PACSAI NAPSUGÁR ÓVODA PACSA JÓZSEF ATTILA UTCA 15.

Átírás

1 PACSAI NAPSUGÁR ÓVODA PACSA JÓZSEF ATTILA UTCA 15. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Tóth Lászlóné Dr. Gátainé Bakonyi Katalin Henczi Tiborné Imre Tiborné Vági Gabriella - 1 -

2 Hitvallásunk: Csak boldog gyerekből lehet boldog felnőtt /Kodály Zoltán/ - 2 -

3 Pacsai Napsugár Óvoda Pacsa Az intézményre vonatkozó legfontosabb információk Az intézmény hivatalos neve: Pacsai Napsugár Óvoda Az intézmény címe és telefonszáma: 8761 Pacsa, József Attila utca 15. Tel:

4 Az óvoda rövid bemutatása I. Bevezető Óvodánk Zala megye legújabb kisvárosában, Pacsán működik. A város a zalai - dombság keleti felén, a zalai-hátság területén, a dombhátak közötti völgyben terül el. Az óvoda épülete a városon áthaladó főútvonalaktól távol, a falu délkeleti részén a környező dombhátak egyikén található. Óvodánk területe 5615 m 2, ebből az udvar, játszótér területe 4700 m 2. Az óvoda udvarát az épület elkészítésének idején (1979-ben) a Szülői Munkaközösség segítségével alakítottuk ki. Ekkor került sor a parkosításra is, így a mostanra tekintélyes méretűvé nőtt fák, bokrok és cserjék árnyékukkal lehetőséget adnak a meleg napsütéses napokon is a szabadtéri játékok használatára. Óvodánk a 2011/12-ea tanévben a Közoktatási intézményfejlesztés Pacsa városában című pályázat keretében újult meg. A felújítás jelentősen fejlesztette az infrastruktúrát, az oktató- nevelő munka eredményességének, hatékonyságának érdekében. Teljes akadálymentesítés történt az épületben, mozgáskorlátozott parkoló, rámpa, WC került kialakításra. A burkolatban elhelyezett vezető út is az eligazodást segítő táblák a vakok és gyengén látók eligazodását teszik lehetővé az intézményben. A gazdaságos működést a nyilászárók cseréje, fűtésrekonstrukció, hőszigetelés, teljes tető csere, és a víz és csatornahálózat felújítása biztosítja. A pályázat során babaszobai bútorok és polcrendszerek beszerzésére került sor. Az épület a gyermekek számára esztétikus, kényelmes környezetet biztosít. Megtörtént a két homokozó felújítása és két fedett terasz biztosítja a gyermekek levegőztetését rossz idő esetén is. A pályázat során sikerült az udvari játékeszközeink cseréje is. Fából készültek, a mai kor elvárásainak megfelelnek. Vidám, élénk színükkel és különböző méretükkel hívják fel magukra a figyelmet. Mind a három korcsoport megtalálhatja az életkori sajátosságainak legjobban megfelelő játékokat. Nagy gondot fordítunk a külső környezet esztétikusságára, tisztaságára is, hisz hozzájárul ahhoz, hogy gyermekeink felszabadultan játszanak, jól érzik magukat az udvaron is. Programunk elkészítése során figyelembe vettük, hogy óvodánk három csoportos, ahol öt felsőfokú végzettségű óvónő foglalkozik a gyerekekkel. Nevelőtestületünk valamennyi tagja, tudása legjavát adta ahhoz, hogy a helyi programunk elkészülhessen, az abban foglaltak megvalósulhassanak

5 Pedagógiai munkánk során az 1989-es Óvodai Nevelési Program nyomán felhalmozódott óvónői tapasztalatokat és módszertani tudást használjuk fel. Ez az alap, amire építkezünk. Az óvoda helyi programja a testi-lelki szükségletek kielégítésével, tevékenységi formák és fejlesztési tartalmak meghatározásával épül fel. Az óvoda gyakorlatában e területek nem különülnek el, hanem a gyerekek napi és heti rendjében szerves egységet alkotnak. A program segíti az integrált nevelésre javasolt enyhén sérült gyerekek beilleszkedését is. A nevelés fő területeinek a játékot, a tanulást és a munkát tekinti a program. A nevelés óvó és értékmegőrző szerepét hangsúlyozzuk, és eköré csoportosítjuk az egyéb tevékenységeket. Célunk: a nevelő és a gyermek szabadságérzetének növelése, a demokratikus nevelői alapviszony létrehozása, kulturális hagyományaink alapjainak átörökítése, embernevelés a kisgyermekkor pszichofizikai lehetőségei között, a 3-7 éves gyermekek hatékony, az egyéni fejlődési ütemet figyelembe vevő fejlesztése, az életmód terén, az érzelem és a társas kapcsolatok, az értelmi fejlesztés területén, a gyerekek kötődésének formálása és erősítése a helyi társadalom életébe való bekapcsolódásukkal (az óvodai csoporton és a családon keresztül). a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére - alkalmas legyen az iskolai életre, testi, lelki, szellemi és szociális vonatkozásban. II. Gyermekkép Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető induvídum és szociális lény egyszerre. A gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését együttesen határozzák meg a következők: genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó

6 Az óvodai nevelés gyermek-központú, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Emberképünk négydimenziós: értelmi fejlettség, testi fejlettség, közösségi fejlettség A teljesség felé vezető utak mindegyikét nyitva hagyjuk és ápoljuk. Ezért fejlődés-lélektani adottságként kezeljük a mágikus gondolkodás, a naiv világkép megnyilvánulási formáit. A játékot támogató, a mesélő óvónő segítségével próbálgatják a gyermekek a belső és külső világ elválasztását, egymásra hatását. Az ismeretek terén mennyiségbeli követelményeket nem állapíthatunk meg. Mindazok a tartalmak érvényesek, amiket anyanyelvi, zenei, rajzi testmozgásbeli, környezetismereti, tér, - mennyiség és formaismereti módszertanból az óvónők elsajátítanak. A fejlődés és fejlesztés során figyelembe veendő, hogy ez a folyamat nem egyenesen előre haladó, hanem lassú, felhalmozások sora, átmenetek, átbillenések, pihenések váltják egymást. Egy szakaszra nem a tulajdonságok és ismeretek mennyiségi mutatói jellemzőek, hanem a gondolkodási sémák és ismeretek meghatározott rendszere, szerveződése. Ezek segítségével a gyermekek az éppen aktuális fejlődési szakaszra érvényes módon tudják megoldani a helyzeteket. A különböző területek fejlődési tempója eltérő lehet. Igen nagy egyéni különbségek létezhetnek. Nagyon bizalmatlan és értelmetlen bizonyos megnyilvánulások kiragadásával fejletlennek, vagy fejlettnek minősíteni az óvodásokat. Az ismeret nem kész dolog, amit a gyermek átvesz, felmond, vagy megmutat, hanem folyamat eredménye. Önmagának és a külső környezetnek fokozatos megismerése. A folyamat lélektani és pedagógiai szempontból érdekesebb és tartalmasabb, mint a végeredmény. A két éven aluli ember legnagyobb teljesítménye az anyanyelv elsajátítása, a befogadó és beleérző figyelem segítségével. Ez értelemre hangoltságában, cselekedeteiben, játszásában, a mesére figyelésében és beszédében nyilvánul meg. Bizonyosak lehetünk abban, hogy aki óvodásként egészséges környezetben él, sokat és szabadon mozog, egész nap figyel és játszik, az egyéni adottságoktól függően 6-7 éves korára megérik az iskolai rendre, kapcsolatokra, feladatokra. Óvodakép Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés-kiegészítője, a gyermekek 3. életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb 7 éves korig

7 Az óvodai nevelés célja: az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlesztése, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése, az életkori- és egyéni sajátosságok figyelembe vétele, fejlesztése, a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátása. Az óvodai nevelés alapelve: A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkori alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra. Mindenféle fejlesztés, korrekció csak az életkorra jellemző fő tevékenységi formában valósítható meg eredményesen. A gyermek játéka során önmagát tanulja. Belső pszichikus folyamatait tisztázza, ezen a kerülő úton próbálja meg feszültségét oldani, vágyait kielégíteni. A játék belső indítékai normális külső környezetben elegendőek ahhoz, hogy a gyermek tanuljon. Minden új ismeret akkor épül be igazán a kisgyermek gondolkodási sémáiba, ha nyitott és befogadó állapotban van. Olyankor, amikor szüksége van az adott ismeretre, felhasználja és alkalmazza azt. A játék valamennyi tevékenységformát magába foglalja, ami az óvodáskorú gyermeknek érdekes lehet. Az egymásra figyelés, a kapcsolatteremtés, a kifejezés és megértés gyakorlását jelenti, a tér és az idő tagolását, az ok és következmény összetartozását, élethelyzetek megoldásának előképeit, önmagunkkal és a másikkal való bánni tudást, tájékozódást az emberi viszonyokban és a természet elemi megnyilvánulásaiban. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését. A felsoroltak általános, fejlesztő hatásában szakmai tudásunk és a jó óvónők tapasztalatai szerint megbízhatunk. III. Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodai nevelésünk feladata a különböző szociális háttérből érkező óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése

8 Az egészséges életmód kialakítása Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés. A hármas feladatrendszer együttes megvalósítása érdekében óvodánk legyen: Gyermekközpontú: biztosítsunk az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit a gyerekek személyiségéhez igazodva. Személyközpontúságra törekvő: a gyermeki jogok érvényesítése jelen legyen óvodánkban. Óvodai nevelésünk a gyermek családi kultúrájának figyelembevételére, a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építsen. Az óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt, annak kiegészítéseként értelmeződjön. 1. Az egészséges életmód kialakítása A fejlődés korai szakaszában az egészséges életmódra történő felkészítés meghatározó, hiszen az életszakaszban megszerzett ismeretek, kézségek és szokások a későbbi életvitelt jelentősen befolyásolják. A gyermekek mát bizonyos ismeretekkel, kézségekkel érkeznek az óvodába. Ezekre alapozva, ezt tovább erősítve alakítjuk a testápolás, táplálkozás, öltözködés, mozgás, pihenés és levegőzés, testedzés szokásrendszerét. Meghatározónak tartjuk a megfelelő napirend kialakítását, mely elegendő időt biztosít az egyes tevékenységekre, így megteremti a stressz mentes, kiegyensúlyozott biztonságos, nyugodt, a gyermek számára is kiszámítható légkört. Valljuk, hogy az egészséges környezet és az egészséges életmód kölcsönhatásaiban van, egymásra épül, és egymást kiegészíti. Ezért létfontosságúnak tartjuk a környezettudatos szemlélet és magatartás megalapozását, melynek során kiemelten kezeljük a szülők szemléletformálását. Célunk: A gyermekek testi és lelki szükségleteinek, valamint mozgásigényének kielégítése. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése. A gyermekek testi és lelki egészségének védelme, megőrzése, szervezetük edzése. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, stresszmentes és biztonságos környezet megteremtésével és megőrzésével a környezet megóvására irányuló szokások kialakítása. 1/1 Gondozás: - 8 -

9 A gyermekek testi, lelki, szellemi egészségének alapvető feltétele a testi komfortérzet kialakítása. A gondozás szorosan integrálódik a különböző tevékenységekhez: a játékhoz, a munkajellegű feladatokhoz és a tanuláshoz. Célunk: Az egészség gondozásához szükséges kézségek megalapozása. Következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer kialakítása. Megfelelő napirend kialakítása. Az óvodáskorú gyermek környezettudatos viselkedésének megalapozása. A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa anélkül, hogy kárt okozna neki. Megfelelő szakemberek bevonásával, az óvodapedagógusokkal és szülőkkel együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Feladataink: Valamennyi gyermek sajátítsa el a különböző tevékenységekhez kapcsolódó rendszeres és szükség szerinti tisztálkodással kapcsolatos teendőket. A gyermeket intim szférájának tiszteletben tartásával segíteni a szükségleteinek elvégzésében. Optimális életritmus kialakítása, az időkeretek rugalmas alkalmazása. Célszerű öltözködési szokások kialakítása (többrétegű öltözködés, csereruha, megfelelő benti cipő használata). A gyermekek igényeiknek megfelelően étkezhessenek, az étvágytalanság, vagy falánkság kiváltó okaira figyeljünk fel. Biztosítsuk a gyermekek számára a folyamatos folyadék utánpótlást. Szorgalmazzuk a vitaminokban gazdag zöldségek, gyümölcsök fogyasztását nem csak főtt, hanem nyers formában is. Egészség hetek szervezése: a szülők együttműködésével zöldségek, gyümölcsök gyűjtése, saláták, kompótok készítése modell nyújtása a családoknak a korszerűbb táplálkozás kialakításához. A védőnő bevonásával egészségvédő előadások szervezése. Az egészségügyi okokból táplálkozási megszorításokra szoruló gyermekeknél az élelmezésvezetővel, a családdal, a védőnővel, szükség esetén szakorvossal együttműködve megfelelő táplálékbevitel biztosítása. Vallási vagy egyéb okból (pl.: vegetáriánus) eltérő étkezést igénylő családok étkezési szokásainak tiszteletben tartása. Tartsuk szem előtt a gyermekek eltérő, egyéni alvásigényét: a kevesebb alvásigényű gyermekek részére csendes tevékenység biztosítása

10 Alvás előtti meséléssel a gyermekek lelki megnyugvását szolgálni. Alvás alatt gondoskodjunk a csendről, friss levegőről, kényelmes fekvőhelyről, ruházatról (pizsama használata). Változatos mozgásformákkal elégítsük ki a gyerekek mozgásigényét az épületben és a szabadban egyaránt. A gyerekek minél több tevékenységet végezzenek a szabad levegőn. Figyelembe véve a gyermekek fizikai terhelhetőségét, évszakonként közeli kirándulások, séták szervezése, megismertetve a gyermekekkel a természetjárás szépségét. A gyerekek környezettudatos viselkedésének megalapozása, a környezetünk iránti tájékozottság kialakítása, a környezetünk szeretetére, védelmére nevelés, zöld hetek szervezése együttműködve a helyi Faluszépítő és faluvédő egyesülettel és a szülőkkel. Ezen belül közös szemétgyűjtés szervezése, óvoda udvarának parkosítása, virágok, fák, bokrok ültetése, gondozása az óvoda udvarában. A téli hónapokban a madarak folyamatos etetése. A gyermekek fejlődésének várható eredményei az óvodáskor végére: Igénylik a tiszta, esztétikus környezetet. Vigyáznak rá, és aktívan részt vesznek fenntartásában. Sajátítsák el a kultúrált étkezés szokásait. Önállóan végezzék el saját személyükkel kapcsolatos tisztálkodási teendőket. Önállóan használják a WC t. Megfelelő ütemben öltözködjenek, ruhájuk rendjére ügyeljenek. Ismerjék az egészséges életmód alapvető követelményeit, az egészséges táplálkozás legyen igényük. Tudatosan óvják, védjék környezetük növény és állatvilágát! Igényükké váljon a rendszeres mozgás, a szabadban való tartózkodás, a sétákon, kirándulásokon való részvétel. A fejlesztés eredménye érdekében szükséges feltételek: A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM rendelet 7. számú melléklete határozza meg, melyek azok a minimális eszközök és felszerelések, amelyekkel az óvodának rendelkeznie kell. 2. Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása: Az óvodás korosztály számára meghatározó a gyermek és az óvodapedagógus kapcsolatának minősége, mivel ennél a korosztálynál a magatartás érzelmi vezéreltségű. Elengedhetetlen hát, hogy a gyermekeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Óvodai nevelésünk támaszkodjon a családi nevelésre, a család és az óvoda törekedjen szoros együttműködése

11 Vegyük figyelembe a családok sajátosságait, szokásait, tartsuk tiszteletben a gyermek és a szülő méltóságát. Tartsuk szem előtt a gyermek érdekeit. A családtagok elfogadása, és feléjük szakmai alázattal való közeledés. Figyelmes, tiszteletteljes, szakmailag kifogástalan színvonalú segítség. A szülői problémák jelzésének figyelembevétele, toleranciával, empatikus magatartással partnerkapcsolat kialakítása a szülőkkel. A gyermek korai, óvodáskort megelőző testi lelki fejlődésének alapos ismerete: személyiségalap, anamnézis vezetése. Célunk: Erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése az óvodapedagógus és a dajka példaadásával és helyzetteremtésével. A társadalmi beilleszkedést segítő szociális együttélés szabályainak értékközvetítése. A különbözőségek elfogadására, tiszteletére való nevelés. A szülőföldhöz való pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság megőrzése, átörökítésének biztosítása. A figyelem ráirányítása a természeti és emberi környezetben megmutatkozó szépségekre, ezek tiszteletére és megbecsülésére nevelés. Nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermekek esetében speciális fejlesztéssel az egyéni szükségleteknek megfelelő szakemberek közreműködésével az esélyegyenlőség biztosítása. Esélyteremtés a migráns gyermekek számára. A kiemelkedő képességű gyermekek igényeit figyelembe vevő tevékenységek által történő személyiségkibontakoztatás. Feladataink: Az erkölcsi normák és tulajdonságok kialakításához lehetőséget biztosítani, hogy a gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való helyes viszonyulást: kooperatív megoldásra ösztönző páros és kiscsoportos tevékenységek szervezése. Ezáltal minden gyermek lehetősége van kommunikálni társaival a közös tevékenység során, tapasztalatot szerezni a kommunikációs formákról. Nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságot árasztó légkör kialakítása. A csoportszoba környezettudatos szemléletű, otthonos, hangulatos, esztétikus, biztonságos berendezése. Az óvodapedagógus szeretetteljes, empátiás kisugárzása, odafigyelő magatartása. Spontán szociális tanulásban a komplex viselkedésminták beépítése a gyermeki viselkedésbe

12 Környezetvédelmi viselkedési és magatartásformák kialakítása. Az élet, az élővilág tiszteletére, megbecsülésére való nevelés. Az udvariassági beszédformák megismertetése, alkalmazásának figyelemmel kísérése. Erkölcsi normák, ítéletek megfogalmazása. A gyermek önálló véleményalkotásának és döntésfejlődésének támogatása. Gyakorlatközeli helyzetek teremtésével az interperszionális kapcsolatok kialakítások szükséges kézségek, képességek alakítása. Inkluzív szemlélettel a különbözőség elfogadásának segítése. A konfliktushelyzetek békés, mindkét fél számára elfogadható megoldására inspirálás. A tehetséges gyermekek kibontakoztatásának támogatása. A lassabban fejlődő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása. A migráns gyermekek beilleszkedésének segítése. A családdal való együttműködésre törekvés. Rendszeres tájékoztatás a gyermek fejlődéséről. Szülői értekezlet tartása évente kétszer. Anamnézis felvétele bizalmas légkörben a szülővel. A beszoktatás hetében minimum három napot egész nap a gyermekkel tölt. A gyermek fejlődésének várható eredményei az óvodáskor végére: Ismerje a közösségben megkívánt viselkedéskultúrát. A csoport szokás- és szabályrendszerének ismeretét a magatartásában is érvényesíti. Szereti, és korának megfelelően védi a természetet, megbecsüli, és tiszteletben tartja az élővilágot, szívesen ápolja a növényeket, gondoskodik az állatokról. Képes a többiekhez alkalmazkodni, toleránsan viselkedni, a másikat elfogadni. Szükség esetén segíti az arra rászorulókat. Konfliktushelyzetet mindkét fél számára elfogadhatóan, viszonylag önállóan old meg, szükség szerint felnőtt segítségét kéri. Érzelmein, indulatain korának megfelelően tud uralkodni. A felnőtteket és munkájukat tiszteli. A közösség érdekében szívesen vállal megbízást, munkát. Bátran, de kultúráltan mondja el a véleményét. Ne legyen peremhelyzetű, szívesen játsszanak vele a többiek. Szívesen kommunikáljon, ismerje és alkalmazza az udvariassági formulákat. Érezze jól magát az óvodai közösségben, képes legyen társaival kooperatívan együttműködni. Képes legyen kitartásra, türelemre. A szülőkkel való kapcsolat a kölcsönös bizalom, tisztelet és elfogadás elvén működjön

13 Az óvodai nevelésen belül biztosítva legyen minden gyermek számára a differenciált bánásmód, az egyéni fejlesztés, az érzékszervi vagy mozgássérült, illetve lelki sérült gyerekek részére a megfelelő szakember segítsége. 3. Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása: Az anyanyelvi nevelés, mint komplex folyamat, a nevelési folyamat egészében legyen jelen. Tartalmazza az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére, a gyerekek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására, a gyermekek meglévő tapasztalataira épülő nevelőmunkát. Az értelmi nevelés a spontán tevékenységeken keresztül elsődlegesen a gyermek szabad játéka által valósuljon meg szoros kapcsolatban a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztésével. Óvodapedagógusaink személyes példáikkal (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés), kommunikációs helyzetek megtervezésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, teremtsen lehetőséget a monologikus beszédre, ennek fejlesztésére, bővítse szókincsüket, gazdagítsa metakommunkiációs ismereteiket (érzelmeket jelző gesztusok, arckifejezések, testtartások). Célunk: A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése. Kognitív képességeinek fejlesztése: o egyre pontosabb, valósághű észlelés o figyelem összpontosításra való képesség o valósághoz közelítő képzeleti működés o reproduktív emlékezet o problémamegoldó és kreatív gondolkodás o az alakuló fogalmi gondolkodás A beszédkedv felkeltése és fenntartása A beszédhallás és szövegértés fejlesztése Kapcsolatfelvétel támogatása, az információ eljuttatásának segítése a másikhoz, verbális és nonverbális eszköztár kialakításával. Feladataink: A beszédkapcsolatok kialakulásához a beszélgetésre alkalmaz nyugodt, kiegyensúlyozott, jó csoportlégkör megvalósítása. Változatos tevékenységek szervezése. Sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása. A természet és a társadalmi környezet észrevételezése. A gyermeki kíváncsiságra, érdeklődésre építés. Egyéni érdeklődési kör figyelembe vétele. Figyelemösszpontosításra motiválás

14 Egyéni képességek fejlődésének nyomon követése, szükséges fejlesztési tervek készítése és beépítése a gyakorlatba személyiség lap vezetése. Minden gyermeki kérdés megválaszolása. Gyermekek beszédkedvének felkeltése, kommunikációs helyzetek teremtése. A gyermekek szókincsének bővítése egyéni adottságok, eltérő fejlettség figyelembe vételével. Gyermekek differenciálása: a nyelvileg hátrányos helyzetű, illetve nyelvileg kiemelkedő gyermekek differenciált fejlesztése. Migráns gyermekek egyéni fejlesztés a magyar nyelv ismertetése terén. Nyelvtanilag helyes, jól érthető, tiszta beszéddel mintaadás. Szakmai kapcsolat tartása a logopédussal, fejlesztőpedagógussal. Felhívjuk a szülők figyelmét, a beszédfejlődést hátráltató tényezőkre (elhanyagolt nevelés, gyermek beszédhibájának figyelmen kívül hagyása). A gyermek fejlődésének várható eredményei az óvodáskor végére: Tudjon önállóan, konkrét, elemi ismeret, jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni. Alakuljon feladattudata. Ismerje saját értékeit. Legyen önálló a begyakorolt feladatok megoldásában. Végezzen önálló megfigyeléseket, ismerje fel a változásokat a jelenségeknél. Fedezzen fel összefüggéseket, ok okozati viszonyokat. Törekedjen többféle megoldás megkeresésére. Szándékos figyelmének tartalma érje el a percet. Legyen képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni. Különítse el a valóság és a mese elemeit. Helyesen, tisztán, érthetően beszéljen. Bátran, szívesen kommunikáljon társaival és a felnőttekkel. A közölt információt értse meg. Bátran kérdezzen. Verbális emlékezete korának megfelelő legyen. Egyszerűbb történetet, mesét képes legyen egyedül elmondani. Ismerje és használja az udvariassági szavakat. Tudjon szemkontaktust teremteni és tartani. Élményeit és gondolatait el tudja mondani. A migráns kisgyermek is értse meg az óvoda életéhez szükséges kifejezéseket, képes legyen magát megértetni. IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek:

15 Óvodánkban a kompetencia alapú oktatás nevelés mellett a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrálására is nagy hangsúlyt fektetünk. Az óvodában a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi. Az óvodai foglalkozásokat oly módon szervezzük meg, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tud tenni az óvodai neveléssel a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. A törvényben (Közoktatási Tv (4) bek.) meghatározott feladatok ellátásához igénybe vehető heti időkeret: 50 óra. Ez időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. Az időkeret meghatározása mindig nevelési évhez kötötten történik. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógus tevékenységét és az óvoda működését segítő dajkák munkájának hozzá kell járulni az óvodanevelési eredményességéhez. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket nevelő óvodában a dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósuljanak a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzései. Óvodánk 3 csoporttal működik, melynek a személyi feltételei a következőképpen alakulnak: 5 óvodapedagógus 3 dajka Csoportonként két óvónő és egy dajka foglalkozik a gyerekekkel. Az óvónők heti ciklusban váltják egymást. Valamennyien felsőfokú végzettségűek. Helyi programunk összeállítása során alapelvként azt vettük figyelembe, hogy az óvodáskor nyelve, a játék érzéki és szimbolikus jelrendszere. Ebben élhető meg a nevelhetőség lehetősége: a társas-lelki funkció. Bízunk abban, hogy programunk megvalósítása sikeres lesz, hisz nevelőtestületünk óvodapedagógusai harminc éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek, rendképletük rugalmas. Tudatosan tartják magukat a közepes motiváltság állapotában. Feladatuknak a nevelési folyamat tempójának, ritmusának szabályozását érzik. Laza és alkotó képzetáramlással kísérik a gyerekek játékát. Kedvelik a kötéses és puha eljárásokat. Felszabadultan és eredeti módon használják a mozgás, a zeneiség, a képek és a beszéd jelrendszerét. Elfogadják, hogy a gyermekkel létrehozott őszinte kapcsolat fejleszti valójában a csírázó képességeket. Tudomásul veszik, hogy óvodáskorban kezdődik el és soha nem fejeződik be a megismerés, a tudás utáni vágy. Értik és figyelembe veszik mindennapi munkájuk során az érés, a fejlődés, fejlesztés összefüggéseit. Gyermeklélektani ismereteikre támaszkodnak, kerülik a túltudatosítás, okosodás görcsös állapotát

16 Figyelembe veszik, hogy a gyermekek, főként a legkisebbek egy társadalmi kényszerhelyzet következtében meg vannak fosztva a számukra ideális családi környezettől. Segítőkészen állnak a család mellé. Részt vállalván a gyermekek gondozásában, nevelésében, tanításában, oldva a természetellenes helyzet okozta gyermeki és szülői szorongást. Olyan nevelés modellt ajánlanak, amely a korai óvodai gyakorlat tapasztalatait egyesíti. Tárgyi feltételek: Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezéseit olyan módon alakították ki, hogy azok szolgálják a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfelel testméreteiknek, biztosítja egészségük megőrzését, lehetővé teszi mozgás és játékigényük fejlődését. Az épületegyüttes harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal veszi körül a gyermeket. Az óvoda tárgyi környezete egyidejűleg - a mindenkori előírásokkal összhangban - biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodapedagógusoknak. Óvodánkban rendelkezésünkre áll: Ragyogó tiszta, szagtalan, hideg-meleg vizes mosdó, tornaszoba, a félretett játékok számára raktárhelyiség, az étkeztetéshez megfelelő melegítő konyha. Az udvarunk füvesített, fás-bokros, dimbes-dombos fekvésű. Virágos, tágas, ahol a gyerekeknek van babaházuk, mindennap felásott, belocsolt homokozójuk, a nyári nagy melegben hűs lombok alatt játszhatnak, pihenhetnek. Nagy teraszok állnak a gyerekek rendelkezésére, melyek játszóhelyül is szolgálnak, és aszfalt rajzolási lehetőséget is adnak. Az udvari játékok tárolására külön helyiség adott Az épületben nagy felületű ablakok, puha szőnyegek, szép növények, gyermekrajzok, lekerekített sarkú asztalok, székek, alacsony polcok, fehérre meszelt falak, kuckó berendezés, puha párnák, a zsúfoltság elkerülése tehetik otthonossá a csoportszobát. A bútorok egyben játékszerek is. A bordásfal, a hempergő-sarok is jó szolgálatot tesz. Az étkezéshez porcelán-, üveg-, rozsdamentes evőeszközöket, edényeket használunk. Kis kenyérkosarak, szép tálcák, esztétikus textilabroszok és minden alkalommal papírszalvéták egészítik ki a terítéket. Az abroszokat szükség szerint, a törölközőket hetente, az ágyneműt pedig kéthetente váltjuk, melyeket a dajkák mosnak, vasalnak, az erre a célra kialakított mosókonyhában. Minden kisgyermeknek van külön, jellel ellátott öltözőrésze (fogas, cipőpolc). Itt tárolják a szintén jellel ellátott tornazsákot, ruhazsákot, amiben a személyes holmikat helyezik el. A berendezést a következő tárgyak, játékszerek egészítik ki:

17 nagy, puha szőnyegek, színes, puha párnák nylonlepedők a vizes, festékes, gyurmás feladatokhoz összecsukható paraván, mozgatható polcok kisebb-nagyobb kosarak, agyag, gyurma, kavics, termések, termények, színes fonalak, anyagok, madzag, filc, szövőkeret, fóliák, színes papírok, dobozok, kartonok, ragasztók, írólapok, rajzlapok, festék, zsírkréták, hurkapálcák, ollók hangszerek babaszobai- és babakonyhai eszközök konstrukciós játékok építőjátékok szerepjátékokhoz eszközök, kirakós játékok, különböző területeket fejlesztő játékok, képes és mesekönyvek, minimat készlet képek az anyanyelvi nevelés - foglalkozáshoz (fólia képsor) Falu-város építőjáték Közlekedés (fólia képsor) A mozgásos játékhoz szükséges eszközök: labdák, karikák, ugrókötelek, szőnyegek, padok, zsámolyok, mászókák, gyűrű, babzsákok, súlyemelők, hinták, rollerek, kötelek, bordásfal, Greizwad-fal. Az óvodai élet megszervezése: Az óvodában olyan családias légkört, olyan környezeti feltételeket igyekszünk létrehozni, amiben a gyerekek szabadon mozoghatnak, biztonságosan eligazodhatnak. Az életmódra vonatkozó szabályokat életkoruk és fejlettségük szerint képesek teljesíteni. A tevékenységekben érdeklődésüket, kíváncsiságukat kielégítő, örömteli, erőfeszítésekre is késztető. A folyamatos, rugalmas napirend keretei között sokkal több lehetőség van az egyéni differenciált feladatok megoldására. Egyéni sajátosságaikat, képességeiket ismerve a feladatokat mindig személyre szabottan adjuk. Az elsődleges környezet a család, ahonnan a gyermek egyfajta kialakított szabály- és szokásrendszert hoz magával. A különböző módon élő családok gyermekeinek szociális szintje is eltérő. A szociális tanulás elsősorban modellkövetés útján megy végbe. A gyermek a környezetének tagjait megfigyeli, és azt utánozni igyekszik. A csoport szokásai, szabályai rendszerezik a csoport tagjainak harmonikus együttlétét. A szabályok meghatározzák:

18 az együttlét módját, képessé teszik a gyermeket az egymáshoz való alkalmazkodásra, a közösségben élni tudásra. Hozzásegítik a gyermeket olyan erkölcsi normák megértéséhez és elsajátításához, melyek alapját képezik a kultúrált magatartásnak. Így kifejlődnek olyan képességek, melyekre a további nevelés építhet. A szabály-, és szokásrendszer kialakítása tudatos és tervszerű, figyelembe veszi a gyermekek fejlődését, egyéni tempóját. A feladatok végrehajtása során megalapozódik, kifejlődik feladattudatuk és kitartásuk. A naposi rendszer mellett az egyéni megbízatások gazdagabb, differenciáltabb rendszerét helyezzük előtérbe. A megbízatásokat örömmel végzik, ilyenkor megmutatják társaiknak: ügyességüket, kitartásukat, erejüket. A tevékenységek megszervezése lehetővé teszi az óvodai szabályok-, szokások sürgetés-mentes, az egyéni tempónak megfelelő gyakorlását. A napirenden belül ismétlődő eredményeket megszokja a gyermek, ez a megszokás nyugalmat, biztonságot visz az életébe és ez hozzájárul idegrendszerének egészséges fejlődéséhez. A megbízatások folyamatos feladatvégzést jelentenek a gyermekeknek. A szabály-, és szokásrendszer kialakítását a következő csoportosítás szerint tervezzük: 1. Szabályok, amelyekre figyelmeztetik egymást: a) étkezési szabályok: evőeszközök helyes használata, annyit vegyenek, amennyit jóízűen el tudnak fogyasztani, azt az ételt vegyék ki, amit már megfogtak, étkezés közben csendben beszélgessenek, stb... b) öltözködési szabályok: ruhadarabjaikat tartsák rendben, a jelükön igényüknek megfelelően vegyenek maguknak ruhát, ill. meleg helyiségben vegyék le. próbálkozzanak az öltözködéssel, vetkőzéssel, a cipő felhúzásával, a fűző megkötésével, stb... c) tisztálkodási szabályok: a jelüknél lévő (saját) tisztálkodási eszközöket használják, váljék igényükké a higiénés szabályok betartása használják a zsebkendőt, körömkefét, fésűt, stb... d) a napirendhez kapcsolódó egyéb szabályok: az udvar és az óvoda helyiségeinek rendjére vigyázzanak, ne szemeteljenek a napszaknak megfelelően köszönjenek társaiknak és a felnőtteknek

19 szólítsák nevükön az óvónőket, dajkákat, keresztnevükön szólítsák társaikat a pihenéssel kapcsolatos teendőket kis segítséggel végezzék /ágyak ki- és berakása, ágynemű összehajtogatása a játékeszközök és használati tárgyak épségére vigyázzanak. 2. Egyéni és kisebb csoportok részére történő megbízatások: segítsenek kisebb társaiknak nyugtassák, vigasztalják meg a síró, vagy szomorú társukat, az ügyesebbek segítsenek lassúbb tempójú társuknak, ha új gyerek érkezik, segítsék a beilleszkedésben 3. Munka jellegű megbízatások: a) a csoportszobában: foglalkozások feltételeinek kialakításában segítsenek a foglalkozási eszközöket készítsék elő, ill. tegyék el az egyes tevékenységek után ellenőrizzék a csoportszoba rendjét. b) a mosdóban: pótolják a WC papírt, töröljék fel a kifröccsent vizet, tisztítsák meg a tükröt. c) az udvaron: a homokozó és udvari játékok ki és berakásában való segédkezés, gereblyézzék össze a faleveleket, szedjék fel a szemetet, feladataik végrehajtása közben közlekedjenek önállóan a játszóhelyek között, az udvar növényeinek gondozásában vegyenek részt, 4. Népi hagyományokkal kapcsolatos szokások: születés és névnapok megünneplése, ünnepi hangulat, dekoráció készítése, az ünnepelt legkedvesebb meséjének előadása, vagy dalának eléneklése, ajándékkészítés. évszakokhoz, napfordulókhoz kapcsolódó ünnepek szokásai (Mikulás, Karácsony, Farsangolás, télűző- tavaszváró, Kisze-bábkészítés, égetés stb...) Anyák napjára saját kezű ajándékkészítés, kirándulások szervezése autóbusszal (alma és szilvaszedés, diókeresés, szőlőszüret) 5. Dajkák kiemelt feladatai: Legyen készen bármikor a segítségadásra. Tisztálkodási részfolyamatok elsajátítását segítse, ellenőrizze. Igény szerint segítsen az öltözködésben, vetkőzésben, fésülködésben. Természetes hangon beszéljen a gyerekekkel és a szülőkkel. Magatartása példaadó legyen

20 A napirend igazodik a különböző programokban megfogalmazott feladatokhoz. Figyelembe veszi a helyi szokásokat, igényeket. Fontos tevékenységek közötti belső arányok kialakítása. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését különböző, az óvodapedagógusok által készített feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvoda kapcsolatai: Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele, a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, ill. a család teremt meg. Az óvoda kapcsolatot tart fenn azokkal az intézményekkel, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező. Kapcsolataink: 1. A szülői házzal: Az óvoda vezetésében a szülők képviseletét a szülői munkaközösség látja el. Szeptember hónapban csoport szülői értekezletek vannak, és családlátogatásokat végeznek az óvónők. Nyílt napokat szervezünk - február hónapban. Mikulás-est - vacsorával egybekötve, - szülők-nevelők közös összejövetele. Hagyományos ünnepeink egy részét a szülőkkel ünnepeljük.(anyák napja, Évzáró) Kirándulások szervezése - a Szülői Munkaközösség bevonásával. 2. Az iskolával: Október-november hónapban a nagycsoportosokat átadó óvónők az 1. osztályosokat meglátogatják. Februárban a leendő 1. osztályos tanítók vesznek részt az óvodában nyílt nap keretében, valamint a nagycsoportos foglalkozásokon Igényük szerint látogatják a nagycsoportosokat, ismerkednek az 1. osztályba kerülő gyerekekkel. Óvodai rendezvényekre meghívást kapnak az iskola nevelői

21 Az óvónők és az 1. osztályos tanítónők között konzultációs megbeszélés útján történik a gyermekek jellemzésének elkészítése. Az óvónő egyénenként tájékoztatást ad a gyermek fejlődéséről, annak üteméről, a bánásmódról, alkalmazkodásáról, és a gyermek iskolaérettségéről. Májusban részt vesznek az 1. osztályos tanítónők a nagycsoportosok szülői értekezletén. Tájékoztatják a szülőket az iskola elvárásairól, tanácsot adnak az iskolai előkészületekről. Segítséget nyújtanak a szülőknek abban, hogy a nyár folyamán erősítsék gyermekükben az iskolavárást, a tanulási vágyat, az egyes területek korrekcióját. 3. Az iskolaorvossal, védőnővel: - folyamatos Egészségügyi vizsgálatokat elvégzik Január végén iskolaérettségi vizsgálathoz segítséget nyújtanak 4. Nevelési Tanácsadóval: A vezető óvónő - a csoportvezető óvónők igénye szerint. V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 1. Játék Az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége, ezen keresztül tapasztalja a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, örömforrás számára. A játék a gyermeki személyiségformálás alapvető eszköze, a tanulás, a készség és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. Célunk: Minden gyermek számára biztosítani a lehetőséget, az általa kiválasztott játéktevékenységet, melyben feloldódhatnak pozitív és negatív élményei. Ezért arra törekszünk, hogy a különböző játéktípusok jól megférjenek egymás mellett. Így válik a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, kreativitásunkat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. Feladataink: A szabad játékhoz szükséges nyugodt légkör biztosítása, a hely megteremtése. A megfelelő játékeszközök beszerzése, kiegészítése és készítése. Ingergazdag környezet biztosítása a szerepjáték kialakulásához, melyben újra élhetik élményeiket, szimbólumalkotási képességük gazdagodik. (közös programok szervezése, ünnepek jelentősége). Tudatos jelenlétünk biztosítja a játék indirekt irányítását, fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése

22 A szociális kreativitás fejlesztése: együttműködési képesség, magatartási és viselkedési módok kialakítása, társas kapcsolatok formálása, konfliktustűrő képesség fejlesztése. A gyakorló játék iránti igény biztosítása minden korcsoportban: hang és beszéd játékos gyakorlása, ritmikus mozgást gyakorló játék, eszközök, játékok rakosgatása különböző anyagokkal (homok, víz, papír, textil, stb.). A barkácsoláshoz szükséges anyagok, eszközök biztosítása. A barkácsolásban a gyermeki fantázia, ötletek kibontakoztatásának biztosítása, a gyermeki tervek, célok kifejezésre juttatásának megvalósulása. A bábjáték, mint sajátos nevelési tényező biztosítása, mely segíti a gyermek személyiségének megismerését és formálását. Szerkesztő készség és kreativitás fejlesztése az építő és a konstruáló játék terén. A játék folyamatosságának biztosítása a napirend szervezésében, kiemelt jelentőségének hangsúlyozása a játékra fordított idő meghatározásában. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: Önkéntesen válassza meg a számára megfelelő játéktémát. Tudjanak együtt játszani társaikkal, szívesen kapcsolódjanak be a közös játékba. Ismerje a játszóhelyek, a játékeszközök helyét, becsülje meg azokat. Legyenek a játékban önálló, kezdeményező megnyilvánulásai,képes legyen játékhelyzetek teremtésére. Tudjanak a gyerekek a szabályokhoz igazodni, és azokat a játék folyamán következetesen betartani. Ismerjék a barkácsoláshoz, építéshez szükséges eszközök helyét, használatát. Valósítsák meg a barkácsolásban elképzeléseiket, hozzanak létre modelleket, a játékeszközök javításában legyenek önállóak, kreatívak. A fejlesztés eredménye érdekében szükséges feltételek: A megfelelő légkör biztosítása. A megfelelő hely a játékhoz. Tartalmi formái: o Gyakorlójáték o Szerepjátékok o Barkácsolás o Dramatizálás, bábozás o Építő, konstruáló játékok o szabályjátékok 1. Mese - Vers

23 A mese, a vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, régi értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyerekeknek. A közösen átélt örömök és élmények elszakíthatatlan szálakkal az óvodapedagógust és a gyermekeket egymással és az anyanyelvükkel. A mese- és versmondás lényeges elemeit testbeszéd, tekintettartás, verbális emlékezet- az óvodapedagógus személyes példáján keresztül sajátítja el a gyermek. Az anyanyelvi nevelésnek és a játéknak egyaránt szerves része a dramatizálás, melyen keresztül a gyermekek irodalmi élményei, kiegészülve hangulatukkal, fantáziájukkal. Ezáltal fejlődik személyiségük. Célunk A magyar kultúra átörökítése Érzelmi biztonság megadása, s a gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének segítése A biztonságos önkifejezés megalapozása a nyelv szépségének kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel. Az irodalmi érdeklődés felkeltése az óvodás gyermek szemléletmódjának, világképének megfelelő irodalmi élmények nyújtásával. A gyermekekben alakuljon ki a mese és vers szeretete. Multikulturális tartalmak (hagyományok, kisebbség kultúrája) Szülők nevelési szemléletének formálása Tartalom Beszédművelés, beszédmegértés és beszédmozgás fejlesztése, helyesejtési gyakorlattal, légzőgyakorlatok, zöngés-zöngétlen hangok differenciálása, artikulációs gyakorlatok, időtartamgyakorlatok, nyelvtörők, hangsúlygyakorlatok, hangerőgyakorlatok. (2,5) 3-4 éveseknek: mondókák, mondókamesék, formulamesék, állatmesék, történetek, rövidke versek. Ismerkedés a lépes-mesés könyvekkel 4-5 éveseknek: mondóka, hangutánzó mese, párbeszédes mese, láncmese, egyszerűbb szerkezetű tündérmese, történetek, versek (8) éveseknek: kiszámolók, felelgetők, versek, állatmesék, tréfás mesék, tündérmesék. Az óvoda napirendjében tevékenységekhez, s helyzetekhez illő mondókák, rövid mesék, versek, kitalált történetek. Népi, klasszikus és kortárs irodalmi művek. A mese-, verstevékenységgel kapcsolatos óvónői feladatok: Változatos irodalmi élmények közvetítése A mesélés, verselés épüljön bele a mindennapok tevékenységei közé

24 A mesék átéléséhez szükséges nyugodt légkör megteremtése, mobilizálható mesekuckó kialakítása A felhasznált irodalmi anyag kiválasztásának szempontjai: o Tiszta forrásból merítsünk o Feleljen meg a gyermekek életkorának, fejlettségi szintjének o Feleljen meg az óvónő személyiségének Az irodalmi anyag kifejező közvetítése a gyermek részére Az óvónő vers- és mesemondása a gyermek számára példaértékű legyen. Előadásmódja kifejező, élményszerű legyen. A gyermek motiválása az irodalmi élmény befogadására, az önálló mese és versalkotásra. A gyermek ösztönzése az önálló bábozásra, dramatizálásra a megfelelő eszközök biztosításával. A képeskönyvek elérhetőségének biztosítása A könyvek helyes használatának, megbecsülésének kialakítása. Mondókázás, verselés, mesélés a napi tevékenységekben komplex módon is érvényesüljön. Beszédmegértés, szókincs, kifejezőkészség, figyelem, emlékezet, fantázia fejlesztése. Könyvtár színházlátogatások szervezése A mesélés szerepének megismertetése a szülők körében. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek örömmel várják és igénylik a verseket, meséket. Szívesen vesznek részt a mesekezdeményezéseken, és saját kezdeményezésre is szívesen mesélnek, verselnek, báboznak, dramatizálnak Megfelelő fejlettségi szintre jut a gondolkodásuk, fantáziájuk, figyelmük, beszédkészségük, beszédfegyelmük. Figyelmesen meghallgatják az óvónénit és a társakat. Emlékezetükben megtartják az egyszerűbb mesefordulatokat. Képesek a folytatásos mese szálait felidézni. Képesek a folytatásos mese szálait, epizódjait felidézni, összekötni. A könyvek iránti érdeklődés kialakul bennük, s vigyáznak a könyvek épségére. Képesek önállóan elmondani ismert verseket, néhány mesét, rövid történetet. Elkezdett történetet fantáziájuk segítségével képesek folytatni. Nő a szülői mesélés gyakorisága. A fejlesztés kívánatos feltételei: Mesekönyvek, képeskönyvek, leporellók bábok, szemléltető képek különböző ruhadarabok a dramatizáláshoz termésfigurák játékeszközök, egyéb kellékek 2. Ének, zene, énekes játék

25 A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget. Célunk: a zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása. A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, harmonikus, szép mozgásának fejlesztése. A szülőföld értékeinek átörökítése a népzene, a népdal, a népszokások és a népi hangszerek megismertetése által. Tartalom Népi mondókák, kiszámolók, lovagoltatók, csipkelődő, tapsoltató csiklandozó mondókák. Magyar népi éneklés, népi mozgásos játékok, más népek dalai, játékai, etnikai kisebbség dalai, játékai. Egyéb kétszemélyes játékok, altatók, hintáztatók, simogatók, göcöcgtetők, sétáltató, labdázók, táncoltatók Körjátékok és a dalaik: szerepjátszó, párcserélő és versengőváltás, fogyó- gyarapodó játékok Magyar népszokások, hagyományok dalai, játékai: Alakoskodók, vonulások, kapuzók, átalakuló, kapcsolódó játékok Szüreti mulatság, pásztorjáték, farsang, kiszézés, pünkösdölő, lakodalmas Más népek dalai Gyermekeknek írt műdalok, műalkotások Hangszeres zene hallgatása: magyar népzenei alkotások, műzenei alkotások, ünnepek dalai Természet hangjai. Környezetünk hangjai. Ünnepeink, hagyományaink dalai Zenei nevelésből adódó óvónői feladatok: A gyermekek zenei élményhez juttatása kötött és spontán módon. Igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák kiválogatása, ezek összeállítása az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelően. Az etnikai kisebbséghez tartozó, adott esetekben más kultúrához tartozó gyermekek zenei kultúrájának, népi- és ízlésvilágának megfelelő válogatás. Az óvodában is játszható énekes népszokások válogatása: szüreti mulatság, pásztorjáték, farsang, kiszézés, pünkösdölő, lakodalmas. Ritmusérzék fejlesztése, éneklési készség és a harmonikus szép mozgás alakítása

26 A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal, és zenei képességfejlesztő játékokkal. Ritmushangszerek használatának megismertetése. A kör és egyéb mozgásos játékokhoz megfelelő hely és friss levegő biztosítása. A játékok hangulatának megteremtéséhez változatos, esztétikus, motiváló hatású, élményt előhívó eszközök biztosítása. A rácsodálkozás örömével felfedezhetjük a gyermekekkel környezetük hangjainak szépségét (méhek, darazsak, döngicsélése, harkály kopácsolása, eső koppanása, madarak csiripelése, éneke, stb.) Zenehallgatási igény kialakítása. Az óvónő örömmel vegyen részt a közös éneklésben, énekes játékban, maga is élvezze a játékot, a tevékenységet. A fejlesztés várható eredményi az óvodáskor végére: Tudjanak természetes tempóban járni, segítség nélkül tempót tartani. Örömmel énekeljenek, játszanak dalos játékokat. Bátran énekeljen akár önállóan, egyedül is. Önállóan énekeljen 5-6 hangterjedelmű dalt. Énekeljen vissza dallamot, adjon vissza megadott ritmust. Önállóan érzékeltesse dalban, mondókában a zenei fogalompárokat (halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú) Tudjon egyszerű, táncos mozgásokat végezni helyes testtartással. Énekeljen alkalmi dalokat ünnepkörökhöz kapcsolódva. Törekedjenek a megismert dalokat, dalos játékokat tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelni. Önálló kezdeményezésre is legyenek képesek dalokat énekelni, dalos játékokat, körjátékokat énekelni, játszani. A fejlesztés kívánatos feltételei: Eszközök: cintányér, triangulum, furulya, magnetofon, kövek, bábok, dob, kendő, szalagok, ritmuspálca, koszorúk, kalapok, táncos szoknyák, labda. 3. Rajzolás, mintázás, kézimunka: Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyerek számára. Célunk: A gyerekek aktivitására építve, a gyerekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva, a szabad önkifejezést figyelembe véve az alkotókedv kibontakoztatása. Az alkotás örömének megtapasztalása, a különböző ábrázolási technikák, anyagok megismerése és alkalmazása során. Esztétikai érzékük, szép iránti fogékonyságuk alakítása

27 A helyes ceruzafogás elsajátítása. Tartalom: A gyermekek élményeinek, a hozzájuk közel álló cselekményes témáknak, vagy a környezetükben megtörtént eseményeknek, versek, dalok, történetek elképzelt szereplőinek, jeleneteinek képi, plasztikai kifejezése. Képalakítás: Egyéni és közös kompozíciók rajzolása, festése, kisebb-nagyobb méretekben élmények alapján, vagy elképzelés szerint. A rajzolt formák gazdagítása, díszítése a gyermek egyéni tetszése szerinti részformákkal, színekkel, formaismétléssel. Mesék, történetek, események elképzelés szerinti ábrázolása. Különféle technikák alkalmazása (batikolás, karcolás, viaszolás, stb.) Keveréssel előállított színekkel, az egyéni színkedvelés érvényesítésével, különböző méretű kompozíciók, díszletek festése. Plasztikai munkák: A mintázás alaptechnikáinak elsajátítása emberalakok, állatok, tárgyak alkotása. Természeti tárgyak gyűjtése (termések, levelek, ágak, kavicsok, stb.) kompozíciók, figurák készítése Különféle technikák gyakorlati alkalmazása (nyírbálás, tépés, hajtogatás, ragasztás, karcolás, szövés, varrás, stb.) Építés Különféle anyagokból, tárgyakból építéssel, összerakással, térbeli rendezéssel kisebb-nagyobb formacsoportok kialakítása. Az udvari játékok során az évszaknak megfelelően alapanyagok formálása, alakzatok létrehozása, téralkotó tevékenység fejlesztése. A vizuális nevelésből adódó óvónői feladatok: Az érdeklődés felkeltése az ábrázoló tevékenységek iránt. Megfelelő hely, idő, anyagok, eszközök biztosítása Lehetőség adása a szabad alkotásra. Az eszközök, anyagok tulajdonságainak megismertetése, hozzájuk kapcsolódó technikák, eljárások bemutatása, elsajátítása. Az ábrázoló tevékenységgel kapcsolatos higiéniai szokások megismertetése, elsajátítása, betartásának figyelemmel követése. A képi, plasztikai, konstruáló kifejezőképességek kibontakoztatása. Szín-, arány- és formavilág gazdagítása. Manuális képességek fejlesztése, és a helyes ceruzafogás Diszgráfia tüneteinek figyelése, észlelésekor jelzés a pszichológus felé. Az emlékezet, a megfigyelés, a képzelet, a gondolkodás, ízlésvilág fejlesztése. Az írástanulás előkészítése a díszítőmunkákban (sor, motívumritmus, stb.) A térbeli tájékozódó képesség fejlesztése