A Rehabilitáció Kérdései Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Rehabilitáció Kérdései Magyarországon"

Átírás

1 A Rehabilitáció Kérdései Magyarországon Szakdolgozat Készítette: SZABÓ NIKOLETT Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szakos hallgató Konzulens: DR. JAKAB NÓRA MISKOCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR MUNKAJOGI ÉS AGRÁRJOGI TANSZÉK Miskolc, 2013.

2 Rehabilitation in Hungary Thesis Author: NIKOLETT SZABÓ Employment Relations and Social Insurance Administration Consultant: NÓRA JAKAB University of Miskolc, Faculty of Law Agricultural Labour Law and Legal Department Miskolc,

3 Tartalomjegyzék Bevezetés A rehabilitáció fejlődése A mai gyakorlat kialakulása Fontos tényezők Az Európai Unió fontosabb joganyagának rövid áttekintése Szociális jog fejlődése fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű személyekre vonatkozó definíciók és főbb dokumentumok A célcsoportot érintő magyar jogszabályok Fogalmak Alaptörvény évi XXVI. törvény- a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról Országos Fogyatékosügyi Program évi CXXV. törvény- az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi XCII. - a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény évi LXXXIV. törvény- a rehabilitációs járadékról Kormányrendelet a komplex rehabilitációról-321/2007 (XII.5) Rehabilitációs megállapodás megkötése, rehabilitációs terv évi CXCI. törvény- a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól A rokkantsági ellátás összege és azok esetei Rehabilitációs ellátás A rehabilitációs folyamat korszerű szemlélete A rehabilitáció fajtái Orvosi rehabilitáció Jogi rehabilitáció Pedagógiai- Gyógypedagógiai rehabilitáció Szociális rehabilitáció Pszeudó rehabilitáció (álrehabilitáció) A habilitáció A foglalkozási rehabilitáció A korlátozott munkaképesség kategóriái A foglalkozási rehabilitáció intézményrendszere Munkáltatói érdekeltség

4 5.Foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások és programok M- Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak IFSSZ- Integrált Foglalkoztatást Segítő Szolgálat KEFISZ- Komplex emberközpontú Foglalkozás-rehabilitációs és Információs Szolgáltatás TF- Támogatott Foglalkoztatás Tranzit- foglalkoztatási program A foglalkoztatás támogatása A Rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás és a Költségkompenzációs támogatás A foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatás Rehabilitációs költségtámogatás Munka-rehabilitáció Rehabilitációs kártya A megváltozott munkaképességű személyek statisztikái Összegzés Felhasznált Irodalom Hivatkozott Jogszabályok Kormányrendeletek Mellékletek

5 Bevezetés A hátrány, valakihez vagy valamihez viszonyított kedvezőtlen helyzet, lemaradás. A helyzet, pedig a társadalomban elfoglalt pozícióra utal. A fogalom relatív, összetett és sokféle szempontból definiálható. Foglalkoztatáspolitikai aspektusból az tekintendő hátrányos helyzetűnek, akinek a munkaerő piaci lehetőségeik, az átlagtól alacsonyabbak. Elhelyezkedési esélyeik csekélyek, vagy önállóan, állami segítség nélkül egyáltalán nem képesek munkát találni. Ez az állapot többnyire társadalmi kirekesztettséggel és szegénységgel párosul. Ebbe a csoportba tartoznak a megváltozott munkaképességűek, egészségkárosodottak, fogyatékossággal élő személyek is. Felkeltette érdeklődésemet, a fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű személyek helyzete, különös tekintettel az őket ellátó rendszerre, annak fenntarthatóságára, eredményességére illetve (re) integrációjuk lehetőségeire a munka világába. A szakdolgozatom első egységét a fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű személyek meghatározása, a rájuk vonatkozó fontosabb jogszabályok bemutatása, történeti áttekintése teszi ki hazai szinten. Szakdolgozatomban központi témaként a rehabilitáció kérdéseit, szabályait ismertetem szintén hazánkban. Mit is jelent a rehabilitáció, hogyan-mikor merült fel az igény a kialakítására, milyen területeken valósítható meg, a téma kapcsán felmerülő alapdefiníciók tisztázása, a célcsoport pontos meghatározására vonatkozó szakirodalmat gyűjtöm és hasonlítom össze, valamint értékelem. Nagyobb hangsúlyt fektetve a foglalkozási rehabilitáció definiálására, folyamatának leírására. Azonkívül a komplex rehabilitációs rendszer jellemzői, az integrációra vonatkozó foglalkoztatáspolitika áttekintése. Továbbá a rehabilitációs szolgáltatások és támogatások, valamint azok intézményrendszere. 4

6 1. A rehabilitáció fejlődése Az emberiség tudatába nagyon régen és nagyon mélyen beleivódtak a fogyatékossággal kapcsolatos negatív sztereotípiák. A mesék gonosz szereplőiben is megjelentek, mint például a púpos, bottal járó boszorka. Az orvostudomány és a technika fejlődésével ez a kép a XIX. századra módosult, már a fogyatékossággal járó különbözőségeket megfelelő gyógymóddal kezelhetőnek, megszüntethetőnek tekintették. Ekkor azonban még számos kérdés megválaszolatlanul maradt, mint az egyenjogúság, társadalmi integráció, szolidaritás. Ezek a fogalmak csak a II. Világháborút követően alakultak ki, amikor a sérült emberek a saját kezükbe vették a sorsukat és társadalmi helyzetüket jogi aspektusból kezdték vizsgálni. 1 A rehabilitáció latin eredetű szó. A két háború közötti Magyarországon még csak az egyetemi magántanári állás megpályázását értették habilitáción, rehabilitáción pedig a törvény általi büntetettség köz- és magánjogi következményeinek eltörlését. Napjainkban a habilitás szigorúan a fogyatékosság szempontjából, a társadalomba beilleszkedés értelmében használatos. Ritter von Buss nevéhez köthető a szó legkorábban ismeretes használata 1843-ból, aki a gyógyítható betegek korábbi állapotukba történő visszahelyezés kapcsán értelmezte. A hivatalos, világszerte elfogadott meghatározást a WHO alkotta meg és tette közé 1980-ban, miszerint olyan szervezett segítség, melyre egészségükben, testi, szellemi, épségükben tartósan vagy véglegesen károsodott emberek rászorulnak a társadalomba, a közösségbe történő visszailleszkedésük érdekében. Orvosi, szociális, pedagógiai és foglalkozási intézkedések koordinált, személyre szabott összessége. 2 A cél, hogy az egyén teljes értékű tagja maradhasson a társadalomnak. Logikai alapellentmondásra lehetünk figyelmesek. Hiszen hogyan lehet teljes értékű valaki, ha eddig volt az, illetve ha eddig sem volt az? A rehabilitáció nem gyógyítás, ugyanis nem jelenti az eredeti állapot helyreállítását. Csupán az a folyamat, melynek eredményeként az egészségkárosodott személy saját erőit felhasználva, hátrányait kiegyenlítve, életvitelében és életminőségében megközelíti a hasonló társadalmi helyzetű emberekét. 3 1 Könczei György Kullmann Lajos (szerk.): A (komplex) rehabilitáció alapjai In:Fogyatékosságtudományi Tudásbázis - Bevezetés a komplex rehabilitációba szöveggyűjtemény ELTE GYK, BP o. 2 uo. 15. o 3 Uo. 16 o. 5

7 A modern szemlélet szerint többet jelent, mint korábban, hiszen új betegségek is megjelentek valamint a börtönviseltekkel való törődés is ide tartozik. Megkülönböztetünk orvosi, szociális, foglalkozási, jogi valamint pedagógiai rehabilitációt. 4 A XX. század utolsó évtizedéjéig tehát hazánkban sajátos történelmi okok miatt a fogyatékos emberek ügye családjuk problémája volt, nem vált még közüggyé. A szocializmus időszakában a teljes foglalkoztatottsággal összefüggésben a szociális és foglalkozási rehabilitáció nem alakult ki, mivel a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása megoldott volt. Ezek legfőképpen egyszerű kisegítő-kiszolgáló munkakörökben valósult meg, a rehabilitáció a képességeknek megfelelő munkavégzés azonban egyáltalán nem volt biztosított. A civil szervezetek ekkor a szabadidős illetve sporttevékenységekre korlátozódva működtek, nagy társadalmi szerepük nem volt. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása során nem alakult ki követelményként, hogy a fogyatékossággal rendelkező gyermekek olyan oktatást, képzést kapjanak, amely megalapozza későbbi foglalkoztatásukat. A rendszerváltás legnagyobb vesztese az egyébként a társadalom perifériájában álló réteg lett. A 90-es évek elején másfél millióval csökkent a foglalkoztatotti létszám, azonban a munkanélküliség emelkedésében ennek csak egy része jelent meg. Ennek oka az aktív korú rokkantsági nyugdíjasok számának emelkedésében keresendő ben elkezdődött a foglalkoztatási rehabilitáció koncepcionális előkészítése. Ekkor a passzív ellátások átalakításán volt nagyobb hangsúly ben államháztartási reform során célként fogalmazódott meg a rokkant nyugdíj rendszerének, a megváltozott munkaképességű személyek ellátó rendszerének átalakítása, az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás pénzügyi egyensúlyának helyreállítása érdekében. Ebben az időszakban a kezdeményezések sikertelenek maradtak a munkaerőpiac kedvezőtlen helyzete, a munkanélküliség magas aránya, a megfelelő feltételek hiánya miatt. 4 Melléklet: 1. táblázat 6

8 1.1.A mai gyakorlat kialakulása Gazdasági-társadalmi átalakulás ment végbe ban, aminek keretében társadalmi vita merült fel a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségével kapcsolatban. A nyugdíjreform keretében fontossá vált a foglalkozási rehabilitáció, orvosi, munkaügyi feltételrendszerének és intézményeinek kialakítása. Ezekben az években a munkanélküliség mérséklődésének következtében esély adódott az inaktív emberek rehabilitációjára. 5 Az eltervezett változások irányát meghatározta az Országgyűlés határozata a megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátó rendszerének átalakításáról. [75/1997. (VII.18.) OGY. ] 1.2. A fontos tényezők A legfontosabb a korszerű, magas színvonalú képzés, aminek háttérintézményei a képzőközpontok. A folyamat fizikai és mentális helyreállítással kezdődik, utolsó lépcsője pedig már a munkába állás. A centrumok fő feladata a képességek felbecslése, fejlesztése, tanácsadás, munkába állító szolgáltatások, elhelyezés utáni nyomon követés. 6 A szelektív munkába állítást, a háborús időkben bekövetkezett munkaerőhiány miatt számos ország elkezdte alkalmazni. Lényegében speciális munka-és foglalkozási körülmények. Legrövidebb idő alatt nagy tömegű megváltozott munkaképességű, de ugyanakkor képzett ember munkába állítása. Szelektív munkába állító csoport orvosi, pszichológiai tanácsadást kér, a kliens munkatapasztalatai alapján minősítést készít, információval szolgál foglalkozási rehabilitációt végző tréningekről, elhelyezkedési lehetőségekről. 7 A szelektív munkába állítás előnye, a rugalmasság. Lehetőség van, hogy két ember ugyanazt a munkát végezze, az ún. munkafelezésre, vagy 5 Az európai együttműködés sikeres színtere: A foglalkozási rehabilitáció- Jó gyakorlatok az EU régi és új tagállamaiban- Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia, Budapest, január Előadás jegyzet A foglalkozási rehabilitáció magyarországi helyzete, program az Állami Foglalkoztatási Szolgálat foglalkozási rehabilitációs szolgálatának fejlesztésére- Lechnerné Vadász Judit, rehabilitációs szakmai tanácsadó- Foglalkoztatási Hivatal; Továbbiakban lásd: Lechnerné Vadász Judit- Előadás jegyzet 6 Uo o. és Könczei György-Varga Mariann: Egészségkárosodás, fogyatékosság és foglalkozási rehabilitáció, in: Egy könyv a foglalkozási rehabilitációról, Együtt-élés kiadvány, Down Egyesület, 36.o. 7 Könczei György: Mégis, kinek az érdeke? A fogyatékkutatás és a fogyatékos-politika útja a rehabilitációtól a független életig, Akadémiai doktori értekezés, A Rák Ellen, Az Emberért, A Holnapért! Társadalmi Alapítvány, Budapest, o. 7

9 részmunkaidős foglalkoztatásra. 8 A védett foglalkoztatás hosszú távú megoldás azok részére, akik a nyílt foglalkoztatási követelményeknek nem tudnak megfelelni. Az ILO szerint a nyílt munkaerőpiacra való kijutás akadályai, a kudarctól való félelem, a korábban megszerzett jogosultságok, juttatások elvesztése, a védett munkahelyek irányítóinak ellenérdekeltsége. 9 A prioritásos foglalkoztatás hazánkban védett munkakörök formájában valósul meg. Ilyen például a vakoknak fenntartott telefonközponti állás Könczei György-Varga Mariann: Egészségkárosodás, fogyatékosság és foglalkozási rehabilitáció, in: Egy könyv a foglalkozási rehabilitációról, Együtt-élés kiadvány, Down Egyesület, 38.o 9 Lovászy László Gábor: Fogyatékosságtudományi Tudásbázis: Fogyatékosügyi és rehabilitációs jog és igazgatás az Európai Unióban és Magyarországon, ELTE, Budapest, 2009, 85.o 10 Könczei György-Varga Mariann: Egészségkárosodás, fogyatékosság és foglalkozási rehabilitáció, in: Egy könyv a foglalkozási rehabilitációról, Együtt-élés kiadvány, Down Egyesület, 40.o 8

10 2. Az Európai Unió fontosabb joganyagának rövid áttekintése 2.1. Szociális jog fejlődése Az ún. Első generációs jogokat a polgári és politikai szabadságjogokat tartalmazó két alapdokumentum az 1948-ban elfogadott ENSZ dokumentum, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló európai egyezmény, amely az Európa Tanács keretében készült ben. Magyarország a rendszerváltást követően csatlakozott hozzá. Az Egyezményben lévő jogok kikényszeríthetők a bíróságokon. Ezután következetett az Európai Szociális Karta, amely az ún. második generációs jogokat, azaz a szociális és gazdasági jogokat tartalmazza. Az emberi jogok e két nagy csoportja egyenrangúak és oszthatatlanok, kölcsönösen függnek egymástól. 11 Tehát a Karta foglalkozik a szociális jogokkal. viszont a Kartánál nincs mód az egyéni jogorvoslat lehetőségével élni. A Karta I. része összesíti a munka-és szociális jogokat.19 jogot rögzített, melyek biztosításához állami szerepvállalás szükséges ban további négy jogot tartalmazó Kiegészítő jegyzőkönyvet csatoltak a Kartához ban megfogalmazódott a Módosított Európai Szociális Karta, ez már 31 jogot ölel fel. Hazánk kormánya 1991-ben írta alá a Kartát évi C. törvénnyel került sor a Karta megerősítésére és kihirdetésére. Az Európai Szociális Karta II. részében egy paragrafusban hivatkozik közvetlenül a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek jogaira, és további három paragrafusban közvetett módon, a jelentéstételi rendszer kérdőívében tér ki a célcsoportra. Ez az egy a 15. cikk, miszerint a fogyatékos személyeknek szakmai képzéshez, rehabilitációhoz, a társadalomba való újra beilleszkedéshez joguk van. A 15. cikkben a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek a képzési lehetőségek bitósítására, valamint a fizikailag fogyatékos személyek munkába állására, ennek érdekében speciális munkakereső szolgáltatások létrehozására, védett foglalkoztatás lehetőségeinek megteremtése, illetve a munkaadók ösztönzése alkalmazásukra Gyulavári Tamás- Könczei György, Európai Szociális Jog, Osiris, Bp. 2000, 10. o. 12 Komáromi Róbert- A megváltozott munkaképességű és fogyatékos munkavállalók munkaerő-piaci integrációjáról in: Esély 203/5 9

11 A közvetett pedig a 1. A munkához való jogban, (Cél a foglalkoztatás legmagasabb szintjének elérése és fenntartása 13. ) 9. A pályaválasztáshoz szükséges tájékozódáshoz való jogban, 10. A szakképzéshez való jogban nyilvánul meg. A Kartához csatlakozott szinte minden ország tudta vállalni és teljesíteni a hivatkozott cikkeket. Magyarország azonban nem csatlakozott a 10 és 15. cikkhez. 14 Az Európai gazdasági Közösség alapító dokumentuma, a Római Szerződés (1957) a kezdetektől rendelkezik a közös szociálpolitikáról. Azonban elsődlegesnek tartotta a gazdasági integrációt és másodlagosnak a szociális szempontokat, az élet és munkakörülmények javítását. A szociális biztonsági rendszerek harmonizációja elvetésre került, a felek csak a rendszerek közösségi joggal történő koordinációjának megvalósításának fontosságában értettek egyet. 15 A párizsi csúcstalálkozón (1972) az integráció politikusai felismerték, hogy a gazdaságpolitikához társadalmi támogatást úgy szerezhetnek, ha szociális reformokat dolgoznak ki. A találkozón az állam- és kormányfők megegyeztek abban, hogy erősítik a szociális dimenziót. A Szociális Akcióprogram, amelyet európai New Deal -nek is hívnak általános szociálpolitikai célokat tartalmazott. Fő elvei a foglalkoztatási helyzet, az élet-és munkakörülmények javítása, szélesebb körű párbeszéd a Közösség döntéseinek meghozatalában. Az Akcióprogram révén az as évek során EK szociális vonatkozású joganyaga bővült. 16 Jacques Delors bizottsági elnöksége idején a szociálpolitika prioritása a munkáltatók és munkavállalók közötti szociális párbeszéd és együttműködés lett. Az Egységes Európai Okmány az alapító szerződések revízióját hajtotta végre, valamint megteremtette a közös piac kiteljesítésének intézményi és döntéshozatali hátterét. Az átfogó szociális dimenzió létrehozása továbbra sem valósult meg Uo. 14 Uo. 15 Gyulavári Tamás- Könczei György Európai Szociális Jog, Osiris, Bp. 2000, 15. o 16 Uo o. 17 Uo o. 10

12 A Közösség a hátrányos helyzetű csoportok problémáját évtizedekig a tagállamok belügyének tartotta. A fogyatékos személyek a Római Szerződés eredeti szövegében nem szerepeltek. Elsőként a nők esélyegyenlőségének biztosításával kezdtek el foglalkozni a 70-es évek közepén, a csoport többi tagjával, különösen a fogyatékossággal élő személyekkel csak a 90-es években. Aminek oka, az a feltételezés, hogy a szociális problémákat automatikusan megoldja a legfejlettebb európai államok gazdasági közösségének kiteljesedése. A közösségi politika szabályozási filozófiájává vált, azon állampolgárok állami védelme, akik magukról egyáltalán nem vagy csak részben képesek gondoskodni. Ez az európai értékrend a fogyatékossággal élő személyek tekintetében a zsidó-keresztény kultúrában alakult ki. A Talmudban és a Bibliában is megtalálható a társadalomból kiszorult, nehéz sorsú emberek emberi méltóságának védelme és megőrzése. Ebből ered az az Uniós szándék, hogy a fogyatékossággal élő személyek szabadságát, teljes jogú állampolgárságát és egyenlő jogaikat az élet minden területén elismerjék. Továbbá ugyancsak ebből a filozófiából fakad a szolidaritás elvének megfogalmazása, amely egyben eszközként is szolgál a fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációjának növelésére. A politika hosszú távon a társadalmi megbecsülést, megfelelő szintű jövedelem és életszínvonal, minimális forrásokhoz való jogot biztosító szabályok érvényesülését kívánja biztosítani. A közösség a hátrányos megkülönböztetés tilalmával valamint pozitív intézkedésekkel az esélyegyenlőség megteremtésére törekszik. 18 A szelektív munkába állítást, a háborús időkben bekövetkezett munkaerőhiány miatt számos ország elkezdte alkalmazni. Lényegében speciális munka-és foglalkozási körülmények. Legrövidebb idő alatt nagy tömegű megváltozott munkaképességű, de ugyanakkor képzett ember munkába állítása. Szelektív munkába állító csoport orvosi, pszichológiai tanácsadást kér, a kliens munkatapasztalatai alapján minősítést készít, információval szolgál foglalkozási rehabilitációt végző tréningekről, elhelyezkedési lehetőségekről Gyulavári Tamás, Az Európai Unió Szociális Dimenziója, o. 19 Könczei György: Mégis, kinek az érdeke? A fogyatékkutatás és a fogyatékos-politika útja a rehabilitációtól a független életig, Akadémiai doktori értekezés, A Rák Ellen, Az Emberért, A Holnapért! Társadalmi Alapítvány, Budapest, o. 11

13 2.2. A fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű személyekre vonatkozó definíciók és főbb dokumentumok Az Európai Unió államaiban definiálásra elsősorban a nemzetközi szervezetek ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapelveit követik. Az Unió közössége állampolgári valamint emberi jogok talaján értelmezi a fogyatékosságot. A WHO ban fogadta el a Fogyatékosságok Nemzetközi Osztályozás-át, mely a betegségek illetve szervi rendellenességek okozatainak kiterjedését határozza meg. A WHO kódrendszer 2001-ben kiadott második verziója már az egészségi állapotot alkotó tényezők azonosítására helyezte a hangsúlyt. Ugyancsak a fogyatékosság definiálására, annak orvosi sémájára példa a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 159. számú, a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról szóló egyezménye. Az egyezmény a fogalmak szemléltetésénél valamely orvosi okból meghatározott munkaképesség-csökkenést állít középpontba. Tehát ezen egyezmény alkalmazásában a megváltozott munkaképességű személy kifejezés olyan egyént jelent, akinek alkalmas munka vállalására, megtartására és az abban való előrehaladásra vonatkozó kilátásai valamely megfelelően megállapított testi vagy értelmi károsodás miatt lényegesen csökkentek. (ILO 1983:6) Ezzel ellentétben pedig az ENSZ Akcióprogramja a Fogyatékosokért az emberi jogi és társadalmi megközelítések alkalmazása felé irányult, amelynek alapja, hogy a társadalom minden egyes állampolgára egyenlő jogokkal rendelkezik. Az akcióprogram célja az esélyegyenlőség megteremtése, és ennek kapcsán az alapelvek, a különböző stratégiák az ún. Általános Szabályok a Fogyatékosok esélyegyenlőségéért című dokumentumban kerültek kidolgozásra. Az ENSZ 1982-es akcióprogram három irányelve, az akadálymentesség, a szociális ellátások kiépítése és a foglalkoztathatóság, fenntartható életkörülmények voltak. Az ENSZ Ad Hoc Bizottsága elé került adatokból az derült ki hogy a foglalkoztathatóság terén a tagállamokban alapvető célkitűzés a fogyatékosok nyílt munkaerőpiacra való integrációja. Ezt elsősorban kvótarendszerek alkalmazásával, szakképzéssel, valamint a foglalkoztatottak után járó bér-és adótámogatásokkal kívánják megvalósítani. A fogyatékossággal élők problémája nemzeti stratégia részévé vált, ami az ENSZ ajánlások között is kiemelkedő helyen szerepel Belicza-Dankó-Halmai-Szerepi 2007 A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek társadalmi és jogi helyzete a világban és Magyarországon-helyzetfeltáró tanulmány- Revita alapítvány 9-12.o. 12

14 A WHO új fogalmat alkotott 1997-ben, amelyből két tényező határozható meg a környezeti és az egyéni. Ezek szorosan összefüggnek. Ha a társadalom nem segíti a fogyatékossággal élő személyt, hogy a meglévő képességeivel részt vegyen a társadalmi, gazdasági életben akkor fogyatékossá teszi. Tehát fennáll a társadalom felelőssége a fogyatékosság állapota mögött, mivel a társadalom kezeli úgy, hogy az hátrányossá válik az adott személy számára 21 Az Európai Bizottság 800/2008/EK rendeletében külön cikkelyek foglalkoznak a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása támogatásának speciális szabályaival. A rendelet 2. cikk 20. pontja szerint fogyatékkal élő munkavállaló: bármely olyan személy, akit a nemzeti jog fogyatékosnak elismert, vagy aki elismerten fizikai, elmebeli, pszichológiai károsodásban szenved. Ezzel a célcsoport pontos definiálást a közösségi jog a nemzeti jog hatáskörébe utalja. 22 Általános definícióként elmondhatjuk, hogy fogyatékossággal élő személynek azt tekintjük, akinek végleges, egész életére kiható testi, értelmi, érzékszervi károsodása, korlátozottsága van, amely tartós hátrányt jelent a számára a társadalomban való aktív részvétel gyakorlásában és e hátrányok kompenzációjához külső segítséget kénytelen igénybe venni. Testi funkcióiban károsodás, hiány, veszteség áll fenn emiatt tevékenységében akadályozottá válik. Nem csak az egészségi állapottól függően lehet akadályozva, korlátozva az egyén, hanem környezeti és személyes tényezők is befolyásolhatják. Ezen alapul a fogyatékosság szociális modellje, amely szerint nem személyes probléma, hanem társadalmi összefogást igénylő emberi jogi kérdés. 23 ENSZ Egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól 1. cikkelye szerint minden olyan személy, aki hosszan tartós fizikai, értelmi, szellemi, vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. Az Egyezmény szerinti fogalom a magyar jog részévé vált, a évi XCII. törvény kihirdetésével és hatályba lépésével. 24 Egészségkárosodásnak a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változást tekintjük. A fogalmat a rehabilitációs járadékról szóló évi LXXXIV. törvény vezette be 21 Könczei György-Varga Mariann 26.o. 22 Állami Számvevőszék Kutató Intézete, A megváltozott munkaképességű személyek támogatási rendszere társadalmi-gazdasági hatékonyságának vizsgálata,tanulmány. Budapest, október, 15. o. 23 Uo o. 24 Uo. 16. o. 13

15 jogrendszerünkbe. Mértékét az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) határozza meg, Rokkantság fogalma: Az egészségkárosodás mértéke elér egy olyan szintet, amely mellett az érintett személy rendszeres munkavégzésre tartósan nem képes Uo o. 14

16 3. A célcsoportot érintő magyar jogszabályok, fogalmak 3.1. Fogalmak A Megváltozott munkaképességűek és fogyatékossággal élő emberek kifejezéseket sokan sokféleképpen használják. Egységes definíció a mai napig nem született. A hétköznapi szóhasználatban elsődlegesen a hiányosságra utaló és stigmatizációval együtt járó megfogalmazások elterjedtek. 26 Foglalkoztathatóság szempontjából a megváltozott munkaképesség fogalmazza meg a fogyatékosság, egészségkárosodás miatti akadályozottságot. Tehát akinek a munkavállalási és munkahely-megtartási, vagy az abban történő előrehaladási esélye testi vagy szellemi állapotváltozása, funkcióvesztése, illetőleg rendellenessége miatt csökkent. Fontos kiemelni, hogy csak aktív korúak tartozhatnak ebbe a kategóriába. A foglakoztatás támogatásához kapcsolódó jogszabályok eltérően határozzák meg a megváltozott munkaképesség fogalmát és ez által hol szűkítik, hol bővítik a jogosultak körét. 27 A megváltozott munkaképességű személy kifejezés fogalma a Foglalkoztatási törvény (Flt.) alapján olyan személyt jelöl, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. 28 Fontos azonban kiemelni, hogy részleteiben definiáltabb fogalmakkal találkozhatunk az egyes végrehajtási rendeletekben, egyes támogatásokra való jogosultsági feltételek meghatározásakor, illetve a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére való kötelezettség szempontjából évi XXVI. törvény 4. a pont (a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról) szerint fogyatékos személy az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően 26 Belicza-Dankó-Halmai-Szerepi o. 27 Állami Számvevőszék Kutató Intézete, A megváltozott munkaképességű személyek támogatási rendszere társadalmi-gazdasági hatékonyságának vizsgálata,tanulmány. Budapest, október évi IV. törvény, 58. (5) bekezdés m, pont 15

17 korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. 29 Az Flt. fogalma arra enged következtetni, hogy a megváltozott munkaképességű személy fogalmába beleértendő a fogyatékos személy. A törvény szabályozási koncepcióját tekintve azonban ez nem így van. Az Flt valamint a szociális ellátórendszer nem számolt a munkaviszonnyal még nem rendelkező, illetve rendelkezni képtelen fogyatékossággal élő személyekkel Alaptörvény Az ember alapvető jogait tiszteletben kell tartani, az államnak kötelezettsége megvédenie azokat. Az alaptörvényünk kimondja, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, valamint rögzíti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Továbbá, hogy mindenkinek joga van munkáját, foglalkozását megválasztani évi XXVI. törvény-a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A törvény célja a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. Az államnak gondoskodnia kell a fogyatékosság kialakulásának, illetve a már kialakult állapot rosszabbodásának megelőzéséről. A fogyatékos személyek az őket másokkal egyenlően meg illető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben, pozitív megkülönböztetésben részesüljenek. 15. és 16 vonatkozik a foglalkoztatásukra és ezeknek értelmében a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, vagy védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatónak kell biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását Ezzel kapcsolatban felmerülő költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. Felvételi eljárás esetén a munkáltatót az a kötelezettség terheli, hogy a fogyatékos személy részére biztosítsa az egyenlő eséllyel elérhető környezetet, ezzel is elősegítve a évi XXVI. törvény Jakab Nóra: A cselekvőképesség elméleti háttere és a munkajog kérdései PhD értekezés Miskolc, o. 31 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 16

18 munkához jutását. Erre akkor köteles, ha az üres állást meghirdette és a fogyatékos személy jelzi a meghallgatáshoz szükséges speciális szükségleteit, illetve ennek teljesítése a munkáltató működését nem lehetetleníti el. Ha integrált foglalkoztatás nem valósítható meg úgy a fogyatékos személy részére speciális munkahelyek működtetésével kell biztosítani a munkához való jogát. A központi költségvetés normatív támogatásban részesíti a védett munkahelyet Országos Fogyatékosügyi Program E törvény létrehozza az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot, mely a Kormányt segíti. A tagsági összetétele vegyes, például a vakok országos érdekképviseleti szervezete is delegálhat egy főt. A Tanács feladata véleményezni a fogyatékosokkal kapcsolatos jogszabályok tervezetét, javaslatot tesz az őket érintő döntésekre. Legfontosabb jogosítványa, az Országos Fogyatékosügyi Program kidolgozása, végrehajtásának figyelemmel kísérése. A Program tartalmaz terveket a társadalmi szemlélet pozitív megváltoztatásához, a fogyatékkal élők társadalmi életben való aktív részvételének, munkahelyi integráció elősegítésére. A jövőbeni célokat és annak eszközeit, forrásait határozza meg évi CXXV. törvény-az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Ha a munkavállalót közvetett vagy közvetlen hátrányos megkülönböztetés éri, fennáll az egyenlő bánásmód követelményének sérelme. Különösen abban az esetben, ha a munkához való hozzájutásban, annak létesítésével, megszűnésével összefüggésben, munkafeltételek, munkabér megállapításával, biztosításával kapcsolatosan nyilvánul meg. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén a jogaiban sértett fél kérelmére, vagy meghatározott esetekben hivatalból folytatja le a hatósági eljárást annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés. Amennyiben az eljárás során bebizonyosodik, hogy a sérült az egyenlő bánásmód követelménye, törvényben meghatározott szankciót alkalmaz évi XXVI. törvény 33 Uo évi CXXV törvény 17

19 évi XCII. törvény-a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény Az ENSZ New Yorkban 2006.december 13-án elfogadta a fogyatékosok jogairól szóló egyezményt. Részletesen foglalkozik a fogyatékosok jogaival. Létrehozza a Fogyatékosok Jogainak Bizottságát, ami véleményező szerepet tölt be. A kiegészítő Jegyzőkönyvben a tagállamok további jogosítványokkal ruházhatják fel. A Jegyzőkönyvet elfogadó államok polgáraitól jogosult bejelentéseket fogadni és kivizsgálni. Azonban szankcióval vagy kényszerítő eszközzel nem élhet, a jogsértő államot csak felkérheti a megfelelő intézkedések meghozatalára. Hazánk jogrendszerének részévé a évi XCII törvény kihirdetésével vált. Magyarország ratifikálta elsőként az Egyezményt és a Jegyzőkönyvet. 35 Kidolgozása során ügyelni kellett, hogy szemléltesse az orvosi modellről emberi jogi modellre történő áttérést, valamint, hogy olyan minimumstandardokat rögzítsen, amelyek a legszükségesebb élethelyzetekben nyújtanak védelmet a fogyatékossággal élő embereknek. Az 1. cikkben meghatározott cél megfogalmazásával vált emberi jogi egyezménnyé: Jelen Egyezmény célja valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítása, védelme és biztosítása valamennyi fogyatékossággal élő személy számára és a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása. Ennek elérése érdekében pontosan határolja el egymástól a különböző életterületeket és az azokhoz kapcsolódó állami kötelezettségeket. A társadalom és a fogyatékossággal élő személyek saját tudatának formálásának eszközévé váló, központi, többször megjelenő fogalom az emberi méltóság tisztelete. A tudatformálás megvalósulását szolgálják a felvilágosító programok és képzések. 36 Kettős védelmi funkciója van az Egyezménynek. Egyrészt az univerzális emberi jogok deklarálásával véd, a fogyatékossággal élő emberek szempontjából optimalizálja a jogokat. Másrészt a hátrányos megkülönböztetés közvetett és közvetlen formáját is tartalmazza és kiterjeszti annak tilalmát az élet minden területére. 37 A fogyatékosság az orvosi modell szerint, az ember bizonyos tevékenységeinek csökkent képessége, a társadalmi hátárny pedig ebből évi XCII. törvény, lásd még:http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderid= Jakab Nóra: A cselekvőképesség elméleti háttere és a munkajog kérdései PhD értekezés Miskolc, o. 37 Uo.22.o. 18

20 a károsodásból, fogyatékosságból ered. Orvosi kérdésnek és magánügynek minősül. 38 Ez a felfogás az embereket betegszerepbe helyezi, viszont a fogyatékosság attól súlyosabb, tartósabb. Legjobban a hátrány fogalma mutatja azt mintha a fogyatékossággal élő ember egyéni problémája lenne, hogy a normális szociális szerepet nem tudja betölteni, pedig ez az egész társadalmat érinti. 39 Jellemzően munkahelyi, közlekedési balesetek következményeként keletkezik, emiatt nem választható el a társadalmi tényektől. 40 Az Egyezmény cikkelyei nyolc fogyatékosságpolitikai területet ölelnek fel. 1. általános fogyatékosságpolitika, 2. fogyatékossággal élő nők, 3. fogyatékossággal élő gyermekek, 4. a fogyatékos személyek védelme és biztonsága, 5. önmeghatározás, 6. szabadság- és részvételi jogok/akadálymentesség 7. szolidaritás 8. nemzeti együttműködés évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról A 3. (1) szerint jogosult rehabilitációs járadékra aki: százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá rehabilitálható, és az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte. 42 A szolgálati idő megállapítására és igazolásra a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (Tny) rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő szabályait kellett megfelelően alkalmazni. A rehabilitációs járadék iránti igény elbíráláshoz külön jogszabályban meghatározott komplex minősítés és szakvélemény szükséges az egészségkárosodás mértékéről, a szakmai munkaképességről Kálmán Zsófia-Könczei György (2002): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris, Budapest, 82. o. 39 Könczei György-Varga Mariann: Egészségkárosodás, fogyatékosság és foglalkozási rehabilitáció. In: Egy könyv a foglalkozási rehabilitációról. Down Egyesület, Együtt-élés kiadvány, 25.o. 40 Kálmán Zsófia-Könczei György (2002) 82. o. 41 Jakab Nóra: A cselekvőképesség elméleti háttere és a munkajog kérdései PhD értekezés Miskolc, o évi LXXXIV. törvény évi LXXXIV. törvény 19

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott, a megváltozott munkaképességű

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja

Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja Előadó: Kovács Ibolya igazgató Budapest

Részletesebben

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

A megváltozott munkaképességűek ellátásai és támogatásai rendszerének változásai

A megváltozott munkaképességűek ellátásai és támogatásai rendszerének változásai A megváltozott munkaképességűek ellátásai és támogatásai rendszerének változásai Előadó: Tatosné Takács Andrea főosztályvezető Foglalkozási Rehabilitációs és Akkreditációs Főosztály Új jogszabályok 2011.

Részletesebben

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai Dr. Sullerné Polgár Márta szakvizsgázott szociálpolitikus, pedagógus A Fény Felé Alapítvány elnöke A munkaerő-piaci helyzet

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 3. RÉSZ

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 3. RÉSZ Levélcím: 1068. Budapest, Benczúr u. 45. Tel.: 4612-464, Fax: 4612480. E-mail: autonom@t-online.hu Az Európai Szakszervezeti Szövetség /ETUC/ és a Nemzetközi Szakszervezetek Szövetsége /ITUC/ tagja TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH Biztosítás orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH A társadalombiztost rsadalombiztosítás s rendszere Egészségbiztosítás Természetbeni szolgáltatások (egészségügyi ellátások) Pénzbeli

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi

Részletesebben

A Fővárosi Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv tevékenysége, kiemelten a foglalkoztatásra

A Fővárosi Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv tevékenysége, kiemelten a foglalkoztatásra A Fővárosi Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv tevékenysége, kiemelten a foglalkoztatásra Kovács Ibolya BFKH RSZSZ igazgató Kovacs.ibolya@rszsz.nrszh.hu Tel: 323-6472 1. Alapfeladatok BFKH RSZSZ illetékessége

Részletesebben

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok:

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok: Rendszeres szociális segély Ügyleírás: Szükséges okiratok: A hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. Az ügyintézéshez a kérelmező személyi igazolványa,

Részletesebben

Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény fontosabb elemeiről:

Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény fontosabb elemeiről: Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény fontosabb elemeiről: A jogszabály első szakasza 1. - 31. -ig az általános

Részletesebben

2015.11.21. Rokkantnyugdíj-érdekeltség: Orvosi szempontú munkaképesség-felmérés leszázalékolás

2015.11.21. Rokkantnyugdíj-érdekeltség: Orvosi szempontú munkaképesség-felmérés leszázalékolás I. A szabályozás története; paradigmaváltás a közelmúltban II. Főbb jogforrások III. A MMSZ-k ellátásainak rendszere 1. Komplex minősítés 2. A MMSZ-k ellátásaira való jogosultság 3. A MMSZ-k ellátásainak

Részletesebben

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10746. számú törvényjavaslat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások

Részletesebben

Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert. Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei

Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert. Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság XXXI. Kongresszusa 2011.10.06. 08. Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei Rehabilitációfogalma A WHO szerinti

Részletesebben

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Szüts Ágnes Ügyvéd Munkajogi szakértő ALAPFOGALMAK I. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓ Egészségi állapotának romlásából eredő munkaképesség megváltozása

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Áttekintés. A szocializmus időszaka. Társadalmi hatások 2014.12.01. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

Áttekintés. A szocializmus időszaka. Társadalmi hatások 2014.12.01. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai Áttekintés A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai dr. Halmos Szilvia 2014. november 28. I. A szabályozás története; paradigmaváltás a közelmúltban II. Főbb jogforrások III. A MMSZ-k ellátásainak

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása.

Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása. Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása. A lehető legteljesebb értékű társadalmi reintegráció érdekében

Részletesebben

Foglalkoztatás és önálló közlekedés. Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287

Foglalkoztatás és önálló közlekedés. Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287 Foglalkoztatás és önálló közlekedés Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287 Szociális foglalkoztatás 112/2006 (V.12.) Kormányrendelet alapján A szociális foglalkoztatás

Részletesebben

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:...

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:... 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET. Kaucsicsné Zsóri Katalin

SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET. Kaucsicsné Zsóri Katalin SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET Kaucsicsné Zsóri Katalin SZAKKÉPZÉS - informatikai képzés - kertészeti munkacsoport - háztartási tanfolyam HÁZTARTÁSI TANFOLYAM ELKÉSZÜLT A VACSORA SZOCIÁLIS

Részletesebben

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ROKKANTSÁG ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDSZERÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ ROKKANTSÁG ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDSZERÉRŐL TÁJÉKOZTATÓ ROKKANTSÁG ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDSZERÉRŐL 2012. január 1-jén hatályba lépett a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény,

Részletesebben

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv Kiss Györgyi ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006.XII.13-án egyhangúlag

Részletesebben

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki . 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

KÉRELEM települési ápolási támogatás

KÉRELEM települési ápolási támogatás KÉRELEM települési ápolási támogatás 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 7/2015. (II. 27.) sz. rendelet 6. sz. melléklete 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3.

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

ÁROP 2.2.21 A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK VISSZAVEZETÉSE A NYÍLTPIACI FOGLALKOZTATÁSBA DR. PÓSFAI GÁBOR FŐIGAZGATÓ 2013.

ÁROP 2.2.21 A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK VISSZAVEZETÉSE A NYÍLTPIACI FOGLALKOZTATÁSBA DR. PÓSFAI GÁBOR FŐIGAZGATÓ 2013. ÁROP 2.2.21 A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK VISSZAVEZETÉSE A NYÍLTPIACI FOGLALKOZTATÁSBA DR. PÓSFAI GÁBOR FŐIGAZGATÓ 2013. OKTÓBER 31 A rokkantellátás rendszerének átalakítása során szem előtt

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek megújult foglalkoztatástámogatási

A megváltozott munkaképességű személyek megújult foglalkoztatástámogatási A megváltozott munkaképességű személyek megújult foglalkoztatástámogatási rendszere Előadó: Boros Attila Főosztályvezető Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály

Részletesebben

Kistolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 5/2013. (XII. 10.) önkormányzati rendelete

Kistolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 5/2013. (XII. 10.) önkormányzati rendelete Kistolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Kistolmács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Magyarország.hu - Rendszeres szociális segély

Magyarország.hu - Rendszeres szociális segély Page 1 of 5 Rendszeres szociális segély Létrehozva: 2006. március 29., szerda Módosítva: 2008. január 21., hétfő Ki jogosult a rendszeres szociális segélyre? Ki minősül egészségkárosodottnak? Ki számít

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

Az egészségkárosodottaknak nyújtott szociális támogatások. Forgó Györgyné. 5. fejezet

Az egészségkárosodottaknak nyújtott szociális támogatások. Forgó Györgyné. 5. fejezet Az egészségkárosodottaknak nyújtott szociális támogatások Forgó Györgyné 5. fejezet A nyugdíj- és nyugdíjszerû ellátások és a fogyatékossági támogatás mellett az egészségkárosodottak számára számos egyéb

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL

TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL A rendszeres szociális segély, olyan szociális rászorultságtól függ pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok biztosítanak a jogosultsági feltételeknek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT

A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK INTEGRÁLT FOGLALKOZTATÁSA Megváltozott munkaképességű munkavállalók Makrogazdasági szint Társadalmi

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

A komplex minősítés megújított szabály- és szempontrendszere. Dr. Székely Ildikó NRSZH -OEMF 2014. Május 28.

A komplex minősítés megújított szabály- és szempontrendszere. Dr. Székely Ildikó NRSZH -OEMF 2014. Május 28. A komplex minősítés megújított szabály- és szempontrendszere Dr. Székely Ildikó NRSZH -OEMF 2014. Május 28. Rokkantság fokozatai 2012-ig 1) Nem rokkant 2) III. csoportú rokkant: aki nem teljesen munkaképtelen

Részletesebben

Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet

Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-7115/2010. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet Szentes Város Önkormányzata

Részletesebben

7 Ha a pályázónak van gyereke, gyerekenként: - 0-6 éves korig 5-7-25 éves korig 6 és egyedül neveli 10

7 Ha a pályázónak van gyereke, gyerekenként: - 0-6 éves korig 5-7-25 éves korig 6 és egyedül neveli 10 Szociális helyzet pontrendszere 1. sz. melléklet 1 Ha a pályázó javaslat nem a Semmelweis Egyetem kollégiumában lakik 2 albérletben lakik 3 budapesti és eltartóival lakik 0 saját lakásban lakik 0 ismerőse

Részletesebben

Tartalomjegyzék. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének bemutatása... 2

Tartalomjegyzék. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének bemutatása... 2 Tartalomjegyzék A Veszprém Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének bemutatása... 2 Orvosi felülvizsgálat, szakértői tevékenység:... 2 Jogosultsági feltételek, ellátások típusai, igényérvényesítés:...

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási támogatás megállapítására

KÉRELEM az ápolási támogatás megállapítására Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata KÉRELEM az ápolási támogatás megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

A Keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett

A Keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett A Keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett Ez év elejétől nagyon sok korábbi társadalombiztosítási és szociális ellátás megszűnt vagy átalakult

Részletesebben

Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály. személyek ellátásai

Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály. személyek ellátásai Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 2012 1 Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család és Ifjúságügyért Felelős

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:...

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, munkába helyezés

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, munkába helyezés Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, munkába helyezés Kovács Ibolya igazgató Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve budapest@rszsz.nrszh.hu Megváltozott munkaképességű

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. 2013. október 17. Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal

TÁJÉKOZTATÓ. 2013. október 17. Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal TÁJÉKOZTATÓ TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése kiemelt projekt keretében nyújtható támogatásokról, szolgáltatásokról 2013. október 17.

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 2013 1 Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Családügyért Felelős

Részletesebben

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/2000.(V.1.) számú r e n d e l e t e a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 46/1999.(X.1.)számú

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2000.(04.29.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló, módosított 50/1999.(11.25.)

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

' 1/12. / 2013.évi... törvény

' 1/12. / 2013.évi... törvény ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja ' 1/12. / : 2013 p GV 0e). 1Frkdzett Képviselői ónálló indítvány 2013.évi.... törvény a megváltozott munkaképesség ű személyek

Részletesebben

1950.- - 1949. 2012.01.01-tol. Az ellátások megszüntetésére vonatkozó szabályok keresotevékenység folytatása esetén

1950.- - 1949. 2012.01.01-tol. Az ellátások megszüntetésére vonatkozó szabályok keresotevékenység folytatása esetén 2011.12.31-ig 1. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági III. csoportos rokkantság, baleseti rokkantság

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól. Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Preambulum 1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdése alapján az ötven főnél több munkavállalót

Részletesebben

HOGY IS LESZ EZ? - ORSZI

HOGY IS LESZ EZ? - ORSZI Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. de miért dudál? HOGY IS LESZ EZ? - ORSZI Szabóné Varga Valéria ORSZI Szociális Főigazgató-helyettes HOGY IS VAN EZ? - ORSZI VOLT VAN LESZ MUCSÖ OOSZI ORSZI?????NSZRH

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek)

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) TÁJÉKOZTATÓ a foglalkozatás bővítését szolgáló támogatásról (bértámogatás) hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

Tájékoztató. A megváltozott munkaképességű emberek ellátásai jövedelempótló jellegűek, ezért csak akkor lesznek megállapíthatók, ha

Tájékoztató. A megváltozott munkaképességű emberek ellátásai jövedelempótló jellegűek, ezért csak akkor lesznek megállapíthatók, ha Tájékoztató A krónikus mozgásszervi- megváltozott munkaképességű betegek ellátásáról és az egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. Törvényről és a 7/ 2012.(II.14.)NEFMI rendelet a komplex minősítésre

Részletesebben

Öregségi nyugdíj,öregségi nyugdíjkorhatár ( jogszabályi háttér 1997.évi.LXXXI. tv.)

Öregségi nyugdíj,öregségi nyugdíjkorhatár ( jogszabályi háttér 1997.évi.LXXXI. tv.) Változások a nyugdíjbiztosítás rendszerében előadó: dr. Mikoly Lilian Öregségi nyugdíj,öregségi nyugdíjkorhatár ( jogszabályi háttér 1997.évi.LXXXI. tv.) Az öregségi nyugdíjkorhatár - 2010. január 1-jétől

Részletesebben

Pósfai Gábor főigazgató

Pósfai Gábor főigazgató Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet feladatainak változása Pósfai Gábor főigazgató Új Megegyezés 2010 Nemzeti Együttműködés Programja Szociális Szakmai Konzultáció Előzmények MUCSÖ

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Tel.: (36)-23-565-610, (36)-23-565-612 Fax: (36)-565-629 E-mail: hivatal@zsambek.hu Web: www.zsambek.hu 4. számú melléklet a 63/2006.

Részletesebben

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról A Kormány foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. (4) bekezdésében

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD. Közgyógyellátási igazolvány kiállítása. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata

SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD. Közgyógyellátási igazolvány kiállítása. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD Közgyógyellátási igazolvány kiállítása Nagyközség Önkormányzata DFT-Hungária Szolgáltatás Közgyógyellátási igazolvány kiállítása Szolgáltató Igazgatási és Jogi Osztály Igazgatási

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

4) Idősotthoni ellátás esetében a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények a következők:

4) Idősotthoni ellátás esetében a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények a következők: I. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet főbb rendelkezései:

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben