SZÍNHÁZTUDOMÁNYI SZEMLE 28. Budapest, 1991.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZÍNHÁZTUDOMÁNYI SZEMLE 28. Budapest, 1991."

Átírás

1 SZÍNHÁZTUDOMÁNYI SZEMLE 28. Budapest, 1991.

2 Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Színháztudományi Bizottságának folyóirata Sorozatszerkesztő: dr. Kerényi Ferenc Készült a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány támogatásával ISSN Kiadja az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Felelős kiadó: dr.kerényi Ferenc Felelős szerkesztő: dr.dömötör Adrienne Készült az OSZMI Nyomdájában Felelős vezető: Török Margit

3 TARTALOM ÉVFORDULÓ 200 ÉVES A MAGYAR HIVATÁSOS SZÍNÉSZET (AZ OKTÓBER NEMZETKÖZI ÜLÉSSZAK ELŐADÁSAI) Fried István (Budapest): A magyar színházi mozgalom kezdetei (kelet-közép-európai kontextusban) 5 Prazak, Richard (Brno): Cseh színészek és zenészek Pest-Budán a század fordulóján 13 Kotte, Andreas (Berlin): Nemzeti színjátszás a Nemzeti Színházban? 20 Silvestru, Valentin (Bukarest): Elődeinket magunkkal visszük az örökkévalóságba 24 Ujes, Alojz (Belgrád): A színház szerepe a délszláv állam kialakulásában 27 Koski, Pirkko (Helsinki): A nyelvi dominanciától a kulturális dominanciáig. A színház, mint a finn identitástudat megerősítője és a nemzeti érzés élesztője 31 Sirató Ildikó (Budapest): A nemzeti színházi és népszínházi modell kialakulása Közép-Kelet-Európában a 19. században 35 Kolta Magdolna (Budapest): A színház szerepe Budapest világvárossá fejlődésében 39 Pausch, Oskar (Bécs): A magyarországi német vándorszínészet történetéből 44 Bécsy Tamás (Budapest): A színészi alakítás formakérdéséről 51 Gerold László (Újvidék): Miért és hogyan? Poétikai szempontok a színjátékelemzésben 58 Belitska-Scholtz Hedvig (Budapest): A Színháztörténeti Tár az Országos Széchényi Könyvtárban ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF Kerényi Ferenc: Egy Katona József-színlap kérdőjelei 67

4 SZÍNHÁZTÖRTÉNET Nyerges László: Carlo Goldoni színháza Magyarországon III. ( ) 71 Medgyesy Zsófia: G. B. Shaw Magyarországon. A magyarországi Shaw-kultusz Hevesi Sándor munkásságának tükrében 85 Szabó Krisztina Anna: A magyar színjátszás kezdetei az Egyesült Államokban (egy város, Youngstown modellje) 93 Székely György: Adatok és emlékek Az ember tragédiája évi nemzeti színházi bemutatójáról 105 DRÁMATÖRTÉNET Fried István: Márai Sándor: A kassai polgárok 111 SZÍNHÁZELMÉLÉT Bécsy Tamás: A teljes színjáték-mű és ontológiai egyneműsége 133 FÜGGELÉK Giacomo Puccini levele Bárdos Artúrhoz (közli Gajdó Tamás) 153 Gaj dó Tamás: A Hevesi Sándor-irodalom (kiegészítő bibliográfia) 155 IDEGEN NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓK

5 ÉVFORDULÓ 200 ÉVES A MAGYAR HIVATÁSOS SZÍNÉSZET A jubileum alkalmából az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (korábbi nevén: a Magyar Színházi Intézet) október 24-én és 25-én kétnapos nemzetközi tudományos ülésszakot szervezett Budapesten, a Magyar Állami Operaház Székely Bertalan-termében. Az első nap előadásai foglalkoztak a szűkebben vett évforduló korának helyzetképével, a közép- és kelet-európai nemzetállamok kialakulásának színháztörténeti kérdéseivel, a legfejlettebb európai színházkultúrákkal való kapcsolat hatástörténetével. A második napon a színháztudomány módszertani kérdései alkották a tematikát: a színházi előadás elemzésének színházelméleti és esztétikai lehetőségei, a színháztörténet közgyűjteményi bázisának gyarapítása. A14 elhangzott előadásból tizenkettőnek a szövegét közöljük. Kántor Lajos (Kolozsvár) előadása A kolozsvári Hamlet 200 éve két ízben is megjelent már: némileg rövidítve az Élet és Irodalom október 19-i számában, valamint önálló füzetként is 1990-ben (a Héttorony Kiadó bocsájtotta közre). Heinrich Huesmann (München) előadását Színházi dokumentáció 1990 sajnos, lapzártáig, 1991 márciusáig nem kaptuk meg közlésre. Fried István (Budapest): A magyar színházi mozgalom kezdetei (kelet-közép-európai kontextusban) Értekezésünk címében megjelölt témánkat többfelől közelíthetjük meg. Elképzelhető irodalomtörténeti problémafölvetés: ebben az esetben a színmű irodalmi műfajként lesz érdekes; olyan műfajként, amelyet szórványos előzmények után meg kell teremteni (általában külföldi mintát követve), egyszóval olyan (irodalmi-esztétikai) törekvést konstatálunk, amely egy többé-kevésbé (és különböző okok miatt) nem teljes műfaji rendszert teljessé akar tenni egy adott nemzeti irodalomban. Ugyancsak az irodalomtörténész nézőpontja szerint kerülhet sor ama stílustörekvések földerítésére, amelyek döntő módon hatnak a költők, írók fordítói munkásságára: melyik szerző mely színművét választják ki acélból, hogy esztétikai elképzeléseiket konkrét példával igazolják. Létezik (s a magyar színháztörténet is ismeri) a szociológiai megközelítés: itt már belépünk a színielőadás színhelyére, s a műsorpolitikát a megmaradt gazdasági jellegű iratok alapján a közönség kikövetkeztetett reakciójával szembesítjük. S bár régiónkban az anyanyelvű drámaírás és az anyanyelvű színielőadás jó ideig par excellence hazafias tettnek minősül, és még a 19. század közepe felé is (nem egy költő-gondolkodó) az anyanyelvű színház egyik céljául a nemzettől elidegenedettek visszanyerését jelöli meg, kezdettől ér-

6 vényesül a közönségigény. S e szerint az igény szerint ugyan tág tere nyüik a nemzetiesített áltörténelmi (s így a hazafias-morális tendenciát olykor vagy többnyire vulgarizálva érvényesítő) lovagdrámáknak, azonban a hazafias" elemet többnyire még látszat szerint sem hangsúlyozó érzékenyjátékok sikere sem kisebb. Ez a szociológiai megközelítés a történészek mentalitástörténeti elemzéseire támaszkodhat, s itt nemcsak a színházlátogatási szokásokra gondolhatunk (ebben a gyakoriság, a színházi viselkedés, egyéb megnyilatkozások mellett a színháznak és a színjátszásnak a társaság életében, a hétköznapi életben" elfoglalt helye a lényeges tényező). Célszerűnek a kétféle szempont együttes alkalmazása tetszik. Egyrészt azért, mert a kelet-közép-európai színházi mozgalmak részei egy sokkal szélesebb körű, nemcsak a szó szorosabb értelmében vett kulturális törekvésnek, hanem a politikában aktívan résztvevők ideológiájának fontos elemét is alkotják. Sosem feledkezhetünk meg arról a többször hangsúlyozott tényről, hogy a nemzeti mozgalmak első fázisában az anyanyelvi-kulturális kísérleteknek, önszerveződésnek ihlető, önmagukon messze túlmutató szerep jutott. A nemzeti mozgalmak kezdeti lépései jórészt oda irányultak, hogy fölleljék a kollektív élmény kialakulásának lehetőségeit, a valamilyen (nemzeti) közösséggé kovácsolódás esélyeit. A magam részéről ezzel magyarázom, hogy a kelet-közép-európai régióban a szabadkőművesség anacionális jellege ellenére erősítette a nemzeti kultúra, az anyanyelv szélesítése érdekében munkálkodók eleinte ugyancsak szűk táborát. Fel kell figyelnünk arra, hogy 1790 körül, tehát akkor, amikor a forrongó magyar politika sodrában végre létrejöhet a magyar nyelvű színjátszás Pest-Budán, akkor, a kezdeti stádiumban, valamint a lassan kibontakozó és első sikereit elkönyvelő színtársulat és írók mögött ott találjuk annak a protestáns nemességnek prominens képviselőit (előbb a Rádayakat, majd Prónay Lászlót, Podmaniczky Józsefet), amely jozefinistaként H. József társadalom-átalakítási terveit szolgálta, de sosem feledkezett meg az anyanyelvi kultúra ápolásáról, és ki előbb, ki utóbb szembekerülvén a centralizáló uralkodói kísérlettel, már ellenzékbe vonulva, a magyar nyelvű színjátszás ügyét támogatta, s ez az adott szituációban, amikor a Habsburg-hatalom és a függetlenségre vágyó magyar nemesség között majdnem kenyértörésre került sor, jelzés értékű. S később, a magyar jakobinus mozgalom egyik fontos epizódja szintén szorosan kapcsolódik az anyanyelvű színjátszás nemesi (s részben intézményessé válni kezdő) támogatásához. Mindazonáltal nem állíthatjuk, hogy a színjátszással szemben táplált (nemesi-egyházi és) erkölcsi elvekre épített előítéletek ne élnének a nemesi mélyrétegekben; hogy a színész társadalmi becsülést élvezne; hogy hosszú távon biztosítva lenne a színészek létfeltétele. Ezeknek a kérdéseknek a taglalása azonban átvezet egy másik szempontrendszer szerint való tárgyalásba. Másrészt az írók magatartását kell vizsgálnunk. Látszólag mi sem természetesebb annál, hogy az írók, az anyanyelvi kultúra elkötelezettjeiként, az anyanyelvű színjátszás, színházi törekvések élharcosaiként verssel, levelekkel, röpiratokkal igyekeznek meggyőzni olvasóikat a nemzeti színjátszás támogatásáról. Csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű. S itt már nem pusztán a magyar példára hivatkozunk, mivel általánosabb érvényű a tanulság. Ugyanis egyfelől igaz az, hogy számos jeles költő, író áll be élve a joggal bevált terminológiával a fordítói mozgalomba", vagy adaptál hazai környezetben játszódó színdarabot, esetleg törekedik arra, hogy eredeti" színművel gazdagítsa a szegényes hazai repertoárt (más kérdés, hogy ezekben az eredeti" színművekben a kortársi külföldi irodalmakban megismert típusok ágálnak, s felépítésükkel jórészt követik a divatos, nem egyszer

7 másodvonalbeli színműveket). A 18. század végétől kezdve gyors ütemben megszülető Shakespeare-, Goethe-, Lessing-, Molière- vagy Beaumarchais-fordítások nemcsak a szerzők miatt képviselik a viszonylag kevesektől értékelt elitirodalmat, hanem a fordítások nyelvi megoldásai miatt is, és nem utolsósorban azért, mert nem vagy csak nagyon kevéssé üleszkednek a sikerdarabok műtípusaiba, tehát inkább különböznek a lovagdrámáktól és érzékenyjátékoktól, mint hasonlítanak hozzájuk. Más kérdés, hogy még a legjelesebb fordítók, költők is, bár a sekélyesebb korízléshez nem idomultak, fordításaikkal a kor politikai-nemzeti kérdésfeltevéseire reagáltak; a Hamlet vagy a Macbeth sikere a Habsburg Monarchia országaiban Kapcsolatba hozható (és hozandó) a Habsburg Birodalom kormányzási válságával, az örökösödés megszakadt fonalának (filum successionis interruptum) problémájával, a trónbítorlás, a jogos öröklés sokat vitatott kérdéskörének igencsak időszerű voltával. Az azonban kétséget kizáró tény, hogy a szintén az írók által népszerűsített polgári színjáték (érzékeny vonatkozásai ellenére) alul maradt Kotzebue vizenyős érzékenyjátékaival szemben. Két adat: Kazinczy Ferenc 1790-ben megjelenteti Schröder átdolgozása nyomán készült Jíűm/eí-tolmácsolását, s bejelenti, hogy fordítássorozatra készül: Lessing és Goethe azok a szerzők (Shakespeare mellett), akiknek tolmácsolására vállalkozik. Sorozata a közönség érdektelensége miatt nem jön létre, fordításainak nagyobb része még sokáig kéziratban marad. A szlovén Anton Linhart igen sikerülten ülteti át szlovén paraszti (!) környezetbe Beaumarchais Figaro házasságai, de polgári színjátékát eleve német nyelven írja meg (Miss Jenny Love), mivel úgy érzi, hogy az általánosan elfogadott irodalmi nyelvi norma hiánya miatt a szlovén nyelv mtg alkalmatlan egy lessingi típusú színmű (a Kazinczy által is nagyra értékelt és a sorozatba tervezett Miss Sara Sampsonrâ gondolok) megszólaltatására; másrészt, mert az a társadalmi réteg, amelyhez a polgári színjáték szólhatna, Krajnában és Karinthiában német nyelvű. Másfelől az írók egy részének maximalista igényével szemben ott feszül a színjátszásból élők és a közönség valóságos igénye. Ami azt jelenti, hogy a színészek pontosan tudják, hogy jól-rosszul mit képesek eljátszani (inkább így is túlértékelik tehetségüket és felkészültségüket), s a közönség azzal szavaz, hogy mit visz sikerre. Nyilvánvaló, hogy a nézőközönség általában felkészületlenebb a színészeknél, s így a színész saját szakmai hiányosságait is palástolva a típusmegoldásokat választja, a látványos gesztusokat, a triviális utalásokat (beszédhibák, idegenes beszéd, élénk gesztusok, harsány előadás stb.). Olyan színművekre volt tehát szükség, amelyek a kezdetleges színészi eszközökkel is eljátszhatok, ületve olyanokra, amelyekben nemigen volt szükség differenciáltabb jellemábrázolásra. A színházi üzem még csak alakulóban volt, tudatos rendezői koncepciókról aligha számolhatunk be. S még valami: a műsoranyag többsége azokból a fordításokból, adaptálásokból tevődött össze, amelyeket az előadás résztvevői, a színészek készítettek. Közülük viszonylag kevesen rendelkeztek írói tehetséggel, a kevés, nyomtatásban is megjelent színmű általában a nyelvi igénytelenséget, a megfogalmazásbeli fantáziátlanságot tanúsítja. Az anyanyelvi törekvések szempontjából számos esztétikai kifogás merülhetett föl ellenük. Míg az írók végső célja az egységes irodalmi nyelv, a mindenféle árnyalatot kifejezni képes fordítás, addig a sietős munkával, gondatlan korrigálással kiadott színmüvek inkább egy nyelvi anarchia dokumentumai, kevéssé feleltek meg az írók nyelvfejlesztő, nyelvi standardizálási törekvéseinek. Kitérőképpen negatívumokról számolunk be. Az orosz és a lengyel színház már a 18. század közepén messze előbbre tartott, mint a cseh vagy a magyar (nem is szólva a szlovák-

8 ról, a szerbről vagy a szlovénről). Az orosz és a lengyel felvilágosodott abszolutizmus támogatta a klasszicizmus jegyében szerveződő nemzeti színjátszási mozgalmat; s a szoros (művészi) kapcsolat a francia irodalommal lehetővé tette olyan műfajok és ezzel párhuzamosan olyan színjátéki stílus kialakítását, amely egyfelől reprezentálta az anyanyelvű klasszicista színműirodalmat, másfelől megtestesülése lehetett egy hagyománnyá fejlődő nemzeti színházi előadásmódnak. S bár a lengyel irodalom virágzásának egy időre vége szakadt, s a kedvezőtlenné vált történelmi körülmények miatt a kulturális törekvéseknek előbb meg kellett keresniök az új helyzetben is létrehozható szervezeti kereteket, a mindmáig európai színvonalú lengyel színműírás és színjátszás az elnyomatás, az emigráció évtizedeiben is támaszkodhatott a felvilágosult klasszicizmus stüusjegyeivel jellemezhető örökségre. Viszont még a szláv irodalmakban (tehát a csehben, a szlovénban, a szerbben) sem érezhető, hogy a szerzők a játékszíni mozgalom korai fázisában a lengyel vagy az orosz példa felé indulnának, sokkal lényegesebb a városok német nyelvű társulatainak szerepe az anyanyelvű színjátszás formáinak, olykor műsorpolitikájának megszervezésében. A 18. század végére a Habsburg Birodalomnak szinte minden jelentősebb városában működött német nyelvű társulat, amely nemcsak a helybéli polgárok igényeit elégítette ki, hanem nézői közé tudta csábítani a környékbeli arisztokráciát is. Minthogy a német nyelvűség lehetővé tette, hogy akár Bécs vagy más német nyelvterület legkiválóbb színészei néhány estére vendégként gazdagítsák az előadásokat, így a közönség az átlagos bemutatók mellett valóban élményszerű kulturális rendezvényeket is láthatott. A német nyelvű színház hatása kettősnek minősíthető. Részben eleinte leküzdhetetlen, később leküzdött konkurenciát jelentett az anyanyelvű társulatoknak, akik a kezdet gyermekbetegségeivel küszködtek. Inkább az utókor egyneműsítő nemzeti művelődéstörténet-írása konstruált ellenséges viszonyt a német ajkú és az anyanyelvű társulatok között, az azonban tény, hogy az anyanyelvű társulatoknak minden szempontból kihívást jelentett a helybéli német színház, műfaji példákat, előadási típusokat és részben a színházszervezés hétköznapjaiban is eligazítót. Részben azonban egy bizonyos mértékig előzményként fogható föl a német ajkú színtársulatok tevékenysége. Eddig ugyanis inkább konfrontációkban gondolkodtak színháztörténészeink, és kevéssé egy adott nemzeti kulturális jelenséghez képest komplementáris jellegűnek minősíthető, más nyelvű kulturális tényként értékelték egy több nyelvű közösségben a különböző nyelvű művelődési törekvéseket. Sem a cseh, sem a szlovén művelődésben nem szűnik meg a kétnyelvűség abban a korban, amelyet nemzeti ébredésként emleget a kutatás, s ez részben a magyar művelődésre is vonatkoztatható. Éppen ellenkezőleg: a kétnyelvűség új formákat kap. Itt csak célozhatunk arra, hogy a színészek kétnyelvűségével is jobban kell számolnunk, az anyanyelvű (és kezdetlegesebb) színjátszásba átránduló vagy nyelvet váltó színészek magukkal hoz(hat)ták egy fejlettebb színjátszás-színházvezetés tapasztalatát, dramaturgiai gyakorlatát, és ösztönzőivé válhattak kevésbé gyakorlott társaiknak. A jövőben ugyancsak szervesebben kell(ene) beleillesztenünk az anyanyelvi játékszíni mozgalmak histórikumába azt az eddig is bár talán csekély súllyal emlegetett tényt, hogy a városi német színházak tudomásul vették: milyen környezetben élnek, s a lakosság érdeklődésének fenntartása érdekében ahol erre mód nyílt egyes színdarabokban az ország nyelvén elhangzó dalokat, betétáriákat énekeltek, hazai tárgyú műveket adtak elő (esetleg a hazai történelemből véve a tárgyat), helyi eseményekről szóló bohózatokat tűztek műsorra (Localposse). Olykor még nagynevű vendégművészek is azzal kedveskedtek a publikumnak, hogy az ország nyelvén mondtak né-

9 hány mondatot, vagy adtak elő egy dalt. Nem pusztán gesztusértékű ez a fajta alkalmazkodás a helyi viszonyokhoz, hanem egy ennél lényegesen bonyolultabb viszonyrendszer tükröződése. A helyi német társulatok a 19. század közepére nemcsak anyagi nehézségekkel küszködtek, hanem tudati válsággal is. Ugyanis már a 18. század végén kezdett repedezni az államhoz, az azonos törvényekhez fűződő patriotizmus, amely például a csehországi vagy a magyarországi németséget elválasztotta az ausztriai németségtől, s amelyben ugyan a Habsburg Birodalomhoz való tartozás érzése is szerepet játszott, de ennél lényegesebb megkülönböztető elemnek bizonyult a Magyarország, illetve Csehország polgárát meghatározó szemlélet. A Deutschungar" a 17. század óta létező fogalom, tudati tényező. Pest- Budának vagy Prágának német ajkú polgára öntudatosan akart különbözni Bécsétől, és ezt a különbözést fejezte kihungarus-, illetve bohemus-patriotizmusa. Ennek jelzése a följebb leírt gesztus: színházában érvényesült az a couleur locale, amelyet a magáénak vallott. Igen jellemző, hogy amikor 1812-ben Pesten megnyüt az akkori időkben korszerű Német Színház, akkor ugyan Beethoven kapott megbízást az ünnepi nyitány elkészítésére, de az első magyar királyról szóló színdarabbal nyitották meg a színházat, nem pedig Goethe, Schiller vagy Lessing művével. Igaz, a darabnak Kotzebue a szerzője, de ezúttal a témaválasztás a fontos. S még egy tényre szeretnénk felhívni a figyelmet. Hogy az olykor irigykedve, máskor ellenségeskedve emlegetett német színházak hazai témájú színműveket, a hazai történelemből merített drámákat játszottak, ez bátorítást jelentett az anyanyelvű társulatoknak, egyben az üyen témájú művek felértékelődését is, s a nemzetiesített változatok készítésére újabb ösztönzést. S míg az anyanyelvű színjátszás első évtizedeiben különösen fontos helyet foglalnak el az adott színháztörténetben Kotzebue magyar, illetve cseh tárgyú színművei, addig a későbbi korszakban Grillparzer hasonló tematikájú műveivel kapcsolatban inkább negatív recepcióról számolhatnánk be (jóllehet a szerző végzetdrámája, Az ősanya mindkét országban meglelte híveit). A nemzetiesített színművek (áltörténelmi darabok, vígjátékok) mindaddig uralkodtak az anyanyelvű színpadokon, míg meg nem jelent az a drámaíró, aki többnyire kotzebue-i nyomon elindulva, de immár több élet- és színpadismerettel képes volt új tartalmat adni a mindinkább kiüresedő lovagdrámáknak és még inkább komédiáknak. Ekkorra azonban már sokat fejlődött a közönség is, az anyanyelvű színtársulat is. Sokat, de az írók egy része szerint még mindig nem eleget. A klasszicista normatív irodalomfelfogás még mindig igyekszik meghatározni az irodalmi alkotásokra vonatkozó szabályrendszert, és a közönség tetszését, általában a sikert a magáénak mondható színműirodalom az értékhierarchia alacsonyabb fokára kerülhet csak. Ismét Goethét Kotzebue-val szembeállító nézetet képviselnek az írók (mármint azok egy része), a színpadi hatás nem tartozik a becsült tulajdonságok közé. Amikor 1814-ben Kölcsey Ferenc (aki ekkor még ugyancsak a normatív esztétika foglya) felszólítást kap, venne részt a drámapályázaton, ingerültséggel elegy kétségbeeséssel utasítja el a feltételezést, hogy bármikor is hajlandó volna szomorújáték írására. Nem ismer egyetlen magyar írót sem, aki képes volna elfogadható tragédia készítésére, állítja. (Nem sejtheti, hogy erre a pályázatra születik meg a Bánk bán, amely igaz, átdolgozott formában máig a nemzeti dráma hivatását tölti be, s amely a lovagdrámából és a pesti színtársulat napi gyakorlatából nőtt ki.) De nem deríti föl Kölcseyt a színjátszók színvonala sem: képzelhetni-e nyomorultabbat, szánásra méltóbbat, mint azok". Majd kontárokként bélyegzi meg őket az írókkal együtt. Óhajtom, hogy ne legyen

10 magyar teátrum, ha másformán nem lehet." (1827-ben éppen Kölcsey fogja sürgetni mindennek az ellenkezőjét!) Pesten a német mellett nem egyéb nevetségnél" írja a továbbiakban elkeseredetten. Kárhoztatja az érzelgős játékot, amely pusztítást" tesz a publikumban. A magyar színjátéki és színjátszási mozgalom azonban haladt a maga útján; annak tudatában, hogy soknyelvű városban kell kielégítenie a közönségigényt. Ennek aztán olyan eredménye lett, hogy a szerb színjátszás pest-budai kezdetei szorosan összefonódnak a magyar színtársulattal, mint ahogy később ( ben) a pesti egyetem diákjai szlovák (vagy cseh) nyelvű színielőadásokat tartottak. De ha Magyarország más, vegyes lakosú kisvárosaira tekintünk, a különféle kultúrák együttes jelentkezését tapasztaljuk. így például Szomolnok (Schmöllnitz) bányavároskában sokáig német, majd szlovák és magyar nyelvű színdarabokat játszottak (a műkedvelő társaság könyvtára is tükrözi ezt), s majd csak a nyelvi nacionalizmus előtérbe kerülésekor válnak el egymástól a különféle nyelvű kultúrák. Amikor a nemzeti mozgalmak túllépnek a kulturális fázison, s a nemzethez tartozásnak elsőrendű és bizonyos esetekben szinte kizárólagos ismertetőjele a nyelvi közösséghez tartozás lesz, akkor fölerősödik az anyanyelvi színi, nemzeti színházi mozgalom új iránya, amely lényeges vonásokban különbözik az előző fázis célkitűzéseitől. A programban központi helyre kerül a nemzetiesedést szolgáló intézményrendszer teljes kiépítése, s azon belül súllyal a Nemzeti Színház megteremtése. A Nemzeti Színházig különféle utak vezethetnek; minthogy a magyar fejlődés motorja a középnemesség (és az arisztokrácia egy része) élvezvén az önálló művészi státusra törekvők támogatását; a nemesi-megyei, ületve az országgyűlési színházpártolás lesz az az eredményekkel kecsegtető forma, amely rendezni tudja a szervezés, az anyagi ellátottság csupán nemzeti fellelkesülésre nem bízható módját. Másképpen jutott el a Nemzeti Színház létesítésének megvalósításáig a cseh társadalom, amely nemzeti ellenállásképpen, a német elem ellen szegezhető kulturális tettként fogta föl a társadalom egészét átható mozgalmat, s így önerejét, prágai honosságát dokumentálta, s egyben a cseh-német (politikai és) nyelvharc részeként a cseh kulturális autonómia saját forrásból történő fölépítését célozta. Természetesen másképpen alakult a nemzeti" színházért folytatott küzdelem ott, ahol a játékszíni előzmények a cseh és a magyar színházügyéinél kevésbé voltak rétegzettek; ahol leginkább a műkedvelők előadásai adtak hírt az anyanyelvű színjátszás iránti érdeklődésről. Ennek ellenére lényeges különbséget látunk például a szerb és a szlovák nemzeti színházi vállalkozások alakulása között. S ennek nemcsak az az oka, hogy a szerbek Magyarország határain kívül élő testvérei fokozatosan a teljes függetlenség birtokába jutottak, s a szerb fejedelemség, majd királyság megindulhatott az európai nemzetek fejlődésének útján. A magyarországi szerbek politikai és kulturális mozgalmai előbb szerveződtek, s támogatva a horvátok és a Magyarország határain túl élő szerbek (hasonló) mozgalmaitól megnövekedett öntudattal alakították egyre teljesebbé nemzeti intézményrendszerüket. S emellett a szerb színházak műsorpolitikája messze nem zárkózott el a magyarokkal való együttműködéstől; bármiképpen alakult is a nemzetiségi küzdelem, a magyar népszínművek több szerbesített változata sikerdarab maradt. Ezzel szemben a szlovák nemzeti mozgalom (nyelvi) megosztottsága, majd az önálló (nemzeti) intézményrendszer csonka volta kedvezőtlenül hatott a színházi mozgalomra is, jóllehet az 1830-as években a szlovák irodalomban szintén jelentkezett az a drámaíró (Ján Chalupka személyében, s őt

11 Kisfaludy Károly, Josef Kajetan Tyl szlovák párhuzamaként kell értékelnünk), aki nagykorúsította az addig csak elvétve művelt műfajt, a színművet. Áttekintve közel száz esztendő kanyargókkal és kitérőkkel gazdag historikumát, vázlatos szemlénket összegezve az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: 1) Régiónkban a lengyel felvüágosult klasszicista színház, előadói stílus és drámaírás jelentkezett elsőnek, megalkotván azokat a drámákat, amelyektől függetlenül a régió más irodalmaiban később hasonló típusú (főleg vígjátékok) jelzik a kotzebue-i példa meghaladását, a kísérletet a hazai ihletésű komédia megalkotására. A lengyel történelem tragikus alakulása visszavetette a lengyel színházi üzemet olyan állapotba, amelyben hasonlóvá vált a régió más nemzeteinek játékszíneihez. 2) A nemzeti mozgalmak első, kulturális fázisa teremtette meg az igényt és a lehetőséget az anyanyelvű színjátszásra. Még ott is, ahol egyébként régebben virágzó színházi kultúra létezett (például az Adriai tenger parti városokban, ahol a későreneszánsz és a barokk korszak drámaírása, színháza vetekedett a fejlettnek mondott nyugat-európai színházzal és drámaírással). S bár a játékszíni mozgalom egyáltalában nem független az iskolai színielőadásoktól, nem is azoknak közvetlen folytatója (még akkor sem, ha az iskoladrámák fokozatosan térnek át a latinról az anyanyelvre). 3) Annál fontosabb a városi német színházak és színtársulatok szerepe. Valójában a fejlettebb, differenciáltabb, tudatosabb, pallérozottabb színjátszásnak voltak hírnökei, és ebben a minőségben nemcsak egy adott város művelődéstörténetének szerves részeiként érdemesek a fokozottabb figyelemre, hanem részei a hazai színháztörténetnek is. A régióban kizárólag soknyelvű országok léteztek, a városok is többnyelvűek voltak, a különböző nyelvet beszélők számos esetben nem egymástól elzárkózva, hanem keverten éltek. így a különféle nyelvű kultúrák találkozása, egymásba szövődése a színház területén is éreztette hatását. A német nyelvűséget még két szempontból sem hanyagolhatjuk el: a) Egyes városokban viszonylag korán létesült német nyelvű sajtó. Ez a sajtó közölt színházi beszámolókat, előbb szűkebb körben, majd tágabb körből véve anyagát rendelkezvén az országon kívül élő tucfósítókkal. Ezek a színházi beszámolók, kritikák fontos dokumentumai a német nyelvű színházi és színházi-társasági életnek és az anyanyelvű színházi mozgalmaknak is. b) A német közvetítő nyelvként szintén számon tartandó. S míg a szláv népek írástudói kisebb-nagyobb nehézségekkel olvasták egymás könyveit, folyóiratait, nem egyszer azonban még ők is a német nyelvű sajtóhoz fordultak, különösképpen pedig magyar-szláv viszonylatban nem mellőzhető a német nyelvi közvetítés. 4) A színi hatás problémája kezdettől foglalkoztatta a színházzal valamiképpen kapcsolatba kerülő művészeket. Egyfelől az elitirodalom - triviálisnak minősített irodalom antinómiája osztotta meg a színházzal foglalkozókat, s közöttük csupán a felvilágosodás valamely államjogi vagy bölcseleti tételét népszerűsítő színdarab értékelésében mutatkozott megegyezés. Később a nemzetiesítés és az eredetiség kérdéskörében jelentkeztek ellentétes nézetek, s ez kapcsolatos a fordítással szemben megnőtt igények kifejeződésével. 5) A nemzeti tettként minősített anyanyelvű színjátszás és a maximalista, irodalmi színházi felfogás vitája a kiegyenlítődés felé haladt, a normatív esztétika és ars poetica fokozatosan vesztette el pozícióit, viszont az áltörténelmi-hazafias színjátékok szerzői is törekedtek a romantika követelte, a klasszikáétól eltérő, antik mércét immár elvető történetiség érvényesítésére a tragédiában (jóllehet a történetiség a romantikában olykor csu-

12 pán ürügy a jelenkori tematikájú drámában még ki nem mondható szenvedélyek, groteszk vágyak ábrázolására). 6) Miközben a játékszíni mozgalmak olykor a főúri-nemesi pártfogástól kapják a támogatást, és régiónkban a társulatok jó darabig képtelenek a huzamosabb megtelepedésre, vándorlásra kényszerülnek, műsorpolitikájuk anyagi lehetőségeik és a rendelkezésre álló színészgárda szerint alakul, s így akarva-akaratlanul is rákényszerülnek az adaptálásra. 7) Régiónk drámaírását a töredékesség jellemzi. Szinte minden nemzeti irodalomban születik egy-egy kiemelkedő tehetségű író, akit később nemzeti klasszikusként tisztelnek; s születik néhány olyan színdarab is, amely mind a mai napig játszható. Hiányzik azonban az a folyamatosság, s nem mutatható ki az a tisztességes átlagszínvonal, amely a drámát (már a 18. század végén) a mindenütt lényegesen jelentősebb líra mellé emelné, s még a regény is (bár az is sokáig fordítás-adaptálás maradt) előbb lett a nemzeti irodalom irodalomtörténetileg kodifikálható része, mint a néhány kivételt leszámítva a dráma. 8) Ugyanakkor a nemzeti színjátszás első évtizedei a nemzeti kulturális legendárium szívet melengető részei lettek. Regényekben, színdarabokban és filmekben örökítették meg a kései utódok azt a heroizmust, amellyel az időjárással és közönnyel szembeszegülő színészek az anyanyelvet, a műveltséget terjesztették. Ez a legendárium hozta létre a városi német ajkú társulatok és az anyanyelvű színészek ellenségeskedésének fekete-fehér színekkel fölfestett történetét; s ez sugallta a színháztörténészek számára is a jóval később kikristályosodott nemzeti eszme visszavetítését. S amikor valóban a behatóbb elemzés tárgyául választjuk a hazai színjátéki-színházi mozgalmakat, szem előtt kell tartanunk azt a többnyelvű közeget, amely nélkül aligha érthetők az egyes színészi és olykor társulati pályák. 9) Végezetül (amiről nem esett szó) a közönségszociológiai problémakörre utalunk. Itt szintén arra figyelmeztetünk elsőként, hogy nemcsak színészek, zenészek között lelünk többnyelvű, több kultúrájú egyénekre, hanem a városok potenciális közönségének jelentős része szintén többnyelvű (több kultúráltságú) volt. S bár az anyanyelvű színházi előadások támogatása mindinkább morális kötelességként jelentkezett, önmagában az áltörténelminemzeti csak meghatározott történelmi pillanatokban lehetett a siker oka. Az arisztokrácia nemcsak azért látogatta jóval kevesebbet az anyanyelvű előadást, mert az kevésbé volt színvonalas (mint a városi német nyelvű), vagy mert nem értette az anyanyelvet, hanem azért, mert hiányzott számára a színházi légkör", olykor a megszokott elkülönülés lehetősége, máskor a játszó hely szegénységét nem tartotta megjelenésére méltónak. Az a tény, hogy előbb-utóbb szinte mindenütt napirendre kerül a nemzeti" és a Nemzeti Színház létesítése, egyben azt a felismerést is tükrözi, hogy a színházba járás a lkai miságából meg kell teremteni a színházba járás rendszerességét; a színházat a már addig létesült és becsült intézmények rangjára kell emelni. Színjátszás és játékszín fejlődése így egymást segíti, egyik ösztönzi a másikat, s ebben a kölcsönhatásban a külföldi példák ihlető ereje, a régió kultúráinak kölcsönhatása mellett nem felejthetjük el az írókat, akik még tagadásukkal, megvalósíthatatlan igényeikkel is a nemzeti kultúra kiteljesítésének ügyét szolgálták.

13 Richard Prazák (Brno): Cseh színészek és zenészek Pest-Budán a század fordulóján A 18. század második felére Pest-Buda a Habsburg Monarchia egyik legjelentősebb színházi központjává vált ben a pesti Rondellát, a hajdani erődrendszer egyik körbástyáját alakították át színházi célokra. Az addig különféle helyeken föllépő vándor színtársulatok itt állandó játéklehetőséget kaptak. A Rondellában szereplő német színház igazgatója Karl Wahr, aki korábban Eszterházán, majd Pozsonyban, sőt Prágában is működött, ahol a Kotce, a Stavovské Divadlo (vagyis a cseh rendek színháza, a ma is működő Tylszínház elődje) és az U Hybernù színház bérlője volt. Ez utóbbit n. József kolostori templomból alakíttatta át (a budai Várszínházhoz hasonlóan), s az írországi (hiberniai) ferencesek nyomán kapta a nevét. A pesti színigazgatók közé tartozott FrantiSek Jindrich Bulla is, aki 1785-ben a prágai Rendek Színházában (akkori nevén a Nostic-színházban) először tartott cseh nyelvű előadást. Bulla fő érdeme az volt mind Prágában, mind Pest-Budán, hogy a másodrangú szerzők helyett Goethe, Lessing, Schiller és Shakespeare darabjait vette fel a repertoárba. Mindez közrejátszott abban, hogy a magyar írók is érdeklődéssel fordultak a drámairodalom nagyjaihoz; megemlítjük Kazinczy Ferenc H ami et -fordítását, amely körülbelül ebből az időből való (1790). Bulla természetesen nemcsak prózai műveket mutatott be, hanem a cseh zeneirodalom akkori jelesei közül Jifí Benda melodrámáit, az Ariadne Naxoszban, valamint a Médea és Jászon c. darabot 1786-ban. Az ő nevéhez fűződik az első pesti Mozart-bemutató is: 1788-ban játszották a Szöktetés a szerájból c. operát. Ugyanebben az időben jelent meg Pesten egy vándor operatársulat, Christian Kumpf együttese. Ők mutatták be 1787 nyarán a nápolyi zeneszerző-iskola nagynevű cseh mesterének, Josef Mysliveőeknek (akit az olasz kortársak il divino Boemo" néven emlegetnek) Ábrahámról és Izsákról szóló oratóriumát. 1 A pesti német színház egyik következő igazgatója volt Johann Baptist Bergopzoomer, aki korábban cseh földön működött: Prágában, Brünnben, Olmützben. Az ő brünni működése idején játszott az ottani színházi zenekarban Václav Müller, a bécsi Singspiel későbbi népszerű képviselője, akinek A prágai nővérek c. darabja a 18. század végén hihetetlen gyorsasággal hódította meg a német nyelvű színpadokat, és így került színre Budán és Pesten is. (Magyar címváltozata: A prágai két néne) Bergopzoomer egyik utóda, Eugen Busch radikálisan megváltoztatta a színház addigi repertoárját. Ö a bécsi Singspielt és a vígjátékot részesítette előnyben. Ne csodálkozzunk ezen. A klasszicista drámák elvont szimbolikája, élettelen cselekménye helyett sokkal inkább vonzotta a nagyközönséget a könnyű műfaj". A pesti színpadon akkor jelentek meg a bécsi Hafner, Perinet, Schikaneder és a morvaországi német szerzők: Müller és Kauer darabjai. Busch fölelevenítette a régi commedia dell'arte hagyományait is: pantomimok és harlekiniádák, Hanswurst-tréfák, sőt kötéltáncos mutatványok is színre kerültek. 2 Különös népszerűségnek örvendtek a zenés tündérjátékok, közülük az egyik legismertebb Pavel Vranicky Oberonja volt. Ez a mű már annak példája, hogy miként jelentkeznek a romanti-

14 kus áramlatok a késő klasszicista zenében. A JJ. József halála után újraéledő magyar nemzeti öntudat serkentésére 1790-ben, a korona hazahozatalakor írta Vranicky opus 2-es szimfóniáját A magyar nemzet öröméx.egy nagy szimfónia, három darabból címmel. (Vranick^ egyébként nem tartózkodott Pest-Budán: 1790 és 1800 között Esterházy János gróf musika-direktora" volt Galántán.) Egy másik cseh származású zeneszerző, Franti Sek Tost egyik kantátája 1796-ban keletkezett, ennek szövegét Serkentés a nemes magyarokhoz címmel Csokonai Vitéz Mihály fordította magyarra. Verseghy Ferenc, a Marseillaise fordítója, akit jakobinus tevékenységéért a Brünn fölött emelkedő Spielberg várbörtönbe zártak, Josef Antonín Stepán dalait ültette át. Ezeket &Magyar Múzeumban (1790), a Rövid értekezés a muzsikáról (1791) c. műben, valamint a Magyar Agi áj a (1806) és a Magyar Hárfás (1807) c. gyűjteményekben tette közzé. Egyébként a Stepán-versek első magyar adaptációját még 1782-ben írta meg Révai Miklós. A század fordulóján jelentkező új magyar zenei stüus, a verbunkos muzsika kibontakozásában szintén szerepet vállaltak a cseh zenészek. Az úgynevezett verbunkostriász, Bihari János, Lavotta János és Csermák Antal közül a harmadik cseh származású volt; 1796-tól különféle magyar városokban élt, a halál Veszprémben érte 1822-ben. Csermák zenei jelentősége elsősorban abban állt, hogy a verbunkos muzsikát ültette át a kor bécsi klasszicizmusának kamarazenei nyelvére. Ilyen a Lavottával közösen kiadott Verbunkosok két hegedűre és bőgőre (Werbungstänze für zwei Violinen und Bass, 1810) vagy az önállóan megjelentetett Új magyar nemzeti dallamok (Neue ungarische National-Melodien, 1799), Magyar románcok zongorára és hegedűre (Romances hongroises pour le Piano-Forte avec un Violin, 1804), Nyolc új magyar verbunkos trió (Acht neue ungarische Verbungs Trios, ) stb. 4 Igen érdekes és kevéssé ismert Csermák művészetének későbbi csehországi visszhangja. Jan Neruda, a 19. század egyik legnagyobb cseh költője 1859-ben a Máj (Május) c. almanachban, amely a cseh irodalmi romantika vezéralakjának, Karel Hynek Máchának az irányzatát követte, Divoky zvuk (Vad hang) címmel elbeszélő költeményt tett közzé, amelyben regényes módon, a cigányromantika kötelező toposzaival elevenítette meg Csermák életét. Neruda a költemény lábjegyzetében közelebbről is megismertette a cseh olvasókat a nagy hegedűs életrajzával, amely azonban nem nélkülözte a korabeli romantikus mendemondákat és a túlzó értékítéleteket: tyalumír című folyóirat 1856-ban közölte Antonín Cermák»magyarorszagi muzsikus«rövid életrajzát. Már akkor meghatott engem ennek a zenei óriásnak a különös sorsa. Antonín Öermák állítólag Illésházy István grófnak, Trencsén vármegye örökös főispánjának és egy előkelő származású cseh hölgynek volt a fia. Cermák először 1798-ban Bécsben tűnt fel fényes üstökösként. Bécsből Magyarországra jött, ahol először hallott cigányzenét; a könnye is kicsordult a híres cigány, Bihari hegedűjének hangjára. Egészen a magyar nemzeti zenének szentelte magát, és ebben oly tökélyt ért el, hogy a magyarok méltán nevezik saját Beethovenjüknek." 5 A verbunkos stílus hatott a kor szinte valamennyi zeneszerzőjére. Sokan csak közvetve, Bécs útján ismerték meg, de voltak olyan cseh komponisták is, akik magyarországi működésük idején kerültek szorosabb kapcsolatba ezzel az irányzattal. Ezért találunk magyaros motívumokat az Erdődyek szolgálatában állott Jan Kfititel Vanhal vagy a Simontornyát és Pécset is megjárt FrantiSek Vincenc Kronmier-Kramáf darabjaiban. A Budán letelepedett Jiirí Druzecky\ aki a közép-csehországi Jemníkyben (és nem Pozsonyban, ahogy a régebbi kézikönyvek írták!) született 1745-ben, Linzben kezdte pályafutását városi do-

15 búsként. Magyarországra jött, s először Grassalkovich Antal herceg szolgálatában állott, majd 1792-től haláláig, 1819-ig József nádor budai kamaraegyüttesét vezette udvari zenészként. Műveiben szívesen használt fel verbunkosokat, sőt, a Rákóczi-nótát is feldolgozta, azonban ennek érthetetlen módon a Zrini Ungaria címet adta. Érdekes Druzecky kapcsolata Kisfaludy Sándorral. A napóleoni háborúk idején, az utolsó nemesi felkelés alkalmával 1809 márciusában Kisfaludy Budán tartózkodott József nádor szárnysegédeként. A nádor komponistája, Druzecty, ekkor hangszerelte azt a katonaindulót, amelynek dallamát maga a poéta költötte, és amely aztán a felkelt nemesség egyik kedvelt nótája lett. (Mint tudjuk, még ez sem volt elég a győzelemhez...) Kisfaludy verseit egyébként szívesen zenésítették meg, bizonyíték erre a morva eredetű Jakub Plachy gyűjteménye: Dallok Kisfaludy és Berzsenyi Urak munkáiból, amelyet valamivel később, 1820-ban írt. 6 A romantikus stílusjegyek eleinte természetesen nemcsak a nemzeti zenében jelentkeztek, hanem a színpad világában is. Térjünk most vissza a pest-budai német színházak további történetéhez, ahol nemcsak folytatódott a csehországi kapcsolatok hagyománya, hanem már új tartalommal telt meg ben került karmesterként a pesti színházhoz FrantiSek Vincenc Tuíek, aki Prágából jött, és felváltva működött a pesti és a bécsi leopoldstadti színház között. Tu&ek operáinak és daljátékainak népies és mesés világa összekötő kapcsot jelent a népi barokk kultúra és a romantika között (Ripheus alias Rübezahl, 1802, Dämona, das kleine Höckerweibchen, 1806, Die vier Heymonskinder, 1809 stb.). Ezekben a mesejátékokban az erdei tündérek és a hegyi manók szolgáltatnak igazságot azoknak az embereknek, akiknek a kor valós világában az igazságszolgáltatás sohasem fogta pártját. Tuóek mesejátékai egyébként nagy hatással voltak a későbbi cseh romantikára: Klicpera és Tyl darabjaira. 7 Tucek legjelentősebb műve a Lanassa c. opera volt. Színdarabként A. M. Lemièrre A malabári özvegy (La veuve du Malabar) címen 1770-ben írt klasszicista játékának Plümicke-féle változatát 1780 körül játszották a bécsi Burgtheaterban. A darab cselekménye a messzi Indiában játszódik: az európai csapatok egy bengáliai várost ostromolnak. A helyi brámin az istenek kiengesztelésére fel akarja áldozni a fiatal özvegyet, Lanassát. A színdarab n. József idején a vallási tolerancia jegyében ítélte el a fanatizmust, s a távoli India ürügyén ítéletet mondott a vakbuzgóság hazai képviselői felett. Amikor Tuéek a darabot operává dolgozta át, már a napóleoni háborúk dúltak: ekkor más jelentése is volt a színre vitt történetnek. Emlékeztetni akarta az európaiakat saját pusztító háborúikra. Még a pesti bemutató dátuma is szinte szimbolikus: december 13-a, tizenegy nappal az austerlitzi ütközet után. A Lanassát még 1793-ban Kazinczy Ferenc fordította magyarra azzal a nyüvánvaló törekvéssel, hogy egy újabb gondolattársítással a bécsi udvart jelképezze, amely mindenáron fel akarja áldozni a magyar nemesség nemzeti mozgalmát. 8 Tucek pesti tartózkodásának kezdete egybeesett az úgynevezett Cibulka-érával, amikor is a német színházat 1800 és 1811 között a prágai születésű MatouS Alois Cibulka bérelte. Cibulka akit Déryné is gyakran említ naplójában maga is írt operát: Kotzebue Negersklaven c. darabját költötte át, amelyben az amerikai néger rabszolgák sorsának ürügyén nemcsak egzotikus témát dolgozott fel, hanem egyben kifejezést adott az emberi egyenlőség rousseau-i megfogalmazásának is. A Cibulka-korszakban a színpadon új művészeti irányzatok jelentek meg: a preromantikusok és romantikusok. Cherubini, Grétiy és Boildieu az opera, Schiller a dráma terén. Ugyanekkor érte el tetőpontját a magyarországi Mozart-kultusz is. A Mozart-operák bemutatásában maga Cibulka járt élen:

16 még csak a színház karmestere volt, amikor színre vitte a Don GiovanniX és a Cosi fan tuttét(h91). 9 A másik nagy bécsi klasszikus, Haydn oratóriumát, a Teremtést 1800 áprilisában mutatták be a budai Várszínházban, és ugyanitt, József nádor és Alexandra Pavlovna egybekelésének ünnepségsorozata idején, május 7-én lépett fel Ludwig van Beethoven a kor legnevesebb kürtművészével, a cseh származású Giovanni Puntóval az op. 17-es kürtzongora szonátát adva elő. Punto eredeti neve egyébként Jan Václav Stich volt, de szökött jobbágy lévén kénytelen volt felvenni külföldön a Punto művésznevet, egyszerűen lefordítván a szó német jelentését (szúrás) olaszra. 10 A Cibulka-korszak vége felé, 1810 júniusában vendégszerepelt a pesti és budai német színpadokon a cseh színjátszás legjelentősebb képviselője, Václav Thám, aki egyébként főhőse lett Alois Jirásek F. L. Vek c. regényének. Thám hét előadásban játszott itt június 19. és július 3. között. Először június 19-én lépett fel a pesti színházban Wespenberg ügyvéd szerepében F. K. Gewey Különös per (Der seltene Prozess) c. színdarabjában, majd ezt a szerepet újra eljátszotta június 23-án, a darab budai bemutatóján. Június 24-én Budán a hercegi számadó szerepét formálta meg Haibelnek Schikaneder szövegkönyvére készült komikus operájában, a Tiroli Jancsiban (Der Tyroler Wastl), amely cseh környezetben éppen Thám fordításában vált ismertté Domazslicei J ancsi, avagy Nusle-i vidámságok címen. Pesten június 26-án, Budán 27-én játszotta Thám Tromberg őrnagy szerepét Ziegler^4 szerecsen lány (Die Mohrin) c. darabjában; Jünger vígjátékában (Mindenbe beleüti az orrát', Er mengt sich in alles) pedig az öreg Hermannt alakította július l-jén Budán, majd július 3-án Pesten. Mindezek a darabok a pest-budai színház állandó repertoárjához tartoztak. Jünger és Schikaneder müvei cseh területen is jól ismertek voltak. Valamennyi említett mű társadalmi témájú, különböző környezetben játszódó családi kép, ill. vígjáték, amelyek egyúttal a bécsi bohózat és komédia (Alt-Wiener Sittenstück, Lokalstück) polgárfelfogását is átveszik. A fent említett darabok egyik fő képviselőjének, F. K. Geweynek a darabja, a Különös per amelyben még erősen érvényesült a jozefinista zsurnalisztika és publicisztika filantropikus eszméje a felvilágosodás szentimentális lelkületét mutatja be két szegény, Bauming és Marianna önfeláldozó szerelmének történetén keresztül, és egyben a híres Hühnertritt ügyvéd praktikáinak élethű szatírája is. Az ügyvéd alakját éppen a Thám által megszemélyesített Wespenberg tette nevetségessé. Még híresebb a Lokalposse későbbi, érett korszakából való Schikaneder-mű, a Tiroli Jancsi, amely a vidéki ember egyszerűségét és morális tisztaságát hangsúlyozza, szemben azokkal a darabokkal, amelyek a civilizált polgár lenéző szemszögéből teszik nevetségessé a vidéki embert. Jellemző, hogy éppen ez a darab aratott nagy sikert a Monarchia vidéki központjaiban, tehát annak a vidéki rétegnek a körében, amely segített ellensúlyozni a nagyvárosok, Prága, Pest és Zágráb németségének számbeli és nobilitási fölényét. Nem téveszthet meg bennünket, hogy mindez gyakran a német nyelv égisze alatt történt; az etnikai kiegyenlítődés az emberek lelkivilágának átalakulásához is vezetett, és lassan előkészítette a majdani nyelvi változást, a hazai népcsoportok emancipációjának legszembetűnőbb jelét. Thám fellépése Pesten és Budán kétségtelenül nagyon igényes teljesítmény volt; 14 nap alatt négy teljesen különböző szerepet alakított. Igaz, hogy mind tökéletesen megfelelt Thám színészi kvalitásának. Jóllehet az öreg Hermann szerepét Jünger darabjában, vagy a

17 számadó alakját a Tiroli Jancsiból jól ismerte még csehországi működése idejéből, azért így is szép teljesítmény volt e szerepek eljátszása. 11 A 18. század végétől kezdve cseh művészek egész sora működött Pesten, ill. Budán, elsősorban zenekarokban és színtársulatokban. Különös figyelmet érdemel közöttük az énekes és színész F. X. Jifík, aki az as években Erdődy gróf magán-operatársulatának tagja volt Pozsonyban, 1789-től 1813-ig Budán lépett fel a német színházban, Pesten pedig énekesként, majd rendezőként és ügyelőként működött. Ezenkívül olasz librettók német fordításával hívta föl magára a figyelmet. 12 Budai, ill. pesti tevékenysége idején fordította le Jifík Mozart operáinak, a Don Jüannak és a Die Grossmut des Titusnak a szövegkönyvét, valamint Paisiello (Die Müllerin, 1791), Gugliemi (Die adelige Schäferin, 1791), Weigl (Die Fürstin von Amalienburg, 1795) és Portugal (Die beiden Hecker, oder Verwirrung durch Ähnlichkeit, 1801) egy-egy operájának librettóját. Jifík maga is próbálkozott többé-kevésbé önálló német darabok írásával, amelyeket demokratikus felfogás és szociális érzékenység jellemez. Ezek a vonások elsősorban legsikeresebb daljátékában (Singspiel) tükröződnek, Perinet darabjának, a Die christliche Judenbraut szabad átköltésében, amelyet Pánek (1791), Reymann (1795) és Tucek (1810) zenésítettek meg. Ezt a daljátékot nemcsak Pest-Budán játszották, hanem Sopronban és Prágában is. Említésre méltó még Jifík eredeti szövegkönyve Tucek bibliai operájához: Israels Wanderung durch die Wüsten (Pest 1811). 13 Fontos volt Jifík vendégszereplése ben Kelemen László magyar színtársulatánál, ahol a zsidó komikus szerepét játszotta el if j. Stephanie darabjában, Kelemen László átköltésében Szolgálatból kimaradt katonák és Joseph von Pauersbachnak a Mérey Sándor által magyarra ültetett művében, A nagy szfvü zsidóban. 14 A budai Várszínházban augusztus 19-én mutatták be Katona József István, a magyarok első királya c. színművét. A darab nagymértékben merített Frantisek Xaver Jifík hasonló című német drámájából (Stephan, der erste König von Ungarn, Pest, 1792), amelyet a szerző a nemes magyar nemzetnek" ajánlott. Jifík német színdarabja abban az időben keletkezett, amikor már működött a Kelemen László-féle magyar színtársulat is. Ez konkurenciát jelentett a német színháznak, amely hazafias tárgyú de német nyelvű darabokkal igyekezett a pest-budai publikumot visszacsalogatni magához. Ilyen produkció volt Jifík balettje is (Hungarn Gastfreiheit), amelyet január 31-én mutattak be. Jifík egyébként nemcsak színmű- és szövegkönyvíróként működött, volt énekes, rendező és ügyelő is. 15 Vida László magyar társulatának karmestere 1809-ben a cseh születésű Pacha Gáspár lett, aki egy sor magyar daljátékhoz szerzett zenét. Ezek közül kiemelkedik pl. Gessner költeménye Vida feldolgozásában, Az első hajós (Pest, 1809), amely sokban előlegezi Wagner Bolygó hollandijának témáját. Ugyancsak Vida László szövegét zenésítette meg Pacha Gáspár a Perseus és Andromeda c. varázsoperában és A tűzokádó sárkány c. daljátékban. 16 Kolozsváron 1804-ben mutatták be az Auróra, vagy a pokol csodája c. daljátékát. 17 A pesti nézők nemcsak a magyar történelemből, hanem a cseh előidőkből merített témájú darabokat is láthattak a német színház színpadán. Ilyen volt Lenz színdarabja: Wlasta, oder die kriegerischen Mädchen in Böhmen (1820), Kreutzer operája, a Libussa (1823) vagy Grillparzer tragédiája: König Ottokars Glück und Ende (1825). Egyébként a már előbb említett Tucek is írt egy vígoperát, amely a Lenz-féle színdarab tartalmával

18 egyezett (Fürstin Wlasta, oder der Amazonen-Krieg, 1817), ez azonban nem maradt fenn, csak színlapokról ismerjük. A cseh színészek és zenészek működése a pesti és budai német színházban és közvetlen kapcsolatuk a magyar művészekkel a 18. század végén és a 19. század elején fontos fejezetét képezi a cseh-magyar kulturális kapcsolatok történetének. Ebben a korban indult meg mind magyar, mind cseh földön az önálló nemzeti színjátszás, a német színházak viszont az európai színházkultúra értékeit közvetítették. Jóllehet a nemzeti nyelvű színpad fokozatosan erősödött a Habsburg Birodalom nem német területein, a német színház a 19. század húszas-harmincas, sőt a negyvenes évekig megtartotta jelentőségét. Bár a pesti német színház jobbára csak a magyar nyelvű teátrum vetélytársaként, ellenlábasaként maradt meg a köztudatban, mégsem felejthetjük el fontos szerepét Pest-Buda, a főváros kulturális életében. Ha a múlt századi magyar, cseh, szlovák vagy horvát nemzeti kultúrát vizsgáljuk, nem szabad elfeledkeznünk erről a lényeges összekötő kapocsról. Jegyzetek 1. Vö.: Verzeichnis der vom Anfange des Jänners bis zum Ende des Dezembers 1786 unter der Schmallöger und Bulla'schen Gesellschaß aufgeführten Schauspielen und Ballets zu Ofen und Pest. Pest, é. n. OSZK Színháztörténeti Tár Budapest, Német nyelvű zsebkönyvek (továbbiakban: NNYZS Pest-Buda), sign Ld. uaz : Etwas zum neuen Jahr den hohen Gönnern und Freunden beider königl städtischen Theater von Ofen und Pest gewidmet im Jahr Pest, é. n. NNYZS Pest-Buda, sign. 98. L. még Kádár J.: A budai és pesti német színeszet története 1812-ig. Bp., Bergopzoomerhez és Busch működéséhez a pest-budai német színháznál vö. i. h o. A kor pesti és budai német színházához továbbiakban I. Kádár J.: A pesti és budai német színészet története Bp., 1923.; uő: Geschichte des deutschen Theaters in Ungarn. München, 1933.; Binai, W.: Deutschsprachiges Theater in Budapest. Wien, A levéltári anyagból vö: Theatralia, Dep. pol. in genere et civitatum, fasc. 5. és , Helytartótanácsi Levéltár, C 51, Országos Levéltár, Budapest. Továbbiakban vö. akták a budai és pesti német színházhoz, Pesti lt. int. a. m. 4558, 5752 stb., Budai lt. Cameralia, akták böl, No. 187, 266 stb., Corr. mag ből, No Bp., Főváros Levéltára. L. még a pesti és budai német színház említett színházi színlapjait és színházi zsebkönyveit ( ), OSZK Színháztörténeti Tár. Vö. még a színház színlapjainak gyűjteményével ből a budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirattárában. A századi magyarországi színházi zsebkönyvek hasznos katalógusa: Hankiss E. - Berczeliné A.: A Magyarországon megjelent színházi zsebkönyvek bibliográfiája a XVTII-XIX században. Bp., L. R. Praia k: Neologická hnutí a pfedpoklady tzv. národního obrození u Őechu, Slovákú a Madarù z hlediska vyvoje jejich vzájemnyeh vztahú. (Nyelvújítási mozgalmak és az ún. nemzeti ébredés" feltételei a cseheknél, szlovákoknál és magyaroknál, kölcsönös kapcsolataik szempontjából.) In: Otázky dejin szedni a vychodní Evropy I. Brno, L. ua Vö. Neruda, J.: Divokyzvuk (Vad hang), Máj (Május), Praha, L. Major E.: Kisfaludy Sándor és a magyar zenetörténet. In: Fejezetek a magyar zene történetéből. Bp., Vö. R. Prazák: Kpusobení ceskych hudebních a divadelních umèlcù v Uhrách napfelomu 18. a 19. století. (Cseh színészek és zenészek magyarországi tevékenységéről a sz. fordulóján). In: Otázky déjin stfedni a vychodní Evropy II. Brno, Tucek operájának, a Lanassának premierjéről szóló színlap az OSZK Színháztörténeti Tárában a budai és pesti német színház szín lapgyűjteményében található. Vö. méglanassza. Szomorújáték. Négy fel-vonásokban. Németből fordította Kazintzy Ferentz. In: A magyar játék-sztn. Első esztendő. Negyedik kötetnek első darabja. Pest,

19 9. L. Ofiier und Pesther Theater-Taschenbuch für das Jahr Vom neuen Jahr angefangen. 1798, NNYZS, Budapest, sign OSZK Színháztörténeti Tár. 10. L. a Vereinigter Ofher und Pester Zeitung május 8-i számának és a Magyar Kurír május 13-i számának beszámolóját. Vö. Major E.: Beethoven magyarországi útjai. Új Zenei Szemle sz Thámnak erről a vendégfellépéséről a következő dokumentumok számolnak be: Joseph Paul Csemy és Joseph Oertel, a kir. városi színház súgói által kiadott színházi zsebkönyv, az Opter und Pesther Theater- Taschenbuch auf das Jahr Pest, sign. 128, továbbá a pesti és budai német színház színlapgyűjteményének színlapjai, Egyetemi Könyvtár Kézirattára Budapest, sign. Gd 2r 299. a következő előadásokról: F. K Gewey, A különös per (Der seltene Prozess) a színlapon tévesen Gebay), a pesti Német Színházban jún. 10-én; E. Schikaneder, Tiroli Jancsi (Der Tyroler Wastl) Haibel zenéjével a budai Várszínházban jún. 24-én, Ziegler, A szerecsen lány a pesti Német Színházban jún. 26-án és végül Jünger, Mindenbe beleüti az orrát, a budai Várszínházban júl. l-jén. A fent említett színházi zsebkönyvek Thámnak mind a hét fellépéséről tartalmaznak beszámolót. 12. Adatok Jifík életéhez Kádár Jolán és Staud Géza művein kívül főleg a következő helyeken: Hochgräflich Erdődyscher Theateralmanach auf das Jahr Leipzig und Berlin, é. n. és Ofher und Pester Theatertaschenbücher OSZK Színháztörténeti Tár, Budapest. A Jiríkről szóló egyetlen monográfiának, I. Fonféder kéziratos disszertációjának nyoma veszett. 13. Jirík pest-budai működésének utolsó nyoma történeti-militarista" színdarabja, a Die Entführung des Prinz-Eugenius-Thores, oder Temeswars Befreyung (Buda 1813). A művet részletesen elemzi Rózsa Dezső: Magyar tárgyú német darabok hazai német színpadokon. Budapesti Szemle 1924, A budai és pesti német színház gyűjteményében is 1813-ból van az utolsó adat Jiríkről (Ofrier und Pesther Theater- Taschenbuch auf das Jahr 1813) után Jifík bizonyos ideig Temesváron működött, többet nem tudunk róla. 14. Kelemen színtársulatában Jifík a következő szerepekben lépett föl: júl. 19-én a Szolgálatból kimaradt katonákban a zsidó Joel szerepében és febr. 26-án A nagyszívű zsidóban Moyses szerepében. L. még Staud G.: Az első magyar színtársulat színlapjai. Bp., (A nagyszívű zsidó november 8-i előadásának fakszimile színlapjával). Ezekért az adatokért köszönetet mondok Kerényi Ferencnek, a budapesti Színházi Intézet igazgatójának. 15. L. a 12. sz. jegyzetet. 16. L. R. Praiák: Cestí umélci v Uhrách na pfclomu 18. a 19. století (Cseh művészek Magyarországon a sz. fordulóján) In Slovansky^ pfehled 55, Praha sz Vida László társulatára és Pacha tevékenységére 1. Tóth D.: A magyar népszínmű zenei kialakulása. Bp., 1953., Kerényi F.: A régi magyar színpadon Bp., Vö. még színlapok az OSZK Színháztörténeti Tárának színlapgyűjteményében. A régebbi irodalomból Róthkrepf G.: A' Magyar Muzsika Története. Tudományos Gyűjtemény 1829, II. 63. Az összegyűjtöm irodalmat 1. Magyar Színháztörténet Bp., Vö. Fried I.: Cseh-magyar kapcsolatok a XDC század első évtizedeiben. Filológiai Közlöny

20 Andreas Kotte (Berlin): Nemzeti színjátszás a Nemzeti Színházban? Már a fiókokban porosodtak a fennkölt német nemzeti színházi programok, és az udvari színházak a Bécsi Kongresszus után az egy ideig divatos, előnyben részesített Nemzeti Színház címet gyanakvóan ismét elvetették, a Berlini Nemzeti Színház immár Királyi Udvari Színház amikor Johann Wolfgang von Goethe kifejti Eckermann-nak, hogy tulajdonképpen létre tudta volna hozni a német színházat, csak sajnálatos módon a közönség és a színészek megakadályozták. Valamikor valóban rögeszmém volt egy német színház megteremtésének lehetősége. Igen, rögeszmém volt, hogy magam is hozzájárulhatnék ehhez, és letehetnék néhány alapkövet egy ilyen építményhez. Megírtam az Iphigeniámat és a Tassomat és gyermeki reménnyel arra gondoltam, így sikerülne. De semmi nem mozdult, meg sem moccant, és minden úgy maradt, mint azelőtt. Ha hatottam és tetszést arattam volna, egy tucat olyan darabot írtam volna, mint az Iphigenia és a Tasso. Témában nem volt hiány. Mint mondottam, csupán a színészek hiányoztak, akik az ilyeneket szellemmel és élettel előadják és a közönség hiányzott, amely ezeket érzőn meghallja és befogadja". 1 Eltekintve attól a kérdéstől, hogy a nemzeti színházat német földön néhány Iphigenia és Tasso valóban előbbre vitte volna, az is megvizsgálandó, vajon felelősek-e a színészek és a közönség a nemzeti színházi eszme gyors hanyatlásáért. Mivel átfogó elemzésre a megszabott terjedelem miatt nincs módom, így a német színháztörténet egyik héroszának tevékenységére szorítkozom. August Wilhelm Ifflandot H. Frigyes Vilmos nevezte ki 1796 novemberében igazgatónak annak a Berlini Nemzeti Színháznak az élére, amely augusztus 1. óta (!) teljes mértékben a király fennhatósága alá tartozott. A rendkívül rátermett If fland (egy személyben intendáns, f ődramaturg, pénzügyi igazgató, vezető színész és drámaíró) hamarosan a legjelentősebb német színházak körébe emelte a Berlini Színházat. Ezért látszik alkalmasnak arra, hogy kérdésünket miért nem alakulhatott ki nemzeti színház Németországban szembeállítsuk Iffland egyik drámájával, annak előadásával és elméleti felfogásával. Mivel a lényeg a peremjelenségekben, a különösben gyakran vüágosabban bukkan elő, mint az általánosban, ne egy olyan sikerdarabot válasszunk, mint.4 vadászok (Die Jäger), ne a gyakran leírt Schillerrendezések egyikét és még kevésbé Iffland Eckhofról írt elméleti megállapításait, hanem válasszuk A kokárdák (Die Kokarden) c. darabot, a Martin Luther, vagy az erő felszentelése (Martin Luther, oder die Weihe der Kraft) rendezését és az emberábrázolásról szóló elméletét ben Iffland megbízást kap Lipót császártól az állam erőszakos átalakítása elleni színdarab megírására." Bár a javasolt témát elutasítja, vállalkozik arra, hogy egy maga választotta témában" képet alkosson a két fél közötti összes félreértésről, valamint arról, müyennek kellene lenniük a fejedelmeknek..azáltal, hogy eltökéltem a polgári háztartásokban dúló viszály vesződségeinek ábrázolását, azonnal meg tudtam szabadulni attól a nyomasztó érzéstől, amelyet éppen érzékelni kezdtem". 2 Az általunk vizsgált összefüggésben ne a darab tartalma, és ne az a körülmény érdekeljen bennünket, hogy a francia forradalom ellen irányult, hanem a fejedelemnevelés felvüágosodásbeli követelése; a kor da-

A Z E L S Ő M A G Y A R S Z Í N T Á R S U L A T S Z I N L A P J A I

A Z E L S Ő M A G Y A R S Z Í N T Á R S U L A T S Z I N L A P J A I SZÍNHÁZTÖRTÉNETI FÜZETEK 15. szám Staud Géza A Z E L S Ő M A G Y A R S Z Í N T Á R S U L A T S Z I N L A P J A I Budapest, 1960 SZÍNHÁZTÖRTÉNETI FÜZETEK 15, szám. STAUB GÉZA Az első magyar színtársulat

Részletesebben

KÓDEX Reformkor és kiegyezés

KÓDEX Reformkor és kiegyezés M A G Y A R KÓDEX Reformkor és kiegyezés MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1790-1867 7 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET / TÖRTÉNELEM 7 A NEMZETTÉ VÁLÁS KORA (1790-1848) / Dobszay Tamás-Hermann Róbert 7

Részletesebben

A javító vizsga témakörei irodalomból a 10. évfolyam számára (szakközépiskola, 10. EVP osztály)

A javító vizsga témakörei irodalomból a 10. évfolyam számára (szakközépiskola, 10. EVP osztály) A javító vizsga témakörei irodalomból a 10. évfolyam számára (szakközépiskola, 10. EVP osztály) I. A barokk - A barokk mint művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat; kialakulása; jellemzői stb. - Zrínyi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

UHRMAN GYÖRGY (1932-2003)

UHRMAN GYÖRGY (1932-2003) UHRMAN GYÖRGY (1932-2003) Budapesten született; az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakos tanári diplomát szerzett 1954-ben. Tanított általános iskolában, gimnáziumban (ott csak igen rövid ideig),

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban

Részletesebben

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból 9. évfolyam 4-5 mű éneklése tiszta intonációval a következő kategóriák mindegyikéből: gregorián, reneszánsz, barokk, bécsi klasszikus Magyar népzene és történeti

Részletesebben

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM Az osztályozó vizsga követelményei Szakközépiskola IRODALOM Az irodalom tantárgy osztályozó vizsgáján az osztályzat kialakítása az egységes követelmények szerint történik (40%-tól elégséges). Írásbeli

Részletesebben

A felvilágosodás korának magyar irodalma

A felvilágosodás korának magyar irodalma A felvilágosodás korának magyar irodalma Katona József életrajz és értelmezés [http://www.kiad.hu Elemzések menü] Labádi Gergely SZTE BTK Klasszikus Magyar Irodalom Tsz. labadig@primus.arts.u-szeged.hu

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15.

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Szakmai beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított 1.200.000 Ft vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

Szakmai beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított 1.200.000 Ft vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Szakmai beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított 1.200.000 Ft vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról A szakmai beszámoló és fotódokumentáció megtekinthető az alábbi linken: http://szinhaziintezet.hu/index.php?action=kiallitas&aid=55

Részletesebben

Budapest látványossága, a Vigadó

Budapest látványossága, a Vigadó Budapest látványossága, a Vigadó I. Pályamunkánk témájaként Budapest látványossága, a Vigadó bemutatását választottuk. Ismertetésének eszközéül ez a dokumentum és a melléklete, egy általunk létrehozott

Részletesebben

Paraizs Júlia. Múzeum, Budapest, 1962. 1 STAUD Géza, A magyar színháztörténet forrásai, II., Színháztudományi Intézet Országos Színháztörténeti

Paraizs Júlia. Múzeum, Budapest, 1962. 1 STAUD Géza, A magyar színháztörténet forrásai, II., Színháztudományi Intézet Országos Színháztörténeti Paraizs Júlia N. Mandl Erika: Színház a magyar sajtóban a két világháború között. A sajtóforrások szerepe az összehasonlító színháztörténeti kutatásokban, különös tekintettel a Napkelet és a Magyar Szemle

Részletesebben

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma.

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 9.évfolyam 1. Mi a Biblia? Két fő része? Ismertessen egy-egy történetet részletesen! 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 3. Homéroszi eposzok:

Részletesebben

A 17. századi francia klasszicizmus

A 17. századi francia klasszicizmus A 17. századi francia klasszicizmus A 17. század közepén Franciaországban új stílus: a klasszicizmus (classis = osztály; classicus = első osztályba tartozó) Jellemzi: az antikvitás tisztelete és követése,

Részletesebben

Magyar irodalomtörténet németeknek németül

Magyar irodalomtörténet németeknek németül Magyar irodalomtörténet németeknek németül Egy efféle könyv kiadása már igen időszerű volt. A bécsi és a berlini (Humboldt) egyetem hungarológusokat is képez, nemcsak másod- és/vagy harmadgenerációs magyarok

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

V. 1948 után megjelent Tragédia kiadások. V.1. Helikon díszkiadások és minikönyv kiadások

V. 1948 után megjelent Tragédia kiadások. V.1. Helikon díszkiadások és minikönyv kiadások V. 1948 után megjelent Tragédia kiadások V.1. Helikon díszkiadások és minikönyv kiadások 66.-68. Az ember tragédiája (Budapest, 1958, Magyar Helikon) (2) +188 l + 20 t + 34 l, 28 cm, Révai József tanulmányával.

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS Harmadik sétánk a Duna jobb partjára vezet. Ez a rész nem képez külön időrendi egységet, Lisztnek nem volt itt lakása, viszont mind ifjú, mind időskori látogatásai

Részletesebben

ÉNEK-ZENE JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ÉNEK-ZENE JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Ének-zene középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 30. ÉNEK-ZENE KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. ÖSSZETEVŐ ZENEFELISMERÉS

Részletesebben

Kedves Versenyzők! Herber Attila-Martos Ida - Moss László-Tisza László: Történelem 4. és 5. kötet megfelelő részei, Reáltanoda Alapítvány, Bp.

Kedves Versenyzők! Herber Attila-Martos Ida - Moss László-Tisza László: Történelem 4. és 5. kötet megfelelő részei, Reáltanoda Alapítvány, Bp. Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk titeket a Hatodik és hetedik osztályos tanulók kulturális vetélkedőjén! Az első forduló sikeres megoldásához segítségül szolgál az általunk megadott szakirodalom.

Részletesebben

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től.

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat Érvényes: 2009. november 31-től. Jóváhagyta: Fischerné Szilasi Gabriella igazgató 1. Az iskolai

Részletesebben

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Kovács János vezető elemző Talán úgy definiálhatnánk megfelelő módon az európai identitás fogalmát, hogy az nem

Részletesebben

PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA

PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA 2014/2015 őszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.) 2014. szeptember 29., hétfő 2014. szeptember 25., csütörtök* 18.30 Spiró György: Fogság Pethő Anita 18.00

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

TIBORC FAZEKAS: BIBLIOGRAPHIE DER IN SELBSTÄNDIGEN BÄNDEN

TIBORC FAZEKAS: BIBLIOGRAPHIE DER IN SELBSTÄNDIGEN BÄNDEN Tiborc Fazekas: Bibliographie der in selbständigen Bänden erschienenen Werke der ungarischen Literatur in deutscher Übersetzung (1774 1999). Eigenverlag des Verfassers, Hamburg 1999 A magyar irodalom (önálló

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64 IRODALOM 1 A kerettanterv alapján készült helyi tanterv óraterve IRODALOM 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály 37 hét 37 hét 37 hét 32 hét heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni

Részletesebben

MUNKAANYAG. Homoky Viktor. Zenetörténet VII. - Bécsi klasszicizmus I. A követelménymodul megnevezése: Zenész alapmodul

MUNKAANYAG. Homoky Viktor. Zenetörténet VII. - Bécsi klasszicizmus I. A követelménymodul megnevezése: Zenész alapmodul Homoky Viktor Zenetörténet VII. - Bécsi klasszicizmus I. A követelménymodul megnevezése: Zenész alapmodul A követelménymodul száma: 1436-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-015-50 ZENETÖRTÉNET

Részletesebben

Művészetek Ének-zene. 11. évfolyam

Művészetek Ének-zene. 11. évfolyam Művészetek Ének-zene A Művészetek - Ének-zene szabadon választható tantárgy belépési követelményei: Hallásvizsgálat: 10 nép- illetve műdal átélt, élményszerű tiszta előadása emlékezetből, a dalokat másmás

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie)

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie) Joseph Kadar artiste peintre Paris 2013 2014 Nemzetközi Modern Múzeum Hajdúszoboszló (Hongrie) Musée d Art Moderne Erőegyensúly 2 Erőegyensúly Térgrafika (Erőegyensúly) 100x80 cm (toile) 3 Térgeometria

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás

Részletesebben

Doktori témahirdetések 2012.

Doktori témahirdetések 2012. Doktori témahirdetések 2012. Név Almási Tamás 1. A dokumentumfilm készítés etikai kérdései. Téma 2. Rendszerváltozás Magyarországon a dokumentumfilm tükrében. Bagó Gizella Bárdos András 3. A dokumentumfilm

Részletesebben

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.)

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) Szenik Ilona A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) A népzenének a társadalmi tudatformák közt elfoglalt helyét,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Pastyik László Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Költőnk neve és műve a délszlávországi magyar irodalomban viszonylag hamar, már a húszas évek második felében feltűnik, jelképpé azonban

Részletesebben

!" #!"!" $ % " " & ' ( $ ) * +, ( -!" # ( '.!"!" /!", ( -!" /!". 0 * ( ( )!" 2 /!"( 3 3 * /( " * &!" /! / %!" ( / 4!" '

! #!! $ %   & ' ( $ ) * +, ( -! # ( '.!! /!, ( -! /!. 0 * ( ( )! 2 /!( 3 3 * /(  * &! /! / %! ( / 4! ' !" #!"!" $ % " " & ' ( $ ) * +, ( -!" # ( '.!"!" /!", ( -!" / '!". 0 * 1 ( ( )!" 2 /!"( 3!" ' " 1! 1 3 * /( " * &!" /! / %!" ( / 4!" ' 00 ' '* * 2 5* 0 6 & / 0 * 1! 0! 7 4! * 0! 8" "!" '!" /!"!"!"' &!"

Részletesebben

2015. április 8. A fény J. Haydn műveiben - Kóczán Péter brácsaművész és Albert Sassmann zongoraművész hangversenye a Muzsikaházban

2015. április 8. A fény J. Haydn műveiben - Kóczán Péter brácsaművész és Albert Sassmann zongoraművész hangversenye a Muzsikaházban Pályázatunk kedvező elbírálásának köszönhetően, iskolánk A fény megérkezik tehetséggondozás a művészetoktatás sajátos eszközeivel (zene-irodalom-képzőművészet) programsorozattal csatlakozott a 2015 a Fény

Részletesebben

Gyõr-Moson-Sopron Megye

Gyõr-Moson-Sopron Megye Közmûvelõdési Programok Tájoltatásának Programfüzete Gyõr-Moson-Sopron Megye Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Közhasznú Társaság 9022 Gyõr, Czuczor Gergely utca 17. Tisztelt Polgármester! Kedves Közönség!

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] BEVEZETŐ

[Erdélyi Magyar Adatbank] BEVEZETŐ BEVEZETŐ Kötetünk tanulmányai a XVIII XIX. század fordulójának stílusait, műveit és mestereinek tevékenységét elemzik, a barokk és klasszicizmus közötti átmeneti korszak bonyolult kérdéseit kutatják, majd

Részletesebben

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON Készítette: Bárdosi Mónika Lakatos Gyuláné Varga Alajosné Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által, az MTA Szociológiai Kutatóintézetnél

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

ÉNEK-ZENE JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ÉNEK-ZENE JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Ének-zene középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. ÉNEK-ZENE KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. ZENEFELISMERÉS A feladatsor

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL 2014 REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás Huszonnégy

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

A REMÉNY SZÍNHÁZA? MITOLÓGIA ÉS VALÓSÁG

A REMÉNY SZÍNHÁZA? MITOLÓGIA ÉS VALÓSÁG A Kortárs Drámafesztivál Budapest és a Heinrich- Böll- Stiftung közös rendezvénye: INGYEN KULTÚRA? A REMÉNY SZÍNHÁZA? MITOLÓGIA ÉS VALÓSÁG Nemzetközi konferencia 4 részben Budapest, 2014. december 5. és

Részletesebben

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika A romantika: egyetemes művészettörténeti korszak és korstílus a XIX. sz. első felében Választóvonal a klasszikus és a modern

Részletesebben

Pesti Vigadó. Műsorfüzet 1865

Pesti Vigadó. Műsorfüzet 1865 Pesti Vigadó Műsorfüzet 1865 MEGNYÍLT A VIGARDA! N agy örömmel tesszük közzé, hogy majd tizenhat évnyi várakozás után Pest városa ismét rendelkezik olyan fényes, európai színvonalú épülettel, ahol reményeink

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink:

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház magyar költők költészetének és életének színházi, zenei és képzőművészeti formában való bemutatásával foglalkozik. Turek Miklós színművész

Részletesebben

ÁRPÁS KÁROLY Katona József Bánk Bánja

ÁRPÁS KÁROLY Katona József Bánk Bánja ÁRPÁS KÁROLY Katona József Bánk Bánja Gondolatok tanítás közben 1 Katona József alkotását nemcsak azért választottam, mert középiskolai tanár vagyok, hanem azért is, mert sokat foglalkoztam az alkotás

Részletesebben

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat)

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat) MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat) A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés,

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

A kánon művészete. (2011. június 19., 19 óra, Erzsébetvárosi Közösségi Ház) Műsor:

A kánon művészete. (2011. június 19., 19 óra, Erzsébetvárosi Közösségi Ház) Műsor: A kánon művészete a hangversenye (2011. június 19., 19 óra, Erzsébetvárosi Közösségi Ház) Műsor: Mozart: Ave Maria Ismeretlen szerző: Benedicta sit sancta trinitas Ockeghem: Prenez sur moi Bach: Goldberg-variációk

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Hargitai Imre Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára c. DLA értekezés tézisei 1 Antal István egyik utolsó növendékeként vállalkoztam arra, hogy

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról

Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról Két nagyobb kémiatörténeti kutatást végeztünk a kutatás négy éve alatt. Az első kutatásunk

Részletesebben

Pest drágagyöngye. Józsefvárosi blogmesék. Kerekes Pál. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Borító: Bak Ágnes

Pest drágagyöngye. Józsefvárosi blogmesék. Kerekes Pál. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Borító: Bak Ágnes Pest drágagyöngye Józsefvárosi blogmesék Kerekes Pál 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! Borító: Bak Ágnes A posztok között hajdani fűszer- és gyarmatárú hirdetések Milyen volt? Az elmúlt évtizedek

Részletesebben

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Művelődéstörténeti konferencia a jezsuita rend sárospataki

Részletesebben

Búcsú Szakácsi Sándortól

Búcsú Szakácsi Sándortól 1. oldal, összesen: 6 oldal Írja be az e-mail címét! Feliratkozás név: jelszó: Bejelentkezés Búcsú Szakácsi Sándortól Szakácsi Sándor színművész búcsúztatását csütörtökön 15-órakor tartják Budapesten,

Részletesebben

A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család

A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család ÖSSZEFOGLALÁSOK A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család Karl Vocelka osztrák történészprofesszor, a Bécsi Egyetem Történeti Intézetének elnöke ismert a magyar szakmai közönség számára. Az elmúlt két

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke 1955 1962 Vegyes tartalmú számok 1963 1. sz. A komplex összehasonlító kutatások elvi kérdései 2. sz. Nemzetközi Összehasonlító Konferencia (Budapest,

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Dráma emelt szint 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 22. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Elemezze egy szabadon

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A Piarista Rend Magyarországon. Szerk.: Forgó András. Bp., 2010. (Művelődéstörténeti műhely. Rendtörténeti konferenciák) 9. p. 2

A Piarista Rend Magyarországon. Szerk.: Forgó András. Bp., 2010. (Művelődéstörténeti műhely. Rendtörténeti konferenciák) 9. p. 2 RIEDEL, JULIA ANNA: Bildungsreform und geistliches Ordenswesen im Ungarn der Aufklärung. Die Schulen der Piaristen unter Maria Theresia und Joseph II. Stuttgart, Franz Steiner Verlag, 2012. (Contubernium.

Részletesebben

éppen az adatok sokrétűsége miatt a feltöltés a tervezettnél lassabban halad.

éppen az adatok sokrétűsége miatt a feltöltés a tervezettnél lassabban halad. A 19. századi magyarországi zenés színjátszás számítógépes adatbázisának kialakítása c. OTKA által támogatott kutatás szakmai záróbeszámolója Témavezető: Tallián Tibor Pályázati célok A 19. századi magyarországi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE BORI IMRE BORI Imre (Bácsföldvár, 1929. dec. 28. Újvidék, 2004. ápr. 22.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Petrovgradban (Zrenjanin), Becsén, Zentán

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára Retextil termékfejlesztői pályázat Kreatív termékötlet-pályázat textil újrahasznosítás témában Pályázni olyan termékötletekkel

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

KÖRTVÉLYESI OSZKÁR. Bartók és Budapest

KÖRTVÉLYESI OSZKÁR. Bartók és Budapest KÖRTVÉLYESI OSZKÁR Bartók és Budapest A Torontál vármegyei Nagyszentmiklósban, 1881. március 25-én született Bartók Béla. Édesanyja Voit Paula, tanítónõként dolgozott, jól zongorázott, így elsõ zenei élményeit

Részletesebben

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára A Kozák téri Közösségi Ház és a kiállító tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait Nagy Előd festő- és éremművész, valamint fia Nagy Botond fotós kiállításának megnyitójára 2012. november

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben