munkaadói oldal képviselőjének TANULMÁNYA PHARE Budapest, január 30. ügyvezető igazgató

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "munkaadói oldal képviselőjének TANULMÁNYA PHARE Budapest, 2002. január 30. ügyvezető igazgató"

Átírás

1 AZ ÉPÍTŐIPARI ÁGAZAT munkaadói oldal képviselőjének TANULMÁNYA Készült: az ágazati párbeszéd bizottságok létrehozását célzó PHARE Projekt megbízásából Budapest, január 30. összeálította: Nagy János ÉVOSZ ügyvezető igazgató

2 2 TARTALOMJEGYZÉK: 1.AZ ÁGAZAT JELLEGÉNEK, STRUKTÚRÁJÁNAK BEMUTATÁSA A magyar gazdaság jelenlegi helyzete Az építőipar helye, szerepe a gazdaságban Ágazat jellege, struktúrája Az építőipar helyzete Az építőipar termelése Között Az építőipari termelés az Európai Unióban a FIEC adatai szerint A lakásépítés helyzete Összefoglalás Az ágazat legjelentősebb munkáltatói AZ ÁGAZATBAN TEVÉKENYKEDŐ MUNKAADÓI SZÖVETSÉGEK ÉS SZERVEZETEK AZ ÉPÍTÉSÜGY HELYZETE, JAVASLATOK A KORMÁNYZATNAK JELENTŐSEBB MUNKAADÓI SZERVEZETEK ÁGAZATI, TEVÉKENYSÉGI SAJÁTOSSÁGOK ÉS PROBLÉMÁK, GONDOK A MUNKÁLTATÓI ÉS MUNKAVÁLLALÓI OLDALON FEKETEMUNKA AZ ÉPÍTŐIPARBAN, HELYZETFELTÁRÁS. 24 TÁBLÁZATOK, DIAGRAMMOK... 26

3 3 2. AZ ÁGAZAT JELLEGÉNEK ÉS STRUKTÚRÁJÁNAK BENUTATÁSA, AZ ÁGAZAT GAZDASÁGI HELYZETE 1.1 A magyar gazdaság jelenlegi helyzete Magyarország gazdasági növekedése az utóbbi években meghaladta az Európai Unió átlagos növekedési ütemét. Nemcsak a nyugat európai folyamatokat kell figyelembe vennünk önmagunk minősítése során, hanem a közép európai folyamatokkal is szükséges összehasonlítani a magyar gazdaság helyzetét és fejlődését. A közép európai országok közül Magyarország az ahol a gazdasági fejlődés az elmúlt három évben töretlen. Az infláció tekintetében is egy folyamatosan csökkenő tendencia érzékelhető Magyarországon. A munkanélküliségi rátát tekintve is sikereket tudunk elkönyvelni az utóbbi években. Az adósságállományunk a GDP-hez mérten jelentősen csökkent. A magyar gazdasági konjunktúra évben az év eleji gyengülés után fokozatosan erősödött. A GDP az 1999 évinél lassabban, de negyedévről negyedévre gyorsuló ütemben nőtt. Az év egészét tekintve a GDP 5,2%-kal nőtt 1999 évhez képest. A külső egyensúly stabil maradt, a folyó fizetési mérleg hiánya kisebb, mint 1999-ben volt. A foglalkoztatás szintje nőtt. A munkanélküliek száma jelentősen csökkent. Mára Magyarországon a rendszerváltás befejeződött. Az elmúlt tíz évben kiépültek a jogállamiság, a piacgazdaság és a demokrácia intézményei. Lezárult egy olyan tíz éves időszak, amelyben a társadalom minden tagjának áldozatot kellett hoznia az átalakulás érdekében. A magyar gazdaság utolérte önmagát és európai mércével mérve is jelentős növekedést produkál. A magyar gazdaság teljesítményét elismeri a külföld is. A világ fejlettebb részéhez való csatlakozás jó ütemben halad. A kedvező tendenciák fenntartása, olyan politikai és gazdaságpolitikai intézkedéseket igényel, amelyek hosszú távon előnyös feltételeket biztosítanak a fejlődés erőinek kibontására. Az 1990-es évek végére Magyarország integrált piacgazdasággá vált, amelyben a gazdaság fejlődését már nem az állam, hanem az üzleti szektor és a régiók alakítják. Ennek ellenére az állam nem vonulhat ki teljesen a gazdaság fejlesztéséből. Az állam feladata, hogy meghatározza, és támogassa azokat a prioritásokat, amelyek a gazdaság egészének a fejlődése szempontjából meghatározó jelentőségűek Az ezredfordulóra Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozás, a gazdasági felzárkózás, valamint a társadalmi jólét előkészítése megtörtént. A továbblépéshez új, reális, gyakorlati jellegű programok megalkotására van szükség, a makrogazdasági egyensúlyok fenntartása mellett. Ezt a tényt a magyar Kormány felismerte és megalkotta a Nemzeti Fejlesztési Tervet a Széchenyi Tervet. A szeptember 11.-i eseményeket követően, a világgazdasági helyzet kedvezőtlen alakulásának hazánkra gyakorolt hatásainak mérséklésére, a Kormány továbbfejlesztette és kibővítette a Széchenyi Tervet. A Kormány felismerte, ha például támogatja az otthonteremtést, hogy a családok méltó körülmények között élhessenek, nevelhessék gyermekeiket, akkor a gazdasági fejlődés számára egy láncreakciót indít el. Az otthonteremtéshez, a több lakás építéséhez több építőanyag, több munkaerő szükséges. Az újabb munkahelyek új munkavállalókat jelentenek. Mindez több bevételt, több adót jelent az állami költségvetés számára. Így a programokra fordított minden forint sokszorosan megtérül és a gazdasági eredmények mellett a társadalmi célok elérését is segíti. A megfogalmazott prioritások közül a gyorsforgalmi- és közúthálózat fejlesztés, a lakásprogram, az ár- és belvíz védelem, mely magában foglalja a viziközmű fejlesztést is

4 4 közvetlenül érinti az építőipart és munka lehetőséget nyújt. A többi prioritás, pedig közvetve nyújt munkalehetőséget a magyar építőipar számára Összességében ilyen nagyságrendű gazdaságélénkítő program az elmúlt időszakban nem volt, amely az építésügyet, az építőipart is érintette volna. Ez a nagy ívű már megkezdett program csak a kiegyezést követően a XIX.- XX. század fordulói építési programokhoz hasonlítható. A programok végrehajtásához teljes körű szakmai, társadalmi összefogásra van szükség. Ezért lényeges, hogy az építésügy, az építőipar nagyobb kormányzati figyelmet kapjon Az építőipar helye, szerepe a gazdaságban Az építőipar különleges helyet foglal el a nemzetgazdaságban. A nemzetközi és a hazai gyakorlat, valamint a tudományos kutatások igazolják, hogy az építőipari termelés hozzájárul; a gazdaság növekedéséhez, a környezet formálásához, a szegénység csökkentéséhez, a lakosság életkörülményeinek javításához, elégedettségéhez. Az építőipar olyan gazdasági ág, amelynek tevékenységét, eredményességét a nemzetgazdaságban bekövetkezett változások alapvetően befolyásolják. Így az állami, az önkormányzati beruházásokra fordítható pénzeszközök mennyisége, a vállalkozások pénzügyi helyzete, a lakosság életkörülményei, megtakarításai, lakásépítési kedve alapvetően meghatározzák az építőipar teljesítményét. Az építőipar nem telephelyhez kötött, hanem változó helyen és időben végzi tevékenységét. Mindezek alapján az építőipar érzékeny jelzőrendszerként működik, statisztikai mutatói a gazdasági konjunktúra fontos jelzőszámai. 1.3 Ágazat jellege, struktúrája A Központi Statisztikai Hivatal az építőipari ágazatot mint az építéssel foglalkozó jogi és nem jogi személyiségű szervezetek és egyéni vállalkozók összességét definiálja és ilyen vonatkozásban kezeli. A KSH a 45. sz. jelölt építőipari ágazatán belül 5 alágazatot különböztet meg: Építési terület előkészítése 2. Szerkezetkész épület, egyéb építmény építése. 3. Épületgépészeti szerelés. 4. Befejező építés. 5. Építési eszközök kölcsönzése személyzettel. E rendszerben az épület az általános értelemben vett magasépítési létesítmény és az egyéb építmény kategória tartalmazza a magyar gyakorlatban mélyépítésnek nevezett út, vasút, vízi építmény, vezetékrendszerek építése és az ezekhez kapcsolódó műtárgyak építésének munkáira vonatkozó adatokat is.

5 5 A KSH létszám tekintetében a vállalkozásokat az alábbiak szerint különíti el: 300 fő feletti fő közötti fő közötti fő közötti 10 fő alatti melyet kettéválaszt 5-9 fő közötti 5 fő alatti létszámot foglalkoztató szervezetekre. A napi gyakorlatban a 300 főnél nagyobb szervezetek nagyvállalatnak, az közöttiek közepes, az 50 főnél kevesebbek kisvállalkozásnak minősülnek, és újabban teret kap a mikrovállalkozás elnevezés is, amely alatt a 10-nél kisebb létszámú vállalatokat, egyéni és családi vállalkozásokat is értik 1.4 Az építőipar helyzete Az építőipar a magyar nemzetgazdaság negyedik ágazata. A bruttó hazai termék mintegy 5%-át állítja elő és a munkavállalók több mint 6%-át foglalkoztatja. Az elmúlt tíz évben a gazdasági folyamatok liberalizálását sajátosan és ellentmondásosan élte meg a magyar építőipar. Azok a változások, amelyek az építési piac keresleti oldalán bekövetkeztek, döntően a kereslet rohamos csökkenésével, az általános gazdasági helyzet romlásával függtek össze. A piac igényeinek megváltozása, a kereslet struktúrájának módosulása a nyolcvanas évtized végén, a kilencvenes évtized elején nyilvánvalóvá vált. A struktúra azonban nem azért módosult, mert a piac mást igényelt, racionálisabban gondolkodó megrendelők vették át a régiek helyét, vagy gazdaságossági szempontok kerültek előtérbe a közpénzek elköltésénél. A változás azért következett be, mert a különböző területeken nem egy időben fogyott el a pénz. Az állam először a lakásfinanszírozásból vonult ki. A támogatások leépítésének híre esetenként még növelte is egy-egy év teljesítményét. Az a tény, hogy megrendelői csoportok nagyon eltérő ütemben követték a recesszió általános tendenciáját, a gazdaság köztes állapotának volt köszönhető. Lényegében sem tervutasításos gazdaság, sem piacgazdaság nem volt. A korábbi érdekeltségi rendszer már, a piacgazdaság logikájából adódó érdekeltség még nem működött. A torz érdekeltségi rendszer működésére jellemző, hogy először a nagyberuházások, majd az egyéb központi beruházások, ezt követően az önkormányzatok körében történt meg az építési kereslet visszaesése. Az állampolgárok építési kereslete a folyamat legvégén csökkent. Az oktatás, egészségügy, infrastruktúra területén úgy apadtak el a források a minimumra, hogy közben a felhasználás módja nem változott. Ezzel egyidejűleg romlottak a külpiaci feltételek, összeomlottak a keleti piacok, recesszió volt a fejlett országokban is. A keleti regionális gazdasági rendszer megszűnése nemcsak piacvesztéssel járt, hanem a fejlett régiók piacán a konkurencia növekedésével is. A belső piac szűkülése az életszínvonal romlása, a fizetőképes kereslet csökkenése és az importverseny együttes hatása következett be.

6 6 A recessziót elősegítette a korszerűtlen termékszerkezet, az alacsony színvonalú gyártási kultúra, a rosszul funkcionáló érdekeltségi rendszer. A privát szektor versenye is sajátos vonásokat mutatott. Az állami tulajdonú gazdálkodók ebben a versenyben csak alacsony hatásfokkal tudták érdekeiket védeni, sok esetben szorosan együttműködtek a leépülésben. Magyarországon sokáig az új vállalkozások alapításának dinamizmusából kiindulva sokan azt várták, hogy a magánszektor dinamikus fejlődése ellensúlyozza az állami szektor teljesítményének visszaesését. Ez azonban a vártnál lassabban ment végbe. Ebben az időszakban még a közpénzek, illetve az állami vállalati megrendelések játszották a főszerepet. A belföldi építési piacot tíz éven keresztül, 1991-ig a fizetőképes kereslet erőteljes csökkenése jellemezte, amelynek eredményeként az építőipar teljesítménye 1980-hoz viszonyítva 1991-re 60%-ra esett vissza ig csak a források csökkenése és ezzel párhuzamosan az egyes beruházási területek visszafogása, fejlesztési célok feladása történt. Az építési piacon fordulat 1994-ben következett be a magántőke dominánssá válásával. Ehhez kapcsolódott a gazdasági növekedés beindulása. A megrendelői oldalon ekkor következtek be azok a változások, amelyeket a gazdasági rendszerváltás során mindenki várt től a fizetőképes kereslet élénkülése volt tapasztalható, melynek eredményeként 1994-ben az 1980.évi termeléshez viszonyítva 73%-ra emelkedett az építőipar termelése. Mint utóbb bebizonyosodott ez az emelkedés csak átmeneti jellegű volt a makrogazdasági folyamatok stabilitásának és a folyó fizetési mérleg hiányának köszönhetően. A közpénzekből megvalósítandó építési feladatok legnagyobb megrendelői csoportját az önkormányzatok jelentik. Nem volt racionális ebben a szférában sem az építésre fordítható pénzek felhasználása. Bár a kisebb települések esetén az építési beruházások már a rendszerváltás előtt is erősödő lakossági kontroll alatt folytak, ez azonban nem terjedt ki az egész folyamat gazdasági ellenőrzésére. Ehhez hiányoztak a feltételek, a gazdasági szemlélet, az alapvető információk és a választópolgárok kontrolljának intézményesített keretei. Az építési szerelési tevékenység területi megoszlásában az években jelentős arányeltolódás alakult ki a főváros, Pest megye és a dunántúli területek javára, összefüggésben a térségek általános gazdasági helyzetével. Az építési vállalkozások építési- szerelési tevékenységének 30%-a Budapesten és agglomerációs övezetében valósult meg. A gazdasági növekedés ütemének folyamatos mérséklődése és azzal egyidejűleg az igénystruktúra gyökeres megváltozásának kényszerű hatására a magyar építőipar már a 80- as években megkezdte saját öntörvényű leépülését, strukturális átalakulását. Ez a több éves alkalmazkodási folyamat mentette meg az építőipari ágazatot attól, hogy a gazdaság elmélyülő recessziója ellenére sem került drasztikus válsághelyzetbe. Mára Magyarországon is kínálati piac alakult ki az építőiparban, egyre növekvő számú hazai és külföldi tulajdonú szervezet van versenyben a kereslet elnyerésére. Az elmúlt időszakban végbement szerkezeti átalakítás és a privatizáció eredményeként a magyar építőipar szereplői köre sokkal rugalmasabb, a változó viszonyokhoz alkalmazkodóbb lett, mely a korábbi időszakkal összevetve alkalmasabb az európai minőségi követelmények elérésére.

7 7 Az elmúlt tizenöt év alatt a fizetőképes építési kereslet reálértékben közel 30-40%-kal mérséklődött. Az állami és önkormányzati megrendelések aránya csökkent. Az építőipar termelési volumenének évi emelkedését követően, ben jelentős 17,6%-os visszaesés követte év második felétől ismét növekedés kezdődött, ami ban is folytatódott. A bővülés üteme 1998-ban gyorsult, a termelés 13,7%-kal haladta meg az előző évit ben a termelés 8,3%-kal nőtt az 1998 évhez képest és 2000-ben 7,5%-kal nőtt az 1999 évihez képest. Az infrastruktúra fejlesztése (mélyépítés) között kiugróan növekedett, míg ben kiugróan visszaesett ben az infrastruktúra építés volumene 6,5%-kal haladta meg az 1998 évit, 2000-ben 1,8%-kal esett vissza. A kínálati oldal változásai az előbbieknél is meghatározóbbak. A tulajdonosi struktúra és a szervezeti összetétel módosulása érdemel kiemelést. Az évtized elején még 80%-os részarányt képviselő állami tulajdon jelenleg alig haladja meg a 10%-ot. Ez részben a privatizált vállalatokban még meglévő kisebbségi részvény tulajdoni hányadából, részben a felszámolás alatt álló vállalatok vagyonából tevődik össze. A korábbi nagy állami tulajdonú vállalatok privatizációja során a mélyépítő vállalatok döntően nyugat-európai multinacionális cégek tulajdonába kerültek. A piacon maradt magasépítő vállalatokat viszont magyar magántulajdonosok döntően a menedzsmentek birtokolják. Több multinacionális cég nem a privatizáció útját választotta a magyar építési piacon való jelenlétének, hanem létrehozta magyarországi szervezetét. Az építőipari szervezetek jegyzett tőkéjének volumene meghaladja a 150 milliárd forintot. Ennek közel kétharmada magyar tulajdonú. Ez az arány az építőipar különböző alágazataiban azonban más és más. A magasépítési szektorban az összes jegyzett tőke mintegy 54 milliárd forintot tesz ki. Ebből a vegyes-vállalatok által jegyzett tőke 53,8%. A tisztán külföldi tőke aránya az összes tőkéhez viszonyítva 38%. A mélyépítőiparban a külföldi jelenlét nagyságára és belső arányaira jellemző, hogy az összes jegyzett tőkéhez viszonyítva a vegyes- vállalatok által jegyzett tőke 37%, míg a tisztán külföldi tőke aránya az összes tőkéhez viszonyítva 79%. Az épület-felújítással és épületkorszerűsítéssel foglalkozó építőipari szervezetekre döntően a magyar többségi tulajdon a jellemző. A külföldi jelenlétre jellemző, hogy az épület-felújítás és korszerűsítés területén az összes jegyzett tőkének 22%-a a vegyes-vállalatok által jegyzett tőke. A tisztán külföldi tőke aránya az összes tőkéhez viszonyítva 20%. Az építőipar ezen szektorára a kis (50 fő alatti létszámú) szervezetek a jellemzőek. A szervezeti struktúra alapvető módosulásának legszembetűnőbb változása, hogy jelentősen megnőtt a vállalkozások száma és a kisvállalkozások ( 50 főnél kevesebbet foglalkoztatók) adják az építőipari termelés nagyobb részét. Az építőipar területén a működő vállalkozások száma 2000-ben mintegy , ebből a jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek száma több, mint

8 8 A nagyszervezetek (300 főnél többet foglalkoztatók) 1990-ben még az építőipar termelésének mintegy 60%-át adták. Ez az arány mára alig haladja meg a 20%-ot. A kisszervezeteknél éppen ellentétes folyamat zajlott le, ma ők adják az építőipari termelés több, mint 60%-át. Az építőipar bérhelyzete az ágazatok között az egyik legkedvezőtlenebb. A statisztikai besorolás szerinti 14 ágazatból az építőipar csak a mezőgazdaságot és a vendéglátást előzi meg. 1.5 Az építőipar termelése között Év Folyó áron (millió forint) 1991=1 00 (millió forint) Forrás: KSH áron (millió forint) Folyó áron (millió forint) Az építőipar a év első hét hónapjában 562,2 milliárd forint termelési értéket produkált folyó áron, ami az előző év termelési értékét mintegy 9,1%-kal haladta meg. Ezen belül a mélyépítés (egyéb építmények építése) viszont közel 14%-os csökkenést mutat az előző évhez képest. Bízunk abban, hogy a beindított úthálózat fejlesztési programok ezt a kedvezőtlen tendenciát megfordítják. Az adatokból és a grafikonból is látható, hogy az építőipar teljesítménye 1999 évtől meghaladta az 1994 évi un. kiugró értéket. Az előrejelzések szerint 2001-ben további 10%-os növekedésre lehet számítani. Ehhez szükséges ugyanakkor a közpénzekből megvalósuló beruházásoknál a nemzeti építőipar preferálása. Ezt az Európai Uniós csatlakozásunkig

9 9 mindenképpen megteheti a kormányzat, sőt azt követően is, ismerve az EU tagországok kifinomult gyakorlatát. 1.6 Az építőipari termelés az Európai Unióban a FIEC adatai szerint (%-ban az előző év azonos időszakához viszonyítva) Ország 2001 október 2000 december Németország -5,5 % 0,0 % Nagy Britannia +0,2 % +2,5 % Franciaország +1,3 % +2,9 % Olaszország +2,6 % +2,5 % Spanyolország +5,4 % +5,5 % Hollandia +2,0 % +2,4 % Belgium +2,6 % -0,1 % Portugália +1,1 % +2,4 % Svédország +4,2 % +4,2 % Ausztria -1,2 % +0,9 % Dánia -4,9 % -5,3 % Finnország -0,4 % +4,4 % Írország +1,6 % NA EU 13-0,3 % +1,7 % A táblázat adatai is jól mutatják az előzőekben leírtakat, miszerint az építőipar teljesítményének alakulása nagy mértékben befolyásolja egy adott ország GDP növekedését, húzóágazata a nemzetgazdaságoknak. Ezért nagyjelentőségű a Kormány lakásépítési, közúthálózat fejlesztési és egyéb építési (pl: Millenniumi városközpont) programja, mert ezekkel lehetővé válik más iparágak fejlődése, a tőkeerős befektetési kedv növelése. Szükség van a Közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó, kisebb értékű munkáknál szabályozási formájában egyszerűbb, határidőben rugalmasabb eljárásra. El kell érnie a kormányzatnak, hogy a közpénzekből megvalósuló építési beruházásokra kiírt versenytárgyalások ne legyenek nemzetköziek. Mert a verseny kiindulási alaphelyzetében jelentős különbség van a hazai tulajdonú és a külföldi tulajdonú, de hazai bejegyzésű vállalkozások között. A külföldi tulajdonúak tőkeereje messze meghaladja a hazaiakét. A magyar tulajdonú vállalkozások legnagyobb gyengéje a tőkeszegénység. Egyéb területeken minőségi követelmények, szakmai színvonal versenytársai a nyugat-európai vállalkozásoknak. A magyar építési vállalkozók is felismerték az Európai Unióban elfogadott minőségbiztosítási rendszerek jelentőségét. Ma már nemcsak a legnagyobb vállalkozások, de a közepes méretűek közül is egyre többen szerzik meg ennek tanúsítását. A minőségbiztosítási rendszerek bevezetése és általánossá tétele mellett kiemelt figyelmet kellene fordítani az ellenőrzésre is. Az építés-felügyelet működését biztosítani kell. 1.7 A lakásépítés helyzete Az 1999.év elején regisztrált lakások száma Magyarországon Pusztán a lakásszámot tekintve ez a mutató nem rossz, de összetételét, minőségét, korát nézve már korántsem kedvező a helyzet. Amennyiben csak a lakásszámot tekintjük a 1970-es évtized volt a magyar lakásépítés legtermékenyebb időszaka. Ebben a tíz esztendőben épült a lakásállomány több, mint 21%-a.

10 10 Ez volt a panelos lakótelep építés csúcskorszaka, a kedvezőtlen lakásállomány összetétellel és a sok kívánnivalót mutató minőségi jellemzőkkel. Az 1940-es évekig vályogból épült a legtöbb lakás. A jelenlegi lakásállománynak is közel negyede, több, mint 1 millió lakás vályog. A téglából épült lakások aránya mintegy 54%. A lakások több, mint 40%-a két szobás, az egy szobás lakások még mindig 16%-ot képviselnek. A háromszobás lakások aránya meghaladta a 30%-ot, a négy és ennél nagyobb lakások aránya 11% a lakásállományon belül. A három és több szobás lakások nagyobb arányban épültek a kilencvenes évtizedben, de ez a lakásállomány belső arányaiban jelentős változást nem eredményezett az új lakásépítések alacsony száma miatt. Az elmúlt évtizedek során a legnagyobb változás a lakástulajdon viszonyokban történt. Az 1980-as évek közepén az önkormányzati bérlakás-állomány még 20%-ot tett ki. A kilencvenes évek elején ez az arány 18,3% volt, mára 5,4%-ra csökkent. Az állami és a magán lakásberuházások terén is lényeges változások történtek. Az állami szerepvállalás folyamatosan és jelentősen csökkent. Az állami lakásberuházások hányada 1990-ben még 6,9% volt, 1998-ban az 1,3%-ot érte csak el. Magyarországon ami Európa egyik régiójára sem jellemző a lakásépítés közel 60%-a házilagos kivitelezésben valósul meg és ennek mintegy 90%-a lakossági kivitelezésben történik. Ugyancsak nem jellemző, hogy a jogi személyiségű gazdasási társaságok a lakásépítésnek alig több, mint 10%-át valósítják meg. Az egyéni vállalkozók által épített lakások is közel ilyen nagyságrendet mutatnak. A lakásépítés jellemzőit alapvetően az ország gazdasági helyzete, növekedési üteme és ezen belül a lakástámogatási rendszer határozza meg. A nyolcvanas évtized végére a rossz lakáspolitikát felváltotta a lakáspolitika hiánya. Ez a lakásépítés oly mértékű visszaeséséhez vezetett az 1990-es években ami csak a II. világháborús évekhez mérhető. (1.sz.melléklet) A kiadott építési engedélyek és az átadott lakások számának alakulása Magyarországon az években Év Engedély Átadott lakás Forrás: KSH 2001 első félévében az új lakások építésére kiadott engedélyek száma: 21029, az átadott új lakások száma: A kiadott új építési engedélyek számának növekedése biztató, jóllehet köztudott, hogy ezek alapján 1,5-2 év múlva lehet csak felépített lakásokról számot adni. Ezért 2001-ben, mintegy új lakásépítési eredménnyel számolhatunk.

11 11 Az egészséges lakásállományhoz és a megfelelő lakás-mobilitáshoz évente az európai gyakorlatnak megfelelően minimálisan új lakás felépítésére lenne szükség hazánkban is. Ha a lakásépítés nem éri el hosszabb idő átlagában ezt a minimális szintet, akkor a lakásállományban megtestesülő nemzeti vagyon súlyos értékvesztése folytatódik. A ténylegesen felépített lakások száma 1991-től napjainkig végig ez alatt a szám alatt maradt. A kumulált eltérés 2000 év végére meghaladta a lakást. (2.sz.melléklet) A Kormány is felismerte a hazai lakáshelyzet tarthatatlan voltát és a Nemzeti Fejlesztési Tervben a lakásprogram prioritást élvez. A Terv lakásprogram részében a Kormány megfogalmazta a hazai lakáshelyzet feszültségeit. Ezek: az átlagjövedelemhez viszonyítva magas a lakásár, a teljes beruházási költséghez képest alacsony a lakáshitelek aránya, akadozik a jelzáloghitelezés és mérsékelt a pénzintézeti verseny, a teljes lakásállományon belül alacsony a bérlakások aránya, hiányosak a lakáspolitika helyi, önkormányzati és regionális módszerei, eszközei. A Kormány lakásprogramjának célja, hogy évente új lakás épüljön oly módon, hogy a bérlakás-szektor is növekedjék. A Kormány 2001 októberi döntésével újabb jelentős intézkedéseket hozott a hazai lakáshelyzet javítására. Ennek eredményeként várható, hogy az elkövetkezendő években a nagycsaládosok és a fiatalok lakáshoz jutása és a tömb-rehabilitáció kedvező módon alakul. Ugyanakkor a megfelelő lakás-mobilitáshoz elengedhetetlenül szükséges a használt lakások piacának élénkítésére újabb intézkedéseket meghozni. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az egyedülállók, már gyermekeiket felnevelt, de még aktív állampolgárok is részesülhessenek kedvezményben használt lakásuk minőségi (nagyobb) cseréjére. Megfontolandó az illetékek mérséklése is Összefoglalás Az építőipar a nemzetgazdaság húzó ágazata, mely jelentős hatást gyakorol a többi iparágra. A Széchenyi Terv és annak kibővítését jelentő gazdaságélénkítő programcsomag prioritásai kedvező jelzést adnak a magyar építésügy, az építőipar számára. Ezt igazolják a kivitelező építőiparban alkalmazásban állók adatai is ben az építőiparban foglalkoztatottak száma: fő volt, míg 2001 második negyedévében ez a szám főre növekedett 2001-ben az építőipari termelés mintegy 10 %-os bővülésével lehet számolni. A nemzeti építőipar preferálása szükséges a közpénzekből történő beruházások során. A lakásépítéssel kapcsolatos újabb intézkedések 2-3 év alatt eredményezhetik a kívánt célok az évi új lakás felépítését elérését. Ezzel párhuzamosan szükséges a használt lakások piacán újabb intézkedéseket is hozni. A már megkezdett gazdaságélénkítő program csak a kiegyezést követően a XIX.- XX. századfordulói építési programokhoz hasonlítható.

12 12 A programok végrehajtásához teljes körű szakmai, társadalmi összefogásra van szükség. Ezért lényeges, hogy az építésügy, az építőipar nagyobb kormányzati figyelmet kapjon. 1.9 Az ágazat legjelentősebb munkáltatói Strabag Építő kft. Külföldi tulajdonú (100%) Magyarországon bejegyzett vállalkozás évi árbevétele 101,8 Mrd Ft.(forrás: Világgazdaság) Tevékenységi köre: Fővállalkozás és generál-kivitelezés; magasépítés, szerkezetépítés és építőmesteri munkák; út, - térburkolat és autópálya-építés és felújítás, hídépítés és mérnöki tárgyak építése, közmű, - és vasútépítés. Alkalmazotti létszám: 3187 Érdekképviseleti tagság: ÉVOSZ KÉSZ Kft Magyar tulajdonú (100%) vállalkozás évi árbevétele 33,45 Mrd Ft. (forrás: Világgazdaság) Tevékenységi köre: Fővállalkozás és generál-kivitelezés; tervezés, középületek építése; csarnokszerkezetek és acélszerkezetek építése; Alkalmazotti létszám: 1050 Érdekképviseleti tagság: ÉVOSZ Magyar Építő Rt. Magyar tulajdonú (100%) vállalkozás évi árbevétele 22,880 Mrd Ft. (forrás: BBJ Listák Könyve) Tevékenységi köre: Fővállalkozás és generál-kivitelezés; középületek építése; magasépítés, szerkezetépítés és építőmesteri munkák; szakipari, asztalos, épületgépészeti és villamosségi munkák. Alkalmazotti létszám: 634 Érdekképviseleti tagság: ÉVOSZ, BKIK. Vegyépszer Rt. Magyar tulajdonú (100%) vállalkozás évi árbevétele 110 Mrd Ft. (forrás: BBJ Listák Könyve) Tevékenységi köre: Fővállalkozás és generál-kivitelezés; ipari létesítmények építése; autópályák, hidak építése; technológiai szerelés. Alkalmazotti létszám: 770 Érdekképviseleti tagság: ÉVOSZ, BKIK. Középületépítő Rt. Magyar tulajdonú (100%) vállalkozás évi árbevétele 13,454 Mrd Ft.. (forrás: BBJ Listák Könyve) Tevékenységi köre: Fővállalkozás és generál-kivitelezés; új középületek építése és rekonstrukciós munkák, mély-és magasépítés, szerkezetépítés és építőmesteri munkák; szakipari, asztalos, épületgépészeti és villamosségi munkák, ingatlanfejlesztés. Alkalmazotti létszám: 460 Érdekképviseleti tagság: ÉVOSZ, BKIK.

13 13 2. AZ ÁGAZATBAN TEVÉKENYKEDŐ MUNKAADÓI SZÖVETSÉGEK ÉS SZERVEZETEK Az ágazatban tevékenykedő munkaadói szervezetek céljaikat, működési rendjüket, létszámukat, az általuk regisztrált vállalkozások számát, gazdasági erejét, súlyát, az érdekképviseleti munka természetes hatékonyságát illetően nagyon különbözőek és sokfélék. Az építőipart közvetlenül vagy közvetve érintő szövetségeket, szervezeteket többféle megközelítésben és csoportosításban érdemes bemutatni, mivel fontos, hogy a szoros értelemben vett munkaadói szervezetek mellett röviden említésre kerüljenek azok a szakmai, társadalmi, oktatói, fejlesztői, tudományos és kutatói szervezetek is, amelyek munkája szorosan kapcsolódik az építő és építőanyag-ipari tevékenységéhez és annak megfelelő szakmai, társadalmi és tudományos hátteret biztosít. Noha tevékenységterületüket és érdekképviseleti munkájuk természetét illetően is számtalan átfedés jellemző, mégis fontos megtenni a szervezetek közötti differenciálást. Fontos megemlíteni, hogy 1999 óta a kormányzat és az építőipari ágazat közötti a korábbinál szervezettebb információcsere és kapcsolatrendszer megteremtése és működtetése érdekében létrejött az un. Építési Fórum, amelynek keretében az építőipari ágazat jelentős szervezeteinek és a kormányzat, a minisztériumok építéssel foglalkozó hivatalainak, osztályainak képviselői havi rendszerességgel vitatják meg az építésügy aktuális kérdéseit és fogalmaznak meg tervezeteket, ajánlásokat és állásfoglalásokat az építésügy és annak egyes részterületei tekintetében. A Fórum különösen a munkaadók és a munkavállalók közötti kapcsolatok tekintetében nem minősíthető érdekegyeztető szervezetnek ennek ellenére az építőipart érintő fontos kérdések megtárgyalásával, az ágazaton belüli érdekegyeztetés és konszenzuskeresés igényével, és azoknak politikai szféra felé való közvetítésével jelentős szerepet tölt be az építésügy területén és annak jövőjére is hatni képes. Az építőipar jelenlegi helyzete és jövőbeni szerepének megítélése szempontjából fontosnak tartom röviden összefoglalni az építésügy kormányzati irányításával kapcsolatos elvárások és az elmúlt esztendőben ebben a kérdésben felerősödött viták lényeges elemeit, szempontjait. Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy ezek a felvetések elsősorban a szakmai munkaadói, vállalkozói érdekképviseletek és szövetségek részéről fogalmazódtak meg, a kormányzat azonban nem zárkózott el azok megvitatásától. Az Építési Fórum különböző felvetések összegyűjtése és elemzése, többszöri megvitatása alapján az ÉVOSZ által beterjesztett Az építésügy helyzete, javaslatok a kormányzatnak című dokumentumot hagyta jóvá, amelyet a különböző kormányszerveknek, politikai pártoknak, építésben érdekelt társadalmi szervezeteknek és a médiáknak kíván eljuttatni. A közelgő parlamenti választásokhoz is kapcsolódóan a kérdés igen élénk politikai és társadalmi érdeklődést váltott ki. Egyetértés látszik abban a kérdésben, hogy az építésügy szabályozási, felügyeleti, finanszírozási vonatkozásban is széttagolt ennek a kérdésnek a megoldásában különös tekintettel önálló lakásügyi vagy építésügyi minisztérium létrehozásának szükségességére

14 14 a politikai pártok eltérő állásponton vannak. Az Építési Fórum tagjai jelenleg a következő szervezetek és intézmények: a. Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Magyar Munkaadók és Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) Magyar Iparszövetség (OKISZ) b. Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) c. Magyar Asztalosipari Szövetség Építőgépész Vállalkozók Országos Szövetsége Magyar Épületgépész Szövetség d. Magyar Építő-anyagipari Szövetség (MEASZ) e. Magyar Cementipari Szövetség Magyar Betonszövetség Magyar Üvegipari Szövetség Magyar Tanácsadó Mérnökök Szövetsége Magyar Építész Kamara Magyar Mérnök Kamara Építéstudományi Egyesület Szilikátipari Tudományos Egyesület Építésügyi Minőségellenőrző Intézet Magyar Tudományos Akadémia Építészeti Tagozata Magyar Urbanisztikai Társaság f. Az építésüggyel kapcsolatos kormányzati szervek, minisztériumok (pl.gm, FVM, KöVim). g. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 3. AZ ÉPÍTÉSÜGY HELYZETE, JAVASLATOK A KORMÁNYZATNAK (Az ÉVOSZ előterjesztésében az Építési Fórum javaslata) 1. Bevezetés: A Magyar Köztársaság Kormánya döntött arról, hogy a világgazdasági recesszió begyűrűzésének enyhítésére erőteljesebben kívánja a lakásépítéseket és az út, híd és autópálya építéseket központilag támogatni. Ilyen nagyságrendű gazdaságélénkítő program az elmúlt időszakban nem volt, amely az építésügyi szakmát érintette volna. Magyarország a 2012.évi olimpiai játékok rendezőjeként kíván pályázni. Mind ehhez teljeskörű szakmai, társadalmi összefogásra van szükség. Mindezek alapján az építés ügyéért elhivatott szakmai, civil szervezetek szükségesnek tartják az építés, az építésügy helyzetének áttekintését és javaslatok megfogalmazását a kormányzat felé.

15 15 2. Az építés, az építésügy: Az építés az egyik legősibb alkotó emberi tevékenység, mely a társadalom és a szűkebb közösségek igényeit valósítja meg. Az épített környezet alakítása, gondozása és védelme jó szervező, mozgósító célkitűzés, a jóirányú közösségi szerveződések eszköze, a nemzeti kultúra hordozója. 3. Az építés és a gazdaságfejlesztés: Az építési tevékenység produktumaként létrejött épületvagyon a nemzeti vagyon jelentős és tartós eleme. Az épületvagyon, mint ingatlanvagyon, műszaki-gazdasági értékén túl is alkalmas jelentős értékképzésre, fejlesztések beindítására. E hatalmas nemzeti vagyonrész értékeinek megőrzése és növelése rendkívül fontos nemzetgazdasági cél. Az építési kereslet a többi iparág fejlesztési igényeiből, infrastruktúra-fejlesztésekből, intézményi és kereskedelmi építmények építéséből, lakásépítésből és a meglévő lakás és épületállomány felújításából, átalakításából, korszerűsítéséből tevődik össze. Ebből adódóan az építőipar munkaellátottságát, teljesítményét alapvetően az ipari gazdálkodó szervezetek és a lakosság jövedelmi helyzete, az állam és az önkormányzatok szerepvállalása, azaz a mindenkori gazdasági helyzet határozza meg. Ugyanakkor az építés produktuma elősegíti a működő tőke beáramlását (infrastruktúra fejlesztéseken keresztül), munkahelyet teremt, illetve javítja a polgárok életkörülményeit (lakásépítéssel és felújítással, a települési környezet alakításával) következésképpen a munkavállalók jobb munkavégzését segíti elő. Az építés, ugyanakkor nemcsak igényeket elégít ki, hanem értékteremtőként jelentősen hozzájárul a nemzeti jövedelemhez és fontos tényezője a makró és mikró környezet alakításának. Összefoglalva: Az építés foglalkoztatáspolitikai, gazdaságélénkítési szempontból kiemelten fontos terület és különösen nagy jelentősége van akkor, amikor a világgazdasági recesszió amúgy is súlyos gondokat ró a társadalomra. 4. Az építés és az építésügy helyzete, megoldandó problémái: Az építési tevékenység sajátos és az épített környezet összetett volta, rendkívül széleskörű társadalmi-gazdasági és politikai beágyazottsága az építésügy problémáinak átgondolt kezelését igényli. Kormányzati feladat: az építés teljes komplexitását felölelő szakmai, irányítási és ellenőrzési feltételek megteremtése, a közérdekű, országos szintű szabályozási tevékenység ellátása, az építés gazdaságélénkítő szerepének fokozatos érvényesítése, valamint az építés kultúra teremtő és kultúra hordozó jellegének erősítése. Elmondható, hogy a kormányzat a szabályozási hátteret megteremtette az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII.sz. törvénnyel és annak előírásaiból adódó jogszabályokkal. Ugyanakkor az építés ügyének összetett funkciói és felelősségi viszonyai a kormányzati szférában széttagoltak, - abban osztozik a Földművelésügyi és

16 16 Vidékfejlesztési Minisztérium mellett a Gazdasági Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Belügyminisztérium, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium és ez természetszerűleg inkább konkurenciát, párhuzamos kapacitásokat és gazdaságtalan, gyengébb hatékonyságú munkát eredményez, mint célirányos együttműködést. A jelenlegi problémák közül kiemeljük: Mélyre süllyedt az építési fegyelem, az engedély nélküli, vagy szabálytalan építkezések száma jelentősen növekedett. Gyenge és túltagolt, szakmailag felkészületlen és magárahagyott a települési önkormányzatok szervezetében működő építésügyi hatóság. A különböző vállalkozások és politikai indíttatású területet érintő akciók nagyon gyakran az önkormányzatok rövidtávú érdekeit szolgálják csak és a belterületek extenzív jellegű felhasználásával, indokolatlan növekedésével, továbbá a táji, természeti és kulturális, műemléki értékek sérülésével, pusztulásával járnak együtt. A Közigazgatási Hivatalokon belül sem az építésügyi hatósági ellenőrzés, sem építésfelügyelet nem működik az építőipari kivitelezési tevékenység és az építési célra szolgáló anyagok és szerkezetek ellenőrzése tekintetében. 5. Javaslatok: 5.1. Az építésügy részét képező, olyan kormányzati feladatokat, mint: a terület- és településfejlesztés, a terület- és településrendezés szabályozása, koordinációja és kontrollja, a lakásépítés, az építésügyi szabályozás, illetve a hatósági munka, jogalkalmazás hatékony felügyelete, az építési minőség ügyének szabályozása és felügyelete, az építési szabványosítás és EU jogharmonizáció, a települési és építészeti értékvédelem szabályozása és szervezése, a műemlékvédelem, az építészeti környezetkultúra menedzselése, az építési innováció támogatása összefüggésben az oktatás és a szakképzés szakmai kérdéseivel, az építési piac kontrollja és védelme célszerű koncentrálni és szervezetileg is közelíteni a közeli jövőben Szükséges a terület-és településrendezés jogi szabályozásának és szakmai rendszerének elterjesztése. Meg kell teremteni, illetve általánossá kell tenni a kistérségek, településcsoportok összehangolt fejlesztési, rendezési tevékenységét összhangban a régiókkal. Mindezekre az EU csatlakozásunk és a regionális tervezés érdekében is szükség van, mert a terület és településrendezés, olyan tervező, összehangoló és végrehajtó tevékenység, melynek célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúrájának (beleértve a lakásépítést is) kialakítása. Továbbá az építés helyi rendjének szabályozása, a természeti, a táji és az épített

17 17 környezet értékeinek védelme, az országos, a települési és az egyéni érdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések megfelelő kezelésének biztosítása, továbbá az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése Az építésügyi igazgatásban egyértelműen szét kell választani a helyi közügyet ami az építésügy tekintetében elsősorban a település fejlesztési, rendezési célkitűzéseinek meghatározását jelenti, és a szakmai, jogalkalmazói profizmust, ami a szakszerűség és a jogszerűség követelményeit figyelembe véve működik Működőképessé kell tenni az építésfelügyeleti rendszert az építési minőség és a rendezettség érdekében. Az építésfelügyeletet országos hatáskörű, önálló szervként célszerű működtetni, kivonva a Közigazgatási Hivatalokból. Összefoglalva: Ahhoz, hogy az építés gazdasági, szociálpolitikai, környezeti és kulturális szempontjai megfelelő szinten érvényesülni tudjanak, határozottabb politikai akarat, széleskörű szakmaitársadalmi összefogás és mindenekelőtt hatékony, megfelelő szintű, egységes és a többi gazdasági ággal egyenrangú kormányzati képviselet szükséges. 4. JELENTŐSEBB MUNKAADÓI SZERVEZETEK Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Az ÉVOSZ a magyar építőipar kiemelkedő jelentőségű szervezete ben alakult, abban az esztendőben amikor az akkori építésügyi minisztérium az ÉVM megszűnt. A szövetség óriási feladatot vállalt magára az érdekképviselet és a koordináció felvállalásával. Jelenleg 530 tagszervezete van, melynek többsége közepes vállalkozású szervezet, de az összes jelentős nagyvállalkozás is tagja. A tagság egyötöde kisvállalkozás, de csaknem ugyanennyi a nagyszervezet is. Feladatának tekinti a tagszervezetek érdekképviseletének ellátását, szakmai műszaki fejlődés elősegítése, versenyképesség biztosítása, információcsere. A hagyományos érdekképviseleti feladatok ellátása mellett az építőipar műszaki, szakmai fejlődésének is zászlóvivője. Nagymértékben hozzájárul a tagszervezetek közötti információáramláshoz, a versenyképességük növeléséhez és az Európai Uniós felkészítéshez. Ellátja a Vállalkozói Érdekegyeztető Fórum (VÉF) tikársági feladatait. Tanfolyamokat, információs napokat szervez tagvállalatai részére az aktuális szabályzók jobb megismerésére és megértésére. Közreműködik az építőipari szakoktatás és építőipari szakemberképzés színvonalának fejlesztésében pl. a Leonardo da Vinci programok keretében. Támogatja a kis és középvállalkozások ISO minősítési rendszerek kiépítését. Információt és támogatást nyújt a tagvállalatok külföldi munkavállalásához valamint ellátja a Németországban szervezett munkavállalásban érdekelt vállalkozások érdekképviseletét. Érdekképviseletet nyújt szakmai-etikai ügyekben. Felméréseket, tanulmányokat készít országos jelentőségű szakmai ügyekben, pl. a szakmunkás-utánpótlás helyzetének felmérése, vagy a feketemunka az építőiparban címmel helyzetfeltárást végzett. A szakmai képzés jó színvonalú és folyamatban van többféle EU szintnek megfelelő képzési és továbbképzési rendszer bevezetése. A hagyományos építőmester képzés újraindítására az ÉVOSZ átvette és akkreditálta a svájci posztgraduális építőmester-

18 18 szakmérnök képzést amely a korszerű szakmai ismeretanyag mellett jelentős mértékben nyújt vállalkozói, menedzsment, marketing, PR, minőségbiztosítási, pénzügyi és költségvetési ismereteket. A kurzusok a szakintézmények (műszaki főiskolák) bevonásával jelenleg is sikeresen működnek. A Szövetségen belül a különböző szakmai csoportok adottságaiknak megfelelő ún. szakmai tagozatokba tömörülnek a szakma-specifikus érdekérvényesítés érdekében. Ezek a tagozatok a következők: Egyéni-és kisvállalkozók, Alumínium szerkezetépítők, Készház-építők, Németországi Vállalkozási Tagozat, Hő-és hangszigetelő, Szárazépítő és Szerelőipari. Az igen aktív Tagozatok számos eredménnyel büszkélkedhetnek. Megjelentették a szárazépítő kézikönyvet, megalakították a MAKÉSZ (Magyar Készház) minőségi követelményrendszert, vagy elkészítették az országosan is hiánypótló műnek számító munkavédelmi kézikönyv segédletet amely megkönnyíti a kis-és középvállalkozásoknak a munkavédelmi igényeknek való megfelelőségét. A munkavédelmi szabályzat A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és az ÉVOSDZ döntött arról, hogy elkészíti és közreadja azt a Munkavédelmi Szabályzatot, mely használata, alkalmazása biztosítja a kis- és középnagyságú vállalatok munkavédelmi feladatellátásának alapjait. A munkahelyi balesetek súlyos következményekkel járnak, mind az érintettekre, mind a vállalkozókra és a nemzetgazdaságot anyagilag is terhelik. Nagy jelentősége van a munkahelyi veszélyek, veszélyhelyzetek elhárítására. A munkahelyi veszélyhelyzetek elhárítására, csökkentésére különféle törvények, előírások betartása kötelező. Az építés-kivitelezési munkák fokozott biztonsága megkívánja azt, hogy a Munkavédelmi Szabályzat alaposan, körültekintően készüljön, továbbá azt, hogy könnyen egyszerűen alkalmazhassák azt a vállalkozók. A szerzők egy olyan Munkavédelmi Szabályzatot készítettek, melynek alkalmazása különös tekintettel a kis- és közepes vállalatok számára is biztosítani tudja a belső vállalkozói szabályozást. A Munkavédelmi Szabályzathoz csatolt mellékletek használata (a táblázatok kitöltése) az önellenőrzés lehetőségére is ad megoldást. Az évi XCIII. törvény a munkavédelemről és végrehajtásról szóló 20/1997. (XII.19.) MÜM rendelettel módosított 5/1993. (XII.26.) MÜM rendelet alapján a munkáltató köteles meghatározni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, valamint a veszélyforrások elleni védekezést. A munkáltató ezen túlmenően írásban is köteles meghatározni: Egyéni védőeszköz juttatás rendjét, az eszközök kockázatértékeléssel történő kiválasztását. Munkabalesetek nyilvántartását. Rákkeltő anyagokkal kapcsolatos feladatokat. Veszélyes gépek technológiák munkavédelmi üzembe-helyezését. Munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét és az ezzel kapcsolatos feladatokat.

19 19 Az alábbiakban közreadott Munkavédelmi Szabályzat az általános igényeknek megfelelően készült. Minden ettől eltérő igény, vagy speciális feladatokhoz tartozó szabályozás is része lehet, illetve sok esetben kell hogy legyen a vállalkozó munkavédelmi szabályzatának. Az ÉVOSZ keretén belül megalakult a Munkavédelmi és Munkabiztonsági Tagozat. Itt tevékenykednek e fontos szakterületnek speciális részterületein működő legjobb szakemberek is. A Tagozat a vállalkozók további igényeinek kielégítésére, megfelelő képesítésű szakembereket tud és kíván nyújtani, annak érdekében, hogy az építési munkahely biztonsága az elérhető legmagasabb szinten valósuljon meg. A Szövetség a hagyományos információs csatornákon túl az Internet, hírlevél és útján is segíti a tagszervezetek részére az információáramlást. Az ÉVOSZ jelentős szerepet vállal az Építési Fórum tevékenységében, emellett számos jogszabály előkészítésében és kezdeményezésében is aktív. Hazai kapcsolattartás, tagsági viszony más csúcsszervezetekben Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Magyarországi Exportálok Egyesülete (MESZ) Magyar Szakképzési Társaság Külföldi kapcsolattartás, tagsági viszony Európai Uniós szakmai szervezetekben Európai Építőipari Szövetség (FIEC) Ablak és Függönyfal Gyártók Egyesületeinek Európai Szövetsége (FAECF) Ablakgyártók Európai Érdekvédelmi Szervezete (EUROWINDOOR) Európai Unió Hő- és hangszigetelő Szövetsége (FESI) Az ÉVOSZ a nemzetközi szervezetekben vállalt tagságával biztosítja az aktuális szakmai információk cseréjét ezáltal az Európai Uniós kihívások megismerését. Az ÉVOSZ és a FIEC (Európai Építőipari Szövetség) kapcsolata Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége 1989-ben alakult meg. Jelenleg mintegy 600 tagszervezete van, melynek többsége közepes nagyságú szervezet. A tagság közel egyötöde kisvállalkozó, de csaknem ugyanennyi a nagy szervezet is. Az ÉVOSZ feladata a hazai építési vállalkozók érdekképviseletének ellátása, az építőipar műszaki, szakmai fejlődésének elősegítése, a tagszervezetek versenyképességének javítása, a tagszervezetek felé, illetve közötti információcsere biztosítása. A Fédération de l Industrie Européenne de la Construction (FIEC) az Európai Építőipari Szövetség 1905-ben alakult. A szövetségnek jelenleg 24 ország a tagja. 14 EU tagország, 2 EFTA, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Ciprus, Bulgária, Törökország és nem utolsósorban Magyarország. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége 1989 évi megalakulását követően 1992 óta képviseli a hazai építőipart a nemzetközi szervezetben.

20 20 A FIEC szoros kapcsolatot tart fent együttműködő partnerként más európai és nemzetközi szervezetekkel mint EFRTC (Vasútépítő Vállalkozók Szövetsége), CEN (Európai Szabványosítási Tanács), ECCREDI (Európai Építőipari Kutatási és Fejlesztési Tanács), CICA (Építőipari Vállalkozók Nemzetközi Szövetsége), EIC (Európai Nemzetközi Vállalkozók Szövetsége), ECF (Európai Építőipari Fórum) tagja, az Euro-Info Centre tagja, valamint együttműködő szakági partnere az European social dialogue (Európai szociális párbeszéd) fórumnak. A FIEC tagszervezetei által képviselt mintegy 1,9 millió vállalkozás az EU GDP-jének 10%- át képviseli, ezen vállalkozások 97 %-a közepes és kisvállalkozás. Ez réteg az európai munkaerő 7,0 %-át teszi ki. Az EU-ban közel 26 millió dolgozó közvetlenül, vagy közvetve függ az építőipari szektortól. A FIEC munkáját munkabizottságok területén felosztva végzi. Ezek: Gazdasági és Jogi Bizottság Szociális Bizottság Technikai Bizottság Kis és Középvállalkozói Koordinációs Bizottság Közép- és kelet-európai Ad Hoc Bizottság A FIEC tagságot az ÉVOSZ kiemelt fontosságúnak tartja. Aktívan működik szakbizottságaiban különösen a szabványosítás, a jogharmonizáció, technikai fejlesztések, oktatás és továbbképzés terén. A FIEC és az Európai Építőipari Szövetség az EU bővítése kapcsán egyik legfontosabb feladatának tekinti a és közép- és kelet-európai tagszövetségek munkájának támogatását. Ennek érdekében hozták létre a Közép- és kelet-európai Ad Hoc Bizottságot. Külön jelentősége van a Közép- és kelet-európai Ad Hoc Bizottság működésének, amely az évi pozsonyi FIEC kongresszuson még nagyobb felhatalmazást kapott a tevékenységének bővítésére. A bizottság évben Budapesten, majd Berlinben, illetve 2000-ben a Bukarestben és Varsóban, majd 2001-ben ismét Budapesten ülésezett. A bizottság egyik kiemelt feladta a hatékony és célirányos tájékoztatás és információ csere. A FIEC által a tagszervezetek számára közvetített nagy mennyiségű információ hatékony feldolgozása és hasznosítása még a nagy apparátussal működő nyugat európai szövetségek számára is gondot jelent. Éppen ezért megfogalmazottak alapján olyan átvilágítási rendszert dolgoztak ki, amely segíti a szövetség tagjait, illetve a további jelölteket abban, hogy a régió országai számára stratégiai fontosságú témakörökben a FIEC szakmai segítségére támaszkodhassanak. A FIEC az EIC vel (Európai Nemzetközi Vállalkozók Szövetsége) kiemelt figyelmet fordít a Közép- és kelet-európai országok a gazdasági felzárkózását segítő programokban való közreműködésre, a megfelelő információk nyújtásával szakmai, technikai, gazdasági, pénzügyi téren egyaránt. A legfőbb csatorna e téren az EU és e térség közötti gazdasági és technológiai közreműködésben a PHARE programok. Az EU közötti időszakra közel 1,5 billió euro/év Phare program támogatást nyújt ezen országoknak, az EU-hoz való felzárkózást segítendő, melynek 30 %-a beruházás élénkítés és építési célú, 70 %-a ipari és

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

A Magyar Építőipar Kht. fejlesztési javaslata

A Magyar Építőipar Kht. fejlesztési javaslata A Magyar Építőipar Kht. fejlesztési javaslata 257 A Magyar Építőipar Kht. fejlesztési javaslata A Magyar Építőipar Közhasznú Társaságot az Európai Uniós csatlakozásra való hatékonyabb felkészülés érdekében

Részletesebben

ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5.

ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5. A politikai és gazdasági rendszerváltás éveit követően megszűnt a kormányzati szervezésű és államilag jegyzett építők napjának

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

3. Adószám: 3/a. A cég/vállalkozás alapításának időpontja:

3. Adószám: 3/a. A cég/vállalkozás alapításának időpontja: Az alábbi címre kérjük kitöltve visszaküldeni: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Koordinációs és Marketing Igazgatóság 1372 Budapest 5., Pf.: 452 ADATLAP Melléklet a vállalkozási exportra való szakmai

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Társaság a Lakásépítésért Egyesület tevékenysége a magyarországi lakásépítések élénkítése érdekében

Társaság a Lakásépítésért Egyesület tevékenysége a magyarországi lakásépítések élénkítése érdekében Társaság a Lakásépítésért Egyesület tevékenysége a magyarországi lakásépítések élénkítése érdekében Előadó: Dr. Kóczán Béla, partner ügyvéd Dr. Maráczi Zsolt és Társai Ügyvédi Iroda 1119 Budapest, Bártfai

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Általános munkaadói érdekképviselet 14-02-19 1 A munka világa Magyarországon tripartit, bipa Munkaadói szövetségek Munkavállalói érdekképviseletek

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 TÁMOP CÉL Országos munkavállalói szövetségek, országos munkaadói szövetségek kapacitásának erősítése, együttműködésük elősegítése Konzorcium: LIGA szakszervezetek,

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

munkaadói oldal képviselőinek TANULMÁNYA PHARE

munkaadói oldal képviselőinek TANULMÁNYA PHARE AZ ÉPÍTŐIPARI ÁGAZAT munkaadói oldal képviselőinek TANULMÁNYA Készült: az ágazati párbeszéd bizottságok létrehozását célzó PHARE Projekt megbízásából Budapest, 2002. január 31. Kovács József István IPARTESTÜLETEK

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

TAGSÁGI JELENTKEZÉSI LAP

TAGSÁGI JELENTKEZÉSI LAP TAGSÁGI JELENTKEZÉSI LAP Az alábbi űrlap kitöltésével, valamint a tagsági nyilatkozat aláírásával jelentkezhet a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) tagjainak a sorába. CÉGRE/SZERVEZETRE

Részletesebben

Válságkezelés építőipar, lakásépítési ágazat

Válságkezelés építőipar, lakásépítési ágazat Válságkezelés építőipar, lakásépítési ágazat Társaság a Lakásépítésért Egyesület 1 2008 a változások éve volt 2004-ben kezdődött Fejlesztők finanszírozása Vevők finanszírozása Állami intézkedések KSH adatok

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

- ÚJ OTTHONTEREMTÉS JAVASLATCSOMAG AZ ÚJ ÉPÍTÉSEK ELŐMOZDÍTÁSÁRA, A NEMZETGAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ERŐSÍTÉSÉRE. 2014.

- ÚJ OTTHONTEREMTÉS JAVASLATCSOMAG AZ ÚJ ÉPÍTÉSEK ELŐMOZDÍTÁSÁRA, A NEMZETGAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ERŐSÍTÉSÉRE. 2014. 2014. szeptember 1 - ÚJ OTTHONTEREMTÉS JAVASLATCSOMAG AZ ÚJ ÉPÍTÉSEK ELŐMOZDÍTÁSÁRA, A NEMZETGAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ERŐSÍTÉSÉRE 1034 Budapest, Bécsi út 120. +36 1 201-6682 iroda@measz.hu Új Otthonteremtés

Részletesebben

2014 FÓKUSZAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK AZ ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK TERÉN

2014 FÓKUSZAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK AZ ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK TERÉN Siklós 2013. JANUÁR 9. VIDOR GYŐZŐ ELNÖK 1034 Budapest, Bécsi út 120. 2014 FÓKUSZAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK AZ ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK TERÉN ( +36 1 201-6682 - iroda@measz.hu A MÉASZ Nonprofit

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014 MSZOSZ A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója Szociális párbeszéd továbbfejlesztése a munkavédelemben Norway Grants 2009-2014 Hajdú-Bihar:

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

JELENTÉS. A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának. Nemzeti Munkaügyi Hivatal ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. 15092 2015.

JELENTÉS. A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának. Nemzeti Munkaügyi Hivatal ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. 15092 2015. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15092 2015. június Állami Számvevőszék Iktatószám: V-0746-148/2015.

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom 2015. június Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági környezetben)...2 2. Az építőipar

Részletesebben

"M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház" Projekt Zárórendezvénye

M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt Zárórendezvénye Szabadszállás M8 Ipari Park A Magyar Tudományos- Technológiai és Ipari Parkok Szövetségének tagja "M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház" Projekt Zárórendezvénye Hantos Zoltán Elnök Magyar Tudományos-

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben