SZAKMAI TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZ

Átírás

1 SZAKMAI TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZ Sajókazán születtem december 30-án. Miskolcon a Villamosenergiaipari Technikumban érettségiztem jeles eredménnyel 1967-ben. Automatizálási mérnöki diplomámat 1972-ben szereztem a Nehézipari Műszaki Egyetem Automatizálási Karán. Katonai szolgálat után műszaki tanárként dolgoztam Leninvárosban a Gimnázium és Szakközépiskolában, majd Kazincbarcikán tanítottam a 105. sz. Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolában. Mérnöktanári képesítést a BME Gépészmérnöki Karán szereztem 1977-ben. Három, majd öt megye villamosipari és irányítástechnikai műszerész szakmáinak a szakfelügyelője voltam között. A 112 sz. Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolában között, a 105. SZKI ban között voltam műszaki igazgató helyettes. Sopronban óta dolgoztam az egyetemen. A Szakmai Tanárképző Intézetben egyetemi docensként végeztem oktatói és kutatói munkámat július 1-től megbízást kaptam a Szakképzési, Felnőttoktatási Módszertani Központ Igazgatói teendőinek ellátására. Az ELTE-n kaptam nevelésszociológusi diplomát 1984-ben. Egyetemi Doktori címet a JATE BTK-n szereztem 1983-ban pedagógiából. Értekezésem témája a szakmai nevelés új típusú tantárgyrendszere volt. Középiskolai mérnöktanári tevékenységem idején a 70-es évek végén kapcsolódtam be a szakképzés tudományos kutatásába az NSZI jogelőd intézményében a szakmai továbbképzések korszerűsítési feladataiba, valamint az MTA Pedagógiai Bizottsága és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája közös szaktanterem hatékonyságát vizsgáló team munkájába. A neveléstudomány kandidátusa címet 1991-ben kaptam. Ebben az évben neveztek ki egyetemi docensnek és tanszékvezetőnek is. Értekezésem témája a hazai műszaki pedagógia oktatáselméleti kérdései voltak. A rendszerváltás utáni szakképzési fejlesztésekbe az OKJ kialakítása révén kapcsolódtam be, mint az OPI(NSZI) és a MÜM tudományos tanácsadója. Alapító tagja vagyok a Magyar Szakképzési Társaságnak 1989 óta. Részt vettem a szakképzési törvény formálásában, az OKJ szerkezeti kialakításában. Kidolgoztam a szakmastruktúra fejlesztésének elvi alapjait, részt vettem két szakmacsoport jegyzékeinek operatív kialakításában (faipar, környezetvédelem). A kandidátusi cím megszerzése utáni kutatási tevékenységem egyik fő területe maradt a szakmaszerkezet nemzetközi összehasonlítása, a szakképzés szervezeti és tartalmi struktúráinak a vizsgálata. Ausztriai, németországi, hollandiai, angliai, szlovákiai tanulmányútjaim során is ezeket kutattam. A Világbanki modell szerinti szakképzési és szakmai tanárképzési program központi és helyi curriculumainak a fejlesztésében vettem részt között. Az Erdészeti és Faipari Egyetemen megalakítottuk a Tanárképző Intézetet, kidolgoztam a mérnöktanár szak indítási

2 kérvényét és dokumentumait, megszerveztem a képzés elindítását 1992-ben. A Világbanki Program tantervei alapján kidolgoztam a Környezeti mérnöktanár szak tantervét, kifejlesztettem a Multimédia és Környezet-módszertani Laboratóriumot a pályázaton nyert oktatástechnológiai, IKT, és környezeti mérőműszerek pedagógiai rendszerbe állításával. Az egyetemen kiteljesedő mérnöktanár és műszaki szakoktató szakok képzéséhez megírtam az Oktatástan, a Környezet, társadalom, szakképzés, a Műszaki Oktatástan, az Oktatásmenedzsment c. tankönyveket, amelyekbe beépítettem a szakmastruktúra kutatásával, a környezeti nevelés társadalmi kérdéseivel foglalkozó empirikus kutatásaim eredményeit. A PHARE támogatásával részt vettem Hollandiában a környezeti szakképzést tanulmányozó csoport munkájában. A nemzetközi tudományos életben 1992 óta veszek részt intenzívebben, mint az IGIP 1 és az ISA 2 tagja. Az IGIP évenkénti konferenciáin rendszeresen tartok előadást. A jubileumi IGIP Konferncián szekciót vezettem 1996-ban Budapesten. A Szakképzési szekció vezetője és előadója is voltam a VI. Nevelésügyi Kongresszuson 1992-ben. Részt vettem Alprojekt vezetőként a Svájci- Magyar Tantervzöldesítési programban, amelyet a Svájci Környezettudományi Akadémia, valamint az NSZI és a Környezetgazdálkodási Intézet szervezett. Az OTKA T sz. kutatás keretében a Környezetvédelmi szakemberképzés társadalmi hátterét vizsgáltam. Zárójelentésünket Körszaki címmel 2000-ben adtuk ki óta intenzív kapcsolatot tartok a Hamburgi Egyetem Institut für Berufs,-und Wirtschaftspädagogik-al. Oktatócsere keretében tanulmányoztam a német szakképzési rendszert, a szakmastruktúrákat, valamint a tananyagfejlesztés szerkezeti és módszertani megvalósulását. Részt vettem egy DAAD Ösztöndíj keretében Hamburgban a Nemzetközi Szakképzés- pedagógiai Kutató Szeminárium munkájában, ahol a tananyag modulokba való rendezésével, annak modelljeivel (MES, MEQ, MEC) 3 foglalkoztak. Itt ismertettem 2001-ben a Vertikális modularizáció elvét, amelynek lényege, hogy a képzés tartalmi tananyagát, programját úgy rendezik modulokba, hogy az több kvalifikációs szintet is átfog. Egyhónapos hamburgi tartózkodásom alatt vezettem szemináriumot német mérnöktanár hallgatóknak között a magyar kutató-fejlesztő csoport vezető-tudományos szakértője voltam egy LEONARDO Projektben, amelyben egy távoktatási modul rendszerű tananyagot dolgoztak ki a vállalkozó erdész szakma képzéséhez svéd és skót partnerekkel az ASZI koordinálásában. 1 IGIP =International Gesellschaft für Ingenieurpädagogik 2 ISA= International Sociological Association( Environmental Groups) 3 MES=Modules of Employable Skills, MEC= Modules of Employable Competences, MEQ= Modules of Employable Qualification

3 A vertikális tananyag modularizáció elvének elméleti és praxisbeli eredményei alapján kértek fel az InWent és az ILO ROAS 4 egy- egy tanulmány elkészítésére, amelyet beépítettek egy modulrendszerű foglalkozás orientált tréning (MTP 5 ) anyagába és felhasználtak Ukrajnában, Bulgáriában, Romániában, Macedoniában, s egy Sopronban 2005-ben szervezett iraki tanár továbbképzésben. Ezekről előadást is tartottam a Hamburgi Egyetemen az Internationale Forschungsseminar für Berufsbildung on és a fent jelzett országok Projektnyitásain. A Szakképzés pedagógiai kísérletben vizsgáltam a faipari szakmunkás, technikus és mérnök jelöltek szakmai szerepre való felkészülésük dinamikáját, szakmai kommunikációjukat egy közös feladat (többfunkciójú íróasztal) elkészítése közben. Ez a kísérlet a vertikális modulrendszer kipróbálása volt, melynek eredményeit beépítettem a Habilitációs munkámba, az iraki tanárok továbbképzési programjába, és előadást tartottam róla Tallinban az IGIP 35. Symposiumán 2006-ban. Az NYME Cziráki J. Faanyag tudomány és technológiák doktori iskolájában habilitáltam 2005-ben. A műszaki területet is érintő habilitációs előadásaimat 6 a Bizottságban résztvevő neveléstudományi doktorok(dsc) értékelték és minősítették. Tudományos pályafutásom meghatározó állomása volt, amikor Veszprémben 1999-ben az MTA VEAB keretében megalakítottam a Környezetpedagógiai Munkabizottságot, amelynek azóta is elnöke vagyok. Alelnöke vagyok az MTA VEAB Neveléstudományi Szakbizottságának 2003-tól. Számos regionális és országos, illetve 2 nemzetközi konferenciát szerveztem a környezetpedagógia(1996) és a modulok és kompetenciák témaköréből(2004). Tankönyvkutatási Beszámoló c. kötetben az OM támogatásával megvalósult A tankönyvek határvizsgálata a környezeti nevelésben c. kutatás eredményeit jelentettem meg 2002-ben. A doktori képzésbe 1997-ben kapcsolódtam be a BME Szakképzés- pedagógia Doktori Iskolájában, melynek jogutód intézményében, az ELTE-n, több alkalommal is felkérték opponensnek, bizottsági tagnak 2005-től. Az NYME két doktori iskolájában 2002-től veszek részt előadóként és témavezetőként. Összesen 8 fő PhD hallgatónak voltam témavezetője, akik közül hárman TDK helyezettek voltak. Eddig két fő doktorált és egy védés előtt áll. Az Oktatásügyi szervezetek kutatása c. tantárgy előadójaként vettem részt a Pannon Egyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolája Pedagógusképzési Alprogramjában 2007 januártól. Az MTA Pedagógiai Bizottsága és az OM támogatásával megvalósuló empirikus kutatási csoport munkáját vezettem, amelynek címe: Alapkészségek és kulcskompetenciák a 4 ILO ROAS= International Labour Organisation Regional Office for Arab States 5 MTP =Modular Training Package 6 Magyar nyelven: Kompetenciák és modulok a faipari szakoktatásban Németül: Berufspädagogische Experimente in der holztechnischen Fachausbildung

4 környezetkultúra fejlesztésében, különös tekintettel a designre volt. Kutatási Záró tanulmányunkat 2005-ben készítettük, melyben összefoglaltuk eredményeinket. A szakmai tanárképzés és a közoktatási vezető szak kompetencia térképét és moduljait is kutattam. A többciklusú felsőoktatásra való áttérés során részt vettem a Nemzeti Bologna Bizottság Pedagógusképzési Albizottsága és a Műszaki, valamint az Agrár mérnöktanári Albizottságok munkájában. Számos javaslatom közül kiemelhető a rendeletben is megjelenő tanárképzési jegyzék közismereti és szakmai tanár szakokra bontása, valamint a tanári kompetenciák. E munkálatok kapcsán vezetésemmel dolgozta ki az NYME Tanárképző Intézete a szakmai pedagógusképzés vertikális rendszerét, amelyben egymásra épül a Gyakorlati oktató FSZ, a Műszaki szakoktató BSc, a Mérnöktanár MA, valamint a Szakképzés pedagógiai PhD képzés. Koncepciónkat megvitatta a Műszaki szakmai pedagógusképző helyek Konferenciája 2006-ben, aminek alapján az OKJ-ba került a Gyakorlati oktató FSZ. A Nemzeti Tankönyvkiadóban jelent meg a Környezetpedagógia c. könyvem 2003-ban. Széchenyi Ösztöndíjat kaptam között. Kutatási céljaim a környezetpedagógia szak tantervi fejlesztésére, a szakmaszerkezet nemzetközi vizsgálatára, a tananyag modulok fejlesztésének szakképzés pedagógiai kísérleti megalapozására vonatkoztak. Két jelentős empirikus kutatást végeztem között. Az egyik A tanári kompetencia rendszere a német nyelvterület pedagógiai irodalma alapján címmel önálló tanulmány füzetben is megjelent A másik témájának címe: Szakképzési rendszerek, struktúrák, kvalifikációk nemzetközi összehasonlítása. Ez az önálló tanulmány kötet része a Nemzetközi összehasonlító elemzés a szakképzési rendszerek állapotáról, működéséről és fejlesztéséről c. NSZI és BME által koordinált projektnek, illetve dokumentumainak. Szakképzés- pedagógia c. könyvemet a Műszaki Kiadó adta ki 2007-ben. Bemutatót szervezett az NSZI és a Magyar Szakképzési Társaság 2007-ben, valamint az MSZT Oktatásszociológiai Szakosztálya 2008-ban. A Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében Tudománnyal a környezeti nevelésért címmel kétnapos konferenciát szerveztünk Sopronban 2007-ben, 2008-ban pedig A környezet reneszánsza a tudományban és a környezeti nevelésben címmel. A MELLearN 7 -ben 2006-tól képviselem az NymE-t. A Szervező Bizottság tagjaként szerveztem az V. Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferenciát, amelyet Sopronban rendezett az NymE 2009 áprilisában. Az NSZFI megbízásából a FEOR, illetve a szakképzés vizsgarendszerének átalakításához készítettem tanulmányokat ben. 7 MELLearN=Felsőoktatási Hálózat az Életen át tartó tanulásért

5 Tizenöt nemzetközi és hazai szervezet 8 tudományos-szakmai közéleti munkájában veszek részt. Megalakítottuk 2009-ben több egyetem és főiskola(nyme, BME, BMF, KE) fiatal kutatóival, PhD hallgatóival a Fiatal kutatók a szakképzésért Hálózat-ot, melynek tudományos és kiadvány szerkesztőségének vezetőjévé választottak. A hallgatók 28 korsóval és 4.4 átlagú véleményezéssel jutalmaztak. Szakmai munkámért Kiváló Munkáért, KVM Miniszteri Jutalom, az NYME Kiváló Oktatója kitüntetést kaptam szeptember 1-től a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Szak,-és Továbbképző Intézetében dolgozom határozatlan idejű egyetemi docensként és megbízott Intézetigazgatóként. A FEEK Tanácsa megválasztott az Andragógia tanár MA szak felelősének, továbbá a Tudományos Bizottság tagjává. Jelentkeztem a PTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskolájába(Oktatás és társadalom), ahol bíztatást kaptam témavezetésre, és oktatásra. Sopron, 2009 december 17. Dr. habil Lükő István 8 IGIP, ISA, EULLearN, Magyar Szakképzési Társaság tagozatai(2), Magyar Szociológiai Társaság, MTA VEAB Szak és Munkabizottságai(3), Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Körlánc, Szakmai Tankönyv Taneszköz Tanács, Tanárképzők Szövetsége 2 szakosztálya,