Budapest Főváros XXIII. kerület SOROKSÁR Önkormányzatának

Átírás

1 Budapest Főváros XXIII. kerület SOROKSÁR Önkormányzatának KÖZOKTATÁSI KONCEPCIÓJA, feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve (közoktatási intézkedési terv)

2 TARTALOM I. BEVEZETÉS... 3 II. HELYZETELEMZÉS... 5 Demográfia... 5 Óvodai ellátás... 7 Általános iskola... 9 Hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók A soroksári általános iskolák legfontosabb jellemzői: Egyéb feladataink Alapfokú művészetoktatás Pedagógiai szakszolgálat Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás Finanszírozás Kapacitás-kihasználtság III. FEJLESZTÉSI CÉLOK Programirányok Az intézményhálózat szerkezete Intézményi célok Közalkalmazotti politika IV. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV V. LEGITIMÁCIÓ

3 ,,Az oktatással szemben támasztott követelmények azért olyan magasak, mert határtalanok a benne rejlő lehetőségek. (Jacques Deloirs) I. BEVEZETÉS Közoktatással kapcsolatos feladatainkat részletesen szabályozzák: a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény, a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek. E jogszabályok rögzítik a közoktatás közfeladatait, rendelkeznek a helyi önkormányzatok feladatellátási kötelezettségéről, annak módjáról és szabályairól. A közoktatási intézményekre vonatkozó helyi önkormányzati intézkedési tervről a közoktatási törvény 85. -ának (4) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik. 85. (4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben - a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, - ha nem működik helyi kisebbségi önkormányzat - az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata 2004-ben elkészítette Intézkedési Tervét, amely 2006-ig volt hatályos. Az elmúlt években a törvények módosításai, a demográfiai változások, a felhasználói igények módosulása tette szükségessé, hogy Soroksár Önkormányzata átgondolja a nevelés és oktatás terén vállalt feladatát, felülvizsgálja a korábbit, elkészítse az új közoktatási koncepcióját, és erre alapozva készítsen közoktatási intézkedési tervet. 3

4 A terv elkészítésénél figyelembe vettünk minden olyan tényezőt, amely hosszabb távra meghatározza a helyi oktatáspolitikát, ezek a következők: a népesség alakulása; a gyermekek és tanulók létszámának alakulása; a soroksári oktatási hagyományok; a vonzáskörzeti igények; Budapest Főváros Önkormányzatának a közoktatási intézményhálózat működtetésére és fejlesztésére irányuló tervei, intézkedései; a szomszédos kerületek, települések oktatási-nevelési rendszerének hatása; út- és közlekedési viszonyok; pedagógusfoglalkoztatási igények; várható saját bevételek. Az e témában tárgyalt feladataink ellátását szabályozó törvények, rendeletek: évi LXXIX. tv. a közoktatásról (és módosításai) évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról (és módosításai) 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről ( és módosításai) 14/1994 (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról 10/1994 (V.13.) MKM rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételéről évi XXXVIII. tv. az államháztartásról (és módosításai) 217/1998 (XII.30.) kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról 138/1992. (X.8.) kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről évi LXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 4

5 II. HELYZETELEMZÉS Demográfia Soroksár dinamikusan fejlődő kerület, a lakosság lélekszáma az építkezések és beruházások következtében emelkedik. Ez a tendencia az elkövetkezendő években folytatódni fog. Lakosságszám: Általában feltételezhető, hogy a lakosság növekedésével egyenes arányban nő a gyerekek száma. Soroksáron ez sajnos nem így van. Született gyermekek száma: Nehezen felbecsülhető az új beköltözők óvodai, illetve iskolai kapacitásigénye. A mai gazdasági, társadalmi helyzetben a fiataloknál már-már tendencia a gyermekvállalási kedv csökkenése. A képzési formák meghosszabbodtak (középiskola az úgynevezett nulladik év miatt ötéves, továbbá a felsőoktatási rendszer átalakításával is 1-2 évvel megnő a képzési idő.) a munkába állás időpontja kitolódik, az egzisztencia megteremtése későbbre tevődik. A kerületi óvodás és általános iskolás korú népesség meghatározása pontosan nem lehetséges. Az okok között lehet említeni a be- és kijelentkezések rendszertelenségét, ezáltal a népesség-nyilvántartási adatbázis pontatlan. A beiskolázás előtt az átmeneti migráció, az átjelentkezések száma is megnő. A tanköteles gyerekek számának meghatározásánál csak a népesség-nyilvántartó adatai állnak rendelkezésünkre. A tanköteles gyerekek várható és jelenlegi száma iskolai körzetek szerinti bontásban: Iskola 2008/9 2009/ / /12 Mikszáth Grassalkovich Páneurópa Fekete Török Összesen:

6 A Központi Statisztikai Hivatal 2001-es népszámlálási adatai szerint a kerületben a 100 családra jutó gyermekek száma 111. Családösszetétel (gyermek) Összesen család 100 családra jutó összes gyermek X Együtt családra jutó gyermek 111 Az iskoláskorú népesség családi hátterét illetően jelentős átrendeződés következett be: az utóbbi tíz évben csökkent a gyermeket nevelő családok száma. A gyermeküket egyedül nevelők számaránya viszont erőteljesen növekedett a teljes családok százalékában, amely ellátási és nevelési feladatokat jelent mind az oktatás, mind pedig a kulturális és szociális szektor számára. Különleges feladat a tanulási-, magatartási- és beilleszkedési zavarokkal küzdő (TMB) és a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekekkel való foglalkozás. A TMB-s gyermekek különleges figyelmet, gondozást kívánnak meg, differenciált, fejlesztő foglalkozásokra van szükségük. Felismerésük, diagnosztizálásuk a pedagógusok jelzései alapján a Nevelési Tanácsadó feladata. Az elmúlt évek statisztikái szerint számuk az óvodákban drasztikusan nőtt, ez felmenő rendszerben jelentkezik az iskolai oktatásban. Ez részint a korai felismerés, diagnosztika miatt lehetséges, részint azonban valószínűsíthető, hogy a TMB, mint a pedagógiai problémák jól megnevezhető oka és divatja miatt van így. A régebben fogyatékos kategóriába sorolt gyermekeket (SNI) a Nevelési Tanácsadó javaslata alapján a Szakértői Bizottság diagnosztizálja.). A vizsgált tanulók száma évről évre nő, az oktatási intézmények egyre kevésbé képesek megbirkózni a problémás tanulókkal és szakmai segítséget igényelnek. A TMB-s tanulókkal való foglalkozás csaknem olyan, ha nem nagyobb, kihívást és feladatot jelent a pedagógusok számára. Az SNI-s gyerekek száma a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában 18 fő, a Fekete István Általános Iskolában 18 fő, a Török Flóris Általános Iskolában 1 fő, a Grassalkovich Antal Általános Iskolában 2 fő, a Páneurópa Általános Iskolában 2 fő. Ezekre a gyerekekre emeltszintű normatíva igényelhető. Az önkormányzati intézkedési tervnek a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 85. (4) bekezdése szerint tartalmaznia kell, hogy a fenntartó milyen módon látja el kötelező feladatait és milyen nem kötelező feladatokat lát el, továbbá ebben a dokumentumban kell rögzíteni az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket, terveket. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket is. 6

7 Ennek megfelelően az intézményi helyzetelemzés elsősorban az intézményműködtetés és szervezés szempontjaiból vizsgálja a helyzetet, nem feladata az intézmények tartalmi munkájának, annak minőségének elemzése. Az intézkedési terv a fenntartó feladatait határozza meg, ezért az intézményekkel kapcsolatos szakmai elvárásait nem ez a dokumentum tárgyalja (az intézmények fenntartó által kijelölt feladatai az önkormányzati minőségirányítási programban /ÖMIP/ találhatók). Óvodai ellátás (Kötelező feladat az évi LXV. tv. 8. (1) bekezdése és az évi LXXIX. tv. 86. (1) bekezdése alapján) Kerületünk óvodai ellátását a 3 összevont óvoda, 10 óvodaegységében (tagóvodájában) biztosítja az Önkormányzat szeptembere óta működik egy magánóvoda is (a Ficánka Óvoda), melynek maximális felvevőképessége 15 fő, így a 700 fő körüli kerületi óvodás létszámot figyelembe véve, a kerületi ellátásra gyakorolt hatása nem számottevő. Az óvodás gyermekek létszáma stabilnak mondható. A hálózat férőhely kihasználtsága az elmúlt 5 évben 90% körül mozgott. Az óvodai csoportok átlaglétszáma fő. Ez arra enged következtetni, hogy a jelenlegi óvodai intézményhálózat az ellátandó feladatokhoz szükséges és megfelel. Az intézkedési terv kétévenkénti felülvizsgálatakor azonban minden esetben el kell végezni az óvodai férőhelyek iránti igénnyel és a prognosztizálható gyermeklétszámmal kapcsolatos felméréseket, és a pénzügyi lehetőségek függvényében dönteni az esetleg szükséges férőhely-bővítésről. Óvodai létszámok: Óvoda Férőhely 2002/3 2003/4 2004/5 2005/6 2006/7 2007/8 I. Összevont II. Napsugár III. Összevont Összesen: Akik év közben töltik be a 3. életévüket, előjegyzésbe kerülnek, majd 3. életévük betöltése után felvételt nyernek. Problémát jelent, hogy sok (évi 40-50) tanköteles gyermek marad óvodában, mert az iskolaérettségi vizsgálatok szerint nem érik el az iskolába lépéshez szükséges megfelelő érettséget, fejlettséget. Nincs várólista. Az előfordult, hogy a gyermeknek csak ugyanazon intézmény más tagóvodájában tudtunk azonnal helyet biztosítani. Az elutasított kérelmek száma 2007-ben összesen 5, ebből fellebbezés után felvéve 3 fő. 7

8 Az óvodai létszámok alakulása a maximális férőhely százalékában, az utóbbi öt nevelési évben: I. Összevont II. Napsugár III. Összevont Amint a grafikon is szemlélteti, az óvodába felvett gyermekek száma a legtöbb esetben megközelíti, de nem haladja meg a férőhelyek számát. Az I. sz. Összevont Óvoda lépte túl, több egymást követő évben is a 100 %-ot, míg a III. sz. Összevont Óvoda rendszerint 90 % körüli feltöltöttséggel rendelkezik. A Közoktatási Törvény lehetőséget ad arra, hogy az Oktatási Hivatal engedélyével a felvehető maximális gyermeklétszámot a nevelési év közben 20 %-kal túllépje egy-egy intézmény. Az óvodai férőhelyek kihasználtságát vizsgálva tekintetbe kell venni azt is, hogy a különféle gyermekbetegségek miatti hiányzások általában elérik csoportonként az 8-10 százalékot, így az óvodákban nincsen zsúfoltság, az óvodapedagógusok vezetésével színvonalas szakmai munka végezhető és minden tagintézményben gondoskodni tudnak a gyermekek biztonságáról. Személyi feltételeink jók. Szakképzetlen munkaerő nincs az óvodáinkban. A tárgyi feltételek sokat javultak a kerületben. Az elmúlt években a Csillag utcai Tagóvoda kivételével megtörtént az összes óvoda felújítása, modernizálása. A Gyékény utcai óvoda rekonstrukciója és egy új óvodai szárny felépítése is elkészült. A Csillag utcai Tagóvoda felújítására és bővítésére ben kerül sor. Továbbra is számíthatunk az óvodapedagógusok eszközellátottságot, esztétikus környezetet javító tevékenységére (pályázatok, szponzorok keresése, saját készítésű játékok kivitelezése stb.) A tartalmi munkát a 2002-ben elfogadott, 2004-ben átdolgozott helyi nevelési programok szabályozzák. A programoknak sikerült összhangot teremteni a gyermekek érdekei és a szülői elvárások között. Speciális igényeket is sikerült kielégíteni. (német nyelven, alapozás, egészséges táplálkozásra nevelés, testnevelés megszerettetése, egészségügyi problémákkal küzdő gyermekek segítése stb.) 8

9 Általános iskola (Kötelező feladat az évi LXV. tv. 8. (1) bekezdése és az évi LXXIX. tv. 86. (1) bekezdése alapján) Az alapfokú (általános iskolai) oktatást-nevelést kerületünkben öt általános iskola látja el: a Fekete István Általános Iskola, a Grassalkovich Antal Általános Iskola, a Mikszáth Kálmán Általános Iskola, a Páneurópa Általános Iskola és a Török Flóris Általános Iskola. Nem önkormányzati fenntartású (egyházi, alapítványi) általános iskola a kerületben nem működik. Az intézmények földrajzi elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a felvételi körzeteket arányosan és praktikusan alakítsuk ki. Speciális helyzetet teremt, hogy Soroksár vonzáskörzete igen nagy. Az általános iskolákban jelentős a szomszédos kerületekből, településekről ingázók száma. A szülők a szabad iskolaválasztás jogával élve, sokszor az iskolák körzetébe való gyors bejelentkezéssel biztosítják gyermekük felvételét. Így nehezen tervezhető az iskolákban az osztályok feltöltése. Egy-egy intézmény népszerűsége a jóhírnéven és az ott folyó szakmai-pedagógiai munka elismertségén is múlik. Elsődlegesen azonban továbbra is a demográfiai helyzet, a migráció a meghatározó. Az általános iskolák tanulólétszáma kerületi szinten 2002 és 2008 között erőteljesen csökkent. A csökkenés mértéke intézményenként változó. Erőteljesebb csökkenés figyelhető meg Soroksárnak a centrumtól távolabb eső, perifériális részén (Mikszáth Kálmán Általános Iskola). Itt a tanulólétszám csökkenése néhány esetben az évfolyam működését is veszélybe sodorja, néhány osztálylétszám nem éri el a közoktatási törvényben meghatározott minimumot tól komoly finanszírozási problémák merülnek fel a jövőben az átlagcsoport létszám alapú normatív támogatás bevezetése miatt. A Fekete István Iskola pozitív fejlődése, létszámának növekedése láttán indítottuk be a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában is a kislétszámú fejlesztő osztályt, bízva abban, hogy ezzel stabilizálható a létszám. Sajnos ez ebben a tekintetben nem hozott eredményt. Az elmúlt években tapasztalható tanulólétszám-csökkenés az elkövetkezendő 4-5 évben valószínűleg folytatódik. 2002/ / / / / /2008 Intézmény csop. létsz. csop. létsz. csop. létsz. csop. létsz. csop. Létsz. csop. létsz. Grassalkovich Mikszáth Fekete Páneurópa Török Összesen:

10 Az általános iskolák tanulólétszámának alakulása az utóbbi hat tanév során. A grafikonon felül a Török Flóris és a Grassalkovich Általános Iskola vonala látható (a Töröké enyhe csökkenést mutat), lejjebb a Páneurópa Általános Iskoláé, majd az enyhén emelkedő tendenciát mutató Fekete István Általános Iskola vonala, végül a Mikszáth Kálmán Általános Iskoláé Grassalkovich Mikszáth Fekete Páneurópa Török F. Átlagos csoportlétszámok 2006/2007. tanév Átlagos csoportlétszámok 2007/2008. tanév Intézmény ALSÓ csoport átlag alsó FELSŐ csoport átlag felső NAP- KÖZI csoport átlag napk. Grassalkovich , ,1 Mikszáth , Fekete , , ,1 Török , ,5 Páneurópa , , ,5 Összesen: , , ,7 Intézmény ALSÓ csoport átlag alsó FELSŐ csoport átlag felső NAP- KÖZI csoport átlag napk. Grassalkovich , , ,4 Mikszáth , , ,2 Fekete , , ,5 Török , , ,2 Páneurópa , , ,5 Összesen: , , ,56 10

11 A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 3. sz. melléklete az 1-4. évfolyamon 21 fős átlaglétszámot és 26 fős maximális létszámot tartalmaz, míg a felső tagozatban (5-8. évfolyam) a csoportonkénti átlaglétszám 23, a maximális létszám 30. Soroksáron mint az a csatolt táblázatokból is kitűnik az iskolák közül a Grassalkovich Antal és a Török Flóris Általános Iskola a törvényi átlagot valamelyest meghaladó csoportlétszámmal működik, míg a Fekete István, a Páneurópa és a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában a csoportonkénti gyermeklétszám valamelyest a törvény által javasolt átlag alatt marad. Amennyiben egy-egy évfolyamon a csoportlétszám nem haladja meg a közoktatási törvény 3. sz. mellékletében rögzített átlaglétszám felét (1-4. évfolyamon ehhez minimum 11 fős osztályra, felső tagozaton minimum 12 fős osztályra van szükség), akkor az önkormányzatnak erőn felüli pénzügyi áldozatot jelent az oktatás finanszírozása. Hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók Az általános iskolákban a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók aránya az egyes intézmények között igen nagy mértékben eltér, összességében a tanulólétszám több mint 20 %-a. A veszélyeztetett tanulók aránya a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában és a Fekete István Általános Iskolában a legmagasabb (Mikszáth 54 %, Fekete 40 %). Ennek kezelése mindenképpen kívánatos, sőt jogszabályi kötelezettség (20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet 12/H. (2) bekezdés). Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében kiemelt célként kell kezelni a diszkrimináció-mentességet, a szegregációmentességet és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatását. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a Feketében 67, a Páneurópában 59, a Törökben 28, a Grassalkovichban 29, a Mikszáthban 45 fő. A hátrányos helyzetű tanulók, ezen belül különösen a romák oktatása-nevelése minden intézményben megkülönböztetett figyelmet igényel. Problémát azért okoznak ezek a tanulók, mert családjuk szokásrendje, előzetes ismereteik, kulturális normáik eltérnek a többségi társadalométól, melyen az iskolai értékrend alapul. A szakadék áthidalása a pedagógusok szakmai feladata. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és ezen belül roma tanulók csoportjában elindult a bandaképződés és ennek egyenes következményeként a jobb helyzetű tanulók elvándorlása. Ez a tendencia Soroksáron is megfigyelhető. Fontos hangsúlyozni, hogy a probléma kezelése nem elsősorban oktatási feladat, miként az okok sem alapvetően azok. Ugyanakkor az intézményeknek is cselekedniük kell ezen a téren. Soroksár Önkormányzatának esélyegyenlőségi programjában, s ezzel összhangban az intézmények esélyegyenlőségi programjaiban is ennek a problémának a megoldására helyeződik a fő hangsúly, s ahol szükséges, kidolgozzák az integrált oktatás-nevelés feltételeit. A napközis tanulók száma a 2006/2007-es tanévben 640 fő 27 csoportban, ez az összes tanuló 34%-a. Az átlag csoportlétszám 23,7 fő. Az alsós korosztály teszi ki a napközisek zömét, de van iskola, ahol a felsőbb évfolyamon is biztosított a napközi. Mások felső tagozaton a tanulószobai ellátást preferálják. Napközis tanulók a 2007/2008-as tanévben: 695 fő 29 csoportban, ez az összes tanuló 36,8 %-a. Az átlagos csoportlétszám 23,56 fő. A német nemzetiségi oktatás magas színvonalon működik a kerületben. Az alapozás már az óvodában biztosított. 11

12 Az európai trendek és a magyar oktatáspolitikai stratégia azonban elsősorban az angol nyelvet teszik a nemzetközi kooperáció nyelvévé. Az angol nyelvoktatás is magas színvonalon biztosított. A kerület szakos tanári ellátottsága jónak mondható. Problémát jelent azonban a kisebb intézményekben az egyszakos tanárok kötelező órájának biztosítása. Ezt egyéb feladatokkal (ügyelet, tanulószoba stb.) igyekeznek lefedni szeptember 1-jétől a kötelező óra emelése szükségessé teszi a munkaerő gazdálkodás áttekintését, mert a törvényben előírt plusz két óra pedagógus többletet eredményez. A közoktatásról szóló törvény előírja a fenntartónak, hogy négyévenként legalább egy alkalommal ellenőrizze a közoktatási intézmény működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét. A képviselő-testület döntött az oktatási-nevelési intézmények szakmai ellenőrzésének ütemtervéről. Ennek alapján a 2006/2007-es tanévben befejeződött az I. sz. Összevont Óvoda, a Galambos János Zeneiskola, a II. sz. Napsugár Óvoda, valamint a Grassalkovich Antal Általános Iskola szakértői vizsgálata. A 2007/2008-as tanévben került sor a III. sz. Összevont Óvoda, a Fekete István Általános Iskola és a Török Flóris Általános Iskola szakértői vizsgálatára. A szakértői jelentések elismerően szólnak a vizsgált intézményekről, átfogó képet nyújtanak azok működéséről, arról, hogy az alapító okiratban, a pedagógiai programban megfogalmazottak és a hatályos törvényi előírások a működési folyamatban hogyan valósulnak meg. Soroksáron kiemelt szerepet kap a képzésben az informatika, az idegen nyelv oktatása, a sport, valamint az ének-zene. Az általános iskolát végzett tanulók több mint 85%-a folytatja tanulmányait gimnáziumban és szakközépiskolában. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók intézményes ellátását a fővárosi fenntartású Benedek Elek Általános Iskola és Óvoda látja el. Jelenleg mintegy 60 soroksári tanuló jár oda. Az iskola vezetésével kapcsolatunk jó. Az intézkedési terv elkészítéséhez célszerű részletesen megvizsgálni a beiskolázási adatokat a felvett 1. osztályosokra vonatkoztatva. GRASSAL- KOVICH Nyilvántartott körzetes Tanulólétszám Körzetes Körzeten kívüli,de soroksári Bp. kerületéből más Vidéki (bejáró) 2004/ / / / / MIKSZÁTH Nyilvántartott körzetes Tanulólétszám Körzetes Körzeten kívüli,de soroksári Bp. más kerületéből Vidéki (bejáró) 2004/ / / / /

13 PÁNEURÓPA Nyilvántartott körzetes Tanulólétszám Körzetes Körzeten kívüli,de soroksári Bp. más kerületéből Vidéki (bejáró) 2004/ / / / / TÖRÖK FLÓRIS Nyilvántartott körzetes Tanulólétszám Körzetes Körzeten kívüli,de soroksári Bp. más kerületéből Vidéki (bejáró) 2004/ / / / / FEKETE ISTVÁN Nyilvántartott körzetes Tanulólétszám Körzetes Körzeten kívüli,de soroksári Bp. más kerületéből Vidéki (bejáró) 2004/ / / / / Az adatokból kirajzolódik, hogy a saját körzetébe tartozó tanulókat a Mikszáth Kálmán Általános Iskola tudja a legnehezebben megtartani, valamint az, hogy Budapest más kerületeiből, illetve vidékről a legtöbben a Török Flóris Általános Iskolába (elsősorban a XX. kerületből), és a Grassalkovich Antal Általános Iskolába (elsősorban a környező agglomerációs településekről) kívánják beíratni a gyermekeiket. Az utóbbi két év során felerősödött az a tendencia is, hogy a szülők néhány hétre megváltoztatják a gyermek állandó lakcímét, hogy ezáltal kedvezőbb helyzetbe kerüljenek a beiratkozáskor. A soroksári általános iskolák legfontosabb jellemzői: A Grassalkovich Antal Általános Iskola három évig tartó felújítási és bővítési munkálatai befejeződtek, melynek során 8 új tanterem, tornaterem, könyvtár épült és a zeneiskola végleges elhelyezése is megoldódott. Fővárosi szinten is magas színvonalú kéttannyelvű ás nemzetiségi nyelvoktató programja. Az emeltszintű ének oktatás iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. Tanulmányi versenyeken kiemelkedő eredményeket érnek el a diákok. A évi nemzetiségi nyelvi mérésen országos 1. helyezést ért el az iskola, a felsős kórus arany minősítését kapott ben együttműködési megállapodást írtak alá a Dél-pesti Régió 8 nemzetiségi oktatással foglakozó általános iskolával. Nagy gondot fordítanak a művészeti oktatásra, a hagyományok ápolására. 13

14 Problémát jelent, hogy normál osztály nem működik az iskolában, így azok a körzetes gyerekek, akik nem szeretnék a német nyelvi képzést igénybe venni, az ének tagozatos osztályban kapnak helyet. A Mikszáth Kálmán Általános Iskola élére 3 éve új vezető került kinevezésre. A hagyományteremtés és az iskola vonzóbbá tétele érdekében sokféle új közösségi programot kínálnak a tanulóknak. A gyermeklétszám csökkenés az intézményben rohamos annak ellenére, hogy a kerületben itt a legmagasabb a körzetes tankötelesek száma. Beindították két éve a kislétszámú fejlesztő osztályt abban bízva, hogy a profilbővítés kettős haszonnal jár. Egyrészt részben megoldódna a kerületben a későn érő gyermekek elhelyezésének gondja, másrészt az iskola kihasználtsága nő, stabilizálja a létszámot. Sajnos a beiskolázási adatok ez idáig nem ezt igazolják. Jelentős változás az iskola életében az integrációs elv szerinti oktatás-nevelés bevezetése. Az integrációs elv kormányzati szinten is támogatott elképzelés (ezt segíti az integrációs, illetve képesség-kibontakoztató normatíva), de a gyakorlati megvalósítását tekintve alig vannak tapasztalatok és az intézményektől paradigmatikus (szervezeti, értékrendbeli, módszertani és tartalmi, a teljes működést érintő) változásokat igényel. Ennek kimunkálása több évig eltart, miközben elképzelhető a változtatásokkal szembeni ellenállás (a jobb érdekérvényesítési képességgel rendelkező szülői csoportok lázadása az ellen, hogy a cigány csoportok, iskolák fejlesztése preferált, körzethatár módosítás stb.). Fontos hangsúlyozni, hogy az integráció csak akkor működik, ha mindenkire azonos szabályok vonatkoznak: áljogvédő indokok és a pozitív diszkrimináció formái nem szabhatnak más normákat egyetlen csoport számára sem. A Török Flóris Általános Iskola tanulólétszáma csökkent az elmúlt években, de ez a működést optimálissá tette, ugyanis az évfolyamonkénti 4 tanulócsoporthoz kicsi volt az épület. Tanulói kimagasló eredményeket érnek el magyar, angol, ének és a sport területén. Továbbtanuláskor sokan választják az angol nyelvterületet, ehhez jó alapokat biztosít az iskola. Az ECDL vizsgaközpont és oktatóbázis eredményesen működik. A sportban is kiváló eredményeket érnek el az iskola tanulói. Három olyan sportegyesület működik, amely nevében és jogilag nem az iskolához tartozik, de az intézmény tanárai működtetik zömében, vagy kizárólag az iskolai gyerekei vesznek rész az edzéseken. A környezetvédelmi nevelés nagy hangsúlyt kap a nevelésben, az iskola 2005 után ismét elnyerte az Ökoiskola megtisztelő címet. Az iskola tanulói kiemelkedő eredményeket érnek el a Kaán Károly környezetismereti versenyen és a Szent László történelem versenyen. A Fekete István Általános Iskola az igazgató céltudatos tevékenysége során fejlődésnek indult. Ez nem csak külsőségekben nyilvánul meg, hanem az oktató-nevelő munka színvonala is emelkedik.a gondnoki lakás átvételével kialakítottak egy fejlesztő centrumot, melyben a fejlesztő és logopédiai foglalkozások kaptak helyet. Az iskola engedélyt kapott a képviselő-testülettől, hogy kislétszámú fejlesztő osztály harmadik évfolyamon is működjön. Az eredmények azt mutatják, hogy helyes volt a döntés. A fejlesztő osztályokban szakmailag rendkívül hatékony munka folyik, emellett az egyéni, kiscsoportos fejlesztés, a logopédiai munka, valamint a mozgásterápiás módszerek is kiválóan működnek. Az első 8. osztályból kimenő fejlesztős tanulókat sorra beiskolázták a középiskolákba. Nagy hangsúlyt fektetnek a környezeti nevelésre, évről évre megrendezik az egészségvédő és környezetvédő hetet, a Víz Világnapja és a Kaán Károly környezetismereti versenyt hagyományosan az iskola tanulói nyerik. A Fekete István Általános Iskola szintén elnyerte az Ökoiskola címet. A 2008/2009-es tanévtől kezdődően az iskola csatlakozik az integrációs programhoz. 14

15 A Páneurópa Általános Iskola megfelelő feltételekkel, stabilnak mondható létszámmal működik. Pedagógiai programját a valós igényekhez és lehetőségekhez igazította. Az egyéni hátrányok leküzdése, az esélyek kiegyenlítése érdekében a Mikszáth Kálmán Általános Iskolához hasonlóan csatlakoztak az Integrációs Programhoz. A nyelvoktatásra nagy hangsúlyt fektetnek. A kerületi és fővárosi versenyeken mindkét nyelvből (német, angol) kimagaslóan szerepelnek, többen értek el első és második helyezéseket. Valamennyi munkaközösség kiemelt feladatának tekinti az íráskészség, valamint az olvasásszövegértés fejlesztését. A hagyományok ápolása fontos szerepet játszik az iskola életében. Magas színvonalú az intézmény által kétévente rendezett őszi oktatási konferencia, az évenkénti Páneurópa Piknik, Európa nap júniusában együttműködési megállapodást írtak alá a Dél-pesti Régió 8 nemzetiségi oktatással foglalkozó általános iskolája, Kapocs Projekt néven ban a Páneurópa Általános Iskola is ökoiskola lett. Egyéb feladataink Nyári napközis tábor A nyári napközis tábori szolgáltatásokra az utóbbi négy évben már nem kötöttünk szerződést Csepel Önkormányzatával, mivel nem tudták biztosítani a gyerekeknek a strandolási lehetőséget. Azóta helyben, forgószínpad-szerűen mindig más iskola szervezi a gyerekek nyári táborát, 9 héten keresztül biztosítva a gyerekek nyári felügyeletét, művelődését, neveltetését. Színes, változatos programokkal, kirándulásokkal örvendeztetik meg a táborozókat. Központi Műhely (A feladat ellátása kötelező, de ellátási módja intézmény működtetésével, vagy a szolgáltatás megvásárlásával egyaránt biztosítható.) A technika tantárgy eszközbeszerzését korábban, éveken keresztül a XX. kerületben működő Központi Műhely segítségével oldottuk meg. Harmadik éve helyben az itt tanító technika tanárok segítségével biztosítjuk az eszközellátást. A tárgyi és személyi feltételek megteremtésével, kisebb anyagi ráfordítással, jobb minőségben szolgáljuk ki az intézményeket ban többcélú pedagógiai szolgáltató intézményünk, a SEPSZI vette át a feladatot. Alapfokú művészetoktatás (Kötelező feladat az évi LXXIX. tv. 86. (4) bekezdésének b) pontja, valamint a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között létrejött Megállapodás 5.2. b) pontja alapján.) Az alapfokú művészetoktatást a Galambos János Zeneiskola látja el. Rendezvényeik magas színvonalúak, rendszeresen szerepelnek itthon és külföldön egyaránt. A programokban felvállalt feladatokon túl az intézmény rendkívüli rendezvényeket is vállal az iskola szakmai presztízsének emelése érdekében. A fúvós zenekar számtalan felkérésnek tesz eleget. Népszerűsíti a soroksári fúvós kultúrát a Magyar Televízióban, külföldi és hazai fesztiválokon. 15

16 A Soroksár Művészeti Oktatásért Közalapítvány rendszeresen támogatja a zeneiskolát, melynek köszönhetően a hangszerellátottság folyamatosan javul. Pedagógiai szakszolgálat (Kötelező feladat az évi LXXIX. tv. 86. (4) bekezdésének d) pontja, valamint fővárosi és a kerületi önkormányzatok között létrejött Megállapodás c) pontja alapján.) A közoktatási törvény felsorolja és pontosan differenciálja a szakszolgálati tevékenységeket. E tevékenységek a következők: 1. gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás 2. tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység 3. nevelési tanácsadás 4.logopédiai ellátás 5. továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás 6. konduktív pedagógiai ellátás 7. gyógytestnevelés A főváros és a fővárosi kerületek közti feladatmegosztás eredményeképpen kerületünk gondoskodik a nevelési tanácsadásról, a logopédiai ellátásról és a gyógytestnevelésről. A feladatokat nem önálló intézményben látja el a kerület, hanem az ezzel foglalkozó dolgozók az egyes oktatási intézmények alkalmazásában állnak. A Nevelési Tanácsadó szeptember 1-jéig nem önálló intézményként a Páneurópa Általános Iskolában működött. A munkacsoport 2 főállású pszichológusból és 2 főállású fejlesztő pedagógusból és egy főállású logopédusból állt. A Nevelési Tanácsadó munkájának legnagyobb részét az óvodák, iskolák által küldött gyermekek vizsgálatai teszik ki. Az iskolaérettségi vizsgálatokra évről évre több gyereket küldenek. Tekintettel a magas esetszámra, a gondozási formák sajnos a diagnosztika és a tanácsadás felé tolódnak el. Terápiás kezelésre csak kismértékben marad kapacitás. Gondot okoz továbbá, hogy a szülők egy része nem együttműködő a pszichológusokkal, a megbeszélt időpontra egyszerűen nem jelenik meg a gyermekével a vizsgálaton. A szolgáltatások iránti igények egyre inkább a szakvélemények felé tolódnak el az intézmények részéről. Az esetszámok és a terápiára szorulók száma egyre nő. Ezek a megfontolások vezettek ahhoz a döntéshez, hogy a feladatot önálló intézmény létrehozásával lássuk el. Problémát jelentett az is, hogy miután a Nevelési Tanácsadó szakmailag nem önálló intézményként működött, az általuk elkészített szakvéleményt nem tekinthettük hivatalosnak (aláírási jog, pecsét) A szülők egy része a szomszédos kerületekben vásárolta meg ezt a szolgáltatást. Az intézményekben lévő szakszolgálati szakemberek nem tartoztak a Nevelési Tanácsadó közvetlen irányítása alá, így munkájuk figyelemmel kísérése, ellenőrzése sem volt lehetséges. A 2007/2008-as tanévben ez a probléma megoldódott a Soroksári Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szolgáltató Intézmény létrehozásával. 16

17 Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás (Kötelező feladat az évi LXXIX. tv. 87. (1) bekezdésének c) pontja, valamint fővárosi és a kerületi önkormányzatok között létrejött Megállapodás d) pontja alapján.) A pedagógiai szakmai szolgáltatások feladatkörébe tartozik a pedagógiai értékelés szaktanácsadás pedagógiai tájékoztatás egyéb pedagógiai szolgáltatás (pl. iskolaszerkezeti tanácsadás, információközvetítés) pedagógusok továbbképzésének segítése tanulmányi versenyek szervezése diákönkormányzatok segítése. Az önkormányzat feladata a közoktatási törvény 102. (2) bekezdése alapján értékelni a nevelési-oktatási intézmények foglalkozási és pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka eredményességét. A szakmai szolgáltatás ellátásának alternatíváit az alábbi jogszabályok határozzák meg: - a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény, - a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, - a 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet. Az önkormányzat a kerületben a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Csoportot 5 fővel hozta létre, munkájuk segítésére 50 %-os órakedvezményt is biztosított. Tevékenységüket 14 tantárgygondozó segítette. Közülük többen szakértői minősítéssel is rendelkeznek. Feladataikat az Oktatási Kulturális és Sportosztály koordinációjával, az intézményvezetők véleményének figyelembevételével látták el. A PSZSZCS a tanév során folyamatosan szervezte a szakmai programokat, továbbképzéseket, tantárgyi vetélkedőket. Nevükhöz fűződik az évenként megrendezésre kerülő Kerületi Pedagógiai Nap, a helytörténeti vetélkedő, a kerületi Diákgála, a nyugdíjas közalkalmazottak karácsonya, a Víz Világnapja vetélkedő. Az intézményeknek azonban gondot okozott a PSZSZCS tagok 50%-os órakedvezménye, ugyanis teljes státuszt foglaltak el, a fennmaradó órákra nem tudtak mást alkalmazni, a tanórákat viszont el kellett látni szeptember elsejétől ez a szolgáltatás is az új intézmény, a SEPSZI keretén belül működik, egy felsőtagozatos, egy alsótagozatos és egy óvodai szaktanácsadóval. Munkájukat 14 tantárgygondozó segíti, akikkel szerződést kötött az új intézmény. 17

18 Finanszírozás A pedagógus státuszok száma viszonylag állandó. Státuszbővítésre a Közoktatási törvényben előírtaknak megfelelően került sor (szabadidő-szervező, rendszergazda, hangszerkarbantartó) Státuszcsökkentésre a feladatok csökkenése miatt kényszerültünk, a vonatkozó adatokat az alábbi táblázatok tartalmazzák. Alkalmazotti létszámok, álláshelyek 2003-tól 2006-ig Intézmény Ped IX.01-től okt. okt. okt. okt. nev.s. egyéb össz. Ped. nev.s. egyéb össz. Ped. n.s. egyéb össz. Ped. n.s. egyéb össz. Grassalk. 47, ,5 47, ,5 47, ,5 47,8 1, ,3 Mikszáth ,5 0, Fekete 28, ,5 28, ,5 28, ,5 28,8 1, ,3 Pán , ,5 Török F. 54, ,5 54, ,5 54, ,5 55 0, ,5 Isk. össz , , ,1 5, ,6 Galambos I. sz. Ó ,5 53, ,5 53, ,5 53, ,5 53,5 II. sz. Ó III. sz. Ó ,5 42, ,5 42, ,5 42,5 24,2 11 7,5 42,7 Óv. össz , ,2 Okt. össz , , ,3 36, ,8 A jelenlegi létszámadatok: 2007/2008. tanév Oktatást nevelést Intézmény Pedagógus segítő Egyéb Összesen Grassalkovich 46,5 1, Mikszáth 26 0,5 9 35,5 Fekete 29 1, ,5 Páneurópa 29 1, ,5 Török Flóris 50,5 0, Iskolák összesen 181 5, ,5 Galambos János I. sz. Óvoda ,5 53,5 II. sz. Óvoda III. sz. Óvoda ,5 42,5 Óvodák összesen SEPSZI Oktatás összesen , ,5 18

19 A bevétel-kiadás alakulását az alábbi táblázatok mutatják: évi bevétel kiadás eredeti előirányzat Intézmény saját bevétel normatív támogatás Bevétel önkorm. hozzájár. bevétel összesen Személyi Juttatás befiz köt. Kiadás dologi kiadás e Ft-ban kiadás összesen Grassalkovich Mikszáth Fekete Páneurópa Török Iskolák össz Galambos I. sz. Óvoda II. sz. Óvoda III. sz. Óvoda Óvodák össz Oktatás össz Intézmény évi bevétel kiadás eredeti előirányzat saját bevétel normatív támogatás Bevétel önkorm. hozzájár. bevétel összesen Személyi juttatás befiz köt. Kiadás dologi kiadás e Ft-ban kiadás összesen Grassalkovich Mikszáth Fekete Páneurópa Török Iskolák össz Galambos I. sz. Óvoda II. sz. Óvoda III. sz. Óvoda Óvodák össz Oktatás össz

20 Intézmény évi bevétel - kiadás eredeti előirányzat saját bevétel normatív támogatás Bevétel önkorm. hozzájár. bevétel összesen Személyi juttatás befiz köt. Kiadás dologi kiadás e Ft-ban kiadás összesen Grassalkovich Mikszáth Fekete Páneurópa Török Iskolák össz Galambos I. sz. Óvoda II. sz. Óvoda III. sz. Óvoda Óvodák össz Oktatás össz Intézmény Saját Bevétel évi bevétel - kiadás eredeti előirányzat bevétel normatív támogatás önkorm. hozzájár. bevétel összesen Személyi juttatás befiz köt. Kiadás dologi kiadás e Ft-ban kiadás összesen Grassalkovich Mikszáth Fekete Páneurópa Török Isk. össz Galambos I. sz. Óvoda II. sz. Óvoda III. sz. Óvoda Óvodák össz Oktatás össz

21 Intézmény Saját Bevétel évi bevétel - kiadás eredeti előirányzat bevétel normatív támogatás önkorm. hozzájár. bevétel összesen Személyi juttatás befiz köt. Kiadás dologi kiadás e Ft-ban kiadás összesen Grassalkovich Mikszáth Fekete Páneurópa Török Isk. össz Galambos I. sz. Óvoda II. sz. Óvoda III. sz. Óvoda Óvodák össz Oktatás össz évi bevétel - kiadás eredeti előirányzat Intézmény saját bevétel bevétel normatív támogatás önkorm. hozzájár. bevétel összesen Személyi juttatás befiz köt. Kiadás dologi kiadás kiadás összesen Grassalkovich Mikszáth Fekete Páneurópa Török Iskolák összesen Galambos I. sz. Óvoda II. sz. Óvoda III. sz. Óvoda Óvodák összesen SEPSZI Oktatás össz

22 Az intézményi saját bevételek összességében alig változtak az elmúlt években, 2007-ről 2008-ra viszont kissé csökkentek. A normatív állami támogatások 2003-tól 2006-ig kissé emelkedtek, től csökkenő tendenciát mutatnak. Különösen 2008-ban nagymértékű a csökkenés. Az önkormányzati hozzájárulás összege viszont drasztikusan megemelkedett, míg évben közel 477 millió Ft volt, a évben ez már majdnem 710 millió Ft-ra nőtt, ami azt jelenti, hogy az intézmények finanszírozásához az önkormányzatnak jóval nagyobb részt kell vállalnia, mint amit az állam a normatívákból juttat. e Ft-ban Normatív Önkormányzati % támogatás hozzájárulás , , , , , ,2 Az állami normatív bevételekkel szemben a kiadás fokozatosan növekszik. Főleg a személyi juttatás és a befizetési kötelezettségek emelkedtek, amelyek szinte függetlenek az önkormányzati döntésektől. Az állam jogszabályokban kötelezi az önkormányzatot a bérfejlesztésre, a járulékok növelésére, de ehhez külön fedezetet nem biztosít (vagy csak bizonyos százalékban). A személyi juttatás és a befizetési kötelezettségek a kiadásoknak %-át teszik ki. Személyi juttatás +bef. köt. Kiadás Kiadás %-a a személyi jutt , , , , , ,4 1 általános iskolai tanulóra jutó kiadás eft : Iskola közötti növekedés Grassalkovich Mikszáth Fekete Páneurópa Török Összesen Átlag

23 Az egy általános iskolai tanulóra jutó kiadások növekedése 2003 és 2007 között: Grassalkovich Mikszáth Fekete Páneurópa Török Kapacitás-kihasználtság A soroksári óvodák kapacitás-kihasználtsága az utóbbi 4-5 évben alig változott. Ugyancsak változatlan az alkalmazott pedagógusok létszáma is. Az I.sz. Összevont Óvoda rendszerint 100 % körüli, vagy afölötti kihasználtsági mutatókkal rendelkezik, a II. sz. Napsugár Óvoda 95 %-os kihasználtságú, a III. sz. Összevont Óvoda kihasználtsága 86 és 95 % között mozog. Az óvodai férőhelyek számának bővítése lehetővé tenné, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek már 3 éves koruktól bekerüljenek. Ehhez azonban a szülőkkel való célirányos együttműködésre van szükség. Az iskolák kihasználtságának vizsgálatát illetően szükséges az adatok részletesebb, intézményenkénti áttekintése. A táblázatok üresen hagyott cellái azt jelentik, hogy az adott tanévre vonatkozólag nem állt rendelkezésünkre adat. Például: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számát 2007-ben kellett először felmérni és jelenteni az országos közoktatási statisztikai rendszerbe. A 229/2007. (VIII.31.) Kormányrendelet 7. sz. melléklete tartalmazza azt a nyilatkozatot, melynek kitöltése önkéntes. A gyermek, a tanuló akkor minősül halmozottan hátrányos helyzetűnek, ha a törvényes felügyeletet gyakorló szülő, illetve szülők legfeljebb az iskola 8. évfolyamát fejezték be és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. 23

24 Grassalkovich Antal Általános Iskola Év 2004/ / / /2008. Osztálytermek + szaktantermek száma Osztályok száma Tanulói létszám Osztályok átlaglétszáma 24,2 23,6 23,9 23,9 Kihasználtság 83 % 84 % 85 % 85 % Pedagógus létszám 47,5 47,5 47,8 46,5 Egy pedagógusra jutó tanulói létszám 12,21 11, ,4 H. h. h. tanulók száma 9 Fekete István Általános Iskola Év 2004/ / / /2008. Osztálytermek + szaktantermek száma Osztályok száma Tanulói létszám Osztályok átlaglétszáma 18, ,2 16,5 Kihasználtság 54 % 54 % 58 % 59 % Pedagógus létszám 28,5 28,5 28,8 29 Egy pedagógusra jutó tanulói létszám 8,52 8,45 8,9 9,1 H. h. h. tanulók száma 22 24

25 Török Flóris Általános Iskola Év 2004/ / / /2008. Osztálytermek + szaktantermek száma Osztályok száma Tanulói létszám Osztályok átlaglétszáma 23,6 23,2 22,7 23,1 Kihasználtság 84 % 79 % 74 % 73 % Pedagógus létszám 54,5 54, ,5 Egy pedagógusra jutó tanulói létszám 11,7 11,08 10,3 11 H. h. h. tanulók száma 7 Páneurópa Általános Iskola Év 2004/ / / /2008. Osztálytermek + szaktantermek száma Osztályok száma Tanulói létszám Osztályok átlaglétszáma 19, ,4 18,1 Kihasználtság 68,7 % 64,5 % 62 % 65 % Pedagógus létszám Egy pedagógusra jutó tanulói létszám 8,32 7,81 7,54 10,03 H. h. h. tanulók száma 16 25

26 Mikszáth Kálmán Általános Iskola Év 2004/ / / /2008. Osztálytermek + szaktantermek száma Osztályok száma Tanulói létszám Osztályok átlaglétszáma 16,57 15,5 14,7 15,3 Kihasználtság 51,7 % 48,4 % 42,6 % 74 % Pedagógus létszám ,5 26 Egy pedagógusra jutó tanulói létszám 7,48 7 7,2 7,7 H. h. h. tanulók száma 21 Megjegyzés: a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában a 2007/2008-as tanév során azért változott meg jelentősen a kapacitás-kihasználtsági mutató, mert az intézmény alapító okiratában a maximális férőhelyre vonatkozó adatot a Képviselő-testület 448-ról 270-re módosította, így a továbbiakban ehhez kell viszonyítani. Összehasonlító adatok Kihasználtság: Grassalkovich Török Páneurópa Fekete Mikszáth Egy pedagógusra jutó tanulók száma: Grassalkovich Török Páneurópa Fekete Mikszáth 26