Ezen elemzésben1 megpróbálom áttekinteni azokat a bel- és külpolitikai tényezőket,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ezen elemzésben1 megpróbálom áttekinteni azokat a bel- és külpolitikai tényezőket,"

Átírás

1 Magyarország szerepvállalása béketámogató műveletekben: az iraki misszió tapasztalatai Ilisics Zoltán Ezen elemzésben1 megpróbálom áttekinteni azokat a bel- és külpolitikai tényezőket, amelyek a magyar katonák iraki missziójával kapcsolatban meghozott politikai döntéseket befolyásolták, illetve azokat a tapasztalatokat, melyeket az abban részt vevők a misszió során gyűjtöttek, és ezek alapján a válságkezelés politikai megfontolásait, elemeit érintő következtetéseket kívánok levonni. Az elemzésben ki kívánok térni, illetve választ kívánok keresni többek között az alábbi, látszólag ellentétben álló tézisekre is, és megpróbálom feloldani a két állítás közötti feszültséget. Ennek esetleges sikere nagyban befolyásolhatja a válságkezeléssel kapcsolatos kormányzati kommunikáció sikerét is: Az utóbbi néhány évben a nemzetközi közösség egyre több katonai válságkezelő akciót, béketámogató műveletet indított a nemzetközi béke és biztonság visszaállítása és fenntartása érdekében. Ennek részeként hazánkra is egyre nagyobb nyomás hárult azért, hogy valamilyen formában (de lehetőség szerint katonai erővel) vegyen részt a válságkezelés különböző fázisaiban. Ezzel kapcsolatban azonban le kell szögeznünk, hogy a béketámogató műveletekben történő magyar katonai részvételt illetően a magyar fegyveres erők jellegét, kiképzését, illetve az ország anyagi lehetőségeit figyelembe véve Magyarország egyelőre elérte teljesítőképességének határát. Egyre gyakrabban és hangosabban vetődnek fel kérdések a magyar belpolitikában a magyar katonai alakulatok külföldi missziókban leginkább a magyar határoktól távol eső területeken történő részvételével kapcsolatban. Szakmai és politikai körök számos esetben értetlenül állnak a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem keretein belül vállalt magyar feladatok előtt. Az Iraki Szabadság hadműveletben (Operation Iraqi Freedom) történő magyar szerepvállalás a katonai missziókkal kapcsolatos eddigi legnagyobb belpolitikai és társadalmi vitát váltotta ki hazánkban. 223

2 Ilisics Zoltán Történeti háttér Az Irak elleni háború kapcsán súlyos feszültségek keletkeztek az ENSZ és a koalíciót vezető Egyesült Államok között. Ennek gyökerei 2002 őszére nyúlnak vissza, amikor a világszervezet fegyverzetellenőrei újrakezdték munkájukat Irakban. A tömegpusztító fegyverek után kutató ellenőrök a korábbinál nagyobb együttműködést tapasztaltak az iraki vezetés részéről, ezért az ENSZ BT tagjainak túlnyomó többsége nem járult hozzá egy olyan új határozat elfogadásához, mely felhatalmazást adott volna az Irak elleni fegyveres fellépésre. Az Egyesült Államok ezért az ENSZ BT hozzájárulása nélkül indította meg akcióját a korábbi BT-határozatok Irak általi be nem tartására hivatkozva, mely az Egyesült Államok számára elegendő jogalapot szolgáltatott Szaddám Huszein rendszerének megdöntéséhez. Az Iraki Szabadság hadműveletben részt vevő erők szervezését az iraki rezsim megdöntését célzó koalíciós műveletek befejezésével, 2003 májusában kezdték meg. A koalíciós erők Irakot négy hadműveleti zónára osztották. A harmadik, Központi-Déli Koordinációs Zónában tevékenykedett a lengyel vezetésű Többnemzeti Hadosztály részeként a magyar szállítóalakulat. A misszió tevékenységének jogi alapjait az ENSZ BT 1483/2003. számú határozata jelenti. 2 (Fontos megjegyezni azonban, hogy ez a BT-határozat nem szentesítette az Egyesült Államok által indított hadműveletet, mely végül megdöntötte Szaddám Huszein uralmát.) Az Országgyűlés erre hivatkozó 65/2003. számú, illetve az azt módosító 119/ számú határozata alapján került létrehozásra a katonai szállító és humanitárius feladatokat ellátó szállító zászlóalj, ami maximum 300 fős, váltás esetén maximum 600 fős létszámmal teljesíthet szolgálatot Irakban. 3 A módosító határozat az eredeti mandátum határidejét december 31-ig meghosszabbította. A szállító alakulat a Többnemzeti Erők vezetésének megelégedésére végezte a tevékenységét annak ellenére, hogy működési feltételei kiérkezésétől kezdve folyamatosan romlottak. Az iraki biztonsági helyzetet jelentős mértékben nem sikerült stabilizálni, a koalícióellenes erők napi rendszerességgel hajtottak (és most is hajtanak) végre támadásokat a nemzetközi erők járőrei és táborai ellen. Katonailag a koalíció tagjai kevéssé tudnak érdemben hozzájárulni a helyzet normalizálásához, leszámítva néhány nagyobb kontingenssel jelen lévő országot. Az Egyesült Államok nem volt ura a helyzetnek (most sem az), és szövetségeseinek az volt az egyik legfőbb gondjuk, hogy a koalíciós erőket megvédjék a támadásoktól. Ilyen körülmények között valamint az Irakban állomásozó magyar szállítókontingens egyik katonájának halálát eredményező támadás miatt már a 2004 nyarán fellángolt a belpolitikai vita arról, hogy ilyen körülmények között is helyénvaló-e a magyar katonák iraki szerepvállalása. Az akcióban való további magyar részvételt ellenzők szerint az Egyesült Államok vezette hadművelet Szaddám Huszein hatalmának megdöntésén kívül nem érte el a 224 Külügyi Szemle

3 Magyarország szerepvállalása béketámogató műveletekben: az iraki misszió tapasztalatai célját: a térség biztonsága nem javult, sőt a terroristaakciók mindennapossá váltak egy olyan országban, ahol korábban ilyenek nem nagyon történtek. A háború ürügyeként megjelölt iraki tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik sem kerültek elő, és a sajtóban megjelenő hírek szerint a brit és amerikai titkosszolgálatok elismerték, hogy tévesek voltak az ezzel kapcsolatos információik. Az ellenzők szerint az elején csak nemzetközi jogilag megkérdőjelezhető akció már a fogolykínzásokról készült fotók napvilágra kerülése miatt humanitárius szempontból is megkérdőjelezhetővé vált. A fenti okokon kívül a spanyol kormány a március 11-i, madridi terrortámadást követő döntése csapatainak kivonásáról szintén a szkeptikusok álláspontját erősítette. Álláspontom szerint a spanyol választások eredménye abból a megközelítésből releváns lehetett a magyar politikai vezetés részére, hogy a katonai erőt Irakban állomásoztató országok kormányainak érezhető belpolitikai veszteségeket okozhat az elhúzódó és egyre kilátástalanabb katonai akció. A spanyol kormány döntése után több kisebb kontingenst állomásoztató ország jelentette be csapatainak kivonását Irakból. 4 Ilyen körülmények között, illetve előzmények után, 2004 novemberének első hetében született meg a politikai döntés arról, hogy a magyar szállítóalakulat az akkori, ideiglenes iraki kormány miniszterelnöke írásbeli kérésének ellenére kivonásra kerül Irakból. A szektor lengyel vezetésének, illetve a többi koalíciós ország katonai vezetőinek értékelésén alapuló véleményem szerint a magyar szállítóalakulat a romló iraki biztonsági környezetben is jól megállta a helyét és végezte feladatát. Tette ezt úgy, hogy korábban ilyen nagyságú magyar katonai alakulat egy Európától távol eső helyen, ilyen szélsőséges környezetben még sohasem tevékenykedett. Értékelés Az akcióban történő részvétellel kapcsolatos döntés kérdése, illetve kommunikációja Álláspontom szerint a magyar politikai és katonai vezetést váratlanul érte az iraki rendezésben való fegyveres szerepvállalásra irányuló felkérés. El kell azonban ismerni, hogy abban az időben a Medgyessy-kormány tevékenységét sajátos kettősség jellemezte. Egyrészről minden lehetséges eszközzel próbálta magát, illetve az országot távol tartani a nemzetközi jogi alapot nélkülöző iraki beavatkozástól, másrészről az amerikai magyar kapcsolatok javítása érdekében törekedett az Egyesült Államok kéréseit is teljesíteni. 5 A jövőt tekintve hasznosnak tartanám, ha egy válsághelyzet katonai rendezésében való részvételre vonatkozóan a kormány megpróbálna előzetesen egy egységes politikai/katonai álláspontot kialakítani. (Szükség lenne annak definiálására, hogy hazánk milyen nemzetközi feltételek mellett vesz részt katonai béketámogató missziókban.) 225

4 Ilisics Zoltán A nemzetközi politikai tendenciákat vizsgálva felhasználva az Irakban szerzett tapasztalatokat előbb-utóbb kormányzati szinten kellene dönteni arról, hogy Magyarország a jövőben felvállal-e egy nemzetközi felhatalmazás nélkül indított akciót, és ha igen, annak melyik fázisába, milyen formában kíván bekapcsolódni. Ezt az álláspontot pedig határozottan képviselni is kell. (Mint ismeretes, eredetileg magyar csapatok Irakba küldése nem szerepelt a napirenden, a kormány ehelyett a Balkánon szolgálatot teljesítő magyar egységek megerősítését ajánlotta fel. Az erős amerikai nyomás hatására azonban megszületett a döntés egy magyar szállító zászlóalj Irakba történő telepítéséről.) Az iraki helyzet kezelésével, illetve az abban való magyar részvétellel kapcsolatban külön említést érdemel az a mozzanat, amikor Magyarország az iraki konfliktus fegyveres kényszerítő eszközöket alkalmazó, illetve azt közvetlenül megelőző szakaszában igen sajátos módon összesen háromezer iraki, illetve iraki származású ellenzéki magyarországi kiképzésének lehetővé tételével vállalt szerepet. 6 Végül a korábban prognosztizált több ezres nagyságrendű ellenzéki kontingens helyett két szakaszban, összesen maximum fő kiképzésére került sor Taszáron. 7 A kiképzési program végül március 31-én, két hónap után lezárult. A szituációval kapcsolatban azt a következtetést vonom le, hogy ilyen célra a jövőben nincs értelme felajánlani támaszpontot, mert hazájuktól, kultúrájuktól távol kerülő katonákat (vagy közigazgatási szakembereket) kiképezni nem célravezető. Ezt inkább az adott országban vagy egy azzal szomszédos másik államban célszerű végrehajtani. A konkrét számadatok ismerte nélkül, illetve tudva azt, hogy az ilyen ráfordítások és nyereségek csak bizonyos esetekben számszerűsíthetők, bizonyossággal kijelenthető, hogy az iraki ellenzékiek magyarországi kiképzése sem katonai, sem politikai előnyt, hozadékot nem eredményezett Magyarországnak. Az ezzel kapcsolatos biztonsági intézkedések költsége messze nem állt arányban a befektetéssel. Egy ilyen katonai művelet kommunikációs stratégiájának a megtervezésekor a lehetőség szerint törekedni kell a biztonsági megfontolások figyelembevétele mellett a külföldi misszióban szolgálatot teljesítő kontingens valós veszélyeztetettségének a bemutatására. (Irak esetében ez a veszélyeztetettségi szint nagyon magasnak volt tekinthető.) Az ilyen jellegű kommunikációs stratégia többek között ráirányíthatja a hangsúlyt arra, hogy Magyarország aktívan valós és értékes hozzájárulást tud biztosítani egy nemzetközi misszió sikeréhez. Értékelésem szerint a magyar belpolitikában presztízskérdés a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemmel, az abban történő magyar részvétellel, illetve ennek következtében a Magyar Köztársaság terrorveszélyeztetettségi szintjének alakulásával kapcsolatban nyilatkozni. Emiatt túl sok, magát illetékesnek valló/vélő személy nyilatkozik a médiában. Szerencsés esetben az általuk elmondottak erősítik, alátámasztják a többiek kijelentéseit, sok esetben azonban egymással ellentétes kijelentéseket tesznek. Ehelyett véleményem szerint ezen a területen célszerű lenne egy konkrét személy kijelölése, aki a fenti kér- 226 Külügyi Szemle

5 Magyarország szerepvállalása béketámogató műveletekben: az iraki misszió tapasztalatai désekkel kapcsolatban jogosult lenne nyilatkozni, illetve jogosult lenne a közvéleményt tájékoztatni. Ez a lakosságban tudatosítaná, hogy kinek a szavára lehet és kell hallgatni, ami adott esetben pozitívan befolyásolhatja az általános biztonságérzet alakulását is. A jövőt illetően véleményem szerint egy egységes kommunikációs stratégia megléte esetén a lakosság hiteles kormányzati forrásból értesülne a válságkezelő műveletekben történő magyar részvételről, pontos képet kapna annak formáiról, motivációjáról, pénzügyi vonzatairól, illetve és talán ez a legfontosabb a műveletekben részt vevő magyar állampolgárok sorsának, biztonságának alakulásáról. Ezzel elejét lehetne venni a nyomtatott és elektronikus médiában megjelenő, különböző hitelességű forrásokból származó információkon alapuló találgatásoknak. A kommunikáció tartalmát illetően álláspontom változatlan: hangsúlyozni kell a közvélemény felé, hogy a nemzetközi biztonsági környezet megváltozott, új típusú biztonsági kihívások jelentek meg, amelyeknek a leküzdésében Magyarországnak is aktívabb szerepet kell játszania. Sok esetben ez olyan távoli helyeken történő szerepvállalásokban is megnyilvánulhat, amelyeket a közvélemény nem igazán tud megmagyarázni, ezért joggal merülhetnek fel olyan kérdések, hogy miért kell magyar katonáknak Afganisztánban, illetve Irakban szolgálniuk. Ilyen szituációkban célszerű lenne rámutatni, hogy hazánkat az euroatlanti térségben kialakult értékközösség részeként ugyanazok az új biztonsági kihívások fenyegetik, mint bármely más európai, illetve szűkebben véve nyugati államot. A közös kihívások leküzdésében is részt kell vennünk, és ez sok esetben messze a magyar vagy az európai határoktól távol is történhet. Hangsúlyozni kellene továbbá azt is, hogy a veszélyforrásokat érdemes addig és ott leküzdeni, amíg azok földrajzilag távol esnek a kontinenstől. Minél közelebb kerül a veszélyforrás, minél erősebb a közvetlen veszélyeztetettség, annál nagyobb ráfordítást igényel az ellene való küzdelem. A kivonulási stratégia kérdése A nemzetközi katonai műveletekben történő magyar részvételről szóló politikai döntés meghozatalával egy időben nagyon fontos lenne dönteni az úgynevezett exit strategyről is, azaz világosan és egyértelműen meg kellene határozni, hogy a magyar csapatok mikor és milyen feltételekkel kerülnek majd kivonásra. Ezzel elejét lehetne venni a részvételt esetleg nem támogató politikai erők verbális támadásainak, kritikáinak, másrészt már az akcióba történő bekapcsolódás előtt világos képet lehetne nyújtani mind a hazai társadalomnak, mind nemzetközi partnereinknek arról, hogy Magyarország meddig kíván részt venni az adott béketámogató műveletben. A magyar szállítóalakulat kiküldésekor nem született döntés a kivonulási stratégiáról, ezt a kontingens iraki tartózkodása idején sem alkotta meg a magyar katonai/politikai vezetés. Ennek ellenére el kell ismerni, hogy a Gyurcsány-kormány jól időzítette a 227

6 Ilisics Zoltán kivonás bejelentését. Az amerikai elnökválasztások után a világpolitikai és a világsajtó inkább az amerikai belpolitikával volt elfoglalva, és bár beszámolt a budapesti vezetés döntéséről is Bush elnök újraválasztásának híre a magyar döntésről szóló jelentéseket háttérbe szorította. (Ez azonban akkor csak időleges állapot volt, a magyar csapatok kivonása később nagyobb médiafigyelmet kapott.) A magyar döntés a kontingens kivonásáról elsősorban nem katonai szempontból volt kedvezőtlen az Egyesült Államoknak, hanem inkább politikailag, mivel gyengítette az amerikai kommunikáció hitelét, miszerint Irakban széles nemzetközi koalíció van jelen. Összegzés Az esetleges jövőbeni béketámogató műveletekben történő magyar szerepvállalással kapcsolatban meg szeretném jegyezni, hogy hazánknak rendkívüli anyagi megterhelést jelentenek a külföldi leginkább a nagy létszámú, Magyarországtól távol zajló missziók. (Az iraki szerepvállalás első évében öt-nyolc milliárd forinttal számolt a katonai vezetés). Hazánknak a külpolitikai helyzet, illetve a rendelkezésre álló korlátozott eszközök és anyagi erőforrások ismeretében célszerű ezután megtervezni azt, hogy Magyarország a világ mely részén, milyen formában (milyen erőkkel, eszközökkel) tudna érdemben részt venni válságkezelő műveletekben. Ezt figyelembe véve célszerű kialakítani egy olyan egységes (akár a mindenkori parlamenti ellenzékkel is egyeztetett) kormányzati álláspontot, mely a megfelelő adatok birtokában garantálja, hogy Magyarország presztízsokokból sem vállalja túl magát a válságkezelés területén. Az új missziók tervezésekor azt is figyelembe kell vennünk, hogy a jövő nem az elsőgenerációs békefenntartásé. A megváltozott nemzetközi környezetben sokkal inkább a multidimenzionális béketámogató akcióké lesz a főszerep. Álláspontom szerint az utóbbiakban történő markánsabb részvétellel tudná hazánk erőteljesebben demonstrálni elkötelezettségét a béke és biztonság erősítésében történő aktív szerepvállalása iránt. Arról nem is beszélve, hogy a nemzetközi közösség is inkább ezt várja el tőlünk. Véleményem szerint Magyarországnak leginkább Európára, illetve a kontinens közvetlen környezetére kellene koncentrálnia, mivel érdemben leginkább itt tud hozzájárulni a béketámogató műveletek sikeréhez. (Az ennél távolabbi térségekben történő szerepvállalás még akkor is csak szimbolikus jelentőségű marad, ha viszonylag nagy számban vesznek részt benne magyar erők). Ennek megfelelően, a jövőben a nagyobb létszámú magyar katonai misszióknak a nemzetközi béketámogató műveletekben történő részvételét illetően erőteljesebben kellene képviselni azt a már korábban felvetett, a konkrét magyar érdekeknek megfelelő álláspontot, hogy hazánk elsősorban a Balkánon lenne kész nagyobb szerepet vállalni (például az onnan kivont amerikai csapatok 228 Külügyi Szemle

7 Magyarország szerepvállalása béketámogató műveletekben: az iraki misszió tapasztalatai pótlásaként). Egy ilyen balkáni béketámogató műveletet adott esetben könnyebben meg lehetne magyarázni a közvéleménynek is, mivel a Balkán stabilitása közvetlen magyar nemzeti érdek. Felhasznált irodalom A 94/1998. (XII. 29) számú határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről. A 2390/2002. (XII. 20.) számú kormányhatározat a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem keretében külföldi fegyveres erők magyarországi kiképzéseinek engedélyezéséről. A 65/2003. (VI. 10.) számú OGY-határozat az iraki válság rendezése érdekében tett erőfeszítésekhez történő magyar katonai hozzájárulásról. A 119/2003. (X. 5.) számú OGY-határozat az iraki válság rendezése érdekében tett erőfeszítésekhez történő magyar katonai hozzájárulásról szóló 65/2003. OGY-határozat módosításáról. A 2073/2004. (IV. 15.) számú kormányhatározat a Magyar Köztársaság Nemzeti biztonsági stratégiájáról. Jegyzetek 1 Az elemzés a szerző által az Új Honvédségi Szemle számában Magyarország lehetséges szerepvállalása a béketámogató műveletekben címmel megjelentetett elemzésére épül, annak folytatásaként tekinthető. 2 Az ENSZ Biztonsági Tanácsa május 22-én elfogadott 1483-as számú határozatában döntött az Irakot sújtó embargó feloldásáról, az iraki nép megsegítéséről. Határozatában üdvözölte a tagállamok azon készségét, hogy az iraki stabilitás és biztonság megteremtésének elősegítése érdekében személyzettel és felszereléssel kívánnak hozzájárulni Irak újjáépítéséhez. A BT felhívta továbbá az ENSZ tagállamait, valamint a nemzetközi és regionális szervezeteket, hogy működjenek közre a határozat végrehajtásában. 3 Jelzésértékű, hogy a határozathozatalt megelőző vita ellenére az Országgyűlés egyhangú szavazással, 313 igen voks mellett, tartózkodás és nem szavazatok nélkül fogadta el a kormány javaslatát. 4 A spanyol kormány nyilatkozata után Honduras, a Dominikai Köztársaság és Nicaragua is bejelentette, hogy a lehető legrövidebb időn belül kivonják csapataikat. A kazah katonák szolgálati idejét sem hosszabbították meg. 5 Az Orbán-kormány működése idején sajnálatos módon megromlottak a magyar amerikai kapcsolatok. Orbán Viktor miniszterelnök belpolitikai okok miatt nem volt hajlandó elhatárolódni a MIÉP időnként erőteljesen antiszemita megnyilvánulásaitól. (Pontosabban fogalmazva: a kormány nevében az akkori külügyminiszter számos alkalommal kifejezte nemtetszését a MIÉPelnök kijelentéseit illetően, de Washington ezt a magyar miniszterelnök szájából szerette volna hallani). A szeptember 11-i terrortámadásokkal kapcsolatos MIÉP-reagálás, illetve az attól való kormányzati elhatárolódás hiánya csak tovább rontott a helyzeten. A 2002-ben megalakuló 229

8 Ilisics Zoltán Medgyessy-kormány ezt az állapotot örökölte elődjétől, és a kétoldalú kapcsolatok javítását tűzte ki célul. Ez azonban azt is eredményezte, hogy a magyar vezetés kényszerpályán mozgott a magyar amerikai kapcsolatokat illetően: a Brüsszelhez való viszonyában hangsúlyozta a magyar nemzeti érdekek hathatós képviseletének szükségességét, de ez a szükséglet a Washingtonnal fenntartott kapcsolatokban nem érvényesült. (A dolgok ilyen irányú alakulásához minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy a D 209-es ügyben a washingtoni vezetés volt az első, amely nemzetközi szintéren határozottan kiállt Medgyessy Péter akkori miniszterelnök személye mellett.) december 20-án a magyar kormány határozatban döntött arról, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem keretében engedélyezi külföldi fegyveres erők magyarországi kiképzését. Ennek helyszínéül a taszári bázist jelölték ki, ahova január 29-én megérkezett az önkéntesek első csoportja. 7 A pontos számadat nyílt forrásokból nem hozzáférhető. Résumé Hungary s Participation in Peace Support Operations: Lessons Learned in Iraq The world is changing. The era of the Cold War is over, but the world has not become safer. Old security problems are gone, but new types of challenges emerge that constitute a different kind of risk to the world s security. New types of security challenges require a new approach to handle. The players of the international security arena (countries and international organizations) must develop new methods to solve the new problems, crises and military confrontations. Even a small country like Hungary already a full member of NATO and EU can make valuable contribution to these efforts when taking part in peace support operations. Based on all these facts, this scientific article examines the practical experience gained in Hungary s peace support operation in Iraq, and tries to compare them to the political and military considerations preceeding these missions. Die mögliche Übernahme von Aufgaben durch Ungarn in zukünftigen friedensfördernden Maßnahmen Die Welt verändert sich. Der Kalte Krieg ist zu Ende, doch ist die Welt nicht sicherer geworden. Alte Sicherheitsrisiken haben aufgehört zu bestehen, doch haben sich Herausforderungen neuen Typs herausgebildet. Diese Herausforderungen neuen Typs bedürfen neuer Antworten. Die Akteure der internationalen Sicherheit (Staaten und in- 230 Külügyi Szemle

9 Résumé ternationale Organisationen) müssen neue Methoden zur Lösung der neuen Probleme, der neuen Krisen und militärischen Konflikte entwickeln. Auch ein solch kleiner Staats wie Ungarn, der schon vollberechtigtes Mitglied der NATO und der EU ist, kann auf eine wertvolle Art und Weise einen Beitrag zu diesen Anstrengungen leisten, wenn er an den friedensfördernden Operationen teilnimmt. In vorliegender Studie werden jene politischen und militärischen Faktoren untersucht, die berücksichtigt werden müssen, wenn Beschlüsse über die potenzielle zukünftige Teilnahme Ungarns an Operationen zur Förderung des Friedens gefasst werden. Die Analyse versucht zugleich auch jene Umstände zu untersuchen, die es zusammen mit dem sich verändernden Sicherheitsumfeld des Landes auf jeden Fall beeinflussen werden, auf welche Art und Weise Ungarn an der Handhabung von militärischen Krisen teilnehmen wird. 231

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba

Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba 3. szint november-december Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba Magyarország 150 fős egységet küldene a NATO iraki kiképző alakulatába(1) - mondta Gyurcsány Ferenc egy, a londoni The Timesnak adott

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A K o r m á n y 1. melléklet a kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2009. 12. 01. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a befogadó nemzeti támogatás

Részletesebben

Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája

Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája 1 Nemzeti Biztonsági Stratégia I. Magyarország biztonságpolitikai környezete II. Magyarország helye és biztonságpolitikai érdekei a világban III. A Magyarországot

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

L 165/30 Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 165/30 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 165/30 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.6.17. A TANÁCS 2006/419/KKBP EGYÜTTES FELLÉPÉSE (2006. június 12.) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében az ENSZ

Részletesebben

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN Dr. Isaszegi János dandártábornok parancsnok 2003. március 1 A Kormány 2390/2002 (XII. 20.) Korm.

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

STAUBER PÉTER MAGYARORSZÁG FELVÉTELE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VÍZUMMENTESSÉGI PROGRAMJÁBA

STAUBER PÉTER MAGYARORSZÁG FELVÉTELE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VÍZUMMENTESSÉGI PROGRAMJÁBA STAUBER PÉTER MAGYARORSZÁG FELVÉTELE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VÍZUMMENTESSÉGI PROGRAMJÁBA Magyarország 2008. november 17-ével bekerült az Egyesült Államok ún. Vízummentességi Programjába (Visa Waiver Programme,

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.

Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2. Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2. Tematika Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézis Biztosított Makedónia

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében Két célt tűztem ki az előadásban. Először, csatlakozva Deák Péter előadásához, szeretném hangsúlyozni, hogy a katonai

Részletesebben

Együttes javaslat A TANÁCS RENDELETE. a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 204/2011/EU rendelet módosításáról

Együttes javaslat A TANÁCS RENDELETE. a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 204/2011/EU rendelet módosításáról EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2014.4.14. JOIN(2014) 16 final 2014/0127 (NLE) Együttes javaslat A TANÁCS RENDELETE a líbiai helyzetre tekintettel

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész 2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

Miért fenyeget sok dolgozót ma is a szilícium-dioxid veszélye?

Miért fenyeget sok dolgozót ma is a szilícium-dioxid veszélye? FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.3 4.2 Miért fenyeget sok dolgozót ma is a szilícium-dioxid veszélye? Tárgyszavak: foglalkozás-egészségügy; káros hatás; egészségvédelem; szilikózis; megelőzés; védekezés; foglalkozási

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Európai

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Szatmári László alezredes, a ZMNE doktorandusza

Szatmári László alezredes, a ZMNE doktorandusza Szatmári László alezredes, a ZMNE doktorandusza A NATO-OROSZORSZÁG TANÁCS A hidegháború után alakult NATO-Orosz Tanács olyan tárgyalási fórum, amelynek keretében a Szövetség tagjai és Oroszország a közös

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A magyar külpolitika aktuális kérdései Bába Iván Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15.

Részletesebben

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa

Részletesebben

A pozsonyi nyilatkozat

A pozsonyi nyilatkozat Pozsony (Bratislava), 2016. szeptember 16. A pozsonyi nyilatkozat Az európai projekt szempontjából kritikus időszakban találkozunk ma Pozsonyban (Bratislavában). A 27 tagállam pozsonyi csúcstalálkozójának

Részletesebben

H A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E

H A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E NATO KAPCSOLATOK ÉS FELADATOK SZARAJEVÓBAN NATO POLITICAL AND MILITARY RELATIONS IN BOSNIA-HERZEGOVINA A felbomló Jugoszlávia megoldatlan politikai konfliktusai vezettek a véres boszniai háborúhoz, amely

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése

Közbiztonsági referensek képzése Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.

Részletesebben

Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2016.9.19. JOIN(2016) 40 final 2016/0290 (NLE) Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösség és

Részletesebben

A MAGYAR KÜLÖNLEGES ERŐK LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSA

A MAGYAR KÜLÖNLEGES ERŐK LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSA IX. Évfolyam 2. szám - 2014. június BODORÓCZKI János bodoroczkijanos@gmail.com A MAGYAR KÜLÖNLEGES ERŐK LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSA Absztrakt A cikk betekintést nyújt a szerző kutatásába, áttekinti a magyar

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK I. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 816 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jelenlegi állás és a lehetséges további lépések a vízumpolitika területén

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4 virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Hiánypótló kiadvány az aszimmetrikus hadviselésről

Hiánypótló kiadvány az aszimmetrikus hadviselésről Hiánypótló kiadvány az aszimmetrikus hadviselésről A negyedik generációs hadviselésről szól az a kötet, amelyet április 20-án mutattak be a Stefánia Palotában. Dr. Kiss Álmos Péter Háború a nép között

Részletesebben

H A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E

H A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E A TÜZÉRSÉG HARCI ALKALMAZÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI ÉJSZAKA SPECIFICITIES OF COMBAT APPLICATION OF THE ARTILLERY AT NIGHT A tüzérségnek készen kell lenni arra, hogy a műveletekben folyamatos támogatást nyújtson

Részletesebben

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai helyzetét érintően az új kormány részben halogató, részben problématagadó,

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT Az ülés dokumentuma NAPIREND ÁPRILIS 24., PÉNTEK 09/04/23 PE /OJVE. HU Egyesülve a sokféleségben HU

EURÓPAI PARLAMENT Az ülés dokumentuma NAPIREND ÁPRILIS 24., PÉNTEK 09/04/23 PE /OJVE. HU Egyesülve a sokféleségben HU EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Az ülés dokumentuma NAPIREND 2009. ÁPRILIS 24., PÉNTEK 09/04/23 PE HU Egyesülve a sokféleségben HU Eljárások magyarázata Ha a Parlament nem dönt másképp, a vizsgált szövegekre

Részletesebben

Rendõri békefenntartó és válságkezelõ missziók logisztikai támogatása

Rendõri békefenntartó és válságkezelõ missziók logisztikai támogatása Benicsák Péter Rendõri békefenntartó és válságkezelõ missziók logisztikai támogatása A szerzõ, aki az ENSZ koszovói missziójának tagja volt, rövid írásában, a kiküldetésben résztvevõ állomány feladatára

Részletesebben

A GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX

A GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX A GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX Mikor tekinthetjük egy ország társadalmát alapvetően militarizáltnak? Mely okok játszanak közre a világ egyes régióiban a militarizáció szintjének emelkedésében, csökkenésében?

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió

Részletesebben

Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével

Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével A feladatom nagyon egyszerű. Felkérés alapján szeretnék tájékoztatást adni

Részletesebben

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának

Részletesebben

Előterjesztés. 4. napirend: Az EGTC 2011. évi pénzügyi és munkatervének elfogadása. Tisztelt Közgyűlés!

Előterjesztés. 4. napirend: Az EGTC 2011. évi pénzügyi és munkatervének elfogadása. Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztés az Ister-Granum Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás 2011. május 25-i közgyűlésére 4. napirend: Az EGTC 2011. évi pénzügyi és munkatervének elfogadása Tisztelt

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM MINISZTER. (.1/10 5 t Sneider Tamás képviselő űr részére Érkezett : 2014 AUG 2 6.

KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM MINISZTER. (.1/10 5 t Sneider Tamás képviselő űr részére Érkezett : 2014 AUG 2 6. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM MINISZTER (.1/10 5 t Sneider Tamás képviselő űr részére Érkezett : 2014 AUG 2 6. Magyar Országgyűlés...Budapes t Tisztelt Képviselő Úr! A hozzám intézett, az Országgyülésről

Részletesebben

1. cikk. Terrorveszélyhelyze t

1. cikk. Terrorveszélyhelyze t Országgy ű léc uiir~ acsl~: Irományszám : TI o.' A 6 Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítás a Érkezett : 2016 ÁPR 2 6. (2016 ) Az Országgy űlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk

Részletesebben

III. (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT

III. (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT C 271 E/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.10.7. III (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK HÍRADÓ ÉS INFORMATIKAI TÁMOGATÁSÁNAK ELMÉLETI ALAPJA

A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK HÍRADÓ ÉS INFORMATIKAI TÁMOGATÁSÁNAK ELMÉLETI ALAPJA V. Évfolyam 2. szám - 2010. június Tóth András toth.andras@regiment.hu Farkas Tibor farkas.tibor@zmne.hu Pándi Erik pandi.erik@zmne.hu A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK HÍRADÓ ÉS INFORMATIKAI TÁMOGATÁSÁNAK ELMÉLETI

Részletesebben

AZ URADALMI ORVOSI ÁLLÁS MEGSZERVEZÉSE A SOMOGY MEGYEI MERNYEI URADALOMBAN ( 1 8 3 0 )

AZ URADALMI ORVOSI ÁLLÁS MEGSZERVEZÉSE A SOMOGY MEGYEI MERNYEI URADALOMBAN ( 1 8 3 0 ) AZ URADALMI ORVOSI ÁLLÁS MEGSZERVEZÉSE A SOMOGY MEGYEI MERNYEI URADALOMBAN ( 1 8 3 0 ) TÓTH TIBOR XVIII XIX. század fordulójának háborús eseményeit és a napóleoni hadjárátok lezáródását követő mezőgazdasági

Részletesebben

A magyar EU-elnökségi várakozásokról

A magyar EU-elnökségi várakozásokról 3 Gazdag Ferenc A magyar EU-elnökségi várakozásokról Minden európai uniós elnökség két dologról szól: az integráció fejlõdésének közvetlen irányairól és az elnöklõ ország aspirációiról. A két elem értelemszerûen

Részletesebben

A HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KUTATÁSI TÉMÁI A 2016/2017. TANÉVRE KUTATÁSI TERÜLETENKÉNT

A HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KUTATÁSI TÉMÁI A 2016/2017. TANÉVRE KUTATÁSI TERÜLETENKÉNT A HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KUTATÁSI TÉMÁI A 2016/2017. TANÉVRE KUTATÁSI TERÜLETENKÉNT 1. BIZTONSÁGI TANULMÁNYOK KUTATÁSI TERÜLET Vezető: Prof. Dr. Szenes Zoltán CSc, egyetemi tanár 1. A NATO kollektív

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés

Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés Cser Orsolya Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés A biztonság az egyik legalapvetõbb emberi szükséglet, amely sohasem önmagában, hanem mindig a veszélyhelyzetre történõ reagálásként

Részletesebben

HETÉNYEGYHÁZI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET STRATÉGIÁJA

HETÉNYEGYHÁZI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET STRATÉGIÁJA HETÉNYEGYHÁZI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET STRATÉGIÁJA KÉSZÜLT 2014 NYARÁN JÖVŐKÉP: Azt ismertük fel, hogy Isten olyan krisztusközpontú gyülekezetet akar látni Hetényegyházán, amely felismeri és cselekszi az

Részletesebben

Biztonságpolitika és válságkezelés

Biztonságpolitika és válságkezelés Humánerőforrás gazdálkodás a központi közigazgatásban Biztonságpolitika és válságkezelés 2013. szeptember 26. STEFÁNIA PALOTA MEGNYITÓ Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes NKE NIT tanszékvezető egyetemi

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG RÉSZVÉTELE A NEMZETKÖZI MŰVELETEKBEN

A MAGYAR HONVÉDSÉG RÉSZVÉTELE A NEMZETKÖZI MŰVELETEKBEN A MAGYAR HONVÉDSÉG RÉSZVÉTELE A NEMZETKÖZI MŰVELETEKBEN Dr. Isaszegi János vezérőrnagy MH Központi Kiképző Bázis parancsnoka Szentendre 2009. május 29. 1 A Magyar Honvédség részvétele a nemzetközi műveletekben

Részletesebben

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM rendelete a Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

Az európai biztonság- és védelempolitika néhány elméleti-gyakorlati vetülete. Vincze Hajnalka

Az európai biztonság- és védelempolitika néhány elméleti-gyakorlati vetülete. Vincze Hajnalka Az európai biztonság- és védelempolitika néhány elméleti-gyakorlati vetülete Vincze Hajnalka Az uniós védelempolitika tartalmi-egzisztenciális és gyakorlati-megvalósításbeli vetületei közti szoros kötelék

Részletesebben

Népakarat kinyilvánítása

Népakarat kinyilvánítása Tolmács Önkormányzata Hajnis Ferenc Polgármester Úr részére Tisztelt Polgármester Úr! Ezzel a levéllel Nógrád megye 88, Magyarország hozzávetőlegesen 2500 polgármesterét keresem meg. A levelet tájékoztatásul

Részletesebben

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Ahhoz, hogy valami megváltozzon: valamit meg kell változtatni. ( Hegel) DEMIN X. - DEMIN

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.12. COM(2014) 359 final 2014/0181 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság Tanácsban az

Részletesebben

Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének és Papos Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének és Papos Község Önkormányzata Képviselő-testületének Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének és Papos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 26.-án tartott együttes nyilvános ülésének J e g y z ő k ö n y v e Készült: 5 példányban

Részletesebben

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl 8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;

Részletesebben

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados Kuti Rajmund tűzoltó százados KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A terrorizmus kezelése napjaink állandó problémája. Az elmúlt években a világ több pontján bekövetkezett

Részletesebben

H A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E

H A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E A KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA KÉRDÉSEI A NEMZETKÖZI MŰVELETEK TÁMOGATÁSÁBAN QUESTIONS OF THE CULTURAL ANTHROPOLOGY IN THE SUPPORT OF INTERNATIONAL MILITARY OPERATION A kulturális antropológia katonai alkalmazása

Részletesebben

Románia nemzeti védelmi stratégiája

Románia nemzeti védelmi stratégiája 38 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2011. FEBRUÁR Tóth Sándor Románia nemzeti védelmi stratégiája Jelen írásában a szerzõ Románia nemzeti védelmi stratégiáját ismerteti és elemzi, illetve helyezi el a román stratégiaalkotási

Részletesebben

Honvédségi Szemle AZ ÖNKÉNTES MŰVELETI TARTALÉKOSOK BEVONULÁSÁNAK ÉS FELKÉSZÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI. 140. évfolyam 2012/6. szám

Honvédségi Szemle AZ ÖNKÉNTES MŰVELETI TARTALÉKOSOK BEVONULÁSÁNAK ÉS FELKÉSZÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI. 140. évfolyam 2012/6. szám Honvédségi Szemle 140. évfolyam 2012/6. szám A MAGYAR HONVÉDSÉG KÖZPONTI FOLYÓIRATA AZ ÖNKÉNTES MŰVELETI TARTALÉKOSOK BEVONULÁSÁNAK ÉS FELKÉSZÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI Honvédségi Szemle A MAGYAR HONVÉDSÉG

Részletesebben

Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001)

Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001) Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001) 1. A nemzetbiztonsági tevékenység helye, szerepe, aránya a nemzeti védelmi

Részletesebben

MUNKATERV. a 2011-es évre

MUNKATERV. a 2011-es évre BÉKEFENNTARTÓK BAJTÁRSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE MUNKATERV a 2011-es évre A tevékenység fő irányelvei: 1. Részvétel a békefenntartással és a katonai ellenőrzés hagyományainak ápolásában. A területi kapcsolatok

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT JELENTÉSTERVEZET. Külügyi Bizottság 2008/2003(INI) 31.1.2008

EURÓPAI PARLAMENT JELENTÉSTERVEZET. Külügyi Bizottság 2008/2003(INI) 31.1.2008 EURÓPAI PARLAMENT 2004 Külügyi Bizottság 2009 2008/2003(INI) 31.1.2008 JELENTÉSTERVEZET az európai biztonsági stratégia és az EBVP végrehajtásáról (2008/2003(INI)) Külügyi Bizottság Előadó: Helmut Kuhne

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.21. COM(2015) 517 final 2015/0242 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Németországnak, illetve Ausztriának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

A LÉGI UTÁNTÖLTÉS ÉS A TERRORIZMUS ELLENI HARC KAPCSOLATA, KÖVETELMÉNYEI AZ EGYÜTTMUKÖDÉS MÓDSZEREINEK MEGVÁLTOZTATÁSA, SZÜKSÉGESSÉGE

A LÉGI UTÁNTÖLTÉS ÉS A TERRORIZMUS ELLENI HARC KAPCSOLATA, KÖVETELMÉNYEI AZ EGYÜTTMUKÖDÉS MÓDSZEREINEK MEGVÁLTOZTATÁSA, SZÜKSÉGESSÉGE Lorinczy Szabolcs mk. ornagy A LÉGI UTÁNTÖLTÉS ÉS A TERRORIZMUS ELLENI HARC KAPCSOLATA, KÖVETELMÉNYEI AZ EGYÜTTMUKÖDÉS MÓDSZEREINEK MEGVÁLTOZTATÁSA, SZÜKSÉGESSÉGE Az 1995 júliusában elkövetett szrebrenyicai

Részletesebben

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 28. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0049 (NLE) 6795/17 UD 55 CORDROGUE 31 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. február 28. Címzett: Biz.

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben