Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Szervező Szak Egészségturizmus Szervező Szakirány. Szaunázási szokások vizsgálata Magyarországon

Átírás

1 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Szervező Szak Egészségturizmus Szervező Szakirány Szaunázási szokások vizsgálata Magyarországon Breznai Annamária Plósz Hajnalka

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Hipotézis Szakirodalmi hivatkozás A szauna szó eredete, jelentése Az izzasztófürdők története A szauna hagyományai Finnországban Mindennapi használat Ünnepi szaunák A szaunázás menete, alapvető szabályai A szervezet reagálása a szaunázás folyamán A szaunafajták Anyag és módszer Eredmények ismertetése, megbeszélése Eredmények Megbeszélés Összefoglalás Melléklet Irodalomjegyzék

3 1. Bevezetés Napjainkban egyre népszerűbbekké váltak a wellness szolgáltatásokat is kínáló intézmények Magyarországon. A masszázs és a gyógyvizek jótékony hatásaira fektetett kúrák a legnépszerűbb kezelési fajtákká váltak, hiszen országunk köztudottan igen rangos helyet foglal el a tabellán a gyógyvíz készlet minősége, mennyisége, bizonyítottan jótékony hatásai miatt. Azonban, ha valaki ellátogat egy olyan helyre, ahol pihenhet és kellemesen kikapcsolódhat, szívesen igénybe vesz egyéb szolgáltatásokat is, mint például a szauna használat lehetőségét. Éppen ezért kijelenthetjük, hogy a wellness szolgáltatások sokszínűségéből sehol sem maradhat ki legalább egy féle szauna, akár csupán néhány négyzetméternyi területen, ahol a vendég eltölthet néhány percet, és onnan a gondokat, bajokat feledve - legalább egy kis időre kiléphet, megszabadulva a szervezetét károsító méreganyagok nagy részétől. Dolgozatomban leginkább a finn szaunáról fogok írni, a többi szaunafajta csak felsorolásszinten lesz jelen. Be fogom mutatni a szauna történetét, élettani hatásait, szabályait, kialakításának alapelveit, majd pedig rátérek a kutatásom tényleges elemzésére. A szaunázás kitűnő rekreációs tevékenység amellett, hogy számtalan pozitív élettani hatással rendelkezik, azonban van néhány szabály, amit ha nem tartunk be, sokkal több kárt okozhatunk, mint hasznot. Mivel hazánkban is egyre jobban elterjedt ez a tevékenység, kíváncsi voltam arra, hogy a szaunázók mennyire vannak tisztában ezekkel a fontos szabályokkal. A kutatás célja az, hogy felfedjem a hiányosságokat, illetve hogy egy általános betekintést nyerjek arra, hogy hazánkban létező szaunázási szokások mennyire térnek el a szaunázás őshazájának számító finn hagyományoktól. Szakmai gyakorlatom helyszínén (Balneo Hotel Zsori Wellness és Thermal****, Mezőkövesd) ötven vendéggel töltettem ki a témához kapcsolódó kérdőívet, melyben zárt kérdések szerepeltek. A válaszadókat nagyrészt az alapján 3

4 választottam ki, hogy szoktak-e szaunázni, illetve törekedtem arra, hogy férfiak és nők nagyjából megegyező számban forduljanak elő a mintában. A dolgozatban a kutatás eredményeit néhány helyen diagramokkal is fogom szemléltetni a könnyebb megérthetőség végett. Úgy vélem, Magyarországon még nem annyira elterjedt a szaunázási kultúra, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy mennyire fontos lenne mellőzni a fürdőruha viselését a fülkében, hogy nem lenne szabad nehéz ételeket fogyasztaniuk előtte. Vajon az itthoni lakosság csak évente egyszer-kétszer szaunázik, amikor meglátogat egy wellness hotelt, vagy akár hetente felkeresnek olyan helyeket, ahol ezt megtehetik? Úgy gondolom, nagyon kevesen vannak, akik rendszeresen szaunáznak, és talán ez az alkalom adta szokás az oka, hogy nem tudják az alapvető viselkedési formákat, arról nem is beszélve, hogy nem ismerik a szauna egészen ókorig visszanyúló történetét. 4

5 2. Hipotézis Úgy gondolom, a legtöbb szaunázó Magyarországon nem törődve, illetve nem ismerve a fürdőruhában szaunázás veszélyit, szívesebben szaunázik úgy, mint meztelenül. Valószínűleg szívesebben szaunáznak társaságban, mint egyedül, hisz akkor az idő is gyorsabban telik. Ennek köszönhetően egyre csak nő a szauna szeánszok népszerűsége, egyre több ember akar részt venni ezen a társasági eseményen, ahol kellemesen kikapcsolódhat. Sokan talán nem tudják, hogy ha 15 percnél tovább maradnak bent a szaunában, az akár káros is lehet az egészségükre, hiszen a testnek szüksége van a lehűlésre, és miután ez megtörténik, csak akkor mehetnek be újra a forró levegőjű helyiségbe anélkül, hogy biztosan ne legyenek rosszul. 5

6 3. Szakirodalmi hivatkozás 3.1. A szauna szó eredete, jelentése Az Idegen szavak és kifejezések kéziszótára szerint a szó jelentése szauna: finn gőzfürdő. 1 Talán a szauna az egyetlen finn szó, amely az egész világon elterjedt. Ez nem véletlen, hiszen gyakran elhangzik, hogy a szaunázás elválaszthatatlanabbul kapcsolódik a finnséghez, mint bármilyen más szokás. 2 állítja ezt Finnország magyarországi nagykövete, Jaako Kaurinkoski. Tény, hogy ha eszünkbe jut a szó, mindenki Finnországra asszociál, habár a szauna sokkal régebbi múltra tekint vissza, mint azt sejtenénk. A szó eredete is igen régre nyúlik vissza. Vizsgáljuk meg eredetét, fogalmát több szempontból: Nemcsak a finneknél, de a letteknél, észteknél, litvánoknál és a lappoknál is a szauna szó ugyanazt jelenti: a savu (füst) szóból származtatják. Ennek a magyarázata, hogy a kezdetben földbe ásott lakóhelyből mindössze csak a felszálló füst volt látható. A lakóhely szó szerint füstben (finnül: savuna ) volt. 3 Finn eredetű kifejezés, kezdetben földbe vájt gödröt vagy üreget, esetleg hóba vájt üreget jelentett. Később egészen vagy félig földbe süllyesztett jellegzetes faépítményt, vagy föld felett álló boronaházat értettek rajta. A jelenlegi szakirodalomban e szót gyakran önkényesen és pontatlanul használják. Sokan a szauna fogalmán hol csak magát az épületet értik, hol pedig fizikai közegét vagy éppen használatának módját, hol mind a hármat együttvéve. 4 Nem könnyű tehát meghatározni a szauna fogalmát hisz, hogy pontos képet kapjunk róla, ahhoz sorra kell vennünk a szaunázás típusait, szakaszait illetve azt, hogy fizikai értelemben miből áll a szauna. 1 Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára; Akadémiai Kiadó Budapest, A. Katona Ildikó és Tóth Judit: Szauna 6. oldal; IT Stúdió Kft Szeged, Szabady Béla: A finn szauna 15. oldal; Finn Faház Kft, Antonin Mikolásek: Szaunázás 6. oldal, Cser Kiadó Budapest,

7 3.2. Az izzasztófürdők története A fürdőzés már az ősidőkben az ember kultúrájához tartozott. A rituális, társadalmi érintkezést elősegítő, gyógyító, pihentető, regeneráló, tisztálkodó-testápoló elemek közül az idő folyamán hol egyik, hol másik dominált. Az újkorban, és főként napjainkban az utóbbiak erősödnek. A fürdőzéssel foglalkozó első írásos feljegyzés i. e. 450 körül Hérodotosztól származik, a régészek azonban sokkal korábbi időkig nyúlnak vissza, és találnak tárgyi bizonyítékokat. A jégkorszak végén, amikor a Bering-szoros még átjáró volt, az amerikai indiánok a lakósátortól elkülönített izzasztófürdőt építettek. A végeinél földbe szúrt, hajlított vesszőkből álló vázat prémekkel burkolták. A rituális és gyógyító célú fürdőzés a nagyméretű kövek sátron kívüli felhevítésével kezdődött. A forró köveket a fürdőbe görgették, körülülték és vízzel öntözték. Végül a szertartást homokba hempergéssel és vizes leöblítéssel fejezték be. Az ókori görög fürdőkre vonatkozó ásatások eredményei az i. e. 7. századig vezetnek. A leletek alapján feltételezhető, hogy hosszú fejlődés eredményeképpen itt építettek először kőből kupolás izzasztófürdőket. Ez az építésmód aztán sokáig fennmaradt, a rómaiak, törökök, aztékok is alkalmazták. A görög fürdőkben száraz és nedves gőzkamrák voltak. A felhevült testet hideg vagy meleg vízzel öblítették. Itt a fürdőkultúra a sporthoz, tudományhoz és művészethez kapcsolódott. Ugyanerre az időszakra teszik az indiai izzasztófürdők keletkezését. A kőépítményekben a fürdőzést elsősorban gyógykezelésnek tekintették. Az 1. ábra Caracalla termáinak egyik képzeletileg helyreállított terme időszámítás kezdete körüli időkben Róma területén sok nagy nyilvános fürdőbázist, ún. termát építettek. Ezek célja elsősorban a sport és testkultúra ápolása volt. A termákat hatalmas méret, fényűző, de mégis célszerű megoldások jellemezték. Az építmények hidegvizes 7

8 úszómedencét, langyos- és melegvizes medencét, tornatermet és izzasztófürdőt foglaltak magukban. Utóbbiban főleg száraz gőzt vezettek, a test leöblítésére hideg víz sokszor külön medencében állt rendelkezésre. A finnek a szaunát őshazájukból hozták. Letelepedésük után kezdetben füstszaunát építettek. Az elnevezés nem arra utal, hogy füstben fürödtek, hanem arra, hogy a négyszögletes faépítményben levő fafűtésű kőkályha nem csatlakozott kéménybe és így a füst átjárta az egész szaunát. A szaunát akkoriban a tisztálkodáson kívül vallásos ceremóniáknak és varázslatoknak is helyet adott. Ide vonatkozó bizonyítékokat olvashatunk a finn népi eposzban, a Kalevalában, amelynek keletkezése a századig nyúlik vissza. Ilmarinennek lánykérőbe indulás előtt húga készít fürdőt. 5 Anniki, a szépnevű szűz, titkon felfűti a fürdőt szél tördelte száraz ággal, villám vágta faforgáccsal. Zúgóból kerít köveket forró gőz fakasztásához. Vizet visz a friss forrásból, csergedező csermelyekből. Virgácsot vág a berkekben, nyílvesszőt nyes a ligetben, fonnyasztja finom virgácsát forró kő fehér gőzében. Tejszínű, lágy lúgot kever, füvekből főz szappanlevet, gyöngyöző, gyönyörü habot, illatosat, balzsamosat, férfi miben fejét mossa, csupasz testét csutakolja. 6 5 Arató István: A szauna oldal; Műszaki Könyvkiadó Budapest, Kalevala, Ford.: Rácz István 135. oldal, Európa Könyvkiadó Budapest,

9 3.3. A szauna hagyományai Finnországban Mindennapi használat Eleinte sziszegtem inkább a híres finn fürdő gőzétől, mintsem jólesően pihegtem volna. De szidni akkor sem szidtam a szaunát. Elhittem, hogy ez itt így szokás, égő vörösre kell főnöm a forróságtól, ha vendéglátóimhoz méltó, vérbeli finnugor akarok lenni. 7 A finn szauna ábrázolásához elengedhetetlenül szükséges legalább néhányat megemlíteni abból a számos feladatból, melynek eleget tett ez a kis helyiség, hisz ezt olykor hamarabb megépítettek, mint magát a lakóházat. Néhány évtizede is a szauna volt születés színhelye, mivel tiszta volt, meleg és jócskán akadt forró víz. A halott is a szaunában volt, amikor előkészítették testét a temetésre. A finn házak, lakások mindig is kicsik voltak, így nem meglepő, hogy a szauna sokszor vendégházként szolgált. Vidéken ez a kis házikó még manapság is gyakran nyújt szállást a váratlanul arra tévedőknek. Sok szaunát szinte mindig melegen tartanak a finnek szeretik kifejezni a kóborló koldusok felé felebaráti szeretetüket. A tisztálkodás egy különleges fajtáját is meg kell említeni: itt végezték a féregtelenítést. Először a ruhákat tisztították ki, később ezeket felakasztották, hogy felforrósodjanak, majd a menekülő tetveket bőrükön elcsípték. A mosókonyha feladatát is a szauna látta el, sőt, néhány helyen még ma is betölti ezt a szerepet. Itt a tiszta ruha másnapra biztosan megszárad. A szaunát második konyhaként is használták. Itt vágták le az állatokat, szárították a húst és a halat. Itt készült a füstölt sonka, ilyenkor a helyiséget sokkal forróbbra fűtötték. A lecsöpögő zsír alá egy tálkát tettek, melyben összegyűjtötték. Manapság a városiak sütőzacskóban kolbászt sütnek a kályha kövein. 7 Varga Domokos: Finn testvéreink 19. oldal, Kozmosz kiadó,

10 Ősszel a malátát is a szaunában főzték, s mivel éjjel-nappal keverni kellett, hajadon szolgálólányokat bíztak meg a feladattal. Azért, hogy könnyebben ébren tudjanak maradni, felkeresték őket a falu fiataljai, akiket megvendégeltek. A mostani idősek még mindig szeretettel emlékeznek vissza a malátafőzés éjszakáinak vidámságaira. A szaunához hiedelmek is tartoztak, szinte a szellemhit egyik templomának számított. Ha beteg embert fürdettek, imákat és varázsigéket mormolva loccsantottak vizet a forró kövekre Ünnepi szaunák Szent Iván napja és a karácsony az év két legnagyobb ünnepe Finnországban. A Szent Iván-napi szauna nem pusztán a tisztálkodás miatt volt jelentős esemény. A fiatal lányok az eljövendő vőlegény felderítését várták ettől a különleges naptól. A nyírfa virgácsot feldobták a szauna tetejére, s amerre a seprű töve mutatott, abból az irányból volt várható a vőlegény. Pirkadat felé a szauna ismét fontos helyiség lett. Itt adtak találkát egymásnak az ifjú szerelmesek. A karácsonyi szauna még mindig az ünneplés része Finnországban. A szauna csendjében testileg, lelkileg megtisztulva kezdődik a karácsonyi ünnepek üzenetének fogadása. Egykor a karácsonyi szaunát gyertyákkal világították meg, s a padokra fenyőgallyakat helyeztek. Ezután a padokat házilag készített puha lenkendőkkel díszítették. Még ma is sok család készül így az ünnepre. Láthatjuk, hogy a szauna mélyen átszövi a finnek életének minden mozzanatát. Nem csoda hát, ha teljesen sajátjuknak tekintik. 2. ábra Szaunaház a múltból 10

11 3.4. A szaunázás menete, alapvető szabályai Előkészületek 1. Levetkőzés 2. WC használat 3. Tisztálkodás, zuhanyzás és teljesen szárazra törölközés 4. Szükség és lehetőségek esetén lábmelegítő fürdő használata Első szauna menet: 8-12 perc, maximum 15 perc. Szükség esetén kimehetünk közben zuhanyozni, de figyeljünk arra, hogy szervezetünk kb. 5-8 perc alatt melegszik fel, így minimum ennyit ki kell bírnunk az eredmény érdekében. Ha már bent vagyunk: 1. Ne nézelődjünk feltűnően, ne feszélyezzük magunkat és ne viselkedjünk kihívóan. Élvezzük a test és lélek szabadságát, viselkedjünk természetesen, akármilyen alkatúak és korúak is vagyunk. Bármennyire is talán zavarban érezzük magunkat a pőreségünkért a magunkra tekert lepedő és törölköző gátolja a bőr szabad légzését és izzadását, viszont erősíti a kipállás veszélyét. Ennek ellenére elfogadott, hogy a férfiak a derekuk köré, hölgyek pedig mell fölött megkötött szaunalepedővel szaunázzanak. 2. Szaunázás közben minél kevesebbet mozgolódjunk vagy üljünk át másik helyre, főként ne tornázzunk. A mozgás ezen a hőmérsékleten a szükségesnél jobban megterheli a légzést és keringést. 3. Ha szeretnénk párásítani vagy illóolajos vizet ráönteni a szaunakövekre, akkor előtte a szaunában mindenkit kérdezzünk meg, hogy nem zavarja-e őket. Ha valaki nem szeretné, tartsuk tiszteletben a kérést és várjuk meg, míg távozik. Ha valaki vizet locsol a kályhára, akkor illik legalább 3-4 percig nem kimenni, hagyni, hogy a forró gőzből mindenki kivehesse a részét. Természetesen, ha rosszul leszünk, akkor semmi ne tartson vissza minket, de csak ebben az egy estben. 11

12 4. Ha szaunaszeánszon veszünk részt, érkezzünk időben, felkészülten, wc és zuhanyhasználat után, szárazra törölközve. A program alatt a szaunamester utasításait tartsuk be. Ne mászkáljunk a szaunából ki és be. Igyekezzünk lehetőség szerint akkor kimenni, amikor éppen jön be vagy megy ki valaki. Az ajtó nyitogatásával a bent ülőket zavarjuk és sok esetben feleslegesen szellőztetünk. 5. Szauna olajokkal az élmény fokozható, de használata esetén vigyázzunk, hogy kimondottan erre a célra gyártott anyagot vigyünk be magunkkal, mert nem minden illatanyag alkalmas és használható szaunázás közben, pontosan tartsuk be az adagolási utasításokat. Figyeljünk mások és saját egészségünkre. 6. Figyeljünk a szaunában egymásra, ha valaki nem tartaná be a szabályokat, óvatosan figyelmeztessük, segítsünk neki megismerni, megtanulni, élvezni a szauna adta örömeket, de ne oktassuk ki. 7. Lehetőség szerint ne beszélgessünk hangosan a szaunában, hagyjuk, hogy a velünk szaunázók pihenhessenek, relaxáljanak, ne zavarjuk őket. 8. Soha ne együnk és ne igyunk a szaunában, legfőképpen alkoholt ne. A felgyorsult anyagcsere miatt az alkohol sokkal hamarabb fejti ki hatását. A normál folyadékpótlást is hagyjuk a szaunázás legvégére 9. Figyeljünk egymásra, ha észrevesszük, hogy valaki rosszul lett azonnal segítsünk neki, kísérjük ki, és hívjunk segítséget. 10. Ha a szaunában volt módunk lefeküdni és úgy pihenni, akkor mielőtt kimennénk, mindenképpen szép lassan üljünk fel, hagyjuk, hogy a keringés helyre álljon, és csak utána induljunk el kifelé, így elkerülve a szédülést és az ájulás veszélyét. Utána: 11. Szaunázás után mindenképpen tartsunk pihenőt egy- egy szaunázási fázis között, ami legalább addig tart,mint amennyi időt a szaunában töltöttünk, várjuk meg, hogy testünk lehűljön, hogy utána újra kezdhessünk mindent előröl, nagyon fontos, hogy testünk tudjon regenerálódni, hiszen minden 12

13 szervünk felgyorsul és a szervezett egy mesterséges lázas állapoton megy keresztül. 12. Közvetlenül a hőfürdőzés után meleg vízzel ne tusoljunk le és ne üljünk bele, kerüljük el a közvetlen bőrpakolásokat, ugyanis ezek megterhelik a légzést, rontják a keringést. 13. Merülőmedence használata tusolás nélkül nemcsak a higiéniára van rossz hatással, mert kifejezetten méreganyagokkal szennyezi a medence vizét, továbbá a hirtelen megmártózás magában hordozza az összeomlás veszélyét is. 14. Ne kezdjünk sportolni, gimnasztikázni közvetlenül a szaunázás után. A keringési rendszerünk helyreállításában különösen veszélyes. A mozgás merüljön ki kevés sétában, hűtve a légzőszerveinket a friss levegőn 15. Egy nap a szaunázási ciklusok egészséges mértéke maximum 3-4 szauna menet, a közte lévő pihenőkkel együttvéve. 8 Ki itt belépsz, - ruháddal együtt, gondjaidat is leveted. Képes Géza: Szauna Azt talán mondanom sem kell, hogy mind anyaszült meztelenek voltunk. A jó öreg Jaakko Liedes is, amikor második alkalommal kijővén a városból már ő is velünk szaunázott. Hogy szégyellnie kellene magát, akár a fiai előtt, akár énelőttem? Ők ilyesmit nem ismertek. 9 Napi 3-4-szer, heti 4-szer ajánlott szaunázni. Ez a rendszerességet gyakorlott szaunázóknak sem ajánlott nagymértékben túllépni. 8 letöltve: november Varga Domokos: Finn testvéreink 20. oldal, Kozmosz kiadó,

14 3.5. A szervezet reagálása a szaunázás folyamán Hevítésre Hűtésre A bőr hőmérséklete gyorsan emelkedik A bőr hőmérséklete normalizálódik Az érverés meggyorsul Az érverés normalizálódik Diffúz hiperémia (vérbőség) Táji hiperémia A testmag hőmérséklete kissé A testmag hőmérsékletének emelkedése megemelkedik megáll Bőséges verejtékezés A verejtékezés megáll Diasztolés vérnyomás csökken Diasztolés vérnyomás tartósan csökken A légutak tágulnak A vér a levegő oxigénjével telítődik Lelki megnyugvás Lelki serkenés Eufória 3. ábra Antonin Mikolásek: Szaunázás 55. oldal, Cser Kiadó Budapest, 2003 A szaunázás számtalan közvetlen hatást idéz elő. Ez a tevékenység általában kellemes érzéseket kelt az emberekben, azonban néhány védelmi mechanizmust is beindít a forró levegő. A legfontosabb megemlíteni, hogy a szív terhelése és a pulzus növekszik, a bőr kipirosodik, a hajszálerek kitágulnak. A hő hatására változások következnek be a vérkeringésben, éppen ezért fontos, hogy előtte ne fogyasszunk nehezen emészthető, nagy mennyiségű ételt, hogy a szívünk leginkább bőr vérellátásával lehessen leterhelve. Oxigénszükségletünk jelentősen megnő. A kötőszövetek lazulnak ugyan úgy, mint az izmok is. A bőr pólusai kitágulnak, ennek köszönhetően a bőr tisztul, mellyel nagyszerű kozmetikai hatás érhető el (persze ehhez nem elegendő egyetlen szaunázás). Különböző betegségek javulhatnak, (pl asztma, bőrbetegségek) azonban láz esetén tilos a szaunázás! A vízveszteség kis tömegveszteséggel jár, de ez nem jelenti azt, hogy a szauna fogyást eredményez. Mivel az erek kitágulnak, tartósan csökken a vérnyomás, miközben az anyagcsere fokozódik. Pszichikai megnyugvást, jó közérzetet 14

15 tapasztalhatunk. Vegetatív ráhangolódást, majd megkönnyebbülést érzünk, felfrissülést, regenerálódást. Az anyagcseretermékek kiválasztódnak, kálium és C- vitamin-veszteség lép fel a szervezetben. A légzés megkönnyebbül, éjszaka mély alvást tapasztalhatunk, bár akadhatnak olyanok is, akiket annyira felfrissít a folyamat, hogy utána nem tudnak elaludni A szaunafajták Normál finn szauna Füstszauna Infraszauna Gőzfürdő A szaunáknak természetszerűen létezik mobil változata is. Ezek a szaunabusztól, a szauna-teher kocsin, szauna-vonaton át a szauna-hajóig terjednek. A szauna hajó a Larsmo tavon üzemel, Finnországban. A szauna vonatok a második világháború orosz frontján működtek, amikor mosakodásra és sebellátásra is használták őket. Léteznek ezen kívül olyan furcsaságok is, mint szauna-motorbicikli, és a MIR űrállomáson üzemeltetett szauna. Ezek közül az elsőnek felsorolt változatok nyilvánvalóan viszonylag igazi kiváltói lehetnek egy szaunának, míg az utóbbiak inkább érdekességek. A Finn Szauna-Szövetség a honlapján elég elítélően ír bizonyos mobil szaunákról : A finnek általában elítélnek minden fajta olyan izzasztó eszközt, aminek semmi köze a szaunához, de ilyen néven árusítják őket. Az ilyen utánzatoknak változatos a köre: a műanyag izzasztó nadrágtól a nyakon összezipzárazható, és TV nézés közben a szobában viselhető zsákokig letöltve: november

16 4. Anyag és módszer A kutatáshoz összeállítottam egy kérdőívet, melyben nagyrészt zárt kérdések szerepeltek. Miközben a szakmai gyakorlatomat töltöttem a Balneo Hotel Zsori Thermal & Wellness**** hotelben, Mezőkövesden, kiosztottam a kérdőívemet a vendégek között, akik készséggel segítették a munkámat. Végül ötvenet gyűjtöttem össze, és fontos megemlíteni, hogy a minta leginkább olyan személyekből áll, akik évente akár többször is ellátogatnak egy-egy wellness-hotelbe, a keresetük valószínűleg relatíve magas, és talán többet foglalkoznak az egészségmegőrzéssel, mint egy átlagos magyar. A kérdőívet 2013 szeptemberében töltettem ki a szálloda vendégeivel. 16

17 5.1. Eredmények 5. Eredmények ismertetése, megbeszélése A kérdőív egy általános kérdéssel kezdődött. Arra voltam kíváncsi, hogy wellness hotel véletlenül kiválasztott vendégei közül hány százalék szokott szaunázni, és mennyien vannak, akik egyáltalán nem. Akik abszolút nem szoktak szaunázni, azoknak általában valamilyen krónikus betegségük van, vagy nem bírják, nem szeretik a meleget. Egy finn mondás szerint azonban, aki el tud menni a szaunáig, az be is mehet. Az orvosok véleménye megoszlik ezzel kapcsolatban, hiszen amennyi ember, annyi féle lehet a betegsége is. Ezek alapján a minta 70%-a szokott szaunázni, 30%-uk pedig egyáltalán nem. A következő kérdés arra vonatkozott, hogy a szaunázók milyen gyakran használják ki az egészségük megőrzésére ezt a nagyszerű lehetőséget. Az eredmény a következőképpen alakult: Milyen gyakran szaunáznak? Naponta 6% Hetente 17% Évente 26% Havonta 51% 4. ábra Milyen gyakran szaunáznak?, saját szerkesztés Ezek szerint tehát a válaszadók általában havi sűrűséggel szaunáznak, meglehetősen kevés azok száma, akik rendszeresen, napi, heti rendszerességgel ülnek be a forró levegőjű helyiségbe. Itt meg kell jegyeznem, hogy a szaunázás akkor számít 17

18 rendszeresnek, akkor tudja kifejteni igazán a hatását a szervezetre, ha legalább heti két alkalommal végezzük. A harmadik kérdés arra kereste a választ, hogy a szaunázók melyik fajta szaunát részesítik előnyben. A legtöbb magyar szaunázó ragaszkodik az ősi finn-szaunához, az infraszaunát jóval kevesebben választották, bár ezt utóbbi szauna fajta azoknak is tökéletes lehet, akik valamilyen betegséggel küszködnek. Melyik szaunát részesítik előnyben? Egyéb 5% Infra-szauna 29% Finn-szauna 66% 5. ábra Melyik szaunát részesítik előnyben?, saját szerkesztés Az infraszauna belülről melegíti fel a testünket, üzemi hőfoka C, ezért kevésbé terheli a szervezetet, akár harminc percet is bent lehet tartózkodni, azonban ezt naponta ismételni szükségtelen, és fárasztó lehet. Diétát betartva akár segíthet abban is, hogy megszabaduljunk néhány kilótól, de az életminőség javulása csak az esetben érhető el, ha más módon is odafigyelünk az egészségünkre. Társaságban sokkal könnyebb elviselni a forróságot, hiszen ha közben halkan beszélgetünk, sokkal könnyebben eltelik az az idő, amit a szaunában szükséges tölteni a hatás elérése végett. Ez általában hét perc. Akár barátokkal, akár ismeretlenekkel is vagyunk bent, a társaság ösztönöz minket arra, hogy ne rohanjunk ki azonnal. Ez alól kivétel persze, ha valaki rosszul érzi magát. Ilyenkor 18

19 nem számít, ha csak fél percet is voltunk bent, azonnal hagyjuk el a szaunát, és ha ez egyedül nem megy, kérjünk segítséget. Hogyan szaunáznak szívesebben? Egyedül Társaságban 20% 80% 6. ábra Hogyan szaunázik szívesebben?, saját szerkesztés A legtöbb ember szeret többedmagával szaunázni, és sokan vannak, akik kedvelik a szaunaszeánszokat is, de erről majd később írok bővebben. A következő kérdésben egy nagyon fontos dologra voltam kíváncsi. Azt vettem észre ugyanis, hogy a vendégek döntő többsége fürdőruhában ment be szaunázni, nem kértek szaunalepedőt, és a naturista szaunát a szeánszokon kívül szinte egyáltalán nem használták. A kérdőív értékelése is megerősítette ezt a feltevést, hiszen még a rendszeresen szaunázók is olykor fürdőruhában szaunáznak, bár megállapítható, hogy ők informáltabbak arról a tényről, hogy szaunázás közben káros bármi féle ruhanemű viselete, legfőképpen a festékanyagokkal átitatott, műszálas fürdőruháké. Miben szaunázik? (összes szaunázó) 9% Fürdőruhában 29% 62% Fürdőruha nélkül, törölközőben, lepedőben 7. ábra Miben szaunázik? (összes szaunázó), saját szerkesztés 19

20 Ennél a kérdésnél külön is értékeltem azokat a válaszadókat, akik rendszeresen (heti, napi időközönként) szaunáznak. Miben szaunázik? (rendszeresen szaunázó) 60% 10% 30% Fürdőruhában Fürdőruha nélkül, törölközőben, lepedőben Meztelenül 8. ábra Miben szaunázik? (rendszeresen szaunázó), saját szerkesztés A finnek a nyírfa friss leveles hajtásait használták a szaunában az illatosításhoz, illetve ezzel a köteggel csapkodták bőrüket. A hatodik kérdésben arra kerestem a választ, hogy mely szaunaolajat kedvelik a leginkább a magyarok. A mentás, citrusos, fűszeres, virágos olajak közül választhattak, illetve azt is megjelölhették, ha valami egyéb illat a kedvencük. Fölényesen a mentás szaunaolajat jelölték meg a legtöbben, vagyis a kérdőívet kitöltők 60%-a. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy a mentás olaj az esetben is nagy segítségünkre lehet, ha enyhe náthával, megfázással küzdünk, hiszen kitűnően tisztítja a légutakat. A második a divatos, citrusos illat lett, a válaszadók 23%-a választotta kedvencének. Arra is kíváncsi voltam, hogy szauna használat után milyen módszert választanak arra, hogy lehűtsék a testüket. A finneknél ősi szokás, hogy kimentek a forró levegőből a csípős, fagyott szabadba, ha pedig ezt nem tehették meg, hideg vizes dézsába ültek, hogy testük lehűljön. Napjainkban a legtöbb wellness hotelben zuhanyozásra és merülő medence használatra van lehetőség, a dézsa leginkább akkor elérhető, ha valaki otthon építtet magának szaunát. Magyarországon is több cég foglalkozik ezek értékesítésével. 20

21 Hogyan hűtik le testüket szaunázás után? Zuhanyozás Merülő medence Dézsa 6% 28% 66% 9. ábra Hogyan hűtik le testüket szaunázás után?, saját szerkesztés Szaunázás után a legjobb lezuhanyozni langyos vízzel, és csak ezután elmerülni, hogy ne szennyezzük be a medence vizét a testünkből bőrön át távozott méreganyagokkal, illetve hogy a keringésünket ne zavarja fel a hirtelen megmártózás a hideg vízben. Szaunázás után tilos meleg vízbe ülni, vagy zuhanyozni! A szaunázás számtalan jó tulajdonságot hordoz magában, feltéve, ha az előírásoknak megfelelően használjuk. A következő kérdés arra vonatkozott, hogy mely tulajdonsága miatt kedvelik leginkább a szaunát. Mely tulajdonsága miatt kedvelik leginkább a szaunát? 6% 26% 11% 17% Frissít Nyugtat 40% Erősíti az immunrendszert 10. ábra Mely tulajdonsága miatt kedvelik leginkább a szaunát?, saját szerkesztés 21

22 A méregtelenítés, a szaunázás leghasznosabb hatása amit kivált, amellett, hogy sokan kellemes időtöltésként végzik. Nem elhanyagolható az sem, hogy segítségével az immunrendszert eredményesen lehet erősíteni, hiszen néhány percre szélsőséges körülményeknek tesszük ki testünket. A következő kérdésnél arra voltam kíváncsi, hogy kire hogyan hat a szaunázás. Mivel sokféle ember létezik, a hatások is ilyen sokszínűek lehetnek. Ennél a kérdésnél több választ is megjelölhettek a válaszadók. Hogyan hat a közérzetre a szaunázás? 60% 29% 34% 6% Felfrissít Nyugtat Jobb közérzetet biztosít Egyéb 11. ábra Hogyan hat a közérzetre a szaunázás?, saját szerkesztés A válaszadók 60%-a jelölte meg, hogy a szaunázás jobb közérzetet biztosít. Az Egyéb válaszlehetőség mellé olyan tapasztalatok kerültek, mint: Élményt ad, Növeli a teljesítőképességet. Nem véletlen tehát, hogy sok sportoló rendszeresen használja a szaunát egy-egy edzés után, kikapcsolódásképpen, ha hirtelen kis testsúlycsökkenést szeretnének elérni. A fizikai teljesítőképességre gyakorolt hatásáról azonban merőben megoszlanak a vélemények. Az utolsó előtti kérdés arra kereste a választ, hogy a szaunázók mennyire vannak tisztában azzal, hogy mennyi ideig szabad egyhuzamban a szaunában tartózkodni. A többség szerencsére pontosan tudja, hogy 15 percnél tovább nem ajánlott hőfürdőzni, ám akadtak néhányak, akik szerint 15 perc a minimum, illetve akik úgy tudják, hogy addig maradhatnak bent, ameddig csak jólesik. 22

23 A válaszokat a következő diagram szemlélteti: Meddig ajánlott bent tartózkodni a szaunában egyhuzamban? Ameddig csak jólesik 11% Min. 15 perc 11% Ameddig jól esik, de max. 15 perc 78% 12. ábra Meddig ajánlott bent tartózkodni a szaunában egyhuzamban?, saját szerkesztés Tudni kell azonban, hogy nem kötelező a 15 percet kivárni, sok tényezőn múlhat, hogy éppen hány percet bírunk ki kényelmesen. Ez függhet akár attól, hogy mennyit aludtunk előző éjszaka, van e valami lappangó betegségünk stb. Az utolsó kérdés arra vonatkozott, hogy a vendégek részt vennének-e szauna szeánszon, illetve hogy egyáltalán ismerik-e ezt a fogalmat. A szakmai gyakorlat során szerencsére többször is sikerült részt vennem ilyen szeánszon, mely kellemes hangulatú társasági program, kikapcsolódás, felüdülés magas fokon. A szauna szeánsz arra utal, hogy a szaunamester illatozó aromák segítségével ún. ráöntést végez. Ez az a tevékenység, amikor a szaunamester vagy az önállóan szaunázó vendég a szaunában elhelyezett dézsából a szaunakanál segítségével vizet vagy illóolajjal elegyített vizet locsol a szaunakályha köveire. Ezáltal hirtelen (akár illatosított) forró gőzt juttat a szaunatér levegőjébe. A szaunamester eközben igyekszik személyre szabott ventillációt biztosítani: törölközője segítségével a vendégek körül keveri a forró levegőt. Ezért a résztvevők nem csak a szauna forró levegőjének egészséges hatását élvezik, hanem a kellemes illatanyagokat is. 23

24 Egy-egy ilyen program időtartama kb. 15 perc, és a mézes-sós, sörös-jeges citromos-narancsos stb. változatok közül kiválaszthatja bárki a neki leginkább megfelelőt. A válaszadók nagy része tudta, hogy mit jelent ez a fogalom, és emellett szívesen részt is vennék ilyen programon. Szívesen részt vennének-e szauna szeánszon? Igen Nem Nem tudom, mi az 9% 14% 77% 13. ábra Szívesen részt vennének-e szauna szeánszon?, saját szerkesztés 5.2. Megbeszélés Mivel hazánkban is egyre többen választják a szaunát, mint rekreációs, kozmetikai, méregtelenítő eszközt, fontosnak láttam, hogy kiderüljön: vajon nálunk is annyira tisztában vannak a szaunázás szabályaival, mint a született finnek, akiknek kisgyermekkoruktól mindennapossá válik a szaunázás? A válaszadók 23%-a rendszeres szaunázó, és ők sokkal inkább tisztában vannak a szaunázás alapvető szabályaival, mint azok, akik csak néha-néha szaunáznak. A rendszeresen szaunázók nagy része (70%) nem szokott fürdőruhát viselni szaunázás közben, ők valószínűleg tudják, hogy a fürdőruha ilyen szélsőséges körülmények között mérgező, és nem hagyja, hogy a bőrön keresztül szabadon távozzanak a 24

25 méreganyagok. Azok közül, akik csak alkalmanként (havonta, évente) szaunáznak, néhányan rossz választ adtak arra a kérdésre is, hogy egyszerre hány percig maradhatnak bent a szaunában, illetve, közülük sokan szaunáznak fürdőruhában. A kutatásból az is kiderült, hogy az emberek szívesebben szaunáznak társaságban, ezért van egyre nagyobb szerepe a szauna szeánszoknak is. Kevesen vannak azok, akik nem tudják, hogy mit jelent ez a kifejezés, hiszen egyre több wellness-hotelben vannak szaunamesterek. A legtöbb embernek jó közérzetet ad a szaunázás, emellett felfrissíti őket, és nyugtatja az idegeiket, és leginkább a méregtelenítő hatása miatt keresik fel hazánkban is egyre többen. A hipotézisem helytálló olyan szempontból, hogy akik nagyon ritkán szaunáznak, sokszor nem tudják, vagy nem tartják be a szabályokat, akik pedig gyakrabban, azok jobban odafigyelnek ezekre az apróságnak tűnő tanácsokra. 25

26 6. Összefoglalás A szauna története egészen az ókorig nyúlik vissza, a római fürdők idejébe, az indiai izzasztófürdők keletkezéséig. A finnek történelméből már a századba visszamenőleg találhatunk róla írásos bizonyítékokat a Kalevala című népeposzban. Ők számtalan dologra használták ezt a kis helyiséget, mely a legtisztább volt az egész házban, és könnyen fel lehetett melegíteni. Mosókonyhaként, malátafőző helyiségként szolgált, a régi időkben sok nő itt hozta világra gyermekét. Akkoriban különböző hiedelmek, szokások is hozzákapcsolódtak a szauna fogalmához, mely helyiség a mai napig is a finnek napjainak központjában áll. A szervezetünk különböző védelmi reakciókat indít el szaunázás közben, ezért is tartom fontosnak, hogy minél többen tisztában legyenek a szaunázás alapvető szabályaival, hogy a folyamot biztonságos legyen, és az egészségünket szolgálhassa. A kérdőíves kutatásból világossá vált, hogy a legtöbb szaunázó csak alkalmanként - például ha meglátogat egy wellness hotelt használja ezt az ősi módszert, mely a válaszadók szerint is leginkább a méregtelenítő hatása miatt hasznos, amellett, hogy jobb közérzetet biztosít. A legtöbben társaságban szaunáznak, és szeretik az ehhez kapcsolódó, kellemes hangulatú programokat (pl. szauna szeánszok). A rendszeresen szaunázók tehát tudják, hogy meztelenül vagy esetleg kis szaunalepedőben ajánlott szaunázni, és 15 percnél tovább egyszerre nem javallott bent tartózkodni. A kutatásból tehát kiderült, hogy a ritkábban szaunázók figyelmét is célszerű lenne felhívni ezekre a szabályokra. 26

27 8. Melléklet Szaunázási szokások kérdőív A Miskolci Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar negyedéves hallgatójaként arra kérem, hogy válaszaival segítse szakdolgozatom megírását. A kitöltés teljesen anonim, és mindössze néhány percet vesz igénybe. 1. Szokott-e szaunázni? Igen Nem (ez esetben kérem, a 10. kérdéstől folytassa a válaszadást) 2. Ha igen, milyen gyakran? Évente Havonta Hetente Naponta 3. Melyik szaunát részesíti előnyben? Finn Infra Egyéb 4. Egyedül vagy társaságban szaunázik szívesebben? Egyedül Társaságban 5. Hogyan szokott szaunázni? Fürdőruhában Meztelenül 6. Milyen szaunaolajat kedvel a leginkább? Fürdőruha nélkül, törölközőben, lepedőben Mentás Citrusos Fűszeres Virágos Egyéb 7. Szauna használat után mivel hűti le a testét? Zuhanyozás Merülő medence Dézsa Egyéb 8. Mely tulajdonsága miatt kedveli leginkább a szaunát? Frissít Nyugtat Erősíti az immunrendszert Méregtelenít Kellemes időtöltés, relaxáció 9. Hogyan hat a közérzetére a szaunázás? (több választ is megjelölhet) Felfrissít Nyugtat Jobb közérzetet biztosít Egyéb 10. Ön szerint meddig ajánlott bent tartózkodni a finn szaunában? Min. 15 perc Ameddig jól esik, de max. 15 perc Ameddig csak jólesik 11. Szívesen részt venne-e szauna szeánszon? Igen Nem Nem tudom, mi az Köszönöm a válaszait! 27

28 9. Irodalomjegyzék A. Katona Ildikó és Tóth Judit: Szauna; IT Stúdió Kft. Szeged, 1997 Antonin Mikolásek: Szaunázás, Cser Kiadó Budapest, 2003 Arató István: A szauna; Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1986 Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára; Akadémiai Kiadó Budapest, 1997 Berndt Serexhe: Szauna és edzőterem építése, Cser Kiadó Budapest, 2003 Doris Oppenauer: Wellness otthon, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., 2007 Kalevala, Ford.: Rácz István, Európa Könyvkiadó Budapest, 1980 Kovács Tamás Attila: A rekreáció elmélete és módszertana, Fitness Kft. Budapest, 2004 Szabady Béla: A finn szauna; Finn Faház Kft., 2000 Varga Domokos: Finn testvéreink, Kozmosz kiadó,