AZ ALMA ÉS A FÁJA PETE JÓZSEF TISZTELGÉS A 325 ÉVES CISZTERCI REND NAGY LAJOS GIMNÁZIUMA ÉS A 200 ÉVES A CISZTERCI REND NAGY LAJOS GIMNÁZIUMA

Átírás

1 PETE JÓZSEF AZ ALMA ÉS A FÁJA TISZTELGÉS A 325 ÉVES CISZTERCI REND NAGY LAJOS GIMNÁZIUMA ÉS A 200 ÉVES CISZTERCI ISKOLA ELŐTT A CISZTERCI REND NAGY LAJOS GIMNÁZIUMA PÉCS, 2014

2 Pete József AZ ALMA ÉS A FÁJA

3

4 PETE JÓZSEF AZ ALMA ÉS A FÁJA TISZTELGÉS A 325 ÉVES CISZTERCI REND NAGY LAJOS GIMNÁZIUMA ÉS A 200 ÉVES CISZTERCI ISKOLA ELŐTT CISZTERCI REND NAGY LAJOS GIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA PÉCS,

5 LEKTORÁLTA: AMBRUSNÉ PROF. DR. KÉRI KATALIN DR. BÁLINT ÁGNES Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, 2014 Pete József, 2014 ISBN

6 Tartalom ELŐSZÓ 9 A VALLÁSOK KÖZTI PÁRBESZÉD FÖLDRAJZI VONATKOZÁSAI Elméleti bevezetés A mentális térképek Hipotézisek A vizsgálati módszer bemutatása A mintavétel A kérdőív A legfontosabb eredmények A vallásosság és a vallási ismeretek viszonya A hitvallásos iskola és a vallási ismeretek Az életkor és a fogalmi ismeretek kapcsolata A térbeli ismeretek 16 Felhasznált irodalom 22 Kérdőív 22 A FELEKEZETI ISKOLAVÁLASZTÁS NÉHÁNY ASPEKTUSA A DÉL-DUNÁNTÚLON Alapok Kulturális földrajz, oktatásföldrajz, vallásföldrajz A Dél-Dunántúl közoktatási helyzetének néhány jellemzője Baranya közoktatási helyzetének néhány jellemzője A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma tanulóinak térbelitársadalmi háttere Kiindulópontok, hipotézisek, módszerek A területi vizsgálatok eredményei A tanulók szociális összetétele Összegzés helyett 34 Felhasznált irodalom 35 5

7 A VALLÁS A FÖLDRAJZOKTATÁSBAN Bevezetés A vallások szerepe napjaink (földrajzi) világában Célkitűzés Adatok, módszerek Eredmények Makrostruktúra Struktúraelemek A vallásföldrajzi (al)fejezet A gazdaságföldrajzi fejezet A regionális fejezet Összegzés Felhasznált irodalom 43 A HATÉKONY TANÁR KATOLIKUS TANÁROK SZEMSZÖGÉBŐL Bevezetés Tézisek és hipotézisek A vizsgálat módszerei, adatbázisa Eredmények A tulajdonságcsoportok megítélése és az önértékelés Az érett személyiség tulajdonságainak vizsgálata Pedagógiai, szaktárgyi jártasságok, irreleváns tulajdonságok Egyéb kérdések További vizsgálatok 56 Felhasznált irodalom 56 Kérdőív 57 AUDIOVIZUÁLIS EMLÉKGYŰJTÉS GIMNÁZIUMUNKBAN A program alapelvei Mondd el hogy tudjuk! Emlékpontok.hu A program céljai 62 6

8 2.1. A külső cél: a produktum A tanulási cél A program feltételeinek megteremtése Kell egy csapat... Személyi feltételek A pedagógusok A diákok Akik nélkül ez a program nem jöhetett volna létre A lebonyolításban részt vevő további személyek Anyagi, tárgyi feltételek A program megvalósítása, lebonyolítása A felkészülési időszak Az interjúk előkészítése Az interjúk elkészítése Az interjúk feldolgozása A program utóélete 70 Felhasznált irodalom 71 NEMZETPOLITIKA TEGNAP ÉS MA 73 Felhasznált irodalom 76 SZÉP MAGYAR VITÉZEK, ARANYOS LEVENTÉK A leventemozgalomról Leventék a pécsi ciszterci gimnáziumban A tábor előkészítése Kis tábori krónika A tábori élet Lelkiség, szellemiség A tábor lefúvása 85 Felhasznált irodalom 86 ALKOTÓKRÓL, MŰVEKRŐL (KRITIKÁK, RECENZIÓK) 89 Czeininger Tamás: Gróf Benyovszky Móric főispán 89 Bartusz-Dobosi László: Aki hitét veszti, elmerül. Báró Eötvös József katolicizmusa 90 7

9 EMBEREKRŐL, SORSOKRÓL (ALKALMI ÍRÁSOK) 93 Az első világháborús hősök emlékére 93 Trianon emléknap, ILLUSZTRÁCIÓK JEGYZÉKE Ábrák Táblázatok 99 A TANULMÁNYOK ELSŐ MEGJELENÉSI HELYE 101 8

10 Előszó Pécs a tudomány magvainak terjesztésére különösen alkalmas olvashatjuk az egyetem alapítólevelében és ez áll iskolánk Gebauer Ernő festette freskóján is. Kissé talán fellengzős, mégis kifejező a felirat: azt az igényt fogalmazza meg, melyet a mű két oldalszárnya ábrázol. A jobb oldalon a múltat idéző városi templom, a bal oldalon a jövő ígéretével kecsegtető, épülő egyetem látható. Múlt és jövő, város és tudomány. Jelzik azt a szerepet, melyre három és egynegyed század alatt az intézmény törekedett a városban és a régióban. A hangsúly azonban véleményem szerint a középső képen, a masszív jelenlétet sugalló székesegyházon van. A fentiek jegyében a kötet a három és negyedszázados múltban gyökerező, a tudomány magvait a jövőnek elplántálni kívánó keresztény iskola előtt kíván tisztelegni. Az első tanulmány a vallás térbeliségének mentális reprezentációit vizsgálja, a második a vallás és iskolázás térbeli aspektusait, míg a harmadik a felekezeti oktatás mentális hátterét. Mindhárom írás a jelenben vizsgálja a keresztény iskola lehetőségeit, feladatait. A negyedik azonban már részben átvezet a múltba. A jelen és a jövő legmodernebb eszközeivel hogyan vizsgálható, kutatható és dokumentálható a múlt. A múlt aspektusai azonban igen eltérők lehetnek, attól függően, hogy egy kisdiák látószögén keresztül nézzük mint tettük ezt Nendtvich Andor esetében vagy egy átfogó intézmény, egy ifjúsági tömegmozgalom horizontján. Mindkét esetben azonban megragadható az egyén viszonyulása a sorsfordító történelmi eseményekhez. A gyűjteményt néhány, a jelen iskolájába visszavezető alkalmi írás zárja. Ezek egyrészt olyan művekről szólnak, melyeknek alkotói méltó módon reprezentálják a régvolt s talán ismét eljövendő tudós, kutató tanár eszményét, másrészt olyan eseményekről emlékeznek meg, melyek sorsdöntő módon befolyásolták elődeink, de a magunk életét is. Így pedig bezárult a kör: múlt, jelen és jövő, tér és idő, vallás és ember. A másik kép, mely a címben feltűnik, a teremést hozó fa, ősrégi toposz. Alma materem esetében önkéntelenül is felötlött bennem. Csak abban reménykedhetek, hogy esetemben a fa nem kukacos gyümölcsöt termett A tanulmánykötet egy évtized iskolatörténeti, pedagógiai vizsgálódásainak termését gyűjti csokorba. Tematikai, műfaji sokszínűségét nem elleplezve igyekeztem a kötet egységes arculatát megteremteni. A tanulmányok szövegén csak a nyilvánvaló tévedések, sajtóhibák kijavítása végett változtattam, illetve az egységes apparátus kialakítása okán. 9

11

12 A vallások közti párbeszéd földrajzi vonatkozásai 1. Elméleti bevezetés 1.1. A mentális térképek A dolgozat témája, címe kissé csalóka: a vallásosságnak, a vallások közti kapcsolatoknak, párbeszédnek nem a földrajzi vonatkozásait, kereteit, netán következményeit, hanem ennek éppen az ellenkezőjét vizsgálja. A külső, földrajzi térnek milyen belső tükröződései, leképeződései figyelhetők meg, azaz: milyen mentális térképek alakulnak ki, vizsgálhatók. Mindennek pedig a vallási vonatkozásai álltak érdeklődésünk homlokterében. Egyrészt arra voltunk kíváncsiak, hogyan észlelik a teret a különböző felekezethez tartozók, másrészt pedig arra, hogy a vallási/felekezeti objektumok, intézmények a vallások egyfajta térbeli reprezentációi hogyan képeződnek le a mentális térképen. A mentális térképek vagy az ezzel nem egészen azonos kognitív térképek vizsgálata, elkészítése viszonylag régi múltra vezethető vissza. 1 Igen hamar megmutatkozott az is, hogy a kognitív térképek kettős szerepet játszhatnak a tudományos vizsgálatokban: egyrészt szolgálhatják a település, város alapszerkezetének, funkcionális rendszerének jobb megértését ( olvasható város ) ily módon információt nyújtanak a településről. Másrészt azonban rávilágítanak a kognitív térképek rétegspecifikusságára: azaz információkat nyújtanak a vizsgálatba bevont személyek, csoportok különbségeiről is. 2 A vizsgálatban mindkettőre teszünk kísérletet. Ez utóbbi vonatkozás adja a dolgozat tantárgy-pedagógiai vonatkozását is. A vizsgálatba bevont személyek döntően középiskolások vagy a középiskolából nemrég kikerült főiskolások. Megállapításaink jelentős része rávilágít a középiskolai történelem- és földrajzoktatásnak a felekezeteket érintő aspektusaira Hipotézisek A vizsgálat során több hipotézis érvényességét vizsgáltuk: - A vallásos és nem vallásos diákok vallásossággal kapcsolatos fogalmi ismeretei szignifikánsan különböznek - A vallásos és nem vallásos diákok vallásossággal kapcsolatos térbeli ismeretei szignifikánsan különböznek 1 HALL, E. T CSÉFALVAY Z

13 - A katolikus és református iskolába járó diákok fogalmi és térbeli vallási ismeretei szignifikánsan nem különböznek - A közép- és főiskolások vallásossággal kapcsolatos fogalmi és térbeli ismeretei szignifikánsan különböznek - A fiúk és lányok vallásossággal kapcsolatos fogalmi és térbeli ismeterei szignifikánsan különböznek - A városi és vidéki diákok vallásossággal kapcsolatos fogalmi és térbeli ismeretei szignifikánsan különböznek 2. A vizsgálati módszer bemutatása 2.1. A mintavétel A dolgozat alapját egy többmintás kérdőíves vizsgálat képezte. 3 A válaszadók katolikus és református, valamint világi gimnáziumi tanulók, katolikus teológusok és világi főiskolások. voltak. (1-2. táblázat) 1. táblázat: Összesített statisztikai adatok a vizsgálatban részt vett személyekről A válaszadó életkora lakóhelye iskolája neme Válasz Hiányzó Átlag 18 Minimum 15 Maximum táblázat: A válaszadók intézmények szerinti megoszlása Intézmény Gyakoriság Relatív gyakoriság (%) Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Eötvös József Pedagógiai Főiskola Összes A felmérés kapcsán a mintavétel okozta az első problémát. A katolikus és református középiskolai csoportok, osztályok mellett egy világi középiskolás csoport kiválasztása nem okozott nehézséget, ám a katolikus és világi főiskolás csoport mellett református főiskolásokkal nem sikerült a 3 A kérdőív a tanulmány végén függelékben található. 12

14 kérdőívet kitöltetni, így a főiskolás korosztályon belül a katolikus-református összevetést elhagytuk. A népesség 64%-a városlakó, ezzel szemben a mintában a városiak aránya 68%. Az eltérés azonban nem szignifikáns. A fiú-lány arány 38,5-61,5 szemben a népesség 47,56-52,44 arányával. Az eltérés ebben a tekintetben ugyan szignifikáns, de a középiskolás népességen belül már nem tekinthető annak. Végzetül a felekezeti összetétel tekintetében a magát vallásosnak tekintő népesség vonatkozásában a minta és az országos adatok között nincs szignifikáns különbség. (3. táblázat, 1. ábra) 3. táblázat: A minta legfontosabb demográfiai mutatói Gyakoriság Relatív gyakoriság (%) Falu Város Összes Hiányzó Mind összesen Férfi Nő Összes Hiányzó 1.8 Mind összesen Katolikus Református Egyéb Nem tartozik felekezethez Összesen Nincs válasz Mind összesen

15 1. ábra: A válaszadók felekezeti megoszlása Végül a vizsgálat és a minta érvényességi köréről kell szólnunk. Bár a vizsgálat nem tekinthető számszerűleg reprezentatívnak, a kapott eredményeket mégis relevánsnak véljük. A hiányzó válaszok száma csekély, a vizsgálattal szembeni ellenállás szintén A kérdőív A kérdések a vallásosságra, vallási (teológiai) ismeretekre és az egyes vallások térbeli megjelenésére, elterjedésére vonatkoztak. A kérdések első csoportja az alapadatokat rögzítette, a második a vallásgyakorlásra és a felekezeti kapcsolatokra koncentrált. A harmadik csoport a fogalmi és térbeli ismereteket vizsgálta illetve itt kaptak helyet az attitűdvizsgálatok is. Végül, a negyedik kérdéscsoport Pécs mentális térképének felvázolásához nyújtott segítséget. Megjegyzendő hogy vizsgálatunkban a mentális térkép felvételére a lehető legegyszerűbb módszert alkalmaztuk: a válaszadónak öt perc alatt a lehető legtöbb térbeli objektumot (utcát, épületet, intézményt) kellett felsorolnia városukból. 5 A kérdőívek kiértékelését SPSS 9.0 for Windows program segítségével végeztük. 4 A válaszok hitelességének megállapítására a dolgozat későbbi fejezeteiben még visszatérünk. 5 John Adams egy 1969-es vizsgálatában úgy jutott mental map felvételére, hogy kettő perc alatt a lehető legtöbb utcanevet íratta fel (CSÉFALVAY Z ). 14

16 3. A legfontosabb eredmények 3.1. A vallásosság és a vallási ismeretek viszonya A vizsgálat során különböző nehézségű, a vallásokkal kapcsolatos fogalmat kellett meghatározni (egyház, presbiter, keresztény/keresztyén, plébános, szentmise, egyházkerület, Talmud, protestáns, ortodox, katolikus). Az elvárásokkal ellentétben a vallásosság nem minden fogalom esetében mutatott szoros pozitív korrelációt a fogalmak ismeretével. Az esetek két fő típusát lehetett elkülöníteni. (1.) Szignifikáns pozitív korreláció volt megfigyelhető a vallásosság és a vallási ismeretek között az alábbi fogalmak esetekben: presbiter, plébános, szentmise, egyházkerület, protestáns. (2.) Nem szignifikáns a korreláció az alábbi fogalmak esetében: a, Talmud, ortodox b, egyház, kereszténység Amíg azonban az a, esetben a korreláció hiányát az okozta, hogy a választ csak nagyon kevesen tudták, addig a b, esetben pedig az, hogy nagyon sokan tudták a helyes választ. Ez egyben választ ad arra a felvetésre is, hogy vajon a mintavétel során az egyes csoportok között voltak-e szignifikáns különbségek a fogalmi ismeretek általános vonatkozása tekintetében: úgy tűnik, hogy nem. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a városi és vidéki diákok vallási ismeretei között nincs szignifikáns különbség. Ami azonban még meglepőbb, hogy a fogalmi és majd látni fogjuk, hogy a térbeli vallási ismeretek tekintetében a fiúk és a lányok között szignifikáns különbség mutatható ki, mégpedig a fiúk javára. A térbeli ismeretek tekintetében ez nem túlzottan meglepő, ám arra még nem találtunk magyarázatot, hogy a vallási fogalmakat a fiúk miért ismerik jobban, mint a lányok. 3.2.A hitvallásos iskola és a vallási ismeretek A hipotézisek felállításakor ez a feltevés tűnt leginkább evidensnek s ebbéli várakozásunkban nem is csalódtunk: a hitvallásos (katolikus, református) iskolába járók vallási ismeretei szignifikánsan jobbak voltak, mint a világi iskolásoké. A mélyebb elemzés azonban árnyaltabb képet nyújt a jelenségről. Egyes fogalomcsoportok eltérő ismertsége ebben a vonatkozásban is kimutatható. A katolikus iskola diákjai az egyház, szentmise, plébános, presbiter, keresztény fogalmak esetében szignifikánsan jobbak, mint a világi iskolások. A református diákok a presbiter és az egyházkerület fogalma esetében jobbak szignifikánsan. A katolikusok és reformátusok közt nem mutatható ki 15

17 szignifikáns különbség. Az egyház fogalma esetében a katolikusok, a presbiter fogalma esetében a reformátusok értek el szignifikánsan jobb eredményt. A világi iskolások fogalmi ismerete vonatkozásában enyhe katolikus jelleg dominanciája figyelhető meg. Ez a világi iskolások és a társadalom katolikus jellegéből is következik. A társadalmi-történelmi hatásokat tükrözik az egyes kérdésekre adott válaszok is. - Egyház: egy intézmény tagjai a papok, ide tartoznak a püspökök - Plébános: egy terület egész lakosságáért felelős tisztviselő - Szentmise: ünnepek környékén tartott mise, ezen gyakoroljuk vallásunkat - Katolikus: hisz a szentekben, a pápa terjeszti a világon 3.3. Az életkor és a fogalmi ismeretek kapcsolata Az életkor tekintetében azzal a hipotézissel éltünk, hogy az életkor növekedtével a vallási fogalmak ismerete elmélyültebb, bővültebb lesz. Ebbéli várakozásunkban csalódnunk kellett. Az életkor növekedésével nemhogy nőttek, hanem inkább csökkentek a fogalmi ismeretek. Ezt javarészt annak tudtuk be, hogy a középiskola után a nem speciális vallási érdeklődésűeken kívül a vallási fogalmak nem tematizálódnak, így elhalványulnak, elvesznek A térbeli ismeretek A térbeli ismeretek mérésére a fent említett egyszerű, pécsi mentális térkép vizsgálat mellett országosan ismert felekezeti épületek felsorolását is kértük. Mindez a kérdéskör többszempontú elemzését is lehetővé tette. Első közelítésben a mentális térkép jellegzetességeit kell bemutatnunk (2-4. ábra). 16

18 2. ábra: Az összes megnevezett pécsi hely 3. ábra: A pécsi épületek száma 17

19 4. ábra: A pécsi épületek közül a felekezeti épületek száma Mindhárom esetben kimutatható az átlagértékek és a szórásértékek alapján, hogy különböző mintákról van szó. Ezen minták között jelentős, szignifikáns különbség adódik. A felekezeti iskolások szignifikánsan több pécsi helyet jelöltek meg, viszont a felekezeti épületek számában nincs szignifikáns különbség a javukra. (5-6. ábra.) Mindez azt mutatja, hogy számukra talán nem emelkednek ki Pécs térképéből a felekezeti épületek. 18

20 40 Mean of Az õsszes megnevezett pécsi hely C. R. Nagy Lajos Gim Szédheny I. Gimn. és Pécsi Református Kol Pécsi Püspöki Hittud A válaszadó iskolája 5. ábra: Az összes megnevezett pécsi hely iskolánkénti átlaga 9 Mean of A pécsi épületek közül felekezeti C. R. Nagy Lajos Gim Szédheny I. Gimn. és Pécsi Református Kol Pécsi Püspöki Hittud A válaszadó iskolája 6. ábra: A pécsi felekezeti épületek iskolánkénti átlaga 19

21 Más a helyzet azonban akkor, amikor konkrétan a felekezeti épületekre kérdezünk rá. A megnevezett felekezeti épületek számában a felekezeti iskolák szignifikánsan magasabb értékeket mutatnak. (7. ábra.) Mean of 10 egyházi épület Pécsett C. R. Nagy Lajos Gim Szédheny I. Gimn. és Pécsi Református Kol Pécsi Püspöki Hittud A válaszadó iskolája 7. ábra: A pécsi felekezeti épületek iskolánkénti átlaga - rákérdezéssel A felekezeti és nem felekezeti iskolák között az egész országra vonatkozó térbeli ismeretek tekintetében kisebb a különbség, nem szignifikáns. Ebben a vonatkozásban inkább életkori különbségek adódnak. A főiskolások inkább eltérő mintát képeznek. Ennek magyarázatát talán az jelentheti, hogy a térbeli ismeretek inkább egyfajta tapasztalati horizonton helyezhetők el, míg amint láttuk a fogalmi ismeretek inkább lexikális tanulmányokkal tematizálódhatnak. (8-9. ábra.) 6 A továbbiakban vizsgált két vonatkozás a megnevezett felekezetek száma ill. a felekezeti épületek közül katolikus épületek száma már inkább a felekezeti határvonalakat, mintsem a felekezeti és világi diákok közti különbséget mutatta! A katolikusok szignifikánsan kevesebb felekezet épületéről tudtak a reformátusoknál, ők viszont szignifikánsabb kevesebb katolikus épületet jelöltek meg. További érdekesség, hogy a főiskolások lényegesen jobban fókuszáltak a katolikus épületekre, a más felekezetek épületei még inkább kimaradtak 20

22 8. ábra: Saját felekezete nevezetes helyeinek száma 5,0 Mean of F elekezeted nevezetes helye 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 C. R. Nagy Lajos Gim Pécsi Református Kol Eötvös J. Ped. Fõisk Szédheny I. Gimn. és Pécsi Püspöki Hittud A válaszadó iskolája 9. ábra: A felekezet nevezetes helyeinek iskolánkénti átlaga 21

23 Az eddigi új eredmények azt bizonyítják, hogy korunkban igen nagy létjogosultsága és szükségessége van a vallási dimenzió ilyen irányú vizsgálatának. Felhasznált irodalom CSÉFALVAY ZOLTÁN (1990): Térképek a fejünkben. Akadémiai Kiadó, Budapest. HALL, EDWARD TWICHELL (1975): Rejtett dimenziók. Gondolat, Budapest. Kérdőív Tisztelt Válaszadó! Az alábbiakban egy kutatáshoz szeretnénk a segítségedet kérni. A vizsgálat során néhány, a vallásokkal, felekezetekkel kapcsolatos kérdésre várjuk válaszodat. Az általad adott válaszokat titkosan kezeljük, a nyert adatokat csupán statisztikai elemzésre használjuk fel. Éppen ezért a kérdőívet név nélkül kérjük kitölteni! Kérjük, a kérdőívet értelemszerűen töltsd ki, a megfelelő válasz aláhúzásával, bekarikázásával, egyértelmű megjelölésével, illetve a hiányzó válasz beírásával! Együttműködésedet előre is köszönjük! Életkorod: Nemed: Fiú - Lány 1.3. Lakóhelyed: Falu - Város 1.4. Iskolád neve: 1.5. Felekezeted: Katolikus - Református - Egyéb:... - Nem tartozom egyik felekezethez sem Vallásosnak tartod-e magad? Igen - Nem 1.6. Édesapád felekezete: Katolikus - Református - Egyéb:... - Nem tartozik egyik felekezethez sem 1.7. Édesanyád felekezete: Katolikus - Református - Egyéb:... - Nem tartozik egyik felekezethez sem Milyen gyakran jársz felekezeted istentiszteletére: Gyakran (naponta-hetente) - Nagyobb ünnepeken - Nem szoktam járni 2.2. Fontosnak tartod-e, hogy olyan helyen élj, ahol alkalmad nyílik arra, hogy felekezeted istentiszteletén részt vegyél? Igen - Nem 2.3. Van-e más felekezetű barátod? Igen - Nem - Nem tudom Ha nincs, elfogadnál-e más felekezetű barátot? Igen - Nem 2.5. Választanál-e más felekezetű házastársat? Igen - Nem 2.6. Gyermekedet milyen felekezet hitében nevelnéd? Katolikus - Református - Egyéb:...- Nem nevelném vallásosan 22

24 2.7. Jártál-e más felekezet templomában? Igen - Nem Ha igen, először mikor? Az utóbbi egy évben - Régebben 2.8. Részt vettél-e más felekezet istentiszteletén? Igen - Nem Ha igen, először mikor? Az utóbbi egy évben - Régebben Ha igen, kivel mentél oda? Hozzátartozómmal - Barátommal - Osztálytársammal - Egyedül Ha igen, miért? Érdeklődésből - Muszáj volt - Véletlenül - Egyéb: Határozd meg, mit jelentenek az alábbi kifejezések? Legfeljebb egy mondatban válaszolj! Egyház: Presbiter: Keresztény/Keresztyén: Plébános: Szentmise: Egyházkerület: Talmud: Protestáns: Ortodox: Katolikus: 3.2. Az alábbi országokban szerinted kik vannak legtöbben? Japán: Keresztények - Muszlimok (Mohamedánok) - Buddhisták Olaszország: Katolikusok - Reformátusok - Izraeliták Ukrajna: Katolikusok - Ortodoxok - Unitáriusok Szaúd-Arábia: Izraeliták (Zsidók) - Keresztények Muszlimok (Mohamedánok) Finnország: Katolikusok - Ortodoxok - Evangélikusok 3.3. Állítsd sorba az alábbi felekezeteket aszerint, hogy Magyarországon hány tagjuk van! A legnagyobbat 1-es, a legkisebbet 5-ös számmal jelöld! Evangélikus Hit Gyülekezete 23

25 Katolikus Izraelita (Zsidó) Református 3.4. Külföldi barátod szeretné megismerni felekezeted nevezetes magyarországi helyeit. Mely öt településre, intézménybe, épületbe vinnéd el? (Ha nem vagy vallásos, akkor milyen vallási épületeket, intézményeket mutatnál meg neki?) Melyik az a három dolog, ami eszedbe jut az alábbi felekezetekről? Katolikus: Református: Izraelita (Zsidó): Muszlim (Mohamedán): Hit Gyülekezete: Szcientológia/Dianetika: 4. Pécsi vagyok - bejáró vagyok - kollégista vagyok 4.1. Szerinted az alábbi felekezeteknek van-e Pécsett gyülekezetük, istentiszteletük? Adventista: igen - nem - nem tudom 24

26 Baptista: igen - nem - nem tudom Evangélikus: igen - nem - nem tudom Hit Gyülekezete: igen - nem - nem tudom Jehovista: igen - nem - nem tudom Katolikus: igen - nem - nem tudom Muszlim (Mohamedán): igen - nem - nem tudom Ortodox: igen - nem - nem tudom Pünkösdista: igen - nem - nem tudom Református: igen - nem - nem tudom Szcientológus: igen - nem - nem tudom Unitárius: igen - nem - nem tudom 4.2. Sorolj fel 10 egyházi épületet, intézményt Pécsett! Köszönjük válaszaidat! 25

27

28 1. Alapok A felekezeti iskolaválasztás néhány aspektusa a Dél- Dunántúlon 1 A vizsgálat a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma statisztikai adatainak felhasználásával kísérletet tesz a felekezeti oktatás néhány területi társadalmi aspektusának feltárására, földrajzi szempontú vizsgálatára az ezredforduló időszakában Kulturális földrajz, oktatásföldrajz, vallásföldrajz Az oktatás ezen belül a felekezeti oktatás a kultúra része. Ennek földrajzi vonatkozásait a kulturális földrajz vizsgálja. A vallás és a kultúra kapcsolatrendszerét felesleges is hosszasan ecsetelnünk, viszont fontos megvizsgálni azt, hogy milyen az egyes vallások kultúrára gyakorolt hatása. 3 Ebben a vonatkozásban elsődleges jelentőségűnek tekinthető az egyes felekezetek iskolafenntartó tevékenysége. A több évszázados történelmi hagyományok folyományaként is 2002-re az oktatási intézmények mintegy öt százaléka egyházi fenntartású, a diáklétszám pedig kb. nyolc százalékát teszik ki az ott tanulók ben a 7240 közoktatási intézményből csupán 354 egyházi fenntartású, ami 4,88 %-ot jelent. 5 Oktatásföldrajzi szempontból az alapfokú oktatás vonatkozásában megállapítható, hogy az egyházak és felekezetek a nem önkormányzati iskolafenntartók közül Budapest és Heves kivételével a legjelentősebbek. Ennek ellenére a felekezetek sehol sem váltak az iskolafenntartók piacának meghatározó szereplőivé. Pest, Bács-Kiskun és Békés megyében, valamint Budapesten a legnagyobb a felekezeti iskolák aránya. Összefüggésben áll ez a vallási heterogenitással is. 6 Vallásföldrajzi szempontból vizsgálva a kérdést és az egyes felekezetek szerepét is figyelembe véve tapasztalhatjuk, hogy a több mint 130 bejegyzett egyház, felekezet csak 10 százaléka, 14 egyház tart fenn 1 A dolgozat elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönettel tartozom Páva Péter igazgató úrnak, aki a statisztikai és beiskolázási adatokat rendelkezésemre bocsátotta. 2 A forrásmegjelölés nélküli iskolai adatok a hivatalos iskolai statisztikákból, kérdőíves vizsgálatokból származnak. Ld. alább. 3 TRÓCSÁNYI A. TÓTH J pp Kiemelés az eredetiben!) 4 U. o. 5 KIR CSÁSZÁR ZS., M

29 iskolákat. 7 Éppen ezért a felekezeti arányok és a felekezetek által fenntartott iskolák aránya jelentős mértékben eltér országosan és megyei szinten is (4. táblázat). Ennek elemzése azonban túlnyúlik témánkon. 4. táblázat: Az egyes felekezetek oktatási intézményeinek aránya megyénként, 2007 (%) (Forrás: KIR 2007) Megye Katolikus Református Evangélikus Más Összes Bács-Kiskun 45,83 45,83 4,17 4,17 7,64 Baranya 71,43 14,29 0,00 14,29 4,78 Békés 31,25 31,25 37,50 0,00 6,58 Borsod-Abaúj-Zemplén 54,17 37,50 4,17 4,17 4,36 Csongrád 46,15 53,85 0,00 0,00 4,78 Fejér 50,00 40,00 10,00 0,00 3,25 Győr-Moson-Sopron 70,59 0,00 23,53 5,88 4,47 Hajdú-Bihar 23,53 70,59 0,00 5,88 5,00 Heves 90,91 9,09 0,00 0,00 3,94 Jász-Nagykun-Szolnok 15,38 84,62 0,00 0,00 5,75 Komárom-Esztergom 90,91 9,09 0,00 0,00 4,20 Nógrád 80,00 0,00 0,00 20,00 2,75 Pest 52,83 33,96 11,32 1,89 7,03 Somogy 66,67 33,33 0,00 0,00 3,15 Szabolcs-Szatmár-Bereg 50,00 25,00 25,00 0,00 3,50 Tolna 66,67 16,67 16,67 0,00 4,05 Vas 76,92 0,00 23,08 0,00 5,26 Veszprém 66,67 20,00 13,33 0,00 5,08 Zala 100,00 0,00 0,00 0,00 2,71 Budapest 54,10 19,67 9,84 16,39 5,16 Összesen 55,65 29,38 9,89 5,08 4, A Dél-Dunántúl közoktatási helyzetének néhány jellemzője A közoktatási intézményekkel való ellátottság tekintetében a Dél- Dunántúl látszólag igen rossz helyzetben van, szám szerint az utolsó helyet foglalja el. Az ezer lakosra jutó közoktatási intézmények számát tekintve azonban az átlag fölötti értéket kapjuk. (Köszönhető ez talán a térség településszerkezetének is ) 8 A felekezeti oktatás tekintetében kissé más a 7 Bibliai Szeretet Szövetség, Budapesti Autonóm Gyülekezet, Budapesti Zsidó Hitközség, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Evangélikus Egyház, Evangéliumi Pünkösdi Közösség, Hit Gyülekezete, Magyar Katolikus Egyház, Keresztény Család Gyülekezet, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Magyarországi Biblia Szól Egyház, Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, Magyarországi Református Egyház, Tan Kapuja Buddhista Egyház. 8 KSH 2007.; KIR

30 helyzet: a felekezeti iskolák aránya (4%) nem éri el az országos arányt (4,8%). 9 A Dél-Dunántúl középiskoláinak 41%-a Baranyában, 32%-a Somogyban és 27%-a Tolnában volt a kétezres évek elején re a régió gimnáziumainak 39%-a Baranyában, 34%-a Somogyban és 27%-a Tolnában található. A gimnáziumok 16%-a egyházi fenntartású, ami megegyezik az országos arányokkal. 11 A kilencvenes években a középiskolák száma országosan 57%-kal nőtt. A régióban különösen Baranyában is megfigyelhető volt ez a tendencia (5. táblázat). Ennek ellenére a régió megyéi közül is csupán Baranyában haladta meg a gimnazisták aránya az országos átlagot. Az átlagnál nagyobb a gimnáziumi kínálat és kereslet Baranyában. Ez azt jelenti, hogy a megyén kívülről érkezőket is várják a baranyai gimnáziumok, ami összecseng a kollégista diákok átlagot meghaladó arányával. 12 Mindezek alapján talán nem meglepő, hogy a régió lakosságának iskolai végzettsége összegészében tekintve átlag alatti. 5. táblázat: A gimnáziumi oktatás néhány mutatója a Dél- Dunántúlon, (Forrás: Csernyák M. N. - Csizmazia K. - Süpöl E. - Zalánné Olbrich A. 2004) Terület Gimnáziumok száma Gimnáziumi tanulók száma 1995/ / / /2001 Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Magyarország Baranya közoktatási helyzetének néhány jellemzője Mivel a gimnáziumok beiskolázási hatóköre hozzávetőlegesen megyei szintű, ezért vizsgálatunk kapcsán célszerű néhány vonatkozásban bemutatni Baranya közoktatási jellemzőit is. A megyében 2007-ben 292 közoktatási intézmény működött. Ebből 14 (4,79%) egyházi fenntartású. Pécsett 89 intézmény működik (a megyei intézmények 30,4%-a), amiből 7 (7,8%) egyházi fenntartású 13 A középiskolák száma a megyében 1990 és 2003 között 43-ról 81-re, Pécsett 31-ről 59-re nőtt. Pécs aránya állandó, 72% maradt. Az érettségit adó 9 KIR REISZ T KIR CSÁSZÁR ZS., M KIR

31 középiskolák vonatkozásában között Baranya 30-ról 62-re, Pécs 23-ról 46-ra növelte a számot. Pécs aránya 76-ról 74%-ra csökkent. Ugyanebben az időszakban 55-ről 75%-ra nőtt az érettségit adó intézményekben továbbtanulók aránya. 14 Megjegyzendő azonban, hogy az alapítványi és felekezeti iskolák a fenntartók összetételében nem eredményeztek számottevő változást. Vagyis az úgynevezett alternatív iskolafajták megjelenése plurálisabb iskolaszerkezetet hívott napvilágra, de az alapítványi, egyházi iskolák elterjedése nem olyan nagymértékű, hogy az jelentősen átformálta volna a meglévő iskolahálózatot A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma tanulóinak térbeli-társadalmi háttere 2.1. Kiindulópontok, hipotézisek, módszerek Az iskola mely hivatalosan 1993-tól áll a Ciszterci Rend Zirci Apátsága fennhatósága alatt a Dél-Dunántúl legnagyobb felekezeti oktatási intézménye. Ennélfogva alkalmas lehet a dél-dunántúli felekezeti oktatási folyamatok néhány aspektusának modellálására. A kutatás során az alábbi hipotéziseket vizsgáltuk: 1. Az elmúlt évtizedben a tanulók térbeli elhelyezkedése megváltozott, a vidéki tanulók aránya megnőtt 2. Ezzel párhuzamosan a tanulók társadalmi összetétele is változott 3. Ennek következtében az intézmény a hátrányosabb helyzetű diákok számára is mobilitási csatornát nyit. A vizsgálat során kétféle adatforrást használtunk: az iskola tanulóinak lakóhelyi listái az 1995/96-os, 2000/2001-es és os tanévből illetve a 2007-es előzetes beiskolázási adatait. Az időmetszetek kiválasztását több tényező magyarázza: a kezdő dátum a már szinte teljes vertikumú felekezeti iskolát reprezentálja. Az ötéves intervallumok pedig minimálisra csökkentik a tanulói átfedésekből adódó torzításokat. A beiskolázási adatok gerincét pedig a tanulói jelentkezési lapok személyi kérdőívei jelentették A területi vizsgálatok eredményei A tanulók területi eloszlása az elmúlt évtizedben meglehetős koncentráltságot mutatott. Regionális és megyei szinten ez egyértelműen a Dél-Dunántúl és benne Baranya egyre erőteljesebb dominanciáját jelentette (6. táblázat). 14 REISZ T U. o. p Adatvédelmi okokból mindkét adatforrás anonimizálása megtörtént. 30