LÉPÉSEK A TUDOMÁNYOS ÉLET FELÉ

Átírás

1 LÉPÉSEK A TUDOMÁNYOS ÉLET FELÉ

2

3 LÉPÉSEK A TUDOMÁNYOS ÉLET FELÉ A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar tehetségsegítő programjai, Tudományos és Művészeti Diákkörei Szeged, 2014

4 LÉPÉSEK A TUDOMÁNYOS ÉLET FELÉ a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar tehetségsegítő programjai, Tudományos és Művészeti Diákkörei Szerkesztette: Dr. Újvári Edit egyetemi docens A szerkesztésben közreműködött: Alattyányi István pályázati referens A megjelenést támogatta a Nemzeti Tehetség Program A kiadvány a Lépések a tudományos élet felé az SZTE JGYPK tehetségsegítő programja a középiskolai oktatásban résztvevők számára (NTP-TÚP ) pályázat keretei között készült el, melynek során a SZTE JGYPK TDK és MDK csoportjai ismertetőket, bemutató előadásokat, programokat tartottak középiskolások számára a Karon folyó tudományos és művészeti diákköri munka jellegéről, folyamatáról és eredményeiről. ISBN

5 TARTALOM Dékáni köszöntő...7 Bevezető A SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tudományos Diákkörei Alkalmazott Nyelvészeti Diákkör Alkalmazott Társadalomtudományi Diákkör Andragógiai és Kulturális mediáció Diákkör Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Diákkör Gyógypedagógus Diákkör Tanító és Óvópedagógus Diákkör Testnevelési és Sporttudományi Diákkör A SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Művészeti Diákkörei Ének- és Zeneművészeti Diákkör Képző- és Iparművészeti Diákkör A SZTE JGYPK OTDK eredményességi mutatói... 53

6

7 DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara Magyarország legrégebbi tanárképző intézménye, amely hivatásának tekinti az erős alapképzésre épülő differenciált, többszintű minőségi oktatást és tudományos képzést, kutatást, fejlesztést, valamint a tudományos eredmények gyarapítását az általa művelt szaktudományokban. A Küldetésnyilatkozatunkban megfogalmazott célok elérése érdekében a kínált képzési tartalmak folyamatos, a társadalmi és munka erő piaci elvárásokhoz alkalmazkodó fejlesztését végzi a felsőfokú szakképzésben, az alapképzésben, a mesterképzésben és a szakirányú továbbképzésben egyaránt. A pedagógusképzés különböző területein felhalmozódott évtizedes tapasztalataira támaszkodva a Kar kiemelten törekszik arra, hogy megőrizze az óvodapedagógus, a tanító és a gyógypedagógus képzésben az utóbbi években kivívott országosan és nemzetközileg is elismert pozícióját. Emellett kitüntetett feladatként kezeli a tanárképzés a karhoz tartozó szakdiszciplináris részének magas színvonalú oktatását is. Hasonló jelentőséget tulajdonít a művészetközvetítő szakok hagyományaihoz méltó képzésnek. A kari minőségteremtő tradíció integráns részévé váltak a tudományos diákköri munkában végzett tehetséggondozási programok. A tehetséges, motivált hallgatók a konzulens oktatók hatékony segítségével kiemelkedő szerepet vállalnak a Kar képzési struktúrájához igazodó tudományos, ismeretterjesztő és gyakorlati tehetséggondozási formák megvalósításában. A kötelező órák keretein messze túlmutató szakmai munka sikere évről évre díjakban, oklevelekben mutatkozik meg, de ennél is maradandóbb érték a hallgatók egész pályájukra hatást gyakorló szellemi-szemléletbeli fejlődése. A tehetséggondozási programok ugyanakkor hozzájárulnak a kar minőségi mutatóinak fejlesztéséhez is, hiszen egy felsőoktatási intézmény eredményességét az oktatók és a hallgatók tudományos és művészeti alkotó tevékenysége együttesen határozza meg. A Lépések a tudományos élet felé az SZTE JGYPK tehetségsegítő programja a középiskolai oktatásban résztvevők számára című programmal olyan iránymutatást kívánunk adni, amely reprezentálja a felsőoktatás minőségi szintjét meghatározó, az egyetemen és a karunkon aktívan működő eddigi tehetséggondozási formák eredményességét, elősegítve ezzel a tehetséggondozás folyamatosságát, motivációt nyújtva a fiatalabb generáció számára a tehetséggondozás továbbfejlesztésében való részvételre. Az egész kart átfogó központi, továbbá az intézeti és tanszéki koordinálással működő, a projektben megvalósított diákköri és tehetséggondozó munka összetettségében és szervezettségében egyedülálló mintaprogram. E helyen is meg szeretném köszönni a kötet összeállításában és a programok lebonyolításában aktívan részt vállaló kollégáim közreműködését, amely nélkül sem a pályázat, sem a kiadvány nem jöhetett volna létre. Dr. Marsi István dékán Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar 7

8

9 BEVEZETŐ A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tudományos és Művészeti Diákköreiben zajló munka bemutatására vállalkozunk jelen kiadványunkkal. Hallgatóink a Kar intézeteiben és tanszékein folyó képzési programoknak megfelelően változatos témákkal, alkotásokkal készülnek pályamunkáik bemutatására és a megmérettetésre a Kari és az Országos Tudományos és Diákköri Konferenciákon. Úgy véljük, hogy a sokrétű és sikeres diákköri tevékenység a felsőoktatásban zajló tehetséggondozás meghatározó formája, amelynek során a diákköri pályamunkát elkészítő hallgatóink a témavezető oktatók mentorálásával el tudnak mélyülni a tudományos és művészeti alkotómunkában, tapasztalatot szerezhetnek eredményeik bemutatásában, összemérhetik tudásukat, tehetségüket, eredményeiket más felsőoktatási intézmények azonos képzési programjaiban tanuló egyetemistákkal. A Karunkon folyó oktatói és egyben kutatói munka fontos minőségi mércéje a TDK és MDK munka sikeressége, a tehetséges hallgatók minél magasabb szintű felkészítése, valamint az országos szakmai szekciókban való helytállásuk. A tehetséggondozásban vállalt kiváló munkáért köszönet illeti a témavezető oktatókat és a tanszéki, intézeti diákköri csoportok oktató felelőseit, akiknek szakmai és szervező munkája nélkülözhetetlen a JGYPK eredményes OTDK szerepléseihez. Az intézeti és tanszéki keretekben zajló diákköri munkát és eredményeit a hét tudományos és a két művészeti diákkör szervezeti kereteinek megfelelően csoportonként tekintjük át, a szakmai jellegzetességek rövid ismertetését a XXXI. OTDK sikeres dolgozatainak rezüméivel illusztrálva. Bízunk benne, hogy a jelenlegi és leendő hallgatóink számára egyaránt motiváló a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon folyó TDK és MDK munkába való betekintés. Dr. Újvári Edit elnök SZTE JGYPK Tudományos Diákköri Bizottság 9

10

11 1. A SZTE JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖREI 1.1 Alkalmazott Nyelvészeti Diákkör Az Alkalmazott Humántudományi Intézet Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén sokrétű tehetséggondozási munka zajlik. Az érdeklődő hallgatók tudományos diákköri műhelymunkában egyéni kutatásokat végeznek a témavezető tanárok irányításával; a felkészítés általános és specifikus tematikájú kurzusok formájában zajlik. A tanszéki TDK-felelős szervezi a TDK konferenciákon való részvételt, a hallgatók nevezését az OTDK Humán Tudományi Szekciójába. A Tanszék ösztönzi a tehetséges hallgatók konferencia részvételét, tudományos hallgatói-oktatói konferencia keretén belül: Ti és Mi Alkalmazott Nyelvészet és interdiszciplinaritás (Szeged, 2009 áprilisa); Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek Országos Találkozója (2009, 2011, 2014 Szeged); XXII. MANYE Kongresszus, Hallgatói Műhely (2012 Szeged); Találkozások I. Szegedi Alkalmazott Nyelvész Hallgatói Konferencia (2013) Találkozások II. Találkozás az alkalmazott nyelvészettel Hallgatói Konferencia (2014) Publikációs lehetőség biztosítása: a mindenkori szervezők kiadásában megjelenő tanulmánykötetben: Klippel Rita Tóth Eszter (szerk.) 2014: Nyelvész hallgatók, beszélő nyelvészek. Alkalmazott Nyelvészeti Tanulmányok 1. Szeged: SZEK-JGYF Kiadó.) További felkészítés a Kazinczy Szépkiejtési Verseny -re és a Nagy J. Béla Országos Helyesírási Versenyre (felsőoktatási intézmények hallgatóinak). A tanszék külföldi ösztöndíjas képzésekre (Erasmus) ösztönzi a hallgatókat, valamint fogadja a hozzánk érkező külföldi egyetemek hallgatóit (Babes Bolyai Egyetem, Kolozsvár, 2011-től folyamatos). A tanszék támogatja és orientálja végzett tehetséges hallgatóit tanulmányaik doktori szintű folytatásában; (2011-től folyamatos). Csatlakozás az Alkalmazott Humántudományi Intézet Társadalomismereti Tanszéke által szervezett Kutató hallgatók éjszakája rendezvényhez, ahol az alkalmazott nyelvész, valamint a nyelv- és beszédfejlesztő tanár szakos MA hallgatók empirikus kutatási eredményeiket mutathatják be (2013 szeptembere). Pályázati tevékenység a tanszék hallgatóinak aktív részvételével, oktatói felkészítéssel: Utazás a nyelv körül Tehetséggondozó program (NTP-TSZT-MPA ), (Szeged Szivac/Szerbia, 2013 novembere); Lépések a tudományos élet felé az SZTE JGYPK tehetségsegítő programja a középiskolai oktatásban résztvevők számára (NTP-TÚP ) (Szeged, Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium 9. T osztálya, ) 11

12 Szemelvények a Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék TDK munkáiból rezümék KEMPF ANDREA (Nyelv- és beszédfejlesztő tanári MA) Mit mutat a szövegértés az alsó tagozatos halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esetében? Témavezető: Gaál Zsuzsanna, adjunktus A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék. Arisztotelész A szövegértés képességének készség szintű elsajátítása egy olyan alapnak tekinthető, melynek alkalmazása kilépve az alsó tagozatból és iskolából, a mindennapi élet során elkerülhetetlen, és a további boldogulást nagyban befolyásoló tényező. Dolgozatomban egy általános iskola tanulóinak szövegértési teljesítményét vizsgáltam 2. osztálytól egészen 4. osztály év elejéig. A bernsteini gondolatokból kiindulva, arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók családi körülményei, milyen hatással vannak szövegértési teljesítményükre, illetve, hogy alsó tagozatos tanulmányaik során képesek-e olyan szövegértési képességek elsajátítására, melyek segítik őket későbbi tanulmányaikban. Mivel társaik közül ők bizonyítottan anyagi hátrányokkal küzdenek, így a legveszélyeztetettebbek a tekintetben, hogy a szegénységben/mélyszegénységben élők számát, tanulási kitörés hiányában tovább növeljék. Maga a szegénység, rossz szociális háttér nem eredményez törvényszerűen gyenge teljesítményt az iskolában, de a jó képességű, szegény szociokulturális háttérrel rendelkező gyerekek odafigyelés hiányában elkallódhatnak. Ennek megakadályozása, manapság a köznevelés fontos feladatává kell, hogy váljon. Saját esetem is, úgy gondolom, hogy ékes példája annak, hogy nincs következetesség, felelősségvállalás, átláthatóság és egységesség e téren a köznevelésben. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mindegy, hogy pályázatok, az állam, vagy bármely más szervezet segítségével, de egy olyan egységes rendszer kidolgozására lenne szükség, mely az egész alsó tagozatot átfogóan egyenletes és folyamatos segítségnyújtást biztosít minden iskola halmozottan hátrányos helyzetű gyerekei számára anélkül, hogy emiatt szegregálná őket. 12

13 Az általam vizsgált tanulók teljesítményei összesítve ( tanév tanév) 13

14 Erdei Tamás (Alkalmazott nyelvész MA) A beszédprodukció aktivációterjedéses modellje hálózatelméleti megközelítésben Témavezető: Gaál Zsuzsanna, adjunktus A beszédprodukció aktivációterjedéses modelljei a folyamatot egy hálózaton terjedő aktivációként képzelik el. A skálafüggetlen hálózatok elmélete meglepően sok hálózatra, így a nyelvre is érvényesnek látszik. Jelen dolgozat azt mutatja meg, hogy ha az aktivációterjedéses modell alapjául szolgáló hálózatot skála független felépítésűnek feltételezzük, akkor egy rendkívül jól működő modellt kapunk. Ehhez először bemutatom a skálafüggetlen hálózatok történetét és a nyelv eddig felfedezett skálafüggetlen tulajdonságait. Ezután ismertetem a beszédprodukció fogalmát és néhány korábbi modelljét. Az aktivációterjedéses modellek közül Gary Dell modelljét veszem alapul. Végül ezek alapján elméleti leírást adok a fenti módszerrel előálló skálafüggetlen modellről. Feloldom a felrótt hibákat, ismertetem az előálló modell felépítését, utalok a modell számos előnyére, és megmutatom, hogy sok nyelvi jelenség magyarázhatóvá válik általa. Egy hatványfüggvény (Barabási 2006) 14

15 1.2. Alkalmazott Társadalomtudományi Diákkör Az Alkalmazott Társadalomismereti Tanszéki TDK csoport alapvető feladatának szakos hallgatóink TDK kutatásokban és TDK konferenciákon való részvételének ösztönzését és támogatását tekinti. A legutóbbi két OTDK közötti évben megrendezett áprilisi kari TDK rendezvényen 3 hallgatónk mutatta be dolgozatát. Ezen túl a hallgatói tudományos aktivitást számos más eszközzel is igyekszünk elősegíteni. Kutatási lehetőségek biztosítása: A szakjainkhoz kapcsolódó témákban éves rendszerességgel 3-5 napos kutatóborokat szervezünk. (2012. május Az etnikai együttélés technikái Bogyiszlón ; június Együtt egymásért. Gyermekszegénység kutatás a jánoshalmi kistérségben.) A Magyar Tudományos Akadémia Gyermekszegénység Kutatócsoportjával közösen szervezett 2014-es jánoshalmi gyermekszegénység kutatásra augusztus között kerül sor. Kutatói team-munka népszerűsítése: 2011 szeptemberében rendezte meg a Tanszék első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal a szeptember végi Kutatók éjszakájának 0. napján a Kutató hallgatók éjszakáját. A rendezvényen a kisebbségpolitika MA szakos hallgatók empirikus kutatási eredményeiket mutatták be szeptemberében a tanszék kezdeményezésére a Kutató hallgatók éjszakája programhoz további 3 kari TDK műhely csatlakozott. Ebben az évben a különböző szakokon team munkában végzett empirikus terepkutatásokat és tanulmányi kirándulásokon végzett kutatások eredményeit mutatták be a hallgatók. A legutóbbi Kutató hallgatók éjszakáján a 2013 júniusában megrendezett Jánoshalmi kutatóborunkban végzett kérdőíves és kvalitatív adatgyűjtés eredményeit mutatta be. Konferencia részvétel: A Tanszék ösztönzi a tehetséges hallgatók konferencia részvételét: pl. az Alkalmazott Humántudományi Intézet Ti és Mi konferenciáján a multikulturalizmus témájához kapcsolódó hallgatói kutatási eredmények bemutatása; az Európai Ifjúságkutatási Központ (EIKKA) évente megrendezett konferenciáin hallgatók részvétele előadókként. Publikációs lehetőségek biztosítása: tudományos és tudományos ismeretterjesztő írások ösztönzése ban két hallgatónk Maróti János Béla és Szokolai József szerkesztésében Tanulmányok a társadalomról (ISBN ) címmel az Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék Tudományos Diákköre kötetet jelentetett meg a XXXI. OTDK-n szereplő 10 tanszéki hallgató munkájából. A Belvedere Meridionale 1989-es alapításától kezdődően a történelem és más társadalomtudományi szakos felsőoktatási hallgatók, doktoranduszok, fiatal kutatók és oktatók megjelenési fóruma. A folyóirat tehetséggondozásban vállalt szerepének lényege, hogy a lap hasábjain nemcsak a kész írások jelennek meg, hanem a szerkesztőség illetve felkért külső szakértők szükség esetén egyfajta szakmai mentorálást is végeznek. A közelmúlt követésre érdemes kezdeményezése volt, hogy egy kurzus legsikeresebb hallgatóinak feladatmegoldásait digitális kiadvány formájában jelentettük meg: A kisebbség változó arca (Szerk.: Laki Ildikó)

16 2014 májusában jelenik meg újabb hallgatói kötetünk Kisebbség-többség címmel (Szerk.: Laki Ildikó). A tanszéknek 2010-től saját online diáklapja van, amelyet hallgatók írnak és szerkesztenek. A Tantusz, majd 2012-től az Összkép rovatai a tanszéki élet hírei mellett, társadalomtudományi és kulturális témákban tudományos ismeretterjesztő cikkeket is tartalmaznak. A lap a következő linken érhető el: Műhelymunka: A tanszék kisebbségi kérdések iránt érdeklődő hallgatóinak részvételével, a Kisebbségpolitika mesterszak oktatóinak koordinálásával ben megalakult az Egyenlítés Kollégium, amely a jelenlegi és végzett hallgatók közös műhelye ( Utódjaként a es tanévben a tanszéken létrejött a Közösségi Értékek Műhelye. A műhely idén 2 rendezvényt szervezett. Unger Richárd a városfejlesztésről, míg a Szegedi Drogcentrum igazgatója Arany Zoltán a fiatalok droghasználati szokásairól tartott előadást. A tanszék hallgatói közül 11 fő aktív tagja az Eötvös Kollégiumnak is. Külföldi ösztöndíjak: A Tanszék külföldi ösztöndíjas képzésekre ösztönzi a hallgatókat, 8 külföldi egyetemmel tartva a kapcsolatot. A PhD képzések népszerűsítése: A Tanszék támogatja és orientálja végzett tehetséges hallgatóit tanulmányaik doktori szintű folytatásában; 2012-ben két hallgató nyert felvételt PhD képzésre. Az utánpótlás biztosítása: 2014 áprilisában tanszékünk oktatói (6 fő) részt vettek Az SZTE EHÖK által szervezett egyetemi felvételi előkészítő táborban, ahol történelem és társadalomtudományi előadások tartásával segítették a középiskolások emelt szintű érettségire való felkészülését júniusában a középiskolások felé történő kapcsolatépítés jegyében tanszéki nyílt napot tervezünk, ahol a szegedi középiskolásokat szeretnénk megismertetni az egyetem falain belül folyó hallgatói tudományos munkával. 16

17 Szemelvények az Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék TDK munkáiból rezümék RABI NIKOLETTA (Társadalmi Tanulmányok BA) Önkéntes fiatalok fiatal önkéntesek Témavezető: dr. Laki Ildikó, tanársegéd TDK munkám a éves magyarországi fiatalok önkéntességének kérdéskörét vizsgálja. Célom, hogy feltárjam a fiatalok önkéntességhez való viszonyát és ez által aktivitásukat ebben a tevékenységben. Dolgozatom első részében bemutatom kérdőíves felmérésemet, illetve annak eredményeit, amelyet az önkéntesség megítéléséről, hasznosságáról készítettem. Ezt követően öt interjún keresztül láttatom az intézményi szintű önkéntesség jelentőségét, társadalmi hasznosságát. Munkám fontos megállapítása, hogy a megkérdezett fiatalok, fiatal felnőttek fontosnak és hasznosnak tartják az önkéntességet a mai magyar társadalomban, azonban nem látnak elég lehetőséget arra, hogy ilyen fajta tevékenységi formát végezzenek legalábbis itthon. A legtöbb megkérdezett az önkéntességről már hallott, de a tartalmi jelentését nem ismeri. Ezért egységes önkéntes definíciót kellene alkalmazni, amely összefoglalja az önkéntesség tartalmi jelentését. Olyan önkéntes rendszert kell létrehozni Magyarországon, amelybe a fiatalok időben be tudnak kapcsolódni és a megszerzett tudást, tapasztalatokat a későbbi tanulmányaik során is hasznosítani tudják. A már meglévő fogadó szervezeteket kell elérhetővé tenni a fiatalok számára. 17

18 MOLNÁR BLANKA (Társadalmi Tanulmányok BA) Van-e élet a növekedés után? A gazdasági növekedés ellentmondásai és a nemnövekedés alternatívája Témavezető: prof. dr. Szabó Tibor, egyetemi tanár Jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedésünk alapja, napjaink legfőbb gazdasági és politikai célkitűzése a gazdasági növekedés. A közgazdászok, politikai és gazdasági vezetők döntő többsége elsősorban a GDP növelésétől várja a társadalmi problémák rendeződését, a hosszú távú gazdasági fejlődést és az egyetemes jólét elérését. A gyors gazdasági növekedésnek köszönhetően a fejlett országok magasabb színvonalú szolgáltatást tudnak nyújtani a lakosságnak, a fejlődő országok pedig azért küzdenek, hogy elérjék a fejlett államok jólétét. A gazdasági növekedés azonban számos önellentmondást hordoz magában, ugyanis a gazdaság növekedése a szegénység, a népesség, az erőforrás-felhasználás és a szennyezés növekedését is maga után vonja, ráadásul egyre gyorsuló mértékben. Kutatómunkám eredményeként arra világítok rá, hogy az uralkodó közfelfogással ellentétben a gazdasági növekedés nem eredményez hosszú távú gazdasági fejlődést, ugyanis a növekedés ökológiai korlátokba ütközik. A természeti erőforráskészletek végesek, az emberiség ökológiai lábnyoma már most túllépte a fenntartható szintet. A gazdasági növekedés az erőforrás-felhasználás és szenynyezés mértékének rohamos növekedésével hosszú távon nem jóléthez, hanem környezeti katasztrófákhoz és társadalmi konfliktusokhoz vezet, melyekben az emberiség alapvető szükségleteinek kielégítése is kérdésessé válik. A jelenlegi rendszer fenntarthatatlan és összeomlással fenyeget. Dolgozatomban az ellentmondások és a fenntarthatatlanság összetevőinek bemutatásán túl, megoldási lehetőséget keresve azt vizsgálom, létezhet-e más fejlődési út, mint a gazdasági növekedés útja. Ennek eredményeként vázolom fel a nemnövekedés alternatíváját, mely megoldást nyújthat a jelenlegi társadalmi problémákra, és kiutat jelenthet a fenyegető ökológiai válságból. E koncepció alapját képezi az értékváltás, a mértékletesség, a termelés és fogyasztás csökkentése, a gazdasági és energetikai relokalizáció, a megújuló energiaforrások használatára való áttérés, valamint az újrahasznosítás. A nemnövekedés egy olyan társadalmi és világgazdasági rendszer kialakításának egy lehetséges útja, melyet a természettel harmóniában élő, az erőforrásokkal bölcsen gazdálkodó kisebb közösségek alkotnak, amely élhető, és mindenekelőtt hosszútávon fenntartható. 18

19 1.3 Andragógiai és Kulturális mediáció Diákkör A Felnőttképzési Intézet tehetséggondozási tevékenysége a képzés sokoldalúságából adódóan összetett, a képzésnek mind a diszciplináris, mind a művelődésszervezési, kultúraközvetítői, gyakorlati oldalához kapcsolódik. Az oktatás során nagy gondot fordít az Intézet az érdeklődő, tehetséges hallgatók motiválására, bevonásukra a kutató munkába. Az Andragógia BA, az Andragógia MA, az Andragógustanári MA, valamint a Kulturális mediáció MA szakjainkon egyaránt jellemző a TDK munka sikeressége, a magas színvonalú dolgozatokat, előadásokat a kari TDK konferenciák és az Országos Tudományos Diákköri Konferenciák mellett számos rangos országos, sőt nemzetközi szakmai fórumon is sikerrel mutatják be hallgatóink. A BA, valamint az MA szakjainkon oktatott tudományágak témaköreihez kapcsolódó tehetséggondozás elsősorban a tudományos diákköri munkában valósul meg, amely az egyes évfolyamok motivált, kiemelkedő tanulmányi eredményeket elérő, érdeklődő hallgatóinak bevonásával zajlik. Az intézeti tehetséggondozás meghatározó sajátsága, hogy sok oktató bekapcsolódik a TDK témavezetői munkába, az andragógiai kutatások mellett művelődéstörténeti, művelődésszociológiai, művelődéselméleti, kultúra-gazdaságtani témájú TDK dolgozatok jelzik a sokrétű kutatási tevékenységet. Az OTDK 13. szekciójának andragógiai, művelődéstörténeti, közművelődési, kulturális mediátor, tagozataiba neveznek be hallgatóink, eredményeiket a XXX. és XXXI. OTDK-n elért díjak és különdíjak bizonyítják, amelyekkel a szekció Andragógia közművelődési tagozatának legeredményesebb csapataként szerepeltek. A hallgatók az Intézet oktatói által létrehozott Andragógiai kutatócsoport és az Identitáskutató műhely munkájába is bekapcsolódnak, szakmai tanácskozásokon, konferenciákon a tehetséges hallgatók előadással is szerepelnek (pl. Az identitás szemiotikája konferencia, hallgatói szekció, Szeged, 2011., A csoportidentitás szemiotikája konferencia, Szeged, 2013.). A hallgatók szakmai konferenciákon való szereplését is támogatja az Intézet: pl. Nemzetközi Neveléstudományi Konferencia, Nemzetközi Andragógia és Közművelődési Konferencia, Múzeumandragógiai Konferencia. Az Intézet támogatja a hallgatók OTDK munkáinak publikálását: pl. a XXX. OTDK-n szereplők pályamunkáit kötetben jelentetek meg: Farkas Éva Szirmai Éva Újvári Edit (2011): A sokszínű tehetség. Az SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet OTDK-s hallgatóinak pályamunkái. Szeged, SZTE JGYPK FI. Az évenkénti, az Intézetben megrendezett Közművelődési Konferencia a szervezőkészségben kiemelkedő hallgatók számára nyújt lehetőséget a team- és projektmunka elsajátítására, alkalmazására a kultúra- és programszervezés terén, az önálló szervezői tevékenység gyakorlására, újság szerkesztésére, kiállítások rendezésére, koncertek szervezésére. A tehetséges hallgatók elismerésére nagy hangsúlyt fektet az Intézet, az intézeti honlapon közzéteszi a díjazottak eredményeit, a honlap külön 19

20 Kutatás-tehetséggondozás oldallal rendelkezik ( tanszek/kozmuv/?page_id=580). Az őszi szemeszterek utolsó hetében megrendezett Intézet Napja programban, az éves intézeti események áttekintése során minden jelentős hallgatói teljesítmény említésre kerül, a tehetséggondozásban eredményeket elérő kollégákat dr. Viskolcz Noémi, dr. Farkas Éva, dr. Szirmai Éva, dr. Újvári Edit az Intézeti tanács Mestertanár oklevéllel jutalmazza. A TDK konzulensi munkába OTDK ciklusonként 6 8 oktató kapcsolódik be, számos OTDK díj jelzi témavezetői munkájuk eredményességét. Közülük dr. Farkas Évát 2013-ban az Országos Tudományos Diákköri Tanács Mestertanári díjban részesítette. A Felnőttképzési intézet OTDK eredményességi mutatója: OTDK XXIX. OTDK Pécs XXX. OTDK Kecskemét XXXI. OTDK Eger Nevezések száma Díjak száma 1. díj 2. díj 3. díj Különdíj

21 Szemelvények a Felnőttképzési Intézet TDK munkáiból rezümék BOHÁTI DÓRA MIHÁLYFI JUDIT (Kulturális mediáció MA) Lásd, halld, érezd! Múzeumi kultúraközvetítés fogyatékkal élők számára Témavezető: dr. Újvári Edit, egyetemi docens Az Európai Unió kiemelten fontosan kezeli a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a fogyatékkal élők társadalmi integrációját, esélyegyenlőségük biztosítását. Ebben nagy szerep jut a közművelődés intézményeinek, mint például a múzeumoknak is. Dolgozatunkban a szegedi múzeumok esélyteremtő funkcióját, esélyegyenlőségi szerepét vizsgáljuk, tapasztalataink alapján ezen intézményekben a teljes körű akadálymentesítés még várat magára, de kezdeményezéseket is tapasztaltunk. Hipotézisünk szerint az intézményekben a fizikai akadálymentesítés már megoldott, de az info-kommunikációs akadálymentesítés terén még sok a teendő. Interjúkat készítettünk a múzeumok munkatársaival, melyek alapján a fentebb említett hipotézisünk beigazolódott. Dolgozatunkban az info-kommunikációs akadálymentesítésre helyeztük a hangsúlyt, ennek érdekében a vakok és gyengénlátók illetve a siket és nagyothallók csoportokra fókuszáltunk. Interjúkat készítettünk e csoportok képviselőivel, megvizsgáltuk lehetőségeiket és tapasztalataikat a tárlatlátogatásokkal kapcsolatban. A szakirodalmi háttér és a tapasztalatok alapján kidolgoztunk egy speciális múzeumi foglalkozást az említett célcsoportok számára, melyet az Interaktív Természetismereti Tudástárban valósítottunk meg, mely során az interaktivitásra, az élményszerűségre és a résztvevők ép képességeire építettünk. A foglalkozások után a résztvevők elmondták, hogy örülnek ennek a kezdeményezésnek és még több ilyen órán szeretnének részt venni. A tárlatvezetésekről videofelvétel készült, melynek általunk szerkesztett és vágott 3 perces összefoglalója megtekinthető a dolgozat mellékletében. Mindezek alapján szükségesnek találtuk egy olyan összefoglaló dokumentum elkészítését, mely tartalmazza azokat a feltételeket, melyek szükségesek az akadálymentes tárlatok kialakításához a siketek és nagyothallók, valamint a vakok és gyengénlátók számára. Úgy gondoljuk, mivel a múzeumok számára még nem készült ilyen komplex segédlet e célcsoportok igényeit szem előtt tartva tervezési segédletünk ebben segítséget nyújthat. Kutatásunkkal és dolgozatunkkal az 1948-as Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozat 27. cikkében megfogalmazott elv megvalósulásához szeretnénk hozzájárulni. 21

22 RENDEK TÍMEA (Andragógia MA) Tanultam, tanulok és tanulni fogok? A felnőttkori tanulás lehetőségei és korlátai Bács-Kiskun megyében Témavezető: dr. Farkas Éva, egyetemi docens Kevés szakirodalom, kutatás irányul azokra a felnőttekre, akik résztvevői valamilyen felnőttkori tanulási formának, akik megtapasztalták előnyeit, hátrányait. Az általuk megfogalmazott előnyöket erősítve, a hátrányokat mérsékelve növelhető a felnőttkori tanulásban való részvétel. A témakör vizsgálata érdekében elsődleges és másodlagos kutatást végeztem, melynek során a téma szakirodalmi hátterére, a KSH, ÁFSZ, OSAP, és EUROSTAT elérhető adatbázisaira támaszkodtam. Strukturált kérdőíves lekérdezést végeztem, Bács-Kiskun megyei, felnőttkorban tanuló lakosok körében, mely során motivációikat, felmerülő problémáikat, véleményüket vizsgáltam. A kapott adatokat kiegészítettem a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kiskőrösi Kirendeltségének felnőttképzésért felelős munkatársával és egy felnőttképzésben részt vett, jelenleg álláskereső fiatal anyukával készült interjúval ben lefolyatott és jelenlegi kutatásom eredményeit összevetve, valamint a szakirodalmakban foglaltak alapján, megállapítottam: Nem feltétlenül azok a felnőttek tanulnak felnőtt korban, akiknek nincs szakmájuk. A szakmai végzettség, a szakmában való elhelyezkedés és a képzésben való részvétel között nincs feltétlen összefüggés. Aki megtapasztalja a felnőttkori tanulás hasznosságát, valószínűleg később is bekapcsolódik a tanulás valamilyen formájába, akár pár napos tréningbe, vagy több hónapos képzésbe. A vizsgálatba vont felnőttek több mint két harmada nem a lakóhelyén tanul, és közel fele több mint 30 kilométert utazik a képzési konzultációkra. A megkérdezett felnőttek közel fele a médiaeszközökhöz fordul először, ha tájékozódni szeretne felnőttképzési lehetőségekről, szolgáltatásokról. A gyakorlati órák mennyiségével, az órák beosztásával és az oktatói felkészültséggel voltak a leginkább elégedetlenek a felnőttek a képzésben való részvétel során. A kutatás eredményeire alapozva javaslatokat is megfogalmaztam, mint például az anyagi akadályok csökkentésére történő fokozott fókuszálás, egy egységes, jól átlátható és eredményes finanszírozási modell kidolgozása, az oktatók felkészültségének növelése és oktatási módszereinek hatékonyabbá tétele és egy tanácsadó, információs rendszer, internetes portál létrehozása a felnőttek segítésére. 22

23 Dolgozatomban részletesen elemzem a szakirodalomban olvasottakat, az EU-s és saját kutatásaim szignifikáns összefüggéseit, kiegészítve javaslatokkal, szem előtt tartva a szakpolitika aktuális tevékenységét, annak lehetséges pozitív és negatív következményeivel. 1.4 Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Diákkör Az Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet megalakulása óta az egészség egyfajta komplex, multidiszciplináris szemléletének képviseletére vállalkozott. Az egészség értelmezése, fejlesztése és megőrzése, valamint az egészségvédelem, mentálhigiéné feladatainak, irányának meghatározása egymással szorosan összefügg. Ahhoz, hogy ez az átfogó feladat megvalósuljon, az egyik kulcstényező az, hogy magas színvonalon képzett szakemberek álljanak rendelkezésre. Intézetünk ennek a célnak kíván megfelelni azáltal, hogy feladatot vállal a tehetséges hallgatók felkarolásában. A tehetséggondozás fő pillére az Intézetben folyó tudományos diákköri munka, mely folyamatosan fejlődő tendenciát mutat ben 1, 2004-ben 2 hallgató nyújtott be pályamunkát, amelyek közül 1-1 az országos tudományos diákköri konferenciára is alkalmasnak bizonyult. A 2002-ben megírt pályamunka szakmai folyóiratban is megjelent (Seres Katalin és Tarkó Klára (2004): Kudarc nélkül az iskolában. Fejlesztő Pedagógia. 3. sz.) 2006-ban már 4 hallgató pályázott 3 pályamunkával, amelyek közül 1 jutott tovább a évi országos fordulóra, ahol a dolgozat szóbeli dicséretben részesült. A 2007-es évben 2 pályamunka került benyújtásra, melyek közül az egyik továbbjutott a 2008-as országos fordulóra, a másik hallgató anyaga pedig publikálásra került ben 5 hallgató nyújtott be tudományos diákköri dolgozatot, közülük az egyik hallgató továbbjutott a XXX. Országos Diákköri Konferenciára, és ott első helyezést ért el. A 2012-es helyi fordulón már 10 pályamunkát nyújtottak be hallgatóink, melyből 4 továbbjutott az OTDK-ra, s belőlük egy hallgató 3. helyezést ért el. A pályázat eredményeképpen az intézet elindított egy három féléves szabadon választható tehetséggondozó kurzust Szabadidő és egészség címmel, melynek célja, hogy mind mennyiségileg, mind minőségében javítsa és segítse a tudományos diákköri konferencián való részvételt, ösztönzést és szakmai iránymutatást nyújtson a kurzus keretén belül a mentorált hallgatók számára. A programban részt vevő hallgatók pedig a munka folyamán elsajátítják a csoporttal való együttműködés képességét, s ezzel párhuzamosan szakmailag gyarapodva felkészülnek az OTDK-n való minél eredményesebb szereplésre, illetve az MA-, esetleg PhDtanulmányokra. A kurzus a es tanév 2. felében indul el ötödik alkalommal, évről évre növekvő hallgatói létszámmal. 23