SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS 2009.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS 2009."

Átírás

1 MKVK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS Budapest,

2 2

3 A magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok változásai Készítette: Boros Judit KPMG Hungaria Kft. 3

4 4

5 Bevezetés A jelen fejezet a következő témákkal foglalkozik: Oldal 1 A 600. témaszámú, Speciális szempontok csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatai című standardhoz kapcsolódó alapfogalmak, definíciók 2 A könyvvizsgáló célja a 600. témaszámú speciális szempontok csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatairól szóló standard alapján 3 Követelmények 4 Felelősség 5 Elfogadás és megtartás (a megbízás feltételei) 6 Átfogó könyvvizsgálati stratégia és könyvvizsgálati terv 7 A csoport, a komponensek és ezek környezetének megismerése 8 Komponensek könyvvizsgálóinak megismerése 9 Lényegesség 10 Válasz a becsült kockázatokra 11 Kommunikáció a komponens könyvvizsgálójával 12 Fordulónap utáni események 13 A csoportauditra vonatkozóan megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendőségének és megfelelőségének értékelése 14 Kommunikáció a csoport vezetésével és a csoport irányításával megbízott személyekkel 15 Dokumentálás A fejezet célja, hogy az olvasó: megismerje, milyen speciális szempontokat kell figyelembe venni a csoportauditra vonatkozó megbízás elfogadásakor megismerje, milyen feltételekkel és módon lehet bevonni a csoportauditba más könyvvizsgáló munkáját megismerje a dokumentációs követelményeket 5

6 1. A 600. témaszámú, Speciális szempontok csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatai című standardhoz kapcsolódó alapfogalmak, definíciók Csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások Pénzügyi kimutatások, amelyek egynél több komponens pénzügyi információit foglalják magukban. (600/9(j) bekezdés) Csoport Valamennyi komponens, amelyeknek a pénzügyi információit a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások tartalmazzák. A csoportnak mindig egynél több komponense van. (600/9(e) bekezdés) Komponens Gazdálkodó egység vagy üzleti tevékenység, amelyre vonatkozóan a csoport vagy a komponens vezetése pénzügyi információkat készít, amelyeket bele kell foglalni a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokba. (600/9(a) bekezdés) 1. számú fólia A csoport vezetése A csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások elkészítéséért és bemutatásáért felelős vezetés. (600/9(k) bekezdés) A komponens vezetése A komponens pénzügyi információinak elkészítéséért felelős vezetés. (600/9(c) bekezdés) Csoportszintű kontrollok A csoport vezetése által a csoport pénzügyi beszámolására vonatkozóan kialakított, bevezetett és fenntartott kontrollok. (600/9(l) bekezdés) Konszolidációs folyamat A következő eseteket foglalja magában: - a komponensek pénzügyi információinak a csoport pénzügyi kimutatásaiban történő megjelenítése, értékelése, bemutatása és közzététele valamint - az anyavállalat nélküli, de közös ellenőrzés alatt álló komponensek pénzügyi információinak az összesítése az összevont pénzügyi kimutatásokban. Csoportaudit A csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata (600/9(f) bekezdés) A csoportra vonatkozó könyvvizsgálói vélemény A csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokra kibocsátott könyvvizsgálói vélemény. (600/9(g) bekezdés) A csoport részére végzett megbízásért felelős partner A csoport részére végzett könyvvizsgálati megbízásért és annak teljesítéséért, továbbá a cég nevében a csoport pénzügyi kimutatásaira vonatkozóan kiadott könyvvizsgálói jelentésért felelős partner vagy más személy a cégnél. Ha több könyvvizsgáló közösen végzi a csoportauditot, a megbízásért felelős partnerek, illetve megbízást végző munkacsoportjaik együttesen minősülnek a megbízásért felelős partnernek, illetve a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoportnak. (600/9(h) bekezdés) A csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport Partnerek, beleértve a csoport részére végzett megbízásért felelős partnert, valamint munkatársak, akik kialakítják az átfogó csoportaudit-stratégiát, kommunikálnak a komponensek könyvvizsgálóival, munkát végeznek a konszolidációs folyamattal kapcsolatban és értékelik a csoport pénzügyi kimutatásaira vonatkozó vélemény kialakításának alapjaként szolgáló könyvvizsgálati bizonyítékból levont következtetéseket. (600/9(i) bekezdés) Komponens könyvvizsgálója Könyvvizsgáló, aki a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport kérésére munkát végez valamely komponensre vonatkozó pénzügyi információkkal kapcsolatban a csoportaudit céljára. (600/9(b) bekezdés) Komponensre megállapított lényegesség A lényegesség szintje a komponens tekintetében, amelyet a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport határoz meg. (600/9(d) bekezdés) Jelentős komponens A csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport által olyan komponensként azonosított komponens: 6

7 - amely a csoport szempontjából önálló pénzügyi jelentőséggel bír, vagy - amely speciális jellege vagy körülményei miatt valószínűsíthetően a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokban lévő lényeges hibás állítás jelentős kockázatait hordozza magában. (600/9(m) bekezdés) Az alábbi táblázat példákat mutat be olyan esetekre, amikor a jelen standard alkalmazandó: Megbízás tárgya Csoport könyvvizsgáló Komponens könyvvizsgáló Konszolidált beszámoló könyvvizsgálata Olyan vállalkozás, melynek külföldi fióktelepe van Olyan vállalkozás, amely több elkülönült könyvvezetésű divízióval rendelkezik Olyan vállalkozás, amely olyan távoli telephelyekkel rendelkezik, ahol lényeges készleteket tárolnak Könyvvizsgálói vélemény a csoport konszolidált beszámolójáról Könyvvizsgálói vélemény a vállalkozás beszámolójáról Könyvvizsgálói vélemény a vállalkozás beszámolójáról Könyvvizsgálói vélemény a vállalkozás beszámolójáról A konszolidálásba bevont vállalkozások (leányvállalatok, társult vállalkozások és közös vezetésű vállalkozások) azon beszámolóinak a könyvvizsgálata, átvilágítása vagy azokon egyéb eljárások végzése, amelyeket bevonnak a konszolidált beszámolóba, vagy amelyekre alapozva értékelik a konszolidált beszámolóban lévő, társult vállalkozásokban kimutatott részesedéseket. Külföldi fióktelep beszámolójának könyvvizsgálata, átvilágítása vagy azon egyéb eljárások végzése A divíziók elkülönült kimutatásainak könyvvizsgálata, átvilágítása vagy azokon egyéb eljárások végzése A telephelyeken végzett leltárfelvételek megfigyelése 2. A könyvvizsgáló céljai a 600. témaszámú, speciális szempontok csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatairól szóló standard alapján A könyvvizsgáló céljai: meghatározni, hogy a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálójaként eljárjon-e világosan kommunikálni a komponensek könyvvizsgálóival elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni a komponensek pénzügyi információiról és a konszolidációs folyamatról 2. számú fólia A könyvvizsgáló céljai, hogy: (a) meghatározza, a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálójaként eljárjon-e (b) világosan kommunikáljon a komponensek könyvvizsgálóival a komponensekre vonatkozó pénzügyi információkkal kapcsolatos munkájuk hatóköréről és ütemezéséről, valamint megállapításaikról, továbbá 7

8 (c) elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzen a komponensek pénzügyi információiról és a konszolidációs folyamatról ahhoz, hogy záradékot (véleményt) adhasson ki arra vonatkozóan, hogy a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások minden lényeges vonatkozásban a vonatkozó pénzügyi beszámolási alapelvekkel összhangban készültek-e. (600/8. pont) A megbízásért felelős munkacsoport célja, hogy világosan kommunikáljon a komponensre vonatkozó könyvvizsgálat hatóköréről, ütemezéséről, valamint a munka során tett megállapításokról a komponensek könyvvizsgálóival annak érdekében, hogy elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzen a komponensekről ahhoz, hogy a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokról a megfelelő könyvvizsgálói véleményt tudja kibocsátani. A standard előírásai iránymutatásként használhatóak minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgáló más könyvvizsgálót von be a könyvvizsgálati munka végrehajtásába, nem kizárólag csoportaudit során. (Természetesen ilyenkor a konkrét körülményekhez kell igazítani a standard előírásait.) 3. Követelmények 3. számú fólia Követelmények: Felelősség Elfogadás és megtartás (megbízási feltételek) Átfogó könyvvizsgálati stratégia és könyvvizsgálati terv A csoport, a komponensek és ezek környezetének megismerése, valamint a lényeges hibás állítás kockázatának felmérése Komponensek könyvvizsgálóinak megismerése Lényegesség meghatározása Válasz a becsült kockázatokra Kommunikáció a komponens könyvvizsgálójával (könyvvizsgálati instrukció) Fordulónap utáni események vizsgálata A megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékok elegendőségének, megfelelőségének értékelése Kommunikáció a csoport vezetésével és a csoport irányításával megbízott személyekkel 4. Felelősség A csoport részére végzett megbízásért felelős partner felel a csoport részére végzett megbízás szakmai standardoknak, valamint szabályozói és jogi követelményeknek megfelelő irányításáért, felügyeletéért és teljesítéséért, továbbá azért, hogy a kibocsátott könyvvizsgálói jelentés az adott körülmények között megfelelő legyen. (600/11. bekezdés) 4. számú fólia A csoportra vonatkozó könyvvizsgálói véleményért, annak megfelelőségéért a csoport részére végzett megbízásért felelős partner (vagy annak társasága) felelős, függetlenül attól, hogy a munkába komponensek könyvvizsgálóit is bevonták. A megbízásért felelős partner teljeskörű felelősséggel tartozik a megbízás szakmai standardoknak és az egyéb jogi előírásoknak megfelelő irányításáért, felügyeletéért és teljesítéséért. Ezen felelősségét az a tény, hogy a csoport pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálata során támaszkodik a komponensek könyvvizsgálóinak a munkájára, nem csökkenti. 8

9 5. Elfogadás és megtartás (a megbízási feltételei) 5. számú fólia A csoport részére végzett megbízásért felelős partnernek a megbízás elfogadása előtt: fel kell mérnie, hogy ésszerűen várható-e, hogy elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot tud szerezni a konszolidációs folyamatról és a komponensek pénzügyi információiról meg kell ismernie a csoportot, annak komponenseit és környezetüket olyan mértékben, hogy meg tudja határozni a valószínűsíthetően jelentős komponenseket fel kell mérnie, hogy a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport képes lesz-e részt venni a komponensek könyvvizsgálóinak munkájában az elegendő és megfelelő könyvvizsgálói bizonyíték megszerzéséhez szükséges mértékben A 210. témaszámú standarddal összhangban, amennyiben a csoport részére végzett megbízásért felelős partner úgy ítéli meg, hogy a megbízás során várhatóan a csoport vezetése olyan mértékben korlátozni fogja hatókörét, amelynek eredményeképpen el kellene utasítani a véleménynyilvánítást, a megbízás nem vállalható el. Ha a törvény vagy egyéb szabályozás tiltja egy adott megbízás visszautasítását, vagy az attól történő visszalépést, akkor a munkacsoportnak el kell végeznie a könyvvizsgálatot, amennyire lehetséges és a csoportért felelős könyvvizsgáló köteles elutasítani a a véleménynyilvánítást. Első megbízásnál a csoport, annak komponensei és környezetük megismerése az elfogadás szakaszában a következőkre terjedhet ki: a csoport felépítése, beleértve mind a jogi, mind a szervezeti felépítést (vagyis hogyan szerveződik a csoport pénzügyi beszámolási rendszere) a komponensek csoport szempontjából jelentős üzleti tevékenységei, beleértve azokat az ágazati és szabályozási, gazdasági és politikai környezeteket, amelyekben az adott tevékenységeket folytatják szolgáltató szervezetek igénybevétele, beleértve a közös szolgáltató-központokat a csoportszintű kontrollok leírása a konszolidációs folyamat összetettsége végeznek-e munkát nem a csoport részére végzett megbízásért felelős partner társaságához vagy hálózatához tartozó komponensek könyvvizsgálói bármely komponens pénzügyi információira vonatkozóan, és a csoport vezetése mivel indokolja több könyvvizsgáló kijelölését a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoportnak lesz-e: o korlátlan hozzáférése a csoport irányításával megbízott személyekhez, a csoport vezetéséhez, a komponens irányításával megbízott személyekhez, a komponens vezetéséhez, a komponensinformációkhoz, valamint a komponensek könyvvizsgálóihoz (beleértve a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport által igényelt releváns könyvvizsgálati dokumentációt), és o módja a szükséges munka elvégzésére a komponensek pénzügyi információira vonatkozóan. Folytatódó megbízás esetén a megtartási döntéshez a fenti tényezőkben bekövetkezett jelentős változásokat szükséges mérlegelni. Jelentősnek minősülhet egy komponens, ha: önálló pénzügyi jelentőséggel bír a csoport szempontjából sajátos jellege, vagy körülményei miatt a pénzügyi kimutatásai lényeges hibás állítás kockázatát rejtik. 9

10 A megbízás feltételei A csoport részére végzett megbízás feltételeiről a csoport részére végzett megbízásért felelős partner állapodik meg a csoporttal a 210. témaszámú standarddal összhangban. A megbízási szerződést az alábbi speciális kérdésekkel indokolt kiegészíteni: a kommunikáció a csoportauditor és a komponensek könyvvizsgálói között nem korlátozható kommunikálni kell a csoportauditor felé: o a komponensek könyvvizsgálója által a komponens vezetése és/vagy az irányítással megbízott személyek felé kommunikált kérdéseket o a szabályozószervek és a komponens közötti, pénzügyi beszámolási kérdéseket érintő fontos kommunikációt ha szükséges, engedélyezni kell, hogy a megbízásért felelős munkacsoport felvegye a kapcsolatot a komponensek vezetésével, továbbá hogy könyvvizsgálatot végezhessen a komponensek pénzügyi kimutatásain, vagy külső könyvvizsgálót vonjon be a komponens könyvvizsgálatába lehetővé kell tenni a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport és a komponensek könyvvizsgálói közötti kommunikációt a komponensek könyvvizsgálói tájékoztatni fogják a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoportot a komponens vezetése felé kommunikált jelentős kérdésekről, többek között a belső ellenőrzés lényeges gyengeségeiről a komponensek könyvvizsgálói tájékoztatni fogják a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoportot a komponens pénzügyi, beszámolási kérdéseivel kapcsolatos helyi szabályozószervekkel történt kommunikációiról 6. Átfogó könyvvizsgálati stratégia és könyvvizsgálati terv A csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoportnak kell elkészítenie az átfogó csoportaudit-stratégiát a 300. témaszámú standarddal összhangban és ennek alapján ki kell dolgoznia a csoportaudit-tervet. A csoport részére végzett megbízásért felelős partnernek mindkettőt felül kell vizsgálnia. 7. A csoport, a komponensek és ezek környezetének megismerése A csoport, a komponensek és ezek környezetének megismerésének a célja az, hogy a csoportauditor véglegesíteni tudja a jelentős komponensek azonosítását és a 315. témaszámú standardnak megfelelően a azonosítsa és felmérje a csoport pénzügyi kimutatásaiban levő lényeges hibás állítás kockázatait. A csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoportnak ismereteket kell szereznie az alábbiakról: csoportszintű kontrollok konszolidációs folyamat és az ezzel kapcsolatos csoporton belüli utasítások Ez alapján: meg kell határozni a csoport szinten a jelentős számlaegyenlegeket és közzétételeket fel kell mérni a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokban az akár csalásból, akár hibából származó lényeges hibás állítás kockázatát felül kell vizsgálni a jelentős komponensek azonosítását 6. számú fólia 10

11 A standard 2. számú függeléke részletes útmutatót ad a csoportszintű kontrollok, valamint a konszolidációs folyamat felmérésére. A csoport szintű számviteli politikákat és utasításokat a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoportnak értékelnie szükséges abból a szempontból, hogy azok a vonatkozó pénzügyi beszámolási elveknek megfelelő kimutatások összeállítására alkalmasak-e, kell elvégeznie. A standard 3. számú függeléke a csoport pénzügyi kimutatásaira vonatkozóan lényeges hibás állításainak kockázatát jelző körülményekre és eseményekre ad példákat. Ilyenek például többek között: összetett csoportfelépítés, gyakori felvásárlások, átszervezések a csoporton belül nem hatékony csoportszintű kontrollok szokatlan, vagy összetett kapcsolt felek közötti ügyletek eltérő számviteli politikák alkalmazása a komponenseknél eltérő üzleti év a komponenseknél A csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások lényeges hibás állításainak kockázatfelmérését általánosságban a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport végzi el, amennyiben szükséges a komponensek könyvvizsgálóitól szerzett információk figyelembe vételével. A csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoportnak mérlegelnie kell, hogy a munkacsoportnak a kockázatfelmérés szakaszában megtartandó megbeszélésére szükséges-e a komponensek könyvvizsgálóit is meghívni. 8. Komponensek könyvvizsgálóinak megismerése Amennyiben a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport úgy dönt, hogy komponensek könyvvizsgálóit bevonja a csoportauditba, a komponensek könyvvizsgálóinak meg kell felelniük különböző feltételeknek. A komponensek könyvvizsgálóinak a következő feltételeknek kell megfelelniük: ismerik és betartják a csoportauditra vonatkozó etikai követelményeket, különösen a függetlenségi előírásokat megfelelő szakmai kompetenciával rendelkeznek (pl. csoportauditra vonatkozó könyvvizsgálati standard, komponens ágazat-specifikus ismeretek, vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek ismerete) együttműködőek, lehetővé teszik, hogy a munkacsoport részt vegyen munkájukban a megfelelő mértékben a könyvvizsgálókat ellenőrző szabályozási környezetben működnek 7. számú fólia A feltételek megfelelőségének ellenőrzése során az azonos joghatóságban működő, azonos könyvvizsgálati módszereket alkalmazó könyvvizsgálók esetében a komponens könyvvizsgálóinak megismerése kisebb terjedelmű lehet, mint az ettől eltérő esetekben. A csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport a szükséges feltételek fennállásáról szóló megerősítést írásban kérheti a komponens könyvvizsgálójától. Ezen megerősítés tartalmára vonatkozóan az 1. számú mellékletben található minta-dokumentum. Amennyiben a könyvvizsgáló nem felel meg a csoportra előírt etikai és függetlenségi feltételeknek, nem vonható be csoportauditba. A többi feltétel esetében a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport mérlegelheti, hogy milyen egyéb eljárásokkal tudja a komponensek könyvvizsgálóinak eljárásait kiegészíteni. Abban az esetben, ha a helyi szabályozások tiltják, hogy a komponens könyvvizsgálója a könyvvizsgálati dokumentációhoz hozzáférést biztosítson, áthidaló megoldás lehet, hogy a komponens könyvvizsgálója részére 11

12 összefoglaló memorandum készítését írja elő a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport. 9. Lényegesség 8. számú fólia A csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoportnak a következőeket kell meghatároznia: a csoport pénzügyi kimutatásának egészére vonatkozó lényegességi szintet speciális területre külön lényegességi szintet a komponensekre egyedileg megállapított lényegességi szintet egy küszöbértéket, amely felett a hibás állítások egyértelműen nem jelentéktelenek A csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoportnak a következőeket kell meghatároznia: a csoport pénzügyi kimutatásának egészére vonatkozó lényegességi szintet, speciális területre külön lényegességi szintet, ha vannak olyan speciális ügyletcsoportok, számlaegyenlegek vagy közzétételek, amelyek befolyásolhatják a pénzügyi kimutatások felhasználóinak a gazdasági döntéseit és ezek nem érik el a csoport pénzügyi kimutatásának egészére vonatkozó lényegességi szintet komponensekre egyedileg megállapított lényegességi szintet, ha a komponensek könyvvizsgálói végeznek könyvvizsgálatot vagy átvilágítást a csoportaudit céljaira (a csoport pénzügyi kimutatásának egészére vonatkozó lényegességi szintnél alacsonyabbnak kell lennie, de a komponensek lényegességi szintjének összessége meghaladhatja azt), küszöbértéket, amely felett a hibás állítások egyértelműen nem tekinthetőek elhanyagolhatóaknak és azokat a komponensek könyvvizsgálói kommunikálják a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoportnak Ha a komponensek könyvvizsgálói végeznek majd könyvvizsgálatot a csoportaudit céljaira, akkor a munkacsoportnak értékelnie kell a komponens szintjén történő kockázatbecslésre válaszul alkalmazott könyvvizsgálati eljárások komponens szintű tervezése céljából megállapított a munkacsoport által a komponensre megállapított lényegességi szintnél - alacsonyabb összeg(ek) helytállóságát. Ha a komponens könyvvizsgálatra kötelezett és ezt a munkacsoport a csoportaudit céljaira fel kívánja használni, akkor értékelnie kell, hogy az előző bekezdésben meghatározott alacsonyabb összeg(ek), illetve a komponensre meghatározott lényegességi szint megfelel-e a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standard követelményeinek. 12

13 10. Válasz a becsült kockázatokra A 330. témaszámú standard előírásai szerint a könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatásokban lévő lényeges hibás állítások általa becsült kockázatainak kezelésére megfelelő válaszokat kell terveznie. A csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoportnak meg kell határoznia: a komponensek pénzügyi információira elvégzendő munka típusát (külön meghatározva a jelentős és nem jelentős komponensek esetében) a komponensek könyvvizsgálóinak munkájában való részvétel jellegét, ütemezését és terjedelmét a csoportszintű kontrollok, konszolidációs folyamatok tesztelésére alkalmazandó eljárások jellegét, ütemezését és terjedelmét. 9. számú fólia 10.1 A komponensek pénzügyi információira vonatkozóan elvégzendő munka típusának meghatározása 10. számú fólia Elvégzendő munka Jelentős komponens - pénzügyi jelentősége miatt jelentős komponens Könyvvizsgálat a komponensre megállapított lényegességi szinttel - sajátos jellege miatt jelentős komponens o Könyvvizsgálat a komponensre megállapított lényegességi szinttel o Jelentős számlaegyenlegek, ügyletcsoportok vagy közzétételek könyvvizsgálata VAGY o Csoportszinten meghatározott könyvvizsgálati eljárások Nem jelentős komponens Csoport szintű elemző eljárások Ha a fentiek alapján a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport úgy ítéli meg, hogy nem tud elegendő és megfelelő könyvvizsgálói bizonyítékot szerezni a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokról, akkor a nem jelentős komponensekre további vizsgálatokat kell végeznie az alábbiakból választhatóan: könyvvizsgálat a komponensre megállapított lényegességi szint alkalmazásával, a csoport szempontjából jelentős kockázattal bíró számlaegyenlegek, ügyletcsoportok vagy közzétételek könyvvizsgálata, a komponens pénzügyi információinak átvilágítása a komponensre megállapított lényegességi szint alkalmazásával, egyéb a munkacsoport által meghatározott eljárások Az, hogy mely nem jelentős komponensre vonatkozóan végezzen a munkacsoport további eljárásokat, több tényező is befolyásolhatja, ilyenek többek között: a csoportba újonnan bekerült komponens milyen a csoportszintű kontrollok működési hatékonysága volt-e belső ellenőrzés, illetve milyen megállapításai voltak könyvvizsgálatra kötelezett-e a komponens stb. Az így kiválasztott nem jelentős komponenseket bizonyos időszakonként váltogatni kell. Amennyiben a csoport kizárólag nem jelentős komponensekből áll, az elvégzendő vizsgálatokat a fentieknek megfelelően kell meghatározni. 13

14 10.2 A komponensek könyvvizsgálói által végzett munkában való részvétel Jelentős komponens 11. számú fólia A csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport részvétele a komponens könyvvizsgálójának munkájában o Részvétel a kockázatbecslésben o Jelentős üzleti tevékenységek megvitatása o Csalásból vagy hibából származó lényeges hibás állítás kockázatának megvitatása o Komponens könyvvizsgálója által azonosított jelentős kockázat dokumentációjának felülvizsgálata a lényeges hibás állításra vonatkozóan Jelentős komponens Nem jelentős komponens A csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport részvétele a komponens könyvvizsgálójának munkájában (folytatás) o Azonosított jelentős kockázatok esetében értékelni kell a válaszul elvégzett könyvvizsgálati eljárások helyességét o További könyvvizsgálati eljárások tervezése és elvégzése o Részvétel a komponens vezetésével folytatott megbeszéléseken o Komponens könyvvizsgálója dokumentációinak felülvizsgálata 12. számú fólia A részvétel jellegét, ütemezését és terjedelmét az befolyásolja, hogy milyen ismeretei vannak a komponens könyvvizsgálójáról a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoportnak. (Pl. szakmai kompetencia, milyen ellenőrző környezetben dolgozik) 10.3 A csoportszintű kontrollok, konszolidációs folyamatok vizsgálata A konszolidációs folyamatok vizsgálata során a következőket kell a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoportnak értékelnie: teljeskörű-e a konszolidált beszámoló, azaz valamennyi komponenst belefoglalták-e a csoport pénzügyi kimutatásaiba, a konszolidációs helyesbítések, átsorolások megfelelőségét, teljességét és pontosságát, a csalási kockázati tényezőket, a vezetés általi torzításra utaló jelzéseket, ha a komponensek számviteli politikája eltérő, akkor megfelelően helyesbítették-e a komponens pénzügyi információit az egységes értékelési elvek használata céljából, a komponensek könyvvizsgálóinak kommunikációjában azonosított pénzügyi információk megegyeznek-e a csoport pénzügyi kimutatásaiba belefoglalt pénzügyi információkkal, ha a komponens pénzügyi kimutatásait eltérő fordulónappal készítették, akkor megfelelően helyesbítették-e az adott pénzügyi kimutatásokat a vonatkozó pénzügyi beszámolási alapelvekkel összhangban. 14

15 11. Kommunikáció a komponens könyvvizsgálójával 13. számú fólia A könyvvizsgálati instrukció főbb elemei: felkérés együttműködés megerősítésére a komponensre megállapított munka azonosítása, céljának meghatározása releváns etikai és függetlenségi követelmények meghatározása komponensre megállapított lényegesség, küszöbérték a lényeges hibás állítások a komponensre azonosított jelentős kockázatai kapcsolt felek listája arra vonatkozó kérés, hogy a komponens könyvvizsgálója a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport felé kommunikáljon bizonyos kérdéseket a komponens pénzügyi információira vonatkozó munka befejezésekor További kérdések, amelyeknek a kommunikálása felé hasznos lehet: A komponens könyvvizsgálója munkájának tervezése szempontjából releváns témák: a könyvvizsgálat elvégzésének ütemezése a csoport vezetése és a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport által tervezett látogatások dátuma, valamint a komponens vezetésével és a komponens könyvvizsgálójával tervezett megbeszélések dátuma fő kapcsolattartók listája az erőfeszítések összehangolása a könyvvizsgálat elején és alatt, beleértve a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport tervezett részvételét a komponens könyvvizsgálója munkájában a csoporton belüli ügyletekre és nem realizált nyereségre, valamint csoporton belüli számlaegyenlegekre vonatkozóan végzendő munka egyéb törvény által előírt beszámolási kötelezettségre vonatkozó útmutatás, például a csoport vezetése által a belső ellenőrzés hatékonyságára vonatkozóan tett állításról szóló jelentés amikor valószínű, hogy eltelik majd bizonyos idő a komponensek pénzügyi információira vonatkozó munka befejezése és a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos következtetése között, speciális utasítások a fordulónap utáni események átvilágítására vonatkozóan. A komponens könyvvizsgálója munkavégzése szempontjából releváns kérdések: a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport valamennyi vagy néhány komponens közös feldolgozási rendszerére vonatkozó ellenőrzési rendszer tesztek elvégzéséből származó megállapításai, valamint a komponens könyvvizsgálója által elvégzendő ellenőrzési rendszer tesztek a belső audit megállapításai a komponenseknél lévő vagy azokra vonatkozó kontrollokkal kapcsolatosan végzett munka alapján kérés a komponensek pénzügyi információira vonatkozóan végzett munkából szerzett olyan könyvvizsgálati bizonyíték időben történő kommunikálására, amely cáfolja a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport által eredetileg a csoportszintű kockázatbecslés alapjául használt könyvvizsgálati bizonyítékot a komponens vezetésének a vonatkozó pénzügyi beszámolási alapelveknek való megfelelésére vonatkozó írásbeli nyilatkozatára, vagy olyan nyilatkozatára vonatkozó kérés, hogy közzétették a komponens pénzügyi információira alkalmazott számviteli politika és a csoport pénzügyi kimutatásaira alkalmazott számviteli politika közötti eltéréseket kérdések, amelyeket a komponens könyvvizsgálójának dokumentálnia kell. 15

16 Egyéb információk Arra vonatkozó kérés, hogy az alábbiakat időben jelentsék a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoportnak: o jelentős számviteli, pénzügyi beszámolási és könyvvizsgálati kérdések, beleértve a számviteli becsléseket és a kapcsolódó megítéléseket o a komponens vállalkozás folytathatósága tekintetében fennálló helyzetével kapcsolatos kérdések o peres ügyekkel és keresetekkel kapcsolatos kérdések o a kontrollok lényeges gyengeségei, amelyek a komponens pénzügyi információira vonatkozó munka végzése során jutottak a komponens könyvvizsgálója tudomására, valamint a csalásra utaló információk. Arra vonatkozó kérés, hogy a lehető leghamarabb értesítsék a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoportot bármely jelentős vagy szokatlan eseményről. Arra vonatkozó kérés, hogy az alábbiakat kommunikálják a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport felé a komponens pénzügyi információira vonatkozó munka befejezésekor: o megfelelt-e a komponens könyvvizsgálója a csoportaudit szempontjából releváns etikai követelményeknek, beleértve a függetlenséget és a szakmai kompetenciát o megfelelt-e a komponens könyvvizsgálója a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport előírásainak o a komponens azon pénzügyi információinak azonosítása, amelyekre vonatkozóan a komponens könyvvizsgálója jelentést ad ki o törvényeknek vagy szabályozásoknak való olyan meg nem felelésekre vonatkozó információ, amelyek a csoport pénzügyi kimutatásaiban lényeges hibás állítást eredményezhetnek o lista a komponens pénzügyi információinak nem helyesbített hibás állításairól (a listának nem kell tartalmaznia az egyértelműen elhanyagolható hibás állításokra vonatkozó, a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport által kommunikált küszöbérték (lásd 40(c) bekezdés) alatti hibás állításokat o az esetleges vezetés általi torzításokra utaló jelek o a pénzügyi beszámolás feletti komponensszintű belső ellenőrzés bármely azonosított lényeges gyengeségének leírása o más jelentős kérdések, amelyeket a komponens könyvvizsgálója kommunikál vagy kommunikálni tervez a komponens irányításával megbízott személyek felé, beleértve a komponens vezetését, a komponensszintű belső ellenőrzésben jelentős szerepet játszó munkavállalókat és másokat érintő csalást vagy vélt csalást, ahol a csalás a komponens pénzügyi információinak lényeges hibás állítását eredményezte o bármely más kérdés, amely releváns lehet a csoportaudit szempontjából, vagy amelyre a komponens könyvvizsgálója fel kívánja hívni a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport figyelmét, beleértve a komponens könyvvizsgálója által a komponens vezetésétől kért írásbeli nyilatkozatokban megnevezett kivételeket, továbbá o a komponens könyvvizsgálója átfogó megállapításai, következtetései vagy véleménye A fentieken kívül az instrukció tartalmazhat mintadokumentumokat a kommunikálandó kérdésekre, megadva ezek elküldési határidejét is: nyilatkozatok függetlenségre, együttműködésre komponens könyvvizsgáló jelentése feljegyzések jelentős kérdésekről, megállapításokról fordulónap utáni események A csoportauditor és a komponensek könyvvizsgálói közötti kommunikáció lehetséges formái: 16

17 írásban pl. könyvvizsgálati instrukció részletes mintadokumentumokkal személyesen a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport hozzáférést biztosít a komponensek könyvvizsgálói számára a könyvvizsgálati stratégiához és tervhez a komponensek könyvvizsgálói hozzáférést biztosítanak a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport számára a könyvvizsgálati dokumentációhoz 12. Fordulónap utáni események A komponensek pénzügyi információiról a komponens könyvvizsgálója által kibocsátott könyvvizsgálói jelentés dátuma és a csoport pénzügyi kimutatásaira vonatkozó könyvvizsgálói jelentés dátuma között felmerülhetnek olyan események, amelyek befolyásolhatják a csoport pénzügyi kimutatásait. Ennek megfelelően: a komponens könyvvizsgálata esetén a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoportnak vagy a komponens könyvvizsgálójának további könyvvizsgálati eljárásokat kell végeznie a fordulónap utáni események azonosítására ha nem könyvvizsgálatot végzett a komponens könyvvizsgálója (pl. átvilágítást, vagy csak meghatározott vizsgálati eljárásokat hajtott végre), fel kell kérni, hogy adjon tájékoztatást a tudomására jutott fordulónap utáni eseményekről. 13. A csoportauditra vonatkozóan megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendőségének és megfelelőségének értékelése A könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot kell szereznie, amelyre a könyvvizsgálói záradékot (véleményt) alapozza. A csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoportnak értékelnie kell, hogy elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezteke a konszolidációs folyamatra vonatkozóan elvégzett könyvvizsgálati eljárásokból, valamint a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport és a komponensek könyvvizsgálói által a komponensek pénzügyi információira vonatkozóan végzett munkából a csoportra vonatkozó könyvvizsgálói záradék (vélemény) megalapozásához (600/44. bekezdés) 14. számú fólia 13.1 A komponensek könyvvizsgálói kommunikációjának és az általuk végzett munka értékelése A csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoportnak értékelnie kell a komponens könyvvizsgálójának kommunikációját és munkáját abból a szempontból, hogy az elvárásoknak megfelelő volt-e. Az értékelés keretében el kell dönteni, hogy szükséges-e átnézni a komponens könyvvizsgálója könyvvizsgálati dokumentációját. Az értékelés során felmerült kérdéseket meg kell vitatni a könyvvizsgálóval, illetve ha szükséges, akkor a csoport vezetésével is. Amennyiben a munkacsoport arra a megállapításra jut, hogy a komponens könyvvizsgálójának munkája nem kielégítő, akkor további könyvvizsgálati eljárások végrehajtásáról kell dönteni, melyek esetében azt is meg kell határozni, hogy ezeket az eljárásokat a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport vagy a komponens könyvvizsgálója fogja elvégezni A könyvvizsgálati bizonyítékok elegendőségének és megfelelőségének értékelése A munkacsoportnak értékelnie kell, hogy elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szereztek-e a 17

18 konszolidációs folyamatokra, illetve a komponens pénzügyi információira vonatkozóan annak érdekében, hogy a csoportra vonatkozóan megalapozott könyvvizsgálói véleményt adjanak ki. A csoport részére végzett megbízásért felelős partnernek értékelnie kell minden nem helyesbített hibás állítás hatását a könyvvizsgálói véleményre, valamint bármely olyan eset hatását is, amikor nem tudtak elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni. Összefüggések a komponensek könyvvizsgálói által készített jelentések és a csoport pénzügyi kimutatásaira vonatkozó könyvvizsgálói vélemény között: Komponens pénzügyi kimutatásaira kibocsátott jelentések Jelentés ténymegállapításokról Átvilágítási jelentés A csoport pénzügyi kimutatásaira kibocsátott könyvvizsgálói jelentés A munka jellege miatt a csoport könyvvizsgálatáért felelős munkacsoport értékeli a ténymegállapítások hatásait a csoport pénzügyi kimutatásainak szintjén Az átvilágítási eljárások kevesebb bizonyosságot szolgáltatnak, mint egy könyvvizsgálat, ezért a munkacsoportnak ezt a tényt is figyelembe kell vennie a csoport pénzügyi kimutatásainak szintjén 15. fólia 16. fólia Korlátozás nélküli könyvvizsgálói vélemény Korlátozott könyvvizsgálói vélemény Korlátozás nélküli könyvvizsgálói vélemény Amennyiben a komponens pénzügyi kimutatásában azonosított hibás állítás nem lényeges a csoport pénzügyi kimutatásainak szintjén, a csoport pénzügyi kimutatásairól korlátozás nélküli könyvvizsgálói vélemény bocsátható ki Amennyiben a komponens pénzügyi kimutatásaiban azonosított hibás állítás a csoport pénzügyi kimutatásainak szintjén is lényeges, a csoport pénzügyi kimutatásairól korlátozott könyvvizsgálói véleményt kell kibocsátani 14. Kommunikáció a csoport vezetésével és a csoport irányításával megbízott személyekkel 14.1 Kommunikáció a csoport vezetésével 17. számú fólia Kommunikáció a csoport vezetésével a csoportszintű kontrollok lényeges gyengeségei a komponensek belső ellenőrzésében azonosított lényeges gyengeségek ha csalásról szereznek tudomást A csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoportnak időben és megfelelő felelősségi szinten a csoport vezetésének a tudomására kell hozni: 18

19 a csoportszintű kontrollok lényeges gyengeségeit a komponensek belső ellenőrzésében a munkacsoport által azonosított lényeges gyengeségeket a komponensek belső ellenőrzésében a komponensek könyvvizsgálói által azonosított lényeges gyengeségeket ha a munkacsoport vagy a komponens könyvvizsgálója csalásról szerzett tudomást Ha a komponens pénzügyi kimutatásairól a komponens könyvvizsgálójának könyvvizsgálói véleményt kell kiadnia, akkor a munkacsoportnak fel kell hívnia a csoport vezetésének figyelmét, hogy tájékoztassa a komponens vezetését minden olyan ügyről, amely a fontos lehet a komponens pénzügyi kimutatásai szempontjából, de a komponens vezetésének nincs róla tudomása. Ha ezt a csoport vezetése nem teszi meg, akkor a munkacsoportnak meg kell ezt vitatnia a csoport irányításával megbízott személyekkel. Ha nem születik elfogadható megoldás, akkor kérheti a komponens könyvvizsgálóját, hogy ne adjon ki könyvvizsgálói jelentést a helyzet megoldásáig Kommunikáció a csoport irányításával megbízott személyekkel 18. számú fólia Kommunikáció a csoport irányításával megbízott személyekkel áttekintés a komponensekkel kapcsolatban elvégzendő munka jellegéről, komponens könyvvizsgálók bevonásáról a komponensek könyvvizsgálói munkájának minőségével kapcsolatos aggályok a csoportaudit bármilyen korlátozása a csoport vezetését, a komponens vezetését, illetve a csoportszintű ellenőrzésben jelentős szerepet játszó munkavállalókat érintő csalás vagy a csalás gyanúja Az irányítással megbízott személyekkel kapcsolatos kommunikációt a 260. témaszámú standard szabályozza. A fenti standard előírásain túl, az alábbiakat kell kommunikálni csoport pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálata során: áttekintést a komponensekkel kapcsolatban elvégzendő munka jellegéről, áttekintést a munkacsoportnak a komponensek könyvvizsgálóinak munkájában való tervezett részvételének a jellegéről, azokat az eseteket, amikor aggály merül fel a komponensek könyvvizsgálói munkájának minőségével kapcsolatban, a csoportaudit bármilyen korlátozását, a csoport vezetését, a komponens vezetését, illetve a csoportszintű ellenőrzésben jelentős szerepet játszó munkavállalókat érintő csalást vagy a csalás gyanúját 14.3 Kommunikáció a komponens vezetésével, irányításával megbízott személyeivel A komponens könyvvizsgálójának kommunikációjára vonatkozóan nincs speciális előírás a standardban, ezért indokolt a könyvvizsgálati standardok által előírt átfogó kommunikáció részeként tájékoztatni a komponens vezetését és az irányítással megbízott személyeket a csoport részére végzett megbízásra kialakított átfogó könyvvizsgálati stratégiáról és a komponensnél tervezett könyvvizsgálat (vagy a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport által megadott egyéb vizsgálati eljárások) ütemezéséről. Nem indokolt ismertetni a vezetéssel az egyes könyvvizsgálati eljárásokat és azok ütemezést, mert ezzel kiszámíthatóvá válik a vizsgálat. A komponens könyvvizsgálójának kommunikálnia kell a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport felé az alábbiakat, ezeket szükség szerint a komponens vezetése és a komponens irányításért felelős személyei felé is indokolt lehet kommunikálni: 19

20 törvényeknek vagy szabályozásoknak való meg nem felelések belső ellenőrzés gyengeségei azonosított csalást, vagy olyan információt, amely jelzi, hogy csalás állhat fenn, a vezetés megfelelő szintjével 15. Dokumentálás A 230. témaszámú standard szerint a könyvvizsgálónak úgy kell elkészítenie a könyvvizsgálati dokumentációt, hogy az lehetővé tegye egy tapasztalt, a könyvvizsgálattal előzetesen kapcsolatban nem álló könyvvizsgáló számára, hogy megértse: Könyvvizsgálati standardoknak és a vonatkozó jogi és szabályozói előírásoknak való megfelelés érdekében végrehajtott könyvvizsgálati eljárások jellegét, ütemezését, terjedelmét A könyvvizsgálati eljárások eredményeit és a megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékokat A könyvvizsgálat során felmerülő jelentős tényezőket és az ezekből levont következtetéseket. A csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoportnak az alábbiakat kell dokumentálnia: komponensek elemzése (melyek és miért jelentősek) a komponensekre vonatkozóan végzett könyvvizsgálati munka típusa a jelentős komponensek könyvvizsgálóinak munkájában való részvétel jellege, ütemezése terjedelme a komponensek könyvvizsgálói dokumentációjának áttekintése és az abból levont következtetések (ha szükség volt rá) a munkacsoport és a komponensek könyvvizsgálói közötti írásbeli kommunikáció 19. számú fólia A komponens könyvvizsgálójának a 230. témaszámú standard előírásai szerint kell eljárnia. Ilyen esetekben a könyvvizsgálatra vonatkozó átfogó stratégiai és tervezési dokumentum általában csoport szinten készül el és az elvégzett munka dokumentálásának formáját sok esetben a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport által készített könyvvizsgálati instrukció tartalmazza. 20

21 1. melléklet Minta a komponens könyvvizsgáló által adott megerősítésre [A csoport részére végzett megbízásért felelős partner] részére Jelen levelet az [anyavállalat neve] [dátum]-vel végződő évre szóló, csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásainak Önök által végzett könyvvizsgálatával kapcsolatban adjuk ki, amelynek célja, hogy véleményt bocsássanak ki arra vonatkozóan, hogy a csoport pénzügyi kimutatásai a csoport [dátum]-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi [helyzetét minden lényeges vonatkozásban valósan mutatják be /helyzetéről megbízható és valós képet adnak] összhangban a [vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek megjelölése 1 ]. Megkaptuk a [dátum] dátumú instrukcióikat, amelyben felkérnek minket a [komponens neve] [dátum]-én végződő évre vonatkozó pénzügyi információira vonatkozó meghatározott munka elvégzésére. Megerősítjük, hogy: 1. Meg fogunk tudni felelni az utasításoknak. / Értesítjük Önöket, hogy nem fogunk tudni megfelelni a következő utasításoknak [utasítások meghatározása] az alábbi okok miatt [okok megadása]. 2. Az utasítások világosak és számunkra érthetők. / Kérjük, pontosítsák az alábbi utasításokat [utasítások meghatározása]. 3. Együtt fogunk működni Önökkel, és hozzáférést biztosítunk a releváns könyvvizsgálati dokumentációhoz. 4. Előreláthatólag meg tudunk felelni az utasításokban megadott jelentéstételi határidőknek. Elismerjük a következőket: 1. A [komponens neve] pénzügyi információit belefoglalják az [anyavállalat neve] csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásaiba. 2. Önök szükségesnek tarthatják, hogy részt vegyenek a [komponens neve] [dátum]-én végződő évre vonatkozó pénzügyi információira vonatkozóan az Önök kérésére általunk végzett munkában. 3. Önök értékelni kívánják, és ha megfelelőnek találják, fel kívánják használni munkánkat az [anyavállalat neve] csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásai könyvvizsgálatához. A [komponens neve], amely az [anyavállalat neve] [a komponens leírása, pl. 100%-os tulajdonban lévő leányvállalat, leányvállalat, közös vállalkozás, tőkemódszerrel vagy bekerülési érték-módszerrel elszámolt befektetést befogadó] pénzügyi információira vonatkozóan általunk elvégzendő munkával kapcsolatban megerősítjük az alábbiakat: 1. Ismerjük a [releváns etikai követelmények megjelölése 2 ], amely elégséges ahhoz, hogy teljesítsük a csoport pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatában betöltött szerepünket, és azt be fogjuk tartani. Különösen is, és az [anyavállalat neve] és a csoport többi komponense tekintetében függetlenek vagyunk a [releváns etikai követelmények megjelölése] szerinti értelemben, és megfelelünk a [szabályozó szervezet neve] által életbe léptetett [szabályokra történő hivatkozás] vonatkozó követelményeinek. 2. Ismerjük a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardokat és [a csoport pénzügyi kimutatásai könyvvizsgálatára vonatkozó egyéb nemzeti standardok megjelölése], ami elégséges ahhoz, hogy teljesítsük a csoport pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatában betöltött szerepünket, és a [komponens neve] [dátum]-én végződő évre vonatkozó pénzügyi információira vonatkozó munkánkat ezeknek a standardoknak megfelelően végezzük. 3. Rendelkezünk a konkrét komponens pénzügyi információira vonatkozó munka elvégzéséhez szükséges speciális készségekkel (pl. ágazat-specifikus ismeretek). 4. Ismerjük a [vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek vagy a csoport pénzügyi beszámolási szabályzati kézikönyve megjelölése], ami elégséges ahhoz, hogy teljesítsük a csoport pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatában betöltött szerepünket. A munkáért felelős partner és manager megfelelő szintű képzéssel és gyakorlattal rendelkezik. Tájékoztatni fogjuk Önöket a fenti nyilatkozatoknak a [komponens neve] pénzügyi információira vonatkozó munka folyamán bekövetkező bármely változásáról. 1 Például nemzetközi megbízásoknál az International Financial Reporting Standards, vagy a csoport számviteli politikája, magyar megbízásoknál a számviteli törvényben foglaltak és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek 2 Például nemzetközi megbízásoknál az IFAC szabályai, magyar megbízásoknál gazdasági társaságokról szóló törvény és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvény 21

22 [Dátum] [A könyvvizsgáló aláírása] [A könyvvizsgáló címe 3 ] 3 Magyar megbízásoknál a bejegyzett könyvvizsgáló kamarai száma 22

23 23

24 24

25 25

26 26

27 27

28 28

29 A minőség-ellenőrzés évi változásai Készítette: Munkácsi Márta MKVK Minóség-ellenőrzési Bizottság 29

30 30

31 A minőségellenőrzés évi változásai 1. Bevezetés 1.1 Előzmények A Magyar Közlöny évi 88. számában kihirdetésre került a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény módosításáról szóló évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló évi LVI. törvény, amelynek ai módosítják a jelenleg hatályos kamarai törvényt. A módosítások túlnyomó része június 1-jével, egyes rendelkezések október 1-jével lépnek hatályba. A módosítások lényege, hogy a kamarai hatósági eljárásban az általános szabályokhoz hasonlóan a határidők számítása esetén október 1-től a napokban történő számításról át kell térni a munkanapokban történő számításra, így például az általános 30 napos ügyintézési határidő 22 munkanappá alakul át. Október 1. napjától a kamarai hatósági eljárás elektronikus úton történő lefolytatásának tilalma kikerül a kamarai törvényből. A minőségellenőrzési Eljárási Szabályzatban rögzített előírások jelentős része - a Kkt részeként - hatósági eljárásnak minősül, így a törvényi összhang megteremtése érdekében módosítani kellett a Minőségellenőrzési Módszertani Kézikönyv változásokkal érintett részeit. Nem kevésbé fontos célként fogalmazódott meg a minőségellenőrzési eljárások kiterjesztése a még le nem fedett könyvvizsgálati területekre, valamint az előző évek minőségellenőrzési tapasztalatainak figyelembe vétele az eljárások kidolgozása során. MKVK Minőségellenőrzési Bizottság A minőségellenőrzés évi változásai 1 31

32 1.2 A változások témakörei A 2009 évi minőségellenőrzések szándékunk szerint - nemcsak az eljárási változások miatt különböznek az előző évi gyakorlattól, de abban is, hogy a minőségellenőrzés során az ellenőrök, de az ellenőrzött könyvvizsgálók értékelési elvei is a tapasztalatok, valamint az évente e témában megtartott oktatások következtében egységesebbé válnak. Témakörök A évi tapasztalatok, leggyakoribb hiányosságok B - A minőségellenőrzés lezárása, szankciók C évi minőségellenőrzési feladatok, új kérdőívek D - A kamarai szabályzatok minőségellenőrzéssel (is) összefüggő változásai 2 Az Minőségellenőrzési Módszertani Kézikönyv A. Szabályozás fejezetében 1. pontként szerepel a Minőségellenőrzési Eljárási Szabályzat. A legtöbb változás ezen szabályzat előírásait érinti, ebben találhatók a minőségellenőrzés általános eljárási szabályai, valamint a helyszíni minőségellenőrzés végrehajtásának eljárási rendje. Ennek részeként az eljárás lefolytatására, az alkalmazott kérdőívekre, az eljárás lezárására vonatkozó szabályok is innen ismerhetők meg. A kamara honlapján a Minőségellenőrzés 2009 menüpont kiválasztása után a Minőségellenőrzési Bizottság alcím alatt a már említett Kézikönyv mellett elérhető a Minőségellenőrzési SzMSz,, valamint egy, a minőségellenőrzési eljárást folyamatábraként megjelenítő Segédlet ellenőrök és ellenőrzöttek részére. A Segédlet nemcsak a minőségellenőrzési eljárás folyamatát ábrázolja, hanem az egyes eljárási lépésekre nyitva álló határidőket, valamint a vonatkozó törvényi hivatkozásokat is tartalmazza. 32

33 évi tapasztalatok 2. 1 Visszatekintés az előző évi minőségellenőrzési időszakra évi tapasztalatok Mi változott 2008-ban? évi LXXV. tv. A Magyar Könyvvizsgáló Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről Hatósági eljárás új eljárásrend Minőségellenőrzési SzMSz, Módszertani Kézikönyv, új kérdőívek (bővített, általános, speciális), segédletek Pénzmosási kérdőív a Kkt.173/A és a évi CXXXVI. tv. előírásai alapján Értékelési szabályok módosulása (60%-80%) Súlyponti kérdés: a könyvvizsgálói jelentés A január 1-én az új kamarai törvény (2007. évi LXXV. a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről) előírásai alapján elkezdődött a könyvvizsgálók minőségellenőrzésének új szakasza. Ettől kezdve a kamarai minőségellenőrzés hatósági eljárásnak minősül. A kamarai minőségellenőrzés eljárásrendjét és módszertanát tartalmazó Minőségellenőrzési Módszertani Kézikönyv részeként kidolgozásra került a Minőségellenőrzési Eljárási Szabályzat, amely július 1-én hatályba lépett, lehetővé téve a évi ellenőrzések végrehajtását. Kidolgozásra és alkalmazásra kerültek az egyes megbízások ellenőrzésére vonatkozó Bővített, Általános és Speciális kérdőívek. Új feladatként jelentkezett a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának ellenőrzési kötelezettsége, amely az egyes megbízások ellenőrzésével egyidőben került lefolytatásra. 33

34 A minőségellenőrzésre való felkészülést, valamint a helyszíni ellenőrzést is megkönnyítő Segédletek az új kérdőíveknek megfelelően átdolgozásra kerültek. A minőségellenőrzéshez használt kérdőívek nagy száma, az értékelés megbízhatósága, a hibalehetőségek csökkentése megkövetelte, hogy az ellenőrzés végrehajtása számítógépes programmal történjen. A Minőségellenőrzési Szervezeti és Működési Szabályzat módosította az értékelés addigi szabályait. A Megfelelt minősítés határa 80 % lett, a Megfelelt, megjegyzéssel eredmény eléréséhez pedig 60 % fölött kell teljesíteni. Az előző évek gyakorlatától eltérően sajátos értékeléssel került be a könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó 5.6. kérdés valamennyi kérdőívbe: az erre a kérdésre adott nemleges válasz a kérdőív pontszámai 20%-ának megfelelő súllyal esett latba a pontszámok összesítésénél. 5.6 A minőségvizsgálat során megismert dokumentumok (bizonyítékok) alátámasztják-e a könyvvizsgálói jelentésben foglaltakat (megfelelő-e a záradék)? A sajátos értékelés azt hivatott kifejezni, hogy a könyvvizsgálói jelentés elegendő és megfelelő (dokumentált) bizonyítékkal való alátámasztása kiemelt jelentőséggel bír a könyvvizsgáló minősítésének meghatározása során. Amennyiben erre a kérdésre nem a válasz, az alkalmazott értékelés következtében a könyvvizsgáló minősítése egy kategóriával alacsonyabb lesz. Ez a változás ráirányította a figyelmet a könyvvizsgálói jelentéssel foglalkozó standardok (700, 701) fokozott tanulmányozására. A könyvvizsgálók részéről megfogalmazódott az igény egy esettanulmányokat is tartalmazó oktatási anyag, segédlet elkészítésére, amely jelenleg kidolgozás alatt áll. 2.2 A minőségellenőrzés során tapasztalt leggyakoribb hiányosságok A minőségellenőrzés során felmerült leggyakoribb hiányosságok I. Hiányos ismeretek a tervezésre vonatkozóan II. III. IV. A bizonyítékszerzés hiányosságai Könyvvizsgálói jelentés Számítógépes szoftverek használata V. Oktatásra való hivatkozás VI. VII. Dokumentálás, bizonyítás IT rendszerek vizsgálata VIII. Erőforrások (ráfordított órák) IX. Díjak X. Friss könyvvizsgálók A 4 34

35 A minőségellenőrzés módszertana évben jelentősen változott. Megszűnt a szűkített hatókörű ellenőrzés, az új kérdőívek kérdései a könyvvizsgálati standardok formai előírásainak betartásán túl előtérbe helyezték a tartalmi követelményeknek való megfelelést. Az ellenőrzések során szerzett tapasztalatok alapján elmondható, hogy bár a standardokban való jártasság javult, még mindig lehet tapasztalni azok hiányos ismeretét is. Ezért a továbbképzések során változatlanul hangsúlyt kell fektetni azok oktatására Hiányos ismeretek a tervezésre vonatkozóan I. Hiányos ismeretek a tervezésre vonatkozóan 1. Stratégia terv program összekeverése 2. Kockázatok felmérése ennek megfelelő program 3. Könyvvizsgálati eljárások jellege, terjedelme, ütemezése és a lényeges hibás állítás kockázatának összefüggései nem ismertek 4. Szoftver programoknál formális igen nem válaszok - nem elegendő 5. Nem túlauditálás kell, hanem nagyobb kockázatnál komolyabb vizsgálat A 5 Hiányosnak bizonyultak a könyvvizsgálók ismeretei a stratégia készítés, tervezés és munkaprogram összeállítás terén. A formális könyvvizsgálati dokumentumok megfelelősége javult, azonban súlyos hiányosságok mutatkoznak a tervezési munkafolyamathoz kapcsolódó követelmények betartásában. Nem ismerik a könyvvizsgálók a lényeges hibás állítás kockázatának mértéke és a könyvvizsgálati eljárások jellege, terjedelme, ütemezése közötti összefüggést. A könyvvizsgálók sokszor bizonytalanok az egyes feladatok megoldásában, és megkérdőjelezik valamely feladat, eljárás végrehajtásának szükségességét (pl. kockázatbecslés, könyvvizsgálati stratégia stb.) Mindezek a standardok hiányos ismeretére is utalnak. A tervezéssel, rendszermunkákkal kapcsolatos vizsgálati anyagok elsősorban a kamara által ajánlott szoftverek ellenőrző kérdésein alapultak. A kérdésekre adott válaszok igen/nem-re korlátozódtak, vagy néhány rövid mondatban került összefoglalásra a könyvvizsgáló véleménye. Sokszor hiányzik az olyan könyvvizsgálati dokumentum, amely a kérdésre adott válaszokat, vizsgálatokat, bizonyítékokat bővebben ismertetné. A könyvvizsgálati szoftvereket, vagy a gyakran használt kisvállalkozási módszertant - bár kifejlesztésre kerülnek és elérhetők a programok új verziói - nem aktualizálják. Sokszor a 2006 előtti változatban szereplő tervezési és kockázatbecslési dokumentum mintákat alkalmazták. 35

36 A bizonyítékszerzés hiányosságai II. A bizonyítékszerzés hiányosságai 1. A csalás, hamisítás vizsgálatának dokumentációja gyenge 2. A kapcsolt felek, a köztük zajló üzleti tevékenység vizsgálata kevéssé dokumentált 3. Sok esetben csak analitika-főkönyv egyeztetés szintű az ellenőrzés 4. A programban szereplő eljárások végrehajtása, a levont következtetések és az áttekintés hiányos A 6 A csalás, hamisítás vizsgálatára vonatkozó dokumentáció szintén gyenge, a legtöbb esetben kimerül a szoftverekben található kérdőívekre adott igen/nem válaszokban, konklúzió nélkül. A kapcsolt felek létezésére, illetve a velük folytatott üzleti tevékenység vizsgálatára nem fordítanak kellő figyelmet a könyvvizsgálók. A könyvvizsgálati bizonyítékszerzés hiányos, előfordul, hogy a könyvvizsgálat megelégszik az analitika-főkönyv egyeztetésével, és a könyvvizsgáló csak összeállítja az adott egyenleg tartalmát. Nem, vagy csak formálisan végzik el a könyvvizsgálati munkaprogramban szereplő eljárások végrehajtásának, a levont következtetéseknek az áttekintését. Az ellenőrzőlista pipái több esetben nem alátámasztottak, illetve bizonyíthatóan nem elvégzett munkát takarnak. 36

37 Könyvvizsgálói jelentés III. Könyvvizsgálói jelentés 1. Sokszor gát a megbízó túlzott elvárásainak való megfelelés túl sok tiszta záradék 2. Záradékok típusai: - hitelesítő (figyelemfelhívás) - korlátozott - elutasító - záradék megadásának elutasítása A 7 A könyvvizsgálatok túlnyomó többsége minősítés nélküli, tiszta záradékot tartalmazó jelentéssel zárul. Ez nincs mindig alátámasztva elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékkal. Előfordul, hogy a könyvvizsgálók nem vállalják fel a záradék minősítését hozzá nem értésből, az ügyféllel szembeni túlzott lojalitásból, vagy az óvatosság és szakmai szkepticizmus hiányából fakadóan. Bizonytalanság tapasztalható annak eldöntésében, hogy különböző mértékű és súlyú hiányosság, vagy bizonytalanság esetében milyen típusú jelentést kell adni. A minősített záradék megfogalmazására is figyelmet kell fordítani Számítógépes szoftverek használata Tapasztalható a szakmai munka felületessége. Egy könyvvizsgálati szoftver kritika nélküli és nem az ügyfél specialitásaira adaptált alkalmazásával a bizonyítékszerzés helyett sablonos dokumentálásra koncentrálnak a könyvvizsgálók. A szoftverek alkalmazásában tapasztalt hiányosságok a számítástechnika terén mutatkozó gyengébb felhasználói ismeretekre is utalnak. Gyakran találkozik a minőségellenőr olyan jellegű hibával is, hogy a könyvvizsgáló megvásárolta valamelyik könyvvizsgálatot segítő szoftver egy adott évre vonatkozó verzióját, és annak vizsgálata nélkül alkalmazza azt akár korábbi, akár későbbi évek könyvvizsgálatainak dokumentálására, hogy meggyőződne arról, hogy a szoftver által felkínált, standardokon alapuló dokumentációs anyagok az adott évi könyvvizsgálatra érvényesek, hatályosak-e. 37

38 IV. Számítógépes szoftverek használata 1. Nincs a Kamara által ajánlott szoftver 2. Nincs tökéletes program de mindegyik bővíthető 3. Gondolkodás, egyéni döntés, józan ész 4. A standardok a mérvadóak 5. Frissítések, aktualizálások hiánya A 8 Javasolt minden könyvvizsgálati dokumentációt segítő szoftver alkalmazása előtt meggyőződni arról, hogy a megfelelő verzió kerül felhasználásra. Az ellenőrzéshez letölthetők a Kamara honlapjáról nemcsak az aktuális, de a korábbi évek standard változatai is. 38

39 Oktatásra való hivatkozás V. Oktatásra való hivatkozás 1. A standardok a mérvadók a saját felkészülést nem pótolja az oktatás 2. Gyakori a szakmai szkepticizmus alacsony szintje 3. Nem ellenőrizhető, ki, hol, mit mondott 4. A legvégső fórum a bíróság A 9 Szívesen hivatkoznak a könyvvizsgálók a szoftver/módszertan, illetve az oktatás hibájára, hiányosságára, ha kiderül, hogy a könyvvizsgálati munkában lényeges feladatot, eljárást nem hajtottak végre. A megfelelő, körültekintő szakmai munka nem a segítségül szolgáló eszközökön, hanem a könyvvizsgáló felkészültségén és szakmai felelősségén múlik. Alacsony szintű a munka során a könyvvizsgálói szkepticizmus. Előfordul, hogy bizonyítékszerzés helyett az ügyvezetéstől, vagy a tulajdonostól kapott szóbeli információ alapján elfogadják egy adott tétel létezését, értékét, jogosságát. 39

40 Bizonyítás, dokumentálás VI. Bizonyítás, dokumentálás 1. Többnyire nem elég a vezetés nyilatkozata 2. A bizonyításnak érthetőnek, egyértelműnek kell lennie konklúzióval, a nem egyértelmű esetek érveinek-ellenérveinek leírásával 3. AMI NINCS DOKUMENTÁLVA, AZ NINCS ELVÉGEZVE! 4. Nem elég az ügyfél főkönyveinek, számviteli politikájának, stb. fénymásolata. Látszódjon, milyen munkát végeztünk, ill. mi következik ebből (következtetések)! A 10 A jelenlegi pénzügyi válsághelyzetben különösen fontos az 570/17 standard előírás, mely szerint a könyvvizsgálónak értékelnie kell a vezetés becslését a gazdálkodónak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatban. Gyakori hiányosság, hogy a bizonyítékszerzés tényét nem dokumentálják. Sok esetben az egyeztetések sem ellenőrizhetők pl. a vevők egyeztetését folyószámla kivonat helyettesíti A dokumentáció nem felel meg a standardban foglalt tartalmi előírásoknak A munkapapírok alapján nem lehet meggyőződni a jelentésben adott vélemény alátámasztottságáról! A bizonyítékszerzéskor, a munkaprogram elvégzésekor a végrehajtott programlépések célját, az elvégzett feladat módját, annak eredményét, s az ebből levonható következtetéseket a vélemény alátámasztásának bizonyítékául rögzíteni szükséges! 40

41 IT rendszerek vizsgálata VII. IT rendszerek vizsgálata 1. Valamilyen formában véleményezni kell pl. forgalmazói referenciák 2. Külső IT szakértő, IT audit 3. Megbízható program felhasználói referenciák 1. Jogosultságok, hozzáférések 2. Helyszíni tesztek 3. Változások, új verziók dokumentálása A 11 Különösen kisvállalkozások könyvvizsgálatakor az IT rendszer felmérése nem történik meg még azon a szinten sem, hogy a szoftvert forgalmazó társaság referencia anyagát bekérné a könyvvizsgáló. Ebben a kérdésben az ügyfél információira, illetve a hétköznapokban elterjedt információkra hagyatkoznak (ismert a szoftvertársaság, vagy úgysem értenek az IT-hoz, így illetéktelen módosításokat sem tudnak végrehajtani). Az IT auditról 2007-ben részletes oktatás volt, amelynek kérdőíveit lehetne hasznosítani a munka során! Erőforrások dokumentálása A munkaráfordítás tervezésekor a könyvvizsgálónak tisztában kell lennie az általa vállalható ügyfelek számával, a nagyságrendet, vagy a tevékenység bonyolultságát is figyelembe véve. Előfordul, hogy valaki nagyszámú megbízást vállal, de elfogadható szakmai színvonalon nem tud a feladatnak eleget tenni. Az ellenőrzés során több esetben tapasztalták a minőségellenőrök, hogy a díjtétel nincs arányban az elvégzendő munkával. Ez azonban nem szolgálhat hivatkozási alapul a felületes munkavégzésre 41

42 VIII. Erőforrások dokumentálása 1. Új ellenőrzési feladat volt a felhasznált erőforrások mennyiségének és minőségének ellenőrzése - összhang a megbízó tevékenységének bonyolultságával, méretével, ellenőrzési rendszere hatékonyságával. 2. Tapasztalat: nem pontos az adatszolgáltatás, nincs vezetve megfelelő időnyilvántartás Munkában résztvevők száma Óraráfordítások szekciónként Tervezés A Díjak IX. Díjak 1. Másik új feladat: a könyvvizsgálói tevékenység díjának vizsgálata, annak összhangja az 54. -al 2. Még nincs kiadott ajánlás, csak a szélsőséges esetek felmérésére volt lehetőség Cél: lehetőleg ráfordítás-arányosan nem függhet a jelentés milyenségétől, árbevételtől A 13 42

43 Frissen végzett könyvvizsgálók X. Frissen végzett könyvvizsgálók 1. Nagyobb hibaarány a mentori rendszert kell erősíteni? 2. Társaságoknál kisebb hibaarány MER rendszer, konzultációs partnerek? Teendők: Gyakorlati oktatás, esettanulmányok A 14 Aránylag gyenge teljesítményt mutatnak a frissen bejegyzett könyvvizsgálók, ami kérdéseket vet fel a mentori rendszer hatékonyságát illetően. Nem figyelhető meg ez a jelenség a nagyobb társaságoknál, ahol jól működik a MER rendszer, rendszeres és gyakori az ellenőrzés. 3. A minőségellenőrzési eljárás 3.1. A minőségellenőrzés lezárása A minőségellenőrzés helyszíni szakaszának lezárásaként az ellenőr a helyszínen jegyzőkönyvet, és szükség esetén dokumentumjegyzéket készít. Ezt követő 5 munkanapon belül megküldi zárójelentését és annak mellékleteit a bizottság részére, amelyet a bizottság 5 munkanapon belül mellékleteivel együtt - továbbít az ellenőrzött részére. A zárójelentésre az ellenőrzött 10 munkanapon belül észrevételt tehet. A bizottság a zárójelentés és az ellenőrzött észrevételeinek figyelembe vételével meghozza, és az ellenőrzöttnek megküldi a minőségellenőrzést lezáró határozatát, amelyre az ellenőrzött 10 munkanapon belül fellebbezést nyújthat be. 43

44 Minőségellenőrzés lezárása, szankciók Hatósági eljárás, elsőfokú határozat kibocsátásával zárható le (észrevételezési jog) Határozat kézhezvételétől számítva 15 nap van a fellebbezésre ( 2008-ban egy esetben) Eljárási Szabályzat pontjai szerinti szankciók a megfelelt, megfelelt, megjegyzéssel, illetve a nem felelt meg minősítés esetében. B A megfelelt és a megfelelt, megjegyzéssel minősítés Eljárási Szabályzat (74)-(75) (74) A megfelelt minősítést kapott könyvvizsgálóval szemben a minőségellenőrzési bizottság intézkedést nem alkalmazhat. Ettől a rendelkezéstől csak kivételes esetben lehet eltérni. (75) A megfelelt, megjegyzéssel minősítést kapott könyvvizsgálóval szemben a bizottság a megfelelő intézkedés(ek)et alkalmazza ( minősített könyvvizsgáló esetén a felvételi bizottság értesül) A Egyedi megbízások ellenőrzése esetén a. figyelmeztetés az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére b. kötelezés továbbképzésen való részvételre B 16 44

45 Eljárási Szabályzat (75) (76) B Belső minőségellenőrzési rendszer értékelése esetén: figyelmeztetés az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére (76) A nem felelt meg minősítést kapott könyvvizsgálóval szemben a minőségellenőrzési bizottság a következő intézkedések közül egyet vagy mindkettőt alkalmazhatja (minősített könyvvizsgáló esetén a felvételi bizottság értesül) B A nem felelt meg minősítés Eljárási Szabályzat (76) (77) A Egyedi megbízások ellenőrzése esetén a. Kötelezés továbbképzésen való részvételre b. Fegyelmi eljárás kezdeményezése c. Kijelölés utóellenőrzésre B Belső MER rendszer értékelése esetén a. Fegyelmi eljárás kezdeményezése b. Kijelölés utóellenőrzésre (77) Amennyiben két egymást követő minőségellenőrzés eredménye nem felelt meg, a bizottság fegyelmi eljárást kezdeményez. B 17 A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói a tőzsdei kibocsátókkal kapcsolatos jelentésük felhasználói körére tekintettel kiemelt figyelmet érdemelnek. A könyvvizsgálói szakma megítélése, jó hírnevének megőrzése érdekében a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálójával szemben a Minőségellenőrzési Bizottság minden esetben fegyelmi eljárást kezdeményez, amennyiben a könyvvizsgáló munkája nem felel meg a követelményeknek 45

46 A fenti kategóriába nem tartozó könyvvizsgálók esetében a Minőségellenőrzési Bizottság a rendelkezésére álló, mellékleteivel ellátott zárójelentések, valamint az ellenőrzött esetleges észrevételeit is figyelembe véve, mérlegelés alapján hozza meg határozatát. Hathatós segítséget jelent a határozat meghozatalánál, ha az ellenőrzés során a kitöltött kérdőívek Megjegyzések rovatában konkrétan, egyértelműen és világosan fogalmazza meg a minőségellenőr akár a nemleges válasz indoklását, akár egy igen válasz esetében is mindazokat a körülményeket, amelyeket fontosnak tart a válaszadásnál. 4. A 2009 évi minőségellenőrzések rendje 4.1. Feladatok évi minőségellenőrzési feladatok I. A évi minőségellenőrzési adatszolgáltatási rendszer adatlapjai: határidők és célok tartalmi követelmények II. A minőségellenőrzésre való kiválasztás rendje szempontjai III. Új minőségellenőrzési módszertani kérdőívek IV. Minőségellenőrzéssel is összefüggő módosítások a kamara szabályzataiban C 18 46

47 Az adatszolgáltatás határideje és céljai I. Adatszolgáltatási adatlapok Határidők és célok Határidő: eredetileg június 10. ig, meghosszabbítva június 21-ig. A évi adatszolgáltatás céljai: 1. elektronikus teljesítés (honlap, ügyfélkapu) 2. adatváltozások bejelentési kötelezettségének teljesítése 3. tagdíjszámításhoz szükséges adatszolgáltatás 4. minőségellenőrzés tervezéséhez szükséges részletes adatszolgáltatás 5. ellenőrzési lehetőség biztosítása a Kkt által előírt kötelezettségek betartására C Az adatszolgáltatás tartalma I. Adatszolgáltatási adatlapok Tartalmi követelmények 1. Tagnyilvántartási adatlap természetes személy és könyvvizsgáló cég részére más részben új információk bekérése (Kkt. 33.,35. és 44..) 2. Minőségellenőrzési adatlap azonos adattartalom könyvvizsgáló cégek és természetes személy esetén, erőforrás méréshez létszám, munkaráfordítás Újdonság: beszámoló formája, tőzsdei kibocsátó cégekre vonatkozó információk pontosítása, átalakulásra, konszolidációra vonatkozó adatok bekérése Az adatszolgáltatás elmulasztása fegyelmi vétség! (1), (2) C 20 A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Alapszabálya (146. és 291. pont), valamint a Minőségellenőrzési bizottság Szervezeti és Működési Szabályzata (IV. fejezet) alapján a könyvvizsgálók éves adatszolgáltatásra kötelezettek. Az adatszolgáltatás mind a kamarai tag könyvvizsgálók, mind a könyvvizsgáló cégek vonatkozásában három részből áll, melyek a következők: 47

48 - tagnyilvántartási adatlap - minőségellenőrzési adatlap - kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó adatlap Az új feladatok végrehajthatósága érdekében módosítani kellett a könyvvizsgálók adatszolgáltatásának tartalmát is. Az éves adatszolgáltatás keretében az összes, tényleges munkaráfordítás alapján a létszámadatot kell megadni, az ellenőrzésre kiválasztott könyvvizsgálók részletes adatszolgáltatása keretében azonban a munkaórákat ügyfelenként, tételesen kérjük, ami csak akkor lehet megbízható, ha a könyvvizsgáló ezt év közben folyamatosan nyilvántartotta. Az adatszolgáltatás megkönnyítése érdekében a kamara honlapján közzétételre került az adatlapok kitöltési útmutatója. Ezen túlmenően, a helyi szervezetek telefonon és személyes rendelkezésre állással is segítették a könyvvizsgálókat a kitöltés során A minőségellenőrzésre való kiválasztás II. A minőségellenőrzésre való kiválasztás rendje A évi kiválasztás alapján 428 könyvvizsgáló ellenőrzése Kiválasztási szempontok: előtt ellenőrzött és közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóra vonatkozóan könyvvizsgálói tevékenységet végzők évi eredményük alapján ellenőrzésre kijelölt könyvvizsgálók évben halasztást kapott könyvvizsgálók évben megszüntetésről nyilatkozók 5. Legutóbb évben (vagy előtte) ellenőrzöttek 6. Még nem ellenőrzött könyvvizsgálók (akiknek 2 vizsgált év alatt 4-nél több megbízásuk volt) 7. Az adatszolgáltatást késve teljesítők 8. Azok a könyvvizsgálók, akiknek nincs nagy gyakorlati tapasztalatuk, de már ellenőrizhetők. 9. Véletlenszerű kiválasztás alapján (10 %) Új: A kiválasztott természetes személy könyvvizsgálók cégei C 21 A minőségellenőrzésre kiválasztott könyvvizsgálók listája megtekinthető a kamara honlapján. A bizottság en tájékoztató levelet küldött az ellenőrzésre kijelölt könyvvizsgáló részére. A tájékoztató levél mellékletét képezte a részletes adatszolgáltató lap, amelyet az ellenőrzésre kijelölt könyvvizsgálónak 15 napon belül kitöltve, elektronikus úton vissza kellett küldenie a bizottság részére. Az említett dokumentumok a Minőségellenőrzési Módszertani Kézikönyv mellékleteként a kamara honlapján megtekinthetők, onnan letölthetők. Határidőre nem teljesült részletes adatszolgáltatás esetén 2 felszólítás kiküldésére kerül sor, ha ezt követően sem érkezik be adatlap, fegyelmi vétség miatt az ügy átkerül a Fegyelmi Bizottsághoz. Változás: július 1. napjától hatályos módosított Minőségellenőrzési Eljárási Szabályzat nem ad lehetőséget arra, hogy a minőségellenőrzésre kijelölt kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég kérelmet nyújtson be a Minőségellenőrzési bizottsághoz a vizsgálat elhalasztására vonatkozóan, 48

49 illetve nyilatkozzon a tevékenysége megszűntetéséről. A Minőségellenőrzési Bizottság ezzel kapcsolatban tájékoztatót tett közzé a kamara honlapján. Új elemként kerültek be a évi kiválasztás folyamatába az ellenőrzésre kiválasztott természetes személy könyvvizsgálók cégei, vállalkozásai, amelyek belső minőségellenőrzési rendszerének (MER) ellenőrzésére új kérdőívek kerültek kidolgozásra A MER vizsgálat és az átláthatósági jelentés III. Új minőségellenőrzési módszertani kérdőívek A könyvvizsgálók belső minőségellenőrzési rendszere és annak ellenőrzése (MER) a) 5/a/1-2 kérdőív: egyéni és társaságban egyedüli aláíróként, asszisztens nélkül tevékenykedő könyvvizsgálók b) 5/a/3-4 kérdőív: egyéni és társaságban egyedüli aláíróként, asszisztenssel dolgozó könyvvizsgálók c) 5/a/5-6 kérdőív: 2-5 fő aláíró könyvvizsgálóval rendelkező könyvvizsgáló cégek ellenőrzése d) 5/b kérdőív: legalább 6 fő aláíró könyvvizsgálóval rendelkező könyvvizsgáló cégek ellenőrzése 2. Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak ellenőrzése Új: 6. sz. átláthatósági jelentés kérdőív - Értékelés: 80% helyett 90% fölötti a megfelelt határa - Egyéni vizsgálat: 7.sz. kérdőívek (Kkt ) C 22 A standardok előírásainak megfelelő könyvvizsgálati tevékenység feltétele, hogy minden könyvvizsgáló megismerje, megértse, és saját munkájára alkalmazza azokat. Ezzel összefüggésben át kell tekintenie, értékelnie és esetleg változtatnia is kell a saját vizsgálati módszerein annak érdekében, hogy elegendő és megfelelő bizonyítékokkal tudja alátámasztani kiadott könyvvizsgálói jelentését. A január 1-jével életbe lépett 1.sz. és a 220.sz. standardok követelményeket fogalmaznak meg a saját, belső minőségellenőrzési rendszer (MER) kialakítására és alkalmazására. A nagyobb könyvvizsgáló társaságok már ezt megelőzően kialakították és működtették saját belső minőségellenőrzési rendszerüket, ezzel segítve az ellenőrzést és a folyamatos értékelést, csökkentve a könyvvizsgálati munka kockázatait. Minden minőségbiztosítási rendszer akkor képes jól működni, ha annak kialakítása során figyelembe veszik mind az azt alkalmazó könyvvizsgáló, könyvvizsgáló társaság, mind pedig a könyvvizsgálati megbízások sajátosságait. A saját belső minőségellenőrzési szabályzat standardoknak megfelelő elkészítése érdekében a kamara már ban feltette honlapjára a három Segédletet és azok mellékleteit, amelyek attól függően szolgálnak mintául, hogy a természetes személy könyvvizsgáló egyedüli aláíróként, asszisztensek nélkül, egyedüli aláíróként asszisztenssel, vagy több aláíró könyvvizsgálót foglalkoztató társaságban végzi tevékenységét. A kamara új honlapján ezek a Segédletek a Tudástár/Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati standardok /1. sz. standard melléklete útvonalon érhetők el. A Segédletek elkészítésénél lényeges szempont volt, hogy a kisebb társaságok könyvvizsgálata során a megbízások sajátosságaira tekintettel egyszerűen alkalmazható rendszert lehessen kialakítani, amely 49

50 egyszerűsége ellenére kellő garanciát nyújt a megfelelő színvonalú munkára a többszörös ellenőrzési szint hiányában is. A 2009 évi minőségellenőrzés során először kerül sor az ellenőrzött könyvvizsgáló által (is) alkalmazott, saját MER rendszer vizsgálatára, értékelésére. Ebben az évben minden, minőségellenőrzésre kiválasztott könyvvizsgáló hoz magával az ellenőrzési folyamatba egy társaságot, amely fogalom értelmezése egyéni könyvvizsgálók esetében függetlenül attól, hogy megbízási szerződéssel magánszemélyként, egyedüli aláíróként egyéni vállalkozásban vagy társaságban végzik tevékenységüket, foglalkoztatnak asszisztens, avagy nem maga a könyvvizsgáló. Az értékeléshez a társaságok sajátosságait figyelembe vevő értékelési rendszer került elfogadásra. Ennek lényege, hogy az egyéni könyvvizsgálók és a 2-5 fő könyvvizsgálót foglalkoztató kisvállalkozások esetén a minőségellenőrzés két lépcsőben történik. A vizsgálat első szintje önértékelés formájában - a könyvvizsgáló hatáskörében valósul meg. A könyvvizsgáló a helyszíni vizsgálatot megelőzően megkapja a kérdőívet, melynek kérdései a saját minőségellenőrzési szabályzatának tartalmára vonatkoznak. (A kérdések alapján területenként követhető, hogy a szabályzatnak és a benne foglalt rendszernek milyen témakörökre kell kiterjedni, valamint az egyes témakörökben milyen követelményekre tekintettel kell kialakítani a szabályrendszert.) Ezt az önértékelési kérdőívet kitöltve a minőségellenőr rendelkezésére kell bocsátania. A vizsgálat második szintje a minőségellenőr hatáskörében valósul meg. Az önértékelési kérdőív kérdéseire adott válaszok helyességét a minőségellenőr szúrópróbaszerűen ellenőrzi. A minőségellenőr alapvetően elfogadja a könyvvizsgáló önértékelését, azt csak abban az esetben utasítja el, ha a szabályzat nem felel meg a standardokban és a segédletben előírt követelményeknek, nem tér ki minden területre, továbbá, ha a szabályzat nem felel meg a könyvvizsgáló sajátosságainak, nem utal a működési formára, nem biztosítja az egységes kérdést tartalmazó, helyszíni vizsgálatra vonatkozó kérdőívet is. Az ebben található kérdések jellemzően a szabályzatban foglaltak alkalmazására vonatkoznak, elsődlegesen az ellenőrzésre kiválasztott minta (minták) alapján. Ez az ellenőrzési folyamat vonatkozik az a), b) és c) pontokban felsorolt kérdőíveikre, azzal a kiegészítéssel, hogy a páratlan számú kérdőívek minden esetben az önértékelésre, a páros számúak pedig a helyszíni ellenőrzésre vonatkoznak. A d) pontban felsorolt 5/b kérdőív a legalább 6 fő aláíró könyvvizsgálóval rendelkező, jellemzően nagy könyvvizsgáló társaságokra vonatkozik. Ebben az esetben az önértékelési szakasz elmarad, valamennyi kérdésre a helyszíni ellenőrzés folyamán ad választ a minőségellenőr. Sajátos szabályok vonatkoznak a közérdeklődésre számot tartó könyvvizsgálók könyvvizsgálatainak ellenőrzésére. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói a tőzsdei kibocsátókkal kapcsolatos jelentésük felhasználói körére tekintettel kiemelt figyelmet érdemelnek. A Kkt szerint ebbe a körbe jelenleg csak a tőzsdei kibocsátók tartoznak. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (kamara) minőségellenőrzési eljárási szabályzata azonban előírja, hogy a hitelintézetek és az 5 milliárd forint mérlegfőösszeget meghaladó biztosító társaságok ellenőrzése a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodókra vonatkozó gyakorisággal (3 év) valósuljon meg. A szeptember 3-án elfogadott módosítást megelőzően ez a szabály kiterjedt a pénztárakra, a befektetési alapokra, a befektetési vállalkozásokra is. A 2008-as közgyűlés a közfelügyeleti bizottság javaslatára módosította a Minőségellenőrzési Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzatát. Ennek értelmében a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói minőségellenőrzése eredményét jelző megfelelt minősítés értékhatára az általánosan alkalmazott 80 %-kal szemben 90 %-ra emelkedett. A szabály csak a 2009-es ellenőrzésektől kezdve érvényesül. A 2009-től nem a minőség-ellenőrzés, mint hatósági eljárás részeként,de éves gyakorisággal - belép az átláthatósági jelentés elkészítésének és közzétételének ellenőrzése (6. sz. kérdőív) 50

51 4.4 Konszolidált beszámolók és költségvetési szervek beszámolóinak kérdőívei III. Új minőségellenőrzési módszertani kérdőívek Konszolidált beszámolók könyvvizsgálatának minőségellenőrzése a) 7/i az összevont beszámolóra vonatkozik, a 7/a bővített kérdőívvel együtt alkalmazzák b) A 7/a-n az 5.6-ra adott nem válasz nem megfelelt minősítést jelent, a 7/i V.2. hasonló kérdésére adott nem az összes kérdés 20%-nak megfelelő mínusz ponttal jár 4. Költségvetési szervek beszámolói könyvvizsgálatának minőségellenőrzése 7/k, a költségvetési szervek speciális kérdőíve C 23 Elkészült, a kamara honlapjáról letölthetők, és a 2009 évi minőségellenőrzéskor már alkalmazásra kerülnek a konszolidált beszámolók ellenőrzésére kialakított, speciális kérdőívek. A konszolidált beszámoló könyvvizsgálatának ellenőrzésekor két beszámoló vizsgálatáról van szó: a 7/a (bővített) kérdőív vonatkozik a konszolidált beszámolót összeállító anyavállalat egyedi beszámolójára é, és a 7/i az összevont beszámolóra. Ennek vizsgálatakor sajátos szerepet kap az 5.6 kérdés (a könyvvizsgálói jelentés bizonyítékokkal való alátámasztottságáról). Amennyiben erre a kérdésre nem a válasz, úgy ez automatikusa az adott ellenőrzés értékelésében nem felet meg minősítést jelent, az összevont beszámoló 7/i kérdőívvel való ellenőrzése már felesleges. Amennyiben a 7/i kérdőív hasonló kérdésére nem a válasz, úgy az értékelés a többi kérdőív értékeléséhez hasonlóan 20% mínusz ponttal jár. Ugyancsak a 2009 évi minőségellenőrzésekkor kerül először alkalmazásra a költségvetési szervek beszámolóinak ellenőrzésére kialakított 7/k kérdőív, amely a 7/a (bővített) kérdőív kérdéseiből kiindulva értelemszerűen bővítésként tartalmazza a költségvetési beszámolókra vonatkozó sajátos előírások ellenőrzését, illetve kimaradtak/átfogalmazásra kerültek az ezen a területen nem/ nehezen értelmezhető kérdések. 51

52 4.5. A fejlesztés további területei, cégszintű ellenőrzés III. Új minőségellenőrzési módszertani kérdőívek 3. Előkészületben: Átalakulások könyvvizsgálatának kérdőíve (7/j a Szakértői Bizottság által javasolt módszertan alapján). Cégszintű ellenőrzés fogalma (5/a/1-6, 5/b, átláthatósági jelentés, Pmt. ellenőrzés) C 24 Jelenleg folyik az átalakulások könyvvizsgálatának minőségellenőrzésére alkalmazható új kérdőív kidolgozása, amely várhatóan a 2010 évi vizsgálatoknál kerül először felhasználásra. A 2009 évi adatszolgáltatás tájékoztató adatként kérte be az átalakulások könyvvizsgálatára vonatkozó adatokat a kapott információ is segíti a kérdőív összeállításának munkáját, amelynek alapját a kamara Szakmai Bizottsága által javasolt módszertan képezi. Ebben az évben a könyvvizsgálók számára újdonság a cégszintű ellenőrzés fogalma. A minőségellenőrzés több módszertani eleme tartozik ide, így a MER rendszer ellenőrzésére vonatkozó kérdőívek mellett cégszintű ellenőrzést takar a 6. sz átláthatósági, és a 8.sz. Pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának a kamarai ellenőrzésére szolgáló kérdőíve is. A minőségellenőrzés végrehajtása során a cégszintű ellenőrzési kérdőíveket a minőségellenőr a könyvvizsgáló cég vezetője vagy amennyiben ez a szabályozásban meghatározott, - a szabályozásért és a rendszer működéséért a cégnél felelős személy kikérdezése alapján tölti ki. 52

53 5. Egyéb kamarai szabályzatok változásai 5.1. Az alapszabály IV. Szabályzatok változásai: az alapszabály Pontosítások a Kkt.-vel és Ket.-tel való közös értelmezés érdekében Új könyvvizsgáló cégek hozzájárulási díjának számítása Mentori díjtartozás, mint a kompetencia vizsga letételéhez szükséges igazolás kiadásának akadálya D 25 Több pont módosítása a Kkt.-vel és a Ket.-tel. való egységes értelmezés, illetve az időközbeni jogszabály-módosítások miatt vált szükségessé. Egyik lényeges módosítás a 28/A. pontban található, amely a Hírlevél elektronikus formában történő megjelentetését és közzétételét rögzíti. Fontos változás: az alapszabály 112. pontja akként módosult, hogy a továbbiakban a szárazbélyegző használata nem kötelező, csupán lehetőség. Az alapszabály 190. pontjában a könyvvizsgáló cégek hozzájárulási díja kapcsán a kamarai tag könyvvizsgálók junior kedvezményéhez hasonlóan bevezetésre került, hogy az újonnan nyilvántartásba vett könyvvizsgáló cégek a nyilvántartásba vétel évében a hozzájárulási díj minimális összegét fizetik. A szervezeti változtatások mellett érdeklődésre tarthat számot még az a változás, hogy az alapszabály 445. pontjának módosítása értelmében a mentori díjtartozással rendelkező könyvvizsgáló jelöltek a szakmai kompetenciavizsga letételéhez szükséges igazolást nem kaphatják meg. 53

54 5.2 Felvételi és minősítési szabályzatok IV. Szabályzatok változásai: a felvételi és minősítési szabályzatok Eljárásjogi határidők módosulása október 1- től mindkét szabályzatban Felvételi szabályzat: szüneteltetés engedélyezésénél nemleges nyilatkozat csatolásának lehetősége (32. pont) Minősítési szabályzat: ügyintézés menetének, fegyelmi megbízott bevonásának és az eljárás felfüggesztésének módosuló szabályai (25. pont) D 26 A már említett eljárásjogi határidők változása mellett említést érdemel az a változás, mely szerint módosul a felvételi szabályzat 32. pontja Ennek módosítását egyfelől a Kkt. időközbeni módosítása indokolja, másrészről a szüneteltetés engedélyezésénél lehetővé teszi a nemleges nyilatkozat csatolását, amennyiben a státuszmódosítást kezdeményező könyvvizsgáló nem rendelkezett olyan jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre irányuló megbízással, melynek időtartamára kéri a szüneteltetés engedélyezését. A minősítési szabályzat 25. pontjának módosítása az érintett állami szerv kérelme alapján indított eljárásnál szabályozza az ügyintézés menetét, a fegyelmi megbízott bevonását és az eljárás felfüggesztését előírva. 54

55 5.3. A Minőségellenőrzési Szervezeti és Működési Szabályzat IV. Szabályzatok változásai: az SZMSZ Szűkül a kamara honlapján közzéteendő, elfogadott minőségellenőrzési terv adattartalma (a tervezett időponttal és időtartammal) A minőségellenőri nyilvántartásba való felvételre nem évente, hanem szükség esetén lesz kiírva pályázat A minőségellenőrzésre kijelölt könyvvizsgáló részletes adatszolgáltatásának tartalma változik (az ügyfél által készített beszámoló típusa szerepel) D 27 A minőségellenőrzési bizottság szervezeti és működési szabályzatának módosításait döntően a Kkt. előírásaival való összhang megteremtése indokolta; a 28. és 69. pont emellett módosította a minőségellenőrzési terv és a részletes adatszolgáltatás tartalmát, a 42. pont pedig ritkította a minőségellenőri pályázatok kötelező kiírását Az etikai és szakmai továbbképzési szabályzat IV. Szabályzatok változásai: az etikai és a szakmai továbbképzési szabályzat Etikai szabályzat: A fegyelmi eljárást elrendelő határozatot igen, a lezárót nem kell kézbesíteni a bejelentő felé (C/7. pont). Szakmai továbbképzési szabályzat: speciális minősítésűek kreditpontjai, más szakmai intézmény továbbképzésén való részvétel beszámítása, az oktatásokon való részvétel igazolása D 28 55

56 Az etikai szabályzat módosításai nagyrészt pontosítások. A C/7. pont módosítása értelmében a fegyelmi eljárást elrendelő határozatot is kézbesíteni kell a bejelentőnek, ellentétben a fegyelmi eljárást lezáró határozattal, amit a módosított C/9. (2) pont szerint a bejelentőnek nem kell megküldeni. A szakmai továbbképzési szabályzat módosítása kapcsán új szabályként került bevezetésre, hogy a speciális minősítéssel rendelkező kamarai tagok a központilag szervezett kötelező továbbképzésen megszerzendő 4 kreditpont mellett a kötelezően teljesítendő 16 kreditponton belül minősítésenként 2, de legfeljebb összesen 4 kreditpontot a speciális minősítésükhöz (minősítéseikhez) tartozó szakmai témában szervezett továbbképzéseken kell megszerezzenek. Szintén új szabályként a kamara által elfogadott társaság, intézmény által szervezett továbbképzések engedélyezése, kreditpont értékének meghatározása az illetékes területi szervezet elnökségének hatáskörébe került A kötelező szakmai továbbképzés teljesítéséhez szükséges kreditpontok a kamara által elfogadott képzésen, a kamara által elismert témakörökben szerezhetők meg. Változott az oktatáson való részvétel igazolásának rendje. Az új szabályok értelmében a területi szervezet feladata a továbbképzéseken való részvétel rögzítése, valamint év végén a képzéseken való részvételről szóló igazolás kiadása. Tehát a területi szervezetek év végén állítanak ki igazolást a továbbképzés teljesítéséről. A szabályzat módosításában egyértelműen rögzítésre került, hogy a speciális szakmai továbbképzés megszervezése elsődlegesen a területi szervezet kötelezettsége. 56

57 Mintavételezés és becslés módszertana Készítette: KRISTÁLY-Audit Kft., 7100 Szekszárd, Tinódi u Nyirati Ferenc kamarai tag könyvvizsgáló

58 58

59 Bevezetés A mintavételezés a könyvvizsgálati bizonyítékszerzés egyik eszköze, mely alkalmas lehet az ellenőrzési rendszerek hatékony működésének vizsgálatára, valamint az adatok tesztelésére. A módszer növelheti a könyvvizsgálat hatékonyságát, és csökkentheti a könyvvizsgálati kockázatokat is. Mit szeretnénk elérni? 2. Elegendő és megfelelő legyen, Túl - és alul vizsgálat elkerülése Minél hatékonyabban dolgozzunk! A könyvvizsgálati mintavételezés elsősorban azon könyvvizsgálati területeken lehet hasznos, ahol nagyszámú, rendszerbefoglalt és teljes körű adtabázissal rendelkezünk, melyben az egyes elemek vizsgálata alapján képesek lehetünk következtetéseket levonni az ellenőrzési rendszer működésére, vagy/és a pénzügyi kimutatások állításaira vonatkozóan. Az informatikai rendszerek fejlődése és elterjedése lehetőséget ad a könyvvizsgálónak arra, hogy munkaprogramjába, ellenőrzési módszertanába beépítse valamennyi ügyfelének rögzített adatait, még abban az esetben is, ha mindenhol más-és más az adatbázis szerkezete. Az adatok teljes körű átvétele, és azonos formátumú szerkesztése, feldolgozása lehetőséget ad a könyvvizsgálati tesztelés, kiértékelés, archiválás mennyiségi és minőségi növelésére. Az adatátvétel ma már bárki számára elérhető, az ECDL szintű alkalmazói ismeretek széles körben elterjedtek, a könyvvizsgált vállalkozások döntő részben képesek az adatok megfelelő mentésére, átalakítására és a kért formátumú átadásra. A rendszerezett nagytömegű adatok átvételének lehetősége döntő hatással bír a könyvvizsgálati módszertanra, a vizsgálattal elérhető könyvvizsgálati bizonyosság növekedhet, a vizsgálatok alakszerűsége, az eredmények dokumentálása, a folyamat ellenőrzése javul, az adatok megőrzése biztonságosabb. Összefoglalóan tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy az informatikai eszközök módszertani felhasználása nélkül nehezen képzelhető el korszerű auditálás, és természetesen ez igaz a mintavételezésre is. Elméleti háttér és feldolgozási cél A könyvvizsgálati mintavételezés elméleti hátteréül elsődlegesen az 530. témaszámú, Mintavételezés című standard szolgált, melyet kiegészítettünk a statisztikai alapozó tankönyvekkel és jegyzetekkel, valamint egyéb tudományos igényű dolgozatokkal (lásd: forráshivatkozások). Számos idegen nyelvű publikáció és feldolgozás is elérhető, melyet egyszerű eszközzel, az interneten keresztül, az audit sampling szavak keresőbe történő begépelésével tölthetünk le. A jelen módszertani segédlet azonban nem kíván túllépni az 530. sz. standard és a feldolgozásra biztosított terjedelmi határon, továbbá folytatni kívánja a kamara évi tananyagának oldalain megkezdett téma feldolgozását, ám attól eltérő céllal, részletes esettanulmányon keresztül kívánja a mintavételes eljárások egy lehetséges módszerét bemutatni. 59

60 Eszközök A gyakorlatban elterjedt és rugalmas szerkesztési lehetőséget biztosító Windows Excel programot az általunk ismert könyvvizsgálói programok alkalmazzák, biztosítható az adatok exportálásának és importálásának lehetősége, ezért nekünk is célszerű ennek kereteiben bemutatni az esettanulmányt. Az említett 530. témaszámú standard mellett a feldolgozáshoz tehát szükség volt az Excel program egyes szolgáltatásaira, valamint figyelembe vettük a megismert módszertani segédletek logikai lépéseit, melyet igyekezetünk továbbfejleszteni, a gyakorlatban előforduló kérdésekre adott általánosítható megoldásokkal bővíteni. Fontos azonban rögzítenünk, hogy a bemutatott módszer gondolatmenete és levezetései nem csupán az Excel program ismeretével adhatnak példát a könyvvizsgálóknak a mintavételezés végrehajtásának lépéseire. Amennyiben az adatok gyűjtésére, szerkesztésére, dokumentálására egyéb megoldást, például egyszerű manuális módszert alkalmazunk, a bemutatott esettanulmány ez esetben is tartalmaz követhető eljárási lépéseket. Módszer A tananyag feldolgozásának szerkesztési elvéül a standard logikai felépítésére hagyatkoztunk, és ahol a standard által megfogalmazott ajánlást párosítani tudtuk a gyakorlati megoldással, megadtuk az esettanulmányunk módszertani válaszát az adott feladatra. A módszertani választ a vetített diák jobb felső sarkában az ESETTANULMÁNY felirat is jelzi. A szöveges anyag szerkesztésénél normál betűtípust használtunk a standard szöveges magyarázatára és vastag betűket az esettanulmány gyakorlati megoldásának leírására. A tananyag tartalomjegyzékét az 530. sz. standardtól kölcsönöztük, melyet a 3-4. diaképek mutatnak be. Könyvvizsgálati bizonyíték /13. Az 500. témaszámú, Könyvvizsgálati bizonyítékok című Nemzetközi Könyvvizsgálati Standard szerint a könyvvizsgálati bizonyítékok beszerzése kockázatbecslési eljárások, ellenőrzési tesztek és alapvető vizsgálati eljárások végrehajtása útján történik.. Az üzleti tevékenység megismerése Az üzleti tevékenység megismerése keretében megállapítottuk, hogy ügyfelünk termelő vállalkozás jelentős számú tárgyi eszközzel végzi tevékenységét és az elmúlt években több százmillió forintértékben aktivált kisebb nagyobb értékű egyedileg nyilvántartatott műszaki gépet, berendezést, informatikai eszközt és programot. (Az üzleti tevékenység keretében tett egyéb megállapításoktól eltekintünk, mert azok a téma feldolgozása szempontjából nem tartalmaznak lényeges információt.) 60

61 Kockázatbecslési eljárások / 13a.. A kockázatbecslési eljárások rendszerint nem foglalják magukban könyvvizsgálati mintavételezés alkalmazását..... A könyvvizsgálati kockázat feltárása során, nem találtunk az alacsonynál magasabb kockázatra utaló tényt. Az eredendő kockázat értékelésével megállapítottuk, hogy az immateriális javak és a tárgyi eszközök magas kockázatot képviselnek, melynek alapvető okai: - a fejlesztési célú támogatásokkal együtt járó elszámolási kötelezettségek, - az egyes berendezések besorolásainak összetettsége, - a beruházások több beszámolási időszakot érintő elhúzódása voltak, - továbbá a könyvvizsgálati megbízás átvételekor nem volt mód az előző könyvvizsgáló munkapapírjainak áttekintésére sem, melynek az volt az eredménye, hogy a megelőző időszakban használatba vett eszközök ellenőrzését is el kellett végezni. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök számlaegyenlegére felosztott hibahatárt ,- e Ftban határoztuk meg. Ezt követően megfogalmaztuk a könyvvizsgálat célját: Az immateriális javak és tárgyi eszközök fordulónapi értékelésének ellenőrzése. Adatok tesztelésével győződünk meg a helyes beszerzési ár megállapításról, értékcsökkenés elszámolásról, nettó értékről. Ellenőrzések tesztelése akkor kerül sor ellenőrzési tesztek végrehajtására, ha a könyvvizsgáló kockázatbecslése a kontrollok működési hatékonyságára vonatkozó feltevést tartalmaz Az ellenőrzések teszteléséhez történő könyvvizsgálati mintavételezés rendszerint akkor megfelelő, ha az ellenőrzés végrehajtása könyvvizsgálói bizonyítékot hagy maga után. A beruházásokhoz kapcsolódó adatfeldolgozás áttekintése arra az eredményre vezetett, hogy a társaság több éve kialakított gyakorlatot folytat, a beruházások előkészítése, engedélyezése a fejlesztési folyamat adatfeldolgozása és ellenőrzése terén. Alapos okkal feltételezhettük, hogy az ellenőrzési rendszer elkülönített felelősséggel, a szakterületek megfelelő elhatárolásával szabályozott folyamat. Ezért úgy határoztunk, hogy a bizonyítékszerzés körébe bevonjuk a társaság által működtetett rendszert. Ennek keretében az előkészítés és felkészülés során áttekintettük a számviteli politikát, az analitikus feldolgozási rendszert, megismertük az immateriális javak és a tárgyi eszközök nyilvántartó program adatbázisát és az Excel - l kinyerhető adatstruktúrát. A szervezeti és működési szabályzat áttekintése, a számviteli vezetővel, valamint a beruházásért felelős részleg 61

62 vezetővel végzett interjú alapján felvázoltuk a feldolgozási rendszer felelősségi és végrehajtási struktúráját (lásd 1. sz. melléklet). A két vezető úgy ítélte meg, hogy a beruházások folyamatát a vállalatvezetés szigorúan nyomon követi, az egymásra épülő felelősségi rendszer és munkafázis lépések kiküszöbölik a lényeges kontrollpontok elmulasztását, alkalmasak a hibák feltárására és a javításra. A gazdasági vezető kiemelte, hogy a helyes működtetés az adóalap növelő és csökkentő tételek analitikus nyilvántartásai miatt is kiemelt fontosságú, ezért a rendszerben feldolgozásra kerülő aktiválási jegyzőkönyvek tartalmi felülvizsgálatát, valamint az állomány mozgások feladásait, minden esetben személyesen végzi el, meggyőződik a működés hatékonyságáról és ezt aláírásával is igazolja a számviteli bizonylaton. Ennek eredményeként a 1. sz. mellékletben vázolt struktúrából kiemeltük a lényegesebb kontrollpontokat és az eljárás során kiválasztott tételek tesztelésével állapítjuk meg az ellenőrzési rendszer hatékonyságára vonatkozó feltevésünk helyességét. (Lásd: tábla) Alapvető vizsgálati eljárások 530/17. Az alapvető vizsgálati eljárások számadatokra vonatkoznak és kétfélék lehetnek: ügyletcsoportok, számlaegyenlegek és közzétételek részleteinek tesztelése, valamint alapvető elemző eljárások. 8. A mintavételezés, mint alapvető vizsgálati eljárás 9. Ügyletcsoport, Számlaegyenleg, Közzétételek tesztelése Kiemelt tételek (vizsgálat, megfigyelés, visszaigazolás, számszaki felülvizsgálat, egyéb) Maradékegyenleg > Lényegességi küszöbérték NEM mintavételes eljárások Könyvvizsgálati mintavétel, vagy egyéb módszer A mintavételezés mint alapvető eljárás célszerű lehet, amennyiben a nem mintavételes alapvető könyvvizsgálati eljárás nem terjed ki valamely vizsgálat alá vont számlaforgalom, vagy számlaegyenleg értékének lényegességi küszöbértéket meghaladó értéket képviselő részére, és a maradékegyenleg - további alapvető könyvvizsgálati eljárás hiányában - a lényegességet meghaladó kockázatot jelent. A kockázat megfelelő csökkentése érdekében a könyvvizsgálónak mérlegelnie kell, hogy milyen vizsgálati módszerrel mérsékli azt és ezen belül meg kell fontolnia a mintavétel lehetőségét is. Amennyiben a maradékegyenleg elemeinek száma olyan magas, hogy a mintavétel hatékonyabb, mint más módszer, akkor ezzel a könyvvizsgáló elérheti a szükséges kockázatcsökkentő bizonyítékok megszerzését. A teljesség igénye nélkül, a mintavételezés hatékony lehet a vállalkozás méretétől függetlenül az alábbi számlaforgalmak és egyenlegek esetén: - kereskedelmi tevékenységnél o a követelések forgalma és fordulónapi egyenlege, o az árukészletek forgalma és fordulónapi leltára, o a pénzforgalom, o a szállítók forgalma és egyenlege, 62

63 - termelő tevékenység esetén o termelőeszközök bruttó értéke, értékcsökkenése, nettó értéke, o követelések forgalma és fordulónapi egyenlege, o anyagok forgalma és fordulónapi egyenlege, o saját termelésű készletek forgalma és fordulónapi egyenlege, o pénzforgalom, o a szállítók forgalma és egyenlege. A fentieken túl tevékenységtől függetlenül szóba jöhetnek: a nettó árbevétel, a személyi jellegű költségek, az igénybe vett szolgáltatások, valamint az idegen finanszírozás magas aránya esetén a pénzügyi műveletek ráfordításai is. A pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozásoknál nehéz bármely területet is kiemelni, mert az esetükben, talán a jegyzett tőkén kívül, valamennyi mérleg és eredménykimutatás tétel magas elemszámú sokaságot jelenthet, mely indokolttá teheti a könyvvizsgálati mintavételezést. Az általánosítható kategóriákon felül szinte valamennyi számlaforgalom és tétel esetében hasznos lehet a mintavételezés, amennyiben az egyéb alapvető vizsgálati eljárásokhoz képest gyorsabb könyvvizsgálói következtetés levonását eredményezi. A könyvvizsgálati munkaterv összeállítása során úgy döntöttünk, hogy az ellenőrzési teszteket a mintavételezéssel kiválasztott adatok tesztelésével egyidejűleg végezzük el. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök nyilvántartó rendszeréből a forgalmi és állományi adatokat a vállalkozás *.xls formátumban rendelkezésre bocsátotta. Az előzetes időkalkulációban a vizsgálat lefolytatására 20 óra munkaidővel kalkuláltunk, melyből 4 órát június 30-ig, 12 órát augusztus 31-ig, 4 órát a fordulónapi adatok birtokában február 28-ig kell elvégezni. Kockázatok 10. Kockázati megfontolások a bizonyítékszerzés során 530/18. Lásd: a évi tananyagban A könyvvizsgálói kockázat felmérésének és megfelelő alacsony szintre csökkentésének könyvvizsgálati eljárásait, a mintavételezésből és a nem mintavételezésből eredő kockázatok megítélését és csökkentését a korábbi tananyagok kellő részletességgel mutatták be, erre itt nem térünk ki. A vizsgált tételek kiválasztása /22.. A könyvvizsgáló számára a következő módszerek állnak rendelkezésre: (a) Az összes tétel kiválasztása (teljes körű vizsgálat); (b) A konkrét tételek kiválasztása, és (c) A könyvvizsgálati mintavételezés. 23. A körülményektől függ, hogy melyik megközelítés használata mellett döntenek, és a fentiek közüli módszerek egyikének, vagy azok kombinációinak alkalmazása lehet az adott körülményeknek megfelelő.. A nagytömegű adatok vizsgálatának egyik kulcs kérdése hogy, miként válasszuk ki az egyes tételeket úgy, hogy azok kellően reprezentálják a sokaságot, továbbá a vizsgálatok eredményeként elegendő és 63

64 megfelelő könyvvizsgálói bizonyítékot szolgáltassanak. Hogyan jut el a könyvvizsgáló az alapadatig, vagy az alapbizonylatig, az adatok, vagy alapbizonylatok azon kritikus mennyiségéig, mely már elégséges bizonyosság megszerzését teszi lehetővé? Az alapbizonylatok általában rendelkezésre állnak, a társaság iktatási rendszere alapján csoportosítva, a legtöbb esetben hatalmas tömegben, papír alapon, újólag pedig elektronikus formában is. Az alapbizonylatok és a különböző algoritmusokkal készített gyűjtések tartalmazzák az adatokat, melyeket a könyvvizsgálónak tesztelnie kell abból a szempontból, hogy megfelel-e a valóságnak és a norma előírásoknak, melyeket a törvényi, vagy belső szabályozás fogalmaz meg. A könyvvizsgálóra hárul a feladat és nem utolsósorban a számon kérhető felelősség a megfelelő kiválasztási módszer alkalmazásában. Az összes tétel kiválasztása /24.. Az ellenőrzések tesztelése során 100%-os vizsgálat nem jellemző; ugyanakkor gyakoribb az adatok tesztelése során. Az összes tétel kiválasztása néhány esetben megkerülhetetlen, más esetekben a vállalkozás tevékenysége, üzletmenete alapján jellemző lehet. A teljes körű vizsgálat megkerülhetetlen például a saját tőke elemek ellenőrzése, a vagyont terhelő jelzálog (ha az nem része a normál üzletmenetnek), vagy a tisztségviselők számára adott juttatások esetében. Egy-egy vállalkozásnál ebbe a körbe vonhatók azok az eszközök, források, bevétel és költség-ráfordítás tételek, melyeket néhány gazdasági esemény okoz és számlaegyenlegük egyedileg, vagy összességében meghaladja a felosztott hibahatár értékét, például az egyetlen ingatlan, a befektetett pénzügyi eszköz, a folyószámla, vagy beruházási hitel. Az ilyen tételek helytelen véleményezése kiemelkedő könyvvizsgálati kockázatot jelenthetnek ezért tételes ellenőrzésük nem hanyagolható el. Konkrét tételek kiválasztása /25. A könyvvizsgáló dönthet úgy, hogy egy adott sokaságból konkrét tételeket választ ki olyan tényezők alapján, mint például a gazdálkodó ismerete, a lényeges hibás állítás becsült kockázata, és a vizsgálandó sokaság jellemzői. A konkrét kiválasztott tételek közé a következők tartozhatnak: Nagy értékű vagy kulcsfontosságú tételek. Minden egyes tétel egy adott összeg felett. Információt szolgáltató tételek. Ellenőrzési tevékenységeket tesztelő tételek. A konkrét tételek kiválasztása a könyvvizsgálati munka hatékonyságát növelő eszköz, mely megfelel a később részletezett rétegzés fogalmának is 530/ /26. Habár egy konkrét számlaegyenleg vagy tranzakció típus szelektív vizsgálata. nem tartozik a könyvvizsgálati mintavételezés körébe. Az ily módon a kiválasztott tételekkel kapcsolatban alkalmazott eljárás eredményét nem lehet az egész sokaságra kivetíteni... Módszertanunkban a feldolgozásra legalkalmasabb megoldásnak a konkrét tételek kiválasztását és a könyvvizsgálati mintavételezés kombinációját tartjuk. A könyvvizsgálati munkaprogramunkban meghatároztuk azokat a tényezőket, melyek alapján konkrét tételeket választunk ki, ezeket táblázatos formában a 2. sz. melléklet tartalmazza. Az esettanulmány 64

65 adatai között azonban csak néhány tényező fordult elő, így a vizsgálatot leszűkítettük az értelmezhető kategóriákra, ezek az alábbiak: 15. Immateriális javak és Megnevezés Tárgyi eszközök Felosztott hibahatár 75 %-t meghaladó ügyletérték X Kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek X Ellenőrzés miatti módosítások Nem volt Apport, ajándék, találás Nem volt Nem mozgó tételek Nem volt Eltérő T/K egyenleg Nem volt Leltárhiány, leltártöbblet Nem volt Selejtezés Nem volt Támogatott tételek X Ráaktiválás Nem volt Terven felüli leírás Nem volt Terven felüli leírás visszaírása Nem volt Értékesítés; átruházás; átvállalás Nem volt Használaton kívül X Tehát a munkalapra felkerülnek az alábbi tényezők: - Felosztott hibahatár 75 %-t meghaladó ügyletértékű tételek, - Kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek, - Támogatott tételek, - Használaton kívüli eszközök tételei. A munkaprogram végrehajtása során az eszközök állományának adatbázisából a kiválasztott tényezőknek megfelelő adatcsoportok lesznek a tételes vizsgálat körébe vonva. A eszközök egyes tételei több tényezőnek is megfelelhetnek, azonban minden tételt elégséges csak egyszer vizsgálni, tehát gondoskodnunk kell arról, hogy ha valamely eszköz adatait kiválasztottuk, azt el kell különítenünk, hogy még egyszer ne tegyük vizsgálat tárgyává. Mintavételezés / 10. A statisztikai mintavételezés bármely, a következő jellemzőkkel rendelkező mintavételezés: (a) a minta véletlenszerű kiválasztása; valamint (b) a valószínűség elméletének alkalmazása a minta eredményének értékeléséhez, beleértve a mintavételezési kockázat mérését is. Az (a) illetve (b) jellemzőkkel nem rendelkező mintavételezést nem-statisztikai mintavételezésnek tekinthető. 28..a statisztikai vagy nem-statisztikai mintavételezés alkalmazása a könyvvizsgáló megítélésének függvénye. 65

66 30... habár a kiválasztott módszer nem felel meg a statisztikai mintavételezés definíciójának, a statisztikai mintavételezés elemeit alkalmazzák, például számítógép által véletlenszerűen előállított számokat használnak a tételek véletlenszerű kiválasztására A standard a könyvvizsgálati mintavételezést két csoportra bontja: statisztikai és nem statisztikai mintavételezésre. Annak eldöntése, hogy melyik módszert alkalmazzuk több tényezőtől függ, melynek elemzését és bemutatását nem tekintettük feladatunknak, az megismerhető a Standard magyarázatából. A statisztikai és nem statisztikai módszerek előnyeit és hátrányait a szakirodalom részletesen tárgyalja, magyar nyelvű elemzések a forrásmunkákban 4 találhatók sz. Standard magyarázata A nem statisztikai mintavételhez tartozik azaz eljárás is, amikor a minta úgy kerül összeállításra, hogy az a sokaságot jól reprezentálja. A kivetítés (extrapolálás) két módszerrel történhet: 1. Egyrészt meghatározható a mintában tapasztalt hibaarány, amely kivetíthető az egész sokaságra. 2. Másrészt meghatározható a mintában szereplő elemek értékének átlagos eltérése a könyv szerinti értéktől, és ez megszorozható a sokaság létszámával. Az esettanulmányban úgy döntöttünk, hogy nem-statisztikai mintavételezést alkalmazunk, mert úgy ítéltük meg, hogy nem mondhatunk le a konkrét tételek kiválasztásában megnyilvánuló szubjektív szakmai értékeléseinkről és az ebből fakadó hatékonyság javulásról, azaz a nagy értékű, a támogatott, a kapcsolt és a használatból kivonás miatt módosuló tételek közvetlen ellenőrzéséről. Továbbá azt is fontosnak tekintettük, hogy az említett tételek teljes körű vizsgálata a mintavételezéssel nem biztosítható. A sokaság hiba értékét a minta hibaarányának kivetítésével állapítjuk meg. 18. A minta kijelölése kell vennie a vizsgálat célját és annak a sokaságnak a jellemzőit, amelyből a mintát veszi. 33. A könyvvizsgáló.. határozza meg, hogy milyen feltételek testesítenek meg hibát..a hibák kivetítése során csak és kizárólag a vizsgálat céljára vonatkozó feltételek szerepeljenek. 34. a tesztelendő sokaságban milyen nagyságrendű hiba várható és milyen szintű az ellenőrzési kockázat. A felmérés alapja hogy azokat bevezették-e, vagy a sokaság egy kisebb részének vizsgálata. az adatok tesztelésénél a könyvvizsgáló általában megbecsüli a hibák sokaságban várható összegét. Ezek az előzetes megbecsülések igen hasznosak a könyvvizsgálati minta kijelölésénél illetve a minta nagyságának meghatározásánál.. A rendelkezésre álló adatsor az eszközök állományi listáját tartalmazza a tárgyév első féléves adatai alapján, mely megfelel a könyvvizsgálati célnak, tartalmazza a beszerzési árat, az aktiválás dátumát, a maradványértéket, az értékcsökkenés módszerének megfelelő leírási kulcsokat, a halmozott értékcsökkenés összegét és a nettó értéket is. A konkrét tételek kiválasztását követően megállapítottuk, hogy a maradékegyenleg a felosztott hibahatárt 4 Statisztikai eljárások alkalmazása az ellenőrzésben (doktori értekezés) Lolbert Tamás A könyvvizsgálati mintavétel szerepe a tételes könyvvizsgálatokban (szakdolgozat) Peterdi Réka 66

67 meghaladó értéket képvisel, a benne rejlő kockázat magasabb a lényegességi küszöbértéknél, azaz mintavételes eljárással, vagy más alapvető eljárással kell könyvvizsgálati bizonyítékot szereznünk. Sokaság Fontos, hogy a könyvvizsgáló biztosítsa, hogy a sokaság: (a) Megfelel a könyvvizsgálati eljárás céljának,. (b) Teljes... 35a.. mintavételezés végrehajtásakor a könyvvizsgáló könyvvizsgálati eljárásokat végez annak biztosítása érdekében, hogy az információ, amelyből a könyvvizsgálati mintavételezés történik, kellően teljes és pontos.. Tartalmi megfelelés: A sokaság tartalmi megfeleléséről a számviteli politika fogalom meghatározásainak ellenőrzése és az átvett adatbázis szerkesztése során győződtünk meg, mely tartalmazta a munkaprogramunk által elvárt minimális adatokat. Pontosság, teljesség: A sokaság első félévi adatainak teljességéről meggyőződtünk, egyrészt az aktiválási jegyzőkönyvek csoportosított (dossziékban gyűjtött és feliratozott) sorozat számának (időszaki első-utolsó, darabszám) összevetéséből, másrészt az átvett adatállomány összesített bruttó értékének főkönyvi kivonatban szereplő értékkel való összevetéséből. Rétegzés a sokaságot olyan részsokaságokra osztja, amelyek meghatározott jellemzőkkel rendelkeznek. A rétegezés célja az, hogy csökkentse az egyes rétegeket alkotó tételek különbözőségeit.egyes mintavételezési egységek csak egy réteghez tartozhassanak lehetővé válik, hogy a könyvvizsgálat nagyobb figyelmet fordítson a nagyobb értékű tételekre,. monetáris hibákat hordoznak. Hasonló módon a sokaságot lehet más, nagyobb hibalehetőségre utaló konkrét jellemzők alapján is rétegezni,. 38. Adott mintában egy rétegen alkalmazott eljárás eredményeit csak az adott réteget alkotó tételekre szabad kivetíteni.. A standard hangsúlyosan emeli ki, hogy a rétegzés során az eredmények kivetítése és értékelése csak az adott rétegre vonatkozhat, továbbá arra is figyelmeztet, hogy egy tétel csak egy rétegben vizsgálható és azt is biztosítani kell, hogy a rétegzéssel kiválasztott adatsor ne szerepeljen a mintavétellel vizsgált adatok között. Megállapítottuk, hogy a mintavétel eredményét csak az első féléves adatállományra fogjuk kivetíteni, és a beszámolási időszak második felében elszámolt tételek elfogadhatóságára más módszert fogunk alkalmazni. Az esettanulmányban a konkrét tételek kiválasztásával alkottunk rétegeket, mellyel az volt a célunk, hogy a kiválasztási szempontnak megfelelő gazdasági események adatai nagyobb súllyal 67

68 vagyis nagyobb eséllyel kerüljenek kiválasztásra. A példa alapján kiválasztott tételek 100 %- s súlyt képviselnek. Természetesen az is elképzelhető, például leány-anyavállalat viszonylatban, hogy egy kiemelt csoport, a kapcsolt tételek képviselik a sokaság jelentősebb tételszámát, mely önmagában is meghaladja azt a mértéket, melyet minta alapján célszerű vizsgálni. Ilyen esetben előfordul, hogy egy vizsgálati szemponton belül a konkrét tételek vizsgálata során a kiválasztási szemponthoz tartozó nagyszámú tételsorra - a maradékegyenleg mintavételes vizsgálatát megelőzően - elvégezzük a véletlen mintaválasztást, elemzést és kiértékelést. Érték alapján súlyozott kiválasztás a konkrét pénzegységet, A mintavételezési egység ily módon történő meghatározása biztosítja azt, hogy a könyvvizsgálat a nagyobb értékű tételekre irányul, hiszen ezek nagyobb valószínűséggel kerülnek a mintába és így kisebb lesz a minta nagysága. (lásd a 3. sz. mellékletet),.. Módszertanunkban az érték alapú kiválasztást nem alkalmazzuk. A szakirodalom és a könyvvizsgálati módszertani ajánlások ugyanakkor széles körben elterjedt eljárásként említik a statisztikai mintavételezés körébe tartozó Monetary Unit System (MUS) módszert, mely érték alapú kiválasztásnak tekinthető. A minta nagysága 24/ A minta nagyságának meghatározásakor a könyvvizsgálónak fel kell mérnie, hogy a mintavételezési kockázat elfogadhatóan alacsony szintre csökkent-e. 41. A minta nagyságát statisztikai képlet a körülményekre objektíven vonatkoztatott szakszerű értékítélet alkalmazásával lehet meghatározni. Befolyásoló tényezők (1.-2. sz. melléklet) Ellenőrzési rendszertesztek: NÖVELŐ: Belső ellenőrzési rendszerekre való támaszkodás mértékének növekedése; Ellenőrzési eljárástól való eltérés mértékének növekedése; Elvárt megbízhatósági szint növekedése CSÖKKENTŐ: Elfogadott eltérés mértékének növekedése ELHANYAGOLHATÓ: Növekedés a sokaság mintavételezési egységeinek számában Alapvető vizsgálati eljárások: NÖVELŐ: Eredendő és/vagy az ellenőrzési kockázat növekedése; Elvárt megbízhatósági szint növelése; Feltételezett hiba nagysága növekszik a sokaságban CSÖKKENTŐ: Ugyanarra, más alapvető könyvvizsgálati eljárások növekedése; Elfogadható hiba nagysága növekszik; Rétegzés ELHANYAGOLHATÓ: Mintavételezési egységek száma a sokaságon belül 24/2. A mintanagyság meghatározás a mintavételezési eljárás igen fontos kérdése. Mikor, miért, miből, mit kérdésekre már válaszoltunk, csak azt nem döntöttük még el, hogy mennyit. Valószínű, hogy a helyes 68

69 megoldás az, amikor a rendelkezésre álló időt a leghatékonyabban kihasználjuk, azaz a módszertani lépések sorozatán keresztül a könyvvizsgáló eléri a mintavételezés célját, és a mintavétel hozzájárul a könyvvizsgáló kockázatának csökkentéséhez. Fontos azt is leszögezni, hogy a választ nem lehet minden esetre, minden tételszámra érvényes függvénnyel leírni, melynek a megoldása egy adott mintaszám. Csupán azt lehet felvállalni, hogy valamilyen közelítő, legtöbb esetben tapasztalati, gyakorlatban bevált megoldással állapítjuk meg az adott helyzetben alkalmazott mintanagyságot, és döntésünk alátámasztásához megfelelő érvanyaggal is rendelkezünk. A könyvvizsgálati eljárások többszintűsége, folyamata és egymásra épülése ebben a dilemmában jól értelmezhető, hiszen a mintanagyság meghatározása csupán egy eleme az elegendő és megfelelő bizonyosság megszerzéséhez szükséges tényezőknek és a többi munkaprogram lépés végrehajtása kisegítheti a könyvvizsgálót a mintanagyság meghatározásával bevállalt kockázat jelentős részéből. Az említett, mintanagyság befolyásoló tényezőket a standard megkülönbözteti abból a szempontból, hogy a mintavételezés az ellenőrzési rendszerek tesztelésére, vagy az adatok tesztelésére irányul-e. A szabvány 1 és 2. sz. melléklete továbbá leírja, hogy mely tényezők növelik és melyek csökkentik a mintanagyságot. Egyebekben a standard magyarázata tartalmaz iránymutatást a mintanagyság kategóriái és a tételszám közötti összefüggésre. A mintanagyság meghatározása módszertanunkban kétszintű folyamat, egyrészt a részletes munkaprogram alapján eldöntjük, hogy mennyi mintát fogunk vizsgálni másrészt, ha a standard 1-2. mellékletében megadott növelő-csökkentő tényezők azt indokolttá teszik, növeljük, vagy csökkenjük a végleges minta elemek számát. A részletes könyvvizsgálati program tervezésekor a mintanagyságot az alábbi képlet segítségével határozzuk meg 5 : 25. N * u² * ς² n= u² * ς²+n * ² n a minta elemeinek száma N a sokaság elemeinek száma u a minta elemeinek megbízhatósági szintjéhez kapcsolódó érték ς a sokasági szórás maximális hiba Módszertani ajánlásunkban 95,5 % megbízhatóság mellett u=2, a maximális hibát pedig a felosztott lényegesség 75 %-nak, 5 %-ban határozzuk meg. A sokaság értékeinek szórását az Excel program segítségével számíthatjuk ki, egyszerűen a megfelelő cellába beírjuk : SZÓRÁS(szám1;szám2;...) szintaxisát. Az esettanulmány adatainak felhasználásával a mintanagyság induló értéke az alábbiak szerint kerül kiszámításra: N = 85 ; u = 2 ; ς = ; = * 5%= , melyből a képlet alapján n= 10 mintaszámot kapunk. 5 Forrás: Általános statisztika II. Köves-Párniczky 69

70 A minta elemek (adatsorok) kiválasztása Az adott mintához tartózó tételeket a könyvvizsgálónak úgy kell kiválasztania, hogy a sokaságban szereplő minden mintavételezési egységnek esélye legyen a kiválasztásra. A statisztikai mintavételezés során a mintában szereplő tételeket véletlenszerűen választjuk ki,.mintavételezési egységnek ismert esélye legyen a kiválasztásra.. A nem-statisztikai mintavételezésnél a könyvvizsgáló szakmai értékítélete alapján választja ki a tételeket a mintába. igyekszik reprezentatív mintát összeállítani, ne legyen torz. 43. főbb módszerek a véletlenszerű számtáblázatok vagy számítógépes programok, a rendszerezett kiválasztás illetve a véletlenszerű kiválasztás alkalmazása. Ezeket a módszereket a 3. sz. melléklet írja le. A minta számának meghatározása után a maradékegyenleget alkotó tételek közül ki kell választani a vizsgálat alá vont tételeket. A mintavételi technikák különbözőek lehetnek, például szisztematikusan a sokaság minden tizedik, vagy huszadik, ötvenedik, stb eleme (lásd standard 3. sz. melléklete), vagy egyszerű véletlen mintavétel, melyet az Excel program Eszközök/Adatelemzés/Mintavétel menüpontjaival hajthatunk végre. A minta kiválasztását megelőzően a 0 -ra leírt elemeket kiválogattuk, a sokaságtól elkülönítettük, mert a minta reprezentációját torzították volna, majd a sokaság elemeit sorszámmal láttuk el, mely azonosítja az egyes tételeket és a kiválasztott minta tételsorát is. (Ha az Adatelemzés parancs nem található az Excel/Eszközök menüben, be kell tölteni az Analysis ToolPak bővítményt.) A program a sokaság mintába választott elemeinek sorszámát adja eredményül, melyet külön munkalapra, vagy a sokaságot tartalmazó munkalap egy kimeneti tartományára (szabadon választott cellától kezdve) rögzíthetünk. Amennyiben a program egy tételt többször választ ki, az ismétléseket figyelmen kívül kell hagyni és helyére az eljárás ismételt végrehajtásával újat kell kiválasztani. Az így megismert mintaazonosítókhoz hozzá rendeljük Párosítjuk - a sokaság tételeinek többi adatát, melyre ismét az Excel programot használjuk az FKERES(keresési_érték;tábla;oszlop_szám;tartományban_keres) függvény alkalmazásával. Melyben - a keresési érték: a kiválasztott minta sorszámát tartalmazó cella - a tábla: a sokaság összes adatát tartalmazó mátrix bal felső és jobb alsó celláival határolt négyzet, - az oszlop_száma pedig a keresett adat oszlopának sorszáma a mátrixban - a tartományban_keres elhagyható. A cellák megfelelő címzéseivel elérhetjük, hogy a függvényt csak egyszer kell begépelni, melynek átmásolásával a minta adatai gyorsan rendelkezésre állnak. pl: =FKERES($A380;$A$6:$AC$98;B$4), bővebben lásd az Excel megfelelő súgóját. Az eljárás eredményeként rendelkezésünkre állnak azok az adatsorok, melyeket a munkaprogramunk alapján meg kell vizsgálnunk abból a szempontból, hogy megfelelnek-e az elvárásainknak, teljesítik-e valamely norma előírását, tehát nincs hiba, vagy a normától eltérő adattartalom alapján hibás tételt azonosítottunk. A könyvvizsgálati eljárás lefolytatása /44. A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálati eljárásokat a kiválasztott vizsgálati célnak megfelelően kell lefolytatnia, minden egyes kiválasztott tétel vonatkozásában. 45. Ha a tétel nem felel meg. másik tételen hajtják végre. pl.: érvénytelenített tétel 46.. Ha az adott tételre vonatkozóan elfogadható alternatív eljárás nem alkalmazható, akkor a könyvvizsgáló az adott tételt hibának tekintheti. pl.: elveszett bizonylat 70

71 Hibatípusok és okaik /48. Ellenőrzési tesztek az ellenőrzések gazdálkodó általi alkalmazásában előfordulhatnak hibák. Ilyen hibák azonosításakor azonban a könyvvizsgáló konkrét kikérdezéseket hajt végre., továbbá figyelembe kell vennie..: (a) a feltárt hibák közvetlen hatása a pénzügyi kimutatásokra; és (b) a számviteli és belső ellenőrzési rendszerek hatékonysága és hatása a könyvvizsgálati módszerre,... megfelelő alapot nyújtanak-e könyvvizsgálati bizonyítékként történő felhasználáshoz, illetve megállapítja azt is, hogy szükség van-e további ellenőrzési tesztek végrehajtására, vagy kockázatait alapvető vizsgálati eljárások alkalmazásával kell-e kezelni sok hiba rendelkezik közös jellemzőkkel, kiválasztja a sokaságból a közös jellemzővel rendelkező tételeket. eljárást ezen a rétegen folytatja... lehetnek szándékosak és jelezhetnek csalást is. 50. nem ismétlődött meg, így nem reprezentálja a sokaság hasonló hibáit (tehát rendhagyó hiba)... a könyvvizsgáló nagy biztonsággal tudja, hogy a hiba nem jellemző a sokaságra. Ezt a biztonságot a könyvvizsgáló kiegészítő munkával tudja megszerezni... Adatok tesztelése A standard a hibák jellegének, okának és hatásának figyelembe vételét írja elő a könyvvizsgáló számára, ugyanakkor a mintavétel eredményének kivetítése szempontjából lényeges körülmény, hogy rendhagyó, más néven rendszer hiba típust, vagy nem rendhagyó, tehát egyedi hibatípust azonosított-e a tesztelés. A hibatípus meghatározása azért nagyon fontos, mert a hiba hatásának értelmezése másmás eredményre vezet. Az egyedi hibák hatása lokális, míg a rendszer hibáké az egész sokaságra jellemző, ezért hatása is nagyobb lesz, mint az egyes mintatételekben talált hibák összege. Az ellenőrzési rendszer tesztelése Az ellenőrzési tesztek hibáinak értelmezése a vizsgálat céljának és módszerének megfelelően eltérő. Ebben az esetben a könyvvizsgáló arra kíváncsi, hogy az eredeti feltételezése szerint az ellenőrzési rendszer betölti-e a hibák megelőzésére és kijavítására szánt szerepét, a könyvvizsgáló támaszkodhat-e a működés hatékonyságára. Amennyiben a könyvvizsgáló hibát azonosít, mely befolyásolja az ellenőrzési rendszerrel kapcsolatos korábbi feltételezését, egyúttal azt is meg kell fontolni, hogy a hibának van-e közvetlen hatása a pénzügyi kimutatásra, tehát az ellenőrzési rendszer tesztelése sem nélkülözheti az azonosított hibás tételek számadatait. Ismétlődő hibák A feltárt hibák elemzésével és tipizálásával arra is figyelemmel kell lenni, hogy a jellemző hibák sorozata növeli a kockázatot, ezért a hibák által meghatározott jellemző alapján, mint elkülönült rétegre célszerű lehet külön vizsgálatot lefolytatni, mert az ilyen hibák lehetnek szándékosak és utalhatnak csalásra is. A mintavételes eljáráshoz meghatároztuk az adatteszt hiba tartalmát. Hibának tekintjük: - a nyilvántartott bruttó érték eltérését, - a számviteli törvény szerinti halmozott értékcsökkenés érték eltérését, - a számviteli törvény szerinti nettó érték eltérését, az újraszámított értékhez képest. Az ellenőrzés tesztelésével szembeni elvárás előzetes megállapításához nem alkalmaztuk a próba mintavételt, mert az ellenőrzési rendszer hibátlan működését feltételeztük. Az ellenőrzési rendszer működése során hibának tekintettük, ha valamely kontrollpont megvalósulására nem találunk igazolást (a felelős személy nem írta alá a megfelelő dokumentumot). 71

72 Hibák kivetítése (c) 51. Az adatok tesztelésénél a könyvvizsgálónak a mintában feltárt számszaki hibákat ki kell vetítenie az egész sokaságra és figyelembe kell vennie az ily módon kivetített hiba által a konkrét vizsgálati célra illetve a könyvvizsgálat más területeire gyakorolt hatást 52. Ha egy hibáról kiderült, hogy az rendhagyó hiba, akkor azt ki lehet zárni a körből.. Ha az ilyen hibát nem javítják ki, akkor továbbra is figyelembe kell venni a hatását a nem rendhagyó hibák kivetítésén felül... a hibát minden egyes rétegre külön kell kivetíteni. Az egyes rétegekre kivetített hibákat és a rendhagyó hibákat ezek után összegezve kell figyelembe venni a teljes számlaegyenlegre vagy tranzakció típusra a hibák által gyakorolt lehetséges hatásnál. 53. Az ellenőrzések tesztelése esetén nincs szükség a hibák explicit kivetítésére, 54.A könyvvizsgálónak értékelnie kell a minta eredményeit, és az alapján kell meghatároznia, hogy azok igazolják-e a populáció releváns jellemzőinek felmérését vagy szükség van a felülvizsgálatra. 55. a kivetített hibák és a rendhagyó hibák összege kisebb (mint, amit a könyvvizsgáló elfogadhatónak tart), de ahhoz közel áll, akkor a könyvvizsgáló a minta eredményeinek meggyőző jellegét a többi könyvvizsgálati eljárás fényében kell, hogy értékelje.. A kivetített hiba plusz rendhagyó hiba összege nem más, mint a könyvvizsgálónak a sokaságban előforduló hibákra vonatkozó legjobb becslése Ha a minta eredményének értékelése azt mutatja, hogy a sokaság releváns jellemzőinek felmérését felül kell vizsgálni, akkor a könyvvizsgáló: (a) kérheti a vezetést arra, hogy kivizsgálják a feltárt hibákat és a további hibák előfordulásának esélyét, és hogy végrehajtsák a szükséges korrekciókat; és/vagy (b) módosíthatja a további könyvvizsgálati eljárások jellegét, ütemezését és terjedelmét.. megfontolhatja ezek hatását a könyvvizsgálói jelentésre. A feltárt hibákat ki kell vetíteni a sokaságra és ennek eredményeként meg lehet állapítani, hogy a hibák együttes hatása milyen nagyságrendet képvisel a sokaságban és ez több, vagy kevesebb az elfogadható hibához viszonyítva. A rendhagyó hibát a kivetítésnél figyelmen kívül kell hagyni, de ha annak kijavítása elmarad, akkor értékével meg kell növelni a kivetített nem rendhagyó hibák értékét, és ezt kell összevetni az elfogadható hiba értékkel. Az ellenőrzések tesztelése esetén a kivetítésre nincs szükség, mert azok érték arányos súlyozása a vizsgálat célja szempontjából nem bír jelentőséggel. Azonban figyelemmel kell lenni az esetleges egyéb hatásokra, melyek a rendhagyó hibák előfordulását tartalmi szempontból is felértékelhetik, ha azok a nagy értékű ügyletek esetén fordulnak elő. Ez tehát azt jelenti, hogy az ellenőrzési rendszer tesztelésének kiértékelésénél az ellenőrzött tételek értékadata is jelentőséggel bírhat. Mintavételi eljárásunkban a mintát véletlenszerűen választjuk, a mintában tapasztalt hibaarányt kivetítjük a sokaságra, és a minta eredményének értékeléséhez, a mintavételezési kockázat méréséhez nem alkalmazzuk a valószínűségelméletet. 72

73 A minta eredményeinek értékelése A minta eredményének kiértékelése arra irányul, hogy a könyvvizsgáló megállapítsa, hogy az általa elvárt előzetes becsléshez képest a kivetített és rendhagyó hibával összesített hiba elfogadható, vagy nem. Amennyiben a hibák mértéke alacsonyabb az elvártnál, akkor a könyvvizsgáló a mintavételt lezárja, ellenkező esetben kéréssel fordul a vezetéshez a hibák kijavítása érdekében, vagy kiterjeszti a vizsgálat jellegét ütemezését és terjedelmét, végül mindezek alapján következtetést von le a könyvvizsgálói véleményre vonatkozóan. A mintavételezés folyamatának összefoglalása: A mintavételezés folyamatának leírását a 3. sz. mellékletben mutatjuk be, mely alapul szolgálhat a tananyag összefoglalásához, valamint az egyedi módszertani eljárások elkészítéséhez is. A kapcsolódó diák sorszáma: A mintavételezés végrehajtása Excel program használatával Esettanulmány: Előkészítés: Exportálás Szűkítés/Bővítés *.xls formátum 48 oszlop; 332 tételsor 28 oszlop; 104 tételsor (228 db 0 -ra leírt) 20 oszlop felesleges, 1 oszlop a támogatás azonosítására bővítés, lásd 4. sz. melléklet 2. pont. Adatformátum Nem volt rá szükség (Szám=Szám; Szöveg=Szöveg), ha lett volna, lásd 4. sz. melléklet 1. pont. Végrehajtás: Konkrét kiválasztása tételek Maradék sorszámozás Pontosság, Teljesség Vizsgálati szint feletti összegek 6 tételsor; Kapcsolt ügyletek 1 tételsor; Támogatott tételek 11 tételsor; Használaton kívül 1 tételsor, lásd 4. sz. melléklet 3. pont tételsor Bruttó; Halmozott écs.; Halmozott nettó érték egyeztetése a főkönyvi adatokkal; Nyilvántartási (leltári ) számok összevetése, Üzembehelyezési jegyzőkönyvek számbavétele Mintanagyság n= 10 Mintavétel Eszközök/Adatelemzés/Mintavétel=Sorszámok: 1;9;13;24;31;33;54;55;64;77 Párosítás: FKERES(keresési_érték;tábla;oszlop_szám;tartományban_keres) Adatok tesztelése: Újraszámítás Adatteszt értékelés: Eltérések: Kivetítés: Számviteli politika, Üzembe-helyezési okmány és mellékletei és egyedi nyilvántartó karton alapján Eltérések megállapítása, nem rendhagyó és rendhagyó hibák azonosítása, összesítése. Munkamódszerünkben a rendhagyó hibát: egyedi hibának, a nem rendhagyó hibát: rendszerhibának nevezzük. (Maradék egyenleg/minta egyenleg)*nem rendhagyó hibák összesen értékével)+ Kijavítatlan rendhagyó hibák értéke Eredmény: Szöveges értékelés és döntés: RENDEZETT/KOCKÁZATOS Következtetés: Lezárva; Feljegyzés; Vezetői levél; Figyelemfelhívó jelentés; Minősített jelentés Megjegyzés: A kivetített Excel táblák néhány adat sorát és oszlopát elrejtettük a bemutatás érdekében. 73

74 74 44.

75

76

77

78

79 Kiértékelés: Bruttó érték újraszámítása 49. VIZSGÁLT ELEMEK ÖSSZESEN: 29 VIZSGÁLT ELEMEK ARÁNYA 9% SOKASÁG ÉRTÉKE: TELJES KÖRŰ ÉRTÉKE TELJES KÖRŰ ARÁNYA 88% TELJES KÖRŰ HIBAÉRTÉK 0,00 MARADÉK ÉRTÉKE MARADÉK ARÁNYA 12% MINTA ELTÉRÉSE 0,00 EGYEDI HIBÁK 0,00 MINTA ELTÉRÉS KIVETÍTÉSE 0,00 KIVETÍTETT HIBAÉRTÉK: 0,00 FELOSZTOTT HIBAHATÁR HIBAÉRTÉK ÖSSZESEN: 0,00 RENDSZER HIBÁK SZÁMA: 0 EGYEDI HIBÁK SZÁMA: 0 MINŐSÍTÉS ÉRTÉK ELTÉRÉS RENDEZETT Szöveges értékelés: A beruházások bruttó értékét a társaság helyesen állapítja meg. A használaton kívüli épületet a II. félévben értékesíteni kívánják, ezért át kell sorolni az árúk közé. 50. Kiértékelés: Sztv. szerinti értékcsökkenés újraszámítása; Nettó érték újraszámítása: VIZSGÁLT ELEMEK ÖSSZESEN: 29 VIZSGÁLT ELEMEK ARÁNYA 9% SOKASÁG ÉRTÉKE: TELJES KÖRŰ ÉRTÉKE TELJES KÖRŰ ARÁNYA 88% TELJES KÖRŰ HIBAÉRTÉK MARADÉK ÉRTÉKE MARADÉK ARÁNYA 12% MINTA ELTÉRÉSE EGYEDI HIBÁK ( / )*290= MINTA ELTÉRÉS KIVETÍTÉSE KIVETÍTETT HIBAÉRTÉK: FELOSZTOTT HIBAHATÁR HIBAÉRTÉK ÖSSZESEN: = RENDSZER HIBÁK SZÁMA: 6 EGYEDI HIBÁK SZÁMA: 4 MINŐSÍTÉSEK: ÉRTÉK ELTÉRÉS RENDEZETT Szöveges értékelés: Az exportált adatok, és a főkönyvi számlák adatai és az egyedi nyilvántartó kartonok adataitól eltérnek, megállapítottuk, hogy a karton adatai megfelelőek. Felhívtuk a vezetés figyelmét és kértük, a fordulónapig korrigálják az eltéréseket. 79

80

81

82 A mintanagyság növelésének mérlegelése: Az alapvető vizsgálati eljárás folyamán nem merült fel olyan körülmény, melyet az 530. Standard 2. sz. melléklete alapján mérlegelve a mintanagyság növelését indokolta volna. Ellenőrzési rendszer hatékonyságának tesztelése: Ellenőrzési rendszerteszt Ellenőrzési rendszerteszt értékelés: Eltérések: Eredmény: Hatásvizsgálat: Következtetés: Szervezeti-működési szabályzat, Munkaköri leírás, Kimutatásalapbizonylat igazolásainak ellenőrzése, pontozása ( 0 - hiányzik; 1 igazolt) Nem rendhagyó és rendhagyó hibák azonosítása összesítése, arányának megállapítása Szöveges értékelés és döntés: RENDEZETT/KOCKÁZATOS Ellenőrzési rendszer hatékonyságával kapcsolatos feltételezés módosítása; A pénzügyi kimutatásra gyakorolt hatás mérlegelése Lezárva; Feljegyzés; Vezetői levél; Figyelemfelhívó jelentés; Minősített jelentés 53. Kiemelt kontrollpontok: ADATFELDOLGOZÁS ÉS ELLENŐRZÉS IRÁNYÍTÁS SZAKMAI FELELŐS Részleg vezető GAZDASÁGI FELELŐSŐK Pénzügyiszámviteli vezető Kontírozó könyvelő Igazgatóság Ügyvezető FOLYAMAT LEÍRÁS Éves beruházási terv jóváhagyása X Szállítási szerződés X Teljesítés igazolása, jegyzőkönyv X Üzembe helyezés, aktiválás X X Aktiválás (állománynövekedés) feladás X X INFORMATIKA FELDOLGOZÁS Alapbizonylatok (intputok) Beérkező / Kimenő számla X Üzembehelyezési okmány / Selejtezési jk. X X X Feldolgozott adatok (outputok) Negyedéves főkönyvi állományváltozás leltári számonként Havi értékcsökkenés feladás Eszköz egyedi nyilvántartás Állomány változás mozgástáblái ELLENŐRZÉS Folyamatba épített Analitika főköny egyeztetése Üzembe helyezési okmány tartalmi és számszaki ellenőrzése X X X X X X 82

83

84 Kiértékelés: Ellenőrzési rendszerteszt 57. ELLENŐRZÉSI RENDSZER HATÉKONYSÁGA: VIZSGÁLT KONTROLL ÖSSZESEN 145 VIZSGÁLT KONTROLL ARÁNYA 9% ÖSSZES KONTROLL ÖSSZES HIBA 0 HIBA ARÁNY 0% HIBÁS TÉTELEK ÉRTÉKE 0 MINŐSÍTÉSEK: RENDEZETT Szöveges értékelés: A társaság Immateriális javak, tárgyi eszközök adatfeldolgozási rendszere alkalmas az esetleges hibák feltárására és kijavítására. Az ellenőrzési rendszerteszt eredménye megfelelő alapot nyújt könyvvizsgálói bizonyítékként való felhasználásra, nincs szükség újabb tesztre. Becslés a forduló napi adatokra: 58. diakép a következő oldalon. (Mj.: Kivetítve csak a nettó értékre vonatkozóan.) Szöveges értékelés: Az adatok tesztelése, a rendhagyó hibák kijavítása, valamint az ellenőrzési rendszer hatékony működése lehetővé teszi, hogy az év végi adatokra készített egyszerű becslés eredményének kiértékelése és maximum 5 %-s, felosztott hibahatárt el nem érő eltérése esetén a pénzügyi kimutatás Immateriális javakra és Tárgyi eszközökre vonatkozó állítását a könyvvizsgáló elfogadja. (Becsült nettó érték: *5%= < ) 84

85

86 Mintavételezés és becslés Fordulónap: ÜGYFÉL neve 1. sz. melléklet A.I-II. Immateriális javak, Tárgyi eszközök KONTROLLPONTOK MEGHATÁROZÁSA X KOCKÁZATI SZINT: MAGAS FELOSZTOTT HIBAHATÁR: E Ft ADATFELDOLGOZÁS ÉS ELLENŐRZÉS SZAKMAI GAZDASÁGI PARTNE IRÁNYÍTÁS FELELŐSŐK FELELŐSŐK R Pénzügyiszámviteli Szállító Igazgatóság Ügyveze tő Részleg vezető vezető Kontírozó könyvelő / Vevő SZABÁLYOZÁS Szervezeti és működési szabályzat X Számviteli politika X X Munkaköri leírások X FOLYAMAT LEÍRÁS Éves beruházási terv jóváhagyása X Beruházás előkészítése X Beruházási döntés X Szállítási szerződés X X X Teljesítés igazolása, jegyzőkönyv X X Műszaki gazdasági mérlegelés/értékelés X Üzembe helyezés, aktiválás X X Aktiválás (állomány növekedés) feladás X X Értékcsökkenés elszámolás feladás X Kivezetés, állomány csökkenés (értékesítés, átminősítés, selejtezés) feladás X X X X X FELDOLGOZÁS ÜTEMEZÉSE Aktiválás/Értékcsökkenés: Negyedéves / Havi / Heti / Napi X X X Analitika/Főkönyv:Negyedéves / Havi / Heti / Napi X X INFORMATIKA FELDOLGOZÁS Alapbizonylatok (intputok) Szerződés / Megrendelés X X X Szállító levél / Átadásátvétel X X Beérkező / Kimenő számla X X X Üzembehelyezési okmány / Selejtezési jk. X X X Forgalmi tételek rögzítése Leltári szám X Bizonylat szám (akt., sel. jegyzőkönyv) X Megnevezés X Megjegyzés X 86

87 ADATFELDOLGOZÁS ÉS ELLENŐRZÉS IRÁNYÍTÁS Igazgatóság Ügyveze tő SZAKMAI FELELŐSŐK Részleg vezető Leltárhely Üzembehelyezés időpontja Termék statisztikai besorolása Gyártó Gyártási év Gyári szám Származási hely Szállító Bruttó fk. Értékcsökkenés fk. Költség fk. Bruttó érték Halmozott écs. Maradványérték Terven felüli écs. Visszaírás Sztv écs % Tao écs % Feldolgozott adatok (outputok) Negyedéves főkönyvi állomány változás leltári számonként Negyedéves értékcsökkenés feladás Eszköz egyedi nyilvántás Éves leltára Állomány változás mozgástáblái X ELLENŐRZÉS Folyamatba épített Beérkező-Kimenő számlák Analitika főköny egyeztetése X Üzembehelyezési okmány tartalmi és számszaki ellenőrzése X Rendkívüli Üzembehelyezési okmány tartalmi és számszaki ellenőrzése X X Utólagos önálló belső ellenőrzés GAZDASÁGI FELELŐSŐK Pénzügyiszámviteli Kontírozó vezető könyvelő X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X PARTNE R Szállító / Vevő 87

88 9888

89 89 99

90 o u o U o o o U o o o o U o o U o U o o o o o o U u o U u o o u o U o o o E u o o o u o o o U E E E U o u o o o E E E E E E

91 E E E E E E E E o u o o o o o o o o o o o U U o U o o U o U o o o o o u u o o o o o o o o o o o o o o U U u o u u o o o o o o U U U U U

92 3 92

93 E E E E E E E E o o o U U U U o o U o o o o E u o u o o o o o u o u o o u o o o o U U U U

94 Mintavétel és becslés 4. sz. melléklet Az adatok átvétele és szerkesztése A standard nem tesz róla említést, azonban a könyvvizsgálati mintavételezés során számolni kell azzal, hogy az ügyfelek számítógépes feldolgozási rendszerei különbözőek és néhány kivételtől eltekintve a rendszergazdák elutasítóak a könyvvizsgálati programokhoz való illesztéstől. Ezért már az ajánlatadáskor tisztáznunk kell az ügyfél számítógépes programjának képességét és a rendszergazda készségét a megfelelő transzformáció végrehajtására. Amennyiben a program szolgáltatása eleve tartalmazza a megfelelő *.xls formátumú adatmentést, a számítógéppel támogatott könyvvizsgálói mintavétel nagy valószínűséggel végrehajtható és a könyvvizsgálati bizonyítékszerzés egyéb területeken is támogatást kap például a teljesség megítéléshez. A feltételes megfogalmazásra azért van szükség, mert a programok egyes esetekben nem a könyvvizsgáló igényét kívánják kielégíteni, hanem a felhasználó ügyfelekét, mely kihat az *.xls formátumban mentett adatok tartalmára és formájára is. Két komoly problémával találkozhatunk. Az egyik, amikor a lista nem csak egyedi tétel sorokat tartalmaz, hanem összesítéseket is. Azt már a főkönyvi kivonatok átvétele során is megtanulhattuk, hogy az *.xls formátumú átvételben a végső összesítésen kívül minden más csoportosítás és összegzés jelentős többletmunkát okoz, mert ezektől előzetesen meg kell szabadulni, ki kell törölni. A másik komoly problémát, és gyakorlatilag megoldhatatlan feladatot jelenthet, amikor formai, A4,A3 megjelenítés okán a program olyan listát ad, mely nem egy sorban tartalmazza a gazdasági művelet, vagy eszköz-forrás állomány összes azonosító tételét. Például a tárgyi eszközök leltára egyedi tételenként több sorban ismétlődve az alábbiak szerint: XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX. Sorszám: XXXX - Copyright (C) XXXXXXX. Tárgyi eszközök nyilvántartás lista ( )XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX 1. oldal Nyilv. számnév Számviteli tv. szerint Adótörvény szerint Dátum Művelet Útnyilvántartó program Aktiválás Bruttó érték: ,0 (14.400,0) , , , , Leírás , , Office Aktiválás Bruttó érték: 2 * , , , , , Leírás , , XXX-572/Ford Transit Van ''de minimis'' Aktiválás Bruttó érték: ,0 ( ,0) , , , ,0 Maradv.érték: ,0 (0,0) , Leírás ,0*20(20)%/365* , , , , Leírás ,0*20(20)%/365* , , , , Leírás ,0*20(20)%/365* , , , , Leírás ,0*20(20)%/365* , , , , Leírás ,0*20(20)%/366* , , , , Leírás ,0*20(20)%/366* , , , , Leírás ,0*20(20)%/366* , , , , Leírás ,0*20(20)%/366* , , , ,0 Az ilyen listázás bármilyen formátumú, csak manuális mintavételezésre adhat lehetőséget. Ezzel szemben a könyvvizsgáló barát megoldás az, amikor egy tétel, vagy gazdasági művelet valamennyi adata egy sorban szerepel, nincsenek lapdobások, fejlécek, összesítések és például a következők szerint tartalmazza az adatokat: 94

95 105 95

96 Az adatok szerkesztésének van néhány további lépése, azonban ezeket a fentiekkel szemben már könnyebben kezelhetjük, az alábbiak szerint: A meghatározott időszakra, vagy időpontra rögzített adatokból Excel szerkezetű forgalmi, vagy állományi adatfájlt mentünk le, melyben minden oszlop csak egy fajta adatot tartalmaz. Az adatfájlt archívum könyvtárba iktatjuk és a feldolgozásra másolatot készítünk, a továbbiakban csak ezt használjuk. 1. Szöveg-szám formátum átalakítás: a. Az átvett adatok *.xls formátumban megjelenő számadatainak az ezres tagozódást és a tizedes jegyeket elkülönítő üres, vessző vagy pont karakterei, a különböző formátumú adatbázisokban eltérően vannak értelmezve, mely megakadályozza a sorba rendezéseket és ennek okán szükséges a számadatok szöveg formátumú megjelenésének szám formátumra módosítása. Egy lehetséges megoldást az alábbiakban mutatunk be: A probléma az Excel Szerkesztés/Csere menüpontjainak használatával oldható fel, oly módon, hogy az átvett adatok szóköz, vessző és pont karaktereit kijelöljük és az új karakter mezőt üresen hagyjuk, majd a módosítandó oszlopot, vagy oszlopokat kijelölve egy lépésben hajtjuk végre az átalakítást. ( Szerkesztőléc ; Shift ; Ctrl C; Ctrl V, majd oszlop kijelölés után Az összes cseréje parancs) A lépések eredményeként a korábbi szöveg formátumú számadatok szám formátumra váltanak és szabadon sorba rendezhetők csoportosíthatók, összesíthetők. b. Az előző problémához hasonló feladatot jelen, ha az átvett *xls adatok látszólag szám adatok, de mégsem azok mert balra tömörítve jelennek meg az Excel cellában és nem tartalmaznak semmilyen karaktert, melyet le tudnánk cserélni a fentiek szerint, például az alábbi táblázatban az ügyfélkód és a sorszám adatait. Annak érdekében, hogy érték adatként hasznosítható legyen a fenti E és C oszlop adata, többek között arra, hogy az ügyfélkódhoz tartozó ügyfél nevet a teljes sokaságban könnyen azonosíthassuk a további vizsgálatokhoz, például a kapcsolt vállalkozások kiemeléséhez, az alábbi megoldás javasolható: Az Excel Érték függvénye a számot képviselő szöveget számmá alakítja, szintaxisa: ÉRTÉK(szöveg). A végrehajtás során az átalakítandó oszlop mellé újabb oszlopot Oszlop beszúrása paranccsal hozunk létre, és ebbe írjuk be a függvényt, majd az eredménnyel felülírjuk az átalakítandó oszlop celláit a Szerkesztés/Másolás/Irányított beillesztés/értéket parancs sorozattal. 2. Az adatállomány szűkítése: a. A gyakorlatban előfordul, hogy az átvett adatsorok több adatot tartalmaznak, mint amennyi elégséges a könyvvizsgálati teszt elvégzéséhez, ezért meghatározzuk azokat az oszlopokat, melyek a vizsgálathoz szükséges adatokat tartalmazzák és elrejtjük, vagy töröljük a szükségtelen oszlopokat. b. A felesleges sorok - például ismétlődő fejléc, programnév, ügyfélnév - is könnyen eltávolíthatók az 1/anál leírt lépés sorozat megfelelő alkalmazásával. 3. A konkrét tételek kiválasztása: Az adatok sorba rendezésével kiválasztjuk a tétel azonosításához elégséges és a vizsgálati célnak megfelelő tétel csoportokat a 2. sz. mellékletben megadott tényezőknek megfelelően. Az esettanulmányban lévő példa alapján: i. Felosztott hibahatár 75 %-t meghaladó ügyletértékű tételek ii. Kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek, iii. Támogatott tételek, iv. Használaton kívül, majd a konkrét tételek adatait egymás után kijelöljük és kivágással elkülönítjük a munkalapon. Végül az eredeti sokaság tételei lecsökkennek a maradékegyenleget képviselő tételekre, melyek a véletlen mintavételezéshez alapul szolgáló sokaság adatai. 96

Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatási Standardok Testület600. TÉMASZÁMÚ NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI

Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatási Standardok Testület600. TÉMASZÁMÚ NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatási Standardok Testület600. TÉMASZÁMÚ NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD SPECIÁLIS SZEMPONTOK CSOPORTRA VONATKOZÓ PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK KÖNYVVIZSGÁLATAI

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS. A Magyar Pénzverő Zrt. részvényesének. Az éves beszámolóról készült jelentés. Vélemény

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS. A Magyar Pénzverő Zrt. részvényesének. Az éves beszámolóról készült jelentés. Vélemény FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Magyar Pénzverő Zrt. részvényesének Az éves beszámolóról készült jelentés Vélemény Elvégeztük a Magyar Pénzverő Zrt. ( a Társaság ) 2018. évi éves beszámolójának könyvvizsgálatát,

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A BANAT-TRIPLEX CONFINIUM KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS tagjainak Vélemény Elvégeztem a BANAT-TRIPLEX CONFINIUM KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS az Érd és Térsége Regionális Víziközmű Kft. tulajdonosainak a Társaság taggyűlése elé terjesztett 2017. december 31-i éves beszámolóról Vélemény Elvégeztük az Érd és Térsége

Részletesebben

4. A Maglód Projekt Kft évi mérleg-beszámolója május 24. ELŐTERJESZTÉS

4. A Maglód Projekt Kft évi mérleg-beszámolója május 24. ELŐTERJESZTÉS ELŐTERJESZTÉS Maglód Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2018. május 24-ei ülésére 4. napirend Tárgya: A Maglód Projekt Kft. 2017. évi mérleg-beszámolója. Előadó: Varga Krisztina ügyvezető Melléklet:

Részletesebben

A könyvvizsgálati standardok változásai

A könyvvizsgálati standardok változásai XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálati standardok változásai dr. Ladó Judit Alelnök Magyar Könyvvizsgálói Kamara Előzmény 1 Nemzetközi Könyvvizsgálati

Részletesebben

(Érvényes a december 15-én vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára.) TARTALOM

(Érvényes a december 15-én vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára.) TARTALOM A KÖNYVVIZSGÁLÓ AUDITÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKAT TARTALMAZÓ DOKUMENTUMOKBAN SZEREPLŐ EGYÉB INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ FELELŐSSÉGE (Érvényes a 2009. december 15-én vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS. A HEVES MEGYEI VÍZMŰ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (3300 Eger, Hadnagy u. 2.) TULAJDONOSAI RÉSZÉRE

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS. A HEVES MEGYEI VÍZMŰ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (3300 Eger, Hadnagy u. 2.) TULAJDONOSAI RÉSZÉRE EGER-AUDIT KÖNYVSZAKÉRTŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 3300 EGER, Trinitárius u. 2. Telefon/Fax: 36/411-210, 36/518-167 E-mail: titkarsag@eger-audit.t-online.hu FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A HEVES MEGYEI VÍZMŰ

Részletesebben

Független Könyvvizsgálói Jelentés. Az egyszerűsített éves beszámoló könyvvizsgálatáról készült jelentés

Független Könyvvizsgálói Jelentés. Az egyszerűsített éves beszámoló könyvvizsgálatáról készült jelentés Ernst & Young Kft. Ernst & Young Ltd. H-1132 Budapest Váci út 20. 1399 Budapest 62. Pf.632, Hungary Tel: +36 1 451 8100 Fax: +36 1 451 8199 www.ey.com/hu Cg. 01-09-267553 Független Könyvvizsgálói Jelentés

Részletesebben

2011. ÉVI ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓJÁRÓL. Korlátolt Felelősségű Társaság 1148 Budapest, Fogarasi út 58. (Nysz.

2011. ÉVI ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓJÁRÓL. Korlátolt Felelősségű Társaság 1148 Budapest, Fogarasi út 58. (Nysz. FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS a BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a konszolidálásba bevont vállalkozások 2011. ÉVI ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS UNIVERSAL-SALD 0 Kö~YVSZAKÉR'ró, nvzi'gyi- ÉS AuóTH:Íl'Srnó KPT. IROll~ : 1137 Brum:sr, RHJ.\ÓTI Hmós r. 15. II. 3. TEL. / f'h: 359-9508 www.unimsalsaldo.hu > 11rn: un

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Plotinus Holding Nyrt. részvényesei részére A konszolidált éves beszámolóról készült jelentés Elvégeztem a Plotinus Holding Nyrt. (a Társaság ) mellékelt 2013. évi konszolidált

Részletesebben

Független Könyvvizsgálói jelentés Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Független Könyvvizsgálói jelentés Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Független Könyvvizsgálói jelentés Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2018. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI ZÁRSZÁMADÁSRÓL ALKOTOTT RENDELET-TERVEZETHEZ Készítette: a Dialog Plusz Audit Könyvvizsgáló Kft-munkatársa

Részletesebben

Dr. Kántor Béla

Dr. Kántor Béla Dr. Kántor Béla szükséges a könyvvizsgálói vélemény és jelentés alátámasztásához. jellegét tekintve kumulatív, és elsősorban a könyvvizsgálat során végrehajtott könyvvizsgálati eljárásokból származik.

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet tulajdonosainak Elvégeztem a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet (6635 Szegvár, Szabadság tér 1. Cg.: 06-02-000246) mellékelt 2014.

Részletesebben

Minőségellenőrzési tanulságok. Munkácsi Márta Mádi-Szabó Zoltán Minőség-ellenőrzési Bizottság

Minőségellenőrzési tanulságok. Munkácsi Márta Mádi-Szabó Zoltán Minőség-ellenőrzési Bizottság Minőségellenőrzési tanulságok Munkácsi Márta Mádi-Szabó Zoltán Minőség-ellenőrzési Bizottság A kamarai minőség-ellenőrzés sajátosságai Könyvvizsgálók végzik könyvvizsgálóknál. A könyvvizsgálók dokumentációjából.

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Az OTP Reál Globális TOP Nyilvános Tőkevédett Zártvégű Származtatott Alap befektetőinek Vélemény Elvégeztük az OTP Reál Globális TOP Nyilvános Tőkevédett Zártvégű Származtatott

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS. A Pro Rekreatione Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonosainak

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS. A Pro Rekreatione Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonosainak FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Pro Rekreatione Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonosainak Az egyszerűsített éves beszámolóról készült jelentés Elvégeztük a Pro Rekreatione

Részletesebben

TARTALOM. Bekezdések Bevezetés A jelen Nemzetközi Könyvvizsgálati Standard hatóköre 1 Hatálybalépés időpontja 2 Cél 3 Követelmények

TARTALOM. Bekezdések Bevezetés A jelen Nemzetközi Könyvvizsgálati Standard hatóköre 1 Hatálybalépés időpontja 2 Cél 3 Követelmények TARTALOM Bekezdések Bevezetés A jelen Nemzetközi Könyvvizsgálati Standard hatóköre 1 Hatálybalépés időpontja 2 Cél 3 Követelmények A megbízást végző munkacsoport kulcsfontosságú 4 tagjainak bevonása A

Részletesebben

Számviteli szabályozás

Számviteli szabályozás Dr. Pál Tibor 2012.09.10. Számviteli szabályozás 7. ELŐADÁS Szabályok és elvek a könyvvizsgálat során Társasági törvény Egyéb Könyvvizsgálati törvény KÖNYVVIZSGÁLAT Könyvvizsgálati standardok Számviteli

Részletesebben

Előterjesztés A Bicske Város Sportjáért Közalapítvány évi beszámolójának elfogadásáról

Előterjesztés A Bicske Város Sportjáért Közalapítvány évi beszámolójának elfogadásáról Előterjesztés A Bicske Város Sportjáért Közalapítvány 2018. évi beszámolójának elfogadásáról 1. előterjesztés száma: 128/2019. 2. előterjesztést készítő személy neve: Setéth-Fazekas Hajnalka 3. előterjesztést

Részletesebben

Könyvvizsgálói jelentés

Könyvvizsgálói jelentés Független könyvvizsgálói jelentés a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége vezetősége részére Azegyszerűsítettévesbeszámolórólkészültjelentés Elvégeztük a VTMSZ mellékelt 2013. évi az egyéb szervezetek

Részletesebben

Minőség-ellenőrzés 2016

Minőség-ellenőrzés 2016 Minőség-ellenőrzés 2016 Visegrád 2016. szeptember 8. Mádi-Szabó Zoltán MKVK Minőségellenőrzési Bizottság elnöke 1 A minőség-ellenőrzés célja A minőség-ellenőrzési rendszer célja a könyvvizsgálók által

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2014. évi egyszerűsített éves beszámolójáról, valamint a közhasznúsági mellékletéről Készítette: C.C. Audit Könyvvizsgáló Korlátolt

Részletesebben

Könyvvizsgálói jelentés

Könyvvizsgálói jelentés Könyvvizsgálói jelentés 2016-2017 Könyvvizsgálói jelentéssel kapcsolatos változások 2016. december 15-én vagy azt követően végződő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata során kell

Részletesebben

Számviteli szabályozás

Számviteli szabályozás Dr. Pál Tibor 2010.11.29. Társasági Számviteli szabályozás 7. ELŐADÁS Szabályok és elvek a könyvvizsgálat során Egyéb standardok KÖNYVVIZSGÁLAT Számviteli Könyvvizsgáló választása Ki lehet könyvvizsgáló?

Részletesebben

Betekintés a Könyvvizsgálati munkába. Könyvvizsgálói munka szakaszai, Könyvvizsgálói jelentés változás

Betekintés a Könyvvizsgálati munkába. Könyvvizsgálói munka szakaszai, Könyvvizsgálói jelentés változás Betekintés a Könyvvizsgálati munkába Könyvvizsgálói munka szakaszai, Könyvvizsgálói jelentés változás Könyvvizsgálati munka szakaszai: - megbízás elfogadása, - tervezés, - vizsgálat, - áttekintés, értékelés

Részletesebben

«M O B I L C O N S U L T» K Ö N Y V V I Z S G Á L Ó É S G A Z D A S Á G I T A N Á C S A D Ó K F T

«M O B I L C O N S U L T» K Ö N Y V V I Z S G Á L Ó É S G A Z D A S Á G I T A N Á C S A D Ó K F T «M O B I L C O N S U L T» K Ö N Y V V I Z S G Á L Ó É S G A Z D A S Á G I T A N Á C S A D Ó K F T A L A P Í T Á S É V E : 1991 1106 Budapest, Fehér út 10. (WHITEOFFICE II.em 206.) Telefon/Fax: 215-2543;

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ JELENTÉS A 4iG NYRT. AUDIT BIZOTTSÁGA RÉSZÉRE

KIEGÉSZÍTŐ JELENTÉS A 4iG NYRT. AUDIT BIZOTTSÁGA RÉSZÉRE KIEGÉSZÍTŐ JELENTÉS A 4iG NYRT. AUDIT BIZOTTSÁGA RÉSZÉRE 1.) Az elvégzett könyvvizsgálat eredményeinek ismertetése: A könyvvizsgálat során nem találtunk lényeges hiányosságot a Társaság folyamataiban,

Részletesebben

Független könyvvizsgálói jelentés a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (8086 Felcsút Fő utca 176) tulajdonosainak. Elvégeztem a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (továbbiakban Alapítvány)

Részletesebben

Igazságügyi Adó-» Járulék és Könyvszakértő Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Igazságügyi Adó-» Járulék és Könyvszakértő Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság 3/f East-Audit" Igazságügyi Adó-» Járulék és Könyvszakértő Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTES A Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

300. TÉMASZÁMÚ NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK KÖNYVVIZSGÁLATÁNAK TERVEZÉSE TARTALOM

300. TÉMASZÁMÚ NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK KÖNYVVIZSGÁLATÁNAK TERVEZÉSE TARTALOM KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK KÖNYVVIZSGÁLATÁNAK TERVEZÉSE (Hatályos a 2009. december 15-én vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára.) TARTALOM

Részletesebben

Kisvállalkozások könyvvizsgálati sajátosságai

Kisvállalkozások könyvvizsgálati sajátosságai Kisvállalkozások könyvvizsgálati sajátosságai Mi a kisvállalkozás? DR. KÁNTOR BÉLA Kisvállalkozás kategória Kizárólag mennyiségi adatok alapján nem lehet definiálni pl. 100 MFt árbevétel alatt Jogi előírások,

Részletesebben

SEGÉDLET. Összeállításra került:

SEGÉDLET. Összeállításra került: Magyar Könyvvizsgálói Kamara K o m á r o m - E s z t e r g o m M e g y e i S z e r v e z e t e 2 8 0 0 T a t a b á n y a, F ı t é r 3 6. T e l. / F a x : 3 4 / 3 0 9-5 2 1 E - m a i l : k o m a r o m @

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS. a Duna House Holding Nyrt. tulajdonosai részére

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS. a Duna House Holding Nyrt. tulajdonosai részére FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS a Duna House Holding Nyrt. tulajdonosai részére Vélemény Elvégeztük a Duna House Holding Nyrt. (a Társaság ) 2017. évi pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát, amely

Részletesebben

A minőség-ellenőrzés tapasztalatai a pénz- és tőkepiac könyvvizsgálóinál

A minőség-ellenőrzés tapasztalatai a pénz- és tőkepiac könyvvizsgálóinál A minőség-ellenőrzés tapasztalatai a pénz- és tőkepiac könyvvizsgálóinál 2010. december 9. Biróné Zeller Judit A Minőségellenőrzési Bizottság tagja 1 A minőségellenőrzések feltételei 2009. évben 2010.

Részletesebben

Községi Önkormányzat Balatonberény

Községi Önkormányzat Balatonberény Községi Önkormányzat Balatonberény A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 92/A.. (3) bekezdése szerinti 2011. évi önkormányzati közzététele ESZKÖZÖK költségveté si 21. melléklet a 10./2012.(05.03

Részletesebben

«M O B I L C O N S U L T» K Ö N Y V V I Z S G Á L Ó É S G A Z D A S Á G I T A N Á C S A D Ó K F T

«M O B I L C O N S U L T» K Ö N Y V V I Z S G Á L Ó É S G A Z D A S Á G I T A N Á C S A D Ó K F T «M O B I L C O N S U L T» K Ö N Y V V I Z S G Á L Ó É S G A Z D A S Á G I T A N Á C S A D Ó K F T A L A P Í T Á S É V E : 1991 1106 Budapest, Fehér út 10. (WHITEOFFICE II.em 206.) Telefon/Fax: 215-2543;

Részletesebben

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 Bevezető 11 A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 I. rész Rövid összefoglaló az általános könyvvizsgálati előírásokról 15 1. A könyvvizsgálati környezet 17 1.1.

Részletesebben

MAGYAR NEMZETI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD (MNKS) A NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI ÉS MINŐSÉGELLENŐRZÉSI STANDARDOK ALKALMAZÁSÁRÓL

MAGYAR NEMZETI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD (MNKS) A NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI ÉS MINŐSÉGELLENŐRZÉSI STANDARDOK ALKALMAZÁSÁRÓL MAGYAR NEMZETI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD (MNKS) A NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI ÉS MINŐSÉGELLENŐRZÉSI STANDARDOK ALKALMAZÁSÁRÓL 2016. június MAGYAR NEMZETI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD (MNKS) A NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI

Részletesebben

A minőség-ellenőrzés tapasztalatai a pénz- és tőkepiac könyvvizsgálóinál

A minőség-ellenőrzés tapasztalatai a pénz- és tőkepiac könyvvizsgálóinál A minőség-ellenőrzés tapasztalatai a pénz- és tőkepiac könyvvizsgálóinál 2011. december 9. Biróné Zeller Judit A Minőségellenőrzési Bizottság tagja 1 A minőségellenőrzések személyi feltételei 2009. évben

Részletesebben

ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK ELŐZŐ IDŐSZAK MEGFELELŐ ADATAI ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK TARTALOM

ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK ELŐZŐ IDŐSZAK MEGFELELŐ ADATAI ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK TARTALOM 710. TÉMASZÁMÚ NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK ELŐZŐ IDŐSZAK MEGFELELŐ ADATAI ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ (Hatályos a 2009. december 15-én vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó

Részletesebben

Előterjesztés A Bicskei Művelődési Közalapítvány évi beszámolójának elfogadásáról

Előterjesztés A Bicskei Művelődési Közalapítvány évi beszámolójának elfogadásáról Előterjesztés A Bicskei Művelődési Közalapítvány 2017. évi beszámolójának elfogadásáról 1. előterjesztés száma: 241/2018 2. előterjesztést készítő személy neve: Molnár Enikő 3. előterjesztést készítésében

Részletesebben

Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatási Standardok Testület 300. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009.

Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatási Standardok Testület 300. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatási Standardok Testület 300. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A pénzügyi kimutatások

Részletesebben

Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatási Standardok Testület 705. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009.

Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatási Standardok Testület 705. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatási Standardok Testület 705. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A független könyvvizsgálói

Részletesebben

700. TÉMASZÁMÚ (FELÜLVIZSGÁLT) NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKRA VONATKOZÓ VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÉSKÉSZÍTÉS

700. TÉMASZÁMÚ (FELÜLVIZSGÁLT) NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKRA VONATKOZÓ VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÉSKÉSZÍTÉS KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKRA VONATKOZÓ VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA ÉS Bevezetés (Hatályos a 2016. december 15-én vagy azt követően végződő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára.)

Részletesebben

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai Mádi-Szabó Zoltán 2010. november 18. és 22. AUDIT Tartalom A közérdeklődésre klődé számot tartó tó gazdálkodó dó fogalma Értékpapírt kibocsátó

Részletesebben

Fekete Imréné Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye

Fekete Imréné Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye A közfelügyeleti bizottság tapasztalatai a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak kamarai minőségellenőrzésénél A KKB szerepe és munkája 2010-2011-es években, tervezett jogszabály módosítások

Részletesebben

210. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard Megegyezés a könyvvizsgálati megbízások feltételeiről 210/6-10.

210. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard Megegyezés a könyvvizsgálati megbízások feltételeiről 210/6-10. 210. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard Megegyezés a könyvvizsgálati megbízások feltételeiről 210/6-10. Követelmények A könyvvizsgálat előfeltételei 6. Annak megállapítása céljából, hogy a könyvvizsgálat

Részletesebben

Az átalakulások könyvvizsgálatának aktuális kérdései

Az átalakulások könyvvizsgálatának aktuális kérdései Az átalakulások könyvvizsgálatának aktuális kérdései A téma fontossága 2019. évtől kezdődően az átalakulás, egyesülés, szétválás könyvvizsgálata is tárgyát képezi a kamarai minőségellenőrzésnek! MKVK Konzultációs

Részletesebben

TELJESSÉGI NYILATKOZAT

TELJESSÉGI NYILATKOZAT TELJESSÉGI NYILATKOZAT Budapest, 2016. április 14. C.C. Audit Könyvvizsgáló Kft. 1148 Budapest, Fogarasi út 58. Papp Lajos kamarai tag könyvvizsgáló részére Tisztelt Uram! A jelen teljességi nyilatkozat

Részletesebben

A minőség-ellenőrzés tapasztalatai a pénz- és tőkepiac könyvvizsgálóinál

A minőség-ellenőrzés tapasztalatai a pénz- és tőkepiac könyvvizsgálóinál A minőség-ellenőrzés tapasztalatai a pénz- és tőkepiac könyvvizsgálóinál 2012. december 3. SZABÓ ZSUZSANNA - RÉDEI EMESE A Minőségellenőrzési Bizottság tagjai 1 2012. évi minőségellenőrzési feladatok I.

Részletesebben

Kisvállalkozások könyvvizsgálati sajátosságai. Mi a kisvállalkozás? Könyvvizsgálat rendszere és számítógépes támogatása. Dr.

Kisvállalkozások könyvvizsgálati sajátosságai. Mi a kisvállalkozás? Könyvvizsgálat rendszere és számítógépes támogatása. Dr. Könyvvizsgálat rendszere és számítógépes támogatása Dr. Kántor Béla Kisvállalkozások könyvvizsgálati sajátosságai Mi a kisvállalkozás? 1 Kisvállalkozás kategória Kizárólag mennyiségi adatok alapján nem

Részletesebben

Ami nincs dokumentálva, az olyan mintha el sem végeztük volna!

Ami nincs dokumentálva, az olyan mintha el sem végeztük volna! Minőségellenőrzés a pénz- és tőkepiaci terület könyvvizsgálóinál 2008. Készítette: Biróné Zeller Judit 1 10/13/2008 Ami nincs dokumentálva, az olyan mintha el sem végeztük volna! 2 10/13/2008 A minőségellenőrzés

Részletesebben

Elvárási rés a könyvvizsgálati tevékenység folyamatában. Dr. Füredi-Fülöp Judit Ternován Bernadett

Elvárási rés a könyvvizsgálati tevékenység folyamatában. Dr. Füredi-Fülöp Judit Ternován Bernadett Elvárási rés a könyvvizsgálati tevékenység folyamatában Előadók: Dr. Ladó Judit Dr. Füredi-Fülöp Judit Ternován Bernadett Amiről szó lesz 1 2 3 4 Elvárási rés megjelenési formái Gyakorlatorientált vizsgálat

Részletesebben

700. TÉMASZÁMÚ (FELÜLVIZSGÁLT) NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKRA VONATKOZÓ VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÉSKÉSZÍTÉS

700. TÉMASZÁMÚ (FELÜLVIZSGÁLT) NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKRA VONATKOZÓ VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÉSKÉSZÍTÉS 700. TÉMASZÁMÚ (FELÜLVIZSGÁLT) NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKRA VONATKOZÓ VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÉSKÉSZÍTÉS (Hatályos a 2016. december 15-én vagy azt követően végződő

Részletesebben

320. TÉMASZÁMÚ NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD LÉNYEGESSÉG A KÖNYVVIZSGÁLAT TERVEZÉSÉBEN ÉS VÉGREHAJTÁSÁBAN TARTALOM

320. TÉMASZÁMÚ NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD LÉNYEGESSÉG A KÖNYVVIZSGÁLAT TERVEZÉSÉBEN ÉS VÉGREHAJTÁSÁBAN TARTALOM KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD LÉNYEGESSÉG A KÖNYVVIZSGÁLAT TERVEZÉSÉBEN ÉS VÉGREHAJTÁSÁBAN Bevezetés (Hatályos a 2009. december 15-én vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára.)

Részletesebben

SZERZŐDÉS. cég:. Székhely: (a továbbiakban: Társaság )

SZERZŐDÉS. cég:. Székhely: (a továbbiakban: Társaság ) SZERZŐDÉS amely létrejött a és cég:. Cg:. Székhely: (a továbbiakban: Társaság ) Ungváriné Fenyves Beáta ( szül: Heves, 1961.03.22,an: Vona Veronika) 3360 Heves, Brassói út 36. (a továbbiakban: Könyvvizsgáló

Részletesebben

570. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A vállalkozás folytatása

570. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A vállalkozás folytatása 570. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A vállalkozás folytatása Célok 9. A könyvvizsgáló célja, hogy: (a) (b) elegendő és megfelelő könyvvizsgálati

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS. Az AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság részvényesének

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS. Az AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság részvényesének FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Az AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság részvényesének Az éves beszámoló könyvvizsgálatáról készült jelentés Vélemény Elvégeztük az

Részletesebben

Független Könyvvizsgálói Jelentés

Független Könyvvizsgálói Jelentés Venilia Vellum Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft. 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 79. Tel: +36 1 210-27-33 Fax:+36 1 210-27-34 e-mail: info@venilia.hu, www.venilia.hu Független Könyvvizsgálói Jelentés

Részletesebben

JÁBORCSIK és TÁRSA Könyvvizsgáló és Pénztárszolgáltató Kft.

JÁBORCSIK és TÁRSA Könyvvizsgáló és Pénztárszolgáltató Kft. JÁBORCSIK és TÁRSA Könyvvizsgáló és Pénztárszolgáltató Kft. : 1042 Budapest, József A. u. 32-34. B. lph. I/3. TH: 1042 Budapest, József A. u. 18. II/15. : 1-369-7555,1-369-6648. fax: 1-369-7555. e-mail:

Részletesebben

ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS 2013.

ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS 2013. ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS 2013. 1.) Gazdálkodási forma és tulajdonviszonyok A MOORE STEPHENS K-E-S AUDIT Könyvvizsgáló, Könyvvezető és Adószakértő Kft. a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság által bejegyzett

Részletesebben

ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS. Nagy Györgyi bejegyzett könyvvizsgáló tekintetében

ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS. Nagy Györgyi bejegyzett könyvvizsgáló tekintetében ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS Nagy Györgyi bejegyzett könyvvizsgáló tekintetében A jelentés a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló

Részletesebben

Átláthatósági jelentés

Átláthatósági jelentés Átláthatósági jelentés PKF Könyvvizsgáló Kft, 2017. Tartalom Bemutatkozás Tulajdonosi szerkezet Cégvezetés Könyvvizsgálat minőségbiztosítása Könyvvizsgálói függetlenség Egyéb tájékoztazás Közérdeklődésre

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

A közfelügyelet és a minőségellenőrzés aktuális kérdései

A közfelügyelet és a minőségellenőrzés aktuális kérdései A közfelügyelet és a minőségellenőrzés aktuális kérdései Tolnai Krisztián Ádám Pénzügyminisztérium, Számviteli és Közfelügyeleti Főosztály osztályvezető Tematika 01 Aktualitások 02 Feladatok 03 Piaci helyzetkép

Részletesebben

A LÉNYEGES HIBÁS ÁLLÍTÁS KOCKÁZATAINAK AZONOSÍTÁSA ÉS FELMÉRÉSE A GAZDÁLKODÓ EGYSÉG ÉS KÖRNYEZETÉNEK MEGISMERÉSÉN KERESZTÜL TARTALOM

A LÉNYEGES HIBÁS ÁLLÍTÁS KOCKÁZATAINAK AZONOSÍTÁSA ÉS FELMÉRÉSE A GAZDÁLKODÓ EGYSÉG ÉS KÖRNYEZETÉNEK MEGISMERÉSÉN KERESZTÜL TARTALOM 315. TÉMASZÁMÚ (FELÜLVIZSGÁLT) NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD A LÉNYEGES HIBÁS ÁLLÍTÁS KOCKÁZATAINAK AZONOSÍTÁSA ÉS FELMÉRÉSE A GAZDÁLKODÓ EGYSÉG ÉS KÖRNYEZETÉNEK MEGISMERÉSÉN KERESZTÜL (Hatályos

Részletesebben

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása 620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása A könyvvizsgáló által igénybevett szakértő munkája megfelelőségének értékelése 12.

Részletesebben

A könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság évi munkaterve

A könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság évi munkaterve A könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság 2018. évi munkaterve A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS. Az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosainak

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS. Az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosainak FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosainak Korlátozott vélemény Elvégeztük az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és

Részletesebben

Munka lezárása, értékelése, éves beszámoló véglegesítése, jelentéskészítés Deloitte Magyarország

Munka lezárása, értékelése, éves beszámoló véglegesítése, jelentéskészítés Deloitte Magyarország Munka lezárása, értékelése, éves beszámoló véglegesítése, jelentéskészítés 2011 Deloitte Magyarország Tartalom Talált hibák értékelése Fordulónap utáni események Vállalkozás folytatásának elve Vezetés

Részletesebben

Átláthatósági jelentés 2018.

Átláthatósági jelentés 2018. Átláthatósági jelentés 2018. a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 55. (1) bekezdése alapján Tartalomjegyzék

Részletesebben

(EGT-vonatkozású szöveg)

(EGT-vonatkozású szöveg) 2018.10.24. L 265/3 A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1595 RENDELETE (2018. október 23.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló

Részletesebben

6. sz. melléklet a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt április 26-án tartandó évi rendes Közgyűlésének előterjesztéséhez

6. sz. melléklet a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt április 26-án tartandó évi rendes Közgyűlésének előterjesztéséhez Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. 1033 Budapest, Polgár u. 8-10. Tel. (36 1) 457 3860 Fax. (36 1) 367 2800 E-mail: info@bif.hu 6. sz. melléklet a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési

Részletesebben

Átláthatósági jelentés

Átláthatósági jelentés Átláthatósági jelentés a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 55. (1) bekezdése alapján Tartalomjegyzék

Részletesebben

701. TÉMASZÁMÚ NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD KULCSFONTOSSÁGÚ KÖNYVVIZSGÁLATI KÉRDÉSEK KOMMUNIKÁLÁSA A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSBEN

701. TÉMASZÁMÚ NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD KULCSFONTOSSÁGÚ KÖNYVVIZSGÁLATI KÉRDÉSEK KOMMUNIKÁLÁSA A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSBEN 701. TÉMASZÁMÚ NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD KULCSFONTOSSÁGÚ KÖNYVVIZSGÁLATI KÉRDÉSEK KOMMUNIKÁLÁSA A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSBEN (Hatályos a 2016. december 15-én vagy azt követően végződő

Részletesebben

2. A évi auditált pénzügyi beszámoló eredmény-kimutatásában megjelölt adózott eredményt eft nyereséggel fogadja el.

2. A évi auditált pénzügyi beszámoló eredmény-kimutatásában megjelölt adózott eredményt eft nyereséggel fogadja el. FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI és AUDITBIZOTTSÁGI JELENTÉS a DUNA HOUSE HOLDING Nyrt. 2018. december 31-i fordulónappal készített IFRS szerinti egyedi éves beszámolójáról A DUNA HOUSE HOLDING Nyrt. (székhely: 1016

Részletesebben

610. témaszámú (2013-ban módosított), A belső auditorok munkájának felhasználása című nemzetközi könyvvizsgálati standard

610. témaszámú (2013-ban módosított), A belső auditorok munkájának felhasználása című nemzetközi könyvvizsgálati standard IFAC Testület Végleges kihirdetés 2013. szeptember Nemzetközi Könyvvizsgálati Standard 610. témaszámú (2013-ban módosított), A belső auditorok munkájának felhasználása című nemzetközi könyvvizsgálati standard

Részletesebben

A könyvvizsgálat módszertana

A könyvvizsgálat módszertana A könyvvizsgálat módszertana Belső ellenőrzés és a könyvvizsgálat 2011 Deloitte Magyarország Tematika A belső ellenőrzési rendszer célja és típusai A belső ellenőrzési rendszer szerepe a könyvvizsgálat

Részletesebben

2015. évi minőségellenőrzések tapasztalatai

2015. évi minőségellenőrzések tapasztalatai Tolnai Krisztián 2015. évi minőségellenőrzések tapasztalatai Összevont szekcióülés 2016.09.08. (csütörtök) 13:30 14:15 A közfelügyeleti hatóságnak 2015. évben is kiemelt feladata volt a közérdeklődésre

Részletesebben

A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti hatóság évi munkaterve

A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti hatóság évi munkaterve A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti hatóság 2019. évi munkaterve A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény

Részletesebben

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. területén 1.5. Kamarai tag könyvvizsgáló: az a természetes személy, aki a kamara engedélyével jogszabályi

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. területén 1.5. Kamarai tag könyvvizsgáló: az a természetes személy, aki a kamara engedélyével jogszabályi MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött XXXXXXX. Székhely: xxxxxxxxxxxx Cg. xx-xx-xxxxxx továbbiakban Társaság valamint BSPL Kft. Székhely: Cg. 01-09-922478 Magyar Könyvvizsgálói Kamarai nyilvántartásba vételi

Részletesebben

Átláthatósági jelentés 2014.

Átláthatósági jelentés 2014. Átláthatósági jelentés 2014. a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 55. (1) bekezdése alapján Tartalomjegyzék

Részletesebben

MAGYAR NEMZETI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD (MNKS) A NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI ÉS MINŐSÉGELLENŐRZÉSI STANDARDOK ALKALMAZÁSÁRÓL

MAGYAR NEMZETI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD (MNKS) A NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI ÉS MINŐSÉGELLENŐRZÉSI STANDARDOK ALKALMAZÁSÁRÓL MAGYAR NEMZETI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD (MNKS) A NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI ÉS MINŐSÉGELLENŐRZÉSI STANDARDOK ALKALMAZÁSÁRÓL 2017. szeptember 22. MAGYAR NEMZETI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD (MNKS) A NEMZETKÖZI

Részletesebben

330. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló válaszai a becsült kockázatokra

330. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló válaszai a becsült kockázatokra 330. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló válaszai a becsült kockázatokra Követelmények Átfogó válaszok 5. A könyvvizsgálónak

Részletesebben

Független könyvvizsgálói jelentés

Független könyvvizsgálói jelentés Független könyvvizsgálói jelentés a Duna House Holding Nyrt. közgyűlése elé terjesztett éves beszámolóról a Duna House Holding Nyrt. részvényesei részére Vélemény Elvégeztük a Duna House Holding Nyrt.

Részletesebben

Minőség-ellenőrzési tapasztalatok

Minőség-ellenőrzési tapasztalatok Minőség-ellenőrzési tapasztalatok Non aqua, non igni pluribus locis utimur, quam amicitia Sem a vízre, sem a tűzre nincs annyiszor szükségünk, mint a barátságra Cicero: A barátságról Mádi-Szabó Zoltán

Részletesebben

Független ellenőrzés (inspekció) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinál

Független ellenőrzés (inspekció) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinál Független ellenőrzés (inspekció) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinál Molnár Csilla koordináló független ellenőr 1 TÉMÁK Inspekciós rendszer elindulása 2011 2012. évi események

Részletesebben

Egyedi, MER és Pmt ellenőrzések módszertana 2019

Egyedi, MER és Pmt ellenőrzések módszertana 2019 Egyedi, MER és Pmt ellenőrzések módszertana 2019 Siófok, 2019.06.21. Munkácsi Márta a Minőségellenőrzési Bizottság tagja Egyedi ellenőrzések változásai Általános kérdőív Az új általános kérdőív Összesen

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Dr. Cseke László kamarai tag könyvvizsgáló, engedély szám: 001430. 7400 Kaposvár, Kazinczy F. u. 36. tel/fax:82-427-456, 06-30-288-54-23, e-mail:kondit@t-online.hu FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS SZEKSZÁRD

Részletesebben

Témák. Könyvvizsgálók szakmai kockázatai Csalási kockázatok a költségvetési szektorban Elvárások a könyvvizsgálóval szemben

Témák. Könyvvizsgálók szakmai kockázatai Csalási kockázatok a költségvetési szektorban Elvárások a könyvvizsgálóval szemben 2015. szeptember 3. Témák Könyvvizsgálók szakmai kockázatai Csalási kockázatok a költségvetési szektorban Elvárások a könyvvizsgálóval szemben Változó kockázati profil Általános klíma: A könyvvizsgálót

Részletesebben

AZ IRÁNYÍTÁSSAL MEGBÍZOTT SZEMÉLYEK TÁJÉKOZTATÁSA A KÖNYVVIZSGÁLATI KÉRDÉSEKRŐL

AZ IRÁNYÍTÁSSAL MEGBÍZOTT SZEMÉLYEK TÁJÉKOZTATÁSA A KÖNYVVIZSGÁLATI KÉRDÉSEKRŐL (A 2004. december 15-én vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálataira hatályos) TARTALOM ParagrafusokBekezdések Bevezetés 1 4 Az érintett személyek 5 10 Az irányítást

Részletesebben

A Magyar Államkincstár ellenőrzési feladata és a könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei

A Magyar Államkincstár ellenőrzési feladata és a könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei Sebestyén Gabriella osztályvezető, Államháztartási Összefoglaló és Adatszolgáltatási Főosztály 2015. szeptember 3. A Magyar Államkincstár ellenőrzési

Részletesebben

IFRS Lehetőség vagy kockázat?

IFRS Lehetőség vagy kockázat? IFRS Lehetőség vagy kockázat? 2016. szeptember 9. Balogh Roland, ACCA okleveles könyvvizsgáló 1. IFRS-ek Magyarországon 2. Az áttérés folyamata a társaságok szemével 4. Kérdések és válaszok Agenda 3. Az

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS. A Kinizsi Bank Zrt. részvényeseinek

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS. A Kinizsi Bank Zrt. részvényeseinek FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Kinizsi Bank Zrt. részvényeseinek Ellenvélemény Elvégeztük a Kinizsi Bank Zrt., cégjegyzékszám 19-10-500252 ("a Hitelintézet") 2017. évi éves beszámolójának könyvvizsgálatát,

Részletesebben

Könyvvizsgálói jelentés

Könyvvizsgálói jelentés 11110077... BBuuddaappeesst tt BBaal llkkáánn uu... 1122... ffsszzt f tt...11. TTeel ll: : 226633- -2299- -0033 ee- -mmaai iil ll: : iinnf i ffoo@aauuddi iit ttl lli iinn ee...hhuu wwwwww...aauuddi iit

Részletesebben

Múltra vonatkozó pénzügyi kimutatások átvilágítására szóló megbízások

Múltra vonatkozó pénzügyi kimutatások átvilágítására szóló megbízások IFAC Testület Végleges kihirdetés 2013. szeptember 2400. témaszámú (módosított) Átvilágítási Megbízásokra Vonatkozó Nemzetközi Standard Múltra vonatkozó pénzügyi kimutatások átvilágítására szóló megbízások

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. 1068 Budapest, Dózsa György út 84/C. Levélcím: 1438 Budapest, Pf. 471 Tel: +36 (1) 428-6800 Fax: +36 (1) 428-6801 www.deloitte.hu Bejegyezve: Fővárosi Törvényszék

Részletesebben

(Hatályos a december 15-én vagy azt követően végződő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára.) TARTALOM

(Hatályos a december 15-én vagy azt követően végződő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára.) TARTALOM 315. TÉMASZÁMÚ (FELÜLVIZSGÁLT) NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARD A LÉNYEGES HIBÁS ÁLLÍTÁS KOCKÁZATAINAK AZONOSÍTÁSA ÉS FELMÉRÉSE A GAZDÁLKODÓ EGYSÉG ÉS KÖRNYEZETÉNEK MEGISMERÉSÉN KERESZTÜL Bevezetés

Részletesebben