A TÉRI REFERENCIAKERETEK VÁLTOZÁSA AZ ÉLETKORRAL TIPIKUSAN FEJLŐDŐ ÉS WILLIAMS- SZINDRÓMÁS GYEREKEKNÉL *

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TÉRI REFERENCIAKERETEK VÁLTOZÁSA AZ ÉLETKORRAL TIPIKUSAN FEJLŐDŐ ÉS WILLIAMS- SZINDRÓMÁS GYEREKEKNÉL *"

Átírás

1 Magyar Pszichológiai Szemle, 2008, DOI: /MPSzle A TÉRI REFERENCIAKERETEK VÁLTOZÁSA AZ ÉLETKORRAL TIPIKUSAN FEJLŐDŐ ÉS WILLIAMS- SZINDRÓMÁS GYEREKEKNÉL * IVÁDY ROZÁLIA ESZTER 1 FELHŐSI GABRIELLA 2 PLÉH CSABA 1, 3 1 BME Kognitív Tudományi Tanszék; 2 MTA Nyelvtudományi Intézet; 3 MTA BME Kognitív Tudományi Kutatócsoport Beérkezett: Elfogadva: Kutatásunkban a nyelv és a gondolkodás egymásra hatását, ezen belül is a LEVINSON (1996) és munkatársai (PEDERSON, DANZIGER és munkatársai, 1998) által vallott nyelvi relativizmus hipotézisét vizsgáltuk a téri referenciakeretek használatának fejlődésbeli változásán keresztül. Öt tipikusan fejlődő korcsoport (3 10 év) és Williams-szindrómás gyerekek téri viszonyítási preferenciáját hasonlítottuk össze forgatásos téri feladatokban, valamint egyéb kognitív képességeket mérő tesztekben (TROG, Corsi, RAVEN, RMET). Eredményeink alapján a LEVINSON (1996) által feltételezett nyelvi dominancia feltételezése nem tartható, ugyanis az ez alapján várt erősödő egocentrikus tendencia helyett az allocentrikus referencia korral növekedő gyakoriságát találtuk, és a nyelvi fejlődést mérő teszt sem korrelált a téri referenciakeretek használatával. A téri referenciakeretek fejlődésében nagy szerepet játszik az éppen észlelhető környezet (allocentrikus és egocentrikus kulcsok a környezetben), jelen vannak evolúciós-biológiai szempontok (számít a nem, a kezesség) és a kulturális hatások is kimutathatóak (például az oktatás hatása). Önmagában a nyelvnek azonban semmi hatását nem tudtuk kimutatni. Kulcsszavak: nyelv és gondolkodás, nyelvi relativizmus Williams-szindróma, téri referenciakeretek, egocentrikus perspektíva, allocentrikus perspektíva, fejlődéslélektan A NYELV HATÁSA A GONDOLKODÁSRA A nyelvet legalább kétféle értelemben használja a pszichológia és a nyelvészet: egyrészt jelentheti általános képességünket arra, hogy jelekkel meghatározott * A tanulmányban említett vizsgálatokat és a tanulmány megírását az OTKA Tudományos Iskola pályázata (TS , témavezető: Pléh Csaba) támogatta. 213

2 214 Ivády Rozália Eszter Felhősi Gabriella Pléh Csaba szabályok szerint kommunikáljunk, s ebben az értelmében egyetemes emberi tulajdonság, hiszen nem ismerünk olyan kultúrát, amely ne aknázná ki a nyelv lehetőségét gondolatai közlésére (nevezzük ezt SLOBIN [2003] után nagy NY-nek). A nyelv másik értelme azonban korántsem egyetemes, hiszen a különböző nyelvek szerteágazó családja mindegy hatezer ma is élő nyelvre bomlik (ANDERSON, 2004) 1, melyek mindegyike saját szabályaival és szavaival külön univerzumot jelent (nevezzük ezeket ny-nek; lásd 1. ábra). NY a nyelv mint általános, kommunikációhoz szükséges képesség Az ember és más főemlősök közötti gondolkodásbeli különbséget okozhatja-e a nyelvi képesség? Egyéb kognitív folyamatok, gondolkodás, memória, észlelés ny a különböző kultúrákban használt eltérő nyelvek A különböző emberi kultúrák által beszélt eltérő nyelvek okoznak-e különbségeket gondolkodásukban? 1. ábra. A NY és a ny kapcsolata más kognitív rendszerekkel és az ezáltal felvetődő kérdések A világ különböző nyelvei számos aspektusban térnek el egymástól, és a kognitív tudomány egyik központi kérdése, hogy ez a különbség mennyire jelentős a gondolkodás vizsgálata szempontjából. Ha a nyelvi sokféleség valójában kognitív uniformitásra épül, akkor nincs szükség arra, hogy foglalkozzunk vele. Elképzelhető azonban, hogy a nyelvi sokféleség kognitív változatossággal társul (hogy melyik okozza a másikat, az már nehezebb kérdés), és ebben az esetben nem lehet lényegtelen eseti körülményként lesöpörni a kognitív tudomány asztaláról (SLOBIN, 2003). Ez utóbbi elképzelés, mely szerint a nyelv befolyásolja a gondolkodást, nyelvi relativizmus néven vált ismertté, míg a nyelv változatossága mögött megbújó egységes és változatlan kognitív rendszer gondolata az univerzalizmus nevet viseli. A relativizmus kifejezés mögött több felfogás is megbújhat arról, hogy a 1 Legalábbis ennyit tart számon az Ethnologue szervezet. Ez a szám a XX. század eleje óta folyamatosan emelkedik, a legfrissebb számot a társaság honlapjáról tudhatjuk meg: A növekedés nem a nyelvek szaporodásának tudható be, hanem folyamatos felfedezésüknek, és valószínűleg már nem tart sokáig, mert a nyelvek a fajoknál is nagyobb ütemben halnak ki. 214

3 A téri referenciakeretek változása az életkorral tipikusan fejlődő és WS-gyerekeknél 215 nyelv pontosan hogyan befolyásolja a gondolkodást. A főbb irányzatok rövid öszszefoglalását láthatjuk az 1. táblázatban. 1. táblázat. A nyelv és gondolkodás viszonyáról kialakított elképzelések vázlata, GENNARI, SLOMAN és munkatársai (2002) alapján Irányzat Képviselői Főbb elképzeléseik Univerzalizmus Erős nyelvi relativizmus Gyenge nyelvi relativizmus A nyelv mint stratégia JACKENDOFF, R. CHOMSKY, N. GLEITMAN, S. WHORf, B. L. LEVINSON, S. LUCY, J. A. SLOBIN, D. KAY, P. KEMPTON, W. M. Egységes kognitív rendszer, melyre különböző leképezési szabályokkal többféle nyelv épülhet A fogalmi reprezentációk nem univerzálisak, hanem teljességgel a nyelv alakítja ki őket, ezért a nyelvspecifikus vonások érzékelhető hatással vannak a nem nyelvi kognícióra is Nyelvi gondolkodás (thinking for speaking) elmélet, mely szerint a beszéd és a megértés folyamata ráirányítják a figyelmet a nyelvspecifikus mozzanatokra. A nyelv csak akkor befolyásolja a kognitív folyamatokat, ha a bejövő ingereket nyelvileg kódoljuk, egyébként nincsen hatással A nyelv csak nyelvi, vagy a nyelv által közvetített folyamatokra van hatással, egyéb nem nyelvi folyamatokra azonban semmiképpen sem Az univerzalizmus az összehasonlító nyelvészek munkája nyomán született meg, azt hangsúlyozva, hogy a létező nyelvek bizonyos tekintetben egyáltalán nem különböznek; például mindegyikben van ige és főnév. Az elképzelés szerint az univerzális jegyek mellett vannak sajátos beállítást eredményező paraméterek is (CHOMSKY, 1988, 1995; PINKER, 1999), és a nyelvek közötti változatosság ezekből adódik. Az erős nyelvi relativizmus hipotézisnek korábban létezett egy a fentieknél is szélsőségesebb változata, melyet maga Whorf is képviselt, és a nyelvi determinizmus nevet viselte. WHORF (1956) a világot egy folyamatosan kaleidoszkópszerűen változó ingeráradatként képzelte el, amelyben az ingerek folyamát a nyelv által értelmezhető kategóriákra vágjuk fel, és így tudunk gondolkodni róla. Ezáltal feltételezi, hogy a világ ingereit a nyelv kénye-kedve szerint bárhogyan feloszthatjuk kategóriákra. Másrészt azt a feltevést vonja maga után, hogy az eltérő nyelvet beszélő emberek máshogyan észlelik a világot, épp ezért máshogyan gondolkodnak róla. A hipotézis gyengébb megfogalmazása a nyelvi relativizmus, amely már nem tételezi fel, hogy a nyelv és a gondolkodás szoros összekapcsolódása megváltoztathatatlanul más szubjektív világhoz vezet. A nyelv gondolkodásra gyakorolt hatásának keresésekor több kutatási terület is górcső alá került, melyben a kísérleti pszichológia módszereivel, perceptuális 215

4 216 Ivády Rozália Eszter Felhősi Gabriella Pléh Csaba vagy kategorizációs feladatokban igyekeztek különbséget kimutatni különböző nyelvű népeknél (összefoglaláshoz lásd a 2. táblázatot). 2. táblázat. Különböző érvek a gondolkodás egyetemessége és a gondolkodás nyelvi vagy kulturális relativizmusa mellett. Az egyes nem téri relativizmusra vonatkozó vizsgálatokról bővebben jelen kötetben, FEKETE I. és PLÉH Cs. (2008) cikkében [179. oldal] olvashatnak Vitatott terület Színek Nyelvtani nemek Természetismeret Idői kifejezések Téri kifejezések KAy, BERLIN és munkatársai, 1997 ROSCH, 1973 BAILENSON, SHUM és munkatársai, 2002 BOWERMANN, 1996a, 1996b Egyetemesség Azonos színkategóriák és színhierarchia Színemlékezeti és tanulási feladatok Téri felosztás alapjai, paraméterek WINAWER, WITT- HOFT és munkatársai, 2006 ROBERSON, DAVIES, DAVIDOFF, 2000 BORODITSKY, SCHMIDT, PHILLIPS, 2003 ATRAN, 1998 WHORF, 1956 BORODITSKY, 2001 LEVINSON, 1996 Relativizmus Etnobotanikai kifejezések és kategorizáció hasonlósága Színkategorizáció kategorikus percepció szerint Számít az aktuális nyelv színemlékezeti kísérletekben A tárgyak észlelésére hatással van a nyelvtani nemük Antropocentrizmus csak a nyugati kultúrában létezik Hopi nyelv igeidői Vertikális kínai időfelfogás Referenciakeretek 216 A NYELV ÉS AZ ÉSZLELÉS A nyelv kategóriateremtő szerepe már az ötvenes években Bruner New Look észleléselméletében megjelenik. Eszerint elvárásaink meghatározzák észleleteinket, s ebben az értelemben a nyelv is, mint kategóriateremtő, a befolyásoló tényezők között van (PLÉH, 1999). Észlelésünk azonban egy bizonyos határon túl nem alakítható. Erre említhetnénk példaként, hogy a Bolyai Lobacsevszkij-geometria nem hozott radikális változást az emberi észlelésben azoknak a körében, akiknek ezt oktatják (bár Helmholtz például még ezt hitte). Az észlelési vizsgálatokon belül a téri nyelv azért ad rendkívül termékeny talajt a relativista teszteléseknek, mert a biológiai korlátokon túl a téri kifejezések világában a különböző nyelveknek nagyobb tere van, mint például a színmegnevezéseknél (LI, GLEITMAN, 2002). A változatosság jellemző példái az igei keretű és szatellita nyelvek, a prepozíciók használata és a téri referenciakeretek, melyeket áttekintve árnyaltabb képet kaphatunk a relativista és univerzalista eszmékről.

5 A téri referenciakeretek változása az életkorral tipikusan fejlődő és WS-gyerekeknél 217 A téri nyelv kifejeződése igék és szatelliták Leonard Talmy eredeti megkülönböztetése kétféle nyelvről számolt be: az út és mód típusú nyelvekről. A spanyol például egy út típusú nyelv, a mozgás irányát legtöbbször maga az ige fejezi ki (salir [kimegy]), szemben a magyarral és az angollal, ahol az ige inkább a cselekvés módját jelöli, s az utat igekötővel, illetve prepozícióval kell megoldani (kimegy, kisompolyog, kirohan; go out, rush out, sneak out) (TALMY, 1983). Fontos kiemelni, hogy ez csupán preferenciát jelöl, és ennek megfelelően a spanyolban is vannak módot kifejező igék (gatear [sompolyog], correr [fut]), és a magyarban és angolban is vannak irányt kifejező igék (csuk, emel, ereszt; exit, rise, sink), azonban ha egyszerre módot és irányt is ki akar fejezni a beszélő, akkor a fő ige a nyelvileg domináns igetípust használja. (1) Kirohant az épületből. (2) Salió corriendo del edificio. (Szó szerint: Kiment futva az épületből.) Később Talmy módosította elméletét, és igei keretű nyelveknek nevezte azokat, melyek a spanyolhoz hasonlóan az igén kódolják az irányt, valamint szatellita nyelveknek azokat, melyek más nyelvi szócskák segítségével fejezik ki az irányokat. A magyar tehát egy szatellita nyelv, mely leggyakrabban igekötőket használ az irány jelzésére. A magyar nyelvvel kapcsolatban fejlődési adatok azt mutatják, hogy a gyerekek igen korán elsajátítják a nyelvi rendszer szatellita sajátosságait, sőt hajlamosak azt túláltalánosítani is, mint (3) (4)-ben látható (PLÉH, 1992). (3) Öltöztessél le! (4) Hunyd ki a szemed! A túláltalánosítás azt mutatja, hogy a gyerekek nem csak egy-egy példán, egy adott igén használják megfelelően az igekötőket, hanem egy általánosabb szabályt tanulnak meg, vagyis 2 3 éves korra biztos alappal rendelkeznek a téri irányultságok kifejezéséhez. Pszicholingvisztikai bizonyítékok A nyelvi relativizmus gyenge változatát támasztja alá, hogy angol és spanyol anyanyelvűek teljesítménye a téri nyelvvel kapcsolatos emlékezeti teszteken valóban különbözik. GENNARI, SLOMAN és munkatársai (2002) kísérletében a résztvevők videofelvételeket láttak egy emberről, akinek a mozgását többféleképpen is lehetett kódolni. Attól függően, hogy a néző a mozgás módját vagy irányát részesítette előnyben, leírhatta úgy, hogy az ember sántikál (tipikus angol szerkezet: The man is limping), vagy úgy hogy az ember kimegy (jellegzetes spanyol nyelvi forma: El hombre sale). Ezután perccel két másik jelenetet mutattak, ahol ugyanaz az ember szerepelt. Az egyik jelenetben továbbra is sántikált, de már más irányba, míg a másikban kiment, de egy cseppet sem sántikált. A résztvevőknek az volt a feladatuk, hogy eldöntsék, hogy melyik jelenet hasonlított jobban az első- 217

6 218 Ivády Rozália Eszter Felhősi Gabriella Pléh Csaba höz. A spanyol anyanyelvűek inkább a kimenő emberre gondolták ezt, vagyis arra a jelenetre, melynek az útja volt ugyanolyan, míg az angolok nem annyira az irányt, sokkal inkább a cselekvés módját tekintették mérvadónak a hasonlóság megítélésekor. Ugyanez a vizsgálat azonban nem mutatott ki különbséget a jelenetek felismerésében, ahol a feladat az volt, hogy ki kellett választani egy eredeti és egy új jelenet közül (melyben vagy a férfi útja vagy a mozgásának módja változott meg), hogy melyiket látták korábban. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a nyelv csak az utólagos, tudatos folyamatokra van hatással, az automatikus emlékezeti feladatban nincsen jelentősége. PAPAFRAGOU, MASSE és GLEITMAN (2002) azonban ugyanezt a hasonlósági hatást nem tudták kimutatni görög és angol felnőttekkel és gyerekekkel végzett vizsgálatukban. Fontos azonban kiemelni, hogy ez utóbbi kísérletben nem volt emlékezeti komponens: a résztvevők egyszerre látták a három jelenetet. Az igei keretű és szatellita nyelvek tehát, úgy tűnik, nem okoznak különbséget a világ észlelésében, sokkal inkább a történetekben való emlékezetben, és csak akkor, ha az ingereket a résztvevők az ingerfeltételekhez nyelvileg kódolták. 218 A téri nyelv kifejeződése a nyelvi partikulák rendszere Azon nyelvek esetében, ahol a téri kifejezések partikulákat (viszonyító elemeket, illetve szócskákat) tartalmaznak, lényeges különbségeket találunk abban, hogy az adott nyelv milyen típusú felosztásokat tesz. Az angol a magyarhoz hasonlóan megkülönbözteti, hogy egy tárgy tartály (containment) viszonyban (az alma a kosár- BAN van the apple is in the basket) vagy támaszték (support) viszonyban (az alma az asztalon van the apple is on the table) áll-e egy másikkal. A koreai azt különbözteti meg, hogy a tárgy a másikba szorosan beleillik-e (például egy kazetta a tokjába), vagy bőséges hely van még mellette (mint a tálban lévő alma esetében). Bár egzotikus és nagy különbségnek tűnik, Bowerman kutatócsoportjának eredményei az univerzalizmust támasztják alá (BOWERMAN, 1996a, 1996b; CHOI, BOWERMAN, 1991), és azt hangsúlyozzák, hogy a gyerekek az angol és a koreai típusú nyelvek téri viszonyszavait is egyforma könnyedséggel sajátítják el. A tartályviszonyok viszonylagos könnyűségét az is mutatja, hogy a csecsemők ezt már 9-10 hónaposan megtanulják (CASSOLA, COHEN, CHIARELLO, 2003), míg a támaszték és a szoros/tág tartály viszonyokat csak hónaposan tudják megkülönböztetni (CASSOLA, COHEN, 2002). Ezt az elsajátítási adatok is alátámasztják, amelyek minden nyelvben bizonyítják a topológiai tartályviszonyok korai megjelenését a gyereknyelvben (PLÉH, 2007). Amennyiben a nyelv egy tőle független téri rendszerre épül, akkor a különböző viszonyokat jelölő szavak minden nyelvben ugyanabban a sorrendben jelennek meg a gyerekek nyelvhasználatában. Ez volna JOHNSTON és SLOBIN (1978) fogalmi előszoba elképzelése, mely szerint a téri fogalmak az elsődlegesek, és ezeket fejezi ki később a nyelv. Kétnyelvű gyerekek nyelvi fejlődésének vizsgálata és nyelvek közötti összehasonlító vizsgálatok azonban azt is kimutatták, hogy nemcsak a téri

7 A téri referenciakeretek változása az életkorral tipikusan fejlődő és WS-gyerekeknél 219 komplexitás, hanem a nyelvi komplexitás (például hogy egy ragból vagy egy névelőből és egy ragból áll a kifejezés, ami a szláv nyelvekben gyakori) és az azonos alakúság (homonímia) is szerepet kap abban, hogy egy téri kifejezést a gyerekek mikorra sajátítanak el (JOHNSTON, SLOBIN, 1978; PLÉH, 2000, 2007). Óvodás gyerekeknél mesterséges ragok és névutók tanítása során PLÉH, KI- RÁLY és RACSMÁNY (2001) azt találták, hogy a magyar gyerekek a mesterséges téri ragokat jobban el tudják sajátítani, mint a mesterséges névutókat. Megerősítette a kísérlet azt az általános megfigyelést is, hogy a gyerekeknél nagyon korán megjelenik egy általános célpreferencia, korábban használják az olyan mondatokat, melyek a téri nyelvben a célt kódolják (Az almát a kosárba teszem), mint a forrást kódoló mondatokat (Az almát a kosárból veszem ki). Ez az általános célpreferencia feltehetőleg az intencionális vagy pedagógiai hozzáállást (DENNETT, 1998; CSIBRA, GERGELY, 2005) tükrözi, amely a gyerekekben automatikus szándékdetektorként más szóval céldetektorként működik. Téri szcénák és referenciakeretek A cikkben LEVINSON (1996) egyik eredeti vizsgálata alapján egy nem nyelvi és feltehetően nem is nyelvileg kódolt kísérleti módszer eredményeit vizsgáljuk, ezért a relativizmus erős változatáról tudunk majd következtetéseket levonni. Ehhez érdemes megvizsgálnunk a vizsgálatokhoz kapcsolódó téri referenciakeretek kérdéskörét. A referenciakeretek olyan koordinátarendszerek, melyek segítenek leírni, hogy egy tárgy hol helyezkedik el egy másik tárgyhoz képest (MAJID, BOWERMAN és munkatársai, 2004). TALMY (1983) fogalmait használva a téri leírások egy jelenetben (szcéna) két részre bonthatóak: egy figurára és egy háttérre. Barbara Landau ugyanezeket a fogalmakat céltárgy és vonatkoztatási tárgy néven említi (LANDAU, 2003; PLÉH, 2007). 3. táblázat. Lehetséges figura- és háttérviszonyok. Az első sorban Talmy fogalmai, illetve zárójelben Landau kategorizációja szerepel. A három különböző példa a három lehetséges koordinátarendszer-választást tükrözi Figura (céltárgy) Háttér (vonatkoztatási tárgy) Viszony (terület) Beszélőközpontú A vadászmenyét velem szemben van. Háttér- (tárgy-) központú Háttér- (környezet-) központú Az erszényes medve a hiúz előtt van. A tapír innen északra van. 219

8 220 Ivády Rozália Eszter Felhősi Gabriella Pléh Csaba A nyelvek viszonylag szabadon változtathatják, hogyan fejezik ki a figura és a háttér közötti viszonyokat, mint ahogyan azt is, hogy mit tekintenek háttérnek. A leírásnak legalább három változata létezik, melyben három különböző dologhoz viszonyíthatunk: a beszélőhöz, a háttérhez és a tágabban vett környezethez (lásd 3. táblázat). A különböző elméletek fogalmait a 4. táblázat foglalja össze. 4. táblázat. Különböző elméletalkotók elképzelése a téri vonatkoztatási rendszerek felosztásáról Elméletalkotó Beszélőcentrikus Háttércentrikus Környezetcentrikus LEVINSON, STEVEN relatív intrinzikus abszolút GARNHAM, ALAN deiktikus intrinzikus JACKENDOFF, RAY intrinzikus környezeti PIAGET, Jean egocentrikus allocentrikus Lényeges, hogy megkülönböztessük egymástól a kétféle kategorizációt, melyet a fenti fogalmak takarnak. A kategorizáció alapja Levinson esetében az, hogy hány szempontot kell figyelembe venni a téri helyzet meghatározásához, míg a többi kategorizáció esetében az alapvető különbség az, hogy egocentrikus vagy allocentrikus koordinátarendszert használunk a meghatározáshoz (lásd 5. táblázat). 5. táblázat. Az egocentrikus és allocentrikus, valamint az abszolút, intrinzikus és relatív felosztás összekapcsolódása. Magyarban egyedül a relatív referenciakeretnek kell szükségszerűen egocentrikusnak lennie, a másik kettőnél nincs ilyen korlát. Egocentrikus Allocentrikus Abszolút A vidra tőlem északra van. A vidra a vakondtól északra van. Intrinzikus A vidra előttem van. A vidra a vakond mögött van. Relatív A vidra a vakondtól balra van. Az afrikai hausa nyelvben létezik. LEVINSON (1996) abszolút referenciakeretnek nevezi, ha egyetlen változónk van a figura-háttér leírásban, ez jelenik meg (5)-ben. Mivel az égtájak nem változnak, ezért itt csak a háttér (a pókmajom) helyzetét kell figyelembe venni, ha a hangyászsült keressük. Intrinzikus leírás esetében azonban már két információt is kódolnunk kell a mondatban: a háttér elhelyezkedését, valamint a háttér intrinzikus irányultságát (hol az eleje, háta, teteje stb.). Ennek egy példáját mutatja (6). A legösszetettebb természetesen a relatív leírás, melyben a fenti két szemponton túl a beszélő helyzetét is figyelembe kell vennünk, hiszen téri viszonylatban az, hogy valami jobbra vagy balra van egy másik tárgytól, alapvetően a beszélő helyzetén múlik, s ha beszéd közben ő megkerüli a jelenetet, ez a jobbra-balra viszony teljesen megfordul (lásd: [7]). 220

9 A téri referenciakeretek változása az életkorral tipikusan fejlődő és WS-gyerekeknél 221 (5) A hangyászsül északra van a pókmajomtól. (6) A hangyászsül a pókmajom előtt van. (7) A hangyászsül a pókmajomtól balra van. GARNHAM (2004) leírása ezzel szemben deiktikusnak nevezi azokat a téri kifejezéseket, melyek a beszélő saját koordinátarendszerét veszik alapul, míg intrinzikusnak azokat, melyek a referens tárgy koordinátarendszerében mozognak. Ebben megfeleltethető PIAGET (1970) elméletének, aki ezt azonban nem pszicholingvisztikai, hanem fejlődés-lélektani alapokon dolgozta ki, s az elnevezés is ezt követve egocentrikus (egyénközpontú), illetve allocentrikus (tárgyközpontú). Fontos, hogy Levinson és Garnham intrinzikus kategóriái eltérnek egymástól, hiszen (8)-at Levinson intrinzikusnak, míg Garnham deiktikusnak kategorizálná. (8) Egy vakond túr alattam. JACKENDOFF (1992) felosztásában intrinzikusnak nevezi azokat a helyzeteket, melyekben a figura saját tengelye a mérvadó, és környezetinek azokat, melyben a környezet tengelyei a lényegesek. Ebben az értelemben intrinzikus a mögötte/előtte/jobbra/balra hiszen ezek az adott tárgy tengelyeiből következnek, s ha a tárgyat megfordítjuk, vele együtt elmozdulnak. Ezzel szemben környezetinek számítana a fölött/alatt, hiszen ezt általában a gravitáció határozza meg. LEVELT (1996) szerint a fölött/alatt kifejezések deiktikus használata rendkívül korlátozott, ami azt jelenti, hogy a függőleges irányt még az egyébként intrinzikusnak tartott indoeurópai nyelvek is abszolút kódokkal használják. A NYELVI UNIVERZALITÁS KÉPVISELŐI Landau és Jackendoff (LANDAU, JACKENDOFF, 2003; LANDAU, 2003; JACKENDOFF, 1992, 1996) független fogalmi struktúra elvéből kiindulva úgy gondolják, hogy a látórendszer kettős felosztása akció (dorzális) és percepció (ventrális) pályákra egyben a téri nyelv alapját is képezi. A dorzális pálya a mozgással és mozgás irányával foglalkozik és érzéketlen a tárgyak részleteire (mint a szín, a pontos forma), mint ahogyan a téri kifejezések is érzéketlenek arra, hogy pontosan milyen tárgy helyzetét adják meg. A téri nyelv és a látás összekapcsolása másrészt a finom és a durva felbontás analógiáján alapul. Az akcióval, cselekvéssel foglalkozó dorzális pálya bemenetéből és feldolgozási módjából adódóan durva felbontású, s a téri kifejezések száma is jóval a megnevezhető tárgyak száma alatt marad (hiszen az alatt/fölött típusú kifejezésekből jóval kevesebb van, mint főnevekből), vagyis ez a nyelvben is durva felbontásnak számít. Egy nyelvészetileg inspirált metaforával élve szembeállíthatóak, mint tartalom és struktúra: a percepciós irányú és a nyílt szóosztályok adják a nagy felbontású, sok dimenzióban megkülönböztető tartalmat, míg a durva felbontású, elnagyolt akció-látórendszer a zárt szóosztályokkal állhatna párba, és képezhetné azt a vázat vagy struktúrát, amelybe a másik rendszer adatait be lehet építeni. 221

10 222 Ivády Rozália Eszter Felhősi Gabriella Pléh Csaba A fejlődési hatás vizsgálatakor fontos figyelembe vennünk, hogy a vizualitásban szerepet játszó két pálya eltérő agyi lebenyekhez, a dorzális rendszer inkább a parietális lebenyhez, a ventrális rendszer pedig a temporális lebenyhez kötődik. A lebenyek fejlődési üteme főleg kora gyerekkorban igen eltérő lehet. Voxelméréses módszerekkel kimutatható, hogy a 6 12 éves korosztályban méretét tekintve a temporális lebeny sokkal erőteljesebben fejlődik, mint a parietális lebeny (TOGA, THOMPSON, SOWELL, 2006), ami arra utalna, hogy az allocentrikus perspektíva gyorsabban fejlődik ez alatt az időszak alatt. Ebből következtethetünk arra, hogy az allocentrikus feldolgozás és kódolás is egyre erősödik, ami okozhat gyakoribb allocentrikus választást egy nem nyelvi feladatban, mindennemű nyelvi hatástól függetlenül is. Egocentrikus és allocentrikus referenciarendszerek A téri kogníció fejlődésében már Piaget-nél (PIAGET, 1970) megjelenik az a főleg perspektívaváltási feladatok alapján levont következtetés, amely szerint a legkorábban megjelenő rendszer az egocentrikus koordinátarendszer, s az allocentrikus koordinátarendszer kialakulása későbbi fejlemény. Az időközben elvégzett kísérletek (például ACREDOLO, 1978; ACREDOLO, EVANS, 1980) azt mutatják, hogy az allocentrikus reprezentáció nagyon hamar kialakulhat, habituációs kísérletekben már 9 hónapos csecsemőknél is kimutatható. Ami azonban még meglepőbb, hogy az allocentrikus reprezentáció nem csupán jelen van 3 éves korban, hanem emlékezeti feladatokban erősebbnek bizonyul, mint az egocentrikus reprezentáció (NARDINI, BURGESS és munkatársai, 2006). Ez részben azt mutatja, hogy Piaget hipotézise az egocentrikus nézőpont viszonylagos egyszerűségéről nem állja meg a helyét; az intrinzikus és az abszolút keretek használatának képessége már 3 éves korban jelen van, hasonlóan erős mértékben. Mindebből az következik, hogy ha egy nem téri feladatban különbséget találunk, akkor az valószínűleg a nyelvnek vagy a környezet hatásának tudható be. 222 A NYELVI RELATIVIZMUS HÍVEI A korábban említett referenciakeretek Levinson elképzelése szerint befolyásolják azt is, hogy hogyan emlékszünk és hívunk elő spontán téri elrendezéseket. Levinson (MAJID, BOWERMAN és munkatársai, 2004) a nyelvi relativizmust próbálja bizonyítani téri nyelvi vizsgálataival. Érvelése szerint a nyelv meghatározza a téri kódolást, s ezáltal a téri emlékezetet és gondolkodást. Az abszolút, intrinzikus és relatív leírások aránya nyelvenként más lehet, melyet az Ember és a Fa teszttel szoktak vizsgálni. A tesztben a két említett szereplő különböző felállásokban jelenik meg 16 képen, amelyekről a vizsgálati személyeknek verbális leírást kell adniuk. Ezekből a vizsgálatokból következtethetünk arra, hogy az indoeurópai nyelvek (köztük a magyar és az angol is) asztal nagyságú területen található tárgyak elhelyezkedésének leírására főleg az intrinzikus és a relatív leírásokat használják. Lé-

11 A téri referenciakeretek változása az életkorral tipikusan fejlődő és WS-gyerekeknél 223 teznek viszont olyan nyelvek, melyek ilyen esetben is az abszolút referenciakeretet aknázzák ki: a tzeltal indiánoknál például, akik nem az (9)-hez, hanem a (10)-hez hasonló kifejezéssel figyelmeztetik a másikat egy kellemetlen rovarcsípés elkerülésére. 0(9) Egy hangya mászik a bal lábadon. (10) Egy hangya mászik az északi lábadon. Valójában a tzeltal nyelv nem az észak, hanem a hegymenet/völgymenet megkülönböztetést használja, és akkor is kitartanak emellett, ha olyan helyre utaznak, ahol már nem észlelhető a megszokott lejtő iránya. Ezzel az abszolút kódolási rendszerrel nem változna meg a kifejezés, ha a beszélő megfordulna a tengelye körül, azonban éppen az ellenkezőjét kellene mondaniuk, ha a hallgató tenné ugyanezt. Ezzel szemben az intrinzikus referenciakeretet használó nyelvek soha nem változtatnák meg a kijelentést, bármennyit is forognának beszéd közben, míg a relatív referenciakeret használata esetén akkor kellene megváltoztatni, ha a beszélő változtatna helyet. Ezt a helyzetet aknázza ki Levinson feladata: a résztvevőknek 3 játékállatkát kell lerakniuk ugyanolyan sorrendben, ahogyan korábban azokat megmutatták nekik (2. ábra). A bemutatás és a kirakás között a résztvevők tesznek egy 180 -os fordulatot, és a feltételezés az, hogy az abszolút referenciakereteket használók így éppen az ellenkező sorrendben rakják ki az állatokat (ugyanúgy észak felé), mint a relatív referenciakereteket kedvelők (a bal kezük irányába, ami egy 180 -os fordulat után 1. Bemutatás 2. Fordulat 3. Abszolút/Allocentrikus felidézés 3.Relatív/Egocentrikus felidézés 2. ábra. Az állatsorbarakás teszt, PEDERSON, DANZIGER és munkatársai (1998) alapján 223

12 224 Ivády Rozália Eszter Felhősi Gabriella Pléh Csaba pontosan az ellenkező irányban lesz). Levinson rengeteg vizsgálatot végzett Hollandiában és a mexikói Chiapas tartományban élő maja indiánok között, és úgy tűnt, jóslata bevált: az intrinzikus nyelvi kereteket használó hollandok valóban saját testtengelyükhöz viszonyítva helyezik el az állatokat, míg a maják a feladat megoldásához a Föld tengelyeit használják (MAJID, BOWERMAN és munkatársai, 2004). A fent említett emlékezeti torzítás következhet azonban az adott nép életmódjából (gyűjtögető vagy ipari társadalom) és életkörülményeiből (város- vagy falulakók) is, amely egyben azt is megmagyarázná, hogy miért egy adott referenciakeretet használnak. Az erre vonatkozó adatokat foglalja össze a 6. táblázat. A statisztikából kiderül, hogy szignifikáns különbség van az abszolút rendszer használatának elterjedtségében attól függően, hogy vidéki vagy városi kultúráról van-e szó (χ 2 = 6,250, p < 0,05). A vidéki kultúrákban valóban előnyös egy abszolút rendszer használata, hiszen nagy és viszonylag strukturálatlan térben kell tájékozódni. Az éghajlatot tekintve nincs különbség az abszolút referenciakeret használatában, szignifikáns a különbség azonban az életmód szerint (ANOVA, F = 6,703; p < 0,004): azt látjuk, hogy az ipari társadalmakban szinte egyáltalán nem használatos az abszolút referenciakeret, a legelterjedtebb az állandó mezőgazdaság esetében, ezeket követik a vándorló gazdálkodó, illetve a vadászógyűjtögető csoportok. Ez utóbbi különbség, úgy tűnik, abból adódik, hogy az állandó mezőgazdasági életmódot folytatók rendszerint mind a három referenciakeret lehetőségeit kihasználják, míg a vadászó-gyűjtögetők elsősorban az abszolút keretekre támaszkodnak. Valamely viszonyítási rendszer dominanciája a Levinson által kidolgozott feladatokon kívül a gesztusok és a saját helyzetmeghatározás képességében is megmutatkozik. A beszédet kísérő természetes gesztikuláció során a mozgást illusztráló elemek referenciakerete rendszerint megegyezik a nyelvileg domináns referenciakerettel (MAJID, BOWERMAN és munkatársai, 2004), vagyis egy nyugatra mozgó tárgyat az abszolút keretet használó kultúrák nyugatra mutató gesztusokkal egészítenek ki, míg a relatív nyelvet beszélők azt illusztrálják, hogy saját testükhöz képest hogyan mozgott a tárgy. Lehetséges az intrinzikus kódolás is: a belizei mopa nyelvben az ember mozgását egy testtől eltávolodó gesztussal jelzik. LI és GLEITMAN (2002) a téri referenciakeretek használatával kapcsolatban végzett vizsgálatai azt mutatják, hogy emlékezeti feladatokban a közvetlen környezet sokkal nagyobb hatással van az egyének választására, mint azt korábban Levinson feltételezte. A holland anyanyelvűeket befolyásolta az ego- és allocentrikus választásban, hogy a szobában a redőny le volt-e húzva. Felhúzott redőnnyel inkább a tzeltálokra hasonlítottak, ami egyben megerősíteni látszik, hogy a természeti népek abszolút rendszerhasználata miért olyan elterjedt. 224

13 6. táblázat. A nyelvek felosztása különböző szempontok szerint (Forrás: MAJID, BOWERMAN és munkatársai, 2004). Szürkével kiemeltük azokat a népeket, akik főként az abszolút referenciakeretet használják. A (x) a korlátozott használatra vonatkozik, az x rendszeres használatot jelöl, míg az X arra utal, hogy egy csoportnál döntően az adott referenciakeretet használata jellemző Nyelv Ország Nyelvcsalád Nyelvi referenciakeret I R A Éghajlat Lakóhely Életmód Angol UK, USA stb. indoeurópai x X (x) mérsékelt városi ipari Arrernte Ausztrália pama nyung x X sivatagi vidék vadászó-gyűjtögető Balinese Indonézia ausztronéz x x X trópusi vidék állandó mezőgazdaság Belhare Nepál tibeto-burmai x x X szubtrópusi, hegyvidéki vidék állandó mezőgazdaság Ewe Ghana niger-kongói X X X szubtrópusi vidék állandó mezőgazdaság Guugu Yimithirr Ausztrália pama nyungan X trópusi vidék vadászó-gyűjtögető Hai//om Namíbia khoisai x (x) X sivatagi vidék vadászó-gyűjtögető Holland Hollandia indoeurópai x X (x) mérsékelt városi ipari Jaminjung Ausztrália jaminjung X (x) (x) trópusi szavanna vidék vadászó-gyűjtögető Japán Japán vitatott x X (x) mérsékelt városi ipari Kgalagadi Botswana Bantu X X X trópusi vidék állandó mezőgazdaság Kilivila Pápua Új Guinea ausztronéz X X X trópusi esőerdő vidék vándorló mezőgazdaság Longgu Solomon-szg. ausztronéz x (x) X trópusi esőerdő vidék vándorló mezőgazdaság Magyar Magyarország finnugor X X (x) mérsékelt város ipari Mopan Belize maja X (x) trópusi esőerdő vidék vándorló mezőgazdaság Tamil India dravida x X X szavanna mindkettő állandó mezőgazdaság Tiriyo Brazília karib X X X trópusi vidék vadászó, állandó mezőgazdaság Totonac Mexikó totonaca X (x) mérsékelt vidék vándorló mezőgazdaság Tzeltal Mexikó maja x X szubtrópusi, hegyvidéki vidék vándorló mezőgazdaság Warwa Ausztrália nyulnyula x X sivatagi vidék vadászó-gyűjtögető Yukatek Mexikó maja X X x trópusi esőerdő vidék vándorló mezőgazdaság I = Intrinzikus; R = Relatív; A = Abszolút A téri referenciakeretek változása az életkorral tipikusan fejlődő és WS gyerekeknél 225

14 226 Ivády Rozália Eszter Felhősi Gabriella Pléh Csaba 226 A WILLIAMS-SZINDRÓMA A Williams-szindróma vizsgálata azért érdekes e kérdéskörben, mert egy érdekes kognitív disszociáció fedezhető fel náluk: a nyelv viszonylagos megtartottsága mellett a vizuális-téri képességek elmaradottsága mutatkozik meg. Maga a Williams-szindróma egy ritka genetikai betegség, amely a 7. kromoszóma mikrodeléciójának következtében alakul ki. A jellegzetes arcvonások miatt a diagnózis viszonylag korán lehetséges, és a gyerekekről korábbi feltételezések azt hirdették, hogy a nyelv és a gondolkodás tökéletes disszociációját mutatják, hiszen erős értelmi fogyatékosság mellett a nyelvi képességeik megtartottak (BELUGGI, WANG, JERNIGAN, 1994; KARMILOFF-SMITH, KLIMA és munkatársai, 1995), amit a kutatók többsége egy független nyelvi modul létezésének bizonyítékaként tekintett (PINKER, 1999). Az utóbbi időben azonban a Williams-szindrómáról alkotott elképzelések megváltozni látszanak, főként KARMILOFF-SMITH fejlődési hipotézise nyomán (1998), amely szerint a fejlődési útvonal korai eltérése a tipikustól egy teljesen atipikus fejlődési mintázatot követ, tekintve, hogy sok funkció nem tud az előzőleg már kialakult és elvárt funkciókra építeni. Angolban KARMILOFF-SMITH (2007), míg magyarban Lukács Ágnes és munkatársai (LUKÁCS, 2005; LUKÁCS, PLÉH, RACSMÁNY, 2005; PLÉH, LUKÁCS, RACSMÁNY, 2003) vizsgálatai mutattak rá, hogy a WS-gyerekek nyelvi készségei valójában mentális koruknak megfelelőek, vagyis nem is olyan jók. Tagadhatatlan azonban egy számunkra kiemelt fontossággal bíró tény, mégpedig az, hogy a Williamsszindrómások téri képességei jóval az intelligenciaszint alapján elvárt érték alatt maradnak (GRAY, KARMILOFF-SMITH és munkatársai, 2006; BROWN, JOHNSON és munkatársai, 2003; PLÉH, 2006; RACSMÁNY, ALBU és munkatársai, 2006; LUKÁCS, PLÉH, RACSMÁNY, 2007a, 2007b). A Williams-szindrómások téri nyelvi rendszerét vizsgáló kutatások (LUKÁCS, 2005; LUKÁCS, PLÉH, RACSMÁNY, 2007a, 2007b) azt mutatják, hogy a gyerekek téri nyelve hasonló a tipikus fejlődésű gyerekek fejlődéséhez, a különbség egy viszonylag egyenletes rossz teljesítménynek köszönhető. Ezt támasztja alá például, hogy a nyelvtani megértésben a TROG teszten mutatott teljesítményük minden típusú frázis esetében, nem csak a téri feladatokban van az átlag alatt. A téri PPL (Pléh Palotás Lőrik; PLÉH, PALOTÁS, LŐRIK, 2007) teszt Téri ragok és névutók részében a gyerekek feladata, hogy téri megfogalmazásokat megértsenek (Tedd a korongot a szekrény mögé!), illetve produkáljanak (Hol van a korong?). Tipikus fejlődésű és Williams-szindrómás gyerekek összehasonlító vizsgálata (LUKÁCS, PLÉH, RACSMÁNY, 2007a, 2007b) azt mutatta, hogy a téri névutók és ragok esetében a Williams-szindrómás gyerekek rosszabbul teljesítenek, mint a tipikusan fejlődőek, azonban a mintázat megegyező; vagyis megfigyelhető náluk is a céllal szemben a forrás kódolásának viszonylagos nehézsége. A téri referenciakeretek kérdésköre az ő esetükben azért különösen érdekes, mert a téri reprezentáció és a nyelvi reprezentáció hatása itt szétválasztható. Nyelvi reprezentációik sérültek ugyan, azonban egyrészt mintázatuk hasonló a tipikusan fejlődő gyerekekéhez, másrészt a mentális koruknak megfelelő. Ezért amenynyiben a referenciakeretek valóban a nyelv által meghatározottak, akkor lemara-

15 A téri referenciakeretek változása az életkorral tipikusan fejlődő és WS-gyerekeknél 227 dott, de tipikus mintázatú fejlődést kellene látnunk, amely a mentális korban illesztett csoporténak kellene hogy megfeleljen. Mivel a téri kogníciójuk jóval az intelligencia által elvárt szint alatt van, ezért ha egy általános képességfejlődés és téri emlékezet határozza meg a téri referenciakeretek kialakulását, akkor a Williams-szindrómások a tipikusan fejlődő gyerekektől nagyon eltérően fognak válaszolni és ezt a hátrányukat nem is tudják behozni. VIZSGÁLATI KÉRDÉSEINK Az egészséges gyerekek fejlődési vonala Kérdés: Igaz-e, hogy a gyerekek téri választásai idővel egyre egocentrikusabbak lesznek? Levinson és kritikusai (például LI, GLEITMAN, 2002) vizsgálatai felnőttekre vonatkoznak, mi azonban arra voltunk kíváncsiak, hogy gyerekeknél hogyan alakulnak a téri referenciakeretek. Levinson rendszeréből az is következik, hogy ezek a különbségek a nyelv hatásaként jönnek létre, így feltételezhető, hogy a nyelv elsajátítása közben változnak. Ha LEVINSON (1996) alapján feltételezzük, hogy az eltéréseknek valóban a nyelv az oka, akkor a nyelvi fejlődéssel párhuzamosan az allocentrikus választások csökkenését és az egocentrikus választások növekedését kell tapasztalnunk, hiszen a magyar általában intrinzikus vagy relatív sémákat használ a téri viszonyok leírására. Egy ezzel versengő elmélet PIAGET (1970) elgondolása, mely szerint a gyerekek eredendően egocentrikusak (vagyis a relatív viszonyítási keretet használják), s csak később képesek egyáltalán allocentrikusan gondolkodni (mely esetünkben az abszolút iránynak felelne meg). Másrészt az intrinzikus választások erősségét támasztja alá, hogy a szatellita típusú nyelvek esetében maga az irány alakilag könnyebben általánosítható kategória, hiszen minden igénél van egy szócska, mely az irányt kódolja. Emiatt feltételezhetően a magyar anyanyelvű gyerekek az intrinzikus irányultságokat (ki, be, át) hamar megtanulják, és ez korán hatással lehet más, nem nyelvi feladatokban nyújtott teljesítményükre. LI és GLEITMAN (2002) nyomán szintén arra a következtetésre jutunk, hogy a gyerekek ego- vagy allocentrikus választásait nagyrészt a közvetlen környezet határozza meg, azaz érzékenyek lesznek a kísérleti helyzetben meglévő intrinzikus támpontokra. Korábbi vizsgálataink (PLÉH, FELHŐSI, SCHNELL, 2001) azt mutatják, hogy a magyar gyerekek téri referenciakeretei nem a relatív, hanem éppen az abszolút irányba mozdulnak el, azonban az eredmények ellentmondásosak, mert a gyerekek két analóg feladatban máshogyan viselkedtek és a korcsoportok felosztása is egyenetlen volt. Jelen vizsgálatban az egyik kérdésünk az volt, hogyan változik 3 és 10 éves kor között a gyermekek választása egy forgatásos téri referenciafeladatban. Azért ezt az életkort választottuk, mert azt feltételeztük, hogy a nyelv ekkor elég nagy fejlődésen megy keresztül ahhoz, hogy a hatása megnyilvánuljon. A piaget-i váltás kicsivel korábban, valamikor 2 és 4 év között következne be, vagyis elvileg a fiata- 227

16 228 Ivády Rozália Eszter Felhősi Gabriella Pléh Csaba labb vizsgált csoportokban részben észlelhető lenne. Ennél fiatalabb gyerekekkel emlékezeti nehézségek miatt nem tudtuk felvenni a tesztet. Williams-szindróma és a téri referenciakeret-választás fejlődése Kérdés: Eltér-e a Williams-szindrómások mintázata a tipikusan fejlődő csoportétól, s ha igen, mennyiben? Ha a Williams-szindrómások teljesítménye a ceruza tesztben a nyelvi kontrollcsoporthoz hasonló, akkor bátran kijelenthetjük, hogy a téri referenciakereteket főként a nyelv határozza meg. Amennyiben azonban a tipikusan fejlődő csoporthoz képest nem csupán rendkívüli elmaradást, vagyis egy náluk sokkal fiatalabb korcsoportnak megfelelő eredményeket, hanem teljesen eltérő mintázatot mutatnak, akkor azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a téri referenciakeretekre a fő hatást a téri kogníció vagy más, mögöttes kognitív képességek adják. Ez egyben azt jelentené, hogy a téri referenciakeret nem nyelvfüggő, és így a nyelvi relativizmus magyarázata sem helytálló. Csoportkülönbségek és téri referenciakeretek Kérdés: Van-e szerepe a téri referenciakeretek megválasztásában a nemnek, a kezességnek vagy az iskolai képzés jellegének? A tipikusan fejlődő gyerekek esetében megvizsgáltuk, hogy a kezesség, az iskolai osztály típusa (testnevelés vagy német nyelvű tagozat) és a nem milyen hatással van a téri referenciakeretek választására. Amennyiben a téri referenciakeretek megválasztása biológiailag meghatározott, azt várnánk el, hogy a kezesség és részben a nemek között találunk stabil különbséget. Amennyiben környezetileg meghatározott, de nem a nyelv, hanem valamilyen más mögöttes tényező befolyásolja, akkor azt várnánk, hogy a tagozatnak lesz lényeges hatása a feladatban. 228 Egyéni különbségek és téri referenciakeretek Kérdés: A nyelvi fejlődés, az empátia vagy az általános kognitív fejlődés jósolja be legjobban a téri referenciakeret-választást? LEVINSON elmélete (1996) alapján azt feltételezhetjük, hogy amennyiben találunk változást, akkor ennek okozója a nyelv, továbbá a folyamatos relatívválasztás-növekedésnek összefüggésben kell állnia a nyelvi fejlődéssel. Ezzel szemben PIAGET (1970) szerint nem a nyelvi, hanem az általános kognitív fejlődés okozza a decentrálást, mely az egocentrizmus csökkenéséhez vezet ezt a vizsgálatban az abszolút választások növekedésében lehetne tetten érni. Amennyiben a nyelvi tesztek pontszáma és a téri referenciakeretek megválasztása korrelál egymással, akkor nagy-

17 A téri referenciakeretek változása az életkorral tipikusan fejlődő és WS-gyerekeknél 229 részt valóban a nyelv hatásának vagyunk tanúi. Ezzel szemben, ha Piaget elmélete a helytálló, akkor az általános képesség tesztjeivel kell hogy korreláljon a téri referenciakeretek választásának változása. Amennyiben viszont a téri referenciakereteket a perspektívaváltás képessége és a tudatelmélet fejlődése határozza meg, akkor az Empátia teszttel találunk összefüggést. A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA A vizsgálati eljárás Vizsgálatunkban Levinson és munkatársai (például LEVINSON, 1996; PEDERSON, DANZIGER és munkatársai, 1998) kutatásainak mintájára téri feladatokat adtunk gyerekeknek, amelyekben egy adott elrendezést 180 -os helyzetváltoztatást követően kellett felidézniük vagy reprodukálniuk. Az első feladat, a ceruza teszt (1. a, b, c, d,) mind az öt korcsoport esetében közös volt, ezenkívül az óvodás gyerekekkel egyéb téri és nyelvi teszteket (részletesen lásd alább), a 8 és 10 éves gyerekekkel pedig két további típusú forgatásos téri referenciatesztet végeztünk el. A forgatásos feladatok azonos sémára épülnek. A gyerekek egy inherens irányultsággal rendelkező tárgyat (ceruza, útvonal labirintusban) vagy tárgyak irányultságot tartalmazó téri elrendezését figyelik meg azzal az utasítással, hogy figyeld meg jól, amit látsz. Ezt követően 180 -os fordulat után (a gyerekek megfordultak a tengelyük körül és egy másik ugyanolyan asztalt láttak) több alternatíva közül kell kiválasztaniuk a látottak megfelelőjét. (Az utasítás Melyik ceruza áll ugyanúgy? Válaszd ki a kettő közül! 2 az 1. feladat a, b, c, d, esetében, valamint Próbáld elrendezni ezeket a tárgyakat úgy, ahogy az előbb voltak! a 2., és Válaszd ki, melyik útvonalon ment végig a kavics! a 3. feladat esetében. Lásd 3. ábra. A három feladattípus: 1a ceruzák alaphelyzet, 1b ceruzák egocentrikus előhívó, 1c ceruzák allocentrikus előhívó, 1d ceruzák szagittális, 2. tárgyak elrendezése, 3. labirintus.) Ügyeltünk arra, hogy a kísérleti szobában ne legyenek allocentrikus orientációt előhívó kulcsok. Az óvodás gyerekek egy részénél a szobában egy sátrat állítottunk fel, és a vizsgálatokat abban végeztük, hogy az asztalon és a tárgyakon kívül a gyereket semmi más környezeti támpont ne befolyásolja a feladatok megoldásában (lásd LI, GLEITMAN, 2002) kritikáját). Mivel azonban az eredmények semmilyen jelentős aspektusban (preferált referenciakeret, következetesség) nem tértek el szignifikánsan a sátor nélküli helyzetekben kapott eredményektől, a további korcsoportok esetében csupán arra figyeltünk, hogy az ablak, mint fő allocentrikus támpont mindig a gyerek mögött vagy vele szemben helyezkedjen el, továbbá hogy a függöny be legyen húzva. A két kísérletvezető a gyerek mögött, illetve a gyerekkel szemben állt, hogy ők maguk se szolgáljanak allocentrikus téri jelzésként. 2 Feltételezésünk szerint az instrukció megértése egyik csoportnak sem okozott nehézséget, az ugyanúgy kifejezés értelmezéséhez szükséges kognitív és nyelvi fejlettség már a legkisebb, 3 éves csoport esetében is adott. 229

18 230 Ivády Rozália Eszter Felhősi Gabriella Pléh Csaba 230 Ceruzaválasztás a) Alaphelyzet A gyerekek egy kihegyezett ceruzát láttak maguk előtt az asztalon, amely (egocentrikus perspektívában leírva) jobb vagy bal kezük felé mutatott. 3 Azt kellett megjegyezniük, hogyan áll ez a ceruza, majd elfordulás után két azonos, de ellentétes irányú ceruza közül a szerintük megfelelőt kiválasztaniuk (lásd 3. ábra, 1a). b c) Egocentrikus, illetve allocentrikus viszonyítást előhívó helyzetek A feladat ezen változataiban egy üveget vagy egy poharat helyeztünk a ceruza valamelyik oldalára, hogy megvizsgáljuk, a szűk környezet az asztalon hogyan befolyásolja a gyerekek választását. Egocentrikus előhívó helyzetnek neveztük azt, amikor az üveget következetesen a gyerekek azonos oldali keze felé helyeztük el az asztalon mind a kiinduló, mind az előhívó helyzetben (tehát például az üveg kezdetben és a 180 -os fordulat után is a gyerek jobb keze mellett volt). Az allocentrikus előhívó helyzetben pedig a két asztalnak ugyanazon (északi vagy déli fal felé eső, illetve attól távolabbi) oldalára helyeztük az üveget (tehát kezdetben pl. a gyerek jobb, 180 -os fordulat után pedig a bal keze mellett volt az üveg). Fontos kiemelni, hogy mindkét esetben a Levinson szerinti intrinzikus viszonyítást használtuk ki: két tárgy egymáshoz való viszonya játszotta a fő szerepet. (lásd 3. ábra, 1b, 1c). d) Szagittális helyzet A negyedik változatban, melyet szagittális (vagyis nyílirányú) helyzetnek neveztünk, de nevezhetnénk frontális, homlokirányú helyzetnek is, a ceruza nem jobbra vagy balra, hanem a gyerek felé vagy tőle elfelé nézett. Feltételeztük, hogy ez a feladat könnyebb lesz a feldolgozás számára, hiszen nem kell hozzá megkülönböztetni a test szimmetrikus oldalait, továbbá azt is vártuk, hogy az egocentikus választásokat fogja erősíteni azáltal, hogy a kódolásnál kiemeli a választó szerepét ( rámutat a gyerekre vagy elmutat a gyerektől) (lásd 3. ábra, 1d). Tárgyak elrendezése Ebben a helyzetben nem egy tárgy, hanem több tárgy egymáshoz való viszonya tartalmazott egy bizonyos irányultságot. 4 A próbák során a gyerekeknek három különböző tárgysorozatot (például három különböző formájú, méretű és színű gyertya) kellett megjegyezniük, majd 180 -os fordulat után újra kirakniuk (lásd 3. ábra, 2). 3 A ceruza teszt mindegyik helyzetében (a, b, c, d,) két, illetve négy próba szerepelt, ilyen módon a kiinduló helyzetben felváltva mindkét irányultság (jobb, illetve bal kéz felé mutató) megjelent. 4 PEDERSON, DANZIGER és munkatársai (1998) hasonló feladata a tárgyak sorrendjén kívül azok inherens irányultságával is manipulált, ugyanis önmagukban irányultsággal rendelkező játékállatokat alkalmazott (lásd állatsorbarakás teszt). Mi ezzel szemben tisztán a téri elrendezés hatását szerettük volna vizsgálni, ezért irányultság nélküli használati tárgyakkal dolgoztunk.

19 A téri referenciakeretek változása az életkorral tipikusan fejlődő és WS-gyerekeknél 231 Labirintus A harmadik feladattípus némileg összetettebb irányultságok megjegyzését igényelte. Az egyik kísérletvezető a kiinduló helyzetben egy útvonalat mutatott a gyereknek, aki az előhívó helyzetben három lehetőség közül választotta ki a látottnak megfelelő útvonalat. A három alternatíva tartalmazta az egocentrikus és az abszolút viszonyítás alapján történő választásokat, továbbá egy 90 -kal elforgatott, irreleváns útvonalat is. (A feladatok vázlatos bemutatására lásd 3. ábra, 3.) 1a 1b RELATÍV ABSZOLÚT RELATÍV ABSZOLÚT 1c 1d ABSZOLÚT RELATÍV RELATÍV ABSZOLÚT ABSZOLÚT ABSZOLÚT RELATÍV RELATÍV 3. ábra. A három feladattípus: 1a ceruzák alaphelyzet, 1b ceruzák egocentrikus előhívó, 1c ceruzák allocentrikus előhívó, 1d ceruzák szagittális, 2. tárgyak elrendezése, 3. labirintus 231

20 232 Ivády Rozália Eszter Felhősi Gabriella Pléh Csaba További feladatok A vizsgálati hipotézisek tesztelése érdekében az óvodás gyerekekkel négy további tesztet is felvettünk. TROG Test for the reception of grammar A TROG tesztben a gyerekeknek egy mondatot olvasunk fel, és ehhez négy képet látnak. Az a feladatuk, hogy eldöntsék, a hallott mondat melyik képet írja le legjobban. A tesztet Dorothy BISHOP (1982) fejlesztette ki a nyelvtani szerkezetek megértésének vizsgálatára. A magyar változatát standardizációja folyamatban van, addig kutatási célra kaptuk meg (LUKÁCS, PLÉH, RACSMÁNY, 2007). Raven progresszív mátrixok A Raven teszt egy nem verbális intelligenciateszt, a Spearman által felvázolt általános g-t, vagyis intelligenciát méri. Mivel a vizsgálatban 6 évnél fiatalabb gyerekek vettek részt, a színes változatot használtuk. Corsi kockák teszt A Corsi kockák teszt egy téri emlékezetet vizsgáló teszt, melyben azonos méretű és kinézetű kockák (9 db) vannak egy faalap különböző pontjaira erősítve. A vizsgálat során a vizsgálatvezető egy előre meghatározott sorrend szerint rámutat néhány kockára, a gyerek feladata pedig, hogy ugyanazokra a kockákra, ugyanolyan sorrendben rámutasson. Azt mérjük, hogy hány kockát tud a gyerek helyesen megjegyezni ez lesz a téri memória terjedelme (leírására lásd RACSMÁNY, ALBU és munkatársai, 2007). Szemekből olvasás teszt (Reading the mind in the eyes) BARON-COHEN (2005) egy új tesztet fejlesztett ki az empátia, illetve a tudatelmélet mérésére. A tudatelmélet fejlettségét is szerettük volna vizsgálni a gyerekeken, viszont azért nem a bevett tudatelméleti teszteket vettük fel velük (például Sally- Anne teszt, Smarties teszt), mert reméltük, hogy így nem csupán egy bináris megkülönböztetést, hanem differenciáltabb eredményeket fogunk kapni. A tesztben a gyerekeknek egy szempár alapján kellett megítélniük, milyen érzelmet élhet át a képen látható személy, majd 4 lehetséges válasz közül kiválasztaniuk a legmegfelelőbb megoldást. 232 A vizsgálat menete A gyerekeket az óvodában (Zugligeti Óvoda, Budapest XII. kerület, Bátonyterenyei Központi Óvoda), iskolában (Csík Ferenc Általános Iskola, Budapest I. kerület 5 ), illetve nyári táborozás során (Magyar Williams-szindróma Társaság

A téri referenciakeretek változása az életkorral tipikusan fejlődő és Williams szindrómás gyerekeknél * Ivády Rozália Eszter 1, (ivady@cogsci.bme.hu) Felhősi Gabriella 2, (felhosi@nytud.hu) Pléh Csaba

Részletesebben

Metaforaértés Williams szindrómában: tudatelmélet vagy analógiás illesztés?

Metaforaértés Williams szindrómában: tudatelmélet vagy analógiás illesztés? Metaforaértés Williams szindrómában: tudatelmélet vagy analógiás illesztés? Szamarasz Vera BME Kognitív Tudományi Tanszék vszamarasz@cogsci.bme.hu Babarczy Anna BME Kognitív Tudományi Tanszék babarczy@cogsci.bme.hu

Részletesebben

Nyelv és gondolkodás

Nyelv és gondolkodás Nyelv és gondolkodás Egyetemes és egyéni Mennyiben befolyásolja a nyelv a gondolkodásunkat, és fordítva, mennyiben határozza meg az emberi gondolkodás a nyelvünket? Hasonlóságok és különbségek minden szinten

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Abban a farmerba nem mehetsz színházba. A (bvn) variabilitásának vizsgálata a BUSZI tesz9eladataiban

Abban a farmerba nem mehetsz színházba. A (bvn) variabilitásának vizsgálata a BUSZI tesz9eladataiban Abban a farmerba nem mehetsz színházba. A (bvn) variabilitásának vizsgálata a BUSZI tesz9eladataiban Mátyus Kinga, Bokor Julianna IV. AlkalmazoD NyelvészeG Doktorandusz Konferencia Budapest, 2010. február

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

Tudatelmélet. let és s idegen nyelv. rsaság - Budapest

Tudatelmélet. let és s idegen nyelv. rsaság - Budapest Tudatelmélet let és s idegen nyelv elsajátítás valódi kapcsolat vagy városi v legenda? Ivády Rozália BME-KTT Takács Boglárka ELTE-PPK A legenda A kérdés megjelenik: egy kérdőív utóélete Első lépés: Az

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék A diszlexiás gyermekek angol nyelvi készségeinek vizsgálata Kormos Judit és Mikó Anna ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék A kutatás háttere Keveset tudunk arról, miben különbözik a diszlexiás és

Részletesebben

A nyelv modularizálódó hálógrammatikája. Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. április 18.

A nyelv modularizálódó hálógrammatikája. Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. április 18. A nyelv modularizálódó hálógrammatikája Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. április 18. Saussure: belső külső nyelvészeti vizsgálódás A kognitív nyelv mint zárt rendszer Chomsky:

Részletesebben

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret 2014. december Célnyelvi mérés 10. évfolyamon Tartalmi keret Jogi szabályozás A 2014/2015. tanév rendjét szabályozó 35./2014. (IV.30.) EMMI rendelet

Részletesebben

A deixis megjelenési formái a prozódiában

A deixis megjelenési formái a prozódiában A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok

Részletesebben

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen Általános iskola 8. osztály matematikából és szövegértésből Matematika Szövegértés Iskolánkban Ált. iskolákban Budapesti ált. iskolákban Iskolánkban

Részletesebben

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén Diagnosztikus mérések fejlesztése (TÁMOP 3.1.9/08/01) Oktatáselméleti

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel 26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.

Részletesebben

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak Matematika feladatbank I. Statisztika Elméleti összefoglaló és feladatgyűjtemény középiskolásoknak ÍRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dugasz János 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dugasz János Tartalom Bevezető 7 Adatok

Részletesebben

Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu

Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu A MAGYAR HONVÉDSÉG KÜLSZOLGÁLATRA JELENTKEZŐ ÁLOMÁNYANAK VIZSGÁLATA A VÁLASZTOTT MOZGÁSFORMÁK,

Részletesebben

Biomatematika 15. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János

Biomatematika 15. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 15. Nemparaméteres próbák Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision Date: November

Részletesebben

AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA

AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA Befogadást segítő eszközök Jelnyelvi tolmács (leköti a vizuális figyelem nagy részét, speciális ismeret kell hozzá) -a válaszadó siketek

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Bevezetés A tudományos életben megfigyeléseket teszünk, kísérleteket végzünk. Ezek többféle különbözı eredményre

Részletesebben

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN)

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) VIKOTE előadás, 2015. június 6 Pléh Csaba Középeurópai Egyetem Kognitív tudományi Tanszéke vispleh@ceu.edu Áttekintés Klasszikus kognitív

Részletesebben

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Az okoskocka eszközökről

Az okoskocka eszközökről Az okoskocka eszközökről Pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus és tehetségfejlesztő szakemberek dolgozták ki az okoskocka fejlesztő eszközcsaládot azzal a céllal, hogy: az iskolaérettségi szintet

Részletesebben

Öregedés és a mindennapi emlékezet: a memóriatréning jótékony hatása Elena Cavallini, Adriano Pagnin, Tomaso Vecchi

Öregedés és a mindennapi emlékezet: a memóriatréning jótékony hatása Elena Cavallini, Adriano Pagnin, Tomaso Vecchi Öregedés és a mindennapi emlékezet: a memóriatréning jótékony hatása Elena Cavallini, Adriano Pagnin, Tomaso Vecchi A memóriatréning hosszú távú hatásai időskorban: Egy longitudinális vizsgálat Sara Bottiroli,

Részletesebben

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Tanulás Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY 1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA Kétnyelvű kisiskolás gyermekek beszédfeldolgozási folyamatai Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője: Prof.

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

N I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása:

N I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása: N I. 02 B A mérés eszközei: Számítógép Gerjesztésszabályzó toroid transzformátor Minták Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 A mérés menetének leírása: Beindítottuk a számtógépet, Behelyeztük a mintát a ferrotestbe.

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1 Iskolai teljesítmény i átszervezés 2006 2009 1 Az előző fejezetben láthattuk, hogy hogyan alakult a 2000-es évek első évtizedében az alapfokú i ellátás a kistelepülések esetében. Ez a fejezet azt a kérdést

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

TANKÖNYVVÁrASZTÁS, TANKÖNYVHASZNÁLAT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN

TANKÖNYVVÁrASZTÁS, TANKÖNYVHASZNÁLAT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN TANKÖNYVVÁrASZTÁS, TANKÖNYVHASZNÁLAT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN A TANKÖNYVKIADÁS ÁLLAMI MONOPÓUUMÁNAK megszűntévelviszonylag rövid idő alatt kialakult Magyarországon a piaci alapú tankönyvkiadás és terjesztés.

Részletesebben

ÍRÁSBELI KIVONÁS. 31. modul. Készítette: KONRÁD ÁGNES

ÍRÁSBELI KIVONÁS. 31. modul. Készítette: KONRÁD ÁGNES Matematika A 3. évfolyam ÍRÁSBELI KIVONÁS 31. modul Készítette: KONRÁD ÁGNES matematika A 3. ÉVFOLYAM 31. modul ÍRÁSBELI KIVONÁS MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Kulturális, nyelvi és idegrendszeri plaszticitás A NYELVI RELATIVIZMUS ÉS AZ IDEGRENDSZERI PLASZTICITÁS *

Kulturális, nyelvi és idegrendszeri plaszticitás A NYELVI RELATIVIZMUS ÉS AZ IDEGRENDSZERI PLASZTICITÁS * Magyar Pszichológiai Szemle, 2008, 63. 1. 181 211. DOI: 10.1556/MPSzle.63.2008.1.11. Kulturális, nyelvi és idegrendszeri plaszticitás A NYELVI RELATIVIZMUS ÉS AZ IDEGRENDSZERI PLASZTICITÁS * FEKETE ISTVÁN

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

A korai kéttannyelvű oktatás hatása a kisiskolások anyanyelvi szövegértési és helyesírási kompetenciájára

A korai kéttannyelvű oktatás hatása a kisiskolások anyanyelvi szövegértési és helyesírási kompetenciájára Gyermeknevelés 4. évf. 1. szám 55 64. (2016) A korai kéttannyelvű oktatás hatása a kisiskolások anyanyelvi szövegértési és helyesírási kompetenciájára Szaszkó Rita Jezsik Kata Szent István Egyetem Alkalmazott

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

Az újszülöttek nyelvi titkai. Kutatók Éjszakája 2014 (DE) Fehér Krisztina 2014. szeptember 26.

Az újszülöttek nyelvi titkai. Kutatók Éjszakája 2014 (DE) Fehér Krisztina 2014. szeptember 26. Az újszülöttek nyelvi titkai Kutatók Éjszakája 2014 (DE) Fehér Krisztina 2014. szeptember 26. felismerik szüleik hangját szeretik, ha beszélnek hozzájuk, különösen dajkanyelven felismerik anyanyelvüket

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

Az érzelmek logikája 1.

Az érzelmek logikája 1. Mérő László egyetemi tanár ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoport Az érzelmek logikája 1. BME VIK, 2012 tavasz mero.laszlo@ppk.elte.hu Utam a pszichológiához (23) (35) Matematika Mesterséges intelligencia

Részletesebben

Gyakorlatias tanácsok PLA fejlesztőknek

Gyakorlatias tanácsok PLA fejlesztőknek Gyakorlatias tanácsok PLA fejlesztőknek Beszédes Nimród Attiláné Békéscsabai Regionális Képző Központ Képzési igazgatóhelyettes 2007. november 28-30. A jogszabályi háttérről 2001. évi CI. törvény 24/2004.

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszék Világítástechnika (BME VIVEM 355) Beltéri mérés Világítástechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

a kultúra arcai Napi rítus napi ritmus

a kultúra arcai Napi rítus napi ritmus SZKC 208_06 T o l e r a n c i á r a n e v e l é s a kultúra arcai Napi rítus napi ritmus modul szerzője: N. Kollár Katalin, Somogyi Mónika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 8. ÉVFOLYM tanári

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

Centura Szövegértés Teszt

Centura Szövegértés Teszt Centura Szövegértés Teszt Megbízhatósági vizsgálata Tesztfejlesztők: Megbízhatósági vizsgálatot végezte: Copyright tulajdonos: Bóka Ferenc, Németh Bernadett, Selmeci Gábor Bodor Andrea Centura Kft. Dátum:

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

Többségi nyelvű iskolaválasztás székelyföldi magyar nemzetiségű diákok körében

Többségi nyelvű iskolaválasztás székelyföldi magyar nemzetiségű diákok körében Márton János Többségi nyelvű iskolaválasztás székelyföldi magyar nemzetiségű diákok körében 1. Bevezető, előzmények A kisebbségi iskolaválasztás kérdéskörét egy 2012-ben készült kutatás keretében már vizsgáltuk:

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

T 038407 1. Zárójelentés

T 038407 1. Zárójelentés T 038407 1 Zárójelentés OTKA támogatással 1996-ban indítottuk az MTA Pszichológiai Intézetében a Budapesti Családvizsgálatot (BCsV), amelynek fő célja a szülő-gyermek kapcsolat és a gyermekek érzelmi-szociális

Részletesebben

Hírlevél. Hírek: 2012. november. Családi Kutya Program. Tudományos Diákköri Konferencia. Magyar Etológiai Társaság XIV.

Hírlevél. Hírek: 2012. november. Családi Kutya Program. Tudományos Diákköri Konferencia. Magyar Etológiai Társaság XIV. Hírlevél 2012. november ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: Tudományos Diákköri Konferencia November 24-én került sor az ELTE Biológus Tudományos

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló

Részletesebben

Segítség az outputok értelmezéséhez

Segítség az outputok értelmezéséhez Tanulni: 10.1-10.3, 10.5, 11.10. Hf: A honlapra feltett falco_exp.zip-ben lévő exploratív elemzések áttanulmányozása, érdekességek, észrevételek kigyűjtése. Segítség az outputok értelmezéséhez Leiro: Leíró

Részletesebben

Statisztikai alapfogalmak

Statisztikai alapfogalmak i alapfogalmak statisztikai sokaság: a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége 2 csoportja van: álló sokaság: mindig vmiféle állapotot, állományt fejez ki, adatai egy adott időpontban értelmezhetők

Részletesebben

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Mit közvetítenek a női magazinok 2012-ben?

Mit közvetítenek a női magazinok 2012-ben? Haraszti Adrienn Tömör Ágnes Mit közvetítenek a női magazinok 0-ben? A Nők Lapja, a Kiskegyed, az Éva és a Cosmopolitan magazinok 0-es évfolyamának tartalomelemzése Bevezetés A tömegkommunikáció korszakában

Részletesebben

MI A BAJ AZ ISKOLAI NYELVOKTATÁSSAL? A Nyelvtudásért Egyesület. 2016. március 5-i konferenciájának. összefoglalója

MI A BAJ AZ ISKOLAI NYELVOKTATÁSSAL? A Nyelvtudásért Egyesület. 2016. március 5-i konferenciájának. összefoglalója MI A BAJ AZ ISKOLAI NYELVOKTATÁSSAL? A Nyelvtudásért Egyesület 2016. március 5-i konferenciájának összefoglalója Szerkesztette: Kuti Zsuzsa és Öveges Enikő 2016 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 3 Te mit gondolsz

Részletesebben

Országos kompetenciamérés 2007

Országos kompetenciamérés 2007 Országos kompetenciamérés 2007 Év végi értékelés Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskola Bevezető Az Országos kompetenciamérés 2007. május 30-án ötödik alkalommal zajlott le, a mi iskolánkban a negyedikes,

Részletesebben

Csákberényiné Tóth Klára. Mondatolvasás és megértés TANKÖNYV TANESZKÖZ

Csákberényiné Tóth Klára. Mondatolvasás és megértés TANKÖNYV TANESZKÖZ Csákberényiné Tóth Klára Mondatolvasás és megértés TANKÖNYV TANESZKÖZ Ha a gyengének ítélt szövegértés okait kutatjuk, az alapoknál érdemes elkezdeni a vizsgálatot. Mennyire készítjük fel a gyerekeket

Részletesebben

Akadémiai székfoglaló A TÉR ÉS A NYELV VILÁGA *

Akadémiai székfoglaló A TÉR ÉS A NYELV VILÁGA * Magyar Pszichológiai Szemle, 2007, 62. 3. 279 312. DOI: 10.1556/MPSzle.62.2007.3.1. Akadémiai székfoglaló A TÉR ÉS A NYELV VILÁGA * PLÉH CSABA BME Kognitív Tudományi Tanszéke és MTA BME Kognitív Tudományi

Részletesebben

ANGLISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA

ANGLISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA ANGLISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA Az anglisztika szak létesítési dokumentuma szerint: a záróvizsgára bocsátás feltétele egy sikeres szakdolgozat, a kritérium jellegű záróvizsga két részből áll: egy

Részletesebben

Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében. Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail.

Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében. Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail. Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail.com Vázlat Számolás és olvasás Szöveges feladatok Az olvasási

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests)

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests) A Tisza-parti Általános Iskola angol szintmérőinek értékelése (Quick Placement Tests) Készítette: Hajdú Erzsébet Tóth Márta 2009/2010 Ismertető a szintmérésről Mért tanulók: 8. évfolyam és 6. évfolyam,

Részletesebben

A szóhasonlóság mértékének tesztelése CVCVC szerkezetű hangkivető főnevekkel. Rung András BME Fizikai Intézet

A szóhasonlóság mértékének tesztelése CVCVC szerkezetű hangkivető főnevekkel. Rung András BME Fizikai Intézet A szóhasonlóság mértékének tesztelése CVCVC szerkezetű hangkivető főnevekkel Rung András BME Fizikai Intézet Alapelvek Produkció és megértés analógiás alapon szabályok helyett Az analógiás források kiválasztásához

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES Tolerancia Workshop YFU Szervezetünk, a Youth For Understanding (YFU) egy nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1951 óta

Részletesebben