A nonprofit marketing elméleti és gyakorlati alapjai - egyezőségek és eltérések a forprofit és a nonprofit marketing között

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nonprofit marketing elméleti és gyakorlati alapjai - egyezőségek és eltérések a forprofit és a nonprofit marketing között"

Átírás

1 A nonprofit marketing elméleti és gyakorlati alapjai - egyezőségek és eltérések a forprofit és a nonprofit marketing között Kovács Máté Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Doktori Iskola PhD hallgató mate.kovacs.hun@gmail.com Absztrakt A nonprofit marketing speciális területe a marketing tudományoknak legyen szó tudományos kutatási munkáról, vagy gyakorlati megvalósításról. A nonprofit marketing specifikuma a nonprofit szektor sajátos jellemvonásaira vezethető vissza, amelyekhez szükségszerűen illeszkednie kell a nonprofit szervezet marketingjének legyen az tervezett, vagy ösztönös marketingtevékenység. E dolgozaton keresztül célom a nonprofit marketing alapjainak bemutatása, nagy hangsúlyt fektetve a forprofit marketinggel történő összehasonlításra (azonosságok, különbségek), illetve a gyakorlatban jellemző nonprofit marketing aktivitások rövid leírására (pl. az adó 1%- okkal kapcsolatban). A nonprofit és üzleti marketing összehasonlítása mellett figyelmet fordítok a nonprofit szektor belső szegmentációjára is. Álláspontom szerint a civil szektor a nonprofit szektor egy bizonyos vizsgálat szerinti alcsoportja (amelyről bővebben szólni fogok a dolgozatban). E gondolat mentén igyekszem választ találni arra kérdésre, hogy a nonprofit szektor egyes alszektoraiban tapasztalható marketingjellemzők között is található -e szignifikáns eltérés. Szándékaim szerint a dolgozat a jelzett témakörben kerek képet fog festeni az olvasónak, és eloszlatja azt a laikusok között nagy tért nyert tévhitet, hogy a marketing kizárólag profitorientált környezetben alkalmazható. Kulcsszavak: nonprofit marketing, nonprofit szektor, adó 1%, civil szféra, marketing kommunikáció 1

2 I. Bevezetés elméleti alapvetés Elöljáróban definiálni szükséges a témakör alapját, magát a marketinget. A téma megfelelő leszűkítése érdekében ez esetben nem nyúlok vissza a marketingtudományok általános alapjaihoz. Álljon itt egy definíció, Pavluska Valéria tollából, amely magában foglalja a marketing általános definiálását, de olyan módon, hogy ez már a nonprofit szervezetek esetében tapasztalható, sajátos jellemzőkkel bíró marketing esetében is helytálló. A modern marketing a szervezet működését a fogyasztói, felhasználói igények kielégítésén, az elégedettség megteremtésén, az ajánlat elfogadtatásán keresztül integráló eszköz a szervezet hosszú távú céljai elérése érdekében. A marketing közvetlen célja a szervezet számára fontos közönség azonosítása (kialakítása) és az ajánlattal történő megnyerése, megtartása, illetve bővítése. A marketing tehát nem más, mint az egyéni és szervezeti szükségletek és igények kielégítését szolgáló értékek létrehozásának és cseréjének folyamata. (Pavluska, 2003) A definíciót értelmezve több, a dolgozat témája szempontjából releváns következtetés vonható le. A legfontosabb következtetés elfogadva, hogy ez a definíció a nonprofit marketing körülírására is alkalmas az, hogy a marketing folytán létrejövő cserefolyamat nem feltétlenül kötendő pénz- vagy értéktárgy mozgásához. A nonprofit cselekmények, illetve az ezeket támogató marketing ékes példája annak, hogy szellemi, lelki, kulturális, stb. értékek mozgása is állhat a marketingfolyamat fókuszában. A másik fontos következtetés amelyre a marketingszakemberek általánosságban felhívják a figyelmet, de a laikus érdeklődők gondolataiban gyakorta mégis hibás kép él, hogy a marketing nem csupán kommunikáció, reklám és úgymond agresszív / direkt közönségelérés, hanem annál sokkal szerteágazóbb, komplexebb, összetettebb rendszer. Ezt alátámasztandó a nonprofit marketing nem is állhatna kizárólag agresszív / direkt reklámelemekből, hiszen ez a gyakorlati megvalósulás során óriási sebeket ejthetne az adott nonprofit szervezet megítélésén. II. A nonprofit marketing történeti háttere - röviden A nonprofit marketing kialakulása az 1960-as évek végére, az 1970-es évek elejére tehető. A nonprofit szervezetek ösztönös marketing-gyakorlatára több szakíró is felfigyelt: Kotler és Levy (1969), Kotler és Zaltman (1971), illetve Shapiro (1973). Az 1990-es évekre a nonprofit 2

3 marketing már igen széles körben elfogadottá vált a fejlett világban, az évtized pedig a jelentős kiterjedés és az elmélyülés időszaka lett. Ebben az időszakban: a megváltozott politikai rendszerek számos országban köztük hazánkban is a közszolgáltatások felé terelték a nonprofit szektort; a társadalmi légkör változása sok országban kedvező környezetet teremtett az önkéntesség növekedésének (Kelet-Közép-Európában a demokratikus átalakulás); a nemzetközi szervezetek a társadalmi marketingnek egyre nagyobb szerepet szánnak; a nonprofit szervezetek hagyományos támogatási forrásai egyre jobban beszűkülnek korábban az állami támogatások, a vállalati és a magánadományok voltak a fő források, ma egyre inkább a szolgáltatások értékesítése és a kiegészítő marketing bevételek kerülnek előtérbe. III. A nonprofit és a civil szektor belső szegmentációja A vizsgálódásom első felében mindenképpen szükséges meghatározni, mit értünk civil és nonprofit szervezet megnevezés alatt. Ezt korábbi, a nonprofit szektorral mélységeiben foglalkozó cikkemre támaszkodva teszem meg. (Kovács, 2011) Álljon itt szemléltetésképpen egy meglehetősen szimpatikus, valóság közeli definíció; Pavluska Valéria nonprofit szektorra vonatkozó meghatározása: Elsődlegesen a társadalom egészének, vagy kisebb csoportjának közös szükségletét alapvetően profitszerzési cél nélkül kielégítő autonóm szervezetek összessége. (Pavluska, 1999.) Kuti Éva felsorolja azokat a jellemvonásokat, amelyek körvonalazzák (vagy inkább megkülönböztetik környezetüktől) a nonprofit szervezeteket: A profitszétosztás tilalma. Működési autonómia és szervezeti elkülönülés a kormányzati szektortól. Intézményesültség, önálló jogi személyiség. Önkéntesség, öntevékenység, jótékonyság, civil kezdeményezések. A pártpolitikai tevékenység kizárása. Az egyházi szervezetben zajló hitéleti tevékenység kizárása. (Kuti, 1998) E két definícióra szükség van álláspontom igazolására, mely szerint a nonprofit szervezetek halmazában a civil szervezetek részhalmazt alkotnak. Tehát bár a civil szervezetekre igazak a 3

4 nonprofit jellemzők, a civil szervezeti jellemzők némelyikét nem szabad kiterjeszteni a teljes nonprofit halmazra. Ilyen például az önkéntesség kérdése is. Az önkéntességet, mint jellemzőt és definíciós elemet vizsgálva kijelenthető az, hogy az előbb bemutatott definíciók közül a Pavluska-féle meghatározás a teljes nonprofit szférára igaz, a Kuti-féle meghatározás pedig inkább a civil szervezetekre, mint a nonprofit szféra egy részcsoportjára. Alapvető megkülönböztető tulajdonsága a civil szervezeteknek az, hogy tagjai nem részesülnek semmilyen juttatásban az elvégzett munka fejében, üzletszerű tevékenységet csak nagyon ritkán végeznek, és az ebből származó pénzt egyből a szervezeti működésre fordítják. Ezeknél a szervezeteknél gyakran általános a pénzhiány, és nagyon erős összetartásra, továbbá jól meghatározott célra épül a szervezeti kultúra. Ezzel szemben a nonprofit szféra többi tagja gyakran végez üzletszerű tevékenységet, bár a bevételt ez esetben is azonnal a működésre fordítják. Fontos azonban megjegyezni, hogy az elvégzett munka itt már gyakran javadalmazással jár együtt, egészen konkrétan a munkát végzők valóságos főállású munkahelyet kapnak ezeknél a szervezeteknél, hagyományos értelemben vett munkabérrel. Tehát itt már a motiváló erő elsősorban nem biztosan a szervezeti cél, hanem inkább a fizetség. IV. A forprofit és a nonprofit marketing azonosságai Az eddigiekben dióhéjban érintettem a marketing, mint tudományág és üzleti funkció definiálását, a nonprofit marketingnek, mint e terület speciális ágának általános körülírását és elmélettörténetét, továbbá a nonprofit szektor meghatározását és belső szegmentációját. Az elméleti megalapozás után a továbbiakban sor kerülhet a nonprofit marketing konkrét vizsgálatára. Ennek első lépéseként hasonlóságokat keresek a forprofit és a nonprofit marketing keretrendszere, jellemzői és szemléletmódja között. A saját tapasztalatok és kutatási eredmények mellett ehelyütt és majd a különbségek keresése esetén is segítségül hívom Csongrádi Gyöngyi (2004) és Pavluska Valéria (2003) ez irányú kutatási eredményeit. Mind a profit, mind a nonprofit szervezeti forma esetében igaz, hogy sajátos céljaik (a vállalat a profitszerzés; a nonprofit szervezet a misszió teljesülése; a forrásszerzés; stb.) elérése érdekében más célokhoz köthető tevékenységet folytatnak, ami egy másik fél számára értéket hordozhat (termék, szolgáltatás, eszme, magatartás stb.). 4

5 Törekvésük, hogy ezt a tevékenységet és ennek végtermékét a másik fél olyan értékesnek tartsa, hogy azt önkéntesen elfogadva megfelelő áldozatra vállalkozzon; az elfogadásra kínált termékért, szolgáltatásért, értékért a másik féltől a maguk számára értéket és áldozatot várnak (pénz, idő, energia, értékek, magatartásminták feláldozása, megváltoztatása, szellemi, lelki azonosulás stb.); a felek kommunikációképesek és át tudják adni és ki tudják cserélni egymás között a kapcsolat tárgyát képező terméket, szolgáltatást, értéket; az elfogadás a felek szabad döntésének, választásának nem valamilyen külső kényszerítő erő hatásának az eredménye; a szabad választás folyamatában a másik fél pozitív reakciója akkor alakul ki, ha az ajánlat számára vonzó, igénykielégítő és legalább olyan értékes, mint áldozatának mértéke; a tranzakció létrejötte érdekében olyasmit, és/vagy úgy kell felkínálni, ami felkelti a másik fél érdeklődését, amit értékesnek tart, elfogad, és ezért önként vállalkozik a felkínáló szervezet számára kedvező döntésre: a kapcsolatra, a cserére; az ajánlat kialakításakor arra is tekintettel kell lenni, hogy a másik fél döntési folyamatában mérlegre teszi az alternatív (a versenytársi) ajánlatokat is. Ezekben a jellemzőkben tehát megegyeznek a profitorientált és a nonprofit marketingfunkciók keretfeltételei, jellemzői. Az egyes pontok álláspontom szerint olyan elemi, alapvető közgazdaságtudományi szakkifejezésekkel, gondolatokkal rendelkeznek, amelyek magyarázatától ehelyütt el lehet tekinteni. A továbbiakban bemutatom a forprofit és nonprofit marketing közötti eltéréseket, elhatárolásokat. V. A forprofit és a nonprofit marketing eltérései, különbözőségei Az előző fejezethez hasonlóan a saját kutatási eredmények és tapasztalatok mellett ehelyütt is segítségül hívom Csongrádi Gyöngyi (2004) és Pavluska Valéria (2003) releváns kutatási eredményeit, a különbözőségek lehető legteljesebb bemutatása érdekében. E különbségek a következők: A nonprofit szervezetek ajánlatai elsősorban szolgáltatások és magatartásminták, nem pedig kézzel fogható termékek. A klasszikus üzleti marketing modellek helyett ezért a szolgáltatások és a gondolatok marketing modelljeinek alkalmazására van elsősorban szükség. 5

6 Mivel a legtöbb nonprofit törekvés megfoghatatlan társadalmi és pszichológiai előnyöket foglal magában, nehéz az ajánlat bemutatása. Még akkor sem biztos, hogy hagyományos marketing eszközökkel hatásosan közvetíthetők a tényleges előnyök, ha fizikai elem is része a csere tárgyának. A nonprofit marketing gyakran olyan áldozatokra kéri az egyes fogyasztót, melyek csak kicsi vagy semmilyen hasznot nem eredményeznek számára, ezért az ajánlatok nem igazán meggyőzőek. Ilyenkor célszerű az egyéni hasznosságon túlmutató előnyöket hangsúlyozni. Gyakori, hogy az áldozathozatal eredménye sem egyértelmű, nem tapasztalható látható megerősítés. A magatartás fenntartásához pozitív megerősítés kell. Utalva a III. fejezetben boncolgatott nonprofit szektoron belüli szegmentációra, úgy gondolom, hogy az e pontban felvetett jelenség döntően a civil alszektor vonatkozásában jelenhet meg, míg a nonprofit szektor további szervezeteinél (pl. önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.) sokkal kevésbé, vagy egyáltalán nem áll fenn a bemutatott probléma. A nonprofit szervezetek általában igen bonyolult magatartási kérdésekkel foglalkoznak, ezért nagy tömegű információt és mélyebb magyarázatot kell a fogyasztók felé kommunikálniuk. A piaci szektorban általában lehetséges az ajánlat megváltoztatása, a fogyasztói igényekhez való rugalmas igazítása. A nonprofit szektorban ez gyakran nehéz vagy lehetetlen. (pl. A véradásnak egy módja van.) A kérdéskör másik oldala, hogy bár a csere alapvető fizikai és magatartási aspektusai ugyan nem változtathatók meg, a marketing-mix egyéb elemei a csomagolás, a közvetítés módja viszont igen. Az ajánlatok természetéből az is következik, hogy nonprofit közegben feszültség van a szervezeti célok és a fogyasztói elégedettség között. A célközönséget a nonprofit szervezetek sokszor olyan dolgok elfogadására kérik, melyek iránt az meglehetősen közömbös, sőt igen gyakran egyértelműen elutasító. Az üzleti marketing ritkán küzd azokért, akik ellenségesek az ajánlattal szemben, a nonprofit marketing ellenben gyakran ilyen feltételek között mozog. Ez a tény meglehetősen összetetté és így drágává teszi a marketing programok megvalósítását, hiszen a megnyerés sokkal több erőfeszítést igényel. Véleményem szerint e gondolatkör esetében is alkalmazható a nonprofit szektor belső szegmentációja, hiszen e probléma a civil alszektor működése esetén állhat fent nagyobb eséllyel. Az ajánlatok és a fogyasztó döntések természetéből következik, hogy nehéz megbízható kutatási eredményeket elérni a fogyasztói magatartásról, mert a vizsgálatok gyakran olyan 6

7 kérdésekre irányulnak, melyek az egyének személyiségének legmélyebb rétegeit kutatják. Ilyenkor az emberek sokkal hajlamosabbak pontatlan, önigazoló, elvárt válaszokat adni. Kevés a szekunder adat is a nonprofit közönség jellemzőiről. A nonprofit szervezetek ezért igen gyakran sötétben tapogatóznak marketing-programjaik kialakításakor, nagyobb erőket kénytelenek fordítani az előkészítő, elemző munkálatokra. A nonprofit szervezetekre nem a pénzbeli, hanem inkább a társadalmi célok dominanciája jellemző. Ez a karakterjegy lehetetlenné teszi a siker vagy a bukás pénzben való kifejezését, és általában is igen megnehezíti az eredményesség mérését, így a marketing alkalmazásának hatásosságát. A célok és az eredmények objektiválásának nehézsége a stratégiák közötti választást is sokkal bizonytalanabbá teszi. A marketing-döntéshozók ezért kénytelenek a szubjektív módszerek jelentősebb alkalmazására. A vállalatok csak akkor bocsátkoznak csereügyletekbe, ha a vevő fizetőképes, így primer tevékenységük egyben a forrásszerzés mechanizmusa is. A nonprofit szervezetek sajátossága éppen az, hogy primer tevékenységük nem jövedelemszerzési céllal történik, ezért általában szükségük van külső források megszerzésére. A nonprofit státusz ugyanakkor lehetőséget is ad a források egyoldalú bevonására. Mindebből az következik, hogy a nonprofit szervezeteknek legalább két közönsége van, a forrásbiztosítók és a kedvezményezettek köre, így megduplázódnak a marketing-funkciók is. A két alapközönség mellett igen gyakran más csoportokat is be kell vonni a marketingprogramok körébe. Fontos például a politikai döntéshozók, a média, a szószólók, az önkéntesek, a közvélemény megnyerése is. A többszörös közönség tovább bővíti a marketing feladatokat. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a nonprofit szervezetek sokkal inkább ki vannak téve a nyilvánosság ellenőrző hatásának, mint az üzleti élet szereplői. A nonprofit szervezetek által vállalt társadalmi célok, illetve a közpénzekből való részesedésük a közfigyelmet nagyobb érdeklődését váltja ki. A nyilvánossággal való nagyobb törődés egyébként is javíthatja a szervezetek megítélését. A marketing eszköztárában ezért kitüntetett szerepe lesz a közönségkapcsolatok ápolásának, a Public Relations-nek. E pontokban állnak a profitorientált és a nonprofit marketing közötti alapvető különbözőségek. Természetesen ezek némelyike magában foglal olyan elemeket, amelyek nehezebbé teszik a nonprofit marketing eredményes megvalósítását. A továbbiakban megemlítek néhány, a nonprofit marketing mechanizmusait nehezítő jellemzőt, amelyek nem 7

8 elsősorban a nonprofit vs. forprofit elméleti különbségekre vezethetők vissza, hanem a gyakorlati működés és környezet korlátozottságaira. VI. A nonprofit marketing gyakorlati visszásságai Az első három fejezetben megtörtént a marketing, mint tudományág és mint gyakorlati funkció, mechanizmus általános és kifejezetten a nonprofit szektorra specializált értelmezése, továbbá az elméleti keretrendszer teljességére törekedve időt szakítottam a nonprofit szektor definiálására és rövid vizsgálatára is. A IV. és V. fejezet során saját kutatási eredmények alapján és további kutatók eredményeinek segítségül hívásával felsorakoztattam a forprofit és nonprofit marketing közötti legjellemzőbb megegyezéseket és különbségeket. A különbözőségek felsorolásán keresztül már kitűnik néhány olyan gazdaságelméleti jellemző, amelyek egyértelműen magyarázzák a nonprofit marketing megvalósításának nehézségeit. E fejezetben további nehézségeket sorakoztatok fel, amelyek az elméleti vizsgálódás során még nem ütköztek ki, de a nonprofit működés gyakorlatát vizsgálva igenis jelen vannak, és hatást gyakorolnak a nonprofit marketing működésére is (negatív előjellel). Professzionális emberi erőforrás hiány és pénzhiány A nonprofit szektor azon belül is főként a civil alszektor egyik legfőbb és legkomplexebb hiányossága a professzionális munkaerő és az anyagi forrás hiánya. E kettő hiányosság erősen összefügg(het) egymással. Hiszen megfelelő kompetenciaskála felvonultatása nélkül az adott nonprofit szervezet nehezebben tudja érvényesíteni érdekeit, és nehezebben tudja kihasználni lobbi- és pályázati lehetőségeit. Így kevesebb anyagi forráshoz juthat annál, mint amit ideális esetben elérhetne. Viszont az anyagi forrás hiánya meggátolja, vagy legalábbis lassítja olyan szervezeti körülmények kialakítását, amelyre ráépíthető lenne egy professzionális dolgozói gárda, megfelelően széles kompetenciaskálával. Ez az anomália természetesen csak úgy oldható fel, ha sikerül elkötelezett, hosszútávon gondolkodó szakembereket bevonni a civil és nonprofit működésbe, akik aztán elérik az anyagi források optimalizálását. Triviális, hogy ez a problémakör a marketing funkció szempontjából nagyon lényeges, hiszen e funkció sok pénzt és szakmai hozzáértést igényel. 8

9 A marketingnek a neve a halála Pavluska Valéria írásában (Pavluska, 2003) található ez az idézet, amely egy valóban lényeges problémára hívja fel a figyelmet. A nonprofit szervezetek célközönsége többségében nincs felvértezve megfelelő közgazdaságtani tudással, így nem meglepő, hogy laikusként gyakran nem megfelelő értelmet társítanak egy-egy fogalomhoz. A marketing kifejezés esetében ez többszörösen igaz. Egyrészt a laikusok a market szó észlelése folytán csakis piaci, üzleti folyamatok elemeként tudják azonosítani a marketinget. Így eleve zavarossá, érthetetlenné válik számukra az a nonprofit szervezet, amely nyíltan vállalja, hogy van marketingkoncepciója, és azt akár marketing apparátussal alá is támasztja. Másrészt tegyük fel, hogy a laikus vizsgálódó túlteszi magát a felismerésen, hogy a marketing bizony nem csak üzleti környezetben alkalmazható funkció további félreértések forrása szokott lenni a marketing kizárólagos azonosítása a reklámmal, annak is az agresszívebb, direktebb formáival. Ezért ha a laikus szemlélődő egy szervezetet (lehet akár nonprofit, akár forprofit) összefüggésben lát a marketinggel, mint funkcióval, az esetek többségében gyanakvóvá, elutasítóvá, bizalmatlanná válik. Ez a probléma az üzleti szervezetek esetében talán már enyhült, hiszen a célközönségek tömegei elfogadták a piaci szervezetek és a marketing együtt járását, de a nonprofit szektoron belül a marketinggel való felvállalt kapcsolat a laikus célközönség számára gyakorta még nem elfogadható. A civil szférában tapasztalható ösztönös marketing Az előbbi pont esetében megoldás lehet a marketingfunkció olyan formán történő üzemeltetése, hogy annak struktúráját a laikus célközönség direkt módon nem érzékeli. Ennél nagyobb probléma lehet s ez a nonprofit szektoron belül főleg a civil alszektor egyes szervezetei esetében érzékelhető hogy a szervezet maga sincs annak tudatában, hogy éppen marketing munkát végez. Természetesen a marketing sikere nem feltétlenül függ attól, hogy annak végzése tudatos, vagy ad hoc jellegű. De legalábbis álláspontom szerint egy tudatos, tervezett marketingfolyamat sokkal célratörőbb, sikeresebb lehet. Bár arra is találhatók kutatási példák, hogy a túltervezés néha károsabb, mint az ösztönös cselekedet. Minden esetre annyi következtetés levonható, hogy a felvetett probléma igencsak kétélű. S bár mindkét végletre találhatók kutatási példák elfogadhatóbbnak tűnik az a megközelítés, hogy a tervezett marketingtevékenység segítheti a szervezetet igazi sikerekhez. 9

10 Röviden e három gyakorlati problémát említem fel a nonprofit marketinggel kapcsolatban így sikerült összefoglalni a nonprofit marketing elméleti (előző fejezetben) és gyakorlati vizsgálatai során a jellemző nehézségeket, negatívumokat. VII. Kulcskérdések Az eddigi tömör, de remélhetőleg átfogó elemzés után rátérek a nonprofit marketing két kulcskérdésére. Ha a nonprofit szervezet e két kulcskérdésre megfelelő választ ad, akkor a korábbiakban jelzett nehézségek ellenére sikeres marketingkoncepciót tud felépíteni és végrehajtani. Első kulcskérdés: a nonprofit szervezet milyen kapcsolatban van környezetével? Ha a nonprofit szervezet forrásai akárcsak részben is támogatásokból származnak, akkor külön marketing stratégiát kell kialakítani a források megszerzésére és a források felhasználására. A folyamatos forrásbiztosítás érdekében nemcsak a végső felhasználókra, hanem a támogatókra vonatkozó marketing tervet is meg kell fogalmazni. Ha önkéntesek bevonásával működik, a célközönségek száma kibővül egy újabbal, hiszen az önkéntesekkel való együttműködés napi feladatokat jelent. A nonprofit szervezetek mind tevékenységük, mind forrásaik kapcsán jobban kötődnek a közérdekhez, így nagyobb közfigyelem irányul feléjük, amelyet szintén nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ennek következtében a nyilvánosság sokkal fontosabb szerepet kell, hogy kapjon a marketing stratégiák és programok körében. Második kulcskérdés: milyen a nonprofit szervezetek által befolyásolni kívánt cserék természete? A marketing stratégia kialakításában alapvető szempont, hogy a megnyerni és megtartani kívánt közönség milyen áldozatok árán milyen hasznokhoz juthat a cserében. A nonprofit szervezetek kapcsolataira fokozottan jellemző, hogy a közönség a gazdasági költségek mellett nemcsak idő- és energiaáldozatot hoz, hanem igen gyakran gondolatok, értékek, világnézetek, magatartásminták feláldozására is kényszerül, amelyekért cserébe szintén nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és lelki haszonhoz is juthat. A vállalatokra tipikusan jellemző gazdasági áldozatokért gazdasági haszon jellegű tranzakciókkal szemben a nonprofit szervezetek kapcsolatai igen változatos költség/haszon kombinációkban jelennek meg, amelyek természetesen más kezelési módot is igényelnek. 10

11 VIII. A nonprofit szervezetek által leggyakrabban alkalmazott kommunikációs eszközök A kulcskérdések rövid elemzéséből kiderül, hogy a nonprofit szervezetek marketingkoncepciójának egyik legfontosabb eleme kell, legyen a kommunikáció, illetve a sajtó- és médiakezelés. Ezt a nyilvánosság fokozott érdeklődése teszi szükségessé. A Csongrádi Gyöngyi írásában bemutatott kutatást segítségül hívva (Csongrádi, 2004) e fejezetben a nonprofit szervezetek által leggyakrabban alkalmazott marketing kommunikációs formákat mutatom be. A nagyobb nonprofit intézmények számára minden találkozás a célközönséggel, egyben lehetőség is a kommunikációra. Ezért fő kommunikációs csatornaként a nagyobb nonprofit szervezetek szóvivőt alkalmaznak. Ekkor fontos tényező lehet annak hitelessége és bizalomkeltő mivolta. A következő kommunikációs eszközöket használják leggyakrabban a nonprofit szervezetek (ez esetben a szervezeti méret már nem bír oly nagy relevanciával, mint a szóvivő esetén): Hirdetés: Személytelen tömegkommunikáció, mely a tömegeket elérő médiákat használja, tartalmát a szervezet határozza meg. Ő fizeti, esetleg adományként ingyen jut hozzá. Promóció: Gyakran kapcsolódhat a szervezeti működéshez nyereményjáték, hűségprogram. Szponzorálás: Általában a nonprofit szervezet kapja a pénzt, melyért cserébe az adományozó vállalat társadalmi megítélését javítja. Jellemző a sport, művészet, oktatás, tudományos területeken és gyakran kapcsolódik eseményekhez. Kapcsolt hirdetés: A nonprofit szervezet más szervezet hirdetési felületét használja (részben vagy egészben), mindkét fél számára előnyös lehet. PR: A nonprofit szervezet goodwill-jét, jó hírnevét (pl. szakmai hozzáértés megítélése) javíthatja, általában sajtóban és konferenciákon való megjelenést foglal magában. Publicity: Olyan személytelen tömegkommunikáció, melyet nem a vállalat fizet, tartalmát nem határozza meg. Jellemzően független és szavahihető információforrásnak tartják. (pl. Független kritikus újságírás) Point-of-delivery: A vásárlás illetve a szolgáltatás helyén történő kommunikáció, mely magába foglalhat bemutatót, stb. 11

12 Kiállítás (szakmai): Nagy jelentőséggel bír a felhasználókkal, szponzorokkal és adományozókkal való kapcsolattartás terén. Direkt marketing: Személyes és közvetlen kommunikációs mód a jelenlegi és potenciális ügyfelekkel, szponzorokkal és adományozókkal. Eszközei a brosúrák, közvetlen küldemények, stb. Személyes eladás, csere: Szóbeli bemutatás egy, vagy több eladó részéről, mely a szolgáltatást kínálja a vevők -nek, szponzoroknak vagy adományozóknak. Zöld hívószám: Az állampolgárok aktivitására építő, közvetlen elérésű csatorna. Interaktív marketing: Az internetet használna a kínálat megismertetésére, gyakran kombinálja a kommunikációt az eladás -sal, cserével. IMC (integrált marketing kommunikáció): A modern marketing viszonylag új koncepciója, mely a nonprofit szférában még nagyobb jelentőséggel bír, mint az üzleti szférában. Előnye, hogy következetes üzeneteket közvetít minden célcsoport számára minden elérhető csatornán. Így a kommunikáció még hatásosabb lesz a következetesség, valamint az eszközök és üzenetek szinergiájának hatására. Az 1. ábra jól szemlélteti, hogy a fent említett eszközök közül melyeket és milyen arányban alkalmazzák előszeretettel a nonprofit és civil szféra szereplői. Sajnálatos módon azonban kutatások (pl. NIOK, 2004) is alátámasztják, hogy a civil szféra szervezetei, munkatársai mind a saját szervezetük, mind a civil szféra egészét informatikailag, kommunikációs eszközök terén alacsonyan ellátottnak találják, és ennek fő okát abban látják, hogy nem rendelkeznek elegendő forrással sem a kommunikációs, sem az informatikai 12

13 fejlesztések megvalósításához. Abban is egyetértenek, hogy az információ-technológia pozitívan hat munkavégzésükre, külső és belső kommunikációjuk fejlesztése segíti mind feladataik ellátását, mind céljaik elérését. Valamint arról is nyilatkoztak, hogy nyitottak az információ- és kommunikációs eszközök használatára, továbbá igényük van ezen eszközök fejlesztésére, és nem értékelik jelentősnek az ehhez kötődő plusz feladatokat, áldozatokat sem. IX. A nonprofit marketing és az adó 1% A nonprofit szektor egyének által való támogatását két nagy szegmensre lehet bontani. Az egyik csoport egyértelműen az ad hoc jellegű adományok, amikor egy adott személy egyénileg dönti el, hogy saját vagyonából egyszeri vagy rendszeres formában támogat egy adott nonprofit szervezetet. Ekkor az egyén önmagától vagy csak nagyon-nagyon enyhe ráhatás eredményeképpen dönt a támogatás megvalósítása mellett, illetve annak kereteit is lényegében az egyén határozhatja meg. A másik támogatási lehetőség Magyarországon a társadalom irányából, az adó 1% rendszere, amely több módosítás után mára adó 1+1% rendszerré alakult át. A támogatási rendszer lényege, hogy a dolgozó egyének a személyi jövedelemadójuk (SZJA) 1%-át egy nonprofit szervezetnek, másik 1%-ot pedig egy egyháznak ajánlhatnak fel. Ez a fajta támogatási rendszer jóval kötöttebb az előzőnél, szabályait a már többször módosított évi CXXVI. Törvény tartalmazza. Eszerint csak munkajövedelemmel és így SZJA teherrel rendelkező állampolgárok rendelkezhetnek a saját 1-1%-ukról, és csak olyan nonprofit szervezet és egyház javára ajánlhatják fel, amelyek az Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vonatkozó adatbázisában regisztráltak. Az 1%-ok megszerzéséért sok új, és már jól bevált kommunikációs stratégiát folytatnak a nonprofit szféra szereplői. A fentebb felsorolt marketingkommunikációs eszközök szinte mindegyikét használják. Természetesen az 1%-ok megszerzése érdekében végzett marketing kommunikációs tevékenység eredményét nem lehet pusztán a befolyt összegek nagyságával lemérni. A rendszer célja az, hazánkban éppúgy, mint a környező kelet-közép európai országokban hogy emeljék az adományozás presztízsét, valamint az, hogy láthatóvá tegyék a nonprofit szektort és felhívják a szektor tevékenységének fontosságára a köz figyelmét. 13

14 X. Összegzés A dolgozatban a nonprofit marketing alapvető elméleti és gyakorlati jellemzőit mutattam be. Az első három fejezet a nonprofit szektor és a marketing funkció, valamint a nonprofit marketing mint a szektor és a funkció egyfajta sajátos metszete elméleti, tudományos definiálására helyeztem a hangsúlyt. A dolgozat következő nagy egységében a nonprofit és a forprofit marketing hasonlóságait és különbségeit mutattam be. Továbbá a részint ezekből, részint más körülményekből levezethető, a nonprofit marketing működtetését érintő, elméleti vagy gyakorlati kutatással kimutatható nehézségekre koncentráltam. A második blokk végén ismertettem azt a két kulcskérdést, amelyek helyes megválaszolásával a szervezet ellensúlyozni, negligálni tudja a nehézségeket. A harmadik blokk, az utolsó két fejezet, már felvillant néhány egészen gyakorlati momentumot a nonprofit marketing funkció működésével kapcsolatban. Felvonultattam a nonprofit szektorban leggyakrabban használt marketing kommunikációs eszközöket, illetve bemutattam a Magyarországon és a környező országokban is működő Adó 1+1% rendszerét. Dolgozatommal a nonprofit marketing sajátos jellemzőire, keretrendszerére fókuszáltam rá, kiemelve azokat az elméleti és gyakorlati momentumokat, amelyekben jelentősen eltér a piaci környezetben működtetett marketingrendszerektől. Álláspontom szerint a nonprofit marketing akár Magyarországon, akár az Euro-atlanti övezetben felszálló ágban található, hiszen a nonprofit szektor fontossága napjainkban rohamosan növekszik, és így a szektort támogató funkciók is eredendően sikerre vannak ítélve. A szektor dolgozóin és szakemberin múlik, hogy ez a folyamat mekkora időtávon megy végbe. Ha a szektor szereplői felismerve jelentőségüket, tudatosan, szervezetten végzik feladatukat, a fejlődési folyamat gyorsabbá válik, s így a nonprofit marketing is gyors fejlődési pályára áll melynek első lépése a társadalom elfogadásának kivívása lesz, további lépései pedig az üzleti marketinghez hasonlóan az eszköztár és módszertan fejlődése. 14

15 Irodalomjegyzék évi CXXVI. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról CSONGRÁDI, Gy. [2004]: Nonprofit szervezetek kommunikációja, Budapest; Letöltve én: elib.kkf.hu/okt_publ/szf_23_04.pdf DINYA L., et al. [2004]: Nonbusiness marketing és menedzsment, KJK-KERSZÖV, Budapest KOVÁCS, M. [2011]: Motiváció a civil és nonprofit szervezetek esetében - soproni tapasztalatok. In: "Változó környezet-innovatív stratégiák" Nemzetközi Tudományos Konferencia, Sopron (konferenciakötet) KUTI, É. [1998]: Hívjuk talán nonprofitnak Nonprofit Kutatócsoport, Budapest NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÁSI KÖZPONT [2004]: Give a Share to the Civil Sector!, 1% Campaign 2003, Report by the Nonprofit Information and Training Centre, Budapest PAVLUSKA, V. [1999]: A nonprofit szektor. Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Pécs PAVLUSKA, V. [2003]: A marketing sajátos természete a nonprofit szervezetekben, In: Tudásmenedzsment pp

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget!

a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget! 1. a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget! b) Hasonlítsa össze a kvalitatív és a kvantitatív kutatást,

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ Az előadás témái 1./ A marketingkommunikációs mix tartalma 2./ Reklám 3./ Eladásösztönzés 4./ Személyes eladás 5./ PR Kommunikációs mix Reklám Eladásösztönzés Public Relations Személyes

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A marketing sajátos természete a nonprofit szervezetekben

A marketing sajátos természete a nonprofit szervezetekben PAVLUSKA VALÉRIA A marketing sajátos természete a nonprofit szervezetekben 1. Marketing lehetőségek és dilemmák a nonprofit szervezetekben Piacképességük megteremtése, megtartása és javítása érdekében

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

Dr.Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet

Dr.Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉSMARKETING 1.előadás az RTM koncepciója, sajátos értelmezése Dr.Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet Az RTM = területi marketing Egy terület versenyképességének, komparatív

Részletesebben

Marketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék

Marketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék MARKETINGKUTATÁS Marketing a gyakorlatban I. előadás Kovács István BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Piac-, marketing- és közvélemény kutatás elhatárolása Kutatás: célja a problémamegoldás

Részletesebben

EMBERKÖZPONTÚ ONLINE MARKETING A SZEMÉLYRE SZABOTT ÜZENETEK MŰVÉSZETE

EMBERKÖZPONTÚ ONLINE MARKETING A SZEMÉLYRE SZABOTT ÜZENETEK MŰVÉSZETE EMBERKÖZPONTÚ ONLINE MARKETING A SZEMÉLYRE SZABOTT ÜZENETEK MŰVÉSZETE ONLINE MARKETINGRŐL 20 PERCBEN Lehetséges ez? Elérhető célok: Nyitottá, gátlásmentessé válni a téma iránt Feltérképezni a személyes

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

dimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció.

dimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció. dimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció. Mi a dimeb? A dimeb munkavédelmi szakemberek számára kifejlesztett modern technológia.

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

CSR, mint a profitorientált vállalatok közvetlenül nem profitcélú tevékenysége

CSR, mint a profitorientált vállalatok közvetlenül nem profitcélú tevékenysége CSR, mint a profitorientált vállalatok közvetlenül nem profitcélú tevékenysége Putzer Petra, PhD. PTE Közgazdaságtudományi Kar Marketing és Turizmus Intézet CSR történeti fejlődése kezdetben: vállalati

Részletesebben

Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció. Schwarcz Tibor Oneline PR

Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció. Schwarcz Tibor Oneline PR Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció Schwarcz Tibor Oneline PR Marketingkommunikáció elhelyezése A marketing ( társadalmi és vezetési lépések láncolata, melyek során az egyének és csoportok

Részletesebben

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin

Részletesebben

Eredményes értékesítés.

Eredményes értékesítés. Eredményes értékesítés. Egy belföldi vidéki wellness szálloda kínált kedvezményes, belföldi utazási lehetőséget. A szolgáltatás értékesítésénél a kedvező ár volt a motiváció. Az esettanulmány jól szemlélteti,

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

A MARKETING ALAPJAI. Információk (követelmények, segédanyagok, eredmények): ősz Dr. Petruska Ildikó

A MARKETING ALAPJAI. Információk (követelmények, segédanyagok, eredmények): ősz Dr. Petruska Ildikó A MARKETING ALAPJAI Információk (követelmények, segédanyagok, eredmények): www.uti.bme.hu 2011. ősz Dr. Petruska Ildikó 1. A marketing alapkoncepciói Tk.1.fejezet MARKETING Csodafegyver Értékesítés A menedzsmenttudományok

Részletesebben

A MARKETING FOGALMA február 01.

A MARKETING FOGALMA február 01. A MARKETING FOGALMA 2019. február 01. Szűkebb értelemben: - vállalati tevékenység, - amely elemzi a piacot, - meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, - megismerteti azokat a fogyasztókkal,

Részletesebben

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS ÉS VEVŐTÍPUSOK 7. tétel A vásárlási döntés folyamata A kereskedelmi vállalkozások létérdeke a forgalom folyamatosságának fenntartása, növelés. Ehhez nem elegendő csupán alkalmazkodniuk

Részletesebben

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra 1 2 Turizmus, stratégiai keretek Desztináció alapú megközelítés 3 Aktív turizmus

Részletesebben

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői Johns Hopkins University 12 országra kiterjedő kutatása Nemzetközi kutató team a Johns Hopkins University Institute for Policy Studies szervezésében

Részletesebben

Nonbusiness marketing koncepciók, az önkéntesség helye a nonbusiness marketingben

Nonbusiness marketing koncepciók, az önkéntesség helye a nonbusiness marketingben Nonbusiness marketing koncepciók, az önkéntesség helye a nonbusiness marketingben Nonbusiness Workshop Győr, 2016. március 21. Hetesi Erzsébet Csovcsics Andrea Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2015. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A városmarketing aktuális problémái Magyarországon fejlesztéspolitikai megközelítésben.

A városmarketing aktuális problémái Magyarországon fejlesztéspolitikai megközelítésben. A városmarketing aktuális problémái Magyarországon fejlesztéspolitikai megközelítésben Busko.Tibor@uni-nke.hu A marketing - megalapozó megjegyzések - a marketing olyan társadalmi folyamat, amely révén

Részletesebben

FoglalkoztaTárs - Társ a foglalkoztatásban AZ INNOVATÍV BESZÉD AZ EREDMÉNYES MÉDIASZEREPLÉS TITKA

FoglalkoztaTárs - Társ a foglalkoztatásban AZ INNOVATÍV BESZÉD AZ EREDMÉNYES MÉDIASZEREPLÉS TITKA FoglalkoztaTárs - Társ a foglalkoztatásban Tudásbővítés közvetlen célcsoport részére 1. nap 10:00 10:10 A program levezetőjének bemutatkozása 10:10 10:50 Résztvevő szervezetek bemutatkozása, ki vagyok,

Részletesebben

Az adatvédelmi rendelet marketinget érintő legfontosabb elemei. dr. Osztopáni Krisztián

Az adatvédelmi rendelet  marketinget érintő legfontosabb elemei. dr. Osztopáni Krisztián Az adatvédelmi rendelet e-mail marketinget érintő legfontosabb elemei dr. Osztopáni Krisztián #1 Magyar törvény helyett EU rendelet Törvény helyett EU rendelet Az információs önrendelkezési jogról és az

Részletesebben

ENELFA - ENtrepreneurship by E-Learning For Adults. Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése

ENELFA - ENtrepreneurship by E-Learning For Adults. Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése A projekt jövőbeni hasznosíthatósága kétirányú: egyrészről a Továbbképzési és Szakképzési Központ segítségével külső körnek történő értékesítés,

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Pavluska Valéria valeria.pavluska@ktk.pte.hu +36 72 501 599/23200

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Pavluska Valéria valeria.pavluska@ktk.pte.hu +36 72 501 599/23200 SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Pavluska Valéria valeria.pavluska@ktk.pte.hu +36 72 501 599/23200 1. Munkahelyi adatok (beosztás, mikortól): Beosztás: Időpont: Egyetemi docens

Részletesebben

Ajánlások. az 50 év feletti potenciális önkénteseket célzó általános képzések kidolgozásához

Ajánlások. az 50 év feletti potenciális önkénteseket célzó általános képzések kidolgozásához Ajánlások az 50 év feletti potenciális önkénteseket célzó általános képzések kidolgozásához Ways to enhance active aging through volunteering WEActiveVol Erasmus+ Strategic Partnership 2016-1-PL01-KA204-026166

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma.

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma. Polányi elosztási elmélete Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban Bauer András Berács József Reciprocitás Redisztribúció Piac 2 A piaci csere A piaci csere nem az

Részletesebben

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PIACI POTENCIÁLJÁNAK

Részletesebben

A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet

A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet - Nem tudom ki vagy. - Nem ismerem a céged. - Nem ismerem a céged termékeit. - Nem tudom mire törekszik a céged.

Részletesebben

Public Relations. 8. Előadás. Somodi-Tóth Orsolya

Public Relations. 8. Előadás. Somodi-Tóth Orsolya Public Relations 8. Előadás Somodi-Tóth Orsolya PR A PR a vállalat és a fogyasztók közötti kommunikáció nem fizetett, személytelen eleme, amelynek célja a vállalatról ill. annak termékeiről szóló pozitív

Részletesebben

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÁR-07 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

PR Public Relations 1.

PR Public Relations 1. Prof. Dr. Piskóti István 5. PR Public Relations 1. Prof. Dr. Piskóti István π-marketing 1 Szponzorálás Szponzorálás Ellentételezett anyagi (vagy egyéb) támogatás nyújtása. (szponzor-szponzorált) Nem mecenatúra.

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A marketing alapkoncepciói. Dr. Petruska Ildikó

A marketing alapkoncepciói. Dr. Petruska Ildikó 1. A marketing alapkoncepciói A marketing értelmezése A marketing a menedzsmenttudományok egyik szakterülete Üzleti filozófia (a vevőt középpontba helyező szemléletmód Funkció (vevőközpontúság érvényesítését

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség Forrásteremtés, Forrásszervezés Civilek és az Önkéntesség Ifjúsági civil szervezetek forrásteremtési lehetőségei Alapfogalmak o Forrásteremtés vagy forrásszervezés o Projekt o Projektmenedzsment o Civil

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

S atisztika 1. előadás

S atisztika 1. előadás Statisztika 1. előadás A kutatás hatlépcsős folyamata 1. lépés: Problémameghatározás 2. lépés: A probléma megközelítésének kidolgozása 3. lépés: A kutatási terv meghatározása 4. lépés: Terepmunka vagy

Részletesebben

Informatikai alkalmazásfejlesztő alkalmazásfejlesztő 54 481 02 0010 54 02 Információrendszer-elemző és - Informatikai alkalmazásfejlesztő

Informatikai alkalmazásfejlesztő alkalmazásfejlesztő 54 481 02 0010 54 02 Információrendszer-elemző és - Informatikai alkalmazásfejlesztő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás A fejezet tartalma Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás Bauer András Berács József Fogyasztói magatartás Vásárlási folyamat Fogyasztói információ-feldolgozás A fogyasztói magatartást befolyásoló

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ

NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ Fojtik János - Kuráth Gabriella Felsőoktatás nemzetköziesítése

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Gáti Mirkó György

Oktatói önéletrajz Dr. Gáti Mirkó György adjunktus Gazdálkodástudományi Kar Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 2010-2016 Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola, Gazdálkodás- és

Részletesebben

Prof. Dr. Piskóti István. PR Public Relations. Prof. Dr. Piskóti István. π-marketing

Prof. Dr. Piskóti István. PR Public Relations. Prof. Dr. Piskóti István. π-marketing Prof. Dr. Piskóti István 1. PR Public Relations 1. Prof. Dr. Piskóti István 1 A kurzusról Előadásszerű - Aktív interaktív Vendégek FÉLÉVZÁRÁS: Aláírás: részvétel 50% = 5 gyakorlati jegy ZH beadvány + prezentáció

Részletesebben

főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin

főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin Németh I. Gergely főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin A világ leghíresebb bblomisa: Wll Walle Lomisok midig lesznek reméljük nem ez a jövő, de a g j j, kérdéssel foglalkozni kell! Kérdés: milyen

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

Ügyfélkapcsolat menedzsment rendszerek nyílt forráskódú szoftverekkel. Herdon Miklós, Kaderják Gyula, Simon András

Ügyfélkapcsolat menedzsment rendszerek nyílt forráskódú szoftverekkel. Herdon Miklós, Kaderják Gyula, Simon András Ügyfélkapcsolat menedzsment rendszerek nyílt forráskódú szoftverekkel Herdon Miklós, Kaderják Gyula, Simon András Mi a CRM? A Customer Relationship Management, vagyis az ügyfélkapcsolat-menedzsment kifejezés

Részletesebben

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI Vigyázz Kész - Rajt (Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI MI AZ ADOMÁNYSZERVEZÉS? Forrásteremtés Az adományszervezési (fundraising) stratégia a szervezet működéséhez, céljainak megvalósításához

Részletesebben

A STRATOSZ közhasznú társadalmi szervezet évi közhasznúsági jelentése

A STRATOSZ közhasznú társadalmi szervezet évi közhasznúsági jelentése A STRATOSZ közhasznú társadalmi szervezet 2008. évi közhasznúsági jelentése 1) Számviteli beszámoló A jelentés részét képező, ahhoz mellékelt számviteli beszámolót, amely a hatályos számviteli,- és adójogszabályoknak

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

1. PR lényege, jelentősége. PR fogalma

1. PR lényege, jelentősége. PR fogalma Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1495-06 Marketing és PR ismeret Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1495-06/2 Marketing- és PR alapfogalmainak ismertetése,

Részletesebben

Dr. Veres István - Marketingkommunikáció II.

Dr. Veres István - Marketingkommunikáció II. Dr. Veres István - Marketingkommunikáció II. Előadás vázlat 1) BTL eszközök 2) Vásárlásösztönzés Előadás a ZH-ra készüléshez + 6. fejezet 2 1. BTL eszközök A marketingkommunikáció olyan tervezett cselekvéssorozat,

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat

Részletesebben

Hirdessen, reklámozzon néhány forintért!

Hirdessen, reklámozzon néhány forintért! Hirdessen, reklámozzon néhány forintért! Új csatorna nyitásával, új lehetőségek nyílnak a vásárlók felé Egy ismert, országos kiskereskedelmi lánc a saját vásárlóinak kínált kedvezményes, belföldi utazási

Részletesebben

Tantárgyi program. 1. A tantárgy neve, kódja: AV_KMLA216-K5 Marketing alapjai. 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Szakály Zoltán egyetemi tanár

Tantárgyi program. 1. A tantárgy neve, kódja: AV_KMLA216-K5 Marketing alapjai. 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Szakály Zoltán egyetemi tanár Tantárgyi program 1. A tantárgy neve, kódja: AV_KMLA216-K5 Marketing alapjai 2. A neve, beosztása: egyetemi tanár 3. Szak megnevezése: Kereskedelem és Marketing BA szak, levelező tagozat 4. A tantárgy

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia

A felelős egyetem módszertani aspektusai Április 21. Budapest, MellearN konferencia "A felelős egyetem módszertani aspektusai" 2017. Április 21. Budapest, MellearN konferencia Képzési és kimeneti követelmények (16/2016 EMMI) Illeszkedés az Európai Uniós irányelvekhez: kompetenciák tudás

Részletesebben

Termelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása

Termelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása Termelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása A Magyar Regionális Tudományi Társaság XV. vándorgyűlése Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, 2017. október

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Kajos Attila

Szakmai beszámoló. Kajos Attila Szakmai beszámoló A Marketing megújulás - Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciájáról és az Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért (EMOK) alakuló taggyűléséről Kajos Attila A Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ 3. ELŐADÁS

MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ 3. ELŐADÁS MARKETING MESTERSZAK MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ 3. ELŐADÁS 2016. 02. 19-20. Magyar Mária 4 A mai órán 6 A pozicionálás koncepciója, fogalma Pozicionálás más köntösben: Informatív Emocionális Kombinált Aktualizálás

Részletesebben

AZ ÁLLAM ÉS A GYÓGYSZERIPAR EGYÜTT KOMMUNIKÁL? Palatinus Woth Márton PlanB Media Kft.

AZ ÁLLAM ÉS A GYÓGYSZERIPAR EGYÜTT KOMMUNIKÁL? Palatinus Woth Márton PlanB Media Kft. AZ ÁLLAM ÉS A GYÓGYSZERIPAR EGYÜTT KOMMUNIKÁL? Palatinus Woth Márton PlanB Media Kft. Igen! Hiszen az állam és a gyógyszeripar is a társadalom humánerőkapacitását hivatott megőrizni, garantálni és segíteni.

Részletesebben

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt Civil szervezetek gazdálkodása Civil szervezetek gazdálkodása Alapfogalmak Gazdálkodó tevékenység [Ectv. 2. 10.]: A civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére eredményt gyakorló gazdasági

Részletesebben

Esettanulmány Sága Füstlifalatozó Applikáció

Esettanulmány Sága Füstlifalatozó Applikáció Esettanulmány Sága Füstlifalatozó Applikáció Megbízó: Sága Foods Zrt. Márka: Sága Marketing cél: A fő cél a Füstli megújult, új csomagolásának és ízvariánsának bevezetése volt és vele az integrált kampány

Részletesebben

2. Sikeres CSR kommunikáció. 3. Hogyan? 4. Alap 1. 6. Alap 2. 5. Alap 1 2014.02.17. Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen. Sikeres CSR kommunikáció:

2. Sikeres CSR kommunikáció. 3. Hogyan? 4. Alap 1. 6. Alap 2. 5. Alap 1 2014.02.17. Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen. Sikeres CSR kommunikáció: 2. Sikeres CSR kommunikáció Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen 2014. 02. 15. Sikeres CSR kommunikáció: megfelelő üzenet megfelelő mennyiségű információ megfelelő eszköz (mindig a média???) 3. Hogyan?

Részletesebben

NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET?

NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET? NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET? Önkéntes céllal tevékenykedő szervezet egyszerre lehet: - Nonprofit - Civil - Egyéb Nonprofit szervezet: - 2007. júl. 1-től alapítható np. gazdasági társaság, - jelenleg

Részletesebben

Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése

Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése Business marketing Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése Dr. Piskóti István Marketing Intézet A piacszegmentálás komponensei (integrált koncepció) Piacszegmentálás Információs-oldal: Piacmegragadás

Részletesebben

A marketing új koncepciói. Dr. Petruska Ildikó

A marketing új koncepciói. Dr. Petruska Ildikó A marketing új koncepciói Értékorientáció (értékvezérelt marketing) A vevő nem terméket akar vásárolni, hanem problémamegoldást Szükségletkielégítő hasznosság Gyakorlati Társadalmi Érzelmi 3 A vevő problémája

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

A közösség megtartó ereje a családokért

A közösség megtartó ereje a családokért A közösség megtartó ereje a családokért Győr, 2017. április 12. közösség Ügyintézések Sport / vallási közösség Iskola, munkahely Tágabb család Barátok Szűk család, párkapcsolat Én - Én A teljesség igénye

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Tárgyszavak: többcsatornás értékesítés; marketing-mix; vásárlói elégedettség.

Tárgyszavak: többcsatornás értékesítés; marketing-mix; vásárlói elégedettség. A MARKETING TERÜLETEI Többcsatornás értékesítés Németországban A német vállalatok 40%-a négy vagy ennél is több értékesítési csatornát használ. A hagyományos értékesítési csatornák mellett a (helyhez kötött)

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN Csont Csaba Árvízszintek emelkedése Mi a PP public participation szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? A FELADAT

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

Lobbizás, kormányzati kapcsolatok. Zsigmond Király Főiskola 2004./2005. I. félév Kégler Ádám

Lobbizás, kormányzati kapcsolatok. Zsigmond Király Főiskola 2004./2005. I. félév Kégler Ádám Lobbizás, kormányzati kapcsolatok Zsigmond Király Főiskola 2004./2005. I. félév Kégler Ádám A lobbizás módszertana Minden ügy annyit ér, ahogyan azt érvényesítik (Moliére) A lobbizás klasszikus értelemben

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus

Részletesebben