Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet"

Átírás

1 Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet A 2016-os olimpia várható hatásainak elemzése, különös tekintettel Brazília társadalmi egyenlőtlenségének alakulására Restás Noémi 2014

2 Köszönetnyilvánítás Hálásan köszönöm témavezetőmnek, Sebestyénné Dr. Szép Tekla egyetemi tanársegédnek a munkám során nyújtott számtalan szakmai tanácsot és támogatást. Köszönöm Dr. Lipták Katalin egyetemi tanársegédnek a sok hasznos tanácsot és segítséget. Továbbá köszönettel tartozom a családomnak és a páromnak, akik biztosították számomra a megfelelő légkört a nyugodt és kiegyensúlyozott munkához

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Történelmi áttekintés Brazília történelme Brazília főbb gazdasági és társadalmi adatainak elemzése, 1990-től 2012-ig Brazília politikai és gazdasági helyzetének alakulása 1990 és 2012 között Gazdasági folyamatok a 90-es évektől Az ezredfordulót követő gazdasági folyamatok Általános adatok Brazília gazdasági nyitottságának vizsgálata Földrajzi adatok Brazília sokszínű és gyorsan növekvő népessége A brazil jólét vizsgálata a HDI- mutató segítségével A XXXI. Nyári Olimpiai Játékok várható társadalmi és gazdasági hatásai Brazíliában Olimpia-a bizonytalanság biztos A kétarcú Brazília-szegények és gazdagok Az olimpia költségvetése-előreláthatólag sokkal többe fog kerülni A várható társadalmi és gazdasági hatások Brazília gazdasági helyzetének elemzése a Bennett-módszer segítségével A 2008-as és 2012-es nyári olimpiai játékok összehasonlító elemzése A pekingi és a londoni olimpia hatásai Összegző értékelés Zusammenfassung Irodalom- és forrásjegyzék

4 1. Bevezetés Az ezredforduló óta feltörekvőként számon tartott Brazília jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül az 1980-as évek óta. Sikereket ért el mind az infláció, mind a hátrányos helyzetű társadalom csökkentésének terén s ezt a tendenciát kívánja továbbra is erősíteni. Jelen dolgozatomban az XXXI. Nyári Olimpiai Játékok várható társadalmigazdasági hatásait vizsgálom, illetve összehasonlítást végzek a 2008-as pekingi és a es londoni olimpia hatásai között. Továbbá számítások segítségével elemzem Brazília gazdasági helyzetét. Az elemzés alapjául szolgáló időintervallumnak az 1990 és 2012 közötti időszakot választottam, mert úgy gondolom, ezen periódusban jól szemléltethető az ország fejlődése. Dolgozatom 6 fejezetet foglal magában. A bevezetést követő második részben Brazília történelmét ismertetem, majd a harmadik és negyedik fejezetben az ország általános jellemzőit, adatait részletezem, illetve betekintést nyújtok a szükséges és a jelenleg is zajló olimpiai előkészületekbe. Dolgozatom befejezéseként, az utolsó fejezetben egy összefoglaló értékelést szeretnék adni, melyben kifejtem tapasztalataimat, illetve azt, hogy a vizsgálat során milyen eredményekre jutottam. Azért ezt a témát választottam, mert elkeserítőnek tartom, hogy Rio de Janeiro nyomornegyedeit csupán egy fal választja el a luxustól, a pompától és a fényűzéstől. Továbbá szomorú tény, hogy egy ilyen népszerű turisztikai célpont, mint Brazília, effajta társadalmi egyenlőtlenségekkel küszködik. Egyetemi tanulmányaim alatt nemzetközi gazdálkodási szakos hallgatóként, sok olyan tárgyat volt szerencsém hallgatni, melyek a világ országainak gazdasági helyzetét dolgozták fel. Brazíliára a BRIC-országok gazdaságának tanulmányozása során figyeltem fel. Így mikor a témaválasztásra került sor, úgy gondoltam, hogy sokat tanulhatok az adott témát illetően, és olyan ismeretekkel is gazdagíthatom tudásom, melyeknek a jövőben nagy hasznát vehetem. Az előzetes előrejelzések szerint az elkövetkezendő két esztendő Brazília gazdasági életét jelentős mértékben befolyásolja majd. A kérdés csak az, hogy negatív vagy pozitív hatásai lesznek-e az ország által rendezésre kerülő sporteseményeknek. Biztosat, egyenlőre még nem állíthatunk, hiszen mind a futball-világbajnokság mind pedig az olimpia is hosszú távú befektetésnek tekinthető, melyek hatásait csak évek múltán érzékelhetjük. Egy azonban biztos, két ilyen kaliberű jeles sportesemény két éven belüli megrendezéséhez számos feltételnek kell megfelelni. Mint minden olimpiát rendező országnak, Brazíliának is szembe kell néznie a szükséges infrastruktúra hiányával. A futball-világbajnokság és az - 3 -

5 olimpia rendezési jogának elnyerését követően - az elsőként olimpiát rendező dél-amerikai országban - hatalmas mértékű építkezési hullám indult meg melynek keretein belül autópályákat, szállodákat és sportcsarnokokat építettek. Azonban aggodalomra adhat okot, hogy a játékoknak otthont adó arénák építése jelenleg is zajlik - hol kisebb, hol nagyobb problémákba ütközve - a munkálatok üteme pedig jóval lassabb a tervezettnél. Mindezen problémák ellenére a brazil kormány és a szervezők is bizakodóak a sportesemények gazdasági-társadalmi hatásainak pozitív kimenetelében. Elsősorban a turizmus hatalmas mértékű fellendülését és fejlődését várják, s ezzel együtt több millió külföldi és belföldi turistát egyaránt. Másodsorban pedig a munkanélküliek számának csökkenésében és a nyomornegyedek lélekszámának fogyásában bíznak. Utóbbi pozitív alakulásához nagyban hozzájárul a jelenlegi miniszterelnök Dilma Rousseff politikája, aki elődjéhez hasonlóan szívén viseli a hátrányos helyzetű brazil lakosok sorsát és szegénységcsökkentő programokkal, támogatásokkal próbálja mérsékelni az ország nélkülöző lakosainak számát

6 2. Történelmi áttekintés 2.1. Brazília történelme Az európaiak szemszögéből nézve az ország történelme a századi portugál felfedezésekkel kezdődött. Az 1494-ben megkötött tordesillasi szerződés értelmében, a Zöld-foki szigetektől 370 mérfölddel nyugatra húzott határvonal keleti része portugál, az attól nyugatra fekvő területek pedig spanyol fennhatóság alá kerültek. A már a területen élő indián törzsek mellé letelepedő portugál lakosok fakitermeléssel foglalkoztak, valamint az északkeleti partszakaszon kikötőket és cukornádültetvényeket létesítettek ezzel elősegítve egy kereskedelmi együttműködést. Ezen tényezők hatására jött létre egy sajátos munkamegosztáson alapuló kereskedelmi háromszög Brazília (cukor), Portugália (készletek) és Afrika (rabszolgák) között (Kozenkow J., 2010). A spanyol és portugál korona egyesülésével II. Fülöp királysága alatt ( ) a portugálok az addig még érintetlen területek felé kezdtek el terjeszkedni, amelyek a függetlenségük visszaszerzését követően is fennhatóságuk alatt maradtak. A 18. században kirobbanó aranyláz a délkeleti területek felvirágzását, és egy jelentős gazdasági ciklust indított el, melyben Portugália a brazil gyarmatokról származó arannyal fizetett Angliának, az országból vásárolt szövetekért és ipari késztermékeket. Később, a 19. század elején a gazdaság újbóli felvirágzása és egy új korszak vette kezdetét: a kávékonjuktúra. Az emberekben folyamatosan erősödtek a függetlenség eszméi és a nemzettudat, melyek hatására szeptember 7-én kikiáltották Brazília függetlenségét (Kozenkow J., 2010). Az ország első császára I. Péter volt, őt fia, II. Péter követte, aki tisztelt és elismert uralkodó volt, intézkedéseivel nagymértékben hozzájárult Brazília politikai és kulturális fejlődéséhez és területi integrációjához. Az európai bevándorlás megindulásának és a rabszolgaság eltörlésének ellenére, a folyamatos felkelések és a papság elégedetlenségének eredményeként a monarchia felbomlott és november 15-én kikiáltották a köztársaságot. A köztársaság szövetségi szisztémán alapult, a megyék államok lettek, és a parlamentáris rendszert elnöki rendszer váltotta fel. Ugyanebbe a keretbe ágyazódik be a mai brazil politikai rendszer is. 1 1 Kozenkow, 2010, 267.o

7 Az 1900-as évek elején a politikai rendszer főként a földesúri oligarchára épült, a városi középosztály csak később, az I. világháborút követően jelent meg. Brazíliát a fejlődés és iparosodás útján, az 1946-os szövetségi alkotmány elfogadása indította el. A folyamatos fejlődést még az 1964-ben hatalomra jutó katonai kormány sem tudta megtörni, Brazília a nyugati félteke legjobban fejlődő állama volt. A katonai diktatúra a 1970-es években kezdte meg a demokrácia folyamatos kiépítését. Egy évtizeddel később pedig a brazilok újra polgári személyt választhattak elnöküknek, közvetlen szavazással, Fernando Collor de Melót 1989-ben (Kozenkow J., 2010). Az ország gazdaságát nagymértékben befolyásolták az as évek olajárrobbanásai, hiszen Brazília olaj-importfüggősége szükségessé vált. Az elvesztegetett évtizednek nevezett 80-as években végigsöprő válságsorozatok és a súlyos eladósodás mind Brazíliát mind pedig a térséget megviselte, oly mértékben, hogy a mai napig érződik a hatása. A demokratikus kormányzat populista politikái, a 90-es évek elején tovább rontották az addigra egyébként is megingott stabilitást. A gazdaságélénkítést, a világgazdaságba való bekapcsolódás liberalizációval, a külföldi közvetlen befektetések ösztönzésével és az infláció letörésével kezdődött el. Az ekkor elindult gazdasági fejlődés mára Brazíliát az egyik legdinamikusabban növekvő országgá, a világgazdaság szerves részévé tette, amely politikai téren is egyre intenzívebb figyelmet követel magának a nagyhatalmak között. 2 A gyarmati múlt és az akkor kialakult nyerstermékekre való szakosodás, mai napig meghatározza, hogy Brazília, milyen termékekkel szerepel a világkereskedelmi palettán. 2 Kozenkow, 2010, 268.o

8 3. Brazília főbb gazdasági-társadalmi adatainak elemzése, 1990-től 2012-ig 3.1. Brazília politikai és gazdasági helyzetének alakulása 1990 és 2012 között Gazdasági folyamatok a 90-es évektől Az ezredforduló óta feltörekvőként számon tartott ország jelenlegi gazdasági helyzetét és kilátásait szinte lehetetlen megérteni a múltban végbement folyamatoknak, a gazdasági káosz mélységeinek és a különböző kihívások leküzdésének áttekintése nélkül. 3 A hetvenes és a nyolcvanas években lezajlott események olajválságok, eladósodás - következményei még napjainkban is szembeötlőek. Mindezen problémák kezelése a 90-es évek elején vett komolyabb lendületet. Az első és második kőolaj-árrobbanás és az 1982-es adósságválság Latin-Amerikai országainak eladósodásához vezetett. Akkoriban José Sarney az infláció megfékezésére törekvő első civil elnök - olyan gazdaságpolitikát folytatott, melynek célja a gazdaság felpörgetése s a bérek növelése volt. Ezen intézkedések eleinte népszerűséget hoztak a politikusnak, majd hiperinflációt eredményeztek. Sarney stabilizációs kísérlete hamar elbukott, így az 1998-as új Alkotmány alapján sorra kerülő közvetlen elnökválasztást Fernando Collor de Mello nyerte, aki ambiciózus, piacorientált reformokat hirdetett meg. Későbbi gazdaságpolitikai lépései azonban bizalmi válsághoz vezettek, nőtt az infláció s a sorozatos korrupciós botrányok is utolérték olyannyira, hogy lemondani kényszerült. Ennek köszönhetően az ben - elnöki székbe került Fernando Henrique Cardoso megszilárdította a gazdasági nyitásra és a piacorientált reformokra épülő gazdaságpolitikai váltást (Pólyi Cs., 2011). A Cardoso-korszak programjának legfontosabb eleme az új brazil valuta, a reál (BRL) bevezetése volt, melynek árfolyamát a dollárhoz rögzítették 1:1 arányban. Megszüntették az indexálási gyakorlatot, az állami és magánkötvényeket, illetve a béreket is, előbb évente, majd havonta, végül naponta korrigálták. Cardoso elnökségéhez kötődik a fiskális fegyelem megerősítése, az ún. Fiskális Felelősség Törvényének elfogadása, amely a helyi és a központi állami intézmények pénzügyi működését szabályozza, a 3 Kozenkow, 2010, 271.o

9 fiskális fegyelmezetlenséget akár börtönbüntetéssel is szankcionálja. 4 A siker jelentős mértékben megnövelte Brazília gazdaságának belső stabilitását és ösztönzőleg hatott a további gazdaságpolitikai lépések megtételére. A 90-es éveket az importvámok leépítése, az árfolyamok állami kontrolljának megszüntetése s a privatizáció elindítása jellemezte. A gazdasági stabilizáció ellenére Brazíliának szembe kellett néznie, a fenntartható fejlődést akadályozó strukturális problémákkal. Az ezredfordulóig folyamatosan bővülő gazdaság alapját elsősorban a belső fogyasztás növekedése adta, ugyanis az infláció leküzdését követően a közepes jövedelmű rétegek helyzete jelentős mértékben javult, mely az import ugrásszerű növekedéséhez vezetett, míg a reál árfolyamának dollárhoz rögzítése rontotta az ország exportesélyeit. A transznacionális vállalatok zöldmezős beruházásainak elsődleges célpontja az exportorientáció helyett a hatalmas belső piacra való bejutás volt, amely tovább fokozta az importkeresletet a termelőeszközök és a kapcsolódó szolgáltatások behozatala útján 5 (Kozenkow J., 2010). A brazil export összetétele is a gazdasági szerkezet problémáira világított rá, hiszen az alapanyagok, a feldolgozatlan termékek és a félig feldolgozott termékek az export egyik felét tették ki, szemben a másik féllel, a magas feldolgozottságú termékekkel. A gazdasági szerkezet problémáján túl alapvető problémát jelentett a munkanélküliség is. A legális foglalkoztatás 1990 óta folyamatosan csökkent, miközben az informális szektorban foglalkoztatottak száma egyre csak növekedett. Míg a mexikói tequila-válság (1994) csak mérsékelten, addig az 1997-es délkeletázsiai válság több csatornán keresztül is érintette az országot: A fejlődő piacokba vetett befektető bizalom megingása. A kieső kereslet. Az alapvető exporttermékek árának drasztikus csökkenése. Az orosz összeomlás is tovább nehezítette a brazil gazdaság helyzetét, melynek következtében Brazília egy 41,5 milliárd dolláros külföldi hitel felvételére kényszerült. A hitelfelvétel és a 8-9%-os leértékelések sem tudták megállítani a tőke kiáramlását, így 1999 januárjában a brazil kormány megszüntette a sávos lebegtetést és hagyta szabadon mozogni, s ezzel leértékelődni a reál árfolyamát. 4 Pólyi, 2011, 271.o. 5 Kozenkow, 2010, 273.o

10 Az akkori nehézségek valójában három alapvető probléma következményeinek tudhatók be, melyek közül az egyik a hiperinfláció (sikerült megfékezni), a második a szövetségi államok költségvetési fegyelmezetlensége s a harmadik pedig a napjainkban is az egyik legnagyobb kihívást jelentő probléma, a társadalom óriási mértékű egyenlőtlensége volt. Összességében elmondható, hogy a kilencvenes évek elején Brazília a legtöbb latin-amerikai országgal együtt elindult a gazdaság strukturális átalakulásának útján. Végbement a liberalizáció, lezajlott a privatizáció. Ezek a reformok megteremtették a lehetőségeket a továbblépésre, az állami szerepvállalás csökkentésére, az árfolyam-politika liberalizálására, a piackonform intézményrendszer kialakítására, a hatékonyabb gazdasági környezet megteremtésére s a szociális helyzet javítására. 6 A fentebb említett lépéseket a Cardosót követő kormányzat kezdte meg 2003-tól kezdődően, az akkori miniszterelnök Luiz Inácio Lula da Silva vezetésével (Kozenkow J., 2010) Az ezredfordulót követő gazdasági folyamatok 2002 októberében választották Brazília kormányfőjének a baloldali Lula da Silvát, aki megkezdte az ország hatalmas adósságállományának átstrukturálását, a nyugdíj- és az adórendszer reformját sürgette, valamint több szociális jellegű programot is kezdeményezett. A szociális ellátó rendszer esetében az elsődleges cél a támogatások hatékonyságának javítása volt, a korrupció és a túlzott adminisztráció megszüntetése mellett, mivel ezen problémák miatt a rendelkezésre álló forrásoknak csupán egy kis része jut el a rászorulókhoz (Kozenkow J., 2010). Lula elnök fontosnak tartotta a társadalmi jólét tényleges növelését, így ennek következtében több szociális programot is indított. Az egyik kiemelkedő program a Fome Zero (Zéró éhezés) célja az alapvető élelemhez való hozzájutás biztosítása volt. Tartalmát tekintve a legszegényebb családoknak juttatott közvetlen pénzügyi segélyeken, a családi gazdálkodások támogatásán, az alacsony árkategóriájú éttermek nyitásán át az egészséges étkezésről való oktatásig és a mikrohitelezésig széles skáláját fogta át a lehetőségeknek. Egy másik a még Cardoso elnök által elindított Bolsa Scola (Iskolalátogatási járadék) elnevezésű program - kibővített formában a Bolsa Familia - (Családi járadék) a minimális 6 Kozenkow, 2010, 744.o

11 jövedelmű (60 BRL/fő) családoknak nyújt támogatást. A legutóbbi szociális programban való részvétel bizonyos feltételekhez volt kötve például: a szülők iskolába kellett küldjék gyermekeiket akiknek rendszeres egészségügyi felülvizsgálatokon kellett részt venniük, valamint meg kellett kapniuk kötelező védőoltásokat is. A Bolsa Familia, a brazil kormány szociális jóléti programja 2001-ben nyolc-, 2012-ben pedig tízmillió dollárral támogatta a rászorulókat. A sikeres gazdaságpolitika hatására az országban másfél évtized alatt a szegények részaránya 37%-ról 25%-ra, azaz 12%-kal csökkent (Világbank, 2008), megerősödött a középosztály és egy stabil gazdasági növekedés jellemezte a as időszakot (Pólyi Cs., 2011). Az akkori kormányzat legjelentősebb tervezete a fejlődés felgyorsításának programja (Program of Acceleration of Development) volt. A PAC elnevezésű program a brazil infrastruktúra fejlesztését, a magánszektor ösztönzését és a munkahelyteremtést tűzte ki célul. A tervezet az út- és vasúthálózat javítását és bővítését, az adóterhek csökkentését és az energiatermelés modernizálását tartalmazta. Az ország makrogazdasági stabilizációjához - a reformokon kívül - a Nemzetközi Valutalappal, a 2001-es argentin válság idején köttetett hitelfelvételről szóló megállapodás is jelentős mértékben hozzájárult, ugyanis a hitelnek köszönhetően sikerült elkerülni a brazil államcsődöt. A feltételek teljesítése mellett két évvel a határidő vége előtt - a 2005-ös esztendő végére Brazíliának sikerült visszafizetni az összes felvett kölcsönt (Kozenkow J., 2010). A makrogazdasági stabilizáció sikeressége több tényezőben is megmutatkozott. Az infláció mértéke 2006-ra 3%-ra csökkent, és a folyó fizetési mérleg a gazdaság egyik alapját képező export bővülésének hatására már a 2003-as évtől többletet mutatott (Világbank, Goldman Sachs, 2007). A szigorú költségvetési politika eredményeként létrejövő költségvetési egyenleg többlet lehetővé tette a befektetők bizalmának visszanyerését s a hiányzó belföldi befektetések pótlásával lehetőség nyílt a szükséges infrastrukturális és egyéb beruházások finanszírozására. Az időközben lezajlott 2006-os választásokon újra Lula da Silva került az elnöki székbe, s a már megkezdett strukturális reformok folytatására, illetve a következetes makrogazdasági politika követésére tett ígéretet. Továbbá, Lula egyik célkitűzése az évi 5%-os gazdasági növekedés teljesítése volt (Pólyi Cs., 2011). Egyes előrejelzések azt mutatták, hogy a 2008-as gazdasági válság lényegében elkerüli majd az országot. Sajnos a válság a spekulációkkal ellentétben elérte Brazíliát is, melynek következményeként az

12 export és az import visszaesett, számos vállalat kényszerült a termelés mérséklésére, a beruházások mértéke megcsappant és munkahelyek szűntek meg. Lula da Silva 8 évig volt Brazília államfője s az alkotmány miatt harmadszor már nem indulhatott az elnöki posztért. Silva két elnöki ciklusát követően 2010 októberében választották meg Brazília első női miniszterelnökét - a 62 éves közgazdász végzettségű - Dilma Rousseffet. A Brazíliában vasladyként emlegetett Rousseff politikai karrierjét Lulának köszönheti, aki a kormányon belül az egyik legfőbb munkatársává emelte így a Lula-ciklusok alatt számos fejlesztési program irányításában vehetett részt pl: a PAC nevezetű programban is. Lelkiismeretes munkájával 11 millió brazilhoz juttatta el az elektromos áramot ezen felül Dilma projektjei 13 millió új munkahely megszületését tették lehetővé. Lulához hasonlóan Rousseff is a szívén viseli a hátrányos helyzetű társadalom támogatását s ígéretet tett elődei gazdaságélénkítő politikájának folytatására. A fentebb említett sikerek ellenére még számos olyan strukturális problémával kell szembenéznie az országnak, amelyek nélkül a jövőben nem lesz képes tartós gazdasági növekedést elérni. Ezek az alábbiak: További fiskális megszorítások a folyó kiadások csökkentésével. A szociális biztonsági háló további reformja. Az adórendszer kiadáscsökkentő reformja, az adóterhek mérséklése. Az infrastruktúra fejlesztése. Az üzleti környezet javítása, bizonytalanságok csökkentése. Az ország energiabiztonságának megteremtése. Az infláció mértékének gyorsabb csökkentése. A kereskedelem további liberalizálása, bilateriális és multilateriális, globális és regionális kereskedelmi megállapodás kötése. Az oktatási rendszer reformja, szakképzett munkaerő nevelése. Munkaerő-piaci reform végrehajtása. Mindezek mellett Brazília az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet tölt be a világpolitikai háborúkban, ezzel képviselve a fejlődő országok érdekeit. Összességében elmondható, hogy Brazília egy dinamikusan fejlődő ország, mely az utóbbi 5-10 évben jó eredményeket ért el a társadalmi felzárkóztatás terén, bár még rengeteget kell fejlődnie. Gazdaságának gyorsabb ütemű fejlődését a válság lassította le, magával hozva a magas

13 inflációt, ez szintén nem könnyíti meg helyzetét. Ha a felsorolt problémákat sikerül orvosolni akkor Brazília ismét nagy fellendülést élhet meg (Kozenkow J., 2010) Általános adatok Brazília a világ ötödik legnagyobb és egyben legnépesebb állama, lakossága ben 198 millió fő volt. (Világbank, 2012). Sajátos kettőssége miatt kétarcú Brazíliaként is szokás emlegetni, mert egyes területein a nyomornegyedek favelái láthatóak, máshol pedig a fényűzés és a mértéktelen luxus dominál. A BRIC csoport tagjaként, Oroszország, India és Kína mellett a világ harmadik legdinamikusabban fejlődő országa, a világ bruttó össztermelésének három százalékát adja, a világ áruexportjából és importjából való részaránya pedig egy százalék körüli (Világbank, 2010). 1. táblázat Brazília főbb gazdasági mutatói (1990, 2000, 2012) Mutató megnevezése Mértékegység GDP értéke (folyó áron) Millió USD 461,9 644, ,6 GDP változás (reál) % -4,3 4,3 0,9 Infláció % 2947,7 7 5,4 Egy főre eső GDP USD/fő Valuta árfolyam reál/usd *- 1,83 1,95 Forrás: Világbank adatai alapján saját szerkesztés *Megjegyzés: évi adathiány A fenti táblázatban Brazília főbb gazdasági mutatói közül néhány mint a GDP értéke folyó áron (Millió USD), a GDP változása (reál, %), az infláció (%), az egy főre eső GDP (USD/fő) és a valuta árfolyam (reál/usd) látható 1990-ben, 2000-ben és 2012-ben. Azért választottam ezeket az éveket, mert nagyon jól szemléltetik az ország hatalmas fejlődését. Az ország GDP-jének vizsgálatakor a táblázatomból egyértelműen megállapítható, hogy Brazília 1990 és 2012 között jelentős mértékben növelte GDP-jét; 461,9 millió USD-ról 2.252,6 millió USD-ra, melynek köszönhetően értéke napjainkban csaknem 5-szöröse az 1990-es év GDP-jének. A brazil válsággal együtt járó hiperinfláció ugyancsak óriási problémákat okozott a gazdaság számára. Az infláció mértéke a 90-es

14 években elérte a 2947,7%-ot, majd a brazil kormány válságkezelő programjainak köszönhetően a 2000-es évekre az infláció mértéke 7%-ra csökkent, napjainkban pedig ez a szám csupán 5,4%-os. A táblázat remekül szemlélteti az 1990-es és 2012-es évi infláció mértéke közötti hatalmas különbségeket. Az egy főre eső GDP értékét vizsgálva, az es és 2000-es éveket megfigyelve megállapítható, hogy az 1990-es GDP alacsonyabb értéke ellenére az egy főre eső GDP magasabb, mint a 2000-es évben. Fontos megemlíteni, hogy a 2012-es évi egy főre eső GDP értéke háromszorosa az 1990-es évi értéknek. Az ország hivatalos fizetőeszköze a brazil reál (BRL), melynek árfolyamát megfigyelve megállapíthatjuk, hogy a 2000-es és 2012-es években a reál árfolyama csupán 0,12 századdal tért el. 1. ábra: A szolgáltató, ipari és mezőgazdasági szektor részesedése a GDP-ből 2012-ben Forrás: Világbank adatai alapján saját szerkesztés Brazília Latin-Amerika legerősebb gazdaságaként lényeges mezőgazdasági és ipari erővel rendelkezik; az erős és sokszínű gazdaság GDP-jének 68%-át a szolgáltató szektor adja, 26%-át az ipari szektor, a maradék 5%-ot pedig a mezőgazdaság termeli meg (Világbank, 2012). Brazília a latin-amerikai termelés 39%-át lefedi, ebből is egyértelműen látszik meghatározó szerepe, ezen kívül elsődleges célpontja a térségbe érkező külföldi közvetlen befektetéseknek (IBGE, 2012). Világvezető a kávé-, cukornád-, narancs- és banántermelés tekintetében és a képzeletbeli rangsor második helyét fogja el szója-, kakaó-, és marhahústermelésben; emellett a világ negyedik legnagyobb dohánytermelő országa. Az ország fő iparágai közé tartozik a hajógyártás, a gépipar, a repülőgépipar, a fémipar, az

15 élelmiszeripar, a textilipar és nem utolsó sorban a vegyipar. A dél-amerikai kontinensen mind értékét mind pedig volumenét tekintve is Brazíliáé a legjelentősebb külkereskedelem. Az ország legfontosabb exportcikkei a szóján, a marha-, illetve csirkehúson kívül még a kávébab, szójakorpa, szójabab, dohánylevelek, darált hús, friss hús, kukorica, jukka és szizálkender. A félkész termékek közül az alumínium, a cellulóz, a nyerscukor, a félkész vas és acél, az olaj, a kakóvaj az elektromos berendezések és a feldolgozott húsfélék a legmeghatározóbbak. Fontos megemlíteni a feldolgozott termékek közül is párat, melyek a brazil export jelentős hányadát teszik ki, ilyenek pl.: a narancslé, cipő, repülőgép, autók, motorok, mezőgazdasági berendezések, autóalkatrészek. A biztató külkereskedelmi statisztikák ellenére az ország világkereskedelmi részesedése évek óta stagnál, mind a kivitel mind pedig a behozatal is egy százalék körüli (Pólyi Cs., 2011). 2. ábra: Brazília főbb kereskedelmi partnerei (2012) Forrás: CIA Factbook adatai alapján saját szerkesztés Az ország legnagyobb kereskedelmi partnere Kína (32,3%), a képzeletbeli dobogó második helyén az USA áll (26%) a harmadik legfontosabb kereskedelmi partner pedig Argentína (15%). Ahogyan azt a 2. ábrán is láthatjuk, Brazília jelentős kereskedelmi kapcsolatot ápol még Hollandiával, Németországgal és Dél-Koreával is. Kína, az Amerikai Egyesült Államok és a dél-amerikai Argentína is, mint az export mind az import tekintetében is fontos kereskedelmi partner Brazília számára (CIA Factbook, 2012). Aktív külkereskedelmi mérleget eredményez, hogy a 282 milliárd dollárt kivető export mellett az import 315 milliárd dollárra rúgott a 2012-es évben (Világbank, 2012). Fontos

16 megemlíteni, hogy a világ vezető exportőr országai között a 24., míg az importőrök között a 28. helyet foglalja el (Világbank, 2010). A brazil gazdaságot a világ nyolc legnagyobb gazdasági potenciáljaként tartják számon, nem véletlenül, hiszen termékei az egész világon megtalálhatóak (Pólyi Cs., 2011) Brazília gazdasági nyitottságának vizsgálata A gazdasági nyitottság mutatóival megvizsgálhatjuk, hogy egy adott ország, gazdaság milyen mértékben van ráutalva a kereskedelmi kapcsolatokra, illetve mennyire függ azoktól. Mérése történhet exportintenzitási mutatóval, exportnyitottsággal, importnyitottsággal, export- és import függőségi és érzékenységi mutatóval, vagyonjövedelemtranszfer nyitottsági mutatóval, transzferérzékenységgel és függőséggel, valamint cserearány mutatóval (Külgazdasági elemzések oktatási segédlet, 2012). Exportnyitottság Az exportnyitottság azt mutatja meg, hogy az adott évben a GDP hány százaléka kerül exportálásra. Ha az érték 10% alá esik, az adott ország gazdasága zárt gazdaságnak nevezzük. Exportnyitottság = (1) Importnyitottság Az importnyitottság a halmozatlan bruttó termelés importhányada, az import mennyiségét viszonyítjuk a bruttó hazai felhasználáshoz, tehát megmutatja, hogy az éves import hány százaléka a bruttó termelésnek. Importnyitottság (2) Érzékenységi mutatók Az export-, illetve importérzékenység mutatók vizsgálatával arra a kérdésre keressük a választ, hogy a GDP-ben bekövetkezett változás, milyen változást eredményez az export, illetve az import területén

17 S e (3) S i (4) Ahol: d = változás X = export M= import S e = exportérzékenységi mutató S i = importérzékenységi mutató Számításunk során kétféle kimenetelű eredményt kaphatunk. Ha a mutató értéke kisebb, mint 1, akkor export-, illetve importvezérelt országról beszélünk. Viszont, ha a mutató értéke nagyobb, mint 1, akkor az adott ország export-, vagy import érzékeny. A továbbiakban saját számítások segítségével elemzem Brazília kereskedelmét. Az általam választott évek 1900, 2000 és 2012, a választott mutatók pedig az exportnyitottság, importnyitottság, export- és importérzékenységi mutatók. Választásom azért esett a fentebb említett mutatókra, mert úgy gondolom, hogy segítségükkel jól szemléltethető hogyan alakult Brazília kereskedelme az elmúlt 22 évben. 2. táblázat Brazília nyitottságának vizsgálata 1990 és 2012 között Megnevezés Export (millió USD) , ,90 Import (millió USD) , ,90 GDP (millió USD) 461,95 644, ,66 Exportnyitottság 8,2% 9,8% 12,55% Importnyitottság 6,55% 11,53% 13,79% S e 0,34 0,12 0,13 S i 0,32 0,26 0,15 Forrás: Világbank adatai alapján saját szerkesztés

18 A fenti táblázatban Brazília országainak árukereskedelmét, valamint GDP-jét láthatjuk 1990-ben, 2000-ben és 2012-ben. A táblázatban megfigyelhetjük, hogy mindhárom mutató növekedést mutat a vizsgált években. Láthatjuk, hogy 1990-ben és 2000-ben is 10% alatti értéke volt az export-nyitottsági mutatónak, így zárt gazdaságról beszélhetünk ben a GDP 8,2%-a került exportálásra, 2000-ben pedig 9,8%-a ben a mutató értéke 12,55%-ra nőtt. A mutató az importnyitottság esetében is hasonló tendenciát mutat ről 2000-re közel majdnem a duplájára nőtt míg 2000-ről és 2012 között csupán 2%-kal. Összességében elmondható, hogy az export és az import hasonló tendenciájának ellenére, az import növekedési üteme nagyobb, tehát importőr gazdaságról van szó

19 3.4. Földrajzi adatok Brazília a déli félteke egyik legnagyobb országa, ahol leginkább a trópusi éghajlat uralkodik; a meleg és a nedves klíma a meghatározó, de előfordul a szubtrópusi és esős egyenlítői klíma is. Természetföldrajza rendkívül változatos, területének több mint 30 %-át az Amazonas alföldjének trópusi esőerdői borítják. Az ország nagyobbik részén a Brazilfelföld 2000 méteres hegyei és a közéjük szorult fennsíkok terülnek el, amelyeket délkeleten méter magas hegyvonulatok választanak el a parti síkságtól (Kozenkow J., 2010). 3. ábra: Brazília régiói Forrás: Az országban található a Föld egyik legváltozatosabb növényvilága, emellett kiterjedt folyó- és vízrendszerhálózattal rendelkezik, legjelentősebb folyója az Amazonas. Az országban fellelhető a bolygónkon élő összes ismert növényfaj nem kevesebb, mint 20 %- a, továbbá ezen a területen van Földünk legnagyobb vízrendszere, melyet nyolc folyó alkot. Fontos megemlíteni, hogy Brazília 85-ször nagyobb hazánknál és körülbelül kétszer akkora, mint az Európai Unió összes tagállama együtt. A dél-amerikai kontinens legnagyobbikaként, annak 47%-át foglalja el. Területe 8,5 millió km 2 és 9 országgal

20 szomszédos. Szomszédjaitól leginkább a gyarmatosítók öröksége, a portugál nyelv különbözteti meg. Az ország területét öt régióra oszthatjuk, a legnagyobb s egyben a legkevésbé lakott terület az északi rész, melynek majdnem teljes egészét az Amazonas - a világ legnagyobb egyenlítői esőerdeje - foglalja el. Az északkeleti és délkeleti régió között számottevő fejlettségbeli eltérést találhatunk. Míg az északkeleti részen az egy főre eső jövedelem épphogy nem a legalacsonyabb az országban, addig a délkeleti rész a leggazdagabb és a legsűrűbben lakott régió. Az északkeleti területek elmaradottságához a félsivatagos klíma is nagyban hozzájárul. A délkeleti régióban található Rio de Janeiro-Sao Paulo tengelyen találhatóak a legjelentősebb pénzügyi és ipari központok. A közép-nyugati térséget a szavanna hódította meg, délen pedig a mezőgazdasági termelésnek legfőképp kedvező szubtrópusi éghajlat a jellemző (Pólyi Cs., 2011). A városi turizmus elsőként Rio de Janeiróhoz köthető, melynek egyik jelképe a Cukorsüveg-hegyen található Krisztus-szobor. A világ egyik legnagyobb tengerparti strandja a brazil Copacabana kedvelt üdülési célpont a turisták számára Számos szórakoztató program várja a Rióba és környékére látogató turistákat, ezek közül a leghíresebb a Riói Karnevál, mely a világ legnagyobb turisztikai rendezvényei közé tartozik. Az idegenforgalom szempontjából fontos még megemlíteni a brazil fővárost, az 1960-ban épült és a világörökség részét képező Brazíliavárost is, mely üzleti, konferenciaés kulturális turizmussal is rendelkezik. Az ország leggyakrabban látogatott természeti célpontja a Paraná folyón, az argentin határon lévő Iguazú-vízesés, melyen Portugália és Brazília közösen osztozik. A sűrűn lakott területeken meghatározó szerepet tölt be a sportturizmus, ezen belül a legfontosabb a labdarúgás (Gyuricza L., 2008)

21 3.5. Brazília gyorsan növekvő és sokszínű népessége A 198 milliós (Világbank, 2012) brazil népesség igencsak sokszínű, három fő népcsoport: a főként portugál származású európaiak, az indiánok, továbbá az Afrikából betelepített feketék keveredése alkotja. A portugálok érkezésekor a becslések szerint körülbelül 1,5 millió indián lakott a térségben, kiknek száma az európaiak megjelenését követően rohamosan csökkent, és napjainkra már csak néhány százezerre mérséklődött. Jelenleg a brazil kormány rezervátumokkal próbálja védeni az esőerdők mélyén fennmaradt őslakosokat, több-kevesebb sikerrel (Probáld F., 2004). Manapság, a brazil társadalom alapját az európai bevándorlók leszármazottai alkotják ig az emberkereskedelem betiltásáig, az ültetvényeken Afrikából behurcolt rabszolgák dolgoztak, az ő utódaik alkotják a mai etnikai paletta harmadik fő elemét. A feketék kezdetben csak az ország északkeleti területein éltek majd fokozatosan áttelepedtek a délkeleti régiókba is. 4. ábra: A népesség alakulása 1990 és 2012 között Forrás: Világbank adatai alapján saját szerkesztés Akkoriban a bevándorlók a kellemesebb éghajlatú déli, délkeleti területekre települtek le, amelyek ekkorra már Brazília gazdasági centrumává fejlődtek. Ahogyan az ábráról (4. ábra) is leolvasható 1990 és 2012 között Brazília népessége 50 millió fővel gyarapodott, napjainkban pedig hozzávetőleg 193 millióan élnek a dél-amerikai országban. Az ország társadalma főként az északkeleti és délkeleti régiókban, valamint az Atlanti

22 óceán partján koncentrálódik. Az ország népsűrűsége más országokhoz mérten alacsonynak tekinthető, csupán 23 fő/km 2 (Világbank, 2012). Brazília lakossága egyenlőtlenül oszlik meg, a letelepedés szempontjából legnépszerűbb, legkedvezőbb területek a tengerpartok, ezzel szemben az ország belső területei szinte lakatlanok. Ez a helyzet előreláthatóan hosszú távon sem fog változni. Az újonnan betelepedők főként európaiak voltak (olasz, német, holland, angol, magyar), de jelentős számban érkeztek Törökországból, Japánból és az arab országokból is. A bevándorlás, tetőpontját a 20. század elején érte el, utolsó hulláma a II. világháborút követően következett be. 5. ábra: Az ország népsűrűsége regionális szinten (fő/km 2 ) Forrás: A faji megkülönböztetés a 19. század végére szinte teljesen megszűnt, a népek nagymértékű és folyamatos keveredésének hatására 1950 után felhagytak a népesség bőrszín vagy bőrárnyalat szerinti nyilvántartásával. Határozottan kijelenthetjük, hogy napjainkban a lakosság két alapvető - szinte egyenlő arányban résztvevő - összetevőjét a mulattok és a fehérek alkotják (Probáld F., 2004). A természetes szaporodásnak köszönhetően 1900 és 2000 között tízszeresére nőtt a lakosság, amit a brazil kormány politikája nem is próbált mérsékelni, hiszen egyrészről

23 még mindig rengeteg gyéren lakott terület volt, másrészről egy nagyobb belső felvevő piac az ország termelékenységére is pozitív hatással lehet. A fejlett országok elöregedő társadalmi irányvonalával szemben Brazília lakosságának több, mint a fele 29 évnél fiatalabb (Világbank, 2012). Az urbanizáció főképp a múlt évszázadban erősödött fel, az 1980-as évekre a lakosság 52%-a élt lakosnál nagyobb településeken, ekkortól kezdett csökkenni a falusi népesség száma. A városokba irányuló belső vándorlás olyan nagymértékű, hogy napjainkban az ország népességének több, mint 80%-a (IBGE, 2012) városlakó, ezen folyamat milliós városok kialakulását eredményezte pl: Sao Paulo, Rio de Janeiro. A népességnövekedés egyik legsúlyosabb következménye, hogy a bevándorlás ütemével a munkahelyek száma, illetve a lakóhelyek számának bővülése nem tud lépést tartani. A főként mezőgazdasági területeken minimális az ipari és szolgáltató szektorra jellemző munkahely, így rengetegen válnak/váltak munkanélkülivé, különösen az északkeleti régiókban. A városokba vándorló alacsony képzettségű lakosok, úgynevezett bádogvárosokba, favelákba kényszerülnek, ahol minősíthetetlen körülmények között élik mindennapjaikat (Probáld F., 2004). Nyomornegyedekkel főként a peremterületeken találkozhatunk, de előfordul az is, hogy a belső területek leromlott épületeibe vagy beépített területeire is behúzódnak. A brazil nagyvárosok szerkezete kitűnően mutatja az óriási társadalmi különbségeket, hiszen a nyomornegyedek mellett a metropoliszok szívében megtalálhatjuk a belvárosok rendezett utcáin sorakozó gyakran látványos építészeti megoldásokkal hivalkodó toronyházakat, valamint a leggazdagabbak elegáns peremvárosi negyedeit, zárt lakóparkjait is. 7 A brazil kormány évek óta próbálja tervszerűen épült városok alapításával csökkenteni a népesség és a gazdasági élet térbeni koncentrációját, melyre jó példa az ország fővárosa: Brazíliaváros. Nem mindig volt ez így, hiszen Brazíliaváros csak 54 éve alkotja Brazília belső központját, melynek fő oka a korábbi fővárost, Rio de Janeiro-t érő esetleges támadások elkerülése volt. Brazíliavárost 1960-ban avatták fel, melyet az évek során egyre több peremváros és nyomornegyed vesz körül. Szintén ebben az évben próbálkoztak Amazónia benépesítésével és mezőgazdasági hasznosításával is, de az ott lévő termőtalaj használhatatlansága (vörösföld) miatt távolról sem váltotta be a hozzá fűzött reményt, így a telepítési folyamat befejeződött (Probáld F., 2004). 7 Probáld, 2004, 322.o

24 3.6. A brazil jólét vizsgálata a HDI-mutató segítségével Az ENSZ Fejlesztési Programja (United Nations Development Programme- UNDP) több olyan indexet is számít, amelyek célja az emberi jólét mértékének- a hagyományos statisztikai mutatóknál- komplexebb, pontosabb számszerűsítése. Ezek a humán-mutatószámok ún. kompozit indexek, amelyek közös ismérve, hogy több alapmutató átlagolásával állnak elő. 8 A humán fejlettségi mutató (Human Development Index, HDI) számításához 1990-től 2010-ig három alapvető dimenzió három mutatóját vették figyelembe: a születéskor várható élettartamot (év), a 25 évesnél idősebb népesség körében az írni-olvasni tudás arányszámát (%), továbbá az egy főre eső vásárlóerőparitáson számított bruttó hazai termék mutatóját (dollár) től GDP helyett az adott ország GNI-t kell használni a számításhoz. Értékét tekintve a HDI-index 0 és 1 között mozog. 6. ábra: A választott országok HDI-indexének alakulása 1990 és 2012 között Forrás: Világbank adatai alapján saját szerkesztés A 6. ábrán az általam választott három ország, az Egyesült Királyság, Brazília és Kína HDI értékei láthatjuk 1990 és 2012 között. Első ránézésre is megállapítható, hogy a három ország körül az Egyesült Királyság rendelkezik a legmagasabb HDI értékekkel a vizsgált időintervallumban. A dobogó második helyén az idén futball-világbajnokságot 8 KSH, 2008,

25 rendező Brazília s a harmadik helyén Kína áll. Egyértelműen megállapítható, hogy mindhárom ország HDI értékei növekvő tendenciát mutatnak. A legmagasabb HDI értéket az Egyesült Királyság érte el 2010-ben, a mutató értéke azóta stagnál. Brazília és Kína HDI értékei között körülbelül 0,1 tizedes eltérés volt 1990-ben, mely napjainkra körülbelül 0,02 századra csökkent és 2012 között Kína fejlődött a legtöbbet, közel 0,2 tizedet javított HDI mutatójának értékén. Ezzel szemben Brazília körülbelül 0,12 századot, míg az Egyesült Királyság csupán 0,08 századot javított 1990-es értékeihez képest. Elemzésem során megállapítottam, hogy a legnagyobb jólét - a vizsgált időintervallumban a HDI mutató értékei alapján az Egyesült Királyságban van, őt követi Brazília, majd az utolsó helyen Kína

26 4. A XXXI. Nyári Olimpiai Játékok várható társadalmi és gazdasági hatásai Brazíliában 4.1. Olimpia - a bizonytalanság biztos A 2016-os nyári olimpiai és paralimpiai játékokig még 832 várnunk kell, nagy kérdés, hogy vajon elég lesz-e ennyi idő a szervezőknek arra, hogy bebizonyítsák: a megfelelő infrastruktúra hiánya, a stadionok elkeserítő állapota, a továbbra sem csökkenő bűnözés ellenére is képesek-e megrendezni az olimpiát. 7. ábra: A 2016-os nyári olimpiai játékok hivatalos logója Forrás: Komoly aggodalmakra adnak okot a riói olimpia szervezésében tapasztalható csúszások, emellett pár hete (2014, április) derült ki, hogy Maria Silvia Bastos Marques, az olimpia előkészületeivel megbízott cég vezetője lemondott. Sokak szerint sürgős és azonnali beavatkozásra van szükség, hiszen a munkálatok üteme messze elmarad a tervezettől, a legtöbb helyen még el sem kezdték az építkezéseket. Amennyiben a helyzet változatlan marad, szükség lesz új helyszínek kijelölésére és az úgynevezett B terv érvénybe léptetésére. Az előkészületekkel kapcsolatos félelmeket tovább erősítik az idei futball-világbajnokság szervezésében tapasztalható csúszások, a június 12-ei nyitómérkőzés helyszínén, Sao Pauloban még mindig építik az arénát, a legtöbb olimpiai helyszínen pedig még el sem kezdték a játékoknak otthont adó sportcsarnokok építését (

27 A 2016-os olimpia helyszíne, Rio de Janeiro sem bizonyult tökéletes választásnak, hiszen nem kevés problémával kell megbirkózniuk a brazil szervezőknek márciusában be kellett zárniuk az olimpiára épült 45 ezer fős arénát annak hibás tetőszerkezete miatt; emellett folyamatosak a tüntetések, illetve a közlekedés sem megoldott. A gyilkosságok gyakoriságát tekintve is elkeserítő adatok tükrözik az országban uralkodó helyzet súlyosságát és 2010 között 258%-kal nőtt a gyilkosságok száma Brazíliában, konkrétan ember vált gyilkosság áldozatává 2010-ben (Institutio Sangari, 2012). A súlyos bűncselekmények mellett vissza kell szorítani az autólopásokat, és a zsebtolvajokat is. Mindezen problémák megoldása érdekében komoly stratégiai terveket, a rendőrség létszámának bővítését, felfegyverzett őröket és rengeteg biztonsági kamerát ígérnek. A bűncselekmények mellett komoly problémát jelent a közlekedés fogyatékossága is. Nagy szükség lenne az utak rekonstrukciójára, valamint a repterek és a tömegközlekedés felújítására (S.de Sainte Croix, 2011). Kérdéses még, hogy a már meglévő 19 ezer hotelszoba mellé (IBGE, 2012), hogyan fognak csaknem kétszer annyit építeni. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) irányadónak 45 ezer szobát adott meg, ami valószínűleg csak úgy jöhet létre, ha Rio folyóján, hajókon szállásolják majd el azokat, akiknek a szárazföldön nem jutott hely. Ha ennyi nem volna elég, az elmúlt évek tapasztalatai is azt mutatják, hogy 1960 óta az összes olimpia többe került, - átlagosan 179 %-kal - mint ahogyan azt előzetesen tervezték s ez intő jel lehet Rió számára. Egyes becslések szerint a szervezés költsége elérheti az akár 4 milliárd amerikai dollárt is. Továbbá az infrastrukturális költségek (11,6 milliárd amerikai dollár), illetve a 2014-es futball vb, a maga 13,3 milliárdjával is elég rémisztőnek bizonyul ( Egyes kritikák szerint ezek az intézkedések csak a turisztikailag forgalmas és a versenyeket érintő helyszíneken várhatóak, a város többi részén a drogkereskedelem és erőszakos bűncselekmények fő helyszínein - kevésbé lesz szembetűnő a hatás. Az olimpiai szervezést érintő sok kritika várható volt, hiszen minden korábbival rendező országgal szemben is nagyok voltak elvárások. Ennek ellenére lehetséges, hogy a brazilok túlvállalták magukat, ugyanis a történelemben először fordul elő, hogy egy ország két éven belül futball vb-t és olimpiát rendez

28 A rémisztő hírek és szervezést érintő kritikák ellenére a szervezők ígérik, sőt garanciát adnak arra, hogy mindennel időben elkészülnek - a fejleményeket az egész világ nagy érdeklődéssel figyeli (Faragó Z., 2014) A kétarcú Brazília- szegények és gazdagok A brazil társadalom és problémái a társadalmi rétegződésből, az élesen jelentkező vagyoni különbségekből adódnak. A nagyvárosok életét a zsúfoltság, szeméttelepeken élő, abból guberáló szegények, iskolázatlan gyerekek és munkanélküliek helyzete, a betegségek terjedése, az egészségügyi ellátások hiánya, a rendezetlen városkép: az infrastruktúrától mentes nyomornegyedek, ugyanakkor a fényűző luxus-negyedek kontrasztja jellemzi. A korrupció, a bűnözés (az erőszakos cselekedetek erőteljes megjelenése, a kábítószerkereskedelem) elterjedése mind-mind igen komoly gondot jelentenek Brazíliának ábra: A hátrányos helyzetű lakosok számának alakulása 2000 és 2012 között Forrás: Világbank adatai alapján saját szerkesztés Egyes felmérések szerint 2011 óta 16 millió brazil állampolgár került ki a mélyszegénységből (Világbank, 2012). A számok is azt bizonyítják, hogy ez egy jelentős lépés Brazília számára, de még hosszú az út a teljes szegénység felszámolásához

29 A sikerek ellenére elkeserítő, hogy még mindig sokan, 2,5 millióan élnek - napi 35 dollárból - abszolút szegénységben, többnyire favelákban (IBGE, 2010). A közelgő futball-világbajnokság és a 2016-os olimpia miatt heti szinten vannak felkelések és tüntetések az országban, leginkább Rio de Janeiroban és környékén. A szegénység csökkentése mellett a kormány fontosnak tartja, hogy visszafogják a bűnözést és drogkereskedelmet, főként a szervezést érintő helyszíneken. Ahogyan azt a 8. ábrán is láthatjuk a hátrányos helyzetű lakosok száma valóban évről-évre kevesebb, 1990 és 2012 között több mint 10%-kal csökkent a szegények aránya az ország teljes lakosságához viszonyítva. Ahhoz, hogy a szegénységet teljesen felszámolják, további intézkedésekre van szükség. Szociális programokat és új jövedelemelosztási terveket dolgoznak ki a szegényebb rétegek számára, leginkább azokéra, akik jelenleg nem részesülnek szociális segélyekből. A korábban említett 16 millió fős szegénységcsökkentés egy 2011 óta kidolgozott segélyezési program eredménye, melynek keretein belül 5556 önkormányzat vett részt, ezzel segítve a szegényebb rétegeket A hátrányos helyzetű brazil lakosok támogatása mellett, a kormány fejleszteni kívánja a villamosenergia-ellátást, a szelektív szemétgyűjtést, az egészségügyi ellátást és az oktatást is. Ezen felül fontosnak tartják, hogy új munkahelyeket teremtsenek, ami kiutat mutat a segélyből élőknek (Buday B., 2013). 9. ábra: A munkanélküliség alakulása a évesek körében 2000 és 2012 között Forrás: Világbank adatai alapján saját szerkesztés

30 A 9. ábrán a munkanélküliek számának alakulását vizsgáltam 2000 és 2012 között a évesek körében. A ábráról egyértelműen megállapítható, hogy 2000 és 2012 között több, mint 2%-kal csökkent a munkanélküliség. A legnagyobb sikert, s ezzel együtt a legalacsonyabb munkanélküliséget a 2011-es évben sikerült elérni, ugyanis az említett évben kevesebb, mint 7% volt a munkanélküliek aránya. Az adott időintervallumot vizsgálva megállapítható, hogy a 2003-as évben tetőzött a munkanélküliség közel 10%-kal. Az ábra azt is jól szemlélteti, hogy a 2008-as gazdasági válságot követő évben hozzávetőlegesen 1,5 %-kal nőtt a munkanélküliek aránya ezzel tükrözve az akkori gazdasági helyzetet is

31 4.3. Az olimpia költségvetése - előreláthatólag sokkal többe fog kerülni Lassacskán az egész világ Brazília felé fordítja majd a fejét, hiszen kevesebb, mint két hónap múlva kezdődik a futball-vb, majd 2016-ban követi a XXXI. nyári olimpia. Az olimpiai szervezés pozitív kimenetele egyelőre kérdéses, az viszont biztos, hogy sokkal többe fog kerülni a 2016-os nyári olimpia, mint ahogy azt 2009-ben tervezték. A tervezett 28,8 milliárd reálnál, harminc százalékkal többe azaz 36,7 milliárd reálba, csaknem 3648 milliárd forintba kerül majd a riói olimpia. A fentebb említett 30%-os emelésre négy új sportág bevezetése - az olimpiai játékok programjába - az időközben bevezetett új projektek és az infláció miatt került sor ( A működési költségek olyan kiadásokat tartalmaznak, mint a ceremóniák megszervezése, a bérek kifizetése, az étkeztetés és a szállások biztosítása. Ezen költségek a teljes költségvetésnek csupán egy kisebb hányadát képezik ban, a rendezési jog elnyerésekor, a szervezők összesen 14,4 milliárd amerikai dollárral kalkuláltak, ám nagy valószínűséggel ezen összeg emelésére is sor kerül a közeljövőben. 10. ábra: A riói olimpia működési költségeinek megoszlása Forrás: A 10. ábrán az olimpia működési költségeinek százalékos megoszlását láthatjuk, melyeket az alábbi forrásokból finanszíroznak: a helyi szponzoroktól kapott bevételekből (51%), a Nemzeti Olimpiai Bizottság hozzájárulásából (21%), a jegyeladásokból (13%), a

32 nemzetközi partnerekkel kötött szerződésekből befolyó összegekből (9%) valamint a licenc és egyéb díjak bevételeiből (6%). Mint minden olimpiát rendező városnak, Rio de Janeironak is szembe kellett néznie az alapvető infrastruktúra hiányával és a közlekedés fogyatékosságával is. Véleményem szerint az olimpia, mint nemzetközi sportesemény, már nem a sportról és annak szeretetéről szól, hanem a rendező országok erőfitogtatásáról. Mi sem példázza jobban az előző feltételezésemet, mint a 2008-as pekingi olimpia a maga 44 milliárdjával és az idén megrendezett téli olimpia (Szocsi), melynek teljes költségvetése elérte az 50 milliárd dollárt (S. Sverrisson, 2012). A jelenlegi tervek szerint az infrastrukturális fejlesztésekre 24,1 milliárd reált költenek majd, ez az összeg 25%-kal magasabb az eredetileg tervezettnél. A fentebb említett összegből összesen 27 városfejlesztési és tömegközlekedési beruházást valósítanak meg, továbbá rió új, egyben negyedik metróvonalát is megépítik. Információim szerint a központi költségvetés több tervezett beruházást nem tartalmaz, így a Rio de Janeiro-i nemzetközi repülőtér fejlesztését sem ( 11. ábra: A pekingi és a londoni olimpia, valamint a 2014-es futball-világbajnokság és a olimpia teljes költségvetésének összehasonlítása Forrás: Az olimpiának otthont adó Rio de Janeiro polgármestere Eduardo Paes nyilatkozata szerint az infrastrukturális kiadásoknak több, mint a fele (57%) országos, állami és helyi

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

(Az összehasonlító statisztikák tükrében) FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Az összehasonlító statisztikák tükrében) x) T 035104 sz. OTKA pályázat támogatásával TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 FINNORSZÁG bemutatása...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA III. MONITORING ÉS FELÜLVIZSGÁLAT (Tervezet) Készítette: Városkutatás Kft. Ekés András Horváth Vera Petrovácz Rózsa Rita Sipos Zsófia Somogyi

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Török Köztársaság parlamentáris demokratikus köztársaság Ankara Terület

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA AZ EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK DOKUMENTUMA STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA Nyilatkozat A dokumentum eredeti szövegének fordítását az EBRD kizárólag az olvasó érdekében biztosítja. Annak ellenére,

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Nyárád Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése Az ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA 1. Az Erste Tőkevédett Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Tőkevédett Alapok Alapja Az Alap rövidített elnevezése Erste Tőkevédett Alapok

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Sülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek

Sülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek Sülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek kiegészítése Sülysáp, 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. A pályázat sarokpontjai...3 1. 1. A kezdeményezés indokai... 3 1. 2. Sülysápról röviden...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dombóvár Város Önkormányzata 2013-2018 Készítette: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Közreműködtek: Tigerné Schuller Piroska Zsók Rita Felülvizsgálatot elvégezte: Vincellérné

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Francia Köztársaság Köztársaság Párizs (Paris) Népesség 64 473 140 fő (2008)

Részletesebben

CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Chilei Köztársaság köztársaság Santiago de Chile Terület 756 950 km 2 Népesség 16 601 707

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata 1. melléklet a 165/2015 (VI.24.) határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Ózd Város Önkormányzata 2015. június 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter

Részletesebben