BUDAPESTI NEVELŐ. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet szakmai folyóirata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI NEVELŐ. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet szakmai folyóirata"

Átírás

1 BUDAPESTI NEVELŐ A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet szakmai folyóirata XLVII. évfolyam 1 2. szám év 1 2. szám

2 Szerkesztőbizottság: Sárik Zoltán, igazgató (a szerkesztőbizottság elnöke), Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Csillag Ferenc Műszaki szerkesztő: Fábry Gabriella Kiadja a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (MFPI) A kiadásért felel: Sárik Zoltán az MFPI igazgatója A folyóirat negyedévenként jelenik meg Szerkeszti és terjeszti a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (1088 Budapest, Vas u Telefon: ) A lapban megjelent írások a szerzők véleményét tükrözik. A 2011/1-2. szám lezárásának időpontja: június 15. ISSN E számunk szerzői: Csillag Ferenc, pedagógiai szakértő, felelős szerkesztő, MFPI, Budapest Gulyás Jánosné, közoktatási szakértő, Kaposvár Gebauer Ferenc, pszichológus, MFPI, Budapest Glázer Sándorné, főiskolai hallgató, szakirányú képzés, Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác Horváthné Kállay Zsófia, konduktor, Budaörs Dr. Kelemen Elemér, professor emeritus ELTE TÓK, Budapest Markovits Judit, közoktatási szakértő, Budapest Sáfrányné Molnár Mónika, pedagógiai szakértő, MFPI, Budapest Sipos Endre, tanár, Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest Takács Gábor, ny. középiskolai tanár, Budapest Dr. Wiedemann László, ny. vezető szaktanácsadó, Budapest E számunk képanyagát Varga Ferenc pedagógiai szakértő válogatta a fővárosi rajzverseny díjazott alkotásaiból.

3 TARTALOM NEVELÉSELMÉLET OKTATÁSPOLITIKA Kongresszus után a változások folyamatában egy konferencia tapasztalatai (közreadja: Csillag Ferenc)... 5 Dr. Wiedemann László: Gondolatok az értelmiségi létről Sipos Endre: Mire nem tanítjuk meg a mai magyar társadalomban, a mai magyar iskolában a gyerekeket és az ifjakat? II. rész MÉREI FERENC EMLÉKEZETE A gyermek és világa A játék öröme V. rész Emlékek és támpontok VI. rész (Gulyás Jánosné lejegyzésében) TEGNAP ÉS MA Dr. Kelemen Elemér: A budapesti Gyermektanulmányi Múzeum A PEDAGÓGIA NAPI GYAKORLATA Glázer Sándorné: Az intézményi és pedagógiai autonómia érvényesülése a pedagógiai gyakorlatban Beszélgetés Házlinger Györggyel, a Than Károly Ökoliskola igazgatójával (Markovits Judit) INKLUZÍV NEVELÉS Horváthné Kállay Zsófia: A közösségi nevelés és az egyéni bánásmód megvalósulása a konduktív nevelésben ÓVODAI ÉLET, ÓVODAI NEVELÉS Fejlesztési lehetőségek az óvodában II. rész A Pesterzsébet Önkormányzat Nevelési Tanácsadó kijáró fejlesztő pedagógus munkaközössége MINDENNAPI TUDOMÁNY Takács Gábor: Időjárási jelenségek III. rész BESZÁMOLÓ, TÁJÉKOZTATÓ Beszámoló a Művészetekkel a tehetségekért programról Sáfrányné Molnár Mónika beszámolója KÜLHON, TAPASZTALATOK, BESZÁMOLÓK, ÉRDEKESSÉGEK Gebauer Ferenc: Egy modernizálódó társadalom a posztmodern korban részletek egy tanulmányút tapasztalataiból

4

5 Neveléselmélet oktatáspolitika csillag Ferenc Kongresszus után a változások folyamatában egy konferencia tapasztalatai A Magyar Pedagógiai Társaság és kapcsolódó szervezetek három évvel a VII. Nevelésügyi Konferencia után május án megrendezte a Kongresszus után a változások folyamatában című konferenciát, amelynek a Budapesti Műszaki Egyetem éppen azokban a napokban átadott új Q épülete adott otthont. A beszámolóban megpróbáljuk felvillantani a gondolatokat, amelyeket az előadók közvetítettek a hallgatóságnak. Az írás néhány ponton kissé vázlatszerű, egy-egy esetben pedig szubjektív. A rendezvénnyel kapcsolatos általános benyomások: Az előkészítés maradéktalan volt, honlap, sajtótájékoztató stb. A helyszínválasztás nagyon jó volt. Némileg a várt alatt maradt a résztvevők száma, ma problémát jelent a részvételi díj befizetése a kollégák számára. Az oktatáspolitika nem érzi a szükségességét a folyamatos konzultációknak. (Ki is képviselje a tárcát?) Az időbeli tervezés megvalósult; az előadók nem lépték túl a megadott időkeretet. Jó volt találkozni azokkal a kollégákkal, akikkel csak ebben a körben lehetséges. 50 perces kulturális program is volt. Szakály Ágnes és Gódor Erzsébet cimbalom hangversenyt adott, valamint az óbudai Árpád Gimnázium énekkara is közreműködött Orosz Erzsébet karnagy irányításával. Plenáris ülés (1. nap) Péceli Gábor rektor (BME) Köszöntötte a szakma megjelent tagjait. Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár (NEFMI) néhány gondolata: Felvázolta azt az oktatási koncepciót, amelyet Hoffmann Rózsa neve fémjelez. Jelentős kritikával illette a megelőző időszakot. 2011/1-2 5

6 Szimbólumrendszere érdekes volt. (A kenyérsütés folyamatával kívánta bemutatni a gyermek fejlődését, érését. A kovász a pedagógus, a dagasztóteknő = melence; az iskola. Érezhető az iskolák autonómiájának erős korlátozása. A pedagógusszerep jelentős változásban van; nincs vagy alig van szükség az innovatív szemléletmódra, a végrehajtó attitűdöt várja el a kormányzat. A tankötelezettséget 3 éves korra kívánják kitolni, (arról nem esett szó, hogy ennek a feltételrendszer még nem adott, a befejezésről nem szólt; 15, 16 vagy 17). Az esélyegyenlőség, az esélykompenzáció el sem hangzott. Benedek András az MPT elnökeként tartott előadást: A bevezetőben némi szarkazmussal reagált a helyettes államtitkár szimbólumrendszerére. Konkrét, tárgyszerű volt, a VII. Nevelési Kongresszus Ajánlásaiban foglaltakra hivatkozott, s jelezte, az oktatási kormányzat láthatóan nem figyel a dokumentumban megfogalmazottakra. Néhány kérdés kiemelése elengedhetetlen: a pedagógusok helyzete, a pedagógusképzés ügye, a szakképzés problematikája, az élethosszig történő tanulás lehetőségének biztosítása, stb. (Lásd Ajánlásokban is!) Az előadás kulcsszavai, kulcsfogalmai: innováció, progresszió, a kisiskolák helyzete, lehetőségei, a pedagógusok kompetenciái, élet- és munkakörülményei, a munkába állás lehetőségei, amelyben az iskolának meghatározó szerepe van. Valóban a szakmáról, a kongresszusi ajánlásokban megfogalmazott gondolatokról szólt! Odrobina László főosztályvezető (NGM) gondolatairól: Elsősorban a szakképzéssel foglalkozott. Két bevezetőt is tartott: 1. Egy nagy titkot árult el, a prezentációját nem alakította át a mai napra, nem fogok mást mondani, mint az ezt megelőző 50 előadásban tettem. 2. Benedek András beszédére reagált, tételesen kívánta összeszedni azt, miben nem ért egyet. A szakképzés tarthatatlan helyzetéről szólt. Gondot jelent megítélése szerint, hogy a mai piaci igények nem igazán ismertek, olyan szakmák oktatása (is) folyik, amelyre nincs piacképes kereslet. 6 Budapesti Nevelő

7 A TISZK-rendszer problematikáját emelte ki. Nem lát értéket benne. A szakképzés két útja: a hagyományos szakközépiskola OKJ, szakiskolai képzés (a problémák intézménye). Kinek a problémája? A szakiskolai képzés tele van problémával: csak hiányokkal és devianciával érkeznek a fiatalok, motiválatlanság, a pedagógusok is motiválatlanok, ez egy igazi parkoló-pályás képzés. A szakképzésnek nem kell a neveléssel foglalkoznia. (Szenes György visszatér e problémára a szekcióülések beszámolójában.) Az érettségi rendszer átalakításáról is említést tett: 1. a hagyományos út (klasszikus gimnázium) egyenes út vezet a felsőoktatásba; 2. a szakközépiskolában szerzett érettségi, ez a technikusképzésbe való belépést, ill. a BA képzést készíti elő; 3. a szakiskolások részére a szakma megszerzése és munkába állás után a tervek szerint 2 év alatt megszerezhető forma. Szekeres Pál helyettes államtitkár (NEFMI) néhány gondolata: Az egészséges életmódra nevelésről, a sport személyiségfejlesztő szerepéről és a drog-prevenció fontosságáról szól. Érdekesség: a 9. miniszter, ill. államtitkár mellett dolgozik. Hitelesek a gondolatai. Látható, hogy a szakmai kérdésekben otthon van, s tudja, mire is vállalkozhat a pedagógus, az iskola. A szülőkkel való együttműködés a megvalósíthatóság feltétele. Lászlófy Pál az RMPSZ elnökeként köszöntötte a kongresszust. Kiemelte a jelentőségét annak, hogy meghívást kapott. Nagy pedagógusközösség képviseletében érkezett. Jelentősége van annak, hogy az anyaországi eredmények, értékek eljussanak minden az anyanyelvet használó, oktató pedagógushoz. Idézett: Kallós Zoltántól és Márton Árontól. Plenáris ülés (2. nap) Halász Gábor egyetemi tanár (ELTE PPK) előadása a második napon: Európai tendenciák 2020 horizontján előadás. Mit, miért, hogyan? problémakört dolgozta fel. Mennyire meghatározó az EU-s elvárás, ill. milyen lehetőségei vannak a honi hagyományoknak? Egységesítés és/vagy önálló arculat összevethetőség problematikája. 2011/1-2 7

8 A tanulói esélyek, a pedagógushivatás innovációban való elkötelezettsége komoly hangsúlyt kapott. A távlatosságot vázolta fel az előadó. A nyitó nap szakpolitikusai által felvázolt sokszor merev elképzelésekre volt válasz. A konferencia szekciókban folytatta ülését. Az előkészítő bizottság a következő szakmai csoportokat alakította ki: Szekció Téma Levezető elnökök 1. A gyermek Dászkál Istvánné, Perjési István 2. A pedagógus Falus Iván, Csillag Márta 3. A tanulás Turi Katalin, Vass Vilmos 4. Eredményesség Nahalka István, Setényi János 5. Partnerség Kovács István Vilmos, Varga Márta 6. A munka világa Szenes György, Sárik Zoltán Néhány szekció munkájáról beszámolókat gyűjtöttünk be. (A szerzőknek ebben a formában fejezzük ki köszönetünket az elkészített anyagokért. Szerk.) 1. szekció: A gyermek (A beszámolót készítette: Faust Dezsőné Brunszvik Teréz-díjas óvónő) A szekció munkájában zömmel óvodapedagógusok, óvónőképzős tanárok, kis számban tanárok, oktatásszervezők vettek részt. Az előadók a rövid előadásokban elemezték a gyermek helyzetét és a nevelés kérdéseit, a családban, a nevelési intézményekben, a társadalomban. A hozzászólók megerősítették a felvetett gyermek- és nevelésközpontú gondolatokat. Az előadások az Óvodai nevelés, a Fejlődési akadályok és azok kezelése, az Intézmény és az intézményen kívüli világ témák köré csoportosultak. Hangsúlyok a teljesség igénye nélkül a gyermek harmonikus fejlesztése érdekében: A kisgyermekkori nevelés (0-7 éves korig) területén megjelenő intézményrendszer összehangolása, a sajátos arculat, önállóság megőrzése mellett. Az óvodáskorú gyermek maradjon óvodás, az Óvodai nevelés Országos Alapprogramja szellemében. Fontos, a gyermek zavartalan iskolakezdéséhez, az óvoda-iskola közötti átmenet közös értelmezése, a rugalmas iskolakezdés gyakorlatának megtartása. Növekszik a család és a nevelési intézmények együttműködésének szerepe. Szükséges, a pozitív óvodai gyakorlatok mintájára, az együttműködés iskolai formáinak erősítése. 8 Budapesti Nevelő

9 Esélyteremtés: nemcsak a családok bevonásával, hanem: az érintett szakmák közötti együttműködéssel! A szegregáció és az integráció rugalmas, méltányos kezelése. Az óvodába járás kötelezővé tétele 3 éves kortól nem megoldás. A differenciált bánásmódra ( átlag gyerek, SNI, HHH, tehetséges gyerek) minden gyermeknek szüksége van. Fontos, a pedagógus módszertani, mentálhigiénés segítése. Szükséges a nevelés minőségét segítő, megőrző, független értékelési rendszer kialakítása. A népi kultúra magyarságtudatot erősítő átörökítése, minden pedagógus íratlan kötelessége. Az oktatási intézményekből, szakképzési intézményekből lemorzsolódott fiatalok többségi oktatásba való visszavezetésére a Dobbantó program gyakorlói követendő mintát mutatnak. A programban dolgozó intézmények tapasztalatai igazolják, a tankötelezettségi korhatár megtartásának szükségességét. Továbbra is fontos az életviteli kompetenciák fejlesztése a mindenkori nevelési folyamatban. (Javasolt: a könyvtárhasználat / élethosszig tartó tanulás /, a családtervezés / család szerepe / ismereteinek beiktatása.) A szekcióban természetesen mi is érintettük a pedagógusképzés megújulásának a szükségességét. A hallgatók felkészítésénél, a mai kihívásoknak megfelelő pedagógiai, módszertani, gyakorlati ismeretek átadására van szükség. A külföldi kitekintés gyakorlati példái igazolják, hogy ebben a globális világban, minden országban folyik az útkeresés a jövő nemzedékének nevelése érdekében. 3. szekció: A tanulás (A beszámolót készítette: Vass Vilmos egyetemi docens) Állásfoglalás-tervezet A szakma felelőssége az ajánlások megfogalmazása, a döntéshozóké pedig az, hogy felhasználják-e ezeket. Változatlanul kiemelten fontosnak tartjuk megtalálni és kialakítani a tanulásra való motiváció felkeltésének és fenntartásának útjait, módjait a társadalom tagjainak egész életére vonatkozóan. A tanulási motivációt globális értelemben az életstratégia kialakításának előfeltételeként tartjuk számon. Az életstratégia az életminőség javításának és a változások kezelésének képessége. Ennek megfelelően nem csak a formális, hanem az informális tanulás felhasználására és elismerésére, valamint a Tanulás 2.0 újszerű tanulási környezetének alkalmazására és támogatására van szükség. Halaszthatatlan feladat a tanulási motivációt támogató szűkebb és tágabb rendszerek értelmezése, funkcióinak meghatározása, az egyes elemek szisztematikus fejlesztése, fenntarthatóságuk biztosítása. 2011/1-2 9

10 Szűkebb értelemben a tanulási motiváció szempontjából stratégiai jelentőséget tulajdonítunk az alapozó szakasznak. E szakasz funkciói messze túlmutatnak az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) kialakításán. Alapvető feladat az attitűdformálás, a tanulási képesség és a teljes személyiség fejlesztése. Ehhez nélkülözhetetlen a pedagógusok tanulási és képzési motivációjának fenntartása és támogatása, a szervezeti és a hálózati tanulás erősítése. Összegezve a leírtakat: alapkritérium a tanuláspszichológiai, pedagógiai és fejlődéslélektani sajátosságok figyelembe vétele. Ezeknek és a fejlesztési folyamatnak kell alárendeli a tanulási környezet minden elemét valamint az iskolafokok kialakítását. 4. szekció: Eredményesség (A beszámolót készítette: Südi Ilona pedagógiai szakértő) A szekció előadásai az intézményértékelést és a tanulói teljesítménymérést helyezték a középpontba. Az érintett területek: országos szakmai ellenőrzés, intézményértékelés (Brassói Sándor) az európai és regionális közoktatási teljesítményprofilok (Radó Péter) a magyar közoktatás teljesítményszintjei (Setényi János) intézményértékelés, intézményfejlesztés egy évtizeddel a Comenius 200 Program után (Árendás Péter) a Dobbantó program keretében megvalósuló eredményesség, hatékonyság mérése (Barlai Katalin) tanóradiagnózis, pedagógusprofil (Monoriné Pap Sarolta) a hozzáadott pedagógiai értékek (Pongrácz László), végül a professzionális tanulói teljesítménymérés jelentősége (Nahalka István), mely több tévhit megismerésével zárult. 6. szekció: A munka világa (A beszámolót készítette: Sárik Zoltán igazgató) Kongresszus után a változások folyamatában A munka világa szekció keretében a következő kérdésekre kerestük a választ: A gazdaság meg tudja-e fogalmazni elvárásait (szakmai, együttműködési, fejlsztési) a fiatal munkavállalókkal szemben? Az iskola hogyan tud megfelelni a gazdálkodó szervek elvárásainak, illetve képes-e az iskola munkahelyre kész szakembert kibocsátani? Felnőttképzés (beleértve a felnőttképzés funkciózavarait is) és a munka világának a kapcsolata Közoktatás és az iskolarendszerű szakképzés kapcsolata A 6. szekció legfontosabb ajánlásai: 1. A szakképzésben meg kell teremteni az abban résztvevők érdekeinek összhangját. Az iskolarendszerű szakképzés nem vállalkozhat pusztán a munkaerőpiac rövidtávú érdekeinek kiszolgálására, hanem legalább olyan fontos feladata 10 Budapesti Nevelő

11 az életen át tartó tanulásra történő felkészítés. A gazdaság, illetve a munkaerőpiac rövidtávú érdekeire koncentráló szakképzés nélkülözi azt a széles bázisú alapképzés iránti igényt, amely lehetővé teszi a leendő munkavállaló folyamatos alkalmazkodást a gazdaság változó igényeihez. 2. A jövőben is fontosnak tartjuk a szakképzés egységes rendszerként (folyamat, tartalom és kimenet szabályozás) való működtetését. A szakképesítés egy részét nem lehet a rendszertől különválasztottan fejleszteni, mert ez az átlátható és átjárható szakképzés egészére kedvezőtlenül hat. A szekció résztvevői egyetértettek abban, hogy a szakképzés mindkét iskolatípusa a közoktatás szerves része. 3. A szakképzés hatékony működésének elengedhetetlen feltétele a színvonalas személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Ezen feltételek jelenleg az iskolarendszerű szakképzésben inkább adottak, míg a gazdaság szereplői erre még nem készültek fel kellő mértékben. Egyetértünk azzal, hogy a gazdaság szereplői a szakképzés gyakorlati képzésében nagyobb szerepet kapjanak, de ehhez a gazdaság szereplőinek folyamatosan meg kell teremteniük a személyi és tárgyi feltételeket. 4. Kiemelt fontosságú a hátrányos helyzetű fiatalok, az SNI-s tanulók esélyegyenlőségének biztosítása a szakképzésben a munkavállalásra való felkészítés, speciális képzési programok, tartalmak, időkeretek biztosításával a hazai jó gyakorlatok beépítésével, megtartásával, továbbfejlesztésével. A munkaerő-piaci integráció eredményességének érdekében szükségszerű a megfelelő személyi feltételek biztosítása (fejlesztő és gyógypedagógusok, iskolapszichológus és egyéb speciális szakemberek) A második nap délelőttjén zárult a konferencia. A szerkesztőbizottság a szekciók ajánlásait összeállította, amelyet itt teszünk közzé: A Kongresszus után a változások folyamatában konferencia állásfoglalása Három évvel ezelőtt, a hazai nevelésügy jeles napjait idézve ült össze a Duna két partján, a kultúrának és a műszaki tudományoknak, a modernitásnak és a történelmi hagyománynak két fellegvárában, a Művészetek Palotájában és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a pedagógusszakma színes világát megjelenítve a VII. Nevelésügyi Kongresszus. A Kongresszus Ajánlásai tükrözték a nevelésügy körül megjelenő vitákat és nézetkülönbségeket, de megerősítették a Kongresszus konszenzusra szólító mottóját is, mely szerint: Az oktatás közügy. Az Ajánlásokat 2008-ban jó szívvel fogadta a Köztársaság elnöke, alapvetően pozitív választ adtak rá felelős állami tisztségviselők. Visszatekintve megállapítható: a VII. Nevelésügyi Kongresszus a maga eszközeivel hozzájárult a nevelésügy kérdéseinek előtérbe kerüléséhez, az újabb nemzedékekért viselt társadalmi felelősség növekedéséhez. 2011/1-2 11

12 2011 januárjában a Magyar Pedagógiai Társaság a társadalmi párbeszéd felelevenítését kezdeményezte; követő konferenciát hívott életre. A Kongresszusi mottó visszaigazolását láttuk abban, hogy a felhívásra több szervezet csatlakozott. E körben ki kell emelni a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézetet, a Magyar Szakképzési Társaságot, a Pedagógusok Szakszervezetét, a Tempus Közalapítványt. Örömünkre szolgált, hogy az Országos Köznevelési Tanács elnöke és alelnöke, további tagjai az elsők között regisztráltak a rendezvényre, amelyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a XXI. század felsőoktatását idéző Q épületében hívtak össze a szervezők. Mint egy háromszáz pedagógus vett részt a konferencián: óvónők, tanítók, tanárok, kultúraközvetítők, egyházi személyiségek, kutató-fejlesztő szakemberek, általános művelődési központok munkatársai, diákok, ifjúságsegítők, intézményvezetők, intézményfenntartók, a felsőoktatás oktatói fejtették ki véleményüket. A konferenciát a szakszerűség, a higgadtság és a dialógusért vállalt felelősség jellemezte. A pedagógus-szakma kísérletet tett arra, hogy érdemi párbeszéddel nyújtson támogatást az oktatás, a nevelésügy továbbfejlesztéséért felelős oktatáspolitikai döntéshozóknak. Nem a résztvevőkön múlott, hogy az utóbbiak nyitottsága a párbeszédre korlátozottabb volt a kongresszusi hagyományokat illetően megszokottnál. A Konferencia a széles értelemben vett nevelésügy kérdéseiben előretekintve az EU 2020 stratégiára vállalja a VII. Nevelésügyi Kongresszus ajánlásainak alapvető gondolatait. Az alábbi kérdésekről kiemelten foglalt állást: 1. A kölcsönös információcserére és közös cselekvésre épülő partnerség a nevelésügy minden szintjén nélkülözhetetlen. A tudás létrehozásának, megosztásának és hasznosításának hatékony ösztönzője. A jelentős oktatási kihívások (mint a korai iskolaelhagyás visszaszorítása, az iskola-összevonások méltányos lebonyolítása, a leszakadók esélyteremtő oktatása) csak a partnerségben rejlő erő és a horizontális tanulás eszközeivel válaszolhatók meg. A döntések előtt a partnerség akkor tekinthető érdeminek, ha a megfelelő hatáselemzések elkészülnek, azokat az érintettek időben megismerhetik, és módjuk van álláspontjukat megfogalmazni. 2. A konferencia üdvözölte a kora gyermekkori fejlesztés szándékait. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek számos feltétele van: az intézményi keretek megteremtése; a különböző szinteken dolgozó kisgyermek-nevelők képzésének fejlesztése; tartalmi elemeinek kidolgozása, a pedagógiai innovációhoz és a mindennapi gyakorlathoz igazítása. 3. A gyermekintézmények legyenek alkalmasak a különböző hátrányok csökkentésére. Ezért nem támogatunk semmilyen olyan változást az intézményrendszerben, amelynek következménye a lemaradók számának növekedése, egyes társadalmi csoportok gyermekeinek kihullása az iskolarendszerből. Ezen az alapon ellenezzük az alsó tagozatos buktatási lehetőséget, a tankötelezettség időtartamának csökkentését, a szakképzés kiszakítását a közoktatásból. 12 Budapesti Nevelő

13 4. Kiemelten fontosnak tartjuk a tanulásra ösztönző motiváció felkeltését és fenntartását az ember egész életében. A tanulási motivációra alapvetően úgy tekintünk, mint az életstratégia kialakításának előfeltételére. Ennek megfelelően nem csak a formális, hanem az informális és non-formális tanulás felhasználására, valamint elismerésére is szükség van. A tanulási motiváció szempontjából stratégiai jelentősége van az alapozó szakasznak. E szakasz funkciói messze túlmutatnak az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) kialakításán. Kiemelt feladat az attitűdformálás, a tanulási képesség, egyben a teljes személyiség fejlesztése. 5. A pedagógusok jelenlegi élet- és munkakörülményei drámaiak (megrendült munkahelyi stabilitásuk, bizonytalan bérezésük, a munkahelyi légkör igen sok intézményben megromlott, kiszolgáltatottságuk növekvőben, az autonóm értelmiségi munkavégzés feltételei romlottak). Mindezen tünetek orvoslása halaszthatatlan és hathatós intézkedéseket igényel. 6. Az életpályamodell bevezetésére ennek feltételei biztosítása mellett minél hamarabb sort kell keríteni. Az életpályán történő előrehaladásnak szilárd kritériumokon és megbízható értékelési rendszeren kell alapulnia. 7. A pedagógusképzés rendszerében, szerkezetében lényeges változásokat csak alapos, tényeken alapuló, a közoktatási rendszer igényeit, fejlesztési elképzeléseit figyelembe vevő, majd a szakma egészével lefolytatott társadalmi egyeztetés után szabad végrehajtani. 8. Egységes, egyaránt magas színvonalú elméleti és gyakorlati szaktudományos és mesterségbeli képzésben kell részesíteni valamennyi tanárt, függetlenül attól, hogy milyen iskolatípusban és az ország melyik településén fog majd dolgozni. A sajátos feltételekhez és feladatokhoz kapcsolódó kompetenciákat a helyi viszonyokhoz igazodó továbbképzések keretében kell kialakítani. 9. Bővíteni szükséges az óvodapedagógusok, a tanítók és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézetek pedagógusai számára a mesterszinthez és a doktori fokozathoz eljuttató képzésben való részvétel lehetőségeit. Az óvodapedagógusi, tanítói és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézetek dolgozói hasonlóképpen a középiskolai tanárokhoz a doktori fokozat megszerzése után érhessék el a pedagógusi pályamodell legfelső fokozatát. 10. A pedagógusképzés és a -továbbképzés struktúráit, tartalmait össze kell hangolni. Fejleszteni szükséges a pedagógus-továbbképzési programok felhasználói értékelését, az eredmények visszacsatolásának formáit be kell építeni a szabályozásba. 11. A pedagógus életpályán való előre jutást a pedagógus-továbbképzés változatos formái (tantestületen belüli tudásmegosztás, együttműködés, mentorálás, projektmunkák) segítsék, ugyanakkor a továbbképzési tartalmak és formák igazodjanak a közoktatási intézmény igényeihez. 12. Az oktatási rendszerben a különböző szinteken zajló értékelési folyamatoknak továbbra sincs átfogó stratégiája. Ennek kialakítását a fejlesztés érdekében elengedhetetlennek tartjuk. 2011/1-2 13

14 13. Az intézmények pedagógiai munkájának, valamint a tanulói teljesítményeknek az értékelése a nevelő intézményekben folyó tevékenység eredményességét, hatékonyságát, minőségét és a méltányosságot szolgálja. Egy komplex értékelési rendszer kialakításának fontos motiválója, hogy az oktatáspolitikai döntések minden szinten egyre inkább bizonyítékokon, adatokon alapuljanak, amelyeknek legfontosabb eszköze a neveléstudományi kutatás, amelynek mai támogatottsági szintje rendkívül alacsony. 14. Az iskolán belüli szegregációt pedig elsősorban a differenciálás kultúrájának kiépítésével látjuk kezelhetőnek. Továbbra is támogatjuk az önértékelésen alapuló, fejlesztést szolgáló értékeléseket. Rendszerszinten az iskolaszerkezet újragondolását és az általános iskola megerősítését tartjuk a méltányosság egyik legjobb biztosítékának. Az iskolák közötti teljesítménykülönbségeket értékeléssel és iskolafejlesztéssel javasoljuk mérsékelni. 15. Nélkülözhetetlenek az olyan fejlesztési folyamatok, amelyekben a hétköznapi pedagógiai munka, és ezen belül a fejlesztő értékelés segítésére új módszerek és eszközrendszerek jönnek létre, utóbbiak között fontos szerepet szánva a digitális pedagógia vívmányainak. Szükség van az általános nevelési hatások eredményességének módszertanilag megalapozott értékelésére is. 16. A munka és az oktatás kölcsönhatásában meg kell teremteni az abban résztvevők érdekeinek összhangját. A szakképzés nem vállalkozhat pusztán a munkaerőpiac rövid távú érdekeinek kiszolgálására, hanem legalább olyan fontos feladata az életen át tartó tanulásra történő felkészítés. A gazdaság, illetve a munkaerőpiac rövid távú érdekeire koncentráló szakképzés nélkülözi azt a széles bázisú alapképzés iránti igényt, amely lehetővé teszi a leendő munkavállaló folyamatos alkalmazkodását a gazdaság változó igényeihez. 17. A jövőben is fontosnak tartjuk a szakképzés és a felnőttképzés összekapcsolódó rendszerként (folyamat, tartalom és kimenet szabályozás) való működtetését. A szakképesítések egy részét nem lehet a rendszertől különválasztottan fejleszteni, mert ez az átlátható és átjárható szakképzés egészére kedvezőtlenül hat. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a szakképzés iskolatípusai a közoktatás szerves részei. 18. A szakképzés hatékony működésének elengedhetetlen feltétele a színvonalas személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Egyetértünk azzal, hogy a gazdaság szereplői a szakképzés gyakorlati képzésében nagyobb szerepet kapjanak, s ehhez a gazdaság szereplőinek meg kell teremteniük a megfelelő személyi és tárgyi feltételeket. Ezekben a folyamatokban is nélkülözhetetlen a partnerség kultúrája. Budapest, május Budapesti Nevelő

15 Dr. Wiedemann László Bevezetés Gondolatok az értelmiségi létről A problémakör beláthatatlan. Irreális lenne időtlen érvényű kijelentéseket tenni. Annál inkább lehet a szubjektív eszmefuttatásnak újszerűsége, az objektív ismeretek szubjektív rendezése. Az ilyen megközelítés természetesen korlátokat is jelent és inkább az önvizsgálat arculatát tükrözi. Makacs vágyakozást a helyzetfelismerésre és bepillantást saját örvényeinkbe. Nagy szélsőségek láthatók; istenkereséstől az ateizmusig, másik oldalon az életmódban a praxis differenciált alkalmazása. Klasszikus értelmiségi definíciók A mai értelmiségi lét kezdetei a szofistákig nyúlnak vissza. Kutatók szerint a felvilágosult polgári értelmiség előfutárának tekinthetők, így Protagórasz is, Szókratész kortársa. A szofisták meg voltak győződve a tudás mindenhatóságáról. Szókratész szélesebb dimenzióban lát, szerinte a bölcsesség és tudás a legfontosabb. Itt szétválik a gondolat, Szókratész végül az erényt állította piedesztálra, ami a jó és rossz megkülönböztetése. A lelkiismeret mindig tudja mi a jó és a rossz. Itt kezdődik a tudatnak önmagára való reflexiója és a belső Én válik lényeggé. Szinte új fajta vallási érzület ez. A szofisták szerint az erény tanítható, Szókratész szerint, a jó nem kívülről jön, az a szellem természetében van. Mind a fentiek alapján kialakult az értelmiségnek főként Szókratész ihlette meghatározása. Így a sokarcú értelmiség jellemző vonásai: Az önmagához való hűség, az örök értékek önzetlen szolgálata, az értelemnek és az igazságnak önértékként való kezelése s elhatárolása az eszköz-értékektől. A szókratészi típusú értelmiségit éppen ezért szembeállítják a politikussal, a gyakorlat emberével és azok törekvéseivel. Valójában ez az idealizált értelmiségi meghatározása. Jó elidőzni egy ilyen emberi arckép előtt, mert a Jónak erőit szabadítja fel, habár csak egy hangulat erejéig is; a titánt, a szentet, a hőst, az istenit. Változások, tallózás a jelenben Ma már ez nincs így. Bonyolultsággal és negatívumokkal terhesen szemléljük önmagunkat. De azért az alapvonások megmaradtak, az olthatatlan tudásvágy, a végtelenség igézete és ígérete, a nagy analizáló és szintetizáló kedv. Míg az értelmiségi léttel Le Goff szerint a középkori skolasztika virágzása idején szorosan összefüggött az ismeretek átadásának szenvedélyes vágya, addig a humanizmus korában ez a magatartás és vitázó kedv alábbhagyott, és új elemként arisztokra- 2011/1-2 15

16 tikus vonásokat vett fel, elkülönülve az átlagembertől. Abélard a nagy példa a skolasztika szenvedélyes tanító programjára, a humanista műveltségben az elkülönülés jelentkezik, és ez a vonás megtalálható a mai értelmiségben is, bizonyos fensőbbséges exkluzivitás. Ezzel kapcsolatos egy specifikus következmény, a magánszféra tisztelete, a magánügy apoteózisa, de mondhatni satnya egoizmus. Magánügy isteni dimenzióban nem létezik, csak a perlekedő ember számára, sub specie aeternitatis nem. Az értelmiségre, különösen annak vallástalan alakulatára jellemző a már-már beteges diszkréció a magánügy érinthetetlensége. Talán egoizmusból, talán szorongásból esetleg nihilizmusból származhat. Ez azonban mégsem egészen egyedi vonás, ezt oldani látszik Ortega kiváló könyvében olvasható néhány megállapítás. A huszadik századi modern ember alapvető vonásának tartja a túlzott öntudatot és a különválást, mely végül is megszabja korlátait. Mára tehát ez az elkülönülés nem kifejezetten egy társadalmi rétegnek a sajátja. Ha az értelmiséget társadalmi vonatkozásában, vagy tágítva a kört a nyugati kultúra vonatkozásában nézzük, Hamvas Béla Északi korona című tanulmányában található látványos megfogalmazás ragadhat meg minket, mikor kijelenti, hogy az európai mentalitást két típus jeleníti meg; a lovag és a kalandor. Megdöbbentőek, de túlzóak Hamvas nagy ívű paradoxonai. Hol lehet az igazság az eddig felvázolt értelmiség képben? Biztosan nem tudhatjuk, de azért egy magasabb szempont szerint tovább mehetünk. Keresünk egy rendező elvet, be kell vonni a transzcendens megjelenését, mely rejtetten is aktív elem, nem a félelem szülötte. Erre mindenképpen vissza kell térni. De addig is nézzük az aktuális és fájó részleteket! Ha valamilyen romantikus szenvedély hevít minket, extremitások rabjai lehetünk. Így például felkiáltunk, nincs is valójában értelmiség! A kultúra nagyjai, mint Platón, Szt. Ágoston, Newton, Kant, Mozart, és igen sokan mások nem értelmiségiek, hanem e kategórián messze magasabban állók, a szellem fáklyavivői, nem besorolhatók, ők a transzcendens Üzenet hordozói. Romantikus hevületünk másik oldalán egy realitásból indulunk ki. Az értelmiség fogalma társadalmi csoportot tételez fel. Marx Károlynak igaza lehet, mikor e csoport definíciójában annak a termelési eszközökhöz való viszonyát tartja elsődlegesnek. Mára viszont ez a fogalom feloldódni látszik; a globalizált világban globális függőség jön létre. Az uralkodó nemzetközi csoportokon kívül mindenki függőségbe kerül, nem az értelmiségre jellemző csupán a globális függőség. Innen nézve nincs kitüntetett jegye e társadalmi csoportnak. Színezi továbbá a megítélést az is, hogy manapság meghatározó nagy tettek születnek nemcsak a klasszikus értelemben vett értelmiség soraiból is. Valójában tallózunk e fájó részletek között, de nem lehet elhallgatni. Értelmiség, mint a magas morál hordozója úgy tűnik, nincs is; azonosul egy redukcióval, miszerint az értékek hordozója az anyagi érték. Az életben eszmékre és eszményekre van szükség. Az emberi élet nem értelmezhető ezek nélkül. Sok értelmiségi is elfogadja ezt. Az eszmék nem termelhetők ki kizárólag anyagi értékekből és az anyagi létezésből. Az eszmék egyáltalán nem termelhetők. A technikának és 16 Budapesti Nevelő

17 a tudománynak anyagi vonatkozásokon túli jelentése is van. A társadalom létmódját alakítja, és téveszméket hoz létre, ha csak a technikán és tudományon belül vizsgálódunk azzal az igénnyel, hogy a Lét egészére kapjunk érvényes ismereteket. Ilyen beszűkülés az, mikor önfeledten hangoztatják, hogy technokrata társadalomban élünk és ezáltal megszervezzük az élet biztonságát és az ezzel járó élvezeteket. Több tekintetben az értelmiség Scylla és Charybdis között vergődik; törekvés az egészlátásra, ugyanakkor nem tudja magát átküzdeni a részleteken. De az egészlátás nem is lehetséges. Így az egész fogalma talajtalan. Más rétegek nem is foglalkoznak ilyen problémával, híg beszédnek, szószaporításnak tartják. Az értelmiség általában jósol, sok esetben tautológia és szóvirágok közepette festi meg a jövőt. Az értelmiség forradalmi elem és intellektusa által lát mélyre, és fogalmaz meg predikciókat. Végül a magatartás túlcsordulása által kizárólagossá teszi a logikus gondolkodásra és értelmi belátásra épülő, általa létrehozott értékeket, vagyis az intellektus redukciójába esik, egy nehezen kivédhető csapdába. Nem csak a termelőeszközökhöz való viszonya miatt ahogy, mint kizárólagos okot a marxizmus állítja, hanem az emberi szellem, tovább az Egó és az egoizmus paroxizmusa miatt elidegenedik a társadalomtól, műveltségénél fogva fölötte érzi magát annak. Tehát sértődött, elégedetlen és egy mobilitást sugall, változtatást. Eszközei viszont hiányoznak a végrehajtáshoz, szervezettség és anyagi erőforrások, ugyanakkor a globalizált tőkének teljesen ki van szolgáltatva. Valójában programja sincs, tehát vezetésre szorul, mikor kilép illetékességi köréből. Ezért egzisztenciájának és szellemi fölényének megtartása érdekében mindenképpen csatlakozik. Innen kezdve már nem építő. A marxizmus ezt élesen felismerte. Csatlakozik a hatalomhoz, vagy szektás erőkhöz. Így önmagával is részben ellentmondásba kerül, mivel egyidejűleg az úgynevezett tiszta és szabad, felvilágosult szellem fölényét hangsúlyozza. Legalábbis a humanista reneszánsz idején elődei ilyen attitűddel indultak. Az értelmiség forradalmi elem, mint szó volt róla, ennek egy különös arculata, hogy nagyszabású elméleteket dolgoz ki, melyek ideológiává alacsonyodva önmaga ellen fordulnak és többször magát az értelmiséget pusztítják el. Ugyanakkor nemzetközi is, melyet sokszor a tudomány különösen a természettudomány nemzetközisége inspirál. Ennek persze hasznos oldala is van, többek közt ébren tartja a toleranciát és támogatja a jó értelemben vett liberalizmust. Az értelmiség tragikus társadalmi réteg is bonyolultságánál fogva, hacsak nem vonja be sorsérzésébe a transzcendenst, de nem, mint az aggódást, a léthiányt és a kiszolgáltatottságot ellentételező pótszert, panaceát, vagyis nem hézagpótlóként, hanem a lét tartozékaként. Azt is meg kell állapítani, hogy kritikus elem, szóhasználatában sokszor szarkasztikus és kegyetlen. A szó nála fegyver, akár a XIII. századi skolasztikus elődjeinél. Ha nem elég művelt, ezáltal kirekeszti magát a társadalomból. A jelen értelmiség egy része gyökértelen, nem igazodik az értelmiség kialakulásának klasszikus rendjéhez, melynek részleteit Le Goff oly kiváló ihletettséggel 2011/1-2 17

18 írja le. Így a meglévő intellektuális erő sokszor faragatlan, apodiktikus, már-már fölényes. Ezzel együtt járhat a szegényes elokvencia, a majdnem jelbeszéd, a tömörítés olyan mértéke, mikor szellemi tartalmakat megengedhetetlenül materiális alapokra vezet vissza. Joggal állíthatjuk ide Babits Mihály intelmeit a szó és a gondolat egységéről. Különösen a természettudományban mutatkoznak ezek a nem kívánatos szóbeli tömörítések, melyek mögött az érvényességnek kizárólagos meggyőződése húzódik. Találóan ír erről Jaspers, bár kissé túloz, mikor tudományos babonáról beszél: A tudományos babona eredete a szakembereknek az a tévhite, hogy egy bizonyos szemszögből, a szaktudomány szemszögéből az egész valóság áttekinthető, irányítható. A szakemberek mind úgy élnek, mintha egy helyről az egész mindenség irányítható lenne. Valóban egy-egy szaktudomány alapján nem kaphatunk átfogó világmagyarázatot. Itt ismét arról a káros felfogásról van szó, amit redukciónak nevezünk. Jaspers ezt kritizálja. Ugyanakkor üdvözli a modern fizika eredményeit, amelyik lemond az átfogó világmagyarázat igényéről. De kijelenti, hogy a tudományos világkép valójában mítosz, nem mond többet a világról, mint a mítoszok világképe. De tegyünk disztinkciót. Valójában az egzaktum kritikájáról van szó, mivel ez jelenítené meg a redukciót. Ez így rendben lenne, de más oldalról az egzaktum a rendet jeleníti meg. Erő, szépség és a rend látásától kölcsönzött biztonság ejti rabul azt, aki aktívan foglalkozik a természettudományokkal, ezért belülről lát és nem utánérzés alapján kritizál. Sajnos, a jelentős filozófiai író, mint Hamvas Béla is víziókra és irreális ostorozásra ragadtatja magát, mikor az egzaktum jelenik meg, mint relevans erő. Azt írja többek között (Válasz, 1936 III.évf. 12. szám), hogy a tudomány és a vallás abban megegyeznek, hogy mindkettő a tudat egy magasabb rendje, ezután erősen kritizálja a tudományt, ami főképpen a szcientikus (pusztán adatgyűjtő) tudományra vonatkozik. Pozitívumként említi, hogy a tudomány humanizálja a romboló szükségszerűséget, mint mondja, az anankét humanizálja. Ezután okfejtése ismét irreális kritikába fordul: A tudományos módszer nem egyéb, mint kitűnően bevált és a középszerűség színvonalán rendkívül hatásos logikai meggyőző eljárás; a valóság szempontjából nézve azonban nem egyéb, mint szuverén tévedés. A tévedés módszeres, vagyis pontos és egzakt. Más helyen már-már nevetséges, amit mond: Egzaktság a természettudományos kinyilatkoztatás biblikus pátosza. Jaspers az értelmiség egy másik vonására hívja fel a figyelmet, amit hivatásául is megszab; legyen az értelmiség az elit képviselője. Azt állítja, hogy az ember, mint tömegember és mint átlagember nem demokratizálható, vagyis szerinte nem képes arra, hogy tevékenyen érvényesítse önmagában az állampolgári felelősséget, ezért szükséges egy vezető elit. Szerinte az értelmiség műveltségénél és intellektuális erejénél fogva alkalmas e vezető elit szerepének betöltésére. Ehhez azonban hozzátehetjük, hogy az intellektuális erő messze nem elégséges, de szükséges. Nyitni kellene a metafizika felé. A jelen értelmiség erősen heterogén, mind műveltségét, mind filozófiai beállítottságát illetően. Itt nem arról van szó, hogy egy óvónő és egy egyetemi tanár műveltsége között különbség van, ez természetes, hanem az ekvivalens diplomá- 18 Budapesti Nevelő

19 val rendelkezők között is gyakran tetemes különbség mutatkozik s ugyanúgy filozófiai eszméik között is. Lehet, hogy ennek oka a nagyfokú társadalmi munkamegosztás. Redukciók Megfigyelhetjük az extremitásokat, ezúttal az empíriával kapcsolatos túlzásokat, az empíria és az erre épülő racionális látásmód kizárólagossá tételét. Ez különösen az egzakt tudományokban jelentkezik, és valójában a Rációra igyekeznek visszavezetni a Lét komplexitását. Ez a fajta magas színtű értelmiségi elveti a filozófiát és a transzcendenst, mert mint mondja ott nem tudni miről van szó. Az egzakt tudomány axiomatikájában gondolkodnak és csak ebben, önkényességet, megalapozatlanságot, meseszerűt látnak a filozófiában, jó esetben költészetet, de nem a realitás hordozóját. De emlékezzünk, Platón mondta, hogy a filozófia a gondolat költészete, és ezt nem becsmérlésképpen mondta. De a fent jelzett intellektuális manőver valójában kirekesztés, egyetlen dolognak kizárólagossá tétele. Ebben áll, hogy reduktív és éppen ezért irreális. E magatartásnak lehet egy kísérő hangulata; szorongás és a kozmikus magány. Ez összefügg egy másik érzülettel, a tragédia élményével, pogány tragédia. Magas szinten fogalmazza meg ezt a Stoa, a Csarnok filozófiája, élén Senecaval, Epiktetosszal és a filozófus császárral, Marcus Aureliusszal. Nem is annyira az ateizmuson van a hangsúly, hanem a végső megsemmisülés büszke és bátor elfogadásán, együtt egy nem embertelen morál kíséretében. A reduktív tudomány valóban ezt revelálhatja. Csodálatos az a szellemi erő, ahogy Nietzsche felfesti a tragikus érzületet, a pogány tragédiát a görög mitológia általa adott újszerű elemzésével A tragédia születése c. művében (1871). Szinte mindannyian érezzük, hogy részlélekként bennünk lüktet a pogányság. Amíg a görögségben addig a filológusok a derűt látták, Nietzsche a tragédiát és a szenvedés iránti fogékonyságot. Röviden vázolhatjuk Nietzsche álláspontját, mint ugyancsak egy reduktív elképzelést. Szerinte a görög szellem a dolgok dionysosi felfogásából eredt, amely a természet hatalmas erőinek és az egész lét gyötrelmeinek átérzésén alapul. Ez az érzés mámorba, misztikus zenei hangulatba, de másfelől keserűségbe, individuális lázongásba fullasztja az embert, mert mindenütt csak a borzasztót és a saját tehetetlenségét látja. Ebből az állapotból az ember az apollói világhoz menekül, amely a mértéktelenséget tiszta, derült, de szigorú formákkal, fenséges nyugalommal helyettesíti. Dionysos és Apolló; az általuk adott tragikus feszültség a görög élet alapja. A dionysosi természeti erő áttör a görög szellem apollói természetén. E tragédiának egyik művészi megnyilatkozását Sophokles tragédiái mutatják. Nietzsche felfogásának gerince valójában az emberi élet kettős oldala, melynek az emberiség történetében mély gyökere van. 2011/1-2 19

20 Egy lehetséges rendező-elv A pozitivizmus kétségtelenül zsákutca. Ezt a marxizmus is és a vallások is kinyilvánítják. De mit mond erről a tudomány, különösen a természettudomány? Egyrészt jelenleg is pozitivista, a fizikában Mach nézeteit vallják, másrészt túljutott ezen. A pozitivizmus bírálatát a fizikában Max Planck ( ) a Nobel-díjas fizikus fejtette ki, a kvantummechanika úttörője. E közben egy fordulattal a metafizikát ismét jogosulttá tette a fizikában. Így a metafizikát is a gondolkodás és a lét tartozékának tekinthetjük. Planck posztulálja az embertől független objektív külvilágot és ezen keresztül ad értelmet a tudományos tevékenységnek. Itt tehát egy elfogadásról, hitről van szó, mely létezésünknek stabilitást ad. Hasonló ez ahhoz, ahogy Spengler kifejezi ezt az elhatározó érzést: Der Glaube ist eine innere Gewissheit; a hit belső bizonyosság. Planck okfejtése röviden így hangzik: A következetesen keresztülvitt pozitivizmus tagadja az objektív, azaz a kutató egyéniségétől független fizika fogalmát és szükségszerűségét. Kénytelen ezt tenni, mivel elvileg nem ismer el más valóságot, mint az egyes fizikusok élményeit. Egy tudomány, amely maga elvben lemond az objektivitás követelményéről, kimondja magáról az ítéletet. A tudományt meg kell szabadítani olyan véletlenektől, amelyek az egyes emberekkel kapcsolatban bekerülhetnek. Ez elvileg metafizikai lépés útján történik meg. Ez pedig egy hipotézis, amely szerint nem maguk az élményeink alkotják a világot; ezek csupán hírnökei egy másik világnak, amely mögöttük áll, és tőlünk független, más szóval létezik reális külvilág. Ezt a gondolatot tovább viendő új elemként felismerjük a metafizika által közvetített Transzcendenst. Ez jelenti az új rendező elvet. Az értelmiség arculatának a transzcendens is meghatározó vonása. A fizikában, e tudomány művelése által átélhetjük a transzcendens konkretizálását, így lehet ez minden egzakt tudományban. Általánosságban, életünkben is realizálni kell a transzcendenst, a személyiség részévé tenni. Ez további kívánalmakat jelent. Sokszor a mítosz realizálja, a mítoszok, akár pogány mítosz, akár ősi vallások, akár keresztény mítosz. Ebben a kontextusban a természettudományok, a fizika apokaliptikus képei és a felfestett genezis valójában teremtésmítoszok. Manapság az egzakt tudomány sok ember számára racionalista mítosz és itt a baj, mert a transzcendens helyett a mítosz kap hangsúlyt, ugyanakkor igen kényes disztinkciót kell tenni. A keresztény és a zsidó vallás tudta ezt megtenni az Istennel való párbeszéd emelkedettségében. Tehát a kereszténységet és a zsidó vallást éppen a párbeszéd okán nem lehet mítosznak tekinteni, ki kell emelni a pogány mítoszok világából. Érdekes, hogy a keresztény mítosz, mert ez is létezik, sok rokonságot mutat ősi vallásokkal, vagyis a vallási ősképekhez tartozik. Így Egyiptomban Izisz és Ozirisz története, isten emberré válása, halála, majd feltámadása. Ilyen a jó és a rossz alternatívája is, Zarathustra üzenete, az iráni vallási szintézisek. Eliade emeli ki, hogy a körkörös Idő helyébe lépő egyenes vonalú Idő-felfogás ismerős volt már a zsidók számára, számos egyéb vallási eszmét azonban Iránban fedeztek fel, értékeltek át vagy foglaltak rendszerbe. Csupán a 20 Budapesti Nevelő

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Nézz szembe a valósággal! Elérhető célok A köznevelési rendszer Erőforrásai

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A pedagógusok szakmai munkájának támogatása Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12 projekt Főbb témák, csomópontok Milyen fejlesztések történnek a TÁMOP 3.1.5

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG Pedagógiai szakmai szolgáltatások Nkt. 19. (2) (a g) A nevelési-oktatási intézmények és a pedagógusok munkáját a köznevelési törvényben nevesített

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében Kihívások és lehetőségek az új típusú szakértői és szaktanácsadói feladatokban RPI, Budapest 2013. október 25. Tartalom A szaktanácsadással kapcsolatos

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Mindenki iskolája Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az esélyteremtés eszközei a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósításában

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

Módszertani kihívások a pedagógusképzésben

Módszertani kihívások a pedagógusképzésben A felsőoktatás-módszertan professzionalizációja Nemzetközi konferencia Budapest, 2013. június 7. Módszertani kihívások a pedagógusképzésben Dr. Einhorn Ágnes Miskolci Egyetem Tanárképző Intézet einhorn.agnes@gmail.com

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga!

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Az alábbi kérdőívben állításokat fogalmaztunk meg a pedagógusok, oktatók elégedettségére vonatkozóan. Örömünkre szolgálna, ha észrevételeivel, javaslataival

Részletesebben

MELLearN Konferencia Szegeden

MELLearN Konferencia Szegeden 9 9, 8$0 :, ()*(, %# ; A TARTALOMBÓL: Ünnep eltt 1 MELLearN Konferencia Szegeden 1 Új kihívások a felnttképzésben 2 MELLearN szimpózium az ONK-n 4 Rövid hírek 5 A MELLearN Egyesület vezetsége és munkatársai,

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

2007. december 18. Pécs

2007. december 18. Pécs 2007. december 18. Pécs Az LLL program és a Grundtvig lehetőségei Horváth Katalin Tempus Közalapítvány Múlt és jövő Erasmus 1987- LEONARDO DA VINCI 1995-1999, 2000-2006 SOCRATES2007-2013 1996-2000; 2000-2006

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B)

A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B) A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B) Szitó Imre fejlesztéskoordinátor, főmunkatárs EDUCATIO nkft A szakmai protokoll definíciója olyan eljárásokról

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

Budapest, 2013. október 25.

Budapest, 2013. október 25. Budapest, 2013. október 25. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI Az előadás tematikája A pedagógus portfólió, munkaportfólió Elkészítése elkerülhetetlen A minősítésben betöltött szerepe Hogyan készítsük

Részletesebben

Esélyteremtés szakképzéssel az elmúlt évek integrációs programjai a gyakorlatban

Esélyteremtés szakképzéssel az elmúlt évek integrációs programjai a gyakorlatban Esélyteremtés szakképzéssel az elmúlt évek integrációs programjai a gyakorlatban Kovács Katalin szakképzési szakértő Trambulin záró konferencia 2012. október 24., Debrecen 1 Promotion of Social Inclusion

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23.

Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23. Intézményértékelés, de miért? Mitől jó, milyen a jó iskola? A mi iskolánk jó iskola? Hogyan,

Részletesebben

Óvodai kutatás-fejlesztés az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-ben

Óvodai kutatás-fejlesztés az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-ben Óvodai kutatás-fejlesztés az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-ben Módszertani kultúrában az óvodapedagógia ma verhetetlen Magyarországon. (Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet

Részletesebben

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák Változás és állandóság Pályázat szakmai igazgató helyettesi megbízás elnyerésére Feltételek: Legalább 10 év szakmai gyakorlat Széleskörű elméleti tájékozottság az óvodapedagógiában Tájékozottság a köznevelési

Részletesebben

A projekt szakmai megvalósítása

A projekt szakmai megvalósítása A projekt szakmai megvalósítása sa Előad adó: : Szabó Istvánn nné szakmai vezető A magyar közoktatási rendszerből az egyes korosztályok közel harmada kerül ki úgy,hogy nem rendelkezik a foglalkoztathatóságukhoz

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Hancock Márta Szombathely 2013. 08. 28. Az előadás témái A pedagógiai szakmai szolgáltatások jogszabályi háttere A pedagógiai szakmai szolgáltatások

Részletesebben

Szakmai munkaközösség munkaterve

Szakmai munkaközösség munkaterve Szakmai munkaközösség munkaterve 2011/2012 1. BEVEZETŐ A 2009.-2010-es nevelési évben a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében egy óvodai csoportban kompetencia alapú óvodai programcsomag került bevezetésre,

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ) II. SZAKASZ KIEMELT PROJEKT 4. ÉS 5. ALPROJEKTJEINEK KONFERENCIÁJA

A TÁMOP 3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ) II. SZAKASZ KIEMELT PROJEKT 4. ÉS 5. ALPROJEKTJEINEK KONFERENCIÁJA MEGHÍVÓ EREDMÉNYES NEVELÉS A TÁMOP 3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ) II. SZAKASZ KIEMELT PROJEKT 4. ÉS 5. ALPROJEKTJEINEK KONFERENCIÁJA A konferencia időpontja: 2015.

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Komplex Intézményellenorzési és -értékelési Programja INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS IV-VI. fejezet az ÓVODÁK számára Dátum:... Készítette:...... Az intézmény

Részletesebben

Természettudományos nevelési-oktatási programok

Természettudományos nevelési-oktatási programok Természettudományos nevelési-oktatási programok 2015 Partnerintézmények Fáy András Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Parád Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium, Kincskereső Tagiskola,

Részletesebben

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai Dr. Hengl Melinda Jogász, Pszichológus, Írásszakértő hallgató, Grafológus, Jelnyelvi interkulturális kommunikációs szakértő A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai A tudásgyárak technológiaváltása

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

Részletesebben

Szontagh Pál. Református Pedagógiai Intézet pedagógiai szakértő tanügy-igazgatási szakértő igazgató SZAKMAI TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA

Szontagh Pál. Református Pedagógiai Intézet pedagógiai szakértő tanügy-igazgatási szakértő igazgató SZAKMAI TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA Szontagh Pál Református Pedagógiai Intézet pedagógiai szakértő tanügy-igazgatási szakértő igazgató SZAKMAI TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA Életrajz - végzettség Oklevelek: 1997: ELTE TFK magyar-történelem 2000:

Részletesebben

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A KÖZNEVELÉSBEN

ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A KÖZNEVELÉSBEN Köznevelésért Felelős Államtitkárság ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A KÖZNEVELÉSBEN Tanévnyitó országos konferencia Budapest, 2013. augusztus 22. MTI Fotó A magyarságnak igazi ereje mintha abban állna, hogy a legnagyobb

Részletesebben

A pedagógus elhivatottsága a változó közoktatásban

A pedagógus elhivatottsága a változó közoktatásban XV. SOPRONI LOGOPÉDIAI ÉS PEDAGÓGIAI NAPOK A pedagógus elhivatottsága a változó közoktatásban ORSZÁGOS AKKREDITÁLT SZAKMAI KONFERENCIA SOPRON, 2009. március 26-27-28. Tervezett program Fogjuk a kezed!

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 EGYMI EGYESÜLET Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 Szeretettel köszöntjük a szakmai nap résztvevıit! 2012. Május 21 1 Az Országos EGYMI Egyesület

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 1204/2007. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 Összeállította:

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Belvárosi Tanoda Alapítvány http://www.youthopportunity.eu/kim/index.htm Fiatalok Tematikus Hálózat (Támogatta: az EQUAL) 2009. május

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

A nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdések és jogszabályváltozások

A nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdések és jogszabályváltozások A nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdések és jogszabályváltozások Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelési rendszer Erőforrásai Szabályozása Finanszírozása

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

JÁTSSZUNK SZAKMÁT! Avagy innovatív lehetőségek a pályaorientációban Kollégium általános iskolák szakiskola közötti együttműködés

JÁTSSZUNK SZAKMÁT! Avagy innovatív lehetőségek a pályaorientációban Kollégium általános iskolák szakiskola közötti együttműködés JÁTSSZUNK SZAKMÁT! Avagy innovatív lehetőségek a pályaorientációban Kollégium általános iskolák szakiskola közötti együttműködés Jó gyakorlatok - Műhelykonferencia 2015. augusztus 26. Csernyánszky Erzsébet

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám :

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : Bevezetés a filozófiába helyi tanterve 1 12. évfolyam Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : 32 óra fél óra Célok és feladatok: A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

A tanárok és a pályaorientáció Életút-támogató pályaorientációra való felkészítés a tanárképzésben Az MPT Pályaorientációs Szakosztályának konferenciája Budapest, 2015. október 27. Dr. Borbély-Pecze Tibor

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu

Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu Hálát adok a Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak, aki megerősített engem, mert megbízhatónak tartott, amikor szolgálatra rendelt. 1Tim 1,12 Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben