Bevezetés a szállodák világába Introduction to Hotels. I. Szállodaipar, története és piaci elemei (History of Accommodation)

Átírás

1 1 Bevezetés a szállodák világába Introduction to Hotels I. Szállodaipar, története és piaci elemei (History of Accommodation) (Elements of Hospitality Market) 2012

2 2 Vázlat Bevezetés a szállodák világába n to Hotels) (Introductio I. Szállodaipar, története és piaci elemei (History of Accommodation) 1. Szállodaipar és története (History of Accommodation) 2. Szálloda piaci elemei (Elements of Hospitality Market) 3. Minőség szerepe a szállodákban (The role of quality in hotels) 4. Szállodai jogszabályok (Legal requirements of Hotel Operation) II. Szállodák koncepciója (Concept of Hotels) 5. Szállodák tevékenységei (Facilities of Hotels) 6. Szállodák csoportosítása (Grouping of Hotels) 7. Szállodák szolgáltatásai (Hotel Services) 8. Szállodák épülete és berendezései (Hotel Building and equipments) III. Szállodák részlegei (Hotel Departments) 9. Szálloda piaci-gazdálkodás részlegei (Sales and Reservation Department) 10. Szálloda vendégfogadási részlege (Front Office Department) 11. Szállodaemelet részlege (Housekeeping Department) 12. Szállodai vendéglátás részlege (Hotel Food and Beverage Department) 13. Szállodai specializáció részlegei (Departments of Hotel Specialization) 14. Szállodák támogató részlegei (Support departments to hotels) 15. Bevezetés a szállodákba összegzés (Introduction to the word of hotels)

3 3 Tartalomjegyzék I.2. Szálloda piaci elemi 4 1. Szálláshely szolgáltatás a turizmusban Szálláshely szolgáltatás Szatellit számla 7 2. Kereslet Többnapos látogatók Vendégéjszaka Vendégszegmensek Piaci kereslet és turizmus alanyai Kínálat Szállodai szolgáltatás kínálat Szezon és szezonális szálloda Kapacitás és indikátorai Szállodák átlagárai és bevételei Szállodák átlagárai Szállodai bevételek Szálláshely szolgáltatás piaci elemei Szállodák piaci indikátorai Piaci pozíció Piaci részarány Virtuális szálloda témaköre Ellenőrző kérdések 31 Összefoglaló 32 Szójegyzék 33 Referencia lista 36

4 4 I.2. Szálloda piaci elemi Cél a szállodák piaci elemeinek átfogó bemutatása és az alapvető összefüggések feltárása. Piac, ahol a szolgáltatási (szobakiadás) ügyletek összessége, automatizmussal biztosítja a kereslet (vendégéjszaka) és kínálat (szállodai szobák) egyensúlyát, az egyensúlyi árat (ADR) és az egyensúlyi mennyiséget (kiadott szobák száma). Szálláshely szolgáltatás és így a szállodák elsődleges missziója az elégedett vendég. Minden szállodának van tulajdonosa, a tulajdonosok ingatlan befektetésének célja a Hotel Otthon távol az otthontól Ki legyen a vendégünk és kiket tudunk még, vendégnek azonosításához kell a célpiac ismerete, specializációval, egyediséggel, tematizációval erősíteni a szálloda egyensúlyi helyzetét. Átmeneti (ideiglenes) otthont kínál különböző kapcsolódó szolgáltatásokkal az állandó tartózkodási helyüktől távol lévőknek. Szálloda a 239/2009. (X.20) kormányrendelet szerint legalább 11 szobás és 21 ágyas. 1. Kép Szállodák piaci elemei. Szerző szerkesztése A melléklet diakép összefoglalva mutatja a piac elemeit, a keresletet és a kínálatot. A kereslet és kínálat hatására kialakított árakat és a volumen és ár együttesen generálja a bevételeket. Minden gazdasági vállalkozás kialakít indikátorokat, amelyeke segítnek követni és megérteni a gazdálkodási folyamatokat illetve azok törvényszerűségeit.

5 5 Szállodaiparban a keresletet a vendégéjszaka mutatja meg. 1 A kínálatot a szállodai szobaszámok jelenítik, mert a szállodai szolgáltatás, a szobakiadás. A szálláshelyek 2012 év júliusában szobát regisztráltak a KSH gyorsjelentésben. A szálláshelyek közel 340 millió férőhelyet jelentettek le, de a férőhelyekkel csak a közösségi és egyéb szálláshelyek estében használunk elemzésre. A szállodai kereslet volt 2012-ben és ez 24%-kal haladta meg a évi keresletet. A kínálat a szállodai szobák száma a vizsgált időpont júliusában, és volt 2006 évben, ez 19%-os növekedést jelent. Ugyan ebben az időszakban ( ) az átlagárak (ADR) Ft-ról Ft-ra, háromszáz forinttal és így -2%-kal csökkentek. Evidence Based Attractions 2 A szálláshely és a szálloda önmagában nem turisztikai attrakció, ez alól csak egyes nagyon ritka kivételek vannak, mint például az Arabok Tornya (Burj Al Arab Hotel) Jumeria városban Egyesült Arab Emirátusban. 3 Lehet-e cél és lenne-e kereslet egy önálló attrakciót képviselő szállodára Budapesten. A haza a turizmusnak a szerző ismeretei szerint nincs attrakció mérlege. Vannak kimutatások, hogy melyik városokban van a legtöbb belföldi és külföldi vendégéjszaka, 2. Kép Burj Al Arab.jpg United Arab Emirates flightglobal.com vannak lokális információk, hogy egyes attrakciókat hányan látogattak meg egy adott időszakban és vagy évben. Van egy elképzelés, Budapesten, hogy a Hősök tere, a Budai Vár vagy a Szent István Bazilika és pesti Duna-part minden turista programjában szerepel, de hogy hányan látogatták meg ezeket illetve más múzeumokat vagy kiállításokat, azt csak az adott intézmény vagy rendezvényszervező ismeri. 1 Magyarországi szálláshelyek vendégéjszaka száma és években 13%-kal növekedett, ez a növekedés vendégéjszaka. 2 Bizonyítékon alapuló attrakció, amikor látogatószámmal és vagy például bevétellel alátámasztott attrakció népszerűsége, elismertsége. Például nagy hiány, hogy a magyarországi fürdők látogatottságának és bevételeinek nincs egységes és megbízható KSH szintű kimutatása. 3 Lehet szobát kapni már angol fontért, ami 2,2 4,4 millió forintnak felel meg.

6 6 1. Szálláshely szolgáltatás a turizmusban Cél, a szálláshely szolgáltatás elhelyezése a turizmus és nemzetgazdaság rendszerében. Turisztikai vállalkozások közös célja, az elvárt szolgáltatásokat biztosítása az utasoknak és ezzel teljesül a szálláshely szolgáltatás alapvető küldetése az elégedett vendég. Turizmus a világ tíz legnagyobb iparágának része és lehet, hogy első lesz, az olajipar előtt pár éven belül. 1.1 Szálláshely szolgáltatás Létesítményei a szállodák, panziók, üdülőházak, közösségi szálláshely és egyéb szálláshelyek. A létesítmények engedélyezési (kötelező felszereltség) és üzemeltetés (kötelező szolgáltatások) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló rendelet szabályozza. Ez egységet és szobát foglal magába. Turizmus intézményei Utaztatási irodák száma (1.255 iroda) 4 Szálláshely szolgáltatás ( egység szoba) Magánszálláshely ( szám szoba) Kereskedelmi szállás (3.000 egység szoba) Szálloda (817 egység szoba) Panzió (816 egység szoba) Vendéglátás ( egység ebből étterem). 5 Turizmus fontos ágazat, mert hozzájárul jelentős mértékben - nemzeti jövedelemtermeléshez (GDP) 5% - munkahely teremtő hatás 6%, - beruházás ösztönzés és fejlesztés, 6 - fizetési mérlegre gyakorolt hatás. 5 A rendszerváltás előtti években 1960 és 1990 közt nagymértékben járult hozzá a deviza kitermeléshez és a külkereskedelmi mérleg egyensúlyához. Szálláshely-szolgáltatás Üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai otttartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása. 7 4 Nem utazásszervezés szakágazat 332 (2006-ban 193 volt), utazásszervezés 923, ebből 700 szervező, 198 ügynökség, utazással összefüggő egyéb KSH gyorsjelentés Magánszálláshelyeken vendégéjszakát realizáltak. 6 Az I ágazat 2011 évben 11%-kal marad el az előző évitől, míg a nemzetgazdaság beruházásai csak 4%- kal csökkentek. A 2012 évben harmadik negyedévében hasonló értékekkel maradnak el a beruházások. A bruttó hozzáadott érték az I szektorban 2,5%-kal növekedett még 2012 III. negyedévében, míg nemzetgazdasági szinten -1,5% csökkenés volt. KSH gyorsjelentés 15 oldal.

7 7 Szálloda 239/ 2009 rendelet szerint az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy. Mindkét megfogalmazás sugallja, hogy a szállodának szerves része az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások, mint vendéglátás és specializációs szolgáltatások. 3. Kép Világ szállodai szobái 2009 Forrás: KGM Consulting Szerző szerkesztése A mellékelt diakép mutatja, hogy a szállodai kínálat a világban eléri a húsz millió szállodai szobát és ennek közel egyharmada Európában van. A magyarországi kínálat az európainak egy százalék teszi ki. A keresleti részarány meghaladja az egy százalékos részarányt (1,31%). Észak-Amerika és Ázsia Óceánia negyedrészeket képviselnek a kínálatból. Afrika és Dél-Amerika hét hét százalékot képvisel a világkínálatból Szatellit számla évi CLXIV. törvény a kereskedelemről pont értelmében. 8

8 8 Szállodaipar, része a turizmusnak a turistaköltések 40%-át éri el, a vendéglátás 27%-os részarányt képvisel, az utaztatás (6%), a sport (13%) és kulturális (4%) rendezvények szervezése valamint személyi közlekedés (11%). Európai Unió Statisztikai Hivatala Kidolgozta és kiadta, az Európai végrehajtási kézikönyv a turizmus szatellit számlákhoz kiadványt. 9 A TSzSz célja a a turizmus rövid és hosszú távú jövedelmezőségét egyértelműen és tömören összevethetővé tenni, más ágazatok hasonló mutatóival. Egyértelművé kell tenni, hogy egyes ágazatok, milyen a nemzetgazdasági szerepe. A turizmus gazdasági szerepét megmutatja, bruttó nemzeti termékre gyakorolt hatása, fizetési mérlegben betöltött szerepe, turisztika nemzeti és hazai fogyasztásban játszott szerepe. A TSzSz egy komplex kereslet - kínálati mérlegrendszer, amely képes a fenti ghatások kimutatásra. 4. Kép Turizmus Szatellit Számla összetétele Szerző szerkesztése KSH adatok felhasználásával. A melléklet diakép mutatja a TSA ágazati összetételét és a turisták költési hányadait. A turizmusra jellemző termékek és szolgáltatások bevételei elérték az 557 milliárd forintot. Turizmus alapágazati az I ágazat (szálláshely és vendéglátás 55 és 56) valamint az utazásszervezés, utazásközvetítés és egyéb foglalás (N 79) European Implementation Manual on Tourism Satellite Accounts (TSA) 10 N ágazat az adminisztratív szolgáltatások (utaztatás, konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése)..

9 9 Teljesebbé tehető a turizmus, amennyiben a N 823 konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése is az alapágazatba kerülne. R ágazat - művészet, szórakoztatás, szabadidős tevékenységek szolgáltatásai válik a turizmus követhetően egy ágazattá. 11 Szálláshely a Turizmusban (A.) turizmusra jellemző termékek és szolgáltatások (A.1.) turisztikai termékek és szolgáltatások (A.1.1.) szálláshely szolgáltatás (A.1.2.) második otthon (jelenleg nincs adat) Zárt sajátos szálláshely szolgáltatás Egységeinek üzemeltetése, különböző szervezetek másodlagos szolgáltatásai. Ilyenek az iskolai kollégiumok, a korházak, a munkásszállók és például a laktanyák vagy speciális zárt, klub jelleggel üzemelő szervezetek, ahol szállást is nyújtanak a tagoknak, ez lehet vállalati vagy például szakszervezeti üdülő vagy iskolai tábor. 11 A közlekedés nélkül..

10 10 2. Kereslet Turizmus olyan személyek tevékenységei, akik saját, szokásos környezetükből más helységbe (országba) utaznak. Látogató Látogató más néven utazó, minden olyan személy, aki valamilyen okból és célból, egy évnél nem hosszabb időre szokásos lakókörnyezetén kívül tartózkodik, azaz lakóhelyétől különböző helységbe (országba) utazik. 12 A látogatók állandó lakhelyük alapján megkülönböztethetők belföldi, külföldi látogatók. Utasforgalom, a látogatók összessége a látogatók száma 2012 évben 41,3 millió fő. Hat évvel ez előtt fő volt a látogatók száma közel 8%-os a növekedés. Egynapos látogatók, a látogatók háromnegyede 31 millió fő egynapos látogató. Az egynapos látogatók 45%-a átutazási, 32%-a vásárlási motivációval érkezik hazánkba. Az elmúlt hat évben az egynapos látogatók száma fő volt, a növekedés közel 7%- os (6,87%). 2.1 Többnapos látogatók Más néven turisták a látogatók azon csoportja, akik legalább 24 órát, azaz egy éjszakát szokásos lakóhelyén kívül tölt, és utazásának célja nem jövedelemszerzés. A többnapos látogatók egynegyede 24,8%-a fő a turista. A több napra látgatók 84%-a turisztikai motiváció ( fő), 87%-a szabadidős, 29%-a barát és rokonlátogatás, 19%-a városnézés, 13%-a egyéni üzleti utazás, 12%-a egészségturizmus, 2%-a konferencia turizmus (csoportos üzleti). A városnéző és az egészségturizmus hat év alatt 2006 óta megduplázódott. A rokonlátogatás 22%-kal növekedett, a szabadidős turizmus 19%-kal és összesen a többnapos látogató száma növekedett 15%-kal. Ugyanakkor az egyéni üzleti -6%-kal a csoportos üzleti turizmus -37%-kal csökkent. A többnapos látogatók napot töltenek el hazánkban. A rövidtartózkodási időt eltöltők (1-3 éjszaka) átlagos tartózkodási idejük 2,9 nap, összesen napot töltenek el. A változás 2006 évhez képest 16% volt a növekedés. A hosszabb tartózkodási idő (4 vagy több éjszaka) átlagos tartózkodási ideje 11 nap és ez összesen Ez is alátámasztja azt a vendégszokás változást, hogy csökken a tartózkodási idő, ugyanakkor többször utaznak a vendégek. 12

11 11 Vendég a szálláshely igénybevételekor regisztrált turista. Turista, mert több napos látogató és így tartózkodik legalább 24 órát a célállomáson. Szálláshely szolgáltatás potenciális vendégei csak a turisták lehetnek. Nem turisztikai motivációval érkező többnapos látogatók fő 13 54%-a átutazás, 26%-a munkavégzés, 8%-a tanulás, 3%-a vásárlás miatt tartózkodik Magyarországon. A turisztikai motivációk a szállodai specializációnak és a vendégszegmenseknek kialakításának alapja, ezért kell minden szállodai szakembernek ismernie a többnapos látogatók számának és összetételének alakulásait. 2.2 Vendégéjszaka Szálláshelyek iránt megjelenő kereslet az igénybe vételi szándék, a szállásra. Ténylegesen a szálláshelyeken töltött összes vendégéjszakák száma fejezi a szálláshelyek keresletét. 5. Kép Szállodai kereslet piaci elemei Szerző szerkesztése KSH adatok felhasználásával A mellékelt diakép jól szemlélteti a szállodák keresletét, a vendégéjszakák számát, a vendégek számát és a tartózkodási időt, mint indikátort. Vendégéjszaka az adott időszakban ténylegesen kiadott szállodai szobákban elszállásolt és regisztrált vendégek száma évben a nem turisztikai motivációs látogatók száma fő volt, a csökkenés -8%-, és ez fős csökkenés.

12 12 Vendégéjszaka, a szállodai marketingtervének egyik alapadata, a kiadott szoba alapján. Vendégéjszaka, lehet a szállodai vendéglátás tervezés és elemzés kiinduló pontja, lehet a kiegészítő szolgáltatások tervezésének és elemzésének viszonyítási pontja. Vendégéjszaka az Idegenforgalmi Adó alapja (helyi adó) szállásdíj 2,95 4%-a vagy a vendégéjszaka (tartózkodási idő) után Ft. Budapesten a 4% (2.1 milliárd) egy százaléka (700 m Ft) marketingalapot képez és ezt az MT Zrt kiegészíti ugyanennyivel. 14 Vendégéjszaka, növekedése hat év alatt ( ) 24% volt, az utolsó évben a hazai viszonyokhoz képest kiemelkedően magas 8%. 15 A külföldi vendégéjszakák részaránya 56-58% közt változott az elmúlt években, 2012 évben egy százalékponttal növekedett 57%- ról, 58%-ra, mert a külföldi vendégéjszakák száma 11%-kal növekedett, míg a belföldi ebben az évben csak 4%-kal. Vendégéjszaka hányados Szállodai indikátor, azt mutatja meg, hogy a kiadott szobákban hányan aludtak átlagosan. A vendégéjszakák számát ( ) elosztjuk a kiadott szobák számával ( ), a kapott eredmény a vendégéjszaka hányados (1.79 fő), ennyi vendég alszik átlagosan egy kiadott szobában. 16 A marketingterv készítésnél a kiadandó szobák összetételét határozzuk meg a szegmensek arányában és a szegmensek árarányait a Rack Rate, kínálati árhoz viszonyítva. A bevételi tervekben havi bontásban a kiadott szobák számát tervezzük. A további tervezéshez szükségünk van a kiadott szobaszámon kívül a vendégéjszakákra és ehhez a számításhoz használjuk a vendégéjszaka hányadost, mint szakmai mutatószámot. Vendég Szállodai szobakiadás szolgáltatást igénybe vevő regisztrált turista. Az egy három évet tartózkodó külföldi vendégek száma 2011 évben fő volt, 2006-hoz képest 12%- os. A hosszabb tartózkodású vendégek száma fő volt és a növekedés mértéke 9%-os. Gyorsabban növekszik a rövidebb tartózkodásúak száma. A szállodai vendégek száma 31%-kal növekedett 2012 és 2006 évek közt. 17 Az utolsó évben a növekedés 6% volt, a belföldiek növekedése 2%, míg a külföldieké 9%. A külföldi és belföldiek részaránya nem változott hat év alatt 55%. A vendégek számát a CMR 18 rendszerben nyilvántartjuk, de a tényleges kereslet a vendégéjszakák száma. Átlagos tartózkodási idő Globális trend, hogy a tartózkodási idő csökken. Vendégéjszakák és vendégek számának hányadosa. Vannak szállodák és célállomások, ahol a csökkenés alacsonyabb mértékű. Hazánkban a 2006 évi 2,68 napról lecsökkent 2012 évre 2,54 napra, a csökkenés mértéke - 14 Legnagyobb összegű IFA beszedések 2011 évben, Budapest 2,1 milliárd, Hévíz 441, Hajdúszoboszló 339, Bük 251, Siófok 239 millió forinttal vezetik a városok rangsorát évi 8%-os növekedéshez hasonló 8%-os volt a növekedés 2004 és 2005 években az EU csatlakozáskor és a légtér liberalizáció évében és 2012 még további hat alkalommal volt 10%-ot meghaladó keresletnövekedés a hazai turizmusban. 16 A kiadható és kiadott szobák számát a KSH nem közli, a 2012 évi szállásdíj 136 milliárd forint volt, a közölt átlagár 14,676 Ft, a bevétel és ár hányadosa a volumen 9,3 millió kiadott szoba. 17 Ugyanekkor a 31%-os vendégszám növekedéshez 24%-os vendégéjszaka növekedés volt. 18 CMR Customer Management Report, a vendégek kezelés vezetői eszköze, kimutatás.

13 13 5%. A külföldiek tartózkodási ideje mindig hosszabb, mint a belföldi vendégeké. Az átlagos tartózkodási idő számítása, hogy a vendégéjszakák számát elosztjuk a vendégek számával. Magyarországon a rövid tartózkodású vendégek részaránya 52%. Négy jellemzően rövid tartózkodású turisztikai területe a barát és rokonlátogatás, a városnézés és az egyéni üzleti utazás, valamint a csoportos üzleti utazás ez a négy területe az összes vendé 63%-át jelenti Vendégszegmensek Olyan vendégkategóriák, amelyekbe azok a vendégek tartoznak, akik a szállodai szobákat hasonló okokból veszik igénybe és így fogyasztó szokásaik többé-kevésbé azonosak. Az elvárásaik azonosak ezért az igények kielégítése szegmens szinten történhet. Ez teszi lehetővé, hogy három - öt - hét prior szegmens kiválasztásával a szálloda megcélzott vendégeinek 95%-át lefedjük és elégedettségüket biztosítsuk. 6. Kép Szállodák vendég és ár szegmentációja Szerző szerkesztése A mellékelt diakép mutatja a vendégszegmensek lehetséges összeállításait. A szállodai specializáció a vendégek utazási motivációin alapul, már hatezer éve. Napjainkban két alapmotiváció az üzleti és szabadidős turizmus. Részarányuk a vendégéjszakákban egyharmad és kétharmad (35:65). Mindkét motivációt egyéni és csoportos (szervezett) utazási módra további szegmenseket alakítunk ki. 19 Mondhatjuk, hogy a kedvező a helyezet, mert a vendégek 63%-a jellemzően rövid tartózkodású turisztikai céllal utazik hozzánk, ennek ellenére a vendégeknek csak 52%-a marad rövid ideig (1-3 napig).

14 14 Szálloda összes vendégéjszakája Üzleti szegmens Egyéni üzleti Egyéni üzleti utazó Egyedül utazó üzletember, saját maga üzletét intézi és önmaga rendel és fizet. Egész évben egyenletesen jellemző kivéve hétvégek, munkaszüneti napok és ünnepek valamint a nyári szabadságolás időszaka (június közepétől augusztus végéig). Vendégéjszaka hányados benchmark értéke 1,30-1,40. Vállalati egyéni üzleti utazó Vállalat érdekében utazik, a cég küldi vagy hívja, a cég szerződés alapján rendel és fizet. Lehet tovább bontani például, hogy nemzetközi cég vagy hazai. Egész évben egyenletesen jellemző kivéve hétvégek, munkaszüneti napok és ünnepek valamint a nyári szabadságolás időszaka (június közepétől augusztus végéig). A vállalati hajrá időszakokban egy kicsit erősebb az intenzitás. Vendégéjszaka hányados benchmark értéke 1,40-1,50. Csoportos üzleti A csoportos üzleti szegmens egész évben jellemző, de május és szeptember kiemelkedően magas. Nyári hónapokban nincsenek vállalati rendezvények. Nyáron esküvők, kiállítások, fesztiválok valamint a jutalom utak vendégeire lehet számítani, ebben a szegmensben. Vendégéjszaka hányados benchmark értéke 1,50-1,60. Meetings, megbeszélések Vállalatok, magánszemélyek üzleti megbeszélései, találkozói, Inszentív Vállalatok jutalom útjai és rendezvényei Conference, rendezvények Konferenciák, kongresszusok Events, események, kiállítások Minden máshova nem sorolt rendezvény Szabadidős szegmens Egyéni turista Egyéni turistákra jellemző keresleti ciklus a nyári turistaszezon hónapjai június közepétől augusztus végéig. A nyári nyaralás ciklusa is erősödik a hétvégekre. A hétvégeken, különösen a hosszú hétvégeken, ünnepnapokon mindig nagyobb a foglalás intenzitása. Párok Szabadidős programokra általában párjukkal utaznak a vendégek. Az idősebb párok nyárelején és nyár végén aktívabbak, míg a fiatalpárok a klasszikus nyári turista időszakban. Vendégéjszaka hányados benchmark értéke 2,00-2,00. Egyedül utazók

15 15 Turistaszegmensben nem jellemző. Vendégéjszaka hányados benchmark értéke 1,30-1,40. Társaságok Baráti társaságok, együtt vannak, de egyénileg utaznak és fizetnek. A társaságok egyéni turisták csak több pár egyszerre utazik. Vendégéjszaka hányados benchmark értéke 1,80-1,90. Családok Gyerekkel utazóknak egyediek az elvárásaik ezért külön kimutatjuk. Vendégéjszaka hányados benchmark értéke 3,00-5,00. Specializáció Lehet gyógyászat, wellness, sport, termálfürdés. 20 gyógyászatban is van egy alacsonyabb ciklusalakulás télen és kora tavasszal kevesebb vesznek részt kezeléseken. A hazai wellness nem wellness, hanem termál és ezért követi a nyaraló turizmus ciklikusságát. Vendégéjszaka hányados benchmark értéke 1,70-1,80. Hétvégi Csak hétvégén érkező vendégek Vendégéjszaka hányados benchmark értéke 1,90-2,00, de családdal lehet 2,0-3,0. Akciós Minden akciós áron érkező vendég. Vendégéjszaka hányados benchmark értéke 1,80-2,00. Csoportos turista Jellemzően tavaszvégén és nyárelején valamint nyárvégén és kora ősszel utaznak. Vannak nyaraló csoportok, akik a nyári turistaszezonban utaznak, de már kevésbé jellemző. Vendégéjszaka hányados benchmark értéke 1,90-2,00. Egyedi Egy egy utazási iroda egy egy csoportja lekérésre. Széria Egy adott utazási iroda rendszeresen hetente, havonta küld adott létszámú csoportot. Diák Sajátos csoport az életkor és árérzékenység miatt. Nyugdíjas Sajátos csoport, az igényeik eltérnek más csoportoktól. Sport A csoport lehet nézőkből vagy lehet sportolókból. A szegmentációt a szállodavállalatok központjában létrehozott értékesítési igazgatóság határozza meg. családi-szállodák és önálló-szállodáknál a tulajdonos vagy a szállodavezetés dönt a célcsoportok kialakításáról. Bármelyik est áll fenn, mindig foglaljuk írásban a szegmensek pontosítását, hogy minden értékesítési, foglalási vagy 20 Konferencia nem lehet, mert az csoportos üzleti szegmens.

16 16 vendégfogadási munkatárs azonosan ítélje meg a szegmentálást. A szegmentációt a szállodavállalatok központjában létrehozott értékesítési igazgatóság határozza meg. családi-szállodák és önálló-szállodáknál a tulajdonos vagy a szállodavezetés dönt a célcsoportok kialakításáról. Bármelyik est áll fenn, mindig foglaljuk írásban a szegmensek pontosítását, hogy minden értékesítési, foglalási vagy vendégfogadási munkatárs azonosan ítélje meg a szegmentálást Piaci kereslet és turizmus alanyai 7. Kép Piaci kereslet és turizmus alanyai Szerzőszerkesztése A szállodák azért választanak ki 3-5 priorszegmens célpiacot, mert egy szegmens nem tud annyi vendégéjszakát generálni, hogy éves szinten megfelelő megoszlású és összesen is elegendő volument érjenek el. 22 Minden szegmensnek van, de eltérőek a keresletciklusaik a vezetés feladata a vendégszegmensek harmonikus összepárosítása. A mellékelt dialép mutatja, hogy a háromcsillagos szállodákban van a legtöbb szabadidős turista, négycsillagos szállodákban magas az egészségturizmus részaránya és az ötcsillagos szállodákban a konferencia és egyéni üzleti turizmus a vezető részarány. Az is természetes, hogy az ületi-szállodákban a legmagasabb a két üzleti szegmens (53%) és gyógyszállodákban az egészségturizmus szegmens (43%). 21 Azért is fontos a helyes szegmentálás, mert így azonosítjuk be a célcsoportot és a specializációt. 22 Cél lehet például, hogy éves átlagos foglaltságtól plusz mínusz tíz százalékpont legyen az eltérés. Egy 48%-os foglaltságnál ez legalacsonyabb 38% és legmagasabb 58% eltérést jelenthetne. A jelenlegi átlagos eltérés lefelé 20 százalékpont és felfelé 10 százalékpont.

17 17 Szállodai érdekesség, hogy wellness-szállodákban a két üzleti szegmens együttesen (21%) közel azonos részarányt képvisel az egészségturizmus (19%) részarányával. A rendezvényszervezők előnyben részesítik, azokat a szállodákat ahol a rendezvény után a vendégek élményt kapnak. Szállodai érdekesség, hogy a panziók (32%), ötcsillagos szállodák (31%) és egycsillagos szállodák (29%) közel egyforma részarányt képviselnek az üzleti turizmusból, ehhez kapcsolódik, hogy a leghosszabb átlagos tartózkodási idő az egycsillagos szállodákban van. Szállodai érdekesség, hogy a szállodák szabadidős és üzleti részaránya 69:31 és az apartman-szállodáké hasonló 66:34, nincs meghatározó eltérés az apartman-szállodák vendégköre és a szállodák vendégköre közt, leginkább az egy és kétcsillagos szállodák vendégösszetételével azonos az apartman-szállodáké. Szabadidős turizmus 23 Üdülés, körutazás, természetjárás, Városnézés, múzeumok, Rokon, barát, ismerős meglátogatása, Egészség, gyógykezelés, rekreáció, gyógy, wellness, orvosi, Kulturális rendezvények látogatása, világörökség, kulturális Sportrendezvény látogatása, sport Vadászat, vallás Alternatív lehet bor, lovas, falusi, ökológiai, geológiai A szállodavezetés annak felismerése, hogy mely turisztikai külső országokból érkeznek a vendégek és a turizmus mely területeiről, mert így azonosíthatók be a vendégigények. Keresletciklus Vendégszegmensek eltérő időszakokban megjelenő kereslete rendezvény szeptember június (május, október), turistacsoportok március október, városnéző tavasz ősz, nyaraló nyár (június közepe augusztus vége), termál hétvégek, ünnepek, nyár, sí tél (hó). 23 Az összes vendégéjszaka kétharmada szabadidős turisztikai céllal érkezik a szállodákba.

18 18 3. Kínálat Szálláshely-szolgáltatás Üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai otttartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása; Szálloda 239/2009 rendelet szerint az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, és az ágyak száma legalább huszonegy. 3.1 Szállodai szolgáltatás kínálat Egy adott ország, régió vagy település szálláshely kínálata a turizmus piacán. A szálláshely kínálat a ténylegesen regisztrált és működő szálláshelyek szobaszámával fejezhető ki. 24 Szállodában szobakiadás a szolgáltatás, vannak közösségi és egyéb szálláshelyek ahol ágy a kínálat, ott férőhellyel számolnak. 8. Kép Szállodai szolgáltatás kínálatának piaci elemei. Szerző szerkesztése A melléklet diakép összefoglalva mutatja be a szállodák kínálatának főbb piaci elemeit és azok alakulását az elmúlt hét évben. Az egységek száma (júliusi mérés) 25%-kal, a kínálat a szobák száma kevésbé, 19%-kal növekedett. Az alacsonyabb üzemméretű, családi- 24 A kapacitás az épített szobák száma, a szálloda a kapacitását minden nap kihelyezi, felkínálja a piacon a szobáit szobakiadás, szállás céljára. Így a kapacitás és az üzemelési napok számának a szorzata adj meg a kiadható szobák számát.

19 19 szállodák és önálló-szállodák hatására 61 szobáról 58 átlagos szobára, öt százalékkal csökkent az üzemméret. A táblázat szerint évente átlagosan 29 szálloda nyitott meg, átlagosan 49 szobával. 3.2 Szezon és szezonális szálloda Szezon Évad, idény, sokszor elhangzik, még szakemberektől is, hogy a szezont meg kell hosszabbítani. A szezont nem meghosszabbítani, a nyár Magyarországon két hónap, az Adria-tengernél hat hónap, Thaiföldi tengerparton kilenc hónap és mind a három ország turisztikai szakemberi azon dolgoznak, hogy a fennmaradó kettő, hat vagy tíz hónapra milyen turizmust lehet kialakítani, amire ezekre a hónapokban van kereslet. Turistaszezon, a nyári szezon, mert akkor vannak szabadságolások, iskolaszünetek, jó idő és meleg, napsütés. Legalább ez a négy tényező, ami együttesen jelent a szezont és ezeket egyenként és együttesen sem lehet meghosszabbítani. Megoldás lehet, hogy vízparti szálloda nyárvégén, olyan szegmensek felé nyit, amelyeknek a keresletciklusa ősszel van, ilyenek lehetnek a turistacsoportok, a rendezvények, rekreációs programok. Cél, az éves volumen (kiadott szobák) kiegyenlítése. 25 Szezonális szálloda A kínálat minden évben eltér 8-15% százalékkal, ezt azt mutatja, hogy a szállodák illetve a kínálat lecsökken a téli időszakra. Ennek elsődleges oka, hogy szállodák egy része 11-12%-a bezár a téli, alacsony keresletciklusú időszakra. Ezeket a szállodákat nevezzük szezonális szállodáknak. 26 Jellemező, hogy például 2011 évben, 27 az ötcsillagos szállodák közül nem zárt be egy sem a téli hónapokra. A négycsillagos szállodáknál már a kínálat lecsökken két százalékkal, a háromcsillagos szállodák szobaszámai az átlagos értéket mutatják 13% lezár télire. A kétcsillagos szállodák (-25%) és a panziók (-22%) csökkentik a kínálatot. Alacsony keresletciklus időszakban télen zárva tartanak, mert több két és háromcsillagos szállodában nincs fűtés beszerelve. Zárva tartanak télen, mert a célállomás szolgáltatási szabadtéri orientációval épültek, így télen a nyitva tartó szállodán kívül a vendégek nem találnak szabadidős programokat. Főleg vízparti és sí szállodák évente nyitnak és zárnak, ez kihívást jelent a vezetésnek, mert évente nyitnak egy szállodát. 25 Egy fecske nem csinál nyarat, mondja a közmondás, és az igaz, hogy egy szálloda nem nyarat (értsd nem generál tartósan keresletet), ehhez a település minden szolgáltatójának és az önkormányzatnak kell összefognia. Például belterületi programok szervezésével és erre alkalmas épületek kialakításával. 26 A szezonális szállodák ott vannak, jellemzően ahol a nyári és téli időszak keresletciklusa közt nagy az eltérés, vízparti és hegyvidéki szállodákban. Ezekre a célállomásokra jellemző, hogy a holtszezonban a település 27 Ez más években is hasonlóan jelenik meg.

20 20 Egyedi üzemeltetési sajátosságok kiemelten megjelenik az értékesítésben, az élőmunka gazdálkodásban, a karbantartásban, és üzemeltetésben Kapacitás és indikátorai Kapacitás, 29 a szálloda egyszeri befogadóképessége az épített szobák száma (2012 benchmark szoba). Kínálat, a kiadható szobák száma. Az épített szobák száma és üzemeltetési napok szorzata a tényleges elérhető kínálat (2012 benchmark szoba illetve szoba) Kép Kapacitás indikátorainak éves alakulása 2010 évben. Szerző szerkesztése KSH adatok felhasználásával Volumen, a kiadott szobák száma az adott időszakban, a szállásdíj ellenében ténylegesen igénybevett szobák száma (2012 benchmark ). 31 Szobakapacitás kihasználtság, a kiadott és kiadható szobák hányadosa százalékban kifejezve (2012 benchmark 48% Például a sí-szálloda kétszer zár és nyit, mert két kiemelkedő keresletciklus van a hegyekben. A nyári kiránduló turizmus és havas időszakban a sí-turizmus. Ugyanakkor a tavasszal és ősszel is van legalább egy egy hónap, amikor az időjárás és ezzel összefüggő talajviszonyok miatt egyáltalán nincs kereslet. 29 Kapacitás, befogadóképesség, űrtartalom, nagyság; felfogó képesség, teljesítőképesség. Forrás: 30 Az épített és lejelentet szoba szorozva 365 nappal ez kiadható szoba, illetve a kiadott szoba a 48% foglaltsággal számolva a kapott eredmény kiadható szoba. 31 Szállásdíj e Ft osztva az átlagárral Ft, az kiadott szobaszámot mutat.

21 21 A melléklet diakép mutatja, hogy egy adott évben az éves átlagtól, hogy térnek el a mutatószámok. A vendégéjszaka (éves és havi 1.158), a foglaltság éves átlaga 48%, az éves átlagár Ft és a szállásdíj bevétel (havi e Ft és éves szinten e Ft) eltérései több érdekességet is mutat. Amplitúdó eltérések volumen -40 és +64 százalék, a mozgástér 104 pont, bevétel -35 és +50 százalék, a mozgástér 85 pont, foglaltság -33 és +33 százalék, a mozgástér 66 pont, átlagár -3 és +8 százalék, a mozgástér 11 pont. Látható, hogy a szállodák vendégéjszakában kicsit több mint kétszeres eltérést is észlelnek, ugyanakkor az árak csak 11 százalékponttal térnek el. Télen, amikor közel fele annyi vendég van, mint átlagosan akkor ár csak -3%-kal, azaz 426 forinttal alacsonyabb az átlagnál. Ugyanakkor nyáron, amikor közel kétharmaddal több vendég van a szállodákban, akkor az átlagár csak +8%-kal magasabb az éves átlagnál. 32 Magyarország i szállodák foglaltságai 43% , 45% , 47% , 2011, 48% , 2006, 49% , és 50% volt 2007-ben a pontos szám 47,8%.

22 22 4. Szállodák átlagárai és bevételei Piac, ahol a szolgáltatási (szobakiadás) ügyletek összessége, automatizmussal biztosítja a kereslet (vendégéjszaka) és kínálat (szállodai szobák) egyensúlyát, az egyensúlyi árat (ADR) és az egyensúlyi mennyiséget (kiadott szobák száma). A két piaci elem egyensúlyi pontjait a Marshall-kereszt ábrázolja, a keresleti és kínálati függvény együttes bemutatása alkalmas egy adott piaci helyzet elemzésére. A két függvény (keresleti és kínálati) metszéspontjában található az egyensúlyi vagy más néven a piactisztító ár és mennyiség. Piactisztító ár, amely esetén a keresett és a kínált mennyiség megegyezik, tehát a szolgáltatók által piacra kihelyezett mennyiséget a vásárlók meg kívánják és tudják vásárolni, azaz a piacon felkínált mennyiség elfogy Szállodák átlagárai A volumen a kereslet után, tekintsük át, az árak alakulását. A hazai szállodák átlagárainak (ADR) és bevételeinek (Revenue) elmúlt hatévi alakulását mutatja a mellékelt diakép. 10. Kép Szállodai szolgáltatás piaci elemei Szerző szerkesztése 2013 A szállodai, szállásszolgáltatás átlagárai a forintos határon mozgott. A hazai szállodák (egytől öt csillagig) éves átlagárai hat év alatt csökkentek két százalékkal. Látható, hogy az éves változások mértéke nagyon alacsony. Ugyan ebben az időszakban az infláció meghaladta a harminc százalékot. 34 A szállodák vendégéjszakáinak az 58%-a külföldi, az Euró árfolyama 2006 éves átlagban 252,39 Ft volt és 2012 éves átlaga 294,26 Ft, a változás mértéke 17%. Egy 100 EUR szobaár forint bevétele Ft-tal növekedett Például a fogyasztói árindex 2012 évben 5,7%, 2011 évben 3,9, 2010-ben 4,9, ,2%, 2008-ban 3,1%, 2007-ben 7,0% és 2006-ban 3,9% volt. Összesen 32,7% éves átlagban 5,5% azaz 6%.

23 23 Revpar Egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj. Az átlagár ADR és foglaltság szorzata ez 2006 évben ( Ft 49% = Ft) volt és 2012 évben ( Ft x 48% = Ft) a Revpar csökkenése -5% hat év alatt. Szálláshely szolgáltatás kínálati ára (Rack Rate) Szálloda legmagasabb ára, amelyet piac elfogad. Versenytárselemzés alapján objektív tényezők alapján állapítjuk meg árpozicionálással. Értékét nem változtatjuk csak a szálloda adottságainak változásakor. BAR, Best Available Rate Legjobb elérhető ár, lehet a kereslet és kínálat alakulásától függően a Rack Rate vagy akár annak ötven százalékkal diszkontált értéke. Időszakosan óráról órára változtathatja a szálloda árait a honlapján és a közzétett foglalási felületeken. Árszegmentálás Szállodavezetés a kialakítja a Kínálati Árát a szállodának, ez a Rack Rate. A szállodai vendégszegmensekre kialakít a szállodavezetése kínálati árakat, ezeket a RR árhoz viszonyítva állapítják meg, például széria turistacsoport árak a Kínálati árhoz képest 40%- os kedvezményt is tartalmaz. A szállodakínálati árból adott kedvezmények meghatározása vendégszegmensek alapján, az árszegmentálás. Árkapacitás Szálloda átlagára (ADR) osztva a kínálati (RR) árral. Benchmark érték 70%. Butikszálloda elérhet 85%-ot. Amikor 50% közelében van, vagy az alá esik, akkor újra kell gondolni a szálloda árpozicionálását. Árkapacitás megmutatja, értékesítés hatékonyságát, összesen adott kedvezmények nagyságát, szálloda árpozíciójának helyzetét, Szállodára és egyes szegmensekre is lehet számolni Szállodai bevételek A melléket diakép mutatja, hogy a szállodák összes bruttó bevétel 215-kal növekedett hat év alatt, az évi 4%-os növekedést jelent, amikor 6% volt az infláció éves mértéke. A szállodai bevételeket a statisztika három fő csoportra bontja, szállásdíj, szállodai szobakiadás és pótágy bevétele, 57-56% részarány vendéglátás, reggeli, bankett, a la carte, bárok, 22 21% részarány, 35

24 24 egyéb, specializáció és egyéb bevételek, 21 23% részarány. A részarányok a 2006 évi és 2012 évi arányokat mutatja, látható nincs meghatározó változás a bevétel összetételében. A bevétek növekedés, bár csak négy százalékos, de ezt befolyásolta a 2009 válság miatti csökkenés -4%-os értéke. Az utolsó három évben már 6%-os az átlagos bevétel növekedés, de ez a növekedés nem átlagár alapú, hanem volumennövekedés alapú, azaz a vendégéjszaka (+21%) növekedett jobban nem az átlagár (-2%). Bevétel-kapacitás A tényleges bevétel és a maximális bevétel százaléka. Benchmark értéke 35%. Egy szálloda maximális bevétele a legmagasabb kínálat ár (Rack Rate) és az összes kiadható szoba szorzata. 36 Egy átlagos hazai szálloda (60 szoba, 48% foglaltság, Ft átlagár, 57% szállásdíj részarány) bevétele 277 millió bevételt ér el. A maximális bevétel (60 szoba, 100 foglaltság, Ft kínálati ár, 57% szállásdíj részarány) 807 millió forint bevételre van kalibrálva, 37 és így a bevétel-kapacitás 34%. Maximális bevétel A legmagasabb Rack Rate, kínálati áron kiadott összes kiadható szoba. Elérése még egy napra is szinte lehetetlen. Vendégéjszaka-bevétel (Gesper) Vendégéjszaka-bevétel, Gesper (Geust night per revenue) egy vendégéjszakára jutó összes szállodai bruttó bevétel. Csomagár alapú szállodák jól használható indikátora. Egy vendégéjszakára jutó csomagár, a szabadidős turizmusra és konferenciákra szakosodott szállodák releváns meghatározó mutatószáma. A mellékelt diakép (10. sz.) mutatja, hogy 2006 évben egy vendégéjszakán összesen Ft-ot költettek a vendégek, míg 2012 évben Ft volt az átlagos költés. Az eltérés mínusz Ft, és ez -2% költéscsökkenést jelent. Országos, régiós, szálloda specializáció vagy szállodavállalati szinten a növekedés lehet kiemelkedő, mit hazánkban a 8%-os kereslet és 10%-os bevételnövekedés Szálláshely szolgáltatás piaci elemei 36 Egy 60 szobás átlagos szálloda kiadható szobáinak száma (60 x 365 = ). Kínálati ár, 70%-os benchmark értékű árkapacitásnál (ADR / RR) a hazai átlagos kínálati ár ( / 0,7 = Ft) ez két reggeli értékével növelve legyen Ft, kerekítve Ft, és ez 97 EUR átlagos hazai Rack Rate árat jelent. 37 Kalibrál, hitelesít, méretre szab, beállít, 38 Legyen itt példa, a hazai wellness-szállodák esete, ami jellemzi a nemzetközi szállodavállalatokat is, hogy 2006 és 2012 közötti időszakban a bevételek 221%, a vendégéjszakák száma 215%, átlagár 18%, de a volumen növekedett 208% növekedést ér el. Így már máskép értékelhető a wellness-szállodáknak nevezett hazai termál-szállodák (fürdő-szállodák) helyzete és ehhez még vegyük figyelembe, hogy a vendégköltés Ft-ról Ft-ra növekedett, pontosan 3%-kal hat év alatt, amikor az egészségturizmusra vetített wellness-szállodák bevételei 221%-kal növekedtek.

25 25 A szállodai szolgáltatásnál tágabb a szálláshely szolgáltatás. A mellékelt diakép mutatja, hogy a Gesper ezen a szinten kimutatható, hogy a bevételek 16%-kal növekedtek. A szállodáké dinamikusabb volt 21%-os. A szálláshelyek volumen 14%-os növekedése, alul marad a szállodai 24%-os növekedésnek. A szálláshely szolgáltatás Gesper értéke a tíz százalékokat meghaladó volumen és bevétel növekedéshez képest csak két százalékos. 11. Kép Szálláshely szolgáltatás piaci elemei. Szerző szerkesztése KSH adatok felhasználásával Hat év alatt a vendégek 250,- Ft-tal, azaz kettőszázötven forinttal többet költenek egy vendégéjszakán, a szálláshelyeken, beleértve a szállás, vendéglátás, specializáció szolgáltatásaira fizetett összegeket.

26 26 5. Szállodák piaci indikátorai A piaci alapelemei a kereslet, kínálat és ár. A kereslet és kínálat árai és volumene piaci mechanizmusok révén az egyensúlyi ár és egyensúlyi mennyiség felé tartanak, ez a szálloda piaci egyensúlyi pontja. Hazánkban 1990 óta kínálati piac van. A túlkínálat hatására a szolgáltatók csökkentik az árakat. 39 A közgazdasági tőrvények szerint ennek következtében a kereslet emelkedni fog, de ez így nem igaz a szállodai szolágáltatásokra, mert a szállodai kereslet alakulását a település turisztikai elismertsége, az ott lévő attrakciók határozzák meg. Amikor a kereslet magasabb a kínálatnál, amit keresleti piacnak nevezünk, ez volt hazánkban közt harminc évig. A szolgáltatók növelhették az árakat, a kereslet pedig csökkent volna, de nem ez történt, mert a szállodai árak hatósági árak voltak. Egy adott szálloda piacon kialakult egyensúlyát, attól csak külső tényezők téríthetik más piaci pozícióba. Indikátorok, egyedi kiemelések Szállodai szakemberek a vendégéjszaka, a kiadott szoba és átlagáron kívül a már említett szakmai mutatószámokat, indikátorokat is felhasználják, a piaci helyzetelemzéshez és tervek készítéséhez. Tartózkodási idő, Átlagárak eltérései az átlagostól árpozíciók, Szállodai szobák kategória szerinti alakulása, Fejlődő és csökkenők tendenciák kiemelése kategória szerint, Infláció és árfolyam változás hatásai az átlagárakra, Kínálati és keresleti programárak összehasonlítása, 40 Régiók foglaltságainak és átlagárainak eltérései és okai. A fejezet korábbi szakaszaiban bemutatott indikátorokon kívül a piaci pozíció, piaci statikus és dinamikus részarány bemutatását tartja szerző kiemelten fontosnak. 5.1 Piaci pozíció A szálloda piaci helyzetét mutatja meg legalább két tényező figyelembe vételével a versenytársakhoz vagy benchmarkhoz, szakágazathoz vagy kijelölt csoporthoz valamilyen szintjelzőhöz viszonyítva. Olyan tényezőket kell kiemelni, amelyek hatással vannak a szálloda piaci pozíciójára, az elismertség kiváló tényező, de nehezen mérhető. Lehet használni a kereső statisztikákat, vagy vendégminősítéseket. Egy foglalási közvetítő rendszerben, legyen az booking vagy szallas vagy hotelnet elért értékelés számszerűsített és könnyen alkalmazható, és valóban hatással van a szálloda piaci pozíciójára. 39 Csökkentik, vagy nem növeli, olyan mértékben, ahogy azt az infláció vagy a jövedelemteremtő képesség megkívánná. 40 Gesper alkalmazása és az így kapott értékek elemzése segít a szállodavezetésnek a helyes kínálati csomagok, programok kialakításában.

27 27 Használhatjuk az átlagos értékelést, de kitérhetünk például az ár-érték arány mutatószámára. A mátrix tengelyein felvehető mutatószámok lehetnek átlagár, kínálati ár, kategória, piaci részarány, revpar, trevpar, gesper, a szobafoglaltság, a létszám vagy vendégéjszaka bevétel felhelyezve a tengelyekre. 12. Kép Piaci pozícionálás piaci vektorok. Szerző szerkesztés KSH adatok alapján A melléklet egyszerű diakép szemlélteti, az eltérő kategóriájú szállodák piaci pozícióját illetve a piaci helyezet alakulását szemléltető Piaci Vektorokat. Érdekes, de csak a kétcsillagos szállodák piaci vektora pozitív, növekvő foglaltság kelet-vektor és növekvő átlagár észak-vektor. A hazai szállodák piaci vektora északi növekvő átlagár és nem változott foglaltság. A négycsillagos szállodák piaci vektora csökkenő kereslet és csökkenő átlagár, ez a wellness-szállodák dinamikus fejlődésének a hatása. A nem Budapesten nyitott szállodákon, 41 kívül a 26 szállodából 9, azaz 34%, több mint egyharmad wellness-szálloda megnevezéssel került a piacra 2011 évben. Hasonló módszereket alkalmazunk, amikor versenytársakat helyezünk a szállodánkkal egy mátrixba. 41 Budapesten tíz szálloda nyitott 2011 évben 651 szállodai szobával. A nyitott szállodákból egy apartman, négy az ötödik kerületben van. Egy már meglévő oktatási központ lett szálloda.

28 Piaci részarány Egy adott szálloda vagy szállodacsoport részaránya a kínálati vagy keresleti piacon. Kínálati részarány Statikus részarány esetében a szobaszámot osztjuk a vizsgált terület összes szobaszámával. Például Magyarország 58 ezer szobája Európa 6,5 millió szobájával és a részarány 1%-os (0,89%). Keresleti részarány Dinamikus részarán a vendégéjszaka szám osztva a terület összes vendégéjszaka számával. Ha keresleti részarány nagyobb, mint a kínálati akkor a szálloda piaci pozíciója kedvező, azaz piaci nyertes, és így a vezetést sikeresnek tekinthetjük. 13. Kép Szállodák piaci részaránya. Szerző szerkesztése KSH adatok felhasználásával A melléklet diakép, egyszerű példát mutat a szállodai kategóriák piaci részarányait 2012 évben. Szállodák esetében látható, hogy a statikus részarány 45%. A szobák, a kínálat közel fele van szállodákban. Ezzel szembe a vendégéjszakákból, a keresleti piacon elért részarány 77%. A versenyképességi előny 32 százalékpontos. Ezt a piaci előnyt kiemeli, hogy a bevételi részaránya 89%-os a szállodáknak a szálláshelypiacon. A Gesper is magasabb az átlagosnál 17%-kal. Szállodai piacon egyértelműen piaci nyertesek négycsillagos szállodák, 10 százalékpontos versenyelőnnyel, gyógy-szállodák, 6 százalékponttal, ötcsillagos szállodák, 3 százalék ponttal, wellness-szállodák 2 százalékpontos versenyelőnnyel.