Családi ünnep. A Katona-család II. találkozója

Átírás

1 A szülőfaluért lehet sokat tenni, de eleget soha X. ÉVF. 4. SZÁM A HELYTÖRTÉNETI BARÁTI TÁRSULAT TÁJÉKOZTATÓJA OKTÓBER Családi ünnep A Katona-család II. találkozója SZEPTEMBER 8-án, Társulatunk éves terve szerint fenti címmel, egész napos rendezvényt szervezett. A Családbarát Társadalomért folyó tevékenységünk, más-más területen valósul meg. Fontos, hogy szeretnénk, ha minden évben, szeptember elején, a Családi ünnep megrendezésre kerülne. Tudjuk, hogy a falu jó közérzetének, megtartó ereje növekedésének is alapjai a családok, sajátosan a nagycsaládok. Ebben az évben társulatunk működése folyamán már másodszor az 1841-es születésű Katona András és leszármazottai, valamint a Bagi Római Katholikus Elemi Népiskolába 1939-ben és azelőtt beiratkozott tanulók voltak vendégeink. Az ünnepi rend keretében, az elhunytak lelki üdvéért templomunkban Tóth Ferenc plébános úr délelőtt szentmisét mutatott be. A szentmise után többen felkerestük temetőnkben nyugvó hozzátartozóinkat. Ezúton is megköszönjük a résztvevők fáradozásait. Rokonlátogatás és ebéd után, vendégeink és a HBT tagjai a helyi Művelődési házban találkoztak. A szervezők, délután 3 órai kezdettel, ünnepi műsorral kedveskedtek a megjelenteknek. A Himnusz és a Szózat keretében, a

2 2 X. évf. 4. sz. ROZMARING ÉNEKKAR, bagi népdalcsokrot dalolt. Nagy Jenőné és lelkes közreműködői, élő népviseleti bemutatót tartottak. Voltak, akiknek ez a bemutató könnyeket csalt a szemébe, hiszen az alapos gonddal, ünnepi szokások szerint összeválogatott öltözékek fiatalságukat juttatta eszükbe. A MÉCS LÁSZLÓ IRODALMI KÖR tagjai Monori Mariann és Bakonyi Bernadett költőink családi ihletésű verseiből adtak elő. Az ünnepségre meghívottakat, Balázs Gusztáv elnök (aki egyúttal a Katona-család tagja és 1939-ben iratkozott be az iskolába), köszöntötte és emlékeztette hallgatóit az elődökre, a Katona-családra, az iskolára és az osztálytársakra ben újjászerveződött CARAVAN zenekara köszöntötte az anyákat, apákat gyerekeket és muzsikált, a hamarosan kezdődő mulattságban. A táncvigadalmat a vacsora tette teljessé, hiszen a GYÖNGYKOSZORÚ tagjai ekkor még nem a táncteremben, hanem a konyhában forgolódtak. Hámozták a krumplit, sütötték a húst, hogy frissen sült vacsorával szolgáljanak a báli vendégeknek. A Gyöngykoszorú tagjai szorgoskodnak Nagy Jenőné élő népviseleti bemutatója A műsor után ki-ki kínálgatott és vett a rokoni-, iskolatársi tálból s a poharak sem maradtak dolog nélkül. A szendvicsek készítéséről és azok felszolgálásáról a GYÖNGYKOSZORÚ gondoskodott. Ráadásként az énekkar katonadalokat adott elő, majd a HBT 1954-ben alakult és Többen is elfértünk volna, de a messzebbről jött rokonok, osztálytársak Kovács Sándor, Tóth Margit is bizonygatták: szükség van az ilyen családi találkozókra. Bárcsak minden meghívott eljött volna! Ismételten köszönetünket fejezzük ki minden közreműködőnek, a színpadon fellépőknek, a segítőknek, a háttérben szorgoskodóknak egyaránt. Jövőre terveink szerint szeptember elején ismét találkozunk. BaGi Bagi Népfőiskola A BAGI NÉPFŐISKOLA megkezdte VIII. évfolyamát. A 2001/2002-es tanév I. félévének jelmondata: A családbarát társadalomért. A még hátralévő előadások szokásaink szerint szerda esténként 6 órai kezdettel a Dózsa György Művelődési Ház- ban, az alábbi tervezett időpontokban lesznek: október 24. november 7., 21. december 5., 12 Szeretettel várjuk hallgatóinkat!

3 2001. október 3 C A R A V A N Az újjáalakult CARAVAN zenekar a Családi ünnepen mutatkozott be KÖZSÉGÜNK mindig híres volt zeneszeretetéről, az éneklés sajátos erejéről, hangszínéről és ritmusáról. Meszsziről megismerték a bagiak búcsúhelyre való beköszönését, a mennyasszonyos ház kapuja előtti bebocsátás kérését, dalaik pirosbagi előkéjét, zenekaraik ritmusos és folyamatos játékát, -hangsúlyait, a bagiak szimfóniáját. Éneklés, zene mellett könnyebb volt a munka. Az ember elpanaszolhatta fájdalmait, világgá kürtölhette jókedvét. Észre sem vette és máris vége volt szenvedésének, a sor végére ért és a hátikosár is megtelt. Idegenben hallgatva-, dúdolva az ismert dalokat, képzelete szülőföldje mezőjét, kertjeit, szőlőit, erdőit, utcáit, házait járta. Nem csoda, hogy szinte mindenki dalolgatott, dalolászott. Azért, hogy más is meghallja, érzelmét megossza, társakat, hang-szereket szerzett, akikkel, amelyekkel egy húron pendült. Így lett a dudás, a citerás, a daloskör, a zenekar. Gyermekkorom emlékei felidézik a Keresztfa-dűlő magasságából felénk hallatszó, Kerti Pali bátyám tárogatójának hangjait, Tóth Pali bácsiék előtt Markovits Imre citerazenéjére táncoló fiatalokat, a fonóban (Hajdú Gyula bácsiéknál) nótázókat, a templomunkban éneklőket kísérő orgonánk Tari kántor úr által megszólaltatott harmóniáit. Hallottam a Bagi rezeseket (Tóth Gábor, dobos, még velünk is fellépett), Balázs György, fúvós-, Tóth- és (Pap) Tóth szalon-, vonós-, jazz zenekarokat, a pengetős Horváth Ferenc és Katona János zenekarát és a híres cigányzenekarokat: Sárközi Ignác, Lajos Sándor, Balogh Rudolf, Kolompár István biztosan voltak még mások is, nem szándékosan maradtak ki felsorolásomból. A DALOSKÖR, az énekkarok, a kiváló hangú (sajátos előadásmódú) énekesek, szintén hosszan volnának sorolhatók. Mindannyian az első és a második világháború korszakaiban, az ötvenes évekig. Bárcsak még megemlékezhetnék róluk! Ebből a zsongásból sarjadzott 1954-ben a CARAVAN zenekar, amely mint a gyümölcsfa olyan sok év elteltével, lehullott levele és letöredezett ága után ismét kibimbódzott. Még sok kutatás bizonyító ereje szükséges e sorok teljességéhez, de valahol el kell kezdeni. Megkíséreltünk a közepébe vágni. Feltárásaink adták az alapot a PRO RENOVANDA CULTURA HUNGARIAE ALAPÍT- VÁNYHOZ benyújtott, A hangszer is fontos, de lényeg: a zene című sikeres pályázatunkhoz, amelynek megvalósításán fáradozunk. Kötelességünk zenei hagyományaink folytatása, falunk ebbéli szolgálata. Balázs Gusztáv (fúvós, pengetős hangszerek), Ádám Lajos (billentyűs h.), Papp József (basszus gitár) és fia Papp Bálint (ütős h.) vállalkozott arra, hogy újjászervezze a

4 4 X. évf. 4. sz. CARAVAN zenekart és folytassa annak korábbi, értékes működését. Az újjászervezők Társulatunk tagjai. Alapszabályunkat ismerve és elfogadva, úgy gondolták, hogy terveiket egyesületünk keretein belül tudnák a leghatékonyabban megvalósítani. Ezért kezdeményezték a HBT zenekarának megalakítását, amelyben sajátságaikat megtartva más zeneszeretők, -művelők is betársulhatnak, végezhetnek közhasznú tevékenységet. A HBT Elnöksége fogadókészségének, a kezdeményezők tenni akarásának bizonyítéka a Családi Ünnep rendezvényeinek közmegelégedést kiváltó muzsikálása. Szolgálja célkitűzéseink megvalósítását, teremjen jó gyümölcsöt! A mandolinos Kapuk, kutak, utak ILYENKOR, szüret idején, a mást is megélt ember nem tudja feledni falunk, valamikori megélhetését biztosító, szép határa gazdag ajándékait. A szántót, a rétet, a szőlőt, az erdőt. Történelmünk számos írásos bizonyítéka utal arra, hogy a falu munkaterülete, éléskamrája (mai szóval élve: külterülete ), nagysága, domborzata, élővize, termőképessége, tulajdonviszonya meghatározta a falu gazdasági-, társadalmi életterét. Más volt Kartalon, más Galgahévízen és természetesen más volt Bagon. A külterület szinte minden talpalatnyi földjét megművelték. A belterületen sem volt parlagon hagyva a kert, udvar, patakpart, útszéle. Mindenki kereste a munkát. Dolgozott, hogy meg legyen családjának a betevő falatja. Meg is becsülték a munkát és annak gyümölcsét, a tulajdont. Tudjuk, hogy a földterület felosztása, a technikai haladás, a változó társadalmi viszonyok, a megélhetés ezer meg ezer új szálát bontakoztatta ki, olyannyira, hogy ma a családok több lábon állva, a földművelés mellett sok esetben meghatározóan más foglalkozásokból biztosítják maguk számára életfeltételeiket. Az időközben más sikeres próbálkozások ellenére bebizonyosodott, hogy a megélhetés igazi alapja a becsületes munka és az általa szerzett tulajdon, legyen az kőtörő vagy vasutas foglalkozás. Ehhez kellett az ipar fejlődése, a gépesítés, a tudományos ismeretek hasznosítása, az emberek jó akarata. Bizony szükség volt az utakra, hogy a földterületeket megközelíthesse, a terményeket hazaszállíthassa, az áruit piacra vihesse. Először földút, makadám-út, különféle burkolatú utak, amelyhez párosult a vízi út, később a vasút, stb. Az utak mellé szorosan épültek a kutak, vagy maga az út vezetett a forrás mellett, hiszen az utasnak, terménynek, szállítmánynak szüksége volt a vízre. A kapuk jelentik az utak elejét, az ingatlanok határvonalát, a lakások ajtaját, az egyéni vagy közös tulajdon vonalát. Így tartoznak össze a kapuk, a kutak és az utak Ezek az utak idők folyamán változnak, élik a maguk világát. Hozzájuk nyúlni csak jó akarattal szabad, amely az emberiséget szolgálja. Így volt ez akkor is, amikor a temető mellett, a bagiszőlők bejáratainál, a palántásoknál (útelzáró rúddal) kapukat zártak-, nyitottak, amikor a Határúti-, Nagyvölgyi-, Halyagvölgyi kutakból, a Rókaluki vizesgödör vagy a Halyagvölgyi-, nem utolsó sorban, a Petőfi-forrás vízéből permeteztek, itattak, vagy oltották szomjukat. Így szolgált a Határút, számos dűlőút, a Szentlászlói- (Szolnoki-), Váci- (Bécsi-), Budai- és Kassai út, a Csintoványba Szoroskán át vezető út is a bel-, és külterületi utak. Mennyit koptatták, rongálták, (teli-) dobálták, igyekeztek sajátos (egyéni, közös ) célra befogni őket? Tartósan sohasem sikerülhet! Megújulnak és az új formát tartalommal töltik. A jóakaratú emberek tudják, szükség van rájuk. Keresik és megtalálják a módját, hogy az újak eredeti feladataikkal azonos vagy jobb szolgáltatást nyújtsanak. Az életvitel címzett szegmense, a széles skálában csak egy töredék, mégis milyen sok összetevőre bontható, mennyi gondolat ébresztésére alkalmas. Döntse el a Kedves Olvasó és a maga módján munkálkodjék, hogy a Kapuk, kutak, utak szolgálata értékes tartalommal mielőbb feltöltődjék. BaGi

5 2001. október 5 Buszkirándulás a Dunakanyarba (Bag Műv. Ház Budapest Kesztölc Esztergom Lepence Visegrád Budapest Bag) A Mária Valéria híd lerombolt állapotában, és jelenleg E hely közelében már a rómaiak is tartottak fenn átkelőhelyet. I. Géza pedig Esztergomban mint királyi székhelyen révkikötőt építtetett. De a törökök is 54 tömlőhajóból álló hidat létesítettek itt. A XVIII században egy különleges, úgynevezett repülőhidat építettek, ami megfelelt a növekvő hajóforgalom elvárásainak A jelenlegi, mintegy 500 m hosszú hidat, 1895-ben avatták fel, nevét Ferenc József lányáról, Mária Valériáról kapta. A II. világháborúban, a visszavonuló német seregek felrobbantották a híd középső három szakaszát. Ezt követően számos, a helyreállításra vonatkozó, egyeztetés kudarcot vallott és a megcsonkult létesítmény csipkerózsika álmát aludta 57 évig. Ezév október 11.-től azonban ismét birtokba vehetik a közlekedők. A UGUSZTUS 5-én vasárnap reggel, várakozással teli jókedvvel gyülekeztünk a Művelődési Ház előtt. Így tettek a Nyugdíjas Klub tagjai is, hiszen éppen e napra szerveztek Ők is buszkirándulást. Esztergomot első úti célunkat a Pilis hegységet délnyugatról elkerülve, Kesztölc felől közelítettük meg. A város számos nevezetessége közül elsőként az épülő Mária Valéria hidat tekintettük meg. Öröm volt látni, hogy a két város Esztergom és Párkány (szlovákul: Ostrihom és Štúrovo) ismét összekapcsolódik és rövidesen megindulhat az újjáépített hídon a forgalom. Ezek után ki-ki saját tempójában és útvonalán, de mindnyájan a bazilika felé vettük az irányt. Többen közülünk felmerészkedtek a harangtoronyba ill. a templom kupoláján lévő kilátóra. Az innen nyíló csodás panoráma mindannyiunkat kárpótolt a fáradságos csigalépcsőzésért. Város látogatásunk befejezéseként szentmisén vettünk részt. Nézelődés a bazilika kupolájáról

6 6 X. évf. 4. sz. A kora reggel a Pilis felett tornyosuló felhők szerencsére eloszlottak, így következhetett második állomásunk: a lepencei strand. Az északi toronyból nem csak a Dunakanyar és az azt ölelő hegységek tárultak szemünk elé, de szülőfalunk helyét is betájoltuk, még ha az innen nem is volt látható. A bátrabbak a hideg vízben frissültek fel Bár csak néhányan jártak itt közülünk korábban, mégis hamar megbarátkoztunk a hegyoldalban lévő fürdővel. Hűsölhettünk a hideg vizes-, feszített víztükrű úszómedencében, vagy pedig a gyógyhatású melegvízben, ahol lubickolás közben is csodálhattuk a Dunakanyar pazar látványát. Utunk utolsó megállóhelye a Visegrádi Fellegvár volt. Ódon és helyenként felújított falak közt sétálhattunk és a múzeumi termekké alakított helyiségekben sorra megtekintettük a korabeli eszközöket, fegyvereket, ruhákat. A Fellegvár múzeumában Még napnyugta előtt hazaindultunk. Reggeli várakozásunk nem volt hiábavaló, hiszen igen sok élménnyel gazdagodtunk. Legfőképpen azzal, hogy erősödött Tagtársaink közt a személyes kapcsolat, hogy ezáltal még inkább Baráti Társulattá váljunk. -kp- Magyarok Tündöklő Csillaga NÁLUNK JÁRT a Magyarok Tündöklő Csillaga (jún. 4.), Szentkirály ékes ajándéka. A kegyes király szerét ejtette alattvalói meglátogatásának, nem feledkezvén meg szeretteiről, népéről, aki segítségében bízva énekli: Téged híved kíván. Országunkat megtartó intelmeit, Szent István napján, Nemzeti Ünnepünkön is hallhattuk. Hála Istennek. Az elmúlt évezred számtalan eseménye bizonyítja, közbenjár értünk, örököseiért az emberiségért. Intelmeit követő hősök, egyszerű katonák mindannyiunk számára a követendő példát mutatják. E gondolattal emlékezzünk, napjainkban, a hazánkért elhunyt ARADI TIZENHÁROM és az 56-OS FORRADALOM vértanúira is TÁJÉKOZTATÓ megjelenik kéthavonta, kéziratként kiadja a Helytörténeti Baráti Társulat 2191 Bag, Malom út 14. Tel./ Fax: 06-28/ Mobil: 06-30/ adószám: számlaszám: OTP honlap: hbtbag@hotmail.com elnök: id. Balázs Gusztáv tördelés: Katona Pál