TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETEK"

Átírás

1 TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETEK

2

3 Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet 1014 Budapest, Országház u. 30., 1250 Bp. Pf.: 5 Telefon: , Telefon/Fax: honlap:

4

5 Etnopolitikai változások Magyarországon és a szomszédos államokban A közép-kelet-európai régió államainak etnopolitikai identitása a mai napig vegyes képet mutat. Egyes országokban a politikai elit és a közbeszéd egyaránt a klasszikus, nemzeti kizárólagosságot hangsúlyozva értelmezi a modern kor nemzetállamát. Pedig ez a 19. századi eredetű fogalom egyre kevésbé használható eredeti értelmében. A mai európai államok politikailag, gazdaságilag és kulturálisan sokkal nyitottabbak, sokszínűbbek annál, hogy kizárólag a többségi etnikai közösség nemzeti identitását jelenítsék meg. Ennek ellenére a nemzet helyett, az állampolgári, közpolgári közösség szuverenitásának fogalmára építő, az adott ország területén élő valamennyi etnikai, nemzeti csoport számára közösségi jogokat biztosító nemzetállam koncepciója nem vált általánossá a régióban. Egyes országok nyitott, a hagyományos kisebbségekkel szemben befogadó, toleráns magatartást tanúsítanak, és a kisebbségekkel az állam partneri viszonyt alakított ki: ilyen pl. Ausztria, Magyarország vagy Lengyelország. Más államokban a kiválasztott kisebbségi közösségek autonóm közjogi státusza is megvalósult: Szlovéniában, Horvátországban a magyarok és az olaszok, Macedóniában az albánok vagy Moldáviában a gagauzok. Ugyanakkor a többség kizárólagos nemzetállami gondolkodásmódja is jelen van: pl. Görögországban, Szlovákiában, vagy most éppen csökkenő mértékben Szerbia- Montenegróban vagy Romániában. A nemzetállamoknak nemzeti államként való fenntartása, fejlesztése, a többségi nemzetre építő centralizált államformával szemben az elmúlt másfél évtizedben is csak igen lassú a térnyerése a decentralizált, szubszidiáris politikát előnyben részesítő regionalizációs, autonómia- vagy föderációs modelleknek, ami nélkül nehezen lehet a mainál hatékonyabbá tenni a kisebbségi közösségek, kultúrák védelmét, s tartósítani a régió integrációs folyamataihoz olyannyira szüksége etnikai békét. Ez a klasszikus nemzetállami felfogás az anyaországok és a határokon túl élő kisebbségek kapcsolatára is kiterjed. A nemzeti kisebbségek számára a honos állam és az anyaország közötti lojalitás-választás vagy kettős kötődés dilemmái egyre inkább háttérbe szorulnak a nemzetközi migráció, az európai integrációban az államok közötti szoros intézményesített együttműködés mellett. A nemzetközi szabályozásban ugyancsak óvakodnak attól, hogy az esetenként egyre inkább transznacionális jellegű kisebbségek és az államok között, amelynek állampolgárai, kizárólagos kapcsolatokat ismerjenek el. A nemzeti és nemzetközi jogalkotásban napjainkra már komoly kihívást jelentenek a kisebbségek meghatározásának bizonytalanságai. A tömeges nyugat-európai bevándorlás következtében az etnikai, kulturális sokféleség forrását az Unió nyugati tagállamaiban elsősorban már nem a hagyományos, őshonos kisebbségek jelentik. A nemzetközi közösség az 1990-es években elfogadott nemzetközi jogi kisebbségvédelmi standardok értelmezésében, alkalmazásában sem érte el célját. Ezért valószínű, hogy az általános kisebbségvédelmi szabályozások helyett a kisebbségi jogok ügye, kiegészítő, egyes normák (pl. decentralizáció, diszkrimináció tilalma) vagy politikai (pl. konfliktus-kezelési) mechanizmusok kiterjesztésénél jelenhet meg. Arra ugyanis kevés esély van, hogy a nemzetközi kezdeményezéseket az EU-n belül transznacionális kisebbségvédelmi kezdeményezések váltsák fel, a nemzetközi intézményi keretek egyre inkább csak politikai fórumot szolgáltathatnak ahhoz, hogy konkrét kisebbségi problémákra hívják fel a figyelmet. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy egyes területeken ezek a politikai problémák nemzetközi kezdeményezéseket, vagy szabályozási igényt válthatnak ki (pl. a romák helyzete Európában). Kisebbség identitás, kisebbségi önkormányzatok Magyarországon Magyarország etnikai összetételében és térszerkezetében a népszámlálási, valamint a kutatási adatok tanúsága szerint egyaránt három mélyreható változás figyelhető meg. Egyrészt 279

6 ötven év szünet után ismét növekedni kezdett a nem magyar nemzetiségű népesség száma és aránya, elsősorban a cigány és a német, illetve 2001-ben a hozzájuk csatlakozó szlovák, horvát, szerb és szlovén nemzetiségűknek köszönhetően. Ugyanakkor a népszámlálási adatok azt mutatják, hogy az elmúlt húsz évben a románok és a szlovének kivételével a többi 11 kisebbségi közösségben a nemzetiségi önmeghatározás vált elsődlegessé az anyanyelv szerinti önidentifikációval szemben. Magyarország mai területének népessége anyanyelv szerint év összes magyar szlovák román horvát szerb szlovén német cigány egyéb Magyarország mai területének népessége nemzetiség szerint év összes magyar szlovák román horvát szerb szlovén német cigány egyéb Az anyanyelvi és a nemzetiségi adatok közötti különbségek év kisebbségi identitáskategóriák különbsége az előző %-a anyanyelv nemzetiség fő % anyanyelv nemzetiség , ,43 117,54 330, ,90 91,77 136,79 A táblázatok adatai arról tanúskodnak, hogy az erőteljes asszimiláció évtizedei után a magyarországi cigányok és a németek esetében elkezdődött a nemzetiségi identitás revitalizációja, a többi kisebbség esetében pedig lelassult a nyelvvesztés és az indentitásváltás folyamata. Ugyanakkor felerősödött a magyarországi cigányság települési és kistérségi szinten megfigyelhető szegregálódása, ami az asszimilációs folyamatok lassítása, a nemzetiségi revitalizációs programok folytatása mellett a magyarországi kisebbségi és természetesen az oktatási, regionális, területfejlesztési és foglalkoztatási politika kiemelten fontos feladatának számít. A cigányságot súlyosan érintő települési és kistérségi szegregáció a tizenhárom magyarországi kisebbségi közösség közül a horvát és a román közösséget is érinti, amennyiben az országos átlaghoz képest a kevésbé fejlett 3-4. kategóriába tartozó településeken arányszámuk kétszer-háromszor nagyobb. 280

7 A kisebbségi kötődésűek a lakott település fejlettsége szerint 2001 Budapest összesen össznépesség 17,43 53,91 14,51 9,36 4,79 100,00 cigány 6,81 39,83 18,85 18,75 15,75 100,00 horvát 5,93 43,01 17,03 21,68 12,36 100,00 román 17,84 40,52 8,76 20,24 12,64 100,00 A harmadik nagyon fontos változást a magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszer kialakulása és folyamatos fejlődése jelenti. Míg 1994-ben csupán 642 településen tartottak kisebbségi önkormányzati választást, a évi választások nyomán 1811 településen 1853 kisebbségi önkormányzat alakult. Ugyanakkor komoly aránytalanságok, súlyos visszaélések is jelezték a rendszer működését, amelyet a évi törvénymódosítás, a kisebbségi választójogi névjegyzék intézményének bevezetése remélhetően kezelni tud majd. kisebbség nemzetiségi kötődésűek összlétszáma Kisebbségi önkormányzatok Magyarországon 2002 a települések száma települések nemzetiségi kötődésű népessége nemzetiségi kötődésű személyek átlagszáma önkormányzatonként bolgár cigány görög horvát lengyel német örmény román ruszin szerb szlovák szlovén ukrán összes Adatok a magyarországi bevándorlásról Magyarországra az 1980-as éve végétől érkeznek nagyobb számban olyan külföldiek, akik huzamosabb ideig vagy akár véglegesen az országban kívánnak maradni. A rendszerváltozást követő években megfordult az ország vándorlási mérlege, többen költöztek Magyarországra, mint ahányan kivándoroltak. Ekkor alakult ki az a politikai és gazdasági, valamint az előbbiek folyományaként jogszabályi környezet, ami az Európai Unió más tagállamaihoz hasonló bevándorlási és tartózkodási körülményeket eredményezett. A Magyarországon tartózkodó külföldiek arányát a különféle számítások alapján általában 1-1,4 százalék közöttire tehetjük. Ez az Európai Unió más tagállamaival összehasonlítva alacsonynak mondható, a közép-európai régió újonnan csatlakozott tagállamaihoz hasonló. Az 1990-es évek elején a mediterrán térség tagállamai és Finnország mutattak hasonló arányokat, azonban az elmúlt évtized dinamikus növekedésének hatására a bevándorlók aránya azóta megduplázódott ezekben az államokban. Magyarországon a 281

8 bevándorlási és letelepedési kérelmek számának alakulásában enyhe növekedés tapasztalható az elmúlt évtized során, azonban a növekedés üteme messze elmarad az említett országokétól Bevándorlási és letelepedési kérelmek száma között Az európai országok bevándorlási folyamatainak egyik legfontosabb hozadéka, hogy mérséklik, egyes államok esetében meg is állítják a lakosság természetes elöregedését és fogyását. Magyarország esetében a népességfogyást teljes egészében ellensúlyozni ugyan nem tudja a bevándorlás, azonban annak hatását jelentősen mérsékli. A magyarországi bevándoroltak jellegzetessége, hogy döntő többségük a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűek közül kerül ki. Ennek következtében a nyugateurópai bevándoroltakra jellemző etnikai és kulturális sokszínűség, valamint az ebből fakadó integrációs problémák és esetleges konfliktusok csak nagyon korlátozottan jellemzik a magyarországi bevándoroltakat. 282

9 3865; 3% 1455; 1% 7818; 7% 15745; 14% román jugoszláv* ukrán orosz kínai egyéb 15528; 14% 67579; 61% Bevándoroltak és letelepedettek származási ország szerint (2004. december) A Magyarországon élő külföldi népesség demográfiai összetételét vizsgálva megfigyelhető, hogy a gazdaságilag aktív korúak felülreprezentáltak (ez egyébként bármely európai állam bevándorolt populációjára elmondható), az aktív korú népesség körülbelül 2 százaléka migráns. Ebből akár azt a következtetést is levonhatnánk, hogy a munkaerőkínálatban a migránsok lakosságon belüli számarányuknál jobb helyet foglalnak el, ugyanakkor az OECD foglalkoztatottsági statisztikáit vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a magyarországi munkaerő 1 százalékát teszik ki csupán a külföldiek. Ez persze leginkább az adatforrások megbízhatatlanságára utal, hiszen az OECD foglalkoztatási adatsorai a munkavállalási engedélyek száma alapján következtet a külföldi munkaerő nagyságára, a Magyarországon élő külföldiek egy jelentős csoportjának (bevándoroltak, letelepedettek) ugyanakkor nincs szüksége engedélyre a legális munkavállaláshoz. A hazánkban élő külföldiek jelentős része nem bevándorolt vagy letelepedett státuszú, csupán tartózkodási engedélye van ben a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelmet bírált el. A kérelmezők etnikai-nemzeti összetétele nagyon hasonlít a bevándoroltakéra, ugyanakkor körükben valamivel magasabb a Nyugat-Európából érkezők aránya. Az elmúlt tíz évben a tartózkodási engedély iránti kérelmek és az így Magyarországon tartózkodók létszáma fokozatosan növekedett. A tartózkodási engedélyek kiállításának leggyakoribb jogcíme a magyarországi munkavállalás, a kérelmek 56 százaléka erre irányult. Jellemző még a családegyesítési és tanulmányi célú tartózkodás, e három kategória együttesen a kérelmek több mint 80 százalékát teszi ki. A nemzetközi migráció az európai államok életében egyre nagyobb szerepet játszik, és nem valószínű, hogy Magyarországot el fogja kerülni ez a folyamat. Noha a jelenlegi mérőszámok alapján a hazai társadalmi folyamatokban a bevándorlás nem szerepel a központi kérdések között, egy-egy területen lásd a státusztörvényről valamint a kettős állampolgárságról folytatott vitát már most is nagy stratégiai jelentőséggel bír a folyamatok alapos és értő ismerete. A államhatárok uniós külső és belső határokká alakulása, az uniós tagállamok polgárainak szabad mozgását biztosító irányelvek hatályba lépése, a harmadik országok polgáraira vonatkozó beutazási és tartózkodási feltételek szigorodása, mind-mind ma még csak részben látható hatásokkal lesznek a bevándorlás alakulására a következő években. 283

10 A tartózkodási engedély iránti kérelmek száma között Kisebbségi magyar közösségek demográfiai fejlődése és intézményei A kisebbségi magyar közösségek közötti demográfiai mutatói Kárpátalja kivételével mindenütt gyorsuló fogyást mutatnak. Ennek a kedvezőtlen természetes szaporulat mellett főként az erdélyi, vajdasági kivándorlás, valamint a valamennyi régióban megfigyelhető asszimilációs folyamat jelentik a legfőbb okait. A hét kisebbségi magyar közösség együttesen közel háromszázezres fogyása jelentős etnikai térszerkezeti változásokban is megmutatkozik. A demográfiai fejlődés hosszú távú trendjeit elsősorban az egyes társadalmak tradíciói, szociális helyzete, az államok népesedési politikája, az anyagiak mellett az éppen divatos demográfiai magatartásminták befolyásolják; csak áttételesen függnek össze a politikai folyamatokkal, Ezzel együtt nem elhanyagolható körülmény, hogy a kisebbségi magyar politikai pártok fontos tényezőivé váltak a szomszéd országok politikai életének. Közülük három a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, és a Vajdasági Magyar Szövetség kormányzati szerepvállalásával egy-két választási ciklus erejéig döntéshozó helyzetbe kerülhetett. 284

11 A kisebbségi magyar közösségek nemzetiségi adatai ország, régió lélekszám 1990 magyarok aránya 1990 lélekszám 2002 magyarok aránya 2002 változás mértéke ( ) kisebbségi magyarság részaránya 1990 kisebbségi magyarság részaránya 2002 Burgenland 7 2,50 6,9 2,40-0,1 0,26 0,29 Szlovákia , ,70-46,0 20,98 21,63 Kárpátalja , ,10-4,0 5,77 6,31 Erdély , ,60-187,0 59,34 58,82 Vajdaság , ,30-49,0 12,54 12,04 Horvátország 22 0, ,40-5,0 0,81 0,71 Muravidék 8 9,10 5 4,50-3,0 0,30 0,21 Magyarország , ,30-807,0 Kárpátmedence ,9-1101,1 100,00 100,00 A kisebbségi magyar politikai pártok megbízható, stabil etnikai szavazóbázissal rendelkeznek, ugyanakkor arra törekednek, hogy a magyarlakta kistérségeknek, régióknak, az ott élő egész népességnek az érdekeit képviseljék. Ez a szándék politikai programjaikban is megjelenik, ami a pártok etnoregionális jellegét erősíti fel. Oktatási és kulturális intézményi ellátottság A 2001-es népszámlálás szerint 2,4 milliót számláló határon túli magyarság minden szomszédos országban rendelkezik anyanyelvű, illetve két tannyelvű oktatási rendszerrel. Az elmúlt tizenöt évben a határon túli magyar közösségek és Magyarország fejlesztési célkitűzései az anyanyelven folytatott felsőoktatási rendszer kiépítését kezelte prioritásként, változatlanul hagyva a stagnáló anyanyelvi szakképzések rendszerét. A magyar oktatási intézmények területi eloszlása leképezi a határon túli magyar lakosság számarány szerinti megoszlását a térségben. Ha megnézzük, hogy hány magyar lakos jut egy intézményre, akkor azt látjuk, hogy legkedvezőbb helyzetben a muravidéki magyar közösség van, ahol egy oktatási intézménynek átlagban mindössze 386 lakost kell kiszolgálnia, de a többi határon túli magyar régióhoz képest kedvező Szlovákia helyzete is. (Más kérdés, hogy a hat iskolából álló szlovéniai magyar szlovén kétnyelvű oktatási rendszerben folyamatos a magyar nyelvnek mint első nyelvnek a választása.) A romániai magyar tannyelvű oktatási intézmények mutatói e tekintetben az átlagot jelentik. Magyar oktatási intézményben leginkább hiányt szenvedő térség Szerbia- Montenegró, ahol egy intézményre 1097 magyar anyanyelvű állampolgár jut. A többi határon túli régióhoz képest kedvezőtlen helyzetben vannak a horvátországi és kárpátaljai magyarlakta települések is. Ezekben a régiókban a kevesebb magyar oktatási intézmény egyrészt az ottani gazdasági-politikai helyzetre, másrészt az oktatási döntéshozatal centralizált működésére vezethető vissza. Szerbia-Montenegróban az önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézmény hiánya is arra ösztönözheti a szülőket, hogy már az oktatás alsóbb szintjein szerb iskolába adják gyerekeiket. Az oktatási ellátottságot vizsgálva megállapítható, hogy iskolázottsági mutatói tekintetében a határon túli magyarság elmarad a többségi nemzet iskolázottsági mutatóihoz képest. A 2001/2002-es tanév adatai szerint, például a szlovák fiatalok 12%-a járt egyetemre, 285

12 míg a hasonló korosztályba tartozó magyaroknak csak 4,8%-a folytatott felsőfokú tanulmányokat. Ami az egy magyar kulturális intézményre jutó magyar lakosok számát illeti, az oktatási intézményi ellátottsághoz hasonlóan Szlovénia van a legkedvezőbb helyzetben, 250 lakos jut egy kulturális intézményre, de az átlagosnál kedvezőbb a megoszlás Horvátország és Románia esetében is. Szlovákia az átlagot képviseli. Szerbia-Montenegróban az oktatáshoz hasonlóan egy kulturális intézménynek mintegy 1003 magyar lakost kell kiszolgálnia, ennél csak Ukrajnában kedvezőtlenebb a helyzet, ahol egy kulturális intézményre 1279 magyar lakos jut. Összességében elmondható, hogy azokban a magyarok által lakott határon túli térségekben kedvezőbb az oktatási és kulturális intézményi ellátottság, amelyek olyan országokhoz tartoznak, ahol a közigazgatás decentralizált formában működik, és ahol a magyar közösség bizonyos mértékű önrendelkezési hatáskörrel bír az oktatás és kultúra területein. Az Európai Unió bővítése nyomán gyors ütemben integrálódó kelet-közép-európai régióban az oktatási és a munkaerő-piacon, a migrációs folyamatokban, az elzárt, elmaradott határrégiókban a határnyitást követően rövid egy év lefogása alatt jelentős elmozdulások történtek. A jórészt éppen a határ régiókhoz kötődő kisebbségek számára ez egyszerre jelent komoly kihívást és lehetőséget saját közösségeik megerősítésére, ugyanakkor fokozza az elvándorlás, a cigány közösségek esetében pedig szegregálódás veszélyét. A kelet-közép-európai etnopolitikai változásokban a kisebbségi önkormányzatiság fejlesztése jelentheti a pozitív alternatívát, amely az államok új típusú szomszédságpolitikájára támaszkodva aktív résztvevőivé teheti a kisebbségeket saját régiójuk fejlesztésében. 286

13 Irodalomtudományi Intézet 1118 Budapest, Ménesi út Telefon: , ; Titkárság: ; Fax.: honlap:

14

15 Az Intézet csaknem 50 éves fennállása során a magyar irodalomtörténeti és -elméleti kutatások legfontosabb központjává vált. A hazai és külföldi egyetemekkel, az akadémiai intézetekkel és a közgyűjteményekkel folytatott együttműködése olyan központi szerepet juttatott neki, amely más kutatóhelyhez nemigen hasonlítható. Működésének alapvető területei: a textológiai, kritikatörténeti és irodalomelméleti kutatások, valamint a legfontosabb szakmai folyóiratok és kézikönyvek szerkesztése. A szövegtani kutatások a nemzeti klasszikus (nemcsak magyar nyelvű) szépírói életművek, valamint irodalomtörténeti érdekű egyéb források színikritikák, naplók, levelezés, bibliográfiák stb. szakszerű, kritikai igényű kiadását jelentik. Fontos hálózati szövegkiadási program indult meg az Intézetben, a TEI nemzetközi szabványa szerint. Az Intézet megőrizte a XX. század elejétől folyamatosan készülő Régi Magyar Költők Tára XVI. és XVII. századi sorozatát, melyet 1996 óta egy XVIII. századi sorozat egészít ki. További fontos vállalkozások a régebbi irodalomból: a kiváló magyar barokk költő, Gyöngyösi István életművének feltárása és kiadása; a magyarországi neolatin irodalom forrásai (többek közt Janus Pannonius és Dudith András életművének kritikai kiadása); a dráma- és színháztörténet kiemelkedő alkotásai (Régi Magyar Drámai Emlékek, latin nyelvű alsorozattal kiegészülve; A magyar színikritika kezdetei); a XVI XVII. századi könyvek fakszimile kiadásait közreadó Bibliotheca Hungarica Antiqua sorozat, valamint Mikes Kelemen és II. Rákóczi Ferenc műveinek nemrég lezárult kiadása. A XIX XX. század magyar irodalmából olyan alapművek kerültek ki az Intézet tudományos műhelyeiből, mint Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór műveinek kritikai kiadása. Sorukból kiemelkednek az utóbbi évek Kölcseykötetei (a Versek és Országgyűlési napló után a legutóbbi kötet a Levelezés I.), valamint Madách Imre: Az ember tragédiája c. drámai költeményének szinoptikus kritikai kiadása (utóbbi érdekessége, hogy vegyi-elektronikai kéziratvizsgálat során sikerült egyértelműen eldönteni, hogy a Tragédia ma ismert szövegéből mi származik a szerzőtől, s melyek Arany János utólagos javításai). Az Intézet munkatársai részt vesznek Kosztolányi Dezső, József Attila, Babits Mihály, Pilinszky János és kisebb szerzők kritikai és népszerű szövegkiadásaiban. A kritikatörténeti kutatócsoport több korszak szakértőit fogja össze. A XVI XVIII. századi retorikai-poétikai, valamint az irodalomtörténet-írás kezdeteivel foglalkozó kutatások mellett az utóbbi évek kiemelkedő teljesítményei: Egy nemzeti tudomány születése: Toldy Ferenc és a magyar irodalom története című 1000 oldalas monográfia; szintén jelentős vállalkozás A nemzeti irodalomtörténet-írás módszertani hagyományai és mai lehetőségei című program, melyben közel húsz munkatárs vett részt, számos megjelent tanulmánnyal (sorukból kiemelkedik egy konferenciakötet Az irodalomtörténet esélye címmel). Az Intézetben szerkesztik az Opus Irodalomelméleti Tanulmányok kötetsorozatot. Az Intézet munkatársai szerkesztik a magyar irodalomtudomány több alapvető szakfolyóiratát. Az Irodalomtörténeti Közlemények, a Helikon Irodalomtudományi Szemle, a Magyar Könyvszemle, a Neohelicon és a neolatin kutatások új, nemzetközi orgánumaként létrejött, idegen nyelvű Camoenae Hungaricae mellett a év egyik fontos szakmai eseménye volt a Literatura angol nyelvű különszámának megjelenése, amely a modern magyar irodalomról szóló tanulmányokat adott közre, s a Hollandiai Magyar Kulturális Évad tiszteletére jelent meg. Néhány nélkülözhetetlen kézikönyv szintén az Intézet kutatóinak munkáját dicséri: a 10 kötetre tervezett Magyar Művelődéstörténeti Lexikon eddig megjelent első négy kötete, A magyar irodalomtudomány bibliográfiája, a Litván magyar nagyszótár, a Lymbus. Magyarságtudományi forrásközlemények (évenkénti megjelenéssel). Az Intézet jelentős részt vállal a tudományos közéletben. A kutatók 90%-a egyetemeken és főiskolákon oktat, többen tanszékvezetőként dolgoznak, doktori programokat, illetve nagy volumenű szakmai pályázatok és testületek kuratóriumait vezetik. 289

16 Az Intézet kutatásait az utóbbi években a sajnos egyre nehezebb körülmények közt működő pályázati pénzforrások (OTKA, OM, NKFP) segítették. A tudományos kapcsolatokon túl nem elhanyagolható a szélesebb közönséghez szóló szakszerű, informatív, népszerűsítő kiadványok, szövegkiadások és projektek szakmai előkészítése. Az Intézet munkatársai oroszlánrészt vállaltak az állami támogatást elnyert Balassi- és József Attila-emlékév lebonyolításában, a pályaművek elbírálásában, vendégelőadások, kiállítások és koncertek megszervezésében, valamint az emlékhelyek megőrzésében. Ezeken felül a kutatók komoly részt vállaltak a Gyöngyösi-, Faludi-, Bajza-, Csokonai-, Nagy László-, Móricz- és Toldy Ferenc-évforduló méltó megünneplésében. E téren fontos együttműködés alakult ki többek között a Petőfi Irodalmi Múzeummal, az ELTE Egyetemi Könyvtárral, az Országos Széchényi Könyvtárral, a Magyar Rádióval, továbbá az egyetemi tanszékekkel és művészeti csoportokkal. Az ismeretterjesztő előadások sorából kiemelkedik a Hungaria litterata című televíziós sorozat (Duna TV, videokazettán is), a nagyszámú vendégelőadás a hazai és határainkon túli magyarok körében. A munkatársak évtizedek óta részt vesznek a magyar irodalmi életben kritikusként és publicistaként is, illetve ismeretterjesztő újságíróként. Többen részt vállaltak olyan patinás szépirodalmi könyvsorozatok szerkesztésében is, mint a Magyar Remekírók, A magyar költészet kincsestára, Magyarok Emlékezete (Kalligram), Téka (Kriterion). Az Intézet elsőrangú humán szakkönyvtára (Eötvös Könyvtár) és on-line kapcsolattal is elérhető, gazdag tudománytörténeti Archívuma mellett önálló részlegként dolgozik az Illyés Gyula Archívum és Műhely, mely a közismert író-költő könyvtárát és kéziratos hagyatékát dolgozza fel 2003 óta. 290

17 Jogtudományi Intézet 1014 Budapest, Országház u. 30., 1250 Bp. Pf.:25 Telefon: , Fax: honlap:

18

19 A jogtudomány a társadalomtudományok közül az egyik legrégibb múltra visszatekintő tudományterület, hiszen jogtudomány, illetve jogtudósok már az ókori Rómában is voltak. A jogtudomány egyik legfontosabb feladata immár több mint kétezer éve: a jogalkotás és a jogalkalmazás támogatása és segítése. Az Intézetre alapvető feladatának tekinti a jogtudomány ismereteinek elemzését, összefüggéseinek feltárását, gazdagítását, európai szintű, korszerű művelését és továbbfejlesztését. Ez egyre inkább igényli az interdiszciplinaritást, a jogösszehasonlító megközelítést, a tudomány és technika fejlődéséből adódó új jogi kérdések vizsgálatát és megoldási javaslatok kidolgozását. A kutatómunka eredményei hasznosulnak a jogalkotás- és jogalkalmazás terén, illetve megjelennek a jogi oktatásban és -továbbképzésben. A jogtudományra napjainkban nagyfokú specializáció jellemző, ezzel párhuzamos interdiszciplinaritásra irányuló erős törekvés figyelhető meg. Ez abban nyilvánul meg, hogy egyre több az olyan jogterület, amelyek eredményes művelése más tudományágak szakembereivel való együttműködést igényel. Az Intézetre mindig is jellemző volt a természettudományok fejlődése nyomán jelentkező jogi kérdések iránti érdeklődés. Ennek köszönhető, hogy az Intézet a nukleáris jogi kutatások nemzetközileg elismert műhelyévé vált. A tudomány és technika fejlődésével összefüggő újabb jogtudományi kutatások közül megemlíthetők az orvosi jog, valamint az info-kommunikációs jog terén elért eredmények. Az Európai Unióval összefüggő vizsgálatok Az elmúlt években az Intézet kutatási tevékenységében kiemelt helyet foglaltak el az Európai Unióval, az európai közösségi joggal és hazánk csatlakozásával összefüggésben lefolytatott vizsgálatok. Amikor 2004 tavaszán Magyarország az Európai Unió tagja lett a kutatások egy szakasza kétségtelen lezárult, ugyanakkor azonban az új helyzet egyben új kutatási feladatokat is jelent, az európai uniós tagsággal összefüggő jogi kérdések komplex vizsgálatát. Az ezzel kapcsolatos munkálatokban az Intézet valamennyi, a legkülönfélébb jogágakra szakosodott munkatársa közreműködik, hiszen az európai jog befolyása valamennyi jogágban kimutatható, miután az mára beépült az egész magyar jogrendszerbe. A kutatási eredmények közül az alábbi ismertetés azt az átfogó vizsgálódást mutatja be, melyet az Intézet az európai közösségi jogot és az Európai Unió intézményi-szervezetihatásköri reformját érintő témakörökben végzett. Az elemzések kiterjedtek az európai jog és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga összefüggésrendszerére, a magyar EU-csatlakozás folytán szükségessé vált alkotmánymódosításra, valamint az európai alkotmányozási folyamatra. A munkálatok az alapkutatási jelleg mellett jelentős alkalmazott kutatási vonást mutatnak fel. Fontos, a kodifikációban, a magyar EU-álláspont kialakításában hasznosítható, kutatási eredményekhez vezettek. Nem véletlen, hogy a Miniszterelnöki Hivatal keretében megalakított Integrációs és Fejlesztéspolitikai Munkacsoport számos esetben kérte ki tanulmány készítése formájában a kutatók véleményét, elméleti és gyakorlati kérdésekben tanácsát. A kutatás sajátossága a komplexitás, a hagyományos jogágakon átnyúló átfogó szemléletű módszer alkalmazása, ami azért jelent újdonságot, mert az eddigi vizsgálódások inkább egy-egy részkérdésre koncentráltak. A téma aktualitását és különös súlyát az adta, hogy az Európai Unióban az elmúlt években egy hosszú és történetének talán leggyökeresebb reformfolyamata indult meg, amely az alkotmányos szerződésnek a tagállamok által való elfogadásával kapcsolatos nehézségek ellenére még korántsem tekinthető lezártnak. A kutatás legfontosabb eredményei az alábbiakban foglalhatók össze. Az Európai Unió reformja részben az EU versenyképességének növelésével, részben pedig az európai integrációs szervezetek létrejötte óta legnagyobb bővítési folyamattal függött össze. Az Európai Unió már korábban kinyilvánított célja volt, hogy az elkövetkező 293

20 évtizedben Európa a világgazdaság legintenzívebben fejlődő régiójává váljék. Az ennek eléréséhez szükséges legalapvetőbb intézményi-jogi változások azonban nem képzelhetők el a jelenlegi integrációs modellek között. Az integrációs modellekkel kapcsolatos kutatások az Európai Unió jogi jellegének elméleti meghatározásából indultak ki, s az integrációs modellek kérdésének jogi alapokra helyezését célozták. Arra a kérdésre kellett választ keresni, hogy az Unió a továbbiakban milyen integrációs modell alapján lesz működőképes. Ebben a kérdésben a szakemberek között nincs egyetértés, többféle elképzelés létezik, amelyeknek számbavételére, szembeállítására és a magyar szempontból perspektivikusan hasznos absztrakció kidolgozása volt a kutatás célja. A különböző államkapcsolati fogalmak tisztázása után, sor került az integrációs modellről folyó vita elemzésére, először történeti megközelítésben, majd pedig a jelenleg ismert koncepciók alapján. A különböző integrációs elméletek közül a föderalizmus, a funkcionalizmus, a neofunkcionalizmus, az intergovernmentalizmus, a történeti, illetve liberális kormányközi elmélet, a többszintű kormányzás elmélete, az institucionalizmus és a szabályozó állam elmélete a legfontosabb. A vizsgálódások kiterjedtek az euroföderalizmusra és euroszkepticizmusra, valamint a többsebességes Európa koncepciójára, és a regionalizmusra vonatkozó elképzelésekre. Az integrációs modellek két alaptípusának, a föderációnak és a konföderációnak a figyelembevételével kísérlet történt az EU, mint sajátos államkapcsolat elméleti jellegének a meghatározására. Ennek során természetesen elemzésre került az alkotmányos szerződés is, amely új alapokra helyezi az Unió tagállamai közötti együttműködést és számos elméleti és gyakorlati kérdést vet fel, amelyeknek megválaszolása az elkövetkező évek feladata lesz. A vizsgálódások kiterjedtek Magyarország érdekérvényesítési lehetőségeire az Unió döntéshozatali rendszerében, illetve arra, hogy mely integrációs modell lenne hazánk számára kedvező. Az Unió számára követhető példát keresve kiterjedt jogösszehasonlító vizsgálódásokra is sor került, elsősorban a föderatív államokban meglévő hatásköri szabályozás tekintetében. A kutatás másik súlypontjaként vizsgálat tárgyát képezte az európai jog és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga viszonyának kérdésköre, vagyis az a probléma, hogyan lép fel az egyre inkább politikai unióvá átnövő gazdasági közösség a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának alanyaként. A kérdéskör csak látszólag azonos az EU nemzetközi jogi jogalanyiságával, mivel a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának komplexitása az uniós- állami és a gazdasági-vállalkozói szint szerves összefonódásán alapul. A vizsgált kérdés tehát az, hogy hogyan szerepel az EU olyan meghatározó jelentőségű nemzetközi gazdasági szervezetekben, mint pl. a WTO, illetve az ennek keretében megalkotott GATT, a TRIPS Egyezmény stb. Ezek az egyezmények a globalizálódó világgazdaság sarkköveit jelentik, s az EU jogalkotása értelemszerűen csak azon keretek között mozoghat, amelyeket ezek az egyezmények számára meghatároznak. A WTO előtt zajló eljárásokban ennek megfelelően kulcskérdés az, hogy az EU jogalkotása mennyiben van összhangban ezekkel az egyezményekkel, és ez az összhang mint követelmény alanyi jogot hoz-e létre az EU-tagállamban honos vagy azon kívüli vállalatok számára. A probléma értelemszerűen átnyúlik az EU-tagállamban honos vállalat viszonyára is, hiszen egy piacvédelmi intézkedésnek a nemzetközi egyezményekkel való konformitása vagy ennek az ellenkezője meghatározhatja egy WTO-eljárásban hozott döntés eredményeként a vállalat jogi pozícióját is. A kutatások eredményeként megállapítható, hogy napjainkra a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga és az európai jognak a közös kereskedelempolitikára vonatkozó joganyaga határozott kontúrokat öltött. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga olyan jogterületté vált, amely három hagyományos jogág komplex együtthatásával szabályozza a tárgykörébe tartozó nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogviszonyait. A három jogág: a nemzetközi jog, a 294

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Az Egyetem rövid története Az Andrássy Egyetem a Magyar Köztársaság, Ausztria, Németország, Svájc, a Bajor és Baden Württemberg Szövetségi Tartományok közös projektje

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

AZ INTÉZET 2005. ÉVI TUDOMÁNYOS TERVE

AZ INTÉZET 2005. ÉVI TUDOMÁNYOS TERVE Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet 1014 Budapest, Országház u.30. Postacím: 1250 Bp., Pf. 5. Tel.: 224 6790, 224-6700/470 Fax: 224 6793 titkarsag@mtaki.hu www.mtaki.hu AZ

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12.

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Külföldiek egészségügyi ellátása Magyarországon, Egészségügyi ellátás az EU-ban Dr. Lengyel Balázs Nemzetközi és Európai Integrációs Főosztály Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem Magyarország 2008 Egészség g és kényelem A SISTEM-AIR CSOPORT A SISTEM-AIR az európai központi porszívó gyártás és kereskedelem kiemelkedö képviselöje mind a lakossági, mind az ipari szektor területén.

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2008/09 tanév őszi szemeszter BA és főiskolai szakok N és L SZTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézete

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója A képzés célja: A Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzés célja a kortárs diplomácia és nemzetközi kapcsolatok működésének magasabb

Részletesebben

ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET

ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET A NÉPESSN PESSÉG G ETNIKAI ÖSSZETÉTELETELE Alapfogalmak értelmezése I. ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET EVOLÚCIÓ Alapfogalmak értelmezése II. ETNIKUM ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET NEMZET HIERARCHIA Etnikum fogalom

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben