E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat

Átírás

1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat május IX. évfolyam 5. szám In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és járuléktörvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! TAO A 2012-es társasági adóbevallás elkészítése során figyelembe veendő változások Írta: dr. Németh Nóra főtanácsos NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Közeleg május 31-e, amely a társaságok számára a beszámoló, illetve a társasági adóbevallás benyújtására előírt határidő. Jelen írás célja, hogy röviden összefoglalja azokat a legfontosabb változásokat, amelyeket az adózóknak első ízben a 2012-es adóévről elkészítendő bevallásban kell figyelembe venniük. 1. A benyújtandó bevallások, bevallási határidők A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) hatálya alá tartozó adózóknak adókötelezettségükről május 31-ig, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig 1 kell benyújtaniuk a számú bevallást. A 2011-es adóévtől kezdve nincs külön nyomtatvány az egyszeres könyvvitelt folytató adózóknak, tehát ezen adózói körnek is a kettős könyvvitelt vezető adózókkal megegyezően az említett számú nyomtatványt kell benyújtaniuk vállalkozási tevékenységük adókötelezettségükről. Szintén a 1 Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 6. számú melléklet 1. pontja Tartalom 1 TAO A 2012-es társasági adóbevallás elkészítése során figyelembe veendő változások 6 ILLETÉK A követelés elengedésének illetékkötelezettsége 10 ÁFA Alanyi adómentesség időszakában értékesített árukészlet 13 ART. Új lehetőség: felhívás önellenőrzésre 15 OLVASÓI KÉRDÉSEK Szja adóelőleget megállapítása Ingatlan bérbeadása Leányvállalat által nyújtott ügynöki szolgáltatás Szerzőink: Bonácz Zsolt adószakértő Botházy Béla NAV, Ellenőrzési osztály dr. Kovács Ferenc - NAV Elnökhelyettesi Tanácsadó Lepsényi Mária NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Matlné Kisari Erika NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Morvai Edina adótanácsadó, WTS Klient Dr. Székely Zsuzsanna NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály dr. Németh Nóra NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály dr. Tóth György NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Tisztelt Olvasónk! A szakmai folyóirat előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Adózással kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media. hu címen várjuk. Honlapunkról a JOG- SZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2013 Az Ön jelszava: segedletek982 A kézirat lezárásának dátuma: április 29. Üdvözlettel: Szabó Attila Termékmenedzser 1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó május, IX. évfolyam 5. szám

2 1229. számú bevallást kell benyújtani azoknak a nonprofit szervezeteknek, amelyek február 25-ig nem tettek bevalláshelyettesítő nyilatkozatot a számú nyomtatványon. A nonprofit szervezetek (alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, közhasznúsági besorolással rendelkező felsőoktatási intézmény, európai területi együttműködési csoportosulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató) ugyanis a jelzett határidőig bevallást helyettesítő nyilatkozatot tehettek, feltéve, hogy a 2012-es adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből) származó bevételt nem értek el, vagy e tevékenységgel kapcsolatos költséget, ráfordítást nem számoltak el. A számú nyomtatványon nem csak a társasági adó bevallási kötelezettségüket teljesíthetik az adózók. Ez a bevallás szolgál többek között a adóévi hitelintézeti járadék, a adóévi hitelintézeti különadó, illetve az energiaellátók jövedelemadójának 2 elszámolására is. A 2012-es adóévtől kezdve az eltérő üzleti éves egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának a meghatározásához szükséges, az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig az árbevétele összetételének alakulásában bekövetkezett az éves bevallásában figyelembe nem vett változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő ötödik hónap utolsó napjáig, a társasági adóról készítendő bevallásában vallja be, fizeti meg vagy igényli vissza. A 2012-es üzleti évi innovációs járulék kötelezettségének elszámolását is a számú bevallás benyújtásával teljesítik az adózók, kivéve az első ízben járulékfizetési kötelezetté vált adózók. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor az adózónak nem a számú bevallást kell benyújtania. Így például, ha az adózó a tevékenységét december 31-ig megszüntette, úgy a megszűnéssel összefüggésben a számú bevallást kell benyújtania. A bevallás benyújtásának határideje függ a megszűnés módjától. Ha a társasági adóalany úgy döntött, hogy a 2013-as adóévre vonatkozóan a kisvállalati adó, a kisadózó vállalkozások tételes adója vagy pedig az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tér át, akkor a 1271EVA jelű nyomtatványt kell benyújtania az adóalanyiság kezdő napját megelőző napot követő ötödik hónap utolsó napjáig (általános esetben május 31-ig). Megjegyezzük, hogy ha az adózó 2013-ban év közben tér át a kisvállalati adó 3 vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá, akkor a as tört adóévi társasági adóról nem a 1371EVA jelű nyomtatványt, hanem a számú nyomtatványt kell benyújtania. 2. A Tao. tv. legfontosabb 2012-es módosításai Az alábbiakban ismertetjük azokat a legfontosabb változásokat, amelyeket 2012-től iktattak be a Tao. tv.-be, továbbá kitérünk azokra a módosításokra is, amelyek bár január 1-jével kerültek be a jogszabályba már a 2012-es adókötelezettség megállapítása során is alkalmazandóak. 2.1 A veszteségleírás szabályai Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény szigorításokat vezetett be az elhatárolt veszteség leírására vonatkozóan. A szabályozás értelmében az adózó csak az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalapjának 50%-áig jogosult a korábbi adóévek elhatárolt veszteségének felhasználására [Tao. tv. 17. (2) bekezdése]. A rendelkezés alapján az adózónak abban az esetben is társaságiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, ha a korábbi évekről elhatárolt veszteségét az adóévben figyelembe veszi, hiszen nem korrigálhatja nullára az adózás előtti eredményét. Az új szabály ugyanakkor az elhatárolt veszteség összegének 2 A szabályait a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló évi LXVII. törvény tartalmazza. 3 A április 21-től hatályos szabályok alapján lehetőség van arra, hogy az adózó év közben a bejelentés napját követő hónap első napjától kezdve térjen át a kisvállalati adó hatálya alá. A módosítást az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló évi XXXVII. törvény 60. (4) bekezdése iktatta be május, IX. évfolyam 5. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

3 teljes felhasználását nem tiltja, hanem az elhatárolt veszteség felhasználásának időbeli ütemezését módosítja. A szabályozás nem változott a tekintetben, hogy továbbra sem kell adóhatósági engedély a negatív adóalap elhatárolásához, illetve továbbra sincs időkorlát az elhatárolt veszteség figyelembevételére vonatkozóan. Ha például az adózó 80 egység veszteséget határolt el a 2012-es adóévét megelőzően, és a adóévben az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalapja (valamennyi egyéb korrekciós tétel figyelembevétele után) 110 egység, úgy az új szabályok szerint az adózó nem írhat le 80 egység veszteséget, legfeljebb csak a 110 egység 50%-át, azaz 55 egységet. Az adózó a következő adóév(ek) ben veheti figyelembe a további 25 egység elhatárolt veszteséget. A mezőgazdasági ágazatba sorolt adózónak megmaradt az a lehetősége, hogy az elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való módosításával is felhasználja, azonban e körben is meghatározásra került egy új korlát. A Tao. tv. 17. (4) bekezdése alapján az adózó a megelőző két adóév adózás előtti eredményét csökkenti az elhatárolt veszteség öszszegével, de adóévenként legfeljebb az adózás előtti eredmény 30%-ával. Ha a mezőgazdasági ágazatba sorolt adózó a tárgyévben szeretné felhasználni az elhatárolt vesztségét, úgy azt a fent ismertetett általános szabály szerint teheti meg. Átalakulás esetén a Tao. tv. 17. (8) bekezdése feltételekhez köti a jogelőd által elhatárolt veszteség jogutód általi felhasználását. A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására, a) ha az átalakulás során benne a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározott közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett, és b) ha a jogutód társaság (kiválás esetén a kiváló társaság) az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből (ide nem értve a vagyonkezelési tevékenységet) bevételt, árbevételt szerez. E két feltételnek együttesen kell eleget tennie a jogutódnak ahhoz, hogy felhasználhassa a jogelőd által elhatárolt veszteséget. A szabályozásból az következik, hogy a jogelőd elhatárolt vesztségének jogutód általi felhasználása akkor esik korlátozás alá, ha a jogutód új többségi irányítás alá kerül. Tulajdoni szerkezet változása (cégvásárlás) esetén főszabály szerint az adózó nem jogosult az elhatárolt veszteség további felhasználására, ugyanis benne olyan személy szerez (kivéve az átalakulással történő szerzést) a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával közvetlenül vagy közvetve többségi befolyást, amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben az adózóval vagy jogelődjével nem állt folyamatosan kapcsolt vállalkozási viszonyban. Ebben az esetben a cégvásárlás évében, illetve az azt megelőzően elhatárolt veszteség többé nem érvényesíthető. A rendelkezés azonban kivételeket is meghatároz, tehát cégvásárlás esetén is figyelembe lehet venni a befolyásszerzés előtt keletkezett, elhatárolt veszteséget, ha: tőzsdei cégekről van szó, azaz, ha a többségi befolyás megszerzését megelőzően a többségi befolyást megszerző társaság vagy a megvásárolt cég részvényeinek legalább egy részét a szabályozott piacra bevezették, vagy a társaság a befolyás megszerzés követő két adóévben a tevékenységét továbbfolytatja, tevékenysége jelentősen nem tér el a korábban (a befolyás megszerzését megelőzően) végzett tevékenységétől, és a tevékenységből a társaság mindkét adóévben árbevételt ér el. A törvény példálózva sorol fel olyan szempontokat, amely segítségével megállapítható az, hogy a társaság tevékenysége jelentősen nem tér el a korábban folytatott tevékenységtől. Ilyen aspektusok például: az üzleti tevékenység során nyújtott szolgáltatások, az értékesített termékek, a kezelt vagyon, az értékesítési piac, az ügyfélkapcsolatok 3 E-Adóellenőrzési Tanácsadó május, IX. évfolyam 5. szám

4 körének alapvető változása, ideértve, ha a kereskedelmi, termelői, szolgáltatói tevékenységet vagyonkezelési tevékenység váltja fel. Az ismertetett két feltétel vagylagos, tehát bármelyik fennállása esetén figyelembe lehet venni a befolyásszerzést megelőzően elhatárolt veszteséget január 1-jével új szabályként kerül beiktatásra a Tao. tv.-be az a szabály, hogy ha az adózóval szemben kezdeményezett csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséggel szűnik meg, akkor a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékának az egyezségre tekintettel elengedett (rendkívüli bevételként elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. A módosítás azt szolgálja, hogy a korábban veszteségesen működő adózónál az egyezség során elengedett tartozások ne generáljanak további veszteségeket, és az adózó nem kerüljön emiatt újra felszámolás, csődeljárás alá. Ahogy említettük, az új rendelkezés január 1-jével lép hatályba azzal, hogy a január 1-jét követően csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró bírósági végzéssel jóváhagyott egyezségekre vonatkozóan alkalmazandó Módosítások az ingyenes juttatások körében Az ingyenes juttatásokkal, támogatásokkal kapcsolatosan fontos kiemelni, hogy január 1-jével újfent beiktatásra kerül az adomány fogalma a Tao. tv.-be. Adománynak minősül a közhasznú szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent további vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás [Tao. tv. 4. 1/a. pont]. Az adomány címén adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz, nyújtott szolgáltatás értéke elismert költség, nem kell növelni azzal az adózás előtti eredményt, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából a 7. (7) bekezdése szerinti tartalommal kiállított igazolással [Tao. tv. 3. számú melléklet B) fejezet 17. pont]. Amellett, hogy az adományként nyújtott támogatás összegét a juttató elismert költségként veheti figyelembe, azzal az adózás előtti eredményét is csökkentheti, ha megfelel a Tao. tv. 7. (1) bekezdés z) pontjában foglalt feltételeknek. Az adózó csökkentheti az adózás előtti eredményét a támogatás 20%-ával, ha a támogatást közhasznú szervezetnek nyújtja. Az adóalap-csökkentés a támogatás további 20%-ával növelhető, ha az adózó tartós adományozási szerződés keretében nyújtja a közhasznú szervezetnek. A csökkentés mértéke a támogatás 50%-a, ha a támogatást az adózó a Magyar Kármentő Alap vagy a Nemzeti Kulturális Alap részére nyújtja. Az adózóknak figyelemmel kell lenniük arra, hogy az adóalap-csökkentés öszszege együttesen legfeljebb az adózás előtti eredménye összegéig terjedhet. További módosítás az ingyenes juttatások körében, hogy minden esetben a Tao. tv. erejénél fogva elismert költség a visszafizetési kötelezettség nélkül adott pénzbeli támogatás, térítés nélkül átadott eszköz, nyújtott szolgáltatás értéke, ha annak átadása, nyújtása jogszabályon alapul [Tao. tv. 3. számú melléklet B) fejezet 19. pontja]. Az adózónak ebben az esetben sincsen adóalap-növelési kötelezettsége május, IX. évfolyam 5. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

5 Az előző két esetkörbe nem tartozó ingyenes juttatásokra továbbra is a Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezet 13. pontja vonatkozik. A szabályozás lényegét tekintve nem változott a korábbiakhoz képest, azaz továbbra is növelni kell az adózás előtti eredményt az adózó által az adóévben nem adomány céljából visszafizetési kötelezettség nélkül adott pénz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összegével, az ingyenesen nyújtott szolgáltatás bekerülési értékével, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adóval, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol. Ahhoz, hogy az adózónak ne kelljen növelni az adózás előtti eredményét az ingyenes juttatás értékével, két a fentiekben meghatározott tartalmú nyilatkozatot kell beszereznie a juttatásban részesülőtől. Az első nyilatkozatban a juttatásban részesülő a várható eredményére vonatkozóan nyilatkozik, majd pedig a beszámoló eredményének ismeretében megerősíti az első nyilatkozat tartalmát Módosítások a korrekciós tételek körében A évtől a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás, a juttatások értékével nem kell növelni az adózás előtti eredményt [Tao. tv. 3. számú melléklet B) fejezet 16. pont]. Az adózónak azonban nem szabad megfeledkeznie arról, hogy a reprezentáció, üzleti ajándék címén adott juttatást személyi jövedelemadó, illetve egészségügyi hozzájárulás terheli. Módosult az alultőkésítésre vonatkozó szabály is. A kötelezettségállomány meghatározása során nem kell figyelembe venni a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök, a követelések, az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelést. Másfelől viszont a növelő tétel meghatározásakor nemcsak a kötelezettségek után fizetett kamatot, hanem a kapcsolt vállalkozási viszony fennállására tekintettel csökkentő tételként érvényesíthető összeget [Tao. tv. 18. (1) bekezdés a) pont] is (például: kamatmentes kölcsön ügyleteknél) figyelembe kell venni Változások a kutatás-fejlesztési tevékenységre vonatkozó rendelkezések körében A Tao. tv. fogalmi meghatározásainak köre kiegészült a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység fogalmával [Tao. tv pont]. Ez azért jelentős, mert a Tao. tv. 7. (1) bekezdés t) pontjában meghatározott adóalap-csökkentési lehetőség a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységhez kapcsolódik. Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységnek minősül az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység; az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesített K+F tevékenység; illetve a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös K+F tevékenység keretében egymás között megosztva végzett K+F tevékenység közvetlen költsége. Kutatás-fejlesztési megállapodás fogalma ugyanúgy, mint az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés fogalma a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló évi CXXXIV. törvénybe került beiktatásra. A K+F megállapodás fogalmába az az esetkör is beletartozik, amikor csak a megállapodásban részes egyik fél végez K+F tevékenységet, míg a másik fél pedig finanszírozza is (a felé kiszámlázott K+F költségeket fizeti meg). Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül, így növeli az adózás előtti eredményt a K+F tevékenység közvetlen költségével, ha az az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez nem kapcsolódik [Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezet 15. pont]. 5 E-Adóellenőrzési Tanácsadó május, IX. évfolyam 5. szám

6 Megszűnt a K+F közvetlen költségei között elszámolt bérköltség utáni, valamint a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség utáni adókedvezmény igénybevételi lehetősége, ilyen kedvezményre 2012-től nem lehet jogot szerezni. Átmeneti szabály biztosítja [Tao. tv. 29/Q. (2) bekezdés], hogy a december 31-ig elszámolt bérköltség után az adókedvezmény a december 31-én hatályos előírások szerint utoljára a adóévi adóalap utáni adóból vehető igénybe. ILLETÉK A követelés elengedésének illetékkötelezettsége Írta: dr. Tóth György főtanácsos NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Gazdasági társaságok, illetve egyéb szervezetek (például szövetkezetek) tagsági jogviszonyának sajátossága, hogy a tulajdonosok kölcsönt nyújthatnak a társaság (szervezet) részére. Amennyiben a tagi kölcsön visszafizetésére azért nem kerül sor, mert a társasággal szemben fennálló kölcsönkövetelését a tulajdonos ingyenesen elengedi, akkor a társaságnak illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. A követelés ingyenes elengedése természetesen nemcsak a tagi kölcsönköveteléssel összefüggésben eredményez illetékfizetési kötelezettséget, hanem bármely olyan jogügylet esetében, amikor a követelésről ellenszolgáltatás nélkül mondanak le. 1. Alapvetések Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) január 1-jétől tartalmazza azt a szabályt, hogy a követelésről ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás az ajándékozási illeték tárgyát képezi, feltéve, hogy az ajándékozásról okiratot állítottak ki [Itv. 11. (1) bekezdés c) pontja, 11. (2) bekezdése, 102. (1) bekezdés d) pontja]. Az illetékkötelezettség kiterjesztését a követelésre ingyenes vagyonszerzés esetén az indokolta, hogy a jogalkotó felismerte: egyre gyakoribbá vált az ajándékozási illetékfizetés kikerülésének az a módja, hogy a visszafizetési kötelezettséggel átadott pénzeszközöket vagy egyéb követeléseket utólag engedi el a hitelező. A követelés fogalmát az Itv. külön nem határozza meg, ezért erre a számvitelről szóló évi C. törvény 29. (1) bekezdését kell alapul venni. Ennek megfelelően követelések alatt a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igényeket értjük, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak. A követelések közé kell még érteni a különféle egyéb követeléseket, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, illetve a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is. Az ajándékozás a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Ptk.) a szerint olyan ingyenes jogügylet, amikor az egyik szerződő fél arra vállal kötelezettséget, hogy saját vagyonából ingyenesen ellenszolgáltatás nélkül juttat a másik szerződő fél részére vagyont. Ezáltal az ajándékozó vagyona csökken, a megajándékozotté pedig gyarapodik. Mindezek alapján a követelés elengedésével kapcsolatban az ajándékozás a következőképpen valósul meg: a követelés jogosultja (aki a követeléséről lemond) minősül ajándékozónak, a követelés kötelezettje (aki köteles lett volna teljesíteni) a megajándékozott. Tekintve, hogy az Itv. 27. (1) bekezdése értelmében a vagyonszerzési illetéket a szerző fél köteles megfizetni, ezért ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége a megajándékozottnak keletkezik. A követelésekhez kapcsolódó jogügyleteket minden esetben egyedileg kell vizsgálni, és az ügylet illetékjogi minősítése során is kiemelt figyelmet május, IX. évfolyam 5. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

7 kell fordítani arra, hogy a követelés megszerzése, illetve megszűnése ellenérték nélkül, ingyenesen történt-e. Ha a jóváhagyott és a társaság kötelezettségei között nyilvántartott osztalékról a magánszemély tag lemond a belföldön bejegyzett társaság javára, akkor a társaságnak ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége keletkezik, hiszen a társaság osztalékfizetési kötelezettségének elengedésével megvalósul a polgári jog szerinti ajándékozás. Mivel az osztalékfizetési kötelezettség semmiben sem különbözik a társaság egyéb fizetési kötelezettségeitől, ennek elengedésével a társaság vagyona is gyarapodni fog, ami illetékfizetési kötelezettséget von maga után. Az Itv. 2. (4) bekezdése az illetéktörvény területi és személyi hatályával összefüggésben rögzíti, hogy követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében az illetéktörvényt csak akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet. (A belföldi illetőségű magánszemély fogalmát az Szja tv pontja tartalmazza.) Annak tehát a követelés elengedés esetében nincs jelentősége, hogy a követelés jogosultja (az ajándékozó) külföldinek minősül, illeték szempontból. Kizárólag annak van jelentősége, hogy a követelés kötelezettje (azaz akivel szemben a követelés fennáll, más szóval a megajándékozott), belföldi illetőségű legyen. Ha a belföldi illetőségű magánszemély elengedi a belföldi szervezettel szemben fennálló követelését, akkor a belföldi szervezetnek ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Ha a belföldi illetőségű magánszemély Németországban bejegyzett gazdasági társasággal szemben fennálló követelését engedi el, akkor a társaságnak Magyarországon illetékkötelezettsége nem keletkezik, mert külföldi szervezetként rá az Itv. területi és személyi hatálya nem terjed ki, illetve be. sem kell jelenteni az ajándékozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (Gt.) 13. (2) bekezdése értelmében a tagnak (részvényesnek) a társaság javára szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulása (apport) bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog lehet, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. Előfordulhat tehát, hogy a társaság tulajdonosa a társasággal szembeni, a tulajdonosi hitel (tagi kölcsön, ki nem fizetett osztalék) nyújtása miatti követelését apportként bocsátja a társaság rendelkezésére, vagyis a követelését így engedi át a társaság részére. Ebben az esetben tekintettel arra, hogy az apportálás visszterhes, és nem ingyenes ügyletnek minősül, illetve az ügylettel a magánszemély tulajdonos társasággal szemben fennálló követelése is megszűnik ajándékozási illetékfizetési kötelezettség nem állapítható meg. A követelés apportálásával történt jegyzett tőkeemeléssel összefüggésben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettséget pedig azért nem lehet megállapítani, mert a követelés apportálása az Itv a alapján nem képezi tárgyát a visszterhes vagyonátruházási illetéknek. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy az ilyen jogügyleteket adójogi szempontból azok valós gazdasági tartalma szerint, az adott eset összes körülménye alapján ítéli meg az állami adóhatóság. Gyakran előforduló eset az is, amikor a végelszámolási eljárás során kell rendezni a tagi kölcsön sorsát. A tagi kölcsönt végelszámolás alatt is elsősorban annak visszafizetésével kell megszüntetni, de amennyiben ez nem lehetséges, akkor a tagi kölcsönt el kell engedni, amit a társaságnál, mint elengedett kötelezettséget, rendkívüli bevételként kell elszámolni. Ezzel azonban ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak, ami problémát jelent abban az esetben, ha a jogutód nélkül megszűnni kívánó társaságnak az illeték megfizetésére nincs meg a vagyoni fedezete. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (Ctv.) 95. (4) bekezdése alapján addig nem lehet befejezni a végelszámolást, amíg a társasággal szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban, ezért az illeték kiszabására irányuló adóhatósági 7 E-Adóellenőrzési Tanácsadó május, IX. évfolyam 5. szám

8 eljárás lezárulásáig a cég végelszámolása sem fejezhető be. Ha a társaság a kiszabott illetéket nem tudja megfizetni, akkor a társaságot a tartozás okán végelszámolással nem lehet megszüntetni, csak felszámolási eljárás keretében. 2. Illetékmentességek a követelés elengedésével kapcsolatban Mivel a követelés elengedésével összefüggésben ajándékozási illetékkötelezettség merülhet fel, ezért az ügylet kapcsán megállapítható illetékmentességeket is a tárgyi ajándékozási illetékmentességek között, az Itv ban kell keresni: 1. Az Itv. 17. (1) bekezdésének l) pontja alapján a hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő szolgáltatásból származó forintot meg nem haladó követelésének elengedése mentesül az illeték alól, feltéve, hogy az elengedéssel a hitelintézetnek, befektetési szolgáltatónak, pénzügyi vállalkozásnak az adott szolgáltatásból származó követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik. Ez a mentesség csak kis értékű ( forintot meg nem haladó) követelések elengedésére és csak magánszemély vagyonszerzők számára biztosít mentességet. A mentesség kapcsán meg kell jegyezni azt is, hogy az Itv. 11. (2) bekezdése szerint az ilyen vagyonszerzést nem kell bejelenteni az állami adóhatósághoz. 2. Az előző pontban leírtakhoz hasonlóan szintén csak magánszemélyek esetében alkalmazható illetékmentesség található az Itv. 17. (1) bekezdés m) pontjában. A rendelkezés célja elsősorban szociális jellegű, és a közüzemi (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, központi fűtési) díjtartozásnak a szolgáltató általi elengedését mentesíti az ajándékozási alól. A mentesség ez esetben sem jár feltétel nélkül: az ajándékozási illetékmentesség kizárólag akkor biztosítható a magánszemély kötelezett (adós) részére, ha az ő és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. 3. A követelések elengedésének legfontosabb és legszélesebb körben alkalmazott illetékmentességi szabálya az Itv. 17. (1) bekezdésének n) pontjában található. A július 9-től hatályos rendelkezés értelmében mentes az ajándékozási illeték alól az a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás ideértve a követeléselengedést és a tartozásátvállalást is útján történő megszerzése. A visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyi hatályát az Itv. 18. (1)-(3) bekezdése jelöli ki. Mivel a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képezi az ingó vagyontárgyak közül a fizetőeszköz és az értékpapír, így a gazdálkodó szervezetnek a véglegesen átvett pénzeszköz után ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. Emellett a törvényhely külön kiemeli, hogy a követelés elengedése (és a tartozás átvállalása) mentesül az ajándékozási illeték alól, ha az ügylet gazdálkodó szervezetek között történik. (Tagi kölcsön elengedése esetén a tag minősül ajándékozónak és a társaság megajándékozottnak, tehát az ajándékozási illetékkötelezettség főszabály szerint a társaságot terheli.) Amennyiben tehát a tagi kölcsönt a gazdasági társasággal szemben a gazdasági társaság tagja engedi el, akkor az ügylet mentes az ajándékozási illeték alól, de az ajándékozást be kell jelenteni az állami adóhatósághoz az Itv. 91. (2) bekezdése szerint. Természetesen a végelszámolás során elengedett tagi kölcsön követelésre is alkalmazható az Itv. 17. (1) bekezdés n) pontja, azaz ha a társasággal szemben a gazdálkodó szervezet tagja engedi el a tagi kölcsön követelését, akkor illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik május, IX. évfolyam 5. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó