Galícia a misztikum és hithűség világa? Nosztalgia és egzotikum a budapesti zsidó polgárság keleti zsidókról alkotott képében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Galícia a misztikum és hithűség világa? Nosztalgia és egzotikum a budapesti zsidó polgárság keleti zsidókról alkotott képében"

Átírás

1 Galícia a misztikum és hithűség világa? Nosztalgia és egzotikum a budapesti zsidó polgárság keleti zsidókról alkotott képében (GLÄSSER NORBERT, SZTE-BTK NÉPRAJZI ÉS KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIAI TANSZÉK) A kelete-európai zsidóság ma számos modern jelenségnek válik tárgyává. Az örökségturizmus keretében útikönyvek, ismeretterjesztő írások, honlapok és Facebookoldalak jelenítik meg Galícia és a vele szomszédos területek zsidóságának egykori világát. Orthodox hírportálok outreach törekvéseitől a szekuláris elszármazottak individuális családi honlapjaiig számos formában tűnhetnek fel a néhai közösségi élet emlékhelyei. A kulturális antropológiai vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a tényleges családi kötődésektől függetlenedve is turisztikai vonzerővé válhatnak idealizált zsidó életvilágokat idéző helyek: zsidónegyedek, kávézók, panziók. Ezek révén gyakran egy nosztalgikus, monarchiabeli jiddis világot gondolnak újra. Mindez azonban túlmutat az ezredforduló turizmusán. Számos olyan irodalmi és képi közhelyből merít, amely a 19. század végén és a 20. század első felében jött létre. Az Osztrák-Magyar Monarchia nagyvárosai közül Bécs és Budapest egyaránt fontos helyszíne volt ennek az értelmezési folyamatnak. A következőkben a császárváros zsidó tendenciáival összevetve nézzük meg hogy, a magyar főváros zsidó közösségei és felekezetiirányzati elitstratégiái miként alkottak értelmező közeget, alakítottak nosztalgikus, kritikus vagy példaértékkel bíró képet az Ostjuden, a keleti zsidók világáról. Bécsi képeslap, chászid a tömegben (Glässer Norbert tulajdona) 1

2 A Monarchián belül Ausztriához tartozó Galícia a keleti zsidóság jelképévé vált. Mind a zsidó felvilágosodás szószólóinak, mind pedig a tradicionalitásra törekvő orthodox körök vitairodalmának a galíciai zsidóság fontos hivatkozási alapjává vált. A polgárosuló zsidóság különböző rétegeiben ugyanakkor megjelent a nosztalgikus, művészi és folklorisztikus érdeklődés is e terület hagyományosnak tekintett zsidó élete iránt. A jelentős számú galíciai zsidóság olyan városokban lakott, mint Lemberg. A 19. század végi, modern városi jelleget öltő Lemberg az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben monográfia-sorozatának tolmácsolásában egyszerre képviselte az európai fejlődéseszményt, valamint a város történeti etnikai, vallási és kulturális sokszínűségét. Lemberg tehát nagy várossá fejlődött s azon az úton halad, hogy előkelővé is váljék s az összes korszerű községi intézményeket megszerezze magának. Az útczák forgalma igen élénk, számos bérkocsin kivűl villamos- és lóvasút is gondoskodik az egymástól távol fekvő városrészek közötti kényelmes közlekedésről; Lemberg különben a monarchia azon városainak egyike, a melyekben aránylag igen sok ló van s mindenkor híres volt arról, hogy a legszebb magánfogatai vannak. De mentűl nagyávorsiasabbá válik, mentűl zajosabbá nő útczáin a sürgés-forgás és tolongás, annál becsesebbekké lesznek sétaterei s valamikor oly feltűnően számos, de ma már, sajnos, ijesztőleg gyérűlő magánkertjei. Külföldiek szemében igen föltűnő sajátsága Lembergnek, hogy falai között három érsek lakik, azon idők emlékeűl, mikor még Lemberg volt az egész lengyel birodalom legvegyesb nyelvű és vallású városa. Lengyel, német és olasz katholikusok, rutén, görög és bolgár óhitűek, protestáns skótok, mohamedánok és zsidók fértek meg e helyütt akkoriban békésen, kereskedést és ipart űzve. (Lemberg. oziñski Lászlótól, fordította Katona Lajos) Kogutowicz-féle monarchiatérkép, részlet (Glässer Norbert tulajdona) Galíciai fejlődő városaival, középkori gyökerű zsidónegyedeivel és vidéki zsidó életvilágaival mégis egy olyan vidék volt, amelynek megítélése igen eltérő lehetett. Egyszerre volt a kulturmissziót hirdető felvilágosultak számára a középkori sötétség világa és a közösségi életük hagyományaihoz ragaszkodók számára a felvilágosodás vallási 2

3 tudatlanságával, rosszindulatával szemben a hitvédelem helye. Egyszerre tekintették kultúrálandó és művészi ihletet hordozó vidéknek. Egyszerre jelentette a zsidóság emancipációs sikereinek veszélyeztetőjét és a zsidó nemzeti reneszánsz idealizált népi világát. Az elmaradottság vagy a hithűség világa? A modern európai önkép a tőle eltérővel való folyamatos összehasonlítással építette ki önmagát. Ennek során az egyes népek, területek, szokások a modern és az európai ellentéteiként kerültek bemutatásra. A modern európai önmeghatározásnak fontos eleme volt a társadalom megismerhetőségébe, a felhalmozható pozitivistatudásba és a társadalom jobbá tételébe vetett hit. Ez a társadalom-felfogás, és az egyes társadalmi csoportok jobbá, hasznosabbá tehetőségének gondolata vezetett el a felvilágosult abszolutista birodalmak uralkodóit a zsidóság átértékeléséhez, és a korai zsidó felvilágosodás képviselőinek támogatásához. A hászkálá gondolkodói Galíciai zsidó temetés (SZTE Néprajzi Tanszék) viszont a szükséges változás jegyében számos sztereotip vélekedést és elmarasztaló kívánalmat is átvettek a jobbá tételt szorgalmazó külvilág gondolkodásából. Ennek jegyében a judaizmus felvilágosult vallásreformjának képviselői erélyesen támadták koruk populáris zsidó szokásait, a rabbinikus judaizmus Talmud-központúságát és bezárkózó közösségfelfogását. A modern európai önkép hierarchizált ellentétpárokból, a felvilágosult európai modern polgárság olyan antitéziseiből építkezett, mint a természeti népek, Európa elmaradott peremei, középkori kvázi-keresztény vagy pogány szokásai. Ehhez hasonlatosan a felvilágosult zsidó önkép is megtalálta saját ellentétpárjait a középkori elnyomás torzulásnak tekintett vallási jelenségekben, a szülők, nagyszülők hátrahagyott vidéki közösségi életében és az Ostjuden (keleti zsidók) időben és térben távoli világában. A 3

4 vitairodalom, a sajtó, a mobilitás és a német nyelvi közeg révén számos közhely köszönt vissza a galíciai és magyarországi társadalmi vitákban, belső zsidó diskurzusokban. A zsidóságnak az európai középosztály kultúrájába átlépő tagjai főként az első generációknál gyakran még ebben a sokat kritizált világban nevelkedtek. Ágai József önéletírásában például a vizsnyici chászidok a modern világ felé vezető út kezdetén kaptak fontos szerepet. A szerző a család velük való konfliktusát jelölte meg a hagyományos világgal való szakítás okaként. Ágainál a galíciáner chászid közeg egyszerre vált a felvilágosult, művelt világ és a prosperáló, a kitörés ígéretét hordozó magyar vidék ellentétévé. Ágai egyszerre jelenítette meg a zsidók irányába a bürgerliche Verbesserung keretében és a vidék magyar többségét biztosítani kívánó asszimilatív nemzeteszme által támasztott elvárásokat, s lelte meg saját múltjában ennek tökéletes ellenvilágát. A mászkil kritika közhelyei zsurnalisztikai és tudományos közvetítéssel a zsidóságon kívül is hatottak. A hatalom és a művelt keresztény világ autentikus izraelita felekezeti vélekedésként ismerte el. Ezáltal részévé váltak a belső vallásreformtól független diskurzusoknak is. Galíciához így többnyire a csodarabbi fogalmát társították, ami egyúttal jelképévé vált. A budapesti Egyenlőség, neológ izraelita hetilap chászid-értelmezése a dualizmus utolsó két évtizedében igen változó. Korszakoláshoz nehezen köthető. Inkább történeti folyamaként megragadható tendenciák jellemezték. Galícia a különböző cikkekben egyaránt képviselhette a tudatlanság, a tanulatlanság és a nyugati műveltség hiányának sötét világát. A chászidokat a babonák, a megtévesztők és a fanatikus megtévesztettek köreként mutatták be. A chászidizmusra ugyanakkor olyan egyszerű vallásosságként is tekinthettek, ami legalábbis történeti távlataiban szemlélve sajátos körülményei okán a művelt nyugati világ megértésére tarthatott számot. Az Egynelőség stratégiájában tapasztalható ambivalencia azonban más megvilágításba kerül, ha Szabolcsi Miksa és a lap köré gyűlt hírlapírói elit állításait nem a lapon belül kialakult nézeteknek, hanem adaptált, a korábbi mászkil irodalmi hagyományokból kölcsönzött beszédmódoknak tekintjük. Ha elfogadjuk, hogy az Egyenlőség publicistáit a tudatosan modernizáló zsidóságon belül olyan nagy társadalmi diskurzusok vezérelték, amelyek az új eszmék hirdetését és az újítások útjára lépett zsidóság pozitív önképét voltak hivatottak szolgálni, akkor felmerül a kérdés, hogy hogyan befolyásolták ezek a narratív keretek a gyakran Galíciából érkező magyarországi chászid zsidó megformálását. Fontos továbbá azt is szem előtt tartani, hogy az írások jelentős része nem a közvetlen találkozás élményén alapult, hanem egy narratív stratégia keretében tekintett a chászidra. 4

5 A chászidokról folytatott diskurzusok egyrészt az elvárások és az igazodás igénye mentén alakultak, másrészt a kulturmissziós küldetéstudat határozta meg azokat. A felvilágosult keresztény külvilághoz való igazodás igényét és a belső kulturmissziót jól tükrözi Hammer Izrael írása a mászkil nézetek terjesztésére létrehozandó báró Hirsch-féle iskolák elleni chászid tiltakozásról. A cikk az egyik legjelentősebb chászid vezető, a belzer ruf budapesti neológok számára megfogalmazott elmarasztalása. Iskola és csodarabbi; a víz sem ellensége annyira a tüznek, mint e kettő egymásnak. ( ) A galicziai csodarabbik sokkal nagyobb csapása a szegény galicziai zsidókra, mint a gyilkos alkohol a szegény földnépére nézve: Micsoda tulajdonképen a csodarabbi? kérdezed nyájas olvasó. A csodarabbi a zsidóság szégyenfoltja; Galiczia és a magyarországi északi megyék zsidósága egy részének romlását, mert elbutitását jelenti. Ritka esetben határtalanul elfogult, vakbuzgó és tudatlan. Rendesen csaló, ki hivei ostobaságából zsebeit tölti meg. (Egyenlőség december 16./ 6-7. Nem kell iskola! Irta: Hammer Izrael) Más értelmezéseket találunk viszont a budapesti magyar nyelvű orthodox lapban. Az Ostjuden tradicionalitásra törekvő vallási autoritásai a budapesti orthodox polgárság sajtódiskurzusaiban saját szervezeti törekvéseiket igazoló keleti példákként jelentek meg. Ezért az orthodox szervezet hírlapírói élesen támadták az orthodox vallási példaképek között megjelenő magyarországi és galíciai chászid rebbék neológ kulturmissziós bírálatait. A Zsidó Híradó például egyik polemizáló tudósításában megjegyezte, hogy A belzer ruf és kísérete (OR-ZSE Könyvtára) azok közt, kikre a tudatlanság és rosszakarat a csodarabbi névvel minden rosszat vél rákenni, a zsidó tudomány nagy fáklyavivőivel is találkozunk. ( ) a kit elfogulttá tesz a gyűlölet ( ) ha módját ejtheti, hát dühös czikkeket ír a csodarabbik és zsidóság visszamaradott elemei ellen. (Zsidó Híradó, március 14./ 7. Hirek Az újfehértói csodarabbi) Az orthodox chászid-kép és Galícia-kép a fővárosi szervezet pozsonyi orthodoxia által megszabott arculatához igazodott. A chászidizmus mai kutatása szemléletváltásként a rabbinikus műveltség ismeretét és a vallástörvény autoritásának meg nem kérdőjelezését emeli ki már a chászidizmus korai alakulására vonatkozóan is. A buberi, dubnovi koncepciót követő neológ Pfeiffer Izsák szintén számolt a chászidizmus rabbinikus műveltséghez való közeledésével, de ezt a korabeli tudományos diskurzusoknak megfelelően a 19. századra tette. A kor művelt, nem-orthodox világa a chászidizmust főként keletkezésében a 5

6 rabbinikus műveltségtől elkülönítve tematizálta. Az orthodox hetilap chászidokra vonatkozó cádik-képe viszont elsősorban a Tóra művelését emelte ki. A chászid rebbék orthodox bemutatása nem függetleníthető a chászidizmust ért vádaktól. A megszilárduló országos szintű orthodox zsidó intézményrendszer a 19. század végének szemléletformáló publicisztikáiban a csodarabbikat ért támadásokra elsősorban a tradicionalitásra törekvő vallási-közösségi stratégiát megsértő neológ kulturmisszió esetében válaszolt, a hagyomány-racionalizálást, a kulturmissziót és a pejoratív fogalomhasználatot ítélve el. A felvilágosodás fényszimbolikája gyakran visszatérő eleme volt a kulturmissziós diskurzusoknak, amelyek a tradicionalitásra törekvő csoportstratégiák esetében a zsidók visszamaradottságáról, lelkek sötétségéről, ijesztő tudatlanságáról (Zsidó Híradó márc. 14./ 7. Hirek Az újfehértói csodarabbi ) írtak. A felvilágosodás fényszimbolikájára, amely a modern művelt Nyugatot a fénnyel, a rajta kívül eső világot: a kelet-európai perifériákat és más kontinenseket köztük főként fekete Afrikát a sötétséggel, az elmaradottsággal azonosította, részévé vált a zsidó felvilágosodás érvrendszerének is. A kelet-európai zsidó vallásosság így lett a hierarchizált ellentétpárokból építkező európai önkép keretében a felvilágosult nyugati, középosztálybeli zsidó kultúra ellentétpárjává. Ebben az európai önképben a sötét középkor és a fényt szimbolizáló reneszánsz szintén jelentős helyet foglalt el. Így a perifériákon tovább élő zsidó szokások egyúttal a múlt jelenben fellelhető zárványaivá is váltak, azaz a kortárs jelenségek egy lezárt és meghaladni kívánt múltba vetültek. Az orthodoxia válasza erre az isteni kinyilatkoztatás, a Tóra fényének középpontba állítása volt. A modern európai önkép által sötétnek titulált szokások ahogyan azt a neológ chászid-képre adott orthodox reakció esetében láthatjuk így a hithűség cselekedeteivé váltak, a chászid cádikok pedig a csalás és vakbuzgóság képviselőiből Tóra-nagyokká lettek. A modern racionalizációs igényekkel szembe az orthodox sajtó normaként a vallási hagyomány értelmezési keretét állította, amelyben egyúttal megtörtént a vallási autoritás megerősítése is. A csodarabbi fogalma azonban jóval elterjedtebbnek tekinthető a 19. század utolsó évtizedeinek magyar társadalmában, és messze túlmutatott a neológ hírlapírók polémiákban használt fogalomkészletén. A csodarabbinak a társadalom külső, antiszemita hangvételű kazár-diskurzusa mellett élt egy orthodoxiához közelebb álló, a csodarabbik jámborságát elismerő külső értelmezése is. Ennek keretében a csodarabbik életvitelét, ténykedését a keresztény népi hiedelemvilág alakjaihoz igazították. Az idealizált magyar chászidról alkotott keresztény képhez az orthodoxia és a neológia eltérően viszonyult. Az orthodox 6

7 stratégia a vallásos életvitel külső elismeréseként építette be a regionális sajtó híradásait, míg a neológia gyakran vitába szállt a chászidokat méltató keresztény cikkírókkal. Fontos vonása volt viszont ezeknek kívülről íródó méltatásoknak, hogy különbséget tettek a magyar vidék szentéletű csodarabbijai és az újonnan érkező galíciai bevándorlók vagy ide látogató kaftános csodarabbik között. Az utóbbiakról szólva a cikkírók a galíciai bevándorlóik iránti ellenérzéseiknek adtak hangot. Jól tükrözik ezt az újfehértói rebbe nekrológjának sorai, amelyek függetlenségi körökben kívánták bizonytani az elhunyt magyarérzelműségét és Kossuth-pártiságát. Ami most már magát Silbermann Reb Hertzka Naftalit illeti, mint tudóst, mint zsidót, mondhatni, hogy reá a legkevésbé illik a zsidó név oly értelemben, mint használni szokták. Lángelme volt, ki a zsidó hittudományoknak élt, de igazi világ bölcs s nagy emberbarát, ki míg maga szigorú aszkéta életében sült burgonyán s más ilyen sovány csemegéken éldegélt, addig ezreit ( ) az utolsó krajczárig szétosztotta a szűkölködők között ( ) Hozzá minden czeremónia nélkül bejuthatott az ember, ha keresztyén, ha zsidó volt. ( ) Magyar földön, Mária Pócson született és soha semmi köze sem volt a csodarabbik ama sarlatánszerű ámításaihoz, kik hókuszpókuszokkal, különleges ruhákban kiöltözködve, sötét szobákban, felgyújtott gyertyák kísérteties fénye mellett hatnak varázslatos erővel az együgyübb, a vadabb lelkekre, kik a fehérselyem kaftános s hipnotikus tüzes erővel ragyogó fekete szemű szoborkemény arczu csodarabbihoz hordják, hordogatják kábult méhekként kincseiket a haszonlesés telhetetlen perselyébe. (Nagyvárad okt. 10./ 2-3. Az ujfehértói csodarabbi temetése. Irta: Ifj. Móricz Pál) Galíciáról és zsidóságáról alkotott kép kritikai vonatkozásaiban főként a nagy társadalmi diskurzusok és a felekezeti-irányzati törekvések jelentek meg. A századfordulós budapesti zsidó sajtó saját aktuális kérdéseinek megvitatására használta fel a Monarchia ezen részének zsidóságáról alkotott értelmezéseket. A háborús évek és a galíciai menekültek a bécsi és a budapesti zsidóságot is a chászidokhoz való viszonyulás újragondolására késztették. A galíciai menekültek széles társadalmi megítélésében a neológ hírlapírók a magyarországi zsidóság veszélyeztetését látták. Egyenlőség egyik vezércikke szerint az, hogy a gabona spekulánsokkal a kormány hogy bán el, az a kormány dolga: Hogy azonban azon Galíciából ide menekültekkel, kik uzsorájukkal megszentségtelenítették Magyarország fővárosát és a magyar zsidóság vendégszerető gondoskodását kurtán, nagyon kurtán kell elbánnia, világosan áll előttem. Nekünk zsidóknak tartoznak ezzel a hatóságok. Két okból kell a hatóságoknak Háborús újévi képeslap (Magyar Zsidó Levéltár) erélyesen fellépniük, az egyik, hogy a zsidók a mostani időkben kivették a részüket az anyagi és az emberi áldozatból, másrészt, hogy a nagyközönség elé ne lehessen általánosítani, mint egyetemes zsidó bűnt feltüntetni. 7

8 (Egyenlőség február 21./ 1-2. Kétféle menekült) Fabó Bertalan ügyvéd, zenetörténész és a Magyar Zsidó Múzeum őre egy hónappal később arra mutatott rá, hogy a galíciai zsidók a magyar közvéleményben, mint közvetítők, handlék jelennek meg, akik kiszipolyozzák a néptömegeket. A neológ cikkíró azonosult ezzel a nézettel és annak történeti-társadalmi magyarázatát adta. Fabó szerint a régebbi korokban a lengyel nemes ráeresztette a parasztokra a galíciai zsidókat, majd ha érdeke úgy kívánta, elűzte őket. Foglalkozásuk az elnyomatásból eredt. Egyetlen vigaszuk, a vallástudomány lett, amin kívül nincs is más szellemi tevékenységük. Tömegként a galíciai zsidók Fabó olvasatában a neológia számára akik megalapozták a modern magyar ipart nem kívánatosak: Nálunk Magyarországon szereplésük szerencsére meglehetősen új és nem is kívánatos, hogy tömeges legyen. Minden tekintetben újonnan fejlődő ország vagyunk és a javak termelését kell fokozni és szaporítani; közvetítő nélkülök is van éppen elég. (Egyenlőség márc. 28./ 15. A lengyel zsidó [Írta:] Fabó Bertalan) A neológiának a magyar nemzeteszmével és nemzeti célokkal való teljes azonosulása, a galíciaiak tekintetében az univerzális emberi filantróp érzéseken túl, csupán kritikával és elutasítással járt. Ez a német és osztrák cionista sajtó céltáblájává tette a magyarországi neológiát. Ennek eredményeként elindult átértelmezési folyamat. Szabolcsi Miksa a galíciai chászidot a zsidóság palettáján a galíciai menekültek tömeges budapesti tartózkodásától késztetve a közismert kulturmissziós közhelyeket felhasználva a művelt nyugati polgár ismeretei mentén helyezte el. Később a chászidok meséit a követlen találkozás élményében nemesítette általános emberi valláserkölcsi üzenetté. Ezáltal maguk a chászidok is átértékelődhettek a megcélzott olvasótábor szemében. A közvetlen találkozás élményén túl, melyet a menekültek tömeges jelenléte tett megkerülhetetlenné, ennek a megközelítésnek az alapjait azonban a gettónosztalgia és a német zsidó reneszánsz adaptációi révén a lap korábbi felekezeti tömegirodalmi közlései fektették le. Kiteljesedése viszont csak később, a Monarchia felbomlását követően, a két világháború közötti időszakban, Szabolcsi Lajos főszerkesztősége alatt történt meg. A nosztalgia, a művészet, a folklore és a misztikum forrásvidéke A keleti zsidók értelmezése olyan belső igényekkel és tendenciákkal is összekapcsolódott, mint a hátrahagyott vidéki életmód iránti nosztalgia, a történeti rekonstrukció és a világ tudományosan meg nem ismerhetőnek vélt lényegi dolgai iránti polgári érdeklődés. A nyugati zsidóság köreiben a 19. század végén zajlott le a gettónosztalgia és a jiddis nyelv irodalmi felértékelődése. Leopold Kompert Gettótörténetei 1886-ban és 1887-ben Gerő 8

9 Viktor fordításában jelentek meg Budapesten. Morris Rosenfeld jiddis költeményeit pedig 1903-ban közölte az IMIT Évkönyv Kiss Arnold fordításában. Polgárjogot nyert az újabb keletű jiddis irodalom. A 19. század fordulójához közeledve így a kulturmisszió és a gettónosztalgia két, párhuzamosan futó, a vidéki és a keleti zsidók (Ostjuden) világához gyökeresen eltérő módon viszonyuló diskurzusnak tekinthető. Párhuzamosságuk csupán látszólag hordozott ellentmondást, sokszor egyazon szerző vagy publicista munkásságán belül is: valójában egymást kiegészítő olvasatok ezek. A gettónosztalgia jelenségei a tudatosan modernizáló zsidó csoportstratégiák keretében a zsidó populáris szokásokként felfogott hagyománynak tudományos kereteken túllépő általánosabb használataként közelíthetők meg. A jelenség a közösségi emlékezet területéhez tartozik, és a használható múlt kialakítására tett törekvések egyike. Az urbanizálódás, az életmód általános átalakulása, a nemzedéki emlékezet és a csoport megalapozó emlékezete formálta azt az igényét és az általa életre keltett irodalmat, amely a városi középrétegekbe emelkedett leszármazottak számára a szülők és nagyszülők rurális környezethez kötődő emlékeit fogalmazta újra. A nyugat- és közép-európai zsidó népesség zöme a 19. század elején vidéken élt. A század végén a falvak gazdasági hanyatlásával a falun született fiatal zsidó férfiak és nők, miközben a tőkés városban keresték szerencséjüket, szülővárosukhoz és gyermekkoruk emlékeihez kötődő szentimentális kapcsolatként magukkal vitték populáris zsidó kultúrájukat is. A nosztalgikus irodalom iránti igény a neológiában is megjelent. A Magyar Zsidó Szemle, az IMIT Évkönyv és más periodikák hasábjain a hátrahagyott falu emlékeit idézték a fővárosi neológ zsidó középosztályba emelkedett szerzők írásai. A városban számos falusi zsidó miliőben gyökerező szokást hagytak el. A kötődést ezt követően a növekvő gettó történetek nosztalgikus irodalma biztosította. A modern Lieder des Ghetto [A gettó dalai] városi közegben ez az irodalom vált a partikuláris zsidó identitás forrásává. A 19. század közepén a falusi zsidó két megjelenési formájával kell számolni: egy hanyatló zsidó közösségtípus hús-vér képviselőivel és egy olyan új irodalmi zsáner 9

10 karaktereivel, amelyre gyakran általánosítóan és félrevezetően gettó-történetekként tekintenek. Ez utóbbi a gyermekkor falujának falusi zsidó életként történő irodalmi újraalkotása, amelyet azok a zsidó írók hoztak létre, akik a falut a magaskultúrába vagy a szélesebb társadalomba való integrálódás okán hagyták hátra. Ez az újraalkotás a középosztály új társadalmi éthossza mentén több síkon zajlott irodalmi, képzőművészeti és tudományos ismeretterjesztő igényekhez igazodva. A gettónosztalgia az idealizált családi életet, a vidéki vallásosságot állítja középpontjába Európa szerte. A gettó ez esetben a polgári szellemiség új irodalmi és képzőművészeti kulisszája. A városi zsidó középrétegek vágyait és problémáit fogalmazza meg. Fényes Mórnak 1897-ben A Jövőben megjelent cikke jó példa erre. A modern nyugati polgári utat követő zsidó ifjúsághoz szóló írás egyenesen a chászid világ megismerésére buzdított. Ha tövin akarod megszeretni a zsidóságnak őstulajdonságait, elvontan az emberektől, illetve azon milieutől, melyben tenyésznek, menj, keresd fel a sokat gyalázott, guny tárgyául szolgáló Galicziát. De ha ezt akarod látni, jobb lesz, ha Máramaros-Szigetre mégysz. ( ) Ide nézz, te, ki a jövőbe veted tekintetedet és visszaborzadsz attól az eszkimó-zsidó generációtól, melyet ma keblünkön melengetünk. (A Jövő júl. 16./ 8. A legsötétebb Magyarországból. [Írta:] F. M.) Fényes írásában egyértelműen szembehelyezkedett a recens chászidizmusra elutasítással és kiutasítással válaszoló, vagy pedig a fővárosi szegénynegyed nyomorát legfeljebb univerzalista filantrópiával kezelő Egyenlőségben körvonalazódó állásponttal. A fővárosból nézve a művelt világban kínos, esetleg szégyenletes chászid világ, közelebbről megismerve ideális, erkölcsös vallási légkörré válik. Ezzel szemben Szabolcsi Miksa számára a neológián belül a csodarabbi nem szolgálhatott példával. A kulturmissziós kritika szerint ugyanis a felvilágosult, művelt világ nem lehet a csodarabbi tevékenységének közege. A vallás terjesztésének toposza ellen pedig úgy érvelt Szabolcsi, hogy az orthodox szervezetben megjelenő chászidok megerősítő funkcióját maga az orthodox vallásosság teszi szükségtelenné. Szabolcsi értelmezésében a csodarabbi szerepét nem a neológia, a magyar Izrael belső szekularizációs problémáinak keretében nyeri el, ahogyan azt Fényesnél láthattuk, hanem a magyarsághoz tartozás viszonylatában. Szabolcsi számára a politikai viták, érdekek és konfliktusok keretei között szemlélve a csodarabbi és a galíciáner az integráció veszélyeztetőjévé válik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szigorúan vett kulturmissziós diskurzustól kisebb-nagyobb mértékben eltérő írások ne kaphattak volna helyet az Egyenlőség hasábjain. Kuthi Zsigmond például a kulturmisszió elítélő hangvétele helyett pszichológiai és társadalmi magyarázatok mentén a galíciai bevándorlóktól áthatott északkelet-magyarországi (unterlandi) zsidóság egzisztenciális helyzetének szükségszerű velejárójaként fogadta el a 10

11 csodarabbik jelenségét. Miután a gyermeki lélekfejlődés és a társadalmi közeg felől rekonstruálni próbálta Báál Sém Tov életútját, valamint Dov Beer fellépését, a jelenre vonatkozó reflexiókkal zárta írását. Ahhoz, hogy a gyarló ember egyenest fölemelkedhessék az ő láthatatlan urához, a Mindenség Istenéhez, bizonyos intellektuális müveltség, intelligenczia kell. Az a szimpla tudatlan ember hozzá van szokva, mindenben és mindenütt protekcziót kérni, közvetitéshez fordulni. Abban a hitben él, hogy az ő szegény, nyomorult, bünös, vétkes imáját háttérbe szoritja a nálánál jobbak, érdemesebbek fohásza. Annak a szadagórai, szandeczi, belzi, szigeti vallásos szent rabbiknak imáját szerinte hamarább és inkább meghallgatja az Örökkévaló, hiszen gondolja a miniszternek is nagyobb befolyása van a királynál, mint az egyszerü polgárembernek. Ezen lélektani motivumok teremtették meg és tartották fönn a csodarabbikban való hitet és tartják fönn most is! Én pedig csak azt mondom hogy: Boldogok, kik hisznek! (Egyenlőség márc. 21./ 1-3. A csodarabbik és a chassidismus történetéből [Írta:] Kuthi Zsigmond) Fényes fent idézett cikkétől eltérően Kuthi írása nem a vallási közönyről és a következő nemzedék neveléséről szól. Sokkal inkább egy nosztalgikus, pszeudo-történeti, pszichológiai párhuzamokat és társadalmi, egzisztenciális érveket felhasználó narratívum, ami a művelt polgári világ felől a kulturmisszió harcos szólamainál megengedőbb attitűdöt képvisel, bár annak érvelése is megjelenik benne, de már a vallásos, nyomorgó zsidóság megértésének eszközeként. Az Egyenlőségben az 1900-as évek elejétől új tendenciaként Szabolcsi Miksának a csodarabbiknál tett személyes látogatásairól szóló beszámolói is feltűntek. Szabolcsi és Patai József látogatásai az útleírások figyelemfelkeltő és szemléletformáló eszközeivel éltek. Egyszerre jelenítették meg a kuriozitást és a hírlapírói elit által formálni kívánt világképet, valamint a fontosnak tartott közösségi értékeket. A jelenség azonban egy általánosabb európai zsidóságon belül megjelenő tendenciába illeszkedett. Az Ostjuden világát megformálni kívánó művészek, köztük Kaufmann Izidor festő, és a bécsi színházi élet tagjai szintén tettek galíciai tanulmányutakat és látogatásokat a csodarabbiknál. Szombatköszöntés (Magyar Zsidó Levéltár) Ez esetben az Egyenlőség azon újabb generációja válik fontossá, amelynek tagjaként Patai József később a szerkesztőségből kiválva létrehozza a kulturcionista Múlt és Jövő 11

12 folyóiratot. Patai ahogyan későbbi folyóiratában Szabolcsi mellett az Egyenlőségen belül is új utat képviselt. Ez Fényes Mór fent idézett értelmezéséhez állt közelebb, mintsem a két Szabolcsi nemzedék magyar Izrael gondolatkörében kirajzolódó chászidizmusértelmezéséhez. Patai maga is érzékelteti azt a feszültséget, ami útleírásának attitűdje és a kulturmissziós diskurzus között feszült. Nála a csodarabbi a mai kultúra alternatívájává válik, akinél vissza lehet találni az emberi lét alapvető kérdéseihez, amelyekre értelmezésében a saját kora, a századforduló világa már nem keresi a válaszokat. Patai a belzi csodarabbinál tett látogatásának leírásában a kulturmissziót kérdőjelezte meg úgy, hogy annak alapjait a modern európai művelt zsidó középosztály világába vetett megrendíthetetlen hitet számolta fel. Kissé messzire ragadott a lelkesedés. Őszintén bevallom, nem volt szándékomban igy elárulni azt a nagyszerü benyomást, amit az ugynevezett csodarabbi reám tett. Még végre kulturellenes embernek fognak tartani. Bár másrészt elismerem, hogy nem rajongok a mai kulturáért. A mai kultura a gépet fejleszti, az embert pedig elhanyagolja. ( ) És bizony mondom, Goethe Faustja, Ibsen Peer Gyntje és Nietzsche Zarathustrája sokkal közelebbi rokonságban vannak a belzi csodarabbival, mint az ugynevezett mai kulturával. (Egyenlőség aug. 19./ 5-7. Utközben Belz, Áv hó elseje [Írta:] Patai József) Fogalmazta meg Patai azt az új attitűdöt, ami később a zsidó utat kereső, zsidó irodalmi és művészeti törekvéseket felkaroló kulturcionista folyóiratban teljesedett ki, miközben Szabolcsi Miksa továbbra is kulturmissziós keretek között alkotta meg, és neológ irányzati célokra használta fel útleírásait. A fővárosi neológián és az Egyenlőségen belül a századfordulón nem puszta szemléletváltásról van szó a galíciai zsidóságot és a chászidizmust illetően. Sokkal inkább a lapon túlmutató eltérő koncepciókról, amelyek között a jövő nemzedék vallási szocializációjának kérdése csupán a felmerülő problémák egyike. A különböző diskurzusok közül az Egyenlőségben a kulturmisszió vált meghatározóvá, amíg más, kisebb lapokban és folyóiratokban a gettónosztalgia és az ifjúság vallási közönyének felismerése kerülhetett előtérbe az adott lap jellegétől, szerkesztői elitjétől, felvetett problémáitól és megcélzott olvasótáborától függően. Az orthodox sajtó szintén élt a gettónosztalgia irodalmában rejlő szemléletformáló lehetőségekkel. A vidéki nosztalgikus történetek, történeti példázatok, chászid bölcsességek és chászid történetek azonban az orthodox hitbuzgalom céljainak fővárosi képviseletét magára vállaló lap hasábjairól sem hiányoztak. Ezek forrásai viszont nem a nyugati modernizáló feldolgozások voltak, hanem a vallási autoritások és orthodox hitközségi tagok útleírásai, a vidéki szóbeliség és a vallási irodalom magyar nyelvű orthodox sajtóadaptációi 12

13 lettek. A sajtóban megjelenő magyar nyelvű irodalom célja pedig a szerkesztő bevallása szerint az volt, hogy a magyarul olvasó felnövekvő nemzedéknek orth. zsidó szempontból kifogástalan tárgyu olvasmányok álljanak rendelkezésére, nehogy ezek hijján, a vallás-erkölcsi szempontbol aggályos, erotikus irodalom termékeiből meritse szellemi táplálékát. (Zsidó Újság júl. 5./ 12. Szerkesztői üzenetek. Füzesgyarmat) A chászidizmus azonban a magyarországi orthodox szervezet valóságának részét képezte. Sőt a chászid imaházak, egyes negyedek és a vidéki kapcsolatok révén a chászidok a fővárosi orthodox életvilág számára sem lehettek ismeretlenek. Az irodalmi feldolgozások mellett az ismeretterjesztő hangvételű híradások így feltehetően nagymértékben a külvilág felé is szóltak, ellensúlyozva a csodarabbikról alkotott negatív képet. A csodarabbi-fogalom használata nem volt jellemző a Zsidó Híradóra, az orthodox iroda titkára által szerkesztett felekezeti sajtóra. Kelet-európai vagy chászid történet jelelölésére is csak igen ritkán alkalmazták. Gyakoribb volt viszont a kelet-európai zsidóság tradicionális vonásainak felmutatása, amelyek révén az orthodox szervezethez kötött értékek párhuzamait törekedtek hangsúlyozni. A gettónosztalgia a modern zsidó körökben nem maradt meg a tömegirodalom szintjén. A vidéki zsidó életképek sajátos körét képezték a galíciai zsidó alakok: a kabbalista, a melamed, a rebbe, az előimádkozó, a talmudista, stb. portréi, valamint a közösségi élet hagyományos díszletek között zajló eseményei. Budapesten és Bécsben alkotó Kaufmann Izidor mellett számos festő nyúlt ezekhez a témákhoz. Amíg a festmények a zsidó felsőközéposztály lakásait díszítették, addig a róluk készült metszetek és művészeti témájú képeslapok az alsóközéposztály felé továbbították az alkotásokat. A hagyományosnak tekintett galíciai zsidó életvilágok múzeumi megjelenítése viszont már egy köztest területet képezett a képzőművészet és az új zsidó tudomány, a Wissenschaft des Judentums között. Sőt aszerint is eltért, hogy a múzeumot életre hívó Galíciai zsánerkép, Schiller műterem, Czernowitz (Izsák Gábor tulajdona) 13

14 támogatói kör a pusztán felekezeti önmeghatározást vallott és a megreformált judaizmust követő zsidó középrétegekhez tartozott, vagy pedig az etnikai önmeghatározást hangsúlyozó új zsidó nemzeti ideológiát követte. A zsidó vallási kultúra tárgyi világának megjelenítése a 19. század második felében a nemzetközi gazdasági kiállításokhoz kötődött. A modern zsidó polgárság önmegjelenítése viszont többnyire mellőzte az etnikai értelmezést. Ezért a zsidó vallási tárgyak múzeumi bemutatása nem a néprajzi múzeumokhoz állt közel, hanem a szépművészetihez. A keleti zsidóság muzealizálását is ezek a kerete határozták meg. Amíg a Budapesti Zsidó Múzeumban a chászidok csupán a folklore-ként értelmezett amulettek révén kerültek bemutatásra, addig a Bécsi Zsidó Múzeumban Kaufmann Izidor az etnikai önértelmezés hatásaként a német néprajzi megjelenítést követve szombati szobát rendezett be. Az enteriőr Kaufmann tulajdonában lévő tárgyakból jött létre. Számos olyan tárgyat tartalmaz, amit 1899 előtt vett birtokba, és amit 1887-től korábbi neves festményeibe is belefestett. Kaufmann egyik levelében Sziléziából Gross Borowitz keltezéssel, május 31-én, arról számolt be, hogy körülbelül 200 szobát nézett meg, amelyek többé-kevésbé kielégítők, de az összesből hiányzik valami. Kaufmann 1897 augusztusában a nadvorner rebbénél töltött egy sábeszt, ugyanebben az évben a belzer rufnál is járt. Kaufmann célja a szombati szoba bemutatásával nem a történelmi dokumentálás volt, hanem a felgyorsuló technológiai fejlődéssel szemben kompenzálni a gyors változás miatt elveszített otthonos kulturális vonásokkal való kapcsolatot. Ezt a vidéki és a keleti zsidóság világában vélte fellelni. A bécsi zsidóság fogékonyságát az Ostjuden világa iránt a világháborúban virágkorát élő Buber-mánia és az azt követően felerősödő zsidó nemzeti önértelmezés határozta meg. Bukovinai menekültek (OR-ZSE Könyvtára) 14

15 A 19. század végén a Nyugat-Európából érkező gettónosztalgia, amely kulturális tőkévé alakította a hátrahagyott vidéki hitközségi élet világát, a buberi zsidó reneszánsszal összefonódva új értelmezési lehetőségét nyújtotta a kelet-európai és galíciai chászid világnak. A zsidó reneszánsz fogalmát a német-zsidó populáris kultúrába Martin Buber vezette be Ost und West címen 1901-ben publikált esszéjével a berlini-alapítású modern judaizmus folyóiratban (Illustrierte Monatschrift für Modernes Judentum). Buber ezt a nemzeti ösztön ébredéseként fogta fel. A korabeli cionizmus fővonalától eltérően Buber reneszánsza megkísérelte a figyelmet a hazáról visszaterelni a diaszpórára. A nemzeti restaurációt amíg Buber a hazaként felfogott Szentföldön csupán küszöbön állónak tekintette, addig nézete szerint a nemzeti ébredés a szétszóratásban már elkezdődött. Buber a hangsúlyt a zsidó reneszánszban a gettó és a gálut által leláncolt lélekre és az öntudatlan tradíció szorítására helyezte. A chászidizmus és a hászkálá Buber szerint, egyaránt önemancipáció és öndetermináció volt. Bubert a Burckhardt által megfogalmazott reneszánsz inspirálta. A zsidó reneszánsz célját is Burckhardthoz hasonlóan fogalmazta meg: nem a régi judaizmus helyreállításának és új életre keltésének tekintette, hanem egy új típusú judaizmus megteremtésének, a látszatéletből az éltbe történő feltámasztásnak. A keleti zsidóság és annak chászid mozgalma így Buber számára egy metanyelvvé vált. Nem a tényleges chászid világot rekonstruálta, hanem a róla alkotott szövegeket állította egy új cél szolgálatába. Buber chászid történeteiben megnyilvánuló zsidó reneszánsz egyik monarchiabeli megnyilvánulása a bécsi Buber-mánia volt, ami az első világháború második felében fellendült zsidó politikai aktivitás fontos elemének tekinthető. Ezt a galíciai és bukovinai menekültek bécsi jelenléte, a válságos időszak, a német ifjúsági kultusz és a nemzeteszmétől áthatott politikai légkör határozta meg. A Buber-mánia mögött álló ifjúsági mozgalom eltávolodott a felnőttek politikájától, miközben a bécsi cionista szervezettel fonta szorosabbra kapcsolatait. Az első világháború keleti frontján folytatott harcok Európa zsidók által legsűrűbben lakott térségében zajlottak. Ezek a harcok egyúttal megsemmisítették a zsidó élet közösségi kereteit is. A háború következménye a zsidók számára e térségben a tömeges kiűzetés, a széleskörű zsidóellenes zavargások és a gazdasági hanyatlás volt. A galíciai zsidó menekültek Bécs kezelendő realitásává váltak. A Buber-mánia erre adott válaszként értelmezhető. A cionista zsidó néprajzértelmezés később Bécsben szintén ezekhez a menekültekhez kötődött. A zsidó néprajz hamburgi létrehozója. Max Meir Grunwald rabbi ugyanis a háború után Bécs azon kerületének hitközségét vezette, amelyben főként galíciai származású 15

16 menekült zsidók telepedtek le. Ebben a galíciai közegben értelmezhető a zsidó népélet cionista indíttatású muzealizálása is. A zsidó középrétegek Wissenschaft des Judentums keretében megfogalmazott történeti rekonstrukciója az Ostjuden vallási életének nehezen racionalizálható elemeit populáris zsidó antikvitásokként kezelte. Ezek az adatok a pozitivista tudományszemléletben a felhalmozás során egykor majd értelmet nyerő folklorisztikus elemekké váltak. Grunwald sokat támadott zsidó néprajzértelmezése ezzel szemben tág teret adott a szóban forgó szokások etnikus jegyekként történő értelmezésének. A Wissenschaft des Judentums a cionizmus felé hajló értelmezéssel párhuzamosan egy másik tendenciát is életre keltett a keleti zsidóságot illetően. A német neo-orthodoxia az Ostjuden körében a rabbinikus elit perifériáján több olyan szövetségest kísérelt meg magához kötni, akik a rabbinikus hagyomány védelmében léptek fel ugyan, de azt nem a tradicionális Tóra-tanulás eszközeivel, hanem a modern történeti rekonstrukció keretében tették. Tevékenységük ugyanakkor a tradicionalitásra törekvő zsidóság körében csekély presztízzsel bírt, mivel a tudományos problémákkal való foglalkozás a Tóra-tanulás elmulasztásának vétségét is jelenthette. Ezen rabbik tevékenysége főként azért vált fontossá, mert a felvilágosult zsidóság szószólói a Wissenschaft des Judentums vallásreform szolgálatába állított történeti kritikáját ültették át a közösségi törekvéseiket legitimáló vitairodalomba és publicisztikákba. Nem történt ez másként a keleti zsidók körében sem. A fővárosi orthodoxia neoorthodox irányultságú cikkírói között szintén megjelent a chászidizmus modern történeti Krakkói zsidók (SZTE Néprajzi Tanszék) értelmezése. A modern történeti szemlélet racionalizálási igénye itt is fellelhető volt, egyrészt a chászidizmusnak a koraújkori vallási mozgalmak sorába illesztésével, ami szekuláris értelmezési keretek bevonását jelentette, másrészt a csodák és az irracionális vallási jelenségek kritikájaként. Ez a történeti megközelítés ismeretterjesztő jelleggel számolt be a chászidizmus tradicionlaitásra törekvő 16

17 zsidóságon belüli jelentőségeiről. A neo-orthodox történeti olvasatban amely intézményi szinten szintén konfrontálódott a chászid rebbékkel a chászidizmus mégis az igazi vallásosság ápolójaként jelent meg. A cionista propaganda úgyszintén élt a falu gondolatával. Magyarországon és Galíciában a falusi zsidóban egyaránt a válságban lévő és öntudatlan tömeget látta, ami azonban a mozgalom potenciális táborává válhat. A falusi zsidó ifjúság a cionista propagandában azzá az új generációvá vált, amely szüleinek hagyományból fakadó disszimilációja révén elkerülte a beolvadást. A jövő zsidósága számára történő megmentésüket viszont csak a cionista ideológia garantálhatná. A falusi zsidóság így a zsidó nemzeteszme számára megtérítendő tömegnek látszott a cionista ideológusok szemében. A cionista írók közül a teljesség igénye nélkül jó példaként említhető Micha Joseph Berdyczewski, aki a hagyománnyal leginkább szembeszegülő gondolkodási áramlat képviselője volt. Az új héber ember megalkotásának folyamatában Berdyczewskinél a hagyomány felszámolandóvá vált. Ez jellemezte a szerző galíciai zsidóságról alkotott képét is. Berdyczewski ugyanis a Wissenschaft visszatérő toposzát, a rabbinikus és a chászid vallásosság szembeállítását, a megszüntetendő galut-világ kultúráját képviselő rabbinizmus felett kimondott ítélet legitimációjává tette. A jámborság nem a parancsolatok teljesitésében s a puszta jótevésben áll, inkább olyan, mint a csoda, mely az embert váratlanul éri. Vannak oly rendkivüli tisztaságu lelkek, hogy a világ nem képes nagyságukat elviselni. Nem azért imádkoznak, hogy valamit elérjünk, hanem boldogságukban, mely a felemelkedésből és az önmagától eredőségből származik. Az Isten iránti szeretet olyan, mint a nő iránt érzett. Ne válogassatok a különböző szabályok között. (Egyenlőség jún. 22./ 9. A chaszidim világából. Irta: Micha Joszef ben Gorion. I. Hogy kell szeretni az Istent?) közölte az Egyenlőség Berdyczewskinek a neológ kulturmisszióba is jól illeszkedő sorait. Berdyczewski podóliai chászid rabbik modern zsidó útra lépett leszármazottja volt. A fenti szemlélet hatotta át szülőhelyéről, Miedzyborzról írott útbeszámolóját is. Báál Sém Tov működésének helyén tett modern szekuláris zarándoklat a nosztalgia parancsát teljesítő modern zsidó fiktív lélekutazása lett időn és téren át a kor útleírásainak formai kereteihez igazodva. Az olvasó ennek során értékeit, világszemléletét, jelenhez, múlthoz és jövőhöz fűződő viszonyát erősíthette meg a szemléletformáló elit által rendelkezésére bocsátott szöveg által. A lakosok közt hasztalan keressük valamely tradició nyomait. A régi időknek csak nagyon kevés maradványát találjuk. Izrael Bal Sém imaházát, melyet ő állitólag már itt talált, az imaidők kivételével senki sem látogatja. A falak csaknem megszenesedtek és az embert szorongó érzés fogja el, ha e komor helyiségbe lép. A könyvszekrények nyitva állanak és csaknem teljesen üresek, az örökfény már régóta nem ég az olajhiány miatt; az a hely, melyen egykor a mester ült, egy deszkával van leszegezve. Keskeny mezei ösvény vezet a régi temetőbe, a rabbi sirjához. Az egész város mögöttünk marad. Ezen az uton kevesen járnak, a vándor átengedheti magát a gondolatainak. 17

18 (Egyenlőség júl. 20./ 12. A chaszidim világából. Irta: Micha Joszef ben Gorion II. Miedzyborz.) festette meg a cionista író a múlt pusztuló világát az Egyenlőség hasábjain. Berdyczewski chászidizmusa a múlt nosztalgikus dicsőségét mutatja fel. A csodáknak azonban a jelenben nincs helyük, a kortárs chászidizmus a hanyatlás jeleit mutatja, s bár Berdyczewski nyíltan nem mondja ki, helyét egy új világnak, új zsidós típusnak hivatott átadni. Nagyobb hatással van az emberre, ha elzarándokol Bal Sém kutjához, mely egy negyed órányira fekszik a várostól, beágyazva egy mély és árnyékos völgybe. Azt mesélik, hogy Izrael rabbi ezt a vidéket választotta legtöbbször szemlélődő sétáira. Egy alkalommal meglepte itt az alkonyat és kénytelen volt belenyugodni, hogy esti imáját szabad ég alatt mondja el, de a kézmosáshoz semmiképp sem talált vizet. Ekkor megpillantott egy földön fekvő követ és ráparancsolt, hogy fakasszon vizet magából. ( ) ettől az órától kezdve a kút gyógyitó forrássá lett a betegek és sinylődők számára, kik itt gyógyulást találtak. Igy beszélt akkor a csoda az emberhez; most azonban a forrás apadóban van és kiszáradással fenyeget. Mintha szimbóluma volna a chaszidizmus pusztulásának (Egyenlőség júl. 20./ 12. A chaszidim világából. Irta: Micha Joszef ben Gorion II. Miedzyborz.) A galíciai zsidó, akárcsak más keleti zsidók a cionista mozgalom értelmezésében az etnikus jegyek disszimilatív őrzői és a galut-lét kilátástalanságának élő tanúi lettek. Galícia és a magyar chászid neológ kulturális átértelmezése Egyenlőség január 10. (OR-ZSE Könyvtára) 18

19 Csodás ambivalens vidék Galíciai Budapesti, Bécsi és más nagyvárosok zsidóságának különböző olvasatait összevetve a Monarchia igen ambivalens, mégis az intenzív figyelem középpontjában álló vidéke volt. A Monarchia egységének jegyében íródott Kronprizenwerk osztrák és magyar változata a galíciai zsidóság népéletének bemutatására egyaránt a zsidó felvilágosodás kulturmissziós olvasataihoz nyúlt. A chászid zsidóságot és csodarabbijait bemutató alfejezet szerzője Leo Herzberg-Fränkl ( ) volt, magyar fordítója pedig Katona Lajos néprajzkutató. Herzberg-Fränkl Brody-ban született bécsi történetíró, aki ifjú korától a hászkálá reformjainak képviselője, előbb egy felvilágosult Hirsch báró-féle iskola felügyelője, majd bécsi lapszerkesztőként és újságíróként dolgozott. A dualista monarchiát bemutató monografikus sorozatban a tradicionalitásra törekvő zsidó vallásosságról alkotott képet a népéleti leírásokba illesztette. Az atyáik világából kilépő zsidókkal szemben ez a világ testesítette meg az ősit kereső népleírás számára a figyelmet érdemlő területet. Ez ugyanakkor egy felvilágosult racionális kritikába is ágyazódott, ami kellőképpen Galíciai zsidó típusok (Zima András tulajdona) eltávolította a bemutatott életformát és az érdeklődésre számot tartó jelenségeit a nyugati polgári világtól. Ehhez a polgári világhoz a gettónosztalgia és a racionális történeti érdeklődés hozta ismét közelebb a galíciai zsidóság világát. A zsidóság nyugati polgári világát meghaladni kívánó cionizmus szintén átértelmezte, metanyelvként használta Galíciai hagyományosnak tekintett zsidó életét. Ezt ugyanakkor már nem a vallásosság keretei között idealizált polgári családi értékek jegyében tette, hanem az etnikus nemzeti jegyek felfedezése által. 19

20 A bemutatott olvasatok csoportfüggő értelmezések, ami mögött ott van a múlthoz sorolt Ostjuden világa iránti érdeklődés. Ebben a világban a gyökeresen más, ugyanakkor csodálatot kiváltó egzotikum és a lét racionálisan meg nem fogható dolgai iránti kíváncsiságot szülő misztikum is tetten érthető volt. A kulturmisszió és a külső társadalmi elvárások ma többnyire a múlt meghaladott diskurzusaivá válták, míg a recens irodalmi, média- és turisztikai tematizálásokban a nosztalgia és az egzotikum iránti igény él tovább. A Jewish Studies recens irodalmában ez az értelmezés fonódik össze azzal a monarchianosztalgiával, amely a Habsburg Birodalomban a kortárs, nemzetek feletti Európa előképét találja meg. Kaufmann Izidor: Levélolvasás Olajfestmény dr. Ágai Bélának, Az Újság szerkesztőjének volt a tulajdona (OR-ZSE Könyvtára) 20

TALÁLKOZÁS A SZENT IGAZZAL A MAGYAR NYELVŰ ORTHODOX ZSIDÓ SAJTÓ CÁDIK-KÉPE 1891-1944

TALÁLKOZÁS A SZENT IGAZZAL A MAGYAR NYELVŰ ORTHODOX ZSIDÓ SAJTÓ CÁDIK-KÉPE 1891-1944 DOKTORI DISSZERTÁCIÓ (PHD) TÉZISEI TALÁLKOZÁS A SZENT IGAZZAL A MAGYAR NYELVŰ ORTHODOX ZSIDÓ SAJTÓ CÁDIK-KÉPE 1891-1944 Vallási néprajzi tanulmány GLÄSSER NORBERT OR-ZSE Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3508/01131

Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3508/01131 SZAKMAI BESZÁMOLÓ A hagyaték. Konferencia a Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményeiről Pályázati azonosító: 3508/01131 A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum pályázatot nyújtott be az NKA Közgyűjtemények

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

A sokarcú Cion felétpf A Szentély és a Szentföld emléke a budapesti magyar nyelvű zsidó sajtó útleírásaiban

A sokarcú Cion felétpf A Szentély és a Szentföld emléke a budapesti magyar nyelvű zsidó sajtó útleírásaiban PT A PT Az PT Sarah A Gleszer Norbert Zima András A sokarcú Cion feléf A Szentély és a Szentföld emléke a budapesti magyar nyelvű zsidó sajtó útleírásaiban A magyarországi zsidóság a 19. század végén és

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák József 1858 1933 Friedman? 1850-es évek 1920-as évek Apa Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Anya Izsák Jakabné (szül. Friedman

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

CSUPOR KERT. Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA

CSUPOR KERT. Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA CSUPOR KERT Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A I KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET V I S 1 Z Á K KASZÁS A I KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET TÖRTÉNETÜNK Két évvel később egy újabb vállalkozásba

Részletesebben

AZ OPERA TÜNDÉREI VAGY A SÁBESZ ANGYALAI? NOSZTALGIKUS VAGY NORMATÍV VIDÉKI ZSIDÓ ÉLET KÉPE A BUDAPESTI MAGYAR NYELVŰ ORTHODOX SAJTÓBAN 1

AZ OPERA TÜNDÉREI VAGY A SÁBESZ ANGYALAI? NOSZTALGIKUS VAGY NORMATÍV VIDÉKI ZSIDÓ ÉLET KÉPE A BUDAPESTI MAGYAR NYELVŰ ORTHODOX SAJTÓBAN 1 GLÄSSER Norbert AZ OPERA TÜNDÉREI VAGY A SÁBESZ ANGYALAI? NOSZTALGIKUS VAGY NORMATÍV VIDÉKI ZSIDÓ ÉLET KÉPE A BUDAPESTI MAGYAR NYELVŰ ORTHODOX SAJTÓBAN 1 A modern zsidó önképnek igen korán részévé vált

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében

A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében EURÓPA A POLGÁROKÉRT A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében Az 1. alprogram, 1.1. pályázati típusra vonatkozóan

Részletesebben

A TÖRTÉNETISÉG ÚJ RENDJE A BUDAPESTI MAGYAR NYELVŰ NEOLÓG ÉS CIONISTA SAJTÓBAN 1882-1938

A TÖRTÉNETISÉG ÚJ RENDJE A BUDAPESTI MAGYAR NYELVŰ NEOLÓG ÉS CIONISTA SAJTÓBAN 1882-1938 DOKTORI DISSZERTÁCIÓ (PHD) TÉZISEI A TÖRTÉNETISÉG ÚJ RENDJE A BUDAPESTI MAGYAR NYELVŰ NEOLÓG ÉS CIONISTA SAJTÓBAN 1882-1938 Új kultúrtörténeti tanulmány ZIMA ANDRÁS OR-ZSE Zsidó Vallástudományi Doktori

Részletesebben

Glässer Norbert Találkozás a Szent Igazzal

Glässer Norbert Találkozás a Szent Igazzal Glässer Norbert Találkozás a Szent Igazzal SZEGEDI VALLÁSI NÉPRAJZI KÖNYVTÁR BIBLIOTHECA RELIGIONIS POPULARIS SZEGEDIENSIS 40. MTA-SZTE VALLÁSI KULTÚRAKUTATÓ CSOPORT A VALLÁSI KULTÚRAKUTATÁS KÖNYVEI 8.

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Családfa. Anya Klein Lázárné (szül.szalpéter Adél) (1881-1944) Apa Klein Lázár (1878-1944) Házastárs Interjúalany

Családfa. Anya Klein Lázárné (szül.szalpéter Adél) (1881-1944) Apa Klein Lázár (1878-1944) Házastárs Interjúalany Családfa Apai nagyapa Klein Mendel Wolf?-? Apai nagyanya Klein Mendelné (szül.weiser Aranka)?-1909 Anyai nagyapa Szalpéter??-? Anyai nagyanya Szalpéter?-né (szül. Holder Gizella)?-1944 Apa Klein Lázár

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

ב"ה. Éves jelentés 2011

בה. Éves jelentés 2011 Bét Sálom Éves jelentés 2011 A Bét Sálom Zsinagóga Budapest egyik leggyorsabban növekvő zsidó közössége, ahol minden generáció számára biztosított a zsidó vallás, tradíció és kultúra megismerése, valamint

Részletesebben

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Goldstein??? Apai nagyanya Goldstein?-né (szül.? Rozália) 1874 1949 Anyai nagyapa Goldsmann Bernard?? Anyai nagyanya Goldsmann Bernardné (szül.? Eszter) 1880-as évek 1970- es évek

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK

DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK TARTALOM. A diaszpórakutatás módszerei és alapfogalmai I. A magyar diaszpóra fejlődéstörténete II. A magyar diaszpóra felé irányuló anyaország-politikák I. A diaszpórakutatás

Részletesebben

1 A szépség belülről jön Van a hatnak egy érték iránytűje.

1 A szépség belülről jön Van a hatnak egy érték iránytűje. A szépség belülről jön Hová tűnt a szakma szexepilje? 1 A szépség belülről jön Van a hatnak egy érték iránytűje. A hat érték-iránytűje profit öröm reputáció fejlődés 2 Időről időre segít eligazodni azt

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket.

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. A SZEGÉNYSÉG Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. Szegénység térkép a világról 1889 - Charles

Részletesebben

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)?

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)? Családfa Apai nagyapa Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje Apai nagyanya Goldklang Dávidné (szül.?)? 1932/33 Anyai nagyapa Krausz Simon 1875 1932 Anyai nagyanya Krausz Simonné (szül.

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik)

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Csíki Tamás Cím, kód Paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Goreczky Tamás. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Témavezető: Dr. Ress Imre tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet

Goreczky Tamás. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Témavezető: Dr. Ress Imre tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet Goreczky Tamás BURIÁN ISTVÁN, EGY MAGYAR DIPLOMATA AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA SZOLGÁLATÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei Témavezető: Dr. Ress Imre tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése!

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése! Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 4. Tematikai egység: A mindenség és én Születés és elmúlás Az óra témája: A vallásokról Az óra célja és feladata: Találkozás a vallásokkal, sokszínűségük, jellemzőik,

Részletesebben

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS KALÁSZ MÁRTON Porta Orientis Két kiállítás Bécsben Bécs Hugo von Hofmannstahl meghatározása szerint mindenkor: Porta Orientis. Hofmannstahl e véleményét gesztusnak szánja szülővárosa iránt; amint mások,

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

Modern rabbiképzés Németországban és Magyarországon Magyar származású hallgatók a német rabbiszemináriumokon (1854 1938)

Modern rabbiképzés Németországban és Magyarországon Magyar származású hallgatók a német rabbiszemináriumokon (1854 1938) Disszertáció Lengyel Gábor Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem Budapest Modern rabbiképzés Németországban és Magyarországon Magyar származású hallgatók a német rabbiszemináriumokon (1854 1938) Tézisek Kutatásom

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Gyermekszervezeti munkaterv Szakmár 2013-2014 A gyermekszervezet és az iskola közös célkitűzései és feladatai

Gyermekszervezeti munkaterv Szakmár 2013-2014 A gyermekszervezet és az iskola közös célkitűzései és feladatai Gyermekszervezeti munkaterv Szakmár 2013-2014 A gyermekszervezet és az iskola közös célkitűzései és feladatai Ebben a tanévben gyermekszervezetünk feladatait nagyrészt az Kultúra és művészetek köré tervezi.

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Együttműködés Budapest kulturális turizmusának fejlesztéséért 2014 Magyar Turizmus Zrt.

Együttműködés Budapest kulturális turizmusának fejlesztéséért 2014 Magyar Turizmus Zrt. Együttműködés Budapest kulturális turizmusának fejlesztéséért 2014 Magyar Turizmus Zrt. Szeretnénk elérni, hogy a Budapestre látogatók a városban járva a megérkezéstől az elutazásig folyamatosan találkozzanak

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Oktatási útiterv. A Holokauszt Emlékközpontban. www.hdke.hu. 2010. június 10.

Oktatási útiterv. A Holokauszt Emlékközpontban. www.hdke.hu. 2010. június 10. Oktatási útiterv A Holokauszt Emlékközpontban 2010. június 10. Az Emlékközpont oktatási küldetése a holokauszt eseményeinek, szereplőinek hiteles megismertetése a magyar oktatási rendszerben tanulókkal

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201)

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201) A Magyar Nemzeti Galériában őrzött Ilka-grafikák Az első három rajz kivételével, amelynek fotóját 2006. május 21-én kaptam meg a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályától, az összes mű reprodukálva van

Részletesebben

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie)

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie) Joseph Kadar artiste peintre Paris 2013 2014 Nemzetközi Modern Múzeum Hajdúszoboszló (Hongrie) Musée d Art Moderne Erőegyensúly 2 Erőegyensúly Térgrafika (Erőegyensúly) 100x80 cm (toile) 3 Térgeometria

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

A www.akibic.hu, zsidó programajánló oldal médiaajánlata

A www.akibic.hu, zsidó programajánló oldal médiaajánlata A www.akibic.hu, zsidó programajánló oldal médiaajánlata Bemutatkozás Az akibic.hu oldalt a KIBIC Zsidó Szervezetek és Közösségek Szövetsége működteti, mely nyilvántartott, tagsággal rendelkező civil szervezet.

Részletesebben

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény A Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata először érkezik

Részletesebben

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN.

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN. EGYHÁZI IRODALMUNK 1 925-BEN 155 Tanügyi jelentések újra sok kívánalmat tártak fel, minthogy azonban a tanügy helyzete a napi kérdések legégetőbbje, s minthogy e téren elhatározások előtt állunk, e kérdések

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Horváth Eszter okleveles közgazdász

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Horváth Eszter okleveles közgazdász Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Horváth Eszter okleveles közgazdász Kicsik között a legkisebbek A törpefalvak sikerének kulcstényezői Doktori értekezés Témavezető: Prof. Dr. Rechnitzer

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

TÜSKE LÁSZLÓ. 1953-ban született. A PPKE BTK Arab Tanszékének adjunktusa.

TÜSKE LÁSZLÓ. 1953-ban született. A PPKE BTK Arab Tanszékének adjunktusa. TÜSKE LÁSZLÓ 1953-ban született. A PPKE BTK Arab Tanszékének adjunktusa. 1 Tariq Ramadan latin betűs ábécével ebben a formában írja a nevét, ezért mi is ezt használjuk. 2 Ezek közül a következőkben a To

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között Dimény Attila - Szakmai tevékenységek 1. Előadások 2012. július 11. Zabola, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Csángó Néprajzi Múzeum, Fiatal Néprajzkutatók IX. Szemináriuma: Tér és társadalom

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Borban az igazság avagy mitől fejlődik Villány?

Borban az igazság avagy mitől fejlődik Villány? Takács Gabriella TAKÁCS GABRIELLA Borban az igazság avagy mitől fejlődik Villány? Tanulmányom Villányban és környékén 2001 őszén kezdődött kutatásra épül. A város az elmúlt tíz év során látványosan fejlődött,

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

A kertváros a századforduló Budapestjén: A Bírák és Ügyészek Telepe. Kocsis János Balázs

A kertváros a századforduló Budapestjén: A Bírák és Ügyészek Telepe. Kocsis János Balázs A kertváros a századforduló Budapestjén: A Bírák és Ügyészek Telepe A 2004. október 24-i, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszék húsz éves fennállásának alkalmából

Részletesebben