PALOTAI VADVIRÁG ÓVODA

Átírás

1 PALOTAI VADVIRÁG ÓVODA 2011.

2 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, FELADATA, RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS ELVEI Gyermekképünk Óvodánk sajátos arculata Az óvodai nevelés célja Óvodánk nevelési feladatai a személyiségfejlesztés területén A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére Óvodánk nevelési rendszere / Nevelés alapvető keretei A gyermekek tevékenységi formái Kapcsolatok Nevelési elveink HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMUNK TARTALMA Anyanyelvi nevelés Életmód kialakítás, gondozás Közösségi életre történő felkészítés - Szocializáció A játék Munka jellegű tevékenység Tanulás Mozgás Külső világ tevékeny megismerése Esztétikai nevelés Óvodánk kapcsolatai Gyermekvédelem ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMUNK FELTÉTEL RENDSZERE Személyi feltételek Tárgyi feltételek Pedagógiai dokumentáció Szolgáltatásunk LEGITIMÁCIÓ /56

3 1. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, FELADATA, RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS ELVEI 1.1. Gyermekképünk "Számos csoda van a világon, de az embernél nincs csodálatosabb" /Szophoklész/ Az óvodai nevelés során abból indulunk ki, hogy minden ember egyedi, mással nem helyettesíthető individum és szociális lény egyszerre. A gyermeki személyiség kibontakoztatása a legfontosabb feladatunk. Ehhez figyelembe kell vennünk az eltérő genetikai adottságokat, az érés sajátos törvényszerűségeit, a gyermekek eltérő fejlődési ütemét. "Nevelni csak úgy tudunk, ha látjuk a gyerekben a felnőttet, akivé lesz." 1 Olyan embereket szeretnénk nevelni, akik autonóm személyiségek, gondolkodó, művelt emberek lesznek, akik érzelem gazdagok, tiszteletben tartják a különbözőséget. A gyermek fejlődő személyiség, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az óvodáskor a gyermek fejlődésében meghatározó, megismételhetetlen időszak. Az óvónőnek nagy a felelőssége, hogy minden gyereket megfelelően segítsen személyiségének szabad kibontakoztatásában. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy minden óvodába kerülő gyermek fejlettségi szintjét ismerjük meg, tudjuk, hogy az óvodáskor végére milyen szintre szeretnénk eljuttatni: Gyermekeink testileg jól fejlettek, egészségesek, edzettek legyenek. Önmaguk megvalósítása mellett tudjanak együttműködni, alkalmazkodni társaikhoz, az együttélés szabályaihoz. Sikerorientált, a környezetben jól eligazodó, problémájukra saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezzenek. E mellett esetleges kudarcot tudják elviselni, kezelni. Tudjanak elmélyülten, kitartóan játszani egyedül és társakkal egyaránt. Ismerjék meg, védjék, szeressék, becsüljék meg környezetüket. 1 Mérei Ferenc V.Binét Ágnes: Gyermeklélektan Gondolat kiadó Budapest, old. 3/56

4 Testileg, lelkileg, szociálisan, értelmileg éretté váljanak az iskolai élet megkezdéséhez. A személyiség szabad kibontakoztatásához sok tapasztalatra van szükség. Ebben a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet meghatározó szerepet kap. Döntő a pedagógus személyisége. A gyermek csak meleg, szeretetteljes, elfogadó légkörben fejlődik megfelelően. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. "A gyermek fejlődésére nézve legkisebb korától fogva döntő fontosságú, hogy érezze nemcsak szeretik, hanem olyannak szeretik, amilyen." Óvodánk sajátos arculata Óvodánk nevelő intézmény, mely két óvodából áll. Mindkét óvodánkban: A játékot a gyermekek alapvető, legfontosabb tevékenységének tekintjük. A mozgás az óvodás gyermek lételeme, minden további fejlődés alapja, ezért ennek változatos lehetőségét biztosítjuk. Kiemelt jelentőségű nevelőmunkánkban az anyanyelvi fejlesztés. A kommunikáció, metakommunikáció különböző formáinak alakítása, különös tekintettel arra, hogy óvodánkban évek óta feltűnően sok a nagyon súlyos beszédhibás, illetve a megkésett beszédfejlődésű gyermek. Fontosnak tartjuk a magyarságtudat alakítását, a népi kultúra megismertetésével. A természet megismertetését, a természet védelmére nevelést, a környezettudatos magatartást az óvodás korban kell megalapoznunk. Nevelőmunkánkat a szülőkkel szorosan együttműködve végezzük. Óvodánk jogosult, az alapító okirat alapján, sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására. 2 Hermann Alice dr.: A gyermekben érlelődik a jövő Bp o. 4/56

5 1.3. Az óvodai nevelés célja Nevelésünk célja, hogy a családi nevelést kiegészítve, elősegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását úgy, hogy közben figyelembe vesszük az egyéni és életkori sajátosságokat, az eltérő fejlődési ütemet. A sajátos nevelési igén yű gyermekeket a számukra megfelelő területeken fejlesztjük, ügyelve arra, hogy a fejlesztés ne legyen túl megterhelő. Célunk, hogy az óvodás kor végére, 6-7 éves korra, a családi és az óvodai nevelési folyamat eredményeképpen, a gyermekeket alkalmassá tegyük az iskolai munkára, elérjék az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet Óvodánk nevelési feladatai a személyiségfejlesztés területén Nevelési feladatunk a gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen túl: az egészséges életmód alakítása az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása az anyanyelvi, és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életvitel kialakítása ebben az életkorban kiemelten fontos. Óvodánk nevelési feladata a gyermekek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése a gyermekek testi képességei fejlődésének segítése, a mozgásigény kielégítése a gyermekek egészségének óvása, védelme, megőrzése, edzése az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása 5/56

6 ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása E területen feladatunk: már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket az óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze Óvodapedagógusaink felé alapvető követelmény az érzelmi támaszt nyújtó, elfogadó nevelői attitűd. Az óvoda felnőtt dolgozóinak modell szerepe meghatározó. fontos a gyermekek önismeretének fejlesztése, legyenek képesek saját helyzetüket felmérni a csoportban, és képesek legyenek társaikkal együtt működni. Olyan óvodai élet szervezése a feladatunk, mely közös élményekre épülő, közös tevékenységek gyakorlására kínál lehetőséget. segítjük az erkölcsi tulajdonságok fejlődését, pld. együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, valamint a gyermekek akarati tulajdonságait, pld. önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat kialakulását Segítjük a szokás- és normarendszer megalapozását Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés E területen kiemelt feladatunk az anyanyelvi fejlesztés, a beszédkedv felébresztése, fenntartása, a gyermekek meghallgatása. További feladatunk: észlelési képességek fejlesztése, egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazása, spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, az értelmi képességek és kreativitás fejlesztése. A sajátos nevelési igényű gyermekek harmonikus személyiségfejlődését segítjük, a különbözőséget elfogadó környezet biztosításával, az eredményeik, erényeik, sikeres próbálkozásaik értékelésével. 6/56

7 1.5. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére A gyermekek belső érése, valamint a családi és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a gyermekek többsége 6-7 éves korára eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az óvodásból iskolássá érés lassú átmenet eredménye. Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges feltételek: testi, lelki és szociális érettség, melyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. Testi fejlődés területén Első alakváltozás kora, fogváltás megindul. Mozgás összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció, és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Lelki fejlődés területén A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek érdeklődéssel várja az iskolába lépést. Tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Megjelenik a szándékos bevésés, felidézés, szándékos figyelem, elemi fogalmi gondolkodás. Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, megfelelő tempóban, hangsúllyal, és tisztán ejti a hangzókat. Végig tud hallgatni másokat, és megérti mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait. Szociális fejlődés területén egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van. 7/56

8 A sajátos nevelési igényű gyermekek iránti elvárásokat és terhelhetőségüket egyénre szabottan kell meghatároznunk, a gyógypedagógiai orvosi pszichológiai komplex vizsgálatok diagnózisaira és javaslataira építve Óvodánk nevelési rendszere Az óvodai nevelés rendszerében megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelésünk céljának kiteljesedését. Az anyanyelvi nevelés az óvodai élet egészét áthatja. A nevelés alapvető keretei az egész nap folyamán érvényesülnek. A tevékenységek szorosan összefüggnek a fejlesztés tartalmával. Hiszen a tartalom, a tevékenységek során valósul meg, de a tartalom is visszahat a tevékenységre. Az óvoda belső és külső kapcsolatai is a nevelési cél és feladat megvalósulását szolgálják. Mindennek eredménye a gyermekek fejlődése, vagyis a cél elérése. Anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelőmunkánk egészét, az óvodai élet minden területét. Valamennyi tevékenységi formában megvalósítandó feladat. A beszéd, a kommunikáció a gyermek környezetével való érintkezésnek, önkifejezésnek, gondolkodásnak legfőbb eszköze. A kommunikáció által fejlődik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei, kapcsolatai, fejlődik beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája. A helyes és szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, előkészíti a gyermeket az irodalmi élmények befogadására. Eredményes megvalósítása nagymértékben hozzájárul a gyermekek iskolai alkalmasságához. 8/56

9 1.7./ Nevelés alapvető keretei Életmód kialakítás, gondozás A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége. A kisgyerek olyan szükségleteit elégíti ki, amelyek elősegítik növekedését, fejlődését, és hozzájárulnak egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához, és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit Közösségi életre történő felkészítés - szocializáció A szocializáció az egész óvodai nevelési folyamat alapvető, átfogó, gyakorlati módszere, eljárásrendszere. A fejlődésben, szocializálódásban a társadalmi szerepek tevékeny elsajátítása alapvető. Az óvodában akkor nevelünk hatékonyan, ha a viselkedés kialakítását alapvető célnak tekintjük. Világossá kell tenni az együttélés szokásait, elő kell segítenünk az ahhoz való alkalmazkodást. Az egyéni bánásmód biztosítja, hogy a gyermekek, a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően, váljanak a közösség tagjaivá. Az etnikai kisebbséghez tartozó, és migráns családok gyermekeinek beilleszkedését segítjük A gyermekek tevékenységi formái Játék A játék az óvodáskorú gyermek alapvető és legfőbb tevékenysége. A játék a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz. A játék élményt adó örömforrás. Fejleszti a mozgást, az értelmi képességeket, segíti a kreatív együttműködés kialakulását. Segíti a nyelvi, kommunikációs készség fejlődését. Lehetőséget ad a viselkedési szabályok megismerésére, hatással van az ízlés alakulására. Játék során fejlődnek a gyermekek társas kapcsolatai Munka jellegű tevékenység A munkajellegű tevékenység a játékkal és tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutat. Az óvodában a munka elsősorban közösségért végzett tevékenység, mely hozzájárul a gyerekek közti társas kapcsolatok alakulásához. E tevékenység 9/56

10 során átélik a közösségért végzett tevékenység értelmét, szükségességét, és örömét. Általa fejlődik a kitartás, a felelősségérzet, az önértékelés. Fejlődik a feladattudat. Munka végzése közben lehetőség van megfigyelések végzésére, tapasztalatok, ismeretek szerzésére. Megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát Tanulás A tevékenységekben megvalósuló tanulás az egésznap folyamán jelen van az óvodában. Célja az óvodás gyermek kompetenciájának fejlesztése. A tanulás formái: Az utánzásos minta-és modellkövetés Spontán játékos tapasztalatszerzés A cselekvéses tanulás A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés Gyakorlati problémamegoldás Az óvodában a tanulás egyrészt spontán, másrészt a nevelési célok érdekében, sajátosan szervezett tevékenység. Ennek során fejlődnek az értelmi képességek. A megismerés fokozatosan áttevődik a képszerű, szemléletes gondolkodás szintjére. A fogalmi gondolkodás kezd kialakulni. Tanulás során a szóbeli kifejezés, a gondolkodás, és a beszéd tudatossá válik. E tevékenység befolyásolja a gyermek világképét. Az egész napos tevékenység során a sajátos nevelési igényű gyermekek számára biztosítjuk a különleges gondozási igény kielégítését, speciális módszerek, technikák szakszerű megválasztásával és alkalmazásával a gyermekek tevékenységében. 10/56

11 1.9. A fejlesztés tartalma Mozgás A mozgásfejlesztés során célunk, hogy a természetes mozgáskedvet fenntartsuk, a gyermekek mozgásigényét kielégítsük, a mozgást megszerettessük. Fejlesztjük a testi képességeket, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, és a fizikai erőnlétet. A mozgás minden képességfejlesztés alapja. A rendszeres mozgás, testnevelés fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében, a szervezet biológiai egyensúlyának fenntartásában. A mozgáskultúra fejlesztése mellett, segíti a térben és időben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést, fejleszti az alkalmazkodó képességet. Hatására az egész személyiség fejlődik. Fontos tulajdonságok alakulnak, mint bátorság, fegyelmezettség, kitartás, társra figyelés. Aulich óvoda A gyermekek természetes mozgását fejlesztjük a járás, futás, ugrás, támasz, függő, egyensúlyozó gyakorlatok elemeivel, változatos, mozgásos játékokkal. A szabad játékban folyamatosan lehetőséget biztosítunk a mozgások kombinációjára, és a gyermekek mozgástapasztalatainak rendszeres bővítésére Külső világ tevékeny megismerése A külső világ tevékeny megismerése: környezeti nevelés - társadalmi környezet megismerése - természeti környezet megismerése - környezetvédelem matematikai nevelés 11/56

12 A környezeti nevelés A környezettel való ismerkedés a gyermek fejlődését alapvetően befolyásoló, az életkor növekedésével egyre táguló, az ismeretszerzésben alapvetően mélyülő folyamat. A környezet megismerésére nevelés elősegíti azt, hogy a gyermekek az őket közvetlenül körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek az életkornak megfelelő, biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz, a környezettel való aktív kapcsolat tevékeny kialakításához nélkülözhetetlenek. Segíti a gyermek spontán és irányította szerzett tapasztalatainak feldolgozását, fejleszti értelmi képességeit. A gyermeki megismerést az észlelés és motoros megtapasztaláshoz társított szóbeli értelmezés, a szimbolikus, fogalmi gondolkodás elemi szintjéhez közelíti. Fejlődik a beszédmegértő, nyelvi kifejezőkészség. Elősegíti a tárgyi- és emberi környezethez fűződő kapcsolat kedvező alakulását. Érzékelik a gyermekek a környezetvédelem szerepét. Mézes óvoda A környezeti nevelés tartalma három témakörben valósul meg: a természet alapjainak megismerése jelenségek, kapcsolatok a természetben természet- és környezetvédelem alapjai Matematikai nevelés A matematikai nevelés során a környező valóság formai és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre van lehetőség. E tapasztalatszerzés során fejlődik a gondolatok tevékenységgel, szóval történő kifejezése. Eredményes matematikai nevelés hatására a gyermekek előbbre jutnak az önálló tapasztalatszerzésben, tudnak, és mernek véleményt mondani, fejlődik kapcsolatteremtő képességük, kitartásuk, erősödik akaratuk, önfegyelmük. 12/56

13 Esztétikai nevelés A gyermekek esztétikai nevelése tudatos nevelői tevékenység. Célja a tapasztalat és élménynyújtás, amelynek segítségével a környező, objektív világ a kisgyermek számára érzéki síkon megfoghatóvá válik, és képessé teszi a gyermeket a valóság esztétikai felismerésére, befogadására, megvalósítására és létrehozására. Az esztétikai nevelés területei: irodalmi nevelés, zenei nevelés, vizuális nevelés Irodalmi nevelés Az irodalmi nevelés az anyanyelvi neveléssel fonódik össze legszorosabban. Az élmény érzéki benyomásokból támad, és érzelmi állapotot hoz létre. Irodalmi nevelésről csak akkor beszélhetünk, ha a gyermek szereti a verset, mesét, ha örömet okoz neki, ha kéri és várja az újabb élményt. Az irodalmi nevelés akkor éri el fejlesztő hatását, ha a gyermek befogadóból, maga is előadóvá válik, és az élmény, a gyakorlás hatására játékában, nyelvi kifejezőképességében, egyéb esztétikai területeken is fejlődik Zenei nevelés Az óvodai zenei nevelés a gyermekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyerekekkel az éneklést, az énekes játékokat, és szoktatja őket a szép, tiszta éneklésre. Fejleszti a gyerekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét. A gyerekdalok ritmusából fakadó harmonikus mozgás elősegíti a mozgás kultúrájának fejlődését. Az egész személyiséget fejleszti. Növeli a biztonságérzetet, segíti a gátlások feloldását, kedvezően alakul a közösségi érzésük, és magatartásuk. 13/56

14 Vizuális nevelés A vizuális nevelés során alakítjuk az igényt az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, az esztétikai élmények befogadására. A vizuális nevelés a gyermekeket egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően képi- plasztikai kifejezőkészség birtokába juttatja, kialakítja bennük az elemi képolvasási, komponálási, térbeli tájékozódó és rendező képességüket. Az építő-, ábrázoló-, alakító tevékenység segíti a gyermekek téri, formai és színképzeteinek kialakulását, gazdagodását. Elősegíti a természet színeire, formáira való rácsodálkozással, a művészi rajzok, festmények, szobrok, épületek, népi alkotások nézegetésével a szépség iránti vonzódás kialakulását. Megismerteti a gyermekeket a különböző anyagokkal, egyszerű munkafogásokkal, technikai alapelemekkel Kapcsolatok Család A családdal való kapcsolatnak kiemelt jelentőséget tulajdonítunk. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. A nevelés során, a kettő összhangja, az óvoda folyamatos együttműködése a szülőkkel, a gyermekek harmonikus fejlődésének feltétele Kolozsvár Általános Iskola Az iskolába történő zavartalan átmenet megkívánja a két az óvoda és az iskola együttműködését. A kapcsolattartás az iskolával az óvodai nevelőmunka szerves része Külső intézmények Bölcsőde Az óvodába lépés fordulópont a bölcsődés gyerek életében. Fontos, hogy az átmenet a bölcsődéből ne okozzon érzelmi megrázkódtatást a gyermek számára. A gondozónők és az óvónők közti kapcsolat lehetővé teszi a gyerekek egyéni tulajdonságainak figyelembevételét. 14/56

15 Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat A szociálisan, értelmileg, érzelmileg hátrányos helyzetben lévő gyermekek esetében szükség van a Nevelési Tanácsadóval és a Gyermekjóléti Szolgálattal való együttműködésre, a problémák megoldása, illetve enyhítése érdekében. Közművelődési Intézmények A jól kiválasztott közművelődési programok elősegítik a nevelési feladatok sokoldalú megoldását Nevelési elveink Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságaiból fakadóan kiszolgáltatott. Alapvető követelmény a kisgyermek emberi méltóságának, jogainak biztosítása az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget, különleges védelem illeti meg. Óvodánkban legfontosabb, amit a gyermekeknek nyújthatunk, befogadó, barátságos, biztonságot adó, szeretetteljes légkör, környezet. Mindenféle pedagógiai hatás csak ilyen környezetben érvényesülhet. Az intézményünkben dolgozó óvodapedagógusoktól elvárjuk: legyenek toleránsak, igazodjanak a gyermekekhez, ne rögtön azt várják, hogy a gyermekek feleljenek meg az elvárásaiknak rendelkezzenek a gyermekek iránti empátiás készséggel következetesen, a lehető legnagyobb szabadság mellett, a szükséges szabályokat képesek legyenek betartatni legyenek tisztában modell szerepükkel munkájukat nagyfokú szakmai ismeret, tudatosság jellemezze legyenek nyitottak, gyakran a pedagógus feladata, hogy észrevegye a problémát a szülőket tekintsék partnernek, a gyermekhez való viszony nem függhet a szülőkhöz való viszonytól a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel való törődést alapvető feladatnak tartsák 15/56

16 a sajátos nevelési igényű gyermekek segítő elfogadását, másokkal való elfogadtatását és szakszerű fejlesztését az óvónő legyen nyitott az etnikai kisebbséghez tartozó, és migráns családok, és gyermekeik felé, segítse beilleszkedésüket. 2. HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMUNK TARTALMA 2.1. Anyanyelvi nevelés Feladatok Az óvónő ismerje és szeresse anyanyelvét, fejlessze önképzéssel anyanyelvi kultúráját. Beszéde legyen követésre méltó, nyelvhasználata kifogástalan. Mondatszerkezete legyen egyszerű, de változatos, mondanivalóját közölje nyelvtani rendszerünk szabályai szerint. Éreztesse meg a nyelv szépségét. Az óvónő kezelje beszédtársként a gyermeket. Türelmesen hallgassa meg, kérdéseire válaszoljon. Az óvónő kérdéseivel is fejlessze a gyerekek gondolkodását. A kérdések legyenek változatos tartalmúak, nyújtsanak mintát a gyermekeknek saját kérdéseik megfogalmazására. Az óvónő teremtsen minél több beszédhelyzetet, és ezek lehetőségeit használja ki. Használja a mondanivalójának megfelelően a metakommunikációs jeleket. Differenciáltan kell foglalkozni az egyre nagyobb számban beszédhibás, és megkésett beszédfejlődésű gyermekekkel. A tanulás tervezésekor tudatosan gondolja végig az anyanyelvi nevelés lehetőségeit Tevékenység Az óvodai nevelés egészét átszövi az anyanyelvi nevelés, valamennyi tevékenységi formában megvalósítandó feladat. A játékban kialakult társas kapcsolatok természetes körülmények között fejlesztik a beszédet. A szerepjáték kimeríthetetlen gyakorlási lehetőséget biztosít. Az anyanyelvi nevelésben jól használható a bábjáték. A bábjátékban fejlődik az érzelmi kifejezőkészség. Lehetőség van a párbeszédes beszédformák gyakorlására. Megtanulnak "bánni" a hangjukkal. /Hangerő, hangmagasság, hangszín./ A játék során lehetőség van un. "anyanyelvi játékok" kezdeményezésére. Ezeknek közvetlen beszédfejlesztő céljuk van. Játékos mozgásra, 16/56

17 cselekvésre, a gyermekek érzelmi meghatározottságára építve szolgálják egy vagy több beszédösszetevő /pld. artikuláció, szókincs, mondatalkotás/, az összefüggő beszéd és párbeszéd fejlesztését. Munkajellegű tevékenység során alapvető a gyermekek közti együttműködés. A közös cselekvés szükségessé teszi a folyamatos szóbeli kapcsolatot társakkal, óvónővel. Tanulás A tanulás folyamatában mindig jelen van az anyanyelvi nevelés. /Részletesen lásd az egyes nevelési területek leírásánál./ Gondozás, életmód alakítás során sok lehetőség nyílik a gyermek-óvónő, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolat alakítására, az udvariassági formák begyakorlására, szocializáció, egyéni bánásmód is a kommunikáción keresztül valósul meg A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyermekek aktívan használják szókincsüket. Gondolataikat, mondanivalójukat összefüggő mondatokban képesek közölni, bár még gyakori a szóismétlés. Tisztán ejtenek minden beszédhangot. Képesek nyugodtan, türelmesen végighallgatni társaikat és az óvónőt. Kialakul a beszédhelyzethez, és anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető, megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd. Beszédüket a megfelelő metakommunikációs jelek használata kíséri Módszertani alapelvek Az óvónő tartsa szem előtt, hogy beszéde minta a gyermekek számára. Törekedjen arra, hogy beszéde szemléletes, érthető legyen. Vegye figyelembe, hogy az anyanyelvi-kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósulásának minden mozzanatában. Eredményes megvalósítása hozzájárul a gyerekek iskolai képességeinek megalapozásához. 17/56

18 Tartsa szem előtt, hogy a kommunikációs nevelés alapja az óvónő és a gyerekek között kialakult bensőséges kapcsolat, jó csoportlégkör Kapcsolatok Az irodalmi nevelés összefonódik az anyanyelvi neveléssel, hiszen az irodalom közege a nyelv. A játék szinte egész folyamatát beszéd kíséri. A játékon belül kiemelkedő a szerepjáték, bábjáték és az "anyanyelvi játékok" szoros kapcsolata az anyanyelvi neveléssel. Alapvető keretek 2.2. Életmód kialakítás, gondozás Az egészséges életmódra nevelés, a gondozás alapvető kerete az óvodai nevelésnek. Az egész nap során folyamatosan megvalósuló tevékenység, mely alapvető szükséglet a gyermekek komfortérzéséhez. A helyes életritmus kialakítását, a megfelelő napirendet tudatosan, a gyermekek élettani szükségleteinek figyelembe vételével tervezzük. Legfontosabb szempontok a folyamatosság, kötetlenség. Így biztosítjuk a gyermekek egészséges fejlődéséhez a feltételeket. Az étkezésen, a pihenésen és a kötött foglalkozásokon kívül, minden tevékenység kötetlen keretek között zajlik. A tízórai is folyamatos. A foglalkozások megszervezése kötött és kötetlen is lehet, az óvónő dönti el, hogy adott foglalkozáshoz melyik formát választja. Az iskolai alkalmasság elérését segíti a vegyes csoportban, hogy a tanköteles gyermekek részére naponta, illetve szükség szerint külön tevékenységet szerveznek az óvónők. Napirendünket a folyamatosság, és rugalmasság jellemzi. 18/56

19 Napirendünk a következőképpen alakul: 6-7 h. Gyülekező egy csoportban - játék h. Játék, folyamatos tízórai, Kötelező, ill. kötetlen foglalkozások korcsoporttól, ill. a foglalkozás témájától függően h. mindennapos testnevelés, tisztálkodás, öltözködés, levegőzés, játék h. öltözködés, tisztálkodás, ebéd, testápolási teendők, előkészület a pihenéshez, mesehallgatás h. korcsoporttól függően pihenés h. ébredés, teremrendezés, testápolás, uzsonna, játék 16 h-tól hazamenetelig játék a szabadban, vagy a teremben Feladatok Testápolás A tisztálkodási szokások kialakítása, illetve betartatása fontos feladatunk: a gyermekek szappannal folyóvízben mossanak kezet WC használat után, étkezés előtt, és minden olyan alkalommal, amikor szükséges. Minden gyermeknek külön törülközőt kell biztosítani. Fontos feladat a gyermekek rendszeres székletürítésre, vizeletürítésre szoktatása. Ebben a szülőkkel is együtt kell működni. Fogmosás szokásának kialakítását már kiscsoportban elkezdjük. A fésülködést is rendszeresen végeztetjük, ha szükséges segítséggel. Segítjük a helyes orrfújás és zsebkendőhasználat kialakulását. Táplálkozás Az óvónő teremtse meg a kulturált étkezés feltételeit. Fontos, hogy az óvónő ismerje és tartsa tiszteletben a gyermekek étkezési szokásait. Egész nap folyamán biztosítsa a gyermekek számára a szükséges folyadék mennyiséget. 19/56

20 Öltözködés Az óvónő a gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően nyújtson segítséget az öltözködésben. Segítse a gyermekeket az önállóság kialakulásában. Öltözködés során az óvónő irányítsa a gyermekek figyelmét az időjárásnak megfelelő öltözködésre. Figyeljen az öltözködés esztétikumára is. Mozgás, edzés Biztosítsa az óvónő a mozgásra a megfelelő helyet, eszközöket és időt. Az időjárás figyelembe vételével teremtsen lehetőséget a nap- és vízfürdőzésre. A séták, kirándulások megszervezésénél körültekintően járjon el az óvónő. Pihenés, alvás Teremtse meg az óvónő a nyugodt pihenés feltételeit. Vegye figyelembe a gyermekek eltérő alvásigényét Tevékenység Az életmód kialakítás, gondozás az egész nap folyamán a következő tevékenységekben valósul meg: Testápolás Elsajátítják a gyermekek a tisztálkodással kapcsolatos szokásokat, a megfelelő WC használatot, rendszeresen fogat mosnak, szükség szerint fésülködnek, és használják a zsebkendőt. 20/56

21 Táplálkozás A gyermekek az étkezések során megtanulják a kulturált étkezés szokásait. Hozzászoknak ahhoz, hogy a számukra ismeretlen ételt megkóstolják, megismerjék a különféle ételek nevét, ízét. Öltözködés A gyermekek fejlettségüknek megfelelően végzik az öltözködéssel kapcsolatos teendőket: előkészítik ruhájukat, felöltöznek, ill. levetkőznek, a levetett ruhát esztétikusan teszik a helyére. Tükörben ellenőrzik ruhájuk rendezettségét. Mozgás, edzés Részt vesznek mozgásos tevékenységben testnevelés foglalkozáson, szabad játék keretében, sétákon, kiránduláson. Rendszeresen tartózkodnak szabadlevegőn. Alvás-pihenés A gyermekek alvásigényüknek megfelelően naponta legalább 1,5 órát alszanak, illetve pihennek A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Testápolás Önállóan végzik a testápolással kapcsolatos teendőiket. Használják a WC-t, önállóan mosakodnak, törülköznek. Fogat mosnak, a fogápoló szereket tisztán, rendben tartják. Zsebkendőjüket használják, helyesen fújják az orrukat. 21/56