Tézisek a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutató Intézetének építészetelméleti kutatási programjához
|
|
- Gabi Lukács
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tézisek a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutató Intézetének építészetelméleti kutatási programjához Sulyok Miklós művészettörténész, MMA Művészetelméleti Tagozat Bevezetés Magam művészettörténészként foglalkozom kortárs építészettörténettel (fogadtassék most el egy pillanatra, hogy létezik kortárs építészettörténet ) és építészeti kritikával, s ezzel párhuzamosan kortárs képzőművészettel immáron majd harminc esztendeje. Pályakezdésem idején, az 1980-as évek közepén-végén, éppen kialakulóban volt az a hatalmas változás a művészettörténetben, ami mára lényegében be is fejeződött. Nevezetesen egyrészt akkoriban kezdett ellehetetlenülni a lineáris, domináns folyamatként felfogott történelem vizsgálatának lehetősége bármiféle társadalomtudományban, nem csak a művészettörténetben, ahogyan Arnold Gehlen német szociológus és filozófus voltaképpen jövőbe látóan, már az 1960-ban kiadott Zeitbilder 1 című könyvében ezt írta: Mostantól kezdve nincsen többé művészetimmanens fejlődés! Elmúlt a valamiképpen logikus értelmű művészettörténet ideje is, és ami ezután jön, az már jelen van: minden stílus és lehetőség egyvelegének szinkretizmusa, a posthistorire. 2 Főtitkár Úrral és Igazgató Úrral történt konzultációink során több ízben elhangzott, hogy Művészeti Akadémiánk nem művészet-, irodalom-, zene-, építészet-, stb. történeti intézetként kívánja létrehozni saját alapítású művészetkutató intézményét, a Művészetelméleti és Módszertani Kutató Intézetet (a továbbiakban: MMKI), s ezt jelzi a névadás is. Úgy vélem, nem csak az indokolja ezt a megfontolást, hogy a jelenlegi magyar tudománypolitikában a művészettudomány letéteményese a Magyar Tudományos Akadémia, hanem éppen a történelem- és a művészet-fogalom XXI. századi képlékenysége és folyékony volta is, amiről legutóbb Kucsera Tamás Gergely főtitkár úrtól hallottunk elemzést az MMA szerzői jogi konferenciáján. A művészettörténet-tudomány másik alapvető változási folyamata az 1980-as évek óta az, hogy a XXI. század második évtizedére kialakult az ún. új művészettörténet, a new art history (ld. még 1
2 new musicology, stb.), amely az angolszász-amerikai filozófiai fejlődés diskurzusaiba csatlakozva olyan területek felé fordította figyelmét, amelyek eladdig kívül estek a művészettörténeti vizsgálódáson. Így például, bár hasonló jelenségek szórványosan korábban is voltak, de ekkoriban az esztétika alatti, a marginális és a nem kanonizált művek is a kutatás tárgyává váltak. Ami azonban még fontosabb: a művészettörténet-tudomány önvizsgálata oda vezetett, hogy a történelem mint olyan kikerült nevéből és tárgyai közül is, és helyét az uralkodó narratíva kialakítása és a normatív értékelés helyett a (poszt)marxista módon felfogott társadalmi elkötelezettség kritériumának mértéktelen alkalmazása vette át. A posztkolonialista, gender-, és különféle társadalmi kisebbségi elméletek a liberalizmus részei, s ennek képviselői a legteljesebb közönnyel, ha nem ellenségesen viseltetnek az egyes (egyébként általuk káros és elavult társadalmi formációnak tekintett) nemzetek illetve népek, népcsoportok valóságos saját, belső problémái, s egyáltalában, léte iránt. A történetírás szerepét átvette az esztétikai elemzés, a filozófiai esztétika bekebelezte a művészettörténetet (is). A (baloldali) kapitalizmus-kritika, mint a képzőművészet és az építészet értelmezését is vezérlő alapállás, úgy a művészek, mind az értelmezők számára szinte kötelező érvényűvé vált. Anélkül, hogy túlságosan belemerülnék a művészetelmélet és a politika összefüggéseinek taglalásába, fel kell hívnom a figyelmet arra a tényre, hogy magában a kortárs képzőművészetben a politikai tematika és a társadalmi aktivizmus meglehetősen általánossá vált, értve ez alatt a liberális ideológiák érvényesítését és a direkt és baloldali politikai protest-akciók műalkotásként tételezését. Hans Belting, az egyik legnagyobb hatású eredetileg a középkori európai képfogalommal foglalkozó, majd a modern és a kortárs képzőművészetről is alapvető elméleteket kidolgozó művészettörténész talán legnépszerűbb könyvében a következő félmondat olvasható: Még ha a posthistoire-t a washingtoni State Department-ben hirdették is meg, európainak, sőt eurocentrikus gondolatnak kell tartanunk 3 (Belting kiemelése) Korunk globális kapitalizmusa a tömegkommunikációs eszközök maximális kihasználásával a kultúrát is fegyverként értelmezi és használja, gondoljunk csak a Soros Alapítványnak az Egyesült Államok államérdekeit szolgáló kelet-európai szerepvállalására az 1980-as évek közepétől fogva. A fegyverként alkalmazott vizuális kultúra tanulságos elemzését olvashatjuk Nicholas Mirzoeff egyesült államokbeli média- és kommunikáció-teoretikus War is Culture című írásában 4 az Öbölháborúban követett amerikai információs és kulturális rendőri szerep elméleti hátteréről. Ő idézi Foucault bon mot-ját, mellyel a visszájára fordítja Clausewitz tábornok híres mondását: A háború a politika folytatása más eszközökkel. ezt a francia filozófus így csavarja tovább: A politika a háború folytatása más eszközökkel. Vagyis a törvényeket még békében is erőszakkal valósítják meg. A globális és állandósult polgárháborúként fölfogott globalizáció színterein nehéz, ha nem éppen lehetetlen a képzőművészetet és az építészetet az esztétika szférájában kezelni, kulturális örökségként, hagyományként értelmezni, miközben a világ egyik legerősebb hadseregének stratégái pusztán a 2
3 global counterinsurgency (az USA globális rendőri, lokális lázadásokat kezelő stratégiája) és a fellazítás taktikai eszközeként tekintenek rájuk, mint a vizuális kultúra részére. Éppen munkahelyemen, a Budapest Galériában került bemutatásra 2015 őszén egy olyan kiállítás (Képzelt közösségek, magánképzetek Privát nacionalizmus Budapest címmel, egy nemzetközi vándorkiállítás hazai állomásaként, többek között az Erste Bank Alapítványának támogatásával) amely az ún. nacionalizmus tanulmányok (nationalism studies) gondolatkörét aknázza ki a nemzeti közösség fogalmának tudományosan levezetett, megokolt lebontásának és megsemmisítésének céljából. Féleértés ne essék, nem azért taglaltam témám, vagyis az építészet- és művészetelmélet politikai vonatkozásait, mintha a kultúrpolitika mezején kívánnék babérokra törni, hanem mert legalább vázlatosan jellemezni kívántam azt a globális művészeti és művészetelméleti közeget, amelyben az MMA létezik. Akadémiánk alapszabálya a következő bevezető mondattal kezdődik: A nemzet kötelessége, hogy az Alaptörvény szellemiségével és rendelkezéseivel összhangban, visszatérve az európai akadémiai eszméhez a kulturális értékek védelme és gyarapítása, a művészeti és történeti hagyományok megőrzése, a magas színvonalú művészi alkotómunka közösségi feltételeinek megerősítése, az alkotómunka szabadságának védelme, a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőinek személyes megbecsülése céljából létrehozza a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémiát. Érthető módon tehát a nemzet, a magyarság és a minőség szempontjai dominálnak a létrehozó szándékában. Ezt kell érvényesítenünk a művészetelméleti és az építészetelméleti kutatásainkban is. Az MMKI tanácsadói testületének ülésén készült dokumentum így fogalmaz: 1.2) A kutatás iránya a jelentől a régmúlt irányába tartson Az Intézet által felölelt történelmi időtávlat kiemelten a jelenre, azaz a kortárs művészeti életre koncentrálódik, ami visszanyúl az 1940-es évekig. Ennek az alaptézisnek a megjelölésén túl az időfaktornak azonban a kutatásokat belülről is át kell hatnia. Ez azt jelenti, hogy az egyes kutatások iránya mindig a jelen körülményeket vizsgálja, s amennyiben szükséges, a jelenből kiindulva halad a régmúlt irányába ellentétben a művészettörténeti jellegű elemzések tendenciáival. 1.3) A magyar művészet egyedi vonásainak feltárása Az Intézet, profiljából eredően, nem az egyetemes művészet vizsgálatával foglalkozó tudományos és szellemi bázis, hanem kimondottan a magyar művészet filozófiai és társadalomtudományi szempontú kutatásának letéteményese. Ez azonban magában foglalja 3
4 azt az elvárást is, amely a magyar művészetet az egyetemes kultúrában elhelyezve értelmezi, kiemelve a magyar művészet egyedi vonásai körvonalainak megrajzolását. A kutatás időbeli hatóköréről Főtitkár Úrral és Igazgató Úrral folytatott beszélgetések során a mai mesterek mestereinek mesterei kora körvonalazódott, mint legrégibb korszak a kutatás számára. Kiragadott építészeti példával élve Bán Ferenc mestere Plesz Antal, aki Nyíri István és Lauber László irodájában kezdte pályáját, akik az 1940-es években már befutott építészek voltak. A jelenre figyelő művészetelemzés ugyanakkor performatív stratégiát igényel, vagyis az MMKI tevékenységét egy átlagos bölcsészettudományi elméleti intézetnél (amely rendszerint a kutatószobák és könyvtárak csöndjében dolgozik) sokkal nyitottabban kell, hogy végezze. Ez a közönségkapcsolati munka fontosságát hozza magával: ki kell dolgozni az MMKI kommunikációs stratégiáját és közönségkapcsolati rendszerét is. Figyelemmel kell lennünk a kormány új nemzeti építészetpolitikájára, amelyben többek között ezt olvassuk: Tudományos építészeti kutatásra és nemzeti fejlesztési stratégiára, valamint kísérleti építészeti programokra van szükség. Ehhez meg kell teremteni az építészeti kutatás háttérintézményrendszerét, mely segítené az épített környezettel kapcsolatos fejlesztési programok kidolgozását, az európai fejlesztési célok hazai megvalósulását és a hazai célokkal való összehangolását, valamint a jogalkotást és a szakma gyakorlását. Különösen fontos a fenntarthatóság folyamatos kutatása az építőanyag- és energiafelhasználás területén. A tájhasználat, a településfejlesztés és településrendezés, valamint a közösségek alakulásának figyelembevételével erősíteni kell az ember és épített környezete kapcsolatának szociológiai kutatásait, beleértve a folyamatos jövőkutatást is. Javaslom Molnár Tamás ellenforradalom-fogalma 5 értelmében az építészetet, mint a társadalom megtartó tevékenységét vizsgálni nem puszta technológiai tevékenységet vagy politikaihatalmi eszközt, hanem a hagyomány letéteményesét, nemzeti kulturális örökségünk egyik leglényegesebb összetevőjét. Az építészetelméleti kutatási programokról Különlegessége az építészetelméleti gondolkodásnak, hogy bár természetesen filozófusok, esztéták és művészettörténészek is kiterjedten foglalkoznak a témával, az elméleti szövegek szerzői túlnyomórészt építészek. Különösen igaz ez a megállapítás, ha az utóbbi fél évszázad teóriáját 4
5 vizsgáljuk. Persze a képzőművészetben is végbement egy folyamat, azaz a konceptuális művészet kialakulása, melynek során a filozófia kisemmizte a művészetet (A. C. Danto), s így ma képzőművészek is foglalkoznak teóriával, sőt gyakran maguk a művek elméleti állásfoglalásokra korlátozódnak, az építészetelmélet esetében mégsem erről van szó. A klasszikus építészeti gondolkodás lassú ellehetetlenülése a tizenkilencedik század folyamán kezdődött, amit az építész és a mérnök szerepének különválása okozott és kísért, s ez egyre újabb teóriákat szült párhuzamosan azzal, hogy folyamatosan keletkeztek az újabb, soha nem látott építészeti feladatok. Ilyenek voltak elsősorban a közlekedési infrastruktúra hálózatai, a vasutak és közutak, az ipari, mezőgazdasági és közlekedési létesítmények, könyvtárak, sportépületek, kórházak megtervezése, amely a tömegtermelés mellett az ipari esztétika megszületését eredményezte. Az építészek által kidolgozott elméletek rendszerint azzal a céllal íródnak, hogy iránymutatásul szolgáljanak a tervezési tevékenységhez, vagyis operatív stratégiákról van szó. Az esztétika és a filozófia felől érkező, szakmán kívüli elemző tágabb perspektívát tud fölvenni, és a szakmagyakorlás érdekviszonyai sem befolyásolják gondolkodását. Az MMKI építészetelméleti kutatási programjának ily módon kettős igényt kell kielégítenie. Szellemi muníciót szolgáltatni a magyar építésztársadalom számára a tervezési feladatok átgondolását segítendő, és külső elemzőként a kvalitásos magyar építészet megismertetését szolgálni. Amennyiben az MMKI tevékenysége kronológiailag a jelentől a múlt felé halad, akkor pontosan abban az időszakban mozog, amelynek legfőbb művészeti és művészetelméleti fejleménye a történelem megszűnése, a bevezetőben említett posthistoire kora. Ezzel éppen a XX. század közepétől napjainkig terjedő időszakról beszélek, amely a modernizmus végét, a posztmodern léthelyzet kialakulását jelentette. A fentebb vázolt általános és globális művészetelméleti trendek természetesen az építészetelméletet sem hagyták érintetlenül, sőt, tekintettel az építészet közvetlen anyagi és gazdasági kitettségére, technikai jellegére, ha lehet még inkább meghatározták. Csak röviden utalnék rá, hogy Le Corbusier 1923-as Új építészet felé c. könyve óta, amelynek zárómondata az elhíresült Építészet vagy forradalom. szlogen, a nyugati ipari, majd a posztindusztriális társadalmak modern építészetelmélete elválaszthatatlanul fonódott össze a baloldali társadalomjobbító eszmékkel és hatalmi ideológiákkal. A modern építészet nemzetközi szervezete, a CIAM vezetését már 1928-as megalakulásakor a sztálini Szovjetunióval szimpatizáló építészek ragadták magukhoz, s ez így is maradt harmincéves fennállásának végéig. A második világháború utáni időszakban, Európában már akut módon jelentkeztek az ipari és iparosodó országok városaiban a modern építészet és az automobilizáció városromboló hatásai, ami az építészet humanizálásnak jelszavával indított sorozatos reformtörekvéseket eredményezett. Ugyanezen jelszó már a század első felében is felmerült, jelezvén, 5
6 hogy a modern építészet az ember fizikai igényein túli szellemi, társadalmi és történelmi elvárásait nem tudja teljesíteni. Az es évekre a modernitás válsága nyilvánvalóvá vált, s az új gondolatrendszer, a posztmodern kor eszméje sajátos módon éppen az építészetben jelentkezett először. Ez az időszak a miáltalunk itt és most kortársnak nevezett periódus közvetlen előzménye, tehát az ezzel való foglalkozás elkerülhetetlen. A magyar posztmodern építészet a kádári rendszer utolsó évtizedében alakult ki, és feldolgozása még teljes egészében az építészettörténeti- és elméleti szakma előtt álló feladat. Az MMKI építészetelméleti programjának egyik főiránya lehet a posztmodernitás magyar sajátosságainak vizsgálata. Korunk építészete az ipari forradalom és a kapitalizmus építészete. (Az ún. szocialista országok építészetét az államszocializmus, mint az államkapitalizmus sajátos változata felfogás szerint ugyanoda sorolom.) Az euro-atlanti régió kapitalista országainak és a manapság kapitalizálódó kelet-ázsiai és délamerikai országoknak, tehát immár a Földnek legjellemzőbb építészeti-városépítészeti jelensége a nagyvárosok minden eddigi képzeletet és mértéket felülmúló gyors és gigantikus növekedése. Így a kortárs építészetelmélet központi kérdése éppen ezért az urbanisztikai problematikája. Nem véletlenül köti az építészettörténet- és elmélet a posztmodern építészet születését egy Egyesült Államokbeli lakótelep, a Saint Louis-i Pruitt Igoe erkölcsileg és fizikailag elhasználódott nagypaneles technológiával épült lakótömbjeinek július 15-én kezdődött felrobbantásához. A modern építészet tervezett városai egyetlen országban sem tudták megközelíteni a nőtt városok építészeti színvonalát illetve az azok által nyújtott életminőséget, környezeti kvalitást. A vidék lassú, de szándékolt és folyamatos elnéptelenedése, a városok kiterjedése és sűrűsödése, az építés iparosítása, a központosított gazdaságirányítás Magyarországon (is) katasztrofális hatásokkal járt a második világháború után időszak erőltetett iparosításával karöltve. A Szovjetunió által Magyarországra kényszerített döntés a szovjet nagypaneles házgyári technológia használatáról alapvetően változtatta meg városaink arculatát. Az építészet válasza: a Csete György (MMA) vezette Pécs Csoport próbálta meg először humanizálni a panelt, azaz úgy átalakítani a házgyári panel termelést, hogy emberibb lakásalaprajzokat lehessen tervezni, de a hatalom néhány esztendő leforgása alatt felszámolta a már akkor nemzetközileg értékelt csoportot. Csetéék az anyanyelvként értelmezett magyar élő építészet megteremtését tűzték ki célul, s a paksi lakótelep ún. tulipános házainak tervezése volt elméletük első gyakorlati alkalmazása. Éppen az a Jonathan Glancey írt róluk először az Architectural Rewiev-ban 1986-ban, aki a Makovecz Imre 80. születésnapjának tiszteletére rendezett konferencián is előadást tartott tavaly november 23-án. 6
7 Az iparosított építészet formai zavarossága és elszegényedése, a hagyományos építészeti formálás ellehetetlenülése szülte Janáky István és Reimholz Péter elméleti és gyakorlati válaszát az as évtizedek építészeti problémáira, a holland strukturalizmust elveinek átvételével. Az 1980-as években alakult ki Magyarországon a kontextualista, vagy másként regionalista válasz a túlközpontosított államszocialista gazdaság torz építési igényeinek következtében elterjedt építészeti tévedésekre, a lokális igényeket figyelmen kívül hagyó, a meglévő, hagyományos városszerkezetet romboló urbanisztikai szemlélet ellenében. Ez a felfogás, amely nemzetközileg kritikai regionalizmus néven vált ismertté Kenneth Frampton amerikai építészetteoretikus munkássága nyomán, Magyarországon főként, de nem kizárólag, a Miskolci Építész Műhely alkotóihoz köthető. Tanulságos, hogy közülük négyen is az MMA tagjai: Bodonyi Csaba, Ferencz István, Golda János és Rudolf Mihály. Amint akadémiai székfoglalómban is kifejtettem: Frampton építészetelmélete, elmélete filozófiai megalapozású, Heideggertől, Hanna Arendttől és Christian Norberg-Schulztól eredően az építészeti fenomenológia módszerével próbálja meg a modern építészetet értelmezni. A kritikai jelzőt azért is használhatja, mert a modernista avantgárddal szembeni, azzal párhuzamos építészettörténet megírására törekszik. Olyan építészettörténetre, amelynek főszereplői nem a helyet és a jelenlétet megszüntető épületek és építészek, hanem éppen ezek játsszák benne a főszerepet. Magam is fontosnak látom, hogy adott esetben a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutató Intézetében számba vegyük, rendszerezzük és történeti vonallá állítsuk össze a magyar építészet történetének ilyen szemléletű alkotóit és épületeit a XIX-XX. század fordulójától napjainkig terjedő időben. Frampton Arendtől átvett fogalompárosa a munka két fogalmát különbözteti meg: a labour és a work fogalmait. A labour a létfenntartást megteremtő tevékenység, a work pedig az emberi alkotás. Ma a civilizáció egyre inkább afelé tart, hogy eszközök és célok végtelen láncolatává bonyolódjon, mint Hannah Arendt mondja: az eszköz céllá változott; a hasznosság mint legfőbb értelem értelmetlenséget szül. 6 Bodonyi Csaba fogalmazta meg a miskolci csoportot illetően, hogy módszerük jellemzői közül Az egyik, hogy számunkra az első számú feladatot a környezet megfejtése jelenti történeti, térbeli értelemben, szociális összefüggéseiben, építészeti részleteiben. Megfejteni a térbeliségét, strukturális összetevőit, sajátos építészeti hagyományait, történeti összefüggéseit, történetének és jelentésének sajátosságait. Frampton az ún. kritikai építészetelmélet egyik utolsó képviselője, amennyiben az építészet immanens jellemzőjét keresi (és találja meg a tektonikában), s lokális-regionális kulturális értéket tulajdonít neki. Ma már részben a posztkritikai építészetszemlélet határozza meg az amerikai (ahová Frampton is tartozik) és az európai diskurzust is. Ez, ha eufemisztikusan akarjuk megnevezni, pragmatista szemléletet jelent, valójában azonban a konformizmushoz áll közelebb, az új művészeti és kulturális jelenségeket bedaráló XXI. századi globalizált kultúripar mindent áruvá tevő opportunizmusának álcázásaként. 7
8 Az utóbbi harminc év magyar építészeti gondolkodásának egyik legszélesebb vonulata a regionalizmus és az organikus építészet közös nagy áramlata. Csete György és a Pécs csoport nevét már említettem, de a fő szerep természetesen Makovecz Imréé és az ő építészeti és közösség-teremtő munkássága nyomán kialakuló tendenciáé. Úgy az imént említett regionalisták, mind Csete csoportja és maga Makovecz is élesen szemben álltak a technizált, karakterrel nem rendelkező épületeket produkáló, pusztán mérnöki feladatként vagy ingatlanfejlesztői tevékenységként értelmezett építészettel, a történelmet és az emlékezetet eltörlő településtervezéssel, és az egész építésiépítészeti tervezési tevékenység emberi, kultúrateremtő, hagyományfolytató, társadalmi vonatkozásaira figyeltek. Céljuk a modernista funkcionalizmus meghaladása volt. Az építészetet alapvetően nem politikai kérdésnek tekintették, tehát nem voltak marxista szemléletűek. Nem az uralomhoz való viszony, hanem a társadalmi élet konkrét és szellemi kérdései foglalkoztatták őket. Tehát a ház funkcionalitása nem a merev modernista funkcionalizmust jelentette, hanem a célnak való értelmes megfelelést. A cél pedig nem pusztán a fizikai és tudományos értelemben vett működést, de az emberi lelki szükségletek kielégítését is magában foglalta. Ennyiben posztmodernek voltak, hiszen az emlékezethez és a történelemhez való viszony a posztmodern építészet alapkérdése. Az MMKI egyik fő építészetelméleti kutatási iránya ezért és az alábbiakban még árnyaltabban kifejtett okokból a magyar organikus építészet, s ennek tág előzményei. A kartéziánus-indusztriálisinternacionalista modernizmus mellett a XIX. századtól Európa- és Amerika-szerte jelenlévő organicista, regionalista filozófiai, ökológiai és természetesen építészeti gondolkodásra utalnék itt, különös tekintettel Makovecz és köre esetében az antropozófiára és a gnoszticizmusra mint az organicitás, a hagyomány és a szellem sajátos felfogására. Makovecz maga számos alkalommal beszélt és írt gondolatvilágának Rudolf Steiner-i és Goethe-i gyökereiről, s évtizedekig támogatta a magyarországi antropozófiai tömörüléseket és részt vett bennük. Építészeti formálásának alapgondolata a metamorfózis elv és az archetípus e két gondolkodótól eredeztethető, anélkül, hogy ezzel Makovecz eredetisége csorbát szenvedne. Paolo Portoghesi Makovecz-könyvében így ír: Valószínűleg Steinertől származik az a két formasablon is, amelyekből Makovecz építészeti alakzatainak alapjait vezette le: a Föld cselekvései és a Nap cselekvései. 7 Életműve önmagában is indokolja a külön kutatási program indítását, s emellett kiterjedt közösségépítő és társadalomszervező tevékenysége is jelentős mozzanata a magyar építészet legutóbbi évtizedeinek. Mint már utaltam rá, a szerves és regionális gondolat igen kiterjedt volt és ma is az a magyar építészetben. Ide tartozik Csete György és a Pécs csoport, köztük Jankovics Tibor (MMA), Dévényi Sándor (MMA) (az ő életművének feldolgozását is az MMKI kiemelt feladatának kell tekintem!), Makovecz Imre, Ekler Dezső (ex MMA), Nagy Tamás, Vincze László, Salamin Ferenc (MMA), Sáros László (MMA), Nagy Ervin (MMA), Turi Attila (MMA), Csernyus Lőrinc (MMA), Zsigmond László, Bogos Ernő (MMA), Kampis Miklós (MMA), Kerényi 8
9 József (MMA), tágabb értelemben a már szintén említett Bodonyi Csaba, Ferencz István, Golda János és Rudolf Mihály (mindannyian MMA-tagok), továbbá Cságoly Ferenc, Török Ferenc, Balázs Mihály, Turányi Gábor, (utóbbi három MMA-tag) és Anthony Gall is (MMA tiszteletbeli tagja). A szintén Makovecz-alapította Kós Károly Egyesülés és a Vándoriskola külön-külön kutatási program tárgyai lehetnek. Fontos lenne felfogásukban kimutatni a néphagyomány szerepét és megvizsgálni, hogy összefügg-e ez az építészeti fejlődés a nomád nemzedék koncepcióval, a folklorizmust kutatni a modern magyar képzőművészetben, amiről egyébként Keserü Katalin professzor asszonynak van jelentős kutatása. A kutatás másik irányát minden bizonnyal a nemzetközi modernizmus 1956 utáni utóvirágzásának vizsgálata kell, hogy jelentse. Az 1948-ban hatalmi szóval és erőszakkal megszakított modern magyar építészet a skandináv modernista klasszicizmus álruhájában rejtőzködött a szocialista realizmus 1948-tól 1956-ig tartó regnálása idején, lásd Jánossy György, Szrogh György vagy Rimanóczy Gyula ilyen karakterű épületeit. Az 1956 után olvadás idején, a hosszú hatvanas éveknek nevezett időszakban azonban újra Gulyás Zoltán, Molnár Péter, Virág Csaba, Ivánka András, Pázmándi Margit és társaik munkásságában tovább élt a modern építészet. A számítógépes szoftverek és az internet 1990-es évektől kezdődő elterjedése az építészeti tervezésre is jelentős hatást gyakorolt. Egyrészt a korábbi szerkezettervezési kapacitást gyakorlatilag a végtelenig kiterjesztette, amennyiben a computer számítókapacitása bármilyen formájú és bonyolultságú tartószerkezetet állékony, megvalósítható módon ki tud számolni, s ezzel megteremtette az ún. non-standard építészeti formálás lehetőségét. Lásd pl. Frank O. Gehry, Peter Eisenmann, vagy Zaha Hadid épületeit. Az adatgenerált építészetnek nevezett tervezési módszerrel pedig már emberi beavatkozás nélkül hozhatók létre épületformák. Mindez az építészet helytől és anyagtól független, globalizált, kommercializált, bolygószerte csereszabatos építészet kialakulásának (rém)képét vetíti előre. Magyarországon ezek a tendenciák nem jelentek meg. Az építészet társadalmi meghatározottsága igényli a szociológiai megközelítést, ezért fontos, hogy az MMKI programjában ilyen irányú megközelítés is megjelenjen. Az MMA Művészetelméleti Tagozata éppen ezért támogatja ösztöndíjjal jelenleg is Vámos Dominika DLA építészettörténész szakmatörténeti kutatásait a huszadik század közepének magyar építészetéről. Érdemes lesz történetileg pontosan, mester-tanítványi szálakon kimutatni a magyar századfordulótól Csetéig, Dévényiig és Makoveczig valamint tanítványaikig terjedő építészeti hagyományt. Ennek alapvetése Gerle János A magyar századfordulós építészet forrásai, irányzatai és 9
10 alakulása szubjektív ábrázoláskísérlet című grafikus koncepciója. Itt kivételt tehetünk az 1940-es időhatár szabálya alól, hiszen fontos ennek az jelentős hagyománynak a visszavezetése. Mivel a magyar műtárgy- és épületvagyon felmérése is az MMKI feladatai közé tartozik, alapvető és hosszú távú projektet igényel a modern magyar építészet (1867-től máig) Kárpát-medencei topográfiájának elkészítése, s ennek során is indokolt az időben visszalépés. Csernyus Lőrinc építész, művészetelméleti tagozati akadémikustársam javaslatára ennek formai kerete a Cordier-táblázat lehetne. Oral history archívum létrehozását javaslom a kutatott mesterek életútinterjúinak és tervanyagának becsatornázására, együttműködésben az Építészeti Múzeummal. Mivel az MMA Alapszabálya csak kivételes esetben tartja kívánatosnak gyűjteményi anyagok befogadását az Akadémia tulajdonába vagy kezelésébe, a tervanyagokat a létesítendő Építészeti Múzeumnak célszerű átadni. Az oral history archívum létrehozása és működtetése ugyanakkor nem igényel nagy pénzügyi ráfordítást. Külön programot célszerű indítani a kortárs építészet- és művészetelmélet alapszövegeinek, alapműveinek magyarra fordítására. Óriási hiányok vannak ezen a területen. De ezzel egyenrangú jelentőségű, ha nem még fontosabb a magyar építészekről születő kéziratok, könyvek, monográfiák idegen nyelvű megjelentetése, hasonlóan Paolo Portoghesi Makovecz-monográfiájához. Nem szabad megfeledkezni az építészeti oktatás műhelyeivel való foglalkozásról sem. A BME Középülettervezési Tanszékén előbb Cságoly Ferenc, majd jelenleg Balázs Mihály (MMA) tanszékvezetői irányításával kultúrára, történelemre, lokalitásra, magyarságra érzékeny építészetoktatás folyik. Csernyus Lőrinc javaslata kiválóan alátámasztja a művészeti nevelés építészeti-környezeti ága kutatásának fontosságát. Ő közreműködött abban, hogy a kormány is foglalkozik az építészetikörnyezeti oktatás elősegítésével. Végül meg kell említenem, hogy fontosnak tartom az odafigyelést a Baán László égisze alatt létrehozni tervezett új Művészetelméleti Intézet tevékenységére is. Az MMKI kutatási programjainak célját a már idézett tanácsadó testületi dokumentum így fogalmazza meg: 10
11 Nemzeti öntudat kialakítása Alapvető jelentőségű cél a magyar társadalom mind egyéni, mind közösségi szintű szellemi, kulturális formálása, ami egy pozitív értelemben vett erős nemzeti öntudat kialakításának alapköve lehet. Ennek eszközét nem csupán a művészeti, művészetelméleti irányok adják, hanem ennek hangsúlyosan magyar szempontú megközelítése, értelmezése. Az eddig kifejtettek jól alátámasztják a magyar nemzeti öntudat erősítésének szándékát, alkalmasak a valóságos önbecsülés kialakítására. Az MMA és az MMKI viszonyának egyes vonatkozásairól Az MMKI építészeti kutatási koncepciójának végiggondolásakor világosan kell látnunk az intézményt létrehozó Magyar Művészeti Akadémia helyzetét az MMKI vonatkozásában és le kell vonnunk belőle a következtetéseket. Nevezetesen arra gondolok, hogy az MMA és az MMKI egészének szellemiségében, és különösen az építészetelméleti kutatás tekintetében meghatározó jelentőségű a tény, hogy az MMA jogelődjének alapítója és elnöke Makovecz Imre, ahogyan az MMA Alapszabálya VI. fejezet 59. -a rögzíti: Az MMA alapító elnöke, örökös tiszteletbeli elnöke néhai Makovecz Imre. A korábbiakban mondottakkal összhangban újra fölhívnám a figyelmet, hogy szellemi örökségének gondozása, kutatása, elemzése, s talán nem is kell ezek után hozzá tennem, értem mindezt különösen az építészetelmélet vonatkozásában, az MMA MMKI kiemelt kötelessége és feladata. A megvalósítás legfontosabb mozzanata a Makovecz Imre Alapítvánnyal való szoros együttműködés. Szerencsés körülmény, hogy az MMA Művészetelméleti Tagozatának tagja Csernyus Lőrinc építész, Makovecz egyik legrégebbi és legközvetlenebb munkatársa, az Alapítvány kuratóriumának tagja. Mint ismeretes, a napokban jelent meg a Magyar Közlönyben a legújabb kormányhatározat, amely számos intézkedést tartalmaz az építész hagyatékának gondozásáról és főképpen az ehhez szükséges állami szerepvállalásról. Mindebben az MMKI építészetelméleti programjának is fontos szerepet kell vállalnia. A kormányhatározat a következő teendőket tartalmazza e tekintetben: 1. A Városkúti úti műteremháza Makovecz Imre Emlékközponttá alakítása 2. Makovecz Imre hagyatékáról való gondoskodás, és életművének a jövő nemzedékkel való megismertetését 3. A Makovecz Imre Alapítvány működésében való állami szerepvállalás; 4. A Makovecz-életmű felvétele a Magyar Értéktárba; 5. Az építész egyes alkotásainak műemlékké nyilvánítása; 11
12 6. Oktatási segédanyag készítése Makovecz Imre településfejlesztési-épülettervezési modelljének minél szélesebb körű alkalmazása érdekében a közművelődési szakemberképzés keretében alkalmazható oktatási segédanyag elkészítése, az abban foglaltak gyakorlati elsajátítását biztosító szakmai gyakorlat rendszerének működtetése; 7. Makovecz Imre nem, vagy funkcionálisan nem megvalósítható műveinek 3D-ben való fotorealisztikus digitális feldolgozása, terjesztése; 8. Munkacsoport létrehozása a Makovecz Imre Pályázati Alap elindítására; 9. A Makovecz Imre alkotásairól korábban megrendezett kiállítások egységes katalógusban való összefoglalása, valamint az építész munkásságát, teljes életművét bemutató reprezentatív kiállítás létrehozása; A felsorolt feladatok közül az MMKI haszonnal tud közreműködni a második, az ötödik, a nyolcadik és a kilencedik pont megvalósításában. A magyar szerves építészet az elsők között foglalkozott az ember és a természet építészeti vonatkozásokban is megragadható ökológiai viszonyrendszerével, ezért tehát az ökológiai problematika is megjeleníthető a kutatásokban. Az MMKI és az MMA viszonyának másik alapkérdése az akadémikus-művészek és az elméleti intézet kutatásainak kapcsolata. Az említett tanácsadó testületi dokumentum erről így ír: Érdemes megteremteni egy olyan artikulációs folyamatot, amely megfelelő fórumot és lehetőséget biztosít az akadémikusok közösségének is az Intézettel összefüggő párbeszédre. Valóban, magam is kiemelten fontos feladatnak tartom a kommunikációs fórum megteremtését, ugyanakkor engedtessék meg, hogy a Budapest Galéria kiállításrendezőjeként, illetve a Római Magyar Akadémia művészeti titkáraként a művészekkel való együttműködésben eltöltött három évtized tapasztalataira hivatkozva rámutassak, a művészek általában természetesnek tekintik, ha az intézet az ő munkásságukkal foglalkozik. Ezért így foglalnám össze a követendő alapelvet: az MMA a művészeké, az MMKI az elméleti szakembereké, vagyis az intézet alapfeladata nem automatikusan és kizárólag az akadémikus-művészek tevékenységével való foglalkozás. 12
13 1 Magyarul Arnold Gehlen, Kor-képek, Budapest, Gondolat, Idézi Hans Belting, A művészettörténet vége c. kötetének A modernség és a jelen a posthistoire-ban című fejezetében, Uo Nicholas Mirzoeff, War is Culture: Global Counterinsurgency, Visuality, and the Petraeus Doctrine, PMLA (Publications of the Modern Language Association of America) 124(5): Molnár Tamás, Az ellenforradalom, Kairosz kiadó, Budapest, 6 Kenneth Frampton: Kritikai regionalizmus: az ellenállás építészetének hat pontja. In: A mérhető és a mérhetetlen. Építészeti írások a huszadik századból. szerk.: Kerékgyártó Béla. Typotex 2000 H. Arendt, The Human Condition, Univ. of Chicago, 1958, Paolo Portoghesi, Makovecz, Makovecz Imre helye az európai kultúrában, MMA, Budapest, 2014, 7. 13
J/55. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január
RészletesebbenINTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)
INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.
RészletesebbenBELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963)
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/2. 99-103. p. TÉT 1997 2 Könyvjelz ő 99 BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) (Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1996 - p. 211) BARANYI BÉLA
RészletesebbenTERVEZÉSI PROGRAM ARCHIDIGIT SZOLGÁLTATÓ ÉS TERVEZŐ KFT. 1164 BUDAPEST, SZABADFÖLD ÚT 66. KÉSZÍTETTE: Takács András okl. építészmérnök É 01-2167
TERVEZÉSI PROGRAM KÉSZÍTETTE: ARCHIDIGIT SZOLGÁLTATÓ ÉS TERVEZŐ KFT. 1164 BUDAPEST, SZABADFÖLD ÚT 66. Takács András okl. építészmérnök É 01-2167 TERVEZÉSI PROGRAM 266/2013(VII.11.) Korm. Rendelet az építésügyi
Részletesebben2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus
2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus Borgos Anna az MTA TTK KPI Társadalom és Kulturális Pszichológiai Csoportjának tudományos munkatársa. Kutatási témái a magyar női
RészletesebbenTANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL
TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 A BÍRÓI HATALOM ÁTLÁTHATÓSÁGA...3 A NYILVÁNOSSÁG ALAPELVE...5 SAJTÓNYILVÁNOSSÁG
RészletesebbenERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4...
ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM IV. kötet HELYI TANTERV LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOK 1-4. 2010. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4.... 3 MATEMATIKA 1-4.... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4.... 112 ÉNEK-ZENE
RészletesebbenA diktatúra keltette sebek beforradását mikor akarja a sokadalom?
A diktatúra keltette sebek beforradását mikor akarja a sokadalom? Napokkal ezelőtt írtam ennek a levélnek elemző részét. Annak, hogy csak ma küldöm el, három oka van: egyrészt a kolontári tragédiáról elkezdtek
RészletesebbenA SZERENCSI KISTÉRSÉG
A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program
RészletesebbenA rendszerváltástól a struktúraváltásig
Bartha Eszter A rendszerváltástól a struktúraváltásig Valuch Tibor (2015) A jelenkori magyar társadalom Budapest: Osiris 1989 Klaus von Beyme szavaival valóságos fekete péntek volt a társadalomtudomány
RészletesebbenÖsszeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17.
JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. 1 JANKÓ JÁNOS
Részletesebbenés a jogászi ésszerűség *
Korom Ágoston A törvény értelme és a jogászi ésszerűség * A Tamás Andrást köszöntő kötetről Ötvenöt szerző ötvennégy tanulmánya szerepel a Ratio Legis Ratio Iuris című gyűjteményes kötetben, mintegy 600
RészletesebbenAZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA
DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának
RészletesebbenBeszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal
Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan
RészletesebbenI. A VÁLASZTÁS SZABADSÁGA új időszámítás Erdélyben!
AZ ÚJ LEHETŐSÉG - a Magyar Polgári Párt politikai keretprogramja - I. A VÁLASZTÁS SZABADSÁGA új időszámítás Erdélyben! A MAGYAR POLGÁRI PÁRT közel tíz éve formálódó erdélyi magyar közakarat eredménye,
RészletesebbenBudapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása Hivatalomhoz állampolgári bejelentés érkezett a Baranya Megyei Gyermekvédelmi
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI JOG 3.
KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD
RészletesebbenTerület- és településrendezési ismeretek
Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF
RészletesebbenII. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM
TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 9081Gyırújbarát, BM köz 1. sokoroal@axelero.hu 96/456-740 2005. 2 Témavezetı: Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány)
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok
RészletesebbenLétezik olyan, hogy európai közgazdaságtan?
(Csaba László: Európai közgazdaságtan. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2014.) Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan? Ha egy amerikai közgazdászt kérdeznénk, jó esélylyel nemleges választ kapnánk. E válaszszal
RészletesebbenA KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944)
A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944) OLASZ LAJOS A kormányzóhelyettesi intézmény története (1941 1944) AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST ISBN 978-963-05-8512-5 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben
RészletesebbenPEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat
RészletesebbenRÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL
FIGYELŐ RÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL Alkotás a társadalomtudományok határán e címmel jelent meg 2001-ben az a tanulmánykötet, melyben Dr. Kovacsics József
RészletesebbenA PÁLYAKÖVETÉS ÉS AZ ALUMNI HELYE AZ INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁBAN
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 1 A pályakövetéses vizsgálatok illeszkedése az SZTE minőségfejlesztési rendszerébe... 4 1.1 Pályakövetéses vizsgálatok jellemzői... 6 1.2 Pályakövetéses
RészletesebbenBABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata
HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM
RészletesebbenHajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.
Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.
RészletesebbenTátyi Tibor. Az alapszervezet története
217 Tátyi Tibor Az alapszervezet története Párkányban 1949. április 24-én alakult meg a CSEMADOK városi alapszervezete. Elsősorban lelkes, tenni akaró a magyar kultúra ápolásáért kész emberek fogtak össze,
RészletesebbenDr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban
Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem Immateriális javak a számviteli gyakorlatban A szerző a SZAKma 2012. novemberi számában a szellemi tőkével kapcsolatos hazai
RészletesebbenLÁNG ISTVÁN Viharos évünk volt!
I N T E R J Ú LÁNG ISTVÁN Viharos évünk volt! gadó györgy pál interjúja Sokan már saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, hogy az éghajlat globális változása nem csupán hőmérsékleti rekordokkal jár, de egyre
RészletesebbenA MISKOLCI EGYETEM KÉSZLETGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA
A MISKOLCI EGYETEM KÉSZLETGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA Miskolc 2014. 6.11. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM KÉSZLETGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM SZENÁTUSÁNAK 315/2014. SZ. HATÁROZATA
RészletesebbenO L V A S Á S S Z O C I O L Ó G I A
Házi dolgozat K É S Z Í T E T T E : Sándor Judit DE-TTK Informatikus-könyvtáros szak I. évfolyam - 2 félév 2004. május 15. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 1 A KULTÚRA SZEREPE... 2 MŐVELİDÉSKUTATÁS,
RészletesebbenA magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában.
SZÉPFALUSI ISTVÁN VÖRÖS OTTÓ BEREGSZÁSZI ANIKÓ KONTRA MIKLÓS, A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában. Budapest Alsóőr Lendva, Gondolat Kiadó, 2012. (351 lap) A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában
Részletesebben331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet
RészletesebbenJ a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására
J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására Ózd, 2011. április 21. Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági
RészletesebbenTehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II.
Melyik gondolkodási mód elıtt áll történelmi lehetıség? I. Vértes András, a GKI (Gazdaságkutató Intézet) elnöke kedden (2010. június 29-én) Budapesten sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormány 29 pontos
RészletesebbenBudapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.
Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...
RészletesebbenÉghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum
Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak
RészletesebbenHÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN
Rózsa Huba HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN Elhangzott Budapesten, a Szent István Társulat régi székházának dísztermében 2011. május 30-án, a Társulati Esték a Család Évében című rendezvénysorozat
RészletesebbenOláh János. Magára talál a szó. Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről. Laudáció. Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.
Oláh János Magára talál a szó Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről Laudáció Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.) Az még nem volna szokatlan a magyar irodalomban, hogy képzőművészeti
RészletesebbenMagyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA
Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Kedves Kollégák!
Részletesebben15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL
15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL Nagyon jeles évfordulót ünnepel a közigazgatási hivatal ebben az évben, hiszen 15 évvel ezelőtt, 1991. január 1-jén alakult meg a győri székhelyű 1. számú régió Köztársasági
RészletesebbenÉghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum
Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;
RészletesebbenSZOLNOKI FŐISKOLA Ú T M U T A T Ó
SZOLNOKI FŐISKOLA Ú T M U T A T Ó írásbeli dolgozatok készítéséhez 2005. S Z O L N O K Összeállította: Fülöp Tamás főiskolai adjunktus Átdolgozta: Mészáros Ádám tanársegéd Konzulens és lektor Dr. Kacsirek
RészletesebbenFekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár 2012/2013. tanévre vonatkozó Munkaterve
Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár 2012/2013. tanévre vonatkozó Munkaterve A munkatervet készítette: Magyarfiné Kalmár Franciska igazgató A munkatervet jóváhagyó nevelőtestületi döntés
RészletesebbenParaizs Júlia. Múzeum, Budapest, 1962. 1 STAUD Géza, A magyar színháztörténet forrásai, II., Színháztudományi Intézet Országos Színháztörténeti
Paraizs Júlia N. Mandl Erika: Színház a magyar sajtóban a két világháború között. A sajtóforrások szerepe az összehasonlító színháztörténeti kutatásokban, különös tekintettel a Napkelet és a Magyar Szemle
RészletesebbenJ/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről
J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A
RészletesebbenBudapest, 2013. augusztus
67188 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 154. szám Melléklet az 1666/2013. (IX. 23.) Korm. határozathoz JEDLIK-TERV NEMZETI STRATÉGIA A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉRE 2013-2016. Budapest, 2013. augusztus
RészletesebbenOKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2006.
OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2006. TERVEZET! Tárgy: az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról 2006. december ./2006. (... ) OKM r e n d e l e
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.22. COM(2010) 815 végleges 2010/0395 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról HU HU
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005. szeptember 30. COM(2005) 465 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenA SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI SZERZŐ: GÖMÖRINÉ KONYHA OLÍVIA IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: NYITRAI
RészletesebbenHARGITAI LAJOS A BELÜGYI RENDÉSZETI PÁLYÁKRA ELİKÉSZÍTİ KÉPZÉS. 1. Bevezetés
HARGITAI LAJOS A BELÜGYI RENDÉSZETI PÁLYÁKRA ELİKÉSZÍTİ KÉPZÉS KÖZÉPISKOLAI PROGRAMJÁRÓL 1. Bevezetés A Belügyminisztérium Oktatási Fıigazgatósága közremőködésével és támogatásával 2005-tıl választható
RészletesebbenKÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HOGYAN LÁTJUK EGYMÁST - LÁTJUK-E EGYMÁST (KOZEP-) EURÓPÁBAN?" KÖZÉP-EURÓPA KISEBBSÉGI NÉZ ŐPONTBÓL BÁNYAI JÁNOS A nyolcvanas évek közepén, akkor úgry t űnt fel, váratlanul, Európa
RészletesebbenJavaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL. (EGT-vonatkozású szöveg)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.3.29. COM(2010)117 végleges 2010/0063 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL (EGT-vonatkozású
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék
MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ 66. szám Tartalomjegyzék 2012. évi LXIV. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint
RészletesebbenTHEALTER. 1. Egyediség (0-100): 95
THEALTER 1. Egyediség (0-100): 95 A fesztivál célját nagyon pontosan fogalmazták meg, a független színházak és alkotók összefogása, bemutatása és népszerűsítése. Évente kiemelnek egy-egy kisebb területet
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA. 4 évf. gimnázium reál orientáció
VIZUÁLIS KULTÚRA 4 évfolyamos gimnázium reál orientáció A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez
RészletesebbenPenta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin
Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Tartalom 1.Bevezetés... 3 2. A lízing... 4 2.1. A lízing múltja,
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. helyt adok, elutasítom.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000
RészletesebbenÖnértékelési kézikönyv KOLLÉGIUMOK SZÁMÁRA
Önértékelési kézikönyv KOLLÉGIUMOK SZÁMÁRA Szerzők: Barcsák Marianna, Barlai Róbertné, Bot Szilvia, Farkasné Egyed Zsuzsanna, Horváthné Moldvay Ilona, Járainé dr. Bődi Györgyi, Jurecz Emil, Molnárné Stadler
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 06.10.2004 COM(2004)636 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az európai műholdas rádiónavigációs program üzembehelyezési és
RészletesebbenEgészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM
Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM..5 I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE. a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő módosításáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.18. COM(2012) 763 final 2012/0354 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő
RészletesebbenEuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA
Ministry of Employment and Labour Preparation for the Implementation of Community Initiative EQUAL 2004-2006 in Hungary EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA
Részletesebben"ZEBEGÉNY, KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÓHÁZ
a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata "ZEBEGÉNY, KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÓHÁZ 2015" megnevezéssel, nyílt, építészeti tematikájú pályázatot hirdet meg. 1. A pályázat tárgya, célja A pályázat témáját
RészletesebbenHungarian language version
Urban Reconstruction, Social Exclusion and the Roma in Budapest Workshop at Central European University, Budapest November 19, 2010 The workshop is organized within the RESPECT research project (http://respect.iusspavia.it/),
RészletesebbenBeszámoló Pilis Város Önkormányzata 2006-2010. év közötti idıszakra vonatkozó Gazdasági (Önkormányzati) Ciklusprogramja végrehajtásáról
JÓVÁHAGYOTT VÁLTOZAT! 2010. SZEPTEMBER HÓ 24. Beszámoló Pilis Város Önkormányzata 2006-2010. év közötti idıszakra vonatkozó Gazdasági (Önkormányzati) Ciklusprogramja végrehajtásáról Pilis Város Önkormányzatának
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.10.12. COM(2012) 589 final 2012/0284 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek
Részletesebben8969/15 hk/it/tk/tk/hk/kb 1 DGG3A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. május 21. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0246 (COD) 8969/15 CONSOM 82 MI 319 TOUR 7 JUSTCIV 119 CODEC 732 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács
RészletesebbenLaudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára. Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon
Laudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon feltérképez minden fejezetet, röviden összefoglalja értelmüket és rávilágít
RészletesebbenÚjrapapír termékek használatára ösztönzés a közszféra működtetésében. dr. Szilágyi Szilvia EMLA Egyesület 2012.09.19.
Újrapapír termékek használatára ösztönzés a közszféra működtetésében dr. Szilágyi Szilvia EMLA Egyesület 2012.09.19. Újrahasznosított papír és közbeszerzés - Az újrahasznosított papírtermékek nagyobb arányú
RészletesebbenÖtvenhat és a harmadik út
2006. november 69 POMOGÁTS BÉLA Ötvenhat és a harmadik út Egy történelmi évfordulónak mindig számvetésre kell (kellene) késztetnie az utókort, ez volna az ünneplés hitelesebb és eredményesebb változata.
RészletesebbenIII. MELLÉKLET. 1. a) a hatnapos vagy kéthetes maximális vezetési idők határértékének legalább 25%-kal való túllépése;
C 279 E/194 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.11.19. III. MELLÉKLET A 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett jogsértések jegyzéke: 1. a) a hatnapos vagy kéthetes maximális vezetési idők határértékének
Részletesebben2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag
2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK
RészletesebbenKAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA CÍMLAP KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015. december hó www.vatikft.hu 06-1/413-0959 1 KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI
RészletesebbenRejtőzködő művészet. Nem hivatalos művészeti stratégiák 1949 1953 között, és a progresszív művészet útjai (kitekintéssel 1957-ig)
Rejtőzködő művészet Nem hivatalos művészeti stratégiák 1949 1953 között, és a progresszív művészet útjai (kitekintéssel 1957-ig) PhD disszertáció tézisei Szeifert Judit Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK TÁJÉKOZTATÓ az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről J/l 0973 201 3. ápri lis ISSN 2063-546X T A R T A L O M 1. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
RészletesebbenElőterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére
Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített
RészletesebbenAz állam- és a politikatudomány helyzete a jogi kari oktatásban
Dr. Karácsony András Az állam- és a politikatudomány helyzete a jogi kari oktatásban Előadásomban az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (illetve jogelődjei) vonatkozásában három tudományág (jog-, állam- és
RészletesebbenPOLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ
DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.
RészletesebbenNemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)
RészletesebbenA játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK irányelv
EURÓPAI BIZOTTSÁG VÁLLALKOZÁSPOLITIKAI ÉS IPARI FŐIGAZGATÓSÁG Egységes árupiac A belső piac és nemzetközi dimenziója A játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK irányelv Magyarázó útmutató Rev 1.7 Dátum:
RészletesebbenGondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)
Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi
RészletesebbenSÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM
SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség
RészletesebbenAZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA:
AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA: BENE LAJOS A PIACKUTATÁS MUNKAKÖRE. Az emberi haladás jellemző sajátsága, hogy a jólétét egészen közvetlenül érintő kérdésekre legkésőbben
RészletesebbenA körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben
Kovách Eszter 2005. január 28. A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben A várost élő szervezetnek tekintem, ezért meg kell határoznom mi az alapegysége. A település alapsejtje nem a ház
RészletesebbenFRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország
FRESLI MIHÁLY Az elveszett Oroszország Korszakok és váltások - államok, lobogók, forradalmak. Kevés olyan ország van a földkerekségen, amelynek a történetét még oly karakteresen fémjeleznék ezek a fogalmak,
RészletesebbenPléh Csaba pleh.csaba@ektf.hu Eszterházy Károly Főiskola Kognitív és Kommunikációs Kutatócsoport
HOGY VEZET EL A BÖLCSÉSZET LENÉZÉSE A TUDÁS LENÉZÉSÉHEZ? 1 Pléh Csaba pleh.csaba@ektf.hu Eszterházy Károly Főiskola Kognitív és Kommunikációs Kutatócsoport A modern tudásteremtés és tudásátadás rendszerében
RészletesebbenAZ ÜZLETI BIZTOSÍTÁS, A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK PROBLÉMÁI
KILENCEDIK MAGYAR JOGÁSZGYŐLÉS AZ ÜZLETI BIZTOSÍTÁS, A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK PROBLÉMÁI Dr. Kovácsy Zsombor elnök Egészségbiztosítási Felügyelet Kedves Kollegák!
RészletesebbenTÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Történelem középszint 0713 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 9. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok
RészletesebbenKONFERENGIABESZÁMOLÓ. Globális hangok csúcskonferenciája "- Global Voices Summit 2006. Bevezető. Schneider Henrik
KONFERENGIABESZÁMOLÓ Schneider Henrik Globális hangok csúcskonferenciája "- Global Voices Summit 2006 Új-Delhi, India 2006. december 15-17. Bevezető A konferencia főként a civil média jövőjével, fejlődési
RészletesebbenNEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S
NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának
RészletesebbenSTATISZTIKAI MÓDSZERTANI FÜZETEK, 45 A KULTURÁLIS STATISZTIKA MÓDSZERTANA ÉS FOGALMAI
STATISZTIKAI MÓDSZERTANI FÜZETEK, 45 A KULTURÁLIS STATISZTIKA MÓDSZERTANA ÉS FOGALMAI BUDAPEST, 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2005 ISSN 0231-0554 ISBN 963 215 918 7 Készült: a KSH Életszínvonal-
RészletesebbenA TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE
A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE Budapest, 2016. április 15. Készítette: Magyary Jenő Témaválasztásom fő oka, hogy egyfelől a munkám miatt fontosnak tartom azt, hogy hogyan lehet
RészletesebbenA történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz
A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára Kritika és válasz Érdeklődéssel olvastuk Repárszky Ildikó és Dupcsik Csaba elemzését a történelem érettségi szerkezetében
RészletesebbenMit gondolnak a vállalatvezetők az üzleti kapcsolatok értékéről?
Mit gondolnak a vállalatvezetők az üzleti kapcsolatok értékéről? MANDJÁK Tibor Marketing professzor, Bordeaux École de Management valamint Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem 680,
Részletesebben- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének. J e g y z ő k ö n y v e
- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének J e g y z ő k ö n y v e Készült: 3 példányban Kapják: 2. példányt Sz-Sz-B Megyei Kormányhivatal, Nyíregyháza
RészletesebbenRészidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl
TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében
Részletesebben