Balassi Bálintot a magyar nyelvű irodalom első klasszikusának, világirodalmi szintű képviselőjének tekinthetjük.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Balassi Bálintot a magyar nyelvű irodalom első klasszikusának, világirodalmi szintű képviselőjének tekinthetjük."

Átírás

1 1.B Balassi Bálint szerelmi lírája Balassi Bálintot a magyar nyelvű irodalom első klasszikusának, világirodalmi szintű képviselőjének tekinthetjük. Arisztokrata, erőszakos földesúr volt, és ugyanazt a fékezhetetlen, tomboló, a földi örömöket végig élvező életet élte, mint kora főnemesei általában ban szerelemre gyúlt a horvát bán felesége Losonczy Anna iránt karácsonyán érdekházasságot kötött unokatestvérével, Dobó Krisztinával. Ez a házasság csak hozományszerzésre irányult. Hűtlen feleségétől hamarosan elvált. Ezután vakmerő házassági reményeket táplált az időközben özveggyé vált Losonczy Anna iránt. De a dúsgazdag asszony hallani sem a kart Balassiról. Balassi a szerelem költője volt, a korabeli európai szerelmi líra egyik legnagyobb tudósa, humanista poétája. Balassi szerelmes verseiben megmutatja, hogyan kell valakit igazán szeretni, miként kell könyörögni, ha kedvtelen és vad hozzá. Költészete tehát szerelmes versekből áll, de vallásos és vitézi énekek is találhatók benne. Balassi alkalmas is volt a magyar szerelmi líra megteremtésére, hiszen a világbíró, győzhetetlen szerelmét érezte magában. A szebb élet kulcsát, mindannak az ellenkezőjét, mint amibe beleszületett, és amiben benne élt: a szerelemben látta. Ennek szolgálatába állította tollát, szerelmi versek írása közben vált nagy költővé, a szerelem ürügyén tudta a legtöbbet kifejezni kora és a reneszánsz lényegéből. Fiatalkori udvarló költeményei és az 1570-es években keletkezett, Anna-versek még csupán a későbbi nagy költő próbálkozásai voltak. Petrarca (Laura Babér) közvetlen hatása érezhető azokon az érett nagy verseken is, amelyet hiába küldözgetett Losonczy Annának, vagyis "Júliának". A versek ugyan nem hozták meg a nagy szerelmi diadalt, Balassi viszont tudatos versciklussá, magyar "daloskönyvvé" szervezte költeményeit.(juliaciklus) Ezek a versek a boldog találkozás ujjongó örömétől, a lemondás teljes reménytelenségéig kísérik a költő érzéseit. Julia egyre elérhetetlenebbé, az élet értelmének egyetlen jelképévé válik. Julia lakóhelye is egy távoli idegen ország, elérhetetlen "paradicsom" ahová legfeljebb a darvak juthatnak el, de a gyászruhás, idegenben veszettül bujdosó zarándok soha. A Julia-költemények kifinomult stílusa, tökéletes stílusú strófa szerkezete, szimmetrikus reneszánsz kompozíciója egy belső érzelmi fejlődés menetet tükröző összefüggés-rendszere ezt a versciklust költészetének csúcspontjává avatja. Közvetlen élményelemek alig-alig találhatók mát itt. A Julia-költeményekben elragadott, ujjongó bókok sora jelenik meg ben Losonczy Anna férjhez ment, a költőnek már vakmerő reményei sem lehettek. Összerendezett ciklussá formálta addig írt verseit, s boldogság helyett legalább azzal vigasztalhatta magát, hogy halhatatlan remekművet alkotott. A Julia-versek leggyakrabban használt strófa szerkezete az úgynevezett Balassi versszak. A három 19-es szótagból álló strófát belső rímekkel kilenc rövidebb sorra bontotta. Balassira még vártak nagy szerelmek, forró élmények külföldön (Coélia, Célia) és itthon (Fulvio, Bocsi Zsuzsanna), de ezeket mind élete mind élete egyetlen igaz szenvedélyéhez méri, ahhoz hasonlítja: a nagy boldogság helyett kisebb örömökkel kellett beérnie. Reformáció: A reneszánszban keletkezett vallásos mozgalom 1517-ben Luther Márton a Wittenberg-i várkapura kifüggeszti a vallási tételeit megvitatás céljából. A reformáció az északi országok gyengébben fejlett kispolgárságának vallásosan jelentkező antifeudális mozgalma. A reformáció a vallásos hit egyetlen alapjának a Bibliát fogadta el. Célja: hogy mindenki saját nyelvén olvashassa, és maga magyarázhassa a szent szövegeket, tehát nemzeti nyelvekre kellet lefordítani. Ehhez hozzájárult a könyvnyomtatás feltalálása.

2 1. Vallási irodalom - új tanok, bibliafordítás, könyvnyomtatás, vitairatok. Megjelenik a magyar irodalomban. 2. Állatmesék a példaadás gondolatával. A világi irodalomban megjelenik az.....újságírás. Krónikás énekek - Haditudósítások a harci eseményekről. 3. Széphistória - általában szerelmi történet, de kalandokkal. XVI. század. Luther Márton - új vallás hirdetése. Kiáltó ellentétek a tanok és az élet között. Balassi ebbe a nyelvbe érkezett. Szilveszter János - Sárvár (nyomdát létesít) Heltai Gáspár. Verselemzés Hogy Júliára találék, így köszönék neki: Kevésbé eredetiek, nem más, mint a középkori trubadúrlíra. A trubadúrlíra jellemzője, hogy a lovagi ideál képét, a költői én és a hölgy kapcsolatát, a szolga és az úrnő viszonyát fejezi ki. A lovagi szerelmet magyarul jóformán senki sem fejezte ki. A Julia-versek ben küldözgette, amelyek kifinomult stílusúak. Az egész költemény elragadott, ujjongó bókok sora. Boldog felkiáltással kezdődik. A meglepetésszerű találkozás által kiválasztott üdvözlés. Megfogalmazhatatlan érzelmek rendkívüli, már-már tovább fokozható teljességét fejezik ki az első sorok. Metaforák váltakozását, figyelhetjük meg, főleg az úgynevezett virágmetaforával találkozunk. A további versszakokban Júliának a dicsőítésével, magasztalásával, szinte eszményképpé való emelésével találkozunk. Az 5. Vsz. mintegy összefoglalása, az előző négynek, de a fokozásos halmozás, s a vallásos himnuszokból, imákból kölcsönzött üdvözlés még magasabb szintre emelik a verset, s az utolsó metafora újabb, világi értékekkel egészíti ki az eddigieket. A kegyetlen, megközelíthetetlen Júlia képével zárul a vers. Az utolsó sorban találja meg a lovagi szerelem végletes kifejezését, vagyis Júlia nem lehet a költőé. Júlia válasza félsornyi: "Kin Ő csak elmosolyodék". Újszerű strófaszerkezet, az un. Rövidített Balassi strófa. Jellemzője, hogy két sor alkot egy vsz-ot, és egy sor 16 szótagból áll, amelyben a belsőrímek tovább tagolják a sorokat. Legjobban talán akkor érzékelhetjük e két kötet jelentőségét, ha megállapítjuk: Balassi mindazt egy csapásra meghonosította, amit a megelőző három-négyszáz év lírikusai a legfejlettebb irodalmakban létre hoztak. Célia versek Lengyelországban, ben születtek a Célia-versek, Balassi szerelmi költészetének újabb állomása (a nevet Angerianustól kölcsönözte). Ezekbõl a versekbõl hiányoznak a nagy indulatok, érzelmi háborgások. A lírai mondanivaló szûkülésével párhuzamosan a versek terjedelme is csökken: a ciklus darabjainak többsége három Balassi-strófából áll. A Célia-versek színesebbek, kimunkáltabbak, mint korábbi szerzeményei. A versek nem a viszonzatlan szerelemrõl, hanem a mély érzelmeken alapuló viszonzott szerelmen alapulnak. A Célia-versek másik "színesebbek", kimunkáltabbak, mint korábbi szerzeményei; a stílus szemléletesebb, elevenebb; a rímalkotás is tökéletesebb, virtuózabb: a kezdetlegesebb ragrímek egyre ritkábbak. Kiben az kesergõ Céliárul ír: Az egyik legszebb Célia- vers egy háromstrófás kis mûremek: kiben az kesergõ Céliárul ír. Az "öccsét" (esetleg lányrokonát) "szépen sirató" Célia megjelenítõ ábrázolását Balassi már az önállósult képek kifejezõerejére és szépségére bízza. A hasonlatok mennyiségileg is a versszöveg nagyobb részét teszik ki: egy- egy strófa kétharmadát foglalják el és a költõ nem kommentálja õket, nem fûz hozzájuk megjegyzést. A letisztult, leegyszerûsített verskompozícióban a szimmetria reneszánsz törvényszerûsége érvényesül: az elsõ és a harmadik versszak részletesen kibontott hasonlatai (a fiát elvesztõ fülemile, a félben metszett liliom) fõként Célia keserû fájdalmát érzékeltetik, a közbezárt második szakasz hasonlata (a rózsát tisztára mosó, pirosát kiterjesztõ harmat) viszont elsõsorban a bánatában, könnyei záporában még vonzóbbá váló asszony harmatos szépségében való költõi gyönyörködést fejezi ki. A harmadik versszak szerkezete az elõzõ kettõhöz viszonyítva megváltozik: Célia szépsége megrendültségét itt több hasonlat fejezi ki úgy, hogy körbeölelik a hasonlítotatt. A verset záró kép (a tavasz harmatja)

3 visszautal a második strófára, s így a költemény végsõ kicsengésében nem annyira a szeretett nõ kétségbeesésére, sokkal inkább a sírásban felfrissülõ, megoló szépségére esik a hangsúly. A vers lírai tartalma csupán ennyi: ámuló csodálkozás a szeretett és szerelmes asszonyon, akit egy kivételes állapot, a bánatos zokogás új oldalról világít meg, s még szebbé varázsol.

4 2.B. Zrínyi Miklós ( ) Élete: A magyar barokk kiemelkedő alakja volt május 1-én született Ozaly várában. Jezsuita kollégiumban, Bécsben ill. Nagyszombaton tanult ban olasz tanulmányútra megy. A család birtokainak védelme érdekében állandó harcot folytatott a törökkel ben horvát bánnak választják. Később Bécs tiltakozása ellenére várat épít és visszaveri a törököt ben, a téli hadjárat során sikert arat, de elvonják tőle a vezetést, aminek következménye a szégyenletes vasvári béke ben egy vadkanvadászaton baleset éri és meghal. Hírnevét hadvezéri tehetségének és nem írói művészetének tulajdonította: "Nem írom pennával, Fekete tentával, De szablyám élivel, Ellenség vérivel, Az én örök híremet." A szigeti veszedelem: Legnagyobb műve; műfaja a magyar irodalomban addig ismeretlen eposz telén írta meg a mézeshetei közben. Dédapjának, a szigetvári hősnek 1566 aug. 5-től szept 8-ig tartó várvédelmét dolgozta fel. Zrínyi mintái a klasszikus eposzok voltak (Homérosz, Vergilius: Aeneis), de leginkább Torquato Tasso barokk eposza hatott rá. A csodálatos mitológiai elemek művében a keresztény vallásból származnak, a segélykérés múzsája sem görög istennő, hanem Krisztus anyja, Mária. A téma lehetővé tette, hogy a magyar történelem egy nevezetes eseményét úgy ábrázolja, hogy minden sora a jelennek szóljon. A műben Isten megjeleníti a szigetvári hősnek, hogy 3-4 emberöltő múlva eljön az ideje az idegen iga lerázásának. Mindezzel saját korára utal, és nemzete és saját problémáját oldja meg egyszerre (A török áfium ellen való orvosság). A téma személyes közelsége, a török végvári harcokban való jártassága és a családi büszkeség lehetővé tette, hogy az eposzt egyéni lírával is telítse. Az utókor rendkívüli fontosságot tulajdonít Szigetvárnak, hisz itt halt meg Szulejmán, és ettől fogva esett szét a török birodalom. Érthető, hogy nem a sikertelen védelmet, hanem a megtört török hódítási kedvet helyezi előtérbe. Az eposz egyik fő erőssége a szerkezete. A kompozíció eleget tesz a barokk szerkesztés kettős követelményének: látomásos elemeivel a valóság határain túlra ragadja az olvasó képzeletét, miközben a részletek reális ábrázolásával megteremti a valóság illúzióját. Az események három cselekményszálon indulnak el. 1. isteni rendelkezés az égben ( látomás), 2. Arszlán budai pasa palotai vállalkozása (reális ábrázolás), 3. Zrínyi imája (látomás és realizmus). Eposz jellemzõi: - a hõsök természetfelettiiek - ismétlõdõ jelenetek - istenek beavatkozása - kötött, verses formájú - a hõsök tettei befolyásolják egy nép sorsát Eposzi stílusi kellékek: - hasonlatok - állandó jelzõk - segélykérés (invokáció) - "in medias res" kezdés - tárgymegjelölés (propozíció) - seregszemle (enumeráció) A szerkesztés egyik érdekes megoldása, hogy a tulajdonképpeni főcselekmény, a vár ostroma, csak a VII. énekben kezdődik. A terjedelmes bevezetőnek fontos szerepe van. Megismerjük Magyarország korabeli állapotát, a magyarság bűneit, a megbocsátás feltételeit. Felvonul előttünk a hatalmas török sereg és látjuk a feszület előtt imádkozó Zrínyit. A hosszú bevezető elsősorban arra szolgál, hogy hihetővé tegye: nem lehetetlen legyőzni a hatalmas támadó sereget. A vár ostromát bemutató hét ének (VII-XIII) szerkezete két szempontból érdemel figyelmet. Egyik a tömörítés, a másik a változatosság. A magyaroknak dicsőséget hozó ostromot leíró X. éneket Juranics és Radivoj hősi, de tragikus kimenetelű története előzi meg. A török sereg széthullását, a lázadást bemutató XI. ének után Delimán és Cumilla szerelmi epizódja következik. Majd a pogány érzéki szerelem ellenpárjaként Deli Vid és Borbála története, a hitvesi szerelem szép példája. Fontos szerepük van az eposzban a végzetszerűséget érzékeltető véletleneknek is. Ezek sorozatát zárja a XIII. énekben a postagalamb elfogása. A szultán, aki már fontolgatta az ostrom feladását, az elfogott segélykérő levélből értesült a vár súlyos helyzetéről, és felkészül a végső támadásra. A végkifejletet megrajzoló két utolsó ének a barokk festészet fény-árnyék technikája szerint épül fel. Alderán, a sötétség ura az egész alvilágot mozgósítja Zrínyiék elpusztítására, de már nincs hatalma fölöttük. A fény fiai Gábriel arkangyal vezetésével visszaűzik a pokolbeli szellemeket, a hősöket pedig felviszik a menybe, akik így diadalmaskodnak. Az eposz monumentális képei, hasonlatai, jelzői, egész barokkosan gazdag színes nyelvhasználata jelenítik meg a heroizmust, a hősi, gyakran véres eseményeket és az ezektől elválaszthatatlan halált.

5 szembetűnő a hősi élet megkívánta testi és lelki erő megnyilvánulásait festő képek sokasága: szél, vihar, villámlás, mennydörgés, láng, zivatarnak ellenálló hegycsúcs, tölgy stb. Az eposz verselése nem követi az antik példát. A magyar verselés egy változatában, a négyrímű tizenkettesben íródott. Magyar eposzi hagyomány nem lévén, Zrínyi az antik és az olasz epikus mintákat követte. A mű kezdő énekeiben a magyarság bűneit sorolja fel, a feudális anarchia nemzetvesztő vétkeit, és ezek isteni büntetése a török pusztítás. Hasonló képekkel találkozhatunk Kölcsey Himnuszában is: "Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk." Az eposz hőse azonban más, mint a magyar urak, Zrínyit Isten vértanúsággal tiszteli meg. Előrevetül a vár eleste, és annak a művészi feladatnak a megoldása is, hogy az elpusztuló védősereg győztesként tűnjön fel az ellenséggel szemben. Az eposzok megkövetelik az erők egyensúlyát, s ezért Zrínyi a meseszövés, az egyes szereplők jellemzése, az események ügyes csoportosítása révén elérte, hogy az eposz során a török tábor nyomasztó fölénye csökken, s a védők sorra érik el sikereiket. Ennek érdekében az első hat ének csak az ostrom előzményeiről szól. Így mire az ostrom elkezdődik, már erőegyensúly áll fenn, és az ostrom során már-már a védők javára tolódik el. De egy szerencsétlen véletlen során, az elvonulásra gondoló törökök elfogják a postagalambot, melytől megtudják, hogy mindössze 500-an maradtak a várban. De pusztulásukban is győztesek: nem a falak közt várják be a halált, hanem egy támadó kirohanásban vesztik életüket. Az utolsó nagy támadásba pokolbéli szörnyetegek és angyallégiók is beavatkoznak. Az égő várból kitörő Zrínyit "ötszáz halál" követi, s a kiváló várkapitányból a hősköltemény folyamán emberfelettivé magasodó hős magát a szultánt is megöli, ezzel betetőzve a szigetváriak nagyszerű tetteit. A megdicsőült keresztény vértanú már itt a földön a szentek boldog látomásában részesül, megnyílik számára Isten országa. A küzdelmeket realisztikusan leíró, gyakran fájdalmas és nyers szemléleteket használó, maga is katonaviselt költő a végső küzdelemről a halál ünnepélyes csendjének nyelvén szól, megszűnik a harci kavarodás: "Mind annyi között egy jajgatás sincsen, Mert nagy vigassággal s örömmel hal minden" A szigeti hősök, vértanúk lelkét angyali légió hangos muzsikával "viszi Isten elibe". A mai olvasó Zrínyi nyelvezetét már kissé távolinak érzi. Ez a nyelv azonban elválaszthatatlan az eposz hősi témájának atmoszférájától. A végvári élet jellegzetes kifejezései, a korabeli fegyverek, ruhadarabok elnevezései nagyban részesei annak, hogy hitelesnek érezzük az eposz minden sorát. Ez a régies nyelv amellett hallatlanul képgazdag is. A leggyakoribb jelenség az eposzban a halál, Zrínyi mégsem ismétli egyetlenegyszer sem a halál leírását. Az eposz azonban nemcsak művészi értékű, történelmi célzata is van: a török kiűzhető a szigeti vitézek erényeivel, erkölcsi fölényeivel megmenthető az ország. Erre vonatkozó elképzeléseit "Az török áfium ellen való orvosság" című vitairatban fejtette ki részletesen. A történelem sajnos igazolta Zrínyi Miklós elképzeléseit, hisz osztrák segítséggel űztük ki a törököt, így Habsburg elnyomás következett.

6 3.B. Csokonai Vitéz Mihály ( ) december 17-én Debrecenben született. Apja Csokonai József, egy református lelkész fia. Borbély és seborvos volt, s szorgalmas munkával tekintélyes vagyont gyűjtött. Fiát Debrecenben nevelte fel, mely akkor az ország legnagyobb városa volt tól a híres debreceni kollégium diákja, 1788-ban főiskolai tanfolyamra iratkozott be. Gyors felfogású, rendkívüli nyelvtehetségű ben diáktársaival önképzőkört szervezett. Jól beszélt olaszul, latinul, megtanult franciául, németül, görögül és ismerkedett az angollal, héberrel és a perzsa nyelvvel is től Kazinczyval levelezett és ez idő tájt nőt nagy költővé, ekkor születtek legkiválóbb filozófiai költeményei (Az estve; Az álom; Konstantinápoly) Tanárai a jövő professzorát látták benne ben megbízták a gimnázium poétaosztályának vezetésével, ahol egy éven át tanított ben ígéretes életpályája kettétört, fegyelemsértés okán - valójában politikai megbízhatatlansága, a felvilágosodás eszméinek hirdetése miatt kizárták a kollégiumból után a múlt felé fordult, ekkor kezdte meg Árpádiász című eposzát. Műveiben egyre több volt a francia ellenes indulat, a francia forradalom elfajulása miatt. Debrecenből Sárospatakra ment jogot tanulni, de itt sem maradt sokáig ban abbahagyta tanulmányait, s ezzel véglegesen lezárult diák pályája. Ezt követően Pozsonyba ment hogy az éppen megnyíló országgyűlés résztvevői között mecénásokat keressen. Egyszemélyes hetilapot indított Diétai Magyar Múzsa címmel, melyben régebbi és néhány a főuraknak tisztelgő költeményét jelentette meg. Mindössze 11 példányt ért meg a kulturális viszonyok miatt eleve kudarcra ítélt lap tavaszán Komáromba ment, itt újabb verse lap a Nyájas Múzsa megjelentetését tervezte, ebből azonban semmi sem lett. Igazi mecénásokra ugyan nem lelt, de megismerkedett Vajda Juliannával Lillával egy jómódú kereskedő lányával. Kölcsönös szerelem szövődött közöttük. A házasság tervével próbált biztos polgári állást szerezni, de terve nem sikerült. Idő közben a lányt szülei férjhez adták egy gazdag kereskedőhöz. Szerelme elvesztése tudatosította benne társadalmi száműzöttségét, reményei végleg összeomlottak májusa és 1800 februárja közözz Sárközy alispán közbenjárására a csurgói gimnázium helyettes tanára volt. Hiába a szerény megbízatás, mégis lelkesen fogott neki munkájának. Jegyzeteket készített tanítványainak, s ezen időszakban több jelentős műve született. Jövendölés az első oskoláról a Somogyban A magyar verscsinálásról közönségesen című tanulmány színművei: a Cultúra, és Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak, valamint leghíresebb epikai alkotása a Dorottya ban visszatért Debrecenbe ben egy hatalmas tűzvészben háza elpusztult, a nyomor szélére sodródott. Örökölt betegsége, a tüdőbaj egyre súlyosabb lett, emberkerülővé vált. Utolsó éveiben verset már alig írt. Életében mindössze két kötete jelent meg: A tavasz (műfordítás) és a Dorottya ben tüdőgyulladást kapott, aminek következtében január 28.-án meghalt. Az 1790-es évektől a költő egyre gyakoribb témája a magány, amitől azt reméli, hogy bölcsebbé teszi. Kapcsolatai elhalnak, kiábrándultság lesz rajta úrrá a francia forradalom elfajulása láttán. Lilla elvesztése míg ő biztos polgári állást keres, a lányt fiai máshoz adják - tudatosítja benne társadalmi száműzöttségét. A természetben próbál megértést találni. A természet nyugalomra, gondolkodásra inspirálja, bölccsé teszi. Jellemzi a természet és társadalom szembeállítása. Ábrándos, csapongó lélek, preromantika. Foglalkoztatja a halálgondolata. A szentimentalizmus stílusfordulatai nem pusztán átvett elemek, hanem őszinte és megszenvedett realitást fejeznek ki. A tihanyi Ekhóhoz A mű első változatát a költő ban írt, A füredi parton címmel, s eredetileg Rozáliáról volt benne szó. Később 1803-ban átdolgozta és a Lilla versek közé illesztette. Szerkezete teljesen újszerű és igen bonyolult. Műfaját tekintve elégia. A költemény nem igazi ekhós vers, hiszen nem igazi párbeszéd versszak: A költő saját élethelyzetét mutatja be. Sorsűzött, hányatott ember. Egy magányos árva szív, a vers kezdő soraiban magát a ekhót szólítja meg. Óh Tihanynak rijjadó leánya! Szállj ki szent hegyed közül versszak: A reményeitől megfosztott, a teljes kilátástalanságba zuhant ember élete kisiklását, költői pályájának zátonyra futását panaszolja. embertársaim, kik kebelekből számkivetnek. Egy szegény boldogtalant. hajdan jó barátim üldözőim pártjához hajoltak. Nincsen, aki lelkem vigasztalja, A panaszáradat oka nem Lilla, ő csak az utolsó csepp volt, mely véglegesen tudatosította veszteségeit. Jaj, Lillám Hogy vagy most te, áldott lélek? versszak: A magányba kíván menekülni, magát Rousseau mellé emeli. Mint egy Russzó Ermenonvillében, Ember és polgár leszek. A megbántott költő érdemeinek elismerését és igazolását a távoli jövőtől várja. A természet majd az értelemmel bölcsebbé tesz engemet.

7 Az a biztos hit zárja ezt a művet, hogy távoli jövő felismeri benne előfutárát, megkapja az utókor tiszteletét. Szent lesz tisztelt hamvamért. A Magánossághoz 1798-ban írta ezen elégikó-ódáját. Ihletforrása a kisasszódi őspark szépsége, lelki fájdalmakat zsongító magánya. A vers legelső és legutolsó sora mintegy keretet adva ismétlődik meg. Tartalmi, érzelmi jelentése azonban más. Áldott magánosság jövel! - jelentése a vers elején a nyugalom, az alkotó béke, a menedék várása, míg a mű végén a halál várása. 1. versszak: A költő megszólítja a magányt és kéri, ne hagyja el. E helybe andalogni jó, E hely poétának való. A megszemélyesített magány a kedves istenasszony. Az egyedüllét menedék annak, ki megvetette a világot, vagy akinek már ez a nyakára hágott versszak: Varázslatos tájfestéssel magánya lakhelyét írja le. A kultúra, a művészetek nagy ajándékáról van szó. A lét szépségeit, értékeit csak az érzékeny, művelt emberek veszik észre. gyertyánok mohos tövében A tiszta forrás csergedez. lenge hold szőke bikkfák Szelíd Magánosság! versszak: Azt a világot ábrázolják, mely az előző részben bemutatottnak az ellentéte. királyok udvara - fogyasztó gondok - nagyravágyó kérkedő - csatázó trombiták - zsibongó városok versszak: Újabb szemléletváltás következik. A magány áldásait, jótéteményeit emeli ki. A magán szomorkodóknak a boldogtalanoknak mentsvár a magány. A virtus szülője, a bölcsesség forrása, teremtő ihlet lehetősége. teremt új dolgokat s a semmiből világokat versszak: Az érzékeny lelkű poéta és a magány szoros kapcsolata kerül előtérbe. Az örök természettel megosztott magány a csendes és nyugodt létet, a békét ajándékozza a költőnek. Mint éji harmat, napjaink lehullnak, tisztán, magába, csendesen versszak: Az igazi és legteljesebb magány a halál - szemem világán vak kárpitot sző a halál. Még egyszer megjelenik a társadalmi megbántottság panasza, a létezés utáni végtelen álomban el kell felejteni a világi szenvedéseket. Síromba csak te fogsz követni, - Végtelen álmaidban elfelejtem világi szenvedésemet. A vers igazi esztétikai értékei a testi szenvedéshez kötött lelkiállapotoknak, a kétség és remény közötti vergődésnek képi megjelenítésében rejlenek.

8 4.A. Berzsenyi Dániel ( ) Élete: Régi nemesi család sarja. Sopronban járt kollégiumba, ahol megszerezte műveltsége alapjait, s a görög és latin kultúrához való vonzódását. 23 évesen megnősült, Sömjénbe, majd Niklára költözött. Házasságáról Kazinczynak megírja, hogy egy 14 éves, középszerű, együgyű lánykát vett el, akit meg is hagyott a maga együgyűségében. Első versei 1803-ban jutnak el Kazinczyhoz, 1810-ben találkozik a fővárosban élő írókkal, Kazinczy barátaival. Ez kölcsönös csalódást okoz ban megjelenik első kötete, 1817-ben pedig Kölcsey bírálata, mely komoly sebet ejt a mélabúra hajlamos, válsággal küzdő Berzsenyin. Kölcsey dagályosságát, üres szóvirágait, vidékiességét bírálja. Berzsenyi válasza 1825 után következik be, melyben az alkotói szabadságról szól, az újat védelmezi. Kazinczy hatására eljut odáig, hogy ezt írja: "Az ész minden! s ebből foly minden jó, Enélkül nincs virtus, sem semmi boldogság." 1830-ban az Akadémia tagja lesz, majd halálakor Kölcsey mond engesztelő gyászbeszédet. Eszményképe Horatius. A hozzá írt versére is a klasszicizmus a jellemző. Az ő számára meg nem valósult ideál az, amit Horatiusban magasztal, s tanítványi alázattal követi és csodálja mérhetetlen távolságból, de elérni, sőt megközelíteni sem tudja soha. A napóleoni háborúk idején ( ) egy sor ódát írt a nemességhez, melyekkel fel akarta rázni, inteni és lelkesíteni őket. Később rádöbben, hogy a hadba gyűlt nemesség "gyülevész csoport" csupán, de ezekben az ódákban csak az ostorozásig jut el: "Mi a magyar most? - Rút szibarita váz." A magyarokhoz: Ebben a műben a klasszicizmus törekvése bontakozik ki: mindent általános emberi szintre emelni. A mű sorait már a konkrét történelmi helyzettől elvonatkoztatva a szabadság verseként értelmezhetjük. Izgatott, zaklatott menetû, nagy ellentéteket egymásnak feszítõ alkotás. Az egész ódát áthatja a nemzet jövõéért érzett önostorozó aggodalom, a szorongó fájdalom. A költemény pátoszát a reménytelenség hevíti. Az óda kulcsszava az erkölcs: a múltbéli "tiszta" és vele szemben a "mostani veszni tért" erkölcs. Ez az oka - a kor felfogása szerint - a nemzet hanyatlásának, sõt menthetetlen pusztulásának. Ez a gondolat évtizedek óta élt, érlelõdött a köztudatban és az irodalomban. A költemény sodró lendülete váltakozva és egyre táguló méretekben villantja össze a kétféle idõt, a dicsõ múltat és a züllött jelent. Legösszefogottabb ódája a hat szakaszos A magyarokhoz II. (Forr a világ...) című, melyet a göröglatin műveltség szellemében írt. Az elõzõ költemény lemondó pesszimizmusával szemben ebben az ódában a kezdeti riadalom a jövõbe vetett szilárd, optimista hitbe vált át. Történelmi háttere a napóleoni háborúk Európát megingató hatása. A vers minden korra érvényes erkölcsi ítéletet fogalmaz meg. Reményt, biztatást, a lelkek ébresztését jelentette ez a költemény nem csak a maga korában, de a késõbbi évtizedekben is. Kodály Zoltán 1936-ban ezért is készíthetett belõle hatásos kórusmûvet a végveszélybe jutott magyarságért aggódva. Első három szakaszában lefesti a forrongó világot, a napóleoni háborúktól dúlt Európát, Ázsiát. A szakasz a jól érzékeltetett (hangfestéssel) veszélyhelyzettel, támadással szembeni védelmet mutatja be. A hatodik szakaszban bemutatja a megoldást, mely az erkölcsi erőben van. "Nem a sokaság, hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat." Az ötödik szakaszban ugyan visszautal a vészre, de végül a vers ódai nyugalommal, ünnepélyességgel zárul. Ódáiban klasszicista módon törekszik mindent az általános emberi szintre emelni. A magyarokhoz sorait - elvonatkoztatva a történelmi helyzettől - ma a szabadság verseként értelmezhetjük. Kodály Zoltán ezért érezte azt a fasizmus előretörése idején, 1936-ban, hogy az óda megzenésítése időszerű. Napóleonhoz: A vers fő gondolata a szabadság eszméjének hangsúlyozása: Berzsenyi ódái nagy nyelvi erővel szólnak, de nem érik el elégiáinak egyetemes mélységét, a romantika hirdetésére hajlanak. Műveiben kettősség uralkodik, melyet erősít a klasszikus és romantikus elemek keveredése. Hogy Berzsenyit mégis a klasszikusokhoz sorolják, példázza az ódáiban az általánosságra való törekvés. Jellemző még rá a Kölcsey bírálta dagályosság és áradó, túlzó jelzők használata.

9 5.A Katona Jozsef ( ) A romantika: A XVIII. század utolsó és a XIX. század első évtizedeiben fokzatosan kibontakozik egy új áramlat a szellemi, müvészeti életben. Kapcsolódik az egyes nemzeti küzdelmekhez, a kapitalizmus megállíthatatlan lendületéhez, de az új világból való kiábránduláshoz is - neve romantika. A század első évtizedeiben különösen népszerűek voltak a romantikus, nemesi szemléletű múltidézések, a történelmi balladák és a magyarok - a magyar nemesség - dicsőségét bizonyító, zengő eposzok november 11-én Kecskeméten született Katona József, a legnagyobb magyar drámairó. Apja előbb jómódú, majd a napoleoni háborúk után elszegényedő takácsmester ben beiratkozik a Pesti Egyetem jogi karára, s itt kerül kapcsolatba a Pesten működő magyar színháztársulattal ig színészként, fordítóként működik a színházban. A színház iránti szenvedélyét csak fokozta a korszak nagy szinésznője, Déryné iránti szerelme. Először idegen, főleg német darabokat fordított és lovagregényeket dramatizált, majd eredeti történelmi drámákat írt ben az Erdélyi Múzeum című folyóiratban pályázat jelent meg a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történelmi drámára. E pályázatra írta a Bánk bánt. Eközben ügyvédi vizsgát tett, öt évig Pesten dolgozott jogászként. A biráló bizottság 1817-ben meg sem említette a Bánk bánt, de késöbb Katona átírja ban hazatér szülővárosába, Kecskemétre. Alügyész, majd 1826-ban főügyész lett. Irodalommal csak mellékesen foglalkozott ban Kecskeméten halt meg. 3 évvel Katona halála után a Bánk bánt először mutatták be Kassán. Az előadások sikeresek, de a mű igazán csak a '40-es években érkezik be március 15-én Katona drámájával ünnepel a forradalom óta Erkel Ferenc zenéjével operaváltozatát is sikerrel játsszák. Katona a romantika és a reformkori függetlenségi harcok előfutáraként lép fel, saját irodalmi és politikai hangot megszólaltatva. Tehetsége drámai érzékében, gördülékeny szinpadi játékában és a nyelvi erőben mutatkozik meg. Katona történelmi forrásmunkákra alapozva írta meg drámáját, de a történelmi eseményeket a maga képzelete szerint alakította. A XIII. századból, II.Endre ( ) korából a magyarok lázadásából - továbbfejlesztve az elnyomott jobbágyság ügyének bevonásával - vette a témát. II.Endre korát alkalmasnak tartotta a maga korának nemzeti és társadalmi problémáinak, a nemzetre nehezedő idegen uralom és a parasztságot sujtó társadalmi elnyomás ábrázolására. A Bánk bán cselekménye: A király külföldi hadakozása idején az idegen származású és idegenekre támaszkodó Gertrudis királyné, a magyar nemesség kiváltságaival és a nép súlyos helyzetével nem törődve kormányozza az országot. Az elégedetlen főurak Petur bán vezetésével összeesküvést szőnek ellene, Bánk azonban ellenzi tervüket. Ottó, a királyné öccse fondorlatos módon elcsábitja Melindát, Bánk feleségét. Erre Bánk egyrészt a rajta esett családi sérelem miatt, másrészt Tiborcnak, az éhező parasztnak panaszátol indíttatva maga hajtja végre, amit ellenzett: ő öli meg a királynét. Amikor megtudja, hogy Gertrudist mindenki ártatlannak tartja öccse bűnében, és hogy Melindát, bosszuból Gertrudis haláláért, megölték, összeomlik. Szerkezete: A dráma két fő szálon fut, a magánélet és közélet területén. (Melinda, nemesi összeesküvés, a nép sorsa.) Bánk bán egyszerre szeretne megoldást mindkét vonalon. Egyszerre akar hű lenni a királyhoz és bosszut állni a királynén. "Két fátyolt szakasztok el: hazámról és becsületemről" - mondja az első felvonás végén. A drámai történés tulajdonképpen már akkor kezdődik, amikor Gertrudis hatalomra jut királyi férje mellett és a magyar szokásokkal, törvényekkel szemben meráni udvaroncoknak, rokonainak mindent megenged, földet, országos címeket adományoz nekik. Megkezdődik a nemzetet sértő kisebb-nagyobb törvénytelenségek és szívtelenségek sorozata, de megkezdődik a másik szál gombolyítása is: Melinda az udvarba kerül s Ottó szemet vet rá. Ottóba viszont Izidóra lesz reménytelenül szerelmes. A két szál, a közéleti és a magánéleti, Bánk személyében fut össze. Gertrudis és a merániak egyszerre törnek a magyar nép alapvető érdeke és Bánk családi becsülete ellen. Petur bán visszahívatja Bánkot, mert be akarja avatni a fegyveres felkelés tervébe, és mert tudja, hogy Ottó Gertrudis segitségével el akarja csábitani Melindát. Bánk elmegy a békétlenek gyűlésére. Bánk tudomására jut, hogy Ottó elcsábította Melindát. Tiborc megrázó szavai újra emlékeztetik az ország és egyben a nép nyomorúságára is. Petur nemesi lázadását még leszerelte, de egyéni becsületének meggyalázása és a nép szenvedései azonban most tettekre sarkallják. A dráma fő mozgása a cselekedni késlekedő Bánk útját mutatja - a királyné megöléséig, Bánk bűnhődéséig. A drámai középpontot Bánk és Gertrudis kettőse alkotja, a közéleti réteget Petur és Tiborc, a magánéletit Melinda kapcsolja Bánkhoz. Az áthatásokkal lesz Bánk magánügye közüggyé. Az események tetőpontján egybefonódik a két szál. Bánk, mint a haza függetlenségének és szabadságának ellenségét, s mint becsületének elrablóját öli meg a királynét. Az ötödik felvonás az eseménysor megoldása. Itt már nem olyan erőteljes a küzdelem, a drámai történés. Bánk tettét a király is jogosnak itéli, bár Bánk minden megbocsátás ellenére összeomlik. Ez a megoldás ellentmondást rejt magában. A szereplőket jellemük szerint három csoportba sorolhatjuk: Gertrudis és köre Bánk és köre II.Endre és köre Otto, Biberach Melinda, Mikhál, Myska bán,

10 Izidóra Simon, Petur Solom mester Tiborc Bánk bán: Nagy úr, nagy egyéniség. Felelősséget érző államférfi. Király- és törvénytisztelő, bátor, higgadt. Ujfajta hazafiság jelentkezik benne, amely már a nép sorsát is számbaveszi, amikor a nemzet szabadságáért küzd. Végső felismerése, hogy a zsarnokságot csak erőszakos úton lehet megdönteni. Szerelmében mélyen érző férj. Lelkében súlyos küzdelem megy végbe, míg föként Melinda és Tiborc hatására elhatározza magát a királynéval való leszámolásra. A magáramaradottság és felesége halála okozza lelki összeomlását. Gertrudis: Királyné, zsarnok. Ö képviseli az erőt. Hatalomra éhes, Szenvedélyes, büszke, okos, érzékeny, ravasz és kegyetlen. Erős egyéniség, uralkodni vágyó asszony. Méltó ellenfele Bánknak. Ottó: Ostoba, gyáva, becstelen, gátlástalan. Tiborc: Alakjában az elnyomottak sorsát ábrázolja az iró. Bánkhoz ragaszkodó, szókimondó. Öszinte, igazságszerető, öntudatos ember. Bánkot főleg Tiborccal alkotott kapcsolata teszi hőssé, alakjának megformálása forradalmi tett. II.Endre király: Alakjában az uralkodó felvilágosult, igazságra törekvő nemzeti uralkodót akarta ábrázolni. Bánk tragikumának okai: - A nemesek visszahívják Bánkot. - Bánk nem oldotta meg Tiborc problémáját. - Magánéleti problémáit Melinda halála miatt már nem tudta megoldani. Tiborc kifejti, hogy nemcsak a magyar urakban van a hiba, hanem a magyar királyban is, hiszen a király nem fogadja őket. Felvetődik a jobbágykérdés. Az önkéntes örökváltsággal megoldodó javaslat, a jobbágyfelszabaditás azonban megbukik. Katona a kor problémáit veti fel: a magyarság nem kiván idegen királyt, nem kiván Habsburg elnyomás alatt élni. A haza és a haladás tükrében felvetődik a függetlenség, a polgári átalakulás (iparosodás, polgáriasodás, városiasodás). A Bánk bán műfaja: Tragédia, amelyben mindössze három napra sűrűsödik össze a cselekmény. A drámai feszültség, a szerkezeti megoldás segitségével egyre fokozódik az első négy felvonás során, egészen a tetőpontig. A Bánk bán nemzeti és szerelmi tragédia egyszerre. A dráma nyelve: Mindig a helyzetekhez és a főszereplők jelleméhez alkalmazkodik. A szenvedélyek szaggatott áradása jellemzi. A szónoklat és a belső monolog az előadás jellemző formái. Verselése hagyományos, ötödfeles jambus, ritmusa nem mindig sima. A mü korszerűsége nyilvánvaló: a merániak jelentik a Ferenc korabeli abszolutizmust, Tiborc pedig a kései feudalizmus jobbágya. Tiborc alakjának megformálása forradalmi tett volt. A többi szereplő is társadalmi tipus. Bánk tettének okai, a dráma cselekményének sűrűsödése a tetőpontig: - fültanuja lesz az Otto-Gertrudis párbeszédnek - az éjszakai gyűlésen megtudja, hogy a békétlenek meg akarják ölni a királynét, és a vezetőjüknek választják - Biberachtól megtudja, hogy feleségét Ottó elcsábította - találkozik Tiborccal Tiborc panasza: "Szép földeinkből vadászni berkeket csinálnak, ahová nékünk belépni sem szabad, s ha egy beteg feleség vagy egy szegény himlős gyerek megkivánván lesújtunk egy rossz galambfiat, tüstént kikötnek...aki száz meg százezret rabol, birája lészen annak, akit a szükség garast rabolni kényszerített." Hasonló gondolatokra bukkanunk Csokonai Az estve című versében: "Akit tán tolvajjá a tolvaj világ tett, mert gonosz erkölcsökkel senki se született. nem is csuda, mert már a rétek árkolva és a mezők körül vagynak barázdolva. Az erdők tilalmas korlátok közt állnak, hogy bennök az urak vadjai lakjanak. A vizek a szegény emberekre nézve tőlök kimunkált fákkal el vannak pécézve." Bánk ezek után dönt, hogy megy és számonkéri a bűnöket. Elátkozza Gertrudist és a szülőhelyét: "Örökre átkozott légy, átkozott! és átkozott a hely, melyben születtél." Gertrudis tőrt ránt, mely saját testébe hatol. Bánkot a leeső tőr koppanása téríti vissza a jelenbe. Az 5. felvonásban megérkezik Endre. Mikor Bánk megtudja, hogy a királynőt nem tartják bűnösnek felesége elcsábításában és meglátja meggyilkolt feleségét, testileg-lelkileg összeroppan: "Nézd, uram e csüggedést! - király, a

11 büntetés ennek már irgalom." A király nem bünteti meg Bánkot, azért, amiért a birák nem büntetik meg Ĺgnes asszonyt sem: "Összenéz a bölcs törvényszék Hallatára ily panasznak. Csendesség van. Hallgat a száj, Csupán a szemek szavaznak. Eredj haza, szegény asszony! Mosd fehérre mocskos lepled. Eredj haza, Isten adjon Erőt és kegyelmet." Végül maga a király is felmenti Bánkot: "Magyarok! Előbb, mintsem magyar hazánk, előbb esett el méltán a királyné."

12 6.B Kölcsey Ferenc ( ) Élete: 1790-ben középbirtokos családban született. Korán árvaságra jutott és egy gyerekkori himlő következtében elvesztette egyik szemét. Emiatt az iskolában társtalan lett, és befelé forduló, borongásra hajlamos egyéniség. Kis birtokán sokat élt magányban. Közéleti szereplése ki-ki lendíti magányából. Országgyűlési követ lesz, így új barátokat szerez ben lemond a megbízatásáról, mert Szatmárban győz a maradiság, bár már az események '48 felé mutatnak. Búcsúbeszéde is ezt jósolja: "Jelszavaink valának: haza és haladás." Témái gondolatait, törekvéseit tükrözik: -magyar játékszínről -a szatmári adózó nép állapotáról -a magyar nyelv ügyében -a vallásszabadságról -szólásszabadság -papi dézsma -úriszék -az országgyűlés Pestre áttétele 1835-ben sok nehézsége adódik. Rossz szervezetét nem kímélve dolgozik; meghűl és megbetegszik, 1838-ban meghal. Legismertebb műve az azóta nemzeti énekünkké lett Himnusz (1823), amit Erkel Ferenc zenésített meg 1844-ben januárjában íródott, amikor az adószedés és az újoncozás miatt az egész országban feszült a hangulat. A mű soraiban is ott érződik a pesszimista hangulat. De a Himnusz mégsem pesszimista vers. Vallásos keretbe öltöztetve nagyonis világi mondanivalót takar. A reformkor előtti években, mikor olyan ember nem lévén, aki meg tudta volna oldani a gondokat, Istenhez "fellebbez" az egész nép sorsáért. Innen ered vallásos hangulata is. Címe utal műfajára, keretes szerkezetű. Az első és az utolsó versszak átfogja a művet, a befejező szakasz négy sorának megváltoztatásával is hangsúlyozza a vers mondanivalóját. A közbülső hat szakaszból az első kettő a nemzeti múlt dicső képeit festi meg, a másik négy a bűnök miatti csapásokat sorolja. Kölcsey bírálja népét, de azonosul is vele, ezt erősíti a keretes elrendezés, a tartalmi arányok klasszikus kiegyensúlyozottsága. A Himnusz nem buzdít, csak keserű igazlátással sorolja fel a tényeket. Szerkezete Az első versszakban Istenhez könyörög, hogy segítse a magyar nemzetet. Az itt megjelenő istenkép a bibliai Isten, aki a történelem irányítója (tőlük kaptuk a hazát) erős, aki büntet, de ugyanakkor kérlelhető, befolyásolható. Egyrészt igazságos (jogos a hangja a magyarság bűnei miatt), másrészt túl szigorú (mert a nép már levezekelte bűneit). A második és harmadik versszakban megjelennek Isten alakjai a magyarságnak: a haza (honfoglalás), az ország felvirágozása, a termékeny föld, a győztes honvédő háborúk, Mátyás király bécsi hódítása. A magyarság mint kiválasztott nép, a bibliai zsidósághoz hasonlóan Isten oltalma alatt áll. Ennek jele, hogy Isten mint cselekvő alany a dicső múlttal, a nemzeti nagysággal és függetlenséggel ajándékozza a népet. A nemzeti büszkeség jogos. Formai megoldás: alliterációk. A negyediktől a hatodik versszakig a balsors évszázadainak ijesztő, nagy erejű, romantikus képei jelennek meg. Az eddigi siratóének (Jeremiád) helyett sóhajjal veszi tudomásul a költői én a büntetés jogosságát, bár a bűnhődés mértéke már meghaladja a bűnök nagyságát. Katasztrófák (Tatárjárás, a török, Talitus "csonthalmi") súlytották a nemzetet. Belső viszály, (széthúzás, testvérháborúk, az üldözöttek sanyarú sorsa) sújtja az országot. Formailag hiperbolikus túlzások, a kezdő és a záró srófa utolsó 2-2 sora utal erre. Az érzelmi, hangulati tetőpont az 5. és 6.versszak: zaklatottság, komor indulat, zaklatott lelkiállapot jellemző rá. A hetedik versszakban a múltból a jelenbe vált: sivárság, a reménytelenség ideje ez. Tehetetlen kétségbeesés, kilátástalan pesszimizmus jelenik meg. 3 párhuzamos ellentétpárral kifejezve. A nyolcadik versszakban az első versszak keretes visszatérése, de fordított sorrenddel, most már Isten szánalmáért könyörög csak. Az előzmények ismeretében a keret még hangsúlyosabb. Komor és sötét. hogy a verset visszahelyezze a múltba és ezáltal lélekben visszahelyezkedik Kölcsey egy akkori protestáns prédikátor-költő szerepébe. Az egész vers szerkezetét a lekerekítettség, ugyanakkor az asszimetria jellemzi a szimetria. Összevetve Vörösmarty Szózatával a legszembetűnőbb különbség az, hogy míg Kölcsey 1823-ban még nem látott kiutat, Vörösmarty 1836-ban már igen: a népet rendületlen kitartásra szólítja fel. A Himnusz kifejezi alkotójának töretlen hazaszeretetét, a haladás, a "víg esztendő" eljöttének reményét.

13 Zrínyi dala A vers eredeti címe: Szabrárci dal. A vers egy lírai párbeszéd, de a valós dialógus helyére belső párbeszéd lép: megidézi: Zrínyi Miklós alakját. A vándor kérdez és a költőnek Zrínyivel egybeolvadó énje válaszol. A téma: a hősi múlt és a sivár jelen szembeállítása. Ennek aktualitást ad: a vándor, aki messze földön jár és keresi a régiek dicső világát (páros strófák), a válasz azonban leverő, kiábrándító, elutasító (páratlan strófák) "Hol van a hon,... a bérc,... a nép?" (kérdés) "Névben él csak, többé nincs jelen." (válasz) A költő nemzet alatt a nemesi réteget értette, Kölcsey így a saját rétegéből ábrándult ki. Kölcsey szemléletében változás következett be, feladja eddigi pesszimizmusát, és a közéleti tevékenységben találja meg életcélját, szerepét (reformország- gyűlések új reményt adnak). A Széchenyi István által írt Hitel című könyv a régi dicsőség felé fordulás helyett a jelen feladatain való munkálkodást sugallja: "Magyarország- volt;-én azt szeretném hinni: lesz!" Kölcsey költészetében ez a szemléletbeli váltás az epigrammák megírásának korszaka. Ez a legmegfelelőbb műfaj a legfontosabb kötelességek, tetrekész, cselekvő hazafiaság kifejezésére. Halála évében, 1838-ban írta a Zrínyi második éneke című művet. Ebben már nem annyira végletesek a romantikus képek, de az alaphelyzet még romantikus. A vers párbeszéd Zrínyi (Kölcsey) és sors között. Kölcsey magát Zrínyihez hasonlítja, egyedül benne ég még a hazaszeretet. "S ő védtelen küzd egyedül." Vajda János Virrasztók című versében is megjelenik ez a gondolat, hogy csak az írók küzdenek még. "Mi vagyunk még éberen." A vers monológ, Kölcsey vívódásának őszinte dokumentuma. Mind a sors, mind Zrínyi szövegében az ő megszenvedett élményei kapnak hangot. A hazafiúi aggodalom és a csalódottság elvont és általános képekben kapnak formát. "Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad." A nemzetet önnön fiai viszik pusztulásba: erre a Himnuszban és Vörösmarty Országháza című versében is találunk példát: "S lettél magzatod miatt magzatod hamvedre" (Himnusz) "A hazának nincsen háza, mert fiainak nem hazája."

14 7.C. Vörösmarty Mihály ( ) A reformkorszak legnagyobb nemesi költője Vörösmarty Mihály volt. E kor eszmei törekvése a kor problémájának: függetlenség és polgárosodás harcának összekapcsolása volt. Eddig e két eszme csak külön - külön jelentkezett. (A Martinovics - szövetség kapcsolja először a két eszmét.) Élete: Vörösmarty 1800.december 1-én született Nyéken. Szegény nemesi családból származott, apja uradalmi tiszt, majd árendás lett. Apja szerény tehetségéhez mérten taníttatta, Vörösmarty gyermekkorában megismerkedett a szükséggel (kilencen voltak testvérek) és a tanulás iránti igénnyel, hogy többre vigye, hogy "legyen belőle valaki ". Minden feladatot a lehető legjobban akart megoldani, a "sötét eszmék" már kezdettől benne bujkáltak, a reménytelenség élete utolsó esztendeiben, főleg a szabadságharc bukása után, betegsége súlyosbodásakor elhatalmasodtak rajta. 16 éves korában édesapja meghal, de nem hagyja abba a tanulást, a Perczel családhoz kerül nevelőnek, közben elvégzi a jogot éves korától versel. Nagy erővel készül az írói pályára, azonban vallomásaiból elkeseredés hallatszik ban joggyakorlatra Görbőre kerül, ahol a fiatal és vidám jurátusok kibillentették mélabújából. Életre szóló barátságokat kötött és itt ismerkedett meg, illetve került kapcsolatba a kor haladó nemesi mozgalmaival. Költői pályájának első szakaszában a nemzeti öntudat ébresztőjeként értékeljük. ( ) A Perczel családnál eltöltött évek is hatással voltak rá. Perczel kisasszony iránt érzett szerelem felfűti alkotókedvét, majd megszületik egy fantasztikus hőskölteménye a "Zalán futása" 1825 Hősi eposzának célja, hogy felrázza kora nemességét és tettekre sarkalja. A múlt példájával buzdít a jelenre. A honfoglalás kori eposz témáját Anonymus fesztájából meríti. (Árpád elűz egy bolgár fejedelmet.) Az ősi dicsőség példája, mely a jelen feladatainak megoldására sürget, nem hatol át a közöny ódon falain. Az 1825-ös országgyűlés sem váltja valóra a költő honfi-reményeit. Ráébred az igazságra, hogy nem elegendő a múlt dicsőségének, diadalainak idézése, költészetét bámulatos tisztánlátással a múltból a jelen felé fordítja. A 30-as évek feszült társadalmi légkörben cselekvő kedve megnövekszik, szenvedéllyel veti magát az Akadémia munkájába: bírál, buzdít, tervez, javasol. Azt vallja, hogy "legszentebb vallás a haza, s az emberiség". Hazaszeretete tettekben nyilvánul meg. Kisfaludy halála (1830) után ő vette át két barátjával az irodalmunk irányítását. A magyar irodalmi élet központi alakja lett, Petőfi is hozzá fordult segítségért. Sokoldalú munkát végzett a Magyar Tudományos Akadémián. Részt vett a magyar helyesírás szabályainak kidolgozásában, értelmező szótárt, nyelvtant állított össze. Amikor az első reformországgyűlés eredménytelenül végződik kiábrándul a közéletből és romantikus álmodozásba kezd. A szerelmi boldogságot tartja - saját reménytelen szerelme (Perczel Etelka iránt) ellenére - egyedül elérhetőnek, az ember számára enyhülést, megnyugvást adónak. Ez fejeződik ki a Csongor és Tünde című mesedrámájából. Csongor és Tünde: (1830) Témája: Árgilus királyfiról szól néphistória. Hat rá Shakespeare. Szentivánéji álom című mesejátéka. A mű boldogságkeresés motívumával indul: az ember a világ bajaitól független szerelmi idillben találja meg a boldogságot. Vörösmarty a Három Vándor jelképes alakjával egy-egy életlehetőséget mutat be, de ezek kudarca a mű végén beteljesül. Fejedelem: hatalom, más népek leigázása. Kalmár: Tudós: pénzszekrény öncélú filozofálgatás A mesedrámát a népi nyelv fordulatai hatják át (szép, változatos, gazdag szavak, egyesíti a nép realizmust és a finomságot - Balga, Ilma, ördögfiak) Nemesi hazaszeretetében mindinkább előtérbe kerül a nép és az egyetemes emberiség eszméje. A mű röviden összefoglalható, leegyszerűsített cselekménye: Csongor és Tünde enyelgését a gonosz Mirigy megzavarja, levágja Tünde haját és ezzel elválasztja egymástól a szerelmeseket. Csongor, Tünde keresésére indul és az akadályokat, Mirigy cselvetéseit, a három vándor csábítását legyőzve, földöntúli hatalmak segítségével végül találkozik szerelmesével, felleli boldogságát. A népmesei motívumok mellett (boszorkány, ördögfiak, őrizhetetlen aranyalmafa, Hajnal és Éj országa) realisztikus színezetű alakok is megjelennek (Balga és Ilma). A mesejáték varázsát adó költői nyelv csodálatos könnyűsége, romantikus szépsége, bája nagyrészt a népnyelvből táplálkozik. De a Csongor és Tünde nemcsak a népnyelv érvényesítésével előadott, népi alakokat szerepeltető, népi humorban bővelkedő dramatizált tündérmese, több annál: filozófiai mesedráma, melynek hőse nemcsak szerelmesét, hanem általában az emberi boldogságot is keresi. Csongor vándorlásának színhelye tulajdonképpen az egész Föld, a hármas út vidékről az egész világot belátja, a messziről érkezett és messze tartó vándor általános emberi, történelmi lét jelenik meg az anyagi világ történetének keretében ágyazva. Amiről Csongor

15 megbizonyosodott: hogy pénzvágy, a hatalom és hódítás szenvedélye, az eszmény nélküli szkepticizmus nem ad boldogságot, hanem a pusztuláshoz vezet; a mű az egész emberiségnek szóló tanítás. A Csongor és Tünde azonban a maga egészével hitet ébreszt az emberi boldogság mellett. A drámában szereplő monológokhoz hasonlóan az egész dráma szimmetrikus elrendezésű, ami jól megfelel a kettősségnek, a csüggesztő történéseknek és a bizakodó megoldásoknak. Csongor éjszaka jelenik meg a tündérfalnál, akkor indul boldogságkereső útjára. Éjszaka van, a darab végén, mikor, mikor újra egymásra találnak. A két éjszakai jelenet között csaknem minden közbülső jelenet szimmetrikusan ismétlődik (vándorok). A darabban párhuzamosan mozgó alakokkal találkozhatunk (Csongor és tünde párosát Balga és Ilma kíséri), bár a szereplők rendszerében sok-sok ellentmondás feszül. Csongor az ég féle kívánkozik, Tünde pedig a Föld felé közeledik. Az ideák világában bolyongó Csongor, ellentéte az enni - inni, az életet élvezni akaró Balga. Bár gyakran érezhettük úgy, nem állnak egymással ellentétben, hanem kiegészítői egymásnak, a személyiség különböző szintjeit képviselik. A drámában az alakok és a történet az ember belső világára, belső konfliktusaira vonatkozik. A három vándor egy-egy hatalmassá növesztett szenvedélyt képvisel. Az alakok általánosak, pontosan annyira, mint az általuk képviselt gondolat. Igazi párbeszéd nem alakul ki közöttük és Csongor között, csak monológok váltják egymást. Ezzel is érzékelteti Vörösmarty, hogy az egyetlen boldogító érzés a szerelem boldogsága. Csongor útja a műben elképzelt, romantikus utakon visz, Vörösmarty a létezés labirintusában látja, láttatja Csongort. A főhős nem vízszintesen halad, hanem saját mélységében, lehetőségeiben keresi az utat és végül is oda ér vissza, ahonnan elindult. Ez a gondolat a népmesében is felbukkant: a kincset kereső ember bejárja az egész világot, a kincset végül is a saját házánál leli meg. A 20-as években az írók figyelme mindinkább a népiesség felé fordult. Ez főképp a német romantikusok által fellendített mozgalomnak volt köszönhető )Heine). Továbbá irodalmi úton fejezi ki azt az igyekezetet, hogy a magyarság függetlenségének megtartásához a népben kell keresni a szövetséget. A népi költészet előfutára volt, a helyzetdalok, népi művek majd Petőfinél terjednek ki igazán.

16 8.A Petőfi Sándor ( ) Élete: 1823 január 1-én Kiskőrösön született, apja Petrovics István mészáros, anyja Hruz Mária. Kiskunfélegyházára költöznek, sok helyen tanul: Kecskemét, Szabadszállás, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód. 15 évesen beáll az aszódi vándorszínészek közé. Apja nemsokára tönkremegy től Debrecenben ingyendiák, majd Pestre kerül a nemzeti színházhoz. Beáll katonának, de egészsége miatt leszerelik. Sopronba, Pápára, majd Potsdamba megy től Pesten fordító, majd segédszerkesztő a Pesti Divatlapnál. Az irodalmi élet középpontjába kerül, megjelenik első verseskötete A helység kalapácsa címmel. Egy hónapot tölt Eperjesen Kerényi és Tompa társaságában. Szülei nehéz helyzete és szerelmi csalódásai arra késztetik, hogy hazatérjen ban már határozott programja van, forradalmi tettvágy fűti szeptemberében ismerkedik meg Szendrei Juliannával. A Toldi olvasása után barátság Arannyal szeptember 8-án feleségül veszi Júliát ban kiadják összes költeményeit; a forradalom egyik vezéralakja. A forradalom után Erdélybe megy katonának, közben elveszíti szüleit ben a Segesvári csatában elesik. Sors, nyiss nekem tért: Miután elolvasta a francia forradalomról szóló műveket, új alkotói korba lépett, megtalálta élete értelmét: harcolni a szabadság forradalmában. Már a mű első sorában elhangzik a lényeg: "Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek Az emberiségért valamit." Bár még nem konkrét cél érdekében küzd, de valami hasznosat akar tenni. A negyedik versszakban hangzik el az a mondat, amely következő versében is kulcsfontosságú: "Meghalni az emberiség javáért." Egy gondolat bánt engemet: Az előző versben meghatározott célja konkrétabbá válik ebben a műben, mint a Sors, nyiss nekem tért című mű utolsó két szakasza is a halál gondolata körül mozog, csak Petőfi ezt az egész művet ennek szenteli. A halál elkerülhetetlenségének tudatában hasznos és haszontalan halál villan fel képzeletében. Romantikus képekkel festi le az elmúlást. Istenhez könyörög, hogy ne lassú halállal, "ágyban, párnák közt" haljon meg, ő nem ilyen sorsra született. Majd felrémlik a '48-as forradalom képe. Az azóta történelmivé vált eseményeket Petőfi romantikus képekkel festi le és saját halálát is megjósolja: "Ott folyjon az ifjúi vér ki szivembül!" Érzi, tudja, hogy már nem kell soká várnia az áhított forradalomra. A magyar irodalomban először ő használja, ebben a versben, a világszabadság szóösszetételt, s fontosságát hangsúlyozva mindjárt kétszer is. A vers nincsen szakaszokra osztva, bár mégis két részre válik. Az első rész az értelmetlen halál képeit tárja elénk. Ezt követi a kétszer megismételt könyörgés, mely szétválasztja a művet: "Ne ily halált adj, Istenem, Ne ily halált adj énnekem!" A második, hosszabb szakaszban van a mű mondanivalója: "Az emberiség javáért életét áldozná" Ezt hangsúlyozza, hogy a 2. rész jóval hosszabb és pezsgőbb is és a hősök temetésének ünnepélyes képével zárul. A XIX. század költői: Ez a vers utat mutat, a költő ars poeticáját, elképzeléseinek radikális voltát fejezi ki. Petőfi hívja, várja a forradalmat, neki programja van, melyhez következetességgel ragaszkodott is haláláig. Az első rész figyelmeztetés az írástudók felelősségére. Csak annak szabad cselekednie, aki tudja, hogy mit akar. Petőfinél a húrok pengetése, Aranynál a lant mind a költői pályát jelenti. A lant utalás a régi krónikásokra, akik lanttal a kezükben járták az országot (Tinódi Lantos Sebestyén). A 2. szakasz a Bibliából merít. A lángoszlop - melyet Mózes követve népével kikerül a pusztaságból - most a költő. Ezzel meghatározza a költők helyét a világban. A harmadik versszak már buzdít a cselekvésre és elítéli a gyáva, meghunyászkodó költőket: "Átok reá, ki elhajítja Kezéből a nép zászlaját" A 4. szakaszt a gyáva, megalkuvó prófétáknak szenteli, akik hátráltatják a haladni vágyókat: "Hazugság, szemtelen hazugság Mit milliók cáfolnak meg." Hasonló gondolatokat találunk Babits Cigány a siralomházban című versében is: "Nem magamért sírok én: Testvérem van millió." Vörösmarty is hasonlóan ír a Gondolatok a könyvtárban című versében: "Nem vagyok magam! Testvéreim vannak számos milliók." Az ötödik strófa a célt, az eljövendő jobb kort festi le:

17 "Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán," Petőfi ezt még a költők feladataként jelöli meg, amit Ady már a munkásosztály feladataként: "Éhe a kenyérnek, éhe a szónak, Éhe a szépnek hajt titeket."(csák Máté földjén) József Attila ezt így fogalmazza meg Ars poeticájában: "Ehess, ihass, ölelhess, alhass." Az utolsó szakaszban rendületlen kitartásra, kűzdésre szólítja fel az embereket: "És addig? addig nincs megnyugvás Addig folyvást küszködni kell -" Vörösmarty erről így ír: "És mégis-mégis fáradozni kell,....mi dolgunk a világon? küzdeni erőnk szerint a legnemesebbekért."(gondolatok a könyvtárban) Mikor a forradalom bukása lassan előrevetül, hangja elkomorodik, és szidalmazón, ostorozón szól. Ebben a hangulatban született versei az Európa csendes, újra csendes..., és a Szörnyű idő.

18 9.B. Arany János ( ) Élete: Arany János március 2-án született Nagyszalontán, elszegényedett köznemesi családban. Születésekor anyja, Megyei Sára és apja, Arany György már elég idõs. 14 évesen segédtanítói állása van. 16 éves korában beiratkozik a Debreceni Református Kollégiumba. Csak megszakításokkal tud itt tanulni. Késõbb vándorszínész lesz. Vándorszínész évei alatt ismerkedik meg Shakespeare mûveivel és a Bánk Bánnal. Hazatérve apját vakon találja, anyja is nagyon beteg. Letelepedik Nagyszalontán és feleségül veszi Ercsey Júliát. Másodjegyzõ lesz ben Szalontára kerül Szilágyi István, akinek tanácsára Arany elkezdi a mûfordításokat (legjelentõsebb Shakespeare fordítása a Hamlet) ben választások ("tisztújítás") vannak. Ennek hatására kezdi írni Az elveszett alkotmányt, amivel megnyeri a Kisfaludy Társaság pályázatát ban újabb pályázatot írnak ki, ahol a fõhõsnek népi hõsnek kell lennie, és a mûnek is népiesnek kell lennie. A Toldival ezt a pályázatot is megnyerte ban megírja a Toldi estéjét. Világos után állását elveszti,1850-ben Geszten lesz házitanító ig Nagykõrösön tanári állást kap õszétõl Pesten él. A Elõször a Szépirodalmi Figyelõ, majd a Koszorú címû folyóiratot szerkeszti. A Kisfaludy Társaság igazgatója, az Akadémia titkára lesz. Kritikai, elméletírói tevékenységet folytat. A Magyarországi irodalomelmélet megtestesítõje lesz. Śjra belefog a Csaba-trilogiába ben meghal Juliska lánya, rajta is elhatalmasodik a betegség. Teljesen összeömlott, tíz évig nem is írt verseket ban lemond a fõtitkárságáról. Az 1877-es boldog nyarat a Margitszigeten töltötte. Ekkor írta, nem a nyilvánosság számára az žszikék verseit ben befejezte a Toldi szerelmét október 22-én halt meg Pesten. A nagykőrösi balladák (Ágnes asszony, Szondi két apródja) Ez Arany első ballada-korszaka, ig tartott, mikor Nagykőrösön volt tanár. Kemény Zsigmonddal és Vajda Jánossal együtt az volt a véleménye, hogy a szabadságharc nem csak a külső ellenség miatt bukott meg, hanem mert kijöttek a magyarok rossz tulajdonságai, belső viaskodások, stb. Ezzel szemben volt egy másik tábor, vezetője Jókai, aki szerint nem bennünk volt a hiba, csak az ellenség közénk furakodott, és az árulók miatt buktunk el. Arany nem képes illúziókkal szemlélni a magyar múltat és jelent, pesszimista, de mégis úgy gondolja, hogy a nemzetnek biztatásra van szüksége, és tudja, hogy ez az ő feladata, hiszen Petőfi meghalt és 1855-ben Vörösmarty is. Ez a kettőség jelenik meg balladáiban is: a kétlelkűség. A nagykőrösi balladákban Arany összegzi a kialakult hagyományokat: az erdélyi székely népballadákból a kihagyásos és a párbeszédes szerkezetet veszi át, az angol-német műballadákból a titokzatos, félelmetes környezetrajzot. Egyik ilyen balladája az Ágnes asszony. Ebben az előtörténet késleltetve van, tömbszerű a felépítése, de nem az elején, hanem valamivel később a cselekmény előrehaladtával ismerjük meg. Itt is jellemzőek a kihagyások, az ezek alatt lejátszódó cselekményeket tulajdonképpen nem hiányoljuk, következtetni tudunk rájuk, és a kihagyásos szerkezet miatt tömörebb lesz a ballada, ez tehát a sűrítés egyik formája. Ettől lesz drámai a történet. A legfontosabb része a történetnek az, amikor Ágnes a börtönben van, mert ekkor egy lélektani folyamat játszódik le: Ágnes megőrülése. Egy belső küzdelem ez, amit érzékeltet a refrén, ami lehet Ágnes asszony szövege, de vannak helyzetek amikor más is mondja (lírai én). Ágnes asszony bűntudatát fejezi ki, de hogy folytonosan ott van minden versszak végén, az azt tudatja, hogy már megőrült. Megpróbálja eltűntetni a nyomokat és saját lelki sérüléseit. Ágnes harcol a megőrülés és az öregség ellen (ezeket a harcokat még kiemeli a fény és az árnyék harca is). A végén pedig, mikor Ágnes otthon van, örökké a leplet mossa, ebből is az derül ki, hogy megőrült és hogy bűne alól nincs feloldozás (bár a bírák éppen őrültsége miatt mentik fel), büntetése, hogy lelkiismerete mindig furdalja, mindig mos, pedig már nem is véres az ing. Arany balladáiban ez tehát a visszatérő téma, a tanító jelleg: a könnyelműségből bűn származik, ha engedünk a kísértésnek, és ez sokszor gyilkosságba torkollik vagy őrületbe. A Szondi két apródja is ebben a ballada-korszakban keletkezett (1856). Ez a vers Drégely 1552-es török ostromát mutatja be. Az első két versszak a három helyszín bemutatása: a vár, a sír és a völgy. Ezután a két versszak után végig drámai párbeszéd hangzik a balladában. Páratlan strófák az apródok éneke, a párosak a török küldött beszédét tartalmazzák. Az apródok éneke bemutatja a dicsőséges múltat, Szondi dicsőséget. Aki a jelenről beszél, a jelenbeli "jókról" (a 16. versszakban a követ is áttér Szondi dicsőítésére, de fél Ali haragjától). Az apródok kitartását is példázza a költemény: nem az számít, ami volt, hanem az, hogy emlékezzünk a régi hősökre; az apródok viszik tovább a hősiességet. Sok török szót használt; időmértékes verselés.

19 10. A. Madách Imre ( ) Élete: 1823-ban született Alsósztregován, régi nemesi családból. Apját 14 éves korában elveszti. A váci piaristák után, Pestre került a bölcsészkarra tanulni ben visszatér szülőmegyéjében Nógrádba. Bekapcsolódik a politikába, a centralisták híve.1845-ben feleségül veszi a bihari ispán lányát, Fráter Erzsébetet. Házasságuk kudarcba fullad, 1854-ben elvállnak ben ismét bekapcsolódik a politikába ben meghal. Az ember tragédiájának keletkezési körülményei: (1849 Alsósztregova) Már a mű keletkezési ideje is sokat árul el a tragédiáról: egy csüggedt kor végén és egy újra reménykedő korszak végén alkotta meg Madách Imre. A mű ellentmondásossága, következetlensége, a pesszimista eseménysorozat és az optimista befejezés a megírás időpontjának társadalmi közérzetéből fakadt. Az az ifjú nemzedék, melyhez Madách is tartozott, a forradalom előtt feltétlenül hitt a liberális eszmék diadalában, a társadalmi haladásban, az osztályellentétek kiegyenlítődésében, a jobbágyhelyzet javulásában. Személyes csalódások, egyéni csapások is érték Madáchot, növelték kétségbeesését. Nővérét és családját feldühödött román parasztok felkoncolták, ennek hatására kezdett kiábrándulni a népből, a tömegekből. Felerősödött benne a romantika "titánkultuszának" eszméje, most már csak az egyszemélyes vezetőkben, a "titánokban" hitt, akik képesek megjobbítania világot. Csalatkozott feleségében is Fráter Erzsébetben is, akitől szerelmet, földöntúli boldogságot várt. Életének ez az eseménye jelentős szerepet kapott Éva megformálásában is. Világszemléletét komorabbá tették a XIX. századi természettudományok új tanításai, főleg a determinizmus, melynek fő gondolata az emberi végzet elkerülhetetlensége, a társadalmi haladás nem léte. A tudomány rávezette a valóságra, romantikus eszméi összeomlottak, de Ö ennek ellenére is hinni akart bennük, ugyanakkor meg is cáfolta ezeket. A lelkében dúló vihart, ide-oda ingadozását a műben Ádám és Lucifer képviseli. Ádám megrögzött idealista, mig Lucifer szigorúan csak a valóságra támaszkodik. Az ember tragédiájában nem a történelmet akarta bemutatni, hanem a különböző eszmerendszereket. A Tragédia helye a magyar irodalomban: Az ember tragédiája a magyar irodalomban jelentős, kiemelkedő helyet foglal el, szinte alapműnek is mondhatnánk. Fontos, mert elsősorban az emberrel, az ember problémáival, sorsának alakulásával, tulajdonságaival foglalkozik, ezért ma is időszerű. Szokatlan műfaja egyedül Vörösmarty Csongor és Tündéjéhez hasonlít. A Tragédia alapkérdései: A tragédia leggyötrőbb alapkérdései leginkább, mint az egész mű az emberrel foglalkoznak. Van e értelme az emberi létnek; mi célra vagyunk a világon? Létezik e emberi fejlődés, tökéletesedés: "megy -é előbbre majdan fajzatom?" Érdemes -e küzdeni, harcolni egy célért: "Van-é küzdés, nagyság, erő, a mesterkélt világban, s melyet magad szemlélhettél imént?" Ezek mellett azonban más kérdések is felvetődnek. Pl.: az egyén és a tömeg viszonya, melyben az író a romantika titánkultuszát jeleníti meg; a tudomány szerepe az emberi világban; a férfi és a nő kapcsolata (Ádám, Éva) ; determinizmus.

20 A mű szerkezete: Keretszínek: Expozíció 3. Bonyodalom 4. Egyiptom 8. Prága 5. Athén ókor 9. Párizs középkor 6. Róma 10. Prága 7. Konstantinápoly 11. London jelen 12. Falanszter 13. Űr jövő 14. Eszkimó 15. szín keretszín Befejezés A mű tartalma, értelmezése: 1.szín: MENNY Lucifer részt kér a teremtésből, az Úr két fát ad neki. 2. szín: ÉDEN Lucifer rábírja az emberpárt, hogy egyen a gyümölcsből, aminek következményeként Ádám elszakad az Úrtól 3. szín: ÉDENEN KÍVÜL Ádám követeli Lucifertől, hogy részesítse a megígért tudásban, mire Ádámot elaltatva végigvezeti a történelmen. 4. szín: EGYIPTOM Ádám fáraóként milliókkal építtet magának piramist és Éva döbbenti rá a nép szenvedéseire. Csalódik eszméiben. Tézis: "milliók egy miatt" 5. szín: ATHÉN Miltiádész a nép önzetlen bajnoka, de a cselszövők miatt halálra ítélik, amiért újabb eszmét választ, ez az antitézis, az előző színben szereplő tézis ellentéte, a "mindenki magáért elv." 6. szín: RÓMA A gyönyörhajhász patríciusok életét mutatja be. Ádám valahogy nem érzi jól magát. Következtetése a szintézis, ami itt a vallásos tisztaságot jelöli meg kiútként. 7. szín: KONSTANTINÁPOLY Tankréd mint keresztes lovag lép fel. A testvériséget, szeretet ígérő hitből vallási fanatizmus lett. Ádám nem akarja látni a folytatást, ismét csalódik eszméjében, pihenésre vágyik. 8. szín: PRÁGA Kepler a távoli csillagok kutatásával reméli megtalálni élete nyugalmát, de mindenhonnan csak zaklatást kap, ezért új, hősi kort álmodik. 9. szín: PÁRIZS A párizsi forradalom álom az álomban. Ádám mint Danton vezeti harcra a felkelt népet. A forradalmi áldozatkészség és lelkesedés után Danton meginog: az elfogott arisztokraták között felismeri Évát, akitől az ellentétes világfelfogás választja el. Mikor újra találkoznak, Éva mint forradalmárnő jelenik meg. (A nő szélsőséges ábrázolása Madách nőfelfogásából ered, aki csak a családi keretben tudta elképzelni a nőt.) a forradalmi tömeg elfordul a megingott vezértől. 10. szín: PRÁGA Ádám felébred és visszagondolva értékeli a forradalmat. A forradalomból Danton tragikus sorsa miatt sem ábrándul ki, változatlanul dicső képnek tekint, a forradalom célkitűzéseit szent eszmének, melyek lassan betöltik a világot. Voltak akik azt állították, hogy a forradalom idegen a történeti fejlődéstől és a forradalom tévedés. Madách véleményét Ádám szájába adja: szerinte a forradalom polgári jelenség, Ö hajlandó volt a haladás ügyétől és a nemzeti szabadságtól elválaszthatatlan forradalmat vállalni, még ha ennek következményei őt is pusztulással fenyegették. A színben Éva könnyelmű, hűtlen hitvest alakít, melyet Madách elromlott házassága képeként is értelmezhetünk. 11. szín: LONDON Az előző színben hirdetett szabadságeszmék itt kiteljesednek a kapitalista szabadversenyben. A londoni szín a Tragédiának kulcsszíne, Madách jelenében, a kapitalizmusban játszódik. Fordulópont a műben: Ádám itt már nem főszereplő, csak egy szemlélődő ember. Szerkezete emlékeztet az egész "drámai költemény" kompozíciójára Ádám a Tower magasából most is bizakodva, nem is rejtet örömmel figyeli a lent nyüzsgő sokaságot, a londoni vásárt. Közelről egyre nagyobb ellenszenvvel, fokozódó undorral fordul el tőle.

Zrínyi Miklós (1620 1664)

Zrínyi Miklós (1620 1664) Zrínyi Miklós (1620 1664) Zrínyi Miklós 1620. május 1-jén Csáktornyán született. 6 éves korára árva. Neveltetését a király megbízásából Pázmány Péter irányítja. 1630 36: Grazban és Bécsben tanul (jezsuita

Részletesebben

Zrínyi Miklós (1620 1664)

Zrínyi Miklós (1620 1664) Zrínyi Miklós (1620 1664) 1620. május 1-jén Csáktornyán született. 6 éves korára árva. Neveltetését a király megbízásából Pázmány Péter irányítja. 1630 36: Grazban és Bécsben tanul (jezsuita iskolákban).

Részletesebben

A javító vizsga témakörei irodalomból a 10. évfolyam számára (szakközépiskola, 10. EVP osztály)

A javító vizsga témakörei irodalomból a 10. évfolyam számára (szakközépiskola, 10. EVP osztály) A javító vizsga témakörei irodalomból a 10. évfolyam számára (szakközépiskola, 10. EVP osztály) I. A barokk - A barokk mint művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat; kialakulása; jellemzői stb. - Zrínyi

Részletesebben

Irodalmunk Janus Pannoniustól Balassiig

Irodalmunk Janus Pannoniustól Balassiig Kronológia 1520 1566. Szulejmán szultán 1456. Nándorfehérvár eleste 1526. aug. 29. Mohács 1532. Kőszeg ostroma 1541. Buda a töröké 1552. Eger ostroma 1594. Esztergom ostroma Irodalmunk Janus Pannoniustól

Részletesebben

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? 9. tétel A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? B/ Tinódi: Budai Ali basa históriája 1. Melyik vár ostromáról szól a mű? Meséld el

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára Rendelkezésre álló órakeret: 3 x 36 óra= 108 óra Tematikai Előzetes tudás A tematikai nevelésifejlesztési céljai

Részletesebben

Hölderlin. Életpályája

Hölderlin. Életpályája Hölderlin Életpályája Friedrich Hölderlin (1770 1843) a német költészet és az egyetemes világirodalom egyik legnagyobb lírikusa, a legtisztább eszményekért rajongó költô. Míg élt, kevés elismerésben volt

Részletesebben

I. Az értekezés célkitűzése, a téma körülhatárolása

I. Az értekezés célkitűzése, a téma körülhatárolása I. Az értekezés célkitűzése, a téma körülhatárolása A dolgozatban az antik szerelmi regény egyik képviselőjének, Kharitónnak Khaireas és Kallirhoé című regényét vesszük vizsgálat alá. A mű Kr. e I. század

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

ÁRPÁS KÁROLY Katona József Bánk Bánja

ÁRPÁS KÁROLY Katona József Bánk Bánja ÁRPÁS KÁROLY Katona József Bánk Bánja Gondolatok tanítás közben 1 Katona József alkotását nemcsak azért választottam, mert középiskolai tanár vagyok, hanem azért is, mert sokat foglalkoztam az alkotás

Részletesebben

Tartalom I. AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL

Tartalom I. AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL Tartalom I. AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL A felvilágosodás 12 Klasszicizmus és szentimentalizmus 15 Klasszicizmus 15 Szentimentalizmus 19 AZ ANGOL PRÓZA 21 A modern regény születése 21 Daniel Defoe:

Részletesebben

Pázmány Péter és Zrínyi Miklós

Pázmány Péter és Zrínyi Miklós Pázmány Péter és Zrínyi Miklós A MAGYAR BAROKK JELES KÉPVISELŐI Javasolt feldolgozási idő: 150 perc 1. Szólások és közmondások! Pázmány Péter beszédeit gyakran szólásokkal tarkította. Az alábbiakban közreadunk

Részletesebben

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64 IRODALOM 1 A kerettanterv alapján készült helyi tanterv óraterve IRODALOM 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály 37 hét 37 hét 37 hét 32 hét heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 24. DRÁMA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Dráma

Részletesebben

Batsányi János: A látó

Batsányi János: A látó Batsányi János: A látó Vídulj, gyászos elme! megújul a világ, S előbb, mint e század végső pontjára hág. Zengj, hárfa! Hallgasson ma minden reája, Valakinek kedves nemzete s hazája; S valaki a magyar változó

Részletesebben

Vajda János 1827-1897 Versek: Húsz év múlva. Műfaj: Harminc év múlva. Ellentétre épül: Műfaj: Realizmus Jelentése: Tipikus realista téma:

Vajda János 1827-1897 Versek: Húsz év múlva. Műfaj: Harminc év múlva. Ellentétre épül: Műfaj: Realizmus Jelentése: Tipikus realista téma: Vajda János 1827-1897 Pesten született, szülei hamar meghaltak. Nagybátya neveli. Petőfi a példaképe. Részt vesz a 48-as forradalomban. Beáll katonának, önkéntes honvéd, utána hadnagy lesz. Forradalom

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

IRODALOM. Ősköltészet (i.e. IV. évezred) Az ókori Kelet: Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, India, Kína (i.e. IV. i.e. I. évezred)

IRODALOM. Ősköltészet (i.e. IV. évezred) Az ókori Kelet: Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, India, Kína (i.e. IV. i.e. I. évezred) Művelődés- és irodalomtörténeti vázlat Ősköltészet (i.e. IV. évezred) Mágikus világkép, totemizmus, fetisizmus, animizmus. Nem különülnek el a megismerésformák (tudományvallás-művészet-mindennapi megismerés)

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG SZÉNÁSI ZOLTÁN OTTHONOS OTTHONTALANSÁG Fehér Renátó: Garázsmenet Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«" - írta József Attila nevezetes

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1. Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés

Részletesebben

ÜZENET. SZÓLJ URAM, MERT HALLJA A TE SZOLGÁD! 1Sám 3,10 A D V E N T

ÜZENET. SZÓLJ URAM, MERT HALLJA A TE SZOLGÁD! 1Sám 3,10 A D V E N T 2015. ÜZENET 12. SZÓLJ URAM, MERT HALLJA A TE SZOLGÁD! 1Sám 3,10 A D V E N T Legyetek éberek, mert nem tudjátok mikor érkezik az Úr. Mindenért adjak hálát! (reggeli ima: elindulás Jézussal!) a szeretet

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap Írd ide az adataidat! neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliatanulmányozó Feladatlap bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Olvasd el:

Részletesebben

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig.

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig. vezérelve döntöttek így Évezredes, ősi beidegződéseik, mélytudatuk tartalma súgta nekik, hogy a hegyes tű fegyver és nem létezik, hogy segítő szándékot, baráti érzést képvisel. Azt hiszem, az álláspontjuk

Részletesebben

Kultúrtörténeti kalandozások. Ókori költészet

Kultúrtörténeti kalandozások. Ókori költészet Kultúrtörténeti kalandozások Ókori költészet Mit tudsz az ókori Görögországról és Rómáról? Mivel foglalkoztak, miből éltek? Hogyan, milyen értékrend szerint éltek? Miben hittek? Keress az interneten görög

Részletesebben

Elmúlt idők levelezése

Elmúlt idők levelezése Elmúlt idők levelezése (folytatás) A következő században a XVII.-ben leveleink kifejezésmódja cifrábbá, díszesebbé válik. Hogyha ritka volt is az olyan hosszadalmas köszöntő, mint a Zrínyi Katáé, most

Részletesebben

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Pasarét, 2012. július 1. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Alapige: Galata 4,4-7 De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

MARGONAUTÁK. Szerkesztők

MARGONAUTÁK. Szerkesztők MARGONAUTÁK Írások Margócsy István 60. születésnapjára Szerkesztők Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Vaderna Gábor (I. rész) Ambrus Judit, Bárány Tibor (II. rész) Munkatárs: Teslár Ákos (II. rész) rec.iti

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor NAGYSZOMBAT AZ ÚR AKARATA SZERINT Ézs 53, 9-12 És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot,

Részletesebben

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve Csapat/iskola: Beadás ideje: Tudnivalók A teszt 100 kérdésből áll. Minden kérdésnél felsoroltunk 3 lehetséges választ, amelyek közül a Példabeszédek

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Csallóközi születésű a Göcseji Helikon tagja 225 éve született Kazinczy Klára, első költőnőink egyike

Csallóközi születésű a Göcseji Helikon tagja 225 éve született Kazinczy Klára, első költőnőink egyike Tóth Mihály Csallóközi születésű a Göcseji Helikon tagja 225 éve született Kazinczy Klára, első költőnőink egyike A csallóközi Felsőgelléren 225 éve, 1785 szeptemberében született a 19. századi magyar

Részletesebben

Ha az ember Csoóri Sándorról készül portrét írni, akkor nem a készen. újraírása a cél, mivel ekkor éppen a vers mint olyan siklana ki a kezeink

Ha az ember Csoóri Sándorról készül portrét írni, akkor nem a készen. újraírása a cél, mivel ekkor éppen a vers mint olyan siklana ki a kezeink ÍRÓPORTRÉ Rovatunkban kortárs magyar írók életmûvét mutatjuk be néhány oldalnyi terjedelemben az élõ klasszikusoktól a legtehetségesebb fiatalokig. A tárgyalt alkotók kiválasztása elkerülhetetlenül szubjektív,

Részletesebben

GHESAURUS. Tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára. Szerkesztette CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN

GHESAURUS. Tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára. Szerkesztette CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN GHESAURUS Tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára Szerkesztette CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN rec.iti Budapest 2010 3 A kötet megjelenését támogatta Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és a szerzők

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

Meg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015)

Meg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015) Meg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015) Az alábbi táblázatban a megírt szakdolgozatokat, szakdolgozat címeket találjátok.

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam Készítette: Várhidi Gyula A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED,

Részletesebben

A gyógyíthatatlan gyógyulása

A gyógyíthatatlan gyógyulása Jeremiás és az Ige Lekció: Róm. 4.13-25 2008. nov. 23. Textus: Jer. 30.12-24 Gazdagrét A gyógyíthatatlan gyógyulása Jeremiásnak kezdettől fogva halált, pusztulást, összeomlást kellett hirdetnie Júdának.

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 19. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 19. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Hírlevél. Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája

Hírlevél. Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája vissza a hírlevélhez Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája A Szent István Társulatnál jelent meg szeptember 28-án Ferenc pápa Laudato si kezdetű enciklikájának magyar

Részletesebben

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS!

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! Urunk, Jézus Krisztus, te azt mondtad:,,ahol ketten-hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok köztük.'' És az egyház így énekel:,,ahol

Részletesebben

Ha aa magasban. Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI.

Ha aa magasban. Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI. Ha aa magasban ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI. OSZTIE ZOLTÁN Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából SZENT ISTVÁNTÁRSULAT az Apostoli

Részletesebben

A MESSIÁS HALÁLÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI

A MESSIÁS HALÁLÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI A MESSIÁS HALÁLÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL HUNGARY bibliatanitasok.hu bibliatanitasok@gmail.com TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ I. MÓZES TÖRVÉNYÉNEK VÉGE II. A BŰNÖS TERMÉSZET ÍTÉLETE III.

Részletesebben

A Kosban Majdnem állandó szexuális izgalom. Korai erotikus tapasztalatok. Erőszakos cselekedetek a fizikai szerelmi aktusban.

A Kosban Majdnem állandó szexuális izgalom. Korai erotikus tapasztalatok. Erőszakos cselekedetek a fizikai szerelmi aktusban. LILITH A sumér hitvilágban Lilith a nagy magasságok szelének istennője, akit gonoszsága miatt száműztek az édenkertből. A világ teremtésében játszott szerepe azonban nem tisztázott. Az ókori Keleten keveréklényként

Részletesebben

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18.

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Mozgókép Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Kedves Testvérek! Sokszor érzi az ember, hogy egy prédikációban jó tanácsokat kap, példamutatást, utat, amin járni lehet, iránymutatást,

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] BEVEZETŐ

[Erdélyi Magyar Adatbank] BEVEZETŐ BEVEZETŐ Kötetünk tanulmányai a XVIII XIX. század fordulójának stílusait, műveit és mestereinek tevékenységét elemzik, a barokk és klasszicizmus közötti átmeneti korszak bonyolult kérdéseit kutatják, majd

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Ki ölte meg Semmelweist?

Ki ölte meg Semmelweist? Ki ölte meg Semmelweist? Silló-Seidl Györggyel beszélget Zöldi László 281 Pillanatnyilag azzal a kérdéssel foglalkozom, miként vezethet a híres emberek (császár, filmsztár) iránt érzett szerelem õrültséghez.

Részletesebben

Van egy. Géber László

Van egy. Géber László Géber László Van egy Van egy különleges jógagyakorlat, a beszédszünet. Néhány órától egykét napig tarthat, és jelentős idegenergia felhalmozódásával jár. Az utóbbi időben gyakran próbálom alkalmazni, illetve

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 70 70 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. ÁPRILIS Karácsony Veronika Nõk a haderõben, 2008 Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja 2008 õszén kérdõíves vizsgálatot folytatott,

Részletesebben

- 92 - A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése

- 92 - A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése - 92 - Lengyel Zsolt A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése 1. A nyelv bekapcsol a társadalomba, a nyelv elsajátítása a szocializációs folyamat egyik legfontosabb alkotó része. Akár

Részletesebben

Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre

Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre Juhász Gyula: Petőfi ünnepére Petőfi ünnepére, fel, A munka véle ünnepel, Dalában él múlt és jelen És a jövő, a végtelen. Átzeng az bércen és folyón Virrasztva

Részletesebben

Kedves Szent Benedek Leányai, Tisztelt Atyák, Tisztelt Képviselő Úr, Kedves Tanárok, Kedves Gyerekek, Kedves Vendégek, ünnepi Gyülekezet!

Kedves Szent Benedek Leányai, Tisztelt Atyák, Tisztelt Képviselő Úr, Kedves Tanárok, Kedves Gyerekek, Kedves Vendégek, ünnepi Gyülekezet! Áldott az Isten, aki vezérel minket! - Vezérelte őket az Isten, és Általa csodálatos munkát végzett Berecz Erzsébet missziója Pipics csaba és Szent Benedek Katolikus Általános Iskola irodalmi színpadának

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Gyászszertartás Búcsúztató

Gyászszertartás Búcsúztató Gyászszertartás Búcsúztató Nyitó ima: Mennyei Atyánk, azért jöttünk össze a mai napon, hogy lerójuk tiszteletünket és kegyeletünket szeretett teremtményed, élete előtt. Összejöttünk, hogy hálát adjunk

Részletesebben

A tanítványság és az ima

A tanítványság és az ima január 11 17. A tanítványság és az ima SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 9:2-19; Máté 14:22-23; 26:36; János 17:6-26; Zsidók 2:17; 1Péter 4:7 De nemcsak őérettök könyörgök, hanem azokért is,

Részletesebben

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet

Részletesebben

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS?

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Több mint 25 éves hívő életem során számtalanszor találkoztam a címben megfogalmazott kifejezéssel. Először persze nem tudtam, hogy mi is állhat mindennek

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

historia romani ii. SZKA 212_15

historia romani ii. SZKA 212_15 historia romani ii. SZKA 212_15 tanulói historia romani ii. 12. ÉVFOLYAM 209 15/1 Három alapfogalom Fogalomkártyák 210 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK tanulói 15/2 Identitástervezés Szövegkártyák

Részletesebben

Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV. az Irodalom 7. tanításához

Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV. az Irodalom 7. tanításához Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45 Page 1 Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV az Irodalom 7. tanításához Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45 Page

Részletesebben

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05.

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. ÖSSZEFOGLALÓ a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány által mûködtetett Nemzeti Jogvédõ Szolgálat A 2006

Részletesebben

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3.

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3. 5. tanulmány július 28 augusztus 3. Az apostolok példája SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 10:16; Zsoltár 51:1-12; Lukács 11:11-13; Apostolok cselekedetei 16; 2Korinthus 8:1-5; 1Thesszalonika

Részletesebben

siílus az ember." De még inld:hb: "AbtiJus a közösség" í AstilusJelki

siílus az ember. De még inld:hb: AbtiJus a közösség í AstilusJelki mert ez feltétlenül az or:s~ág nyngalmát alapozza. meg, szükség lesz a titkos választójog életbelépése idején. A. beszéd után a cselek:ödetet várjuk, s hiszüll'k az.akcióban, meg egészen reálisan látjuk,

Részletesebben

Óraszám Tananyag Fogalmak Tevékenységek Kapcsolódási pontok 1. Bevezetés: a tankönyv

Óraszám Tananyag Fogalmak Tevékenységek Kapcsolódási pontok 1. Bevezetés: a tankönyv NT-11713/1 IRODALOM 7. TANMENETJAVASLAT Fejezetcím: A romantika: 32 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Órakeret Egy korstílus a romantika

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

KIRÁLY LÁSZLÓ (1943)

KIRÁLY LÁSZLÓ (1943) KIRÁLY LÁSZLÓ (1943) A második Forrás-nemzedék tagjai közül Király László költészetében fonódik össze leginkább a romániai magyar irodalom hagyománykincse, a székely népballadák világa az avantgárd költészet

Részletesebben

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1.

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. Bevezetés: a hagyományos családmodell megváltozásának folyamata

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

Babits és az antikvitás 587

Babits és az antikvitás 587 RITOÓK ZSIGMOND BABITS ËS AZ ANTIKVITÁS ODYSSEUS ÉS A SZIRÉNEK Talán nem kell külön kiemelnem, hogy Babits és az antikvitás viszonyának kérdése nem meríthető ki egy rövid előadás keretében, hiszen az antikvitás

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

A csend - Pilinszky János költészetében

A csend - Pilinszky János költészetében Törzstér 2205 Lőrinczi Ágnes A csend - Pilinszky János költészetében A költő munkájának legalább akkora része a csönd és a hallgatás, mint a megnyilatkozás. Csakhogy többféle csönd, többféle hallgatás

Részletesebben

Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI

Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI Amikor a zenei választás kiindulópontját keressük, tudnunk kell,

Részletesebben

Első gyűjteményes kiállítása 1938-ban a Tamás Galériában nyílt meg. 1936-tól a Magyar Képzőművészek Egyesületének, majd 1937-től a Képzőművészek Új

Első gyűjteményes kiállítása 1938-ban a Tamás Galériában nyílt meg. 1936-tól a Magyar Képzőművészek Egyesületének, majd 1937-től a Képzőművészek Új Élete 1991. november 23.-án született Kiskohon ma Románia területe. Nehéz gyermekkora volt, hiszen árvaházba került. 1913-ban Andrássy József örökbefogadta. Cimfestő szakmát tanult, majd egyik tanára,

Részletesebben

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Hogy ez a könyv létrejöhetett, a szerző kézirata hasznosulhatott, abban a legnagyobb érdeme dr. Faragó Katalinnak, Szergényi

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek

Részletesebben

AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA

AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA TARTALOM A líra jellemzői A lírai művek osztályozása A görög líra Szapphó Anakreón Összefoglalás 1 A líra jellemzői A líra, magyarul költészet, a legszubjektívebb

Részletesebben

Az átlagember tanítvánnyá tétele

Az átlagember tanítvánnyá tétele február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont

Részletesebben

NYILVÁNVALÓ SZERETET

NYILVÁNVALÓ SZERETET Pasarét, 2015. december 25. (péntek) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza NYILVÁNVALÓ SZERETET Énekek: 182; 321,1-3. 4. 6-7; 447 Lekció: Lukács 2,1-14 Alapige: 1János 4,9-10 Azáltal lett nyilvánvalóvá

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

13. ÉRZÉSEINK A CSALÁDON BELÜL Gyülekezeti óraszám: 1 Iskolai óraszám: 3

13. ÉRZÉSEINK A CSALÁDON BELÜL Gyülekezeti óraszám: 1 Iskolai óraszám: 3 13. ÉRZÉSEINK A CSALÁDON BELÜL Gyülekezeti óraszám: 1 Iskolai óraszám: 3 Tantervben megfogalmazott rövid tematika Érzéseink: irigység, harag, csalódás témájához: Szituációs játékok, beszélgetések a haragról,

Részletesebben

FEHÉR KATALIN. Magyar nyelvû gyermek- és ifjúsági könyvek a felvilágosodás korában. Magyar Könyvszemle 2000. 1. sz. 89-94.

FEHÉR KATALIN. Magyar nyelvû gyermek- és ifjúsági könyvek a felvilágosodás korában. Magyar Könyvszemle 2000. 1. sz. 89-94. FEHÉR KATALIN Magyar nyelvû gyermek- és ifjúsági könyvek a felvilágosodás korában Magyar Könyvszemle 2000. 1. sz. 89-94. Bertits Ferenc pécsi pap a Mindenes Gyûjtemény címû folyóiratban 1, 1790-ben, egy

Részletesebben

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat:

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat: 1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: Ez a kancsal fény már a lélekben készülődő robbanás felé utal, annak közelségét jelzi (Kiss Ferenc) Mutassa be az öntudatlan lázadás gesztusát Kosztolányi Dezső

Részletesebben

Katona József, az értékteremtő

Katona József, az értékteremtő 1 Katona József, az értékteremtő A Bánk bán írójának születésére emlékezünk. Katona József drámaíróként a legismertebb, de nekünk, kecskeméti polgároknak személye nemcsak legnagyobb nemzeti drámánk íróját,

Részletesebben

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13. 11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 28. DRÁMA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben