a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet tallózója VII/ november

Átírás

1 a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet tallózója VII/ november

2 Kedves Olvasók! Terjedelmes lapszámot tarthat kezében a kiadványunk kedves olvasója, melyet az augusztus végétől november elejéig a sűrűn egymást követő események, programok indokolnak. A nyár végén a közoktatási törvény módosításai és egyes cikkelyek gyors végrehajtásának szükségessége tartotta lázban a pedagógus társadalmat. Szeptember 1-jétől váratlanul sok újdonság lépett hatályba, többek között a pedagógusok munkaidő nyilvántartása körében a kéthavi tanítási időkeret életbe lépésével. Néhány változásról röviden olvashatnak a Paragráfia c. cikkben, de a bevezetőben megjelölünk néhány folyóiratot, amelyekből részletesebb információkra, magyarázatokra tehet szert az érdeklődő olvasó. Októberben a kerületi pedagógiai napon a mese, az olvasóvá nevelés fontossága volt a kiemelt téma. Most először nem kértünk visszajelzést, hogy a délelőtti és a délutáni előadásokon kik szeretnének részt venni: a tanítási időkeret szigorú határokat szab az iskolán kívüli programokon való részvételen. Örömmel tapasztaltuk, hogy a vezetők és a pedagógusok egyaránt szükségesnek érzik a szakmaiság erősítését, a továbbképzés hasznosságát, mert minden előadáson tele volt a Lajtha László iskola koncertterme. Szerencsésnek mondhatja magát, aki mind a négy előadáson jelen lehetett, mert igazán így lett kerek a témáról alkotott kép. Az előadások rövidített változatát az előadók hozzájárulásával közreadjuk, no meg azt a hírt, hogy 371 csapat jelentkezett az Intézetünk által meghirdetett Olvass velünk! országos levelező versenyre, melyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmailag támogat! Az 1956-os forradalom és szabadságharc megünneplésének tiszteletére intézményi és kerületi szinten is nagyszabású vetélkedőkön, kiállításokon s egyéb eseményeken vehettek részt a tanulók, pedagógusok, hogy még többet tanuljunk nemcsak a korabeli dokumentumokból, hanem a még élő kortársak elbeszéléseiből is. Az Intézetünk által szervezett programok beszámolóin túl megjelentetjük az iskolákban lezajlott események hozzánk eljuttatott leírásait, melyeknek munkatársaim is sok esetben meghívottjai, részesei lehettek. Dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató

3 TARTALOM KEDVES OLVASÓK HÉT TÖRTÉNÉSE S z e k e r e s L á s z l ó n é : PEPI híradó GÓRCSŐ Soltészné Szabó Emő ke, Szekeres Lászlóné és Dr. Nagyné Koczog Tünde: Kerületi mérések a minőségbiztosítás tükrében...14 EX CATHEDRA Komáromi Gabriella: Sün Balázsék háza táján...25 Nagy Attila: Olvasás - tanulási eredményesség...35 Boldizsár Ildikó: A mesék élni tanítanak...43 Szekeres Lászlóné: Vélemények a Pesterzsébeti Pedagógiai napokról...54 SZÖRFÖZÉS Bondor Mária: Milleneumi és Szent István Kupa...57 Szatmári Andrea, Baczó Eszter, Tóth Henrietta, Bogács András, Rahner Ádám, Horváth András, Horváth Tímea, Asquiné Papp Klára: Gyermekek és tanárok a Millenniumi Kupa versenyről...62 Róka Angéla: Megemlékezések az Ady Endre Általános Iskolában...69 Varga Sándor: Októberi emlékfutás...73 Brech Csilla és dr. Lesznyákné Horváth Zsuzsa: Tisztelgés az 1956-os forradalom emléke előtt...74 Forgács Anna: Emlékezés 1956-ra a Tátra Téri iskolában...76 Vincze Erzsébet: Az 1950-es évek tárgyai és szimbólumai...77 Dedrákné Wieser Katalin: Így ünnepeltünk mi...81 PARAGRÁFIA Dr. Nagyné Koczog Tünde: Törvényi változások...83 AJÁNLÁS Tatarek Gáborné: PPI szakkönyvtárának gyarapodási jegyzéke...85 Szigethy Katalin: Naphegy - könyvek...90 Forrás Kiadó: Új alsó tagozatos tankönyvcsalád

4 12 HÉT TÖRTÉNÉSE július PEPI híradó 27. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 38. Vándorgyűlésén vett részt Emmer Gáborné szaktanácsadó. A kecskeméti rendezvényen Középpontban az állampolgár címmel a könyvtárak közösségi közszolgáltató szerepéről az információs társadalom, a tudás társadalom, a felhasználói igény, a felmérés, a hatékonyság, az egyénre szabott szolgáltatások, a minőségbiztosítás, a humán erőforrások optimális kihasználása témakörében hangzottak el előadások. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter személyesen tájékoztatta a hallgatóságot az összevont Oktatási és Kulturális Minisztérium terveiről augusztus 07. A Nemzetközi Olvasástársaság (International Reading Association - IRA) és a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) augusztus között Budapesten rendezte meg 21. Olvasás Világkongresszusát. Ezekben a napokban a résztvevők köztük Emmer Gáborné szaktanácsadó - részesei lehetettek az öt világrészről összegyűlt olvasáspedagógiai szakemberek csaknem 90 - magyar nyelvű - előadásának. Tanítók, könyvtárosok, irodalomtanárok, olvasáskutatók, pszichológusok, írók, gyógy-pedagógusok cserélhettek eszmét és tapasztalatot az olvasás lélekművelő hatásáról, az olvasásra nevelésről és ennek akadályairól. 24. A Nemzeti Tankönyvkiadó Évnyitó Konferenciáján több munkatársunk is részt vett. A megnyitó után Dr. Farkas Katalin az Oktatási, Kulturális Minisztérium miniszteri biztosa beszélt a honlapon már olvasható Tanévkezdő kiadványról, valamint az OKM intézményszervezési munkájáról. Elmondása szerint mind az oktatás, mind a kultúra területén lesznek hatósági feladatokat ellátó intézmények, illetve szakmai feladatokat ellátó un. háttérintézmények. Sor kerül a közalapítványi rendszer felülvizsgálatára, egyeztetések 4

5 12 HÉT TÖRTÉNÉSE folynak a Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásairól hangzott el a tájékoztatóban. Kojanitz László, a Tankönyv és Taneszköz Kutató és Fejlesztő Intézet vezetője a megváltozott tanulási környezetről, a tankönyvek jövőjéről, a tanuláselméleti kutatások eredményeiről, és a tankönyvkészítés során való felhasználásukról is szólt. Valaczka András a Közép Európai Tanárakadémia Egyesület tevékenységéről tájékoztatta a hallgatóságot, valamint első ízben tüntetett ki pedagógusokat a frissen alapított Vörösmartyéremmel. A díjat, amellyel a Nemzeti Tankönyvkiadó támogatásának köszönhetően - százezer forint értékű jutalom is jár, elsőként a ménfőcsanaki Baksa Kálmánné és a hidaskürti Cservenka János vehette át. A délutáni szekcióülések a hagyományokhoz híven változatos programokat nyújtottak az érdeklődő általános és középiskolai pedagógusok számára. Emmer Gáborné az Informatika szekcióban a könyvtári informatika tananyagelemek érettségibe épülő részeiről tájékozódhatott. A társadalomtudományi blokk szekcióülésén Bondor Mária vett részt Intézetünkből. Horváth Péter tankönyvszerző 5. osztályos tankönyvének a legújabb NAT-hoz igazodó változatának koncepcióját mutatta be, melynek lényeges eleme, hogy a tananyag rövidített változatban jelenik meg, viszont jelentősebb az úgynevezett kis színesek, azaz a kiegészítő olvasmányok mértéke. A szerző elmondta, hogy az új tankönyvet alternatívának szánták, s továbbra is kapható lesz a kerettantervhez készített korábbi kiadás. 28. A tantárgy- és témagondozók tanév-előkészítő tanácskozásán az Apáczai Kiadó, a Dinasztia Kiadó, a Műszaki Kiadó és az MM Publications Kiadó referensei személyesen, a Mozaik Kiadó írásos formában rövid tájékoztatást tartottak a pedagógustovábbképzést segítő lehetőségeikről, szolgáltatásaikról. 29. Oktatási és Kulturális Minisztérium tanév előkészítő tájékoztatóján elhangzottak szerint várhatóan a 2007/2008-as tanévtől átfogó iskola-felújítási program indulhat el Magyarországon. Az óraszámok változásáról a miniszter elmondta: 2002-ben az általános ötven százalékos béremeléssel csökkentek a kötelező óraszámok. 5

6 12 HÉT TÖRTÉNÉSE Úgy érzi, ez hiba volt, s közölte: a 2007/2008-as tanévtől kénytelenek a kötelező óraszámot megemelni. A következő tanévtől a nehéz helyzetű gyermekek felzárkózását kívánja segíteni az a heti két óra, amely tanórán kívüli tevékenységként előírható. A középfokú oktatásban folytatódik az Arany János Tehetséggondozó Program, az Útravaló Ösztöndíj Program és az Utolsó Padból Program is. Arra kérte a pedagógusokat, támogassák a Világ - Nyelv Program megvalósítását, s kitért arra, 2010-re meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a gimnáziumokban minden diák tanulhasson angol nyelvet. Elmondta, hogy a pedagógusképzést is minőségelvűvé kell tenni, s mindenféle oktatási reformnak csak akkor van értelme, ha az színvonal-emelkedést is eredményez. 30. A XV. Óbudai Közoktatási Konferencián Balázs Ildikó, a Sulinova Kht. Értékelési Központjának vezetője az elmúlt évek kompetenciaméréseinek célját, jellemzőit mutatta be. Teljes mértékben nem sikerült megvalósítani az elképzeléseket, a legtöbb iskolában nem igazán tudtak mit kezdeni az OKÉV-től érkezett anyagokkal, a szoftver pedig kihasználatlan maradt, mivel nem fordítottak időt és energiát a be nem küldött dolgozatok kijavítására, az adatok szokásostól eltérő gépre vitelére, a kapott eredmények értelmezésére, az eredmények elemzésére. Dr. Szivák Judit az ELTE docense Új kompetencia új módszer címmel tartott előadásában először a legfontosabb kompetenciákról beszélt, majd néhány módszer jellemzőit ismertette. Egyben leszögezte, csodamódszer nincs, de minden módszernek vannak előnyei és hátrányai. Ami a legfontosabb, tanulni kell megtanítani a fiatalokat úgy, hogy közben nem adjuk fel a magyar közoktatás erényeit. Dr. N. Kollár Katalin Konfliktuskezelés a szülőkkel címmel a különböző konfliktusok okairól, szülő, pedagógus és gyermek nehézségeiről beszélt. Az egyik délutáni szekcióülésen a pedagógusokkal sikerült megértetni a differenciált tanulásszervezés lényegét, a problémákat és előnyöket a tanulásszervezés folyamatában. Ez a fajta tanulásszervezés több időt, nagyobb felkészülést igényel, és nem is alkalmazható minden órán, de amikor igen, akkor érdemes kipró- 6

7 12 HÉT TÖRTÉNÉSE bálni. A másik szekcióülésen Gábri Katalin, a hozzáadott értékszámítás szakértője konkrét mérési adatok szemléltetésével mutatta be az intézményértékelés sokféle lehetőségét. 30. A Fővárosi Pedagógiai Intézet szervezésében tartott iskolai könyvtári szakértői konferencián Emmer Gáborné munkatársunk előadást tartott Iskolai könyvtár az intézményi dokumentumokban címmel, melyben rendszerezte a könyvtárostanárok a közoktatási törvény módosítása nyomán jelentkező - feladatait és lehetőségeit szeptember ***** 05. A Dél-alföldi Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet az intézményvezetők számára a Csili Művelődési Központ Vízvárytermében tartott konferenciát a közoktatási törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításainak végrehajtási lehetőségeivel kapcsolatban. 19. Tevékeny gyermek, termékeny jövő címmel tartotta meg a Zuglói Pedagógiai Szolgáltató Központ projektnyitó konferenciáját. A matematika kompetenciaterület moduljai a felső tagozaton című előadáson Makara Ágnes főiskolai tanár, a programcsomag egyik lektora mutatta be az egyes modulok legfontosabb jellemzőit. A kipróbáló iskolák tapasztalatait felhasználva végzik el a szükséges javításokat, és remélhetően akkor már egyre több iskola tanulói használhatják eredményesen. Másnap Az inkluzív nevelés szerepe a kompetencia alapú óvodai nevelésben elnevezésű programon Oláhné Horváth Ildikó és Vasas Dezsőné képviselte Intézetünket. Dr. Bakonyi Anna pedagógiai szakértő saját elmondása szerint - érzékenyítette a hallgatóságot a kompetenciaalapú óvodai programcsomag elfogadására. Ez a programcsomag az Óvodai nevelés országos alapprogramra épül az alapelvek, az óvodakép, a gyermekkép, a játékközpontúság, a szellemiség és a szemléletmód tekintetében. Ugyanakkor a XXI. század szellemi- 7

8 12 HÉT TÖRTÉNÉSE ségének megfelelően a kompetencia, mint központi kategória hatja át az egész programcsomagot. 19. Biztonságos iskola című szakértői kerekasztal konferencián Oláhné Horváth Ildikó vett részt. A programról részletesebben lehet tájékozódni Krén Józsefné, a József Attila Általános Iskola igazgatóhelyettesének írásából következő számunk SZÖRFÖZÉS rovatában. 19. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dél-pesti Régióközpontja és a PPI együttműködési megállapodást írt alá, melyben rögzítették a kerületi nyilvános fiókkönyvtárak, az óvodai és iskolai könyvtárak közös tevékenységének tartalmát és formáit. Az olvasásra nevelés érdekében született megállapodást a PPI részéről Dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató, a FSZEK részéről Farkas Ferenc régióvezető-helyettes írta alá. Az ünnepélyes programon Kékesi Ilona és Molnár Éva könyvtárosok, valamint Verőcei Gáborné szaktanácsadó tájékoztatta a hallgatóságot a könyvtári lehetőségekről, valamint az Olvass velünk! versenyről. 22. Sokszínűség a tehetségben címmel rendeztek kétnapos országos konferenciát Gyálon a Közösségi Házban. A rendezvény első részében a vendéglátó város tehetséggondozó tevékenységével ismerkedtek a résztvevők, majd Dr. Franz Mönks professzor ünnepélyes keretek között átadta az ECHA (Kiemelkedő Tehetségekkel Foglalkozó Európai Tanács) - diplomákat az idén végzett hallgatóknak. A konferencia második részében Dr. Balog László, a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke érdekes beszámolót tartott a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács (elnöke: Prof. Csermely Péter eddigi tevékenységéről. Dr. Mező Ferenc a tehetségtanácsadás hétköznapjait konkrét esetek elbeszélésével szemléltette. A konferencia előadásait Intézetünk részéről Szekeres Lászlóné hallgatta végig. 27. Együttnevelés a gyakorlatban címmel országos konferenciát szervezett a Fővárosi Pedagógiai Intézet a XV. kerületben, amelyen Vasas Dezsőné és Oláhné Horváth Ildikó képviselte Intézetünket. A konferencia a Száraznád Nevelési - Oktatási Központ sajátos nevelési igényű gyerekeinek fergeteges zenei és színjátszó 8

9 12 HÉT TÖRTÉNÉSE produkciójával kezdődött. A plenáris ülésen dr. Bábosik István egyetemi tanár tartott sikeres előadást az együttnevelésről. A délutáni szekcióüléseken a szakemberek a gyakorlat oldaláról világították meg az integráció, inkluzió fontosságát, nehézségeit és sikereit. 27. A pesterzsébeti temetőben a Városvédő Egyesület kezdeményezésére felavatták a városrész alapítóinak emléktábláját, majd az alapítók sírját megkoszorúzták Pesterzsébet vezető tisztségviselői. A rendezvényen dr. Nagyné Koczog Tünde vett részt. 30. A Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Honvédelmi Minisztérium Humánpolitikai Főosztálya támogatásával rendeztek országos Konferenciát Múlt és jelen a történelemben címmel. A konferencián olyan kérdések kerültek középpontba, mint Pártok és irányzatok az 1956-os forradalom és szabadságharcban; A hatalom csődje; 1956 és a hadtörténelem; 1956 tanítása az iskolában. A jeles előadók között olyan neveket találhatunk, mint: Izsák Lajos, Földes György, Horváth Miklós és Szabolcs Ottó. Kerületünk történelemtanárait Somhegyiné Remete Katalin (Ady Endre Ált. Isk.), Koltai Elvira (Hajós Alfréd Ált. Isk.) és Bondor Mária (PPI) képviselték október ***** 04. A pedagógiai szolgáltatók szakmai szervezetének mérési munkacsoportja egy tájékoztatóra hívta meg a mérési szakértőket és az intézményvezetőket a Magyar Iparszövetség Oktatási Központjába. A házigazdák részéről Répás Ildikó mutatta be a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézetet, majd Dr. Tóth László a Berzsenyi Dániel Főiskolán belül létrehozott új pedagógiai szolgáltató csoportról amelyet a Vas Megyei Pedagógiai Intézet megszűnését követően hoztak létre - tájékoztatta a hallgatóságot. Csillag Márta főosztályvezető (Oktatási Kulturális Minisztérium Közoktatási Főosztály) szólt az intézményértékeléssel és az országos mérések- 9

10 12 HÉT TÖRTÉNÉSE kel kapcsolatos újabb szabályok várható hatásairól. Az értékelési hálózatok létrehozásánál és távlati koncepciók kialakításánál a Nemzeti Közoktatási Értékelési Tanács mellett számítanak a pedagógiai intézetekben felhalmozott értékes tudásbázisra is. Soltészné Szabó Emőke és Szekeres Lászlóné kísérték figyelemmel a tanácskozást. 05. A Ne Bánts Világ! Alapítvány Gáspár Károly emlékére ajánlotta azt a konferenciát, melyet a gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélések megelőzéséért rendeztek. A figyelemfelhívó célzatú rendezvényen kerületünkből több intézmény is részt vett. A komplex prevenciós program a 7-12 éves iskolások számára készült, amely egy belga oktatófilmre épül, és képessé teszi a gyerekeket arra, hogy elkerülhessék áldozattá válásukat. Az órán a gyerekek aktív részvételével játékos módszerekkel olyan technikákat tanítanak meg, amelyeket könnyen felidézhetnek, ha később bajba kerülnek ra emlékezünk címmel nyitotta meg kiállítását a Pesterzsébeti Múzeum a Gaál Imre Galériában, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából. A kiállításon számos olyan dokumentum is fellelhető, melyeket az egykori pesterzsébeti 56-osok ajánlottak fel saját tulajdonukból. A megnyitó keretében mutatták be Dr. Marossy Endre hadtörténész: 50 év 50 kép című munkáját, melyet az ünnepi alkalomra adott ki a múzeum. A könyv alapján nyomon követhetjük az 1956-os pesterzsébeti eseményeket, a gazdag képanyag segítségével beazonosíthatjuk a helyszíneket. A mű hiánypótló, hiszen az események összefoglalását ilyen szemszögből eddig még nem tette meg senki. A megnyitón több kerületi iskola történelemtanára, sőt diákja is részt vett. Intézetünket dr. Nagyné Koczog Tünde és Bondor Mária képviselte. 11. Az intézményi értékeléshez Dr. Vajthó Erik vezetésével egy kisebb közoktatási szakértőkből és gyakorló igazgatókból álló munkacsoport kidolgozta az Intézményi értékelés" (ÖNÉRT) szoftveres programot, melyet a Terézvárosi Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium, Pedagógiai Központban mutattak be a fej- 10

11 12 HÉT TÖRTÉNÉSE lesztők. A szoftver fejlesztése során kiemelten figyelembe vették mindazokat a törvényi, pedagógiai, irányítástechnikai szempontokat, amelyek egy-egy intézmény komplex értékelése során felvetődhetnek. A szoftver bemutatását kerületünkből Kissné dr. Gerőcs Klára, az Oktatási, Kulturális és Sportosztály osztályvezető helyettese, Loncsák Judit, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet igazgatója és dr. Nagyné Koczog Tünde a PEPI igazgatója is megtekintették, s nagyon hasznosnak találták az intézményi minőségfejlesztési programok folyamatos végrehajtásához. 11. A Csili Művelődési Központ Protokoll termében került sor a Helytörténeti Klub nyári szünet utáni első összejövetelére, melyen Németh Vilmosné Göndöcz Ilona nyugdíjas pedagógus, pesterzsébeti őslakos mesélt pesterzsébeti emlékeiről, gyermekként és felnőttként megélt élményeiről. Az előadáson Intézetünket Bondor Mária történelem szaktanácsadó képviselte. 16. Hetedik alkalommal rendeztük meg a Millenniumi és Szent István Kupa történelmi vetélkedőket. A téma ezúttal 1956 emléke hazánkban és lakóhelyünkön, Pesterzsébeten volt. A részletekről a SZÖRFÖZÉS rovatban tudósítunk. 16. Intézetünk tizedik alkalommal fogadta szakmai gyakorlatra a BME Pedagógiai Tanszék közoktatási vezető szakos hallgatóit. A hallgatók tájékoztatást kaptak a kerület oktatási intézményeiről, a feladatellátásról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásról, a pedagógiai témájú kutatásokról és a legújabb innovációkról. 16. A Mobilitás Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda harmadik alkalommal rendezte meg az iskolai diákönkormányzatok szakmai konferenciáját, amelyen Oláhné Horváth Ildikó a kerületi diákönkormányzatokat segítő pedagó-gusok munkaközösségének vezetője vett részt. Dr. Bakos Károly vezető tanácsos a bolognai folyamatról tartott előadást, majd Pethő Richárd tanuló számolt be egy sikeres iskolai projektről és a pályázat írásban rejlő lehetőségekről. A délutáni szekcióülésen Németh Ágnes rendőr alezredes és kollégái Egyenes beszéd címmel tartottak 11

12 12 HÉT TÖRTÉNÉSE előadást, majd interaktív beszélgetést a kábítószerről, bűnmegelőzésről, családon belüli erőszakról, segítségnyújtásról. 18. Az Őszi Pesterzsébeti Pedagógiai Napok keretében az olvasástanulás témakörében szerveztünk előadásokat. Dr. Komáromi Gabriella, a Kaposvári Egyetem Művészeti Tanszékének vezetője az óvodások olvasmányairól, dr. Nagy Attila, az Országos Széchényi Könyvtár olvasáskutatója az olvasás és a tanulási eredményesség kapcsolatáról, Dr. Boldizsár Ildikó meseterapeuta pedig a mesék élni tanításáról beszélt. Dr. Hajdu Sándor matematika tankönyvszerző bemutatta a megújuló matematika tankönyvcsaládot, és előadásában szólt a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének lehetőségeiről. Az előadások összefoglalói elolvashatók az EX CATHEDRA rovatban. 19. Nyolcadszor került sor az immáron hagyománnyá vált fáklyás futásra. Az idei hangulatos rendezvényen 6 középiskola és 10 általános iskola képviseltette magát 1-1 csapattal. Az eredményekről a SZÖRFÖZÉS rovatban adunk részletesebb tájékoztatást. 24. Intézetünk adott helyszínt a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP ) keretében A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása címmel megtartott 30 órás akkreditált továbbképzésnek. A háromnapos rendezvényen a projektmunkába bekapcsolódó óvodák pedagógusai vettek részt. A HEFOP Kompetenciaalapú oktatás elterjesztése című nagyszabású programsorozatról a PEPITA következő számában számolunk be részletesebben. 25. A Csepeli Pedagógiai Napok keretében rendhagyó történelemórán vett részt Bondor Mária szaktanácsadó. A drámapedagógiai módszerrel megtartott foglalkozást a Káva Kulturális Műhely két színész-rendező munkatársa vezette. A gyerekek sajátos módon találkozhattak az 56-os eseményekkel. Egy ember életéből vett pillanat alapján építették fel az illető élettörténetét, melynek fontos meghatározó momentuma volt 1956 októbere. Az életszerű feldolgozás közelebb hozta a gyerekekhez a múlt eseményeit, ezáltal jobban megértik azt. Ez is bizonyítja, mennyire fontos az oktatásban az élményszerzés. 12

13 12 HÉT TÖRTÉNÉSE 26. A Képviselő-testület tárgyalta a ban végzett kerületi mérések tapasztalatiról szóló előterjesztést. A beszámolót a Testület egyhangúlag elfogadta. ***** Szekeres Lászlóné igazgatóhelyettes Intézetünk ebben a tanévben az Olvass velünk! országos levelező verseny hagyományát folytatva indította el játékát 7-8. osztályos tanulók számára. Elsődleges célunk a szövegértési, szövegalkotási készség fejlesztése. Az olvasás és a könyvek iránti érdeklődés fenntartása, a rendszeres olvasóvá nevelés. A háromfordulós vetélkedő során a Nagy Könyv 100 legnépszerűbb regényei közül Tamási Áron: Ábel a rengetegben, Mikszáth Kálmán: A fekete város és Alexandre Dumas: A három testőr című könyvek kerülnek feldolgozásra. A versenyfelhívásunkra 371 csapat nevezett be az ország iskoláiból. Kerületünkből öt iskola (Tátra Téri Általános Iskola, Stromfeld Aurél Általános Iskola, Hajós Alfréd Általános Iskola, Lázár Vilmos Általános Iskola, Zrínyi Miklós Általános Iskola) jelezte részvételét. Verőcei Gáborné versenyfelelős 13

14 GÓRCS Kerületi mérések a minőségbiztosítás tükrében Pongrácz László: Mérések a közoktatásban (Mester és Tanítvány 2004/2) című cikkében hangsúlyozta, hogy "ameddig az új értékek szervesen be nem épülnek az oktatás gyakorlatába, nem alakul ki egy új, stabil követelményrendszer és módszertan, addig nem lehet a mérések fő célja az ellenőrzés. Hiszen álságos dolog lenne olyan valamit ellenőrizni, amelyről tudjuk, hogy egyelőre nem, vagy csak nyomokban van jelen a valóságban. Az országos méréseknek tehát napjainkban nem az ellenőrzés, hanem az önismeret fejlesztése és a tervezés tényekkel való jobb megalapozása az elsődleges célja. Elindultak már azok a kísérleti programok, amelyek a készségfejlesztéshez használható anyagokat tartalmaznak. A HEFOP pályázat során kifejlesztett, kipróbált és vélhetően a tapasztalatok alapján átdolgozott anyagok remélhetően hamarosan hozzáférhetőek, felhasználhatóak lesznek. 1. A mérések célja: A évi LXXI. törvény, mely a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása, 16. -ában országosan, minden tanév végén elrendeli a évfolyamon az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatát. Azért tarjuk célszerűnek az 5. és 7. évfolyamokon a kerületi mérések szervezését, mert tanulóinkról az országos méréshez hasonló mérési szituációban kapunk képet a teljesítmények szintjéről, s még idejében rámutathatunk a fejlesztési irányokra. A teljesítmények tükrében az eredményesség fejlesztése érdekében az intézmények intézkedési terveket hozhatnak, illetve a helyi tantervek átdolgozásakor kiinduló pont lehet ahhoz, mely területen kell növelni az időkeretet. Mindemellett fontosnak tartjuk, hogy: A tanulók minél többször találkozzanak a tankönyvitől eltérő, az országos kompetenciamérésben szereplő feladatokhoz hasonlókkal. A pedagógusok minél hamarabb kapják meg azt a listát, melyen a tanulói teljesítmények jól nyomon követhetők, hogy egyéni fejlesz- 14

15 GÓRCS téssel, differenciált munkával is segíthessék a kulcskompetenciák fejlődését. Követő mérések esetében megvizsgáljuk, volt-e fejlődés a korábbi méréshez viszonyítva. A fentiek értelmében os tanévben az 5. évfolyamon szövegértés, a 7. évfolyamon a gondolkodás és kommunikáció területen kompetencia mérést végeztünk a kerület általános iskoláiban. Az öszszegzéseket eljuttattuk az igazgatókhoz, a pedagógusokhoz, a tanév eleji magyar és matematika kerületi munkaközösségi foglalkozásokon ismertettük a tapasztalatokat, s a javaslatok alapján összeállíthatók a fejlesztési tervek is. A mérések adatai: időpontja Mérés területének megnevezése évfolyam létszám teljesítmény Szövegértés május óra 5. osztály 428 fő % Gondolkodás és kommunikáció kompetencia május 9. 1.óra 7. osztály 437 fő % 2. Összefoglaló a mérések eredményeiről 2.1. Szövegértés mérése A szövegértés szintjének kerületi vizsgálatára az elmúlt öt évben az OM-OKÉV 6. és 8. évfolyamokon végzett mérésein kívül a felső tagozaton nem került sor. A mérések céljában megnevezett indokok miatt döntöttünk úgy, hogy az 5. évfolyamon mérjünk, s így a 6. évfolyam végére erőteljesebben lehet fejleszteni a gyengébb területeket. Az ötödik osztályosok körében végzett májusi mérés követő mérésének lebonyolítását 2008-ban tervezzük. Az ötödikes diákok képességeit többféle jelen esetben három szövegtípuson mértük le: ismeretterjesztő (Diadalmenet), szépirodalmi (Móra Ferenc: Mosolygó alma) és un. mindennapi (Csokoládémártás receptje) folyamatos szövegfajtán. 15

16 GÓRCS A mérés eredményei A csoport B csoport Összesen Teljesítmény 76,11 % (214 fő) 73,31 % (214 fő) 74,71 % (428 fő) Szórás 16,82 % 16,28 % 16,55 % Irodalom jegy 66,24 % 65,7 % 65,97% 50 % alatt teljesített 8,8 % (19 fő) 9,8 % (21 fő) 9,3 % (40 fő) 80% felett teljesített 48,1 % (103 fő) 41,1 % (88 fő) 44,6 % (191 fő) A 70 % feletti teljesítmény mindkét csoportban megerősíti azt a feltevést, hogy a szövegértést fejlesztő elemző műveletek ( értelmezések, összefüggések keresése, következtetések, döntések, lényegkiemelés), az önálló tanulás képességét fejlesztő műveletek ( kulcsszavak, szókapcsolatok kiemelése, szókincsfejlesztés, adatok, információk keresése, rendezése, ok-okozati tényezők felismerése, következtetések levonása), a műismeretet segítő, irodalmi ismeretek szerzését alapozó műveletek (téma, helyszín, szereplők, idő, esemény felismerése, cselekedetek motívumainak keresése, véleményalkotás stb.) kerületi átlaga jó szinten van, de az intézmények az adott területeken szükséges, hogy saját teljesítményüket felülvizsgálják, elemezzék. Jó teljesítmény mellett az alacsony szórásérték arra világít rá, hogy a tanulók tudása kerületi szinten egyenletesnek mondható. Az osztályzatok százalékos átlagát tekintve a 10 %-os eltérés a teljesítményhez képest nem számottevő, hiszen nem csak a szövegértés szintjét mutató műveletekre kapnak irodalomból jegyet a tanulók. Az olvasási módok szerint elért teljesítmények: információ-visszakeresés : 72,1 % szövegértelmezés : 73,5% a szövegre való reflektálás és értékelés: 50,4 % 16

17 GÓRCS Szövegtípusonként elért teljesítmények: ismeretterjesztő szöveg (Diadalmenet) : 80,32 % szépirodalmi szöveg (Móra Ferenc: Mosolygó alma): 67,03 % mindennapi szövegfajta (Csokoládémártás receptje): 67,22 % A számadatok rávilágítanak arra, bár a kerületi teljesítmény összességében jó, de mindhárom területen továbbra is módszeresen kívánatos az alapozó szakaszban folytatni a fejlesztést. Különösen a szövegértelmezés és a globális megértés szintjét kell erőteljesen górcső alá venni (az országos méréseken az ilyen típusú feladatok dominálnak). Ez a magyarázat arra is, hogy miért az ismeretterjesztő szöveg értése volt a legsikeresebb a szövegtípusok közül: kevesebb szövegértelmezési és értékelési feladatelemet tartalmazott, mint a másik kettő. Javaslatok 1. Rendszeresen fejlesszük a szövegértő olvasás készségrendszerét az alábbi területeken: mozgósítsuk az előzetes ismereteket, ellenőrizzük a szövegegységek megértését (szavak, mondatok, bekezdések, szöveg), fejlesszük a szövegszinteket: szó szerinti, értelmező, kritikai, kreatív olvasás, a tanulókat neveljük rá a kérdésfeltevésre. 2. Az értelmező olvasás fejlesztésére nagyon alkalmasak a mesék, fabulák, a balladák, az anekdoták. Ilyen szövegekben a 6. osztályos tananyag is bővelkedik. A tanmeneten belül is ki kell jelölni a célzott fejlesztések helyét. 3. Minden alkalmat meg kell ragadni a hangos olvasás gyakoroltatására is! Az olvasás technikájának fejlesztését is meg kell tervezni. 4. A tanulók tanulási technikájának felmérése segít abban, hogy az egyén milyen stratégiával segíthető a hatékony tanulásban. Az intézetünk nyújt ilyen mérési szolgáltatást is. 5. Szükséges a frontális osztálymunka mellett a kooperatív és csoportmunkát alkalmazni, projektórákat szervezni, melyek színesítik és 17

18 GÓRCS hatékonyabbá teszik a tanulási folyamatot, ha kellően jártas a pedagógus az ilyen típusú órák vezetésében. 6. Az intézményi minőségirányítási programban célként is megjelölhető, a munkatervben lépésekre bontható a szövegértés fejlesztése, hiszen ez nem csak a magyartanárok feladata. Ezt erősíti a HEFOP Kompetencia alapú tanulás elterjesztése című program szövegértés területe, melyhez a kerületi iskolák közül kevesen csatlakoztak. A program három egysége közül a B minden szakórára kidolgozta a fejlesztés lépéseit. A honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők, de a teljes anyagot egyelőre a B részhez csatlakozó iskolák ismerhetik meg és alkalmazhatják Kompetencia mérés A kompetenciafejlesztés fontossága valamennyi oktatással foglalkozó fórumon előkerül. A sikeres munkavállaláshoz és a felelősségteljes társadalmi léthez szükséges készségek egyben az életen át tartó tanuláshoz is nélkülözhetetlenek. Ennek egyik alapösszetevője, hogy a megértésen alapuló gondolkodásra kell ösztönözni a tanulókat. Kiemelt szerepe van tehát az alkalmazni is képes matematikai műveltségnek. A műveltség kiépítésének eredményeiről adnak számadatot immár hagyománnyá váló kerületi kompetencia méréseink. Igen széles azoknak a kompetenciáknak, képességeknek a skálája, amelyet oktató-nevelő munkánk során fejleszteni tudunk. Ezek közül vizsgáltuk néhány készség szintjét a 2004 áprilisában végzett mérés során, majd 2006 májusában a követőmérés alkalmával. A matematikai kompetencia összetevői a PISA 2000 vizsgálat szakmai anyagaiban nyolc komponensben jelennek meg: (1) gondolkodás, következtetés; (2) érvelés, bizonyítás; (3) kommunikáció; (4) modellezés; (5) problémafelvetés és -megoldás; (6) reprezentáció, megjelenítés; (7) szimbolikus és formális nyelv és műveletek; (8) eszközök használata. Ezeket a komponenseket a PISA 2000 anyag készségeknek nevezi, valójában közöttük készségek és képességek vegyesen szerepelnek. internetes címen részletesen lehet olvasni a HEFOP pályázat során elkészült matematikai anyagról, a kompetenciafejlesztés kereteiről, tennivalóiról, stb. Bővebb anyaggal sajnos még 18

19 GÓRCS csak a programban résztvevő iskolák rendelkeznek, de remélhetően hamarosan szélesebb körben is elterjednek. A mérést kettős céllal szerveztük. Egyik célunk az volt, hogy a 7. osztályos mérésünkkel segítsük a 8. osztályos országos mérésekre, illetve a központi középiskolai felvételire való felkészítést. Másrészt vizsgáltuk, történt-e fejlődés a két évvel ezelőtt végzett méréshez képest. Mostani mérésünkről elmondhatjuk hogy követő (longitudinális) mérés. Ha ugyanis eltekintünk a kis mértékű tanulói fluktuációtól a kerületben, akkor a mostani (2006 májusában) 7. osztályosok a két évvel korábbi kompetencia mérésünk időpontjában (2004 áprilisában) még 5. osztályosok voltak. Több megegyező feladatnál is lehetséges a párhuzamba állítás. A feladatok egy része szerepelt a korábbi országos (igaz nem 7., hanem 8. osztályos) OKÉV mérésekben, ezért ilyen vonatkozásban is össze tudjuk hasonlítani a XX. kerületi gyerekek teljesítményét. A évi mérés eredményei A csoport B csoport Összesen Teljesítmény 57,31 % 54,95 % 56,13 % Szórás 18,08 % 16,78 % 17,43 % Matematika jegy 51,84 % 50,04 % 51,12 % 50 % alatt teljesített 33,50 % 39,40 % 36,45 % 80 % felett teljesített 8,10 % 5,60 % 6, 85 % Az iskolák nemcsak a mérés elemzését kapják meg, hanem már a tanév elején, a statisztikák elkészültekor lehetőség van olyan információs anyag nyújtására, amely az egyéni fejlesztéshez nyújthat segítséget. Az iskolai matematika munkaközösségek már szeptemberben olyan anyagot kaptak, amelyből egyénenként megállapítható, melyik tanuló milyen területen szorul fejlesztésre, illetve melyek azok a területek, amelyek fejlesztésére kiemelt figyelmet kell fordítani. Így hosszabb idő áll rendelkezésre az eredményesebb fejlesztő munkához. 19

20 GÓRCS A tanulók teljesítményét összevetettük a matematika, irodalom és a nyelvtan félévi jegyekkel. A mérés eredményei a matematika jegyekkel mutattak legszorosabb összefüggést (korrelációt). A táblázatban szereplő adatokból kiolvasható 5 % körüli eltérés a teljesítmény javára a jegyekkel szemben teljes egészében elfogadható. A tanulók gondolkodási képességeinek fejlődését részletesen diagnosztizáltuk a kétéves periódusban. A javulás mértékére jellemző fontos mutató, hogy a tanév végi 7. osztályos mérés összteljesítménye 17 %-kal jobb, mint a két évvel korábbi 5. osztályos mérés összteljesítménye. A és a évi mérés összehasonlítható eredményei feladatonként: A feladat megnevezése Kompetencia Mérési eredmények Tájékozódás térképen kommunikáció 54,0 % 74,5 % 2. Matematikai átalakítás, problémamegoldás gondolkodási képesség 15,0 % 24,5 % 3. Számanalógia gondolkodási képesség 31,5 % 40,5 % 4. Szóanalógia gondolkodási és 36,0 % 58,0 % kommunikációs képesség A természetes érési folyamaton túl a nevelőtestületek tudatos fejlesztő munkája is szerepet játszik a figyelemre méltó javulásnál. A térkép rendszeres használatára és a szóanalógiák alkalmazására több tantárgynál is sor került. A folyamatos megerősítések látványosan (kb. 20 %-kal) növelték a tanulói teljesítményeket. További jelentős változás, hogy amíg az új típusú feladatokkal korábban a tanulók elég jelentős része nem tudott mit kezdeni, a májusi mérés során már alig tapasztaltunk ilyet. A fejlesztő munkát segíthették az elmúlt év pályáza- 20