TÉMÁINK ESÕISTEN SIRATJA A KÖZOKTATÁST PDSZ ÉVÉRTÉKELÕ KESERÛ ÉRTÉKELTÜK IRODAI NYITVA TARTÁS ÉS A JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT FOGADÓNAPJAI AKIK MÁR NEM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÉMÁINK ESÕISTEN SIRATJA A KÖZOKTATÁST PDSZ ÉVÉRTÉKELÕ KESERÛ ÉRTÉKELTÜK IRODAI NYITVA TARTÁS ÉS A JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT FOGADÓNAPJAI AKIK MÁR NEM"

Átírás

1 Online kiadás! Budapest, Somogyi Béla u. 20. PDSZ ÉVÉRTÉKELÕ ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS TÉMÁINK KESERÛ KÉRDÉSEK 3. OLDAL ÉRTÉKELTÜK 4-5. oldal A KÖZOKTATÁST 6-7. OLDAL IRODAI NYITVA TARTÁS ÉS A JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT FOGADÓNAPJAI Szakszervezetünk központi irodája (Budapest, Somogyi Béla u. 20.) július elsejétõl augusztus 14-ig ügyeletet tart minden hétköznap 9-13 óráig. Augusztus 17-tõl újra teljes munkaidõben várjuk tagjainkat. Jogsegélyszolgálatunk pedig július 13-án, hétfõn várja ügyfeleit, idõpont-egyeztetés a 06/ es telefonszámon, ügyeleti idõben lehetséges. ESÕISTEN SIRATJA A KÖZOKTATÁST AKIK MÁR NEM AKARNAK EGYETEMRE MENNI OLDAL DEMONSTRÁCIÓ OLDAL 19. oldal július

2 AKTUÁLIS PDSZ: EL A KEZEKKEL A NYÁRI VAKÁCIÓTÓL! Az elmúlt idõszak jellemzõje volt, hogy a nyári szünet alatt vezettek/vezetnek be olyan változtatásokat, melyek meghatározzák az iskolák mindennapjait. Elég, ha csak a pedagógus életpályamodell bevezetésére, vagy a szakképzés átalakításának kérdésére gondolunk. Régóta visszatérõ kérdés az oktatási irányítóinak kommunikációjában a nyári vakáció kérdése. Jól felépített kampányok születtek arra hivatkozva, hogy a hosszú nyári szünet problémát okoz a szülõknek, hisz nincs elég szabadságuk arra, hogy azt gyermekeikkel töltsék. A politikusi megnyilatkozások szívesen hivatkoztak általuk egyeztetésnek nevezett beszélgetésekre, melyek során, mindössze a három legfontosabb érdekeltet nem kérdezték meg, a diákokat, szülõket és a pedagógusokat. Hiteles forrásból származó információ szerint a tárca a tanév szorgalmi idõszakát, június 30-ig!!! kívánja kitolni. A PDSZ a leghatározottabban tiltakozik az ésszerûtlen, kontraproduktív ötlet ellen, mely tovább növeli az egyébként is túlterhelt diákok terheit, s energiájuk utolsó cseppjeit is ki akarja csavarni a végletekig kizsigerelt pedagógusokból. Az ésszerûtlen elgondolás tovább fokozza a közoktatás résztvevõinek gondjait, mert: A tanítási szünetek átstruktúrálása nem oldja meg sõt fokozza - a szülõk problémáját, hisz szabadság napjaik száma nem nõ, ellenben azt több részletben kell kivenni. Így a vágyott cél megvalósítása, mely szerint a család többet legyen együtt abszolút ellehetetlenül. Az õszi, téli, tavaszi szünetek megnyújtása többlet kiadással jár, hisz az iskoláknak akkor is biztosítani kell a gyerekek felügyeletét, az épületeket fûteni, világítani kell, a felügyelõ pedagógusokat pedig fizetni kell. A júniusi idõszakban az iskolaépületek túlnyomó része fizikailag sem - alkalmas feladatának ellátására. A magas hõmérséklet veszélyeztet(he)ti mind a diákok, mind pedig pedagógusaik egészségét. A tankerületi rendszer súlyos alulfinanszírozottsága nem teszi lehetõvé, hogy megnyújtott idõszakban a diákokkal iskolán kívüli programot hajtsanak végre a pedagógusok. A pedagógusok szabadságának átszervezése egyeztetési kérdés. Ezért azonnali egyeztetéseket kezdeményezünk az államtitkársággal. Felszólítjuk az oktatás irányítóit, hogy az egyeztetések befejezõdéséig ne tegyenek lépéseket ebben az ügyben! Mendrey László A KUTYA UGAT, A KARAVÁN HALAD Napjaink leggyakrabban alkalmazott szólása volt a vezérmotívum a fõváros XV. kerületében, az illetékes tankerületben, a Klik-ben, s a minisztériumban akkor, mikor egy prosperáló általános iskola megszüntetésérõl döntöttek érzelem s tegyük hozzá értelem mentesen. A történet áprilisban kezdõdött, mikor is Európa legnagyobb munkáltatójára hivatkozva tájékoztatták a Neptun Általános Iskola tantestületét, hogy döntés született!! A Neptunt megszüntetik, diákjait és munkatársait átzsuppolják a Kontyfa utcai iskolába. Valahogy úgy, mint a csomaggal szokás, nem erre a címre, hanem a másikra megy ezentúl. Indokként, egy kínai magyar két tannyelvû iskola kérését hozták fel, mert terjeszkednének, kellene nekik egy épület A döntést világra segítõket egy pillanatig sem zavarta a tény, hogy az említetteknek van saját tulajdonú épületük, melynek emeletét bérbe adják. Ha valóban terjeszkedni akarnának, ezt bármikor megtehetnék, hisz birtokon belül vannak. Ezt ki is jelentették, de ez nem befolyásolta az elõterjesztõt, hamarjában két új érvet is elõkapott, hogy miért is kell megszüntetni a Neptunt. Olyanokat tudott mondani, hogy: kevés a gyerek az iskolában, vagy például az Unió tehet mindenrõl, mert ha nem töltik fel a Kontyfát, akkor vissza kell fizetni némi kis készpénzt tehát nincs mirõl beszélni. Az okvetetlenkedõk azonban másként gondolták. Elvégre mégis csak demokráciában élünk, vagy mifene Érdeklõdtek olyanokról, hogy: - hol maradtak a döntést megelõzõ, jogszabály által elõírt - szülõk, pedagógusok, érdekvédelem, közalkalmazotti tanács - egyeztetések? (nem voltak) - mikor történt meg a Neptun iskola körzethatárának módosítása? (a mai napig nem volt ilyen) - mikor és hogyan dolgozták össze a két iskola pedagógiai programját, ki és mikor fogadta el azt? (senki, semmikor) - a törvény által elõírt határideig megtörtént-e a miniszteri ellenjegyzés az összevonásról? (nem) - ismerik-e az érintettek sorsukat meghatározó dokumentumokat? (nem) - eleget tett-e a tankerület vezetése törvényszabta kötelességének, s átadta e a PDSZ képviselõjének ezeket az iratokat, aki törvény adta jogával élve írásban kérte azokat? (nem) Nem, nem és nem. Csak azért sem s szokás szerint ismét csak összekeverték a tájékoztatást az egyeztetéssel. S mikor ez ellen a bajban lévõk szót emeltek, akkor megsértõdtek mondván: nem lehet érdemi párbeszédet folytatni Kinek az minden elõírást megsértõ, minden érdeket félresöprõ, abszolút prioritást élvezõ - érdeke, hogy tûzön - vízen keresztülgázolva bár- de megszüntessen egy prosperáló iskolát, egy mûhelyt? Nem számít se a pénz, sem a paripa, sem pedig a fegyver. Lényegtelen, hogy a befogadó iskolát több tízmillió forintért, röpke néhány hét alatt fel kell újítani. Ki foglalkozik azzal, amit egyébként mindenki sejt, hogy az nem fog elkészülni a tanévkezdésre Indifferens, hogy a kényszerköltöztetett hetedikesek továbbtanulási esélyei várhatóan - jelentõsen romlani fognak. Szakképzõkbe így is jók lesznek?? S ki törõdik azzal, hogy nyilvánvaló szemfényvesztés az, hogy minden pedagógusnak (a nem pedagógusokról szó sincs!!) lesz állása, ha azt teszik, amit a hatalom elvár? Ha nem, akkor magukra vessenek!!! A hatalom fura urai - most is, mint mindig biztosra mentek. Eddig is bármit megtehettek, miért ne próbálkoznának ismét? Azonban tévedtek. Nem kicsit, nagyon. Pont azt nem vették figyelembe, ami egy iskolában evidencia, az emberi tényezõt. Hogy van az a határ, amit már nem lehet átlépni. Hogy nem lehet mindig mindenkit levegõnek nézni. Hogy elég volt. A szülõk, a pedagógusok, összefogtak iskolájukért, a gyerekekért. Nyilvánosságot kerestek, és találtak. Érdekképviselet kellett, hát PDSZ csoportot hoztak létre. Performanszot szerveztek, mûvészeti fesztivált rendeztek, tüntetést szerveztek szeretett intézményükért. Tisztelet érte!. A hatalom azonban nem hátrál (egyelõre). Most van szükség azokra az eszközökre, melyeket a PDSZ tud biztosítani. Megkerestük az ombudsmant- kérve, hogy állíttassa le folyamatot. Jogászunk segítségével bírósági úton akarjuk kiperelni azokat az iratokat, melyekbõl kiderül, hogy mik az okai a Neptun felszámolásának. S természetesen minden munkajogi védelmet megadunk azoknak, akik hozzánk fordulnak segítségért. A kutya ugat, a karaván halad. Mert a kutyaugatás nem hallatszik az égig. De a kutya harapni is tud M. L. 2

3 VEZÉRCIKK KESERÛ KÉRDÉSEK Tulajdonképpen szóra sem érdemes az egész. A közoktatás egészpályás kivégzése akadálytalanul, s gátlástalanul folyik tovább. A választások óta eltelt több mint egy év, a régi rapszöveg aktualitását bizonyította: Lesz még rosszabb és lett, és lesz. Mivel tudom ezt alátámasztani? Nos, csak néhány hír, az elmúlt napok termésébõl: még mindig nem tudni, hogy hány helyen szûnik meg a gimnáziumi képzés, még mindig nem tudni, hogy hogyan képzelik a szakképzési központok kialakítását, finanszírozását, még mindig nem tudni, hogy hány pedagógus veszti el állását a nyáron, még mindig nem tudni, hogy milyen valós okok miatt szüntetnek meg prosperáló intézményeket a fõvárosban, és szerte az országban, még mindig nem tudni, hogy kik és miért, mire alapozva akarják megrövidíteni a nyári szünetet, még mindig nem tudni meddig lehet nem kifizetni az elvégzett munkát, s még mindig nem tudni, meddig hagyják agonizálni az állami gólemet a Klik-et, mint ahogy azt sem lehet tudni, hogy azok pont azok, akik alig néhány éve élõláncot szerveztek megmentésükért miért akarják megszüntetni a kistelepüléseken az alapfokú oktatást, úgy az sem világos, hogy hogyan sikerült negyedmilliárdos nyereségbõl a Kellónak 140 milliós veszteséget termelni, és azt sem tudjuk, hogy az ezért felelõs felelõtlent, mikor, hol, és melyik általunk fizetett állami vállalkozás menedzsmentjében láthatjuk viszont ismét? S azt sem tudjuk, hogy miért és meddig hallgatunk még, mi a nagyon nagy többség, és miért hagyjuk, hogy megosszanak bennünket, s a megoszthatók, miért hagyják, hogy így legyen Tulajdonképpen szóra sem érdemes az egész. Mert senkit sem érdekel, hogy belátható idõn belül nem lesz orvos, nem lesz szakképzett ápoló, nem lesz szociális munkás (szociális háló már úgy sincs), nem lesz pedagógus, mert nem lesz közoktatás. NINCS PÉNZE A KLIKNEK: TÖBB HETET KÉSIK EGYES TANÁROK FIZETÉSE Bár a köznevelési államtitkárság és a Klik azt mondja: prioritásként kezelik a személyi kifizetéseket és folyamatosan rendezik a tartozásokat, így is több tanár fut országszerte a fizetése után. Olyan is van, akinek még a májusi bére sem érkezett meg. Még májusi fizetését sem kapta meg egy közgazdasági ismereteket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) egyik intézményében határozott idejû szerzõdéssel tanító tanár, aki az RTL Klub Híradójának nyilatkozott. Azt mondta, a tanév eleje óta tapasztalható, hogy több hetet késnek a fizetések, több tanárról is tud, akik ugyanígy jártak. Megpróbált utánajárni, hogy miért késnek a bérek, azt a választ kapta, hogy a Kliknek annyira nincsen pénze, hogy még határidõt sem tudnak megadni a teljesítésre. A Híradónak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke megerõsítette, hogy országszerte többen futnak a pénzük után, ennek oka pedig a pénzhiány a Kliknél. A köznevelési államtitkárság és a Klik a Híradóval azt közölte: prioritásként kezelik a személyi kifizetéseket és folyamatosan rendezik a tartozásokat. Ráció-online a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének lapja A lap ingyenes, a befizetett tagdíjakból készül Felelõs kiadó: Mendrey László, a PDSZ elnöke Fõszerkesztõ: Szita Róbert Képszerkesztõ: Kiséri-Nagy Ferenc Szerkesztõbizottság: A PDSZ elnöksége Kiadja: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmánya 1085 Somogyi Béla u. 20. ISSN: Lapterv, tipográfia: Kiss Csaba Nyomdai munkálatok: TRADEORG nyomda, Fûzfõgyártelep Felelõs vezetõ: Tóth Zoltán 3

4 AKTUÁLIS PDSZ ÉVÉRTÉKELÕ: A TANÉV RENDJÉNEK ÁTALAKÍTÁSÁT ÖSSZE KELL KÖTNI A TANANYAGMENNYISÉG CSÖKKENTÉSÉVEL A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a tanév rendjének átstrukturálása indokolt felvetés, de szigorúan össze kell kötni a tananyag mennyiségének, így a tanítási napok számának csökkentésével. Mendrey László PDSZ-elnök az MTI-hez június végén eljuttatott közleményében azt írta, ebben az esetben látja növelhetõnek az õszi, a téli és a tavaszi szünet napjainak számát. A PDSZ szerint nem kell hozzányúlni a nyári szünethez sem. Már csak azért sem, mert június második felében és augusztus végén az idõjárási körülmények nem teszik lehetõvé a hatékony tanítást az iskolákban jegyezte meg. Hozzátette: ha az évközi szünetek hossza változatlan marad, akkor sem indokolt a nyári szünet megkurtítása, még a szülõkre való hivatkozással sem, hiszen minden iskolai tanítási szünet kiemelt feladatot ró a szülõkre, legyen szó bármelyik évszakról. A szakszervezeti vezetõ a kilenc évfolyamos képzés bevezetésének felvetését is mindenképpen indokoltnak tartja, hiszen a romló eredményességi mutatók egyértelmûen jelzik: lépéskényszer van. Az átalakítás kidolgozása nem nélkülözheti a széleskörû szakmai egyeztetést, az ott kialakuló többségi álláspont figyelembevételét - közölte. Mendrey László kiemelte: a kilenc évfolyamos szisztéma bevezetése felveti az egész oktatási rendszer átalakításának szükségességét, a tankötelezettségi korhatártól kezdve a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok kérdésén át a pedagógusképzés átalakításáig bezárólag. Bár az idõ sürget, kapkodni nem szabad. A finneknél negyven, a lengyeleknél kilenc évet vettek igénybe az elõkészületek jegyezte meg. Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár egy budapesti háttérbeszélgetésen azt mondta: szakmai konszenzus látszik kialakulni abban, hogy meg kell erõsíteni az iskolák alsó tagozatait és az alapkompetenciák minden szintjét, és ezt segítheti elõ az áttérés a kilencedik évfolyamos iskolaszerkezetre a köznevelésben. Az elmúlt hónapokban többek között a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Pedagógus Kar és a szakszervezetek bevonásával tekintették át a lehetséges megoldásokat, és abban egységes vélemény rajzolódott ki, hogy meg kell erõsíteni az alsó tagozatban az alapkompetenciák írás, olvasás, szövegértés, matematikai gondolkodás minden szintjét. Az az elvárás is megfogalmazódott, hogy az elsõ négy évben a tartalmak átgondolására van szükség mondta a köznevelési államtitkár. Háttér A 2014/2015-ös tanév végén, most a szakma szempontjából vette górcsõ alá a PDSZ az elmúlt tanévet. Mi a helyzet a tankönyvek, a megtanítandó tananyag mennyisége és minõsége, a mindennapi testnevelés, az egész napos iskola, a szakképzés átalakítása, a gimnáziumi képzés csökkentése, az intézmények összevonása és az iskolai szegregáció ismételt megjelenése kérdésében mindezekrõl is beszélt június 18-án Mendrey László. Hogyan teljesít a pedagógus életpályamodell? Indokolt-e a tanév rendjének átstrukturálása? Az EMMI államtitkársága és a kormánypárti politikusok sikerpropagandája jellemzi az ez ügyben elhangzó hivatalos nyilatkozatokat. Mit gondolunk mi akik napi szinten vagyunk részesei a köz(nevelés)oktatás mindennapjainak ezekrõl? 4

5 AKTUÁLIS Fenti kérdésekre válaszolt a PDSZ elnöke. Tankönyvek: a tankönyvpiac monopolizálása után a forgalomba került tankönyvek számos hibával kerültek a felhasználók kezébe. A kísérleti tankönyvek mellett olyanok is a diákokhoz juthattak, melyek ideológiai szempontból minimum vitathatók voltak. Tavasszal úgy tûnt ismét van lehetõség a szabad tankönyvrendelésre, azonban ez az esély gyorsan elszállt. Marad a jelenlegi kínálat, illetve annak felmenõ részei. Tananyag: minden szakmai vélemény kiemelt része, hogy indokolatlanul nagy az elsajátítandó tananyag mennyisége. Szakmailag különösen kifogásolható pl. a történelemmel kapcsolatos tananyag koncentráció, melynek következtében három évbe zsúfolták össze azt, amit eddig három és egy háromnegyed év alatt tanítottunk meg. Mindennek oka, hogy az utolsó évben kizárólag a 2. világháború utáni eseményekkel kell(ene) foglalkozni, ami szakmai szempontból is erõsen vitatott. A mindennapi testnevelés rendszere a következõ tanévben teljessé válik. Ugyanakkor még ma is számos azon iskolák száma, ahol még tornaszoba sincs, ami nem jelenti azt, hogy máshol minden rendben lenne. A feltételek megléte nélküli voluntarista törekvés több kárt okoz, mint hasznot. Az iskolakör futások rendszere pl. kimondottan vitatott, mert egyrészt balesetveszélyes, másrészt a betonon (aszfalton) történõ futás káros a diákok ízületeire. Egész napos iskola: feltételek nélküli bevezetés, sem az eszközök, sem a feltételek nem alkalmasak a cél teljesítésére, ami egyébként támogatható. Így azonban arra készteti az érintett diákokat és szüleiket, hogy a kötelesség elkerülés újabb és újabb formáit magas szintre fejlesztve (a gyerekek érdekében) kvázi csaljanak. Szakképzés: július elsejétõl az NGM veszi át az ágazatot. Nem világos, hogy milyen módon kívánják fenntartani, mûködtetni, nem tisztázottak (a szakma elõtt), hogy melyik szakmát preferálják, és melyiket nem, és miért? A szakiskola, szakközépiskola, szakgimnázium kérdése egyelõre válasz nélkül marad. Az érettségivel kapcsolatos elképzelésekrõl mindenki (az elõterjesztõ is) tudja, hogy nem más, mint hagymázas álom. Gimnáziumok: az ún. profiltisztítás csökkenti a gimnáziumi férõhelyek számát, csökken az érettségihez jutók száma, s így a felsõoktatásba bekerülõk mennyisége is. Kedvezményezett helyzetben vannak az egyre nagyobb számban egyházi fenntartásba kerülõ intézmények a Klik-hez tartozókkal szemben, mind tanügyi, tankönyvi, mind pedig financiális szempontból. Érezhetõ egyfajta elit átcsoportosítási szándék. Szegregáció: újra megjelent az intézményesített elkülönítés gyakorlata (alkotmánysértõ!), melyet maga a miniszter harcolt ki a bíróságon. Jellemzõen egyházi lepel mögött megvalósulva. Óvodák centralizálása, intézmények összevonása: egyeztetések nélkül, az érintetteket jó esetben tájékoztatják, de véleményüket figyelmen kívül hagyják. Valószínûsíthetõ a politikai és/vagy gazdasági érdekek prioritása. A pedagógus életpálya modell: átverés. A hozzá csatolt minõsítési rendszer nem alkalmas arra, hogy megállapítsa azt, hogy ki a jó pedagógus és ki nem. A mester és kutatótanári besorolás megszerzése a pedagógusok túlnyomó többségének elérhetetlen, ráadásul az ide bekerülni szándékozók számát adminisztratív módon is erõteljesen szabályozzák. Az életpályához tartozó béremelés mértékét eliminálja a súlyosan megnövekedett munkateher növekedés. A tanév rendjének átstrukturálása: indokolt felvetés, azonban szigorúan összekötendõ a tananyag mennyiségének csökkentésével, s így a tanítási napok számának csökkentésével. Ebben az esetben növelhetõ az õszi, téli és a tavaszi szünet napjainak a száma, s nem kell hozzányúlni a nyári szünethez sem. Ez már csak azért is indokolt, mert június második felében, és augusztus végén olyanok az idõjárási körülmények, melyek nem teszik lehetõvé a hatékony tanítást az iskolákban. Ha az évközi szünetek hossza változatlan marad, akkor sem indokolt a nyári szünet megkurtítása, még a szülõkre való hivatkozással sem, hiszen minden iskolai tanítási szünet kiemelt feladatot ró a szülõkre, legyen szó bármelyik évszakról. Kilenc évfolyamos képzés bevezetése: a kérdés felvetése mindenképpen indokolt, hisz a romló eredményességi mutatók egyértelmûen jelzik lépéskényszerben vagyunk. Az átalakítás kidolgozása nem nélkülözheti a széleskörû szakmai egyeztetést, s az ott kialakuló többségi álláspont figyelembe vételét. A kilenc évfolyamos szisztéma bevezetése felveti az egész oktatási rendszer átalakításának szükségességét, a tankötelezettségi korhatártól kezdve a hat és nyolcosztályos gimnáziumok kérdésén át, a pedagógus képzés átalakításáig bezárólag. Bár az idõ sürget, kapkodni nem szabad. A finneknél 40, a lengyeleknél 9-évet vettek igénybe az elõkészületek. Mi nem úszhatjuk meg hat héttel Az oktatási kormányzat sikerekrõl beszél, s nem vesz tudomást az ágazatot körülvevõ növekvõ elégedetlenségrõl. A megnövelt terhelés az iskolai kontraproduktivitás záloga, úgy a diákok, mint a pedagógusok tekintetében egyaránt. A Patyomkin falu, még épül. Mindannyian tudjuk, mi rejlik a díszletek mögött. A falakat támasztó gerendák súlyosak. Csak ránk ne szakadjanak PDSZ: A SZAKKÉPZÉS ÁTALAKÍTÁSÁVAL CSÖKKENNI FOG A GIMNÁZIUMI KÉPZÉSEK SZÁMA A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a szakképzés nemzetgazdasági tárcához kerülésével, a profiltisztítással jelentõsen csökkenni fog a jövõben a gimnázium képzések száma, és sok pedagógusnak kell majd új állást keresnie. Mendrey László, a PDSZ elnöke errõl Budapesten, sajtótájékoztatón beszélt. Az érdekvédelmi vezetõ kiemelte: az intézkedés következményeként számtalan, közismereti tárgyat oktató pedagógus lesz kénytelen állás után nézni. Csökken az érettségihez jutók száma is, elõfordulhat, hogy megyei szinten nem lesz gimnáziumi képzés. Hozzátette, a létrejövõ szakgimnáziumokban végzõ tanulók felsõfokú tanulmányi lehetõségei súlyosan korlátozottak lesznek, a szakközépiskolában végzõ diákok számára az érettségi megszerzése és a továbbtanulás gyakorlatilag lehetetlenné válik. Nem tudni azt sem, hogy a közismereti tárgyak oktatását a nemzetgazdasági tárca vagy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) finanszírozza majd, eközben van három és fél hét az új rendszer életbelépéséhez - közölte a PDSZ elnöke. Mendrey László - közlése szerint a kormány bevándorlókkal kapcsolatos plakátkampányának minõsítésére vonatkozó szándék nélkül - kitért arra is, hogy a pártpolitikának nincs helye a munkahelyeken, különösen az iskolákban. Felszólított arra, hogy vigyék el az óriásplakátok elhelyezésére alkalmas szerkezeteket az iskolák udvaráról, és ezeken a helyeken plakátokat ne rakjanak ki. Nyitrai Károly, a PDSZ jogásza azt mondta: bár az országos, tankerületi pedagóguslétszám változásaihoz nem jutnak hozzá, a jogsegélyszolgálat adataiból az látszik, hogy elbocsátások, felmentések szép számmal történtek a Kliknél. A tájékoztatási és együttmûködési kötelezettség megsértése miatt a PDSZ bírósághoz fordult jelezte. 5

6 KÖZOKTATÁS ÚJRA VAN BESÚGÁS, FELJELENTÉS. A KÁDÁR-KORT ÉLJÜK ÚJRA - ÉRTÉKELTÜK A KÖZOKTATÁST Balog Zoltán szerint a pedagógusi hivatásnak egyre inkább presztízse van, és úgy véli, az eddigi reformok a minõségi magyar iskolát alapozták meg. Az általunk megkérdezett tanárok azonban nem osztják a sikerjelentést. Hülyének néztek, ingyen dolgoztattak, A helyzet egyelõre kilátástalan írták többek között kérdõívünkre. A szülõk szerint a gyerekek túlterheltek, nekik pedig egyre többet kell fizetniük az ingyenes oktatásért. Június elsõ vasárnapja a Pedagógusnap, ugyanakkor évek óta nincs mit ünnepelniük a tanároknak, nem véletlen, hogy az elmúlt idõszakban többször is épp ilyenkor tüntettek a közoktatási átalakítások ellen. Idén sincs pénz jutalomra, a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (Klik) idén a jeles nap alkalmából az iskoláknak azt ajánlotta fel, hogy a pedagógusoknak egy szál virágot adnak, illetve oklevelet kaphatnak azok, akiknek tanítványa a jelentõsebb tanulmányi versenyeken kiválóan szerepelt. Az ajánlatot több iskola is megalázónak tartotta és visszautasította. Kimûvelt emberfõk Balog Zoltán humánminiszter azt fejtegette, azt várjuk el magunktól, hogy a magyar oktatás versenyképes és minõségi legyen, és a hazaszeretetre neveljen, továbbá, hogy kimûvelt emberfõ nélkül egy ország nem tud sikeres lenni, és azok maradnak talpon, akiknél az oktatás és a nevelés középpontban van. Ezekkel a mondatokkal természetesen mindenki egyetért - megtalálhatók voltak valószínûleg évtizedek óta minden oktatáspolitikusi köszöntõben. Más kérdés azonban az oktatáspolitikai gyakorlat. Balog szerint mindennek eléréséhez a szakmai kontroll, és a hatékony oktatásszervezés szükséges. Nyilván ennek érdekében központosították az egész közoktatást, létrehozva egy mamutintézményt, ami egyre inkább mutatja a mûködésképtelenségét. (Erre egyébként elvileg már az oktatásvezetés is rájött, és némileg próbálják visszabillenteni a rendszert a helyi, vagy legalább tankerületi döntések felé.) követelményeket támasztottak velük szemben a heti 32 órás iskolában eltöltendõ munkaidõvel. Átalakították az alaptantervet, bevezették (a feltételek hiánya ellenére) a mindennapos testnevelést és az erkölcstan/hittan oktatást, valamint az egész nap az iskolában tartózkodás kötelezettségét (ami mellesleg ebben a formában annyira életszerûtlen, hogy egyfajta polgári engedetlenségként sok iskola talált kiskaput ennek kijátszására ), és még hosszasan lehetne sorolni a megújítás elemeit a tankönyvpiac bedarálásától az iskolavezetõi kinevezések abszurdjáig. Százból ketten mondják, hogy jobb lett Olvasóinkat arra kértük, hogy egy kérdõív kitöltésével segítsenek értékelni a most véget érõ tanévet, számoljanak be arról, hogy tanárként, szülõként vagy diákként hogyan látják a magyar iskolát 2015-ben. A nem reprezentatív, ám sokezer olvasónk (40 százalékuk pedagógus, majdnem ennyi szülõ, és 17 százalék diák) által megválaszolt felmérésünkbõl elkeserítõ kép bontakozik ki. Olvasóink döntõ többsége szerint ugyanis nagyon rossz irányba haladnak a dolgok: mintegy 82 százalékuk szerint az elõzõ, decentralizált, az önkormányzati fenntartásra épülõ rendszer jobban mûködött, mint a mai, központosított, Klik által vezényelt utóda. A válaszadók alig 2 százaléka gondolja ennek az ellenkezõjét, 16 százalék szerint semmi nem változott e téren. Hosszabb iskola, rövidebb tanév? Az utóbbi idõben két újabb oktatás-megújítási elképzelésrõl lángolt fel vita. Egyrészt, Pokorni Zoltán javaslatára felmerült, hogy jó lenne 9 évfolyamosra kihúzni az általános iskola idõtartamát, hogy legyen elég idõ az alapkészségek kifejlesztésére, elsõsorban a kezdõ (1-6. évfolyam) szakaszban. Másrészt arról is vita folyt, hogy a tanévet kellene meghosszabbítani a nyári szünet terhére, hiszen így a szülõknek kevesebb gondja lenne a nyári gyerekelhelyezéssel. Rákérdeztünk mindkét témára a kérdõívben. Olvasóink 83 százaléka nem szeretne rövidebb szünetet. Ami a 9 osztályos általános iskolát illeti, ott nem ilyen erõs az elutasítás: a válaszadók mintegy fele szerint így jó, ahogy van, nagyjából a harmada szerint viszont ennek igenis lenne létjogosultsága. Balog Zoltán beszéde a pedagógusnap alkalmából rendezett díjátadó ünnepségen az ELTE Egyetemi Kongresszusi Központjának Gömb-aulájában június 4-én Fotó: MTI / Bruzák Noémi Beindult továbbá a pedagógus-életpályamodell, amivel átlagban valamivel nõtt ugyan a tanárok bére, ám cserébe irreális Több pénz, sokkal több munka A pedagógusok 44 százaléka csekély méretû bérnövekedésrõl számolt be, 22 százalék írta azt, hogy érezhetõen nõtt a nettó keresete a pedagógus életpályamodell bevezetésével (õk jellemzõen a mesterpedagógus kategóriába soroltak). A többieknek nem nõtt, sõt minden tízedik pedagógusnak még csökkent is a bére. A bércsökkenés okait egy tanár így foglalta össze: Elvették a nyelvpótlékot, egyéb pótlékokat, cafeteriát, jutalmat, így bár a bérem papíron nõtt, összességében kevesebb jut. Más ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a nettó bére kevesebb lett, és az egész rendszer igazságtalan, megalázó, figyelmen kívül hagyja a szakvizsgát, több diplomát. A bérnövekedést azonban jelentõsen árnyalja, hogy ezzel együtt a tanárok közel 90 százalékának jelentõsen nõtt a munkaterhelése is, 10 százalékuk mondta csak, hogy nem változott. A két dolog ráadásul közel sincs egálban: a munkaterhek növekedése a pedagógusok 93 százaléka szerint nincs arányban a 6

7 KÖZOKTATÁS fizetésemeléssel. Ahogy egyikõjük írta hiába növekedett némileg a fizetés, az ingyenes helyettesítések (kb. évi 60 óra), és a megnövelt óraszám miatt az órabér jelentõsen csökkent. Ezt egy kollégája számszerûsíti is: az óraszám 50%-kal nõtt, a fizetés meg 30%-kal... akkor mirõl beszélünk? Gyilkos légkör A kérdõív egyik legaggasztóbb tapasztalata, hogy a pedagógusok döntõ többsége (közel 90 százaléka) úgy nyilatkozott: sokkal rosszabb lett a légkör a tanáriban, az iskolában, jelentõsen romlott az iskolai klíma. Ijesztõ leírásokat küldtek többen is: Gyilkos a légkör, megszûntek még az addig jól mûködõ együttmûködések is óta a tantestület megosztott, aki szólni mer a jelen rossz tanügyi hatások ellen, azt a kormányszimpatizánsok lehurrogják. A többi néma csend. Újra van folyosói kézszorítás, besúgás, feljelentés A Kádár-kort éljük újra. Némi horthysta stichhel. Nagyon rossz a hangulat. A Klik lassítja és akadályozza a dolgokat, csak egy pénznyelõ intézmény. A pedagógust minõsítõ rendszer megosztja a pedagógusokat, bérfeszültséget okoz. Nem alhat, mint a parlamentben a felnõttek A Balog Zoltán által emlegetett hatékony oktatásszervezés egyes következményeire is rákérdeztünk. A válaszadók háromnegyede szerint például az új tanórák és a túlzsúfolt alaptanterv következménye az lett, hogy iszonyúan túlterheltek lettek a diákok. (Egyhatoduk véli úgy, hogy pont a megfelelõ terhelést kapják, és van 7 százalék, aki szerint még keményebb követelményeket kellene támasztania az iskoláknak.) Tragikus! Én tanító néniként, majd sírva fakadok, hogy a 6 éves gyermeket még a 6. órában kell korrepetálnom, mert minden nap 5, idõnként 6 tanítási órája van! Egy alsós gyermeknek nem szabadna napi 4 óránál többet tartani! Bûn! Fél 2-kor megebédel, majd 2-kor ül be a napközibe. Ja, és nem alhat, mint a parlamentben a felnõttek jegyzi meg egy olvasónk. Túlterheltek - a jövõjük, a boldogulásuk, a közösség, a társadalom szempontjából irreleváns tudás megszerzése miatt. Meg persze a magas óraszám miatt, amit a hittan, kötelezõ heti öt testnevelés stb. eredményez írja egy másik. Fotó: Fazekas István A legtöbben úgy vélik, hogy másfajta követelményekre lenne szükség, nem magolásra, hanem használható tudásra, kompetenciára, önbizalomra, önállóságra, logikus gondolkodásra nevelésre. Az egész napos iskola rendszere meg teljes mértékben megköti a kezünket. A gyerek lopott idõben,- míg a többi játszik- megy zeneiskolába, 16 óra után fáradtan megy sportolni, táncolni, egyéb elfoglaltságokra. Összességében túlterheltek és borzasztóan fáradtak. Kiélezte a hívõ és ateista kérdést A szülõk és a diákok egyébként is azt gondolják többségében, hogy hiba volt bevezetni a mindennapos testnevelést (hiszen megnöveli a gyerekek óraszámát, ugyanakkor nincs elég tornaterem, ahol normálisan meg lehetne tartani a testnevelésórákat), és nem értenek egyet ebben a formában az erkölcstan/hittan bevezetésével sem, hiszen mint többen írták - anélkül is lehet például népmesével, beszélgetésekkel - jóra nevelni. A legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy ha nem volna kötelezõ, akkor semmi kivetnivalót nem találnának egy ilyen tárgyban. Akinek eddig is volt igénye a hittan és az erkölcstan iránt, az megtalálta a módját, hogy a gyermeke részt vehessen az ilyen irányú foglakozásokon írták. De jellemzõ vélemény volt az is, hogy inkább a fontosabb tantárgyak oktatására kellene fordítani az idõt, például idegen nyelvekre. Azt is sokan megjegyezték, hogy a két tárgy közötti választás kiélezte a hívõ és ateista kérdést a gyerekek között. Ami pedig a hatékonyabb iskolaszervezés másik oldalát, a tárgyi feltételeket illeti, ott is elkeserítõ adatokat kaptunk. A szülõk 80 százaléka fizetett valamilyen formában az iskolának, hogy legyen elég papír, kréta, filctoll a tanításhoz. Azaz a legalapvetõbb oktatási feltételek csak akkor teljesülnek, ha a szülõk külön pénzzel hozzájárulnak az iskola büdzséjéhez. A magyar közoktatás deklaráltan ingyenes (ha nem számítjuk azt, hogy az adónkból fizetjük), mégis ezek szerint, valamilyen úton-módon pénzbe kerül. A mûködéshez elengedhetetlen különpénzek beszedése egyébként számos jogszabályt sért, ezért az iskolákat jobb esetben kiskapuk megtalálására (például alapítványi hozzájárulás ), rosszabb esetben törvénytelenségekre kényszeríti a rendszer. Egy sok éve dolgozó pedagógus részletesen, hosszan leírva sorolta a panaszait az oktatási rendszerrel, a pedagógusok munkakörülményivel kapcsolatban. Így zárta sorait: Ha most lenne kisgyerekem, nem engedném ebbe a rendszerbe. Mert ez a rendszer a diákot megkínozza a tanár legjobb akarata ellenére is. A helyzet egyelõre kilátástalan. A tanár vagy megszokik vagy megszökik. Én az utóbbit tervezem. Arra is kértük, hogy osztályzattal értékeljék az olvasóink a ös tanévet. A legtöbben (37 százalék) elégségest, 30 százalék közepest, 19 százalék elégtelent adott. 100-ból három olvasónk szerint megérdemli a jelest. B. I. Átvétel a HVG.hu-ról 7

8 KÖZNEVELÉS A KÖZNEVELÉS HELYZETE A 2016-OS KÖLTSÉGVETÉSBEN A köznevelés a jövõ szempontjából A gyermekek, tanulók százaléka állami óvodába és iskolába jár, állami kollégiumban lakik. Az önkormányzati intézményrendszer állami fenntartásba vételének egyik indoka az volt, hogy így biztosítható minden gyereknek a személyisége legteljesebb mértékû kibontakoztatásához szükséges ellátás. Fontos kérdés ezért, hogy a évi költségvetés megfelelõ forrást biztosít-e a magas szintû oktatáshoz és a köznevelés esélyteremtéssel kapcsolatos feladataihoz. 1 Ezen túlmenõen a köznevelési feladat ellátásában résztvevõ minden fenntartónál érdemes vizsgálni a évi költségvetési törvény-javaslat elõirányzatainak alakulását. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), amely az önkormányzattól átvette az iskolák jelentõs részének fenntartását, illetve munkáltatója az állami iskolákban dolgozó pedagógusoknak, már 2013-ban is finanszírozási gondokkal küszködött. Ezt mutatja, hogy a 412 milliárd forintos elõirányzat helyett a zárszámadásban már 490 milliárd forint kiadást szerepeltetett re az alulfinanszírozás csak nõtt. 1. táblázat A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiadásai fenntartója, a saját tankerületi rendszerét is mûködteti, valamint a különbözõ pedagógiai szakszolgálatokért (például logopédus) is felel. Egy ilyen sokrétû szervezet esetén elvárható lenne, hogy bemutassa, hogy mely feladatra mennyit költ, látható legyen például, hogy a költségvetésbõl mennyit vesznek el a Klik központi és tankerületi apparátusának kiadásai. A Klik kincstári adatszolgáltatása szintén hiányos, hiszen az egyes tevékenységeihez kapcsolódó feladatmutatókból megállapíthatónak kellene lennie, hogy hány gyerek nevelését végzi el, de a 2013-as ûrlapokban még ezt sem töltötte ki az intézmény. 4 A feladatok szerint bontott költségvetés hiánya azért is fájó, mert így nem tudható, hogy a Klik mekkora összeget fordít azokra az intézményekre, ahol hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetû tanulókat látnak el, nem ismert a felzárkóztató programokra (mint például az Integrációs Pedagógiai Rendszer, Útravaló ösztöndíj, Arany János Tehetséggondozó Program) fordított összeg. A fontosabb programok közül továbbra is külön soron található a hátrányos helyzetû, elsõsorban roma hallgatók tanulmányait támogató Útravaló Ösztöndíjprogram, ennek elõirányzata azonban évrõl évre csökkent, ahogy a kormány EU-s forrásokkal váltotta ki a hazai támogatást. Klik Tervezési alap , , ,716 Eredeti elõirányzat 411, , , ,536 Tény 489, , Eltérés 78,007 97, forrás: az adott év költségvetési törvénye, 2016 esetében törvényjavaslat, míg a tényszámok esetében a zárszámadás, illetve a kincstártól kapott adatok A 2013-as alulfinanszírozás magában hordozta a 2014-es alulfinanszírozást is, hiszen a 2014-es költségvetési év megtervezésekor még nem támaszkodhatott a kormány a 2013-as tényadatokra. A korrekció lehetõsége a 2015-ös költségvetés elõkészítésekor nyílt meg. Ekkor lehetõség lett volna arra, hogy a 2013-ban mutatkozó alulfinanszírozást megszüntesse a kormány, azaz az adott év növekményét ne a tervezési alap, hanem a tényszám figyelembevételével oldja meg. Mit jelentene ez a gyakorlatban? A kormány 2013-ról 2014-re mintegy 50 milliárd forint növekménnyel számolt, míg 2014-rõl 2015-re 48 milliárd forinttal. Ezen összeget azonban nem a 2013-as tényszámhoz adta hozzá, hanem a 2014-es tervezési alaphoz. Így re 544 milliárd forint helyett 587 milliárd forintos elõirányzatot kellene látnunk, ahhoz hogy elmondhassuk, hogy 2015-ben korrigálták a 2013-as év alulfinanszírozását. A teljes kép érdekében megemlítendõ, hogy a 2015-ös elõirányzat levezetésében megjelenik 26 milliárd forintos növekmény a mûködési kiadásokkal kapcsolatban, amely akár az alulfinanszírozás egy részének korrekcióját is takarhatja, hiszen többletfeladatot nem említ hozzá a szöveges magyarázat tal kapcsolatban ugyanezen logika mentén kiindulhatunk a 2014-es 594 milliárd forintos kiadási tényszámból. Az eltelt évek növekménye 65 milliárd forint, így a 2016-os elõirányzatot 658 milliárd forintra várnánk, illetve ha a 2015-ös növekmény egy része valóban az alulfinanszírozás korrekciója, akkor 630 milliárd környékére. Ehhez képest az 561 milliárd forintos összeg erõs alultervezésre utal, amit egyébként megerõsít az Állami Számvevõszék is a költségvetési törvényjavaslatról alkotott véleményében. 3 Az alultervezés mellett a feladatok szerinti bontás is elégtelen. A Klik, mint átfogó szervezet egyszerre több feladatot is ellát, hiszen a pedagógusok munkáltatója, az intézmények A köznevelés a pedagógusok szempontjából Esélyegyenlõséget hallva elsõ gondolatként a gyermekek oktatása ötlik fel, hogy senki ne szakadjon le kortársaitól eltérõ szociális helyzete miatt. A Klik létrejöttével azonban az állam képessé vált, hogy a pedagógusok helyzetében is esélyegyenlõséget biztosítson, vagyis ne fordulhasson elõ, hogy egy budapesti általános iskolában a törvény által elõírt minimum óraszámot kelljen csak teljesítenie egy pedagógusnak, míg a vidéki középiskolában a törvényi felsõ határt jelentõ 26 óránál is többet kell dolgozniuk. Mivel a gyermekek oktatásáért a pedagógusok felelnek, illõ, hogy számukra is egyenlõ feltételeket biztosítson az állam, akár a törvényi elõírások betartásával, akár a túlóra kifizetésével. A nemzeti köznevelésrõl szóló törvény elõírása szerint a tanárok neveléssel- oktatással lekötött munkaideje heti óra, és az intézményvezetõ felelõssége az egyenletes feladatmegosztás. Ez a feladatmegosztás az óratervben testesül meg (ez mutatja, hogy a tanár mikor, hol tart órát, korrepetálást, szakkört). A gyakorlat szerint az óraterv egész évre érvényes és az érintett tankerület-felügyelõnek kell jóváhagyni. Heti 32 óráig az intézményben kell más típusú feladatoknak eleget tenniük a tanároknak, míg az esetlegesen több lekötött tanórát túlóradíjjal kellene honorálni. Az adott héten ledolgozott órákról az intézményvezetõnek kellene heti munkaidõ nyilvántartást vezetni, de ezen feladat is a pedagógusokra hárul. Ezen túl a PDSZ információi alapján általánossá vált a gyakorlat, hogy 32 óránál többet nem lehet beírni a ledolgozott órákra, ezzel igyekszik elkerülni a Klik, hogy túlóradíjat kelljen fizetnie. Ráadásul már a törvényi elõírás, a 22 és 26 tanóra közötti különbség is sérti az egyenlõ munkáért, egyenlõ bért elvét, mert van, akinek hetente 4-gyel több órát kell megtartania ugyanazért a bérért. A PDSZ ezen ügyben a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság közremûködésével jutott adatokhoz, amelyek szerint Budapest I. kerületében 22,07 óra a heti átlagos lekötött munkaidõ, míg Püspökladány és Törökszentmiklós iskoláiban heti 26 óra. Ráadásul ez a többletterhelés az álláshelyek számát is korlátozza. A nemzeti köznevelési törvény módosítása értelmében egy álláshelyre heti 22 órával kell számolni, így ott ahol heti 26 óra a lekötött munkaidõ, 5 és fél tanáronként egy új tanárt kellene felvenni. Ez a nagyobb tantestületeknél 7-8 álláshelyet is jelentene. 8

9 KÖZNEVELÉS A túlóradíjakról ugyancsak kevés információ áll rendelkezésre. A 2014-es évrõl szóló kincstári adatszolgáltatás szerint 2,1 milliárd forintot terveztek túlóradíjak kifizetésére, amelybõl a Klik könyvvezetése szerint 2,2 milliárd, a kincstári jelentések szerint 39 millió forint teljesült. A PDSZ-szel kapcsolatban álló pedagógusok nem részesültek jelentõs kifizetésben, így ezen összeg vélhetõen az intézményvezetõkhöz került, akik közül havi ezer forint túlóradíjat kaphatott az, aki nem heti 2 órás tárgyat tanít. A Klik alá tartozó közel 3600 intézmény alapján elképzelhetõ, hogy volt ennyi érintett intézményvezetõ. Egyúttal fontos megjegyezni, hogy 2015 márciusában a Klik megszüntette ezen díj kifizetését is. Az életpályamodell keretében 2016-ban Balog Zoltán miniszter közleménye 4 szerint legfeljebb pedagógust minõsítenek és a minõsítés után átsorolják õket Pedagógus II, illetve Mester pedagógus fokozatba, illetve ugyanezen keretszámba tartozik a gyakornokok minõsítési eljárása. A nettó bérük végzettségük és minõsítésük szerint különbözõ mértékben, pedagógus II. fokozatba lépve átlagosan havi 16 ezer, mesterfokozatba lépve ezer forinttal növekszik. 5 A Klik elõirányzatának levezetése a pedagógus-életpálya bevezetésének aktuális részére 19 milliárd forintot biztosít, míg az átsorolásokra 1,8 milliárd forintot, amely viszont kizárólag a (gyakornokból) Pedagógus I. fokozatba lépõk béremelkedését fedezi. A mostani átminõsítés fedezete nem jelenik meg elkülönítve a javaslatban. Amennyiben a 30 ezer minõsített pedagógus évi 400 ezer forintos 6 többletköltséget igényel, az 12 milliárd forintos kiadást jelentene. A bérekrõl szólva szintén megemlíthetõ, hogy a pedagógus bértábla alapját korábban a minimálbér jelentette, 2015-tõl viszont a költségvetési törvény határozza meg. Miközben 2016-ban a vetítési alap 101,5 ezer forintos szinten marad (a 2014-es minimálbér szintjén), a minimálbér idén már 105 ezer forint, amely 2016-ra tovább emelkedhet. Ezzel a kormány nem teljesíti korábbi ígéretét, hogy a pedagógusbérek a versenyszektor béremelkedését követve megõrzik értéküket, ráadásul megalapozta annak lehetõségét, hogy az életpályamodell bevezetését követõen ismét korlátozza a pedagógusok béremelését. A hátrányos helyzetû gyermekek felzárkóztatásával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a Klik létrehozásával együtt megszûntek azok a pótlékok, amelyekkel 2013 szeptemberéig elismerték a pedagógusok többletmunkáját a különbözõ felzárkóztató programok keretében ellátott feladatokért. Az Arany János Tehetségprogramhoz az állami intézmények esetében a Klik, a nem állami fenntartók esetében a köznevelési célú humánszolgáltatás és mûködési támogatás elõirányzata kell, hogy biztosítsa a programok többlettámogatását. A évi törvényjavaslat szerint a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékban részesülõk körének kiterjesztésével (nemcsak infrastrukturális szempontból, hanem a munkanélküliségi mutatók szerint is hátrányos helyzetû településeken dolgozókra is kiterjed) összefüggõ többlet viszont beépült mind az állami, mind a humán fenntartók költségvetési elõirányzataiba. Ezek a számadatok viszont nem olvashatóak ki a törvényjavaslatból. Mi történik a szakképzéssel? A szakképzési rendszer átalakítása keretében július 1- tõl 557, január 1-tõl további 152 feladat ellátási hely a Klik-tõl a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) kerül. 7 A szükséges források jelenleg sem a 2015-ös törvényben, sem a 2016-os javaslatban (még annak összegzõ módosító javaslatában sem) nem kerültek át az NGM fejezetébe. A 2016-os törvényjavaslatban az NGM fejezetben a Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Hivatal 1,3 milliárd forintos elõirányzata található, valamint 1 milliárd forint a Szakképzési rendszer átalakításával kapcsolatos kiadásokra. Ugyancsak az NGM kezeli a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzéssel kapcsolatos kiadásait, azonban az ott megjelenõ 13,8 milliárd forintos elõirányzat céljai között nincs megemlítve a szakképzéshez kapcsolódó intézmények fenntartása, az elõirányzat az iskolák fejlesztési kiadásait szolgálja. A szükséges pénz átcsoportosítása technikailag egy kormányhatározattal is megoldható, a fõ kérdést az jelenti, hogy a kormány egyáltalán tudja-e mekkora forrást szükséges átcsoportosítani a szakiskolák megfelelõ szintû mûködéséhez. Erõs a gyanúnk, hogy a kormány a szakiskolák pénzét azért nem tette át még mindig az NGM-hez, mert használható Klik-adatok hiányában nem tudja, hogy mennyit kellene áttennie. Mivel elõzõleg már lehetett arról sejtésünk, hogy a Klik költségvetése ezúttal is alul van tervezve, pótlólagos finanszírozás nélkül az alultervezési probléma vagy átkerül a szakiskolákkal együtt az NGM-hez, vagy a Klik-nél marad, esetleg mindkét helyen hiány lép fel. Ez persze többletforrások nélkül is megoldható, de ekkor nem szabad meglepõdni, ha iskolákat zárnak be költségcsökkentésre hivatkozva vagy a szakképzésben a tanulóknak szerszámok, anyagok hiányában kell megtanulniuk szakmájukat. Megítélésünk szerint egyik eset sem tekinthetõ felelõs gazdálkodásnak, míg ezen folyamat egyáltalán nem a gondos költségvetési tervezés jeleit mutatja. Költségvetés 2016 A 2016-os törvényjavaslat nem oszlatta el aggályainkat az állam oktatási feladataival kapcsolatban. Több szempontból is erõs a gyanú, hogy 2016-ban újfent alulfinanszírozott a közoktatási rendszer, ezért a mûködõképesség megõrzésének problémája háttérbe fogja szorítani az esélyegyenlõségi kérdéseket. Az alultervezett források mellett a pedagógusok leterheltsége tankerületenként változhat, megsértve ezzel az egyenlõ munkáért, egyenlõ bért elvét. Ráadásul nem látszik biztosítottnak, hogy a kormány megalapozottan döntsön, amikor a szakképzõ intézményeket új fenntartó alá helyezi, a feladattal együtt éppen a megfelelõ pénzösszeget sikerült-e átcsoportosítani. E felvetések mentén az alábbi kérdéseket tesszük fel az illetékes miniszternek: 1. Hogyan kívánja a kormány csökkenteni a pedagógusok munkaterhelésében ma számottevõ különbségeket? 2. Hol és mennyi fedezetet tartalmaz a 2016-os költségvetés a szakképzõ intézmények fenntartására? 3. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ részletes költségvetése hogyan oszlik meg tankerületenként? Ezt a témát lapunk oldalán folytatjuk. 1 Az adatok forrása: Emberi Erõforrások Minisztériuma: Statisztikai Tájékoztató Oktatási Évkönyv 2013/2014, Budapest, 2015; ös költségvetési törvényjavaslat, 853. o.; 3 Állami Számvevõszék: Vélemény a évi költségvetésrõl, 61.o.; 4 Ezen adatok szerencsére megtudhatóak a 2015-ben EMMI által kiadott Oktatási Statisztikai Évkönyvbõl is. 5 A bérnövekményt a törvényjavaslat nem állami fenntartóknak nyújtott támogatásai alapján becsültük, mivel ott egyértelmûen meghatározott, hogy az átminõsítéshez kapcsolódóan mennyi többlettámogatást nyújt a kormány. Lásd például a törvényjavaslat 7. melléklet I.3.d pontját. 6 Ez havi 16 ezer forint nettó bérnövekedés éves költsége a 27%-os szociális hozzájárulási adóval együtt /2015 (V.21) Korm. rendelet. A szakképzési törvény módosítása szerint megyénként maximum három, a fõvárosban tíz szakképzési centrum alakulhat és valamennyi intézmény ennek a centrumnak a tagintézményévé válik. 9

10 OKTATÁSPOLITIKA AKIK MÁR NEM AKARNAK EGYETEMRE MENNI, AKIK MÁR NEM FEJEZIK BE A KÖZÉPISKOLÁT Általában a világ felfogása nem az, hogy a nagyobb tudás megnehezíti az illetõ számára a létért való küzdelmet - így is lehet érvelni a gimnáziumok bezárása vagy az egyetemi férõhelyek csökkentése ellen. Mármint nem ma, illetve nem csak ma. Ez, a közoktatás szûkítése elleni szöveg nem egy HaHa-s tüntetésrõl van, hanem a Pesti Napló nevû újságban jelent meg ban. Klebelsberg Kuno írta. A Horthy-rendszer legismertebb oktatáspolitikusa, akit az elmúlt 5 évben szinte fetisizált a kormányzat, akirõl a legfontosabb új közoktatási intézmény, a Klik a nevét kapta. És akinek valószínûleg egyáltalán nem tetszenének az átalakítások, amiket a nevében hajtanak végre. Cikkünkben megpróbáljuk összeszedni a közoktatás elmúlt 5 évének félrecsúszott vagy kockázatos átalakításait, a változások mögött meghúzódó politikai-, ágazati- és magánérdekeket, a Magyar Tudományos Akadémia friss kutatásának segítségével a már látható következményeket, illetve azt, hogy mit csinálnak másképpen a nálunk sikeresebb országok. Az idõsebb testvér még kijárhatta a középsulit, a fiatalabb már nem Az elmúlt évek egyik legvitatottabb intézkedése a tankötelezettség korhatárának leszállítása volt. Feleslegesen hosszan, és sokszor rossz irányba képezzük gyermekeinket. Az oktatási kötelezettséget a jelenlegi 18-ról 15 éves korra szállítjuk le. A fiatalok választhassanak: folytatják tanulmányaikat, vagy inkább munkába állnak. Ez az Orbán Viktor jegyezte kvázi-kormányprogramban, a Széll Kálmán Tervben szerepel ben végül 16 évre szállították le a korhatárt. Az azóta kialakult gyakorlat sokszor nem a fiatalok választási lehetõségeirõl szól, hanem arról, hogy a jellemzõen hátrányos helyzetû, a középiskolában küszködõ gyerekeket a lehetõ leghamarabb kitegyék a rendszerbõl. Ha az idõsebb testvér 1994 elõtt született, akkor õ még kijárhatta a középiskolát, két évvel fiatalabb öccse / húga már nem biztos, hogy ilyen szerencsés volt. Akivel 16 éves kora után nagyon sok probléma van, de ne adj isten megbukik, azt eltanácsolják. A Magyar Tudományos Akadémia legújabb kutatásából látszik, hogy 2011 után milyen látványosan romlik a helyzet. A 16 éves vagy annál idõsebb gyerekek száma az iskolákban csökkenni kezdett, miután õket már nem kötelezõ tanítani. Az MTA adatai szerint ezzel egy idõben (bár nyilván más okokból) az egyetemre jelentkezõ fiatalok száma is meredeken csökken. Ezen a két adatsoron az mindentõl függetlenül látszik, hogy után nem a Klebesberg által is emlegetett nagyobb tudást szerezte meg a diákok egy része a magyar közoktatásban. Ennek az egyébként nagyon is súlyos, személyes tragédiákon túl is van jelentõsége. A modern amerikai közoktatás egyik bibliájának tartott The Race between Education and Technology címû könyvben két harvardi közgazdász, Claudia Goldin és Lawrence Katz azt járják körbe, hogy milyen haszna van az egyén iskolázottságának az egész ország gazdaságának szempontjából. Azt állítják, hogy az USA 20. századi vezetõ szerepének éppen az ország korszerû, nyitott oktatási rendszere volt a titka, ami nagyban hozzájárult a gazdasági növekedésükhöz. Még ha a harvardi könyv megállapításait nem is lehet egyaz-egyben a 2010-es évek Magyarországára vetíteni, az egyértelmû, hogy az oktatási rendszer problémáinak súlyos gazdasági hatásai lehetnek. Édes fiam, veled én nem tudok mit csinálni Több oktatási szakértõvel, döntéshozóval beszélgettünk a tanköteles kor leszállításáról, aminek hatásai az MTA kutatásának köszönhetõen ma már mindenki számára láthatóak. A dologról Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár 2011 tavaszán jóval õszintébben beszélt, mint Orbán Viktor a Széll Kálmán Tervben. Hoffmann akkor az Inforádiónak azt mondta, hogy nem kevés az olyan gyerek, akik nem boldogulnak és nem is akarnak boldogulni a tanulással, és visszavetik a többieket. Ez volt az egyik érv, ami a mi beszélgetéseinken is többször elõkerült. A Magyar Bálint-féle oktatási minisztérium vezette be a 18 éves korig tartó tankötelezettséget, aminek a hatása re ért be. Ezt azt jelenti, hogy ekkor az iskolákban, a felsõbb évfolyamokon hirtelen megjelentek halmozottan hátrányos helyzetû, gyakran tanulási problémákkal küzdõ gyerekek. Mivel a magyar rendszer erõsen szelektál, ezért ezek a diákok leginkább a szakiskolákba (szakmunkásképzõkbe) kerültek. A szelekció viszont nem csak a gyerekek oldalán létezik, a legjobb, legfelkészültebb pedagógusok nem ezekben az intézményekben tanítanak. A sulik sem szakmailag, sem anyagilag nem voltak rá felkészülve, hogy ezekkel a fiatalokkal megfelelõen foglalkozzanak. Nem tudtak mit kezdeni a helyzettel, és az intézmények elkezdtek könyörögni a politikának, hogy szüntesse meg a problémát. A reakció nem az volt, hogy az érintett iskolák pedagógiai segítséget, pluszforrást kaptak, hogy így birkózzanak meg az új feladattal. Ehelyett a sulik lehetõséget kaptak, hogy kiszórják a 16 év feletti diákok egy részét, amivel láthatóan sokszor élnek is. De nem ez volt az egyetlen körülmény, ami a most történõ változásokat katalizálta. Bárkit, csak a Klik-et ne Valószínûleg nem nagyon találni olyan komolyan vehetõ embert ma Magyarországon, aki a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozását és mûködését sikeresnek értékeli. Jó, az tényleg egy szar - még a kormányzati oktatáspolitikához közelebb álló szereplõk is így beszélnek a Klik-rõl. Még ha eredetileg lett is volna értelme a központosításnak, amit a Klebelsberg Központ csinált, az szinte minden szempontból tragikus volt. 10

11 OKTATÁSPOLITIKA Talán az alábbi két történet megmutatja, hogy mit hozott a Klik, és ennek milyen következménye lett. A rontott tértivevény nyilvántartások rendszerérõl novemberében írtunk. Ennek az volt a lényege, hogy a Klik elõírta, hogy az iskolák csak tértivevényes leveleken kommunikálhattak, akár csak a szülõkkel, az osztálykirándulásról is. Az ehhez szükséges tértivevényekrõl, illetve arról, ha valaki elírt a papíron valamit, minden iskolának nyilvántartást kellett vezetnie, a Klebelsberg Központ pedig a rontott tértivevények nyilvántartásának ellenõrzését ígérte be. Az iskolákat, a tanárokat és a diákokat támogató intézmény helyett ilyen pöffeteg, bürokratikus vízfejet sikerült létrehozni. A Klik-et tényleg szinte mindenki utálja, minden intézmény lázasan kereste a módját, hogy kikerüljön a csinovnyikok befolyása alól. A mezõgazdasági szakképzõ iskolákat különösen érzékenyen érintette a Klik lehetetlenül lassú, bürokratikus ügymenete. Ha hirtelen kell venni még 20 zsák mûtrágyát, akkor ebben a mûfajban nincs mindig 2 hónap, hogy megvárják, míg a rendelés átfut a rendszeren. Emiatt a mezõgazdasági szakiskolák nem sokkal azután, hogy a Klik alá helyezték õket elkezdtek könyörögni a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, hogy mentsék õket ki onnan, és hadd legyenek õk inkább közvetlenül Fazekas Sándor és a VM irányítása alatt. A legenda úgy szól, hogy eredetileg kb. 30 mezõgazdasági szakiskola mûködött Magyarországon, de miután kiderült, hogy ezek kikerülhetnek a Klik alól, minden olyan intézmény, aminek bármilyen, akár csak távoli köze volt a területhez, elkezdett a minisztériumban kilincselni. Így rövid idõ alatt az ilyen szakképzõk száma, legalább is papíron, duplájára emelkedett Magyarországon. A végén az eredeti 30 helyett már 64 suli lobbizott az áthelyezésért Fazekas Sándor miniszternél. Ez a menekülési folyamat az MTA 2013-ig tartó statisztikái között nem érhetõ tetten, de maga az államosítás (és az egyházi fenntartású általános és középiskolák arányának növekedése) igen. Minek neked érettségi? Bemutattuk, hogy egyes iskolák hogyan nem voltak felkészülve a rendszerben megjelenõ hátrányos helyzetû diákokra, és hogy ez miért okozott feszültséget. Azt is, hogy a központosítás, a Klik feltûnése milyen nyomás alá helyezte közoktatást. Ebben a feszült helyzetben lépett elõtérbe a Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK), ami a problémák egy részére megoldást ígért. Nem csoda, hogy sok helyen tárt karokkal fogadták õket. Már önmagában az is óriási hír volt a szakiskoláknak, hogy kiszabadulhattak a Klik szorításából, és mehettek a gazdasági minisztérium alá. Az MKIK-t, illetve a miniszterelnök egyik bizalmasának számító Parraghot több forrásunk is a közelmúlt oktatási átalakításainak kulcsszereplõjeként írta le, akinek a stratégiaalkotásra jóval nagyobb befolyása volt, mint bárkinek, aki az oktatási területet törvény szerint felügyeli. Az MKIK belépésével egyértelmû gazdasági érdekek jelennek meg a közoktatásban, de a Kamaránál emellett õszintén hisznek is benne, hogy jó hatásuk van / lesz a diákok életére. Az országnak nem közepes gimnazistákra, hanem jó szakemberekre van szüksége. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta tavaly õsszel. Pontosan azt, amit az MKIK is hosszú ideje ismételget. A célként kitûzött duális szakképzési rendszer lényege, hogy a diákok elméleti képzése az iskolákban zajlik, de az eddiginél jóval hangsúlyosabb gyakorlati oktatás cégeknél történik. Bár a szakképzésen résztvevõ diák messze van egy teljes értékû munkatárstól, de mégiscsak arról van szó, hogy a vállalkozásokhoz friss munkaerõ kerül, ráadásul az oktatott gyerekek után állami támogatás is jár. Ezek miatt az egyes cégeknek erõs gazdasági érdeke fûzõdhet hozzá, hogy pörgessék ezt a programot. Ezekkel egyébként önmagukban a világon semmi baj sincsen, hasonló rendszer mûködik például Németországban is. Vita Magyarországon abból van, hogy a szakképzés átalakítása miatt egyrészt csökkenne a gimnáziumok és így valószínûleg az érettségit szerezõ diákok száma, másrészt a szakképzésben résztvevõ fiatalok szinte alig tanulnának közismereti tárgyakat, mint a matek, a magyar vagy a történelem. A francia forradalomról nem kell mindenkinek tudnia A szakiskolai rendszerbe bekerülõ gyerekek tanulmányi átlaga 2,1. El kell dönteni, hogy ezeket a gyereket a francia forradalomról akarjuk tanítani, vagy inkább megpróbáljuk megmutatni nekik, hogy milyen egy rendes munkahely, és olyan szakmát és tudást adni, amire tényleg szükség van a munkaerõpiacon - az MKIK vezetése nagyjából így fogalmazza meg a közismereti tárgyak ügyét. Arról is beszélnek, hogy amikor valaki fõiskolai diplomával olyan munkát végez, amit szakmunkás végzettséggel is meg tudna csinálni, mondjuk elmegy eladónak, mert nem talál más állást, akkor ott pazarol a rendszer, mert a fõiskolai oktatás több pénzébe kerül az államnak, mint a szakiskolai. Szerintük többek között ezek miatt kell változtatni. Meg azért, mert a piacon munkaerõhiány van szakmunkásból. Ha egy szerszámkészítõ könnyebben talál magának munkát a szakmájában, mint az, aki kijön egy gimnáziumból érettségivel, akkor ezt az oktatási rendszernek sem árt tükröznie. Ezzel szemben az MTA Az érettségi védelmében címmel jelentetett meg egy esszét januárban. 11

12 OKTATÁSPOLITIKA Ebben azt írják, hogy ha kevesebb a gimnázium, kevesebb az érettségizett, kevesebben mennek a felsõoktatásba, akkor az a többre és jobbra törekvõ családok százezreit fosztaná meg az anyagi boldogulás és a munkában való kiteljesedés lehetõségétõl. Õk azzal érvelnek, hogy a statisztikák szerint érettségivel sokkal könnyebb munkát találni, mint szakmunkás végzettséggel, diplomával pedig könnyebb, mint csak érettségivel. Az egyik fontos kérdés, hogy a cégek valóban szívesen dolgoznak-e olyanokkal, akiknek csak szakmunkás papírja van, vagy inkább az érettségizett fiatalokat keresik, mert õket tudják jól megtanítani arra, amit aztán a napi munkában várnak tõlük. Az Auditól szereztünk adatokat, amik azt mutatják, hogy az adminisztratív területen szinte alapkövetelmény az érettségi, sõt a felsõfokú végzettség, és még a fizikai munkát végzõ dolgozók között is majdnem felének van magasabb végzettsége a szakiskolainál, de azért ott sokan el tudnak helyezkedni csak szakmunkás papírral is. Az is fontos szempont, hogy a kutatások szerint ugyanabban a fizikai munkakörben is többet fizetnek az érettségizetteknek, mint a szakiskolai végzettségûeknek, ha foglalkoztatják is az utóbbi csoportot. Nyilván azért fizetnek nekik többet, mert megéri a cégeknek, mert azok az emberek hatékonyabban, jobban tudnak dolgozni. A közismereti tárgyak, mint a matek vagy a magyar ügyében az MTA kutatói szerint az a helyzet, hogy az állam nem engedheti el a szakiskolai rendszerbe bekerülõ gyerekek kezét. Õket nem a francia forradalomra, hanem írni-olvasni, számolni kell alapszinten megtanítani, és erre a most javasolt heti pár óra, és az eddigi 4 helyett 3 éves képzés nem lesz elegendõ. A már említett amerikai könyv szerzõi is inkább az MTA álláspontját osztják. Pont a közismereti tárgyak jelentõségét hangsúlyozzák a szakiskolai oktatással szemben, és azt, hogy minden oktatásban töltött év javít a diák késõbbi pozícióján a munkaerõpiacon. A szakiskolába (sötéttel) és normál középiskolába járó éves diákok aránya világszerte ban, Amerika évszázadának közepén. (Forrás: The Race between Education and Technology) Magyarország, 2015: titokban tanítanak szamizdat tankönyvekbõl Az eddig bemutatott 3 területet, a tanköteles korhatár leszállítását, a Klik mûködését és a szakképzés átalakítását bõven lehet kritizálni. Közben az látszik, hogy többnyire követhetõ ágazati logikák, intézményi érdekek és vélt gazdasági szükségszerûségek alapján hozott döntések születtek, még ha van is közöttük nagyon vitatható. Ehhez képest a következõ pár bekezdésben tárgyalt tankönyves átalakítás ettõl minõségileg tér el, itt már erõsebben jelennek meg a politikai, népszerûségi szempontok, sõt a területen dolgozó szakemberek szerint a hátterében bizonyos magánérdekek munkája is felmerülhet. Hogy ennek a területnek, a tankönyvrendszernek az átalakításával milyen páratlan eredményeketért el a kormány, azt jól mutatja, hogy 2015-ben Magyarországon több olyan iskoláról is tudunk, ahol titokban, kvázi-szamizdat tankönyvekbõl tanítanak bizonyos tárgyakat a tanárok. Az államosítás után ugyanis sokszor olyan silány minõségû könyveket próbáltak a döntéshozók az iskolákra erõltetni, hogy ahol a suli és a szülõk megengedhették maguknak, ott az államilag támogatott, akár ingyenes tankönyvek helyett is, a hivatalos elosztórendszert megkerülve, feketén szerezték be a jobb minõségû kiadványokat. A Kelló és a tankönyvpiac államosításának elmúlt 3 éve lassan látványosabb kudarc lesz, mint amit a Klik-kel hozott öszsze az embermisztérium. Az állami nonprofit, ami szarul mûködik, és százmilliós nyereséget csinál A tankönyvek elosztásával megbízott állami cég, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft., a Kelló. A Könyvtárellátó különleges kultúra- és értékközvetítõ, minden Magyarországon megjelent tankönyv és könyv terjesztése mellett vállalja az iskolák, könyvtárak teljes körû felszerelését ( ) Alapító Okiratában foglalt küldetése, a társadalom kulturális célú közös szükségleteinek kielégítését, nyereség és vagyonszerzési cél nélkül szolgálja. Ilyen szép dolgokat ír magáról saját honlapján a cég. Az ember azt gondolná, hogy az általuk nyújtott szolgáltatás minõségét ismerve a nyereségesség elkerülése nem okozhat nekik problémát, de ez tévedés ban, amikor a cégnek például 38 ezer tankönyvet nem sikerült az iskolakezdésre eljuttatni a sulikba, 259 millió forint nyereséget csináltak. Ez azért érdekes, mert a róluk szóló emberminisztériumi rendelet szerint az állami nonprofit cég a költségei levonását követõen fennmaradó összeget az iskolai tanulólétszámok arányában átadja az iskoláknak. Már tavaly nyáron is próbáltuk kideríteni, hogy pontosan hova és mennyi pénz került a 259 milliós nyereségbõl. A cég akkor csak annyit közölt, hogy 115 millió forintot adtak át az iskoláknak, de azt nem tudták részletezni, hogy milyen arányban, vagy kikhez jutott az összeg. Erre, mármint a másfél évvel ezelõtti nyereség visszaosztására pár napja újra rákérdeztünk, de most sem érkezett érdemi válasz. A nonprofitság és a közhasznúság sajátos értelmezését máshol is tetten lehet érni. A Kelló például saját domainje alatt online magazint jelentet meg, amiben 50 ezer forintért PR cikkeket, 20 ezer forintért a cikkekben reklámcélú linkeket lehet elhelyezni. Talán nem kell sokat magyarázni, hogy egy állami tulajdonú, közhasznú, nonprofit, bizonyos szempontból néha hatósági jelleggel is mûködõ szervezetnél ez miért lehet problémás. 12

13 OKTATÁSPOLITIKA Persze vannak ezen a vonalon is lehetõségek, a Nemzeti Bank honlapján futó Quaestor hirdetést én például órákig tudnám vigyorogva nézegetni. Ha csak politikai érdekbõl verték szét a rendszert, az a jobbik eset A Kelló helyzetbe hozása, és a tankönyvpiac államosítása mögött egyértelmû politikai érdekek húzódnak. Amikor Hoffmann Rózsa 2013-ban azt mondta, hogy a kevesebb választék olcsóbbságot is eredményez, akkor az úgy értette, hogy a kiadók és a terjesztés államosítása teremti meg a lehetõséget a politikának, hogy a piaci viszonyoktól függetlenül csökkentse a tankönyvek árát, vagy tegye õket akár ingyenessé. Az egyébként, hogy minél több rászoruló kaphasson ingyen tankönyvet önmagában aligha ellenezhetõ törekvés, és amiatt is képmutató dolog volna csak a jelenlegi kormányra mutogatni, hogy politikai haszonszerzésre próbálja a tankönyvek árcsökkenését felhasználni. Ilyesmivel simán bármelyik párt próbálkozik. Az már sokkal fájdalmasabb, hogy ennek a folyamatnak az az ára, hogy a legjobb tankönyveket és a kiadóikat az állam erõszakosan megpróbálja kiszorítani a piacról. És itt már egy kicsit borulhat a kizárólag politikai érdekek mentén összerakott logika. Ha ugyanis csak annyi a cél, hogy minél több diáknak jusson ingyen tankönyv, akkor ehhez elég államosítani néhány kiadót, központosítani a terjesztést. Az ingyenességet, annak valós pozitív hatását, és a learatható politikai hasznot semmiben sem befolyásolja, ha a piacon egyébként marad magánkézben kiadó. Nyilván gyengülne a pozíciója, de az iskolák, tanárok egy része lehet, hogy néha az ingyenes helyett a valamilyen szempontból jobbnak gondolt másik kiadványt választaná, és akkor fizetne érte. Ehhez képest most elõfordul, hogy a magánkézben maradt kiadókkal szemben adminisztratív eszközökkel lépnek fel, nem engedik, hogy a könyveiket az állami kerettantervnek megfelelõen minõsíttessék, megakadályozzák, hogy az iskolák a már minõsített könyveikbõl rendeljenek. Az ilyen, nagyon egyértelmûen kiszorításra játszó viselkedésnek viszont csak politikai szempontból nincs értelme. Akkor viszont nagyon is lenne, ha a mostani államosító, központosító idõszakot egy reprivatizáció, esetleg liberalizáció követné. Ha a mostanában államosított, és helyzetbe hozott kiadók néhány év múlva újra magánkézbe kerülnének, akkor a jövõbeli tulajdonosoknak számíthatna, ha addigra nem maradna komoly szereplõ a piacon. Bezzeg a lengyelek A közoktatási problémás területei után érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy a térségben hol mûködik a magyarnál sikeresebben ez a rendszer. Nagyon divatos a magyar közoktatás elmúlt éveinek kudarcait összehasonlítani a például Lengyelországban elért sikerekkel. Hogy náluk mi, és miért történt, abban Daria Hejwosz- Gromkowska, az Adam Mickiewicz University professzora segített eligazodni. Mindjárt azzal kezdte, hogy õ bizony a lengyel közoktatást sem éli meg népünnepélynek, ami innen nagy sikernek tûnik, az ott nagyon is vitatott. Az azért elmond valamit a viszonyokról, hogy míg a magyar szakértõk Lengyelországra tekintenek példaként, addig Daria levezésünkben a finnekhez mérte magukat. Poznañból nézve az a bezzegország. Azt mondta, hogy a PISA teszten elért jó lengyel eredmény megtévesztõ, az az oktatási rendszer hatékonyságának csak kis részét mutatja. Közben azért az sem lehet véletlen, hogy mindhárom kategóriában (szövegértés, matematika, természettudományok) a lengyelek helyezéssel elõttünk, az élbolyban végeztek. Pozitívumként 2 dolgot emelt ki. Lengyelországban az elmúlt években érdemben tudott emelkedni a tanárok bére, most nettó 750 euró (227 ezer forint) a kezdõfizetés, amibõl már meg lehet élni. Itthon elvileg emelték a pedagógusok fizetését (ez a gyakorlatban a pótlékok megszüntetése, és a fizetésemeléssel párhuzamos óraszám emelések miatt nagyon ellenmondásosra sikerült), és van ösztöndíj azoknak, akik vállalják, hogy tanárnak mennek a diploma után, de egyelõre nem látszanak a jelei, hogy a fiatalokat érdekelné a pálya, a tanári kar elöregedése folytatódik. A másik nagy vívmányuk a korai szelekció tiltása. A gyerekek a teljesítményüktõl függetlenül viszonylag sokáig (15-16 éves korukig) együtt tanulnak. Az, hogy ilyen sokáig nincs felvételi, hogy az iskolák nem válogathatnak a gyerekek között, nagyon sokat segít abban, hogy az oktatási rendszer csökkentse a diákok otthoni körülményeibõl adódó különbségeket. Ha mindenki kb. ugyanazt, és ugyanúgy tanulja 16 éves koráig, akkor szegényebb családok gyerekeinek is van esélyük behozni valamit a lemaradásukból. Ezzel szemben amikor itthon 6 meg 8 osztályos gimnáziumba felvételizhetnek a diákok, akkor a jobb hátérrel rendelkezõ családok gyerekei, ahol van pénz külön tanárra, meg elõkészítõre, már korán elhúznak, a hátrányos helyzetûek felzárkózására pedig esély sincs. Ezt a rossz, a társadalmi különbségeket konzerváló rendszert itthon más is erõsíti. Az EU és az OECD országok közül az elsõ 10 osztályban (a gyerek 16 éves koráig) Magyarországon a legalacsonyabb, a kötelezõ, államilag támogatott, minimálisan elõírt tanórák száma. Nálunk 10 év alatt 5304 órát oktatják a gyereket, az OECD átlaga 7475 az EU országoké A relatív alacsony államilag támogatott, kötelezõ óraszámnak az az eredménye, hogy akinek van rá pénze, az különórára, magántanárhoz járatja még a gyerekét iskola után. És akkor közoktatás így sem csökkenteni, hanem konzerválja a társadalmi különbségeket. (A hosszú magyar nyári szünet miatt kevesebb tanítási napon oszlanak el az órák; az OECD országok 195 tanítási napos átlagos iskolaévéhez képest Magyarországon csak ~180 napot van tanítás; nálunk a napközbeni szünetek is valamivel hosszabbak.) A magyar közoktatás egyetlen grafikonon A lengyel professzor önkritikusan arról is beszélt, hogy bár vannak náluk izgalmas digitális programok, amiket az Európai Unió is támogat, de az informatika oktatására túl kevés idõt szánnak náluk, iskolatípustól függõen heti 1-2 kötelezõ óra van. Az MTA magyar felmérésébõl az látszik, hogy ezen a fronton itthon vannak jó jelek. Az iskolák internet-hozzáférésének aránya javul, az egy iskolai számírógépre jutó diákok száma még magas (10-20), de az arány többnyire csökken. Ezért is borzasztó ránézni a kerettanterv kötelezõ óraszámaira, amibõl csak egyet, a hagyományos 4 osztályos gimnáziumokra vonatkozót teszem ide, de a többi is hasonlóan alakul. Egyébként a cikkben eddig felsorolt, félresikerült intézkedések közül, talán tornaóraszám emelése az egyetlen, amivel Klebesberg 100 százalékig tudott volna azonosulni. A testnevelési intézményekbõl a szellemi, erkölcsi és fizikai kultúra éltetõ áramai sugároznak majd szét az országban ( ) a Trianon utáni magyar kultúrpolitikának a testnevelés sokkal fontosabb és lényegesebb eleme, mint korábban volt - errõl a témáról sokszor, lelkesen írt Horthy oktatási minisztere. Az is elmond valamit a magyar közoktatás tetején ülõ döntéshozókról, hogy nem a tehetséges, szegényebb gyerekek, a gimnáziumok és az egyetemek védelmében írt tanácsait fogadták meg, hanem ezt erdelyip 13

14 FELSÕOKTATÁS AZ OKTATÓI HÁLÓZAT NYILATKOZATA AZ EGYETEMI AUTONÓMIA MARADÉKÁNAK VÉDELMÉBEN Az elmúlt napokban a kormány felsõoktatás-politikai ámokfutásának újabb fejezetéhez értünk. Néhány népszerû egyetemi szak bezárásának híre a 2012-eshez hasonló tiltakozási hullámot váltott ki a hallgatók és az oktatók körében. A 2012-es átmeneti meghátrálás után a kormány a diákmozgalom követeléseit csak részben és látszólagosan teljesítette, a tiltakozást az intézményi szereplõk megosztásával, megzsarolásával és lekenyerezésével pacifikálta. Az oktatási kormányzat azóta sem volt képes távlatos és megalapozott felsõoktatási stratégia kidolgozására, viszont igen kreatívnak mutatkozott a magyar felsõoktatás megalázásában és megnyomorításában. Az eleve alulfinanszírozott felsõoktatás költségvetését 5 éve botrányosan alacsony szinten tartja, autonómiáját folyamatosan megnyirbálja, miközben városi legendákkal és boszorkányüldözéssel igyekszik a közvéleményt az egyetemek és az értelmiségiek ellen hangolni. A szakbezárások miatt kipattant botrány most ismét ráirányítja a figyelmet arra, hogy a kormányzat felsõoktatás-politikája nem a fejlesztés, hanem a visszafejlesztés irányába hat. Ez a politika kisebb, olcsóbb, központilag irányított felsõoktatást akar, és ezt a célt gazdasági, jogi, adminisztratív és kommunikációs eszközökkel éri el. Adminisztratív eszközökkel szûkíti a keresletet, vagyis a továbbtanuló diákok számát (kevesebb gimnáziumi férõhellyel, a felvételi megnehezítésével, a pontszámok felemelésével, a nyelvvizsga, az emelt szintû érettségi megkövetelésével stb.), és csökkenti a kínálatot, vagyis a választható szakok számát, valamint az egyes szakok befogadóképességét. A kormány már korábbi intézkedéseivel leszállította a felsõoktatásban résztvevõk korosztályon belüli arányát, és különösen megnehezítette a hátrányosabb helyzetbõl indulók továbbtanulását. Az új jogszabályok ezeket a folyamatokat még tovább erõsítenék. A felsõoktatás tudatos szûkítésének eszköze az egyetemi autonómia további korlátozása is. A kancellár köré a kormány most egy új testületet akarna növeszteni. Az ú.n. konzisztóriumok az egyetemek kormányzati kézi vezérlésének újabb eszközeiként mûködnének, ezzel a rektor és a szenátus szerepe továbbcsökkenne az egyetemek irányításában. Egyetemeinken folyamatosan romlanak az oktatás személyi és tárgyi feltételei, egyre zsugorodik és elöregszik az oktatói állomány. A túlterhelt, ugyanakkor megalázóan és méltatlanul alulfizetett oktatók béremelését a kormányzat tovább halogatja. Az elsorvasztott, meggyengített egyetemek mellett a kormányzat már korábban létrehozott és most tovább erõsít egy olyan intézményt, amely közvetlen miniszteri irányítás alatt áll, és amelyre nem vonatkoznak a felsõoktatás egészére vonatkozó jogszabályok, minõségi követelmények. A felsõoktatási versenybõl és a felsõoktatás minõségbiztosítási rendszerének hatálya alól kivont Nemzeti Közszolgálati Egyetem állami monopóliumként mûködik és jelenlegi formájában jól mutatja, milyen irányba szeretné ez a kormányzat átalakítani a magyar felsõoktatást. Az oktatási kormányzat nem folytat érdemi párbeszédet az érintettekkel és lekezeli társadalmi partnereit. A minisztérium egyeztetésnek mondott, rajtaütésszerû eligazításokat tart, nem hagy idõt a tervezetek átgondolására, kollektív vélemények kimunkálására, a rektorokat, a hallgatói képviseletet, a szakszervezetet a szõnyeg szélére állítja. Ugyanakkor ezek a helyzetek mindkét félen múlnak. Elvárjuk, hogy képviselõink bátran és határozottan álljanak ellen minden zsarolási és megfélemlítési kísérletnek, ne bocsátkozzanak elvtelen különalkukba, képviseljenek következetes, elvi álláspontot az egész felsõoktatás érdekében! Ne hagyják magukat tettestársként bevonni olyan döntésekbe, amelyek az egyetemi autonómiát, a tanulás és a tanítás szabadságát, a hallgatói képviselet jogait korlátozzák, vagy az egyetemi dolgozókat hozzák még kiszolgáltatottabb helyzetbe. Az Oktatói Hálózat véleménye szerint a szakok létesítése és indítása nem a kormány, hanem a felsõoktatási intézmények joga, természetesen megfelelõ minõségbiztosítás, szigorú akkreditációs ellenõrzés mellett. Az akkreditáció függetlenségének biztosításához helyre kell állítani a MAB autonómiáját. A felsõoktatási törvénynek egyúttal garantálnia kell, hogy szakmai akkreditáció birtokában ne lehessen semmilyen felsõoktatási 14

15 FELSÕOKTATÁS intézménytõl elvonni az adott szak oktatására való jogosultságot. A diákoknak pedig biztosítani kell a jogot ahhoz, hogy saját belátásuk szerint válasszák ki a széles szakkínálatból a nekik megfelelõt. Mindezek alapján az Oktatói Hálózat visszautasítja a felsõoktatásra vonatkozó új kormányzati elõterjesztéseket, mert azok tovább korlátozzák a tanszabadságot, a felsõoktatáshoz való hozzáférést, és gyakorlatilag felszámolják az egyetemi autonómiát. Tiltakozunk az antidemokratikus, erõszakos eljárásrend, a centralizáló és monopóliumteremtõ törekvések ellen. Szolidaritásunkról biztosítjuk és segítjük a szakok védelmében indult hallgatói és oktatói kezdeményezéseket, és felhívjuk a széles közvéleményt a tiltakozó akciók támogatására. A TANÁROK NEM OSZTJÁK A KORMÁNY POZITÍV SZEMLÉLETÉT Egy vidéki város általános iskolájában dolgozó tanárnõ elképesztõ állapotokat vázolt a magyar közoktatás jelenlegi helyzetérõl. A femina.hu riportalanya nevezzük Beának a béremelésrõl is beszélt, amiben õ is részesült ugyan, de nem elégedett a helyzetével. Valamivel többen jelentkeztek az idén pedagógiai szakokra a felsõoktatási jelentkezés összesítése után ez derült ki. Maruzsa Zoltán államtitkár ezt többek közt az életpályamodell bevezetésével indokolta. De tényleg ennyire jobb helyzetet teremtett a kormány az életpályamodell bevezetésével az oktatásban? Egy általunk megkérdezett tanár elkeseredetten mesélt arról, milyen problémákkal néznek szembe napról napra az államosítás és az életpályamodell után. Innen kellett volna indítani az életpályamodellt A bér valóban megnövekedett, korábban kereken 100 ezer forintról ugrott egy hatalmasat 160 ezer forintra. Mondjuk én évekig kimaradtam a pedagógus bértáblákból, de az általános volt, hogy korombeliek 100 ezer forint nettót kerestek, arra ez a pénz eléggé jólesett fogalmazott. A nettó 160 ezer forintos bérbõl kellene Beának eltartani kamasz gyerekét, megvenni bérletét a fenntartó azt nem állja, de gyerek nélkül még kevesebbet keresne. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezzel mindenki felhagy a korrepetálásokkal és konkrétan nálunk a takarítással. Én egyedül nevelem a kamasz fiamat, szóval ez a pénz édeskevés ahhoz, hogy mondjuk havonta egy könyvet megvegyek, beleférjen esetleg egy színház vagy egy mozi. A kollégáim szerint évek óta nem volt béremelés, ez csak egy kis morzsa, innen kellett volna indítani az életpályamodellt. A bérrel kapcsolatban Bea szerint az is érdekes, hogy van olyan önkormányzat, amelyik korábban adott béren felül juttatást, étkezési jegyet a pedagógusainak. Az állami mamutvállalat, a Klebelsberg Intézményfenntartó létrejöttével ez megszûnt. Túlóra nincs hivatalosan Amikor az életpályamodellel megnövekedett munkaidõvel kapcsolatban kérdeztük Beát, elmondta, eddig nem nézték a munkaidõt, csak a feladatokat. Ahogy fogalmazott: ha elhúzódott egy szülõi értekezlet, akkor nyilván másnap nem maradt el a matekóra. Most munkaidõt kell nézni. Az egész rendszer olyan, ami azt sugallja nekünk, hogy megbízhatatlan, lógós banda vagyunk, és ugyanezt sugallja a társadalomnak is, hogy most ugye sír a szánk, pedig végre el van kapva a frakkunk, és dolgozni kell nekünk is - mondta. Amellett, hogy egy elsõs tanító egy nap akár füzetet is hazavisz javítani, elõírt szakkörök és adminisztrációra szánt órák is vannak, amiket táblázatban kell vezetni. Azt azonban meghatározzák, hogy mennyi plusz munkát lehet bevallani, ugyanis túlóra nincs, azért nem fizetnek. Iszonyatos hajtás a gyerekeknél A hangulat Bea iskolájában a fentiek miatt is pocsék, de ez még nem minden. Mindig van valami apróság vagy nagyobb dolog, ami borzolja a kedélyeket. Például ingyen tankönyv: az elsõsök tartós tankönyvet kaptak a könyvtárból, amit tavaly már használtak a tavalyi elsõsök, mivel a könyvben nem egy olyan feladat van, hogy húzd alá, kösd össze ezeket tavaly már aláhúzták, összekötötték. A mostani elsõs utálja, hogy a szép kis könyve már össze van firkálva, a tanítónéni meg igyekszik kreatívan áthidalni a problémát mondta Bea. Szerinte a gyerekek is túlterheltek a délutáni oktatás bevezetése óta. Az elsõsök nem egyszer hatodik óra után tudnak ebédelni, ami egy hatévesnek eléggé késõi, a fél évvel korábbi déli evés-alvás kombó után. Szinte nincs idejük egy játékra sem, hiszen 2 órától már kezdõdik a délutáni tanóra. Iszonyatos hajtásban vannak. Ez a rendszer egy dolgot hagy számításon kívül: a gyereket. Hányást pucol a tanár délelõtt, délután már plusz munkában takarít Beáék iskolájában a Klik létrejötte óta rendszeres, hogy balesetek után a tanároknak például hányást kell takarítani, mivel az önkormányzat felel a takarításért, azonban õk csak délutánra küldenek munkaerõt, tehát a feladatok nincsenek összehangolva. Az eszközök beszerzésénél is hasonlót hozott a Klik: minden tanár fogadja el, hogy jobb, ha megveszi a színes papírt, amibõl dolgozik, mert mire lefuttatja a közbeszerzést a Klikben, addigra érettségi elõtt áll az osztálya. Legyen jóban a szülõkkel, mert úgyis mindent tõlük kunyerálunk, hogy egyáltalán valahogy eldöcögjön a tanév. És mi egy kvázi elit iskola vagyunk. Bea kollégái közül többen külföldre mentek az utóbbi idõben. Aki maradt, annak plusz munkát kell vállalnia: aki nem ment ki dolgozni, az kijár takarítani. Aki nem jár ki takarítani, az rogyásig korrepetál, de úgy, hogy hétköznap este 9-ig és szombaton 12 órán át mondta. 15

16 DEMONSTRÁCIÓ TUCATNYI PROBLÉMA, MELY NEM TÛR HALASZTÁST: A PDSZ megnyugvással értesült arról, hogy az elmúlt idõszak demonstrációinak hatására az EMMI nyitottnak mutatkozik a felmerült kérdések tárgyalásos rendezésére. Szakszervezetünk már számtalan alkalommal jelezte, hogy készen áll az egyeztetésekre, most is ezt teszi, hiszen van mirõl beszélni. A kezdeményezést a PDSZ eljuttatta az illetékesekhez, most a visszajelzést várja a többi között ezt hangsúlyozta Mendrey László azon a sajtótájékoztatón, ahol a PDSZ 12 pontját megfogalmazva sorolta fel a tucatnyi problémát, melyek megoldása nem tûr halasztást. A PDSZ elnöke bejelentette, hogy május 21-én demonstrációt tartanak, melyet több együttmûködõvel közösen szerveznek. Az EMMI jelezte, hogy,,mint eddig is, készen áll az egyeztetésre. Ez a mondat mindent elmond az EMMI helyzetértékelésének realitásáról. Nincs olyan szereplõje az oktatásnak, kivéve a minisztériumot, amely azt gondolná, hogy a A PDSZ 12 PONTJA látszategyezetések rendszere folytatható, folytatandó. A PDSZ érdekelt a valódi, minden érdekeltet bevonó érdekegyeztetési folyamatban. A sajtótájékoztató két apropója között a diákmegmozdulásokat és az azt követõ EMMI kommunikációt említette Mendrey László. Az egyetemi fiatalok a legérzékenyebbek, õk az igazi barométerei az átalakításoknak mondta, majd hozzátette: További demonstrációk is készülnek, a PDSZ május 21-re tervezi a tiltakozását, melyet több, más együttmûködõ szervezettel együtt bonyolítanak majd le. Ezt követõen felsorolta a PDSZ által megfogalmazott, halasztást nem tûrõ problémákat, a szakszervezet 12 pontját. A tucatnyi probléma között sorolta fel Mendrey László az iskolabezárásokat, az óvoda összevonásokat, a szakképzõ intézmények átalakítását, az érettségihez jutás lehetõségének csökkentését, a 9 évfolyamos alapképzés bevezetésének következményeit, a pedagógusok munkaterhelésének felmérését, az életpályamodell felülvizsgálatát, a minõsítések rendszerének átalakítását, a tankönyvek kérdését, a NAT felülvizsgálatát, a kerettantervek felülvizsgálatát, a Klik tevékenységének értékelését, valamint a felsõoktatás átalakítását is. Mendrey László, a PDSZ elnöke minden problémakörhöz megoldási javaslatot is vázolt. A PDSZ vezetõje ráadásként önálló közoktatási minisztérium létrehozatalát is javasolta. Az EMMI és a Klik kommunikációja szerint minden rendben van, ugyanakkor mi, katedrán álló tanárok szerint ez nem így van tette hozzá a PDSZ elnöke. Mendrey azt is megemlítette, hogy a munkaterhelés csökkentése érdekében nemzetközi szakszervezeti támogatást kért a PDSZ. Nincsenek illúziók, de nagyon muszáj lenne elkezdeni a közös gondolkodást, a kezdeményezõ leveleket még a héten postára adjuk hangsúlyozta a sajtótájékoztató végén Mendrey László. A MÁJUS 21-I DEMONSTRÁCIÓRA KÉSZÜLVE Május 21-i demonstrációnkkal kapcsolatban tájékoztattunk számos szakszervezetet, támogatásukat, együttmûködésüket kérve. Most a közoktatásban érintett érdekképviseletek vezetõinek elküldött levelünket olvashatják... Tisztelt Elnök Asszonyok, tisztelt Elnök Urak! Az elmúlt hetek egyeztetetlen, átgondolatlan, szakmaiatlan iskolabezárási kezdeményezései, óvoda összevonási akciói, a felsõoktatásban megnyilvánuló kapkodó, az érintettek álláspontját figyelmen kívül hagyó reformpánik minden eddiginél világosabban mutatta meg, hazánk oktatása soha nem látott válságban van. A diákok és szüleik, közösen a civilekkel összefogva a pedagógusokkal - közös demonstráción kívánnak nemet mondani az oktatás tönkretételére, mert Nem adjuk a jövõt!. Ezzel a címmel rendezzük meg a civilek és a PDSZ közös demonstrációját, melyre tisztelettel hívunk mindenkit, aki felelõsséget érez országunk jövõjéért. Értelemszerûen számítunk Rátok is! A rendezvény május 21-én 18 órakor a Blaha Lujza térrõl indul, s az EMMI Szalay utcai épülete elõtt ér véget, várhatóan 20 órakor. A demonstráción biztosan felszólal: Wittinghof Tamás Vajda Zoltán Mendrey László, további felszólalók kérdésében folyik az egyeztetés. Kedves Kollégák! Az oktatás nemzetstratégiai ágazat. Jövõjét nem veszélyeztetheti pártpolitikai önkény, civil megosztottság. Számítunk együttmûködésetekre, magatok és tagjaitok részvételére, szolidáris támogatásotokra! Üdvözlettel: Mendrey László Budapest, május

17 DEMONSTRÁCIÓ PDSZ-PETÍCIÓ AZ OKTATÁS HELYZETÉNEK JAVÍTÁSÁÉRT A tankötelezettség korhatárának 18 évre történõ visszaállítását, a felsõoktatási törvény visszavonását, az egyetemi autonómia helyreállítását és önálló oktatási minisztériumot követel a többi között a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete abban a tízpontos petícióban, amelyet a kormányfõnek címeztek. A május 21-i demonstrációjuk követeléseit összefoglaló petíciót 20-án délután adták át a Miniszterelnökség képviselõinek, a Kossuth téren. Mendrey László, a PDSZ elnöke újságírók elõtt ezt azzal indokolta, hogy a demonstráció várhatóan estébe nyúlik majd és nem kívánják, hogy akkor kelljen a dokumentumot az illetékeseknek átvenniük. Rámutatott: felszólítják a kormányt és a szaktárca vezetõjét, tegyenek radikális lépéseket annak érdekében, hogy a közoktatás eredményes pályára álljon. Szólt arról, hogy a jövõ évi költségvetés tervezetében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ plusz 17 milliárdos forrással számolhat, de ez arra nem elég, hogy a pedagógusok soros béremelése megvalósuljon. A nem pedagógus dolgozók 2008 óta egy árva fillér béremelést nem kaptak fogalmazott. Levelükben arra is felhívják a miniszterelnök figyelmét, hogy a pedagógus életpálya bevezetése óta a fizetések növekedését lenullázta a munkaterhelés. Kitért arra is, hogy a sztrájktárgyalások eredménytelenek voltak és hónapok óta nem kapnak választ arra, hogy a közoktatásban milyen feltételek mellett lehet munkabeszüntetést megvalósítani. A demonstráció nem kizárólag az oktatásról és a pedagógusokról szól, szolidaritásukat kívánják kifejezni a közszféra, azon belül is az egészségügy és a szociális ágazat dolgozóival is. Az Emmi-sújtotta övezetben az oktatás, az egészségügy és a szociális szféra dolgozói összefognak mondta. A petícióban többi között követelik még, hogy valósuljon meg érdemi és nyílt párbeszéd az oktatás résztvevõivel, ne bocsássanak el dolgozókat, hogy azután közmunkásként lényegesen kevesebb bérért foglalkoztassák vissza õket. Elvárják továbbá, hogy legyen lehetõség a sokszor bizonyított méltán népszerû tankönyvek ismételt rendelésére, és, hogy senki ne hagyhassa el az iskolapadot hasznosítható végzettség nélkül. Az Emberi Erõforrások Minisztériumánál záruló vonulásos tüntetést a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kezdeményezte, partnerei civilek, a Humán Platform, az Oktatói Hálózat, és a Hálózat a Tanszabadságért szervezetek. Petíció Magyarország Miniszterelnökének Tisztelt Miniszterelnök Úr! Hazánk közoktatásának ügye hosszú évek óta permanens válságban van. Romlanak eredményeink úgy a nemzetközi vizsgálatok, mind pedig a hazai eredmények beható vizsgálatának tükrében. Különösen szembeötlõ a negatív tendencia a 2011-ben elfogadott a szakma által soha nem legitimált nemzeti köznevelési törvény bevezetése óta. A közoktatásban érintettek folyamatos tiltakozása ellenére olyan változások történtek, melyek a tönk szélére sodorják hazánkat. E folyamat megállítása össznemzeti érdek. A május 21-ei demonstráción résztvevõ civil és érdekvédelmi szervezetek egyértelmûen megfogalmazták követeléseiket. Ezek a következõk: Olyan oktatási rendszert akarunk, ahol: a munkavállalókat erkölcsi és szakmai értelemben valóban megbecsülik! a színvonalas oktatást nem csökkenõ költségvetési támogatás mellett akarják megvalósítani! érvényesül a tanszabadság, tilos mindenféle szegregáció, a kitörést biztosító valódi integráció feltételi biztosítottak! a felsõoktatási intézmények autonómiáját nem korlátozza rövidlátó politikai és gazdasági akarat! a hibás döntések megelõzése érdekében a szakma és az érintettek érdemben részt vesznek a döntésekben! A pedagógus életpályamodell bevezetését követõen a fizetések növekedését lenullázta a munkaterhelés - a minõségi oktatást tehetetlenné tevõ - megnövelése. A nem-pedagógus oktatási dolgozók fizetését nem rendezte a kormányzat. Veszélyben az oktatás minõsége, veszélyben a jövõ! A közszférában dolgozók bérét 2008 óta egy forinttal sem emelték, ez elfogadhatatlan! Szolidárisak vagyunk a közszféra dolgozóival, a demonstráló egészségügyi dolgozókkal, a becsapott szociális, bölcsõdei, valamint a közmûvelõdési- és közgyûjteményi dolgozókkal... az egész éhbéren tartott közszférával! Az a kormány, melynek valóban fontosak a nemzeti érdekek, megbecsüli a köz érdekeiért dolgozókat! Ezért követeljük: 1. Ne hagyhassa el senki az iskolarendszert hasznosítható végzettség nélkül! Állítsák vissza a tankötelezettségi korhatárt 18 évrei 2. Az Alaptörvény tilt mindenféle megkülönböztetést. A szegregáció tilalma alól senki ne kaphasson felmentést! 3. Teremtsék meg a valódi feltételeit annak, hogy a munkavállalók itthon tudják megteremteni azt az egzisztenciális biztonságot, mely mindenkinek jár! Propaganda-életpályamodell helyett valódi elõrelépést biztosító feltételeket! Azonnali és értékálló bérintézkedéseket az oktatási rendszer robotosainak! 4. Tegyék lehetõvé a sokszor bizonyított méltán népszerû tankönyvek ismételt rendelhetõségét! 5. Állítsák helyre az egyetemek autonómiáját! 6. Vonják vissza a Parlamenthez benyújtott felsõoktatási törvénymódosítási javaslatot! 7. Érdemi és nyílt párbeszédet az oktatási szakmával, résztvevõivel, intézményeivel! 8. Ne bocsássanak el dolgozókat, hogy azután közmunkásként visszafoglalkoztatva lényegesen kevesebb bérért kelljen dolgozniuk! Ez becstelenség! 9. Ne korlátozzák súlyosan etikátlanul az alapvetõ munkavállalói jogok, így a sztrájkjog gyakorlását! 10. Az oktatás nem kapja meg fontosságát megilletõ valódi törõdést. Önálló oktatási minisztériumot! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Várjuk érdemi válaszát! Budapest, május 20. A demonstráció szervezésében együttmûködõk nevében Mendrey László elnök 17

18 DEMONSTRÁCIÓ PEDAGÓGUSOK TÜNTETTEK A FÕVÁROSBAN - A PDSZ ÉS A CIVILEK VONULÁSOS DEMONSTRÁCIÓJÁN TÖRTÉNT A felsõoktatási törvény visszavonását, a tankötelezettség korhatárának 18 évre emelését és egy önálló oktatási minisztérium létrehozását követelték a többi között annak a május 21-i demonstrációnak a résztvevõi, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és több civil szervezet tartott a fõvárosban. A tiltakozók a Blaha Lujza téren gyülekeztek, itt szólalt fel Sándor Mária, a fekete ruhás nõvérként ismertté vált ápolónõ is. A demonstrálók, a "Nem adjuk a jövõt" feliratú transzparens mögött, a Rákóczi úton és a Károly korúton keresztül vonultak a Szalay utcába. A résztvevõk a többi között a "demokráciát", "Fidesz-maffia" jelszavakat skandálták. Mendrey László, a PDSZ elnöke az Emberi Erõforrások Minisztériumának Szalay utcai épülete elõtt, tüntetõ részvételével megtartott demonstráción úgy vélekedett, hogy az elmúlt években a kormányzat a szociális ágazat és az egészségügy mellett kivéreztette az oktatást is. Kényük-kedvük szerint szüntetnek meg, szerveznek át iskolákat, egyetemeket, miközben egyre inkább szembeállítják egymással a társadalmi csoportokat. Ebben a helyzetben cselekedni kell, vissza kell foglalni az iskolákat és vissza kell adni azokat az oktatóknak, szülõknek és gyerekeknek - mondta az érdekképviseleti vezetõ. Vajda Zoltán, a "rendszerbontó népszavazás" társkezdeményezõje azt hangsúlyozta, hogy az iskola élet-halál kérdése, mert ezen múlik a jövõnk, gyermekeink jövõje. Hozzátette: éppen azért kezdeményezték a népszavazást, mert Orbán Viktor "féktelen rombolása" az oktatást sem kíméli. A nemzeti együttmûködés rendszere se nem nemzeti, se nem együttmûködés, csupán rendszer, a lenyúlás rendszere - mondta Vajda Zoltán. Wittinghoff Tamás, Budaörs független polgármestere szerint a kormányzat olyan diákokat szeretne látni, akik keveset kérdeznek, és nem fertõzik magukat társadalomtudományokkal. "Kiskorú, sunyi, gyáva alattvalókká akar változtatni mindenkit ez a rendszer" - mondta a városvezetõ. A PDSZ vezetése a követeléseiket tartalmazó, Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett petíciót már május 20-án átadta a miniszterelnökségen. Ebben követelik még, hogy legyen érdemi és nyílt párbeszéd az oktatás résztvevõivel, ne bocsássanak el dolgozókat, hogy azután közmunkásként lényegesen kevesebb bérért foglalkoztassák vissza õket. Elvárják továbbá, hogy legyen lehetõség a sokszor bizonyított, népszerû tankönyvek ismételt rendelésére, és senki ne hagyhassa el az iskolapadot hasznosítható végzettség nélkül. Szita Róbert - MTI - Kiséri-Nagy Ferenc 18

19 ESÕISTEN SIRATJA A KÖZOKTATÁST DEMONSTRÁCIÓ Nem várt irányból kapott támogatást az oktatást bitorló a közoktatást közneveléssé alázó minisztérium vezetése május 21-én, csütörtökön. A honi kereszténydemokráciától minden bizonnyal idegenkedõ Esõisten szállt szembe az oktatás tönkretételének megakadályozását megállítani akaró tüntetõkkel. Rég látott özönvíz szakadt azok nyakába, akik a PDSZ és a civilek kezdeményezésére vonulásos demonstráción akarták a kormányzat tudtára adni, hogy nem adjuk a jövõt! Az elmúlt évek oktatáspolitikai változásai mára egyértelmûsítették, hogy rossz az az irány, melyet kijelöltek a magyar iskolák, egyetemek számára. Hosszú idõ óta nincs olyan szakember - aki nevét, arcát felvállalva venné védelmébe a nemzeti köznevelés rendszerét. Tucatjával található viszont olyan, aki kritikáját megfogalmazva bátran vállalja véleményét. Legyen akár kormánypárti, ellenzéki, vagy éppen civil oktatási szakember. A nemzetközi trendek és összehasonlítások, az uniós vizsgálatok, a hazai felmérések eredményei (eredménytelenségei) jelzik, a változás elodázhatatlan. Érzékeli ennek égetõ szükségét a kormány is. A fejetlen (bár lehet, hogy politikai alapon nagyon is átgondolt) mindenesetre az egyeztetés demokratikus minimumát sem teljesítõ reformpánik azonban csak ront az egyébként is aggasztó helyzeten. Ezért szervezõdött a tiltakozó demonstráció. Az EMMI sújtotta övezet ágazatai is képviseltették magukat (mínusz sport) jelezve, hogy elfogyott a türelmük. Nem véletlen, hogy egymást érik a tiltakozó felvonulások. Számos szervezet fejezte ki aktív szolidaritását, képviselõi ott voltak velünk. Akadtak azonban olyanok is, akik ezt nem tartották fontosnak. Õk tudják miért. Ennél már csak az nagyobb baj, hogy mi is tudjuk. Lelkük rajta. Aznap kevesen értünk a el a Szalay utcába. Esõisten aznap siratta a magyar közoktatást. Oka volt (van) rá. A kormányzat akár legyinthet is, ezek csak ennyien vannak. Pedig az igazság nem létszámfüggõ. Nem befolyásolja a megszólalók száma, hangereje, csak a tények izgatják. S ebbõl az aspektusból nézve, az oktatási kormányzat nagy bajban van. Ez lehetne az õ bajuk. Sajnos azonban nemcsak az övék. Az egész országé, a jövõé. 19

20 OKTATÁSPOLITIKA A PEDAGÓGUSPORTFÓLIÓ ATYJA KITÁLALT: Õ NEM ÍGY AKARTA Falus Iván oktatáskutató szerint a pedagógusértékelési rendszer nagyon fontos lenne, de ahogy azt bevezették, káros, és nem szolgálja az eredeti célt. A szakember javaslatokkal is elõállt, hogy lehetne a mostani szabályokat korrigálni... Falus Iván a Taní-tani címû folyóiratban írt egy hosszabb cikket öninterjú formában az álláspontjáról. Ebben leírja, hogy már 2005-ben javasolta az elõmeneteli rendszer kidolgozását, és ban hozzá is láttak e munkának. Az alapgondolatot ma is idõszerûnek gondolja, mint írja, a pedagóguskompetenciák alkalmazása jelentõsen hozzájárulhatna a pedagóguspálya presztízsének növeléséhez, a pedagógusok szakmai fejlõdésének elõmozdításához, motiválásához, az elõmenetel támogatásához és az iskolában hasznosuló magasabb szintû tudás, felkészültség honorálásához. A bevezetés körülményei azonban véli nagyon sokat ártottak az alapvetõen elõremutató rendszernek. A tanárok kivívott presztízsének megvonása például rendkívül sérelmes. A portfóliót ma is nagyon hasznos eszköznek tartja, ebben a tanárok összegyûjtik a munkájukra vonatkozó dokumentumokat. Õ azonban nem visszamenõleg, hanem a munkával párhuzamosan tartotta volna célszerûnek azok készítését, továbbá nem írna elõ kötelezõen meghatározott dokumentumokat. Nem kell Michelangelót arra kényszeríteni, hogy kompetenciáit széklábfaragással bizonyítsa írja. Falus szerint nagy baj az is, hogy a tisztán szakmai kérdéseket erõteljesen átszövi a politika. Pedig az életpályamodell nem a pedagógusok ellen irányul. Meggyõzõdése, hogy egy viszonylag objektív kritériumokat tartalmazó minõsítési rendszer védelmet nyújt a pedagógusoknak mind az igazgató, mind pedig a mindenkori hatalom szubjektív, esetleg politikai indíttatású megnyilvánulásaival szemben. A jelenlegi helyzetben Falus szerint az alábbi lépéseket lenne célszerû megtenni: - A nem több mint öt évvel a nyugdíj elõtt álló pedagógusokat, amennyiben nincs jogosultságuk magasabb szintre kerülésre, automatikusan be kellene sorolni a Pedagógus II. fokozatba. - A szakvizsgázott pedagógusokat minõsítés nélkül át kellene engedni Pedagógus II. fokozatba, és három év türelmi idõt kellene adni arra, hogy elkészítsék a portfóliójukat, bizonyítsák erre való alkalmasságukat. - Azoktól a pedagógusoktól, akik eddigi tevékenységük dokumentálásával egyértelmûen bizonyítják, hogy megfelelnek a mesterpedagógusi szintnek, átmenetileg csak egy dokumentumot, az értelmezett, reflektált, tényekkel alátámasztott életutat kellene kérni. Három év türelmi idõ után amennyiben a munkára, a teljesítményekre vonatkozó dokumentumok nem bizonyítják kétséget kizáróan a kompetenciák elvárt szintjének meglétét itt is elvárás lenne a rendes minõsítést. - Ennek a két rétegnek a rendelkezésre álló bérfejlesztési összegébõl, például az évenkénti tízszázalékos indexálás összegének differenciált felhasználása útján, meg kellene elõlegezni a megfelelõ fokozathoz tartozó bért. - Ésszerûsíteni kellene a minõsítési rendszert. Ennek során széles körû konzultációt kellene folytatni a pedagógusok különbözõ rétegeivel. - A kutatópedagógus fokozatba (melybõl a tanítókat nem zárnák ki) ugyancsak egyszerûsített elõrejutást biztosítana azok számára, akik tudományos minõsítéssel rendelkeznek. MEGDÖBBENTÕ: MINDENFÉLE EGYEZTETÉS NÉLKÜL MEGSZÛNHET EGY ISKOLA? A Klik úgy szüntette meg a 15. kerületben lévõ általános iskolát, hogy arról hivatalosan nem értesítette a szülõket, a pedagógusi kar pedig egy levélbõl tudta meg: szeptembertõl már talán nem lesz állásuk. Eddig tehát csak az óvodák központosításáról, most már iskolabezárásokra is szólnak a hírek. A Klik-rendszer kimutatja foga fehérjét. Mindenféle egyeztetés, nyilvánosságra hozott hatástanulmány nélkül egyik napról a másikra tényként jelenti be egy budapesti tankerület vezetése, hogy a következõ tanév szeptemberétõl megszüntet egy mûködõ általános iskolát hangzott el a PDSZ elnökének április 13-i sajtótájékoztatóján. A Klik váratlanul, egy levélben jelentette be a Neptun Általános Iskola vezetõségének, hogy szeptembertõl már nem létezik az iskola, jogutód nélkül megszûnik. Az épületet ugyanis átadják a kínai kéttannyelvû iskolának, amelyik bejelentette bõvülési igényét. A kínai iskola most ugyanis szintén általános iskolaként mûködik, de gimnáziumi tagozatot akarnak a jövõben indítani. Azt, hogy miért zárják be már szeptembertõl az iskolát, a tanári kar sem tudja, hiszen a középiskolai felvételik már lezárultak. A Neptun utcai iskola bezárásról és átszervezésrõl elõzetesen semmilyen esettanulmány vagy felmérés nem készült, senki sem kérdezte meg a szülõket, tudják-e vállalni, hogy egy távolabbi iskolába kell elvinniük a gyerekeiket. Jött egy levél, hogy szeptembertõl már nincs iskola. A szülõket, tanárokat senki sem kérdezte meg és ennek már megint a gyerekek isszák meg a levét - nyilatkozta lapunknak egy tanár. A pedagógusi kart úgy tájékoztatta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és Tyukász Tamás, a tankerületi vezetõ, hogy megpróbálnak gondoskodni róluk, átmehetnek a Kontyfa Középiskola, Szakiskola és Általános Iskolába, bár a vezetõk azt sem tartották kizártnak, hogy egy messzebbi, nem a kerületben lévõ iskolába helyezik át õket, ahova akár több órát is utazniuk kell majd. Ha az áthelyezést nem fogadják el, kirúgják õket és még végkielégítés sem illeti meg a tanárokat. Arra a Klik és a tankerületi vezetõ sem tudott választ adni, minden gyerek és tanár átmehet-e az új iskolába, vagy szétszedik 20

A köznevelés helyzete a 2016-os költségvetésben

A köznevelés helyzete a 2016-os költségvetésben A köznevelés helyzete a 2016-os költségvetésben Roma Education Fund Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. A köznevelés

Részletesebben

Köznevelési törvény. A hatályba lépés fontosabb dátumai

Köznevelési törvény. A hatályba lépés fontosabb dátumai Köznevelési törvény A hatályba lépés fontosabb dátumai 2012. szeptember 1. Ekkor lép hatályba a nemzeti köznevelésről szóló törvény, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre.

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre,

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

Új struktúrák, új kihívások

Új struktúrák, új kihívások Információs Társadalom Parlamentje Új struktúrák, új kihívások Marekné dr. Pintér Aranka 2013. június 13. Az átalakítás célja: A köznevelési rendszer minőségi oktatás és fenntarthatóság az emberi erőforrások

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A KÖZNEVELÉSBEN

ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A KÖZNEVELÉSBEN Köznevelésért Felelős Államtitkárság ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A KÖZNEVELÉSBEN Tanévnyitó országos konferencia Budapest, 2013. augusztus 22. MTI Fotó A magyarságnak igazi ereje mintha abban állna, hogy a legnagyobb

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZNEVELÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG. Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZNEVELÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG. Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZNEVELÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár Az oktatással szembeni elvárások Gazdaság részéről Képzettségi szint növekedése Élethosszig

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag

13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag Az emberi erőforrások miniszterének 13/2015. (III. 6.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

Részletesebben

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT Pedagógiai program módosítása Helyi tanterv 63. oldal 1. 2. 64.oldal 3. Az alábbiakkal egészül ki ( kiegészítés aláhúzással különül el ) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által

Részletesebben

Előterjesztés. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről

Előterjesztés. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről 9953-13/2013 Előterjesztés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről Tisztelt Közgyűlés! A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A pedagógus életpályamodell

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A pedagógus életpályamodell A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése A pedagógus életpályamodell 1 A pedagógus életpályamodell 326/2013. (VIII. 30) Korm. rendelet alapján (a pedagógusok előmeneteli rendszeréről

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a 32/2008.

Részletesebben

Az iskola a 2014/2015. tanévre a következő osztályokba hirdet felvételt: Az általános iskola 8. osztályát befejezettek számára

Az iskola a 2014/2015. tanévre a következő osztályokba hirdet felvételt: Az általános iskola 8. osztályát befejezettek számára Intézmény neve: Egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Címe: 3300 Eger, Bem tábornok utca 3. Telefon/fax: (36) 515-020, 313-765 E-mail: egrikossuthtitkarsag@gmail.com Honlap: www.kossuthzsuzsa.hu

Részletesebben

Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium

Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium Felvételi tájékoztató a 2016/17 os tanévre Az iskola mottója : Legfontosabb adatok Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium e mail.: honlap: OM azonosító: 036723 "A míveletlen föld csak gazt terem, A lélek

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 46483/2010. J a v a s l a t a 2011/2012. tanévben indítható középiskolai és szakiskolai osztályok meghatározására

Részletesebben

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. K I V O N A T Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Hevesy György Általános Iskola pedagógiai programjának módosítása

Részletesebben

Tájékoztató a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről

Tájékoztató a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről Tájékoztató a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről Greksa-Kis Anita osztályvezető NMH SZFI, Képzési Főosztály, Igazgatási és Koordinációs Osztály 2013.10.16. 1 A Kormány szakmaszerkezeti

Részletesebben

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Nézz szembe a valósággal! Elérhető célok A köznevelési rendszer Erőforrásai

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

Részletesebben

1. Pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

1. Pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 1. Pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség Tantárgyfelosztás 1. Tanító Közoktatás vezetői szak Közoktatási

Részletesebben

Megrendelőlap. Bizonyítványok. Törzslapok. Megrendelő neve: Szállítási cím: város község. hsz. utca. Számlázási név: város község. hsz.

Megrendelőlap. Bizonyítványok. Törzslapok. Megrendelő neve: Szállítási cím: város község. hsz. utca. Számlázási név: város község. hsz. Megrendelő neve: Szállítási cím: város község utca hsz. Számlázási név: város község utca hsz. Adóazonosító szám: E-mail cím: Telefon: Fax: Ügyintéző: Bankszámlaszám: OM azonosító: Kért szállítási határidő:

Részletesebben

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015.

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség

Részletesebben

Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium A 2014/2015-es tanév munkaterve 1 Leviczky Cirill igazgató 1. BEVEZETÉS A 2014/2015-ös tanév munkatervének elkészítése különösen az

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között!

Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között! Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között! 2015. május A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Mi a kérdés? Kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak,

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Gimnáziuma 7300 Komló, Alkotmány u. 2. OM azonosító: 201286 Telephely kódja: 013 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482367 E-mail:

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

A Margit Téri Óvodában közel 20 éves óvodapedagógusi- és immár 10 éves intézményvezetői gyakorlattal, látom el a vezetői feladatokat.

A Margit Téri Óvodában közel 20 éves óvodapedagógusi- és immár 10 éves intézményvezetői gyakorlattal, látom el a vezetői feladatokat. MARGIT TÉR 20. TELEFON/FAX: (52) 498-565 BEVEZETŐ GONDOLATOK A Margit Téri Óvodában közel 20 éves óvodapedagógusi- és immár 10 éves intézményvezetői gyakorlattal, látom el a vezetői feladatokat. Mint korábban,

Részletesebben

FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései

FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései Készítette: Kozák András köznevelési szakértő Tanulói terhelhetőségi küszöbszám Az egyes évfolyamokra a kerettantervben megállapított

Részletesebben

I. Szervezeti, személyzeti adatok

I. Szervezeti, személyzeti adatok KÖZZÉTÉTELI LISTA 10. számú melléklet a 11/1994. MKM rendelet és a 40/2005. OKM rendelet alapján I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat A közfeladatot ellátó szerv hivatalos adatai Fazekas Utcai Általános

Részletesebben

A 2015-2016-os TANÉV RENDJE, FELADATAI

A 2015-2016-os TANÉV RENDJE, FELADATAI A 2015-2016-os TANÉV RENDJE, FELADATAI A 28/2015. (V. 28.) EMMI rendelet a 2015/2016. tanév rendjéről alapján. 1. A TANÉV A tanítási év első tanítási napja 2015. szeptember 1. A tanítási év első féléve

Részletesebben

Melléklet A 2013. július 3-án közzétett TÁMOP-2.2.7.A-13/1 Út a szakmaválasztáshoz c. kiemelt projekt tervezési útmutató változásai

Melléklet A 2013. július 3-án közzétett TÁMOP-2.2.7.A-13/1 Út a szakmaválasztáshoz c. kiemelt projekt tervezési útmutató változásai Módosítás történt az Út a szakmaválasztáshoz című kiemelt felhívásban Módosítás történt a TÁMOP-2.2.7.A-13/1 jelű, Út a szakmaválasztáshoz című kiemelt felhívásban. Melléklet A 2013. július 3-án közzétett

Részletesebben

AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNY- FENNTARTÁS ÚJ KERETEI

AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNY- FENNTARTÁS ÚJ KERETEI AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNY- FENNTARTÁS ÚJ KERETEI Szekszárd, 2013. április 18. GERZSEI PÉTER IGAZGATÓ KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT SZEKSZÁRDI TANKERÜLET 2013. JANUÁR 01. A nemzeg köznevelésről szóló

Részletesebben

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 8105 Pétfürdő, Hősök tere 10., Telefon: 88/476-211, fax: 88/476-042 Adószám: 18926631-1-19 OM 100522 E-mail: kolping@kolpingpet.hu TÉRÍTÉSI

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B OM azonosító: 201286 Telephely kód: 001 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482-367 E-mail: gimnazium@nagylaszlo-komlo.sulinet.hu

Részletesebben

A pedagógus minősítési rendszer

A pedagógus minősítési rendszer TÁMOP 3.1.5/12-2012 - 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA A pedagógus minősítési rendszer Thaisz Miklós Köznevelésért Felelős Államtitkári Kabinet Jogszabályi háttér Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

Részletesebben

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET!

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! 8441-1/2006. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról Budapest,

Részletesebben

Pedagógiai program módosítása Miskolc, 2010. október 25.

Pedagógiai program módosítása Miskolc, 2010. október 25. Selyemréti Általános és Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Pedagógiai program módosítása Miskolc, 2010. október 25. 1 Pedagógiai program felülvizsgálata, módosítása Iskolánkban a nevelő-oktató munka

Részletesebben

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása Varga Júlia BCE MTA KTI Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért könyvbemutató szakmai konferencia 2008. november 25. Alapvető intézményi átalakításokra

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA PERESZTEG

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA PERESZTEG KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA PERESZTEG Az iskola neve: ÁLTALÁNOS ISKOLA PERESZTEG Az iskola címe:9484 PERESZTEG Fİ u.76 Az iskola OM azonosítószáma: 030679 Személyi feltételek Pedagógusok

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

I. Iskolánkról. Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat Általános Iskolája

I. Iskolánkról. Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat Általános Iskolája I. Iskolánkról Mottó: Az iskolának nem nevelnie kell az életre az iskola legyen maga az élet! Elbert Hubkord Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat Általános Iskolája

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A duális képzés Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási szerződés Helyszín dátum A duális

Részletesebben

Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 001/1-14/2009. Tárgy: jkv-i kivonat

Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 001/1-14/2009. Tárgy: jkv-i kivonat Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 001/1-14/2009. Tárgy: jkv-i kivonat Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. április 30-i üléséről. Napirend:

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. HATÁLYBA LÉPÉS: - 2012. 09. 01. - 2013. 01. 01. - 2013. 09. 01. -2014. 09. 01. 2016. 01. 01. TANKÖTELEZETTSÉG az óvoda 3

Részletesebben

Szegedi Szakképzési Centrum Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája Felvételi tájékoztató

Szegedi Szakképzési Centrum Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája Felvételi tájékoztató Alapítva 1885-ben Szegedi Szakképzési Centrum Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája Felvételi tájékoztató 2016-2017. tanév Iskolánkban közgazdasági ágazatban folytatunk oktatást a 9-13. évfolyamon.

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol)

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol) KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu, honlap: www.krudy.gyor.hu

Részletesebben

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY erkölcstan illetve hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó rendelkezései

Részletesebben

Abigél Köznevelési Intézmény Debreceni Tagintézmény munkaterve és feladat-ellátási terve a 2013/2014-es tanévre

Abigél Köznevelési Intézmény Debreceni Tagintézmény munkaterve és feladat-ellátási terve a 2013/2014-es tanévre Abigél Köznevelési Intézmény Debreceni Tagintézmény munkaterve és feladat-ellátási terve a 2013/2014-es tanévre Elfogadta az Abigél Középiskola nevelőtestülete: Debrecen, 2013. szeptember 10. Bencze Rita

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Miért? A magyarok az egyik legtöbbet dolgozó nép Európában, mégis úgy érzik, nem becsülik eléggé a munkájukat, nem kapnak annyi fizetést, amelyből

Részletesebben

KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon,

KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 6900 Makó, Vásárhelyi

Részletesebben

A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP 3.1.1. / 4.2.1.)

A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP 3.1.1. / 4.2.1.) XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP 3.1.1. / 4.2.1.) IMRE ANNA BERÉNYI ESZTER ORSZÁGOS

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 32/2008. ( XI. 24.) a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló OKM rendelet alapján az alábbi adatokkal működik intézményünk. Intézmény neve: Általános Iskola Tápiószele

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása

Társadalmi Megújulás Operatív Program. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása PÁLYÁZAT Program neve Támogatás szakmai iránya Program kódja Megvalósítandó cél: Kedvezményezettek Társadalmi Megújulás Operatív Program Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása TÁMOP-3.3.14.A-12/1

Részletesebben

A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1.

A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1. A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1. SZABÁLYOZÁS a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 64. a nevelési-oktatási intézmények működéséről

Részletesebben

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről,

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. november 28-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. november 28-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. november 28-i ülése 4. számú napirendi pontja Rendelettervezet a Tolna Megyei Önkormányzat által fenntartott nevelésioktatási intézményekben

Részletesebben

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Közoktatási Minőségirányítási Programjában meghatározottaktól való eltérés

Részletesebben

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék FEBRUÁR 26... 2 FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG... 2... 2 SZEGED SZERVER... 2... 2 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM... 3... 3 HÍREXTRA... 3 Sikeres a deszegregációs program... 3 WEBRÁDIO.HU...

Részletesebben

Továbbtanulási utak VÉGH ATTILA

Továbbtanulási utak VÉGH ATTILA Továbbtanulási utak VÉGH ATTILA 2014. NOVEMBER 4. A szakmai szerepe A fiatalok, munkavállalók megfelelő szakmai felkészültsége A foglalkoztatási problémák megoldása Versenyképes, fejlődő gazdaság 2010:

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (angol olasz)

Osztályszám Tagozatkód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (angol olasz) GYŐRI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. utca 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító:

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások rendszere. Hancock Márta központigazgató Pedagógiai Szakmai Szolgáltatási Központ

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások rendszere. Hancock Márta központigazgató Pedagógiai Szakmai Szolgáltatási Központ A pedagógiai-szakmai szolgáltatások rendszere Hancock Márta központigazgató Pedagógiai Szakmai Szolgáltatási Központ Jogszabályok A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.)

Részletesebben

5. számú melléklet TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010-15. Cecei Általános Iskola

5. számú melléklet TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010-15. Cecei Általános Iskola 5. számú melléklet TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010-15. Cecei Általános Iskola 1 Cecei Általános Iskola Cece 7013 Árpád u. 3. Tel: 25-505-140 E-mail: iskolacece@gmail.com A Cecei Általános Iskola Továbbképzési

Részletesebben

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyer év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

A Kormány..../2013. (...) Korm. rendelete. az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány..../2013. (...) Korm. rendelete. az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány.../2013. (.....) Korm. rendelete az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti

Részletesebben

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Tudnivalók: DIÁKOKNAK A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések Ha a tanuló a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén 17., gimnázium

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

Egész napos iskola szervezésekor figyelembe kell venni az alábbi szabályozást.

Egész napos iskola szervezésekor figyelembe kell venni az alábbi szabályozást. Egész napos iskola szervezésekor figyelembe kell venni az alábbi szabályozást. Köznevelési törvény 27. (1) Az iskolában a nevelés-oktatást ha e törvény másképp nem rendelkezik a nappali oktatás munkarendje

Részletesebben

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata KGF/1352/2/2011. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2), valamint 89. (1) bekezdésében, a közoktatásról

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista i Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2013/2014. tanév Pedagógus végzettsége Pedagógus szakképzettsége

Részletesebben

Kedves Szülők, Diákok!

Kedves Szülők, Diákok! Kedves Szülők, Diákok! Zeneiskolánkban az oktatás térítési díj, illetve tandíj megfizetése ellenében vehető igénybe. Térítési díjat fizet minden olyan 6-18 éves növendék, aki tanulói jogviszonnyal rendelkezik,

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly 2015.10.30. A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly főigazgató Megújuló szakképzés, megnyíló lehetőségek A 2015/2016-os

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat ALPOLGÁRMESTERE. : 1042 Bu da pest, Istvá n ú t. 14. /Fa x:+36-1 - 231-3141, +36-1 -231-3151

Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat ALPOLGÁRMESTERE. : 1042 Bu da pest, Istvá n ú t. 14. /Fa x:+36-1 - 231-3141, +36-1 -231-3151 Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat ALPOLGÁRMESTERE : 1042 Bu da pest, Istvá n ú t. 14. /Fa x:+36-1 - 231-3141, +36-1 -231-3151 e-ma il: msza bolcs@u jpest.hu ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület

Részletesebben

első tanítási nap: 2014.09.01. hétfő; utolsó tanítási nap: 2015.06.15. hétfő; középiskolában befejező évf. 2015.04.30.; alapfokú műv. okt. int.

első tanítási nap: 2014.09.01. hétfő; utolsó tanítási nap: 2015.06.15. hétfő; középiskolában befejező évf. 2015.04.30.; alapfokú műv. okt. int. 1 első tanítási nap: 2014.09.01. hétfő; utolsó tanítási nap: 2015.06.15. hétfő; középiskolában befejező évf. 2015.04.30.; alapfokú műv. okt. int.-ben a szorgalmi idő első és utolsó napját az igazgató határozza

Részletesebben