SZAKDOLGOZAT Balogh Nikoletta 2009

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT Balogh Nikoletta 2009"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Balogh Nikoletta 2009

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi marketing és TQM szak Levelező tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány Nők-a karrier és a család közötti egyensúly Budapest, 2009

3 Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés A kutatás célja Kérdések A kutatás módszere Globális foglalkoztatási tendenciák: A női foglalkoztatottság A férfiak és a nők munkaerő-piaci részvétele közötti különbség A nők szektoronkénti foglalkoztatása Részmunkaidős foglalkoztatás Bérek és fizetések Nők a vezetésben Az üvegplafon- effektus A női vezetők helyzete Empirikus vizsgálatok Kérdőívek kiértékelése Általános adatok A minta jellemzői: Családi állapot szerint: A kívánt gyermekek számának megoszlása szerint: A képzettség A megkérdezettek legmagasabb iskolai végzettsége A megkérdezettek édesanyjának a legmagasabb végzettsége A nők foglalkoztatottsági szerkezete A megkérdezett nők foglalkozás szerkezete Mi az egyensúly? Eredmények: A minta jellemzői-értékelés: Kor szerinti megoszlás: A kívánt gyermekek számának megoszlása: Munka, karrier, család A multinacionális cégek A kérdőív összefoglalása: Interjúk értékelése: Személyes adatok: Képzésük alakulása Munka, karrier Következtetések: Egyensúly Összefoglalás: Bibliográfia: Mellékletek: Kérdőív Interjúkérdések Ábrajegyzék...72

4 1. Bevezetés 1.1 A kutatás célja A legelső kötelességed, hogy megalkosd saját boldogságodat. Csak ha boldog vagy, leszel képes másokat is boldoggá tenni. (L. Feuerbach) A fenti idézet betekintést nyújt a szakdolgozatom témájába. Nagyon sokan keresik, mi az igazi siker titka, milyen recept van arra, hogy elérjük az egyensúlyt, avagy a boldogságot. Arra vállalkozom, hogy ebben a tanulmányban választ adjak ezekre a kérdésekre, majd az utolsó fejezetben egy átfogó képpel össze is foglalom a lényeget. Kutatásom célja, hogy bemutassam, hogy mi is az egyensúly. Főként a nők esetében fogom szemléltetni, hogyan lehetne a munka és a család közötti egyensúlyt elérni. A téma ötletét Dr. Ternovszky Ferenc: Egyensúly című könyve adta. Középpontba a magyarországi, valamint nemzetközi viszonylatban is a nők társadalmi, gazdasági helyzetét állítom. Magyarország lakossága - hasonlóan az EU legtöbb országáéhoz - egyre inkább elidősödik. A várható életkor kitolódik, a születendő gyermekek száma pedig csökken. Ez a folyamat meghatározó hatást gyakorol a munkaerő mennyiségére. A nők és a karrier sokunkat foglalkoztató kérdés. Többek között amiatt, hogy mennyi előnyük és mennyi hátrányuk származik női mivoltukból, amikor munkát vállalnak. Milyen esélyeik vannak férfitársaikkal szemben, főként családdal, gyermekkel maguk mögött? A munkaerő-piac nemi eltéréseivel, az azt befolyásoló tényezőkkel, a nők karrier lehetőségével, a karriertípusok előnyeivel, hátrányaival foglalkozik. A téma feltárásában a szakirodalomra, az előzetes kutatási anyagokra és a primer kutatásaimra támaszkodtam. A vizsgálatok szerint a család rovására kell megfizetniük a karrier árát. Ezt mutatja az a tény, hogy ma minden ötödik fiatal nő inkább nem vállal gyermeket, illetve akik mégis a család mellett döntenek, azok is egyre későbbi időpontra halasztják el a gyermekszülést, hogy így minél előbbre juthassanak a ranglétrán. A következő 4

5 fejezetekben a fent említett kérdéskört részletesen elemezem, majd a primer kutatás segítségével személyes felméréseim eredményét teszem közre. Ez a téma sokrétű és szerteágazó, azonban igyekszem átfogó képet mutatni a magyar nők helyzetéről (olykor nemzetközi viszonylatban is), a munkaerő-piacon való elhelyezkedés szempontjából. A kérdéskör kifejtéséhez a legfrissebb kimutatásokat, illetve gazdasági, statisztikai diagramokat használom fel állításaim alátámasztására. Ahogy a címben is szerepel, témám a nők, a karrier és a család közötti egyensúly. Ez a tanulmány azonban nemcsak a nőkről és nőknek szól, mivel az aktuális demográfiai, illetve gazdasági kérdések keretében ugyanúgy a férfiakra is kiterjed az írásom, ezen kívül mindenki törekszik az egyensúly elérésére, ami már szoros párhuzamban áll a boldogság fogalmával. Mielőtt feltennénk magunkban azt a kérdést, hogy miért a nőket állítom a középpontba, miért nem a férfiakat - ez egy feminista tanulmány lenne? le szeretném szögezni, hogy azért ők állnak a középpontban, mert az ő munkájuk után elindul a második műszak terhe is: a család - illetve a háztartás vezetése. Ezen kívül érdekesnek tartom a nők multifunkcionalitását, hogy egyszerre milyen sok dologgal tudnak foglalkozni. Szerepet kapott több olyan tényező is, melyeket majd a következő fejezetekben fejtek ki Kérdések Több kulcsfontosságú kérdésre szeretnék választ adni a primer, illetve a szekunder kutatási részben. Elsőként a vidéki és a fővárosi nők helyzeti különbségére, továbbá arra, hogy nemzetközi viszonylatban milyen a nők lehetősége a munkaerőpiacon. A globális foglalkoztatottságot számos diagrammal fogom elemezni. A legfrissebb adatok alapján meghatározom, hogy a nők hogyan helyezkednek el a munkaerőpiacon. Itt fontos kérdés, hogy miként érvényesül az üvegplafon effektus. Következő kérdéskör: hogyan tudják a nők megvalósítani a karrier és a család közötti egyensúlyt? Ez a rész azonban mindenkét nemre vonatkozik. A kérdőívemben, illetve a mélyinterjúkban ezt kulcsfontosságú helyen szerepeltettem. A kérdésfeltevésnél nem adtam meg szigorú keretet, hiszen mindenki más és azt szerettem volna elérni, hogy válaszuk az éppen aktuális helyzetüket tükrözze - legyen az a karrier vagy a család. 5

6 Választ keresek arra is, hogy csökken-e a különbség a női és a férfi foglalkoztatottsági arány között, valamint van-e különbség a jövedelmükben? Eltérő lehetőségeik vannak-e a nőknek a férfiakhoz - valamint az európai országokban élőkhöz képest? Hogyan alakul a munkanélküliségi ráta? Hogy tudják megtalálni a harmóniát? Az ILO és az OECD adatai alapján diagramok segítségével mutatom be az aktuális helyzetet. Érdekelt, hogy a különbség csökkentésére milyen felzárkóztató programok, előírások és tevékenységek alakultak ki. Nemzetközi viszonylatban írok erről a kérdésről, hogy kiderítsem, hasonló értékek uralkodnak-e a különböző országokban. Ugyanolyan természetes-e a fejlődő országokban, hogy karriert és a családot is kialakítanak a nők. Törekszenek-e egyáltalán arra, hogy menedzserek legyenek. A karrier és a család sikeres összeegyeztetése sok lemondással járhat, hiszen a nőknek nem olyan töretlen a pályájuk, mint a másik nemé. Ehhez hozzájárul még az is, hogy az az országoknak és a cégeknek más a gazdasági fejlettsége illetve a támogatása a gyermekes anyák-családok esetében. Ha megoldható lenne a megfelelő életminőség biztosítása a lakosok számára, akkor törekednének arra is, hogy támogassák a családanyákat, hogy még több részmunkaidős vagy távmunkát biztosítsanak a számukra. Összegezve a következő kérdésekre keresek választ: Milyen a nők lehetősége a munkaerő-piacon? Csökken-e a különbség a női és a férfi foglalkoztatottság között? Eltérő lehetőségeik vannak-e a nőknek a férfiakhoz - valamint az európai országokban élőkhöz képest? Milyen a vidéki és a fővárosi nők helyzete a munkaerő-piacon való elhelyezkedés szempontjából? Nagyon sok cégnél nincs lehetőség a részidős, illetve a távmunkára a kismamák számára. Mikor alakul ez ki a hazánkban, van-e lehetőség, hogy ez hatékonyan működjön? Hogyan alakul a munkanélküliségi ráta? Mi az egyensúly? 6

7 2. A kutatás módszere Feltevéseim igazolására a következő kutatási módszereket alkalmaztam: irodalomelemzés dokumentumelemzés makrostatisztikai adatok elemzése kérdőíves vizsgálatok mélyinterjú készítése Az elméleti háttér megalapozásához ebben a témában írt könyveket, tanulmányokat, folyóiratokat használtam fel. Többször is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet International Labour Organization (ILO) adataira támaszkodva tudom megindokolni a feltevéseimet. A legfrissebb adatokhoz pedig az Internet segítségével jutottam hozzá. A források segítségével reális képet alkothattam a férfiak és a nők munkaerő-piaci elhelyezkedéséről hazánkban és a nemzetközi viszonylatban. A dolgozat második felében a teljesebb eredmény érdekében pedig az empirikus vizsgálatokat: kérdőív, mélyinterjú módszereit vettem igénybe. A kutatás során a kérdőíves megkérdezést alkalmaztam. A kérdőíveket 60 %-ban személyesen töltettem ki, így biztos lehettem abban, hogy megkapom a választ. A kitöltésben valamennyi korosztály női képviselője készségesen állt rendelkezésemre. Az információgyűjtés helyszíne: főként Tolna megye: Szekszárd kistérsége (50 fő) és Budapest (50 fő). A kérdőívet négy részre lehet tagolni: a személyes adatok, a képzettség, a munkásságkarrier valamint az egyensúly kérdését foglalja magába. A mélyinterjúknál is a kérdőív struktúráját használom fel a témakör még intenzívebb és mélyebb megismeréséhez. Négy olyan nővel készítettem interjút, akik a korosztályukat jól reprezentálják és szemléltetik a kor sajátosságait is. 7

8 3. Globális foglalkoztatási tendenciák: Napjainkban az egyik leglátványosabb jelenség, hogy a nők egyre növekvő számban léptek be a munkaerőpiacra. Ez lehetővé teszi számukra, hogy kihasználják képességeiket és ezáltal gazdasági függetlenséget érjenek el. Az utóbbi tíz évben nemcsak az EU országokban, hanem világ szerte az összes foglalkoztatottak közül a nők aránya kevéssel 50% fölé emelkedett. 1 A következőekben három mutató segítségével: foglalkoztatottság, szektor és fizetés szerint elemzem a nemenkénti munkaerő-piacon való elhelyezkedést. A Victoria folyóirat cikke is hangsúlyozza azt a tényt, hogy a nők gyakrabban találnak munkát a feketegazdaságban, mint a férfiak. Inkább kerülnek a legális és szabályozott kereteken kívülre, ahol csak kevés, vagy semmilyen szociális védelem nincs, vagy juttatásban sem részesülnek, ezért rendkívül kiszolgáltatottak. 3.1 A női foglalkoztatottság A férfi és női dolgozók arányok közelítésének azt is kellene eredményeznie, hogy valódi gazdasági egyenlőség jöjjön létre a nők számára. A következő diagram is azt szemlélteti az 1996-os és 2006-os szerinti adatokkal, hogy milyen a munkaerőpiacon a részvétel országonként, nemekre lebontva. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy nem egységes a nők foglalkoztatási aránya, hiszen nagymértékű különbség figyelhető meg. A fejlett országokban a férfiak 70 %-a, a nőknek pedig kicsivel az 50%/a vesz részt a munkaerőpiacon, Közép- és Észak Európában is ez az elhelyezkedési arány. Észak- Ázsiában ezzel szemben a férfiak 83%-a és a nők 69 %-a foglalkoztatott. Ázsia déli részén a férfiak aránya még mindig 81%, azonban a nőké a csendes-óceáni térségekben már 60 % és Dél-Ázsiában, pedig 37 %. A latin-amerikai és a karib téréségekben a férfiak foglalkoztatottsági aránya kis mértékben csökkent 81-ről 80%-ra, valamint a nőknél 47%-ról 52%-ra növekedett. Afrikában az északi és a déli részeken a férfiak 80%-a, a nőknek itt a 30%-a dolgozik. Afrika középső-szahara részén a nők kétszerese, vagyis a 61 %-a, a férfiaknak pedig a 88%-a vesz részt a munkaerőpiacon. 1 Victoria folyóirat 2004/II oldal alapján 8

9 1. ábra: Munkaerő-piacon való részvétel-nemekre és területekre lebontva (Fejlett országok és az EU, Közép- és Észak Európa, Ázsia, Latin-Amerika, Afrika) Forrás: ILO, Global Employment Trends Model, A következő diagram: a világ, a fejlődő országok, Közép-és Kelet Európa, Észak- Ázsia, Dél-Ázsia, Latin Amerika, Közép és Kelet- Észak Afrika országaiban a nemenkénti munkanélküliségi rátát mutatja be. Megállapíthatjuk, hogy manapság még mindig van különbség a férfi és a női foglalkoztatottság között, főleg Közép és Kelet- Észak Afrikában. Összességében a férfiak 6 %-os a nőknek pedig 7 % a munkanélküliségi rátája. Afrikában figyelhető meg a legnagyobb különbség, hiszen a nők 17 %, a férfiak pedig 10 % a rátája. 2. ábra: A világ és a területenkénti munkanélküliségi rátája nemenként,2006 Forrás: ILO, Global Employment Trends Model,

10 Manapság egyre több nő dolgozik világszerte, azonban a női munkanélküliség folyamatosan emelkedik, miközben az iskolából kimaradók többsége is lány. Eközben nőnek a különbségek a férfi és a női bérek között is, még a tipikus női szakmákban is kevesebbet keresnek a hölgyek. Forrás: Az elmúlt évtizedekben megváltozott a magyar lakosság munkához való viszonya. A társadalomban egyszerre van jelen a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság jelensége. A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességben a fejlett országok nagy többségében a nők körében magasabb, mint a férfiak között ban az Európai Unióban a nők munkanélküliségi rátája átlagosan 11,5 százalék volt, a férfiaké csak 8,7 százalék; ugyanekkor az összes OECD-ország átlagában a nők rátája 7,4, a férfiaké 6,3 (OECD, 1999). Viszonylag kevés országra jellemző a magasabb férfi munkanélküliség; ilyen volt 1998-ban Európában Írország, Svédország és az Egyesült Királyság, az Európán kívüli OECD-országok közül Ausztrália, Kanada és Új-Zéland. Magyarországon a nők munkanélküliségi rátája a tömeges munkanélküliség megjelenése óta folyamatosan alacsonyabb, mint a férfiaké. 2 A legfrissebb (OECD -2009) adatai szerint a nők munkanélküliségi rátája 7,6 %, a férfiaké pedig 7,1 %. A világ szinte mindegyik régiójára igaz, hogy az összes munkaerő arányát tekintve több nő, mint férfi esetén lehet tapasztalni azt, hogy bár keres munkát, mégsem képes elhelyezkedni. Az álláskeresés nehézségei még szembeszökőbbek a 40 feletti nők esetén. Ha valaki nő és ráadásul idős, az dupla diszkriminációforrást jelent. A legnagyobb nehézséggel néznek szembe, ha munkába akarnak állni, vagy megőrizni állásukat a gazdasági recesszió idején. A világon mindenhol mindkét nem esetében magasabbak a 40 év feletti korosztály munkanélküliségi rátái. 3 2 Nagy Gyula : A nők munkaerő-piaci helyzete Magyarországon, A nők és a férfiak esélyegyenlősége 23.old. 3 Forrás: Global Employment Trends Model,

11 3.ábra: A női foglalkoztatottsági ráta éves növekedése % 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00-0,50-1,00 A női foglalkoztatottsági ráta éves növekedése Országok Törökország Lengyelország Csehország Szlovákia Svédország USA Magyarország Japán Dánia Svájc Egyesült Királyság Brazilia OECD összes Norvégia Ausztria Korea Izland Oroszország Németország Franciaország Portugalia Finnország Kanada Új Zéland Ausztrália EU15 összes Mexikó Belgium Luxembourg Hollandia Olaszország Görögország Irország Spanyolország 4 forrás: -OECD Factbook 2008: Economic, Environmental and Social Statistics - ISBN OECD 2008 A családi kötelezettségek még mindig legnagyobb részt a nőkre hárulnak. Amikor a gyermeknevelési tevékenységeket összhangba kell hozni a munka által támasztott követelményekkel, a nőktől elvárják, hogy megoldást találjanak ennek a két szerepnek az összehangolására. Ez a szerep-összeférhetetlenség különbözőképpen jelentkezik az alkalmazottak és a vállalkozók számára. Az ábra is azt mutatja, hogy a nők 75 %-a alkalmazotti pozícióban van és csak a 25 %-a vezető beosztásban. Itt helyet kap már az a nézet, hogy általában a kevésbé felelősségteljes pozíciókban találhatjuk meg a nőket és a menedzsment csak egy kis részében képviselteti/ képviseltetheti magát. 4 Forrás: 11

12 4. ábra: Foglalkoztatottsági ábra Forrás: Global Employment Trends, 2008-as adatai alapján Foglalkoztatottsági ráta % alkalmazott vállalkozó férfi nő összes Sajnos, sok fejlődő gazdaságnak nincs hiteles adata a foglalkoztatási státuszok nemenkénti megoszlásáról. Ahol vannak rendelkezésre álló adatok, azok arra utalnak, hogy a világ legszegényebb régióiban a teljes foglalkoztatást tekintve a nők részvétele a családi gazdaságokban sokkal magasabb, mint a férfiaké, és hogy sokkal kevesebb a bérből és fizetésből élő nők száma, mint a férfiaké. Főként a gazdasági krízishelyzetek és recessziók idején a nők az elsők, akik elhagyják a fizetett munkákat. Azután pedig rákényszerülnek, hogy vállalkozóként vagy nem fizetett családi gazdálkodóként belépjenek a feketegazdaságba. 5 Arra a nagyon fontos tényezőre szeretném felhívni még a figyelmet, miszerint nagy számú nőt találunk a világ dolgozó szegényei között, ezt a Global Employment Trend Model, vagyis a Globális foglalkoztatottsági model jelentése is alátámasztja. Ezek az emberek dolgoznak ugyan, de nem keresnek eleget ahhoz, hogy magukat és családjukat a napi 1 dolláros szegénységi minimum felett tartsák. A világ kb. 550 millió dolgozó szegénye között 2004-ben 330 millió nő található - ez 60%-os arányt jelent. Ha a 330 millió női szegény dolgozó számát hozzáadjuk a 77, 8 millió 5 Victoria, 2004-II. Szám 16.oldal alapján 12

13 munkanélkülihez, akkor azt az eredményt kapjuk, hogy legalább 400 millió megfelelő munkahelyre lenne szükség ahhoz, hogy munkahely iránti igényüket ki lehessen elégíteni. 6 Az Európai Unióban így Magyarországon is a nőknek körülbelül ötven százaléka vállal munkát, míg a férfiak körében ugyanez az arány hatvanöt százalék körül mozog. Ebben a tekintetben tehát nem üt el az európai átlagtól. Forrás: 3.2 A férfiak és a nők munkaerő-piaci részvétele közötti különbség A munkaerő-piaci részvételi arány (MRA) azt fejezi ki, hogy mekkora a dolgozók és a munkanélküliek aránya a teljes keresőképes népességgel összehasonlítva. Az utóbbi 10 évben minden területen csökkent a különbség a férfiak és a nők MRA-ja közt. 5. táblázat: MRA- a munkaerő-piaci részvételi arány Női és férfi munkaerő részvételi arány % Férfiak MRA % Nők MRA % 100 férfira jutó gazdaságilag aktív nők száma Világ 79,4 53,9 68 Közép-Kelet és Észak Afrika 76,8 28,2 36 Dél Ázsia 81,1 37,4 44 Latin-Amerika,Karib térség 80,5 49,2 64 Fejlett gazdaságok 70,3 50,5 76 Átmeneti gazdaságok 65,7 53,1 91 Dél-Kelet-Ázsia 82,9 60,5 75 Közép-afrikai-térség 85,3 63,2 77 Kelet-Ázsia 85,1 73,1 83 Forrás: Victoria folyóirat, ILO Key Indikátor adatai alapján Kelet-Ázsiában 100 férfi mellett 83 a nők aránya, valamint az összes régióban még mindig 80-nál is kevesebb a gazdaságilag aktív nők száma 100 férfihez képest. Közel Keleten, Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában is minden 100 férfire kb. 40 gazdaságilag aktív nő jut a munkaerőpiacon. 6 Forrás: Global Employment Trends, January 2008, 13

14 A következő diagram is igazolja, hogy Magyarország korfája egyre inkább elöregedik. A statisztikai hivatal adatai szerint jelenleg ember él Magyarországon, az OECD adata alapján 2050-ben ez a létszám: Kamarás Ferenc demográfus szerint az elmúlt évben közel rel haladta meg a halálozások száma a születésekét. A mostani helyzet nem jó, hiszen a '90-es évek végén még nagyobb ütemben fogyatkozott a népesség. A klasszikus korfának piramis alakúnak kéne lenni,olyannak, aminek az alja, az alapja a széles, és ahogy fölfelé haladunk az életkorral, egyre inkább keskenyebb lesz. Ezzel szemben a magyar népesség korfája egy hagyma alakú korfa, ami azt jelenti, hogy az elmúlt évet tekintve a született nemzedékek létszáma egyre kevesebb és alacsonyabb évesek csoportja egyre nagyobb lesz illetve a 60 éven felüliek száma is emelkedik. 6.ábra: Magyarország korfája Férfiak nők szerinti korcsoportos megoszlása (%) MEN HUNGARY WOMEN ,10,8,6,4,2,0,0,2,4,6,8,10 in 2000: 10.2 Total population (in millions) in 2050: 8.7 Forrás: - OECD Factbook 2008: Economic, Environmental and Social Statistics - ISBN OECD

15 3.3 A nők szektoronkénti foglalkoztatása A szektoronkénti adatok elemzése további bizonyítékát adja annak, hogy a női munka nem ad igazán lehetőséget arra, hogy státuszt vagy jogokat érjenek el. Nagyobb arányban vesznek részt a mezőgazdasági munkákban: Ázsiában, a közel-afrikai térségekben, a Közel- Keleten, Észak Afrikában, és Latin-Amerika és a Karib szigetek néhány gazdaságában, főleg azokban, ahol alacsony az egy főre jutó jövedelem aránya. Minden fejlődő régióban igaz, hogy a nők részvétele az iparban alacsonyabb, mint a férfiaké, bár az export-orientált ipar kifejezetten női munka-igényes, különösen a fejlődő országok exportra dolgozó zónáiban. 7 A szolgáltatóiparban a nők még mindig azokban a szektorokban koncentrálódnak, amelyeket hagyományosan összekapcsolnak női szerepükkel: a közösségi, a szociális és a személyes szolgáltatások területén. A férfiak ezzel szemben a jobban fizetett szektorokban találnak állást. Ilyen például a pénzügy, az üzlet és az ingatlan-eladás. A foglalkozások nemek szerint elkülönülése változik ugyan, de csak lassan. A női szerepkör sztereotípiái, mint a gondoskodó, a készséges ápoló és az otthoni munkát végző kategóriák még mindig erősek. 7. ábra: szektoronkénti foglalkoztattság Szektoronkénti foglalkoztatottság 100% 80% % érték 60% 40% 20% 0% nő férfi összes szolgáltatás ipar mezőgazdaság nem Forrás: Global Employment Trend alapján 7 Victoria, 2004-II. Szám 22.oldal alapján 15

16 Az EU-ban elindult egy folyamat, az úgynevezett lisszaboni stratégia, amely mintegy mesterségesen próbálja növelni ezeket a számokat: a tervek szerint 2010-ig a férfiak foglalkoztatási arányát hetven, a nőkét pedig hatvan százalékra szeretnék növelni a kormányszervek. 8 Magyarországon ennek eredménye a családbarát munkahely program meghirdetése

17 8. ábra: Aktivitási ráta nemenként (2006) (EUROSTAT, 2007) A demográfiai változások mellett a munkaerőpiac keresleti oldala is radikálisan megváltozott. A rendszerváltást megelőzően kellő hangsúlyt kapott a megfelelően értékelt és versenyképes szaktudás, napjainkra azonban értékelhetetlenné vált, ezért nagyszámú idősebb korosztály kényszerült nyugdíjba menni, ilyen formában a munkaerőpiacról kivonulni. Bár más és más körülmények között és mértékben, hasonló változás az egész Európai Unióban megfigyelhető. Mindezek miatt az idősebb, 45 év feletti emberek foglalkoztatása kiemelt szerepet játszik az Unió foglalkoztatáspolitikájában. Az Európai Bizottság 2000-es lisszaboni tanácskozásán megfogalmazott nyilatkozatban, illetve annak 2003-as, majd 2004-es felülvizsgálatában összefoglalóan a Lisszaboni Programban a következőképpen értékeli: a foglalkoztatáspolitika hatékonysággal felelt meg az Unió, és egyben a hazai gazdasági helyzet által támasztott követelményeknek az idősebb emberek foglalkoztatása terén. A év közöttiek 17

18 alacsony aktivitása miatt kieső munkaerő - kínálat férfiak esetében magasabb, és mértéke emelkedő, míg a nők esetében az évesek inaktivitása okoz lényegesen nagyobb mértékű veszteséget a hipotetikus aktivitási szinthez képest. Az idősebbek alacsony inaktivitása azonban részben alacsonyabb iskolázottságukból adódik Részmunkaidős foglalkoztatás Sok országban a közszektor sokkal nyitottabb a nők felé, mint a versenyszféra. Hazánkban már-már mindegy, hogy a nők a köz-vagy a magánszektorban dolgoznak: a karrierjük során a férfiakéhoz képest hasonló bérkülönbségeket tapasztalnak mindkét szektorban. Még rosszabbul járnak azok a nők, akik részmunkaidőben dolgoznak. Az ő bérük 25, 1%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké, szemben a teljes munkaidőben dolgozók 17 %-ával. 10 A férfiak és a nők bére közötti átlagos magyarországi differencia 17 %. 9. ábra: A részmunkaidős foglalkoztatottsági ráta ( %) Forrás: Factbook 2008: Economic, Environmental and Social Statistics - ISBN OECD A magyar foglalkoztatáspolitika átfogó értékelése az Európai Foglalkoztatási Stratégia kontextusában- Galasi Péter Nagy Gyula :A nők és férfiak egyenlőségének előmozdítása cikk alapján- KÉ-12350/2004 azonosítójú, nyílt közbeszerzési pályázata keretében készült az Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetében.Kutatásvezető: Köllő János

19 A kereskedelem (8, 4 %) valamint az egészségügy és a szociális szolgáltatások (4,4 %) azok a területek, ahol a bérdifferencia nagyon csekély. Ez valószínűleg összefügg azzal a ténnyel, hogy e két szektort nemigen választják a férfiak. A Munkaügyi Szemle, Szám, Dr. Ternovszky Ferenc cikke alapján (21. oldal) és a kutatásom alapján állíthatom, hogy a nők munkavállalásában lényeges szerepet játszik az anyagi kényszer. Sok nő, ha megtehetné, akkor otthon maradna a családjával, és nem menne el dolgozni ban a gyermekes nők 37%-a is azt állította, hogy ha a férje el tudná tartani a családot, akkor otthon maradna, addig 1991-ben 33%-uk vélekedett ugyanígy. Ez tehát azt jelenti, hogy az anyák 2/3-a anyagi kényszer nélkül is fontosnak tarja a háztartáson kívüli munkavállalást. (Pongrácz 2002) A más országokban megfigyelhető tendenciákhoz hasonlóan a nőkre nemcsak az alacsonyabb foglalkoztatási ráta, hanem már a részmunkaidős foglalkoztatás is jellemző. Mindkét jellegzetesség a nemek közötti családi munkamegosztással, ezen belül is a gyermekellátással hozható összefüggésbe. Így a különbségek mérséklődhetnek, ha megfelelő a gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások állnak rendelkezésre. Ez egyébként nemcsak az EU, hanem az ILO célkitűzései között is szerepel. Pontosan olyan intézkedésekről van szó, amelyek leginkább a kisgyerekes anyák, valamint a gyermekgondozás vagy egyéb ok miatti távollét után ismét elhelyezkedni kívánó nők számára könnyítenék meg a munkaerőpiacra való visszatérést. A nemek közötti esélyegyenlőség nemcsak az Európai Unió, hanem Magyarország jogrendjének is az egyik legfontosabb, a társadalom és a gazdaság fejlődését jelentősen befolyásoló demokratikus alapelve. A nők hátrányos megkülönböztetésének a munka világában és azon kívül is sajnálatosan mélyen gyökerező hagyományai vannak. A magyar jogi szabályozás papírforma szerint összhangban áll ugyan az európai gyakorlattal, a létező jogszabályok ellenére azonban a nemek közötti esélyegyenlőség nem valósult meg, a pozitív intézkedéseket támogató politikák bevezetése sem hozott jelentős eredményeket alapján

20 A nők munkaerő-piaci hátrányait tovább fokozza a háztartási és családi kötelezettségek egyenlőtlen megoszlása is, valamint az a tény, hogy Magyarországon a nőknek csak kis hányada dolgozik részmunkaidőben, és az egyéb rugalmas munkavégzési lehetőségek is ritkák. Hazánkban még nem annyira terjedt el a részmunkaidős foglalkoztatottság, vagyis még mindig kevesebb a lehetőség erre, mint amennyire szükség lenne. Főleg a skandináv államokban, valamint a fejlett országokban már rájöttek arra, hogy a gyermekes nőknek biztosítani kell a részmunkát vagy a távmunkát. Mégis leggyakrabban a kisgyerekes anyák, valamint a gyermekgondozás vagy egyéb ok miatti távollét után ismét elhelyezkedni kívánó nők esetében tapasztalható a hátrányos megkülönböztetés, valamint a 45 év feletti nőknél. Gyermekvállalás esetén a nők szempontjából a keresetkiesés mellett az sem elhanyagolható, hogy az otthon maradt anyák munkaerőpiac által értékelt humán tőkéje a feltételezések szerint devalválódik, hiszen az érintettek kiesnek szakmájukból. Ehhez járul hozzá az is, hogy a munkaadók nem szívesen foglalkoztatnak (kis) gyermekes anyákat, mivel feltételezéseik szerint családi kötöttségeik miatt gyakrabban hiányoznak, valamint a váratlan helyzetekhez, a túlórázással kapcsolatos igényekhez rugalmatlanabbul tudnak alkalmazkodni. A gyermekvállalás tehát a jövőbeli munkavállalás korlátját is jelentheti. 12 A statisztikai mutatók szerint a foglalkoztatott nők gyermekvállalási hajlandósága egyértelműen csökkent, ami arra utal, hogy a mai munkaerő-piaci körülmények között sokkal több a gyermekvállalás ellen ható tényező, mint a rendszerváltás előtt. A nők gyermek-vállalását egyre nagyobb valószínűséggel előzi meg egy stabil foglalkoztatottként eltöltött időszak. (Spéder 2002) Összefoglalva, a munkaerő-piacon különösen nehéz azoknak a nőknek a helyzete, akiknek kisgyermekük van, vagy még gyermekvállalás előtt állnak. Megoldásként erre a családbarát munkahelyek szolgálhatnak. Ezt nem elég csupán megalapítani, hanem a sikeres működés érdekében a munkáltatók szemléletének is ezzel párhuzamban változnia kell. A mostani helyzetben ugyanis az a legnagyobb probléma, hogy a terhes nők előbb-utóbb elvesztik állásukat és a nők nagy részének döntenie kell a család és a karrier között. Pedig a kisgyermekes anyák is tudnának 12 alapján

21 dolgozni, akár részmunkaidőben, akár távmunkában. Magyarországon egyelőre még egyik munkaformának sem alakult ki kultúrája. Az OECD legfrissebb adatai is alátámasztják, hogy 2007-ben a részmunkaidőben dolgozó alkalmazottak aránya mindössze 2,8 % volt, szemben az európai 15,4 %-os átlaggal. Távmunkában sajnos pedig csak közel 1% körüli az érték. A megoldáshoz még az alumni programok is nagyban hozzájárulnak. A felelősségteljes vállalatok nemcsak külföldön, hazánkban is megalapítják az ún. alumni programot. Az alumni kifejezés a latin alumnus valamely iskolát elvégzett, valamely iskolában tanult szó többes számú alakja. A modell az angolszász cégeknél már olyannyira elterjedt, hogy külön informatikai vállalkozások alakultak a működtetésének támogatására. Egyre több vállalat tartja a kapcsolatot volt munkatársaival alumni hálózatokon keresztül, mert így új üzleti lehetőségekre és tapasztalt munkatársakra tehet szert. Az ex-kollégák kapcsolati hálója különösen értékes az olyan speciális szaktudást megkövetelő szegmensekben, mint például a tanácsadás. A négy nagy könyvvizsgáló cég (Big Four) például világszerte tart fenn alumni szervezeteket. Forrás: cikk Alapján Bérek és fizetések Elérhető-e a fizetések egyenlővé tétele? Rövidtávon nem kedvező a válasz. A nők mindenhol jellemzően kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Ez annak tudható be, hogy a nők alacsony szintű, alacsony bérű pozíciókat töltenek be tipikusan női foglalkozásokban. A rendelkezésekre álló adatok hat különböző foglalkozáscsoport esetén mutatják ki, hogy a legtöbb gazdaságban a nők még mindig a férfi munkatársak fizetésének 90%- át vagy annál kevesebbet kapnak. Egy tipikus férfi domináns szakmában, mint pl.: a fémipari hegesztőében a bérkülönbségek még magasabbak. A fejlett gazdaságokban a női hegesztők átlagosan 79%-át keresték annak, amit a férfi kollegáik, a fejlődő gazdaságokban kevesebb, mint 75%-át. Még a tipikusan női foglalkozásokban, például: az ápolás vagy a tanítás is, hiányzik a bérek nemi egyenlősége. Szingapúrban 21

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás?

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig Horváth Anna SEED Alapítvány Vállalkozónői konferencia, Budapest, 2006. május 30. A vállalkozások

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E IPSOS ZRT. SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E HELYSÉG: Budapest:...

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT TÁMOP 5.5.5: A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM A TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS A HATÓSÁGI MUNKA ERŐSÍTÉSE Simonovits Bori Budapest, 2010 A KUTATÁS TÉMÁJA

Részletesebben

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban?

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? Több mint 30 évvel ezelőtt, a női mozgalmak fénykorában, a tüntetések gyakori jelszava volt az egyenlő

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Tréningszokások Európában 2012

Tréningszokások Európában 2012 Tréningszokások Európában 2012 A Cegos Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon elvégzett kutatásának eredményei 2,800

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára 2009. március TARTALOMJEGYZÉK 1. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK... 3 2. AZ ÖT FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET... 3 2.1. CSALÁDBARÁT MUNKAHELYI KÖRÜLMÉNYEK

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A gazdaságilag aktív nő életútjának, életciklusainak kutatását bemutató tanulmányomban (Molnár,

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 BETEKINTÉS A GYEREKEK INTERNETES SZOKÁSAIBA

NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 BETEKINTÉS A GYEREKEK INTERNETES SZOKÁSAIBA NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 BETEKINTÉS A GYEREKEK INTERNETES SZOKÁSAIBA 1 NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 24 ORSZÁG Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, India, Olaszország,

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS

Részletesebben