PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bethlen Gábor Szakközépiskola 2014.

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM Bethlen Gábor Szakközépiskola 2014.

2 2

3 BEVEZETŐ RÉSZ AZ ISKOLA ARCULATA Az iskola rövid története Az iskolai hagyományok Képzési kínálat AZ ISKOLA KÖRNYEZETE AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE Lakóhely szerinti megoszlás Szülői háttér, neveltségi szint Pályaválasztási motiváció Tanulási attitűd Továbbtanulási szándék... 9 A. NEVELÉSI PROGRAM AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Pedagógiai alapelvek A nevelő-oktató munka célja Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Az egészségtervek általános, hosszú távú (globális) célja Az egészségterv működési céljai Egészségfejlesztés A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola, mint közösség Az osztály, mint közösség A diákönkormányzat A PEDAGÓGUSOK, OSZTÁLYFŐNÖKÖK INTÉZMÉNYI FELADATAI A pedagógus kötelességei és jogai Az osztályfőnök közösségfejlesztő munkája Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskola drogstratégiai programja Helyzetelemzés:

4 6.7.2 Cél Feladatok: Módszerek, eszközök a drogprevencióban: A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE Diákönkormányzat A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI Kapcsolattartás a szülőkkel Kapcsolat más intézményekkel A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK, ALKALMASSÁGI VIZSGA, SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI Tanulmányok alatti vizsgák Osztályozó vizsga Különbözeti vizsga Pótló vizsga Javítóvizsga Belső vizsga Alkalmassági vizsga Szóbeli felvételi vizsga A FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI A KÖZOKTATÁSI- ÉS A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOKON A 9. osztályba való felvétel feltételei Átvétel az iskola magasabb évfolyamára A szakképző osztályba való felvétel feltételei A szakképző osztályba való átvétel feltételei ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV B. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE szeptemberétől érvényes óraterv Kifutó osztályaink óratervei Óraterv a 9. és 10. évfolyam részére, Közgazdasági szakmacsoport Óraterv a 11. és 12. évfolyam részére, Közgazdasági szakmacsoport Óraterv a 9. és 10. évfolyam részére, Közlekedési szakmacsoport Óraterv a 11. és 12. évfolyam részére, Közlekedési szakmacsoport Óraterv a 9. és 10. évfolyam részére, Ügyviteli szakmacsoport Óraterv a 11. és 12. évfolyam részére, Ügyviteli szakmacsoport ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK Alapfeladatok Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

5 3.1.5 A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Szociális és állampolgári kompetencia MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK MEGNEVEZÉSE A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA A tanulmányi munka ellenőrzése A tanulók tanulmányi eredményének értékelése Az iskolai beszámoltatás formái Szóbeli ellenőrzés formái Irásbeli beszámoltatás formái Az írásbeli és szóbeli házi feladatok, az otthoni felkészülés elvei és korlátai Az írásbeli munkák külső alakja értékelésének szempontjai A különböző munkaközösségek sajátos értékelési rendje Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Egyéb szabályok A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI A szakmai tárgyak csoportbontása A közismereti tárgyak csoportbontása Az egyéb foglalkozások szervezésének elve A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A köznevelés esélyegyenlősége Iskolánk feladatai A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JUTALMAZÁS Magatartás szorgalom

6 12.3 Jutalmazás PROJEKTOKTATÁS Csoportmunka Projektmódszer C. SZAKMAI PROGRAM KÖZLEKEDÉSI SZAKMACSOPORT Szállítmányozási ügyintéző okj (beszámítással) Szállítmányozási ügyintéző okj (beszámítás nélkül) KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORT Pénzügyi számviteli ügyintéző szakképzés OKJ (beszámítással) ZÁRÓ DOKUMENTUMOK számú melléklet: Helyi tanterv 2. számú melléklet: Érettségi témakörök 3. számú melléklet: Egészségi és környezeti nevelés programja 6

7 BEVEZETŐ RÉSZ 1 AZ ISKOLA ARCULATA 1.1 AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE Iskolánk 1988.szeptember 1-én kezdte meg működését négy első osztállyal. Két osztály közlekedési (gépjárműüzemi), két osztály közgazdasági (számviteli, gazdálkodási) ágazattal.1989 szeptemberétől engedélyt kaptunk kísérleti szak indítására (számviteli, számítástechnikai alkalmazói ágazat), melynek óraterveit, tanterveit iskolánk nevelőtestülete dolgozta ki. A gazdaság szerkezetében végbemenő változásokat, illetve piaci igényeket figyelembe véve 1991-ben szintén kísérleti képzés keretében belföldi és nemzetközi szállítmányozói szakot indítottunk, szakközépiskolában, nappali középfokú képzés keretében az országban először.1992-ben érettségiztek első osztályaink. Iskolánk 1990-ben vette fel a Bethlen Gábor nevet. Iskolánk névadója az Erdélyi Fejedelemség történetének egyik legnagyobb alakja ban Kolozsvárott az erdélyi országgyűlés fejedelemmé választotta. Uralkodása alatt ( ) nyugalmat, biztonságot és jólétet teremtett Erdélyben. Szerette és pártfogolta a tudományt és a művészetet és gondja volt az ipar fejlesztésére is júliusától iskolánk jogutódja lett a Pestújhelyen 1925 óta működő Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnáziumnak. Az összevonás eredményeként szakmai kínálatunk az ügyviteli szakmacsoporttal bővült. Az intézmény az első évben két telephelyen működött szeptemberétől képzési szerkezetünk is átalakult. Tanulóink az érettségi vizsga letételéig tanultak iskolánkban, szakképzésre a Térségi Integrált Szakképző Központokban volt lehetőségük től iskolánk újra indíthat szakképző osztályokat nappali tagozaton és nem nappali jellegű felnőttképzésben január elsejétől iskolánk fenntartója és működtetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. 1.2 AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK A közismereti és szakmai képzés, valamint a nevelői munka mellett és azokkal összefüggésben iskolánk viszonylag fiatal volta ellenére is - nagy hangsúlyt fektet a kialakult hagyományok ápolására, fejlesztésére. A szokásos középiskolai rendezvények lebonyolítása (tanévnyitó, iskolagyűlések, autós ballagás, ballagás) és nemzeti múltunk jeles napjainak megünneplése (október 23., március 15.) már megszilárdult, s így hagyományosnak tekinthető módon történik. Bethlen Napok: Amióta iskolánk Bethlen Gábor nevét viseli, minden tanév novemberében kétnapos rendezvénysorozattal emlékezünk a nagy erdélyi fejedelemre, s ez jelentős személyiségfejlesztő hatással bír mind a rendező osztály, mind a részt vevő osztályok tanulóira nézve (szervezőképesség, felelősségtudat, együttműködés, más vélemények elfogadása, stb.). A Bethlen-napok hagyományosan a 12. évfolyamos osztályok faültetésével kezdődnek. A tréfás feladatok, szellemi vetélkedők, sportversenyek során a tanulmányi munkában kevésbé eredményes diákjaink is érvényesülhetnek. Gólyatábor, gólyahét: Iskolánkban különösen nagy figyelmet kapnak a tanulmányaikat nálunk megkezdő 9. osztályos diákok. A tanévkezdés előtti héten gólyatábort szervezünk, 7

8 ahol jó alkalom adódik a leendő osztálytársaknak egymással, osztályfőnökeikkel és magasabb évfolyamra járó diáktársaikkal való megismerkedésre. A Bethlen-napok hete a gólyáké. A 10. évfolyamosok egész héten tréfás, kreativitást igénylő próbáknak vetik alá a gólyákat, akik az utolsó próbanapon az iskola tanulóinak műsorral mutatkoznak be. Szalagavató: A 12.-es diákokat búcsúztató szalagavató bál megszervezése a 11.-es osztályok feladata. Tanulók, szülők, pedagógusok közös ünnepe, mely maradandó élményt nyújt mindenki számára. Ballagás: A ballagás megszervezése szintén a 11.-es osztályok feladata. Ez alkalommal kerül sor az iskolánk fennállásának 10. évfordulója alkalmából alapított Bethlen-díj átadására, melynek során évente tantestületünknek egy tagja és egy diákunk részesül iskolánk teljes tanulói és tanári közösségének elismerésében. 1.3 KÉPZÉSI KÍNÁLAT Az általános iskola 8. osztálya után a tanulók választhatnak az - közlekedési szakmacsoportos képzés, - közgazdasági szakmacsoportos képzés közül. 2 AZ ISKOLA KÖRNYEZETE Iskolánk a főváros egyik olyan peremkerületében található, ahol a változó körülményeknek és igényeknek megfelelően több középiskola is található, így közvetlen környezetünkben és Budapest egészét tekintve is több versenytárssal kell számolnunk. 3 AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE 3.1 LAKÓHELY SZERINTI MEGOSZLÁS Tanulóink döntő többsége az iskolánkat körülvevő újpalotai lakótelepen, valamint más szomszédos kerületek lakótelepein él. Valamivel kevesebben szintén ennek a környezetnek (Észak-Pest kertvárosainak) társas-, illetve családi házaiban laknak. A főváros távolabbi kerületeiből kevés tanulónk van, viszont olyan környező kistelepülésekről, ahonnan viszonylag könnyen megközelíthető az iskolánk, többen ingáznak. A kollégista diákjaink száma elhanyagolható. 3.2 SZÜLŐI HÁTTÉR, NEVELTSÉGI SZINT Tanulóink szülei többnyire alkalmazottként, kisebb számban önálló vállalkozást vezetve dolgoznak. A családok anyagi helyzete homogénnek mondható, bár ezektől az átlagos magyar életszínvonallal is egyező egzisztenciális körülményektől kis számban mindkét irányban tapasztalható eltérés. A nevelőtestület feladata, hogy felfigyeljen pl.: a szülők munkanélkülisége miatt hátrányos helyzetű tanulókra, s igyekezzen támogatni őket. A kitapintható szociális különbségek idáig nem okoztak konfliktusokat, de erre egyre inkább figyelni kell. Sajnos az országos átlagtól a családi-szülői háttér egyéb vonatkozásai sem térnek el: az elvált, részint újraházasodott szülők nagy száma, a rendezetlen érzelmi viszonyokat teremtő élettársi kapcsolatok nem segítik elő, hogy kiegyensúlyozott érzelmi életű, az igazi értékeket felismerő és azokhoz vonzódó, a világra, az ismeretlenre, a tudásra nyitott, érdeklődő, életkoruknak megfelelő neveltségi szinttel rendelkező fiatalok kezdjék meg tanulmányaikat iskolánk 9. évfolyamán. 8

9 3.3 PÁLYAVÁLASZTÁSI MOTIVÁCIÓ Mindezek ellenére iskolánk kiválasztása a kevésbé fontos körülmények (a lakóhelyhez való közelség, baráti példa és rábeszélés) mellett gyakran tudatos, megfontolt döntés eredményeképpen történik. Tanulóink szülei látják, tapasztalják, hogy azokban a szakmacsoportokban, melyekben nálunk az alapozás folyik, könnyebb elhelyezkedni, s így remélhető, hogy gyermekük tanulmányainak elvégzése után megfelelő álláshoz fog jutni. Gyakran maguk a szülők is hasonló szakterületen dolgoznak, s így nemcsak ők érzékelik közvetlenül annak előnyeit, hanem esetleg gyermekük is kedvet kap hozzá. 3.4 TANULÁSI ATTITŰD A céltudatos és következetes tanulói magatartás diákjainknak csak igen kis százalékára jellemző. A 8 általánosból érkezők jelentős része tanulási kudarcot is hoz magával, így a tanuláshoz való viszonyuk vegyes képet mutat. Még a kötelességüket átérző növendékeink is sokszor tanulási nehézségekkel küszködnek, ami nemegyszer az alapvető készségek hiányából (pl. olvasási, szövegértési készség) fakad. Ezért kell olyan nagy hangsúlyt fektetnünk- különösen a 9. évfolyamon -a gyengébb felkészültségű, szerényebb képességű tanulók felzárkóztatására. A tanulás helyének, szerepének tudatosítása a tapasztalatok szerint a teljes képzési idő alatt folyamatos feladat. 3.5 TOVÁBBTANULÁSI SZÁNDÉK Egyre több diákunk számára nyílik lehetőség továbbtanulásra az érettségi bizonyítvány megszerzése után. Az iskola szakképző évfolyamain, az ország számos egyetemén, főiskoláján, valamint a Térségi Integrált Szakképző Központok keretein belül folytathatják tanulmányaikat diákjaink. 9

10 A. NEVELÉSI PROGRAM 1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1 PEDAGÓGIAI ALAPELVEK A XXI. századba lépve iskolánknak új kihívásokkal kell szembenéznie. A jövő generációt nevelő intézményünknek világos alapelveket kell megfogalmaznia a tanulók és szüleik, a nevelőtestület, az iskola partnerei számára. Alapelvek: - Tanulóink harmonikus, lelki, testi, értelmi fejlődésének, készségeinek, képességeinek, ismereteinek, jártasságainak, érzelmi és akarati tulajdonságainak fejlesztése. - Műveltségük fejlesztése. - Életkori sajátosságainak megfelelő, tudatos fejlesztése révén erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére a magán érdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes, felelős állampolgárok nevelése. - Társadalmilag hasznos, biztos erkölcsi alapokon nyugvó, egyénileg sikeres emberekké váljanak. - Képesek legyenek felelősségteljesen gondolkodni, tisztelettel legyenek mások iránt. Közvetítjük: - az alapvető, tudományos ismereteket (ügyelve a humán és reálterületek arányára), - erkölcsi-etikai értékeket, - helyes magatartási, viselkedési normákat, - az igazi emberi értékek felismerését és fontosságát a mai elanyagiasodó világban. Fontosnak tartjuk, hogy követelményeinket a demokrácia értékei hassák át; hogy azok a közös nemzeti értékeket szolgálják, ugyanakkor támaszkodjunk az európai, humanista hagyományokra, erősítsük Európához tartozásunkat. Feladatok Nemzeti és európai identitástudat Iskolánk fontos alapelve, hogy minden tanulónk ismerje meg a magyar kulturális örökséget, nemzetünk értékeit. Legyenek jól tájékozottak a haza földrajzában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek a haza és annak népei megbecsüléséhez vezetnek. Legyenek nyitottak más népek megismerésére megbecsülésére is. Arra neveljük őket, hogy természeti és társadalmi környezetükkel harmóniában éljenek. Fontosnak tartjuk, hogy reális képük legyen az emberiség problémáiról, a nemzetközi együttműködés lehetőségeiről. Tudatosítanunk kell bennünk, hogy társadalomban élünk és egy állam polgárai vagyunk. A demokrácia aktív részvételt ró tanulóinkra is az egész ország és közvetlen közösségük 10

11 problémáinak megoldásában egyaránt. Tanulóinkat az egyéni és közösségi érdekek összehangolására, az együttműködés képességének kifejlesztésére neveljük. Önismeret és társas kultúra fejlesztése. Nagy teher nehezedik a mindenkori fiatal generációra, hiszen életének irányítójává alakítójává kell válnia. Az iskola és nevelőtestületünk feladatának érzi, hogy diákjainkat önismeretre neveljük, a reális jövőkép kialakításában segítsük; tervezésre és rendszerben gondolkodásra képessé tegyük. A személyes útkereséshez szükséges önbizalmat tanulmányi és emberi sikereik révén erősíteni kívánjuk bennük. Differenciált bánásmód és oktatás Az iskolai nevelés és szakmai felkészítés fontos eleme ez. A szakközépiskola akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. Nevelőmunkánkban számolnunk kell az értékrend zavaraiból keletkező feszültségekkel, az egyenlőtlenségek növekedésével, az eltérő kulturáltság következményeivel. A differenciált bánásmód és oktatás az esélyegyenlőség megteremtésének eszköze lehet. 1.2 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJA A szakközépiskolánk általános célja, hogy érvényesítsük a humánus értékeket, közvetítsük az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljünk, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Emellett segítsen eligazodni a vallás, világnézeti sokféleségben, oly módon, hogy e kérdésekben semleges álláspontot képvisel. Igény esetén biztosítjuk hit- és vallásoktatást. A szakközépiskolánkban folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók az általános műveltség megszerzése mellett szakmacsoportos alapozó ismereteket szerezzenek. Ezek az ismeretek elősegítik a tanulók pályaválasztását és betekintést engednek az egyes szakmák sajátosságaiba. Ezen túlmenően a szakközépiskolai tanulmányok felkészítenek a szakképzésre és a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Nemzeti és európai identitástudat továbbépítése Legfontosabb célunk az általános és szakmai alapműveltség biztosítása mellett az, hogy diákjaink az egyetemes emberi és nemzeti értékeket fontosnak tartó egyéniséggé (személyiséggé) váljanak. Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Alakuljon ki a tanulóban pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Személyiségfejlesztés Alapvető cél a felelős társadalmi magatartásformák megmutatása. Számos tantárgy keretein belül van mód az emberi tettek, döntések elemzésére, a cselekedetek motívumainak feltárására. Így készíthetjük föl diákjainkat arra, hogy mint egyén, és mint állampolgár megtalálják helyüket a társadalomban. Az értékrendek vizsgálata, az erkölcsi kategóriák 11

12 változásának nyomon követése, a kritikai szemléletmód kifejlesztése révén demokratikus, polgári életformára készítjük föl a tanulókat. Együttműködésre és kooperációra nevelés Arra törekszünk, hogy tanulóink társas kapcsolataikban igényesek legyenek (iskolai és iskolán kívüli rendezvények, tevékenységek; diák-önkormányzati munka; osztályfőnöki órák szervezése stb.) Mindennapjaikban a konstruktív életvezetés elveit kövessék. A demokratikus együttélés szabályait ismerjék, tartsák és tartassák be közösségeikben. Kommunikációs képességek fejlesztése A kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Arra törekszünk, hogy tanítványaink képesek legyenek az írott és szóbeli kommunikációra magyar és idegen nyelven is. Tanuljanak meg az információkkal alkotó módon kreatívan bánni. Arra kell felkészítenünk őket, hogy középfokú tanulmányaik befejeztével képesek legyenek szakmát, hivatást választani. Élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, az emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi érzelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása a következőket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszereket, eljárások kiépítését, az emlékezet erősítését, célszerű rögzítési módszerek kialakítását az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatását. A változó világban való eligazodás képességének fejlesztése Iskolánk a közlekedési, közgazdasági szakmacsoportos oktatás megvalósításával kívánja elősegíteni, hogy végzett tanulóink az alapozó ismeretek birtokában olyan szakmát tudjanak választani, amelyre a társadalomnak és a gazdaságnak szüksége van és megfelel az egyéni elvárásoknak, képességeknek is. Környezetvédelmi, környezeti nevelés Célunk a környezettudatos magatartás, életvitel kialakítása. Tanulóink váljanak érzékennyé környezetünk állapota iránt, segítsék elő az élő természet fennmaradását! A környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeiket ismerjék, jogaikat gyakorolják! A környezetkímélő magatartás legyen egyéni és közösségi erkölcsi alapelv! Életmódjuk kialakításakor számoljanak a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív következményeivel is! Esztétikai nevelés Az esztétikai érzékenység a felnőttkor küszöbére érő ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelv és irodalom, a vizuális kultúra, az ének-zene tantárgyakra nagy 12

13 felelősség hárul. De az iskola küllemére ugyanilyen fontos figyelnünk. Az esztétikai neveléssel a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre kellene hangolni a diákjainkat. Az esztétikai nevelés az önértékelés, önmagunk megértésének eszközévé válhat. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. 1.3 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI Bemeneti szakasz - a tanulók tudásának, nevelésének felmérése, - a tanulási technikák elsajátítása, - a tehetséges tanulók felismerése, - a hátrányos helyzetűek segítése, - az osztályközösség kialakulásának segítése, az osztályközösséghez igazodó pedagógiai módszerek kiválasztása, súlyozása. Oktatási-nevelési folyamat jellemzői - az ismeretközvetítés szerepének növelése, - a szakmai irányultság kialakítása és megszilárdítása, - az egyéni ambíciók és a hozzárendelhető követelmények összhangjának megteremtése, - a tanulók hiányosságainak pótlása egyénre szabottan. Kimeneti szakasz - felkészülés a sikeres érettségi vizsgára, - felkészülés a továbbtanulás feladataira, Az oktatás középiskolai évfolyamokon folyik. Az oktatás a középiskolai szakaszban az általános iskola 8. osztályát befejező tanuló felvételével kezdődik és érettségi vizsgával zárul. Az érettségi vizsgára felkészítés 4 éves oktatási folyamatban valósul meg. A 9 12 évfolyamokon szakmacsoportos alapozó képzés valósul meg a közlekedési, közgazdasági szakmacsoportban. A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A Közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. 13

14 Keltse fel az érdeklődést a szakmacsoport elméleti alapjai iránt, mutassa be az egyes munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a közlekedési szakmacsoportot megalapozó természettudományi szemléletet. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók közlekedési szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos közlekedési feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét. Járuljon hozzá a szakmai tantárgyak megalapozásához és az általános műveltség szélesítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, segítsen felismerni a környezet védelmének fontosságát. Az érettségi előtti tanulmányok szakképzésbe beszámításhoz, illetve felsőfokú tanulmányokba történő beszámításához a tanulónak lehetősége van a közlekedési alapismeretek tantárgy tanulása során elsajátított ismeretek és készségek (a követelményekben részletesen meghatározott szintű) meglétét középszintű, illetve emelt szintű érettségi vizsgán bizonyítani. A közlekedési alapismeretek tantárgy érettségi vizsga célja a szakmacsoportos szakmai alapozás lezárása, a tanulók szakmaválasztásának elősegítése és annak ellenőrzése, hogy a tanuló felkészültsége megfelel-e a szakképzésbe történő bekapcsolódás feltételeinek. A tantárgy az érettségi vizsga szabadon választható vizsgatárgyai közé tartozik, bővíti a választható tantárgyak körét. A vizsgázók számára mind középszinten, mind pedig emelt szinten választható a közlekedés alapismeret tantárgy. A Közgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának megerősítése, valamint a szakmacsoport tevékenységformáinak megismertetése. Rendszerezze a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatokra. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a közgazdasági szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket irántuk, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságukat, fejlődésük irányát, a dolgozók tevékenységét, távlatait. A közgazdasági alapismeretek tantárgy érettségi vizsga célja a szakmacsoportos szakmai alapozás lezárása, a tanulók szakmaválasztásának elősegítése és annak ellenőrzése, hogy a tanuló felkészültsége megfelel-e a szakképzésbe történő bekapcsolódás feltételeinek. A tantárgy az érettségi vizsga szabadon választható vizsgatárgyai közé tartozik, bővíti a választható tantárgyak körét. A vizsgázók számára mind középszinten, mind pedig emelt szinten választható az üzleti gazdaságtan vagy az elméleti gazdaságtan. 14

15 1.4 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A tanulási-nevelési folyamat lényegének tekintjük a probléma-felismerés és problémamegoldás készségét, a folyamatos és önként vállalt tanulói aktivitást, az állandó gyakorlást és értékelést. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen nevelési módszerek: azok, amelyeknek alkalmazása során a pedagógus közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Ilyen a: magyarázat, beszélgetés, gyakoroltatás, segítségadás, számonkérés, ellenőrzés, ösztönzés, tények és jelenségek bemutatása, önálló elemző munka, a pedagógus személyes példamutatása, stb. Közvetett nevelési módszerek: azok, amelyekben a pedagógus nevelő hatása áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Ilyen: a tanulói közösség tevékenységének megszervezése, közös célok kitűzése, elfogadtatása, hagyományok kialakítása, ellenőrzés, ösztönzés, követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből, felvilágosítás a betartandó magatartási normákról, vita, stb. A korábban megfogalmazott nevelési-oktatási céljaink megvalósítására a következő eszközöket és eljárásokat tartjuk alkalmasnak: - A tanulóknak a tananyag passzív befogadása helyett el kell sajátítaniuk a feléjük áramló információk kritikai szemlélését, elemzését. A manipulációk elleni védekezésre is fel kell készítenünk őket. - A fiataloknak fokozatosan alkalmassá kell válniuk a valóság megfigyelésére, a gondolatok és fogalmak elemzésére, racionális gondolatmenet kialakítására. - Fontos a logikus összefüggésekben, a rendszerben való gondolkodás képességének fejlesztése. - Diákjainknak meg kell tanítanunk az írott, a beszélt, a képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos és világos érvelést és önkifejezést. - Fejleszteni kell szövegértési és szövegalkotási képességüket minden tantárgyban, a nyelvtan helyes használatára, a szókincs gazdagítására kell törekednünk az anyanyelv, a nemzeti identitás védelmében. - Támogatni, igényelni kell a tanulói aktivitást. Teret kívánunk adni az egyéni munkamódszereknek, az egyéni tanulási stratégiák kialakításának. - Pontos, fegyelmezett, önálló munkára szoktatjuk tanulóinkat. Az autonómia, a felelősségtudat kialakítása, munkájuk ellenőrzése kívánalom akár egyedül, akár csoportban dolgoznak. - Iskolánk a világot olyan építményként kívánja bemutatni, amelynek alakítása mindannyiunk feladata. A kötelességek és jogok tudatosítása reményeink szerint a demokrácia gyakorlatához vezeti el diákjainkat. - A teljes, alkotni képes személyiség fejlesztésében fontos szerepet játszik az önismeret fejlesztése, főleg az osztályfőnöki órákon, a közösségi élet színterein. Az erős és gyenge pontok felismertetése, az önbizalom erősítése, a kezdeményező- és vállalkozókészség kialakítása, az érzelmi intelligencia kialakítása az erkölcsös személyiség kiformálódásának feltétele. - A személyiségfejlesztésben meghatározónak tekintjük az iskola arculatát, hagyományait, belső környezetét és légkörét. 15

16 2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolai oktató-nevelő munkánk fontos célja személyiségfejlesztés, azaz olyan értékek közvetítése, melyek a tanulókat hozzásegítik szociálisan értékes és saját szempontjukból eredményes magatartási és tevékenységi formák megvalósításához. Alapvető feladatunk, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlesszük. Az ismeretek és értékek közvetítése csak a személyiség kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai: az érzelmek fejlesztése, gazdagítása az akaraterő fejlesztése becsületesség az erkölcsi normák betartása családi életre nevelés önismeret fejlesztése felelős társadalmi magatartás kialakítása a magánéletre való hatékonyabb felkészítés munkavállalói, dolgozói szerepre való felkészítés a konstruktív életvezetésre nevelés megfelelő szokásrendszer kialakítása az önképzésre való igény kialakítása egymás tiszteletére nevelés a kommunikációs technikák elsajátíttatása hozzásegíteni a tanulókat a saját jövőképük kialakításához 3 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Az egészség a legtágabb értelemben optimális jól-létként értelmezhető, mely egyszerre eszköz, cél és erőforrás is. Széleskörű és jól koordinált iskolai összefogással, az intézkedések és cselekvések egészséghatásának megfelelő mérlegelésével javítható a diákok egészségügyi ( betegségügyi ) ellátás terve. Az egészségterv hozzásegít minket a tanulók, életminőségének javításához. Az iskolai egészségfejlesztési tevékenység pozitív közösségi mintát szolgáltatva megkönnyíti az egyén egészségesebb választásait. 3.1 AZ EGÉSZSÉGTERVEK ÁLTALÁNOS, HOSSZÚ TÁVÚ (GLOBÁLIS) CÉLJA A társadalmi versenyképesség javítása, optimalizálása. A tanulók életminősége, egészségi állapota döntő mértékben meghatározza életkilátásaikat, jövőjüket, egyéni, családi és közösségi szinten egyaránt. 3.2 AZ EGÉSZSÉGTERV MŰKÖDÉSI CÉLJAI - Az irányított változtatási folyamatban partnerként működnek együtt az iskola- 16

17 egészségügy - szakemberei az iskola és a célcsoport. - Az iskolai közösséget érintő egészségfejlesztést megfogalmazzuk és tematizáljuk a - saját kompetencia és forrásigény alapján. Ennek érdekében minden év elején az iskola-egészségügy tanévre szóló egészségtervet készít hónapra, osztályra és témakörre lebontva. - Ez lehetővé teszi a saját iskolai kompetenciába tartózó programok tervezését, megvalósítását és értékelése során olyan ciklikus gyakorlat alakul ki, amely: - a közösség tagjainak a folyamatba való bevonását, a beleszólás és az aktív közreműködés lehetőségét biztosítja; - erősíti az egyének, közösségek autonómiáját, önbizalmát, egyúttal felelősségérzetét is. - csökkenti az egészség egyenlőtlenségeket, kiküszöböli a méltánytalan különbségeket. A tanév elején az iskola-egészségügy ismerteti a tantestülettel az éves munkatervét ebben felsorolva az egészségfejlesztéssel kapcsolatos terveket is. A tanév végén az iskola-egészségügy éves beszámolót készít melyet az év végi tantestületi értekezleten ismertet és írásban átad az iskola vezetőségének. Ebben beszámol a megvalósult programokról, a tanulók egészségi állapotáról, javaslatokat tesz, következtetés von le. Az iskola-egészségügy az iskolaorvos és az iskolavédőnő közreműködésével minden évben szűrővizsgálatokat végez a páros évfolyamoknál. A vizsgálatok eredményét rögzíti az Iskolaegészségügyi kartonban és írásos tájékoztatást ad a szülő részére a vizsgálat eredményéről. Ezen vizsgálatok során a kiszűrt tanulókat tovább irányítja szakrendelésekre, a szakrendelés által beigazolódott eltéréseknek megfelelően tanácsokkal látja el a tanulókat. Év elején a tanulókat a megfelelő testnevelési kategóriákba sorolja. Részt vesz az iskolai étkezés, az ételminták megfelelő tárolásának és a konyhai dolgozók egészségügyi könyvének ellenőrzésében, az iskola tisztasági és balesetvédelmi szemléjében. Ellenőrzi az iskolai elsősegély-nyújtó dobozok felszereltségét, hiányosságuk pótlására felhívja az iskola igazgatójának figyelmét. Óralátogatásokon ellenőrzi a tanulók biztonságos környezetét (testnevelés, technika). Kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével és a tanulókkal kapcsolatos társ szervezetekkel, személyekkel (pl. Családsegítő, Nevelési tanácsadó, BFKH Tisztiorvosi Szolgálat pszichológus, gyógytornász) Ambuláns ügyeletet ad. Ellenőrzi a tanulók személyi higiéniáját és erről negyedévente jelentést készít a BFKH Tisztiorvosi Szolgálat részére. Lebonyolítja az iskolai kötelező védőoltásokat, nyilvántartást vezet és jelentést tesz. 3.3 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket, hogy növeljék ellenőrzésüket az egészségük felett és javítsák azt. Az egészségfejlesztés, ráfordításokon és akciókon át, az egészség meghatározóit befolyásolja, az emberek egészsége számára a legtöbb nyereséget hozza; lényegesen hozzájárul az egészség egyenlőtlenségeinek csökkentéséhez; biztosítja az emberi jogokat és gyarapítja a szociális tőkét. Végső célja, hogy növelje a várható egészséges élettartamot, és csökkentse az országok és a csoportok közti ebbéli különbségeket. (Dzsakartai nyilatkozat, 1997) Az iskolában megvalósuló konkrét egészségfejlesztések: - Bethlen nap (egészségügyi állomással) - Kihívás napja (egészségügyi állomásokkal) 17

18 - véradás - A-Ha egészségfejlesztő programhoz csatlakozás - területi egészségügyi vetélkedőkön való részvétel (pl. AIDS vetélkedő) - meghívott külső előadók felkérése egészségfejlesztési órák megtartására (pl. káros szenvedélyek, nőgyógyászat, bőrgyógyászat, életmód tanácsadók) - helyi lehetőségek kihasználása (pl. szakrendelő különböző osztályainak meglátogatása) - prezentációkkal egybekötött védőnői előadások tartása (káros szenvedélyek, egészséges táplálkozás, stressz, energiaitalok+alkohol hatásai, szexuális felvilágosítás, fogamzásgátlás, abortusz, rákmegelőzés) - FÉK (Fiatalok az Élet Küszöbén) programok iskolai megvalósítása - szemléltető eszközök bemutatása (pl. Mell-, here daganat mulázs, dohányos Zsuzsi, drog táska, sebimitációs készlet, ambu-baba) 4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségfejlesztés az iskolai nevelés egyik alapköve, hiszen a mindennapi tanulás, az iskolai élet eseményei az iskolán belül kialakított kisebb közösségekben, csoportokban történnek. Minden diák egy osztály és egyéb közösségek tagjaként számos területen szerez tapasztalatokat. A pedagógia célja olyan közösségek kialakítása, melyek tagjai egyénileg és közösségként is formálják a közösségi életet az alapvető normák megtartásával sajátos arculat kialakítására. 4.1 AZ ISKOLA, MINT KÖZÖSSÉG A 9. évfolyamosoknak a tanév megkezdése előtt gólyatábort szervezünk elősegítve beilleszkedésüket, hogy közös élményekkel gazdagodva, egymást megismerve kezdhessék meg tanulmányaikat. Végzős diákjainkat a szalagavató bál és a ballagás keretében ünnepélyesen búcsúztatjuk. A tanulók személyiségének alakulását sok tényező befolyásolja, az egyik az iskola, de a legfontosabb a család. Az iskola segít az önálló személyiség kialakulásában, hogy megfogalmazzák magukban a családjuk és önmaguk által fontosnak tartott értékeket, képviseli az alapvető emberi, etikai, környezeti értékeket, etikai normákat, az európai értékrendet. Az osztályközösségnek, az osztályfőnöknek alapvető jelentősége van az emberi kapcsolatok kialakításában, a másik ember megértésének megtanulásában, az egyéni és a csoportérdek összehangolásában. Az iskolának sajátos belső rendje van, amely megkívánja bizonyos szabályok betartását még akkor is, ha ezek az egyén számára erőfeszítést jelentenek. Az iskola mindennapi életét a minden diákra egyaránt vonatkozó Házirend szabályozza, betartása alapfeltétele az iskolához való tartozásnak. Szabályainak betartása a szocializáció fontos eszköze. Az egészséges életmód kialakítása, a betegségek megelőzése, az alkoholtól, a dohányzástól, a kábítószerektől való elzárkózás erősítése alapvető. A testnevelés, a tornatermi sportok a fizikai állóképesség növelése és az ügyesség kialakítása mellett az önbizalom, a küzdőszellem kialakítását segítik elő. A természeti sportok űzése az ember és a természet szoros kapcsolatának megalapozását teszik lehetővé. 18

19 4.2 AZ OSZTÁLY, MINT KÖZÖSSÉG Minden osztálynak osztályterme van, amelyben a tanulók megteremthetik sajátos világukat. A termek esztétikai minőségéért, rendjéért együttesen és személyesen is felelősek. Az osztály az a kortárscsoport, amelyben idejük legnagyobb részét töltik, fontos értékteremtő közösség. Jól működő osztályközösségben az egyének minden tekintetben jobb teljesítményre képesek. Az osztályfőnökök és ott tanító tanárok feladata, hogy megtanulják azon viselkedési formákat, melyek segítik a beilleszkedést, maguk és mások értékeinek felismerését és elismerését, a konfliktusok kezelésének módjait, egymás megbecsülését és tiszteletét. 4.3 A DIÁKÖNKORMÁNYZAT A közösségfejlesztés az egész iskolát áthatja. Az iskolában működő diákönkormányzatnak fontos szerepe van a közösségi élet területén. A diákönkormányzat segítése tanári feladat. A közösségfejlesztés a tanítási-tanulási folyamatban érvényesül, a tanulók megtanulnak együttműködni a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során. Az tanulók a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre, amelyek működését a nevelőtestület segíti. Ily módon döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük szervezésében, tisztségviselőik megválasztásában, képviseltetik magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat munkáját erre a feladatra kijelölt felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti. 5 A PEDAGÓGUSOK, OSZTÁLYFŐNÖKÖK INTÉZMÉNYI FELADATAI Az iskola pedagógiai programja meghatározza: a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait. A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele. 5.1 A PEDAGÓGUS KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. A teljes, alkotni képes személyiség fejlesztésében fontos szerepet játszik az önismeret fejlesztése, főleg az osztályfőnöki órákon, a közösségi élet színterein. Az erős és gyenge pontok felismertetése, az önbizalom erősítése, a kezdeményező- és vállalkozókészség kialakítása, az érzelmi intelligencia kialakítása az erkölcsös személyiség kiformálódásának feltétele. A személyiségfejlesztésben meghatározónak tekintjük az iskola arculatát, hagyományait, belső környezetét és légkörét. Fontos, speciális osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő tréningek tartása. 19

20 b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse. A pedagógusok és az osztályfőnök feladata felismerni azt, ha valaki beilleszkedési nehézségekkel küzd. A nevelési folyamatban ismerje föl a problémákat és kezelje azokat, akadályozza meg a veszélynek kitett tanulók kirekesztődését vagy azt, hogy a közösség negatív hangadójává váljanak. A pedagógia eszközei lehetnek: sikerélményhez juttatni a tanulókat, egyéni motivációs bázisukat megismerve, tanulás-módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtása. Az osztályfőnök tájékoztassa a szülőket a gyermekükkel felmerülő nevelési problémákról, a deviáns magatartás veszélyeiről. A beilleszkedési nehézségekkel először az osztályfőnök, illetve az osztályban tanító tanárok találkoznak. Fontos köztük a folyamatos konzultáció és az információáramlás. Amennyiben a problémát a pedagógusközösség nem képes megoldani, vagy az az iskola kompetenciáját meghaladja, szakemberek segítségét indokolt igénybe venni (pszichológus, nevelési tanácsadó, tanulási képességet vizsgáló szakértő, rehabilitációs tanácsadó). Az együttérzésre, a segítőkészségre, a toleranciára való nevelés egyik eszköze lehet a magatartási problémákkal, tanulási nehézségekkel, szociális hátrányokkal küzdő tanulótársak elfogadása, megértése, a fejlődésben való segítése, támogatása. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a kortárs csoportok befolyása a magatartási formák, öltözködési és kulturális igények kialakulására sokkal erősebb, mint a szülői vagy a pedagógusi minták. Ezeknek a mintáknak a megismerése szociológiai tanulmányokból jól nyomon követhető. c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat. Tehetséggondozás: a felfedezett tehetség támogatása pedagógiai feladat, ezért nemcsak egy- egy szaktanár dolga, hanem az osztályközösség pedagógusaié is. d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására. Osztályfőnöki órákon a pedagógus érdeklődjön a szabadidős tevékenységek (disco, bevásárlóközpontok, mozi, biliárd) iránt, hogy milyen társasággal és milyen rendszerességgel keresik fel ezeket a helyeket a diákok! Tudomásul kell venni, hogy a mai fiatalok példaképet a kortárs csoportból választanak. Ennek ellenére a nevelőtestület nem mondhat le a választott minták megítéléséről, az értékes és értéktelen jelenségek elkülönítéséről. Az osztályfőnök drog prevenciós tevékenységet is segítheti minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. A droghárításban kitüntetett szerepük van az oktatási intézményeknek, a pedagógusoknak, hiszen közvetlen kapcsolatban állnak a drogveszély alanyaival, a gyermekekkel. A pedagógus szerepe azért is kiemelt, mert tudja, hogy a tanuló mindenkor előhívható tudásává kell tenni a kipróbálástól a szenvedélybeteggé válás folyamatát. Iskolánk drog prevenciója szervesen illeszkedik a személyiségfejlesztő, közösség- és egészségnevelő programba. Osztályfőnöki órákon: alkalmanként kérdőíves helyzetfelmérés, értékelés, feladat meghatározás, szaktantárgyi és osztályfőnöki órákon ismeretközlés, témafeldolgozás, külső szakemberek, kortárs-segítők bevonásával interaktív formában, - szórólapok, plakátok, kiadványok iskolai terjesztése, - drog prevenciós színházi, zenei és sportrendezvények, 20