ÖSSZEGZÉS. A helyi önkormányzati rendeletek közösségi jogi szempontú ellenőrzésének tapasztalatairól

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÖSSZEGZÉS. A helyi önkormányzati rendeletek közösségi jogi szempontú ellenőrzésének tapasztalatairól"

Átírás

1 ÖSSZEGZÉS A helyi önkormányzati rendeletek közösségi jogi szempontú ellenőrzésének tapasztalatairól A Belügyminisztérium 2005-ben az időközben történt közösségi és hazai jogszabályi változásokra tekintettel ismételten felülvizsgálta és kiegészítette Az uniós tagság helyi önkormányzatokat érintő feladatai, a helyi önkormányzati rendeletek átvilágítása közösségi jogi szempontból c. Módszertani Segédanyagot (a továbbiakban: Segédanyag). A Segédanyag felülvizsgálatában ezúttal is részt vettek az egyes rendeletalkotási tárgykörök tekintetében illetékes szaktárcák, valamint a Belügyminisztérium illetékes főosztályai és a közigazgatási hivatalok. A Segédanyagot a Belügyminisztérium a megyei/fővárosi közigazgatási hivatalok és a helyi önkormányzatok részére eljuttatta. A óta bekövetkezett közösségi és nemzeti jogi előírások változására tekintettel a Belügyminisztérium 2005 augusztusában az előző évi ellenőrzéshez hasonlóan - 47 önkormányzati rendeletet vizsgált meg a tekintetben, hogy a helyi önkormányzatok rendeletei összhangban állnak-e a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogszabályok előírásaival, a közösségi jogszabályokat átültető nemzeti jogszabályokkal, valamint a közösségi jogi alapelvekkel. Megyénként 2-3 önkormányzati rendelet került górcső alá azokban a rendeletalkotási tárgykörökben, amelyeknél közösségi előírásokat is figyelembe kell venni a helyi jogalkotás során. Így az ellenőrzés 2005-ben a szociális igazgatás, helyi adók, vállalkozások támogatása, környezetvédelem és vagyongazdálkodás tárgykörökben alkotott önkormányzati rendeletekre terjedt ki. Az ellenőrzött rendeleteket a közigazgatási hivatalok bocsátották rendelkezésre, a mintavétel szúrópróbaszerűen történt. Az Összegzés megállapításai tekintetében a közigazgatási hivatalok is kifejtették véleményüket, melyek az anyagba beépítésre kerültek. A felülvizsgálat célja egyrészt azon gyakori hibák, valamint a helyes megoldások összegyűjtése volt, amelyek a jövőben segíthetik a helyi önkormányzatokat a helyi rendeleik alkotásakor, másrészt a közösségi előírásokkal való megfelelés biztosítása. A vizsgálat a Segédanyagban foglalt szempontrendszer alapján történt, amelyek az alábbiak. A közösségi jogszabályokkal való összhang biztosítása: Az ellenőrzés során tapasztalt leggyakoribb hiba volt - a tavalyi évhez hasonlóan -, hogy az állami támogatásra vonatkozó közösségi jogi előírásokat nem vették figyelembe a helyi önkormányzatok a vagyonrendeleteik és a vállalkozások támogatásról szóló rendeleteik megalkotásánál. Az önkormányzatoknak a támogatásokat nyújtó rendeleteik tervezetét, mint támogatási programok tervezetét az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet előírásai értelmében be kell jelenteniük a pénzügyminiszternek. Az önkormányzati rendeletben az önkormányzatok gyakran elmulasztják továbbá a de minimis vagy azon csoportmentességi közösségi rendeletre hivatkozást, amelynek hatálya alá az adott 1

2 támogatás tartozik (az önkormányzatok által nyújtott támogatások általában de minimis vagy csoportmentességi támogatások). Az önkormányzatok vagyongazdálkodása tárgykörben szintén előfordult, hogy az önkormányzat rendelete nem állt összhangban a közösségi jogi előírásokkal. Bizonyos esetekben ugyanis az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EKSz.) 87. cikke szerinti nemzeti/állami támogatásnak tekinthető az önkormányzatok épület- és földértékesítése is, amelyre a 97/C 209/03 bizottsági közlemény az irányadó. A közleményben meghatározott szabályoktól való eltérés felveti a vállalkozók részére való kedvezményes értékesítés lehetőségét, amely az állami támogatásnak minősül és egyben bejelentési kötelezettség terhel. A szociális rendeletek hatályát a közösségi rendeletek tekintetében minden önkormányzat megfelelően módosította, de előfordult, hogy jogosultsági feltételként az állandó lakóhelyet jelölték meg, a tartózkodási, letelepedési engedéllyel rendelkezést nem. A harmonizált jogszabályokkal való összhang biztosítása: Tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzati rendeletek nem lehetnek ellentétesek magasabb szintű jogszabályokkal, a helyi önkormányzatok alapvető kötelessége, hogy a hazai jogszabályok változásaihoz igazítsák helyi rendeleteiket. Az ellenőrzés így természetesen a hazai jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésére is kiterjedt, főleg azon területeken, ahol a közösségi jogi előírások beépültek az önkormányzati rendeletalkotásra felhatalmazást adó nemzeti jogszabályokba. Arra való tekintettel, hogy az irányelvek szervesen beépülnek a hazai jogszabályokba, nehéz azt kiszűrni, hogy az önkormányzati rendeletnek a már harmonizált jogszabállyal ellentétes rendelkezései a közösségi előírásokkal is ellentétesek-e. Ez esetben szükséges megvizsgálni a harmonizált jogszabály záró rendelkezéseiben megjelölt a harmonizáció alapját képező irányelvek előírásait. Fontos azonban kiemelni, hogy az ellenőrzés elsősorban a közösségi jogi előírásokkal való összhang biztosítása és a központi harmonizáció eredményeként született előírások betartására terjedt ki, nem tartalmazza teljes körűen a nemzeti jogszabályokkal ellentétes rendelkezéseket. Néhány kiemelkedő jogsértés azonban említésre került, mivel az egyben valamilyen közösségi alapelvet is sért. A rendeletellenőrzés megállapításai természetesen nem minősülnek jogi kötőerővel bíró állásfoglalásnak. A közösségi alapelvekkel való összhang biztosítása: A jogszabályok szerkesztésénél, alkotásánál kiemelkedően fontos az átláthatóság, a jogbiztonság, előreláthatóság elvének betartása. Abban az esetben, ha a közösségi előírásoknak megfelelő szabályokat nem világosan, következetesen fogalmazzák meg a helyi önkormányzatok a rendeleteikben (pl. az egyes támogatások megszerzésére vonatkozó feltételeket állami támogatás esetén), a helytelen szabályozás miatt a 2

3 másodlagos közösségi jogszabályokban, az adott közösségi politikára megfogalmazott alapelvek is sérülhetnek (a hivatkozott példánál az egyenlő bánásmód elve, szerzett jogok védelme). Mint az az összefoglalóból is kitűnik, jelentős számban fordulnak elő a közösségi alapelveket sértő, a jogalkotási hatáskörön túlterjeszkedő, vagy kötelező rendeletalkotási feladatot nem teljesítő rendeletek. Leggyakrabban a jogbiztonság elvének megsértése fordult elő, de számos esetben sérült diszkrimináció tilalma vagy méltányosság elve, amelyek a közösségi jog alapelveit is képezik egyben. Az előző évi tapasztalatokhoz hasonlóan továbbra is tipikusan magyar jogalkotási követelményt sértő hibaként említhető bár a jogbiztonság elvét is sérti amikor az önkormányzati rendeletek szabályozási tárgyköre olyan terület, amely tekintetében a magasabb szintű jogszabályok a jegyzőre is telepítettek államigazgatási hatáskört (pl. hulladékgazdálkodás, állattartás, környezetvédelem egyes szabályai). Erre való tekintettel a rendeletek tartalmazták az adott ügykörökben a jegyzők feladat- és hatáskörét is, márpedig az önkormányzati rendelet kizárólag az önkormányzat szabályozási körébe tartozó hatásköröket szabályozhat. Bár nem teljes körűen és elsődlegesen, de az ellenőrzés során ez évben is figyelemmel voltunk a jogszabályalkotásra, jogszabályszerkesztésre vonatkozó előírások érvényesítésére (pl. vegyes jogszabályszerkesztés). SZOCIÁLIS TÁRGYÚ RENDELETEK 1. Személyi hatály Egy önkormányzati rendelet személyi hatályra vonatkozó -a értelmében E rendelet hatálya kiterjed nagyközségben állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre. Az Sztv. személyi hatályra vonatkozó rendelkezése ugyanakkor a letelepedési engedéllyel rendelkezők számára is kiterjeszti hatályát (3.. (1) bek.), amelytől a helyi önkormányzat rendeletében nem térhet el. Az önkormányzat így a rendeletben meghatározott személyi kört szűkíti, amikor nem pontosan idézi jogosultak körét. A személyi hatály tekintetében előfordult az alábbi szabályozás is: E rendelet hatálya a rendeletben szabályozott szociális ellátások tekintetében kiterjed város közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra. A rendelet hatálya ennek alapján nem megfelelő, mivel a Sztv. értelmében bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre is kiterjed a törvény hatálya, a rászorultságot a tartózkodási hely alapján is meg lehet állapítani. 2. Az egyes szociális ellátási formák szabályozása 3

4 Egy, a vizsgálat alá vont önkormányzati rendelet értelmében nem támogatható az a család, amely nagyközség Önkormányzattól a tárgyévben megállapított lakásfenntartási támogatásban részesült. Ez a rendelkezés törvénysértő módon korlátozza az egyes ellátásokra való jogosultságot, az egyébként egymástól függetlenül megszerezhető támogatásokat egymástól függővé teszi, maximálja a megszerezhető támogatásokat. Az említett szabály megalkotásakor az önkormányzat túlterjeszkedett az Sztv aiban meghatározott rendeletalkotási jogkörén. (Segédanyag II oldal) Egy másik rendelet szabályozása szerint Temetési segély nyújtható annak, akinek saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti a temetési költségek viselése. A segély mértéke 9000 Ft-ig terjedhet. Az önkormányzat nagyközségben a legolcsóbb temetési költség teljes átvállalásáról gondoskodhat, ha a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóinak egy főre eső átlagjövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, kivéve, ha a temetés költségének megfelelő, vagy azt meghaladó értékű ingó, vagy ingatlan vagyont örökölt. Az előírt jövedelemhatár azonban ellentétes a Sztv. 46. (1) bekezdésében az önkormányzati rendeletben meghatározható jövedelemhatárral. A törvény kitétele ugyanis, hogy a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet. Nem felel meg teljes mértékben az Sztv. előírásainak az említett rendelkezés abból a szempontból sem, hogy nem derül ki pontosan, hogy ki, milyen feltételek mellett és mekkora mértékű támogatásra jogosult. Nem egyértelmű a (2) bekezdés fogalmazása sem: a nyugdíjminimum 80 %-a alatti átlagjövedelem esetében átvállalható a temetési költségek teljes összege (akár Ft), egyéb esetekben így a nyugdíjminimum legkisebb összegének megfelelő átlagjövedelmű személyekig terjedő 20 %-os réteg esetében is csak a maximált Ft folyósítható. A hivatkozott rendelet egy további bekezdése szerint különös méltányosságból az is kaphat közgyógyellátási igazolványt, akinek az egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj másfélszeresét és közgyógyellátási igazolványra felírható rendszeres havi gyógyszerköltségük és gyógyászati segédeszközük költsége meghaladja az összjövedelmük 20%-át. A Sztv. 50. (2) bekezdése azonban kötelező jelleggel rendelkezik az önkormányzati rendeletben meghatározható jövedelemhatárról (az egy főre eső jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, egyedül élő esetén annak 200%-ánál alacsonyabb nem lehet), így az önkormányzat rendelkezése ellentétes az Sztv. idézett szakaszával. Egy önkormányzati rendelet 10. -a az átmeneti segély megállapításának jövedelemkereteit az alábbiak szerint határozta meg: Átmeneti segély állapítható meg, ha - családban élőknél az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, - egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét nem haladja meg. A rendelkezés azonban az Sztv. 45. (2) bekezdésével ellentétesen állapította meg a helyi jövedelemhatárt, miután a törvény a következőképpen szabályoz: Az átmeneti segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő esetén annak 150%-ánál 4

5 alacsonyabb nem lehet. Jogsértő volt az az önkormányzati előírás is, amely nem az Sztv. 46. (1) bekezdésében megfogalmazottak szerint állapította meg a jövedelemhatárt. A rendelet szerint: Létfenntartását veszélyeztető helyzetnek kell tekinteni, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg kettő vagy több személy együttélése esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét. A törvényi szabályozás szerint ezzel szemben a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet. Egy önkormányzat úgy szabályozott, hogy nem állapítható meg átmeneti segély annak, aki háztartásában kiskorú gyermeket vagy nagykorú, felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermeket nevel. A törvény azonban ilyen kizáró rendelkezést nem említ, így ilyen korlátozó feltételt a testület nem állapíthat meg. Ugyanezen rendelet a továbbiakban kimondta, hogy közgyógyellátás szempontjából szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át, egyedül élő személy esetén a 200%-át és a közgyógyellátásra kiváltható gyógyszereinek költsége meghaladja saját nettó havi jövedelmének 10%-át. A törvény 50. (2) bekezdése szerint viszont a rendelet 150 és 200 %-nál alacsonyabb összeget nem írhat elő, a képviselő-testület tehát szabályozási jogkörén túlterjeszkedett. Egy önkormányzat rendeletében az alábbiak szerint rendelkezett: a jövedelem számításánál figyelembe kell venni a családi pótlék, a gyermektartásdíj és az árvaellátás összegét is. Az Sztv. 4. -a azonban pontosan meghatározza, hogy mi számít jövedelemnek, és az önkormányzat e tekintetben nem szabályozhat eltérően. Egy rendelet 12. (2) bekezdése szerint különösen indokolt a lakásfenntartási támogatás megítélése akkor, ha - a lakás indokolt havi költsége eléri a háztartás havi összjövedelmének 30%-át, - egyszemélyes háztartás esetén, illetve ha a háztartásban élő személyek több mint fele gyermek vagy fogyatékos személy, 25%-át, - a lakás fűtési költségének havi összege eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 20%-át, feltéve, hogy a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 205%-át. Az ilyen rendelkezés azonban több ponton ellentétes a Sztv ával. A különösen indokolt megfogalmazás nem tekinthető olyan feltételnek, amely alapján a rászorultság megállapítható, túl széles mérlegelési jogkört biztosít a döntéshozó számára. A testület ugyanakkor a törvény 38. (9) bek. b) pontjával ellentétesen állapította meg a lakásfenntartás és a havi összjövedelem viszonyát. A rendelet szerint ugyanis csak az a rászorult kaphat támogatást, akinek a lakásfenntartás költségének az összjövedelemhez viszonyított aránya pont 30%. Továbbá a rendelet a fűtési költségek jövedelemhez viszonyított arányát is feltételként írja elő, amelyre azonban az önkormányzat nem kapott felhatalmazást, így túlterjeszkedett hatáskörén. Szintén ez a bekezdés tartalmazza még a jövedelemnek az öregségi nyugdíjminimumhoz kapcsolódó arányát, amely a törvényben szabályozottakkal 5

6 egybevéve azok számára biztosít támogatást, akiknél a jövedelemarány % között van. Több esetben jogsértő módon határozták meg az önkormányzatok a lakásfenntartási támogatás odaítéléséhez költségként elismerhető díjakat, így pl.: Költségeken a (2) bekezdés a)-b) pontjának alkalmazásában a) a lakásfenntartásra nyújtott támogatás vonatkozásában lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a csatorna használati díjat, a szemétszállítás költségeit, valamint 80% mértékig a villanyáram, a víz és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit A rendelkezés ellentétes az Sztv. 38. (10) bekezdésével, amely értelmében ezen díjak 100%-át kell elismerni költségként és az önkormányzat nem kapott felhatalmazást ettől eltérő szabály megállapítására. 3. Közösségi jogi alapelvekkel való összhang (átláthatóság elve, jogbiztonság elve, diszkrimináció tilalma) Egy rendelet 3. (3) bekezdése szerint: Ha a gyermek lakóhelye egyik - szülői felügyeleti jogot együttesen gyakorló - szülőjével sem azonos, a gyermekjóléti alapellátás igénybevételére akkor jogosult, ha az anya bejelentett lakóhelye -ben van. A rendelet ezen szakasza a diszkrimináció tilalmába ütközött, miután a jogosultságot nem lehet csak az anya, vagy csak az apa lakóhelyéhez kötni. Ugyanezen rendelet egy további bekezdése szerint A kérelemhez mellékelni kell: ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelmek esetén az adás-vételi szerződés másolatát. A rendelkezés a jogbiztonság elvét sértette, mivel az értékesítésből származó jövedelem időbeliségéről nem rendelkezett, nem határozta meg, milyen régi adásvételi szerződés másolatot kell csatolni, illetve hogy milyen értékű ingó tárgyak tekintetében tartja szükségesnek a vizsgálatot. Jogsértő volt az alábbi rendeleti előírás is: A polgármester kérelemre a személyi térítési díjat méltányosságból csökkentheti, vagy elengedheti. Miután a rendelet a polgármester mérlegelési jogkörének kereteit, eljárási feltételeket, a mérlegelés legfontosabb szabályait nem állapítja meg, a díj csökkentése a polgármester önkényes döntésének függvénye lehet, diszkriminációra ad lehetőséget, egyúttal sérti a méltányosság elvét és a támogatást kérők tekintetében jogbizonytalanságot eredményez. (Segédanyag 52. oldal) Egy rendelet 35. (2) bekezdése értelmében az ellátott kérelme vagy az intézményvezető javaslata alapján a polgármester méltányosságból a fizetendő térítési díjat mérsékelheti, vagy maximum 6 hónap időtartamra elengedheti. A rendelkezés azonban ellentétes a Sztv (3) bekezdésével, amely szerint a személyi térítési díj összege - önkormányzati intézmény esetén - a fenntartó rendeletében foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. Az önkormányzat tehát mulasztásos jogsértést követett el, amikor nem határozta meg a törvény által előírt feltételeket. Az idézett szabályozás diszkriminációra ad lehetőséget, egyúttal sérti a méltányosság elvét és a támogatást kérők tekintetében jogbizonytalanságot eredményez. (Segédanyag 52. oldal) Egy másik vizsgált rendelet értelmében az önkormányzat az időskorúak járadékában részesülő személy esetében bejelenti hagyatéki teherként a folyósított járadék összegét a területileg illetékes közjegyzőnél. Az önkormányzat részére ezen lehetőséget az Sztv. egy 6

7 korábbi rendelkezése biztosította, amely február 15-én hatályát vesztette. Az önkormányzatnak tehát nincs jogosultsága az időskorúak járadékának folyósított összegét hagyatéki teherként bejegyeztetni, így a jelenleg hatályos törvényi felhatalmazáson túlterjeszkedett. Előfordult, hogy egy rendelet olyan törvényi rendelkezésre hivatkozott, amely szerint: a módosított évi III. törvény 41. (1)-(2) bekezdésében szabályozott esetben az ápolási díj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél. Az Sztv (2) bekezdését a CXXXVI. törvény hatályon kívül helyezte, így az önkormányzati rendelet sértette a jogbiztonság elvét. Az átláthatóság és jogbiztonság elvével ütközött az az előírás is, amely szerint a rendeletben megfogalmazott támogatások iránt benyújtott kérelmekhez csatolni kell a jövedelemnyilatkozatot, a munkáltatói igazolást és az egyéb jövedelmekről szóló igazolást. Miután a rendelet nem határozta meg pontosan a benyújtandó igazolások körét, nem értelmezte, hogy mit minősít egyéb jövedelemnek, sértette a jogbiztonság elvét. Több esetben előfordult, hogy az önkormányzat rendeletében a méltányossági jogkört az alábbiak szerint szabályozta: a képviselő-testület a jogosulatlanul igénybevett szociális támogatás megtérítését méltányosságból elengedheti illetve csökkentheti. A rendeletek a továbbiakban pedig nem határozták meg a testület mérlegelési jogkörének terjedelmét, legfontosabb szabályait, így az adott rendeletek a méltányosság alapelvébe ütköztek és jogbizonytalanságot teremtettek az érintettek körében. (Segédanyag 52. oldal) Ugyanezen okból sértette a méltányosság alapelvét az alábbi szabályozás is: átmeneti segély évente háromszor igényelhető, kivételesen igen indokolt esetben ettől a bizottság eltérhet. Kivételes méltánylást érdemlő, sürgős esetben a polgármester is gyakorolja a hatáskört, melyről a soron következő testületi ülésen köteles beszámolni. A jogbiztonság elvét sértette az alábbi előírás is: a személyi térítési díj összege csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. Az önkormányzat ez esetben sem állapított meg további feltéteket az indokolt eset tekintetében. A szabályozás ezen formája egyúttal diszkriminációra is alapot ad (diszkrecionális jogkörtelepítés). 4. Szankcionálás Az általános eljárási rendelkezések között egy önkormányzati rendelet kimondta, hogy: Fel kell függeszteni a szociális ellátást a tudomásra jutást követő hó 1 napjától, ha az igénylő a támogatást nem rendeltetésszerűen használja fel. Az Szt ának (3) bekezdése szerint, ha a törvény másként nem rendelkezik, az önkormányzat rendeletben szabályozza az önkormányzati pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait. A törvényi rendelkezésben az "ellenőrzés" szó azonban alapvetően az ellátás megállapításához szükséges feltételek fennállásának ellenőrzésére vonatkozik, és nem az ellátás felhasználásának ellenőrzésére. Így az önkormányzatnak az ellátás felhasználásának ellenőrzésére nincs általános jogosultsága, így erre vonatkozóan nem állapíthat meg szabályokat és szankciót. A nem rendeltetésszerű használat fogalmát a rendelet nem határozza meg, amely a végrehajtás tekintetében bizonytalanságot eredményez és így sérti a jogbiztonság elvét. (Segédanyag II oldal) 7

8 HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDELETEK 1. Személyi hatály, fogalomhasználat Egy önkormányzat a személyi hatály tekintetében rögzítette a gazdálkodó szervezet vonatkozásában a közszolgáltatás igénybevételének kötelezettsége alóli mentesülés eseteit. Az önkormányzat rendeletében mindezt a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 21. (2) bekezdésére tekintettel szabályozta, amelynek értelmében gazdálkodó szervezet csak akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről - a Hgt ában foglaltaknak megfelelően - nem gondoskodik, vagy azon a településen, ahol a gazdálkodó szervezet települési hulladéka keletkezik, a közszolgáltatás keretében nyújtott települési hulladékkezelés - a környezetvédelmi felügyelőség által igazoltan - környezeti szempontból ugyanezen 13. -ában meghatározottaknál lényegesen kedvezőbb megoldással történik. Amennyiben azonban egy önkormányzat rendelete nem pontosan idézi a törvény vonatkozó előírásait, sérti a jogbiztonság elvét. Az Alkotmánybíróság többek között - a 61/1994. (XII. 24.) AB határozatában elvi jelleggel állapította meg, hogy nincs jogszerű akadálya annak, hogy a helyi rendelet a magasabb szintű jogszabálynak a saját rendeletébe illeszthető előírásait - szó szerint - átvegye. Az sem törvénysértő, ha a helyi rendelet a magasabb szintű jogszabály előírásait nem ismétli meg. A magasabb szintű jogszabályi rendelkezések ugyanis - akár szó szerinti átvétellel, akár alacsonyabb szintű jogszabályba való beillesztés nélkül - önmagukban is érvényesek. A vegyes jogszabály-szerkesztési megoldás azonban homályos, megtévesztő és félrevezető, és ez sérti a jogbiztonság elvét (ABH 1994, 471, 472.). Mindezekre tekintettel jogsértő az az önkormányzati rendeleti szabályozás is, amely generális személyi hatályt állapít meg. Az önkormányzati rendelet személyi hatályának megállapítása során tehát figyelembe kell venni Hgt. már idézett 21. (2) bekezdését, amelynek értelmében gazdálkodó szervezet csak bizonyos feltételek mellett kötelezhető a közszolgáltatás igénybevételére. Így jogsértő, ha az önkormányzat automatikusan minden jogi személyre és jogi személyiség nélküli szervezetre kiterjeszti a rendelet hatályát. Több önkormányzat rendeletében meghatározott egyes, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos fogalmakat (kommunális hulladék, települési szilárd és folyékony hulladék). Ezen fogalmakat azonban a Hgt. 3. -a vagy a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 3. -a is meghatározza és így az az önkormányzati rendelet, amely a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott fogalmakat rendeletében eltérően határozza meg, sérti a jogbiztonság elvét. 2. A közszolgáltatási díjjal kapcsolatos rendelkezések A közszolgáltatási díjának megfizetésére vonatkozóan egy önkormányzati rendelet kimondta, hogy kérelemre a szemétszállítási és a bérleti díjat a képviselő-testület 8

9 méltányosságból a szociális körülményekre tekintettel elengedheti, ha a kérelmező a következő feltételeknek megfelel:. A rendelet elengedheti fordulatából következően a testület diszkrecionális jogköre akkor is megmarad, ha a kérelmező az előírt feltételeknek megfelel, így a mérlegelés olyan széles körű marad, hogy önkényes jogalkalmazáshoz vezethet és ez sérti a jogbiztonság elvét. (7/1995. (II. 22.) AB határozat) Ugyanezen rendelet a továbbiakban meghatározta, hogy a szolgáltatás végzéséért fizetendő díjat az igénybevevő és a szolgáltatást végző külön megállapodásban határozza meg. A Hgt f) pontja értelmében azonban a testület kötelezettsége a közszolgáltatás díjának megállapítása az önkormányzati rendeletben és ezen jogkörét másra nem ruházhatja. A díjfizetés tekintetében egy önkormányzati rendelet úgy szabályozott, hogy a helyi lakosság részére kötelező, rendszeres szolgáltatás ÁFA-val együtt: hulladék szállítása: 7.200,-Ft/év (52 x 110 literes ürítési térfogatra, mint alapegységre vonatkozó díjtétel.) A díjtétel meghatározása azonban a 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. (1) alapján az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek meghatározásával történik. (Segédanyag 151. oldal) A díjak megállapítása tekintetében egyébként több önkormányzat nem vette figyelembe az említett előírást, és így nem egységnyi díjtételt és fizetendő díjat állapított meg. Nem a törvényi előírásoknak megfelelően rendelkezett az az önkormányzat sem, amely rendeletében kimondta, hogy a rendelet 15.. (3) bekezdésében felsorolt területeken a szolgáltató jogosult a díjtételek arányos csökkentésével kisebb szállítási gyakoriság alkalmazására az alapdíjak 25%-os mértékig, az érintettekkel történő megállapodás alapján. A Hgt f) pontja értelmében azonban a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben állapítja meg az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét. Az önkormányzatnak tehát mind a közszolgáltatás díját, mind a kedvezmények, mentességek körét helyi rendeletben kell szabályoznia, jogsértő ezen hatáskör szolgáltatóra ruházása. 3. Mulasztásos törvénysértés Előfordult olyan rendeleti szabályozás, amely szerint a nem háztartási hulladék és folyékony hulladék elszállításáról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia. E rendelkezés jogsértő, miután a Hgt. 21. (1) az önkormányzat kötelező feladatává teszi a hulladékkezelési közszolgáltatást, ami a (3) bekezdés alapján kiterjed nemcsak a szilárd hulladék elszállítására, kezelésére de a folyékony hulladékra is, annak megszervezését az önkormányzat nem teheti az ingatlan-tulajdonos kötelezettségévé. Miután pedig a folyékony hulladék kezelésére vonatkozó közszolgáltatás is kötelező rendeletalkotási tárgykör (Hgt. 23..), a rendelet megalkotásának elmulasztásával az önkormányzat mulasztásos törvénysértést követett el. Több esetben előfordult továbbá, hogy a Hgt b) és f) pontjában foglalt ezirányú kötelezettség ellenére a testület rendeletében nem nevezte meg a folyékony hulladék elszállítását, kezelését végző közszolgáltatót, valamint a folyékony hulladék kezelésére vonatkozó közszolgáltatási díjat. 9

10 4. A közszolgáltatási szerződésre, a szolgáltató feladataira vonatkozó szabályok megállapítása Nem felel meg a magasabb szintű jogszabályok előírásainak és a jogbiztonság követelményének, ha a hulladékgazdálkodási rendelet nem minden, a Hgt a alapján az önkormányzat rendeletében kötelezően szabályozandó tárgykört rendez, így pl. hiányoznak a szolgáltatási szerződés tartalmi elemeire vonatkozó előírások. A precíz, részletekbe menő rendeleti szabályozás garanciális jelentősége az, hogy a rendelet megalkotása, a szolgáltató kiválasztása és a szolgáltatás megkezdése után a szolgáltatás (pl. elszállítás) és ellenszolgáltatás (pl. díjfizetés) az ingatlantulajdonos és a szolgáltató között zajlik, az önkormányzat e folyamatban már nem vesz részt. A rendeleti szabályozás lényege mindkét fél részéről a nem, vagy nem megfelelő teljesítés esetén a jogérvényesítés lehetősége, a teljesítés jogi úton való kikényszeríthetősége. (Segédanyag 149. oldal) Így jogsértő volt az a rendeleti előírás is, amely értelmében a szolgáltatás ellátására vonatkozó részletes szabályokat a képviselő-testület és a szolgáltató által kötött szerződés rögzíti. A Hgt a értelmében azonban a szolgáltatás részletes szabályait, a közszolgáltatás tartalmát, a felek jogait és kötelezettségeit az önkormányzat rendeletében kell megállapítani. Az önkormányzat feladata a közszolgáltató kiválasztása, azonban a szerződés az ingatlan-tulajdonos és a közszolgáltató között jön létre. (Segédanyag 149. oldal) 5. Közösségi jogi alapelvekkel való összhang biztosítása (jogbiztonság elve, diszkrimináció tilalma) Egy vizsgált rendelet értelmében ha a közszolgáltatási díjat az Önkormányzat a rendelet bekezdése alapján számlázott díjnál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbséget díjkompenzáció formájában köteles a közszolgáltatónak e rendelet bekezdésben meghatározottak szerint megtéríteni. Az önkormányzat azonban a kedvezményes díjmegállapítás feltételeit a továbbiakban nem rögzítette a rendeletében, így a döntéshozó számára túl széles mérlegelési jogkört biztosított. Mint azt az Alkotmánybíróság több határozatában is megállapította, mérlegelési jogkör alapítása esetén meg kell határozni azokat a kereteket, feltételeket, amelyek között a mérlegelési jogkör gyakorlója eljárhat. "Az ilyen tényezőket mellőző rendeleti szabályozás sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét." (20/1996. (V. 10.) AB határozat) (Segédanyag 150. oldal) Egy önkormányzat rendeletében előírta, hogy a Szolgáltató köteles a Hgt. 25..(3) bekezdésében meghatározottak szerint évente november 15. napjáig költségelemzést készíteni és azt javaslat formájában az Önkormányzat részére előterjeszteni. Ez a rendelkezés ellentétes a Hgt. 25. (3) bekezdésével, amely kimondja, hogy a költségelemzést - a közszolgáltató (1) bekezdésben meghatározottak szerint készített javaslata alapján - a jegyző, Budapesten a főjegyző (a továbbiakban: jegyző) terjeszti elő. A hivatkozott szabályozás tehát úgy értelmezhető, hogy az önkormányzat a jegyző magasabb szintű jogszabályban biztosított hatáskörét vonta el és telepítette a közszolgáltatóra (Segédanyag 144. oldal), annak ellenére is, ha az eredeti jogalkotói 10

11 szándék a jegyzőn keresztül történő előterjesztés volt. A pontatlan megfogalmazás révén a jogbiztonság elve sérülhet. Egy adott előírás értelmében a közszolgáltatást a lakóingatlanra bejelentett vállalkozások a lakástól függetlenül kötelesek igénybe venni és annak díját fizetni. Ez alól csak a kizárólag szellemi tevékenységet folytató vállalkozás kivétel. A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet a díj megállapításai tekintetében részletes szabályokat határoz meg és az önkormányzat önálló szabályozási jogosultsága szűk. A kormányrendelet 2.. (5) bekezdése alapján a közszolgáltatási díj nem tartalmazhat indokolatlan megkülönböztetést a különböző fogyasztók, illetve fogyasztói csoportok között. A vállalkozók között a szellemi és nem szellemi tevékenység végzése alapján történő különbségtétel a hulladékgazdálkodási díj tekintetében nem tekinthető alkotmányosan indokoltnak, így a rendelet idézett szabályozása sértette a diszkrimináció tilalmát. Egy rendelet szerint magánszemélyek esetén a szemétszállítás díját a kivetett kommunális adó fedezi. A Hgt. vonatkozó rendelkezései értelmében a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatást szervez és a 23.. f) pontja értelmében köteles a szolgáltatás ellenértékeként díjat meghatározni. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás finanszírozására tehát hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat kell megállapítani, a helyi adókról szóló évi C. törvény alapján kivethető kommunális adó tárgyköre nem a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, hanem az önkormányzat kommunális feladatainak (infrastrukturális fejlesztések, környezetvédelmi feladatok) ellátása. A Hgt. értelmében a hulladékgazdálkodási rendeletben kimondható a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ingyenessége, azonban sérti az említett törvények rendelkezéseit és a jogbiztonság elvét, ha annak fedezeteként a kommunális adót jelöli meg. (Segédanyag 109. oldal) 6. Szankcionálás Nem jogszerű a szabálysértési rendelkezések tekintetében az olyan általános jellegű megfogalmazás, amely szabálysértési tényállássá minősíti a rendeletben foglaltak megsértését. A hulladékgazdálkodási rendeletben a közszolgáltatási szerződés elemei is kötelezően szabályozandók, amelyek így az adott szabálysértési tényállás részét képezik. Mint azt az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, a közszolgáltatások körében a szolgáltató és igénybevevő közötti jogviszonyt törvény szabályozza, mégpedig a szerződésszegés jogkövetkezményeit a Ptk. és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően megállapított általános szerződési feltételek határozzák meg. A polgárok szerződésszegő magatartásának szankcionálása tehát nem tartozik az olyan helyi társadalmi viszonyok közé, amelynek megsértését a helyi önkormányzat szabálysértéssé minősítheti. (19/1998. (V. 22.) AB határozat, Segédanyag 149. oldal) Ugyanezen okból jogsértő az alábbi szabálysértési rendelkezés: Folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos szabálysértést követ el és Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható, aki megszegi vagy elmulasztja e rendelet aiban foglaltakat, amennyiben az más jogszabályok szerint nem minősül bűncselekménynek, vagy nem tartozik más szabálysértési rendelkezés alá. Előfordult, hogy az önkormányzat a szabálysértési rendelkezések között előírta, hogy aki a jelen rendelet pontjában foglaltakat megszegi, szabálysértést követ el és ,- 11

12 Ft pénzbírsággal sújtható. A hivatkozott pont azonban csak a hulladékkezelési tevékenység fogalmát határozta meg, így nem konkrét tényállás, az előírás nem sérthető meg. Miután az említett rendelkezés félrevezető, homályos és az alkalmazás során bizonytalanságot okoz, sérti a jogbiztonság elvét. (7/1995. (II. 22.) AB határozat) Ugyancsak a szabálysértési rendelkezések megállapítására vonatkozó magasabb szintű jogszabályok előírásait sértette az a rendelkezés, amely szerint a rendelet hatályba lépését követően a -i szeméttelepen szemetet elhelyezni tilos, illetve tilos az önkormányzat közigazgatási területén a vadlerakás is. E -t a rendelet 14. (2) szabálysértéssé minősíti. Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (II. 28.) Kormányrendelet (2) bekezdése értelmében azonban Aki települési szilárd vagy folyékony hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez, illetőleg nem a kijelölt lerakóhelyen rak le, vagy helyez el százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Megállapítható, hogy az önkormányzat rendeletében a szabálysértési kormányrendeletben meghatározott tényállással azonos tényállást minősített szabálysértéssé, amelyre nincs felhatalmazása (különös tekintettel arra, hogy az önkormányzati rendeletben meghatározott szabálysértés esetén a pénzbírság legmagasabb összege Ft, míg a kormányrendelet idézett tényállása esetén Ft.) Egy önkormányzat rendelete a záró rendelkezések között határozta meg, hogy mely magatartásokat minősít szabálysértési tényállássá. Az itt hivatkozott 9. azonban olyan magatartást is szabálysértésnek minősített, amelyeket az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet (218/1999. (XII. 28.) Korm. rend.) már tartalmaz. A rendelet 9. (2) bekezdésében meghatározott tényállás ugyanis kimerítette az említett Kormányrendeletben szereplő köztisztasági szabálysértés több esetét is. Az önkormányzat pedig kizárólag olyan tényállást minősíthet szabálysértési tényállássá, amely más jogszabály ekként nem határozott meg. A közszolgáltatás igénybevételének elmulasztása tényállás pedig a közszolgáltatás igénybevételével és ellátásával összefüggő tényállás, és mint ilyen, polgári jogviszony eleme. A polgárok szerződésszegő magatartásának szankcionálása pedig nem tartozik az olyan helyi társadalmi viszonyok közé, amelynek megsértését a helyi önkormányzat szabálysértéssé minősítheti. (19/1998. (V. 22.) AB határozat) A megszűnt hulladéklerakóba történő hulladéklerakás elkövetési magatartás pedig megfelel a szabálysértési kormányrendelet (2) bekezdésének: Aki települési szilárd vagy folyékony hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez, illetőleg nem a kijelölt lerakóhelyen rak le Ennélfogva az említett előírások tekintetében a rendelet sérti az előreláthatóság és jogbiztonság elvét, miután ugyanazt a magatartást rendeli még egyszer szankcionálni, így a jog nem kiszámítható az alanyok számára (különös tekintettel a két szabálysértési tényállás esetén kiszabható pénzbírság összegére-önkormányzat által megállapított: Ft, a kormányrendelet esetén pedig: Ft.) KÖRNYEZETVÉDELMI TÁRGYÚ RENDELETEK 1. Közösségi jogi alapelvekkel való összhang (jogbiztonság elve) Egy önkormányzat Környezetvédelmi Alapról szóló rendeletében kimondta, hogy A Városüzemeltetési Bizottság határozata alapján a pályázat nyertesével vagy a támogatandó féllel szerződést kell kötni. A szerződést a Városfejlesztési és a Gazdasági 12

13 Iroda vezetője írja alá. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény (a továbbiakban hatásköri törvény) 85.. (1) bekezdés i) pontja értelmében a képviselő-testület jogosult rendelkezni a Környezetvédelmi Alappal. A képviselő-testület feladat- és határköreit pedig kizárólag az önkormányzati törvény 9.. (3) bekezdésében meghatározott szervekre ruházhatja, így a Gazdasági Iroda vezetőjére nem. Az önkormányzati törvény értelmében a képviselő-testületet többet között polgári jogi ügyekben is a polgármester jogosult, így a képviselő-testület képviseletében ő írhat alá polgári jogi szerződést. (Ötv. 9.. (2) bek.) Az említett rendeleti előírás tehát több törvényi rendelkezéssel is ellentétes volt egyúttal sértette a jogbiztonság elvét. Egy önkormányzati rendelet meghatározta, hogy a levegőtisztaság-védelem helyi feladatait a -i Polgármesteri Hivatal látja el. A magasabb szint jogszabályok azonban a levegőtisztaság-védelmi feladatok tekintetében a települési önkormányzat jegyzőjének állapítanak meg államigazgatási - hatásköröket. Ilyen pl. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet, melynek 23. (1) bekezdése értelmében a levegőtisztaság-védelmi hatósági feladatokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - első fokon a környezetvédelmi felügyelőség, illetőleg e rendeletben meghatározott esetekben, a települési önkormányzat jegyzője látja el. Így az önkormányzat rendeletében a magasabb szint jogszabályokkal ellentétben a Polgármesteri Hivatalt jelölte meg a jogkör általános címzettjeként (Segédanyag 170. oldal), amely rendelkezés sértette a jogbiztonság elvét. Egy vizsgált önkormányzati rendelet szabályozása értelmében a szomszédos ingatlanok közötti vita esetén a Polgármesteri Hivatal Hatósági Ügyosztály Műszaki Irodája dönt. A szomszédjogi viták szabályozása azonban nem az önkormányzat hatásköre, hanem elsődlegesen államigazgatási ügy, így azt rendeletében az önkormányzat nem szabályozhatja. Ezen túlmenően az Iroda, mint a polgármesteri hivatal szervezeti egysége, nem lehet államigazgatási hatáskör címzettje. (Ötv. 7.. (1) bek.) Az idézet rendelkezés tehát jogszabálysértő és egyúttal sérti a jogbiztonság elvét is. 2. Szankcionálás A szabálysértési rendeletek megalkotása során az önkormányzatok rendszeresen határoztak meg eljárási feltételeket a helyszíni bírságolásra vonatkozóan. Így pl. egy önkormányzati rendelet értelmében helyszíni bírságot a közterület-felügyelő és az ellenőrzésre felhatalmazott személy szabhat ki. A szabálysértési törvény vonatkozó előírásai értelmében azonban az önkormányzat rendeletalkotási hatásköre e területen kizárólag bizonyos magatartások szabálysértési tényállássá minősítésére, a pénzbírság összegének meghatározására és a helyszíni bírságolási lehetőség megállapítására terjed ki (szabálysértési törvény 1. (1) bek. és 16. (2) bek.), eljárásjogi kérdésekben (pl. ki és milyen feltételek mellett jogosult a helyszíni bírságot kiszabni) nem rendelkezhet. E tekintetben különösen figyelemmel kell lenni a szabálysértési törvény évi módosítására, amelynek megfelelően az önkormányzatok március 1-jéig kötelesek voltak felülvizsgálni rendeleteikben a szabálysértési rendelkezéseket és azokat, amelyek nincsenek összhangban vagy csak megismétlik a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott szabálysértési tényállást, hatályon kívül kellett helyezni. Az önkormányzat így túllépte szabályozási hatáskörét, amikor a helyszíni bírságra vonatkozó eljárási szabályokat alkotott. (Segédanyag 150. oldal) Ugyanezen okból volt 13

14 jogsértő az az előírás is, amely szerint Az (1) bekezdésben foglalt szabálysértések elkövetője 500,-Ft-tól ,-Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal sújtható. A szabálysértési rendelkezések között egy önkormányzati rendelet kimondta, hogy valamint aki engedélyhez kötött zajos tevékenységet engedély nélkül végez vagy a zajterhelési határértéket túllépve végez, szabálysértést követ el és ,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. A zaj és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 25. (1) bekezdése értelmében zaj- és rezgésvédelmi ügyekben bizonyos kivételek mellett az első fokú hatósági jogkört a települési önkormányzat jegyzője gyakorolja. Ennek keretében a jegyző az irányadó szabályok figyelembe vételével az engedéllyel nem rendelkezés, illetve a határérték túllépése esetén zajbírság kifizetését írhatja elő, illetve a hatósági kötelezés nem teljesítése tekintetében november 1-jétől a Ket a az irányadó, amely szerint a jegyző a végrehajtási intézkedések közül a leghatékonyabbat köteles megtenni, így az önkormányzati rendeletben alkalmazott szűkítés korlátozza a hatóság jogkörét (jogbiztonság elve). (Segédanyag 173. oldal) 3. Jogszabályszerkesztésre vonatkozó előírások A jogszabályszerkesztésre vonatkozó, magasabb szintű jogszabályban meghatározottakat sértette az alábbi önkormányzati rendeleti előírás: a rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Város közhasználatú zöldterületeinek használatáról, védelméről és fenntartásáról szóló többször módosított../. ( ) számú rendelet. A jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 9. -a értelmében azonban a hatályukat vesztő jogszabályokat, illetőleg a jogszabályoknak a hatályukat vesztő rendelkezéseit a jogszabályban kifejezetten fel kell sorolni. A felsorolásban a hatályon kívül helyezett jogszabály rövid megjelölését a címmel együtt kell feltüntetni. A módosított jogszabály hatályon kívül helyezése esetén pedig a módosító rendelkezéseket is hatályon kívül kell helyezni. Az önkormányzat rendelete tehát megsértette az említett IM rendelet előírásait, amikor a hatályon kívül helyezett rendelet módosító rendeleteit kifejezetten nem helyezte hatályon kívül. Ugyancsak a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendeletben szabályozottakat sértette egy önkormányzat rendelete a rendelet számozása és a cím megjelölése tekintetében (1991. évi 21. sz. (IX. 30.) rendelete) Az IM rendelet 1. (1) bekezdése szerint ugyanis A jogszabály megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, nevének rövidítését (a törvény és a törvényerejű rendelet kivételével), a jogszabály kihirdetésének idejét, a jogszabály számát, megnevezését és címét. Az önkormányzati rendeletnél a kihirdetés időpontja az önkormányzati közlönyben való megjelenésre, illetőleg a helyben szokásos módon való kihirdetésre utal. Előfordult olyan környezetvédelmi tárgyú önkormányzat rendelet is, amely a bevezető rendelkezések között nem utalt a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 46.. (1) bekezdés c) pontjára, mint a rendeletalkotásra felhatalmazást adó jogszabályra. Márpedig az IM rendelet 4. (1) bekezdése értelmében, ha a jogszabály kiadására magasabb szintű jogszabály felhatalmazása alapján kerül sor, a felhatalmazást adó jogszabályt és a felhatalmazást tartalmazó rendelkezést (a, bekezdés, illetőleg pont megjelölésével) a jogszabály bevezető részében fel kell tüntetni. 14

15 HELYI ADÓ 1. Közösségi jogi alapelvekkel való összhang (jogbiztonság elve) Egy önkormányzat rendelete kimondta, hogy, ha az építményt az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli kivéve a jelzálogjogot az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Ez a megfogalmazás azonban félreérthető és ezzel sértette a jogbiztonság elvét, mivel a Htv pontja szerint a jelzálogjog eleve nem tartozik a vagyoni értékű jogok közé. Több önkormányzat rendelete szabályozta az adómérséklés intézményét. Így egy rendelet kimondta, hogy Adókötelezettség megszűnése esetén az adóhatóság összesítő önbizonylat készítése mellett - a 100 Ft-ot el nem érő összegű adóhátralékot hivatalból megszünteti. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) a amely az adómérséklésre vonatkozó szabályokat tartalmazza - nem ad ilyen irányú jogosultságot a helyi jogalkotóknak. Az adómérséklésre vonatkozó döntés esetében az adóhatóság tehát az Art.-ban meghatározott feltételeket figyelembe véve hozhatja meg határozatát, a helyi rendeletben ezen szabályokat nem szabályozhatja. (Segédanyag 97. oldal) 2. Jogszabályszerkesztésre vonatkozó előírások Egy vizsgált önkormányzat rendelete az általános rendelkezések között kimondta, hogy a rendelet hatályba lépésének időpontja: január 1. A jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 7. (1) bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy a záró rendelkezések között minden esetben szabályozni kell a jogszabály hatálybalépését. A rendelet így nem felelt meg a jogszabályszerkesztésre vonatkozó magasabb szintű jogszabálynak. Ugyancsak ellentétes volt a jogszabály-szerkesztésre vonatkozó követelményekkel az a rendeleti szabályozás is, amely a törvény egyes előírásait átvette, de az átvett szabály és az önkormányzat saját rendelkezése nem különült el (18. (1)-(2) bekezdés), illetve több helyen eltért a helyi adókról szóló évi C. törvényből (a továbbiakban: Htv.) átvett szabály és a megjelölt törvényhely (10/C..). Ez a megoldás sértette a jogbiztonság és átláthatóság elvét. VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA Az állami támogatások vonatkozásában az adott önkormányzati rendeleteket a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodája is ellenőrizte, miután több esetben felmerült a bejelentési kötelezettség elmulasztásának gyanúja. 15

16 1. Személyi hatály, diszkrimináció tilalma Egy vizsgált önkormányzati rendelet személyi hatálya az alábbiak szerint rendelkezett: A rendelet személyi hatálya kiterjed a településen működő székhellyel vagy telephellyel rendelkező- vállalkozásokra. A rendelet alanya csak a Község Önkormányzatához, mint adóhatósághoz bejelentkezett adóalany lehet. A -i székhely, illetve telephely kikötését a támogatásban részesíthető vállalkozások vonatkozásában azonban hatályon kívül kell helyezni, helyette kizárólag azt lehet kikötni, hogy a foglalkoztatásnak az önkormányzat illetékességi területén kell megvalósulnia. Sértette a közösségi jogi előírásokat az az önkormányzati rendelet is, amely értemében E rendelet alkalmazásánál az egyes fogalmakat a következőképpen kell értelmezni: -i munkavállaló: községben állandó, vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező Európai Uniós állampolgárok. A meghatározást ugyanis ki kell bővíteni az Európai Gazdasági Térség országainak állampolgáraival, ellenkező esetben az előírás sérti a diszkrimináció tilalmát. Ugyancsak a diszkrimináció tilalmát és az egyenlő elbánás elvét sértette az alábbi szabályozás: a célelőirányzat terhére támogatás a..-i székhelyű vagy telephelyű gazdasági társaságok, egyesületek, közhasznú társaságok, szövetkezetek, valamint az egyéni vállalkozásról szóló évi V. törvény szerint egyéni vállalkozók részére nyújtható. A kizárólag a helyi vállalkozóknak nyújtott támogatás sérti az egyenlő elbánás elvét, valamint a tőke és szolgáltatások szabad mozgásának elvét. A tőke és szolgáltatások szabad mozgásának közösségi jogi alapelvére tekintettel ugyanis az uniós székhelyű vállalkozásokat egyenlő elbánásban kell részesíteni. 2. A támogatás lehatárolása és bejelentése Egy vizsgált önkormányzat a bevezető rendelkezések között meghatározta, hogy A rendelet célja megakadályozni a -i munkahelyek számának csökkenését az önkormányzat és a munkáltatók együttműködésével, valamint az önkormányzat anyagi támogatásával. A rendelet alapján nyújtott támogatások azonban - minthogy a foglalkoztatásra nyújtott támogatásokról szóló bizottsági iránymutatás (951C 334/4) hatályon kívül helyezésének időpontjától az iránymutatás 16. pontja szerinti munkahelymegtartó támogatás nem nyújtható - működési támogatásnak minősülnek, amelyek az Európai Közösséget létrehozó Szerződés cikkei értelmében nincsenek összhangban a közösségi állami támogatási szabályokkal. Az önkormányzati rendelet a támogatás alapja és mértéke tekintetében kimondta, hogy A támogatás alapja a támogatás ideje alatt foglalkoztatott -i munkavállalóknak kifizetett bruttó kereset. A támogatás mértéke a támogatás alapjának 15, azaz tizenöt százaléka. Egy támogatási igény alapján folyósított összes támogatás nem haladhatja meg a támogatást igénylő, tárgyévet megelőző adóévéről benyújtott, iparűzési adóbevallásában szereplő éves adókötelezettségének 75, azaz hetvenöt százalékát. A -i munkavállalóknak kifizetett bruttó kereset kifejezés azonban pontatlan és így sérti a jogbiztonság elvét, helyette a jogalkotó szándékától függően vagy a -i munkavállalóknak kifizetett kereset, vagy pedig a -i munkavállalóknak kifizetett nettó kereset kifejezés használandó. 16

17 Azon vállalkozások támogatásáról szóló önkormányzati rendeletek tekintetében, amelyek tervezetét az adott önkormányzat nem jelentette be a TVI-nek, általánosságban elmondható, hogy amennyiben a rendelet alapján egyes vállalkozások részére támogatás kifizetése már megtörtént, úgy az az Európai Közösséget létrehozó Szerződés cikkei értelmében be nem jelentett, tiltott állami támogatásnak minősül, és annak visszafizettetése kezdeményezhető az adott vállalkozással szemben. Az állami támogatások bejelentésére a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) szabályai az irányadók. Az önkormányzatok által támogatni kívánt célok (pl. munkahely-megtartás) tekintetében általában csekély összegű ún. de minimis támogatást lehet nyújtani az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, január 12-i 69/200l/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: de minimis csoportmentességi rendelet) szabályai szerint. A rendeletben azonban mindig ki kell kötni, hogy csekély összegű támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a rendelet kifejezett utalást tartalmaz a jogalapot képező (fent hivatkozott) csoportmentességi rendeletre, valamint ha egy vállalkozásnak bármilyen forrásból, csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma - három év vonatkozásában - nem haladja meg a eurónak megfelelő forint összeget. Ki kell kötni továbbá, hogy csekély összegű támogatás jogcímén nem részesülhetnek támogatásban a szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások, továbbá a támogatás nem vehető igénybe mezőgazdasági illetve halászati termékek előállításához, feldolgozásához vagy azok értékesítéséhez, az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekhez, valamint az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatások esetében. Csekély összegű támogatás esetén támogatás nyújtására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a támogatást nyújtó megbizonyosodott arról, hogy a kedvezményezett a nyújtandó támogatás odaítélése előtt csekély összegű támogatási jogcímen elnyert támogatásainak összege - három év viszonylatában - nem haladja meg a eurónak megfelelő forint összeget. A támogatás nyújtójának kötelessége továbbá, hogy felhívja a kedvezményezett figyelmét arra, hogy csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatáshoz kapcsolódó minden iratot az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén azokat köteles bemutatni. A támogatás kedvezményezettjét minden kétséget kizáró módon tájékoztatni kell a rendelet alapján odaítélendő támogatás támogatástartalmáról és a támogatás kategóriájáról. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni. A vizsgált, vállalkozások támogatásáról rendelkező önkormányzati rendeletek ezen előírásoknak nem tettek eleget. 3. Közösségi előírásokkal való összhang biztosítása (jogbiztonság elve, diszkrimináció tilalma) Az eljárási rendelkezések vonatkozásában előfordult, hogy egy önkormányzati rendelet kimondta, hogy e rendelet célja, hogy Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 17

18 figyelemmel a 280/2003. (XI.6) KT számú határozattal elfogadott Város Stratégiájában foglaltakra, egyéni elbírálás alapján - az önkormányzati tulajdonú telkekből kedvezményes árú telkeket értékesítsen, így támogatva az elsősorban ipari, egészségügyi és sport célú új vállalkozásokat, munkahelyteremtéseket, valamint meglévő vállalkozásokat, amennyiben új telephelyet kívánnak létesíteni, illetve dolgozói létszámot kívánnak bővíteni. Miután az említett rendelkezés a támogatás megítélése tekintetében az egyéni elbírálást határozza meg, széles körű mérlegelési jogkört tart fenn a döntéshozó részére, amely sérti az átláthatóság és egyenlő elbánás elvét. (Segédanyag 100. oldal) VAGYONGAZDÁLKODÁSI RENDELETEK 1. A vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok Egy önkormányzat a vagyongazdálkodási rendeletében az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedéséről rendelkezett. E tekintetben az Áht (2) bekezdése kimondja, hogy az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon tulajdonjogát és a vagyon vagyonkezelői jogát ingyenesen átruházni, továbbá az államháztartás alrendszereinek követeléseiről lemondani csak törvényben, a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet. Az adott önkormányzat rendelete azonban a törvényi kötelezettséggel ellentétben az átruházás eseteit nem határozta meg, amely a végrehajtás során teret ad a jogalkalmazói önkénynek. Tekintettel arra, hogy az ingyenes átruházás vállalkozás részére is történhet (mint ahogy erre a rendelet kifejezetten utalt is), a konkrét feltételekhez nem kötött ingyenes vagy kedvezményes tulajdonjog-átruházás állami támogatásnak minősül és adott esetben sértheti az EKSz. állami támogatások tilalmára vonatkozó 87. cikkét. Az állami támogatások pedig a - 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben foglaltak szerint előzetesen a Pénzügyminisztérium Támogatásvizsgáló Irodájának be kell jelenteni. Egy önkormányzati rendelet értelmében a vagyon értékesítésének minősülő cserére - versenytárgyalás nélkülözésével - csak 100 millió forintos értékhatár alatt kerülhet sor. Az Áht (1) bekezdése ugyanezen szabályt a versenytárgyalás mellőzésének lehetőségét - költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti vagyon tekintetében mondja ki. A hivatkozott költségvetési törvény 7. (1) bekezdése szerint a helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20,0 millió forintot meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában ennél kisebb összeget is meghatározhat. Ennélfogva az önkormányzati rendelet idézett szakasza ellentétes volt az Áht. és a költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseivel és miután a versenytárgyalás mellőzésével történő vagyon-értékesítés lehetőséget ad az önkényes jogalkalmazásra és a kedvezményes értékesítésre, adott esetben az EKSz. állami támogatások tilalmára vonatkozó 87. cikkével is ellentétes gyakorlatot jelenthet. Egy adott önkormányzati rendelet értelmében A közgyűlés által kijelölt ingatlant értékesíteni csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva, meghirdetés, ajánlatkérés, 18

19 pályázat útján - versenyeztetéssel - lehet. Az értékesítés lehetőségeitől függően önkormányzati érdekből a szakértői értékbecslésben foglalt értéktől legfeljebb -20 %-kal el lehet térni a Pénzügyi Bizottság előzetes jóváhagyásával. Bizonyos esetekben az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EKSz.) 87. cikke szerinti nemzeti/állami támogatásnak tekinthető az önkormányzatok épület- és földértékesítése is, amely vonatkozásában a 97/C 209/03 bizottsági közlemény az irányadó. A közlemény nem kötelező jogforrás, de a Bizottság a nevezett dokumentum alapján ellenőrzi az EKSz. hivatkozott cikkének betartását. A közlemény értelmében kizárólag abban az esetben nem minősül az ingatlanértékesítés kedvezményesnek, ha az független szakértő által megállapított értéken kerül elidegenítésre. A kedvezményes elidegenítés ugyanis állami támogatásnak minősülhet, ami az EKSz. 87. cikke értelmében fő szabály szerint tiltott. Az önkormányzat rendeletének idézett szabálya alapján, amely szerint a közgyűlés önkormányzati érdekre hivatkozva a forgalmi értékbecsléstől akár 20 %-kal eltérő, kedvezményesebb eladási árat is megállapíthat, tehát sértheti az állami támogatásra vonatkozó közösségi előírásokat. A hivatkozott bizottsági dokumentum ugyanis abban az esetben, ha a földterület vagy épület piaci értéken történő értékesítésére tett megfelelő erőfeszítések ellenére nyilvánvaló, hogy az értékbecslő által megállapított ár nem érhető el, a megállapított árhoz képest csak 5%-kal alacsonyabb értékű eltérést engedélyez. Amennyiben az ingatlanértékesítés ezen tűréshatártól nagyobb kedvezménnyel történik, a kedvezményes értékesítés lehetősége egyes esetekben állami támogatásnak minősülhet, ezért az önkormányzat rendeletét, mint támogatási programot előzetesen engedélyezés céljából be kell jelenteni a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodájának. (85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet) 2. A közösségi jogi alapelvekkel való összhang biztosítása (jogbiztonság elve) Az értékhatár meghatározása vonatkozásában egy önkormányzati rendelet általános szabályként kimondta, hogy ha törvény kivételt nem tesz 100 millió forintos értékhatár felett kötelező a nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás. Az előzőekben ismertetettek szerint az Áht. és a költségvetési törvény kógens rendelkezése miatt nincs lehetőség a 20,0 és 100,0 millió forint közötti értékű vagyontárggyal versenyeztetés nélkül való rendelkezésre (kivéve az esetleges törvényi mentesülések eseteit), a rendeleti előírás tartalma kiürült, hatályban tartása sérti a jogbiztonság elvét. Ugyanezen indokok alapján sértette a magasabb szintű előírásokat az alábbi rendelkezés: amennyiben jogszabály eltérően nem szabályozza, kettőszázmillió forint forgalmi értéket meghaladó vagyontárgy elidegenítése, használatba, illetőleg bérbeadása, továbbá más módon történő hasznosítása nyilvános versenytárgyalás útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére történik. Egy vizsgált vagyongazdálkodási rendelet nem tartalmazott bevezető rendelkezéseket, és így hiányzott a rendeletalkotásra felhatalmazást adó jogszabályi helyekre (Ötv., Áht. vonatkozó rendelkezései) történő utalás. Márpedig a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 4. (1) bekezdése értelmében, ha a jogszabály kiadására magasabb szintű jogszabály felhatalmazása alapján kerül sor, a felhatalmazást adó jogszabályt és a felhatalmazást tartalmazó rendelkezést (a, bekezdés, illetőleg pont megjelölésével) a jogszabály bevezető részében fel kell tüntetni. 19

20 Egy rendelet az önkormányzat tulajdonosi jogkörének gyakorlása tekintetében az alábbiak szerint rendelkezett: a tulajdonosi jogok gyakorlását a képviselő-testület az önkormányzat vagyonkezelő szerveire e rendelet szerint ruházza át. A 7. (1) bekezdés szerint az önkormányzat vagyonkezelő szervei: a) a hivatal; b) az önkormányzat költségvetési intézményei; c) az önkormányzat gazdaság-, illetve közhasznú társaságai. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) 9.. (1) bekezdése értelmében az önkormányzat jogi személy és az önkormányzati feladat- és hatáskörök (így pl. a tulajdonosi jogok gyakorlása, mint önkormányzati hatáskör) a képviselő-testületet illetik meg. Ugyanezen paragrafus a továbbiakban kimondja, hogy a képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. /(3) bek./ A testület tehát hatáskört intézményére, gazdasági szervezetére, közhasznú társaságára nem ruházhat. Így az önkormányzat vagyongazdálkodási feladatait elláthatja saját, vagy megbízás alapján más gazdasági társaság, de ezen szervezetekre az önkormányzat tulajdonosi jogát nem lehet átruházni. Az említett szervezetek a vagyon kezelésével kapcsolatos feladatokat látnak el, tulajdonosi döntést nem hozhatnak. Ugyanezen okból jogsértő volt a rendeletnek azon kitétele, miszerint a vagyonkezelő szervek ingó vagyontárgyak elidegenítésére kapnak önálló jogosultságot. Az ingatlanvagyon nyilvántartására vonatkozó rendelkezés tekintetében az alábbi kitétel volt jogsértő: Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról az önkormányzati hivatal pénzügyi főosztálya vezet központi nyilvántartást. Az önkormányzati tulajdonban és az intézmények használatában lévő ingó és ingatlanvagyonról az utóbbiak kötelesek - a rájuk vonatkozó gazdálkodási szabályok szerint - folyamatos nyilvántartást vezetni. A pénzügyi főosztály (a főjegyző felügyeletével) a megyei önkormányzat vagyonáról (1.. (1) bekezdés) nyilvántartást vezet, amelynek meg kell felelnie a mindenkori hatályos jogi szabályozásnak. A megyei önkormányzat vagyonleltárát és a vagyonnyilvántartását a közgyűlés Pénzügyi Bizottsága rendszeresen ellenőrzi. Az önkormányzatok ingatlanvagyonának nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 3. - azonban kimondja, hogy az ingatlan-nyilvántartás (kataszter) és a kataszternapló felfektetése és folyamatos vezetése a főjegyző, illetve a jegyző feladata. Az önkormányzat tehát a főjegyző magasabb szintű jogszabályban biztosított jogkörét elvonva határozott meg feladatot a Polgármesteri Hivatal Főosztálya részére. E tekintetben ugyanis nem az önkormányzati törvény önkormányzati feladatok ellátására vonatkozó 9.. (2) bekezdését kell figyelembe venni, miután adott esetben az önkormányzati vagyon nyilvántartásának feladatát az említett Kormányrendelet ruházza a jegyzőre/főjegyzőre, így annak önkormányzati rendeletben történő szabályozása nem megengedhető (függetlenül attól, hogy a belső vezetői (jegyzői!) szabályzat értelmében az egyes feladatokat különböző főosztályok látják el). Az idézett rendelkezés sérti a jogbiztonság elvét. ÁLLATTARTÁSI RENDELETEK 1. Személyi hatály Egy vizsgált önkormányzati rendelet személyi hatálya a vonatkozó szakasz értelmében a településen működő valamennyi jogi és természetes személyre kiterjedt. Ennélfogva a jogi 20

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2003. /XII.30./ számú R e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról ( egységes szerkezetben a módosítására kiadott 11/2007.(XII.15.) számú

Részletesebben

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület

Részletesebben

Kistelek Város Képviselő-testületének rendelete

Kistelek Város Képviselő-testületének rendelete Kistelek Város Képviselő-testülete 9/1999. (V.25.) KT sz. rendelete a kommunális adóról (egységes szerkezetben) 1 A többször módosított 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében meghatározott felhatalmazása

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

A rendelet bevezető része helyébe a következő szöveg kerül:

A rendelet bevezető része helyébe a következő szöveg kerül: HALÁSZTELEK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2010. (XI.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A FELNŐTT KORÚAKRA VONATKOZÓ SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 7/2009. (III. 27.) ÖNKORMÁNYZATI

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2004. (02.20.) számú rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 27/2003.

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

Települési támogatások

Települési támogatások Becske Község Önkormányzat képviselő-testületének 3/2015. (II.23.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Becske Község Önkormányzat Képviselő-testülete a

Részletesebben

KOMJÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE. 2/2011. (III.28) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról

KOMJÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE. 2/2011. (III.28) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról KOMJÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE 2/2011. (III.28) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról Komjáti község Önkormányzatának képviselőtestülete a szociális igazgatásról és szociális

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

Ipolytölgyes községi Önkormányzat Képviselő-Testületének 7/2009.(V. 13.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról.

Ipolytölgyes községi Önkormányzat Képviselő-Testületének 7/2009.(V. 13.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról. Ipolytölgyes községi Önkormányzat Képviselő-Testületének 7/2009.(V. 13.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról. Ipolytölgyes község Önkormányzatának Képviselő-Testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2015. (II.18.) rendelet módosítása

A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2015. (II.18.) rendelet módosítása Az előterjesztés száma: 128/2015. A rendelet tervezet elfogadásához minősített többség szükséges! Decs Nagyközség Képviselő-testületének 2015. június 24-én, 18-órakor megtartandó ülésére A szociális ellátások

Részletesebben

Bátaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Bátaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete Bátaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló a 6/2011. (IV.13.) önkormányzati

Részletesebben

Tokorcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2003.(XI.1.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Tokorcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2003.(XI.1.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tokorcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2003.(XI.1.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Egységes szerkezetben a 4/2006 (II.16) és a 8/2006(V.19), 2/2009.(I.23.), a 10/2009.(III.20.)

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2000.(04.29.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló, módosított 50/1999.(11.25.)

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed.

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed. Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2008. (III. 28.) rendelete Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (II. 23.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott

Részletesebben

A rendelet hatálya 1..

A rendelet hatálya 1.. Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2006.(III.21.) Ktr. rendelete A gyermekek védelmét szolgáló pénzbeli és természetbeni ellátásokról. 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.26) önkormányzati rendelete

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.26) önkormányzati rendelete C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.26) önkormányzati rendelete az önkormányzat által nyújtható települési támogatásokról Záradék: Kihirdetés ideje: 2015. február

Részletesebben

Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete. a szociális tüzelőanyag juttatásról

Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete. a szociális tüzelőanyag juttatásról Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag juttatásról Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. Cikk

Részletesebben

Város Polgármestere. Előterjesztés

Város Polgármestere. Előterjesztés Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/118. Fax: 06 23 310-135 E-mail: igazgatas@pmh.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben

Részletesebben

a Képviselő-testület 2013. október 29-i ülésére

a Képviselő-testület 2013. október 29-i ülésére ÖCS KÖZS ÉG ÖNK ORM ÁNY ZA TA P O L G Á R M E S T E R 8292 Öcs, Béke utca 35. (88) 263-001 fax:(88) 263-001 Ügyszám: 11/2-12/2013. Készítette: Farkasné Barka Andrea Tárgy: Szociális célú tűzifa juttatásáról

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Kápolnásnyék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10 /2014. (XI. 11.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás igénylésének helyi szabályairól Kápolnásnyék Község Önkormányzatának

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Úrkút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az

Részletesebben

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat Jelenlegi szabályozás Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE A gyermekek védelméről Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban:

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 3/2007. (II. 14.) ÖR. rendelete

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 3/2007. (II. 14.) ÖR. rendelete C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 3/2007. (II. 14.) ÖR. rendelete Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Részletesebben

Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa juttatás szabályairól

Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Oroszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

I. Fejezet. Eljárási szabályok, a törvény hatálya

I. Fejezet. Eljárási szabályok, a törvény hatálya Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 2/2015. (II.16.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Bag Nagyközség

Részletesebben

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is.

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is. Szilvásvárad községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2008.(VI.25.) RENDELETE a gyermekvédelem helyi végrehajtási szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva a módosítására hozott 22/2008. (VIII.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Halimba Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. szeptember 29-i ülésére. Tisztelt Képviselő testület!

ELŐTERJESZTÉS Halimba Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. szeptember 29-i ülésére. Tisztelt Képviselő testület! H ALIMB A K Ö ZS É G Ö N K O R MÁ N Y ZAT A P O L G Á R M E S T E R 8452 HALIMBA, Petőfi u. 16. (88) 503-420 fax:(88) 237-003 Ügyszám: 11/ 58-7/2014. Előterjesztő: Tóbel János polgármester Készítette:

Részletesebben

Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról. A rendelet célja

Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról. A rendelet célja Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Döbrököz Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. ( ) sz. rendelete a talajterhelési díjról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. ( ) sz. rendelete a talajterhelési díjról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. (03. 07.) sz. rendelete a talajterhelési díjról (A 7/2006. (02.22.) számú és a 44/2007. (12.28.) számú módosító önkormányzati rendeletekkel egységes

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Szt. (1993. évi III. törvény) Mindegyik pénzbeli ellátás igénylése a Polgármesteri Hivatalban történik! Hatályos: 2011.12.31-ig! Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős

Részletesebben

A Rendelet 21. (3) bekezdés b) pontja hatályát veszti. A Rendelet az alábbi 25/C. -al egészül ki:

A Rendelet 21. (3) bekezdés b) pontja hatályát veszti. A Rendelet az alábbi 25/C. -al egészül ki: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 22/2010. (VI.22.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 5/2003. (IV. 22.) számú rendelet

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések Neszmély Község Önkormányzata megalkotja 9./2012(II.15.) önkormányzati rendeletét az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról Neszmély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

1.. 2.. 3.. 4.. 5.. (1) A rendelet 45.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

1.. 2.. 3.. 4.. 5.. (1) A rendelet 45.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Doboz Nagyközség Önkormányzatának 8/2008 (III.1. ) rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 19/2007 (XII.14.) rendelettel módosított 11/2007. (IX.21.) rendelet módosításáról 1..

Részletesebben

Monostorpályi Község Önkormányzata. Képviselő testületének. 6/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete

Monostorpályi Község Önkormányzata. Képviselő testületének. 6/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete Monostorpályi Község Önkormányzata Képviselő testületének 6/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete a pénzbeli - és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 9/2010. (IX. 16.)

Részletesebben

Tápiószele Város Önkormányzat Képviselő-testülete 1. 12/2005. (V. 30.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól

Tápiószele Város Önkormányzat Képviselő-testülete 1. 12/2005. (V. 30.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Tápiószele Város Önkormányzat Képviselő-testülete 1 12/2005. (V. 30.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól - módosításokkal egységes szerkezetben - Tápiószele Város Önkormányzat

Részletesebben

Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról.

Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 0/003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 13/2004. (VII.05.) Önk. r e n d e l e t e

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 13/2004. (VII.05.) Önk. r e n d e l e t e NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 13/2004. (VII.05.) Önk. r e n d e l e t e (a 45/2008.(VII.16.) Önk., 7/2009. (II.13.) Önk., 29/2009. (VII.13.) Önk., 9/2010. (III.31.) Önk, 24/2010. (VIII.13.) Önk., 5/2011.

Részletesebben

Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Prügy Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

7/2004.(IV.1.) SZÁMÚ RENDELETE

7/2004.(IV.1.) SZÁMÚ RENDELETE 7/2004.(IV.1.) SZÁMÚ RENDELETE a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 16/2003.(IX.1.) számú rendelet módosításáról Bekecs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani,

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, Zalaszentmihály Község Önkormányzati képviselő-testületének 6/2015 (V.08.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 2/2015(II.27.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya Takácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2013. (II. 19.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról

Részletesebben

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 18.) rendelete a szociális igazgatásáról és a szociális ellátások helyi szabályairól Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Hét Község Önkormányzatának 5/2009. (III.31.) számú rendelete a szociális igazgatásról, pénzbeli, természetbeni szociális ellátásokról

Hét Község Önkormányzatának 5/2009. (III.31.) számú rendelete a szociális igazgatásról, pénzbeli, természetbeni szociális ellátásokról Hét Község Önkormányzatának 5/2009. (III.31.) számú rendelete a szociális igazgatásról, pénzbeli, természetbeni szociális ellátásokról Hét Község Önkormányzat képviselő-testülete a lakosság szociális ellátásának

Részletesebben

Mátraszele Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete

Mátraszele Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete Mátraszele Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátások rendjéről szóló, 7/2012. (V. 3.) rendelet módosításáról Mátraszele Község Önkormányzat

Részletesebben

1.. 2.. A rendelet 2.. (3) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

1.. 2.. A rendelet 2.. (3) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: Doboz Nagyközség Önkormányzatának 6/2009. (III.20.) rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 27/2008. (XII.11.), 8/2008. (III. 1.), és a 19/2007. (XII. 14.) rendelettel módosított

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

I. A rendelet szabályozási célja. II. Általános rendelkezések

I. A rendelet szabályozási célja. II. Általános rendelkezések SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 15/1998. /IX. 25./ számú r e n - d e l e t e a SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELY- ZETBEN LÉVŐK ADÓSSÁGTERHÉNEK ENYHíTÉSÉRŐL =============================================================

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYÜLÉSÉNEK 23/2013.(V.31.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYÜLÉSÉNEK 23/2013.(V.31.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYÜLÉSÉNEK 23/2013.(V.31.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a nem önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásban lakók lakbértámogatásáról Nyíregyháza

Részletesebben

Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2014.(XI.27) önkormányzati rendelet

Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2014.(XI.27) önkormányzati rendelet Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2014.(XI.27) önkormányzati rendelet a természetben nyújtott szociális célú tűzifa támogatás jogosultsági feltételeiről Lengyeltóti Városi Önkormányzat

Részletesebben

Ete Község Képviselőtestülete 6/2011. (IX.14.) sz. rendelete

Ete Község Képviselőtestülete 6/2011. (IX.14.) sz. rendelete Ete Község Képviselőtestülete 6/2011. (IX.14.) sz. rendelete a szociális ellátásokról és eljárásról (Egységes szerkezetben a 3/2012.(I.25.) önkormányzati rendelettel, a 11/2012.(IX.13.) önkormányzati rendelettel

Részletesebben

Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a 2013. évben a helyi önkormányzatok szociális célú tűzifa vásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatásból

Részletesebben

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete. szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete. szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VIII.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Bakonyszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1998. (I.27.) sz. rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1998. (I.27.) sz. rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1998. (I.27.) sz. rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990évi LXV.tv.16..(1)

Részletesebben

Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012.(III.29.) önkormányzati rendelete

Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012.(III.29.) önkormányzati rendelete Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012.(III.29.) önkormányzati rendelete Hatályos: 2015. április 1. Egységesítve: 2015. március 1. az önkormányzat fenntartásában lévő nevelési-oktatási

Részletesebben

Nikla Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2013. (XI.27.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. I. Fejezet. Általános rendelkezések

Nikla Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2013. (XI.27.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. I. Fejezet. Általános rendelkezések Nikla Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2013. (XI.27.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Nikla Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 28-i ülésére Előterjesztés címe és tárgya:döntés a szociális célú tűzifavásárlásához

Részletesebben

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Balatonboglár Városi Önkormányzat a talajterhelési díjról szóló 3/2013. (III.26.) számú önkormányzati rendelete módosításokkal egységes szerkezetben.

Részletesebben

Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8./2006.(III.28.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8./2006.(III.28.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8./2006.(III.28.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról (A módosítással egységes szerkezetbe foglalva.) Nyékládháza Város

Részletesebben

Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete

Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete A szociális igazgatásról, az egyes szociális ellátásokról és a helyi lakáscélú támogatásokról szóló 19/2005.

Részletesebben

1. Módosuló rendelkezések. 1. A 10/2006.(V.31.) önkormányzati rendelete / továbbiakban (R) / 2. (3) b.) pontját hatályon kívül helyezi

1. Módosuló rendelkezések. 1. A 10/2006.(V.31.) önkormányzati rendelete / továbbiakban (R) / 2. (3) b.) pontját hatályon kívül helyezi ARNÓT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Képvisel -testületének.../2013.(xii.18.) önkormányzati rendelete A szociális ellátásokról és gyermekvédelem helyi szabályairól szóló- többször módosított 10/2006. (V.31.) önkormányzati

Részletesebben

1. A szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott ellátásokról szóló 10/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelet módosítása

1. A szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott ellátásokról szóló 10/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelet módosítása Mikebuda Község Önkormányzata képviselő-testületének 11/2013. (XII. 13.) önkormányzati rendelete az önkormányzati segély kialakításával összefüggő rendeletmódosításokról Mikebuda Község Önkormányzatának

Részletesebben

Zákány Község Önkormányzat 11/2003(IX.12.) rendelet. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról egységes szerkezetbe

Zákány Község Önkormányzat 11/2003(IX.12.) rendelet. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról egységes szerkezetbe Zákány Község Önkormányzat 11/2003(IX.12.) rendelet a gyermekvédelem helyi szabályozásáról egységes szerkezetbe Zákány Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007. (VI.27.)Ör a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról Apátfalva Község Önkormányzat

Részletesebben

Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (XI. 23.) önkormányzati. Rendelete. A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (XI. 23.) önkormányzati. Rendelete. A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (XI. 23.) önkormányzati Rendelete A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról

Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Tárnokréti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.: 22-26/2015. Tárgy: Az egyes pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló

Részletesebben

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2005.(I. 20.) rendelete

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2005.(I. 20.) rendelete Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2005.(I. 20.) rendelete a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról A rendelet célja 1.. E rendelet célja, hogy a családok és

Részletesebben

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013.(XI..) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás felhasználásának helyi szabályairól TERVEZET Balajt

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodás biztonsága, az illetékességi

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról (A módosítással egységes szerkezetbe foglalva.) Nyékládháza Város

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 16/2005.(XI.30.) rendelete a telekadóról, építményadóról és a magánszemélyek kommunális adójáról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a

Részletesebben

Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. november 13-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. november 13-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. KIVONAT Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. november 13-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi

Részletesebben

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben a módosító 16/2013. (XII.20.) és az 5/2015. IV.7.)

Részletesebben

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA. 12/2005./X.11./Ö.r. Számú rendelete

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA. 12/2005./X.11./Ö.r. Számú rendelete KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 12/2005./X.11./Ö.r. Számú rendelete A RENDSZERES ÉS RENDKÍVÜLI GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS SZABÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ 6/1998./IV.27./ÖR. MÓDOSÍTÁSÁRÓL (Egységes szerkezetben a 6/2003./VI.25./Ö.r.,

Részletesebben

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól

Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

A rendelet hatálya. Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról

A rendelet hatálya. Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról (Egységes szerkezetben a 26/2008.(III.20.)* esztergomi ör. rendelettel) Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és

Részletesebben

Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( )önkormányzati rendelet-tervezete a szociális ellátások szabályozásáról

Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( )önkormányzati rendelet-tervezete a szociális ellátások szabályozásáról Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( )önkormányzati rendelet-tervezete a szociális ellátások szabályozásáról Vilonya Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2.

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2. Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (V.02.) önkormányzati rendelete a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodás nyújtó

Részletesebben

Egyes szociális ellátásokról szóló 24/2003. (XI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról

Egyes szociális ellátásokról szóló 24/2003. (XI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról 1 Jászapáti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (IV.11.) önkormányzati rendelet Egyes szociális ellátásokról szóló 24/2003. (XI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról Jászapáti Város

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2015. március 25-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2015. március 25-i ülésére KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)-507-133 Fax: (28)-470-357 Nyílt ülésen tárgyalandó ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2015. március 25-i ülésére

Részletesebben