (Miskolci Egyetem) Papp Katalin (DE EK) Prof. dr. Radák Zsolt (Semmelweis Egyetem) 15:15 Gerontológia és szakképzés Elnök: Kovács Tünde (Egészségügyi Szakképzı és Továbbképzési Intézet) Tagok: Richterné Tóth Andrea (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) Vasasné Juhász Éva (Egészségügyi Szakképzı és Továbbképzési Intézet) dr. Helembai Kornélia (Szegedi Tudományegyetem) Patyán László (Debreceni Egyetem) 16:00 Szünet

5 II. Kerekasztal szekció 16:15 Gerontológia és edukáció Elnök: Szabóné dr. Molnár Anna (ELTE) Tagok: dr. Boga Bálint (MTA Andragógiai Albizottság) Hidy Pálné dr. (Eszterházy K. Fıiskola) dr. Kálmán Anikó (BMGE) Kocsis Emília (Nemzeti Szakképzési és Felnıttnevelési Intézet) Nagyfalusi Edit (Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet, Salgótarján) dr. Szalkai Iván (DBESZK) dr. Tóth András (Eszterházy Fıiskola, Eger) 17:00 Gerontológia döntéshozás Elnök: Prof. dr. Iván László (Magyar Szociálpolitikai Társaság) Tagok: Andrásné Dr. Teleki Judit (Oktatási és Kulturális Minisztérium) Csillik Gabriella (Szociális és Családügyi Minisztérium) Jeszenszky Zita (Idısügyi Tanács) Tóth Ibolya (Egészségügyi Minisztérium) 17:45 Egyesített kerekasztal Tagok: Prof. dr. Iván László (Magyar Szociálpolitikai Társaság) dr. Kiss István (Semmelweis Egyetem) Kovács Tünde (Egészségügyi Szakképzı és Továbbképzési Intézet) dr. Semsei Imre (DE, EK, GTKK) Szabóné dr. Molnár Anna (ELTE) 18:30 A konferencia zárása

6 A GERIÁTRIA GRADUÁLIS OKTATÁSA ÉS TEMATIKÁJA A DEBRECENI EGYETEM, ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUMBAN Dr. Bakó Gyula DE, OEC, Geriátria Tanszék, Debrecen A Geriátria graduális oktatása a Geriátria Tanszék megalakítása, 2001 elıtt a Biokémia és a Kórélettan keretein belül, szabadon választott speciál-kollégium formában létezett szemeszterenként néhány elıadás formájában. Elsısorban gerontológiai ismereteket adott, az öregedés elméleteivel, biológiai jellemzıivel és szociális gerontológiával foglalkozott ben a Belgyógyászati Intézet keretein belül megalakított Geriátria Tanszék indította Általános Orvos Képzésben résztvevı orvostanhallgatók számára a kötelezıen választandó creditkurzusokat, szemeszterenként 20 elıadással, + 10 konzultációval. Igény merült fel a DE OEC Népegészségügyi Karán indított Gyógytornászképzésben, a Népegészségügyi Ellenır Szakképzésben résztvevık részére geriátriai ismeretek adása. Ezen két szakon 14, ill. 8 elıadás és gyakorlatok tartására kerül sor. Az Egészségügyi Kar 2008-ban indította Szociális Munkás Mester szakát, melynek keretében gerontológiai ismeretek és geriátriai elıadások is beépültek a képzésbe óra terjedelemben. Az ÁOK számára készített tematika: 1. A geriátria és a gerontológia alapjai 2. Az öregedés demográfiája és epidemiológiája 3. Az öregedés biológiája 4. A gerontoszociológia kérdései 5. Öregedés, betegségek, az idıs ember funkcionális kapacitása 6. Geriátriai állapotfelmérés 7. Az "elesett" idıs ember, az öregkor és multimorbiditás 8. Az idısek kezelésének speciális szempontjai 9. Az idıs népesség életminısége szocio-gazdasági szempontból 10. Az idısek gondozása, ápolása a kórházban és otthon 11. Az idısek emberi és etikai jogai 12. A homeostazis változásai idıs korban 13. A víz- és elektrolit háztartás, a cardiovascularis rendszer, az anyagcsere és endokrinológia, az adaptáció jellegzetességei idıs korban 14. Speciális idıskori syndrómák 15. Psychés problémák idıs korban 16. A mozgásszervek betegségei 17. Diéta a geriátriai gyakorlatban 18. A diabetes és a hypertonia kezelésének speciális szempontjai idıs korban 19. Sebészeti beavatkozások szempontjai idıs korban 20. Incontinencia, elesés, dementia A tematikában az idık során egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a geriátriai ismeretek és a gerontológiai rész aránya csökkent. Ebbıl a tematikából szőkebb mértékő, kevésbé átfogó tematika kerül elıadásra a felsorolt egyéb körökben. A hallgatói érdeklıdés nagy a diszciplína iránt. Az eddigi években a jelentkezés soha nem maradt 100 fı alatt.

7 GERONTAGÓGIA Dr. Boga Bálint Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság, Budapest Az élethosszig tartó tanulás (life-long learning, UNESCO, 1960) folyamata nevének megfelelıen nem fejezıdik be egy adott életkorban. Idıskorban a tanulás, az ismeretszerzés részben a korábbi életkorok tapasztalatához, tudásához kapcsolható, részben a megismerés új területeire terjedhet ki. A formális tanulásnak lényegesen csökken a jelentısége, de még lehet rá igény (továbbképzések, második karrier). A nem-formális (pl. ismeretterjesztı tanfolyamok) és az informális (pl. médián keresztül) tanulás szélesedı lehetıséggel bír ennek az ún. kései szabadságnak (späte Freiheit, Rosenmayr) az idejében. A tematika sokirányú, de az életkor igényéhez adaptált. Az idıskori tanulás célja az élet harmadik korszakában is jelenlevı önkiteljesítı és az alkalmazkodást elısegítı ismeretgyarapítást meghaladóan a mentális tréning, amely az öregedési folyamat lassítását, az autonómia megırzését eredményezi és társadalmi haszonnal is jár. A gerontagógia egyre inkább a mővelıdés, az andragógia saját identitással rendelkezı része lett, újabb megközelítéssel, a pedagógiával és az andragógiával együtt az antropagógia egyenrangú részdiszciplínája. Jelentısége az idıs korosztály részarányának emelkedésével növekszik. Az egészséges idısek mentális készségei egyértelmően lehetıvé teszik új ismeretek elsajátítását, ha olykor didaktikai módosítás szükséges is, sıt az ún. kristályosodott vagy szintetikus intelligencia kialakulása következtében az új ismeret gazdagabb tartalommal épül be az idısek tudástárába (pl. e-ageing). A 20. században jelent meg önálló gyakorlati szakterületként az idısoktatás. Jelentıs mérföldkı az 1973-ban Toulouse-ban induló ún. harmadik kor egyeteme, ami után világszerte hasonlók kezdték meg mőködésüket, így hazánkban is (1982). Sok helyen a népfıiskolai mozgalom keretében, a mővelıdési házak programjában, a szociális ellátó rendszernek és az idısek szervezeteinek szervezésében folyik nem-formális jellegő oktatás. Külön kiemelést érdemel a 13 éve mőködı Batthány-Strattman Idısek Akadémiája. Fontos lenne, hogy a gerontagógia a bölcsész szakokon, a mővelıdési, szociális és egészségügyi szakemberek képzésében mindenütt a tananyag része legyen, ami néhány helyen ha részlegesen is már megvalósult.

8 A GERONTOLÓGIA OKTATÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI TAPASZTALATAI AZ EGRI ESZTERHÁZY KÁROLY FİISKOLA MŐVELİDÉSSZERVEZİ ÉS ANDRAGÓGIA SZAKOS HALLGATÓINAK KÉPZÉSÉBEN Hidy Pálné dr. Kádár Emma Eszterházy Károly Fıiskola Andragógia és Közmővelıdési Tanszék, Eger Fıiskolánkon a kultúraközvetítı szakemberek andragógiához kötıdı képzési programjának, a gerontológia, a gerontoandragógia több mint 25 éve kihagyhatatlan, szerves része Ezt mind a tantárgy szakmai logikája, mind a mővelıdésszervezı szakemberekkel kapcsolatos társadalmi elvárások, már évtizedekkel ezelıtt is megkövetelték. Annak, hogy a szak és az andragógia tárgy tematikájában a gerontológia országos viszonylatban nem kapott helyet, hogy Egerben sok szempontból egyedi és úttörı jellegő munka folyt és folyik, több oka volt és van. A bolognai képzési rendszer a gerontológia oktatásával kapcsolatban elırelépést hozott. Az alapszakként megjelenı andragógia tantárgyi programjában a gerontológia egy féléves, kötelezı tanegységként szerepel. A szakterülettel kapcsolatos szemléletbeli és szakmai gondok, bizonytalanságok természetesen evvel nem szőntek meg, de a képzı intézmények az eddigieknél nagyobb figyelemmel fordultak az antropagógia harmadik nagy területe, alrendszere felé. Az andragógusok, a kultúraközvetítı szakemberek, mővelıdési és szociális intézmények, civil szervezetek, a nyomtatott és elektronikus sajtó szakembereiként képviselik, szervezik a különbözı korosztályok mővelıdési, tanulási folyamatait. A gerontológiai kultúra terjesztıiként sokat tehetnek a demográfiai folyamatok következtében kiélezıdı konfliktus helyzetek, egyéni és társadalmi veszélyhelyzetek tompításáért. Az idısekért, az idısekkel végzett eredményes munka alapfeltétele mint minden más korosztály esetében is- az idısödéssel járó változások rendszerének, illetve a változásokból következı feladatok és lehetıségek ismerete. A gerontológia interdiszciplináris ismeretrendszerébıl tehát a szakma szakma specifikus ismereteket és kompetenciákat kell hatékony programmá formálni. Ez tanárnak és diáknak egyaránt komoly kihívást jelent. A több mint 25 éve folyó munka eredményeként Egerben a gerontológia oktatásának, kialakult, tudatosan vállalt és képviselt arculata van. Az itt folyó munka egyik nagy eredményét a gyakorlati jellegő tevékenységek eredményeiben látom. A FIATALOK AZ IDİSEKÉRT országossá terebélyesedı mozgalomként meggyızı erıvel bizonyítja, hogy milyen sokat tehetünk a generációk közötti kapcsolat javításáért, az idıs korosztály életének tartalmasabbá, emberibbé tételéért. A novemberi konferencián bemutatott hallgatói programok, és referátumok bízom benne, hogy ezt mindenki számára egyértelmővé tették.

9 A RENDSZERSZEMLÉLETŐ GERONTOLÓGIA ÉS GERIÁTRIA OKTATÁSÁNAK, KÉPZÉSÉNEK ÉS TOVÁBBKÉPZÉSÉNEK JELENTİSÉGE Dr. Iván László Magyar Szociálpolitikai Társaság, Budapest A magyar gerontológia méltán elismert úttörıi és mővelıi, hazai és nemzetközi több évtizedes prezentációi és reputációi, meghatározói annak az értékrendnek, melyet az öregedés - és túlzás nélkül mondhatjuk, az öregedés titkainak kutatásai alapoztak meg, a 21-ik századi "Rendszer Tudományok" fejlesztésében. Ugyanakkor, a tapasztalások és igényes kutatások egyszerre jelentenek felismerı élményt és kényszerítı szemléletváltást, egyben eddig nem tapasztalt összegzı értelmezést, hogy a rendkívüli gyorsasággal termelıdı információk értelmezhetık legyenek, az Élet, az Ember és a Világmindenség összefüggéseinek megismerésében. Ebben a csaknem misztikusnak tőnı folyamatban az emberi öregedés, az "örök ifjúság" ısi vágyakozásával, a tudományos kutatások fı sodrába került, úgy is, mint Rendszer Gerontológia, és mint Alkalmazott Gerontológia, irányzataival és irányultságaival egyaránt. Profiljait felhasználásuk és gero-adaptációjuk (az idısödés alkalmazkodása) nevesítik, olyan új fogalmakkal jelölve, mint gero-nanológia (az idısödés szervezeten belüli parány folyamatai), gero-medicina (idısödés orvoslás), illetve geriátria (idısgyógyászat), gerontopszichológia (idısödés lélektan) és -pszichiátria, szociális és kulturális gerontológia, korrelatív (összehasonlító) és transzkultúrális gerontológia, valamint gero-thanatológia (az idısödı ember halálhoz való viszonya). Eddigi ismeretek alapján vázolhatók a Rendszer Gerontológia fıbb megállapításai is. Célirányos feladataink a globális problémák mellett, hazai idısödés kutatásaink, valamint idısgyógyászatunk fejlesztése érdekében, oktatásban, szakképzésben és továbbképzésben egyaránt, érvényesíteni az idısödés és idıs kor Rendszerszemléletét és probléma orientáltságát. Hangsúlyossá kell tennünk a gerontológiai-geriátriai szakfogalmak ismertetését, a paramedicinális szakmai adaptációk kimunkálását és nem utolsó sorban az ageismus leküzdését.

10 ÖREGEDÉS ÉS A FELNİTTKORI FOLYAMATOS TANULÁS Dr. Kálmán Anikó Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A tudásalapú gazdaságban és társadalomban a tanulás a versenyképességet és az életminıséget meghatározó egyik legfontosabb tényezı. A tanulás létfontosságú mind az egyén, mind a társadalom és a gazdaság szempontjából. Ez óhatatlanul maga után vonja a tanulás idıbeni kiterjedését. Az egész életen át tartó tanulás a korai szocializációtól és az iskoláskor elıtti neveléstıl a munkavállalás szempontjából aktív életkor utánig felöleli az egyén teljes életciklusát. A felnıttkori tanulás viszont egyaránt szolgálja az egyén foglalkoztathatóságának javítását és az életminıséget érintı egyéb dimenziókat (egészség, kultúra, család, személyes kapcsolatok, hobby stb.), így a tanulási lehetıségek kihasználása az aktív kort követıen is fontos. Nem lesz egész életünkre elegendı az a tudás-, készség- és ismeretkészlet, amelyet gyermekkorunkban és fiatalként a családban, az iskolában, a képzés során, a fıiskolán vagy az egyetemen elsajátítunk. A tanulás erıteljesebb integrálása a felnıttkori életbe az egész életen át tartó tanulás gyakorlatban való megvalósításának fontos alkotó eleme, azonban annak csupán egy része. Az egész életen át tartó tanulás szemszögébıl tekintve, mindenfajta tanulás egy a bölcsıtıl a sírig tartó megszakítás nélküli folyamatos tevékenység. Az egész életen át tartó tanulás kifejezés az idıtényezıre utal: az élet során való tanulásra, amely vagy folyamatosan, vagy idıszakosan ismétlıdı módon történik. Tovább gazdagítja a tanulásról alkotott képet egy újonnan alkotott kifejezés: az élet teljes körére kiterjedı tanulás. A fogalom a tanulás szétterjedésére, nevezetesen arra hívja fel a figyelmet, hogy a tanulás életünk teljes egészét áthatja, s az élet bármelyik szakaszában megtörténhet az egész életen át tartó tanulás az állampolgári tudatosság, a társadalmi kohézió és a foglalkoztatás fejlesztésének lényeges eszköze. Az unió tagállamai széleskörő egyetértésre jutottak abban, hogy az egész életen át tartó tanulás közös érdek, ám tényleges lépések formájában ez még nem fogalmazódott meg. Itt az ideje, hogy ez megtörténjen. Még mindig túl keveset tudunk és mondunk el például arról, hogy miként valósítható meg az eredményes egyén vezérelte tanulás (nem elfeledve közben, hogy a tanulás végsı soron társadalmi folyamat); hogyan tanulnak a leghatékonyabban az idıs emberek; hogyan kell átalakítani a tanuló környezetet a fogyatékosok integrálása érdekében, vagy, hogy milyen lehetıségek rejlenek a vegyes korösszetételő tanulócsoportokban a kognitív, gyakorlati és társadalmi készségek fejlesztése szempontjából.

11 A GERIÁTRIAI SZAKÁPOLÓ KÉPZÉS Kovács Tünde Egészségügyi Szakképzı és Továbbképzési Intézet, Budapest Az ápolást a holisztikus tudományok között tartják számon. A szakképzésben, a kompetenciák szintjén az Embert, mint egységet közelíti meg az igen széles tudáshalmazt felölelı alapképzés. Az emberi életút két végének, a születés, a gyermekkor és az idıskor ellátásának kiemelt szerepet tulajdonít a társadalom, így az ellátórendszerek is, mind intézményi, mind szakképesítési szinten. A szakképesítések rendszerében középfokon az idıskorúak ellátásában két markáns szakképesítést tartalmaz a jelenlegi Országos Képzési Jegyzék. A két szakképesítés egymás mellett él, mind a fejlesztése, mind a mőködtetése azonban átjárhatatlan a szociális és az egészségügyi ágazat között, bár az ellátott populáció ugyan az. Az egészségügyi szakképzés keretén belül a geriátriai szakápoló képzés nem tartozik a siker szakmák közé. Az elmúlt évtized képzési statisztikáit tekintve igen nagy a diszkrepancia a társadalom demográfiai mutatói és fıleg jövıképe! valamint a szakirányú végzettséget szerzett szakdolgozók között. A jelenség okainak feltárása önmagában egy izgalmas kutatást jelentene. Ha azonban a szakképzés teljes horizontját tekintjük, akkor a gerontológia/geriátria egyes elemeit, szemléletét több szakképesítés szakmai tartalmában és követelményében is felfedezhetjük. Így összességében elmondható, hogy az egészségügyi szakdolgozók kompetenciáiban jelen van az idısödı társadalom ellátásának a képessége.

12 KORSZEERŐEK E AZ IDİSGONDOZÁSSAL KAPCSOLATOS TARTALMI ELEMEK A SZOCIÁLIS KÉPZÉSEKBEN? Patyán László Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza A szociális képzések rendszere mára igen szerteágazó területté vált. A szakképzések, a fél-felsıfok (FSZ), a felsıoktatás alap és mesterképzései, az alapképzésre épülı szakirányú továbbképzések valamint a szakmára jellemzı szakvizsga rendszer egyaránt tartalmaznak az idıskorral, az idısek ellátásával, gondozásával kapcsolatos ismereteket. A képzési formák vizsgálata során azonban két alapvetı kérdéskört kell tisztázni: - milyen típusú ismeretekre van egy egy jövendı szakembernek szüksége, milyen kompetenciái lesznek a szakma gyakorlása során - az egyes képzési szinteken milyen összetételő, tartalmú ismeretekkel kell a hallgatóknak rendelkezniük, illetve ezek az ismeretek mennyire tükrözik az idısgondozás és gerontológia modern eredményeit Az elıadás a felsıfokú szociális alapképzések helyzetét tárta fel a Bologna folyamat bevezetését követı idıszakot elemezve. A felsıoktatási intézmények képzési programjait elemezve megállapítható, hogy az új bachelor és master képzési formákban nem egységesek az idıskorral kapcsolatos demográfiai, társadalmi, pszichológiai és szociális ismeretek. Az eltérı tartalmak vélhetıen a bachelor rendszerre való áttéréssel is magyarázhatók. A képzési idı 7 félévre történı változtatása eredményeképpen például sok képzési helyen az idıskor jellemzıi, problémái és a gondozás módszere kötelezıen választható, másutt szabadon választható tananyaggá vált, tehát akár az is elıfordulhat, hogy a hallgató a képzés során nem találkozik ezekkel az ismeretekkel. A modern társadalmak demográfiai tendenciái elengedhetetlenné teszik az idıskorúak ellátásával kapcsolatos modern ismeretek oktatását a szociális képzésekben, így mindenképpen fontos a területen dolgozó demográfusok, gerontológusok, társadalompolitikusok, szociális szakemberek összefogása és közös kompetencia alapú szakmai ajánlások kidolgozása a képzési szintek számára.

13 A GERIÁTRIAI SZAKKÉPZÉS HELYZETE NAPJAINKBAN Richterné Tóth Andrea Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, Országos Felnıtt Ápolás Szakmai Tagozat Ma Magyarország népességének több mint húsz százaléka betöltötte már a hatvanadik életévét. A demográfiai elırejelzések szerint közel húsz év múlva a hatvan éven felüliek aránya akár 30 százalék fölé is emelkedhet. Ugyanakkor tovább fogyott a népesség és elérte a mínusz 3,2 ezreléket. A nyugdíjasok száma 2008-ban fı volt. Figyelmet érdemelnek továbbá olyan adatok, melyek hazai népegészségügyünk és az idısödés, valamint az idıskor életminıségét érintı feladataink fontosságát és szükségességét támasztják alá. A 60 éves és idısebb magyar népesség 50 %-ánál tartós betegség állapítható meg, míg a fiatalabbaknál ez az arány 11%. Az is sokatmondó tény, hogy az idısek egytizede három- vagy többféle tartós betegségben szenved. Keringési betegség 45 %-ban, csontizombetegség 16 %-ban, és egyéb betegség 40 %-ban fordul elı. A hazai szakképzési rendszerben a geriátriai szakápolói képzést amely az OKJ ápolói moduláris képzésre épül rá az elmúlt években nem olyan ütemben fejlesztették, mint ahogy azt a demográfiai mutatók változása, az idısellátás igényeire vonatkozó trendek igényelnék. A szakképzés helyzetét még kiszámíthatatlanabbá tette az a tény is, hogy a ráépülı képzések iskolai rendszeren kívüli formában szervezhetık, ezáltal a képzések színvonalában erıteljes eltérések mutatkozhatnak. Évente minimális számú geriátriai szakápolót képez a rendszer, akik késıbb nem is biztos, hogy ott helyezkednek el, ahol a legnagyobb igény lenne a szaktudásukra. Áttekintést igényelnének az elméleti és a gyakorlati óraszámok, nagyobb körültekintéssel kellene kiválasztani a gyakorlati oktatás helyszíneit, hiszen a jelenlegi egészségügyi rendszerben tapasztalható jellemzı kórházi környezet nem tükrözi és biztosítja az idısellátáshoz szükséges korszerő személyi és tárgyi feltételeket, valamint az optimális mikro és makro környezetet sem. Ugyanakkor a hazai idısellátás átalakulásával érzékelhetıen változott a szociális ellátás keretében gondozottak ápolási igényeik növekedése is, ami szintén új kihívást jelenthet a geriátriai szakápolók alkalmazásában. A geriátriai szakápoló képzések díjai képzı intézményenként jelentıs eltérést mutatnak, jellemzı inkább a rendkívül magas képzési díj, amely akár egy két féléves kurzust tekintve vizsgadíjjal együtt elérheti a Ft-ot is. A jelenlegi ápolói béreket figyelembe véve kevesen engedhetik meg maguknak ezt képzést, s a munkáltatók jelenlegi helyzete pedig egyre inkább ellehetetleníti az ez irányú tanulmányok támogatását. Sürgısen át kell tehát tekinteni a jelenlegi geriátriai szakápolói képzés tartalmát, elméleti és gyakorlati óraszámát, meg kell fogalmazni a gyakorlati helyszínek szakmai, tárgyi és környezet feltételeit, lehetıségeket kell keresni a képzési díjak minimalizálására (pl. pályázatok) és egyre szélesebb körben kell motiválni a szakdolgozókat, illetve az egészségügyi és szociális területen mőködı szolgáltatókat a képzési lehetıség igénybevételére.

14 A GERONTOLÓGIA OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON Dr. Semsei Imre Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza A gerontológia viszonylag fiatal diszciplína, alig tekint vissza egy évszázados múltra. Jelentısége viszont egyre nagyobb, különös tekintettel a világ egyes fejlett országaira, ahol a társadalom elöregedése egyre szorongatóbb probléma - ahogy az Magyarországon is. Az elmúlt 200 évben az átlagéletkor megduplázódott, s még hazánkban is eléri a évet (férfiak-nık). Egyre több tehát az idıs ember, s ezzel párhuzamosan növekszik arányuk is a társadalmunkon belül: egyre kevesebb keresıre egyre több eltartott (idıs ember) jut. A társadalom fejlıdésének köszönhetıen sok egészségügyi problémát sikerült leküzdenünk, mely elısegítette az átlagéletkor növekedését, ugyanakkor a fı halálozási okok eltolódtak a fertızı betegségektıl a krónikusak felé, azaz egyre több idıs, beteg ember van. Mindezek következményei növekvı egyéni és társadalmi problémák lettek az idısellátás egyéni és társadalmi, illetve szociális és egészségügyi ellátásának terén. Az idısellátás problémáinak orvoslására számtalan elméleti lehetıség kínálkozik a prevenciótól kezdve a gyógyítás-ápoláson keresztül a rehabilitációig. Fontosságát tekintve még azonban ezeket is megelızi a gerontológiai ismeretek átadása, a gerontológia oktatása. Ha ez nem megoldott, az elıbb említett megoldások hatásfoka is jelentısen kisebb lesz. Mit látunk a hazai gerontológia oktatásának területén? Ahogyan az egy legutóbbi munkából is kiderül, a hazai gerontológia oktatása rendszertelen, áttekinthetetlen, sporadikus és esetleges. Az I. Országos Gerontológia-oktatási Szakmai Kerekasztalt azért hívtuk össze, hogy ezen a helyzeten változtatni tudjunk, s ezzel valamelyest hozzájárulhassunk a hazai társadalmi elöregedés problémájának megoldásához. Nyilvánvaló, hogy egy csapásra nem fogjuk tudni orvosolni a gerontológia-oktatás minden gondját, de ha elkezdıdik az érintett felek közötti párbeszéd, a megoldások keresése, már is jelentıs mértékben segítettünk a problémák leküzdésében.

15 GERONTOLÓGIAI ISMERETEK OKTATÁSA A SZOCIÁLIS MUNKÁSOK KÉPZÉSÉBEN Dr. Szabó Lajos ELTE Társadalomtudományi Kar, Szociálismunkás-képzı Tanszék A gerontológiai ismeretek oktatása a szociális szakemberek felsıoktatási képzésében a 70-s évek elején jelent meg a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fıiskolán indult szociális szervezı képzés keretei között. A 80-s évek végén a képzési modellváltás során egy általános szociális munkás képzési koncepció nyomán csökkent a gerontológiai/idısellátási ismeretek aránya, de a Bárczi kísérletet tett arra, hogy egy elıszakosodás formájában részben megırizze ezen ismeretek oktatását. A felsıoktatási képzési struktúra átalakulása során a specializációkat képviselı ismereti blokkok aránya tovább csökkent, és megszőnt az elıszakosodás is. Ezzel a kedvezıtlen tendenciával szemben a szociális munka alapszak tantervének módosítása során a gerontológiai alapismereteket és az idısekkel folyó szociális munkát órában sikerült beilleszteni a képzésbe orientáló terepgyakorlattal, és az összefüggı szakmai gyakorlat terepválasztási lehetıségének biztosítása mellett. A gyakorlat követı szemináriumi csoport szintén segíti az idısellátási ismeretek megerısítését. Lehetıség van arra is, hogy a szabadon választható tárgyak keretében a hallgató ismereteit e területen tovább mélyítse (pl. geronto-pszichológia mint választható tárgy). Az idısellátásban dolgozó szociális szakemberek számára felsıfokú szakirányú továbbképzés keretében kidolgoztunk egy kétéves alkalmazott szociális gerontológiai szakirányt, amelyet a jövıben alkalmazott mesterszak -ként kívánunk továbbfejleszteni. Az intézményvezetık számára létrehozott szociális menedzser képzésben az idısellátási ismeretek szintén megjelennek. Mindez lehetıséget nyújt arra, hogy az idısellátás területén többszintő, magas színvonalú képzés jöhessen létre. Fontos képzési törekvésünk az, hogy az idısellátás számára egy olyan képzési ívet alakítsunk ki, amely a szociális gondozás alapfeladataitól a vezetıi szintig egymáshoz illeszkedı, korszerő képzési programok átfogó rendszerét kínálja fel. Ennek elemei: a szociális gondozó ápoló képzésre épülı gerontológiai gondozó és a felsıfokú szociális szervezı-gondozó képzés, a szociális munka alapszakon megjelenı gerontológiai és idısellátási ismeretek blokkja, a specializációt képviselı szakirányú továbbképzés, ill. mesterszak, valamint az idısellátásban dolgozó intézményvezetık vezetıi-menedzseri ismereteinek megerısítése.

16 AZ IDİSKORI PREVENCIÓ, OKTATÁSI HELYZETE, LEHETİSÉGEI Dr. Szalkai Iván Dél-borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter, Miskolc Az idısekkel való foglalkozás módszere a körülmények változása folytán jelentıs szemléleti, szerkezeti módosulásra szorul. Az idısek számának, képzettségi szintjének, életszemléletének változása teljességgel modifikálja a velük való foglalkozás tartalmát, módját, idıbeni és térbeni elosztását. A jelenlegi idısellátási gondolkodási rendszerünket a már az intézeti ellátásra szoruló állapotú betegek ellátása határozza meg. Az idısödés azonban egy folyamat, amely élettani jellemzıi 50 év körül indulnak (redox potenciál változása). Az év közötti átlag idıs megfelelı életmód és elfoglaltság mellett kompenzált állapotban tartható. Ehhez azonban speciális, az idıskori prevenció fogalomkörébe tartozó módszerek és metodikák alkalmazása ajánlatos. Az idıs korra való felkészítés, az idısödı populációval való teendık, a gerontológiai osztályok, szociális bentlakásos intézetek számára szakemberek képzése, továbbképzése speciális ismeretek átadását igényli. A képzésnek három szintérre kell kiterjednie: Az egyén, az ellátó rendszer, a társadalom. Az egyénnel el kell fogadtatni a kor változását, meg kell tanítani a prevenciós eszközök és módszerek alkalmazását, az életmód esetleges változtatását. A szakemberekkel el kell fogadtatni az idıskori prevenciót, új tartalmú életmódterapeuta képzést kell beindítani, s be kell építeni a prevenciós eszközrendszert a meglévı képzési tematikákba. A társadalmi elfogadottság, a meglévı attitődök átalakítása elengedhetetlen. Ehhez az oktatási, paradigmaváltási folyamathoz az elfogadott s remélhetıleg a megvalósítás útjára lépı idıskori stratégia mellett olyan marketing eszközrendszert, társadalmi feltételrendszert szükséges kialakítani, amely az idısek gazdasági, szociális, mentális helyzetét megfelelı szinten biztosítja. Ezeket az oktatási rendszereket egy oktatási intézmény nem képes lefedni. Ezért hoztuk létre a Harmadik Kor Egyeteme Alapítványt, amely mindhárom képzési szint irányában képes képzéseket, készségeket, ismereteket továbbítani. Az idısödı korosztály a vállalkozások számára is jelentıs üzleti terület. Nekünk, non profit szereplıknek ki kell használni az üzleti lehetıséget, de törıdnünk kell azzal is, hogy a feladat eszmeisége, célja, humanitása ne sérüljön.

17 ÉLETKOROK PEDAGÓGIÁJA ÉS GERONTOLÓGIA A TANÁRKÉPZÉSBEN Dr. Tóth András Eszterházy Károly Fıiskola, Andragógiai és Közmővelıdési Tanszék, Eger A pedagógia, a gerontológia az andragógia tudományfejlıdésében az elmúlt évtizedekben számos fordulat, változás következett be. A XIX. és XX. századokat általában jellemzı erıs, sokszor ideologikus elméleti nézetek, sokat veszítettek kizárólagos hatásrendszerükbıl, míg mások csendben eltőntek vagy átalakultak. Különösen a viszonylag újnak tekinthetı diszciplínák eleve a társadalmi és szociális valóság kutatásában, annak rendszertani megközelítésében, feltárásában jeleskednek és találták meg szellemtudományi és gyakorlati alkalmazási alapjukat, vázolták fel fejlıdési irányukat. A felnıttek képzése, a folyamatos át- és továbbképzések, az életkori jellemzık változása, a korfák sajátos XXI. századi alakulása, a neveléstudomány, a pedagógia, az oktatástudományok figyelmét és kutatási irányait is egyre inkább a népesség egészére terjeszti ki. A fejlettebb országok pedagógus-, tanárképzésében néhány évtizede jelentıs szerepet kap az életkorok pedagógiája, mely társtudományok eredményeit hasznosítva készít fel a különbözı korosztályok tanítás-tanulás- képzési feladataira. Különös jelentıséggel bír a felnıtt- és idıskori identitászavarokkal, életminıséggel kapcsolatos ismeretek tudományos, empirikus kutatásokon alapuló feldolgozása. E területen a nevelés- és oktatástudomány ki kell, hogy lépjen a hagyományos tartalmi, formai keretekbıl és olyan tudományterületekkel kooperálva lehet eredményes, mint az antropológia, teológia, filozófia, orvostudomány, biológia, pszichológia, szociológia, politikatudomány, etnológia stb. A tanárjelöltek képzésében mindezen tartalmaknak kölcsönhatásban, megfelelı komplexitásban kell megjelenniük. Elıadásomban azt vizsgálom a tanárképzési tematikák alapján, hogyan érvényesül a különbözı életkorok pedagógiai ismereteinek feldolgozása, kutatása.

18 GERONTOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGÜGYI OKTATÁS Dr. Újszászy László Miskolci Egyetem, Egészségügyi Kar A várható életkor Európa minden országában nı. Ez a tény a társadalom- kulturális viszonyok komplex változását okozta. A problémák halmaza felkészületlenül érte az idıs emberekkel is foglalkozó egészségügyi szerkezetet, az egészségügyi oktatás intézményeit, a szociális munkásokat és még lehetne sorolni az érintetteket. A gazdasági válság és a válságba került egészségügy nem kedvez azoknak az erıfeszítéseknek, amelyek az egyre inkább kiszolgáltatott idıs emberek problémáit kívánná felvállalni. A feladatok növekednek, és ellátásukhoz túl kell tekinteni a jelen gondjain. A megváltozott elvárások feloldásához (családi kapcsolatok fellazulása, idıs betegek ellátásának bizonytalan betegútjai, finanszírozási nehézségek, szakember és elhivatottság hiány stb.) úgy tőnik, hogy az oktatás kiterjesztésén vezethet csak járható út. A jövıt építı munkának alapelemei markánsan körvonalazódnak. Ezek közül önkényesen kiválasztott közös átgondolásra ajánlott felületek: Az oktatás struktúrája, tematikája, kerete és az oktatásra kiemelt célcsoportok kiválasztása Az oktatást végzıkkel az elvárások megfogalmazása A megszerzett tudás gyakorlati felhasználása Kapcsolat a társadalmi szociális és kulturális szereplıkkel Közös felületek kimunkálása Az unióban kidolgozott módszerek elemzése és adaptálása A gyakorlati feladatok elvégzéséhez a finanszírozás lehetıségeinek a feltérképezése A legsürgetıbb megoldható feladatok listázása Az egészségügyi karok feladatainak körvonalazása A jövıt alkotó programok idızítése és a menetrend felvázolása Ebben a munkában a már elvégzettek megismerése és az újonnan feltárt elemek beépítése fontos mérföldkı.

Nyíregyháza, 2008 Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar Egészségügyi Kari Jegyzetek 15. Gerontológia

Nyíregyháza, 2008 Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar Egészségügyi Kari Jegyzetek 15. Gerontológia Nyíregyháza, 2008 Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar Egészségügyi Kari Jegyzetek 15. Gerontológia Fıszerkesztı: Dr. Semsei Imre Szerzık: Balaskó Márta dr., Balassa Katalin dr., Bakó Gyula prof., Blaskovich

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. megnevezés évszám kibocsátó intézmény Mővelıdési menedzser 2003 Debreceni Egyetem Jogász 2004 Debreceni Egyetem

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. megnevezés évszám kibocsátó intézmény Mővelıdési menedzser 2003 Debreceni Egyetem Jogász 2004 Debreceni Egyetem SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ DR. TAKÁCS-MIKLÓSI MÁRTA I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS megnevezés évszám kibocsátó intézmény Mővelıdési menedzser 2003 Debreceni Egyetem Jogász 2004 Debreceni Egyetem II. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

MAGYAR GERONTOLÓGIA. 2. évfolyam 6. szám 2010. április

MAGYAR GERONTOLÓGIA. 2. évfolyam 6. szám 2010. április MAGYAR GERONTOLÓGIA 2. évfolyam 6. szám 2010. április Szerkesztőbizottság: MAGYAR GERONTOLÓGIA Főszerkesztő: Dr. Semsei Imre, MTA doktor Rovatvezetők: Biogerontológia: Geriátria: Szociális gerontológia:

Részletesebben

FELNİTTOKTATÓI KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE

FELNİTTOKTATÓI KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE TÁJÉKOZTATÓ nexonedu Oktatási és Vizsgaközpont 1138 Budapest, Váci út 186. Tel: 4655-135 Fax: 4655-103 E-mail: nexon@nexon.hu Nyilvántartási szám: 01-0260-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL-1065

Részletesebben

Országos Múzeumandragógiai Konferencia szekcióinak beosztása és programjai Helyszín: Széphalom, A Magyar Nyelv Múzeuma, 2009. Május 12.

Országos Múzeumandragógiai Konferencia szekcióinak beosztása és programjai Helyszín: Széphalom, A Magyar Nyelv Múzeuma, 2009. Május 12. Országos Múzeumandragógiai Konferencia szekcióinak beosztása és programjai Helyszín: Széphalom, A Magyar Nyelv Múzeuma, 2009. Május 12. Kedd 9:00-10:30 Elıadások az I. és II. szekcióban 10:30-11:00 Szünet-konferencia

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

Dr. Semsei Imre GERONTOLÓGIA. Segédjegyzet

Dr. Semsei Imre GERONTOLÓGIA. Segédjegyzet Dr. Semsei Imre GERONTOLÓGIA Segédjegyzet GERONTOLÓGIA SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar Dr. Semsei Imre Magyar Tudományos Akadémia doktora tudományos fomunkatf

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Dr. Molnárné Béres Marianna 2. Óraszámok: 9. osztály.. óra 10. osztály óra 11. osztály.óra 12. osztály 96 óra SZAKKÖZÉPISKOLA 9 12.

Részletesebben

A MŐSZAKI FELSİOKTATÁS HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI

A MŐSZAKI FELSİOKTATÁS HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI . 2007. A MŐSZAKI FELSİOKTATÁS HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI a mőszaki képzés átalakulásának fıbb jellemzıi Dr. Palásti-Kovács Béla, BMF-BGK dékán mőszaki felsıoktatási szakértı, Oktatási és Kulturális Minisztérium

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM FELNİTTKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSEI 2012/2013-AS TANÉV

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM FELNİTTKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSEI 2012/2013-AS TANÉV A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM FELNİTTKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSEI 2012/2013-AS TANÉV A/ Pedagógus szakirányú továbbképzési szakok: 1. Drámapedagógia területen pedagógus szakvizsgára felkészítı

Részletesebben

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka A Menedék képzéseinek hatásértékelı kutatása Hegedős Réka Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület 2009-2011 Európai integrációs Alap

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

Induljunk el a kályhától a nyugati egyetemek átalakulása a modern és a posztmodern kor hajnalán

Induljunk el a kályhától a nyugati egyetemek átalakulása a modern és a posztmodern kor hajnalán Dr. Jászberényi József PhD Zsigmond Király Fıiskola Gerontoedukációs Kutatóközpont; Kommunikáció- és Mővelıdéstudományi Intézet Intézetvezetı, fıiskolai tanár Induljunk el a kályhától a nyugati egyetemek

Részletesebben

BUDA MARIANN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

BUDA MARIANN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ BUDA MARIANN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS mentálhigiénikus 1995 KLTE kutató-fejlesztı szakpedagógus 1987 KLTE matematikus és matematika szakos 1979 KLTE középiskolai tanár II. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG

Részletesebben

E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás?

E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás? Kodolányi János Fıiskola Székesfehérvár, Távoktatási és Felnıttképzési Intézet E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás? Hoffmann Orsolya PhD Veszprémi Judit 5. Magyar Nemzeti és Nemzetközi

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

PEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

PEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK PEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK Indított szakirányok: - Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudományi Képzési ciklus: alap Képzési forma (tagozat): nappali A szakért felelős kar: Bölcsészettudományi Kar

Részletesebben

hatályos: 2012.02.29 -

hatályos: 2012.02.29 - A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minıség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Szakképzı és Továbbképzı Intézet közleménye az egészségügyi szakképzések területén mőködı szaktanácsadói hálózatba

Részletesebben

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar. Melléklet

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar. Melléklet Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar Melléklet I. a nemzetközi kapcsolatok szakos közgazdász, politológus-közgazdász, szociológusközgazdász, szociálpolitikus-közgazdász, nemzetközi tanulmányok,

Részletesebben

Europass Önéletrajz. Állampolgárság magyar, román. Születési dátum 1975. 09. 16. Neme férfi. Szakmai tapasztalat

Europass Önéletrajz. Állampolgárság magyar, román. Születési dátum 1975. 09. 16. Neme férfi. Szakmai tapasztalat Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Kolozsvári saba Zsolt ím(ek) 3300 Eger, Homok u. 4 sz. / Telefonszám(ok) Mobil: 30/43 34 03 E-mail(ek) kolozsvaricsaba@yahoo.com, kolozsvaricsaba@ektf.hu

Részletesebben

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE. A tudás szerepe a regionális fejlıdésben. Debrecen, 2010. november 18 19.

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE. A tudás szerepe a regionális fejlıdésben. Debrecen, 2010. november 18 19. PROGRAMTERVEZET 2010. november 18. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE A tudás szerepe a regionális fejlıdésben Debrecen, 2010. november 18 19. 3. körlevél 11.00 Közgyőlés A Magyar

Részletesebben

PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM

PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM szeptember 01 2014. augusztus 31. Készítette: igazgató Szakközépiskolánk 2007. szeptember 01. napjával kezdte mőködését. Jelen tanévben 10 pedagógus álláshelyünk van, amibıl

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz Kar 1.3 Intézet Társadalomföldrajz és Turizmus Intézet 1.4 Szakterület Kommunikációtudomány

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN KÉPZÉSEK A TERMÁLTURIZMUS TERÜLETÉN Dr. habil. Könyves Erika Ph.D tanszékvezetı egyetemi docens Debreceni Egyetem AMTC GVK Turizmus vendéglátásmenedzsment

Részletesebben

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a pedagógus szemével Horváth Ágnes Alapismereti és Szakmódszertani Tanszék, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Vázlat Kulcsszavak: ifjúságsegítő, tudományág,

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

PROGRAM GERONTOLÓGIAI KÖRKÉP 2009

PROGRAM GERONTOLÓGIAI KÖRKÉP 2009 DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIAI TUDOMÁNYOS KORDINÁCIÓS KÖZPONT H-4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4 Tel/Fax: (36-42) 404411/408656; Email: semsei@de-efk.hu

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 1-i rendkívüli ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 1-i rendkívüli ülésére 9. Elıterjesztés Képviselı-testületének 2012. március 1-i rendkívüli ülésére Tárgy: Lajosmizse Város igazgatói beosztására beérkezett pályázatok elbírálása Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

GYERMEKREHABILITÁCIÓS SZAKGYÓGYTORNÁSZ

GYERMEKREHABILITÁCIÓS SZAKGYÓGYTORNÁSZ MISKOLCI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FİISKOLAI KAR GYERMEKREHABILITÁCIÓS SZAKGYÓGYTORNÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK 2009. Miskolc GYERMEKREHABILITÁCIÓS SZAKGYÓGYTORNÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

Szakdolgozói helyzetelemzés és megoldások keresése a Semmelweis Egyetemen. Csetneki Julianna ápolási igazgató

Szakdolgozói helyzetelemzés és megoldások keresése a Semmelweis Egyetemen. Csetneki Julianna ápolási igazgató Szakdolgozói helyzetelemzés és megoldások keresése a Semmelweis Egyetemen Csetneki Julianna ápolási igazgató A struktúra váltás következményei a Semmelweis Egyetem Klinikai Központ szervezeti felépítésében

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ALELNÖKE E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. április 24-ei ülésére Tárgy: A felsıfokú akkreditált szakképzés helyzetének felülvizsgálata

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

BA addiktológiai komplex modul

BA addiktológiai komplex modul 1 A modul programja A modul kódja A modul neve A modul részletes leírása (22) BA-KM-ADD BA addiktológiai komplex modul A PTE szociális munkás képzésében a Komplex modulok a tanterv olyan, kötelezıen választandó

Részletesebben

A laboratórium és az ápolási egységek együttmőködése egy új betegellátási struktúrában. Dr. Záray Gyuláné Ápolási igazgató Szent Imre Kórház

A laboratórium és az ápolási egységek együttmőködése egy új betegellátási struktúrában. Dr. Záray Gyuláné Ápolási igazgató Szent Imre Kórház A laboratórium és az ápolási egységek együttmőködése egy új betegellátási struktúrában Dr. Záray Gyuláné Ápolási igazgató Szent Imre Kórház Helyzetelemzés - Az egészségügyi ágazat az elmúlt évtizedben

Részletesebben

2012. EüK. 10. szám közlemény 1 (hatályos: 2012.06.12 - )

2012. EüK. 10. szám közlemény 1 (hatályos: 2012.06.12 - ) A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minıség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Szakképzı és Továbbképzı Intézet közleménye az egészségügyi szakképzések területén mőködı szaktanácsadói hálózatba

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

K É P Z É SI LEHET ŐSÉGEK ÉS UTAK DIPLOMÁSOKNAK

K É P Z É SI LEHET ŐSÉGEK ÉS UTAK DIPLOMÁSOKNAK K É P Z É SI LEHET ŐSÉGEK ÉS UTAK DIPLOMÁSOKNAK A Z E L TE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI KARON Azonos minőség, rövidebb idő alatt, kisebb költséggel akár 2015 szeptemberétől is Az ELTE Bárczi Gusztáv

Részletesebben

HR oktatás a Corvinuson

HR oktatás a Corvinuson HR oktatás a Corvinuson Primecz Henriett Szervezeti Magatartás Tanszék Vezetéstudományi Intézet 1093 Budapest, Fıvám tér 8.; 1828 Budapest, Pf. 489. Tel.: (1)4825377, (1)4825263; fax: (1)4825118 Internet:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Szakdolgozati témakörök

Szakdolgozati témakörök Szakdolgozati témakörök Ápoló szakirány számára 2010/2011. tanév Tantárgy Témakörök Konzulens Pedagógia 1. Betegoktatás: az ápolási folyamat integráns részét képezi a betegoktatás, amely az ápolói Karsai

Részletesebben

képzési és kimeneti követelményei

képzési és kimeneti követelményei Közoktatási vezetı és pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szak megnevezése: Közoktatási vezetı és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 EGYMI EGYESÜLET Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 Szeretettel köszöntjük a szakmai nap résztvevıit! 2012. Május 21 1 Az Országos EGYMI Egyesület

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Gyógypedagógia mesterképzési szak az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon

Gyógypedagógia mesterképzési szak az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon Gyógypedagógia mesterképzési szak az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon Dr. Márkus Eszter főiskolai docens, oktatási dékánhelyettes oktatas@barczi.elte.hu ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 5 Megye: - Helység: Budapest Irányítószám: 1 0 2 5 Utca /

KÉPZÉSI PROGRAM. Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 5 Megye: - Helység: Budapest Irányítószám: 1 0 2 5 Utca / KÉPZÉSI PROGRAM I. A KÉPZÉSI PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÓ ADATAI I. 1. A képzési programot megvalósító adatai: Név: KONSZENZUS ALAPÍTVÁNY BUDAPESTI SZERVEZETE Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 Megye: - Utca

Részletesebben

Képzési adatbank. I I. é v f o l y a m 3. s z á m 2 0 1 2. o k t ó b e r. Új kihívások a felnıttképzésben címmel országos konferenciát

Képzési adatbank. I I. é v f o l y a m 3. s z á m 2 0 1 2. o k t ó b e r. Új kihívások a felnıttképzésben címmel országos konferenciát I I. é v f o l y a m 3. s z á m 2 0 1 2. o k t ó b e r H Í R L E V É L A TARTALOMBÓL: Képzési adatbank 1 Művelődés hete-tanulás ünnepe 2 Rövid hírek 4 ONK 2012 6 Új kihívások a felnıttképzésben címmel

Részletesebben

I I. é v f o l y a m 2. s z á m 2 0 1 2. m á j u s

I I. é v f o l y a m 2. s z á m 2 0 1 2. m á j u s I I. é v f o l y a m 2. s z á m 2 0 1 2. m á j u s H Í R L E V É L A TARTALOMBÓL: 10 év 8 konferencia 1 A MELLearN konferencia után 2 A tanulás minısége 5 Roma fiatalok és felnıttek szak- és továbbképzése

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

A M A G Y A R H Y P E R T O N I A T Á R S A S Á G I I. T A V A S Z I K O N G R E S S Z U S A

A M A G Y A R H Y P E R T O N I A T Á R S A S Á G I I. T A V A S Z I K O N G R E S S Z U S A MEGHÍVÓ A Hypertonia Világnapja alkalmából rendezett II. Tavaszi Kongresszusunk idején, a Magyar Hypertonia Társaság 2015. május 17 én 10.00 órára Közgyűlést hív össze. A Közgyűlés helye: Mercure Budapest

Részletesebben

Fiatalokkal dolgozol? Szeretnél lehetıséget teremteni a szervezetetekben / intézményetekben lévı fiataloknak arra,

Fiatalokkal dolgozol? Szeretnél lehetıséget teremteni a szervezetetekben / intézményetekben lévı fiataloknak arra, Projektmenedzsment a nemzetközi ifjúsági projektekben 90 órás képzés fiatalokkal foglalkozó szakemberek számára nemzetközi projektmenedzsment témakörben A képzés szervezıje: NCSSZI Mobilitás Országos Ifjúsági

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai A B C 360000 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 370000 Szennyvíz győjtése, tisztítása, elhelyezése 381103 Települési hulladék

Részletesebben

MINTATANTERV ÁLTALÁNOS ORVOSKÉPZÉS TANTERVE ÉS VIZSGARENDJE. Heti óraszám elmélet

MINTATANTERV ÁLTALÁNOS ORVOSKÉPZÉS TANTERVE ÉS VIZSGARENDJE. Heti óraszám elmélet MINTATANTERV ÁLTALÁNOS ORVOSKÉPZÉS TANTERVE ÉS VIZSGARENDJE Tantárgy kódja Tantárgy neve, kurzushirdetı tanszék, tanszékvezetı/kurzushirdetı Heti óraszám elmélet Heti óraszám - gyakorlat Vizsgaforma Kredit

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

Többszintű gyógypedagógus-képzés az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon

Többszintű gyógypedagógus-képzés az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon Többszintű gyógypedagógus-képzés az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon Dr. Márkus Eszter, főiskolai docens, oktatási dékánhelyettes oktatas@barczi.elte.hu ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Részletesebben

PROGRAMFÜZET. Magyar Ápolási Egyesület Szociális Szekció X. Országos Konferenciája. Kihívások a szociális ellátásban

PROGRAMFÜZET. Magyar Ápolási Egyesület Szociális Szekció X. Országos Konferenciája. Kihívások a szociális ellátásban PROGRAMFÜZET Szociális Szekció X. Országos Konferenciája Kihívások a szociális ellátásban 2011. június 30. július 1-2. Visegrád Fővédnök: Soltész Miklós szociális államtitkár VÉDNÖK Helyszín: Visegrád

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

A 2011. MÁRCIUS 9-I SZENÁTUSI ÜLÉSEN HOZOTT

A 2011. MÁRCIUS 9-I SZENÁTUSI ÜLÉSEN HOZOTT A 2011. MÁRCIUS 9-I SZENÁTUSI ÜLÉSEN HOZOTT HATÁROZATOK SZE 1014/3.2/2011.(III.09.) határozat: A Kodolányi János Fıiskola Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzat módosításának elfogadása

Részletesebben

D R. F A R K A S A N D R Á S

D R. F A R K A S A N D R Á S D R. F A R K A S A N D R Á S E G Y E T E M I D O C E N S SZEMÉLYI ADATOK ISKOLÁK MUNKAHELYEK Születési dátum: 1966.05.01 Születési hely: Zalaegerszeg Családi állapot: nıs [1985-1989] Berzsenyi Dániel Fıiskola

Részletesebben

Miskolci Egyetem Egészségügyi Fıiskolai Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2008/2009-as tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák

Miskolci Egyetem Egészségügyi Fıiskolai Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2008/2009-as tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák Miskolci Egyetem Egészségügyi Fıiskolai Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2008/2009-as tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák V Védını szakos hallgatóknak, GY Gyógytornász szakos hallgatóknak,

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019. Egészségnap órarend. Háztartási balesetek megelőzése 04.terem. A nemi élet kockázatai 103.terem

TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019. Egészségnap órarend. Háztartási balesetek megelőzése 04.terem. A nemi élet kockázatai 103.terem Egészségnap órarend 9/a 014.terem 9/b 014. terem 9/c 10/a Szív, ér és 10/b Szív, ér és 10/c 11/a játék, játék, játék, játék, 11/c játék, játék, 07.terem 12/b Elsősegély 016.terem 12/c 07.terem Elsősegély

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

NAPPALI KÉPZÉSEK. Irányszám Képz. idı min. < (félév) max. Képzési terület ápolás és betegellátás-ápoló A N A 8 15 < 60

NAPPALI KÉPZÉSEK. Irányszám Képz. idı min. < (félév) max. Képzési terület ápolás és betegellátás-ápoló A N A 8 15 < 60 NAPPALI KÉPZÉSEK ALAPKÉPZÉSBEN MEGHIRDETETT SZAKOK Képz. szint Választható szak Irányszám Képz. idı min. < max. Érettségi követelmények Képzési terület ápolás és betegellátás-ápoló A N A támogatott 8 15

Részletesebben

Alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és felsıfokú szakképzésben meghirdetett szakok. Képzési Képz. idı (félév) / Költségtérítés.

Alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és felsıfokú szakképzésben meghirdetett szakok. Képzési Képz. idı (félév) / Költségtérítés. DE-EFK Intézmény elérhetısége: Felvételivel kapcsolatos egyéb elérhetıség: 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4. Telefon: (42) 404-411 Fax: (42) 408-656 Honlap: http://www.de-efk.hu Tanulmányi Osztály Telefon:

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet. 1. nap

Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet. 1. nap "Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön, Ha istenésszel, angyal érzelemmel Használni tudnák éltök napjait." Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak

Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. 1. KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

Vállalati válságkezelés

Vállalati válságkezelés Pénzügy mesterszak Nappali tagozat Tantárgyi útmutató Vállalati válságkezelés 2013/2014. I. félév Tantárgy megnevezése: Vállalati válságkezelés Tantárgy kódja: Tanterv szerinti óraszám: 4+0 Elıtanulmányi

Részletesebben

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Tantárgy megnevezése Prezentációs és íráskészségfejlesztés

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

AKTUÁLIS. A belgyógyászati angiológia helyzete Magyarországon

AKTUÁLIS. A belgyógyászati angiológia helyzete Magyarországon 1 AKTUÁLIS A belgyógyászati angiológia helyzete Magyarországon Írta: DR. MESKÓ ÉVA Ha jelenlegi érbeteg-ellátásunkról beszélünk, át kell tekintenünk azt az idıszakot, amelyben a magyarországi belgyógyászati

Részletesebben

TANEGYSÉGLISTA (MA) ASSZÍRIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL: A mesterképzési szak megnevezése:

TANEGYSÉGLISTA (MA) ASSZÍRIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL: A mesterképzési szak megnevezése: TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelezı tanegység kv = kötelezıen választható

Részletesebben

Miért válaszd a rekreációszervezés-és egészségfejlesztés alapszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd a rekreációszervezés-és egészségfejlesztés alapszakot a JGYPK-n? Miért válaszd a rekreációszervezés-és egészségfejlesztés alapszakot a JGYPK-n? Az egészség, az egészséges életmód és a rekreáció olyan fogalmak, melyek a 21. században megkerülhetetlen témák és amelyeket

Részletesebben

Fiatal, elszánt, szakképzett és mégis munkanélküli?

Fiatal, elszánt, szakképzett és mégis munkanélküli? Fiatal, elszánt, szakképzett és mégis munkanélküli? Észrevételek, gyakorlati tapasztalatok a fiatalok munkanélküliségével és a szakképzéssel kapcsolatban Neunkirchen, 2009. október 28. A nyilvántartott

Részletesebben

Digitális akadálymentesítés a felsıoktatási intézményekben

Digitális akadálymentesítés a felsıoktatási intézményekben Digitális akadálymentesítés a felsıoktatási intézményekben Sulyok Tamás fıiskolai adjunktus projektkoordinátor Tanulás és fogyatékosság Egri Kulturális és Mővészeti Központ Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház

Részletesebben

ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA)

ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA) ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA) A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara (ME BTK) magyar szakos képzéseinek megtervezésekor alapvetően két tényezőt vettünk figyelembe: a hagyományos magyar

Részletesebben

./.. (...) 10/1999. (III.31.)

./.. (...) 10/1999. (III.31.) SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ- TESTÜLETÉNEK./.. (...) számú rendelete a helyi közmővelıdés szabályozására címő a 10/1999. (III.31.) számú rendelet módosításáról Sárospatak Város Képviselı-testülete a muzeális

Részletesebben

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011. Tomori Pál Fıiskola. Kalocsa

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011. Tomori Pál Fıiskola. Kalocsa INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011 Tomori Pál Fıiskola Kalocsa 2007. január 3. Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA: MÚLT-JELEN-JÖVİ... 3 2. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FİBB TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA...

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben