TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETEK"

Átírás

1 TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETEK

2

3 Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet 1014 Budapest, Országház u. 30., 1250 Bp. Pf.: 5 Telefon: , Telefon/Fax: honlap:

4

5 Etnopolitikai változások Magyarországon és a szomszédos államokban A közép-kelet-európai régió államainak etnopolitikai identitása a mai napig vegyes képet mutat. Egyes országokban a politikai elit és a közbeszéd egyaránt a klasszikus, nemzeti kizárólagosságot hangsúlyozva értelmezi a modern kor nemzetállamát. Pedig ez a 19. századi eredetű fogalom egyre kevésbé használható eredeti értelmében. A mai európai államok politikailag, gazdaságilag és kulturálisan sokkal nyitottabbak, sokszínűbbek annál, hogy kizárólag a többségi etnikai közösség nemzeti identitását jelenítsék meg. Ennek ellenére a nemzet helyett, az állampolgári, közpolgári közösség szuverenitásának fogalmára építő, az adott ország területén élő valamennyi etnikai, nemzeti csoport számára közösségi jogokat biztosító nemzetállam koncepciója nem vált általánossá a régióban. Egyes országok nyitott, a hagyományos kisebbségekkel szemben befogadó, toleráns magatartást tanúsítanak, és a kisebbségekkel az állam partneri viszonyt alakított ki: ilyen pl. Ausztria, Magyarország vagy Lengyelország. Más államokban a kiválasztott kisebbségi közösségek autonóm közjogi státusza is megvalósult: Szlovéniában, Horvátországban a magyarok és az olaszok, Macedóniában az albánok vagy Moldáviában a gagauzok. Ugyanakkor a többség kizárólagos nemzetállami gondolkodásmódja is jelen van: pl. Görögországban, Szlovákiában, vagy most éppen csökkenő mértékben Szerbia- Montenegróban vagy Romániában. A nemzetállamoknak nemzeti államként való fenntartása, fejlesztése, a többségi nemzetre építő centralizált államformával szemben az elmúlt másfél évtizedben is csak igen lassú a térnyerése a decentralizált, szubszidiáris politikát előnyben részesítő regionalizációs, autonómia- vagy föderációs modelleknek, ami nélkül nehezen lehet a mainál hatékonyabbá tenni a kisebbségi közösségek, kultúrák védelmét, s tartósítani a régió integrációs folyamataihoz olyannyira szüksége etnikai békét. Ez a klasszikus nemzetállami felfogás az anyaországok és a határokon túl élő kisebbségek kapcsolatára is kiterjed. A nemzeti kisebbségek számára a honos állam és az anyaország közötti lojalitás-választás vagy kettős kötődés dilemmái egyre inkább háttérbe szorulnak a nemzetközi migráció, az európai integrációban az államok közötti szoros intézményesített együttműködés mellett. A nemzetközi szabályozásban ugyancsak óvakodnak attól, hogy az esetenként egyre inkább transznacionális jellegű kisebbségek és az államok között, amelynek állampolgárai, kizárólagos kapcsolatokat ismerjenek el. A nemzeti és nemzetközi jogalkotásban napjainkra már komoly kihívást jelentenek a kisebbségek meghatározásának bizonytalanságai. A tömeges nyugat-európai bevándorlás következtében az etnikai, kulturális sokféleség forrását az Unió nyugati tagállamaiban elsősorban már nem a hagyományos, őshonos kisebbségek jelentik. A nemzetközi közösség az 1990-es években elfogadott nemzetközi jogi kisebbségvédelmi standardok értelmezésében, alkalmazásában sem érte el célját. Ezért valószínű, hogy az általános kisebbségvédelmi szabályozások helyett a kisebbségi jogok ügye, kiegészítő, egyes normák (pl. decentralizáció, diszkrimináció tilalma) vagy politikai (pl. konfliktus-kezelési) mechanizmusok kiterjesztésénél jelenhet meg. Arra ugyanis kevés esély van, hogy a nemzetközi kezdeményezéseket az EU-n belül transznacionális kisebbségvédelmi kezdeményezések váltsák fel, a nemzetközi intézményi keretek egyre inkább csak politikai fórumot szolgáltathatnak ahhoz, hogy konkrét kisebbségi problémákra hívják fel a figyelmet. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy egyes területeken ezek a politikai problémák nemzetközi kezdeményezéseket, vagy szabályozási igényt válthatnak ki (pl. a romák helyzete Európában). Kisebbség identitás, kisebbségi önkormányzatok Magyarországon Magyarország etnikai összetételében és térszerkezetében a népszámlálási, valamint a kutatási adatok tanúsága szerint egyaránt három mélyreható változás figyelhető meg. Egyrészt 279

6 ötven év szünet után ismét növekedni kezdett a nem magyar nemzetiségű népesség száma és aránya, elsősorban a cigány és a német, illetve 2001-ben a hozzájuk csatlakozó szlovák, horvát, szerb és szlovén nemzetiségűknek köszönhetően. Ugyanakkor a népszámlálási adatok azt mutatják, hogy az elmúlt húsz évben a románok és a szlovének kivételével a többi 11 kisebbségi közösségben a nemzetiségi önmeghatározás vált elsődlegessé az anyanyelv szerinti önidentifikációval szemben. Magyarország mai területének népessége anyanyelv szerint év összes magyar szlovák román horvát szerb szlovén német cigány egyéb Magyarország mai területének népessége nemzetiség szerint év összes magyar szlovák román horvát szerb szlovén német cigány egyéb Az anyanyelvi és a nemzetiségi adatok közötti különbségek év kisebbségi identitáskategóriák különbsége az előző %-a anyanyelv nemzetiség fő % anyanyelv nemzetiség , ,43 117,54 330, ,90 91,77 136,79 A táblázatok adatai arról tanúskodnak, hogy az erőteljes asszimiláció évtizedei után a magyarországi cigányok és a németek esetében elkezdődött a nemzetiségi identitás revitalizációja, a többi kisebbség esetében pedig lelassult a nyelvvesztés és az indentitásváltás folyamata. Ugyanakkor felerősödött a magyarországi cigányság települési és kistérségi szinten megfigyelhető szegregálódása, ami az asszimilációs folyamatok lassítása, a nemzetiségi revitalizációs programok folytatása mellett a magyarországi kisebbségi és természetesen az oktatási, regionális, területfejlesztési és foglalkoztatási politika kiemelten fontos feladatának számít. A cigányságot súlyosan érintő települési és kistérségi szegregáció a tizenhárom magyarországi kisebbségi közösség közül a horvát és a román közösséget is érinti, amennyiben az országos átlaghoz képest a kevésbé fejlett 3-4. kategóriába tartozó településeken arányszámuk kétszer-háromszor nagyobb. 280

7 A kisebbségi kötődésűek a lakott település fejlettsége szerint 2001 Budapest összesen össznépesség 17,43 53,91 14,51 9,36 4,79 100,00 cigány 6,81 39,83 18,85 18,75 15,75 100,00 horvát 5,93 43,01 17,03 21,68 12,36 100,00 román 17,84 40,52 8,76 20,24 12,64 100,00 A harmadik nagyon fontos változást a magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszer kialakulása és folyamatos fejlődése jelenti. Míg 1994-ben csupán 642 településen tartottak kisebbségi önkormányzati választást, a évi választások nyomán 1811 településen 1853 kisebbségi önkormányzat alakult. Ugyanakkor komoly aránytalanságok, súlyos visszaélések is jelezték a rendszer működését, amelyet a évi törvénymódosítás, a kisebbségi választójogi névjegyzék intézményének bevezetése remélhetően kezelni tud majd. kisebbség nemzetiségi kötődésűek összlétszáma Kisebbségi önkormányzatok Magyarországon 2002 a települések száma települések nemzetiségi kötődésű népessége nemzetiségi kötődésű személyek átlagszáma önkormányzatonként bolgár cigány görög horvát lengyel német örmény román ruszin szerb szlovák szlovén ukrán összes Adatok a magyarországi bevándorlásról Magyarországra az 1980-as éve végétől érkeznek nagyobb számban olyan külföldiek, akik huzamosabb ideig vagy akár véglegesen az országban kívánnak maradni. A rendszerváltozást követő években megfordult az ország vándorlási mérlege, többen költöztek Magyarországra, mint ahányan kivándoroltak. Ekkor alakult ki az a politikai és gazdasági, valamint az előbbiek folyományaként jogszabályi környezet, ami az Európai Unió más tagállamaihoz hasonló bevándorlási és tartózkodási körülményeket eredményezett. A Magyarországon tartózkodó külföldiek arányát a különféle számítások alapján általában 1-1,4 százalék közöttire tehetjük. Ez az Európai Unió más tagállamaival összehasonlítva alacsonynak mondható, a közép-európai régió újonnan csatlakozott tagállamaihoz hasonló. Az 1990-es évek elején a mediterrán térség tagállamai és Finnország mutattak hasonló arányokat, azonban az elmúlt évtized dinamikus növekedésének hatására a bevándorlók aránya azóta megduplázódott ezekben az államokban. Magyarországon a 281

8 bevándorlási és letelepedési kérelmek számának alakulásában enyhe növekedés tapasztalható az elmúlt évtized során, azonban a növekedés üteme messze elmarad az említett országokétól Bevándorlási és letelepedési kérelmek száma között Az európai országok bevándorlási folyamatainak egyik legfontosabb hozadéka, hogy mérséklik, egyes államok esetében meg is állítják a lakosság természetes elöregedését és fogyását. Magyarország esetében a népességfogyást teljes egészében ellensúlyozni ugyan nem tudja a bevándorlás, azonban annak hatását jelentősen mérsékli. A magyarországi bevándoroltak jellegzetessége, hogy döntő többségük a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűek közül kerül ki. Ennek következtében a nyugateurópai bevándoroltakra jellemző etnikai és kulturális sokszínűség, valamint az ebből fakadó integrációs problémák és esetleges konfliktusok csak nagyon korlátozottan jellemzik a magyarországi bevándoroltakat. 282

9 3865; 3% 1455; 1% 7818; 7% 15745; 14% román jugoszláv* ukrán orosz kínai egyéb 15528; 14% 67579; 61% Bevándoroltak és letelepedettek származási ország szerint (2004. december) A Magyarországon élő külföldi népesség demográfiai összetételét vizsgálva megfigyelhető, hogy a gazdaságilag aktív korúak felülreprezentáltak (ez egyébként bármely európai állam bevándorolt populációjára elmondható), az aktív korú népesség körülbelül 2 százaléka migráns. Ebből akár azt a következtetést is levonhatnánk, hogy a munkaerőkínálatban a migránsok lakosságon belüli számarányuknál jobb helyet foglalnak el, ugyanakkor az OECD foglalkoztatottsági statisztikáit vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a magyarországi munkaerő 1 százalékát teszik ki csupán a külföldiek. Ez persze leginkább az adatforrások megbízhatatlanságára utal, hiszen az OECD foglalkoztatási adatsorai a munkavállalási engedélyek száma alapján következtet a külföldi munkaerő nagyságára, a Magyarországon élő külföldiek egy jelentős csoportjának (bevándoroltak, letelepedettek) ugyanakkor nincs szüksége engedélyre a legális munkavállaláshoz. A hazánkban élő külföldiek jelentős része nem bevándorolt vagy letelepedett státuszú, csupán tartózkodási engedélye van ben a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelmet bírált el. A kérelmezők etnikai-nemzeti összetétele nagyon hasonlít a bevándoroltakéra, ugyanakkor körükben valamivel magasabb a Nyugat-Európából érkezők aránya. Az elmúlt tíz évben a tartózkodási engedély iránti kérelmek és az így Magyarországon tartózkodók létszáma fokozatosan növekedett. A tartózkodási engedélyek kiállításának leggyakoribb jogcíme a magyarországi munkavállalás, a kérelmek 56 százaléka erre irányult. Jellemző még a családegyesítési és tanulmányi célú tartózkodás, e három kategória együttesen a kérelmek több mint 80 százalékát teszi ki. A nemzetközi migráció az európai államok életében egyre nagyobb szerepet játszik, és nem valószínű, hogy Magyarországot el fogja kerülni ez a folyamat. Noha a jelenlegi mérőszámok alapján a hazai társadalmi folyamatokban a bevándorlás nem szerepel a központi kérdések között, egy-egy területen lásd a státusztörvényről valamint a kettős állampolgárságról folytatott vitát már most is nagy stratégiai jelentőséggel bír a folyamatok alapos és értő ismerete. A államhatárok uniós külső és belső határokká alakulása, az uniós tagállamok polgárainak szabad mozgását biztosító irányelvek hatályba lépése, a harmadik országok polgáraira vonatkozó beutazási és tartózkodási feltételek szigorodása, mind-mind ma még csak részben látható hatásokkal lesznek a bevándorlás alakulására a következő években. 283

10 A tartózkodási engedély iránti kérelmek száma között Kisebbségi magyar közösségek demográfiai fejlődése és intézményei A kisebbségi magyar közösségek közötti demográfiai mutatói Kárpátalja kivételével mindenütt gyorsuló fogyást mutatnak. Ennek a kedvezőtlen természetes szaporulat mellett főként az erdélyi, vajdasági kivándorlás, valamint a valamennyi régióban megfigyelhető asszimilációs folyamat jelentik a legfőbb okait. A hét kisebbségi magyar közösség együttesen közel háromszázezres fogyása jelentős etnikai térszerkezeti változásokban is megmutatkozik. A demográfiai fejlődés hosszú távú trendjeit elsősorban az egyes társadalmak tradíciói, szociális helyzete, az államok népesedési politikája, az anyagiak mellett az éppen divatos demográfiai magatartásminták befolyásolják; csak áttételesen függnek össze a politikai folyamatokkal, Ezzel együtt nem elhanyagolható körülmény, hogy a kisebbségi magyar politikai pártok fontos tényezőivé váltak a szomszéd országok politikai életének. Közülük három a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, és a Vajdasági Magyar Szövetség kormányzati szerepvállalásával egy-két választási ciklus erejéig döntéshozó helyzetbe kerülhetett. 284

11 A kisebbségi magyar közösségek nemzetiségi adatai ország, régió lélekszám 1990 magyarok aránya 1990 lélekszám 2002 magyarok aránya 2002 változás mértéke ( ) kisebbségi magyarság részaránya 1990 kisebbségi magyarság részaránya 2002 Burgenland 7 2,50 6,9 2,40-0,1 0,26 0,29 Szlovákia , ,70-46,0 20,98 21,63 Kárpátalja , ,10-4,0 5,77 6,31 Erdély , ,60-187,0 59,34 58,82 Vajdaság , ,30-49,0 12,54 12,04 Horvátország 22 0, ,40-5,0 0,81 0,71 Muravidék 8 9,10 5 4,50-3,0 0,30 0,21 Magyarország , ,30-807,0 Kárpátmedence ,9-1101,1 100,00 100,00 A kisebbségi magyar politikai pártok megbízható, stabil etnikai szavazóbázissal rendelkeznek, ugyanakkor arra törekednek, hogy a magyarlakta kistérségeknek, régióknak, az ott élő egész népességnek az érdekeit képviseljék. Ez a szándék politikai programjaikban is megjelenik, ami a pártok etnoregionális jellegét erősíti fel. Oktatási és kulturális intézményi ellátottság A 2001-es népszámlálás szerint 2,4 milliót számláló határon túli magyarság minden szomszédos országban rendelkezik anyanyelvű, illetve két tannyelvű oktatási rendszerrel. Az elmúlt tizenöt évben a határon túli magyar közösségek és Magyarország fejlesztési célkitűzései az anyanyelven folytatott felsőoktatási rendszer kiépítését kezelte prioritásként, változatlanul hagyva a stagnáló anyanyelvi szakképzések rendszerét. A magyar oktatási intézmények területi eloszlása leképezi a határon túli magyar lakosság számarány szerinti megoszlását a térségben. Ha megnézzük, hogy hány magyar lakos jut egy intézményre, akkor azt látjuk, hogy legkedvezőbb helyzetben a muravidéki magyar közösség van, ahol egy oktatási intézménynek átlagban mindössze 386 lakost kell kiszolgálnia, de a többi határon túli magyar régióhoz képest kedvező Szlovákia helyzete is. (Más kérdés, hogy a hat iskolából álló szlovéniai magyar szlovén kétnyelvű oktatási rendszerben folyamatos a magyar nyelvnek mint első nyelvnek a választása.) A romániai magyar tannyelvű oktatási intézmények mutatói e tekintetben az átlagot jelentik. Magyar oktatási intézményben leginkább hiányt szenvedő térség Szerbia- Montenegró, ahol egy intézményre 1097 magyar anyanyelvű állampolgár jut. A többi határon túli régióhoz képest kedvezőtlen helyzetben vannak a horvátországi és kárpátaljai magyarlakta települések is. Ezekben a régiókban a kevesebb magyar oktatási intézmény egyrészt az ottani gazdasági-politikai helyzetre, másrészt az oktatási döntéshozatal centralizált működésére vezethető vissza. Szerbia-Montenegróban az önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézmény hiánya is arra ösztönözheti a szülőket, hogy már az oktatás alsóbb szintjein szerb iskolába adják gyerekeiket. Az oktatási ellátottságot vizsgálva megállapítható, hogy iskolázottsági mutatói tekintetében a határon túli magyarság elmarad a többségi nemzet iskolázottsági mutatóihoz képest. A 2001/2002-es tanév adatai szerint, például a szlovák fiatalok 12%-a járt egyetemre, 285

12 míg a hasonló korosztályba tartozó magyaroknak csak 4,8%-a folytatott felsőfokú tanulmányokat. Ami az egy magyar kulturális intézményre jutó magyar lakosok számát illeti, az oktatási intézményi ellátottsághoz hasonlóan Szlovénia van a legkedvezőbb helyzetben, 250 lakos jut egy kulturális intézményre, de az átlagosnál kedvezőbb a megoszlás Horvátország és Románia esetében is. Szlovákia az átlagot képviseli. Szerbia-Montenegróban az oktatáshoz hasonlóan egy kulturális intézménynek mintegy 1003 magyar lakost kell kiszolgálnia, ennél csak Ukrajnában kedvezőtlenebb a helyzet, ahol egy kulturális intézményre 1279 magyar lakos jut. Összességében elmondható, hogy azokban a magyarok által lakott határon túli térségekben kedvezőbb az oktatási és kulturális intézményi ellátottság, amelyek olyan országokhoz tartoznak, ahol a közigazgatás decentralizált formában működik, és ahol a magyar közösség bizonyos mértékű önrendelkezési hatáskörrel bír az oktatás és kultúra területein. Az Európai Unió bővítése nyomán gyors ütemben integrálódó kelet-közép-európai régióban az oktatási és a munkaerő-piacon, a migrációs folyamatokban, az elzárt, elmaradott határrégiókban a határnyitást követően rövid egy év lefogása alatt jelentős elmozdulások történtek. A jórészt éppen a határ régiókhoz kötődő kisebbségek számára ez egyszerre jelent komoly kihívást és lehetőséget saját közösségeik megerősítésére, ugyanakkor fokozza az elvándorlás, a cigány közösségek esetében pedig szegregálódás veszélyét. A kelet-közép-európai etnopolitikai változásokban a kisebbségi önkormányzatiság fejlesztése jelentheti a pozitív alternatívát, amely az államok új típusú szomszédságpolitikájára támaszkodva aktív résztvevőivé teheti a kisebbségeket saját régiójuk fejlesztésében. 286

13 Irodalomtudományi Intézet 1118 Budapest, Ménesi út Telefon: , ; Titkárság: ; Fax.: honlap:

14

15 Az Intézet csaknem 50 éves fennállása során a magyar irodalomtörténeti és -elméleti kutatások legfontosabb központjává vált. A hazai és külföldi egyetemekkel, az akadémiai intézetekkel és a közgyűjteményekkel folytatott együttműködése olyan központi szerepet juttatott neki, amely más kutatóhelyhez nemigen hasonlítható. Működésének alapvető területei: a textológiai, kritikatörténeti és irodalomelméleti kutatások, valamint a legfontosabb szakmai folyóiratok és kézikönyvek szerkesztése. A szövegtani kutatások a nemzeti klasszikus (nemcsak magyar nyelvű) szépírói életművek, valamint irodalomtörténeti érdekű egyéb források színikritikák, naplók, levelezés, bibliográfiák stb. szakszerű, kritikai igényű kiadását jelentik. Fontos hálózati szövegkiadási program indult meg az Intézetben, a TEI nemzetközi szabványa szerint. Az Intézet megőrizte a XX. század elejétől folyamatosan készülő Régi Magyar Költők Tára XVI. és XVII. századi sorozatát, melyet 1996 óta egy XVIII. századi sorozat egészít ki. További fontos vállalkozások a régebbi irodalomból: a kiváló magyar barokk költő, Gyöngyösi István életművének feltárása és kiadása; a magyarországi neolatin irodalom forrásai (többek közt Janus Pannonius és Dudith András életművének kritikai kiadása); a dráma- és színháztörténet kiemelkedő alkotásai (Régi Magyar Drámai Emlékek, latin nyelvű alsorozattal kiegészülve; A magyar színikritika kezdetei); a XVI XVII. századi könyvek fakszimile kiadásait közreadó Bibliotheca Hungarica Antiqua sorozat, valamint Mikes Kelemen és II. Rákóczi Ferenc műveinek nemrég lezárult kiadása. A XIX XX. század magyar irodalmából olyan alapművek kerültek ki az Intézet tudományos műhelyeiből, mint Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór műveinek kritikai kiadása. Sorukból kiemelkednek az utóbbi évek Kölcseykötetei (a Versek és Országgyűlési napló után a legutóbbi kötet a Levelezés I.), valamint Madách Imre: Az ember tragédiája c. drámai költeményének szinoptikus kritikai kiadása (utóbbi érdekessége, hogy vegyi-elektronikai kéziratvizsgálat során sikerült egyértelműen eldönteni, hogy a Tragédia ma ismert szövegéből mi származik a szerzőtől, s melyek Arany János utólagos javításai). Az Intézet munkatársai részt vesznek Kosztolányi Dezső, József Attila, Babits Mihály, Pilinszky János és kisebb szerzők kritikai és népszerű szövegkiadásaiban. A kritikatörténeti kutatócsoport több korszak szakértőit fogja össze. A XVI XVIII. századi retorikai-poétikai, valamint az irodalomtörténet-írás kezdeteivel foglalkozó kutatások mellett az utóbbi évek kiemelkedő teljesítményei: Egy nemzeti tudomány születése: Toldy Ferenc és a magyar irodalom története című 1000 oldalas monográfia; szintén jelentős vállalkozás A nemzeti irodalomtörténet-írás módszertani hagyományai és mai lehetőségei című program, melyben közel húsz munkatárs vett részt, számos megjelent tanulmánnyal (sorukból kiemelkedik egy konferenciakötet Az irodalomtörténet esélye címmel). Az Intézetben szerkesztik az Opus Irodalomelméleti Tanulmányok kötetsorozatot. Az Intézet munkatársai szerkesztik a magyar irodalomtudomány több alapvető szakfolyóiratát. Az Irodalomtörténeti Közlemények, a Helikon Irodalomtudományi Szemle, a Magyar Könyvszemle, a Neohelicon és a neolatin kutatások új, nemzetközi orgánumaként létrejött, idegen nyelvű Camoenae Hungaricae mellett a év egyik fontos szakmai eseménye volt a Literatura angol nyelvű különszámának megjelenése, amely a modern magyar irodalomról szóló tanulmányokat adott közre, s a Hollandiai Magyar Kulturális Évad tiszteletére jelent meg. Néhány nélkülözhetetlen kézikönyv szintén az Intézet kutatóinak munkáját dicséri: a 10 kötetre tervezett Magyar Művelődéstörténeti Lexikon eddig megjelent első négy kötete, A magyar irodalomtudomány bibliográfiája, a Litván magyar nagyszótár, a Lymbus. Magyarságtudományi forrásközlemények (évenkénti megjelenéssel). Az Intézet jelentős részt vállal a tudományos közéletben. A kutatók 90%-a egyetemeken és főiskolákon oktat, többen tanszékvezetőként dolgoznak, doktori programokat, illetve nagy volumenű szakmai pályázatok és testületek kuratóriumait vezetik. 289

16 Az Intézet kutatásait az utóbbi években a sajnos egyre nehezebb körülmények közt működő pályázati pénzforrások (OTKA, OM, NKFP) segítették. A tudományos kapcsolatokon túl nem elhanyagolható a szélesebb közönséghez szóló szakszerű, informatív, népszerűsítő kiadványok, szövegkiadások és projektek szakmai előkészítése. Az Intézet munkatársai oroszlánrészt vállaltak az állami támogatást elnyert Balassi- és József Attila-emlékév lebonyolításában, a pályaművek elbírálásában, vendégelőadások, kiállítások és koncertek megszervezésében, valamint az emlékhelyek megőrzésében. Ezeken felül a kutatók komoly részt vállaltak a Gyöngyösi-, Faludi-, Bajza-, Csokonai-, Nagy László-, Móricz- és Toldy Ferenc-évforduló méltó megünneplésében. E téren fontos együttműködés alakult ki többek között a Petőfi Irodalmi Múzeummal, az ELTE Egyetemi Könyvtárral, az Országos Széchényi Könyvtárral, a Magyar Rádióval, továbbá az egyetemi tanszékekkel és művészeti csoportokkal. Az ismeretterjesztő előadások sorából kiemelkedik a Hungaria litterata című televíziós sorozat (Duna TV, videokazettán is), a nagyszámú vendégelőadás a hazai és határainkon túli magyarok körében. A munkatársak évtizedek óta részt vesznek a magyar irodalmi életben kritikusként és publicistaként is, illetve ismeretterjesztő újságíróként. Többen részt vállaltak olyan patinás szépirodalmi könyvsorozatok szerkesztésében is, mint a Magyar Remekírók, A magyar költészet kincsestára, Magyarok Emlékezete (Kalligram), Téka (Kriterion). Az Intézet elsőrangú humán szakkönyvtára (Eötvös Könyvtár) és on-line kapcsolattal is elérhető, gazdag tudománytörténeti Archívuma mellett önálló részlegként dolgozik az Illyés Gyula Archívum és Műhely, mely a közismert író-költő könyvtárát és kéziratos hagyatékát dolgozza fel 2003 óta. 290

17 Jogtudományi Intézet 1014 Budapest, Országház u. 30., 1250 Bp. Pf.:25 Telefon: , Fax: honlap:

18

19 A jogtudomány a társadalomtudományok közül az egyik legrégibb múltra visszatekintő tudományterület, hiszen jogtudomány, illetve jogtudósok már az ókori Rómában is voltak. A jogtudomány egyik legfontosabb feladata immár több mint kétezer éve: a jogalkotás és a jogalkalmazás támogatása és segítése. Az Intézetre alapvető feladatának tekinti a jogtudomány ismereteinek elemzését, összefüggéseinek feltárását, gazdagítását, európai szintű, korszerű művelését és továbbfejlesztését. Ez egyre inkább igényli az interdiszciplinaritást, a jogösszehasonlító megközelítést, a tudomány és technika fejlődéséből adódó új jogi kérdések vizsgálatát és megoldási javaslatok kidolgozását. A kutatómunka eredményei hasznosulnak a jogalkotás- és jogalkalmazás terén, illetve megjelennek a jogi oktatásban és -továbbképzésben. A jogtudományra napjainkban nagyfokú specializáció jellemző, ezzel párhuzamos interdiszciplinaritásra irányuló erős törekvés figyelhető meg. Ez abban nyilvánul meg, hogy egyre több az olyan jogterület, amelyek eredményes művelése más tudományágak szakembereivel való együttműködést igényel. Az Intézetre mindig is jellemző volt a természettudományok fejlődése nyomán jelentkező jogi kérdések iránti érdeklődés. Ennek köszönhető, hogy az Intézet a nukleáris jogi kutatások nemzetközileg elismert műhelyévé vált. A tudomány és technika fejlődésével összefüggő újabb jogtudományi kutatások közül megemlíthetők az orvosi jog, valamint az info-kommunikációs jog terén elért eredmények. Az Európai Unióval összefüggő vizsgálatok Az elmúlt években az Intézet kutatási tevékenységében kiemelt helyet foglaltak el az Európai Unióval, az európai közösségi joggal és hazánk csatlakozásával összefüggésben lefolytatott vizsgálatok. Amikor 2004 tavaszán Magyarország az Európai Unió tagja lett a kutatások egy szakasza kétségtelen lezárult, ugyanakkor azonban az új helyzet egyben új kutatási feladatokat is jelent, az európai uniós tagsággal összefüggő jogi kérdések komplex vizsgálatát. Az ezzel kapcsolatos munkálatokban az Intézet valamennyi, a legkülönfélébb jogágakra szakosodott munkatársa közreműködik, hiszen az európai jog befolyása valamennyi jogágban kimutatható, miután az mára beépült az egész magyar jogrendszerbe. A kutatási eredmények közül az alábbi ismertetés azt az átfogó vizsgálódást mutatja be, melyet az Intézet az európai közösségi jogot és az Európai Unió intézményi-szervezetihatásköri reformját érintő témakörökben végzett. Az elemzések kiterjedtek az európai jog és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga összefüggésrendszerére, a magyar EU-csatlakozás folytán szükségessé vált alkotmánymódosításra, valamint az európai alkotmányozási folyamatra. A munkálatok az alapkutatási jelleg mellett jelentős alkalmazott kutatási vonást mutatnak fel. Fontos, a kodifikációban, a magyar EU-álláspont kialakításában hasznosítható, kutatási eredményekhez vezettek. Nem véletlen, hogy a Miniszterelnöki Hivatal keretében megalakított Integrációs és Fejlesztéspolitikai Munkacsoport számos esetben kérte ki tanulmány készítése formájában a kutatók véleményét, elméleti és gyakorlati kérdésekben tanácsát. A kutatás sajátossága a komplexitás, a hagyományos jogágakon átnyúló átfogó szemléletű módszer alkalmazása, ami azért jelent újdonságot, mert az eddigi vizsgálódások inkább egy-egy részkérdésre koncentráltak. A téma aktualitását és különös súlyát az adta, hogy az Európai Unióban az elmúlt években egy hosszú és történetének talán leggyökeresebb reformfolyamata indult meg, amely az alkotmányos szerződésnek a tagállamok által való elfogadásával kapcsolatos nehézségek ellenére még korántsem tekinthető lezártnak. A kutatás legfontosabb eredményei az alábbiakban foglalhatók össze. Az Európai Unió reformja részben az EU versenyképességének növelésével, részben pedig az európai integrációs szervezetek létrejötte óta legnagyobb bővítési folyamattal függött össze. Az Európai Unió már korábban kinyilvánított célja volt, hogy az elkövetkező 293

20 évtizedben Európa a világgazdaság legintenzívebben fejlődő régiójává váljék. Az ennek eléréséhez szükséges legalapvetőbb intézményi-jogi változások azonban nem képzelhetők el a jelenlegi integrációs modellek között. Az integrációs modellekkel kapcsolatos kutatások az Európai Unió jogi jellegének elméleti meghatározásából indultak ki, s az integrációs modellek kérdésének jogi alapokra helyezését célozták. Arra a kérdésre kellett választ keresni, hogy az Unió a továbbiakban milyen integrációs modell alapján lesz működőképes. Ebben a kérdésben a szakemberek között nincs egyetértés, többféle elképzelés létezik, amelyeknek számbavételére, szembeállítására és a magyar szempontból perspektivikusan hasznos absztrakció kidolgozása volt a kutatás célja. A különböző államkapcsolati fogalmak tisztázása után, sor került az integrációs modellről folyó vita elemzésére, először történeti megközelítésben, majd pedig a jelenleg ismert koncepciók alapján. A különböző integrációs elméletek közül a föderalizmus, a funkcionalizmus, a neofunkcionalizmus, az intergovernmentalizmus, a történeti, illetve liberális kormányközi elmélet, a többszintű kormányzás elmélete, az institucionalizmus és a szabályozó állam elmélete a legfontosabb. A vizsgálódások kiterjedtek az euroföderalizmusra és euroszkepticizmusra, valamint a többsebességes Európa koncepciójára, és a regionalizmusra vonatkozó elképzelésekre. Az integrációs modellek két alaptípusának, a föderációnak és a konföderációnak a figyelembevételével kísérlet történt az EU, mint sajátos államkapcsolat elméleti jellegének a meghatározására. Ennek során természetesen elemzésre került az alkotmányos szerződés is, amely új alapokra helyezi az Unió tagállamai közötti együttműködést és számos elméleti és gyakorlati kérdést vet fel, amelyeknek megválaszolása az elkövetkező évek feladata lesz. A vizsgálódások kiterjedtek Magyarország érdekérvényesítési lehetőségeire az Unió döntéshozatali rendszerében, illetve arra, hogy mely integrációs modell lenne hazánk számára kedvező. Az Unió számára követhető példát keresve kiterjedt jogösszehasonlító vizsgálódásokra is sor került, elsősorban a föderatív államokban meglévő hatásköri szabályozás tekintetében. A kutatás másik súlypontjaként vizsgálat tárgyát képezte az európai jog és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga viszonyának kérdésköre, vagyis az a probléma, hogyan lép fel az egyre inkább politikai unióvá átnövő gazdasági közösség a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának alanyaként. A kérdéskör csak látszólag azonos az EU nemzetközi jogi jogalanyiságával, mivel a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának komplexitása az uniós- állami és a gazdasági-vállalkozói szint szerves összefonódásán alapul. A vizsgált kérdés tehát az, hogy hogyan szerepel az EU olyan meghatározó jelentőségű nemzetközi gazdasági szervezetekben, mint pl. a WTO, illetve az ennek keretében megalkotott GATT, a TRIPS Egyezmény stb. Ezek az egyezmények a globalizálódó világgazdaság sarkköveit jelentik, s az EU jogalkotása értelemszerűen csak azon keretek között mozoghat, amelyeket ezek az egyezmények számára meghatároznak. A WTO előtt zajló eljárásokban ennek megfelelően kulcskérdés az, hogy az EU jogalkotása mennyiben van összhangban ezekkel az egyezményekkel, és ez az összhang mint követelmény alanyi jogot hoz-e létre az EU-tagállamban honos vagy azon kívüli vállalatok számára. A probléma értelemszerűen átnyúlik az EU-tagállamban honos vállalat viszonyára is, hiszen egy piacvédelmi intézkedésnek a nemzetközi egyezményekkel való konformitása vagy ennek az ellenkezője meghatározhatja egy WTO-eljárásban hozott döntés eredményeként a vállalat jogi pozícióját is. A kutatások eredményeként megállapítható, hogy napjainkra a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga és az európai jognak a közös kereskedelempolitikára vonatkozó joganyaga határozott kontúrokat öltött. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga olyan jogterületté vált, amely három hagyományos jogág komplex együtthatásával szabályozza a tárgykörébe tartozó nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogviszonyait. A három jogág: a nemzetközi jog, a 294

1. fejezet. 2. fejezet

1. fejezet. 2. fejezet Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője Hablicsek László KSH NKI Reklám Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet 1963-ban alapították A népességkutatás bázisintézménye A kutatási

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola MRTT Vándorgyűlés Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Migráció és városfejlődés Városfejlődés

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Az Egyetem rövid története Az Andrássy Egyetem a Magyar Köztársaság, Ausztria, Németország, Svájc, a Bajor és Baden Württemberg Szövetségi Tartományok közös projektje

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

AZ INTÉZET 2005. ÉVI TUDOMÁNYOS TERVE

AZ INTÉZET 2005. ÉVI TUDOMÁNYOS TERVE Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet 1014 Budapest, Országház u.30. Postacím: 1250 Bp., Pf. 5. Tel.: 224 6790, 224-6700/470 Fax: 224 6793 titkarsag@mtaki.hu www.mtaki.hu AZ

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

projekt indult a Kodolányi János Főiskolán

projekt indult a Kodolányi János Főiskolán "Társadalmi konfliktusok-társadalmi társadalmi jól-lét lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés" projekt indult a Kodolányi János Főiskolán Székesfehérvár, 2013. március 11. Elkezdődött

Részletesebben

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások Egy sikeres országhoz erős, kompetitív vállalkozások kellenek. Ennek

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014

Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014 Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014 1. Az MTA-DE Kutatócsoport munkájának keretében 2014-ben megjelent

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

2011. évi teljesítés

2011. évi teljesítés eredeti mód. Bolgár Kisebbség /2011. eredeti mód. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 36 8 /2011. összesen ( 1-4 ) 0 0 36 0 0 8 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000 5 723 71,5% 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Aktualitások az adózás, a könyvvizsgálat és a számvitel területén Izer Norbert

Aktualitások az adózás, a könyvvizsgálat és a számvitel területén Izer Norbert Aktualitások az adózás, a könyvvizsgálat és a számvitel területén Izer Norbert Adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár 1 Trendek a magyar adórendszerben Gazdaságpolitikai célok

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám A BIZOTTSÁG 1251/70/EGK RENDELETE a foglalkoztatás megszűnését követően a munkavállalóknak a fogadó tagállam területén maradásának jogáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Gazdasági

Részletesebben

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10)

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10) 2008.1.19. C 14/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Pályázati felhívás az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról szóló 2007/675/EK bizottsági határozatra vonatkozóan

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Grünhut Zoltán MTA KRTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIII. VÁNDORGYŰLÉSE Kelet-Közép-Európa területi folyamatai, 1990 2015 Eger, 2015. november

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint

Részletesebben

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE(29/2010)

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE(29/2010) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 22.11.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE(29/2010) Tárgy: A Holland Királyság Képviselőházának indoklással ellátott véleménye a harmadik országbeli állampolgárok

Részletesebben

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem Magyarország 2008 Egészség g és kényelem A SISTEM-AIR CSOPORT A SISTEM-AIR az európai központi porszívó gyártás és kereskedelem kiemelkedö képviselöje mind a lakossági, mind az ipari szektor területén.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: /2008-SzMM

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: /2008-SzMM Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 14352 - /2008-SzMM ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező átmeneti szabályokról szóló

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2007/VIII/21 B(2007) 3926 végleges A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2007/VIII/21 A 435/2007/EK tanácsi határozatnak a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben