A Rehabilitáció Kérdései Magyarországon
|
|
- László Székely
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Rehabilitáció Kérdései Magyarországon Szakdolgozat Készítette: SZABÓ NIKOLETT Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szakos hallgató Konzulens: DR. JAKAB NÓRA MISKOCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR MUNKAJOGI ÉS AGRÁRJOGI TANSZÉK Miskolc, 2013.
2 Rehabilitation in Hungary Thesis Author: NIKOLETT SZABÓ Employment Relations and Social Insurance Administration Consultant: NÓRA JAKAB University of Miskolc, Faculty of Law Agricultural Labour Law and Legal Department Miskolc,
3 Tartalomjegyzék Bevezetés A rehabilitáció fejlődése A mai gyakorlat kialakulása Fontos tényezők Az Európai Unió fontosabb joganyagának rövid áttekintése Szociális jog fejlődése fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű személyekre vonatkozó definíciók és főbb dokumentumok A célcsoportot érintő magyar jogszabályok Fogalmak Alaptörvény évi XXVI. törvény- a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról Országos Fogyatékosügyi Program évi CXXV. törvény- az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi XCII. - a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény évi LXXXIV. törvény- a rehabilitációs járadékról Kormányrendelet a komplex rehabilitációról-321/2007 (XII.5) Rehabilitációs megállapodás megkötése, rehabilitációs terv évi CXCI. törvény- a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól A rokkantsági ellátás összege és azok esetei Rehabilitációs ellátás A rehabilitációs folyamat korszerű szemlélete A rehabilitáció fajtái Orvosi rehabilitáció Jogi rehabilitáció Pedagógiai- Gyógypedagógiai rehabilitáció Szociális rehabilitáció Pszeudó rehabilitáció (álrehabilitáció) A habilitáció A foglalkozási rehabilitáció A korlátozott munkaképesség kategóriái A foglalkozási rehabilitáció intézményrendszere Munkáltatói érdekeltség
4 5.Foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások és programok M- Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak IFSSZ- Integrált Foglalkoztatást Segítő Szolgálat KEFISZ- Komplex emberközpontú Foglalkozás-rehabilitációs és Információs Szolgáltatás TF- Támogatott Foglalkoztatás Tranzit- foglalkoztatási program A foglalkoztatás támogatása A Rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás és a Költségkompenzációs támogatás A foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatás Rehabilitációs költségtámogatás Munka-rehabilitáció Rehabilitációs kártya A megváltozott munkaképességű személyek statisztikái Összegzés Felhasznált Irodalom Hivatkozott Jogszabályok Kormányrendeletek Mellékletek
5 Bevezetés A hátrány, valakihez vagy valamihez viszonyított kedvezőtlen helyzet, lemaradás. A helyzet, pedig a társadalomban elfoglalt pozícióra utal. A fogalom relatív, összetett és sokféle szempontból definiálható. Foglalkoztatáspolitikai aspektusból az tekintendő hátrányos helyzetűnek, akinek a munkaerő piaci lehetőségeik, az átlagtól alacsonyabbak. Elhelyezkedési esélyeik csekélyek, vagy önállóan, állami segítség nélkül egyáltalán nem képesek munkát találni. Ez az állapot többnyire társadalmi kirekesztettséggel és szegénységgel párosul. Ebbe a csoportba tartoznak a megváltozott munkaképességűek, egészségkárosodottak, fogyatékossággal élő személyek is. Felkeltette érdeklődésemet, a fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű személyek helyzete, különös tekintettel az őket ellátó rendszerre, annak fenntarthatóságára, eredményességére illetve (re) integrációjuk lehetőségeire a munka világába. A szakdolgozatom első egységét a fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű személyek meghatározása, a rájuk vonatkozó fontosabb jogszabályok bemutatása, történeti áttekintése teszi ki hazai szinten. Szakdolgozatomban központi témaként a rehabilitáció kérdéseit, szabályait ismertetem szintén hazánkban. Mit is jelent a rehabilitáció, hogyan-mikor merült fel az igény a kialakítására, milyen területeken valósítható meg, a téma kapcsán felmerülő alapdefiníciók tisztázása, a célcsoport pontos meghatározására vonatkozó szakirodalmat gyűjtöm és hasonlítom össze, valamint értékelem. Nagyobb hangsúlyt fektetve a foglalkozási rehabilitáció definiálására, folyamatának leírására. Azonkívül a komplex rehabilitációs rendszer jellemzői, az integrációra vonatkozó foglalkoztatáspolitika áttekintése. Továbbá a rehabilitációs szolgáltatások és támogatások, valamint azok intézményrendszere. 4
6 1. A rehabilitáció fejlődése Az emberiség tudatába nagyon régen és nagyon mélyen beleivódtak a fogyatékossággal kapcsolatos negatív sztereotípiák. A mesék gonosz szereplőiben is megjelentek, mint például a púpos, bottal járó boszorka. Az orvostudomány és a technika fejlődésével ez a kép a XIX. századra módosult, már a fogyatékossággal járó különbözőségeket megfelelő gyógymóddal kezelhetőnek, megszüntethetőnek tekintették. Ekkor azonban még számos kérdés megválaszolatlanul maradt, mint az egyenjogúság, társadalmi integráció, szolidaritás. Ezek a fogalmak csak a II. Világháborút követően alakultak ki, amikor a sérült emberek a saját kezükbe vették a sorsukat és társadalmi helyzetüket jogi aspektusból kezdték vizsgálni. 1 A rehabilitáció latin eredetű szó. A két háború közötti Magyarországon még csak az egyetemi magántanári állás megpályázását értették habilitáción, rehabilitáción pedig a törvény általi büntetettség köz- és magánjogi következményeinek eltörlését. Napjainkban a habilitás szigorúan a fogyatékosság szempontjából, a társadalomba beilleszkedés értelmében használatos. Ritter von Buss nevéhez köthető a szó legkorábban ismeretes használata 1843-ból, aki a gyógyítható betegek korábbi állapotukba történő visszahelyezés kapcsán értelmezte. A hivatalos, világszerte elfogadott meghatározást a WHO alkotta meg és tette közé 1980-ban, miszerint olyan szervezett segítség, melyre egészségükben, testi, szellemi, épségükben tartósan vagy véglegesen károsodott emberek rászorulnak a társadalomba, a közösségbe történő visszailleszkedésük érdekében. Orvosi, szociális, pedagógiai és foglalkozási intézkedések koordinált, személyre szabott összessége. 2 A cél, hogy az egyén teljes értékű tagja maradhasson a társadalomnak. Logikai alapellentmondásra lehetünk figyelmesek. Hiszen hogyan lehet teljes értékű valaki, ha eddig volt az, illetve ha eddig sem volt az? A rehabilitáció nem gyógyítás, ugyanis nem jelenti az eredeti állapot helyreállítását. Csupán az a folyamat, melynek eredményeként az egészségkárosodott személy saját erőit felhasználva, hátrányait kiegyenlítve, életvitelében és életminőségében megközelíti a hasonló társadalmi helyzetű emberekét. 3 1 Könczei György Kullmann Lajos (szerk.): A (komplex) rehabilitáció alapjai In:Fogyatékosságtudományi Tudásbázis - Bevezetés a komplex rehabilitációba szöveggyűjtemény ELTE GYK, BP o. 2 uo. 15. o 3 Uo. 16 o. 5
7 A modern szemlélet szerint többet jelent, mint korábban, hiszen új betegségek is megjelentek valamint a börtönviseltekkel való törődés is ide tartozik. Megkülönböztetünk orvosi, szociális, foglalkozási, jogi valamint pedagógiai rehabilitációt. 4 A XX. század utolsó évtizedéjéig tehát hazánkban sajátos történelmi okok miatt a fogyatékos emberek ügye családjuk problémája volt, nem vált még közüggyé. A szocializmus időszakában a teljes foglalkoztatottsággal összefüggésben a szociális és foglalkozási rehabilitáció nem alakult ki, mivel a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása megoldott volt. Ezek legfőképpen egyszerű kisegítő-kiszolgáló munkakörökben valósult meg, a rehabilitáció a képességeknek megfelelő munkavégzés azonban egyáltalán nem volt biztosított. A civil szervezetek ekkor a szabadidős illetve sporttevékenységekre korlátozódva működtek, nagy társadalmi szerepük nem volt. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása során nem alakult ki követelményként, hogy a fogyatékossággal rendelkező gyermekek olyan oktatást, képzést kapjanak, amely megalapozza későbbi foglalkoztatásukat. A rendszerváltás legnagyobb vesztese az egyébként a társadalom perifériájában álló réteg lett. A 90-es évek elején másfél millióval csökkent a foglalkoztatotti létszám, azonban a munkanélküliség emelkedésében ennek csak egy része jelent meg. Ennek oka az aktív korú rokkantsági nyugdíjasok számának emelkedésében keresendő ben elkezdődött a foglalkoztatási rehabilitáció koncepcionális előkészítése. Ekkor a passzív ellátások átalakításán volt nagyobb hangsúly ben államháztartási reform során célként fogalmazódott meg a rokkant nyugdíj rendszerének, a megváltozott munkaképességű személyek ellátó rendszerének átalakítása, az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás pénzügyi egyensúlyának helyreállítása érdekében. Ebben az időszakban a kezdeményezések sikertelenek maradtak a munkaerőpiac kedvezőtlen helyzete, a munkanélküliség magas aránya, a megfelelő feltételek hiánya miatt. 4 Melléklet: 1. táblázat 6
8 1.1.A mai gyakorlat kialakulása Gazdasági-társadalmi átalakulás ment végbe ban, aminek keretében társadalmi vita merült fel a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségével kapcsolatban. A nyugdíjreform keretében fontossá vált a foglalkozási rehabilitáció, orvosi, munkaügyi feltételrendszerének és intézményeinek kialakítása. Ezekben az években a munkanélküliség mérséklődésének következtében esély adódott az inaktív emberek rehabilitációjára. 5 Az eltervezett változások irányát meghatározta az Országgyűlés határozata a megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátó rendszerének átalakításáról. [75/1997. (VII.18.) OGY. ] 1.2. A fontos tényezők A legfontosabb a korszerű, magas színvonalú képzés, aminek háttérintézményei a képzőközpontok. A folyamat fizikai és mentális helyreállítással kezdődik, utolsó lépcsője pedig már a munkába állás. A centrumok fő feladata a képességek felbecslése, fejlesztése, tanácsadás, munkába állító szolgáltatások, elhelyezés utáni nyomon követés. 6 A szelektív munkába állítást, a háborús időkben bekövetkezett munkaerőhiány miatt számos ország elkezdte alkalmazni. Lényegében speciális munka-és foglalkozási körülmények. Legrövidebb idő alatt nagy tömegű megváltozott munkaképességű, de ugyanakkor képzett ember munkába állítása. Szelektív munkába állító csoport orvosi, pszichológiai tanácsadást kér, a kliens munkatapasztalatai alapján minősítést készít, információval szolgál foglalkozási rehabilitációt végző tréningekről, elhelyezkedési lehetőségekről. 7 A szelektív munkába állítás előnye, a rugalmasság. Lehetőség van, hogy két ember ugyanazt a munkát végezze, az ún. munkafelezésre, vagy 5 Az európai együttműködés sikeres színtere: A foglalkozási rehabilitáció- Jó gyakorlatok az EU régi és új tagállamaiban- Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia, Budapest, január Előadás jegyzet A foglalkozási rehabilitáció magyarországi helyzete, program az Állami Foglalkoztatási Szolgálat foglalkozási rehabilitációs szolgálatának fejlesztésére- Lechnerné Vadász Judit, rehabilitációs szakmai tanácsadó- Foglalkoztatási Hivatal; Továbbiakban lásd: Lechnerné Vadász Judit- Előadás jegyzet 6 Uo o. és Könczei György-Varga Mariann: Egészségkárosodás, fogyatékosság és foglalkozási rehabilitáció, in: Egy könyv a foglalkozási rehabilitációról, Együtt-élés kiadvány, Down Egyesület, 36.o. 7 Könczei György: Mégis, kinek az érdeke? A fogyatékkutatás és a fogyatékos-politika útja a rehabilitációtól a független életig, Akadémiai doktori értekezés, A Rák Ellen, Az Emberért, A Holnapért! Társadalmi Alapítvány, Budapest, o. 7
9 részmunkaidős foglalkoztatásra. 8 A védett foglalkoztatás hosszú távú megoldás azok részére, akik a nyílt foglalkoztatási követelményeknek nem tudnak megfelelni. Az ILO szerint a nyílt munkaerőpiacra való kijutás akadályai, a kudarctól való félelem, a korábban megszerzett jogosultságok, juttatások elvesztése, a védett munkahelyek irányítóinak ellenérdekeltsége. 9 A prioritásos foglalkoztatás hazánkban védett munkakörök formájában valósul meg. Ilyen például a vakoknak fenntartott telefonközponti állás Könczei György-Varga Mariann: Egészségkárosodás, fogyatékosság és foglalkozási rehabilitáció, in: Egy könyv a foglalkozási rehabilitációról, Együtt-élés kiadvány, Down Egyesület, 38.o 9 Lovászy László Gábor: Fogyatékosságtudományi Tudásbázis: Fogyatékosügyi és rehabilitációs jog és igazgatás az Európai Unióban és Magyarországon, ELTE, Budapest, 2009, 85.o 10 Könczei György-Varga Mariann: Egészségkárosodás, fogyatékosság és foglalkozási rehabilitáció, in: Egy könyv a foglalkozási rehabilitációról, Együtt-élés kiadvány, Down Egyesület, 40.o 8
10 2. Az Európai Unió fontosabb joganyagának rövid áttekintése 2.1. Szociális jog fejlődése Az ún. Első generációs jogokat a polgári és politikai szabadságjogokat tartalmazó két alapdokumentum az 1948-ban elfogadott ENSZ dokumentum, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló európai egyezmény, amely az Európa Tanács keretében készült ben. Magyarország a rendszerváltást követően csatlakozott hozzá. Az Egyezményben lévő jogok kikényszeríthetők a bíróságokon. Ezután következetett az Európai Szociális Karta, amely az ún. második generációs jogokat, azaz a szociális és gazdasági jogokat tartalmazza. Az emberi jogok e két nagy csoportja egyenrangúak és oszthatatlanok, kölcsönösen függnek egymástól. 11 Tehát a Karta foglalkozik a szociális jogokkal. viszont a Kartánál nincs mód az egyéni jogorvoslat lehetőségével élni. A Karta I. része összesíti a munka-és szociális jogokat.19 jogot rögzített, melyek biztosításához állami szerepvállalás szükséges ban további négy jogot tartalmazó Kiegészítő jegyzőkönyvet csatoltak a Kartához ban megfogalmazódott a Módosított Európai Szociális Karta, ez már 31 jogot ölel fel. Hazánk kormánya 1991-ben írta alá a Kartát évi C. törvénnyel került sor a Karta megerősítésére és kihirdetésére. Az Európai Szociális Karta II. részében egy paragrafusban hivatkozik közvetlenül a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek jogaira, és további három paragrafusban közvetett módon, a jelentéstételi rendszer kérdőívében tér ki a célcsoportra. Ez az egy a 15. cikk, miszerint a fogyatékos személyeknek szakmai képzéshez, rehabilitációhoz, a társadalomba való újra beilleszkedéshez joguk van. A 15. cikkben a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek a képzési lehetőségek bitósítására, valamint a fizikailag fogyatékos személyek munkába állására, ennek érdekében speciális munkakereső szolgáltatások létrehozására, védett foglalkoztatás lehetőségeinek megteremtése, illetve a munkaadók ösztönzése alkalmazásukra Gyulavári Tamás- Könczei György, Európai Szociális Jog, Osiris, Bp. 2000, 10. o. 12 Komáromi Róbert- A megváltozott munkaképességű és fogyatékos munkavállalók munkaerő-piaci integrációjáról in: Esély 203/5 9
11 A közvetett pedig a 1. A munkához való jogban, (Cél a foglalkoztatás legmagasabb szintjének elérése és fenntartása 13. ) 9. A pályaválasztáshoz szükséges tájékozódáshoz való jogban, 10. A szakképzéshez való jogban nyilvánul meg. A Kartához csatlakozott szinte minden ország tudta vállalni és teljesíteni a hivatkozott cikkeket. Magyarország azonban nem csatlakozott a 10 és 15. cikkhez. 14 Az Európai gazdasági Közösség alapító dokumentuma, a Római Szerződés (1957) a kezdetektől rendelkezik a közös szociálpolitikáról. Azonban elsődlegesnek tartotta a gazdasági integrációt és másodlagosnak a szociális szempontokat, az élet és munkakörülmények javítását. A szociális biztonsági rendszerek harmonizációja elvetésre került, a felek csak a rendszerek közösségi joggal történő koordinációjának megvalósításának fontosságában értettek egyet. 15 A párizsi csúcstalálkozón (1972) az integráció politikusai felismerték, hogy a gazdaságpolitikához társadalmi támogatást úgy szerezhetnek, ha szociális reformokat dolgoznak ki. A találkozón az állam- és kormányfők megegyeztek abban, hogy erősítik a szociális dimenziót. A Szociális Akcióprogram, amelyet európai New Deal -nek is hívnak általános szociálpolitikai célokat tartalmazott. Fő elvei a foglalkoztatási helyzet, az élet-és munkakörülmények javítása, szélesebb körű párbeszéd a Közösség döntéseinek meghozatalában. Az Akcióprogram révén az as évek során EK szociális vonatkozású joganyaga bővült. 16 Jacques Delors bizottsági elnöksége idején a szociálpolitika prioritása a munkáltatók és munkavállalók közötti szociális párbeszéd és együttműködés lett. Az Egységes Európai Okmány az alapító szerződések revízióját hajtotta végre, valamint megteremtette a közös piac kiteljesítésének intézményi és döntéshozatali hátterét. Az átfogó szociális dimenzió létrehozása továbbra sem valósult meg Uo. 14 Uo. 15 Gyulavári Tamás- Könczei György Európai Szociális Jog, Osiris, Bp. 2000, 15. o 16 Uo o. 17 Uo o. 10
12 A Közösség a hátrányos helyzetű csoportok problémáját évtizedekig a tagállamok belügyének tartotta. A fogyatékos személyek a Római Szerződés eredeti szövegében nem szerepeltek. Elsőként a nők esélyegyenlőségének biztosításával kezdtek el foglalkozni a 70-es évek közepén, a csoport többi tagjával, különösen a fogyatékossággal élő személyekkel csak a 90-es években. Aminek oka, az a feltételezés, hogy a szociális problémákat automatikusan megoldja a legfejlettebb európai államok gazdasági közösségének kiteljesedése. A közösségi politika szabályozási filozófiájává vált, azon állampolgárok állami védelme, akik magukról egyáltalán nem vagy csak részben képesek gondoskodni. Ez az európai értékrend a fogyatékossággal élő személyek tekintetében a zsidó-keresztény kultúrában alakult ki. A Talmudban és a Bibliában is megtalálható a társadalomból kiszorult, nehéz sorsú emberek emberi méltóságának védelme és megőrzése. Ebből ered az az Uniós szándék, hogy a fogyatékossággal élő személyek szabadságát, teljes jogú állampolgárságát és egyenlő jogaikat az élet minden területén elismerjék. Továbbá ugyancsak ebből a filozófiából fakad a szolidaritás elvének megfogalmazása, amely egyben eszközként is szolgál a fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációjának növelésére. A politika hosszú távon a társadalmi megbecsülést, megfelelő szintű jövedelem és életszínvonal, minimális forrásokhoz való jogot biztosító szabályok érvényesülését kívánja biztosítani. A közösség a hátrányos megkülönböztetés tilalmával valamint pozitív intézkedésekkel az esélyegyenlőség megteremtésére törekszik. 18 A szelektív munkába állítást, a háborús időkben bekövetkezett munkaerőhiány miatt számos ország elkezdte alkalmazni. Lényegében speciális munka-és foglalkozási körülmények. Legrövidebb idő alatt nagy tömegű megváltozott munkaképességű, de ugyanakkor képzett ember munkába állítása. Szelektív munkába állító csoport orvosi, pszichológiai tanácsadást kér, a kliens munkatapasztalatai alapján minősítést készít, információval szolgál foglalkozási rehabilitációt végző tréningekről, elhelyezkedési lehetőségekről Gyulavári Tamás, Az Európai Unió Szociális Dimenziója, o. 19 Könczei György: Mégis, kinek az érdeke? A fogyatékkutatás és a fogyatékos-politika útja a rehabilitációtól a független életig, Akadémiai doktori értekezés, A Rák Ellen, Az Emberért, A Holnapért! Társadalmi Alapítvány, Budapest, o. 11
13 2.2. A fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű személyekre vonatkozó definíciók és főbb dokumentumok Az Európai Unió államaiban definiálásra elsősorban a nemzetközi szervezetek ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapelveit követik. Az Unió közössége állampolgári valamint emberi jogok talaján értelmezi a fogyatékosságot. A WHO ban fogadta el a Fogyatékosságok Nemzetközi Osztályozás-át, mely a betegségek illetve szervi rendellenességek okozatainak kiterjedését határozza meg. A WHO kódrendszer 2001-ben kiadott második verziója már az egészségi állapotot alkotó tényezők azonosítására helyezte a hangsúlyt. Ugyancsak a fogyatékosság definiálására, annak orvosi sémájára példa a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 159. számú, a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról szóló egyezménye. Az egyezmény a fogalmak szemléltetésénél valamely orvosi okból meghatározott munkaképesség-csökkenést állít középpontba. Tehát ezen egyezmény alkalmazásában a megváltozott munkaképességű személy kifejezés olyan egyént jelent, akinek alkalmas munka vállalására, megtartására és az abban való előrehaladásra vonatkozó kilátásai valamely megfelelően megállapított testi vagy értelmi károsodás miatt lényegesen csökkentek. (ILO 1983:6) Ezzel ellentétben pedig az ENSZ Akcióprogramja a Fogyatékosokért az emberi jogi és társadalmi megközelítések alkalmazása felé irányult, amelynek alapja, hogy a társadalom minden egyes állampolgára egyenlő jogokkal rendelkezik. Az akcióprogram célja az esélyegyenlőség megteremtése, és ennek kapcsán az alapelvek, a különböző stratégiák az ún. Általános Szabályok a Fogyatékosok esélyegyenlőségéért című dokumentumban kerültek kidolgozásra. Az ENSZ 1982-es akcióprogram három irányelve, az akadálymentesség, a szociális ellátások kiépítése és a foglalkoztathatóság, fenntartható életkörülmények voltak. Az ENSZ Ad Hoc Bizottsága elé került adatokból az derült ki hogy a foglalkoztathatóság terén a tagállamokban alapvető célkitűzés a fogyatékosok nyílt munkaerőpiacra való integrációja. Ezt elsősorban kvótarendszerek alkalmazásával, szakképzéssel, valamint a foglalkoztatottak után járó bér-és adótámogatásokkal kívánják megvalósítani. A fogyatékossággal élők problémája nemzeti stratégia részévé vált, ami az ENSZ ajánlások között is kiemelkedő helyen szerepel Belicza-Dankó-Halmai-Szerepi 2007 A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek társadalmi és jogi helyzete a világban és Magyarországon-helyzetfeltáró tanulmány- Revita alapítvány 9-12.o. 12
14 A WHO új fogalmat alkotott 1997-ben, amelyből két tényező határozható meg a környezeti és az egyéni. Ezek szorosan összefüggnek. Ha a társadalom nem segíti a fogyatékossággal élő személyt, hogy a meglévő képességeivel részt vegyen a társadalmi, gazdasági életben akkor fogyatékossá teszi. Tehát fennáll a társadalom felelőssége a fogyatékosság állapota mögött, mivel a társadalom kezeli úgy, hogy az hátrányossá válik az adott személy számára 21 Az Európai Bizottság 800/2008/EK rendeletében külön cikkelyek foglalkoznak a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása támogatásának speciális szabályaival. A rendelet 2. cikk 20. pontja szerint fogyatékkal élő munkavállaló: bármely olyan személy, akit a nemzeti jog fogyatékosnak elismert, vagy aki elismerten fizikai, elmebeli, pszichológiai károsodásban szenved. Ezzel a célcsoport pontos definiálást a közösségi jog a nemzeti jog hatáskörébe utalja. 22 Általános definícióként elmondhatjuk, hogy fogyatékossággal élő személynek azt tekintjük, akinek végleges, egész életére kiható testi, értelmi, érzékszervi károsodása, korlátozottsága van, amely tartós hátrányt jelent a számára a társadalomban való aktív részvétel gyakorlásában és e hátrányok kompenzációjához külső segítséget kénytelen igénybe venni. Testi funkcióiban károsodás, hiány, veszteség áll fenn emiatt tevékenységében akadályozottá válik. Nem csak az egészségi állapottól függően lehet akadályozva, korlátozva az egyén, hanem környezeti és személyes tényezők is befolyásolhatják. Ezen alapul a fogyatékosság szociális modellje, amely szerint nem személyes probléma, hanem társadalmi összefogást igénylő emberi jogi kérdés. 23 ENSZ Egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól 1. cikkelye szerint minden olyan személy, aki hosszan tartós fizikai, értelmi, szellemi, vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. Az Egyezmény szerinti fogalom a magyar jog részévé vált, a évi XCII. törvény kihirdetésével és hatályba lépésével. 24 Egészségkárosodásnak a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változást tekintjük. A fogalmat a rehabilitációs járadékról szóló évi LXXXIV. törvény vezette be 21 Könczei György-Varga Mariann 26.o. 22 Állami Számvevőszék Kutató Intézete, A megváltozott munkaképességű személyek támogatási rendszere társadalmi-gazdasági hatékonyságának vizsgálata,tanulmány. Budapest, október, 15. o. 23 Uo o. 24 Uo. 16. o. 13
15 jogrendszerünkbe. Mértékét az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) határozza meg, Rokkantság fogalma: Az egészségkárosodás mértéke elér egy olyan szintet, amely mellett az érintett személy rendszeres munkavégzésre tartósan nem képes Uo o. 14
16 3. A célcsoportot érintő magyar jogszabályok, fogalmak 3.1. Fogalmak A Megváltozott munkaképességűek és fogyatékossággal élő emberek kifejezéseket sokan sokféleképpen használják. Egységes definíció a mai napig nem született. A hétköznapi szóhasználatban elsődlegesen a hiányosságra utaló és stigmatizációval együtt járó megfogalmazások elterjedtek. 26 Foglalkoztathatóság szempontjából a megváltozott munkaképesség fogalmazza meg a fogyatékosság, egészségkárosodás miatti akadályozottságot. Tehát akinek a munkavállalási és munkahely-megtartási, vagy az abban történő előrehaladási esélye testi vagy szellemi állapotváltozása, funkcióvesztése, illetőleg rendellenessége miatt csökkent. Fontos kiemelni, hogy csak aktív korúak tartozhatnak ebbe a kategóriába. A foglakoztatás támogatásához kapcsolódó jogszabályok eltérően határozzák meg a megváltozott munkaképesség fogalmát és ez által hol szűkítik, hol bővítik a jogosultak körét. 27 A megváltozott munkaképességű személy kifejezés fogalma a Foglalkoztatási törvény (Flt.) alapján olyan személyt jelöl, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. 28 Fontos azonban kiemelni, hogy részleteiben definiáltabb fogalmakkal találkozhatunk az egyes végrehajtási rendeletekben, egyes támogatásokra való jogosultsági feltételek meghatározásakor, illetve a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére való kötelezettség szempontjából évi XXVI. törvény 4. a pont (a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról) szerint fogyatékos személy az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően 26 Belicza-Dankó-Halmai-Szerepi o. 27 Állami Számvevőszék Kutató Intézete, A megváltozott munkaképességű személyek támogatási rendszere társadalmi-gazdasági hatékonyságának vizsgálata,tanulmány. Budapest, október évi IV. törvény, 58. (5) bekezdés m, pont 15
17 korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. 29 Az Flt. fogalma arra enged következtetni, hogy a megváltozott munkaképességű személy fogalmába beleértendő a fogyatékos személy. A törvény szabályozási koncepcióját tekintve azonban ez nem így van. Az Flt valamint a szociális ellátórendszer nem számolt a munkaviszonnyal még nem rendelkező, illetve rendelkezni képtelen fogyatékossággal élő személyekkel Alaptörvény Az ember alapvető jogait tiszteletben kell tartani, az államnak kötelezettsége megvédenie azokat. Az alaptörvényünk kimondja, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, valamint rögzíti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Továbbá, hogy mindenkinek joga van munkáját, foglalkozását megválasztani évi XXVI. törvény-a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A törvény célja a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. Az államnak gondoskodnia kell a fogyatékosság kialakulásának, illetve a már kialakult állapot rosszabbodásának megelőzéséről. A fogyatékos személyek az őket másokkal egyenlően meg illető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben, pozitív megkülönböztetésben részesüljenek. 15. és 16 vonatkozik a foglalkoztatásukra és ezeknek értelmében a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, vagy védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatónak kell biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását Ezzel kapcsolatban felmerülő költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. Felvételi eljárás esetén a munkáltatót az a kötelezettség terheli, hogy a fogyatékos személy részére biztosítsa az egyenlő eséllyel elérhető környezetet, ezzel is elősegítve a évi XXVI. törvény Jakab Nóra: A cselekvőképesség elméleti háttere és a munkajog kérdései PhD értekezés Miskolc, o. 31 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 16
18 munkához jutását. Erre akkor köteles, ha az üres állást meghirdette és a fogyatékos személy jelzi a meghallgatáshoz szükséges speciális szükségleteit, illetve ennek teljesítése a munkáltató működését nem lehetetleníti el. Ha integrált foglalkoztatás nem valósítható meg úgy a fogyatékos személy részére speciális munkahelyek működtetésével kell biztosítani a munkához való jogát. A központi költségvetés normatív támogatásban részesíti a védett munkahelyet Országos Fogyatékosügyi Program E törvény létrehozza az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot, mely a Kormányt segíti. A tagsági összetétele vegyes, például a vakok országos érdekképviseleti szervezete is delegálhat egy főt. A Tanács feladata véleményezni a fogyatékosokkal kapcsolatos jogszabályok tervezetét, javaslatot tesz az őket érintő döntésekre. Legfontosabb jogosítványa, az Országos Fogyatékosügyi Program kidolgozása, végrehajtásának figyelemmel kísérése. A Program tartalmaz terveket a társadalmi szemlélet pozitív megváltoztatásához, a fogyatékkal élők társadalmi életben való aktív részvételének, munkahelyi integráció elősegítésére. A jövőbeni célokat és annak eszközeit, forrásait határozza meg évi CXXV. törvény-az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Ha a munkavállalót közvetett vagy közvetlen hátrányos megkülönböztetés éri, fennáll az egyenlő bánásmód követelményének sérelme. Különösen abban az esetben, ha a munkához való hozzájutásban, annak létesítésével, megszűnésével összefüggésben, munkafeltételek, munkabér megállapításával, biztosításával kapcsolatosan nyilvánul meg. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén a jogaiban sértett fél kérelmére, vagy meghatározott esetekben hivatalból folytatja le a hatósági eljárást annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés. Amennyiben az eljárás során bebizonyosodik, hogy a sérült az egyenlő bánásmód követelménye, törvényben meghatározott szankciót alkalmaz évi XXVI. törvény 33 Uo évi CXXV törvény 17
19 évi XCII. törvény-a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény Az ENSZ New Yorkban 2006.december 13-án elfogadta a fogyatékosok jogairól szóló egyezményt. Részletesen foglalkozik a fogyatékosok jogaival. Létrehozza a Fogyatékosok Jogainak Bizottságát, ami véleményező szerepet tölt be. A kiegészítő Jegyzőkönyvben a tagállamok további jogosítványokkal ruházhatják fel. A Jegyzőkönyvet elfogadó államok polgáraitól jogosult bejelentéseket fogadni és kivizsgálni. Azonban szankcióval vagy kényszerítő eszközzel nem élhet, a jogsértő államot csak felkérheti a megfelelő intézkedések meghozatalára. Hazánk jogrendszerének részévé a évi XCII törvény kihirdetésével vált. Magyarország ratifikálta elsőként az Egyezményt és a Jegyzőkönyvet. 35 Kidolgozása során ügyelni kellett, hogy szemléltesse az orvosi modellről emberi jogi modellre történő áttérést, valamint, hogy olyan minimumstandardokat rögzítsen, amelyek a legszükségesebb élethelyzetekben nyújtanak védelmet a fogyatékossággal élő embereknek. Az 1. cikkben meghatározott cél megfogalmazásával vált emberi jogi egyezménnyé: Jelen Egyezmény célja valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítása, védelme és biztosítása valamennyi fogyatékossággal élő személy számára és a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása. Ennek elérése érdekében pontosan határolja el egymástól a különböző életterületeket és az azokhoz kapcsolódó állami kötelezettségeket. A társadalom és a fogyatékossággal élő személyek saját tudatának formálásának eszközévé váló, központi, többször megjelenő fogalom az emberi méltóság tisztelete. A tudatformálás megvalósulását szolgálják a felvilágosító programok és képzések. 36 Kettős védelmi funkciója van az Egyezménynek. Egyrészt az univerzális emberi jogok deklarálásával véd, a fogyatékossággal élő emberek szempontjából optimalizálja a jogokat. Másrészt a hátrányos megkülönböztetés közvetett és közvetlen formáját is tartalmazza és kiterjeszti annak tilalmát az élet minden területére. 37 A fogyatékosság az orvosi modell szerint, az ember bizonyos tevékenységeinek csökkent képessége, a társadalmi hátárny pedig ebből évi XCII. törvény, lásd még: 36 Jakab Nóra: A cselekvőképesség elméleti háttere és a munkajog kérdései PhD értekezés Miskolc, o. 37 Uo.22.o. 18
20 a károsodásból, fogyatékosságból ered. Orvosi kérdésnek és magánügynek minősül. 38 Ez a felfogás az embereket betegszerepbe helyezi, viszont a fogyatékosság attól súlyosabb, tartósabb. Legjobban a hátrány fogalma mutatja azt mintha a fogyatékossággal élő ember egyéni problémája lenne, hogy a normális szociális szerepet nem tudja betölteni, pedig ez az egész társadalmat érinti. 39 Jellemzően munkahelyi, közlekedési balesetek következményeként keletkezik, emiatt nem választható el a társadalmi tényektől. 40 Az Egyezmény cikkelyei nyolc fogyatékosságpolitikai területet ölelnek fel. 1. általános fogyatékosságpolitika, 2. fogyatékossággal élő nők, 3. fogyatékossággal élő gyermekek, 4. a fogyatékos személyek védelme és biztonsága, 5. önmeghatározás, 6. szabadság- és részvételi jogok/akadálymentesség 7. szolidaritás 8. nemzeti együttműködés évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról A 3. (1) szerint jogosult rehabilitációs járadékra aki: százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá rehabilitálható, és az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte. 42 A szolgálati idő megállapítására és igazolásra a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (Tny) rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő szabályait kellett megfelelően alkalmazni. A rehabilitációs járadék iránti igény elbíráláshoz külön jogszabályban meghatározott komplex minősítés és szakvélemény szükséges az egészségkárosodás mértékéről, a szakmai munkaképességről Kálmán Zsófia-Könczei György (2002): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris, Budapest, 82. o. 39 Könczei György-Varga Mariann: Egészségkárosodás, fogyatékosság és foglalkozási rehabilitáció. In: Egy könyv a foglalkozási rehabilitációról. Down Egyesület, Együtt-élés kiadvány, 25.o. 40 Kálmán Zsófia-Könczei György (2002) 82. o. 41 Jakab Nóra: A cselekvőképesség elméleti háttere és a munkajog kérdései PhD értekezés Miskolc, o évi LXXXIV. törvény évi LXXXIV. törvény 19
A biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,
TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól Az Országgyűlés a 2011. december 20-ai ülésnapján elfogadta a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól
TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. Törvény értelmében 2012. január
RészletesebbenA megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.
RészletesebbenTájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095
Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott, a megváltozott munkaképességű
RészletesebbenTájékoztató. I. Új igények
Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott, a megváltozott munkaképességű
RészletesebbenAz ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra
Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.
RészletesebbenGYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK
GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,
RészletesebbenMegváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja Előadó: Kovács Ibolya igazgató Budapest
Részletesebben[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.
TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az
RészletesebbenAz egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013
Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő
RészletesebbenTÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése
Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A TÁMOP 1.1.1 program célja Az Új Magyarország Fejlesztési
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.
AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban
RészletesebbenA megváltozott munkaképességűek ellátásai és támogatásai rendszerének változásai
A megváltozott munkaképességűek ellátásai és támogatásai rendszerének változásai Előadó: Tatosné Takács Andrea főosztályvezető Foglalkozási Rehabilitációs és Akkreditációs Főosztály Új jogszabályok 2011.
RészletesebbenTÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése
TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának
RészletesebbenKozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete
Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.
RészletesebbenA rehabilitációs hatósági feladatok változásai. Horváth Anikó Katalin
A rehabilitációs hatósági feladatok változásai Horváth Anikó Katalin A 2011. évi CXCI törvény (Mmtv.) A rendszer átalakításának indokai: széttagolt ellátórendszer új egységes rendszer kialakítása, az egészségbiztosítási
RészletesebbenA foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai
A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai Dr. Sullerné Polgár Márta szakvizsgázott szociálpolitikus, pedagógus A Fény Felé Alapítvány elnöke A munkaerő-piaci helyzet
Részletesebbenorvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH
Biztosítás orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH A társadalombiztost rsadalombiztosítás s rendszere Egészségbiztosítás Természetbeni szolgáltatások (egészségügyi ellátások) Pénzbeli
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 3. RÉSZ
Levélcím: 1068. Budapest, Benczúr u. 45. Tel.: 4612-464, Fax: 4612480. E-mail: autonom@t-online.hu Az Európai Szakszervezeti Szövetség /ETUC/ és a Nemzetközi Szakszervezetek Szövetsége /ITUC/ tagja TÁJÉKOZTATÓ
RészletesebbenIDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSÍTÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY III. törvény 54. valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 50. Jegyzői hatáskör
RészletesebbenMegváltozott munkaképességű álláskeresők elhelyezkedésének segítése, rehabilitációs feladatok
Megváltozott munkaképességű álláskeresők elhelyezkedésének segítése, rehabilitációs feladatok Kovács Ibolya főosztályvezető BFKH Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Főosztály kovacs.ibolya@rszsz.nrszh.hu
RészletesebbenÁltalános rehabilitációs ismeretek
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje
RészletesebbenFOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?
KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,
RészletesebbenA foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései
A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi
RészletesebbenMKTB (MA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. Társadalombiztosítási nyugdíj
Társadalombiztosítási nyugdíj 1. A nem társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátások kapcsolata a társadalombiztosítási nyugdíjtörvénnyel 2. Határolja el a társadalombiztosítási nyugdíjakat
RészletesebbenRendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok:
Rendszeres szociális segély Ügyleírás: Szükséges okiratok: A hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. Az ügyintézéshez a kérelmező személyi igazolványa,
RészletesebbenT/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10746. számú törvényjavaslat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások
Részletesebben2015.11.21. Rokkantnyugdíj-érdekeltség: Orvosi szempontú munkaképesség-felmérés leszázalékolás
I. A szabályozás története; paradigmaváltás a közelmúltban II. Főbb jogforrások III. A MMSZ-k ellátásainak rendszere 1. Komplex minősítés 2. A MMSZ-k ellátásaira való jogosultság 3. A MMSZ-k ellátásainak
RészletesebbenTájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény fontosabb elemeiről:
Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény fontosabb elemeiről: A jogszabály első szakasza 1. - 31. -ig az általános
RészletesebbenElőterjesztő: Alpolgármester Előkészítő: Szociális és Egészségügyi Osztály. Ózd, július 19.
Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /.... (........) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 4/2011. (II.18.) önkormányzati rendelet módosításáról
RészletesebbenA Fővárosi Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv tevékenysége, kiemelten a foglalkoztatásra
A Fővárosi Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv tevékenysége, kiemelten a foglalkoztatásra Kovács Ibolya BFKH RSZSZ igazgató Kovacs.ibolya@rszsz.nrszh.hu Tel: 323-6472 1. Alapfeladatok BFKH RSZSZ illetékessége
RészletesebbenMKTB (MA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. Társadalombiztosítási nyugdíj
Társadalombiztosítási nyugdíj 1. A nem társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátások kapcsolata a társadalombiztosítási nyugdíjtörvénnyel 2. Határolja el a társadalombiztosítási nyugdíjakat
RészletesebbenTERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A
TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az
RészletesebbenÁttekintés. A szocializmus időszaka. Társadalmi hatások 2014.12.01. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
Áttekintés A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai dr. Halmos Szilvia 2014. november 28. I. A szabályozás története; paradigmaváltás a közelmúltban II. Főbb jogforrások III. A MMSZ-k ellátásainak
RészletesebbenPécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv
Pécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv 2019. Jelen esélyegyenlőségi terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), a 2012. évi I. tv.
RészletesebbenFoglalkoztatás- és szociálpolitika
Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi
RészletesebbenA BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Szüts Ágnes Ügyvéd Munkajogi szakértő ALAPFOGALMAK I. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓ Egészségi állapotának romlásából eredő munkaképesség megváltozása
Részletesebben321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet. a komplex rehabilitációról. A komplex minősítés során alkalmazandó rehabilitációval összefüggő szabályok
A jogszabály mai napon hatályos állapota 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet a komplex rehabilitációról A Kormány az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a rehabilitációs
RészletesebbenMegváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása
SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása 1. Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulást a megváltozott munkaképességű
RészletesebbenA megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának lehetőségei
A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának lehetőségei A rehabilitációs foglalkoztatás lehetősége az Újbuda Prizma Közhasznú Nonprofit Kft gyakorlatában Megváltozott munkaképességű személyek
RészletesebbenDr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert. Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei
A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság XXXI. Kongresszusa 2011.10.06. 08. Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei Rehabilitációfogalma A WHO szerinti
RészletesebbenMegváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei
Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.
RészletesebbenRokkantság és rehabilitáció az Európai Unióban
Rokkantság és rehabilitáció az Európai Unióban Európai Fogyatékosságügyi Stratégia 2010-2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt Fő célok: A 20 64 évesek legalább 75
RészletesebbenAz egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása.
Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása. A lehető legteljesebb értékű társadalmi reintegráció érdekében
RészletesebbenKedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt
Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott
RészletesebbenFogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi
Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv Kiss Györgyi ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006.XII.13-án egyhangúlag
RészletesebbenTERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról
A Kormány / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány 1. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.
RészletesebbenSZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET. Kaucsicsné Zsóri Katalin
SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET Kaucsicsné Zsóri Katalin SZAKKÉPZÉS - informatikai képzés - kertészeti munkacsoport - háztartási tanfolyam HÁZTARTÁSI TANFOLYAM ELKÉSZÜLT A VACSORA SZOCIÁLIS
RészletesebbenFoglalkoztatás és önálló közlekedés. Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287
Foglalkoztatás és önálló közlekedés Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287 Szociális foglalkoztatás 112/2006 (V.12.) Kormányrendelet alapján A szociális foglalkoztatás
RészletesebbenHasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea
Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen
RészletesebbenJogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás
Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok
Részletesebben. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki
. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás
RészletesebbenLeggyakoribb munkajogi esetek
Leggyakoribb munkajogi esetek Az elmúlt időszakban a tagtársainktól érkezett kérdések, és az azokra adott válaszok a szakdolgozók széles rétegeit érinthetik, ezért újonnan induló rovatunkban segítségképpen
RészletesebbenÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó
ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:
RészletesebbenÁROP 2.2.21 A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK VISSZAVEZETÉSE A NYÍLTPIACI FOGLALKOZTATÁSBA DR. PÓSFAI GÁBOR FŐIGAZGATÓ 2013.
ÁROP 2.2.21 A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK VISSZAVEZETÉSE A NYÍLTPIACI FOGLALKOZTATÁSBA DR. PÓSFAI GÁBOR FŐIGAZGATÓ 2013. OKTÓBER 31 A rokkantellátás rendszerének átalakítása során szem előtt
RészletesebbenA társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben
A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény
RészletesebbenMagyarország.hu - Rendszeres szociális segély
Page 1 of 5 Rendszeres szociális segély Létrehozva: 2006. március 29., szerda Módosítva: 2008. január 21., hétfő Ki jogosult a rendszeres szociális segélyre? Ki minősül egészségkárosodottnak? Ki számít
RészletesebbenMegváltozott munkaképességű személyek ellátásai, munkába helyezés
Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, munkába helyezés Kovács Ibolya igazgató Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve budapest@rszsz.nrszh.hu Megváltozott munkaképességű
RészletesebbenAz ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA
1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenRehabilitációs hozzájárulás
Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
RészletesebbenÁROP-1.A
ÁROP-1.A.3-2014-2014-0091 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A SALGÓTARJÁNI JÁRÁSBAN, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOK CÉLKITŰZÉSEINEK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN CÍMŰ PROJEKT KERETEIT
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus
Foglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatáspolitikai eszközök I. Aktív eszközök A foglalkoztatáspolitika
RészletesebbenSzéll Zoltánné előadása
Széll Zoltánné előadása Munkanélküliségi ráta* *Forrás: Magyarország 2016-2020-ra vonatkozó Konvergencia Programja. A biztosítottak körének változása Elvesztette biztosítotti pozícióját a munkaviszonyban
RészletesebbenA megváltozott munkaképességű személyek megújult foglalkoztatástámogatási
A megváltozott munkaképességű személyek megújult foglalkoztatástámogatási rendszere Előadó: Boros Attila Főosztályvezető Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály
RészletesebbenKÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:...
1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,
RészletesebbenA megváltozott munkaképess foglalkoztatása, a rehabilitáci. rulás. Előadó: Sarlósi-Baráth Melinda április 26.
A megváltozott munkaképess pességű személyek foglalkoztatása, a rehabilitáci ciós s hozzájárul rulás változásának áttekintése Előadó: Sarlósi-Baráth Melinda 2010. április 26. Az ÁFSZ lehetőségének, szerepének
RészletesebbenMagyar joganyagok évi LIX. törvény - az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és 2. oldal (7) Az igényérvényesítés időpontjától függetlenül öreg
Magyar joganyagok - 1996. évi LIX. törvény - az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és 1. oldal 1996. évi LIX. törvény az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról
RészletesebbenTárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet
Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-7115/2010. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet Szentes Város Önkormányzata
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról
TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható
RészletesebbenT11140/... Or Irományszim. Íb A 4 U -0/29. Tisztelt Elnök Asszony!
T11140/.... Zárószavazás előtti módosító iavaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére Or Irományszim. Hivatala Íb A 4 U -0/29 Helyben Érkezett: 2006 NOV 2 7. Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály
RészletesebbenA Munka Törvénykönyve változásai január 1-től
A Munka Törvénykönyve változásai 2018. január 1-től A Munka Törvénykönyve változásai 2018. január 1-től 1. 2. egyrészt az európai uniós joggal és a nemzetközi (ILO) egyezményekkel való összhang megteremtése
RészletesebbenA FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT
A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK INTEGRÁLT FOGLALKOZTATÁSA Megváltozott munkaképességű munkavállalók Makrogazdasági szint Társadalmi
RészletesebbenAz egészségkárosodottaknak nyújtott szociális támogatások. Forgó Györgyné. 5. fejezet
Az egészségkárosodottaknak nyújtott szociális támogatások Forgó Györgyné 5. fejezet A nyugdíj- és nyugdíjszerû ellátások és a fogyatékossági támogatás mellett az egészségkárosodottak számára számos egyéb
RészletesebbenHomicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek
Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u
Részletesebben2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra
2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme után fizetendő nyugdíjjárulékával szemben érvényesítheti a
RészletesebbenTájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ évi támogatási lehetőségeiről. Janovics László igazgató Pécs, január 31.
Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ 2012. évi támogatási lehetőségeiről Janovics László igazgató Pécs, 2012. január 31. Jogszabályi háttér: Elvárt béremelés jogszabályi háttér 2011.
RészletesebbenAKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA
AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére
TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére
TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ ROKKANTSÁG ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDSZERÉRŐL
TÁJÉKOZTATÓ ROKKANTSÁG ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDSZERÉRŐL 2012. január 1-jén hatályba lépett a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény,
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :24. Parlex azonosító: 8U1O7WHC0001
Iromány száma: T/17683. Benyújtás dátuma: 2017-10-05 09:24 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 8U1O7WHC0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenA NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum
A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Preambulum 1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdése alapján az ötven főnél több munkavállalót
RészletesebbenTartalomjegyzék. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének bemutatása... 2
Tartalomjegyzék A Veszprém Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének bemutatása... 2 Orvosi felülvizsgálat, szakértői tevékenység:... 2 Jogosultsági feltételek, ellátások típusai, igényérvényesítés:...
RészletesebbenKÉRELEM települési ápolási támogatás
KÉRELEM települési ápolási támogatás 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 7/2015. (II. 27.) sz. rendelet 6. sz. melléklete 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3.
RészletesebbenTÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.
TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai
RészletesebbenTantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita
Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.
RészletesebbenKözép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ
Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi
RészletesebbenKÉRELEM az ápolási díj megállapítására
4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:. 1.1.2. Születési neve:..
RészletesebbenTájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:
Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre
Részletesebben' 1/12. / 2013.évi... törvény
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja ' 1/12. / : 2013 p GV 0e). 1Frkdzett Képviselői ónálló indítvány 2013.évi.... törvény a megváltozott munkaképesség ű személyek
RészletesebbenPolgárdi Város Képviselő Testületének 3/2009.( II. 18.)Önk.sz. rendelete
Polgárdi Város Képviselő Testületének 3/2009.( II. 18.)Önk.sz. rendelete A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 27/2004.((X.01.)Önk.sz. rendelet módosításáról Polgárdi Város Képviselő
RészletesebbenFogyatékosságpolitika. dr. Mélypataki Gábor
Fogyatékosságpolitika dr. Mélypataki Gábor Fogalomhasználat Hogyan alkossunk egységes fogalmat egy olyan csoportra, mely maga sem egységes?: Sérült ember (talán a legáltalánosabb) Akadályozott ember (a
RészletesebbenA Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat
A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/2000.(V.1.) számú r e n d e l e t e a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 46/1999.(X.1.)számú
RészletesebbenFOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ
FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ - a rehabilitációs orvos gondolatai - Dr. Pettyán Ilona, Dr. Weinhoffer Judit HM ÁEK Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet A foglalkoztatási rehabilitáció Egy folyamat,
RészletesebbenA köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.
Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere
RészletesebbenEU-s munkavállalók jogai
EU-s munkavállalók jogai Az uniós polgárokat megillető négy szabadság egyike a munkavállalók szabad mozgása. Ez a munkavállalók mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, a családtagok beutazáshoz és tartózkodáshoz
RészletesebbenELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.
Részletesebben