BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Kézikönyv a veszélyes áruk vasúti szállításának ellenőrzéséhez

Átírás

1 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Kézikönyv a veszélyes áruk vasúti szállításának ellenőrzéséhez

2 2

3 Kézikönyv a veszélyes áruk vasúti szállításának ellenőrzéséhez 1. kiadás Készítette és szerkesztette: Ádám József tűzoltó alezredes Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Iparbiztonsági Főfelügyelő Fekete Tamás tűzoltó százados Veszprém Megyei katasztrófavédelmi Igazgatóság, Hatósági kiemelt főelőadó Jakab Gábor tűzoltó alezredes BM OKF Veszélyes Szállítmányok Főosztály, Főosztályvezető-helyettes Kovács Szabolcs tűzoltó alezredes Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Iparbiztonsági Főfelügyelő Loós Zoltán tűzoltó ezredes Közép-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség, Iparbiztonsági Felügyelő Marton Gergely tűzoltó alezredes Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Iparbiztonsági Főfelügyelő Lektorálta: Kozma Sándor tűzoltó ezredes BM OKF Veszélyes Szállítmányok Főosztály, Főosztályvezető 3

4 4

5 Tartalom Előszó... 9 Bevezető Felkészülés az ellenőrzésre Az ellenőrzés személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételek Tárgyi feltételek Intézkedés taktika Ellenőrzési helyszín kiválasztása Vasútbiztonsági ismeretek Teherkocsik nyitása intézkedés esetén Ellenőrzés nyílt vonalon Ellenőrzés éjszaka Ellenőrzés téli időjárási körülmények között Tárolók, raktárak ellenőrzése Az ellenőrzés során alkalmazandó kommunikáció alapelvei Vasúti jármű ismeret Tartálykocsik Nyitott kocsi Fedett kocsi Pőrekocsi Szállítási módok Küldeménydarabos szállítási mód Tartányos szállítás: Ömlesztett szállítás Mentességgel szállított veszélyes áruk Fuvarozás/ szállítás jellegéből adódó mentességek (RID ) A gázok fuvarozására/ szállítására vonatkozó mentességek (RID ) Folyékony tüzelőanyagok szállítására vonatkozó mentességek (RID ) A különleges előírások szerinti veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó mentességek (RID ) Üres, tisztítatlan csomagolóeszközökre vonatkozó mentességek (RID ) Egy kocsiban vagy konténerben szállított mennyiségből adódó mentesség (RID ) Korlátozott mennyiség - limited quantity (LQ) (RID 3.4) Engedményes mennyiség Excepted quantity (EQ) (RID 3.5)

6 5.9. A RID pontjai szerinti mentesség Okmányismeret CÍM fuvarlevél Belföldi (BEFU) fuvarlevél SZMGSZ fuvarlevél SZ lap Írásbeli utasítás, baleseti lap Ellenőrzési szempontok szállítási módtól függetlenül Szállításból kizárt veszélyes áruk vizsgálata Bejelentés vizsgálata Fuvarokmány ellenőrzés Védőtávolságra vonatkozó előírások Felszerelések és az írásbeli utasítás (baleseti adatlap) Írásbeli utasítás, baleseti adatlap Fényvisszaverő mellény Kétoldalú/többoldalú megállapodásra, belföldi hatósági engedélyre vonatkozó előírások Küldeménydarabok szállításának ellenőrzése Fuvarokmány Nagybárcák elhelyezésére vonatkozó előírások Narancssárga táblára vonatkozó előírások és 15 számú tolatási bárcák Környezetre veszélyes anyag jelölésére vonatkozó előírások Konténerben történő szállítás Küldeménydarabok jelölése, bárcázása Csomagolóeszközök, nagyméretű csomagoló eszközök (IBC-k) és nagycsomagolások használatára vonatkozó előírások Szállításra, berakásra, kirakásra vonatkozó előírások Expresszáruként történő fuvarozásra vonatkozó előírások Rakományrögzítés Veszélyes anyag szivárgása, csepegése Tartányos szállítás ellenőrzése Fuvarokmány Nagybárcák elhelyezésére vonatkozó előírások Narancssárga táblák elhelyezése Magas hőmérsékletű anyagok jelölése és 15 számú tolatási bárcák

7 9.6. Narancssárga csík megléte Környezetre veszélyes anyagok jelölése Tartányokra vonatkozó előírások ellenőrzése Szállításra, töltésre, kirakásra vonatkozó előírások Ömlesztett áru szállításának ellenőrzése Fuvarokmány Az ömlesztett fuvarozásra vonatkozó előírások Nagybárcák elhelyezésére vonatkozó előírások Narancssárga táblákra és azok elhelyezése vonatkozó előírások Együvé rakási tilalomra vonatkozó előírások Élelmiszerekre, egyéb fogyasztási cikkekre és takarmányra vonatkozó óvintézkedések Rakomány berakása és árukezelésre vonatkozó előírások Veszélyes áruk szivárgása, konténerek sérülése vonatkozó előírások Kirakás utáni tisztításra vonatkozó előírások Speciális szállítmányok Multimodális szállítás Vegyes szállítási mód alkalmazása Expresszáruként történő fuvarozás Az 1 osztály áruival kapcsolatos általános alapelvek Okmányok Küldeménydarabok jelölése, bárcázása Nagybárcák elhelyezése Együvé rakodási tilalom az 1. osztályon belül Telephelyi ellenőrzés végrehajtása Tárgyi, személyi feltételek Ellenőrzés előzményei Ellenőrzés végrehajtása Vasúti telephelyen található RID hatálya alá tartozó vasútijármű ellenőrzése Eljárás kezdeményezése Az ellenőrzés megállapításainak rögzítése

8 8

9 Előszó Az Európai Unió vezető tisztségviselői felismerték, hogy a veszélyes áruk vasúti szállítása jelentős baleseti kockázattal jár illetve, hogy a tagállamok többségére alkalmazandó a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) C Függeléke (a továbbiakban: RID). Ennek folyományaként adták ki, a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló 2008/68/EK irányelvet, mely irányelv intézkedési kötelezettséget írt elő a tagállamok számára annak érdekében, hogy az ilyen szállítások a lehető legjobb biztonsági feltételek mellett történjenek. A veszélyes áru nemzetközi vasúti szállítására vonatkozó megállapodásnak Magyarország 1986-óta részese. A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény, a COTIF kihirdetése az évi 2. törvényerejű rendelettel történt meg. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, jogszabályban megállapított önálló ellenőrzési és szankcionálási hatáskörrel rendelkezik, amely jogkör gyakorlásával az emberi élet, egészség, valamint az épített és a természeti környezet védelméhez járul hozzá. Magyarországon a veszélyes áru szállítás mind az áru mennyisége, mind a belföldi és nemzetközi (tranzit) szállítások forgalmát is tekintve jelentős méreteket ölt. A hazai vasutak forgalmára különösen elmondható, hogy a szállítások útvonalai az ország teljes területét behálózzák, érintve közterületeket, helyenként lakóövezeteket is, így veszélyeztetve ezzel a lakosság és a közlekedés biztonságát. A szállított veszélyes áru mennyiségének folyamatos növekedésével párhuzamosan a katasztrófavédelem ellenőri állományának bővülését eredményezte az elmúlt évek során bekövetkezett hatáskör-módosítás. A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelősége felismerte, hogy az ellenőri létszám növekedése szükségessé teszi az ellenőrzés egységes módszertan szerinti végrehajtását. Az egységes végrehajtás erősíti a jogbiztonságot, ezen túl a bel- és külföldi fuvarozókkal szemben lefolytatandó eljárások kiszámíthatóbbá válását eredményezi, valamint a felderítési hatékonyság növelésén keresztül hozzájárul a szabálytalan szállítmányok kiszűréséhez is. 9

10 Fentieket figyelembe véve, a BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőségen elkészült egy olyan új kézikönyv, mely meghatározza a RID ellenőrzések végrehajtásának rendjét, egységesíti a még szerteágazó gyakorlatot, valamint megkönnyíti és gyorsítja az ellenőrzések végrehajtását, illetve biztosítja az egységes ellenőri szemlélet országos elterjedését. Ezen felelősségteljes munka színvonalas ellátásának elősegítése érdekében ajánlom figyelmébe minden, a RID ellenőrzés végrehajtásában résztvevő munkatársamnak. Budapest, december Dr. Tollár Tibor tűzoltó vezérőrnagy főigazgató 10

11 Bevezető A veszélyes áru nemzetközi vasúti szállítására vonatkozó megállapodásnak (RID) Magyarország 1986-óta részese. A szabályzás az évi 2. törvényerejű rendelettel lett a magyar jogrend része. A RID a csatlakozott tagországok számára egységes szempontok szerint végrehajtott ellenőrzéseket ír elő. A veszélyes áruk vasúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet megalkotása során hazánk eleget tett az EU elvárásainak, így az EU-n belül egységes szabályrend mentén történik a RID szabályok betartásának ellenőrzése. A katasztrófavédelmi szervek a 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet január 1-i hatálybalépést követően teljes körű jogkört kaptak a veszélyes áruk szállítása szabályainak vasúti és a telephelyi ellenőrzéseire. A RID-es szállítások ellenőrzését ettől kezdve tehát a katasztrófavédelem területi és helyi szervei önállóan, teljes hatáskörrel végzik, a szállítások során elkövetett szabálytalanságok bírságolásával kapcsolatos eljárások lefolytatása első fokon a területi, míg másodfokon a központi szerv jogkörét képezte. A évben bekövetkezett jogszabály módosítások kapcsán a katasztrófavédelem helyi szerveihez került az önálló ellenőrzési és szankcionálási tevékenység. Amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ellenőrzés, valamint az azt követő szankcionálási eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény előírásait kell alkalmazni. A hatósági eljárások tapasztalatai szerint mára elmondható, hogy a veszélyes áru vasúti fuvarozását végző cégek a hatékony hatósági tevékenységünknek köszönhetően veszélyes árut szállító vasúti járművek a RID szabályainak és előírásainak többnyire megfelelnek, jelölésük szabályos, az előírt felszerelésekkel rendelkeznek. A leggyakoribb hibák a fuvarokmányok helytelen vezetése, a rakományrögzítéssel kapcsolatos szabálytalanságok, valamint a veszélyes áruk csepegése, szivárgása. A szabálytalanságok hatékony feltárásához, a veszélyes árut szállító vasúti járművek katasztrófavédelmi ellenőrzéseihez, speciális szakmai ismeteretek szükségesek, ezért fontos a veszélyes áru szállítás ellenőrzését végző állomány folyamatos képzése, az ellenőri munkára történő felkészítése. 11

12 A megszerzett elméleti tudást gyakorlati oldalról erősíti meg jelen kézikönyv, melynek kialakításánál fontos szempont volt, hogy a kész dokumentum az ellenőrzést végző állomány munkáját a RID jogszabályon és a képzéseken elsajátított ismereteken túlmenően gyakorlatorientáltan segítse. Ennek érdekében, elsősorban az ellenőrzések kapcsán felmerülő szabálytalanságok, feltárt hibák bemutatása mentén halad a fő gondolatmenet, ugyanakkor fényképes illusztrációval részletesen bemutatásra kerülnek a vasúti árufuvarozáshoz elengedhetetlenül szükséges okmányok, valamint alapvető jármű ismeretek. A kézikönyv intézkedés taktikai része kommunikációs és bizonyítás technikai alapelveket is tartalmaz, melyek alkalmazása növelhetik az ellenőrök biztonságát és az ellenőrzések eredményességét. A jogszabályok pontos betartatásával a szakterület eddig is jelentős eredményeket ért el, reményeink szerint jelen kézikönyv használata, alkalmazása tovább segíti az egységes ellenőrzési és bírságolási eljárások kialakítását. Jelen kézikönyv ezeket a fenti célokat szolgálja. Budapest, december Dr. Takács Árpád tű. dandártábornok országos iparbiztonsági főfelügyelő 12

13 1. Felkészülés az ellenőrzésre Magyarország területén a vasúti veszélyes áruk fuvarozásának ellenőrzését a katasztrófavédelem önállóan az üzemváltó állomásokon, a határállomásokon, a vasúti üzemi létesítményeken, és telephelyeken, valamint a vasúti pályán közösen a vasúti közlekedési hatósággal hajtja végre. A vasúti telephelyeken, iparvágányokon végrehajtandó ellenőrzés rendeltetése, hogy a veszélyes áruk vasúti fuvarozásnak előkészítése megfelel-e a hatályos jogszabályi előírásoknak, valamint a fuvarozásban résztvevők felelősségteljesen és jogkövetően végzik a fuvarozás során az előírások szerinti tevékenységüket. A vasúti veszélyes áru fuvarozás ellenőrzésének megkezdése előtt az ellenőrzést végrehajtó állománynak fel kell készülnie az ellenőrzés végrehajtására. Az ellenőrzés végrehajtásához a tárgyi feltételek természetesen szükségesek, de nem elégségesek. A pontos és eredményes ellenőrzésekhez nélkülözhetetlen az ellenőrzést végrehajtó állomány magas szintű szakmai felkészültsége, valamint a jogszabályok és belső szabályzók ismerete. Az ellenőrzések tervezésekor és végrehajtásakor egyaránt tisztában kell lenni az ellenőrző hatóság hatásköri, valamint illetékességi szabályaival. A vasúti veszélyes áruk fuvarozásának ellenőrzésekor a következő jogszabályok előírásait kell figyelembe venni: a vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló évi LXXXIII. törvény (RID) a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SZMGSZ) és Mellékletei évi módosításának kihirdetéséről szóló évi LXVII. törvény (SZMGSZ) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet 13

14 a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról szóló rendelet a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet A vasúti veszélyes áruk fuvarozásának ellenőrzésére használandó belső szabályzó: a katasztrófavédelem központi, területi és helyi szerveit érintő hatósági és szakhatósági tevékenység végzéséről szóló 17/2015. számú BM OKF intézkedés Az ellenőrzések tervezésekor figyelembe veendő szempontok: Az ellenőrzési helyszín alkalmas-e biztonságos ellenőrzés végrehajtására; Az ellenőrzés időintervallumát megfelelően kell megválasztani, alkalmazkodva a vasúttársaságok bejelentéseihez és a vasúti forgalomhoz, úgy hogy az árú továbbítását az ellenőrzés indokolatlanul ne késleltesse; Az ellenőrzés helyszíne legyen alkalmas a teljes vasúti szerelvény befogadására, biztonságos várakoztatásra; A magasfeszültségű villamoshálózat kiszakaszolható legyen; Szabálytalanság esetén a feltárt hiányosságokat meg lehessen szüntetni; A társhatóságok (rendőrség, Nemzeti Közlekedési Hatóság Vasúti Főosztály, NAV, stb.) és egyéb érintett szervezetek (pl.: baleseti esemény esetén a MÁV Vasúti Vegyi Elhárító egység, környezetvédelemi hatóság, forgalomirányítás, a vasúti pálya üzemeltetője) az igazgatóság illetékessége szempontjából releváns elérhetőségei bármikor hozzáférhetők és aktualizáltak legyenek; Az ellenőrzés helyszínét úgy kell meghatározni, hogy az ellenőrzés a lakosság, a vasúti közlekedésben résztvevők, és a környezet biztonságát ne veszélyeztesse (pl. mintavételezés során a személyi forgalomtól lehető legtávolabb eső vágányra sorozzák ki); A telephelyi vagy iparvágányi ellenőrzések alkalmával a telephelyen végzett, a fuvarozással összefüggő tevékenységek folytonossága ne kerüljön korlátozásra; A tervezett ellenőrzési helyszín a környezetszennyezés elkerülése mellett alkalmas-e egy esetleges mintavételezésre. Mintavételezést a KML végezze. 14

15 Az ellenőrzések végrehajtása előtt vizsgálandó/elvégzendő tevékenységek: Az ellenőrzés megkezdése előtt vizsgálandó a hatáskör és az illetékesség; A vasúttársaságtól időben érkezett-e a jogszabálynak megfelelő bejelentés; Mikor érkezett a vasúttársaságtól a bejelentés az induláshoz viszonyítva; A vasúttársaság által tett bejelentés(ek) vizsgálata az esetleges módosítások figyelembe vételével; A telephelyi ellenőrzés vonatkozásában vizsgálni kell, hogy indokolt-e az ellenőrizendő ügyfél előzetes értesítésének mellőzése, amennyiben nem intézkedni kell a kiértesítésre; A telephelyi ellenőrzés megkezdése előtt közvetlenül a szervezeten belül vizsgálandó, hogy az ellenőrizendő gazdálkodó szervezet kiértesítésre került-e; Az ellenőrzés végrehajtásához megfelelő-e az ellenőrök öltözete (megfelel-e az évszaknak, az ellenőrzési feladtatnak /pl. antisztatikus ruházat/); Az ellenőrzés megkezdése előtt tájékozódni kell a munkaegészségügyi (pl. védőital) és higiénés körülményekről, lehetőségekről és azokat biztosítani szükséges;. Az előírt tárgyi (toll, papír) és személyi (védő)eszközök alkalmas állapotban vannak-e az ellenőrzés végrehajtásához; Az ellenőrzéshez biztosított jármű alkalmas-e az ellenőrzés végrehajtásához, a járművön elhelyezett felszerelések használhatóságának ellenőrzése; Fényképezőgép, video, kézilámpa, számítógép akkumulátorai feltöltött állapotban vannak-e; Adathordozók (Pendrive, memória kártyák) állapotának és alkalmasságának vizsgálata; Van-e a nyomtatáshoz megfelelő mennyiségű papír és pótlásra alkalmas tintapatron; Áramfejlesztő üzemanyagszintjének ellenőrzése; Mintavételezésre alkalmas eszközök állapotának vizsgálata; Hatályos jogszabályok gyűjteményének aktualizálása; Tolmácslista felülvizsgálata, frissítése (főleg határátkelőhelyeken tervezett ellenőrzések alkalmával); Iratminták, megvizsgálása, hogy alkalmasak-e az ellenőrzés végrehajtásához, szükség szerinti aktualizálása; Vizsgálandó a belső szabályzó (pl.: parancs, vezénylés, stb.) tartalma, annak érdekében, hogy hol és kinek kell végrehajtania az aktuális ellenőrzést. 15

16 Az ellenőrzés tervezése és megkezdése előtt különös figyelmet kell szentelni az ellenőrzés helyszínére jellemző vasúti infrastruktúrák megismerésére (műszaki állapot, villamos vontatásra alkalmas felsővezeték, alkalmas vontató eszközök, stb.), ezért javasolt az ellenőrzésbe bevont állomány részére rendszeresen helyismereti foglalkozást szervezni. A fuvarozás megkezdésének egy órával történő bejelentése miatt, az ellenőrző állománynak nincs ideje tanakodásra és arra, hogy azt vizsgálja, mely állomáson tudja biztonságosan megállítani a vasúti szerelvényt, miközben az ellenőrzési helyszínre mielőbb szükséges kiérkeznie és értesítenie a forgalomirányítót az ellenőrzésről, aki a vasúti szerelvény forgalmának módosítására és várakoztatására jogosult. Az ellenőröknek olyan szinten felkészültnek kell lenniük, hogy a számba vehető RID ellenőrzési helyszíneken levő forgalomirányító iroda, illetve adott fuvarozási társaság elérhetőségét (telefonszám, ) ismerni kell a zavartalan kommunikáció érdekében (pl.: egy esetleges baleseti esemény, szivárgás, stb. kapcsán). Az egyes számba jöhető ellenőrzési helyszíneken a vasúti infrastruktúrát (vasúti vágányok és rögzített berendezései) már a felkészülési fázisban tanulmányozni szükséges. Ez esetben szem előtt kell tartani, hogy az ellenőrzés ne korlátozza és akadályozza a vasúti teher- és személyforgalmat, valamint azt, hogy a rendelkezésre álló vágányok teherbírása megfelel-e az ellenőrzésre szánt szerelvény tömegéből származó igénybevételnek. Tekintettel arra, hogy a fuvarozás megkezdése előtt a vasúti járműveket vonatba kell sorozni, valamint egy esetleges baleseti esemény alkalmával a szerelvényt magasfeszültségtől mentes vágánypárra kell vontatni, vizsgálandó, hogy a rendező pályaudvaron rendelkezésre áll-e megfelelő (dízel üzemű) vontató eszköz Az ellenőrzés személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételek Ellenőrzési csoportonként legalább egy főnek Veszélyes áru-/ ADR-ügyintézői OKJ-s bizonyítvánnyal vagy veszélyes áru közúti szállítási katasztrófavédelmi ellenőri tanfolyami végzettséggel és a vasúti szállítási ágazathoz szükséges veszélyes áru vasúti szállítási katasztrófavédelmi ellenőri tanfolyami végzettséggel, vagy ezekkel egyenértékű képesítéssel, vagy a vasúti szállítási ágazatra érvényes veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. Az ellenőrzési feladatok végrehajtásában ellenőrzési csoportonként legalább kettő főnek kell részt vennie. A rendőrséggel, a közlekedési hatósággal, illetve a vámhatósággal történő 16

17 közös ellenőrzéseken a hivatásos katasztrófavédelmi szervek részéről résztvevő személynek, illetve több személy esetén legalább egy főnek rendelkeznie kell a fent előírt képesítéssel. A vasúti pályán közlekedő, menetben lévő vonatok kizárólag a vasúti hatósággal közösen ellenőrizhetők. Vámzárral ellátott jármű, konténer rakományának ellenőrzését csak a vámhatóság képviselőjének jelenlétében lehet végrehajtani, a felnyitást csak a vámhatóság képviselője végezheti! Az ellenőrzés megkezdésének feltétele, hogy az ellenőrzést lefolytató állomány az első ellenőrzést megelőzően, majd ezt követően legalább évente egyszer részesüljön munka- és tűzvédelmi oktatásban, melyek kiterjednek a vasútbiztonság sajátos területeire, valamint minden személy ismerje a veszélyes áruk tulajdonságait és a bennük rejlő veszélyeket Tárgyi feltételek Előírt felszerelések Az ellenőrzés kötelező tárgyi feltételeit a mindenkori hatályos BM OKF főigazgatói intézkedés határozza meg. Az ellenőrzést végrehajtóknak javasolt rendelkezniük a következőkkel: szolgálati igazolvány, szolgálati jelvény (lehet szövött kivitelű is, de csak a pólón); gyakorló egyenruha (antisztatikus, lángálló, fröccsenő sav ellen védő); figyelemfelkeltő mellény (antisztatikus), egyéb figyelemfelkeltő ruházati kiegészítő (pl. karszalag); sav- és olajálló, fémbetétes bakancs (Megjegyzés: Félcipő használata a boka nem kellő védelme miatt nem javasolt! A fémbetétes kialakítás az átszúrás elleni védelem, illetve a lábujjak fokozott védelme miatt különösen indokolt!); RB-s kézilámpa; gumikesztyű; eső-, hideg ellen védő, antisztatikus ruházat (többfunkciós kabát, nadrág, téli sapka, kesztyű); munkavédelmi szemüveg; munkavédelmi kesztyű (vágás álló); légzésvédő eszköz; személyi doziméter (pl.: Dosicard); szemöblítő palack (+ különféle szemöblítő folyadékok); hordozható számítógép (notebook) mobil internet elérhetőséggel; mobil, színes nyomtató (az ügyiratok, fényképek, helyszíni határozatok nyomtatásához); 17

18 digitális fényképezőgép (+memóriakártya), videokamera; mérőszalag (hitelesített); lézeres távolságmérő (hitelesített); távcső (éjszakai); EDR rádió fülhallgatós szettel; műholdas navigációs készülék (GPS); a hordozható számítógépre telepített VÁSZ (Statinfo) szoftver; akkumulátor elemek töltővel; inverter 12V/220V; diktafon; mérőrúd (hitelesített); számsor tábla, mutató tábla; hitelesítő eszközök (plomba, zárcímke, stb.); teleszkópos tükör; nagyító; ellenőrzéshez használt jármű), valamint málházva: hordozható áramfejlesztő (nyílt pályán történő ellenőrzéshez); hitelesített mérleg. Az ellenőrzésekhez speciális ellenőri gépjármű is használható, melynek a fentieken túl málházva tartalmaznia kell még: mintavevő eszközök; létra; állványos fényvető (nyílt pályán történő ellenőrzéshez);; fénymásoló (a szabálytalan iratok bizonyítékként történő lemásolására); URH rádió (CB); klíma (állóhelyi); ventilátor; fűtőtest; hűtőtáska; kézmosó; kamerarendszer (járművön), Videó-felvevő komplett rendszerrel; mintatároló edényzet (KML); EDR rádió járműbe; termosz. 18

19 Az ellenőrzést végrehajtóknak a vasúti szállítás szabályai (RID) ellenőrzésének végrehajtásához rendelkezniük kell továbbá a következőkkel: hatályos RID; hatályban lévő iratminták és jegyzőkönyv minta; az ellenőrzéshez segítséget nyújtó módszertani útmutató; hatályos jogszabályok gyűjteménye. A gyakorlati tapasztalatok alapján javasolt további felszerelések Napszemüveg; Napvédő krém; Vékonyabb munkavédelmi kesztyű; Hordozható mobiltelefon-töltő akkumulátor (Megjegyzés: Használatuk kizárólag nem robbanásveszélyes környezetben!); Védőital, hideg élelem, gyorsan készíthető étel; Munkavédelmi védősisak (akinek van tűzoltó védősisak); Ruházat Az ellenőrzést az öltözködési utasításban meghatározott, az évszaknak megfelelő egyenruhában és sapkában kell végrehajtani. Az ellenőrzés teljes ideje alatt az egyenruhára a rendszeresített, Katasztrófavédelem felirattal elől-hátul ellátott, figyelemfelkeltő mellényt kell felvenni. Az esős, valamint a téli időszakban az ellenőrzést végzők részére megfelelő csapadék, illetve a hideg ellen védő ruházatot (egyenruhát) kell biztosítani, melynek ugyancsak meg kell felelnie a gyakorló egyenruhára előírt követelményeknek. 19

20 20

21 2. Intézkedés taktika 2.1 Ellenőrzési helyszín kiválasztása Az ellenőrzés a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág megbízottjának (pl. forgalmi szolgálattevő, állomásfőnök) értesítése mellett kezdhető meg, ezért ezeknél a személyeknél az ellenőröknek be kell jelentkezni, valamint a náluk található fejrovatos naplóba az ellenőrzés megkezdését, illetve annak befejezését be kell jegyezni és a bejegyzést aláírással igazolni. A fejrovatos napló az alábbi ábrán látható, egy katasztrófavédelmi RID ellenőri bejegyzéssel: A RID ellenörzés a katasztrófavédelem részéröl a VI. vágányon 08:32-kor elkezdve. Kovács Szabolcs tü. alez A RID ellenörzés a katasztrófavédelem részéröl a VI. vágányon 10:06-kor befejezve Kovács Szabolcs tü. alez Ha az ellenőrzés előzménye vasúti veszélyes áru szállítás bejelentése, akkor vonatterhelési kimutatás (továbbiakban: VTK) is itt, vagy más személytől (pl. az illetékes vezető előzetes szóbeli engedélye alapján a vonat át- és felvevőtől) is kérhető. (Megjegyzés: A vonatterhelési kimutatás mintaokmányát lásd 7.2 fejezetben.) Ha a vállalkozó vasúttársaságnak (pl. Rail Cargo Hungaria Zrt.) van kirendeltsége vagy képviselete, akkor VTK-t ők is tudnak nyomtatni. Az ellenőrzés menete az adott állomáshoz igazodik, 21

22 figyelembe véve a terület adottságait (pl. peronok elhelyezkedése, rendező-pályaudvar kialakítása, stb.). 22

23 2.2 Vasútbiztonsági ismeretek Tartálykocsik teljes körű, tételes ellenőrzéséhez villamos vontatási üzem esetén a felsővezeték rendszer áramtalanítására van szükség. Az áramtalanítást az állomásfőnöknél vagy a forgalmi szolgálattevőnél kell kezdeményezni, akik intézkednek az ármatlanítás elvégzésére. Ezt követően akkor tekinthetjük a felsővezetéket áramtalanítottnak, ha a MÁV Zrt A FELSŐVEZETÉKES VILLAMOS ÜZEMI MUNKA VÉGZÉSÉRŐL szóló E.102 sz. UTASÍTÁS 1. sz. függelékében szerepelő Munkaengedély -t az áramtalanítást végző személy kitöltötte. A munkaengedély az alábbi ábrán látható: 23

24 A vonat vizsgálata során a földelő-szakaszolók legfeljebb 4 méterig közelíthetők meg. Az ellenőrzést végzők tevékenységük során az E számú Utasításban foglalt egyéb biztonságtechnikai előírásokat (pl. egyéni védőeszközök használata) kötelesek betartani. 24

25 Az ellenőrzés biztonságos végrehajtása érdekében, vagy szabálytalanság feltárása esetén az ellenőrök a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág megbízottjánál (pl. forgalmi szolgálattevőnél) vágányzárat kérhetnek, vagy rendelhetnek el (vagyis az adott vágányon mindennemű vonatmozgást megtilthatnak), amelynek kezdő időpontját, illetve befejezését a fejrovatos naplóba kell bejegyeztetni. Az ellenőrzés befejezését a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág megbízottjának (pl. forgalmi szolgálattevő, állomásfőnök) be kell jelenteni. A vonatkozó jogszabályban meghatározott szabálytalanság feltárása esetén, annak megszüntetéséig a veszélyes árut tartalmazó vasúti kocsit vissza kell tartani. Veszélyes áru szivárgása esetén a vasúti kocsit ki kell sorozni és intézkedni kell a szivárgás megszüntetésére. Szükség esetén elrendelhető a veszélyes áru átfejtése, átcsomagolása, átrakása, illetve akár az áru más szállítási móddal történő továbbítása is. Minden ellenőrzés végrehajtására alkalmas vasútállomáson, pályaudvaron a vasúti infrastruktúra üzemeltetője kijelöl olyan jól megközelíthető vágányt, amelyre a kocsik hiányosság esetén kisorozhatók. Ha jelenleg ilyen nincs, akkor a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág intézkedésre jogosult vezetőjével közösen kell kijelölni a hiányosságok megszüntetése esetén igénybe vehető területet és arra alkalmas vágányt, amelyről javasolt nyilvántartást készíteni. Gyalogos közlekedésre a kijelölt közlekedő utakat - annak hiányában az elsodrási határon kívüli területeket - kellő körültekintéssel kell igénybe venni. Ha a kijelölt közlekedőút a vágányokon keresztül vezet, áthaladás előtt még az elsodrási határon kívül meg kell győződni arról, hogy az átjárást vonat vagy jármű mozgása nem veszélyezteti. A balesetek megelőzése érdekében a keresztezést fehér vagy sárga színű festéssel, felszórással vagy sávozással jelölik meg. Munkavégzés közben - kivéve, ha a tevékenység jellege ezt kifejezetten szükségessé teszi - tilos a vágányok sínszálai között gyalogolni, az űrszerelvényen belül tartózkodni, vagy előzetes körültekintés nélkül a vágány űrszerelvényébe lépni! Közlekedés közben tilos a sínszálra lépni, váltóknál a csúcssín és a tősín közé belépni és a sínszálak között megállni! 25

26 Ide tilos belépni!! csúcssín tősín Az űrszelvény a vágány mentén a vasúti járművek és a rajtuk lévő rakományok akadálytalan áthaladásához szükséges tér vágánytengelyre merőleges, ívben fekvő vágányoknál sugárirányú keresztmetszete. Átkelésre elsősorban az erre a célra kiképzett átjáró-hidakat, a járműveken kiképzett fékállásokat kell igénybe venni. Fel- és leszállás előtt a lépcső, kapaszkodó használhatóságáról szemrevételezéssel meg kell győződni. 26

27 A közforgalmú vasúti pálya mentén a biztonságos utas-közlekedés érdekében, az utasforgalom nagyságának megfelelő méretű peronokat alakítanak ki. Szilárd burkolatú peron esetén fehér, vagy sárga festékkel vagy megkülönböztető felülettel kell jelölni a biztonsági sáv szélét, melyet az ellenőrök testi épségük megőrzése érdekében (leesés elleni védelem miatt) figyelembe kell venniük. Peronok hiányában a vágányok között átjáró elemeket helyeznek el és a közlekedésre kijelölt utat az előzőekben meghatározottak szerint jelölik meg. Az életvédelmi kerítésen a szolgálati célú közlekedés érdekében zárható átjárót lehet nyitni, amelyet az ellenőrzés során igénybe lehet venni. A rendező pályaudvaron történő ellenőrzés során külön figyelmet kell fordítani a gurító domb környékén történő mozgásokra, tekintettel arra, hogy a mozdony nélküli, meggurított kocsik lassan, de szinte hangtalanúl közlekednek. 27

28 Tilos átbújni, átmászni! Elhaladó vonat után közvetlenül az űrszelvénybe lépni tilos! Közvetlenül a vonat, vagy a kocsisor mögül történő kilépés után a következő vágány űrszerelvényébe lépés előtt meg kell győződni az áthaladás veszélytelenségéről. Állomáson belül az ellenőröknek lehetőleg úgy kell a vágányok közé állniuk, hogy egy időben két mozgásban lévő vonat közé ne kerüljenek! Ha az ellenőrt két vágány között egyszerre két irányból érkező vonat közre fogná, és a vonatok elsodrási határán belülre kerülne, köteles azonnal a két vágánnyal párhuzamosan földre feküdni és a vonatok elhaladását így bevárni. Ide kell hasra feküdni! 28

29 Vágányokon a nem kijelölt helyeken csak akkor szabad átjárni, ha az átjárást vonat, vagy más jármű mozgása nem veszélyezteti! A vágányt keresztező gyalogos közlekedésnél az álló járművek között csak akkor szabad áthaladni, ha a járművek (járműcsoport) végei láthatók, és a járművek megfutamodás ellen biztosítva vannak. Ha a járműcsoport végei egyáltalán nem láthatók, a járművek között álló testhelyzetben csak akkor szabad átmenni, ha az előző feltételeken túlmenően a járművek között legalább tíz méter távolság van. Megfutamodás ellen biztosított kocsi A vágánynak azon a szakaszán, ahol félreálló hely van kialakítva, járműközlekedés ideje alatt csak a félreállóhelyen lehet tartózkodni. A vágányok mellett, fölött, illetve a vágányok között munkát végzőknek ügyelniük kell arra, hogy testi épségüket tolatás, illetve vonatmozgás, továbbá fel nem töltött terep és le nem fedett mélyedés ne veszélyeztesse. A feladat befejezése után űrszelvényen kívül kell tartózkodni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vágánytól kb. 2 méterre kell tartózkodni. A jármű (pl. tartálykocsi) tetején csak akkor szabad szemrevételezéses vizsgálatot végezni, ha a leesés elleni védelem biztosított és a jármű fölött nincs veszélyes közelségben feszültség alatt álló villamos vezeték vagy berendezés. 29

30 Az üzemszerűen feszültség alatt álló villamos berendezéseket megközelíteni, vagy közelükben munkát végezni csak olyan távolságban szabad, hogy a berendezések megérintése, veszélyes mértékű megközelítése ne következhessen be. Rendellenesen elhelyezkedő, földre lógó leszakadt villamos vezetéket megérinteni nem szabad! Az eseményről a forgalmi szolgálattevő útján a villamos üzemi személyzetet értesíteni kell! Szolgálati gépjármű munkavégzés közbeni használata csak akkor engedélyezhető, ha a vágányok mellett gépjármű közlekedésre alkalmas üzemi- vagy közút áll rendelkezésre. 30

31 2.3 Teherkocsik nyitása intézkedés esetén A teherkocsi ajtók kinyitásánál úgy kell elhelyezkedni, hogy az esetleg kieső tárgyak az ellenőrök testi épségét ne veszélyeztessék! A rakodással ellentétes oldalon lévő ajtót csak akkor szabad kinyitni, ha ott rakodó van kialakítva és a kocsi, valamint a rakodó terület között áthidalót helyeznek el. Ömlesztett áruval rakott kocsik ajtajának kinyitásánál oldalt kell elhelyezkedni! A képen szabályos ajtónyitás látható, mert a nyitást végző oldalt áll.. A következő ábra a kocsi ajtajának szabálytalan kinyitását mutatja, amin látható, hogy az ajtót nyitó személy szemben áll az ajtóval: Rögzítést csak akkor szabad eltávolítani, ha az áru leesés ellen biztosított. Ügyelni kell arra, hogy a megoldott kötöző eszköz ne okozzon sérülést. (pl.: hírtelen visszacsapódás) 31

32 A teherkocsi ajtajának kinyittatása előtt feltétlenül győződjünk meg arról, hogy nincs-e lezárva hatósági plombával (VÁM zárral). Ezen zárakat a katasztrófavédelmi ellenőr nem bonthatja meg! Ilyen esetben a vámhatóság képviselőjét kell a helyszínre hívni, aki a kocsit kinyitja. Az alábbi képen vámzárak láthatók: Találkozhatunk azonban céges plombával is melyet a katasztrófavédelem ellenőrei megbonthatnak. Megbontásakor jegyzőkönyv felvétele mellett a visszazárásról, visszaplombálásról gondoskodni kell. Többféle céges plomba létezik, melyből néhányat láthatunk a következő képeken. 32

33 A kocsi felnyitását, majd a saját plombával történő visszazárás során az alábbi igazolás kiadható, vagy az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben rögzíthető. IGAZOLÁS Igazolom, hogy a mai napon a... Katasztrófavédelmi Kirendeltség veszélyes áru szállítás ellenőrzése céljából felnyitotta a...pályaszámú vasúti kocsi... számú plombával lezárt rakterét. A kocsiban veszélyes árut találtunk/nem találtunk*, a szállított áruval kapcsolatosan semmiféle műveletet nem végeztünk, mintavételre nem került sor. A rakteret az ellenőrzést követően a... számú....katasztrófavédelmi Kirendeltség által biztosított és nyilvántartott plombával zárta le. ** A kocsiban a következő...számú fuvarokmányon fel nem tüntetett veszélyes árut találtuk: Hely, dátum, Tudomásul veszem:... Mozdonyvezető/szállító részéről Ellenőrzést végzők részéről: Ellenőr Ellenőr Ellenőr *aláhúzandó a helyes állítás ** veszélyes áru esetén felsorolni a fuvarokmányokon fel nem tüntetetteket, egyéb esetekben átlósan áthúzni! 33

34 2.4 Ellenőrzés nyílt vonalon Nyílt vonalon, kétvágányú pályán vagy párhuzamos egyvágányú pályán történő munkavégzés (ellenőrzés) esetén az űrszelvényből a két vágány közé vagy a másik vágány űrszelvényébe lépni tilos, függetlenül attól, hogy a vágányon vonat nem közlekedik. Többvágányú vagy párhuzamos egyvágányú pályán való munkavégzés során a munkát úgy kell megszervezni, hogy a szomszédos vágány űrszelvényében személyek ne tartózkodjanak. Amennyiben ez nem biztosítható, akkor a tevékenységet vonatmentes időben, vágányzárban kell végezni. Vonatközlekedés, tolatás közben az elsodrási határon belüli munkavégzés esetén a figyelőőr vagy figyelési kötelezettséget teljesítő jelzésére az ellenőrök kötelesek a munkavégzést befejezni, az űrszelvényt elhagyni és az elsodrási határon kívül megvárni a közlekedő egység elhaladását. 2.5 Ellenőrzés éjszaka A szabadban kialakított közlekedő utakat rendszeres éjszakai használat esetén a technológiai feladatoknak megfelelően kell megvilágítani. Éjszaka ellenőrzést végezni csak megfelelően megvilágított munkaterületen, egyéni világítóeszközök (pl. kézilámpa, homloklámpa) használata mellett szabad. 2.6 Ellenőrzés téli időjárási körülmények között A közlekedő utak, a munkaterületek csúszásmentességét biztosítani kell. Síkos, jeges talajról mozgó járműre fellépni, vagy arról lelépni tilos! A vágányok mellett, fölött, illetve a vágányok között munkát végzőknek ügyelniük kell arra, hogy testi épségüket a behavazott, jeges terep ne veszélyeztesse. 2.7 Tárolók, raktárak ellenőrzése Teherrakodó jellegű építmények rakodó területeit, tárolókat, raktárakat az alkalmazott rakodási technológia és berendezései, a tárolt anyagok mennyisége, terjedelme, fajtája, egymásra hatása figyelembe vételével alakítják ki úgy, hogy a rakodók mindkét végén feljáratot létesítenek. A feljárat - a rakodási technológia figyelembevételével - szilárd burkolatú lépcső vagy lejtő lehet. A rakodókat és feljáratokat szükség esetén mesterséges megvilágítással kell ellátni. 34

35 A biztonságos tároláshoz szükséges mennyiségű, ép, a várható igénybevételnek ellenálló alátéteket, ékeket és egyéb e célra szolgáló eszközöket könnyen hozzáférhető helyen kell tárolni. A tárolt anyagok és eszközök között az ott dolgozó munkavállalók és az ellenőrök veszélytelen közlekedését biztosítani kell. 2.8 Az ellenőrzés során alkalmazandó kommunikáció alapelvei Az ellenőrzésnél alkalmazott kommunikáció egyik alapelve, hogy az ellenőr hangnemében, hangsúlyában mindig határozott, egyértelmű legyen. A gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy a hatóság barátkozó vagy akár ellenséges hangvétele nem vezet célra. Az ilyen esetekben, ha szabálytalanság kerül feltárásra, szinte mindig rossz irányba fordul a kommunikáció. Javasolt tehát az ellenőrzési szituációk gyakoroltatása, mely során az ellenőrök kipróbálják egymás között az ellenőri kommunikációt, ahol egyszer ellenőrként, majd ellenőrzöttként vesznek részt. A kommunikációnál fontos elem még, hogy kérdezni mindig érdemes. A kérdésekre adott válaszokból legyen az akár pozitív vagy negatív, értékes információkat nyerhetünk az ellenőrzéshez szükséges adatokon kívül az ellenőrzött személyiségéről is. A kérdéseink legyenek egyszerűek, egyértelműek, célra vezetőek, de figyeljünk arra, hogy túl sokat ne kérdezzünk. A kommunikáció területén megkülönböztethetünk verbális, vokális és non verbális kommunikációt. A kommunikáció verbális elemei a közlések 35%-át, míg a non verbális kommunikáció elemi a közlések 65%-át teszik ki. A legtöbb köznapi, mindennapi érintkezésben a verbális és non-verbális üzeneteket közösen használjuk, ahol a verbális kommunikáció alapja a beszéd, a non-verbális kommunikáció pedig a testbeszéd. A vokális kommunikáció a verbális kommunikációba van kódolva. A beszéd mellett a hanggal is nagyon sok mindent kifejezhetünk. Például torokköszörülés, sóhaj, hümmögés stb. A hümmögés speciális hang, jelenségkör sokrétű funkcióval (a figyelemjelzése, igenlése, tagadás, hitetlenkedés, visszakérdezés, dicséret,stb.) A hang hatékonyan jelzi az izgalmat és a szorongást. 35

36 A testbeszéd ismerete segíthet bennünket annak eldöntésében, hogy felismerjük, hogy: igazat mond-e a másik, vagy sem; barátságosan közelít-e hozzánk a másik, vagy sem; a megtévesztés céljával küldött hamis jeleket és küldőjük igazi üzenetét. A mimika az arcizmok mozgása révén közöl információkat. Mimikánk részben árnyaltabbá teszi a szavakkal megfogalmazott mondanivalónkat, de lehet szavak nélkül önálló jelentése is. A mondandónk akkor hiteles, ha az arckifejezésünk alkalmazkodik a kimondott szavainkhoz. Az élénkebb beszédet általában élénkebb mimika, a lassú beszédet jellegtelenebb mimika kíséri. Az elsődleges érzelmek, mint a félelem, a harag, az öröm, a szomorúság kultúrától függetlenül azonosíthatóak a mimika alapján. A tekintetet tartják az egyik legősibb kommunikációs eszköznek, amiből sok információ szerezhető be. Jelentése van a pillantás időtartamának, a szem behunyásának, a tekintet elfordításának. A tekintet a bensőséges emberi kapcsolat kialakításának az eszköze, félreérthető használatával könnyen kényelmetlen helyzetbe kerülhetünk. A gyakori pislogás például utalhat blöffölésre úgy, mint a gyors szemforgatás. A gesztikulálás mozgásos kifejező eszköz, a beszédet kísérő fej-, váll-, kar és kézmozgás. A hatásos gesztikuláció a csípőtől a vállig érvényesül, s csak erős érzelmi feszültség estén vonódik be a mozgásba a fej. Mozdulataink lehetnek akaratlagosak, akaratlanok és reflexmozgások. A reszkető kéz vagy finoman doboló láb utalhat arra, hogy kényes témát hoztunk szóba. A testtartás is számos üzenetet közvetíthet, mely utalhat az ellenőrzésben való közreműködésre, a szituációhoz való viszonyra. Például egy hátradőlt összefont kezű ellenőrzött személy testtartása távolságtartást, érdektelenséget vagy gondolkodási idő kérését is jelentheti. A megjelenés elemei is fontos részei a kommunikációnak. Az öltözék, a hajviselet, a kiegészítők, jelvények, vagy az egyenruha egyértelmű információt ad a viselőjéről. Megjelenésünket nagyrészt tudatosan választjuk meg, öltözködésünk jellemző ránk. Jelzése, amelyek egyéniségünkre, stílusunkra, lelkiállapotunkra utalnak. 36

37 Általánosságban elmondható, hogy minden elem csak a teljes testbeszéd kontextusában értelmezhető, vagyis semmit ne vegyünk önmagában készpénznek. A kommunikációban jelentősége van annak is, hogy a két beszélgető ember milyen távolságra van egymástól. A kommunikáció során kialakított távolságot befolyásolja az ember kulturális háttere, a partneréhez fűződő viszonya, valamint a közös cselekvés milyensége. A távolságot zónákra osztjuk, így megkülönböztetünk intim (0-60 cm), személyes ( cm), társalgási ( cm), valamint nyilvános (330 cm felett) zónákat. Az intim zóna (más néven aura) az összes távolság közül a legfontosabb. Ezt saját tulajdonunknak tekintjük és csak azoknak a közelálló barátoknak, családtagoknak adunk belépési engedélyt, akik érzelmileg közel állnak hozzánk. Ellenőrzésnél használandó ideális távolság 120 cm felett van, ami a társalgási zónát jelenti. 37

38 38

39 3. Vasúti jármű ismeret Az ellenőrzés megkezdéskor nagyon fontos, hogy a hatósági ellenőrzést lefolytató katasztrófavédelmi szakemberek tisztában legyenek a vasúti pályákon közlekedő, veszélyes árut szállító vasúti kocsik kialakításával, azokon nemcsak a RID szabályozás szempontjából fontos elhelyezett jelzésekkel. A teljesség igénye nélkül kerülnek bemutatásra azok a vasúti kocsi tipusok, amelyekkel az ellenőrzések során az ellenőrök leggyakrabban találkozhatnak Tartálykocsik (Megjegyzés: ebben a fejezben a vasúti kocsikról több olyan információ is bemutatásra kerül, ami a többi kocsira is jellemző, így azok ismertetését a későbbiekben nem ismételjük, csak hivatkozunk rá.) A veszélyes árukat figyelembe véve többfajta tartálykocsi közelkedik hazánkban is a pályákon attól függően, hogy milyen veszélyes áru szállítását kell végezni. A következő képen a cseppfolyósított, a mélyhűtött, cseppfolyósított és az oldott gázok szállítására kialakított tartálykocsi látható. A cseppfolyósított, a mélyhűtött, cseppfolyósított és az oldott gázok szállítására szolgáló tartálykocsikat a tartány tengelymagasságában körbefutó kb. 30 cm széles, nem fényvisszaverő narancssárga csíkkal kell megjelölni. A tartálykocsi részeit amit a hatósági ellenőrzés során figyelmbe kell venni - az alábbiak szerint személtetjük: 39

40 Minden kocsin megtalálható a következő adattábla, amelyen az alábbi jelölések lehetnek: Forgatható tábla Vasúti kocsi pályaszám nagybárca tolatási bárca RID szerinti narancssárga tábla Nézzük részleteiben az adattábla elemeit: Vasúti kocsi pályaszám: 12 számjegyből áll, amely a kocsit azonosítja. (Hasonló a közúti járműveknél a rendszámhoz.) pl A vasúti kocsi pályaszám nem csak a tartálykocsin, hanem valamennyi vasúti kocsin megtalálható, ezért a későbbiekben erre már nem térünk ki. - első és második számjegy: csererendszer kódszám, 33 - harmadik és negyedik számjegy: tulajdonos vagy besoroló vasút kódszáma, 55 pl. Ausztria: 81, Belgium: 88, Bosznia-Hercegovina: 44, Bulgária: 52, Horvátország: 78, Csehország: 54, Franciaország: 87, Németország: 80, Görögország: 73, Magyarország: 55, Olaszország: 83, Lengyelország: 51, Románia: 53, Szlovákia: 56, Szlovénia: 79, Spanyolország: 71, Svájc: 85, - ötödiktől a nyolcadik számjegyig: típusszám, kilencediktől a tizenegyedik számjegyig: sorozaton belüli sorszám, tizenkettedik számjegy az önellenőrző szám. 6, Célja a pályaszám felírás helyességének ellenőrzése. Ezt az előző 11 jegyből számítják ki a következőképpen: a páratlan helyen álló számokat 2- vel szorozzák, a páros helyen állókat 1-gyel, és mindegyik szorzatban veszik a számjegyek összegét; majd az így kapott 11 számot összeadják, végül a 12. jegyet úgy választják meg, hogy az előbbi összeghez hozzáadva 10-el történő osztás után egész számot kapjanak. Például, ha a tizenegy jegyű számból indulunk ki: a 11 jegyű szám: szorzó: szorzat

41 a jegyek összege: akkor az összeg: = 44, tehát az utolsó, 12. jegy a 6 lesz. A vasúti kocsi 12 jegyű száma: Nagybárca, 13 és 15 számú tolatási bárca, tolatási jel: RID 3.2 fejezet A táblázat (5) oszlopa alapján történik a felhelyezése. Forgatható tábla: A tábla tartalmi elemei: A terhelési határok a vasúti kocsi, valamint az érintett vonalosztály alapján, valamint gázok szállítása esetén az éppen szállított gáz megnevezése. A, B, C betűk: vonalosztály, mely a vasútvonalak terhelhetőségét jelöli, Magyarországon a vasútvonalak általában C vonalosztályba tartoznak. Vonalosztály alatt látható a betölthető tömeg. Jelen ábrán a C vonalosztály esetén 46.6 tonna bután tölthető a kocsiba. Természetesen, ha a táblát átfordítjuk pl. a propánra, akkor szintén leolvasható a vonalosztályhoz tartozó betölthető tömeg. Narancssárga számos tábla: szintén az adott anyaghoz kell kiválasztani. 41

42 Az adattáblán kívül azonban meg kell még említeni további két jelzést a kocsin. A tartályra van felfestve a tartánykód és a következő felülvizsgálat ideje (hónap, év): Tartánykód: P22BH Tartály következő felülvizsgálatának esedékessége: hó Megj.: Ha L betű van a dátum után az a közbenső vizsgálatra vonatkozik, az időpont 3 hónappal túlléphető. P betű esetén a dátum a következő fővizsga időpontját jelöli. A kocsi alvázára van felfestve a kocsi műszaki felülvizsgálat elvégzésének ideje, ami az ábrán: A következő műszaki felülvizsgálat 4 év múlva, azaz én esedékes. A tartányra az ellenőrzés céljából könnyen elérhető helyre nem korrodálódó fémtábla van tartósan rögzítve, ami egy adattábla, tartánytábla (un.: kazánlemez), mely szintén fontos adatokat tartalmaz. A RID ellenőrzés szempontjából fontos adat a táblán az egyes anyagokból betölthető mennyiség és a lemez alján olvasható a vizsgálatokat végző szakértő bélyegzőlenyomata. A betölthető mennyiség itt is szabályozva van és nem biztos, hogy ez megegyezik az adattáblán lévő mennyiséggel, melynek összefüggését a későbbiekben az ellenőrzés lefolytatásáról szóló fejezetben részletezzük. Következő ábrán lévő adattábla bal oldalán az anyagnév, jobb oldalán pedig az anyagból a tartályba betölthető mennyiség látszik pl: propán gázból kg tölthető a tartályba. 42

43 Az alábbi képen látható: - a tartány legutóbbi vizsgálat időpontja és fajtája: hónap, év, ami után a végrehajtott első, üzembe helyezés előtti vizsgálat, ill. időszakos vizsgálat esetén P betű van feltüntetve; közbenső vizsgálat esetén a hónap, év után L betű van feltüntetve; a vizsgálatokat végző szakértő bélyegzőlenyomata; A következő ábrán a mechanikus lefejtő szelepek és az azt lezáró vakkarima csavarok láthatók: Gázfázis Vakkarima csavarok Folyadékfázis Ezen a képen egy másik típusú gáz szállító tartálykocsi látható. Az előző jelölések itt is megtalálhatók. 43

44 A tartálykocsik másik csoportja a folyadékot szállító tartálykocsik, melyet a következő ábrán láthatunk. Ezen a tartálykocsin is megtalálható az adattábla, a tartálykód, valamint a kocsi műszaki felülvizsgálatának érvényessége, amelyeket az előzőekben már bemutattunk. adattábla tartánykód A következő ábrán a tartálykocsi mechanikus fenékszelep kezelője és a fenékszelep helyzetjelző látható: kezelő kar záró csappantyú helyzetjelző zárt állásban kézikerék lezárva, zársapka zárva rögzítő szeggel biztosítva 44

45 A következő képen egy másik típusú folyadékot szállító tartálykocsi látható. A tartálykocsira vonatkozó előzőekben leírt jelölések itt is megtalálhatók Nyitott kocsi A nyitott kocsik időjárásra nem érzékeny ömlesztett áru és küldeménydarab szállítására alkalmas. A szállítások során leggyakrabban a 4 tengelyes és 2 tengelyes kivitelű kocsival találkozhatunk. 4 tengelyes nyitott kocsi 2 tengelyes nyitott kocsi 45

46 Természetesen ezeknél a kocsiknál is jelölve van az előzőekben leírtak alapján a vonalosztály függvényében a kocsi terhelhetősége Fedett kocsi Ezekben a kocsikban főleg raklapon csomagolt darabárukat szállítnak, továbbá azon árukat amelyeket az időjárás hatásai (pl.: eső, hő, stb.) ellen védeni kell. A veszélyes áru vasúti szállítását figyelembe véve a küldeménydarabos szállítási mód esetén használják a fedett kocsikat. Néhány kivitel az alábbi ábrákon látható: 4 tengelyes fedett kocsi 4 tengelyes fedett kocsi 2 tengelyes fedett kocsi Az előzőekben leírtak alapján a vonalosztály függvényében a kocsi terhelhetősége itt is jelölve van. 46

47 3.4. Pőrekocsi A pőrekocsit járművek, hosszú hengerelt áru, acélszerkezet, idomacél, betonelemek, konténerek stb. szállítására használják. Pőrekocsit használnak továbbá a veszélyes áru vasúti szállítása esetén, amikor például küldeménydarabokat konténerbe raknak, majd a konténereket a pőrekocsira helyezik. A pőrekocsik a következő képeken tekinthetők meg: 4 tengelyes pőrekocsi 4 tengelyes pőrekocsi konténert szállító pőrekocsi különleges pőrekocsi Pőrekocsikat használnak az un. RO-LA szállításhoz, ami kombinált fuvarozást jelent. A kombinált árufuvarozás: az áru egy fuvarozási szerződés keretében, több fuvarozási ág szolgáltatásainak igénybevételével történik, de az áru a feladástól a kiszolgáltatásig ugyanabban a fuvareszközben vagy konténerben marad. A RoLa magyarul gördülő országút - egy olyan szállítási rendszer, amelynél a komplett gépjármű szerelvény szállítása vasúton történik. Ennek a szállítási módnak előnye: üzemanyag, útdíj, idő megtakarítás. A gépkocsivezetők fekvőhelyes kocsiban kísérik a rakományt. 47

48 48

49 4. Szállítási módok A szállítási mód határozza meg a szállítás során alkalmazott veszélyes áru előírásokat, pl. a járműjelölés feltételeit, a szükséges műszaki követelményeket, a használt okmányok körét és minden más szabályt Küldeménydarabos szállítási mód Küldeménydarabos szállítási mód fogalma: A veszélyes árunak küldeménydarab(ok)ként történő szállítása. A küldeménydarab a csomagolási művelet végterméke, amely a feladásra kész csomagolóeszközből, nagycsomagolásból vagy IBC-ből és tartalmából áll. A fogalom kiterjed a gázok szállítására használt palackokra, valamint az olyan tárgyakra is, amelyek méretük, tömegük vagy kialakításuk folytán csomagolás nélkül vagy rekeszben (csúszótalpon), kosárban vagy rakodóeszközben szállíthatók. A radioaktív anyagok szállítását kivéve, nem terjed ki e fogalom azokra az árukra, amelyeket ömlesztve szállítanak, sem a tartányban szállított anyagokra A küldeménydarabok az alábbi járművekbe rakhatók: fedett kocsiba vagy zárt konténerbe; ponyvás kocsiba vagy ponyvás konténerbe; nyitott kocsira (ponyva nélkül) vagy nyitott konténerbe (ponyva nélkül). A csomagolási művelet végtermékeinek (feladásra kész csomagolóeszközöknek pl. kartondobozok, kannák, hordók, IBC-k, nagycsomagolások, palackok, palackkötegek) továbbítása vasúti kocsiban, konténerben, közúti járműben. Hagyományos csomagolóeszközök [max 450 l/ (kg)] 49

50 IBC-k (max 3 m3) 50

51 Palackok: Palack: legfeljebb 150 liter Palackköteg: max 3000 liter Gázhordó: legalább 150, legfeljebb 1000 liter Nagypalack: legalább 150, legfeljebb 3000 liter Kocsik a küldeménydarabok szállítására: 51

52 52

53 4.2. Tartányos szállítás: Valamely áru csak akkor fuvarozható tartányban, ha a 3.2 fejezet A táblázat (10) oszlopában mobiltartány utasítás vagy a (12) oszlopában tartány kód van feltüntetve: Folyadékok, gázok és szilárd (szemcsés, porszerű) anyagok fuvarozása tartány(os) járművel. RID 2-es áruosztály anyagaihoz 53

54 RID 3-9 áruosztály anyagaihoz Tankkonténer látható a következő képeken: mobil tartány cserefelépítmény MEG konténer 54

55 4.3. Ömlesztett szállítás Valamely veszélyes áru csak akkor fuvarozható ömlesztett árukonténerben, konténerben vagy kocsiban ömlesztve, ha: a) a 3.2 fejezet A táblázat (10) oszlopában BK (betűkkel kezdődő) kóddal jelölt különleges előírás vagy meghatározott bekezdésre való utalás van fel tüntetve, amely ezt a szállítási módot kifejezetten megengedi, és ezen szakasz előírásain kívül a szakasz vonatkozó feltételeit is be tartják; b) a 3.2 fejezet A táblázat (17) oszlopában VC (betűkkel kezdődő) kóddal jelölt különleges előírás vagy meghatározott bekezdésre való utalás van feltüntetve, amely ezt a szállítási módot kifejezetten megengedi, és ezen szakasz előírásaival együtt a szakaszban található, AP kóddal (kódokkal) azonosított kiegészítő előírás feltételeit is betartják. Csomagolatlan szilárd anyagok vagy tárgyak fuvarozását vasúti kocsikban, konténerekben vagy ömlesztettáru-konténerekben a következő képek szemléltetik. 55

56 56

57 5. Mentességgel szállított veszélyes áruk A vasúton nem jellemző a mentességgel történő szállítás, de tekintettel arra, hogy a RID is értelmezi, fontos áttekinteni a vonatkozó szabályokat. A veszélyes áru szállítás során mentességgel történő szállítás, csak küldeménydarabos szállítási módban lehetséges. A belföldi szállítás során figyelembe kell venni a RID belföldi alkalmazásáról szóló hatályos jogszabályt, amely a szállításra vonatkozó eltéréseket tartalmazza. Továbbá az alábbiakban taglalt LQ mentességre vonatkozó leírásoknál, figyelembe kell venni az RID átmeneti előírásait is. Azonban mielőtt az ellenőrzés során megállapításokat tennénk, a szabálytalanságokkal kapcsolatban figyelembe kell venni az alábbiakat: hatályos RID-et (átmeneti időszakban /minden páratlan év / a hatályba lépő RID-et is); a 3.2 A táblázat 6. oszlopában lévő különleges előírásokat; a 3.2 A táblázat 7a és 7b oszlopában lévő adatokat; az 1.6 fejezet átmeneti előírásait; az RID Megjegyzés apró betűs részt; hatályos rendeletet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról Fuvarozás/ szállítás jellegéből adódó mentességek (RID ) Az alábbi szállítások esetén nem kell a RID előírásait alkalmazni. Ebben a) Kiskereskedelmi az esetben a RID csomagolásban előírásait nem kell lévő alkalmazni. veszélyes áru(k) magánszemélyek által történő szállítása háztartási használatra, sport vagy szabadidős célokra. b) Gépek és készülékek szállítása, amelyekben vagy egyes részeikben veszélyes anyagot tartalmaznak, feltéve, hogy a kiszabadulásukra minden szükséges intézkedést megtettek. c) A vállalatok (vállalkozások) olyan szállításaira, ami fő tevékenységüket kiegészíti, mint például a mély- és magasépítési munkaterületek ellátása, vagy méréssel, javítással és 57

58 karbantartással kapcsolatos szállítások, ill. visszaszállítások csomagolóeszközönként legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes áru esetén és az bekezdésben meghatározott mennyiségi határokon belül. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására. Ez a fajta mentesség nem alkalmazható a 7 osztályra. Ugyancsak nem alkalmazható ez a mentesség a vállalatok (vállalkozások) által anyagbeszerzés, külső vagy belső anyagelosztás céljából végzett szállításokra. Ilyen munkaterület ellátó vasúti járművek lehetnek az alábbiak: Az ellenőrzés (valamint az eljárás) során vizsgálni kell, hogy a szállítás az ellenőrzött ügyfél fő tevékenységi körével kapcsolatos volt-e. A raktérben szállított veszélyes árut valóban munkaterületre szállítja. Ezt a fuvarokmányból az ellenőrzés helyszínén tisztázni kell, amennyiben nem tudja az ügyfél bizonyítani, akkor eljárást kell indítani és az eljárás során kell tisztázni. Egy adott munkaterületre szállítja a veszélyes árut (pl.: 300 liter gázolaj 2 vagy több munkaterületre történő szállítás már anyagelosztás). A szállítóegységen szállított csomagolóeszközönkénti mennyisége nem haladta meg a 450 litert, továbbá a szállítás során betartották a RID bekezdésében meghatározott mennyiségi határokat. 58

59 Az ügyfél a szükséges intézkedéseket megtette-e a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására. Palackcsomagolású veszélyes áru (gáz) szállítása során: a palackok nem rendelkezhetnek felszerelt nyomáscsökkentővel; a védőkupakoknak felhelyezett állapotban kell lenniük; a palackokat rögzített állapotban kell elhelyezni; ellenőrizni szükséges a szivárgást és a palackok érvényességét is. Fontos kiemelni, hogy meg kell tenni mindazon intézkedéseket, amelyek megakadályozhatják a veszélyes áru kiszabadulását. A szükséges intézkedések elsősorban műszaki megoldások, amelyek többek között a csomagolóeszközökre vonatkozhatnak, de részét képezi annak megelőzése is, hogy a küldeménydarab a szállítás során a ráható különböző irányú erők hatására helyéről elmozduljon, amelynek eredménye a veszélyes áruval töltött csomagolóeszköz sérülése, illetve a veszélyes áru szabadba történő kiszabadulása is lehet. Amennyiben az ügyfél nem tette meg a szükséges intézkedéseket a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására, abban az esetben szabálytalanságot a III. kockázati kategória mulasztása alá kell sorolni. d) Kárelhárító szolgálatok által, vagy a felügyeletük mellett történő szállítások, amelyeket a kárelhárítás érdekében végeznek. Példa: Balesetet szenvedett veszélyes anyagot szállító jármű elszállítása, balesetben megsérült veszélyes áru összegyűjtésére és biztonságba helyezésére irányuló szállítás. 59

60 e) Vészhelyzetben történő szállítás (emberi élet mentése, környezet védelme), amennyiben a biztonságos szállítás érdekében mindent megtettek. f) Üres, tisztítatlan telepített tartályok szállítása, amelyekben a 2 osztály A,O, F csoportú gázok, 3-9 osztály II-III csomagolási csoportú anyagok, vagy 6.1 osztály II-III csomagolási csoportú peszticidek voltak. Feltéve, hogy légmentesen le vannak zárva a tartályok és mindent megtettek a tartalom szivárgása ellen A gázok fuvarozására/ szállítására vonatkozó mentességek (RID ) Az alábbi szállítások esetén nem kell a RID előírásait alkalmazni. a) Jármű meghajtására, vagy valamely berendezésének működtetésére szolgáló gázt tartalmazó tartály töltöttsége esetén. (pl: hűtőkocsi) 60

61 b) A szállított jármű üzemanyagtartályában lévő gáz esetén, ha a motor és az üzemanyagtartály közötti záró szelep el van zárva és az elektromos érintkezők meg vannak szakítva. c) A 2 osztály A és O besorolású gázainak szállítása esetén, ha a gáz nyomása a tartályban 15 C o -on nem emelkedik 200 KPa (2 bar) fölé és a szállítás alatt teljes mértékben gáz halmazállapotú marad. d) A jármű üzemelése során használt felszerelésekben alkatrészekben (pl.: légfék munkahenger) lévő gázok esetén. e) A kocsik különleges készülékeiben (hűtőkészülék, halszállító tartályok, fűtőkészülék, stb.) lévő gázok esetén, ha ezek a berendezések működéséhez szükségesek és az ilyen készülékek tartalék tartályai és üres tisztítatlan cseretartályai is. f) Az italokban és élelmiszerekben lévő gáz esetén. (pl.: szén-dioxid) 5.3. Folyékony tüzelőanyagok szállítására vonatkozó mentességek (RID ) A RID előírásait nem kell alkalmazni: a szállítási tevékenységet végző vasúti jármű tüzelőanyag tartályaiban lévő és annak meghajtására szolgáló vagy bármely berendezésének (pl. hűtő készülék) működtetésére a szállítás alatt használt vagy használni szándékozott tüzelő anyagra 61

62 a rakományként szállított járművek, szállító eszközök (pl. csónakok) tartályaiban levő tüzelőanyagokra, amely meghajtásukra vagy bármely berendezésük működtetésére szolgálnak. a nem közúti mobil gépek és berendezések tartályaiban levő, rakományként szállított tüzelőanyagokra, ha azok hajtására vagy bármely berendezésük üzemeltetésére szolgálnak. 62

63 5.4. A különleges előírások szerinti veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó mentességek (RID ) A RID 3.3 fejezetének bizonyos különleges előírásai egyes veszélyes anyagok szállítását részben vagy teljes egészében kiveszi a RID hatálya alól. A szállított veszélyes árura vonatkozó különleges előírásokat a RID 3.2 A táblázatának 6. oszlopa foglalja össze.. Példa: 601 A felhasználásra kész gyógyszerészeti termékek (gyógyszerek), amelyeket személyes vagy háztartási felhasználás vagy kiskereskedelmi értékesítés céljára gyártanak és erre szolgáló csomagolásban vannak, nem tartoznak az RID előírásainak hatálya alá. 375 Ezek az anyagok önálló vagy kombinált csomagolásban szállítva, amelyek önálló vagy belső csomagolásonként folyadék esetén legfeljebb 5 liter vagy szilárd anyagok esetén legfeljebb 5 kg mennyiséget tartalmaznak, nem tárgyai a RID egyetlen más előírásainak sem, ha a csomagolások kielégítik a , a és a bekezdés általános előírásait Üres, tisztítatlan csomagolóeszközökre vonatkozó mentességek (RID ) Az üres, tisztítatlan csomagoló eszközök (beleértve az üres IBC-ket és nagy csomagolásokat), amelyekben a 2, 3, 4.1, 5.1, 6.1, 8 és a 9 osztály anyagai voltak, nem esnek a RID előírásainak hatálya alá, ha a lehetséges veszély elhárítására megfelelő intézkedéseket tettek. Az üres, tisztítatlan csomagolóeszközökre (göngyölegek) vonatkozó mentesség csak bizonyos feltételek teljesülésekor vehető figyelembe. Nem esnek a RID egyéb előírás alá ha: 63

64 Eredeti zárószerkezetükkel, vagy egyéb, alkalmas, szivárgásmentes módon zártak, Külső felületük veszélyes anyagtól mentes, Épek, sérüléstől mentesek, Megfelelő a rögzítésük. A veszélyes áruk maradékát tartalmazó, tisztítatlan, üres csomagolóeszközök esetében (kivétel RID 7 osztály) a fuvarokmányban nem kell feltüntetni az: - UN számot, - a helyes szállítási megnevezést, - a veszélyességi bárca számát, - a csomagolási csoportot, - a küldeménydarabok számát és fajtáját és - a szállított veszélyes áruk összmennyiségét Egy kocsiban vagy konténerben szállított mennyiségből adódó mentesség (RID ) Általános tudnivalók: Csak küldeménydarabos szállítási módnál alkalmazható! A mentesség alkalmazása céljából a veszélyes árukat szállítási kategóriákhoz rendelik. A szállítási kategóriák: 0, 1, 2, 3, és 4 számmal vannak a RID-ben jelezve. A szállítási kategóriákat az egyes veszélyes árukra az RID 3.2 fejezet A táblázatának 15-ös oszlopában jelölik meg. Itt található meg a felsorolt számok valamelyike. 64

65 Ha egy kocsiban vagy konténerben a RID c) pontban foglalt mentesség alapján ugyanazon szállítási kategóriába tartozó veszélyes árút terveznek szállítani, akkor a RID táblázat 3. oszlopában megadott mennyiségeket kell betartani. Amennyiben több olyan áru van, amelyek más-más szállítási kategóriába tartoznak, akkor az alábbi számítást kell alkalmazni. A szállítási kategóriákhoz rendelt legnagyobb szállítható mennyiségek táblázata: Szállítási kategória Legnagyobb összmennyiségű kg vagy liter Szorzó 0 0 Mentesség nem alkalmazható 1 20 x50 1* 50 x x x1 4 korlátlan Korlátlan (korlát a vasúti kocsi terhelhetősége) * Az UN 0081, 0082, 0084, 0241, 0331, 0332, 0482, 1005, 1017 számú anyagoknál a legnagyobb szállítható összmennyiség szállítóegységenként 50 kg. A táblázat használata egyféle veszélyes áru szállítása esetén: A veszélyes áru legnagyobb szállított mennyisége nem haladhatja meg az adott szállítási kategóriához rendelt legnagyobb összmennyiséget. A táblázat használata többféle veszélyes áru szállítása esetén: A veszélyes áruk összes mennyiségét szállítási kategóriánként meg kell szorozni a szállítási kategóriákhoz rendelt szorzóval. Az így kapott számokat össze kell adni és az összegük nem haladhatja meg az 1000-et. Példa: Az adott anyag szállítási kategóriája Szállítandó mennyiség Szorzat 1 5 kg kg

66 3 400 kg 400 összesen 1400 Mivel a szorzat összegezve nagyobb, mint 1000, így nem alkalmazható ez a mentesség. Mértékegységek: A szállítandó veszélyes áruk összmennyiségét az szerinti mentességnél az alábbi mennyiségek és mértékegységek használatával kell figyelembe venni: 1. Tárgyaknál: Bruttó tömeg (kg) 2. Tárgyaknál (1 osztály robbanóanyagok): Nettó tömege (kg) 3. Szilárd anyagoknál: Nettó tömeg (kg) 4. Cseppfolyósított gázoknál: Nettó tömeg (kg) 5. Mélyhűtött, cseppfolyósított gázoknál: Nettó tömeg (kg) 6. Oldott gázoknál: Nettó tömeg (kg) 7. Folyékony anyagoknál: veszélyes árú összmennyisége (liter) 8. Sűrített gázok: A tartály névleges űrtartalma (liter) 9. nyomás alatti vegyszereknél a tartály víztérfogata (liter) 10. adszorbeált gázoknál a tartály víztérfogata (liter) 5.7. Korlátozott mennyiség - limited quantity (LQ) (RID 3.4) Az LQ mentesség elsősorban azokban az esetekben kerül alkalmazásra, amikor az egyébként a RID hatálya alá tartozó veszélyes árukat ún. kiskereskedelmi csomagolásba legfeljebb 5 l vagy kg mennyiség mellett töltik, majd ezeket a csomagolóeszközöket egy további, külső csomagolóeszközben, klasszikusan papírládában, vagy zsugorfóliában helyezik el úgy, hogy a kapott küldeménydarab bruttó tömege nem éri el az erre előírt maximális értéket. A belső csomagolásonként vagy tárgyanként megengedett mennyiségi határokat az egyes anyagokra a 3.2 fejezet A táblázat (7a) oszlopa tartalmazza. Azoknál az anyagoknál, amelyek e mentesség szerint nem szállíthatók, ebben az oszlopban a 0 mennyiség van feltüntetve. 66

67 Mennyiségi korlátok A veszélyes árukat kizárólag alkalmas külső csomagolásba helyezett belső csomagolásba lehet csomagolni. A küldeménydarab össztömege nem haladhatja meg a 30 kg-ot. Az LQ szerinti veszélyes árukat tartalmazó tárgyakhoz, illetve belső csomagolásokhoz zsugorfóliás vagy nyújtható fóliás tálcás külső csomagolások is használhatók. A küldeménydarab össztömege ebben az esetben nem haladhatja meg a 20 kg-ot. A RID 3.4 fejezete szerinti korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk szállítása a RID legtöbb előírása alóli mentességet jelent. A korlátozott mennyiségű csomagolási módszer közkedvelt szállítási eljárás minden olyan esetben, amikor magának a terméknek a végfelhasználása kisebb mennyiségenként történik. A mentesség alkalmazása során az RID legtöbb előírását nem kell betartani, ami a szállítás tekintetében nagy könnyebbséget jelent. Mind a veszélyes áru feladójának, mind a csomagolást, az áru járműbe rakását, szállítását és kirakását végző vállalkozásoknak, ha nem is sok, de néhány fontos RID előírást így is be kell tartani. Önálló csomagolóeszközök nem használhatók! A csomagolóeszköz jelölésére előírt Veszélyes hulladék felirat; álló helyzetet jelző nyilak; LQ speciális jelölése. A jelölés csomagolóeszközön mérete min. 10 cm x 10 cm (Nyilak jól láthatóak); a méret 5 cm x 5 cm-ig csökkenthető, ha a küldeménydarab kisméretű; Tartós kivitel, ép állapot. 67

68 A kocsit két hosszanti oldalán vagy a konténert mind a négy oldalán RID szakasza szerinti jelölésekkel kell ellátni ha 8 tonnánál nagyobb mennyiségű, korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árut szállítanak; A jelölés a nagybárcák méreteinek megfelelően (min. 250x250 mm). A fenti jelölés elhelyezése a következő ábrákon látható. A jelöléseket nem kell kötelezően elhelyezni, ha a kocsiban vagy konténerben olyan veszélyes áruk is megtalálhatók, melyek jelenléte miatt a szállítóegység narancssárga táblával jelölve van. A következő előírások betartását kell ellenőrizni: 68

69 RID szerinti 1.3 képzés; egybecsomagolás; csomagolások jelölése (speciális jelölés); egyesítő csomagolások jelölése (amennyiben több LQ csomagolásban lévő küldeménydarabot csomagolnak egybe); Az álló helyzetet jelölő nyilak alkalmazása; A küldeménydarabokon, illetve az ilyen küldeménydarabokat tartalmazó egyesítő csomagolásokon az álló helyzetet jelölő nyílnak rajta kell lennie, ha az előírás (például folyadékok esetén. RID bekezdése szerinti rögzítést; a veszélyes árukkal együtt szállított áruk rögzítése megtörtént-e (pl.: kézi targonca /un. béka /, stb.); a 3.3. fejezetben előírt különleges előírások (kivéve a 61, 178, 181, 220, 274, és 650 e) betartását; a megfelelő RID által előírt megfelelő minőségű csomagoló eszközök használatát ( , , bekezdés); szállítási mód betartása (pl.: csak küldeménydarabos lehet); kocsi vagy konténer jelölését, amennyiben szükséges. 69

70 5.8. Engedményes mennyiség Excepted quantity (EQ) (RID 3.5) Az engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes árut az határozza meg, hogy egy-egy veszélyes anyagot tartalmazó tárgyból mennyi szállítható egy rakományban. Az engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruknál a 3.2 fejezet A táblázat (7b) oszlopában egy betűből és számból álló kód van feltüntetve a következők szerint: Ha a kód E0, akkor már egyetlen darab szállításánál sem lehet a mentességet alkalmazni. E1-E5 jelű belső csomagolásoknál darabonként 1-30 gramm lehet a megjelölt anyagból, külső csomagolásonként pedig gramm a maximum. Az így szállított küldeménydarabokra egy 10x10-es vörös vagy fekete jelölést kell elhelyezni, fehér vagy kellően elütő háttérben, feltüntetve a veszélyességi bárca számát és a feladó, vagy a címzett nevét és címét 70

71 Ha olyan veszélyes árukat csomagolnak egybe engedményes mennyiségben, amelyekhez különböző kódok tartoznak, a külső csomagolásonkénti legnagyobb mennyiségre a (leg)kisebb értéket kell betartani. Engedményes mennyiségek szállítása esetén be kell írni a veszélyes áru engedményes mennyiségben/dangerous goods in excepted quantities szöveget (RID 3.5.6) és figyelni kell, hogy a küldemények darabszáma nem haladhatja meg az 1000-t! Az ellenőrzés során vizsgálni szükséges, hogy a mozdonyvezető részesült-e RID 1.3 fejezet szerinti oktatásban, az igazolást a jármű személyzetének a szállítás ideje alatt (belföldi szállításnál) magánál kell tartania és a hatóság részére ellenőrzéskor be kell mutatnia; a RID , , és bekezdés csomagolási előírásait; amennyiben egyesítőcsomagolásban van csomagolva, akkor a RID bekezdésben előírt jelöléssel el van-e látva (kivéve, ha az egyesítőcsomagolásban lévő küldemény darabok jelölése kívülről jól látható); nem lehet 1000 db-nál több küldeménydarab a szállítóegységen; okmányba történő Veszélyes áru engedményes mennyiségben bejegyzését; a küldeménydarabok számát, illetve ha egy vagy több kísérőokmány (hajóraklevél, légi fuvarlevél, CMR vagy CIM fuvarlevél) tartozik a szállításhoz, akkor legalább az egyikbe be legyen jegyezve. A csomagolóeszközöknek nem kell UN típusjóváhagyott csomagolóeszköznek lennie A RID pontjai szerinti mentesség Az RID ezen pontjai további speciális, az ellenőrzéseink során ritkán tapasztalható mentességeket fogalmaznak meg a villamos energia tároló és fejlesztő rendszerek, a szállítás során hűtés vagy kondicionálás céljára használt veszélyes áruk, a veszélyes árut tartalmazó lámpák szállítására vonatkozóan. 71

72 72

73 6. Okmányismeret Fuvarokmány: a fuvarozási szerződésnek megfelelő fuvarlevél (lásd CIM), az Általános Szerződés a Teherkocsik Használatára (AVV) szerinti üres kocsi kísérőlevél, vagy az szakasz előírásainak megfelelő, más fuvarokmány. Pl.: CIM-fuvarlevél, CIM/SZMGSZ fuvarlevél, belföldi fuvarlevél, SZMGSZ-fuvarlevél, CUV üres kocsi kísérőlevél, elektronikus fuvarlevél. Kocsicsoport vagy zártvonatok továbbítása esetén egy fuvarlevél és kocsijegyzék. A fuvarokmányok a következő oldalakon láthatók. 73

74 6.1. CÍM fuvarlevél 74

75 A fuvarlevelet egy vagy több nyelven kell kitölteni, ahol az egyik nyelvnek németnek, angolnak vagy franciának kell lennie. A feladó és a fuvarozó ettől eltérően is megállapodhat. A RID hatálya alá tartozó küldemények esetén ettől eltérően a küldemény által érintett államok állapodhatnak meg. A CIM-fuvarlevél 7 számozott példányból áll: CIM: Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Szerződésre vonatkozó Egységes Szabályok, a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF 1999) B Függeléke CUV: Egységes Szabályok a nemzetközi vasúti forgalomban használt járművekre vonatkozó szerződésekre Tisztítatlan üres csomagolóeszközök fuvarozási okmánya a RID szerint Tisztítatlan üres csomagolóeszközök visszaadására, amelyek veszélyes áruk maradványait tartalmazzák és nem tárgyai CIM fuvarozási szerződésnek, a következő rendelkezések érvényesek: A rakott küldemény átvevője köteles a fuvarozónak minden csomagolóeszközre vonatkozóan kétpéldányos írásos nyilatkozatot átadnia. Erre a célra a CIM fuvarlevélgarnitúra / CUV üreskocsi kísérőlevél garnitúra két példányát kell felhasználni, amelyeknek a 30-as rovatában minden megjegyzést törölni kell. A nyilatkozat megfelelő rovataiba a következő adatokat kell beírni: Feladó (a rakott küldemény átvevője), Kocsiszám, illetve a csomagolóeszköz megnevezése, A tisztítatlan üres csomagolóeszközökre a RID-ben előírt adatok. A rakott küldemény átvevőjének azokra a tisztítatlan üres csomagolóeszközökre és egyéb eszközökre, amelyek veszélyes áruk maradványait tartalmazzák, a RID egyéb, megfelelő előírásait is figyelembe kell vennie. 75

76 A fuvarlevél rovatai és tartalma A feladó és fuvarozó közötti külön megállapodás hiányában az 1-30 rovatokat a feladónak kell kitölteni. A szaggatott határvonalak az egyes rovatoknál azt jelentik, hogy a bejegyzésekkel azokon túl szabad menni, ha egy rovatban a rendelkezésre álló hely nem elegendő; az ilyen módon igénybevett rovatokba bejegyzett adatok egyértelműségét azonban nem szabad befolyásolni. Amennyiben a hely ennek a lehetőségnek a felhasználásával sem elegendő, kiegészítő lapokat kell használni, amelyek a fuvarlevél részét képezik. A kiegészítő lapoknak a fuvarlevéllel megegyező nagyságúnak kell lenniük, és a fuvarlevél lapjaival azonos mennyiségben kell kiállítani. A kiegészítő lapokra a fuvarlevélben utalni kell. A 7, 13, 14, 55, 56 és 57 rovatokban az adatokat kóddal és részben szöveggel kell megadni. Levelezésben az egyes kódok egyértelmű jelölése céljából a rovat számát kell megadni (Példa: az 1 kód a 7 rovatban 7.1 kód -ként kell jelölni). Státusz: K = kötelező adatok F = feltételes adatok (kötelező, ha a feltételt teljesítik) SZ = szabad választás szerint megadható adat 1 K Feladó: Név, cím, aláírás és ha lehetséges, telefon- vagy faxszám (nemzetközi országhívószámmal) vagy a feladó címe. Az aláírás helyettesíthető bélyegzőlenyomattal vagy gépi könyvelési jellel vagy egyéb alkalmas módon. Az Európai Unió tagállamai közötti árucsereforgalom esetén a feladónak ezenkívül fel kell tüntetnie a közösségi adószámát (TVA szám), amennyiben ilyen számot kapott. 2 SZ A feladó ügyfélkódja Hiányzó ügyfélkód esetén a fuvarozó bejegyezheti azt. 76

77 3 SZ A bérmentesített költségek költségviselőjének ügyfélkódja, ha az nem a feladó. Hiányzó ügyfélkód esetén a fuvarozó bejegyezheti azt, amennyiben a kód a 13 vagy 14 rovat valamely adatából megállapítható. 4 K Átvevő: Név, cím és ha lehetséges, telefon- vagy telefaxszám vagy az átvevő címe. Az Európai Unió tagállamai közötti árucsere-forgalom esetén a feladónak ezenkívül fel kell tüntetnie az átvevő közösségi adószámát (TVA szám), amennyiben az átvevőnek ilyen számot adtak és a feladó előtt ismert. 5 SZ Az átvevő ügyfélkódja Hiányzó ügyfélkód esetén a fuvarozó bejegyezheti azt. 6 SZ A nem bérmentesített költségek költségviselőjének ügyfélkódja, ha az nem az átvevő. Hiányzó ügyfélkód esetén a fuvarozó bejegyezheti azt, amennyiben a kód a 13 vagy 14 rovat valamely adatából megállapítható. 77

78 7 F A feladó nyilatkozatai, amelyek a fuvarozóra nézve kötelezőek. Az 1, 2, 6, 7 és 8 kódok használatánál meg kell adni a kódot és annak jelentését is. Más kódok használatánál csak a kódot kell megadni, amit a megfelelő információval ki kell egészíteni. Kód Nyilatkozat 1 Empfänger nicht verfügungsberechtigt. (Az átvevő rendelkezésre nem jogosult.) 2 Zugelassener Empfänger. [Engedélyezett átvevő (vámjog szerint)] 3 Kísérő/k ( vezetéknév (ek), keresztnév (ek) )] 4 Betöltött tömeg; olyan tartálykocsik esetében, amelyeket tisztítatlan állapotban töltöttek meg, vö. RID c) alfejezetével 5 Sürgősségi telefonszám veszélyes árukkal történt szabálytalanság vagy baleset esetére. 6 Beauftragung eines Unterbeförderers nicht erlaubt. (Alfuvarozó megbízása nem megengedett.) 7 Verladen durch den Beförderer. (Berakás a fuvarozó által.) 8 Entladen durch den Beförderer. (Kirakás a fuvarozó által.) 9 Megállapodásban rögzített fuvarozási határidő 10 Államigazgatási hatósági előírások. (lásd CIM 15. cikk) 11 Rendkívüli küldemény (valamennyi, a fuvarozásban érintett fuvarozónak/infrastuktúra üzemeltetőnek a rendkívüli küldemény továbbítására vonatkozó engedélyszáma) 12 EUR jellel ellátott síkrakodólapok száma, amelyeket az Európai Síkrakodólaptársaság keretében cserélnek. 13 EUR jellel ellátott oldalfalas rakodólapok száma, amelyeket az Európai Oldalfalas Rakodólaptársaság keretében cserélnek. 14 A fuvarozó ponyváinak használata esetén: ponyvák száma, a fuvarozó rövidített neve és száma. 15 A fuvarozó rögzítőhevederjeinek használata esetén: mennyiség és a fuvarozó rövidített neve. 16 Más nyilatkozatok:. (megbízott megjelölése, alfuvarozó megjelölése, küldemény kísérésének kérése útközben, stb.). 8 SZ Feladó hivatkozási száma 78

79 9 F A fuvarlevél mellékletei: Valamennyi, a fuvarozáshoz szükséges kísérőokmány felsorolása, amelyet a fuvarlevélhez csatolnak. A papír-fuvarlevélhez az esetenként csatolt kiegészítő lapok bejegyzése. Amennyiben a feladó a RID alfejezet szerinti veszélyes áru nyilatkozatot használ, ezt az okmányt kiegészítő lapként kell csatolni. A csatolt mellékleteket a papír-fuvarlevélen kóddal és szöveggel is meg kell adni. Az elektronikus fuvarlevélen csak kódokkal kell jelölni, szükség esetén valamennyi kódhoz egy szabad szövegmezőben kiegészítő adatok adhatók meg. 10 K Kiszolgáltatási hely, kiegészítve az állomás és az ország adataival. 11 SZ A kiszolgáltatási hely kódja Ha hiányzik a kód, a fuvarozó utólag pótolhatja. 12 K A kiszolgáltatási helyet kiszolgáló állomás kódja A küldemény kiszolgáltatási helyét kiszolgáló állomás nemzetközi kódja. Ha hiányzik a kód, a fuvarozónak pótolnia kell. 79

80 16 K Átvétel: Az áru átvételének helye (beleértve az állomást és országot) és dátuma (hónap, nap és óra). Megjegyzés: Amennyiben a tényleges átvétel a feladó által megadottaktól eltér, ezt az árut átvevő fuvarozó bejegyzi az 56 A fuvarozó nyilatkozatai rovatba. 17 SZ Az átvétel helyének kódszáma: a fuvarozó a kódot az ügyféllel az ügyfélmegállapodásban közli. Ha hiányzik a kód, a fuvarozó utólag bejegyezheti. 18 F Kocsiszám: A kocsi számának megadása, kocsirakományú forgalom esetén. A kocsi száma jelzi a kocsi típusát is. Lásd a 30 rovathoz írt magyarázatot is. 21 Az áru megnevezése: F Kocsirakományú forgalom esetén: o A kocsik darabszáma, amennyiben rakottan és fuvarozási eszközként kerülnek feladásra o A kocsik száma, amennyiben áruként kerülnek feladásra. Lásd a 30. rovathoz írt magyarázatot is. Az UTI-k darabszáma és megnevezése. F F F K F F A fuvarozandó árudarabok darabszáma, különleges jelölések és számok, amelyek a darabáru-küldemények azonosításához szükségesek. A csomagolás módja. Az áru megnevezése; a veszélyes áruknál a RID szerinti megnevezés. Az áru harmonizált rendszer (NHM) szerinti számának megadása azokban az esetekben, ahol az vámjogilag kötelező (pl. érzékeny áruknál). Adott esetben a feladó által a kocsira vagy az UTI-ra feltett zárak darabszámának és jelölésének megadása. Adott esetben az egyszerűsített vasúti árutovábbítási eljárás alatt álló küldemények bárcájának vagy a piktogram bélyegzőlenyomatának 80

81 elhelyezése F 22 F Rendkívüli küldemény: Dőlt keresztet kell beírni, ha a nemzetközi forgalomban érvényes rendelkezések a rendkívüli küldeményeknél előírják. 23 F RID: Dőlt keresztet kell beírni, ha az áru a RID hatálya alá tartozik. 25 K Tömeg: Kötelező megadni: az áru bruttó tömegét (beleértve a csomagolást) vagy az áru más módon megadott mennyiségét, NHM szám szerint elkülönítve; az UTI, a csereszekrények, a cserélhető és nem cserélhető tartányok és a görgős raklapok saját tömegét; a küldemény össztömegét. 30 K Az okmány megnevezése: A CIM mezőbe x-et kell beírni (a dokumentumot csak abban az esetben használják kocsi kísérőlevélként, amikor az üres kocsi CUV használati szerződés alá tartozik). Amennyiben csak az áru a küldemény tárgya, a kocsiszámot csak a 18 rovatban kell megadni. Ebben az esetben a kocsi CUV használati szerződés hatálya alá tartozik. Amennyiben az áru és a kocsi is a küldemény tárgyát képezi, vagy az üres kocsit áruként adták fel fuvarozásra, a kocsiszámot a 18 és a 21 rovatokban is meg kell 81

82 adni. Ebben az esetben a kocsi nem tartozik CUV használati szerződés hatálya alá. Utalási záradék (a 30 rovattól balra). Ezeket az adatokat a papír-fuvarlevélen előnyomtatják, az elektronikus fuvarlevélen tárolják. Az országok vasúti kódjai a CIM alkalmazási területén 10 Finnország 74 Svédország 22 Ukrajna 75 Törökország 24 Litvánia 76 Norvégia 25 Lettország 78 Horvátország 41 Albánia 79 Szlovénia 44 Bosznia és Hercegovina 80 Németország (Szerb Köztársaság) 81 Ausztria 50 Bosznia és Hercegovina 82 Luxemburg (Horvát Muzulmán Föderáció) 83 Olaszország 51 Lengyelország 84 Hollandia 52 Bulgária 85 Svájc 53 Románia 86 Dánia 54 Csehország 87 Franciaország 55 Magyarország 88 Belgium 56 Szlovákia 91 Tunézia 60 Írország 92 Algéria 65 Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság 93 Marokkó 70 Egyesült Királyság 94 Portugália 71 Spanyolország 96 Irán 72 Szerbia 97 Szíria 73 Görögország 98 Líbia 99 Irak 82

83 6.2. Belföldi (BEFU) fuvarlevél Rovatok ugyanazok, mint a CIM fuvarlevélnél 83

84 6.3. SZMGSZ fuvarlevél 84

85 6.4. SZ lap A veszélyes hulladék szállítását végző kocsinak rendelkeznie kell SZ lappal, amit nem a RID, hanem a vonatkozó kormányrendelet ír elő. A lap az alábbi ábrán látható. 85

86 6.5. Írásbeli utasítás, A RID szerinti írásbeli utasítás célja, hogy információkat adjon a vasúti vontatójármű vezetője (vezetői) számára a vasúti fuvarozás alkalmával esetlegesen bekövetkező baleset vagy veszélyhelyzet esetén. A vasúti vontatójármű vezetőállásán, könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni és tartani a RID szakaszában meghatározott tartalmú RID szerinti írásbeli utasítást. Eltérés nem engedélyezett, egyéb információk csak csatolt dokumentumon tüntethetők fel. A RID szerinti írásbeli utasítást megfelelő tartalommal az indulás előtt kell a fuvarozónak biztosítani a vasúti vontatójármű vezetője részére, olyan nyelven (nyelveken) melyet a vontatójármű vezetője el tud olvasni és meg is érti annak tartalmát. Az SZMGSZ szerinti szállítás során az SZMGSZ 2. mellékletében meghatározott írásbeli utasításnak kell a vasúti vontatójármű vezetőállásán, könnyen hozzáférhető helyen lennie. 86

87 7. Ellenőrzési szempontok szállítási módtól függetlenül 7.1. Szállításból kizárt veszélyes áruk vizsgálata Mindenek előtt meg kell vizsgálni, hogy az adott veszélyes áru függetlenül a szállítási módtól szállítható e vasúton. Erre a RID 2.2 fejezetében találunk választ. A fejezeten belül a 2.2.X.2 pont alapján tudjuk eldönteni, hogy az adott veszélyes áru a RID szerint továbbítható-e vasúton. Az X helyére az adott veszélyes áru osztályát kell helyettesíteni. Pl.: a pontban a szállításból kizárt gyúlékony folyékony anyagok, a pontban a szállításból kizárt mérgező anyagok, a pontban a szállításból kizárt maró anyagok találhatók meg. Szabálytalan: A RID szerint kizárt veszélyes áru továbbítása: I. kockázati kategória 7.2. Bejelentés vizsgálata A bejelentések szabályait a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A vasúti társaság a veszélyes áru vasúti továbbítását köteles a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve honlapján keresztül, a katasztrófavédelmi hatóság által kormányrendelet 1. melléklete szerinti adattartalommal közzétett formanyomtatványon vagy az illetékes területi szerv ügyeletének az árutovábbítás megkezdése előtt írásban, magyar vagy angol nyelven, elektronikus aláírással ellátott vagy telefax formájában bejelenteni. A bejelentésnek a katasztrófavédelmi hatósághoz a továbbítás megkezdését megelőzően legalább egy órával kell beérkeznie. Külföldről érkező veszélyesáru-szállítmány esetében a bejelentést legkésőbb a vonatnak az üzemváltó állomás elhagyását megelőző egy órával korábban kell megtenni. Rendszeres szállítás esetében a veszélyes áru vasúti továbbítását 87

88 végző vasúti társaság egy hónapos időintervallumra is megteheti a bejelentését a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó munkanap 12 óráig. A bejelentett időpontnál korábban Magyarország területén a veszélyes áru vasúti továbbítása nem kezdhető meg. A kötelezett köteles a már bejelentett, de meghiúsult vagy módosított árutovábbítást a katasztrófavédelmi hatóság felé a vonat indulásáig, de legkésőbb az információ tudomására jutását követően haladéktalanul jelezni. A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik azon veszélyes áru továbbításra, amelyet a RID szakaszában szereplő mentesség alapján végeznek, valamint az üres, tisztítatlan csomagoló- és szállító eszközök továbbítására. 88

89 Veszélyes áru szállítását bejelentő ADATLAP tartalmi követelményei 1. Bejelentő adatai: 1.1. Bejelentő neve Bejelentés ideje. 2. A szállítandó veszélyes áru(k): 2.1. UN szám RID szerinti helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoportja Szállítás módja (például ömlesztett, küldeménydarabos, tartályos) Veszélyes áru mennyisége. 3. A veszélyes áru szállítását végző adatai: 3.1. Neve Címe Elérhetősége Kapcsolattartó neve Elérhetősége (telefon). 4. A veszélyesáru-szállítás útvonala: 4.1. Menetvonal száma és tulajdonosa Vonat indulásának helye Vonat tervezett indulásának ideje (év, hó, nap, óra, perc) Vonat-azonosító Szállítási útvonal részletes leírása (vonalszám, használt pályahossz) Tervezett megállási helyek (állomások, határátlépés helye, pályaudvarok), tervezett érkezési és indulási idővel (év, hó, nap, óra, perc) Veszélyes árut szállító jármű(vek) pályaszáma(i). 5. Intermodális (Ro-La) szállítás-e. 6. Nyilatkozat az adatok valódiságáról. 7. Dátum. 8. Cégszerű aláírás. A bejelentés formája Az RC.TIS rendszer által generált RID bejelentésekben használt file nevek generálása az alábbiak szerint történik: A vonat azonosítóban szereplő vonatszám A vonat azonosítóban szereplő dátum Az első vagy a módosító bejelentés száma (E=első, M=módosító) 89

90 Megjegyzés: A vonat azonosítónak elválaszthatatlan része a dátum, mert azonos vonatszámok akár naponta előfordulhatnak. A konkrét vonat azonosításához szükséges a dátum is! A bejelentések közül mindig az utolsót vizsgáljuk. Az utolsó az azonos vonatszám, dátum mellett a legnagyobb számú M jelű bejelentés. Példa az RCH által elektronikusan küldött RID bejelentésre: 3. módosító bejelentés A veszélyes árú szállítás bejelntésének tartalmi követelményeit kielégítő adatlap az OKF honlapján megtalálható és kitölthető, ami következő ábrán látható. 90

91 91

92 A bejelentés összevetése a VTK (Vonat Terhelési Kimutatás) adataival: Példa a MÁV SZIR rendszerből kinyerhető VTK-ra: , 5 92

93 Az összevetésnél az alábbi adatokat kell összehasonlítani. 1. A vonat azonosító megegyezik 2. A VTK a bejelentésben szereplő induló állomáson készült 3. A VTK-n szereplő tényleges indulási idő nem lehet korábbi, mint a bejelentésben szereplő tervezett indulás ideje 4. A bejelentésben szereplő kocsik pályaszámai alapján szerepelnek a VTK-n, UN számok megegyeznek 5. Más bejelentés köteles kocsi nincs a vonatban (a bejelentési kötelezettség nem vonatkozik azon veszélyes áru-továbbításra, amelyet a RID szakaszában szereplő mentesség alapján végeznek, valamint az üres, tisztítatlan csomagoló- és szállító eszközök továbbítására) Megjegyzés: Az üres, tisztítatlan tankkonténer és mobil tartány szállítása a vasútüzemeltető szempontjából rakott kocsitovábbításnak minősül, melynél az áru tömege a fuvarozott szállítóeszköz üres szerkezeti tömege. 93

94 7.3. Fuvarokmány ellenőrzés Az ellenőrzés első lépesként valamennyi kocsi fuvarokmányát vizsgálat alá kell vonni. A fuvarokmányokat a mozdonyvezető tudja rendelkezésre bocsátani. Amennyiben az ellenőrzendő kocsik nincsenek vonatba sorolva, akkor a fuvarokmányok a fuvarozó táraság irodájában, ennek hiányában a forgalmi szolgálattevő irodájában keresendő. A fuvarokmányokat össze kell vetni a VTK-val. A VTK-ban szereplő kocsiknak egyezni kell a fuvarokmányokkal, mind kocsi darabszám és kocsi pályaszám tekintetében. A fuvarokmány bejegyzést össze kell vetni a forgatható táblán, az adattáblán, illetve a tartályon elhelyezett adattáblán (kazánlemez) lévő anyaghoz illetve vonalosztályhoz hozzárendelt tömeggel az alábbi ábra szerint. A kocsiba tölthető több, mint ami az adattáblákon szerepel. Az ábrákon megfigyelhető, hogy a betölthető bután mennyisége a tartány adattáblája alapján kg, a forgatható tábla alapján pedig kg. Így a fuvarokmányban szereplő mennyiség nem haladja meg egyik tömeget sem, a betölthető mennységet nem haladta meg. Fontos az ellenőrzés során, hogy a forgatható táblán és a fuvarokmányon szereplő veszélyes áru egyezzen. 23, UN 1011BUTÁN, kg 94

95 Előfordulhat, hogy a besorozott kocsi nem rendelkezik fuvarokmánnyal, ebben az esetben az ellenőrzési jegyzőkönyvben szabálytalanságként kell rögzíteni a fuvarokmány hiányát, ami a I. kockázati kategória. Fontos azonban megemlíteni, hogy a még nem besorozott kocsik (pl.: töltést követően, rendező pályaudvaron történő állás) nem feltétlenül rendelkeznek fuvarokmánnyal. Ekkor nem kell szabálytalanságként rögzíteni, a jegyzőkönyvben tárgytalan -nak vehető. A fuvarokmány előírt adattartalma a szállított veszélyes árukra nézve az alábbi: a) - A RID mezőt be kell jelölni. Szabálytalan, ha a fenti mező nem kerül jelölésre: III. kockázati kategória. b) Az adott veszélyes áru UN száma, melyet az UN betűk előznek meg: UN 1965 c) A RID szerinti helyes szállítási megnevezés (RID 3.2 A táblázat (2) oszlopa nagybetűvel szedett része). Azon veszélyes árukra, amelyeknél a RID 3.2 fejezet A táblázatának (6) oszlopában a 274, vagy 318 különleges előírás szerepel, a helyes szállítási megnevezést, zárójelbe téve az áru műszaki megnevezésének kell követni. Környezetre veszélyes folyékony anyag, m.n.n. (limonén) Mindig vizsgáljuk meg a RID 3.2 fejezet A táblázatának (6) oszlopában lévő többi különleges előírásokat is: pl. 581-es, 582-es 583-as különleges előírásnál az ott leírtak alkalmazhatók műszaki megnevezésképpen. 95

96 A műszaki megnevezés lehet elfogadott kémiai, biológiai megnevezés, vagy a tudományos és műszaki kézikönyvekben, folyóiratokban és egyéb szakirodalomban jelenleg használt, egyéb megnevezés. A gyártók, forgalmazók által adott kereskedelmi (termék-) elnevezések erre a célra nem használhatók. Keverékek esetén a zárójelen belül megadhatóak a keverék veszélyessége szempontjából mérvadó alkotórészek. Ebben az esetben elégséges a két fő alkotórész megadása. Veszélyes hulladékok szállítása esetén, ha a Veszélyes hulladékok M.N.N. tételként vannak besorolva a műszaki megnevezés helyett a hulladék azonosító kódjának használatát a RID nem teszi lehetővé és ennek kizárólagos alkalmazása nem is ajánlott, mivel azonnal használható információtartalma nincs. Az azonosító kód megnevezése azonban már megfelelő lehet. Azaz műszaki megnevezésként kiegészítésként itt beírható a hulladékok azonosító kód megnevezése, mint az adott veszélyes hulladékot legpontosabban meghatározó műszaki megnevezés. d) Az áruhoz a RID 3.2 fejezet A táblázat 5 oszlopában feltüntetett, illetve 6 oszlopában esetleg feltüntetett különleges előírás alapján szükséges veszélyességi bárca száma (kivéve a 13 számú tolatási bárca). Ha egynél több bárca van megadva, akkor az elsőt követő többi bárca számát zárójelbe kell tenni: 9, vagy 3 (8) Olyan anyagok és tárgyak esetén, amelyeknél a 3.2 fejezet A táblázat 5 oszlopában nincs bárcaszám feltüntetve, a (3a) oszlopban feltüntetett áruosztály számát kell megadni. 96

97 Az 1 osztály anyagai és tárgyai esetén a 3.2 fejezet A táblázat 3b oszlopában található osztályozási kódot. A 7. osztály radioaktív anyagai esetén az osztály számát: 7. e) A csomagolási csoport ha az adott árura elő van írva. III - A csomagolási csoport száma elé a PG, vagy VG stb. betűk írhatók, mint a csomagolási csoport szavak kezdőbetűi a fuvarokmány használt nyelvein, de ez nem kötelező. Például: PG III f) Küldeménydarabos szállításnál az alkalmazott küldeménydarabok száma és fajtája. - A fajta megjelölésénél a RID megnevezéseit kell használni. pl.: 10 db hordó Megjegyzés: A csomagolóeszköz UN kódjelét csak a küldeménydarab-fajta leírásának kiegészítéseként lehet használni (pl. egy láda 4G.) g) a veszélyes árunkénti összes mennyiséget (térfogatban, bruttó vagy nettó tömegben) az azonos UN számhoz, helyes szállítási megnevezéshez és ha van csomagolási csoporthoz tartozó árunként. Megjegyzés: RID szerint nem kötelező a tömeg megadása, de a fuvarlevél-kézikönyvek megkövetelik a tömegadatok megadását is. h) A feladó neve és címe. i) A címzett neve és címe. 97

98 j) Az esetleges külön megállapodás rendelkezéseinek megfelelő nyilatkozat. k) Ha a RID bekezdés szerinti jelölés (narancssárga tábla) elő van írva, a veszélyt jelölő számot az UN szám előtt kell feltüntetni. 663, UN 1098 ALLIL-ALKOHOL, 6.1 (3), I A fenti adatok közül a b), c), d), e), k) adatokat csak az alábbi sorrendben lehet feltüntetni: k), b), c), d) e) (ha a RID bekezdés szerinti jelölés narancssárga tábla - elő van írva) b), c), d), e), k) (ha a RID bekezdés szerinti jelölés narancssárga tábla - nincs előírva és nem alkalmazzák) A fenti adatok közé bármilyen egyéb információ beszúrása tilos, kivéve amit a RID előír. Az információknak jól olvashatónak kell lenniük. Az adatokat kis- és nagybetűvel is be lehet jegyezni. Szabálytalan: A szállított anyagra vonatkozó információk (például UN-szám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport) hiányoznak a fuvarokmányokból, ami miatt nem lehetséges megállapítani, hogy fennáll-e egyéb I. kockázati kategóriájú szabálytalanság: I. kockázati kategória. Például az alábbi ábrán látható szabálytalan bejegyzés. Nyomdafesték liter A következő bejegyzésnél hiányzik a csomagolási csoport, ami alapján eldönthető a további követelmények vizsgálata. Piros színnel a helytelen, feketével a helyes bejegyzés látható. UN 3066 FESTÉK, 8, 200 hordó UN 3066 FESTÉK, 8, III, 200 hordó 98

99 Az okmányokban valamely információ hiányzik, vagy helytelen, de nem az I. kockázati kategória 10. pontja alá tartozó információ: III. kockázati kategória. Ilyen információ pl: bárcaszám, műszaki megnevezés. Az alábbi ábrán mindkét piros bejegyzés hibás, alatta látható a helyes bejegyzés. 23, UN 1098 PROPÁN, 23, UN 1098 PROPÁN, , UN 3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG, M.N.N., 9, III 90, UN 3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG, M.N.N.,(olajos föld) 9, III Hulladékokra vonatkozó előírások A veszélyes hulladékok (a radioaktív hulladékok kivételével) szállításakor a helyes szállítási megnevezés elé kell írni a hulladék szót, kivéve, ha a szállított tétel helyes szállítási megnevezésének ez már eleve része. Példa: UN 1230 HULLADÉK METANOL, 3 (6.1), II UN 3077 HULLADÉK KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG M.N.N, (olajiszap), 3 III Ha a veszélyes hulladékokat a RID pontja szerint, veszélyes tulajdonságaik alapján sorolják be, a megnevezést az A SZERINTI HULLADÉK bejegyzéssel kell kiegészíteni. Ilyen esetben a RID 3.3 fejezetének 274 különleges előírása szerinti műszaki megnevezést nem kell feltüntetni. UN 3264 MARÓ, FOLYÉKONY, SAVAS SZERVETLEN ANYAG, M.N.N., 8, II, A SZERINTI HULLADÉK Szabálytalan: Az okmányokban valamely információ hiányzik, vagy helytelen, de nem az I. kockázati kategória 10. pontja alá tartozó információ: III. kockázati kategória. pl: HULLADÉK vagy A SZERINTI HULLADÉK bejegyzés. 99

100 UN 1230 METANOL, 3 (6.1), II UN 1230 HULLADÉK METANOL, 3 (6.1), II Az üres, tisztítatlan eszközökre vonatkozó előírások (kivéve a csomagolóeszközöket) A 7 osztály kivételével a többi osztály veszélyes áruinak maradékát tartalmazó, üres, tisztítatlan szállítóeszközök esetében a fuvarokmányban az alábbiak valamelyikét kell alkalmazni: A veszélyes áru adatok előtt vagy után az ÜRES, TISZTÍTATLAN, vagy az UTOLSÓ RAKOMÁNY MARADÉKA szavak valamelyikét kell alkalmazni, pl.: ÜRES, TISZTÍTATLAN 663, UN 1098 ALLIL-ALKOHOL, 6.1 (3), I, 663, UN 1098 ALLIL-ALKOHOL, 6.1 (3), I, UTOLSÓ RAKOMÁNY MARADÉKA, az UN szám előtt az ÜRES TARTÁNYJÁRMŰ, ÜRES TARTÁLYKOCSI ÜRES LESZERELHETŐ TARTÁNY, ÜRES TANKKONTÉNER, ÜRES MOBIL TARTÁNY, ÜRES BATTÉRIÁS JÁRMŰ, ÜRES BATTÉRIÁS KOCSI, ÜRES MEG-KONTÉNER, ÜRES JÁRMŰ, ÜRES KOCSI, ÜRES KONTÉNER, illetve ÜRES TARTÁLY szavakat kell feltüntetni, melyeket az UTOLSÓ RAKOMÁNY szavak követnek az alábbi példa szerint: ÜRES TARTÁLYKOCSI, UTOLSÓ RAKOMÁNY: 663, UN 1098 ALLIL-ALKOHOL, 6.1 (3), I ÜRES LESZERELHETŐ TARTÁNY, UTOLSÓ RAKOMÁNY: 663, UN 1098 ALLIL- ALKOHOL, 6.1 (3), I 100

101 Megjegyzés: Gáztartályoknál ez az előírás csak 1000 litert meghaladó űrtartalom fölött alkalmazható. Ilyen szállítások esetén a fuvarokmányban a szállított veszélyes áruk összes mennyiségét értelemszerűen nem kell megadni. Ha az üres, tisztítatlan tartányok, battériás kocsik, battériás járművek és MEGkonténerek zárása, tömítése sérült és ezért azokat a legközelebbi alkalmas helyre szállítják, ahol a tisztítás, vagy javítás elvégezhető, a fuvarokmányba az alábbi bejegyzést kell tenni: A pont szerinti fuvarozás. Ha a kocsiban, járművön, vagy konténerben kirakás után a tartalom egy része kiömlött és ezért a kocsit, járművet, vagy a konténert miután az helyben nem volt elvégezhető - a legközelebbi alkalmas helyre szállítják, ahol a tisztítás elvégezhető és megtették az intézkedéseket a kiömlött veszélyes áru ellenőrizhetetlen szabadba jutásának elkerülésére, a következő bejegyzést kell a fuvarokmányba tenni: A bekezdés szerinti fuvarozás. Tartálykocsik, leszerelhető tartányok, battériás kocsik pont (az üres tisztítatlan tartálykocsik, leszerelhető tartányok, battériás kocsik, tankkonténerek, tartányos felépítmények és MEG-konténerek a és a pontban időszakos 8 év illetve közbenső vizsgálat 4 év+3 hónap meghatározott időköz eltelte után is szállíthatók a vizsgálat végrehajtása céljából) szerinti fuvarozása esetén a következő bejegyzést kell a fuvarokmányba tenni: A pont szerinti fuvarozás. A tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási láncra vonatkozó különleges előírások (RID pont szerinti nyilatkozat): Az olyan küldeménydarabok, konténerek, mobil tartányok és tankkonténerek és MEG-konténerek szállítása esetén, melyek tengeri, vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási láncban közlekednek és nem felelnek meg teljesen a RID-nek a csomagolásra, az egybecsomagolásra, a küldeménydarab jelölésére és bárcázására, a nagybárcák és narancssárga táblák alkalmazására nézve, de bejegyzést kell a fuvarokmányba tenni: Az pont szerinti fuvarozás. 101

102 Huckepack forgalomra vonatkozó különleges előírások: - Huckepack forgalomban történő fuvarozás esetén a fuvarokmányba a következő bejegyzést kell tenni: Az bekezdés szerinti fuvarozás. A magas hőmérsékleten szállított anyagokra vonatkozó különleges előírások Ha egy folyékony anyagot 100 C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten, ill. egy szilárd anyagot 240 C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten szállítanak és a helyes szállítási megnevezés nem utal a magas hőmérsékletre (pl. nem szerepel benne az OLVASZTOTT vagy MAGAS HŐMÉRSÉKLETŰ kifejezés), akkor a helyes szállítási megnevezés elé közvetlenül a FORRÓ szót kell írni. Különleges előírások a környezetre (vízi környezetre) veszélyes anyagok szállítására Az 1-9 osztályba tartozó olyan anyag esetében, amely kielégíti a pont osztályozási kritériumait is, a fuvarokmányban kiegészítésképpen fel kell tüntetni a KÖRNYEZETRE VESZÉLYES vagy TENGERSZENNYEZŐ/KÖRNYEZETRE VESZÉLYES bejegyzést. Tengeri szállítást is magában foglaló szállítási láncban történő szállítás esetén (az IMDG Kódex pontja szerinti) TENGERSZENNYEZŐ bejegyzés is elfogadható. Megjegyzés: Nem kell a környezetre veszélyes bejegyzést ismét alkalmazni az alábbi esetekben, mert az a helyes szállítási megnevezés részét képezi: UN 3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG M.N.N. (műszaki megnevezés), 9, PG III UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG M.N.N. (műszaki megnevezés), 9, PG III. Különleges előírások 2. osztályra A RID d) pont szerint a mélyhűtött, cseppfolyósított gázokkal töltött tartálykocsinál, mobil tartánynál és tankkonténernél a feladónak a fuvarokmányba be kell jegyeznie a következő nyilatkozatot: A tartány úgy van szigetelve, hogy a biztonsági szelepek. (a fuvarozó jóváhagyásával megadott dátum) előtt nem nyitnak ki. 102

103 Szabálytalan: Az okmányokban a fentiek szerint előírt valamely bejegyzés hiányzik, vagy helytelen: III. kockázati kategória. A felső ábra szabálytalan, az alsó szabályos. 30, UN 1202 GÁZOLAJ, 3, III 30, UN 1202 GÁZOLAJ, 3, III, környezetre veszélyes A fuvarokmány nyelve a) Nemzetközi szállításoknál a COTIF-tagállamaival: A fuvarokmányt egy vagy több nyelven, de legalább angol, francia, vagy német nyelven kell kiállítani, kivéve, ha a fuvarozás által érintett országok közötti megállapodások másként rendelkeznek. b) Nemzetközi szállításoknál az SZMGSZ Megállapodás tagállamaival: A fuvarokmányt a feladási ország nyelvén valamint orosz nyelven kell kiállítani, kivéve, ha a fuvarozás által érintett országok közötti megállapodások másként rendelkeznek. c) Belföldi szállítások A fuvarokmány nyelve magyar. Szabálytalan: Fuvarokmány nyelvezete nem megfelelő III. kockázati kategória 103

104 7.4. Védőtávolságra vonatkozó előírások Az 1, 1.5 vagy 1.6 mintájú nagybárcával ellátott kocsikat, ill. nagykonténereket a sínek irányában a 2.1, 3, 4.1, 4.2, 4.3,5.1 vagy 5.2 mintájú nagybárcával ellátott kocsiktól, ill. nagy konténerektől védőtávolságnak kell elválasztani: - két kéttengelyes vagy egy négy- vagy több tengelyes kocsival, vagy - az ütközőtányérok ill. nagykonténerek fala közötti távolság legalább 18 méter. Szabálytalan: Védőtávolság nem került betartásra: II. kockázati kategória 7.5. Felszerelések és az írásbeli utasítás (baleseti adatlap) A felszereléseket, és az írásbeli utasítást ellenőrzés céljából a mozdonyvezetőtől kell kérni, azokat a vezetőálláson kell tartani. Itt is elmondható a fuvarokmányhoz hasonlóan hogy a még nem besorozott kocsikból álló szerelvény nem feltétlenül rendelkezik mozdonnyal. 104

105 Ekkor nem kell (nem is tudjuk) a felszereléseket vizsgálni, a jegyzőkönyvben tárgytalan - nak kell venni Írásbeli utasítás, baleseti adatlap Amennyiben nincs írásbeli utasítás II. kockázati kategóriába tartozó a szabálytalanság. Ha van, de a tartalma nem felel meg az előírásoknak a szabálytalanság III. kockázati kategóriába sorolandó. Az SZMGSZ szerinti szállítások során a mozdonyon nem írásbeli utasítás, hanem baleseti lap van elhelyezve Fényvisszaverő mellény A RID szerinti írásbeli utasítás előírja, hogy a mozdonyvezetőnél kell lennie egy fényvisszaverő mellénynek. Állapota megfelelő legyen, a fényvisszaverő jelzések nem lehetnek sérültek vagy szennyeződöttek. Az alábbi egy megfelelő mellény látható. Szabálytalan: Nincs az előzőek szerinti fényvisszaverő mellény: III. kockázati kategória Hordozható világítókészülék A RID szerinti írásbeli utasítás előírja, hogy a vezetőálláson legyen egy működőképes világító eszköz. Az RB-s kivitel nem előírás. Szabálytalan: Nincs vagy nem működőképes világítóeszköz: III. kockázati kategória 7.6. Kétoldalú/többoldalú megállapodásra, belföldi hatósági engedélyre vonatkozó előírások Abban az esetben szükséges vizsgálni ilyen dokumentációkat, amikor nemzetközi és hatósági engedélyes fuvarozás történik. A RID szerződő Államok illetékes hatóságai közvetlenül egymás között megállapodhatnak, hogy területükön ideiglenesen a RID 105

106 előírásaitól eltérően engedélyeznek fuvarozást, ha az a biztonságot nem veszélyezteti. Az eltérésekben lehetnek könnyítések és szigorítások egyaránt. Amennyiben ilyen ideiglenes eltérés alapján történik fuvarozás, akkor a fuvarokmányban fel kell tűntetni az arra hivatott bejegyzést (pl.: Fuvarozás a RID szakasza szerinti megállapodás alapján). Lényeges megemlíteni, hogy minden belföldi és nemzetközi vasúti fuvarozásnál, ahol nincs a RID szakaszára utalás, illetve bejegyzés a fuvarokmányban, vagy nem szükséges a fuvarozáshoz hatósági engedély azt RID szerinti szállításnak kell tekinteni és vizsgálni. Ilyen okmánnyal és megállapodással történő veszélyes áru fuvarozás ellenőrzésekor vizsgálni kell a dokumentáció tartalmát (pl.: fuvarozott áruról szól-e a megállapodás, egyéb feltételeket), valamint, hogy a megállapodás dátuma nem régebbi-e, mint 5 év (RID bekezdése). 106

107 8. Küldeménydarabok szállításának ellenőrzése A küldeménydarabos szállítással történő ellenőrzések során az RID 3.2A vezérlő táblázat oszlopai közül, a -gal jelölteket kell figyelembe venni: 8.1. Fuvarokmány A fuvarokmány ellenőrzéséről szóló fejezetben foglaltak mellett a küldeménydarabos szállítás esetén az alábbiakat is vizsgálni kell. Amennyiben a kocsiban ugyanazon árukat tartalmazó küldeménydarabokat fuvaroznak, akkor a számos narancssárga tábla elhelyezhető a kocsi mindét oldalára, amely a fuvarokmány bejegyzést befolyásolja a következők szerint: 80, UN 3066 FESTÉK, 8, II 200 db hordó, amennyiben a kocsin van narancssárga tábla UN 3066 FESTÉK, 8, II, 200 db hordó, amennyiben a kocsin nincs narancssárga tábla Együvé rakási tilalom fuvarokmányai Külön fuvarokmány szükséges azokra a küldeményekre, vagy küldeményrészekre, amelyeket a RID szakaszban meghatározott együvé rakási tilalom miatt nem szabad ugyanazon járműbe rakni. Szabálytalan: Fuvarokmány hiánya: I. kockázati kategória Engedményes mennyiségben szállított veszélyes áruk Az engedményes mennyiségű veszélyes árut kísérő okmány(ok) közül legalább egynek a következő bejegyzést kell tartalmaznia: 107

108 Veszélyes áru engedményes mennyiségben és rögzíteni kell a küldeménydarabok számát. Szabálytalan: A fuvarokmányban Veszélyes áru engedményes mennyiségben bejegyzés hiányzik, vagy helytelen: III. kockázati kategória A korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árukra vonatkozó különleges előírás Ha korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árut szállítanak, a RID fuvarokmányra vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni. A korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áru feladása előtt a feladónak igazolható formában közölnie kell a szállítóval a továbbítandó ilyen áru összegzett bruttó tömegét Nagybárcák elhelyezésére vonatkozó előírások A kizárólag küldeménydarabokat szállító kocsik mindkét oldalán el kell helyezni a nagybárcákat. Az elhelyezendő nagybárca számát a RID 3.2 A táblázatában találjuk meg. Szabálytalan: Veszélyes áru szállítása anélkül, hogy erre bármilyen jelzés vagy információ utalna: I. kockázati kategória. Például a kocsin semmilyen RID szerinti jelölés nem található, viszont a kocsiban veszélyes áru van. Veszélyességi nagybárcák hiánya: II. kockázati kategória; Helytelen, illetve sérült nagybárcázás: II. kockázati kategória; 108

109 Ez a nagybárca sérült A következő két képen sérül nagybárca, illetve a szabálytalan jelölés látható A nagybárcák mérete vagy a betűk, számok, jelképek mérete nem felel meg az előírásoknak vagy sérült. III. kockázati kategória; III. egyéb kategóriába kell sorolni a szabálytalanságot, pl. ha az egyébként szabályos nagybárca nem megfelelően van felhelyezve, ami a következő képeken látható. A felső képen a nagybárca az iránypont bárca helyére van feltéve. A következő képen a szabályos jelölés látható: 109

110 8.3. Narancssárga táblára vonatkozó előírások A narancssárga táblán jelölendő veszélyt jelölő, illetve UN szám RID 3.2 A táblázatában keresendő. A narancssárga tábla elhelyezhető azoknak a kocsiknak mindkét oldalán is, amelyekben egyfajta veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat fuvaroznak kocsirakományként. Fontos megemlíteni, ha a számos tábla felhelyezésre kerül, akkor a fuvarokmány bejegyzésnél az UN szám előtt fel kell tüntetni a veszélyt jelző számot: Pl.: 663, UN 1098 ALLIL-ALKOHOL, 6.1 (3), I Szabálytalan: Helytelen vagy hiányzó narancssárga tábla: II. kockázati kategória Az alábbi képeken a kocsi és a fuvarlevelének kivonata látható. 110

111 Látható a képeken, hogy a kocsira nem az anyaghoz tartozó narancssárga tábla van felhelyezve. De az is látható, hogy a nagybárca sem felel meg. 33, UN 1294 Toluol, 3, II 300 hordó Sérült narancssárga tábla: III. kockázati kategória Sérült a jelölés szabályos jelölés 111

112 és 15 számú tolatási bárcák Ha RID 3.2 A 5. oszlopában (bárcák) szerepel a 13-as vagy 15-ös tolatási bárca, akkor azzal jelölni kell a kocsit. Szabálytalanság tekintetében a nagybárcák elhelyezésénél leírtakat kell figyelembe venni. Fontos vizsgálni telephelyi ellenőrzésnél, vagy balesetnél, hogy a jelöléseket hogyan vették figyelembe. A 13-as bárca kötelező alkalmazása esetén a ütközési és gurítási tilalom is fennáll, ami azt jelenti, hogyha a kocsit a 13-as bárca alapján óvatosan kell (lehet) tolatni, gurítani ütköztetni ebben az esetben is tilos. 112

113 8.5. Környezetre veszélyes anyag jelölésére vonatkozó előírások Amennyiben a küldeménydarabok környezetre veszélyes anyagot tartalmaznak, a kocsi mindkét oldalán el kell helyezni a környezetre veszélyes anyag jelölést, amely az alábbi ábrán látható. A jelölés legkisebb mérete 250x250 mm. Szabálytalanság tekintetében a nagybárcák elhelyezésénél leírtakat kell figyelembe venni. 113

114 8.6. Konténerben történő szállítás Küldeménydarabok szállítása nem csak fedett kocsiban történhet, hanem konténerben történő elhelyezést követően pőrekocsira rakva. Konténeren található jelölések magyarázata: (Nem tekinthető a küldeménydarab csomagolásának.) A konténer mind a négy oldalán nagybárcát kell elhelyezni, amelynek meg kell egyeznie a benne lévő küldeménydarabokon lévő veszélyességi bárcákkal. A narancssárga tábla elhelyezésére vonatkozó szabályok megegyeznek a kocsikra vonatkozó szabályokkal. Szabálytalan: Szerkezetileg nem megfelelő konténer használata: II. kockázati kategória A narancssárga táblák, a nagybárcák, jelölések mérete nem felel meg az előírásoknak vagy sérült: III. kockázati kategória 114

115 8.7. Küldeménydarabok jelölése, bárcázása A jelzésrendszer eszköze a veszélyességi bárca. A bárcázás alatt a veszélyességi bárcák küldeménydarabokon való elhelyezését értjük. A veszélyességi bárca egy jelkép, amelynek az a feladata, hogy felhívja a figyelmet a szállított áru veszélyességére. A bárcákra vonatkozó előírások az RID bekezdésben találhatók. Itt találhatók a minták is, a RID egyes osztályainak megfelelően felsorolva. Ezek csúcsára állított négyzet alakúak, legalább 100 x 100 mm nagyságúak. A szélekkel párhuzamosan, azoktól 5 mm távolságra a bárcán levő jelképpel azonos színű vonal fut körbe. Ha a küldeménydarab mérete ezt úgy kívánja, a bárcák méretei csökkenthetőek, addig, amíg ezek még jól láthatóak maradnak. (Ha a küldeménydarab nagyon kicsi vagy a formája szabálytalan, és emiatt a bárca nem ragasztható a felületére, akkor más módon kell elhelyezni. Például: fel lehet a bárcát ragasztani egy függőcímkére, amelyet biztonságosan a küldeménydarabhoz rögzítenek.) Figyelem! A bárcákon a jelkép alatti üres részben csak olyan szöveg tűntethető fel, amely a veszély természetére vagy kezelési óvintézkedésekre utal, pl. mérgező vagy toxic. Tehát hibás az a gyakran észlelhető eljárás, hogy a veszélyes árura vonatkozó UN-szám a bárca közepén van feltűntetve, kivéve ha a vasúti szállítást légi vagy tengeri szállítás előzte meg. A küldeménydarab egy oldalára kell a veszélyességi bárcát(kat) elhelyezni, azonban a küldeménydarab két egymással szemben levő oldalán kell bárcával ellátni a 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC-ket és a nagycsomagolásokat. Minden bárcát a küldeménydarab egyazon felületére kell elhelyezni, olyan módon, hogy sem a csomagolás valamely része, sem másik bárca vagy jelölés ne takarja, vagy ne fedje el. (Megjegyzés: a RID megengedi, hogy a gázpalackokon elhelyezett bárcák sarkai egymást az ISO 7225-ös szabvány által előírt mértékben fedjék, ha a fő veszély bárcája valamint az összes bárcák számai és szimbólumai láthatók és felismerhetők maradnak.) Minden küldeménydarabon jól láthatóan, olvashatóan és tartósan fel kell tűntetni a benne levő veszélyes áru UN számát, amely elé az UN rövidítést kell írni. Az RID nem írja elő sem a jelölés pontos helyét, sem a pontos méretét. A jelölés logikájából adódóan az UNszámot a bárca (bárcák) közelében ajánlatos elhelyezni. 115

116 A küldeménydarabok jelölése, bárcázása: Hacsak a RID-ben nincs másként előírva, minden küldeménydarabon jól látható módon és tartósan fel kell tüntetni a benne levő veszélyes áru UN számát, amely elé az UN rövidítést kell írni. Csomagolatlan tárgyak esetén a feliratot magán a tárgyon, vagy a kereten, a kezelő-, tárolóeszközön vagy indítóállványon kell feltüntetni. Minden előírt jelölésnek: a) jól láthatónak és olvashatónak kell lennie; és b) jól láthatósága az időjárás hatására lényegesen nem csökkenhet. 116

117 A kármentő csomagolásokat kiegészítésképpen el kell látni a KÁRMENTŐ CSOMAGOLÁS felirattal. A 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC-ket két, egymással szemben levő oldalukon kell megjelölni. A bárcák csúcsára állított négyzet (rombusz) alakúak, legalább 100 x 100 mm nagyságúak. A szélekkel párhuzamosan, azoktól 5 mm távolságra a bárcán lévő jelképpel azonos színű vonal fut körbe. Ha a küldeménydarab mérete úgy kívánja, a bárcák méretei csökkenthetők, feltéve, hogy jól láthatók maradnak. Álló helyzetet jelölő nyilak: - Milyen küldeménydarabokon kell elhelyezni? kombinált csomagolások folyékony anyagot tartalmazó belső csomagolásokkal, szellőző szerkezettel ellátott önálló csomagolások és mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállításához használt mélyhűtő tartályok. Méretük akkora, hogy a küldeménydarab méretének megfelelően jól láthatóak legyen. A nyilak körüli téglalap alakú befoglaló keret tetszőleges. Az álló helyzetet jelölő nyilak nem szükségesek azokra a küldeménydarabokra, amelyek nyomástartó tartályok, kivéve a zárt mélyhűlő tartályokat, amelyek legfeljebb 120 ml térfogatú belső csomagolásokban tartalmaznak veszélyes árut és a teljes folyékony tartalom felszívására elegendő abszorbeáló anyag van a belső és a külső csomagolás közé helyezve, amelyek a 6.2 osztály fertőző anyagait legfeljebb 50 ml térfogatú belső tartályokban tartalmazzák, amelyek a 7 osztály radioaktív anyagait IP-2, IP-3, A, B(U), B(M) vagy C típusú küldeménydarab formájában tartalmazzák, amelyek minden helyzetben tömör tárgyak (pl. hőmérőkben levő alkohol vagy higany, aeroszolok stb. A nyilakkal ellátott küldeménydarabokon más nyilak nem lehetnek. Amennyiben a küldeménydarabon ilyen jelölés található, úgy a küldeménydarabot ennek megfelelően kell elhelyezni. 117

118 Környezetre veszélyes anyagok különleges jelölése: Az RID szakasza szerinti, környezetre veszélyes anyagokat tartalmazó Küldeménydarabokat tartósan el kell látni a környezetre veszélyes anyag jelöléssel: Ez alól kivételt képeznek az olyan önálló és kombinált csomagolások, amelyek belső csomagolásainak tartalma legfeljebb 5 l (5 kg) ilyen folyékony (szilárd) anyagot tartalmaz. Küldeménydarabok esetén mérete 100 x 100 mm kell legyen, kivéve, ha a csomagolás méretei csak kisebb méretű jelölés elhelyezését teszi lehetővé. 118

119 Veszélyességi bárcák: Meg kell egyeznie az ellenőrzött fuvarokmányon található bárca számával. 119

120 UN szám Meg kell egyeznie a már ellenőrzött fuvarokmányban lévő UN számmal A küldeményeken elhelyezett UN betűk és UN számok magassága / A 30 liter térfogatot, ill. 30 kg nettó tömeget, továbbá palackok esetében a 60 liter víztérfogatot meghaladó küldemények jelölése legalább 12 mm kell lennie A fent említett vagy ez alatti értékek esetén legalább 6 mm az előírás a betűk méretére vonatkozóan, kivéve a legfeljebb 5 litertér fogatú vagy 5 kg nettó tömegű küldeményeken alkalmas olvasható méretűnek kell lenni. Hogyan és hol kell szerepelnie az UN számnak? A veszélyes anyagra vonatkozó UN számot, előtte az UN rövidítést minden esetben jól látható módon kell feltüntetni. Helye: a küldeménydarabon csomagolatlan tárgy esetén magán a tárgyon, pl. a kereten, kezelőtárolóeszközön, 450 l-nél nagyobb űrtartalmú IBC-n és LP-ken az egymással szemközti két oldalon. Szabálytalan: Helytelen illetve sérült bárcázás, vagy a bárca hiányzik: II. kockázati kategória Környezetre veszélyes jelölés hiányzik: III. kockázati kategória A jelölés hiányzik: III. kockázati kategória A következő képeken sérült veszélyességi bárcák, jelölések láthatók a küldeménydarabokon. 120

121 8.8. Csomagolóeszközök, nagyméretű csomagoló eszközök (IBCk) és nagycsomagolások használatára vonatkozó előírások Azt, hogy a RID 4.1 fejezet előírásainak és csomagolási utasításainak megfelelő csomagolóeszközökben történik-e a szállítás a RID 3.2 A táblázatában találjuk meg. Csomagolóeszközök UN jelölése Küldeménydarabban csomagolt veszélyes áruhoz a besorolás szerinti megfelelő erősségű, anyagú, kiszerelésű csomagolóeszközt kell alkalmazni. Alapvető elvárás minden ilyen célra alkalmazott eszközzel szemben, hogy ellenálljon az esetlegesen bekövetkező igénybevételeknek, és még baleset bekövetkezése esetén se engedje a szállított árut kiömleni, megsérülni, egyáltalán a környezettel érintkezni. A küldeménydarabok alábbi jelöléseit kell ellenőrizni! Minősítő jel A csomagolóeszközön jelzi, hogy az megfelel az RID előírásainak! Hol és milyen méretben található ez a jelzés? Pl. Hordó, zsák, kanna, láda, IBC és nagycsomagolás esetén, 30 kg bruttó tömeget meghaladó küldeménydaraboknál azok tetején, vagy oldalán kell lenni. Mit tartalmaz, és hogy néz ki a minősítő jel? 1. A közlekedési ágazat jele (ADR és/vagy RID...), melyre a csomagolóeszköz alkalmas, vagy az Egyesült Nemzetek jele ( UN ), amennyiben a csomagolás valamennyi közlekedési ágazatban használható 2. Az anyagot és típust jelölő kód 3. Nagybetű (X, Y, Z) amely a csomagolási csoporthoz rendelt gyártási típust jelöli: 121

122 A veszélyes árukat három csomagolási csoportba sorolják: I nagyon veszélyes II közepesen veszélyes III enyhén veszélyes Ennek megfelelően a csomagolási vizsgálatoknál is három erősségi fokozatot kell használni, amit a csomagolásra rá kell helyezni X: Mindhárom (I-II-III) csomagolási csoportba tartozó anyag esetén alkalmas, ebbe bármit be lehet csomagolni, Y: A II és a III csomagolási csoportba tartozó (közepesen veszélyes és az enyhén veszélyes) anyag esetén alkalmas csomagolásra, Z:A III csomagolási csoportba tartozó (enyhén veszélyes) anyag esetén alkalmas csomagolásra. 4. Szilárd anyagokhoz, vagy belső csomagolások befogadásához engedélyezett csomagolóeszközök esetén egy S betű, vagy 5. Gyártási idő 6. Annak az államnak a jele, amely a jelölést engedélyezte 7. Gyártó neve, vagy jele kiegészülhet pl: a. folyadék esetén a relatív sűrűség megadásával b. szilárd anyag esetén S betűvel és az össztömeg megjelölésével kg-ban A csomagoló eszközök vizsgálata során ellenőrizni szükséges, hogy az a csomagolás melyben a veszélyes árut szállítják, el vannak e látva a megfelelő minősítő jelöléssel. Ezen jelölések a csomagolások külső felületén jól láthatók. 122

123 Csomagolóeszözök jelölésének magyarázata: IBC csomagolóeszközön található jelek magyarázata: A műanyag hordók és kannák, merev falú műanyag IBC-k és műanyag belső tartállyal rendelkező összetett IBC-k veszélyes áruk szállítására csak a jelzett gyártási időponttól számított öt évig használhatók. 123

124 Szabálytalan a minősítő jelölések hiányoznak a küldeménydarabokon III. kockázati kategória minősítés nélküli csomagolóeszköz használata I. kockázati kategória a műanyag hordók és kannák, merev falú műanyag IBC-k és műanyag belső tartállyal rendelkező összetett IBC-k használati időtartama lejárt (gyártástól számított 5 év), II. kockázati kategória Egyesítőcsomagolás Az egységrakományt képező egyesítőcsomagolás külső csomagolásán rajta kell lenni a benne lévő minden küldeménydarab veszélyes áru: UN száma, veszélyességi bárcája, EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS felirat 12 mm magas betűkkel, ha előírás a környezetre veszélyes anyag jelölés, álló helyzetet jelölő orientációs nyilak jelölésének. Ha egyetlen egy küldemény jelzése, adatai is takarásban van, az egyesítő csomagolásban lévő összes küldemény jelzését meg kell ismételni. Pl.: Az egyesítő csomagolásban két maró, két mérgező, több gyúlékony küldeménydarab közül egy mérgező anyag jelzése nem látszik, mindegyik jelzését meg kell ismételni és el kell látni az Egyesítőcsomagolás felirattal. Amennyiben az egységrakományban lévő küldemények jelzései jól láthatók, az okmányokból egyértelműen megállapítható, beazonosítható a szállított áru, akkor a jelzéseket nem kell kívülről megismételni. 124

125 Pl.: Egységrakományban középen elhelyezett küldemények jelzése nem látható, de ugyanolyan küldemény jelzései kívülről jól láthatók. Minden veszélyes árut tartalmazó küldemény darabnak, amely az egyesítőcsomagolásban van, meg kell felelnie a RID összes vonatkozó előírásának. Az egyes csomagolások funkcióját az egyesítőcsomagolás nem befolyásolhatja. Az olyan küldeménydarabot, amelyen az bekezdés szerinti, álló helyzetet jelző nyilak vannak, a jelölésnek meg felelő helyzetben kell egyesítőcsomagolásba, ill. nagycsomagolásba helyezni. Az együvé rakási tilalmak az egyesítőcsomagolásokra is vonatkoznak. Szabálytalan: A bárcák mérete vagy a betűk, számok, jelképek mérete nem felel meg az előírásoknak vagy sérült: III. kockázati kategória Egybecsomagolás vonatkozó előírások Amennyiben két vagy több veszélyes árut ugyan azon külső csomagolásba egybecsomagolnak, a küldeménydarabot el kell látni minden egyes árura a megfelelő jelöléssel és veszélyességi bárcákkal. Ha a különböző árukra ugyan olyan veszélyességi bárca szükséges, akkor abból csak egyet kell elhelyezni. Szabálytalan: Helytelen illetve sérült bárcázás, vagy a bárca hiányzik: II. kockázati kategória Környezetre veszélyes jelölés hiányzik: III. kockázati kategória A jelölés hiányzik: III. kockázati kategória 125

126 8.9. Szállításra, berakásra, kirakásra vonatkozó előírások Hacsak a szakaszban nincs másként előírva, a küldeménydarabok: a) fedett kocsiba vagy zárt konténerbe; b) ponyvás kocsiba vagy ponyvás konténerbe; c) nyitott kocsira (ponyva nélkül) vagy nyitott konténerbe (ponyva nélkül) rakhatók. Az olyan küldeménydarabokat, amelyek csomagolása nedvességre érzékeny, fedett vagy ponyvás kocsiba, ill. zárt vagy ponyvás konténerbe kell rakni. Különleges előírásokat kell betartani, ha a 3.2 fejezet A táblázat (16) oszlopában W betűvel kezdődő betűből és számokból állókód van feltüntetve. Szabálytalan: A megengedett össztömeg be nem tartása: I. kockázati kategória Meg kell vizsgálni, hogy a kocsi adattábláján szereplő megengedett tömeg nincs e túllépve. Ezt a fuvarokmányban szereplő tömeg és a kocsi adattábláján a megfelelő vonalosztálynál mint azt a járműismeret fejezetben ismertettük Magyarországon C - szereplő tömeg összevetésével a következő ábra szerint kell vizsgálni. Amennyiben a fuvarokmány alapján több veszélyes áru van berakva, úgy ezt szabálytalanságot a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 126

127 Együvé rakási tilalomra vonatkozó előírások A különböző veszélyességi bárcákkal ellátott küldeménydarabok csak akkor rakhatók együvé ugyanabba a járműbe vagy konténerbe, ha az együvé rakás a rajtuk levő veszélyességi bárcák alapján a következő táblázatban megengedett. Megjegyzés: Az pont értelmében külön fuvarokmányt kell kiállítani minden olyan küldeményre, amelyet nem lehet egy járműbe vagy konténerbe együvé rakni. A bárca száma , 2.2, A, 7B, 7C 8 9 d) b) 1.4 a) a) a) a) a) a) a) a) a) a) a) Lásd RID c ) 1.5 b) 1.6 b ) 2.1, 2.2, 2.3 a) X X X X X X X X X X X X 3 a) X X X X X X X X X X X X 4.1 a) X X X X X X X X X X X X X 4.2 a) X X X X X X X X X X X X 4.3 a) X X X X X X X X X X X X 5.1 d) a) X X X X X X X X X X X X 5.2 a) X X X X X X X X X X X X X X X 6.1 a) X X X X X X X X X X X X 6.2 a) X X X X X X X X X X X X 7A, 7B, 7C a) X X X X X X X X X X X X 8 a) X X X X X X X X X X X X 9 b) b) 1. b) X X X X X X X X X X X X 2. c ) X =Az együvé rakás megengedett. a) Az együvé rakás az 1.4S anyagokkal és tárgyakkal megengedett. b) Az 1 osztály áruinak és a 9 osztály biztonsági felszereléseinek (UN 2990, 3072 és 3268) együvé rakása megengedett. 127

128 c) Az 1.4 alosztály G összeférhetőségi csoportjába tartozó légzsák gázgenerátorok, légzsák modulok, ill. biztonsági öv előfeszítők (UN 0503) és a 9 osztályba tartozó légzsák gázgenerátorok, légzsák modulok, ill. biztonsági öv előfeszítők (UN 3268) együvé rakása megengedett. d) Az UN 0083 C típusú robbantóanyag kivételével a többi robbantóanyag és az 5.1 osztályba tartozó ammónium-nitrátok (UN 1942 és 2067), alkálifém-nitrátok és alkáliföldfém-nitrátok együvé rakhatók, amennyiben a nagybárcával való megjelölés, az elkülönítés, a küldeménydarabok elhelyezése és a szállítóegységenként megengedett legnagyobb mennyiség szempontjából a teljes rakományt úgy kezelik, mintha az 1 osztályba tartozó robbantóanyag lenne. Az alkálifém-nitrátok a cézium-nitrát (UN 1451), a lítium-nitrát (UN2722), a kálium-nitrát (UN 1486), a rubídium-nitrát (UN 1477) és a nátrium-nitrát (UN 1498). Az alkáliföldfém-nitrátok a bárium-nitrát (UN 1446), a berillium-nitrát (UN 2464), a kalcium-nitrát (UN 1454), a magnézium-nitrát (UN 1474) és a stroncium-nitrát (UN 1507). (RID ) Szabálytalan: küldeménydarabok együvé rakására vonatkozó szabályok be nem tartása: I. kockázati kategória Élelmiszerekre, egyéb fogyasztási cikkekre és takarmányra vonatkozó előírások A vonatkozó előírásokat a RID 3.2 A táblázatában találhatjuk meg: Ha a 3.2 fejezet A" táblázat 18 oszlopában egy anyagra vagy tárgyra a CW28 különleges előírás van megadva, akkor az élelmiszerekre, egyéb fogyasztási cikkekre és takarmányra vonatkozó óvintézkedéseket a következők szerint kell foganatosítani: A 6.1 vagy a 6.2 számú bárcával ellátott küldeménydarabokat, és azokat a 9 számú bárcával ellátott küldeménydarabokat, amelyek az UN 2212, 2315, 2590, 3151, 3152 vagy

129 számú anyagokat tartalmazzák, valamint az ilyen üres, tisztítatlan csomagolóeszközöket (beleértve a nagycsomagolásokat és az IBC-ket is), nem szabad a járműveken, a konténerekben és a be-, ki- és átrakás helyén olyan küldeménydarabokra halmazolni vagy közvetlen közelükbe rakni, amelyekről ismert, hogy élelmiszereket, egyéb fogyasztási cikkeket vagy takarmányt tartalmaznak. Ha az említett bárcákkal ellátott küldemény darabokat mégis olyan küldeménydarabok közelébe rakják, amelyekről ismert, hogy élelmiszereket, egyéb fogyasztási cikkeket vagy takarmányt tartalmaznak, akkor a következőképpen kell elkülöníteni: a) az említett bárcával ellátott küldeménydarabok halmazolási magasságát elérő teljes válaszfalakkal; vagy b) olyan küldeménydarabokkal, amelyeken nincs 6.1, 6.2 vagy 9 számú bárca, illetve amelyeken 9 számú bárca van, de nem az UN 2212, 2315, 2590, 3151, 3152 vagy 3245 számú anyagokat tartalmazzák; vagy c) legalább 0,8 m térközzel; kivéve, ha az említett bárcákkal ellátott küldeménydarabok kiegészítő csomagolásban vannak vagy teljesen be vannak burkolva (pl. fóliával, papírlemez burkolattal vagy más módon). (RID 7.5.4) Szabálytalan: A küldeménydarabok együvé rakására vonatkozó szabályok be nem tartása: I. kockázati kategória Kirakás utáni tisztításra vonatkozó előírások Ha az olyan jármű vagy konténer kirakása után, amelyben veszélyes árut tartalmazó küldeménydarab volt, megállapítják, hogy a tartalom egy része kiömlött, a járművet, ill. a konténert, amint lehet, de még mindenképpen az újabb megrakás előtt ki kell tisztítani. Ha a tisztítás helyben nem végezhető el, a járművet, ill. a konténert, ügyelve a megfelelő biztonságra, a legközelebbi alkalmas helyre kell szállítani, ahol a tisztítás elvégezhető. A szállítás akkor megfelelően biztonságos, ha megtették a megfelelő intézkedéseket a kiömlött veszélyes áru ellenőrizhetetlen szabadba jutásának elkerülésére. (RID ) Az olyan járműveket, ill. konténereket, amelyekben ömlesztett veszélyes áru volt, minden újra megrakás előtt kellőképpen ki kell tisztítani, kivéve, ha az új rakomány ugyanolyan veszélyes áruból áll, mint az előző rakomány. (RID ) Szabálytalan: A kocsi vagy konténer tisztítása nem történik meg, II. kockázati kategória 129

130 8.10. Expresszáruként történő fuvarozásra vonatkozó előírások A COTIF C Függelék 5. cikk 1. -a szerint veszélyes áru expressz áruként csak akkor fuvarozható, ha a 3.2 fejezet A táblázat (19) oszlopában CE be tűkkel kezdődő kód van megadva, ami ezt a fuvarozási módot kifejezetten megengedi és ezen különleges előírások feltételeit betartják. Különleges előírásokat kell betartani, ha a 3.2 fejezet A táblázat (19) oszlopában valamely tételnél meg van adva a CE -kód. (RID 7.6) Szabálytalan: Egyéb, az sorokban nem szereplő, az I. kockázati kategóriába tartozó előírások betartásának olyan elmulasztása, amely haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás okozásának nagyfokú kockázatával jár (például tartálykocsi időszakos/közbenső vizsgálatának elmulasztása, a 7-es osztályba tartozó veszélyes árura vonatkozó különleges csomagolási előírás be nem tartása): I. kockázati kategória Rakományrögzítés Az áruk nem megfelelő módon történő rögzítése súlyos balesetekhez vezethetnek, melyet a hazai és nemzetközi példák is igazolnak. A szállítási tevékenység valamennyi résztvevőjétől elvárható, hogy a hiányos rakományrögzítést felismerje, mégis a rakományrögzítési előírások megsértésének oka legtöbbször az ismeretek hiánya, továbbá az, hogy a veszélyérzet nem tudatosodott a felelősökben. A RID az alábbi módon fogalmaz a veszélyes áruk rögzítésével kapcsolatosan: A kocsit, ill. a konténert ahol szükséges a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a csomagolatlan 130

131 veszélyes tárgyakat a kocsiban, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehéz gépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a kocsiban, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen, arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön vagy eldeformálódjon. A rakománybiztonság, rakományrögzítés európai szinten nincs direktívával szabályozva. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat a be és a kirakás során óvni kell a sérülésektől. A RID-ben megfogalmazott szigorú előírás (A hatályos RID Árukezelés és halmazolás fejezetében találjuk) arra utal, hogy normális szállítási viszonyok között ( melybe beletartozik a vészfékezés is) a rakomány még részben se tudjon elcsúszni, mozogni, felborulni, illetve leesni. A veszélyes áru rögzítésének ellenőrzése során az alábbiak állapíthatók meg: megfelelő a veszélyes áruk rögzítése; nincs rögzítve a veszélyes áru; nem megfelelő a veszélyes áru rögzítettsége (tehát nincs rögzítve); a rögzített veszélyes áruval együtt szállított nem veszélyes áru nincs rögzítve. Amit vizsgálni szükséges a rakományrögzítés és a berakási szabályok érvényesülésének ellenőrzése során A rakomány különböző darabjai megfelelően vannak-e elhelyezve, azok a járművön kielégítően rögzítettek-e, illetve, hogy az egyes darabok nem tudnak-e elmozdulni egymáshoz vagy a jármű oldalfalaihoz képest. A rögzítésre használt eszközök megfelelő minőségűek, erősségűek, épek, a rakomány rögzítésére alkalmasak (a rakomány védhető például az oldalfalakhoz erősített leszorító hevederekkel, csúszó-és állítható kengyelekkel, légzsákokkal és csúszásgátló szerkezetekkel). 131

132 Ha nem használnak rögzítő eszközt, akkor a rakomány teljesen kitölti-e a rakteret (a rakományrögzítés megfelelőnek tekinthető, ha az egész raktér minden rétege teljesen ki van töltve). A rakományrögzítő felszerelés megfelel-e azoknak a követelményeknek, amelyek a szállítás során várhatóak, illetve nagy valószínűséggel előfordulhatnak. Így például a vészfékezés, rázkódás. A rögzítő felszerelésnek ellen kell tudni állni ezeknek a körülményeknek. Az elhelyezés irányát jelző nyilak utasítását betartják-e. Az elkülönítés szabályait alkalmazzák-e. Halmazolási szabályok vizsgálata. A rakomány tulajdonságainak megfelelő rögzítési módszert (módszereket) alkalmazták-e. Az ellenőrzés itt a szemmel látható hiányosságokra, sérülésekre terjedjen ki! Minden szállított veszélyes áru esetén vizsgálni szükséges az RID 3.2. A táblázatban foglalt a berakásra, rögzítésre és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokat. Az alábbi képen szabálytalan rakományrögzítés miatt eldeformálódott a küldeménydarab. Példák a rögzítő eszközökre végzáró rúd árukitámasztó rúd rögzítő heveder légzsák használata 132

133 A rögzítő hevederek (spanifer) alkalmazásának alapvető célja, hogy az árut a raktér felületéhez szorítsa. A szalag (gurtni) erőfeszítését (Standard Tension Force), és ezáltal a leszorítást egy racsnis szerkezettel végzik. A rövidkaros és ezáltal kisebb terhelhetőségű spaniferek maxim 300 dan (dekanewton), értékű erőfeszítésekre alkalmasak. A szélesebb kivitelűek maximum: 450 dan erőfeszítés is biztosítható. Fontos adat még az LC (Lashing Capacity) maximális terhelhetőség kötözéskor. Adatcímke nélküli spaniferek alkalmazása tilos, miután azok teherbíró képessége nem állapítható meg! Nézzünk meg néhány példát a megfelelő és a nem megfelelő rakományrögzítésről! 133

134 Rakományrögzítés megfelelő, mert a kocsi raktere teljes egészében ki van töltve. Ez a szállítmány szabálytalan, mert a küldeménydarabok nincsenek rögzítve, illetve a kocsi raktere sincs kitöltve Veszélyes anyag szivárgása, csepegése A szállítás során a küldeménydarabból nem szivároghat, folyhat, szóródhat vagy csepeghet a szállított veszélyes áru. Az ellenőrzés során vizsgálni kell a veszélyes áru szabadba jutását. Szabálytalan: Veszélyes anyag szabadba jutása: I. kockázati kategória 134

135 9. Tartányos szállítás ellenőrzése A tartányos szállítással történő ellenőrzések során az RID 3.2A vezérlő táblázat oszlopai közül, a -gal jelölteket kell figyelembe venni: 9.1. Fuvarokmány A fuvarokmány ellenőrzéséről szóló fejezetben foglaltak mellett a tartányos szállítás esetén az alábbiakat is vizsgálni kell. Tartányos szállításnál a veszélyes áru UN száma előtt a fuvarokmányba fel kell tüntetni a veszélyt jelző számot, a következő példa szerint: 265, UN 1017 KLÓR, 2.3 (5.1, 8) 30, UN 1223 KEROZIN, 3, III A tartálykocsiban fuvarozott 2-es osztályba tartozó gázoknál az áru helyes szállítási megnevezése és a kocsira felírt árufajta nem egyezik meg: I. kockázati kategória 23, UN 1011 PROPÁN,

136 9.2. Nagybárcák elhelyezésére vonatkozó előírások A veszélyes árut szállító tartálykocsit a két hosszanti oldalon, a tankonténereket mind a 4 oldalon nagybárcával kell megjelölni. A nagybárca számát és fajtáját a fuvarokmány adatai rögzíti a helyes szállítási megnevezésnél, valamint a RID 3.2. A táblázat 5. oszlopában (bárcák) is megtalálható. A nagybárca mérete legalább 25x25 cm. Az üres tisztított tartálykocsit és az üres tisztított tankonténert nem kell nagybárcával megjelölni. A tisztítás tényét tisztítási bizonylattal kell igazolni. Szabálytalan: Nagybárca hiányzik: II kockázati kategória Helytelen vagy sérült nagybárca: II kockázati kategória A nagybárca mérete vagy a betűk, számok, jelképek mérete nem felel meg: III kockázati kategória Helyesen felhelyezett nagybárca látható az ábrán 136

137 Nagybárcák összevisszasága, ellentétes jelölések alkalmazása Sérült, szakadt nagybárca 9.3. Narancssárga táblák elhelyezése Tartányos szállítás esetén a számos narancssárga táblát kell elhelyezni a tartálykocsi mindkét hosszanti oldalán. Mérete 30x40 cm +/-10%. 15 mm széles vékony fekete szegéllyel ellátott, számok magassága 100 mm, vastagsága 15 mm. Üres tisztítatlan tartálykocsit is jelölni kell. A narancssárga táblán jelölendő veszélyt jelző, illetve UN szám RID 3.2 A táblázatában keresendő. 137

138 Szabálytalan: A narancssárga tábla hiányzik vagy helytelen, illetve sérült: II kockázati kategória A következő képeken szabályos és nem szabályos jelölések láthatók Helyesen felhelyezett narancssárga tábla sérült narancssárga tábla 138

139 Narancssárga tábla hiányzik Szabálytalan narancssárga tábla Ellentmondásos narancssárga tábla Melyik a helyes veszélyt jelző szám: 265 vagy 266? 139

140 9.4. Magas hőmérsékletű anyagok jelölése Azokat a tartály kocsikat, tankkonténereket, mobil tartányokat, különleges kocsikat amelyek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyeket folyékony állapotban 100 C-on vagy magasabb hőmérsékleten vagy szilárd állapotban 240 C-on vagy magasabb hőmérsékleten szállítanak a kocsik mind két hosszanti oldalán, a tankkonténerek és mobil tartányok mind a négy oldalán az alábbi jelöléssel kell el látni: A narancssárga tábla felső sorában a 99-es és a 44-es veszélyt jeltő szám is jelzi a jelölés kötelező használatát. A bárca oldalhosszúsága legalább 250 mm. Szabálytalan: Magas hőmérsékletű anyagok jelölés hiányzik, vagy sérült: III kockázati kategória és 15 számú tolatási bárcák Ha RID 3.2 A 5. oszlopában (bárcák) szerepel a 13-as vagy 15-ös tolatási bárca, akkor azzal jelölni kell a tartálykocsit. Szabálytalanság tekintetében a nagybárcák elhelyezésénél leírtakat kell figyelembe venni. 140

141 Fontos vizsgálni telephelyi ellenőrzésnél, vagy balesetnél, hogy a jelöléseket hogyan vették figyelembe. A 13-as bárca kötelező alkalmazása esetén a ütközési és gurítási tilalom is fennáll, ami azt jelenti, hogyha a kocsit a 13-as bárca alapján óvatosan kell (lehet) tolatni, gurítani ütköztetni ebben az esetben is tilos. A 3.2 A táblázat 5. oszlopa megmondja, hogy mikor kell a 13-as vagy 15-ös tolatási bárca: Szabálytalanságokat tekintve ugyanazok fordulhatnak elő, mint a nagybárca, narancssárga tábla és a magas hőmérsékletű anyag jelölés esetén. Helyesen felhelyezett 13-as tolatási bárca 141

142 9.6. Narancssárga csík megléte A cseppfolyósított, a mélyhűtött, cseppfolyósított és az oldott gázok szállítására szolgáló tartálykocsikat a tartány tengelymagasságában körbefutó kb. 30 cm széles, nem fényvisszaverő narancssárga csíkkal kell megjelölni. Szabálytalan: Ha nincs narancssárga csík: II kockázati kategória 9.7. Környezetre veszélyes anyagok jelölése A RID szakasza szerinti, környeztre veszélyes anyagot szállító tartálykocsit el kell látni a környeztre veszélyes jelöléssel. Szabálytalan: Környezetre veszélyes anyagok jelölés hiányzik III kockázati kategória, valamint ugyanazon szabálytalanságok előfordulhatnak, mint az előző jelöléseknél, bárcázásnál. 142

143 Helyesen felhelyezett környezetre veszélyes jelölés 143

144 9.8. Tartányokra vonatkozó előírások ellenőrzése Tartánykód vizsgálata Tartányos szállításnál meg kell vizsgálni a tartánykódot. Ennek ellenőrzéséhez szükség van a RID 3.2. A táblázat 12-es rovatára, ugyanis ez adja meg a szállított áruhoz rendelhető tartány kódját. Amennyiben eltérő tartánykódot találunk, akkor az alábbi tartányrangsor segít. A 2. osztályba tartozó anyagoknál a RID alapján: Tartányrangsor A vesz. áruhoz előírt tartánykód C*BN C*BH C*CN C*CH C*DN C*DH P*BN P*BH P*CN P*CH P*DN P*DH R*BN R*CN vesz. áruhoz használható tartányok kódjai C#BN, C#CN, C#DN, C#BH, C#CH, C#DH C#BH, C#CH, C#DH C#CN, C#DN, C#CH, C#DH C#CH, C#DH C#DN, C#DH C#DH P#BN, P#CN, P#DN, P#BH, P#CH, P#DH P#BH, P#CH, P#DH P#CN, P#DN, P#CH, P#DH P#CH, P#DH P#DN, P#DH P#DH R#BN, R#CN, R#DN R#CN, R#DN 144

145 R*DN R#DN A #-jellel jelölt helyen szereplő számnak legalább egyenlőnek kell lennie a *-gal jelölt helyen szereplő számmal, ami a tervezési nyomást jelenti. Ez a nyomásérték a táblázatban van rögzítve az egyes anyagokhoz. Pl.: Az veszélyes áruhoz előírt tartánykód: P24BH, használható a szállításhoz olyan tartány is, amelynek a tartánykódja: P26CH, P28 DH. Az 1 és a 3 9 osztály anyagaira vonatkozóan a RID alapján: A biztonsági szintek növekvő sorrendben a következők: Tartány típus S L Tervezési nyomás G bar Nyílások A B C D Biztonsági szelepek, ill. szerkezetek V F N H Például: az L10CN kóddal ellátott tartány használható olyan anyagok hoz is, amelyekhez az L4BN kód van hozzá rendelve; az L4BN kóddal ellátott tartány használható olyan anyagokhoz is, amelyekhez az SGAN kód van hozzárendelve. Szabálytalan: A tartánykód alapján a fenti vizsgálat szerint a kocsi nem alkalmas az adott veszélyes áru szállítására: I kockázati kategória Tartány és a kocsi felülvizsgálata Az ellenőrzés során vizsgálni kell a tartány felülvizsgálatát. A tartánykód alatt látható a tartány következő felülvizsgálatának esedékessége. Az alábbi jelzés szerint a tartány következő felülvizsgálatát hóban kell elvégezni. 145

146 A kocsi alvázán van jelölve a kocsi műszaki felülvizsgálata amelyet ellenőrizni kell. Az alábbi ábra szerint a kocsi műszaki felülvizsgálata én volt, és 4 év múlva kell újra elvégezni. Szabálytalan: Ha lejárt a felülvizsgálat vagy nem áll rendelkezésre a jelölés: I. kockázati kategória (egyéb) Központi szelep Vizsgálni kell, hogy a tartány központi szelepe zárva van-e és zárt állásban rögzítve van-e. Szabálytalan: Központi szelep nem zárt állásban van: I. kockázati kategória Központi szelep zárt állásban van, de nincs rögzítve: II. kockázati kategória 146

147 9.9. Szállításra, töltésre, kirakásra vonatkozó előírások Betöltött tömeg, forgatható tábla vizsgálata Azon tartálykocsikon amelybe többféle anyag is betölthető a forgatható táblán, egyéb tartálykocsik esetén az adattáblán a vonalosztály függvényében Magyarországon általában C - található az anyagokra vonatkozó betölthető tömeg. Vizsgálni kell, hogy a forgatható táblán, illetve az adattáblán megadott tömeget meghaladja-e a fuvarokmányon lévő betöltött tömeg. Az alábbi ábra szemlélteti a vizsgálatot kg Szabálytalan, ha a fenti ábra szerinti vizsgálatot elvégezve, a fuvarokmány szerint több anyag van a kocsiban, mint amit a forgatható- vagy az adattábla megenged. Meg kell továbbá vizsgálni a forgatható tábla rögzítését is. Szabálytalan: A forgatható tábla nincs rögzítve: III. kockázati kategória A forgatható tábla helytelenül van felhajtva: III. kockázati kategória A következő ábrán a szabálytalanság látható. 147

148 Forgatható tábla nincs rögzítve Szivárgás, csepegés A tartányból a veszélyes anyag nem szivároghat, nem csepeghet. 148

149 Szabálytalan: Veszélyes anyag szivárgása: I. kockázati kategória Központi szelep zárva van-e és rögzítve van-e Szabálytalan: Központi szelep nincs elzárva: II. kockázati kategória (egyéb) 149

150 Lefejtőváltó zárva állásban van-e és rögzítve van-e Szabálytalan: Lefejtőváltó nincs elzárva: II. kockázati kategória (egyéb) 150

151 Vakkarima, zársapka szorosan le van-e csavarozva és tömör-e Vakkarima csavarok hiányoznak Zársapka hiányzik Szabálytalan: Zársapka hiányzik: II. kockázati kategória (egyéb) Csavar hiányzik, laza II. kockázati kategória (egyéb) Zársapka elveszés elleni biztosítás hiányzik 151

152 Vizsgálni kell a tartálytest felületét Szabálytalan: A tartály külseje szennyezett: I. kockázati kategória (egyéb) 152

153 10. Ömlesztett áru szállításának ellenőrzése Az ömlesztett szállítással történő ellenőrzések során az RID 3.2A vezérlő táblázat oszlopai közül, a -gal jelölteket kell figyelembe venni: Fuvarokmány A fuvarokmány ellenőrzését a fuvarokmány ellenőrzéséről szóló fejezetben foglaltakat kiegészítve a helyes fuvarokmány bejegyzést meg kell vizsgálni. Példa a helyes fuvarokmány bejegyzésére: 90, UN 3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG, M.N.N (műszaki megnevezés), 9, III 90, UN 3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG, M.N.N (olajos föld), 9, III Az ömlesztett fuvarozásra vonatkozó előírások Amennyiben veszélyes árut ömlesztve konténerben vagy kocsin, illetve ömlesztettárukonténerben fuvaroznak, akkor az ellenőrzés alkalmával meg kell győződni arról, hogy a RID 3.2. A vezérlőtáblázat 10. oszlopában fel van e tűntetve a BK betűkkel kezdődő kóddal (1 vagy 2) jelölt különleges előírás, vagy a meghatározott bekezdésre utaló előírás. Továbbá amikor a RID 3.2. A vezérlőtáblázat 17. oszlopában található az ömlesztett áruk fuvarozására utaló különleges (VC1, VC2, VC3), illetve kiegészítő (AP1 AP10) előírás, akkor a veszélyes áruk ömlesztve fuvarozhatók a RID 7.3 fejezetében meghatározottak szerint. Olyan esetben, amikor a RID 3.2. A vezérlőtáblázatnak 10. és 17. oszlopában nincs feltűntetve egyik kód sem, akkor az árunál az ömlesztve történő fuvarozás nem engedélyezett! 153

154 A BK1 és BK2 kódok jelentése a következő: BK1: Ömlesztve fuvarozás ponyvás ömlesztettáru-konténerben engedélyezett. BK2: Ömlesztve fuvarozás zárt ömlesztettáru-konténerben engedélyezett. A VC1, VC2 és VC3 kódok jelentése a következő: VC1: Ömlesztve fuvarozható ponyvás kocsiban, ponyvás konténerben vagy ponyvás ömlesztettáru-konténerben. VC2: Ömlesztve fuvarozható fedett kocsiban, zárt konténerben vagy zárt ömlesztettáru-konténerben. VC3: Ömlesztve fuvarozható különlegesen felszerelt kocsiban és nagykonténerben/konténerben összhangban a származási ország illetékes hatósága által meghatározott standardokkal. Ha a származási ország nem valamely RID Szerződő Állam, a meghatározott feltételekkel a szállítmány által érintett első RID Szerződő Állam illetékes hatóságnak kell elismernie. 154

155 Az ömlesztve történő fuvarozási folyamat ellenőrzése alkalmával, figyelni kell arra, hogy az ömlesztettáru-konténerek portömörek-e, továbbá arra, hogy a veszélyes áru tömítéseket, ponyvákat/tetőket károsíthatja, gyengítheti. Nem lehet a ponyván, vagy magán a konténer szerkezetén repedés, sérülés, nagyobb hibák (pl.: tartóelemek görbülése/törése, RID ). Ellenőrzendő, hogy tapadt-e más egyéb veszélyes áru maradék a kocsi, konténer, ömlesztettáru-konténer külső felületére, mert a fuvarozás alatt mindez nem megengedett. Abban az esetben, amennyiben ömlesztettáru-konténer fuvarozás ellenőrzése valósul meg, akkor figyelemmel kell lenni arra, hogy bizonyos áruosztályok esetén vannak a RID szakaszában előírások. Az ilyen áruosztályok a következők: 4.2; 4.3; 5.1; 6.2; 7; 8; 9 Szabálytalan: A zártság nincs megfelelően biztosítva, rögzítés nem megfelelő: II. kockázati kategória Felismerhető hiányosság az áru szabadba jutása nélkül (mint például repedés, horpadás, törés a konténer szerkezetén, ponyva sérülése, látható biztosítás nem hatékony, stb.): II. kockázati kategória 155

156 10.3. Nagybárcák elhelyezésére vonatkozó előírások Ömlesztett veszélyes árut szállító vasúti kocsi mindkét (hosszanti) oldalát nagybárcával kell megjelölni. Amennyiben ömlesztettáru-konténerben vagy konténerben szállítanak ömlesztve veszélyes árut, akkor a nagybárcával a konténerek mindkét oldalát és mindkét végét meg kell jelölni. Ha többkamrás kocsin két-vagy többfajta veszélyes áru van, akkor a kamrában lévő anyagra utaló nagybárcákat mindkét oldalon a megfelelő kamránál kell elhelyezni. A nagybárca/nagybárcák számát és fajtáját a fuvarokmány adatai rögzíti a helyes szállítási megnevezésnél, valamint a RID 3.2 fejezet A táblázat 5. oszlopában (bárcák) is megtalálható. A RID 3.2. A táblázat (6) oszlopában megadott különleges előírás a bárcázás szabályait befolyásolhatja. A nagybárcák mérete legalább 250x250 mm, kocsik esetén méretük 150x150 mm-re csökkenthető. Az ömlesztett áru szállítására használt üres tisztított vasúti kocsit és konténert nem kell nagybárcával megjelölni. Hogyha üres, tisztítatlan nem fertőtlenített vasúti kocsikat és konténereket ömlesztett veszélyes áru szállítására használták, akkor az utolsó/előző rakomány esetében előírt nagybárcákkal kell ellátni a vasúti fuvarozás alkalmával. Szabálytalan: Ugyanazok a szabálytalanságok fordulhatnak elő, mint az előző szállítási módoknál. Ezen az ömlesztett árut szállító kocsin hiányos a jelölés: hiányzik a nagybárca, így szabálytalan. Ezen az ömlesztett árut szállító kocsin a nagybárca el van helyezve, így szabályos. 156

157 10.4. Narancssárga táblákra és azok elhelyezése vonatkozó előírások A szállítási mód határozza meg a szállítás során alkalmazott veszélyes áru előírásokat, például a járműjelölés feltételeit, a szükséges műszaki követelményeket, a használt okmányok körét és minden más szabályt. Az ömlesztett szállítás egy olyan vasúti fuvarozás ahol csomagolatlan tárgyak, vagy szilárd anyagok szállítása történik vasúti kocsiban, illetve konténerben. Az ömlesztett veszélyes árut szállító vasúti kocsi, az ömlesztett áru szállítására szolgáló konténer mindkét (hosszanti) oldalán téglalap alakú számos narancssárga táblát kell jól látható módon elhelyezni, mely táblának a kocsi helyzetétől függetlenül rögzítve kell maradnia. Mérete min. 30x40 cm +/-10%. 15 mm széles vékony fekete szegéllyel ellátott, számok magassága 100 mm, vastagsága 15 mm. A narancssárga táblát öntapadó fóliával, festéssel vagy bármely egyenértékű megoldással lehet helyettesíteni, de a jelölésnek tartósnak és időjárásállónak kell lennie. Üres, tisztítatlan vagy nem fertőtlenített kocsikat, vagy konténereket is jelölni kell számmal ellátott narancssárga táblával. A számos narancssárga táblákon a szállított veszélyes árura a RID 3.2 fejezet A táblázat 20 oszlopában előírt veszélyt jelölő számot és 1 oszlopában előírt UN számot fel kell tűntetni az alábbi módon. 157

158 Szabálytalanság: Ugyanazok a szabálytalanságok fordulhatnak elő, mint az előző szállítási módoknál. Ezen az ömlesztett árut szállító kocsin szintén hiányos a jelölés: hiányzik a narancssárga tábla, így szabálytalan. Ezen az ömlesztett árut szállító kocsin a nagybárca és a narancssárga tábla is el van helyezve, így szabályos. Környezetre veszélyes anyagok jelölése A RID szakasza szerinti, környeztre veszélyes árut ömlesztve szállító vasútikocsit és konténert el kell látni a környeztre veszélyes jelöléssel. Szabálytalanság: Ugyanazok a szabálytalanságok fordulhatnak elő, mint az előző szállítási módoknál. 158

159 10.5. Együvé rakási tilalomra vonatkozó előírások Ömlesztett veszélyes áru fuvarozás esetén nem vizsgáljuk együvé rakást Élelmiszerekre, egyéb fogyasztási cikkekre és takarmányra vonatkozó óvintézkedések Ömlesztett veszélyes áru fuvarozás esetén az ömlesztett veszélyes áruhoz nem tehető élelmiszer, takarmány. Ellenkező esetben szabálytalanságként kell jelölni a jegyzőkönyvben Rakomány berakása és árukezelésre vonatkozó előírások Elengedhetetlen ellenőrzések alkalmával az árukezelés vizsgálata, mivel egy nem megfelelően rögzített rakomány, konténer súlyos baleseteket vagy károkat okozhat. Kivétel: Amennyiben zárt ömlesztettáru-konténerben fuvaroznak 3291 UN számú egészségügyi intézményekből származó veszélyes hulladékokat és azok fertőtlenítve vannak, akkor nem tartoznak a RID 6.2 osztály előírásainak hatálya alá. (565-ös különleges előírás) Vizsgálandó az ellenőrzés alkalmával, hogy a rakományrögzítés/konténerrögzítés az arra hivatott eszközzel vagy fix rögzítési móddal megvalósít-e. A rögzítésnek olyanak kell lennie, hogy a fuvarozás közben megakadályozzon minden fajta elmozdulást. Szabálytalan: A rakomány (pl.: ömlesztett áru konténer) elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó: I. kockázati kategória Meg kell vizsgálni, hogy a kocsi adattábláján szereplő megengedett tömeg nincs e túllépve. Ezt a fuvarokmányban szereplő tömeg és a kocsi adattábláján a megfelelő vonalosztálynál mint azt a járműismeret fejezetben ismertettük Magyarországon általában C - szereplő tömeg összevetésével a következő ábra szerint kell vizsgálni. Amennyiben a fuvarokmány alapján több veszélyes áru van berakva, úgy ezt a szabálytalanságot a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 159

160 55000 kg Veszélyes áruk szivárgása, konténerek sérülése vonatkozó előírások Amikor vasúti kocsikban, konténerekben veszélyes árut fuvaroznak, akkor az elindulás előtt a fuvarozónak szemrevételezéssel meg kell győződnie, hogy az ömlesztett áruval rakott kocsiról, konténerből szóródik-e ki veszélyes áru, illetve azok szerkezete megfelelő, sérülésektől mentes. Abban az esetben, amennyiben kiszóródott az áru, vagy sérült az ömlesztettáru-konténer, akkor a fuvarozás meg sem kezdhető, vagy fel kell függeszteni a fuvarozási tevékenységet. Amennyiben kiszóródott a veszélyes áru, akkor vizsgálni szükséges a további résztvevők (pl.: berakó) felelősségét és azok adatait már az ellenőrzés kezdetekor. Szabálytalan: Veszélyes áru kiszóródik (szivárog): I. kockázati kategória 160

161 10.9. Kirakás utáni tisztításra vonatkozó előírások Abban az esetben amikor ömlesztett veszélyes áru fuvarozása történik, akkor minden újra megrakás előtt kellőképpen ki kell tisztítani a fuvarozó eszközt (kocsit, ömlesztett áru konténert), kivéve ha az új rakomány megegyezik az előző veszélyes áruval. Szabálytalan: Tisztítást nem végezték el: II. kockázati kategória (egyéb) 161

162 162

163 11. Speciális szállítmányok Multimodális szállítás Tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási lánc (RID ) Az olyan küldeménydarabokat, konténereket, mobil tartányokat, tankkonténereket és MEGkonténereket, valamint kocsikat, amelyekben kocsirakományként csak ugyan azon árut tartalmazó küldeménydarabok vannak, amelyek nem felelnek meg teljesen a RID-nek a csomagolásra, az egybecsomagolásra, a küldeménydarab jelölésére és bárcázására, és a nagybárcák és narancssárga táblák alkalmazására vonatkozó előírásainak, de megfelelnek az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásainak, a tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási láncban történő továbbításra a következő feltételekkel fel lehet venni: a) Ha a küldeménydarabok nincsenek a RID-nek meg felelően bárcázva és jelölve, akkor az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások szerinti veszélyességi bárcá(k)nak és jelölésnek kell rajtuk lenni. b) Az egy küldeménydarabba történő egybecsomagolásra az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásait kell alkalmazni. c) A tengeri szállítást is magában foglaló szállítási láncban történő továbbításnál, ha a konténerek, mobil tartányok, tank konténerek vagy MEG-konténerek valamint az olyan kocsik, amelyekben kocsirakományként csak ugyan azon árut tartalmazó küldeménydarabok vannak nincsenek a RID 5.3 fejezete szerint jelölve és nagybárcával ellátva, akkor az IMDG Kódex 5.3 fejezete szerinti jelölésnek és nagybárcá(k)nak kell rajtuk lenni. Üres, tisztítatlan mobil tartányokat, tank konténereket és MEG-konténereket ezen előírás szerint egészen a tisztító állomásig lehet szállítani (szállítási láncban történő továbbítást követően). Ez a könnyítés nem vonatkozik azokra az árukra, amelyek a RID 1 9 osztályába tartozó veszélyes áruk, azonban az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásai szerint nem veszélyesek. Magyarázat: Az IMDG Kódex a veszélyszámot nem ismeri, és nem használja. Ezért a számozott narancssárga tábla mérete nem egyezik meg a RID előírásokkal, illetve csak az UN szám szerepel rajta. Ezzel találkozhatunk konténereken, tankkonténereken, mobil tartányokon. 163

164 1287 A bárcák esetében előfordul szöveg is, amely a veszély jellegére utal, vagy a bárcában megjelenik az UN szám Az pont szerinti fuvarozásnál a következő bejegyzést kell a fuvarokmányba tenni: Az pont szerinti fuvarozás Ha a veszélyes áru nagykonténerben történő szállítását tengeri szállítás követi, a fuvarokmányhoz csatolni kell az IMDG Kódex szakasza szerinti konténer/jármű megrakási bizonyítványt. Az ilyen szállítmányok ellenőrzése során vizsgálni kell a feladó és a célállomás helyét, hogy valóban multimodális szállításról van-e szó Vegyes szállítási mód alkalmazása Huckepack forgalom: szállító egységek, ill. pótkocsik ADR értelmében közúti/vasúti kombinált fuvarozása. Ez a fogalom kiterjed a gördülőországút rendszerű fuvarozásra is (az ADR szerinti szállító egységek felrakása (kísért vagy nem kísért formában) az erre a fuvarozásra alkalmas vasúti kocsikra). Huckepack forgalom (RID ) A veszélyes árukat huckepack fuvarozási módon is lehet továbbítani, még pedig a következő előírások szerint: A huckepack fuvarozási módon feladott szállító egységeknek és pótkocsiknak, valamint rakományuknak meg kell felelnie az ADR előírásainak. Nem engedélyezettek azonban a következő anyagok: az 1 osztály A összeférhetőségi csoport robbanó anyagai (UN 0074, 0113, 0114, 0129, 164

165 0130, 0135, 0224 és 0473); a 4.1 osztály hőmérsékletszabályozást igénylő, önreaktív anyagai (UN ); az 5.2 osztály hőmérsékletszabályozást igénylő, szerves peroxidjai (UN ); a 8 osztályba tartozó kén-trioxid, legalább 99,95%-os tisztaságú, amit stabilizálás nélkül, tartányokban fuvaroznak (UN 1829). A hordozó kocsik nagybárcával, jelöléssel, ill. narancssárga táblával való ellátása a következő esetekben nem szükséges: a) ha a szállító egység, ill. a pótkocsi el van látva az ADR 5.3 vagy 3.4 fejezete szerint előírt nagybárcákkal, jelöléssel ill. narancssárga táblával; b) ha a szállító egységre, ill. pótkocsira nincs nagybárca, jelölés, ill. narancssárga tábla előírva (pl. az ADR bekezdése vagy az ADR pontjához fűzött megjegyzés szerint). Ha a pótkocsit vontatójáról leválasztják, a pótkocsi homlok oldalára is el kell helyezni a narancssárga táblát, ill. a pótkocsi mind két hossz oldalára el kell helyezni a megfelelő nagybárcákat. Ha az pont szerint elhelyezett nagybárcák, jelölés, ill. narancssárga tábla a hordozó kocsin kívülről nem látható, akkor ezeket a hordozó kocsi mind két hossz oldalára el kell helyezni. A huckepack forgalomban történő fuvarozás esetén a fuvarokmányba a következő bejegyzést kell tenni: Az bekezdés szerinti fuvarozás. Tartányok vagy veszélyes áruk ömlesztett fuvarozása esetén, amelyekre az ADR veszélyt jelölő számot tartalmazó narancssárga táblát ír elő, a fuvarokmányba az UN szám előtt a veszélyt jelölő számot is fel kell tüntetni. 165

166 11.3. Expresszáruként történő fuvarozás Veszélyes áru expressz áruként csak akkor fuvarozható, ha a 3.2 fejezet A táblázat (19) oszlopában CE betűkkel kezdődő kód van megadva Az 1 osztály áruival kapcsolatos általános alapelvek Az 1-es osztályba tartozó anyagok alosztályba és összeférhetőségi csoportba vannak sorolva. Az alosztály és az összeférhetőségi csoport a RID 3.2 A táblázat 3.b található meg: Osztályozási kód = alosztály + összeférhetőségi csoport Okmányok A fuvarokmány ellenőrzése során a fuvarokmány fejezettől eltérően az alábbiakat kell vizsgálni. A fuvarokmányon a bárca száma helyett osztályozási kód szerepel. Itt látható egy példa a helyes fuvarokmány bejegyzésre: UN 0015 FÜSTKÉPZŐ LŐSZER, 1.2G A fuvarokmányban fel kell feltüntetni: Az összes robbanóanyag-tartalom nettó tömegét (kg-ban) az eltérő UN számú anyagonként vagy tárgyanként és az összes robbanóanyag-tartalom nettó tömegét (kg-ban) a fuvarokmányban szereplő összes anyagra vagy tárgyra. Az UN 0333, 0334, 0335, 0336 és 0337 alá tartozó tűzijáték testek szállításánál a fuvarokmányba a következő bejegyzést kell tenni: A tűzijátéktesteket XX illetékes hatósága sorolta be X/YYZZZZ hivatkozási számon. 166

167 Küldeménydarabok jelölése, bárcázása A küldeménydarabokon a kiindulási ország valamely hivatalos nyelvén fel kell tüntetni a helyes szállítási megnevezést, és ha ez a nyelv nem az angol, a francia, a német vagy az olasz, akkor vagy angolul, vagy franciául, vagy németül, vagy olaszul is fel kell tüntetni, kivéve, ha a fuvarozásban érintett országok közötti megállapodások, ha ilyenek vannak, másként rendelkeznek. Belföldi fuvarozásban elegendő a magyar nyelv használata. Bárca minták: Az alosztály számának a helye, üresen kell hagyni, ha a robbanás járulékos veszély. 1 sz. bárca (1.1, 1.2 és 1.3 alosztály) Az összeférhetőségi csoport helye, üresen kell hagyni, ha a robbanás járulékos veszély. 1.4 sz. bárca (1.4 alosztály) 1.5 sz. bárca (1.5 alosztály) 1.6 sz. bárca (1.6 alosztály) A robbanásveszély járulékos veszély lehet a 4.1 és az 5.2 osztályoknál (UN 3101, 3102, 3221, 3222). Az alábbi képen a küldeménydarab jelölésére és bárcázására látható példa: 167

168 Nagybárcák elhelyezése 1 sz. bárca: Az összeférhetőségi csoport helye, nem kell feltüntetni, ha a kocsi, vagy nagykonténer több összeférhetőségi csoport anyagait szállítja. A különböző alosztályokba tartozó anyagokat vagy tárgyakat szállító kocsit, ill. nagykonténert csak a legveszélyesebb alosztály szerinti nagybárcával kell ellátni! A veszélyességi sorrend: