FELNŐTT VAKOK ELEMI REHABILITÁCIÓJA. témavezető: dr Pálhegyi Ferenc. készítő: Csattos Márta

Átírás

1 FELNŐTT VAKOK ELEMI REHABILITÁCIÓJA témavezető: dr Pálhegyi Ferenc készítő: Csattos Márta

2 T A R T A L O M BEVEZETÉS 64 IRODALMI ÁTTEKINTÉS 86 VÁZLAT 8 FELNŐTT VAKOK ELEMI REHABILITÁCIÓJA az elemi rehabilitáció célja és feladata 11 ELEMI REHABILITÁCIÓS TANFOLYAM KÜLFÖLDÖN Személyi és tárgyi feltételek Beutalások 4 14 Foglalkozások m o b i l i t á s érzékszervi gyakorlatok 14 hallás 14 tapintás 1615 szaglás hőmérséklet érzékelés 1716 mozgás emlékezet tájékozódás biztonsági magatartás 17 elveszett tárgyak keresése 17 közlekedés látó kísérővel 18 hosszú bot tartása 20 járás hosszú bottal. 21

3 a hosszú bot tartásának módosulásai 21

4 segédeszközök a rövid fehér bot 23 a hosszú fehér bot 24 elektromos mobilitási segédeszközök 25 a vakvezető kutya 25 önkiszolgálás 26 hygiénia 26 étkezés 26 háztartás rendtartás rendszeresség 28 takarítás 28 nagymosás 28 vasalás 29 javítás, kézimunka 30 tudnivalók a tűzhelyről 30 sütés 30 egyszerű ételek készítése 31 mosogatás 32 szabadidő tevékenység 33 írás-olvasás 34 pontírás 35 gépírás 35 pályaválasztási orientáció 35 munkalehetőségek külföldön HAZAI T Ö R E K V É SEK Munkaterv 45

5 Óraterv 52 Részletes program 53 érzékelés, észlelés 53 mozgás, testnevelés 57 közlekedés 58 önkiszolgálás 60 háztartási ismeretek 61 társadalmi beilleszkedés 69 pontírás-olvasás 71 ÖSSZEGZÉS 81 Néhány elemi rehabilitált bemutatása 83 Javaslataim 87 IRODALOM 89

6 B E V E Z E T É S A z e l e m i r e h a b i l i t á c i ó t á r s a d a l m i p r o b l é m a. A b e c s l é s e k s z e r i n t k b a z o k n a k a s z á m a, a k i k h a z á n k b a n f e l n ő t t k o r u k b a n v a k u l n a k m e g. E z e k k ö z ü l f e l t é t e l e z h e t ő e n s z e m é l y a z, a k i n e m c s u p á n e l e m i, h a n e m m u n k a r e h a b i l i t á c i ó t i g é n y e l. S a j n o s e l ő k é p z e t t s é g ü k r ő l, é l e t k o r i é s n e m i m e g o s z l á s u k r ó l n i n c s e n e k a d a t o k, p e d i g a z e l e m i r e h a b i l i t á c i ó s o r á n e z e k n é l k ü l ö z h e t e t l e n e k. K i k e l l e n e é p í t e n i a z e l e m i r e h a b i l i t á c i ó s l á n c o t : s z e m s z a k o r v o s V a k o k é s G y e n g é n l á t ó k O r s z á g o s S z ö v e t s é g e V a k o k E l e l m i R e h a b i l i t á c i ó s K ö z p o n t j a V a k o k é s G y e n g é n l á t ó k O r s z á g o s S z ö v e t s é g e. A V a k o k E l e m i R e h a b i l i t á c i ó s K ö z p o n t j á r ó l s z ó l ó t e r v e k j ó k, d e a h h o z, h o g y e l e m i r e h a b i l i t á c i ó s m u n k á t m e g l e h e s s e n k e z d e n i, t ú l k e l l l é p n i a t e r v s z i n t e n, é s m e g k e l l t e r e m t e n i a t á r g y i é s s z e m é l y i f e l t é t e l e k e t. A z e l e m i r e h a b i l i t á c i ó s o r á n m i n d e n v a k v á l j é k ö n e l l á t ó, m o b i l s z e m é l l y é. A z e l e m i r e h a b i l i t á c i ó t k ö v e t ő m u n k a r e h a b i l i t á c i ó l e h e t ő l e g a m e g v a k u l á s e l ő t t i f o g l a l k o z á s h o z k ö z e l i s z a k m á t n y ú j t s o n. M i n d a m u n k a, m i n d a s z o c i á l i s r e h a b i l i t á c i ó o p t i m á l i s f e l t é t e l e k e t b i z t o s í t s o n a v a k o k i n t e g r á c i ó j á h o z. E d o l g o z a t b ó l m e g t u d j u k, h o g y a n é s m i l y e n e r e d m é n n y e l f o l y i k a z U S A - b a n, a n y u g a t - e u r ó p a i o r s z á g o k b a n é s a f e j l e t t s z o c i a l i s t a

7 o r s z á g o k b a n a z e l e m i r e h a b i l i t á c i ó. E n n e k t ü k r é b e n v i z s g á l t a m a h a z a i t ö r e k v é s e k e r e d m é n y é t é s a t e n n i v a l ó k a t. K ö s z ö n e t e t m o n d o k m i n d a z o k n a k, a k i k m u n k á m a t s z a k i r o d a l o m m a l, s z a k m a i t a p a s z t a l a t u k k a l s e g í t e t t é k.

8 IRODALMI ÁTTEKINTÉS Thomas Hanson: Rehabilitation teachers Who are We? A cikkben rövid történeti áttekintést kapunk az elemi rehabilitáció eredetéről és elterjedéséről. az elemi rehabilitációt kezdetben egy tanár végezte, de a fejlődés során egyre több feladat hárult a pedagógusra. Ekkor differenciálódott a munka és minden szakember a saját speciális feladatát látta el. Mobility: A Vakok Világszövetsége által kiadott prospektus részletesen írta le, hogy mit kell a vaknak elsajátítania ahhoz, hogy mobil legyen. A tájékozódásban segít a hang, szag, tapintási ingerek, a közlekedésben a fehér bot, a látó kísérő és a vakvezető kutya. Hints for the Blind House Wives: A prospektus praktikus tanácsokat nyújt a vak háziasszonyoknak. A tanácsok azonban minden olyan vak számára hasznosak, akik önállóságra törekszenek. Materialinen zur Elementarrehabilitation Neuerblindeter: Az NDK-ban 1969-ben rendeletbe lépett az, hogy minden felnőtt korban megvakult személyt jelenteni kell az illetékes helyen. A Vakok Szövetségéből szociális gondozót küldenek a vakhoz, aki a látogatáskor javasolja a vaknak az elemi rehabilitációt. A vak vagy a helyi Vakok Szövetségében, vagy a Rehabilitációs Központban jelentkezhet rehabilitációra.

9 A tanfolyam után munka rehabilitáció következik, s a vak önállóságát megszerezve kerül vissza a családjába. Kirschenheuter Ferenc: A háború vakjai. Az első világháborúból sok katona vakon tért vissza ben gróf Dessewfy Emilné javaslatára a Vakokat Támogató Egyesület szervezésében kísérlet történt a sebesültek oktatására. Az oktatás elmélet (olvasás, írás, számolás) és gyakorlati (ipar) volt. Célja a hadirokkantak lelki és anyagi függetlenségének megteremtése. Kirschenheuter Ferenc: A vak rokkantak. Az első világháború sérültjeiről, magyar, német, osztrák vak katonákról kapunk adatokat. A német és osztrák katonák könnyebben fogadták el a vakságot, mint a magyarok. Szívesebben tanultak szakmát is, mert több volt köztük a mesterember, mint a mieink között. Dr. Göllesz Viktor: Javaslat a felnőtt korukban megvakultak elemi rehabilitációja intézményi feltételeinek megteremtésére. A szerző konkrét javaslatot tesz a Vakok Elemi Rehabilitációs Központja létrehozására, és az elemi rehabilitációs munka megkezdésére. Hozzávetőleges adatokat közöl a magyar friss vakokról. Összefoglalja a kezdeti tennivalókat, megjelöli a szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

10 VÁZLAT I. Külföldi tapasztalatok. 1. Meghatározás Az elemi rehabilitáció célja és feladata 2. Feltételek Tárgyi feltételek: gyakorlótermek segédeszközök Személyi feltételek: rehabilitáltak szakemberek 3. Az elemi rehabilitációs folyamat a, érzékszervi átstruktúrálódás b, mobilitás c, önkiszolgálás d, háztartás e, szabadidő tevékenység f, írás-olvasás g, pályaválasztási tanácsadás Az eredmények összegzése. II. Elemi rehabilitációs törekvések hazánkban. 1. Javaslatok az elemi rehabilitáció megkezdésére 2. Feltételek Tárgyi feltételek: lakás imitáció gyakorló terem segédeszközök Személyi feltételek: rehabilitáltak szakemberek 3. Tervek az elemi rehabilitációhoz.

11 a, célkitűzések b, óraterv c, részletes program 4. Eredmények a kísérleti elemi rehabilitációban. a, személyek egyéni értékelése b, összbenyomások 5. Összegzés, javaslatok.

12 ELEMI REHABILITÁCIÓ KÜLFÖLDÖN Londonban az 1850-es évek közepén kezdődött meg az ún. home teaching. A tanárok otthonaikban keresték meg a felnőtt vakokat, és ott próbálták megtanítani őket néhány dologra, így pl. a Moon-féle írásra és az önálló közlekedésre. Az első házitanító William Cooper, aki először kb. 71 vakkal foglalkozott. Ebben az időben a rehabilitációs munka még önkéntes volt. Később, az es évektől a tanárok már fizetést kaptak ezért a munkáért. Ekkor az Egyesült Államokban is folyt már elemi rehabilitáció, több államban a fenti módszer szerint, vagy a nyári hónapokban szervezett tanfolyamokon tanították meg a vakokat az elemi manipulációs tevékenységre. Még sokáig a munka minden fázisát tanár végezte, a vak megkeresésétől a Braille-tanításon át az adományok begyűjtéséig. Néhány évtizeddel később a két világháború sérültjei miatt a rehabilitációs munka ugrásszerűen fejlődött. Önálló rehabilitációs központokban, tanfolyamokon képezték a vak katonákat. A munka differenciálódott, minden munkaszakaszt speciális szakember végez: - tájékozódást és közlekedést oktató tanár - szociális gondozó - terápiát végző szakember - foglalkozási rehabilitációt előkészítő tanár. Az első és a második világháború idején számos fejlett nyugat-európai országban is megkezdték a hasznos gyógypedagógiai tevékenységet.

13 Az elemi rehabilitációs metódusok, a szakemberek segítsége eredményessé tette a vakok integrációját, s arra ösztönöznek, hogy az elemi rehabilitációt mind szélesebb körben alkalmazzák. Az elemi rehabilitáció célja és feladata F e l a d a t a a felnőtt korban hirtelen, baleset vagy betegség következtében megvakultak visszavezetése a látó társadalomba. Tudatosítani kell a vakban, hogy Ő is hasznos tagja a társadalomnak, szükség van alkotó munkájára és egész lényére. C é l j a a rehabilitáltak értelmes és hasznos munkára hangolása, tájékoztatása a munkalehetőségekről, pályaválasztási, társadalmi mobilitás. A rehabilitáció történhet önálló rehabilitációs centrumban, vagy a vakok intézetében. A rehabilitációs hálózat láncszemeit képezik a szemklinikák, kórházak szemészeti osztályai, vakok intézetei, rehabilitációs központok, vakok szövetsége és a vakokat is foglalkoztató munkahelyek. A szövetség szorosan kooperál a rehabilitációs centrummal és szisztematikusan előkészíti a rehabilitációt. A kórtani státuszt a szemész állapítja meg. Ha az orvosi beavatkozás reménytelen, értesíti a vakok és gyengénlátók helyi vagy országos szövetségét.

14 A szövetség szakembert (szociális gondozó) küld a vakhoz. A látogató legyen megnyerő, kedves, de sose bájologjon. Szavai mindig a vakhoz és családjához szóljanak, keltsenek reális optimizmust az akut nehézségek áthidalásához. Győzze meg a látássérültet és környezetét a rehabilitáció fontosságáról. Ha a családtagok segítő tapintattal támogatják a vakot törekvésében, a rehabilitáció révén ismét aktívvá válhat. Szükség esetén a friss vak psychiátriai kezelésben részesül a rehabilitáció megkezdése előtt. A rehabilitációs tanfolyam időtartama általában hét. Bentlakásos vagy ambuláns lehet. Az elemi rehabilitációban részt vevő szakemberek: - gyógypedagógusok - psychiáterek - typhlopsychológusok - szociális gondozók Az elemi rehabilitáltak életkora év között legyen két csoportban aszerint, hogy a tanfolyam után óhajtanake, tudnak-e dolgozni, vagy a családban a ház körül tevékenykednek-e majd. A szelekció a látásteljesítmény szerint is szükséges: a, vakok b, gyakorlatilag vakok csoportja. A rehabilitációs tanfolyam ideje alatt a következő foglalkozásokon vesznek részt a látássérültek:

15 Munkaképes vakok Idősek Vakírás és olvasás A látássérültek jogai Gépírás Aktuális napi események Pályaválasztási tájékoztatás Mozgás, torna Látássérültek jogai Mobilizáció Aktuális napi események Önkiszolgálás Sport, turisztika Hygiénia Mobilizáció Háztartás Önkiszolgálás Hygiénia Háztartás A foglalkozások meghatározott óraszámban a hét 5 napján történnek. A hétvégét a tanfolyam résztvevői aktív vagy passzív pihenéssel tölthetik.

16 FOGLALKOZÁSOK Mobilitás A mobilitás mozgáskészség, amely széleskörűen értelmezendő. A legszükségesebb környezetben történő helyváltoztató mozgás és az önálló utcai közlekedés közti mozgások skáláját tartalmazza. A vak mobil, ha képes kellő információkat szerezni környezetéről és azok birtokában balesetmentesen közlekedik. Ha a látás teljesen kiesett, vagy csak minimális a látásteljesítmény (fénysejtés) a vak tájékozódásában a környezet audiális, haptikus és szaglási ingereire támaszkodik. Az érzékszervek effajta átstruktúrálódását tudatosan kell támogatni. É r z é k s z e r v i á t s t r u k t ú r á l ó d á s Hallás A hallás fontos szerepet tölt be az orientálódásban. Ahhoz, hogy a vak ember hallását lehetőleg messzemenőleg használhassa, képesnek kell lennie azt különböző szituációkban alkalmazni. Meg kell tudnia különbözteteni a zajokat, melyek környezetében előfordulnak. A zaj és a zaj forrása között meg kell találnia a kapcsolatot. Az ajtó becsapása, ill. nyikorgása jelzi a vaknak az ajtót. A hallási diszkriminációra a közlekedésben is szüksége van. Előnyös, ha az általános forgalmi zajokból ki tudja szűrni a gyalogosok lépéseinek zaját, mert abból a járda irányát megállípíthatja. A vak arra van utalva, hogy a hangot az irány és távolság

17 megállapítására lokalizálni tudja. A hallás révén az is megállapítható, hogy a hangforrás mozgásban van-e. A hangforrás fontos támpont lehet. A vak vagy a hangforrás irányába tart, vagy elkerüli azt, pl.: a haladási irányban hallható autó, motor, villamos zaja utcakereszteződésre utal. A vak ember úgy is használhatja hallását, hogy az akadályokat a visszhang lokalizációjával állapítja meg. Az önmaga által előidézett zajokat (lépések, a bot kopogása) bizonyos akadályok visszaverik, s ezzel helyzetét megállapíthatja. Tapintás A vak ember tapogatózással is orientálódhat. Kezét és lábát egyaránt használhatja a környezet felderítésére. A kezek megmutatják a tárgyak helyzetét és mibenlétét. A kezet végig lehet csúsztatni a falon, az asztalon vagy más tárgyakon. Ezekkel a tájékozódási pontokkal való kapcsolat komoly segítséget nyújt a vak számára. Az akadályok felismerése fontos, mert az így nyert információk határozzák meg a további tennivalókat. A vaknak tehát meg kell állapítania az akadály helyét, minőségét és nagyságát ahhoz, hogy ki tudja kerülni. A kerti pad támlájának megérintése segítséget nyújt a padra való leülésben. Eredményes tájékozódásra van lehetőség az épületek egymáshoz viszonyított helyzetének és az azokat összekötő utat irányának és hosszának ismeretében. Az utcai közlekedésben a járda szélességét és irányát tapintással lehet megállapítani. A vak ember botjával ki tudja tapintani, az útburkolatok minőségének változásait, és ezáltal meghatározza a járda határát. Ugyanezt lábbal is meg lehet állapítani, s így

18 észreveszi, ha letért az útról, megérezhető a járda lejtésében előálló különbség is, ez igen fontos az útszegély korai felismerésében. A vak ember a járda és az úttest közötti magasságkülönbözetet felhasználhatja a járda szegélyének biztos meghatározásaként, útmutatásul szolgálhatnak a vak számára az útszéli folyókák, az úttest közepének kidomborodása is. Szaglás A vakok számára a szaglás házon belül és kívül is nagy jelentőséggel bír. Az utcán egyes épületeket a szag által is fel lehet ismerni, pl. éttermek, illatszerboltok, stb... A vak a szagok segítségével rövidíti meg az üzletek keresésének időtartamát. A lakásban a konyhából, vagy az ebédlőből áradó illatok is segítik a tájékozódásban. Hőmérséklet-érzékelés A vak ember az arcán, vagy testének egyéb részein érzett hőmérsékleti különbségeket is felhasználhatja a tájékozódásban, pl. a Nap állását meghatározhatja arcának legjobban felmelegedett része által. Ha kicsit elfordul, a nap másként éri, így arra kap választ, hogy mekkora volt a változtatás nagysága. A látássérült számára az épület végét jelzi az árnyék utáni napsütés, vagy a szélvédettség után az erős szél.

19 Mozgás-emlékezet A legtöbb vak visszaemlékezik egyes meghatározott mozgásokra, s megismétli azokat. Egy adott cselekvéshez izommozgások sorát kell elvégeznie és emlékezetébe vésnie, hogy azt meg tudja ismétleni (pl. a csésze szájhoz emelése). A gyakorlatban a vak az adott mozdulatokat nem tudatosan végzi, hanem bizonyos fokig automatikusan. Az ismert környezetben való közlekedés egy idő után annyira automatikussá válik, hogy a vak az út egyes részleteire már nem is szentel különösebb figyelmet. T á j é k o z ó d á s Biztonsági magatartás A vak kezét alkalmazhatja fejének és arcának az ajtókkal, falsarokkal, vagy egyéb akadályokkal való összeütközés kivédésére. Felső karját vállmagasságig felemeli és az alsó karját könnyen behajlítja, a könyökét az arca fölé emeli és a tenyerét kifelé fordítja, az ujjait kinyújtja, hogy az ujjhegyek a másik vállával egymagasságban legyenek. Az előrenyújtott, mélyen leengedett kezek megvédenek az asztallal, székkel való összeütközéstől. Mindkét karral egyidőben mindkét védőtechnikát alkalmazhatja.

20 Elveszett tárgyak megkeresési módja A vak először megbecsüli az irányt, majd a távolságot, ahova a leesett tárgy kerülhetett. Kezével körmozgást kezd, a kör sugara egyre nagyobb lesz, a vízszintes mozdulatok mindig tenyérnyi szélesek, ezeket a mozdulatokat először egy asztalon lehet gyakorolni, majd a padlón, s végül egy bútorozott szobában (1. ábra) Az első lépés a tárgyak megkeresésében az, hogy a leesés irányát és távolságát meg tudja állapítani a kereső. Ismeretlen környezetben ügyeljünk arra, hogy a vak lehajlás közben meg ne üsse a fejét. 1. ábra Közlekedés látó kísérővel A vak ember számára biztonságot nyújt a látó ember jelenléte. Ezért az önálló közlekedés megtanulása előtt a látássérült mindig kísérővel közlekedjék. A kísérő lehet ismerős, vagy idegen személy. Az idegenhez mindig a vak alkalmazkodjon és kérjen verbális információt is. A vak a kísérő karját közvetlenül a könyök fölött fogja meg, haladjon egy fél lépéssel a kísérő mögött és mellett ( 2. ábra). Szűk helyen a vak szorosan a látó nyomában lépked, egyik keze a kísérője karját, a másik a vállát fogja (3. ábra). A kísérő jelenléte a kilincs megkeresését, a székre való leülést is lényegesen megkönnyíti (4. ábra). Az egyedül jól közlekedő vaknak is gyakran van szüksége kísérőre. 2. ábra 3. ábra 4. ábra

21 Az önálló, biztonságos közlekedést megkönnyíti a hosszú fehér bot. A hosszú bot tartása A használó a botot a hüvelykujjával fogja meg a fogórész előre irányított oldalán. A meggörbített középső ujj alátámasztja a bot fogását a fogórész mögött. A két hátralevő ujjat pedig úgy tartjuk, hogy alátámasszák a középső ujjat. Ezek az ujjak azonban nem érintik a botot. Járás a hosszú bottal A botot tartó kéz felső karját a testhez szorítja. Ezzel biztosítja, hogy a botot vezető kéz mindig a test középtengelyében legyen. A botot a kéz csuklómozgatásával egyik oldalról átviszi a másikra, miközben a bot hegye enyhén éri a talajt. Járás közben a bothegyet az előre lépő láb földre ereszkedésével egyidőben teszi a talajra, olyan helyen, hogy mindig egy lépéssel a láb előtt legyen (5. ábra). A bot hegyét csak annyira emeli fel a talajról, amennyi elég ahhoz, hogy a két érintéspont között átlendüljön. A hosszú bot technikai módosulásai A bot technikát módosítani lehet abból a célból, hogy a mindenkor adódó követelményekhez alkalmassá tegyük. A városban a hosszú bot használója rendesen a járda közepén halad, hogy ezáltal kikerülje a veszélyforrásokat, amelyek legtöbbször a széleken jelentkeznek. Forgalmas és zsúfolt utcákon lerövidítheti a bot hosszúságát azzal, hogy a botot a fogórész alatt fogja meg. Ezáltal csökken a járókelők megérintésének

22 lehetősége. A nyitottabb helyeken a botot a fogórész felett is meg lehet fogni, miáltal megnő az ellenőrzött terület. Az alaptechnika további módosításával a botot egyenetlen terepen és hóban is hatékonyan lehet használni. Technikai módosulások: (6-7. ábra) 5. ábra, 6. ábra, 7.ábra S e g é d e s z k ö z ö k A rövid fehér bot A fehér bot utcai jelzés, a vakok KRESZ - táblája, szimbóluma, a fehér bot kb. 90 cm hosszú fa vagy könnyű fém. A botok egy része összehajtható, ezért praktikusak, mert dolguk végeztével összecsukva kis helyen is elférnek. A rövid bot a mobilitás hasznos segédeszköze különösen akkor, ha nagyobb tempó nem szükséges, de nem nyújt elegendő védelmet, mert ezzel a talajt a lépés körzetében nem lehet szisztematikusan átfésülni. A hosszú fehér bot A hosszú botnak a hosszúságát a használó testmagassága alapján határozzák meg. Függőleges tartáskor a földtől a mellcsontig kell érnie. A legelterjedtebb a 12 mm átmérőjű csőből készült bot, valamilyen alumínium ötvözetből, a végén kampó van, alsó vége nyloncsúcsban végződik, amit cserélni lehet, a kampó alatt a bot gumival behúzott fogórészt tartalmaz, hogy ezzel a botot biztonságosan és kényelmesen lehessen tartani. Többféle típusú összecsukható hosszú bot létezik. 8. ábra

23 Elektronikus mobilitási segédeszközök Néhány éve kísérlet történt arra, hogy a modern elektronikus technikát a vakok mobilitásának javára felhasználják. Érzékszervpótló és hanglokátor készülékeket fejlesztettek ki azzal a céllal, hogy az eszköz használóját információkkal lássák el, a környezetében lévő tárgyak távolságára és mibenlétére vonatkozóan. Általában az információkat hallgató formában közvetítik, egyes elektronikus segédeszközöknek érintéses közlési módjuk van. Napjainkban egyszerű, csupán egy műveletet végző, és komplex, bonyolult transzponáló képességű készülékek is forgalomban vannak. Megpróbálták a kutya, illetve a hosszú bot technikát elektromos segédeszközökkel fejleszteni. A szakemberek véleménye az, hogy a készülékek jók, de annyival még nem hatékonyabbak, hogy a hagyományos mobilizációs eszközök helyébe léphessenek. A vakvezető kutya Évtizedek óta a vak megbízható segítőtársa a kutya. A látássérült a bal kezében tartja a hámszerszámot és a szíjat, jobb kezében a fehér botot. A bal kézben tartott szíj lehetővé teszi a kutya vezetését minden szituációban, a jobb kézben tartott fehér bot az akadály kitapogatását, melyet a kutya jelez. Az úttesten a kutyával teljes biztonsággal át lehet kelni, mert járdaszegélynél megáll, jelzi az átjárót. A járműre való

24 felszálláskor a kutya megy elöl, a járműről való leszálláskor pedig együtt a gazdájával. A kutya bármennyire okos és ügyes, a felelősség minden esetben a gazdáé.

25 ÖNKISZOLGÁLÁS Függetlenné csak az az ember válik, aki egyedül képes ellátni önmagát és közvetlen környezetét. A függetlenség biztonságot ad és erőt a további feladatok elvégzéséhez is. Az önállóság azt jelenti, hogy a vak ember nem szorul segítségre a testi hygiénia megteremtésében sem, ruhadarabjait önállóan választja, segítség nélkül öltözik. A szükséges élelmet maga vásárolja és önállóan étkezik. Hygiénia Kellemes látványt kelt az az ember, aki mindig tiszta, ápolt, ízlésesen öltözött. A ruhadarabokat anyaguk minősége jól elkülöníti. Nagyon jó módszer a vak szekrényében a vállfán való differenciált elhelyezés is. Segíthet a bevarrt jel, pl. zöld ing = 1 pont, lila blúz = 3 vonás. Az ing mellé helyezzük a hozzá illő zoknit és nyakkendőt, vagy a ruha vállfájára tesszük a megfelelő övet. Mindennek legyen állandó helye! Tartsa meg hygiéniai szokásait, tanácsos fürdősapkát használnia. A fogkrém és a fürdősó adagolás nem jelent gondot, ha a tapintás finomodik. Öltözködéshez a vak kérje látó segítségét, az pedig mindig határozott és őszinte véleményt mondjon, tanácsa legyen segítő.

26 Étkezés A vakság az étkezést is nehézkessé teszi, de mégsem szabad eltérni a megszokott rendtől. A vak továbbra is terített asztalnál étkezzék, maga terítsen meg. Használjon lapos tányért, kést és villát is. Tálalásnál tekintsük a tányért az óra számlapjának és a húst mindig az óramutató hatosára, a köretet pedig a tizenkettesre helyezzük (9. ábra). Már rövid gyakorlással elérhetjük, hogy étkezésnél az étel ne hulljon le a tányérról, a víz ne ömöljék ki a pohárból töltéskor. A kultúráltan étkező vakot mindenki szívesen látja asztalánál. 9. ábra

27 HÁZTARTÁS A háztartásban előforduló munkák többségét maradéktalanul el tudja látni a vak is. Meg kell tanulnia vakosan érzékelni és gyakorolni a praktikus vonásokat. Ha egy háziasszony rátermett, van önbizalma és szisztematikusan kezd a munkához, hamarosan sikeres lesz kísérletezése. Kevés az olyan feladat, amit józan ésszel, kellő módszerekkel ne lehetne megoldani. Rendtartás, rendszeresség A rendre és tisztaságra fokozottan ügyelni kell. Ha mindennek van állandó helye, könnyebb a tájékozódás a lakásban. A rend meggyorsítja a munkát. Takarítás A helyiségeket szisztematikusan be kell osztani, hogy sehol se maradjon piszok. Sepregetés, porszívózás és portörlés a leggyakoribb feladat. Legyen tiszta, friss levegőjű a lakás, kellemes illatúak és gusztusosak a szekrénypolcok. A módszeres, pontos munka sikeres és gyors. Nagymosás A ruhadarabokat anyagi minőség szerint kiválogatja a háziasszony. A víz hőmérsékletét kézzel állapítja meg. A tenyerébe, vagy a mosóporos flakon kupakjába töltve

28 határozza meg a mosópor mennyiségét. Először a legszennyezettebb felületeket dörzsöli, vagy keféli, majd nyomkodással a ruha többi részéből is eltávolítja a szennyeződést. A kimosott ruhát ki kell venni a vízből. Braille feliratos automata mosógépet is használhat a háziasszony. A gépet minden esetben a használati utasításnak megfelelően használjuk, mert így elkerülhetjük a balesetet.

29 Vasalás A látássérültnek az állítható elektromos vasalóval legkönnyebb vasalni. A hőmérsékletet a Braille-jelekkel ellátott skálán állítja be. Használjon vasalóasztalt. Eleinte langyos vasalóval vasaljon, hogy se a ruha, se a keze ne égjen meg. A ruhán a vasalót az egyik varrástól a másikig húzza. (10. ábra) 10. ábra

30 Javítás, kézimunka A gomb felvarrása, anyagok beszegése sem jelent gondot a finom tapintással rendelkező vaknak. A kötés, horgolás könnyen megtanulható. A kézimunkázás a háziasszony teendőihez tartozik, de lehet hobby is. Szívós gyakorlással varrógépen is megtanulhatja a varrást. Tudnivalók a tűzhelyről Általában villany vagy gáztűzhely használatos. A gázt sohasem gyufával, hanem mindig öngyújtóval gyújtsa meg a vak háziasszony, ismerje a tűzhely felületét, - azt, hogy milyen távol vannak egymástól a főzőlapok. - Gyakorolja a hideg lapra pontosan rátenni a lábast, ha ezt már biztonsággal tudja, csak akkor próbálkozzon meleg lappal. Ha a hátsó lapokat is használni akarja, akkor mindig azokat gyújtsa meg először. Ügyelni kell arra is, hogy az edények füle ne akadályozzon a mozgásban. A fedőt mindig vastag textilkesztyűvel fogja meg, az védi a gőztől és a melegtől. Bő ujjú, lógó övű ruhában balesetveszélyes a főzés. Sütés Az alapanyagok kiméréséhez praktikusabb a súllyal működő asztali mérleg, mint a Braille jellel ellátott. Jól bevált módszer a mennyiségek becslése is, pl. a csészébe 2 deciliter tej, vagy 15 dkg cukor fér, stb... A legnehezebb feladatok egyike a vak háziasszonynak a

31 tészta egyenletesre nyújtása. Kellő gyakorlattal azonban szinte jobban sikerül, mint a látóknak. A tészta nagyságát cérnával legkönnyebb kimérni, a tésztát a nyújtófáról kell a tepsibe hajtani. A sütőbe úgy teszi be a tepsit a háziasszony, hogy azzal pontosan szemben áll. Nem tanácsos a forró sütőbe puszta kézzel benyúlni.

32 Egyszerű ételek készítése - kenyér szelése, pirítás, kenés. A kenyeret mindig kenyérvágó dobozban, recézett élű késsel kell vágni, ha szükséges, a kenyérvágó dobozt az asztalhoz kell erősíteni. A pirítós állapotát nem a színéről határozza meg a háziasszony, hanem a kenyér felületét körmével megkaparja. Csak megfelelő állagú vajat és széles pengéjű kés segítségével könnyű megkenni a kenyeret. A kenyér szélén kezdi a kenést, majd az óramutató járásával ellentétesen forgatva a közepe felé halad. - teafőzés Teafüvet tenni a teafőzőbe és azt leforrázni egyszerű dolog, mégsem csinálja szívesen a vak háziasszony. Ennek oka az, hogy nehezen tudja megbecsülni a víz mennyiségét, ha túl sokat önt esetleg leforrázza magát. A víz mennyiségét meg lehet állapítani hang után súly szerint és számolással. Először hideg vízzel kell gyakorolni, majd forróval. Ezek a módszerek minden folyadék töltésekor jól használhatók. - forrázás, szűrés A nehéz feladatok egyike a főzés közben adódó forrázás és szűrés. Ha azonban ezekhez a műveletekhez a szűrőt a mosogatóban stabilizálja, nem forrázza le magát a háziasszony.

33 - tej és egyéb folyadékok forralása Az edény aljára legelőször a tejőrt kell helyezni, és arra tölteni a folyadékot. A jelző rögtön kopogtat, ha kellő hőfokon van a folyadék. Így a tej nem fut ki, a leves nem forr tovább a kelleténél, stb... - sütés zsiradékban Melegítéskor a zsiradékba dobott zsemlemorzsa kellő információt nyújt a vaknak az olaj vagy zsír hőfokáról. A különböző ételek sülési idejét számolással lehet ellenőrizni. A kész húst vagy burgonyát szűrővel szedje ki az olajból a háziasszony. A fent említett teendőkből ajánlatos tudni néhányat a férfiaknak is, függetlenségük megszilárdítása érdekében. A látássérültek segítségére sietnek a társadalmi szervek praktikus tanácsokkal. A Nőszövetség által rendezett összejöveteleken pl. új ételek készítését tanulhatják meg, gyakorolhatják a praktikus fogásokat. Mosogatás A mosogatást is szisztematikusan kell végezni. Az első feladat, - amely legalább olyan fontos, mint a mosogatás az edények összegyűjtése. Az elmosott és öblített edények a szárítóra kerülnek, majd törölgetés után minden a helyére, a másnapi főzés sikeressége érdekében.

34 SZABADIDŐ TEVÉKENYSÉG Sport, turisztika A látássérült korlátozott a mozgásban, és e korlátozottság az oka annak, hogy többnyire ülő munkát végző vak gyakran tölti szabadidejét a lakásban, vagy hangversenytermekben. Számtalanszor megtörténik még a jól közlekedő vakkal is, nekimegy valaminek, beleesik egy gödörbe, vagy bokáig merül a tócsába, ezért, ha nem muszáj, nem indul egyedül túrára. Ha azonban társaság hívja meg kirándulni, ragadja meg az alkalmat, ne feszélyezze, hogy segítségre szorul, mert a jól összekovácsolódott közösségben sohasem teher a vak. Ha néhány kellemes kiránduláson részt vesz, ahol elmesélik a látnivalókat, bekapcsolódik a társaság beszélgetésébe, tréfálkozásába, számára is élvezetes lesz a túra. Nem csupán barátaival kirándulhat a természetet kedvelő vak, hanem a Vakok Szövetsége által rendezett túrákon is, ezen kívül egyéb lehetőségeket is biztosít a Szövetség a mozgásra vágyóknak. Megfelelő termek és eszközök állnak a sportolók rendelkezésére, lehet úszni, lovagolni, judozni és atletizálni. Nehéz az első lépéseket megtenni, mégis érdemes, mert a mozgás rövidesen örömöt jelent.

35 Hobby A szabadidő aktív eltöltésére számos alkalmat biztosít a Vakok Szövetsége, különböző szakköri foglalkozásokon egyéni, vagy csoportos munka végezhető. A csoportos foglalkozások közül legkedveltebb a muzsikálás, vagy éneklés a kórusban. Tagja lehet a vak a színjátszó körnek, szavalókórusnak. A látássérült szívesen készít épület-, hajó- vagy repülőmodelleket, fa- és műanyag munkákat. A fonás, szövés és kötés nem csupán időtöltés, hanem termékei hasznosak is. A kertészkedés, kisállattenyésztés főleg a vidékiek szórakozása lehet. Akik szívesen hallgatnak zenét, a maguk készítette felvételeket egymás közt kicserélhetik. ÍRÁS A vak rendszeresen a látók segítségére szorul. Az állandó segítség igénylése függőséget eredményez. Minden önállóan elvégzett feladat old egyet a függőség kötelén. A vak tehát tegyen meg mindent annak érdekében, hogy amire képes, maga végezze el. Az írás-olvasás képessége megteremti a vak szellemi függetlenségét. Nélkülözhetetlen a levelezésben, segít a hivatalos ügyek elintézésében. A művelődés és hasznos időtöltés egyik eszköze. Braille írás-olvasás A pontírás olvasása nehéz feladat. A tapintást finomítani