A/19 INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A/19 INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE"

Átírás

1 A TULAJDONSZERZÉSRŐL ÁLTALÁBAN (A/20-hoz is) Tulajdonszerzés: legtágabb értelemben mindazok az esetek, amikor valamely dologra nézve tulajdoni jogviszony jön létre, vagyis az adott birtokba vehető dolog fölött tulajdonosi hatalom keletkezik. Származékos (derivatív) szerzésmód: az új jogosult tulajdona az előző tulajdonjogon alapszik, abból származik. Alanyváltozás következik be a tulajdonos személyében (jogelőd-jogutód). Nemo plus iuris elve érvényesül: az előző tulajdonos nem származtathat át több jogot az új tulajdonosra, mint amennyivel maga rendelkezett. Eredeti (originárius) szerzésmód: a dolgon nem állt fenn tulajdon, vagy ha fennállt is, a szerző tulajdonjoga nem abból származik, még nem létező jogot keletkeztet. Nincs befolyással az előzőleg fennállt tulajdonjogviszony tartalma, így nem érvényesülnek az azt terhelő korlátozások sem. Az átruházás minden esetben jogcímet tételez fel. Jogcím: az a jogi cél, a felek által elérni kívánt joghatás, amelynek érdekében a tulajdon megszerzése végbemegy (ilyen pl. az átruházás alapjául szolgáló jogügylet-szerződés, ill. ügyletfajta-adásvétel). Leggyakrabban szerződés, ill. vmely szerződéstípus, de lehet törvényi rendelkezés vagy bírói ítélet (házassági vagyonközösség megosztása), valamely feltétel vagy meghagyás teljesítése, dolog biztosítékul való átruházása, esetleg fiduciárius tulajdonátruházás (a tulajdonos a dolgot bizonyos körülmények beállása esetén visszaadni köteles). A jogcím megválasztásában a felek teljesen szabadok, az szerződési szabadság és a diszpozivitás elve érvényesül. Az alapügylet tipikusan kötelmi jellegű. Szerzésmódok: lényeg a dolog feletti jogi uralom. Ez lehet a dolog birtokának megszerzése, jelképes hatalommegszerzés stb. Tulajdonjogot megszerezni csak azokon a módokon lehet, amelyeket a törvény kifejezetten elismer és szabályoz: taxatív és kógens szabályozás. A szerzésmód dologi jogot keletkeztet. A JOGCÍM ÉS A SZERZÉSMÓD KAPCSOLATA 1. Absztarkt rendszer: a szerzésmód létrehozza a tulajdonosváltozást, tekintet nélkül arra, hogy miféle jogcímen alapszik. Ebben az esetben az tulajdonátruházás dologi jogcím hiányában vagy jogcím érvénytelensége esetében is megáll. Az a fél, aki tulajdonjogát érvényes jogcím nélkül vesztette el, csak kötelmi jellegű (jogalap nélküli gazdagodás) követeléssel követelheti vissza a szerzőtől. 2. Jogcímes v. kauzális rendszer: a szerzésmód nem eredményezi a tulajdonjog átszállását, érvényes jogcím kell. Ha a jogcím érvénytelen, a tulajdonátruházás is érvénytelen. Az átruházó tulajdoni igénye alapján követelheti vissza a dolgot. 1

2 A római joga tulajdonjog átruházásához a birtok átadását (traditio) egy jogi ok (causa) alapján követelte meg (pl. adásvétel, ajándékozás). Ezen alapult a középkorban a titulus és a modus kapcsolata. A pandektisztika alakította ki az absztrakt dologi szerződés tanát. A francia jogban a jogcím dominanciája érvényesült A magyar jogban érvényes jogcímre is szükség van az átruházáskor. A jogcím fennállását és érvényességét az átruházás időpontjában követeli meg. INGÓK TULAJDONJOGÁNAK EREDETI SZERZÉSMÓDJAI 1. HATÓSÁGI HATÁROZAT V. HATÓSÁGI ÁRVERÉS 120. (1) Aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés ingatlan árverése esetére nem vonatkozik. Árverés: a dolog tulajdonjogának hatósági úton, ill. bírósági végrehajtási eljárásban történő átruházása a legtöbbet ígérő vevőre. A magánárverések nem tartoznak e szabály hatálya alá. Feltétel a fél jóhiszeműsége: ha tudott, v. tudnia kellett arról, hogy a hatósági határozat v. árverés törvénysértő, a tulajdonszerzés nem következik be. A jogsértő határozat v. árverés megsemmisítése fél által megszerzett tulajdonjogot nem sértheti. A jogerőre emelkedés pillanatában történik a tulajdonjog megszerzése. (2) Ha az állam bírósági vagy más hatósági határozattal kártalanítás nélkül szerez tulajdont, a tulajdon értékének erejéig felel a volt tulajdonosnak a tulajdonszerzéskor jogszabály, bírósági és más hatósági határozat vagy visszterhes szerződés alapján jóhiszemű személlyel szemben fennálló kötelezettségéért. Az állam felelőssége azonban csak akkor áll fenn, ha a volt tulajdonosnak egyéb lefoglalható vagyontárgyára vezetett végrehajtás eredménytelen volt. Korlátozott kártalanítási kötelezettségről van szó, mert csak az általa megszerzett vagyontárgy tulajdonszerzéskori értékének erejéig felel (pro viribus felelősség). Az állam felelősségének öt feltétele van: az állam bírósági vagy más hatósági határozattal szerez tulajdont; a tulajdonszerzés kártalanítás nélkül történt; az eredeti tulajdonost a tulajdonszerzéskor jogszabály, bírósági vagy más hatósági határozat vagy visszterhes szerződés alapján kötelezettség terhelt; a kötelezettség jogosultja jóhiszemű volt; és a tulajdonosnak más vagyontárgyára vezetett végrehajtás eredménytelen volt. 2

3 A kártalanítás nélküli állami tulajdonszerzésre a hatályos jogi szabályozás alapján két esetben kerülhet sor, így a vagyonelkobzást [Btk. 38. (1)] kimondó jogerős büntető ítélet, illetve a kárpótlásra jogosult kötelezettségének megszegése folytán a termőföld tulajdonának állami tulajdonba vételét elrendelő jogerős földhivatali határozat [1991. évi XXV. törvény 23. (2)] alapján. (3) Az állam tulajdonszerzése nem érinti az ingatlan-nyilvántartásba jóhiszemű harmadik személy javára bejegyzett jogokat. - Csak az a jog marad fenn, amelynek ingatlan-nyilvántartási bejegyzése az állam tulajdonszerzésekor (a hatósági határozat, bírósági ítélet jogerőre emelkedésekor) már megtörtént. Az ún. széljegy a bejegyzést nem pótolja, az ilyen jogot be nem jegyzettnek kell tekinteni. - A már bejegyzett jogok közül is csak a jóhiszeműnek minősülő személy javára szóló jog marad fenn. A jó- vagy rosszhiszeműség megítélésénél - a (2) bekezdésnél kifejtettekkel azonosan - annak van jelentősége, hogy a harmadik személy a jog megszerzésekor tudta, vagy tudnia kellett-e, hogy e joga nem a volt tulajdonost, hanem az államot fogja terhelni. BH Árverésen vagy árverésen kívül, de az árverési vétel hatályával történő tulajdonszerzés esetén nem kerülhetnek alkalmazásra a Ptk.-nak a szerződések érvénytelenségére vagy hatálytalanságára vonatkozó szabályai [Ptk 120., 198. ; évi LIII. tv. 115., 128., 133. ]. (1) A tulajdonjogot a hatósági határozattal szerző jogosult ha a hatósági határozat eltérően nem rendelkezik, ingó dolog esetében a dolog birtokának átruházásával, ingatlan esetében tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzésével szerzi meg. Hatósági árverés esetén az árverési vevő a tulajdonjogot ha jogszabály további feltételt nem határoz meg az ingó dolog birtokának a hatósági árverést végző általi átruházásával, ingatlan esetében pedig a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésével szerzi meg. (2) A dolog tulajdonának hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján való megszerzésével ha törvény eltérően nem rendelkezik megszűnnek harmadik személynek a dolgot terhelő jogai, kivéve, ha a hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján szerző e jogok tekintetében nem volt jóhiszemű. 2. ELBIRTOKLÁS 121. (1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja. A birtoklás tényleges állapota az idő múlása mint jogi tény által jogállapottá változik át. Egyidejűleg tulajdonjogot szűntet meg és keletkeztet. Nem jogutódlás, mert a keletkezés és a megszűnés egymásra tekintet nélkül zajlik le. Pozitív feltételek: - tíz éven át - szakadatlanul - sajátjaként - birtokol a birtokos 3

4 4:57. [A jogcímes elbirtoklás] Az elbirtoklás három év elteltével bekövetkezik akkor, ha a birtokos a dolog birtokát a tulajdonostól olyan szerződéssel szerezte, amelynek alapján a tulajdon feltétlen átruházását követelhetné, ha a szerződés az érvényességéhez megkívánt alakszerűségi követelményeknek megfelelne, és a birtokos a maga részéről az ellenszolgáltatást teljesíti. (2) Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot. Negatív feltételek: - bűncselekménnyel - erőszakos, alattomos úton jutott a dolog birtokához Nem követelmény a jogos birtoklás vagy a jóhiszeműség. Az alattomosság és a rosszhiszeműség között nehéz meghúzni a határvonalat: a gyakorlat számára az igazságosság és a méltányosság adnak útbaigazítást. AZ ELBIRTOKLÁSI IDŐ 122. Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült. PK 6. szám Az új birtokos a saját elbirtoklásának idejéhez a Ptk a alapján csak akkor számíthatja hozzá azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült, ha az elődje elbirtoklás útján még nem szerezte meg a tulajdonjogot. - Az elbirtokló javára számít az az idő is, amely alatt a dolog más személy birtokában volt ugyan, de utóbbi a birtokot az elbirtokló nevében gyakorolta (pl. bérlő, zálogbirtokos). - A jogelőd elbirtoklási ideje örökölhető, az elbirtoklás mint tulajdonszerzési mód azonban nem (öröklés címén szerez tulajdont). - Az előd birtoklási idejéből csak az az időtartam vehető figyelembe, amely a megelőző birtokosnál elbirtoklási időnek minősült. Ebből a szempontból nemcsak a Ptk (1) bekezdésében foglalt feltételek valamelyikének hiánya, de a dolognak a Ptk (2) bekezdésében tiltott módon történő megszerzése is kizárja a birtoklás időszakának elbirtoklási időként történő figyelembe vételét a jóhiszemű jogutód birtokos esetében. Ha az elődnél az elbirtoklás megszakadt, csak az annak megszűnését követő időtartam vehető figyelembe [Ptk (2)]. BH A kezelő szerv birtoklása alapján - egyébként a törvényes feltételek fennállása esetén - a magyar állam tulajdonszerzése elbirtoklás jogcímén megállapítható [Ptk (1) bek., 122. ]. 4

5 123. Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra. Az elbirtoklási idő nyugvásának e törvényi szabálya jogi védelmet nyújt annak a tulajdonosnak, aki a jogosítványait menthető okból nem képes a dolog felett gyakorolni. Ilyen ok lehet például az olyan jellegű távollét, amely miatt a tulajdonosi jogok gyakorlására nincs lehetőség, vagy például a törvényes képviselet hiánya a cselekvőképtelen tulajdonos esetében (1) Az elbirtoklás megszakad, ha a) a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja vagy eziránt bírósághoz fordul, b) tulajdonos a dologgal rendelkezik (112. ), c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetőleg egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza. (2) Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik. Nem érinti az elbirtoklás szakadatlanságát az sem, ha a birtokos legfeljebb egy évre elveszti a dolog birtokát (de egy éven belül azt visszaszerzi, vagy e határidőn belül az újabb birtokossal szemben annak kiadása iránt pert indít) kivéve természetesen, ha a birtokot a tulajdonos szerezte meg. A szakadatlan birtoklásnak - hasonlóan a sajátjakénti birtokláshoz - nem feltétele, hogy az elbirtokló saját személyében birtokoljon. Ezért ha az elbirtokló a dolgot rövidebb - hosszabb időre másnak a birtokába adja, a tulajdonszerzéshez szükséges birtoklása folyamatosnak tekintendő. BH Az ingatlan jelzáloggal való megterhelése a tulajdonos rendelkezési joga körébe tartozó olyan tevékenység, amely az elbirtoklás megszakadását eredményezi [Ptk. 112., 124. (1) bek. b) pont]. BH Az elbirtoklás megszakadása, illetőleg tovább folyása szempontjából a tulajdonostársak belső közösségébe tartozó rendezetlen helyzet tisztázása érdekében tett nyilatkozat, illetve tevékenység, ha az a tulajdonostárs tulajdoni illetőségének érintetlenül hagyása mellett történik, nem tartozik a rendelkezési jog gyakorlása körébe [Ptk (1) bek., 124. (1) bek. b) pont]. Ptké. 80. A Ptk. hatálybalépésekor folyamatban levő elbirtoklás esetében a jogszerzéshez további tíz év szükséges, kivéve, ha az elbirtoklási időből ennél kevesebb van hátra. Az elbirtoklásnak a Ptk. hatálybalépését megelőzően bekövetkezett nyugvására és megszakadására a korábbi jogot kell alkalmazni. (2) Az ingó dolog tulajdonjogának elbirtoklásával megszűnnek harmadik személynek a dolgot terhelő olyan jogai, amelyek az elbirtokló birtokának megszerzése előtt keletkeztek, és amelyekre nézve az elbirtoklás ideje szintén eltelt, kivéve, ha az elbirtokló a harmadik személy jogának fennállása tekintetében nem volt jóhiszemű, vagy ha annak fennállásáról az elbirtoklás idejének eltelte előtt értesült. SAJÁTJAKÉNTI BIRTOKLÁS Az elbirtokló úgy birtokolja, mint a saját tulajdonában álló dolgot. Aki a dolgot haszonélvezőként vagy más jogcímen birtokolja, nem vezet elbirtoklásra. Ha a jogcím megszűnt, az elbirtoklási idő elkezdődik, ha feltételei fennállnak. Szívességből, visszavonásig engedett jog gyakorlása szintén kizárja az elbirtoklást. 5

6 Bárki szerezhet tulajdonjogot elbirtoklással, aki jogképes: állam és jogi személyek is elbirtokolhatnak, ill. tőlük is lehet elbirtokolni. 3. GAZDÁTLAN JAVAK ELSAJÁTÍTÁSA 127. Ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. Ptké. 22. Ha a tulajdonos a kirepült méhraját két napon belül nem fogja be, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. A jogszabály szerint a gazdátlan javakon akkor lehet tulajdonjogot szerezni, ha a dolognak nincs tulajdonosa. Ez esetben a tulajdonszerzés birtokbavétellel történik. Fontos kihangsúlyozni, hogy e arra az esetre vonatkozik, amikor a dolognak azért nincs tulajdonosa, mert nem is volt, vagy a korábbi tulajdonos szándékosan felhagyott a tulajdonjoggal. (Ingatlan esetén természetesen erről nem lehet szó, mert az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet.) Kizárt a tulajdonjogszerzés a forgalomképtelen tárgyakon és az állam kizárólagos tulajdonában álló tárgyakon is. 4:65. [Tulajdonszerzés a gazdátlan javakon] (1) Gazdátlan ingó dolog tulajdonjogát megszerzi, aki a dolgot tulajdonszerzés szándékával birtokba veszi, kivéve, ha a dolgon való tulajdonszerzést törvény tiltja. (2) Gazdátlan az az ingó dolog, amely még senkinek sem volt a tulajdona, vagy amelynek birtoklásával a tulajdonos a tulajdonról való lemondás szándékával felhagyott. (3) Ha a tulajdonos a kirepült méhraját két napon belül nem fogja be, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. 4. TALÁLÁS 129. (1) Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha a) mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elő, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa, és b) a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett. (2) Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találta. Ilyen esetben a dolgot a hivatal vagy a vállalat három hónapi őrizet után értékesítheti; a tulajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását. 6

7 A Ptk a gazdátlan javak elsajátítását említi. Ezzel szemben az elveszett, elrejtett dolog nem gazdátlan, hiszen nem szándékosan hagyott fel tulajdonosa a tulajdonjoggal. A találás eredeti tulajdonszerzési mód, amelynek azonban szigorú feltételei vannak. A találó csak akkor szerez tulajdonjogot, ha: 1. mindent megtett azért, hogy a tényleges tulajdonos a dolgát visszakaphassa, 2. egy éven belül a tulajdonos nem jelentkezett a tárgyért, 3. a tárgyat nem a közönség részére nyitva álló hivatali, vállalati, vagy más épületben, vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállító eszközén találta. Ameddig egyébként a találó a dolgot magánál tartja, jogi helyzetére a felelős őrzés szabályai az irányadók. A 18/1960. (IV. 13.) Korm. rendelet a talált dolgok tekintetében követendő eljárásra vonatkozik: 1. (1) A találó köteles a talált dolgot a találástól számított nyolc nap alatt a dolgok elvesztőjének, tulajdonosának vagy más átvételre jogosult személynek (a továbbiakban: jogosult) átadni, vagy a települési önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) beszolgáltatni. 2. (1) Ha a beszolgáltatott dolog átvételére jogosult személy [1. (1) bekezdés] megállapítható, a jegyző a dolgot haladéktalanul átadja a jogosultnak. (2) Az olyan dolgot, amelynek az átvételére jogosult személy nem állapítható meg, a jegyző a beszolgáltatástól számított három hónapon át megőrzi. Ha ez alatt az idő alatt a jogosult nem jelentkezik, a személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó dolgot - ha ennek tulajdonjogára a beszolgáltatáskor igényt tartott - a találónak ki kell adni. 3. (1) A találó a neki kiadott dolgot állagának sérelme nélkül használhatja, azonban nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és használatát másnak nem engedheti át. (2) Ha a jogosult a találástól számított egy éven belül sem a jegyzőnél, sem a találónál nem jelentkezik, a találó a neki kiadott dolog tulajdonjogát megszerzi [Ptk ának (1) bekezdése]. (3) A tulajdonjog megszerzésével harmadik személynek a dolgot terhelő jogai megszűnnek. 4. (1) Ha a jogosult a dologért a beszolgáltatástól számított három hónap alatt nem jelentkezett és - a személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó dolog esetében - a találó a beszolgáltatáskor nem tartott igényt a dolog tulajdonjogára, a jegyző a talált dolgot értékesíti Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, feltéve hogy megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak avégből, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa Ha a talált dolog tulajdonosa az egy évi határidőn belül nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem szerez tulajdonjogot, a tulajdonjog, illetőleg a dolog értékesítéséből befolyt vételár az államot illeti. [Kincslelet v kincstalálás:] 132. (1) Ha valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként is feledésbe ment, köteles azt az államnak felajánlani. (2) Ha az állam a dologra nem tart igényt, az a találó tulajdonába megy át; ellenkező esetben a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult. (3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt talált tárgy muzeális vagy műemléki értékű, annak tulajdonjoga az államot illeti meg. Az ilyen tárgyak találásához kapcsolódó eljárás szabályait, valamint a találónak járó díj mértékét külön jogszabály állapítja meg. 7

8 BH A kutya találója találódíjra általában nem jogosult. A kutya tartásával felmerült költségeinek a megtérítését a felelős őrzés szabályai alapján követelheti a tulajdonostól [Ptk 130., 196. (1) bek.]. A 132. nem nagyobb értékű, hanem olyan értékes dologról rendelkezik, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga feledésbe ment. Ez az értékes dolog az ún. kincslelet. A Ptk a esetében más személy tulajdonáról van szó, míg a most tárgyalt esetben lényegében gazdátlan dologról. Ez a különbség az oka annak is, hogy míg a Ptk a méltányos összegű találódíjról szól, ezzel szemben a Ptk a a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra utal. Utóbbi esetben ugyanis nyilvánvalóan jelentős értékű tárgyról van szó, amely az állam tulajdonába kerül. Indokolt tehát, hogy az állam ezért megfelelő és a dolog értékéhez viszonyuló találó díjat fizessen, amely adott esetben akár az érték 1/3 része is lehet. A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről az évi CXL. törvény; a muzeális értékű könyvek, zeneművek, térképek és egyéb nyomtatványok, valamint kéziratok bejelentéséről az 1/1967. (VI. 18.) MM rendelet tartalmaz szabályokat A Javaslat szemben a hatályos megoldással a találás esetén követendő eljárás részletes szabályait, amelyeket jelenleg a talált dolgok tekintetében követendő eljárásról szóló 18/1960. (IV.13.) Korm. rendelet fogalmaz meg lényegében az Mtj. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, beemeli a Javaslat rendelkezései körébe. Ezt mindenekelőtt az indokolja, hogy ez az eljárás annak ellenére, hogy közigazgatási eljárási elemei vannak, szorosan hozzátartozik a tulajdonjog találással való megszerzéséhez, lényegében a tulajdonszerzés feltételeit határozzák meg, ezért a magánjogi szabályozástól elválasztott, alacsonyabb jogforrási szintű szabályozásuk nem indokolt. INGÓK TULAJDONJOGÁNAK SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDJAI 1. ÁTRUHÁZÁS 117. (1) Átruházással - ha a törvény kivételt nem tesz - csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. (2) A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába került. (3) Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Átruházással tulajdont szerezni: csak tulajdonostól (főszabály) a tulajdonátruházás szándékával szerződés v. más jogcím alapján szükséges az ingó dolog birtokba adása 8

9 Konszenzuális rendszer: a puszta megegyezés az átruházásban (pl. adásvétel, ajándékozás) máris átviszi a tulajdonjogot a szerző félre. Tradíciós rendszer: a megállapodás egymagában nem elegendő, a szerző fél valami módon uralmat kell hogy szerezzen a dolgon. A magyar polgári jogban a megállapodás egymagában nem eredményezi a tulajdonjog átszállását, hanem ehhez a dolog átadására is szükség van. ÉRVÉNYES JOGCÍM Lehet szerződés vagy más jogcím (okozott kár természetbeni megtérítése, jogos károkozásért járó kártalanítás, jogalap nélküli gazdagodás kiadása stb.) Ha a jogcím bármely okból érvénytelen vagy hiányzik, az átadás önmagában a tulajdonjogot nem viszi át. A szerződő fél a dolgot tulajdoni perrel is visszakövetelheti. Azt, hogy a jogcím fogyatékos-e vagy sem, a konkrét anyagi jogi - elsősorban kötelmi jogi - szabályok szerint kell megítélni. Ha az átruházásra irányuló szerződés akár semmisségi okból [például Ptk (1), Ptk (2), Ptk (4), Ptk (1)], akár a sikeres megtámadás eredményeként (tévedés, megtévesztés, fenyegetés (Ptk ) vagy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága (Ptk ) folytán érvénytelen, a tulajdonjog sem száll át a szerzőre, hanem a kötelmi jogi szabályok szerint az eredeti állapotot kell helyreállítani [Ptk (1)]. Itt is ki kell emelni azonban, hogy nem érinti a szerződés érvényességét és ezért az átruházással szerzett tulajdonjogot - a felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka [Ptk (4)], így az sem, ha a felek az átruházás valós jogcímét más jogcímmel leplezték, de a leplezett szerződés a rá irányadó szabályok szerint érvényes. - az átruházási szerződéshez kapcsolódó további hatósági intézkedés elmaradása, ha ahhoz a külön jogszabály nem fűzi az érvénytelenség jogkövetkezményét. ÁTADÁS Az átadás a dolog birtokba adása vagy más módon a szerző fél uralma alá kerülése. Az átadás nem feltétlenül jelent birtokbaadást, végbemehet olyan módon is, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó uralmából a tulajdonjog megszerzőjének uralmába került. - brevi manu traditio: a dolog már korábban is az átvevő birtokában van, az átadáshoz elég annak kijelentése, hogy a dolgot tulajdonába adják. - constitutum possesorium: a közvetlen uralom továbbra is a dolog korábbi tulajdonosánál marad, ez azonban megállapodik a másik féllel, hogy a dolgot ezentúl valamilyen jogcímen (pl. bérlet, haszonbérlet, letét stb.), a másik fél tulajdonaként fogja birtokolni. - longa manu traditio: a korábbi tulajdonos felhagy a dolog birtoklásával, és lehetővé teszi, hogy a másik fél a dolog feletti uralmat megszerezze. Ide soroljuk a jelképes átadások többségét (pl. lakás kulcsának átadása) - birtokátutalás: ha a dolog vmely jogviszonynál fogva harmadik személynél van (pl. bérlet), a korábbi tulajdonos utasítja ezt a harmadik személyt, hogy a dolgot ezentúl az új tulajdonos nevében tartsa magánál, és a jogviszony megszűnésével neki adja ki. - cessio vindicationis: a dolog kiadására irányuló igény átruházása. 9

10 A Javaslat a birtokátruházás lehetséges módjait (amelyek közül egy lehetséges mód az átadás) nem a tulajdon-, hanem a birtokátruházás kapcsán határozza meg, tekintettel egyrészt arra, hogy a birtokátruházásnak nem csak a tulajdon átruházása, hanem más jogok (ingó dolgon szerződéssel alapított haszonélvezet, kézizálog) alapítása során is szerepet játszik, másrészt pedig arra, hogy a birtok átszállásának kötelmi jogi szerepe és hatása is van. Ezekre az esetekre is alkalmazni kell birtokátruházásnak jogi természetére és módjaira vonatkozó szabályokat. (1) Az ingó dolog tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a dolog birtokának átruházása szükséges. TULAJDON ÁTRUHÁZÁSÁNAK SZÁNDÉKA A tulajdon átruházásának szándéka lehet feltétlen: az átruházó azt akarja, hogy a tulajdon az átruházás vmelyik módja által nyomban szálljon át a szerzőre. Nem feltétlen, ha időpont vagy feltétel bekövetkeztével megy végbe. Ilyenkor az átadás megtörténtével nem száll át mindjárt a szerzőre, hanem csak a kitűzött időpont, feltétel bekövetkeztével. Ez az ún. tulajdonjog fenntartás intézménye. A gyakorlatban a részletügyletek esetében szokásos a tulajdonjog fenntartása. CSAK A DOLOG TULAJDONOSÁTÓL- NEM TULAJDONOSTÓL VALÓ SZERZÉS Minen származékos jogszerzés alapvető elve, hogy senki sem ruházhat át másra több jogot, mint amennyivel maga rendelkezik (nemo plus iuris). A forgalom megkönnyítése érdekében kivételek: 118. (1) Kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos. (2) Kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében olyan személytől szerzi meg, akire azt a tulajdonos bízta. A tulajdonos azonban a dolgot az első szerzéstől számított egy éven belül az ellenszolgáltatás megtérítése fejében visszaválthatja. A felek jogviszonyára egyébként a jogalap nélküli jóhiszemű birtoklás szabályai irányadók Akire pénzt vagy bemutatóra szóló értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Aki a Ptk ának (2) bekezdésében meghatározott valamely feltétel hiányában a dolgon nem szerez tulajdonjogot, a dolog kiadása ellenében nem követelheti a dologért nyújtott ellenszolgáltatás megtérítését a tulajdonostól. PK 2. szám Esetkörök: Kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos. A kereskedelmi forgalomban nem tulajdonostól visszterhesen szerző vevő csak jóhiszeműsége esetén, azaz akkor szerezhet tulajdont, ha az átruházáskor nem tudta és nem is kellett tudnia, hogy a kereskedő nem tulajdonos. Kétségessé teheti például a vevő 10

11 jóhiszeműségét, ha a dolgot a tényleges értékénél lényegesen alacsonyabb áron kínálták eladásra. Ha a szerzés jóhiszeműsége vitatott, a bíróságnak a vételkori körülmények teljes körű feltárása után, minden lényeges mozzanat alapos vizsgálatával kell döntenie. Ha a vevő a Ptk (1) bekezdésében foglalt feltételek mellett megszerezte a dolog tulajdonjogát, a régi tulajdonos vele szemben semmilyen jogcímen nem léphet fel és követelést sem támaszthat. Ennek megfelelően nem minősül kereskedelmi forgalomban történő szerzésnek: - az autópiacon, magánszemélytől történő vétel, - a megbízottól történő szerzés, mert ő a szerződésben csak képviselőként vesz részt, azaz tulajdonjogát a vevő nem tőle származtatja, - ha az egyébként kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő az adott esetben ügynökként (közvetítőként) jár el és díjazás ellenében összehozza az egymással szerződő feleket. E törvényhely rendelkezése egyértelmű abban, hogy az átruházónak kell kereskedőnek lennie, a vevő személye a tulajdonszerzési szabály alkalmazása szempontjából közömbös. Kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében olyan személytől szerzi meg, akire azt a tulajdonos bízta. (pl. letétbe helyezett nála). Az átruházásnak ez az esete csak adásvételi vagy csereszerződésnél érvényesül, mivel az ellenszolgáltatás feltétel. Nem tartozik ide az az eset, amikor éppen a dolog elidegenítését bízta másra (bizomány), mert akkor a bizományos saját nevében, de a megbízó javára köti meg az adásvételi szerződést. A tulajdonos azonban a dolgot az első szerzéstől számított egy éven belül az ellenszolgáltatás megtérítése fejében visszaválthatja. A felek jogviszonyára egyébként a jogalap nélküli jóhiszemű birtoklás szabályai irányadók. Nem lehet kereskedelmi forgalmon kívül tulajdonjogot szerezni olyan dolgon, amely bűncselekmény folytán került ki a tulajdonos birtokából, akárhány átruházás is történt a bűncselekményt követően. Ilyenkor nem köteles az eredeti tulajdonos a vételárat megtéríteni a jóhiszemű, ellenérték fejében szerző vevőnek sem. Ha viszont a jóhiszemű vevő a lopott dolgot kereskedelmi forgalomban vásárolta (1. eset), azon tulajdonjogot szerez, a dolog eredeti tulajdonosa pedig a kereskedőtől követelhet kártérítést. Akire pénzt vagy bemutatóra szóló értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos Ha nem tulajdonos pénzt vagy bemutatóra szóló értékpapírt ruház át, a szerző fél tulajdonossá válik, de természetesen csak akkor, ha az átruházásnak érvényes jogcíme van és a birtokba adás is megtörtént [Ptk (2)]. A tulajdonos visszakövetelési igénye itt is fennáll. Szemben a Ptk ában szabályozottakkal, ebben az esetben nincs jelentősége annak, hogy az átruházásra kereskedelmi forgalomban vagy azon kívül, visszterhesen vagy ingyenesen, illetve jóhiszeműen került-e sor. Ha azonban olyan pénz vagy értékpapír az átruházás tárgya, amelynél már az egyediség meghatározó, nem tulajdonostól annak tulajdonjoga e törvényhely alapján nem szerezhető meg. Az értékpapír esetében ezt a törvény egyértelműen kinyilvánítja azzal, hogy csak a bemutatóra szóló értékpapírt nevesíti. Bár a pénz esetében megszorítást a törvény nem tartalmaz, az előzőekben kifejtettekből következően e rendelkezés csak a törvényes fizetőeszköznek minősülő pénzre alkalmazható. 11

12 Mindhárom esetben a jóhiszeműség követelménye ütközik a nemo plus iuris elvével. A nem tulajdonostól szerzés az előbbi javára oldja fel az ellentétet. Az első két esetben szükséges az ellenérték adása is. 4:47. [Tulajdonszerzés nem tulajdonostól] (1) Átruházással a jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző fél ingó dolog tulajdonjogát megszerzi akkor is, ha az átruházó fél nem volt tulajdonos. A tulajdonjog megszerzésének feltét le, hogy a szerző az ingó dolog tényleges birtokát is megszerezze. (2) A tulajdonjognak az (1) bekezdés szerinti megszerzésével megszűnnek harmadik személynek a dolgot terhelő olyan jogai, amelyek az átruházás előtt keletkeztek, és amelyek fennállása tekintetében a tulajdonjogot megszerző fél jóhiszemű volt. (3) Az eredeti tulajdonos és a dolgot az eredeti tulajdonossal szemben terhelő korlátolt dologi jog jogosultja a dolgot az első szerzéstől számított egyéves jogvesztő határidőn belül az ellenszolgáltatás megtérítése fejében visszaválthatja. A visszaváltással az eredeti tulajdonjog elvesztése után keletkezett korlátolt dologi jogok megszűnnek. A nem tulajdonostól való tulajdonszerzést nem indokolt biztosítani olyan esetben, amikor a szerző nem a birtok tényleges megszerzésével, hanem a birtokátruházás egyéb módjaival szerez tulajdont. A Javaslat nem korlátozza a bemutatóra szóló értékpapírokra ezt a szabályt. 2. TERMÉKEK, TERMÉNYEK, SZAPORULAT ELSAJÁTÍTÁSA A tulajdonos a gyümölcs elválásával vagy elválasztásával az immár önálló dologi és jogi létet nyert dolog felett tulajdonjogot szerez. Ez a szerzés eredeti, mert a még függő gyümölcs (mint a fődolog alkotórésze) nem képezhette külön tulajdonjog tárgyát. Az elválasztás mint tulajdonszerzési mód akkor bír gyakorlati jelentőséggel, ha az elválasztásra valamely korlátolt dologi jog, jóhiszemű birtoklás vagy vmely kötelmi jogviszony alapján nem a tulajdonos, hanem más személy van feljogosítva (1) Akinek más dolgán olyan joga van, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonbavételére jogosítja - ha ezek tulajdonjogát korábban nem szerezte meg -, az elválással tulajdonjogot szerez. Ha a jogosultnak nincs birtokában az a dolog, amelyből a termék, a termény vagy a szaporulat származik, a birtokba vétellel válik tulajdonossá. (2) Ha valakinek az a joga, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonbavételére jogosítja, megszűnik, mielőtt ezeken tulajdonjogot szerzett volna, követelheti, hogy a tulajdonos a termékeket, a terményeket, illetőleg a szaporulatot munkája arányában és máshonnan meg nem térülő költekezései erejéig elsősorban természetben szolgáltassa ki. (3) A jóhiszemű birtokos addig az időpontig, amíg rosszhiszeművé nem válik, vagy a dolgot tőle a bíróság vagy a községi (városi, fővárosi kerületi) jegyző előtt vissza nem követelik, az elválással tulajdonjogot szerez a dolog termékein, terményein és szaporulatán (1) -hez: A haszonélvező, haszonbérlő stb. az elválással szerez tulajdonjogot. Előfordul azonban, hogy nem elválással, hanem már korábban tulajdonjogot szerez (pl. földhasználati jog) (2)-höz: Például ha a haszonélvezet, haszonbérlet a gazdasági év közben szűnik meg. Feltétel tehát a jóhiszemű birtoklás. A tulajdonszerzés lehetősége addig az időpontig áll fenn, ameddig a birtokos rosszhiszeművé nem válik, illetőleg ameddig a dolgot tőle a bíróság vagy a jegyző előtt vissza nem követelik. Ettől az időponttól kezdve nem válik feltétlenül rosszhiszeművé, de számolnia kell azzal, hogy a dolgot esetleg ki kell adnia. Ez a tulajdonszerzés azokra a birtokosokra vonatkozik, akik nem használati (pl. haszonélvezet, földhasználat), illetőleg nem kötelmi jogcímen (haszonbérlet, bérlet) tartják birtokukban. 12

13 (2) Ha valakinek az a joga költekezései erejéig az érintett felek megállapodásának hiányában a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint térítse meg. 3. VADAK, HALAK ÉS MÁS HASZNOS VÍZIÁLLATOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE VAD TULAJDONJOGA, VADÁSZATI JOG 128. (1) A vadak, továbbá a folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak, valamint más hasznos víziállatok - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állam tulajdonában vannak. (2) A vadászterületen elejtett, elfogott, illetőleg elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. A vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonába kerül, amelyiknek a vadászterületén az elejtés, elfogás vagy elhullás történt, feltéve, hogy a vadászati jogosultsága erre a vadra kiterjedt. Ilyen jogosultság hiányában a vadon az a más vadászterületen vadászatra jogosult szerez tulajdonjogot, amelyiknek területéről a vad kiváltott, feltéve, hogy az elejtett, elfogott vagy elhullott vadra jogosult volt vadászni. PK 5. szám A vad tulajdonjoga az államot illeti. A vadászterületen elejtett, elfogott, illetőleg elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény értelmében a vadászati jog a földtulajdonjog részeként a vadászterület tulajdonosát illeti meg. A vadászati jog lehet önálló és társult, attól függően, hogy a vadászterületnek egy vagy több tulajdonosa van. A vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérlő a vadászatra jogosult. (2) A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullatott agancs, a szárnyas vad tojása, az elhullott vad teteme a jogosult tulajdonába kerül, kivéve, ha a más vadászterületről átváltott sebzett vadat a jogosult hozzájárulásával ejtik el. Ez utóbbi esetben a sebzés helye szerinti jogosult tulajdonába kerül a vad. Vtv. 2. A vadászati jog: a) a vad, valamint élőhelyének védelmével, és b) a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá c) a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására, d) a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtésére, továbbá az elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való kötelezettségek és jogosultságok összessége. Vtv. 3. (1) A vadászati jog - mint vagyonértékű jog - a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. (2) Amennyiben vízfelület is része a vadászterületnek, a vadászati jog a meder tulajdonjogának elválaszthatatlan része. Vtv. 4. (1) Ha a vadászterület 13

14 a) kizárólag egy személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van, e személyt a vadászati jog önállóan (a továbbiakban: önálló vadászati jog), b) több személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van, a vadászati jog a vadászterület tulajdonosait közösen (a továbbiakban: társult vadászati jog) illeti meg. (2) Társult vadászati jog esetében a vadászterület tulajdonosainak egymás közti jogviszonyára a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Vtv. 6. (1) Önálló vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosát kell tekinteni. (2) Társult vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosainak közösségét kell tekinteni. A vadászterület határát megállapító határozat alapján az érintett földtulajdonosok vadászati közösséget alkotnak. (3) A vadászati jog haszonbérbeadása esetén vadászatra jogosultnak a haszonbérlőt kell tekinteni. (4) A vadászatra jogosultat (a továbbiakban: jogosult) a vadászati hatóság nyilvántartásba veszi. Vtv. 8. (1) Vadászterületnek minősül - hasznosítási formájától függetlenül - az a földterület, valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a háromezer hektárt eléri, és szemközti határvonalainak távolsága legalább háromezer méter, továbbá, ahol a vad a) a szükséges táplálékot megtalálja, b) természetes szaporodási feltételei, valamint c) természetes mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma adott. (2) Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az azon található a) település közigazgatási belterületét, valamint b) lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi ingatlan, c) tanya, valamint major, d) temető, e) nem mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási célból bekerített hely, f) repülőtér, g) közút, továbbá h) vasút területét. Vtv. 15. (1) A vadászati jog haszonbérletére a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Vtv. 82. (1) A jogosult a vadállomány őrzésével, védelmével kapcsolatos állami feladatok ellátásához való hozzájárulásként a vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi hozzájárulást köteles fizetni. Vtv. 83. (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni a jogosult akkor HALÁSZATI JOG (3) A halászati jog gyakorlására jogosult által kifogott hal és más hasznos víziállat tulajdonjogát - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a halászati jog gyakorlására jogosult szerzi meg. A nem a jogosult által kifogott hal, valamint más hasznos víziállat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a halászati jog gyakorlására jogosult tulajdonába kerül. A halászatról és a horgászatról szóló évi XLI. törvény értelmében a halászati jog a víz tulajdonjogának elválaszthatatlan része. A halászati jog önálló, ha a halászati vízterület kizárólag egy személy (ideértve a Magyar Államot is) tulajdonában van. Ha a halászati vízterület több személy tulajdonában van, a halászati jog a tulajdonosokat közösen illeti meg. Ez az ún. társult halászati jog, amelynek fennállása esetén a tulajdonosok a tulajdonukban lévő vízterület nagysága szerinti szavazati arányban, egyszerű szótöbbséggel határoznak a leglényegesebb kérdések vonatkozásában (1997. évi XLI. törvény 4. ). A halak és más hasznos víziállatok tulajdonjoga a vadakétól eltérően már eleve a 14

15 halászati jog jogosultját illeti meg, feltéve, ha a halászati vízterület is a tulajdonában van. Egyébként a jogosult a hal tulajdonjogát annak jogszerű kifogásával szerzi meg. A nem jogosult által kifogott hal is a halászatra jogosult tulajdonába kerül. A halászati jog jogosultja nem csak jogosult, de köteles is a halászati jogot gyakorolni. Hhtv. 3. (1) A halászati jog - mint vagyonértékű jog - a halászattal összefüggő jogosultságok és kötelezettségek összessége, amely - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a víz tulajdonjogának elválaszthatatlan része. (2) Holtág, bányató és víztározó esetében a halászati jog a Magyar Államot illeti meg, kivéve az önkormányzati tulajdonban lévő holtágat és bányatavat, amennyiben a tulajdonos önkormányzat a halászati jogot gyakorolni kívánja. (4) A halászati jog haszonbérbe adható. 4:66. [Tulajdonszerzés vadakon és halakon] (1) A vadak, továbbá a folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak, valamint más hasznos víziállatok ha törvény eltérően nem rendelkezik az állam tulajdonában vannak. (2) A vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonába kerül, amelyiknek a vadászterületén az elejtés, elfogás vagy elhullás történt, feltéve, hogy a vadászati jogosultsága erre a vadra kiterjedt. Ilyen jogosultság hiányában a vadon az a más vadászterületen vadászatra jogosult szerez tulajdonjogot, akinek területéről a vad kiváltott, ha az elejtett, elfogott vagy elhullott vadra jogosult volt vadászni. (3) A kifogott hal és más hasznos víziállat tulajdonjogát a halászati jog gyakorlására jogosult szerzi meg. 4. FELDOLGOZÁS Feldolgozásról vagy átalakításról van szó, ha valaki anélkül, hogy erre jogosult vagy kötelezett volna másnak a dolgából saját munkájával más dolgot állít elő. Ha az új dolgot eredeti alakjába vissza lehet állítani károsodás nélkül, akkor a tulajdonos követelheti az eredeti állapot helyreállítását (a tulajdonjog védelmének szabályai szerint). Ha ésszerű módon nem állítható vissza, akkor előtérbe kerül a jó- vagy rosszhiszeműség kérdése a tulajdonjog tekintetében (1) Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára jóhiszeműen új dolgot állít elő, a dolog tulajdonosának választása szerint köteles a dolog értékét megtéríteni, vagy munkája értékének megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni. (2) Ha a munka értéke a feldolgozott vagy átalakított dolog értékét lényegesen meghaladja, a dolog tulajdonosát választási jog nem illeti, csupán a dolog értékének megtérítését követelheti. (3) Ha a feldolgozó vagy átalakító rosszhiszemű volt, a választás joga minden esetben az anyag tulajdonosát illeti; ha az anyag tulajdonosa az új dolog tulajdonjogát választja, csak gazdagodását köteles megtéríteni. 1. Ha az anyagok szétválaszthatók, a tulajdonjog védelme alapján kérhető az eredeti állapot helyreállítása. 2. Ha a visszaalakítás nem lehetséges, de a feldolgozó jóhiszemű volt, a tulajdonos választhat, hogy a) átengedi-e az új dolog tulajdonjogát az eredeti dolog értékének megtérítése ellenében, vagy 15

16 b) az új dologra igényt tart a munka értékének megtérítése mellett. Ha azonban a munka értéke lényegesen nagyobb, mint a felhasznált anyag értéke, ez esetben a dolog tulajdonosát választási jog nem illeti meg, csupán a dolog értékének megtérítését követelheti. 3. Ha nem alakítható vissza a dolog és a feldolgozó rosszhiszemű volt, csak az anyag tulajdonosa választhat, és ha az új dolgot választja, a gazdagodást kell megtérítenie és nem a munka ellenértékét ld.alább 5. DOLOGEGYESÜLÉS 134. (1) Ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan károsodás vagy aránytalan költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani, közös tulajdon keletkezik. Ha a tulajdonosok bármelyike a közös tulajdont nem kívánja, az, akinek dolga az egyesülés előtt nagyobb értékű volt, választhat, hogy a dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába veszi vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi. (2) A választási jog nem illeti meg azt, aki az egyesülést vagy vegyülést rosszhiszeműen maga idézte elő. Ilyen esetben a rosszhiszemű volt tulajdonos csak a gazdagodás megtérítését követelheti. Az egyesülés vagy vegyülés esetén a törvény a feldolgozástól eltérő szabályt alkalmaz. Így ha a tulajdonosok dolgainak egyesülésével (vegyülésével) létrejött új dolog szétválasztása lehetetlen, vagy lehetséges ugyan, de csak aránytalan költséggel vagy aránytalan károsodást okozva, fő szabály szerint közös tulajdon keletkezik. Ha valamelyik tulajdonos a közös tulajdont nem kívánja, sor kerülhet arra, hogy a létrejött dolgot az egyik tulajdonos tulajdonába adják kártalanítás ellenében. Ilyenkor azt a tulajdonost illeti meg a választás joga, akinek a dolga az egyesülés (vegyülés) előtt a nagyobb értéket képviselte. Természetesen itt sem illeti meg a választási jog azt a személyt, aki a vegyülést vagy az egyesülést rosszhiszeműen maga idézte elő. Ilyenkor ez a rosszhiszemű tulajdonos csak a gazdagodás megtérítésére tarthat igényt. BH A kábeltelevíziós rendszert üzemeltetési szerződés alapján birtokban tartó üzemeltető - ha a tulajdonossal ebben külön nem állapodott meg - az általa végzett beruházás erejéig sem válik a rendszer tulajdonosává - A beruházás ebben az esetben közös tulajdont sem keletkeztet, azonban a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerinti igény érvényesítését nem zárja ki (Ptk. 134., 427., 361. ) (1) (2) Ha az átalakított, feldolgozott, egyesült vagy összevegyült dolog tulajdonjogára egyik fél sem tart igényt, azt értékesíteni kell, és a vételárat a jogosultak között megfelelő arányban fel kell osztani. (3) Ilyen esetben azt a felet, aki csak gazdagodása mértékéig igényelhet megtérítést, a vételárból legfeljebb a teljes kártalanításra jogosultak kielégítése után fennmaradó összeg illeti meg. 16

17 (4) Ha az egyesítéssel vagy vegyítéssel keletkezett dolog a törvény szabályai szerint közös tulajdonba kerül, harmadik személyeknek az egyesített vagy vegyített külön dolgokat terhelő jogai a külön dolgok helyébe lépő tulajdoni hányadokra mennek át. Ha az egyik dolgot jog terheli és az egyesítéssel vagy vegyítéssel keletkezett dolog a másik dolog tulajdonosáé lesz, a dolgot terhelő joga törvény eltérő rendelkezésének hiányában megszűnik. A dolgot terhelő jog az egyesítéssel vagy vegyítéssel keletkezett dologra száll át, ha ez a terhelt dolog tulajdonosáé lesz. 6. ÖRÖKLÉS Öröklési jogban. 17

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE Dr. Barzó Tímea PhD egyetemi docens, ügyvéd, egészségügyi szakjogász MISKOLCI EGYETEM Polgári Jogi Tanszék TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE DOLOGI rendelkező ÜGYLET TRADITIO a dologi jogi jogváltozást közvetlenül

Részletesebben

Dologi jog a(z új) Ptkban D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD 20 1 4.03.28.

Dologi jog a(z új) Ptkban D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD 20 1 4.03.28. Dologi jog a(z új) Ptkban D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD 20 1 4.03.28. Áttekintés Koncepcionális kérdések Hol kellett változtatni? Fogalmi kérdések Birtok (jog) Al- és főbirtokos Tulajdonjog terjedelme

Részletesebben

A dologi jog. A tulajdonjogviszony. A dolog fogalma. Ingatlan-nyilvántartás. A tulajdonjogviszony alanyai GAZDASÁGI MAGÁNJOG

A dologi jog. A tulajdonjogviszony. A dolog fogalma. Ingatlan-nyilvántartás. A tulajdonjogviszony alanyai GAZDASÁGI MAGÁNJOG GAZDASÁGI MAGÁNJOG A dologi jog 2009. október 1. 4. előadás A dolog fogalma Dolognak minősül: Minden birtokba vehető testi tárgy, ami tulajdonjog tárgya lehet: Birtokba vehető és így tulajdonjog tárgya

Részletesebben

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Huszár Eszter Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban Az elbirtoklás jogintézményével amely már a római jogban is megtalálható volt az ingatlan-nyilvántartás

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,

Részletesebben

VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM

VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Tartalomjegyzék Szerkesztõbizottsági javaslat IV. Könyv: Dologi Jog (Részletek II.) / 3 A magántitokhoz való jog és a know-how / 15 Vita Reflexiók dr. Bobrovszky Jenõ Rejtélyek és

Részletesebben

1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.

1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A Vtv. 2017. március 1-jétől hatályos szövege, kiemelve a 2017. január 1-jétől 2017. február 28-áig hatályos törvényszöveghez képest életbe lépő változások 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról,

Részletesebben

1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.

1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A Vtv. 2017. január 1-jétől 2017. február 28-áig hatályos szövege, kiemelve a 2016. július 1- jétől 2016. december 31-áig hatályos törvényszöveghez képest életbe lépő változások 1996. évi LV. törvény a

Részletesebben

Az elbirtoklás törvényi szabályozása a változások tükrében, figyelemmel. az elbirtoklás megállapítására vonatkozó perek gyakorlati kérdéseire

Az elbirtoklás törvényi szabályozása a változások tükrében, figyelemmel. az elbirtoklás megállapítására vonatkozó perek gyakorlati kérdéseire Az elbirtoklás törvényi szabályozása a változások tükrében, figyelemmel az elbirtoklás megállapítására vonatkozó perek gyakorlati kérdéseire Szerző: Zahoránszkyné Dr. Ungvári Ilona Mercedes Budapest 2015.

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról

Hegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról /egységes szerkezetben/ Hegyesd község Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990.

Részletesebben

2001. évi XIX. törvény. a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben szabályozott elbirtoklási határidő módosításáról

2001. évi XIX. törvény. a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben szabályozott elbirtoklási határidő módosításáról - 1-2001. évi XIX. törvény a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben szabályozott elbirtoklási határidő módosításáról 1. 2. Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. - 2

Részletesebben

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V.

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. POLGÁRI JOG A jogalanyok ( ) vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény MIKOR LÉPETT HATÁLYBA? MEGALKOTÁSÁNAK

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

A magánszemélyek kommunális adójáról

A magánszemélyek kommunális adójáról Jászfelsőszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 10/1999. (X.22.). sz. valamint 19/2004. (XII. 14.) számú kt. rendeletekkel módosított 11/1998. (XII.11.) számú rendelete A magánszemélyek

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jog alapításával (több vevő) Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről adóazonosító jel:. mint eladó (a továbbiakban: Eladó), másrészről adóazonosító

Részletesebben

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hutter Jánosné jegyző

Részletesebben

A BIRTOK FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE. A birtok

A BIRTOK FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE. A birtok A BIRTOK FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE A birtok A birtok a magánjog egyik legnehezebben meghatározható, rejtélyes fogalma, amelynek filózofiai dimenziói is vannak. A birtok fogalmának meghatározása és a birtoklási

Részletesebben

A ráépítés útján történő tulajdonszerzés szabályai és ingatlannyilvántartási

A ráépítés útján történő tulajdonszerzés szabályai és ingatlannyilvántartási INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Frang Éva A ráépítés útján történő tulajdonszerzés szabályai és ingatlannyilvántartási bejegyzése Az alábbiakban a ráépítés lehetséges jogkövetkezményeinek ismertetésére kerül

Részletesebben

Átvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos:

Átvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos: Kengyel Közgég Jegyzője Beérkezés dátuma: Átvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos: BEVALLÁS A MAGÁNSZEMÉLY KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL (Benyújtandó az ingatlan fekvése szerinti települési

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I.

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I. Zalalövő Város Önkormányzatának 17/2003./XII.04./sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestülete a többször módosított 1990.

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással, foglaló kikötésével, tulajdonjog fenntartása mellett Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről eladó családi és utóneve:

Részletesebben

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről Azok a külföldi természetes személyek, akik valamely Európai Unión kívüli állam polgárai, illetve azok a jogi személyek, amelyek valamely Európai

Részletesebben

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. február 14. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 2016. január 1-jén hatályos 2016. július 1-jén hatályos 2017. január 1. 2017. március 1. 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról Az Országgyűlés felismerve azt,

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1.

PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. 2012/2013. tanév II. félév PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 IV. évfolyam PSZ szak/pü Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Illeték

Részletesebben

Vételi jogot biztosító szerződés

Vételi jogot biztosító szerződés Vételi jogot biztosító szerződés ingatlanra Vételi jogot biztosító szerződés amely létrejött egyrészről családi és utónév: születési családi és utónév:. születési hely és idő:.. anyja neve:... lakcím:....

Részletesebben

INGATLANJOGI ALAPFOGALMAK

INGATLANJOGI ALAPFOGALMAK INGATLANJOGI ALAPFOGALMAK INGATLAN Ingatlanfajták csoportosítása a jelenlegi hazai felosztás szerint Az ingatlanok lehetnek: földek, vagy földrészletek, építmények. "A köznyelvben használatosak az ingatlanok

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 16/2005.(XI.30.) rendelete a telekadóról, építményadóról és a magánszemélyek kommunális adójáról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA

A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2015 A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN (1/12) A témaválasztás indokoltsága értékpapírral való kapcsolat a Házigazda

Részletesebben

Alkotórész és tartozék... A föld tulajdonjoga nem terjed ki a föld méhének kincseire A földtulajdonost illeti meg az épület tulajdonjoga kivéve ha

Alkotórész és tartozék... A föld tulajdonjoga nem terjed ki a föld méhének kincseire A földtulajdonost illeti meg az épület tulajdonjoga kivéve ha Alkotórész és tartozék... A föld tulajdonjoga nem terjed ki a föld méhének kincseire A földtulajdonost illeti meg az épület tulajdonjoga kivéve ha törvény, vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE Dr. Németh Mária Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adóigazgatósága Sopron, 2011. október 7. Előadás témái Jogszabályi háttér Visszterhes vagyonszerzések

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. szeptember 10. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről

Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről Boconád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Tulajdonosi jogok

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Tulajdonosi jogok BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK TULAJDONOSI JOGOK Tulajdonosi jogok birtoklás - jogcímtől függetlenül, akaratlagos uralom egy

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

Az önkormányzati vagyon

Az önkormányzati vagyon Murakeresztúr Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2004. (IV. 16.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATBAN

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATBAN A Győr-Moson-Sopron megyei 08-nnnnnn számú vadászterület földtulajdonosi közössége a Vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 12. a.) bekezdése értelmében,

Részletesebben

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (Egységes szerkezetben a 19/2011. (XII. 1.) önkormányzati rendelettel.) Inárcs Község Önkormányzata a helyi

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1 A Vtv. 2017. március 1-jétől hatályos szövege, kiemelve a 2017. február 28-áig hatályos törvényszöveghez képest életbe lépő változások 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint

Részletesebben

község közterület közterület jellege hsz. ép. lh. em. ajtó

község közterület közterület jellege hsz. ép. lh. em. ajtó Tiszaüly Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 5061 Tiszasüly, Kistéri út 21. Tel:56/497-000, fax: 56/497-019 Bevallás a magánszemélyek kommunális adójáról (Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást

Részletesebben

Nyilatkozat. Alulírott,...(név) részvényes.... (lakcím/székhely)

Nyilatkozat. Alulírott,...(név) részvényes.... (lakcím/székhely) Nyilatkozat Alulírott,.....(név) részvényes...... (lakcím/székhely) kijelentem, hogy azon részvényekkel, amelyek vonatkozásában jelen nyilatkozat megtételével egyidejűleg tulajdonjogom részvénykönyvbe

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS A törvény lehetővé teszi azt, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a kötelezett helyett - szerződéses jogviszonyban nem

Részletesebben

Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete

Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Gönyű Község Önkormányzatának képviselő-testülete

Részletesebben

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A házasság vagyonjogi kérdései 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer: Csjt. 27. Csjt. 28. Házassági vagyonjogi rendszer: VEGYES RENDSZER Házastársak közös vagyona

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről. cégszerű megnevezés:... (székhelye: nyilvántartást vezető cégbíróság neve:...

TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről. cégszerű megnevezés:... (székhelye: nyilvántartást vezető cégbíróság neve:... TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről cégszerű megnevezés:.......... (székhelye:........., nyilvántartást vezető cégbíróság neve:......., cégjegyzék száma:........., adószám:......, képviselő

Részletesebben

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2012. (II. 10.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól /Egységes szerkezetben a 22/2012. (IX.13.), a 23/2012.(XI. 23.),

Részletesebben

7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával

7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával 7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával Tételes költségelszámolás alkalmazása esetén az adóköteles jövedelem kiszámításához a bevételből kiindulva először az

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek

Részletesebben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Szám: 9275-4/2013 Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Javaslat Somoskőújfalu Község Önkormányzat iskolaépületére vonatkozó használati szerződés megszüntetésére, és az ingatlan Hibó Tamás Művészeti

Részletesebben

2012.04.14. 2012. április 14.

2012.04.14. 2012. április 14. 2012. április 14. 1 Dologi jog - tulajdonjog A dologi jog valamely vagyontárgyon (dolog) fennálló jogokat foglalja magában, ezáltal meghatározza a társadalom vagyoni berendezkedését Dologi jogi jogviszonyok

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLAT V.141028

FÖLDHASZNÁLAT V.141028 FÖLDHASZNÁLAT V.141028 Földtörvény(ek) 2013. évi CXXII. Törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról - földekre vonatkozó haszonélvezeti jog alapítására, - mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld

Részletesebben

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya Abony Város Önkormányzat 14/2007. (IV.12) sz. rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 1/2010.

Részletesebben

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2002. (XII.10.) és 20/2004. (XII.07.) rendeletével módosított 1/1995. (I.31.) sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (a módosításokkal

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása A Magyar Közlöny 174. számában megjelent az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI törvény( a

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1992. (IV.1.) számú R E N D EL E T E. Az építmény- és telekadóról

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1992. (IV.1.) számú R E N D EL E T E. Az építmény- és telekadóról Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1992. (IV.1.) számú R E N D EL E T E Az építmény- és telekadóról (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Az 1990. évi LXV. tv.

Részletesebben

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására 14253058 S algó Vagyon Kft. Salgótarján SV/2.411-2/2015 Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város

Részletesebben

1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések

1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyűlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás

Részletesebben

város/község közterület közterület jelleg hsz. ép. lh. em. ajtó

város/község közterület közterület jelleg hsz. ép. lh. em. ajtó Mátraballa Község Önkormányzata Körjegyzőség Mátraballai Hivatala 3247. Mátraballa, Iskola u. 5. Tel: 36/475-001. Bevallás a magánszemélyek kommunális adójáról (Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást

Részletesebben

A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A AZ AJÁNDÉKOK ELFOGADÁSÁNAK RENDJÉRŐL

A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A AZ AJÁNDÉKOK ELFOGADÁSÁNAK RENDJÉRŐL 40/2007. (III. 27.) számú hat. A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A AZ AJÁNDÉKOK ELFOGADÁSÁNAK RENDJÉRŐL BUDAPEST 2007 A Semmelweis Egyetem S z e n á t u s á n a k 40/2007. (III. 27.) számú h a t

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 11/2006./XI.28./ sz. Ör. A magánszemélyek kommunális adójáról - a módosításokkal egységes szerkezetben -

Nagyfüged Község Önkormányzatának 11/2006./XI.28./ sz. Ör. A magánszemélyek kommunális adójáról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzatának 11/2006./XI.28./ sz. Ör. A magánszemélyek kommunális adójáról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1 1990. évi C. törvény a helyi adókról1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2007. (I. 26.) r e n d e l e t e

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2007. (I. 26.) r e n d e l e t e ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2007. (I. 26.) r e n d e l e t e az önkormányzati vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról egységes szerkezetben az e rendeletet módosító

Részletesebben

Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra

Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra A Res Immobilies 2007.

Részletesebben

A haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásban

A haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásban INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Szabó Linda Zsófia A haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásban A haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének, keletkezésétől függetlenül meghatározó jelentősége

Részletesebben

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései Dr. Csala Erika Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvény

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V.2.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

K É P V I S E L Ő-T E S T Ü L E T E

K É P V I S E L Ő-T E S T Ü L E T E BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA K É P V I S E L Ő-T E S T Ü L E T E 12/2003. (V.27.) Budapest-Csepel Önkormányzata Kt rendelete az építményadóról (44/2003. (XII. 16.), 48/2004. (XII. 14.), 34/2006.

Részletesebben

Mátramindszent Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/1994. (X. 20.) Ör. számú R E N D E L E T E

Mátramindszent Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/1994. (X. 20.) Ör. számú R E N D E L E T E Mátramindszent Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/1994. (X. 20.) Ör. számú R E N D E L E T E az önkormányzat tulajdonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület az 1990.évi

Részletesebben

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN?

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN? SZERZŐDÉSSZEGÉS MIKOR ÁLL FENN? A kötelezett késedelembe esik, ha A szerződésben megállapított / a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt más esetekben,

Részletesebben

I.Bevallás fajtája: Megállapodás alapján benyújtott bevallás Nem megállapodás alapján benyújtott bevallás

I.Bevallás fajtája: Megállapodás alapján benyújtott bevallás Nem megállapodás alapján benyújtott bevallás BEVALLÁS a magánszemélyek kommunális adójáról Benyújtandó Múcsony Nagyközség Önkormányzata Adóhatóságához (helyrajzi számonként külön-külön kell benyújtani) I.Bevallás fajtája: Megállapodás alapján benyújtott

Részletesebben

A/23 A KORLÁTOLT DOLOGI JOGOKFOGALMA ÉS FAJAI, A HASZNÁLATI JOGOK

A/23 A KORLÁTOLT DOLOGI JOGOKFOGALMA ÉS FAJAI, A HASZNÁLATI JOGOK A dolog feletti hatalom terjedelme szerint megkülönböztetjük egyfelől a tulajdonjogot mint teljes dologi jogot, másfelől az összes többi dologi jog fajtát. A tulajdonjog elvi teljessége folytán magában

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a települési állati hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról (a módosítással egységes

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma 2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 33/2014.(III.13.) HATÁROZATA. A városi sportpálya bérbeadásáról

Jegyzőkönyvi kivonat DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 33/2014.(III.13.) HATÁROZATA. A városi sportpálya bérbeadásáról Jegyzőkönyvi kivonat Készült Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. március 13. napján a Demecseri Polgármesteri Hivatal A épülete (4516. Demecser, Kétezer-egy tér 1.) Polgármester Irodájában

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése. Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd

A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése. Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd 2014. március 15-én hatályba lépett az új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely a korábbi 1959. évi IV. törvényt

Részletesebben

PETRIVENTE KÖZSÉGI ÉS HORVÁT KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETE 4/2002. (II.15.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

PETRIVENTE KÖZSÉGI ÉS HORVÁT KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETE 4/2002. (II.15.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE PETRIVENTE KÖZSÉGI ÉS HORVÁT KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETE 4/2002. (II.15.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN LÉVŐ KÜLTERÜLETI ÉS BELTERÜLETI INGATLANOK HASZONBÉRBE

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/1995. (XII.6.) számú rendelete az idegenforgalmi adóról Az 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei 1.. Általános szabályok Az INTER-TRADE KFT minden magyarországi értékesítésére jelen feltételek alkalmazandók, függetlenül az értékesítendő árutól, illetve

Részletesebben