Fodor Ágnes, a VGYKE elnöke A záró tanulmány megírásának célja, felépítése

Átírás

1 Tartalom Előszó 4 1

2 Előszó Mindenik embernek a lelkében dal van És a saját lelkét hallja minden dalban És akinek szép a lelkében az ének, Az hallja a mások énekét is szépnek. Babits Mihály: Második ének Ez a néhány sor mélyen kifejezi azt, ahogyan az életünket megtapasztaljuk. Mindig is azon dolgoztunk, hogy az élethelyzeteinkből kiindulva kapcsolódjunk egymáshoz és ne az határozza meg mindennapjainkat, hogy fogyatékosok vagyunk. Az integrációnak olyan formáját kerestük, amely nem a közös fogyatékosságra helyezi a hangsúlyt, hanem arra, hogy élünk: tanulunk, dolgozunk, munkát keresünk, családot alapítunk, gyereket nevelünk, elveszítünk valakit, akit szerettünk. Az érzéseink, a gondolataink, a vágyaink hasonlóak bárkiével, hiszen emberek vagyunk. A Cserf-S Családi Erőforrás Segítő Központ létrehozása hozzásegített bennünket, a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének vezetőit és munkatársait, hogy különlegesen értelmezett integrációs szándékunkat a hétköznapi tevékenységünk során kifejezzük. Személyes és szakmai tapasztalataink összessége jelent meg a családok közösségi szintű együttműködését célzó programunkban. Szinte valamennyi programelem kapcsolódott valamelyik munkatársunk, együttműködő partnerünk élethelyzetéhez. Azt go ndolom, a látogatóink érezhették a személyességet, a közvetlenséget, egyfajta családias légkört, és ami a legfontosabb: az emberséget. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt pályázat kiváló keretet adott a családokkal való kapcsolatépítésünk folyamatához. Megtapasztalhattuk, milyen az, amikor fogyatékosként tudunk segíteni ép társainknak és azt is, hogyan tudunk szakmai alapon szervezett konzorcium vezetőjeként együttműködni nem fogyatékos szervezetekkel. A projekt sikerét a Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete és a JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány közreműködése is garantálta. Mind a két szervezet a szakmai és projekt megvalósítási tapasztalatainak gazdag tárházával, valamint kiváló szakembereivel értékteremtő módon vett részt a konzorciumi partnerségben. A Vöröskereszt az önkéntesség elvének gyakorlati megvalósítását mutatta meg: az önkéntesek képzésétől a foglalkoztatásukig, a munkájuk szervezésének részleteibe betekintést nyújtó módon kapcsolódott a családi erőforrások feltárásának és mozgósításának érdekében. A JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány a munkaerő piaci tanácsadás területén szerzett tapasztalataival az álláskeresőket támogatta különböző tanácsadási formák keretében. Nem elhanyagolható az a tény, hogy a munkaszervezésnek korszerű módjait gyakorlatban is alkalmazták, így a projekt szintjén megtanulhattuk például azt, mit jelent a job sharing, azaz a munkaidő/tevékenység megosztás. A TÁMOP B-11/ számú, Cserf-S Családi Erőforrás Segítő Központ című projektünk keretében augusztus 1-től január 31-ig Budapest 13. és 14. kerületének lakosai részére szerveztük és hirdettük programjainkat. A projekt lezárását követően a Cserf-S tovább működik. Ez a záró tanulmány egy különleges mérföldkő: összegzi az eddig megtett utat és mutatja az irányt, a jövő kihívásait. 2

3 Fodor Ágnes, a VGYKE elnöke A záró tanulmány megírásának célja, felépítése A záró tanulmány elkészítésével az volt a célunk, hogy összefoglaljuk a TÁMOP B- 11/ számú, Cserf-S Családi Erőforrás Segítő Központ című projekt megvalósításának folyamatát. Továbbá bízunk abban, hogy közösségfejlesztők kezébe kerülve hasznos útmutatóként szolgál, egyfajta kézikönyvként működik. Mint ahogyan a zt is reméljük, hogy a Cserf-S látogatói számára kedves emlékeket, élményeket segít felidézni egyegy fotó vagy mondat. A tanulmányt a projekt menedzsment és a szakmai megvalósítók közössége készítette. Az írás során mindenki a saját stílusában, közösen kialakított szempontok alapján foglalta össze munkájának eredményét és fogalmazta meg tapasztalatait. Ez tükrözi azt, ahogyan dolgoztunk az elmúlt másfél év során: mindannyian kreatív módon alakíthattuk a projekt keretein belül a szakmai és menedzsment tevékenységünket. Itt szeretném tisztázni, hogy a szakmai tevékenység a projektben a közösségfejlesztést jelentette. A tanulmányunkban bemutatjuk a projekt célját, főbb mutatóit, vállalásainkat. A megvalósítás koncepciójának leírásával szeretnénk érthetőbbé tenni a programjaink rendszerét. Itt került összefoglalásra mind az, amit értékként képviseltünk valamennyien. A szakmai tartalom fő irányai mellett fontosnak tartottuk, hogy a működési-szervezeti modellünk is megjelenjen. Így kap teljes képet az Olvasó arról, milyen szempontok alapján valósítottuk meg a projektet. A szakmai stáb valamennyi tagja összefoglalta közösségfejlesztői területének eredményeit és szakmai/személyes tapasztalatait. Ezek a részek tükrözik leginkább, mi is a Cserf-S, hiszen a közösségfejlesztők közösen alakították ki, milyen szempontok alapján írják meg beszámolójukat. Két szakterületet már itt kiemelek: az önkéntes koordinátor és a hálózatép ítő koordinátor által ellátott feladat és tevékenységek összességét. Ezek nem fértek a közösségfejlesztők által kialakított rendszerbe, így a munkatársak kreativitása itt nagyobb teret kapott. Két kiemelt területe volt a Cserf-S programnak: a látássérült mentorszülői hálózat kiépítése és a Cserf-S klub folyamata, melyeknek külön-külön fejezetet szántunk. A Cserf-S működésének fontos része volt a külső kapcsolatok építése, hiszen sok programunk más intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés során került megtartásra. Röviden bemutatjuk ezen együttműködések tartalmát, és a hozzájuk fűződő tapasztalatainkat. A projekt egészének értékelésére ezek után kerül sor, számba véve azokat a területeket is, amelyek közvetett módon járultak a megvalósítás sikeréhez, mint például a szupervízió, a folyamat és monitoring értékelési rendszerünk voltak. Kitérünk a kommunikációs és marketing tevékenységünk bemutatására. E tárgyilagosságra törekvő rész a következő fejezettel egészül ki, mely a tapasztalataink összegzéséről szól. Másfél év vagy tizennyolc hónap hosszú idő. Sok-sok tanulsággal szolgál, amiket emberként és szakemberként is fontos tudatosítanunk. Mivel a Cserf-S január 31. után is tovább működik, ezért fontos, hogy megjelenjen e tanulmány záró fejezeteként a tapasztalatok összegzése, segítve a további közösségépítés folyamatát. A tanulmány egyes részeinek megírásakor, szerkesztésekor az egyszerűségre, átláthatóságra törekedtem. A pályázati anyagunk és a korábban megjelent összefoglalóink mind 3

4 feldolgozásra kerültek jelen írás elkészítéséhez. Táblázatokkal, fotókkal és a fotók alatt olvasható visszajelzésekkel válik színesebbé az adathalmaz. Így szeretnénk kifejezni, hogy az emberséget és emberiességet értéknek tartjuk. Konzorciumi összefoglalók Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet A Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet munkatársaként nem titkolt kíváncsisággal és sikerekre áhítva vettem részt a Cserf-S Családi Erőforrás Segítő Központ projekt előkészítésében, megvalósításában, a feladatainak végrehajtásában. A kezdetektől igyekeztünk önkénteseinkkel és munkatársainkkal minden olyan tevékenységet beépíteni a projektbe, mely segíti a kliensek/résztvevők számára a hasznos és tevékeny szabadidőeltöltést, illetve nagyon fontos cél volt, hogy az itt megtanultak, illetve az itt tapasztalt élmények a Cserf-S-en kívül is hasznosíthatók legyenek. Több esetben - nem titkoltan - pályaorientációs iránymutatásnak szántuk képzéseinket, azonban a mi szerepünk elsősorban a lökés biztosítása volt; a résztvevők tudatosabb mentorálását, foglalkoztatását már a konzorcium más szereplői végezték, azonban elmondható, hogy a képzéseken résztvevők közül többen a mai napig önkénteseink. Feladataink, tevékenységeink beépítésében egyértelmű iránymutatást adott a Magyar Vöröskeresztről szóló évi XL. törvény, melynek fő célkitűzései közül többet meg is valósítottunk: az élet, az egészség védelme; a betegségek megelőzése; (elsősegélynyújtás gyermekeinkért -, egészségnevelés -, csecsemőgondozás képzéseinkkel) az emberi szenvedés, a szociális gondok enyhítése; (közvetett célként munkaerő-piaci integráció bébiszitter képzéseink által) a társadalmi szolidaritásra nevelés (önkéntes képzéseinkkel) 27. kép: Elsősegélynyújtás A Magyar Vöröskereszt ifjúságpolitikája meghatározza a szervezet tevékenységi körét: az élet- és egészségvédelmi ismeretek elsajátítása, a családi életre való felkészítés, az egészséges életmódra nevelés, a humanitárius eszmeiség terjesztése, az ifjúsági vezetőképzés. Az ifjúság egészségre való nevelésében is jelentős szerepet vállaltunk a Cserf-S projekten keresztül, hisz cél volt, hogy a látókörünkbe került kliensek gyermekei számára olyan önkéntes képzéseket biztosítsunk, mely segítik a készségek- és képességek fejlődését, a társadalmi izoláció megszűnését és a közösségbe való illeszkedést. (Közhasznú szervezetként vállalt feladatunk az egészségmegőrzés, betegség-megelőzés; nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; gyermek- és ifjúságvédelem.) Bármely karitatív szervezet működésének biztosításához óhatatlanul szükség van a további generációk kinevelésére, a fiatalok felkészítésére mind a professzionális, mind az önkéntes szférában. A körülöttünk élő fiatalokat képzéseinkkel bevontuk tevékenységünkbe, ahol önkéntesként dolgozhattak, ezzel az önállóságuk megvalósulását céloztuk meg. Önkéntes munkájuk során sok tapasztalatra tehettek szert, melyek reményeink - megalapozták a felnőttkorban elengedhetetlen felelősségtudat kialakulását és felkészítette őket a nagykorú életre. A Családi Erőforrás Segítő Központtal elősegítettük egy segítő kortárs közösség létrejöttét is, a szabadidő hasznos és tevékeny módon való eltöltését, így a fiatalok a 4

5 későbbiekben is a Vöröskereszt eszmerendszerének megfelelve és azt elsajátítva, egy jó szociális alapot biztosító közösségben tevékenykedhetnek. Horváth Péter Zsolt, Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete igazgatóhelyettes JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány A JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány munkaerőpiaci szolgáltatatásait elsődleges célcsoportjának, a munkaerőpiacra gyermekgondozási távollétről visszatérő gyermekes nőknek nyújtja, tréning és tanácsadási tevékenységét ezen a téren szerzett tapasztalatai alapján alakította ki és fejleszti folyamatosan. Egyéni tanácsadásainkat túlnyomórészt nők vették igénybe, álláskereső klubjainkon már vegyesen jelentek meg a résztvevők, de továbbra is női túlsúllyal, és az Alapítvány profiljából adódóan itt is elsősorban a kisgyermekesek. A Cserf-S projektben való részvétel lehetővé tette, hogy bővítsük tapasztalatainkat az álláskeresők egyéb csoportjaiban, hiszen a Családi Erőforrás Segítő Központ a legkülönbözőbb családi hátterű és munkaerőpiaci helyzetű érdeklődő számára nyitva állt. Álláskeresési programjainkon az elsődleges célcsoporton túl szinte minden, munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű célcsoport képviseltette magát, egyéni álláskeresési tanácsadáson, munkaerőpiaci reintegrációs tréningen és álláskereső klubban: tartósan álláskeresők (férfiak is), 50+ korosztály, megváltozott munkaképességűek, alacsonyan iskolázottak. Így közösségfejlesztőink a programokra való felkészüléskor és a résztvevőkkel való együttes munka során szélesíthették munkaerőpiaci ismereteiket, hogy minél inkább személyre szabott szolgáltatást nyújthassanak, az adott érdeklődő számára értelmezhetővé, leginkább hasznosíthatóvá tegyék az információkat. A tanácsadások, foglalkozások során használt gyakorlatokat, eszközöket is testre szabtuk, fejlesztettük, az álláskeresés során használt mintadokumentum-tárunkat bővítettük. A konkrét módszertani fejlesztéseken túl a JÓL-LÉT által delegált közösségfejlesztőknek személyes fejlődési lehetőséget is kínált a program, hiszen szoros kapcsolatba került olyan szervezetekkel és munkatársakkal, akik megváltozott munkaképességű, fogyatékos ill. kiemelten hátrányos helyzetben levő emberekkel foglalkoznak. A személyes, nem tanult, hanem a napi gyakorlatból származó érzékenyítésen túl, a párhuzamosan futó integrációt elősegítő projektekről is szereztek tapasztalatot. A három konzorciumi partner együttműködésében a legkülönbözőbb szakmai hátterű és változatos témák szakértőiként fellépő munkatársak pedig igazi sokszínű, egymást segítő, egymástól tanuló munkaközösséget alkottak. Major Lívia, JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány oktatási vezető A projekt bemutatása A projektet az alábbi konzorciumi együttműködés keretében terveztük és valósítottuk meg: - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete, a konzorcium vezető partnere, - Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete, - JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány. A projekt célját a következőképpen határoztuk meg: A családi közösségek megerősítése, támogatása, hogy a családhoz, gyerekvállaláshoz kapcsolódó viszonyulás és annak felelőssége, tudatossága javuljon. Mindezt Budapest 13. és 14. 5

6 kerületének területén, e két kerületben élők életminősége javításának érdekében terveztük. A tréningekből, személyes tanácsadásokból, rendezvényekből álló programban a családtervezésre, a családi életvezetés kérdéseire, a családi élet és a munkavállalás összeegyeztetésére, a fogyatékos emberek integrációjára, az egészségmegőrzésre és a helyi közösségi lét erősítésére koncentrálunk. A megvalósításban részmunkaidős szakemberek, képzett önkéntesek és külső tanácsadók vesznek részt. Mindezen célok eléréséhez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt Közösségi feladatokhoz kapcsolódó programok támogatása, a TÁMOP B-11/1 A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése című pályázati kiírására beadott anyagunk szerint ,- Fttal járult hozzá. A beadott pályázati anyagunkban a következőket vállaltuk: fő bevonását a programjainkra a 13. és 14. kerületek lakosai köréből. - A 13. és 14. kerületi önkormányzatokkal együttműködési megállapodás kötését a projekt megvalósításának támogatása érdekében. - A projekt ideje alatt három olyan közösség megszervezése, amelyek a zárást követően további két évig önfenntartó módon működnek rendezvényt szervezünk. A megvalósítás időszaka: A 2012.augusztus 1. és január 31. közötti időszak, összesen 18 hónap. A szakmai programjaink tervezett rendszere a következőképpen került kialakításra: - Öt fő közösségfejlesztő szervezi a képzéseket, klubokat, egyéb foglalkozásokat, szakmai rendezvényeket. Továbbá egyéni tanácsadásokat tartanak. A közösségfejlesztők az alábbi konkrét munkakörökben dolgoztak: o Családtervezési közösségfejlesztő o Családkapcsolati közösségfejlesztő o Életvezetési közösségfejlesztő o Egészségnevelési közösségfejlesztő o Esélyegyenlőségi közösségfejlesztő - Munkájukat a hálózatépítő koordinátor támogatja a kerületi intézményekkel való kapcsolatépítéssel. - Valamennyi Cserf-S programon gyermekfelügyelet igénybevételét biztosítottuk. Az önkéntes koordinátor szerepe volt, hogy a megfelelő felkészültségű és létszámú önkéntes munkatárs jelenlétét biztosítsa. 13. kép: Itt éreztük jól magunkat, ez lett a baba-mama, Terefere sarok A projekt pénzügyi háttere A Cserf-S projekt megvalósításához 36,947,750 Ft támogatást nyertünk el az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése című program keretén belül. Ezen összköltség megoszlása a három konzorciumi partner között az alábbiak szerint alakult: Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális 23,829,460 Ft. 6

7 Egyesülete Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezete Jól-Lét Közhasznú Alapítvány 8,336,410 Ft. 4,781,880 Ft. A projekt megvalósítása során arra törekedtünk, hogy a célcsoport igényeinek és a projekt tapasztalatainak alakulását figyelembe véve a kereteken belül, a szükséges és a leghatékonyabb módon használjuk az anyagi erőforrásainkat is. Bár a támogatás mértéke 100% volt, mindhárom konzorciumi partner el nem számolt, vagy el nem számolható anyagi erőforrást áldozott az adminisztrációs munkák és a felmerült többlet igények kielégítésére. A projekt folyamán a pénzügyi elszámolás szabályait többször is egyszerűsítették, ennek ellenére komoly kapacitást igényelt az eljárásrendek betartásának szavatolása, különösen úgy, hogy a Vezető Partner felelőssége kiemelt ezen a területen. Mindegyik konzorciumi Partner más-más munka kultúrával, szervezeti hierarchia rendszerrel és pénzkezelési módszerrel rendelkezik, így a projekt folyamán végig egyensúlyba kellett tartani, hogy a Partnerek önállóságát tiszteletben tartva az ellenőrző hatóság által elvárt szabályoknak is a legnagyobb mértékben megfeleljünk. Ahogy jöttek a szakmai sikerek, és egy-egy probléma kezelésén konzorciumi szinten sikeresen túl jutottunk, úgy erősödött a bizalom, így a pénzügyi kezelés, a költségvetés alakítása a szabályok keretén belül, az elszámolások készítése egyre inkább gördülékennyé vált. Elmondható tehát, hogy nemcsak sikeres szakmai tevékenységeket tudhatunk magunk mögött, hanem a különböző struktúrájú és működés módú szervezetek együttműködésében is hatalmas tapasztalatokra tett szert mindhárom Partner. A Cserf-S koncepció és értékrend Koncepciónkat négy pontban fogalmaztuk meg. Ezek a következők: 1. A szakmai munka alapkoncepciója szerint mindenkire, aki a Cserf-S Központ szolgáltatásait igénybe vette úgy tekintettünk, mint egy rendszer, egy közösség, egy család tagjára. Ebben a vonatkozásban a közösség egyén kapcsolata alapján támogattunk mindenkit céljai kitűzésében és az elérésükhöz vezető út kialakításának folyamatában. 2. Az integráció megvalósítását úgy tartjuk lehetségesnek, ha az élethelyzetek közötti hasonlóságot emeljük ki a fogyatékosságok helyett. Az indirekt módszer alapján nem hívjuk a fogyatékosokat is a programjainkra. 3. Minden ember, minden eset egyedi, ezért a figyelem kell, hogy áthassa a közösségfejlesztői munkát. 4. Önkéntesség: az ember kényszerítés nélkül vesz részt a közösség életében. Alapértékei között az együttműködés, a segítség nyújtása és elfogadása kölcsönösségre építve szerepelnek. Értékei túlmutatnak a pénz- és anyagközpontúságon. Igényük van a változásra, szándékukban áll tenni életminőségük javítása érdekében. A konfrontációt, az önmagukról tanulás folyamatában való részvételt ennek érdekében vállalják. 0. kép: Cserf-s hangulat A Cserf-S egy hely a Városliget szélén 7

8 a találkozások pontja Az emberek közötti különbségek hangsúly áttevődik a hasonlóságok-azonosságok dimenzióba. A helyzet-azonosság megélése, mint tapasztalat elterjedésében vállalt szerepével a Cserf-S hozzájárul a szemléletformáláshoz, az elfogadó és támogató társadalom-kép kialakításához. Cserf-S Családi Erőforrás Segítő Központ, mely névnek mindegyik szava üzenetet hordoz magában. Cserf-S: a gyerekek, az anyukák, amikor jókedvűen beszélgetnek, egymás szavába vágva akarják elmondani azt, ami fontos számukra. Családi: úgy tekintünk mindenkire, aki betér hozzánk, mint egy család tagjára, aki része egy rendszernek, egy kisebb-nagyobb közösségnek. Erőforrás: célunk, hogy segítsünk megtalálni ügyfeleinknek az életükhöz szükséges erő forrását önmagunkban és a családunk tagjaiban. Segítő: aki kéri, annak szakmai tudásunk és lehetőségeink, a személyiségünk, határain belül információt, támogatást adunk, hogy képes legyen tovább lépni egy-egy nehéz élethelyzetből. Központ: különböző témakörök, érdeklődések mentén, életkortól, egészségi állapottól függetlenül igénybe vehető képzéseket, klubokat, egyéni tanácsadásokat tartunk a teljes és egészséges élet szervezéséhez szükséges tapasztalatok, információk megosztása érdekében. A következő részben bemutatjuk, milyen szakmai tevékenységeken keresztül érvényesítettük a koncepciónkat. Szakmai tevékenységek Közösségfejlesztés: időben és cselekvés szintjén egyaránt behatárolt integrált tevékenység, több szakember összehangolt tevékenysége. Vagyis: a közösségfejlesztő biztosítja azokat a feltételeket, amelyek mentén egy közösség formálódik, alakul és stabilizálódik. Úgy dolgozik eközben, hogy azzal mintát ad a közösség tagjai számára a hosszú távú működés biztosításához. Nem végez el helyettük semmiféle munkát és tisztán kommunikálja azt a pillanatot, amikortól nem vesz részt aktívan a közösség életében. Klub: a közösségi találkozások egyik színtere. Rendszeres időközönként biztosít lehetőséget a találkozásokra. A közösség tagjainak érdeklődése alapján alakul a tematikája. Nyitott, ami azt jelenti, bárki, bármikor csatlakozhat, ahogyan ki is léphet. Klub létszáma: 5-15 fő között. Tréningek, képzések: előre meghatározott tematika szerint épülnek fel. Céljuk, hogy az azokon résztvevők figyelmét a közösség és az önkéntesség irányába fordítsuk. Bevonjuk őket és elérjük azt, hogy kezdeményezzenek olyan programokat, amelyek a saját életminőségük javításához járulnak hozzá. Gondolatébresztőként alkalmazzuk. Rendezvények:a projekt ideje alatt 12 rendezvény megtartására került sor. A rendezvény célja az volt, hogy egy-egy általunk fontosnak tartott témára felhívja a figyelmet. Törekedtünk a világnapok szerinti szervezésre. Például az Apák napja (június 16.), a Szoptatás világnapja (augusztus 1.), a Fogyatékosság, együttélés (november) témákban. Foglalkozások: egy-egy alkalommal kerülnek megtartásra. Tematikusan épülnek fel, ugyanakkor nem jelentenek a felnőttképzési rendszerhez hasonló mértékű elköteleződést. Foglalkozásként tartottunk nyitott műhelyeket, továbbá ebben a formában szerveztünk például 8

9 az Egészségesen mindenkorban - műhelymunka, Hordozókendős ismeretek című programokat. Tanácsadás: egyéni szinten történik, jellemzően 5 10 alkalmas folyamatok keretében. Valamennyi közösségfejlesztő a saját módszerei alapján dolgozott. A választási lehetőségek a következők voltak: direkt tanácsadás (álláskeresés), coaching típusú tanácsadás, pszichológiai tanácsadás (jellemzően rövid, dinamikus terápia), egyéni fókusz folyamat kísérés. Valamennyi tevékenység egy célt szolgált: az egyéni szintű érdeklődés tisztázását, az személyes célok pontosítását. A közösséghez tartozás alapfeltétele, hogy pontosan tudjuk, kikkel és miért szeretnénk egy közösséget alkotni. A különböző műfajban szervezett programjaink terepet biztosítottak az egyéni érdeklődések kristályosításához. A következő fejezetben betekintést adunk a működési rendszerünkbe, amin keresztül életképes szervezetként tudtunk működni. 1. kép: A Cserf-S szervezeti és működési modellje A koncepciónk gyakorlatban történő érvényesítését egy rugalmas szervezeti modellben képzeltük el. A modell főbb elemei a következők: - Konzorciumi partnerség: VGYKE, Vöröskereszt, JÓL-LÉT - Projektmenedzsment: projektmenedzsment, szakmai vezető, pénzügyi vezető - Koordinátorok - Közösségfejlesztők A modell egy kör alakú ábrában képzelhető el, mely mint egy hagyma, rétegesen épül fel. Külső héján a konzorciumi partnerség szerepel. A következő réteg a projektmenedzsmentet jeleníti meg, amely összekötő funkciót lát el a szakmai tevékenység és a projekt-koncepció között. A koordinátorok a következő szinten helyezkednek el, ahogy haladunk a középpont felé. Ők azok, akik támogatják a közép részen lévő közösségfejlesztőket. Ahhoz, hogy a pályázatban tett vállalásainkat teljesítsük, fontosnak tartottuk a folyamatos munkakör értékelést és elemzést. A szempont az erőforrásaink megfelelő csoportosítása volt. Arra törekedtünk, hogy a közösségfejlesztők hatékonyan tudják a munkájukat végezni és ehhez a kereteket biztosítsuk (munkaidő, bér). A sikeres működés alapja az együttműködés volt ezért illik a szervezeti ábránk egy kör alakú rendszerbe, aminek minőségét az információáramlás meghatározta. A közösségfejlesztők és koordinátorok közötti együttműködés a Cserf-S látogatóira volt hatással, konkrétan egy-egy program sikere múlott azon, hogy rendelkezésre álltak a felkészült önkéntesek. Ugyanígy szükséges volt a hirdetés, a személyes és intézményi kapcsolatok célirányos bevonása. A közösségfejlesztők a szakmai megbeszéléseken értesültek egymás programjairól, amiket aztán tovább ajánlottak a saját programjaik látogatóinak. Ily módon több programrésztvevőnk kapott egyéni, személyre szabott támogatást, segítséget, hiszen a problémából kiindulva kapott javaslatot, milyen módszer a legalkalmasabb számára. A szakmai vezető az adminisztrációs tevékenység ellenőrzésének, valamint a belső kapcsolatok ápolásának (mentorálás), a hétköznapi munka szervezésének volt a felelőse. A 9

10 pénzügyi vezető folyamatos kapcsolatban volt a közösségfejlesztőkkel az egyes programok pénzügyi vonatkozása mentén. A projekt menedzser, mint a rendszer egészét átfogó támogató funkciót töltött be: a pénzügyi és szakmai információk összekapcsolása történt feladatain belül. Emellett a külső kapcsolatok, a kommunikációs és marketing tevékenységek tartoztak hozzá, mi a szakmai munka pontos ismeretét kívánta meg részéről. A hálózatépítő koordinátorral kiemelt együttműködésben dolgozott. A résztvevői létszám múlott a tevékenység közös munka hatékonyságán. A következő fejezetben a szakmai munka képviselői, azaz a közösségfejlesztők és a koordinátorok összefoglalója következik. Másfél éven keresztül tartó tevékenységüket az alábbi szempontok alapján mutatják be: - projektben betöltött szerep, - közösségfejlesztői cél, koncepció, - program összeállításának szempontjai, - akik hozzám jártak, - szakmai tapasztalatok, nehézségek, örömök, - tanulságok, - folyamattámogatás. - Összefoglaló táblázat az általuk szervezett programokról (program megnevezése, jellege, résztvevői létszám). A beszámolók eltérő stílusban, hangvételben készültek el, hitelesen közvetítve írásos formában is a közösségfejlesztők egyedi látásmódját. Családtervezési közösségfejlesztő: Novák Jula Szerepem a Cserf-S-ben Novák Julianna eredeti végzettségem szerint tanító, mentálhigiénikus, személyközpontú tanácsadó és tréner, dúla, szülésfelkészítő és perinatális szaktanácsadó-hallgató vagyok. Családtervezési közösségfejlesztőként kapcsolódtam be a projektbe dec. 1-től. Bemutatkozás, mint közösségfejlesztő Ehhez hasonló feladattal már többször találkoztam, nem volt idegen számomra ez a fajta tevékenység, de így komplex módon és egy helyszínen még nem volt alkalmam kipróbálni magam. Az elmúlt egy-két évtizedben dúlaként, mentálhigiénés tanácsadóként, szülésfelkészítőként, fókusztrénerként gyakran találkoztam leendő és már gyakorló szülőkkel, családokkal. Facilitátorként működtettem klubokat, tanfolyamokat, végeztem egyéni és csoportos tanácsadásokat, és gyakran kísértem szülést. A projekt ideje alatt az ELTE perinatális szaktanácsadó képzésében vettem részt, ami még tovább bővítette az ismereteimet ezen a téren. Közösségfejlesztőként a korábbi munkáim tapasztalataiból építkeztem. Céljaim közösségfejlesztőként Legfőbb célom a családi közösségek megerősítése, támogatása, informálása a tudatos felelősségvállalás érdekében. Az önkéntes részvételen alapuló, rugalmas szolgáltatásrendszer működtetésével olyan programok szervezésére és megvalósítására törekedtem, melyek a meglévő családi erőforrások (személyes készségek, képességek, kompetenciák, munka- és élettapasztalatok) tudatosítására, valamint ezek családi közösség szintű összehangolására irányulnak. Fontosnak tartottam, hogy a családok tagjai felismerjék azokat a lehetőségeket és erőforrásokat, amelyek adottak számukra, amelyek tudatosításával hétköznapjaik könnyebben 10

11 szervezhetők, a problémákra többféle és újfajta megoldást találhatnak, és felismerjék azokat a hiányokat, nehézségeket is, melyekkel küzdenek. A családok közötti kommunikáció és együttműködés támogatása és megerősítése állt a konkrét segítő tevékenységem középpontjában, mert saját tapasztalatból tudom és hiszem, hogy egy család egyedül ritkán képes megbirkózni a nehézségekkel, kihívásokkal, változásokkal, gyakran szorul külső segítségre. Ha egy család tagjai együtt vagy akár külön-külön is kapcsolódhatnak valamilyen közösséghez, sokkal könnyebben küzdhetik le a különböző életciklusokban adódó akadályokat, megélhetik a segítő és segített szerepet is, ezáltal pótolva azt a hiányt, amit a társadalmi változások során a nagycsaládok, tartósan együtt élő közösségek széthullása, hiánya okozott. 2. kép: Fókuszban a gyermek Közösségfejlesztői koncepcióm A legfontosabb kihívás számomra egy önsegítő közösség létrehozása és megtartása volt, melyet egy anyaközpont-kezdemény kialakításával láttam megvalósíthatónak. Magamat mentorként, facilitátorként képzeltem el, aki a kisgyerekes anyákkal történő találkozások során a tőlük érkező igényeket, kéréseket non-direktív módon igyekszik kielégíteni, és arra törekszik, hogy a saját forrásaikra támaszkodva erősítse bennük a kompetencia érzését. Ez a Tere-fere klub keretében megvalósult. Érkezésemkor azt fogalmaztam meg, hogy mire a projekt véget ér, kb. egy év múlva várható egy vagy több kisebb-nagyobb közösség kialakulása és együttműködése, egymást támogató önsegítő csoporttá alakulása a Cserf-s Központban, mert mindehhez időre, kitartásra és türelemre van szükség. Elfogadva Roland L. Warren amerikai szociológus funkcionális elméletét (1957), úgy gondoljuk, hogy közösség az a társadalmi alakzat, amely az alábbi öt funkciónak felel meg: 1. A szocializáció, melyen keresztül a közösség bizonyos értékeket olt tagjaiba; 2. A gazdasági boldogulás funkciója - a közösség megélhetési lehetőséget biztosít tagjainak; 3. Társadalmi részvétel, teljesítve a társasági és társadalmi élet iránti általános igényt; 4. Társadalmi kontroll, megkövetelve a közösség értékeinek betartását; 5. Kölcsönös támogatás, mely folyamat segítségével a közösség tagjai megvalósítják azokat a feladatokat, amelyek túl nagyok, vagy túl sürgősek ahhoz, hogy egy egyedülálló személy kezelni tudja. Warren szerint egy tanyabokortól a nagy városokig ez az öt funkció fordul elő számtalan formában, hol formálisan, hol informálisan. Funkcionális értelmezzük a közösséget azért is, mert úgy gondoljuk, hogy a közösségek a civil társadalom alapintézményei, a demokratizmus gyakorlóterepei, a hatalom alternatívái és végül hiánypótló intézmények, vagyis olyan szolgáltatásokat is megszerveznek, amelyeket az állam vagy nem tud, vagy nem akar megszervezni. 1 A fenti idézetből a Cserf-s-ben a 3. és az 5. meghatározás lehetett az irányadó, amelyből a kölcsönös támogatás során szerzett tapasztalatok és örömök adhatnak újabb és újabb közösségfejlesztési célokat. Programjaim összeállításának szempontjai Programjaimat a pályázatban leírtaknak megfelelően alakítottam ki, a legtöbb téma és néhány alkalom már adott volt. Az alábbi három alapelv érvényesítésér törekedtem: folyamatos alkalmazkodás a megjelenő igényekhez, 1 Vercseg Ilona dr.: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak, Módszertani füzetek

12 a korábban máshol, máskor jól bevált tartalmak adaptációja, aktualizálva a legfrissebb ismeretekkel, információkkal, tapasztalatokkal, A témák holisztikus, egészségközpontú megközelítése. Az egyes programjaim során a következőképpen érvényesítettem elgondolásaimat: A szülésfelkészítő program az évtizedes tapasztalataimra építve került meghirdetésre. A hordozási ismeretek c. foglalkozások megtartására Ozvári-Lukács Réka okleveles tanfolyamvezető, kétgyerekes anyatárs lett felkérve még az én érkezésem előtt. A Születés Hete programjait a korábbi Sz7 szervezői és előadói tapasztalataim alapján állítottam össze, és az ezen a területen holisztikus szemléletben tevékenykedő ismerőseimet, munkatársaimat kértem fel előadónak. A rendelkezésünkre álló terek falainak díszítésére A szülés valódi természete című vándorkiállítás fotóit rögzítettem, a Születés Hete májusi megnyitója óta sokan gyönyörködhettek a képekben. A szoptatás világnapján a téma szakértőit kértem fel arra, hogy interaktív beszélgetés formájában a résztvevők aktuális igényeire hangolódva osszák meg tudásukat, tapasztalataikat és adjanak tanácsot, ha erre van szükség. Tere-fere klubban a kisgyerekes szülőket érdeklő aktuális témák körüljárásával személyre szabott, kötetlen beszélgetés facilitálása volt a célom, az egyes témák igény szerinti többszörös ismétlésével az itt és most -ban. Az egyéni tanácsadásokra főként várandós párokat vártam, de bármilyen családtervezési kérdéssel megkereshettek. Akik hozzám jártak megfogalmazták, hogy milyen kellemes és barátságos a hely maga, mennyire elfogadó, befogadó és szabad a légkör, milyen sok a jó minőségű játék a gyerekeknek, és mennyire jó, hogy színvonalasak a programok. A Tere-fere klubba gyakran járó mamákban megfogalmazódott az az igény, hogy jó lenne január után is tovább járni a klubba, mert közel s távol ez az egyetlen olyan hely, ahol rugalmas az időkeret, nem kell attól tartaniuk, hogy ha később érkeznek, akkor lemaradnak valamiről, és maradhatnak, ha a gyerkőcök belemelegedtek a játékba. Felmerülő kérdéseikhez, dilemmáikhoz szempontokat kapnak, amiket szabadon alkalmazhatnak a helyzet megoldásának keresése során. Feltöltődve távoznak a csütörtöki találkozókról, mert azt érzik, hogy nincsenek egyedül a problémáikkal, örömeikkel. Ha kell, írnak bárkinek, akitől ebben a kérdésben remélhetnek valami biztatót. Szakmai tapasztalataim Jó volt megélni, hogy sok mindenben támaszkodhatom a korábbi tapasztalataimra, ezek fontosak és hasznosak lehetnek még ma is. Jó volt a szabadság, hogy kipróbálhattam magam többféle helyzetben. 3. kép: Így születtél Nehézségeim A legnagyobb nehézséget számomra az adminisztráció okozta, sokáig nem láttam át, hogy mit, hogyan és hova kell dokumentálni. Többször is előfordult, hogy nem működött valamelyik informatikai eszköz (telefon, fénymásoló, nyomtató), nem volt elérhető az internet, és nem volt hozzáférhető a számítógépes adatbázis, vagy nem mindegyik számítógépről, ez is nehezítette számomra a napra kész adminisztráció elkészítését. Több együttműködésre, közös gondolkodásra lett volna szükségem. 12

13 Örömeim, eredményeim Jóleső érzéssel tölt el, hogy a hozzám fordulók zöme elégedett a kapott szolgáltatással. Szép szülésélményeknek lehettem közvetett és közvetlen segítője, tanúja. A táblázatot kitöltve örömmel látom, hogy sikerült teljesítenem a vállalt feladatomat, és létrejött egy közösség is az elmúlt hónapok klubprogramjai során. Amit másképp tennék Belecsöppentem a már megkezdett projektbe: többet kérdeznék, aktívabb lennék a helyzet megértésében. Mindenki nagyon kedves és segítőkész volt, mégis gyakran éreztem magam egyedül, eszköztelennek. A nagyobb látogatottság érdekében aktívabb marketing tevékenységet végeznék, nyitottabban állnék a projekt vezetése elé kéréseimmel, elgondolásaimmal. Folyamattámogatás Folyamatkísérés és monitoring Elveszettnek éreztem magam azokban a feladatokban, amelyekben jeleztem előre, hogy nehézségeim vannak, egyedül nem biztos, hogy boldogulok. Az adminisztráció és a különböző táblázatok kezelése, átlátása, aktualizálása, a dokumentumok megtalálása, nyomon követése és frissítése csak sok hónapnyi próbálkozás után sikerült, mostanra sem kielégítően, még mindig nem látom át a rendszert. Számomra sok volt menet közben a változtatás, nem értettem és így nem tudtam követni az egyes eljárásokat. Hiányzott nekem egy olyan segítő, aki folyamatosan jelen van, vagy legalábbis elérhető, amikor elakadásban vagyok, átlátja a helyzetet és tud válaszolni a kérdéseimre, segít a továbbhaladásban. Ugyanakkor maga a légkör nagyon barátságos és partneri volt végig, annak ellenére, hogy többnyire csak a hétfői megbeszéléseken és a nagyobb rendezvényeken találkoztunk. Legtöbbször az volt az érzésem, hogy egymás mellett dolgozunk, nem egymással. A projekt során a nagyobb, közös rendezvények mégis valahogy összekovácsoltak bennünket, sikerült a lehető legtöbbet kihozni egy-egy programból. Szupervízió Nehéz már felidézni az egyes alkalmakat. Reméltem, hogy nagyobb számban lesznek páros vagy kiscsoportos lehetőségek arra, hogy egy-egy munkatárssal a véletlenszerű interakciókon kívül is kapcsolatba kerülhessek, időben kiderüljön, hogy kinek mi az erőssége, ki miben hatékony és ki miben kér vagy vár segítséget, támogatást, kihez mivel lehet fordulni, hogyan tudunk egymásnak segíteni, együttműködni. Számomra direktív volt a szupervízió menete. Hétfői megbeszélések Kellemes, jó hangulatban zajló megbeszélések voltak, előrevivő, operatív megoldásokkal, ötletekkel, de itt sem volt mód és tér a páros megbeszélésekre, ezek nekem nagyon hiányoztak. Előfordult, hogy együtt találtunk ki egy-egy programot, de többnyire kész tényekkel, feladatokkal találkoztunk, ami - a visszajelzések, reflexiók, együttgondolkodás hiánya miatt - számomra a hatékonyságot csökkentette. Jó lett volna sokszor azon melegében megoldani egy-egy problémát, de többnyire túl nagy volt a nyüzsgés a megbeszélések után, és szinte lehetetlennek tűnt számítógéphez jutni és elvégezni, befejezni vagy kijavítani egy-egy adminisztrációs hibát, feladatot. Összefoglaló táblázat a családtervezési közösségfejlesztés tevékenységekről: Program jellege Program címe A megtartott Résztvevők száma 13

14 Egyéni tanácsadás Tanácsadás várandósoknak Klub Teadélelőtt Terefere klub program időpontja fő (kizárólag a Bp. 13. és 14. kerületeinek lakosai köréből) április - július márciusától folyamatosan, napjainkig Fókusz klub január 27-től 5 Szülésfelkészítő január- április 9 Foglalkozás Hordozókendős január 42 ismeretek november Rendezvény Születés hete május Szoptatás Világnapja augusztus

15 Családkapcsolati közösségfejlesztő: Kádár Ildikó Szerepem a Cserf-S-ben Kádár Ildikó vagyok, a családi kapcsolati közösségfejlesztő a Cserf-S-ben az önismerettel, családban zajló kommunikációval, családi szerepekkel kapcsolatos helyzetek, témák tartoztak hozzám. Az Elég jó család tréning és klub folyamatában, az Önismereti játszóházban és egyéni tanácsadáson találkozhatnak velem a hozzám fordulók. Minden helyzetben az a célom, hogy azok, akikkel kapcsolatba kerülök, egyre inkább képessé váljanak arra, hogy nézőpontot váltsanak, más szempontokat is észrevegyenek, ugyanakkor tisztábban lássák saját céljaikat, motivációikat, és egyre jobban megbecsüljék saját értékeiket. Teszem mindezt azért, mert hiszem, hogy a kapcsolatainkat csak önmagunkon keresztül tehetjük jobbá, és csak önmagukat tisztelő és szerető emberek képesek tiszteletet és szeretetet adni és elfogadni. Akikkel eddig találkoztam, a találkozásaink fő erősségeként a nyitottságot, figyelmet, rugalmasságot, személyességet, és az élő helyzetekből tanulás lehetőségét emelték ki. Alapdiplomáim pedagógus, szociológus, diplomás szupervízor végzettségem és saját tapasztalataim reflektív megélése jó alapot adnak a hivatásom gyakorlásához. Céljaim közösségfejlesztőként Célom volt, hogy a hozzám fordulókkal együtt gondolkodva vizsgáljuk meg azokat a kérdéses helyzeteket, amelyek őket foglalkoztatják. Az egyén énképe, a családi szerepek, amelyeket betölt, a munkája, vagy épp munkakeresése nem független egymástól. Ezeket a helyzeteket egy rendszerben látni, úgy, hogy mindegyiknek része az egyén, és a helyzete alakulása nem független tőle magától: ebben volt célom segíteni, és azt remélem, akik beszélgettek velem, képesek lettek új keretek közé helyezni az életüket. Közösségfejlesztői koncepcióm Elgondolásom szerint, és a pályázat adta keretek között lehetőségem nyílt egyéni, kiscsoportos segítő kapcsolatos munkára, és rendezvényeken keresztül nagyobb csoportok megszólítására. A magunkra való nyitottság, az önismeret igénye, a tehetek magamért érzésének megélése, és a kommunikáció, mint általános hívó szó voltak azok, amikre építve hirdettük meg a programjaimat. A tartalmat mindig igyekeztem szakmai igényességgel összeállítani úgy, hogy minden esetben a személyesség is teret kaphasson, lehetőség legyen megtapasztalni, azt, amiről beszélünk. Hiszem, hogy felnőttként az új ismeretekre való igény létezik, és a tapasztalással, személyes érintődéssel, érzelmi kapcsolódással válhat valódi élménnyé az információ. Így mind az egyéni tanácsadások, mind a tréningek, rendezvények tartalmaztak informatív részeket (minél kisebb volt a létszám, annál kevesebbet), és mindenhol lehetőség volt a személyes tartalmak megjelenítésére, ha máshogy nem, az előadóval való beszélgetés során. Szakmai tapasztalataim Egyéni tanácsadás A hozzám fordulók közel fele már járt a Cserf-S-ben, az álláskereső tréningen, vagy egyéni álláskeresési tanácsadáson. Ők kivétel nélkül az álláskeresésükhöz kerestek támogatást egy mélyebb önismereti folyamatban. A nyolc főből, aki ilyen céllal fordult hozzám, egy kismama volt, aki új irányokat keresett, de még nem akart munkába állni. Egy fő elakadása mélyebb természetű, vele több hatalkalmas folyamaton vagyunk túl, és az élete minden területén apróbb változásokat tapasztal, például megváltoztak a preferenciái: már nem köti a gyermekvállalást a tartós állásban levéshez, illetve a továbbtanulásról is egyre határozottabb elképzelései vannak. 15

16 Egy fővel megszakadt az együttműködésünk, mert számára mélyebb, terápiás foglalkozás tűnt hatékony segítségnek, ő felkereste az életvezetési közösségfejlesztő kolléganőmet. Öt fő munkába állt a hat alkalom alatt, vagy közvetlenül utána. Közülük kapcsolatban maradtam három fővel, akik azóta is dolgoznak. 5. kép: a Tréningen Tréning A tréningekre jelentkezők közül szinte mindenki kisgyermekes anyuka, aki még otthon van a gyermekével, vagy nem rég állt újra munkába. Rajtuk kívül egy nagymama és egy apuka is részt vett a tréningen. A tréning a Cserf-S és a Zuglói Családsegítő Központ együttműködésében valósultak meg. Kiemelkedően magas színvonalú, olyan önzetlen segítséget kaptunk a Családsegítő munkatársaitól minden alkalommal. Ezúton is köszönjük! Az első tréninget kétheti rendszerességgel indítottuk, nyolc fővel. A csoportban két munka nélkül levő, a munkaerőpiacra visszatérni készülő anyuka, két, már épp dolgozó anyuka, egy, kisgyermekével otthon lévő anyuka, aki a tréning folyamán második babáját kezdte várni, és december végére várja második kisfiát, egy apuka, aki munka nélkül volt, feleségével kétéves kislányukat nevelték, és egy nagymama. A tréning lezárása után a két állás nélküli anyuka egy hónapon belül munkába állt, és azóta dolgoznak. Az önismereti játszóklub tagsága ennek a tréningnek a résztvevői közül került ki. A második tréning résztvevői kivétel nélkül kisgyermekes anyukák, többségük gyermeke 1-2 év közötti, és még otthon vannak. Toborzásukban a zuglói anyukák közösségi oldala segített, ahol az egyik résztvevő keresett társakat, hogy mielőbb elindulhasson a tréning. Többen nem tudták megoldani, hogy gyermekük ne legyen velük a tréning ideje alatt, ezért az első két alkalommal bébiszittert kértünk a tréning idejére, de mivel a babák és a mamák igényelték, hogy nyitva maradjon az ajtó a tréningterem és a babák között, így egy idő után már nyitott ajtó mellett dolgoztunk, ki-be járó babákkal és mamákkal. Míg az első tréningen szisztematikusan haladtunk, és egyre mélyebb témákat érintettünk, addig a második tréning folyamán nehezebb volt a folyamat fenntartása legalábbis a tematikát tekintve. Itt kevesebb információ-átadásra mutatkozott igény, és több személyes megnyilvánulásra, amelyre természetesen volt lehetőség. Mindkét tréning tematikája azonos módon alakult: a bevezető alkalom után az önismeret, a családi kommunikáció, a családi szerepek, a konfliktuskezelés témakörét az igényelt és lehetséges mélységben érintettük, majd a hatodik alkalommal zártuk-összegeztük a tapasztaltakat, tanultakat. Minden témánál kiemelt szerepet kapott a saját tapasztalat, saját élmény megosztása, és az ezen keresztül tanulás. Rendezvények A Média, internet a családban című rendezvény nyitotta, és a Játékok Napja zárta a Cserf- S rendezvényeinek sorát. Abban a kitüntetett helyzetben voltam, hogy ennek a két rendezvénynek a szervezése az én feladatomul jutott. A Média, Internet a családban rendezvény szakmai rendezvény lett: az érintett kerületekben dolgozó óvónők, tanárnők, tanítónők, családgondozók voltak a célcsoport, akik számára összeállítottuk a programot. Az volt a célunk, hogy ők mind a tudást, mind az itt szerzett szakmai kapcsolatokat be tudják építeni saját munkahelyükön, és tudjanak hasonló témában ismeretet átadni a családok részére. 16

17 A Játékok Napja résztvevői a Cserf-S gyakori vendégei voltak: mindenki ismert már bennünket, és sokan ismerték egymást is. Ez számomra jól mutatja, hogy az eltelt tíz hónap alatt mennyit változott az ismertségünk: 2013 decemberére eljutottunk odáig, hogy már a saját vendégkörünk számára is tudtunk új programot kínálni. Mindkét program saját megítélésünk, az előadók szakmai megítélése és a résztvevők visszajelzése alapján is szakmailag tartalmas és jó hangulatú volt. 4. kép: A Rendezvényen Foglalkozás A Hellinger-féle családállítás négy alkalommal került megrendezésre, alkalmanként hat órában. Arra számítottunk, hogy ez a program lesz a legnépszerűbb az összes kínált program közül, ehhez képest meglepett bennünket az, hogy elég hullámzó volt a létszám: volt, hogy 15 fő is jelentkezett egy alkalomra, és volt olyan alkalom, ahová három fő érkezett. Ezzel együtt a résztvevők elégedettsége azt jelzi, hogy számukra fontos és értékes volt ez a program. Együttműködés a munkatársakkal Számomra kiemelkedő értéke a Cserf-S-nek az a szabadság, amelyben dolgozhattam. Ez kiegészült a biztonságérzettel, amelyet a kollégák nyújtottak: szakértelemmel, személyes támogatással, elköteleződéssel, lelkesedéssel. Kivétel nélkül minden közösségfejlesztő kolléganőm, az önkéntes koordinátor, és a többi munkatárs is támogatta a munkámat: ki azzal, hogy a nála megjelenő résztvevőket biztatta arra, hogy látogassanak el hozzám, ki azzal, hogy szakmai megerősítésért bármikor fordulhattam hozzá. Volt, aki azzal, hogy, bár nem volt számára kötelező, mégis segített: tervezésben, szervezésben, vásárlásban, toborzásban, pakolásban, vendégfogadásban A résztvevők először az álláskereső tanácsadásról, tréningről érkeztek hozzám egyéni tanácsadásra, később egyre jellemzőbb lett, hogy aki nálam járt, megy máshová is, illetve, aki már ismerte a Cserf-S-t, meglátogatott engem, vagy valamelyik programomat. Nehézségeim és örömeim A Cserf-S-ben eltöltött másfél év során olyan szakmai szabadságot tapasztalhattam meg, amely nem nélkülözte a segítő hátteret, ugyanakkor nagyon tág keretek között próbálhattam ki magamat és tudásomat. Minden programban voltak felemelő élményeim, akár a tréningekre, az egyéni tanácsadásokra, klubokra gondolok, akár a rendezvényekre, melyeknek kitalálása, miután ráéreztem arra, hogy a kötetlenség szabadságot is jelent számomra, izgalmas kihívássá lett. Számomra nehézséget okozott, hogy a résztvevők toborzása is az én feladatom volt, és ebben minden esetben megéltem az idő szorítását. Amit másképp tennék Még jobban figyelnék arra, hogy a munkatársaim, kollégáim felé jobban kifejezzem, mire lenne szükségem, és nem várnék arra, hogy más lépjen először. Folyamattámogatás, amit számomra jelentett Folyamatkísérés és monitoring: visszajelzést, megerősödést. Szupervízió: megerősödést, és kis szomorúságot, mert úgy éreztem, hogy az a sok pozitív hozadék, ami a program során felgyűlt, jobban kamatoztatható lenne egy szorosabban együttműködő munkatársi közösségben. Hétfői megbeszélések: informálódási lehetőség, a saját munkám megmutatásának lehetősége, néha túl sok idő, amiről nem éreztem, hogy hasznos de ha nem volt, 17

18 nagyon érezhető volt a hiánya: pl. sokkal elveszettebbnek, tájékozatlanabbnak éreztem magam. Összefoglaló táblázat a családkapcsolati közösségfejlesztés tevékenységekről: Program jellege Program címe A megtartott program időpontja Résztvevők száma fő (kizárólag a Bp. 13. és 14. kerületeinek lakosai köréből) 13 Egyéni tanácsadás Egyéni tanácsadás november december Klub Elég jó család klub április 2 december Önismereti július 6 játszóklub Foglalkozás Hellinger-féle szeptember, 14 családállítás október Tréning Elég jó család április június 8 Elég jó család november 8 december Rendezvény Média, internet a február családban Játékok napja december

19 Életvezetési közösségfejlesztő: Biróné Balog Vilma Szerepem a Cserf-S-ben Biróné Balog Vilma gyermekklinikus szakpszichológus vagyok. A Cserf-S programban az életvezetés-önismeret területének közösségfejlesztéséért felelek. Ebben a szakmai feladatomban olyan élethelyzetekkel foglalkoztam, amelyek problémát, nehézséget jelentettek a családok számára. Néhány példa: fogyatékosság a családban, veszteség-élmény, fejlesztésre szoruló gyermekek, házastársi kapcsolatok válás. Céljaim közösségfejlesztőként Számomra a közösségi munka az emberek közötti kapcsolatokra való összpontosítást jelenti. Az emberek különböző képességei összeadódnak az együtt cselekvésben; felhasználjuk képességeinket, tudásunkat és tapasztalatainkat a különféle kezdeményezésekben. A Cserf-S programokban olyan hiányokat próbáltam megcélozni, melyek társadalmi, vagy gazdasági problémára adhattak választ: például az ingyenes tanácsadás, vagy például az egymásnak segítő kapcsolatok kialakításán munkálkodó szülőcsoportok kialakítása. Célom a közösségfejlesztőként, hogy a többi emberrel együtt létezve-gondolkozva befolyásolni tudjuk, jobbá tegyük a mindennapi életünket. 6.kép: Beszélgessünk, sokat, sokat! Közösségfejlesztői koncepcióm Fontosnak tartom, hogy a közösségfejlesztési munkám során a családok önszerveződő módon tudjanak különböző feladathelyzetekben is együttműködni. Azt tapasztalom, hogy a közös érdekből vagy érdeklődési terület mentén szerveződő kisebb közösségek kialakítása után már önmagától erősödnek a helyben szerveződő, a szubszidiaritás elvét követő közösségek. Az internet elterjedésé mellett úgy érzem, jobban szükségessé vált a közösségi térben alakuló, a személyes találkozások során mélyülő közösségek szerepét erősítenem. Programjaim összeállításának szempontjai A programba később illeszkedtem be, a kész pályázati struktúra kialakításában nem vettem részt. Elfogadtam a meglévő feladatokat, és azokon a területeken belül változtattam, amiben a résztvevők igényei ezt megkívánták. Az én igényeimnek megfelelően két új programcsaládot alakítottam ki: az országos hatókörűvé kialakított, most már működő mentorszülő hálózat létrehozásában, illetve az egyéni pszichológiai tanácsadások rendszerében. Ez utóbbit elsősorban azok a családok vették igénybe, akik problémája túlnőtt már a közösség által nyújtott meleg bizalmi légkör segítő hatásánál. Akik hozzám jártak A kialakított élettér biztonságot, feltétel nélküli elfogadást, szociális hálót és szocializált szabályrendszert biztosított mindannyiunk számára. Néhány jó érdekérvényesítéssel rendelkező közösségünk fenn tud maradni a Cserf-S program lezárása után is. Programjaimon elsősorban középosztálybeli, alkalmazotti munkaviszonyban álló, gyermeket nevelő családok, illetve fiatal felnőttek jelentek meg. Szakmai tapasztalataim Egyéni tanácsadásaim alatt több, rövid dinamikus terápiát vezettem: az egyéni élethelyzetekben felmerülő problémára közösen kerestük a választ a kliensekkel. Néhány 19

20 szupportív terápiát is lefolytattam. Szükséges lenne a továbbiakban is a fenntartása ennek a rendszernek, mert várólista nélküli pszichológiai segítségnyújtás ma Budapesten kevés akad. A Látássérült mentorszülő tréning élményekkel gazdagított engem is. A közös életesemények megbeszélésén túl valódi barátságok alakultak, a családok a Cserf-S falain kívül is folytatódnak. Az együttes élmények tovább erősítették a családok összetartozásérzését. A rendezvényeken elsősorban előadások tartása közben, valamint workshopok formájában találkoztam a résztvevőkkel. Számomra ez a forma túl formális, bár egyszerre több emberhez tud információ eljutni, mint egy kötetlenebb, kisebb létszámú találkozón. A Nevelésnevelődés rendezvényen is elsősorban kisgyermekes szülők jelentek meg. Szerencsére a frontális előadás helyett a szőnyegen ülve, a résztvevők közé elvegyülve tartottam meg két előadásomat. Kommunikálj tabuk nélkül! címet adtuk a fogyatékosság és integráció témakörében szervezett rendezvényünknek. A Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolában tartott egy napos programon az iskola 420 diákja és tanári karának tagjai (50 fő) vettek részt a tervezett 30 fő helyett. Különleges volt ez az esemény azért is, mert több szervezet önkéntes alapon vett részt a szervezésben és megrendezésében. Az 50 fős szakmai megvalósítói stábot a következő szervezetek munkatársai alkották: - a VGYKE Érzékenyítő csoportja és a - Közösség Lámpásai című projekt csapata, a - Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, a - Siketvakok Országos Egyesülete, és egy - amatőr kerekes székes kosárlabda csapat. Előadások és sok-sok gyakorlat irányította az egészséges fiatalok figyelmét a fogyatékos embertársaik felé. 7. kép: Ez érdekes, ezt nem is gondoltam! Meg kell említenünk, hogy ez a rendezvény példanélküli, hiszen valamennyi közreműködő partnerünk önkéntes alapon vállalta a több mint 6 órás programon való aktív segítést. A szervezés gördülékenysége, a profizmus áthatotta ezt a programot teljes egészében! A Kapcsolataink nyitott műhely című programsorozatunk a különböző élethelyzetekben adott használható tudást. Témáink voltak: kreativitás az emberi kapcsolatokban, szülők és pedagógusok együttműködése, hétköznapi kapcsolatok. Konkrét, megoldásra váró szituációk kerültek a fókuszba. Különböző módszerek alkalmazásával, mint a fókuszolás, meseterápia, szupervízió törekedtünk a feszültség oldására. A programokat a Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda és a Móra Ferenc Általános Iskola tanári és szülői közösségei vették igénybe. A Szitapéntek című játékfoglalkozásaimat változó létszámban látogatták a családok a nyári hónapok péntekjein. A játékra vágyó családoknál a gyermek életkorának, érdeklődési körének megfelelő társasjátékot ajánlottam fel a családi közös játékra. A játékszabályok elmagyarázása után lehetőséget adtam a családnak, hogy élvezzék a közös játékot, intellektuális és érzelmi együttes élményben részesülhettek. Az idő tartalmas eltöltését a gyerekek kivétel nélkül hálásan fogadták. 25.kép:Szita-szita péntek 20