BUJDOSÓ GYÖNGYI, FAZEKAS ATTILA TEX

Átírás

1 BUJDOSÓ GYÖNGYI, FAZEKAS ATTILA TEX KEZDŐLÉPÉSEK

2

3

4 A könyvet a szerzők az emtex 3.0a rendszerrel tördelték Lektorálta: Miklós Dezső Védjegyek: TEX az American Mathematical Society bejegyzett védjegye PCTEX a Personal TEX bejegyzett védjegye AMS-TEX az American Mathematical Society bejegyzett védjegye METAFONT az Addison-Wesley Publishing Company bejegyzett védjegye HP LaserJet és HP DeskJet a Hewlett Packard Company bejegyzett védjegyei Felhasznált irodalom: D.E. Knuth: The TEXbook M.D. Spivak: The Joy of TEX V. Eijkhout: TEX by Topic D. Salamon: NTG s Advanced TEX course: Insights & Hindsights Fadgyas T., Miklós D.:MATEX Az emtex programrendszer dokumentációja Nyelvi lektor: Bujdosó Sándorné Borító és tipográfiai terv: Katulic László A belső címoldal rajzait készítette: Békési József Sándor c Bujdosó Gyöngyi, Fazekas Attila Kiadja a Tertia Kiadó Felelős vezető: Tamás Zsuzsanna ISBN

5 Sok szeretettel, tisztelettel és nagyon sok köszönettel Ilosvay Ferencnek

6

7 Tartalomjegyzék Előszó A plaintex Bevezető Alapvető tudnivalók A TEX használata vázlatosan Betűk és jelek Parancsok, parancsszavak Betűtípusok Mértékegységek Nagyítások Csoportok Dobozok (boxok) Ragasztók Módok Számlálók, mértékek Oldalak létrehozása Ékezetes és speciális betűk, ligatúrák Szóközök Kurzív kiegyenlítés A bekezdés alakja Speciális bekezdések Elválasztás Az oldal alakja Fejléc, lábléc, oldalszámozás, lábjegyzet Fejléc, lábléc, oldalszámozás Lábjegyzet Matematikai szövegek Matematikai mód Matematikai karakterek Görög betűk Binér operátorok (műveleti jelek) Relációs jelek További relációs jelek Egyéb matematikai jelek A pontok Kalligrafikus betűk Régi írásmódú számok

8 3.3. Matematikai karakterekről másképpen Indexek Ékezetek matematikai módban Egyszerű ékezetek Egész formulákra vonatkozó ékezetek Változtatható méretű jelek Nagyoperátorok, függvények Nagyoperátorok (szumma, integrál stb.) Függvénynevek Gyökjelek Törtek, tört jellegű kifejezések Mátrixok, esetszétválasztás Mátrixok Esetszétválasztás Egyenletek illesztése, egyenletszámozás Szöveg matematikai módban Vízszintes helykihagyás, összehúzás Helykihagyás Összehúzás Sortörés szövegközi matematikai módban Méretek matematikai módban Táblázatok, dobozok A dobozokról részletesebben Vízszintes dobozok Függőleges dobozok Kitöltő és vonalhúzó parancsok Kitöltő parancsok Vonalhúzó parancsok Illesztések Oszlopos elhelyezés Táblázatok Formátumsor Sorelemek Táblázat vízszintes vonalak nélkül Táblázat elhelyezése Makrók Egyszerű makrók Paraméteres makrók Makrók definiálása Feltételes utasítások Makrók kifejtése Mintaoldalak

9 2. Az AMS-TEX Bevezető I. Alapparancsok A szöveg mód parancsai Lapbeállítások Az ékezetek Egyéb betűk, jelek Szóközök Soremelés, lapdobás Függőleges helykihagyás Vízszintes helykihagyás, összehúzás Helykihagyás ábrának, képnek Matematikai mód Szöveg a matematikai módban Egyenletek számozása Hivatkozás egyenletre Formulák keretezése Törtek Egyszerű törtek, binomiális együtthatók Lánctörtek Gyökös kifejezések Pontok Alá- és föléhúzás Karakter(ek) képlet alá és fölé Összetett indexelések Karakter(ek) karakter(ek) mellé Nyilak Kommutatív diagram Mátrixok Zárójeles mátrixutasítások Zárójel nélküli mátrixutasítás Mátrix szövegben Hézagosan kitöltött mátrixok Mátrix formátumának megadása Többsoros formulák elhelyezése Közös tulajdonságok Formula két sorban Középre helyezett egyenletek egymás alatt Egy illesztés Illesztés több helyen

10 2.15. Esetszétválasztás, a Cases formula Közbeszúrt szöveg formulák illesztésénél Szöveg egyenlet mellé Sor- és laptörés matematikai módban Függőleges helykihagyás Méretek átállítása matematikai módban II. A stílusfájl A cikk szerkezete Beállítások, definíciók A cím rész A cikk belső tagolása A fejezet címe Szakasz címe Kiemelt szövegrész Nem kiemelt, egységesen kezelt szövegrész Lista írása A lábjegyzet Az irodalomjegyzék Az irodalomjegyzék Hivatkozás irodalomjegyzékre III. Függelék Módosítások, adalékok Matematikai ékezetek Régi írásmódú számok Görög betűk Gót betűk Kalligrafikus betűk Kövér matematikai karakterek Betűk, számok Szimbólumok Binér operátorok (műveleti jelek) Relációs jelek További, extra jelek Változtatható méretű jelek Nyilak Nagyoperátorok A -hoz hasonló nagyoperátorok Az integráljelek Operátornevek Definiált operátornevek Új operátornevek írása, definiálása

11 2. Új karakterek Görög betűk Héber betűk Duplaszárú betűk Különféle jelek Binér operátorok (műveleti jelek) Relációs jelek Negált relációs jelek Nyilak Negált nyilak Cirill betűk Mintaoldal Az emtex programrendszer Bevezető I. Installálás Fájlkiterjesztések Az emtex első használata Az eszközmeghajtók beállítása II. Fordítás A tex.exe használata III. Megtekintés A dviscr.exe használata A program interaktív használata A program beállítása Üzeneteket adó opciók Lapkezelő opciók Tükörméretre vonatkozó opciók Többoldalas nyomtatás Font opciók Nagyítás és felbontás Alkönyvtárakra és fontnevekre vonatkozó opciók Fonthelyettesítési fájl szerkezete További opciók, konfigurációs állomány Hibaérzékenység beállítása IV. Nyomtatás A dvihplj.exe használata A dvidot.exe program opciói

12 3. A dvimsp.exe használata A pcltomsp.exe használata V. Fontok Az mfjob.exe használata Az.mfj fájl szerkezete Az mf.exe használata A gftopk.exe használata A gftopxl.exe használata Egyéb konverziós programok A fontlib.exe használata Opciók leírása Műveletek (operációk) leírása VI. Egyéb lehetőségek Egyszerűbb grafikus ábrák Grafika beillesztése Felhasználói üzenetek Index

13 Előszó A z első kérdés, ami felmerülhet az olvasóban, hogy mi is a TEX. Megpróbáljuk röviden vázolni. A TEX egy olyan fejlett programozási lehetőségekkel ellátott szövegtördelő és -szedő program, amely lehetővé teszi, hogy átlagos felhasználó tetszőleges szöveget művészi módon, nyomdai minőségben állítson elő saját számítógépén. A TEX-et Donald E. Knuth, a méltán világhírű matematikus fejlesztette ki a hatvanas évek közepén. A legenda szerint egyik könyvének kéziratával elment egy nyomdába azzal a kívánsággal, hogy könyve jelenjen meg belátható időn belül. Erre a nyomda szakembere valahogy így válaszolt: Ha valaki ennyire okos, szedje ki otthon saját munkáját!. Knuth a PC-n használható rendelkezésre álló szövegszedő programokat nem találta megfelelő minőségűnek, így hozzáfogott egy olyan program megírásához, amellyel PC-n, minden nyomdai eszköz nélkül egyszerűen lehet matematikai képletekkel, formulákkal tarkított szöveget nyomdai minőségben előállítani. Hosszú fejlesztő munka során elkészült a TEX első, Pascal nyelven íródott változata. A TEX név a τεχ görög betűk latin betűs átirata (ejtsd tech), amely a görög művészet szó kezdete. Az E betű ejtettsége a TEX lehetőségeire utal. A 60-as évek közepén írt programot Knuth természetesen továbbfejlesztette. Azóta a TEX több változata is elkészült, amelyek alapkövetelményként ugyanúgy teljesítik a tesztfeladatok kiszedését, mint az első változat. A fejlesztők mindvégig eleget tettek Knuth kívánságainak, azaz a TEX alapfilozófiája nem változott, a verziószáma pedig π-hez tart. Ezen sorok írásakor az aktuális verziószám: 3.14.

14 14 Előszó A TEX előnyei Nyitottság. Ez abból adódik, hogy a TEX egy programozási nyelv: a felhasználó szabadon programozhatja, minden beállítást megváltoztathat. Lehetőségei gyakorlatilag korlátlanok. (Erre példa a kottaírásra alkalmas MusicTEX, a TEX-ben megírt BASIC interpreter és a Reversi játék.) Matematikai formulákkal gazdagon ellátott szöveget nagyon egyszerű vele szedni. (Ez a kijelentés a TEX-et alig ismerők körében nagy felzúdulást eredményezhet, de rögtön csökken az ellenérzés, ha valamilyen más programmal akarják ugyanezt megoldani.) Mivel igen nagy a TEX híveinek száma, akik magukat s főleg mások őket TEXnician-nak nevezik, a megoldatlan problémák csak rövid ideig maradnak megoldatlanok. Nem profitorientált emberekről lévén szó, a programok 70 80%-a szabad szoftver, azaz ingyen megkapható a nemzetközi TEX-szerverekről. Ennek viszont hátránya az aluldokumentáltság. A hozzá szervesen kapcsolódó karakterkészítő programcsomag segítségével bármilyen új karakter elkészíthető igen rövid idő alatt. Különböző típusú gépekre (IBM PC kompatibilis, Machintosh, VAX, Sun stb.) készült futtatható változata, sok operációs rendszer alatt (DOS, OS/2, Unix, Linux, VMS stb.) fordítható a gyakorlatilag ugyanolyan forráskódú szöveg. Minden latinbetűs nyelvre használható, de természetesen nem csak ezekre. Létezik már többek között héber, cirill, koreai, kínai, japán, arab, korán, tamil és elf (lásd J. R. Tolkien: A gyűrűk ura) nyelvekre is változata. Gyakorlatilag tetszőleges nyomtatón (mátrix-, tintasugaras, lézernyomtató és PostScript nyomtató) kinyomtatható, és képes közvetlenül nyomdai fényszedőt is vezérelni. Megfelelő kiegészítőkkel szinte bármilyen feladatra felkészíthető. Példaként a kémiai szövegek, kották és keresztrejtvények szedését említhetjük meg. Működik egy szervezet, a TUG (TEX Users Group), amely az eredményeket konferenciákon, folyóiratban (TUGboat) és az elektronikus rendszereken teszi elérhetővé a TEXelők számára. A fentiek alapján láthatjuk, hogy a TEX egy nagy bonyolultságú rendszer, aminek teljes ismertetésére kevés ember vállalkozhatna. A TEX-ről igen kevés magyar nyelvű leírás jelent meg eddig, ezt a hiány hivatott valamelyest pótolni ez a mű.

15 Előszó 15 A könyv három fejezetre tagolódik, amelyek lényegében külön-külön is használhatók. Az első fejezet az első lépésekben nyújt nagy segítséget a TEX programozási nyelvének megismerésében. A második fejezet egy matematikai makrócsomag, az AMS-TEX használatát ismerteti. A harmadik fejezet pedig az emtex programrendszer használatát és installálását írja le. Debrecen, november 12. A szerzők... e könyv nem tankönyv. Célját akkor érné el, ha lenne legalább egy értő olvasója, akinek élvezetet nyújtana. WITTGENSTEIN, Logikai-filozófiai értekezés (1918)

16 KÖSZÖNETET MONDUNK Ilosvay Ferencnek, aki megismertette, megszerettette velünk a TEX-et, és igen sokat segített a kezdeti botladozásoknál. Dr. Miklós Dezsőnek, hogy elvállalta könyvünk lektorálását, az ezt követő lelkiismeretes munkáját, számos javaslatát, tanácsát, amelyekkel nagyban segítette munkánkat. Továbbá köszönjük Dr. Bui Van Thanh-nak és Dr. Kis Bélának a könyv írásának kezdetén adott sok remek ötletét. Azon támogatóinknak, akik anyagi és erkölcsi támogatásukkal hozzájárultak munkánk sikeréhez: Dr. Horváth Lászlónak (Addison-Wesley), Marek Lewinsonnak (Harcourt Brace), a Kereskedelmi Bank Rt. Universitas Alapítványának valamint a Kossuth Lajos Tudományegyetem Matematikai és Informatikai Intézetének. A Holland (NT G), a Német (Dante) és a Lengyel (GUST) TEX-Társaság tagjainak az információkért, a lehetőségekért és az ösztönzésért, valamint egyetemünk hallgatóinak és oktatóinak az inspirációért, ami nagy szerepet játszott e könyv megírásában. A Tertia Kiadónak a könyvünk megjelentetésébe fektetett sok energiáért és bizalomért, valamint a közös munka alatt kialakított alkotó szellemi és baráti légkörért. Bujdosó Sándornénak, édesanyámnak, könyvünk nyelvi lektorálása alatt tanúsított kitartásáért és eredményes munkájáért, valamint Békési József Sándornak e pár kedves figuráért, amivel talán élvezhetőbbé tudtuk tenni e könyvet. Mindazoknak, akik anyagi és erkölcsi támogatásukkal hozzájárultak e könyv megjelenéséhez. Végezetül saját magunknak, hogy volt lelkesedésünk e könyv megírásához és elég kitartásunk a megjelentetéséhez.

17 ACKNOWLEDGEMENTS We would like to thank Mr. Ferenc Ilosvay who first introduced and made us like TEX and helped a lot at the teething troubles. We also thank our lector Dr. Dezső Miklós for his conscientious work, several pieces of advice helpful criticism which helped to improve the work. Furthermore we thank Dr. Bui Van Than and Dr. Béla Kis for their many helpful suggestions given at the beginning. We are indebted also to Dr. László Horváth (Addison-Wesley), Marek Lewinson (Harcourt Brace), the Universitas Foundation of Kereskedelmi Bank Rt. and the Institute of Mathematics and Informatics of Lajos Kossuth University for their financial and moral support. We wish to thank a lot of people at the Dutch (NT G), German (Dante) and Polish (GUST) TEX Users Groups for the given information, possibilities, and the encouragement from our colleagues and students which played a great role in writing this book. We would like to express our special thanks Tertia Publishing House for devoting the big amount their energy to publish our book and having confidence in us, above these for the creative intellectual and friendly atmosphere evolved during the collective work. We are indebted to Mrs. Sándorné Bujdosó, my mother, for her persistent and successful work in checking the book linguistically. We also thank Mr. József Békési for the kind illustrations which may make our book more enjoyable. We would like to thank everybody who contribute to the publishing with their financial and moral support. Finally we would like to thank ourselves for our enthusiasm in writing and persistence in publishing this book.

18

19 1 A plaintex

20

21 Bevezető A TEX rendszer működésének megértését megkönnyítendő az alábbiakban vázlatosan ismertetjük annak felépítését. A fenti ábrán láthatjuk, hogy a TEX tex.exe nevű programja egy korábban létrehozott forrásnyelvű állományból készít egy.dvi (DeVice Independent) állományt. A fordítás során a képernyőn különböző üzeneteket kapunk, és közben keletkezik egy.log állomány is. Ezek segítségével szerezhetünk információt a fordítás sikerességéről, illetve az esetleges hibákról.

22 22 Bevezető plaintex Itt szeretnénk kihangsúlyozni a TEX azon lényeges tulajdonságát, hogy mind a.tex mind a.dvi állomány eszközfüggetlen. Ez azt jelenti, hogy ezeket az állományokat bármilyen TEX implementáción (és az előszó alapján tudjuk, hogy vannak szép számmal) mindenfajta konvertálás nélkül felhasználhatjuk további munkánkhoz. A forrásnyelvű szövegben használható parancsok és szedésre vonatkozó jellemzők többségének értelmezésekor a TEX a forrásnyelvű állományon kívül, egy tőle függetlenül létező formátum-állományt is használ. Így a fordításhoz minden esetben szükséges egy formátum-állomány is. Ezek az állományok az.fmt kiterjesztést viselik. Ha a fordítás során nem adunk meg mást, a TEX automatikusan a plain.fmt-t használja. A fordítás során a szöveg szedéséhez szükséges az egyes karakterek méretére vonatkozó információkat a TEX az adott karakterkészlethez (fonthoz) tartozó metrikus állományból olvassa ki. (Ezek az állományok.tmf kiterjesztésűek.) A.dvi állomány a betűk képét nem tartalmazza. Ennek köszönhetően az állomány mérete csak kis mértékben tér el a forrásállományétól. A fordítás során nyert.dvi állományt különböző segédprogramokkal megjeleníthetjük a számítógép monitorán, vagy olyan állományokat készíthetünk belőle, ami közvetlenül a TEX rendszer nélkül is képes nyomtatókat, plottereket, nyomdai fényszedő berendezéseket vezérelni. Mind a megtekintés, mind a nyomtatás során az eszközmeghajtók a.dvi állományban található fonthivatkozások alapján a.gf, a.pk és a.pxl kiterjesztésű állományokban tárolt betűképeket elhelyezik a kimeneti állományban. A TEX rendszerhez tartozik egy METAFONT nevű programrendszer is, amivel ebben a könyvben részletesen nem foglalkozunk. Ennek a segítségével készíthetünk új karaktereket. Ezen karakterek tipográfiai megjelenését az.mf forrásállományban írhatjuk le, aminek a fordítása során keletkeznek a.tfm és a.gf állományok. Itt megjegyezzük, hogy a METAFONT program fordítás során a TEX.fmt állományához hasonlóan használ egy.bas kiterjesztésű, a fordítás körülményeit meghatározó állományt. Ez az ún. bázis. A generálás során keletkezett.gf állományból különböző segédprogramok segítségével készíthetünk.pxl vagy.pk állományokat. A TEX hordozhatóságára jellemző, hogy a.tfm és a karakterképet tartalmazó állományok egyaránt függetlenek az implementációtól.

23 1.2. Betűk és jelek 23 plaintex 1. Alapvető tudnivalók 1.1. A TEX használata vázlatosan Az első lépés az, hogy készítünk egy egyszerű szövegszerkesztővel egy szöveget. A TEX-nek nincs saját szövegszerkesztője, ezért választanunk kell munkánkhoz egyet. Ez legyen olyan, amely nem helyez rejtett vezérlő karaktereket a fájlba, ugyanis ezek módosíthatják a TEX működését! Ebben a fájlban lesz a megszerkesztendő szövegünk, amely a szövegből és a szövegben elhelyezett TEX-parancsokból (lásd később), például szövegformázó parancsokból áll. Ezt a fájlt forrásfájlnak hívjuk. Kiterjesztésnek célszerű.tex-et adni, pl. elso.tex. Például: Ez biztosan sikeres lesz. \bye, ahol a \bye a szövegünk végét jelző TEX-parancs, aminek mindig szerepelnie kell a formázandó szöveg után. Ebből a TEX programmal egy formázott szöveget készíthetünk: C:\TEX>tex elso amelyet a TEX egy az eredetivel megegyező nevű, azonban.dvi kiterjesztésű fájlba ír ki. Esetünket véve ez egy elso.dvi elnevezésű fájl lesz. Ekkor még nem látjuk a szövegünk nyomtatási képét. Ennek a kódolt fájlnak az alapján a lemezen lévő karakterekből különböző programok segítségével jeleníthetjük meg képernyőn, nyomtathatjuk ki papírra, filmre. Képernyőn megnézni például a következőképpen (a meglévő v.bat fájl segítségével) lehet:...\tex>v elso Nyomtatás pl. HP LaserJet nyomtatóra, ha rendelkezésünkre áll a prthplj.bat fájl:...\tex>prthplj elso A képernyőn való megjelenítésről és a nyomtatásról részletesen írunk a könyv harmadik részében Betűk és jelek A forrásfájlba írható karaktereket kezelésük alapján az alábbi három csoportba sorolhatjuk: Betűk, számok: Ebbe a csoportba tartoznak az angol ábécé kis- és nagybetűi, valamint a számjegyek, amelyek nyomtatásban változatlanul jelennek meg. Koldusopera 1928

24 24 1 Alapvető tudnivalók plaintex eredménye: Koldusopera 1928 Fontos: Ne keverjük össze az l betűt az 1 -es számmal, az o és O betűt a 0 számmal! Ennek egyik oka, hogy írásképük jelentősen különbözik. Ez főleg matematikai formuláknál igaz, hiszen nem mindegy, hogy x=o vagy x=0. A másik nagyon fontos ok az, hogy sok helyen a betűket és a számokat a TEX megkülönbözteti, más jelentést és tulajdonságokat rendel hozzájuk. Ezért sok helyen nem helyettesíthetők egymással, mert a fordítás hibaüzenettel leállhat, vagy teljesen más eredményt kaphatunk, mint amit szerettünk volna. Vezérlő karakterek: Vannak olyan karakterek, amelyeket a forrásfájlba begépelve hatásukra a TEX nem az adott karaktert fogja megjeleníteni, hanem valamilyen műveletet fog végezni. Jelentésükről és működésükről később a megfelelő helyeken részletesen szó lesz. Ezek a karakterek a következők: \ { } $ % ^ _ & ~ # Megjelenítésüket nyomtatásban a parancsok tárgyalásánál mutatjuk be (lásd 1.3. Parancsok, parancsszavak). Billentyűzet egyéb jelei: Ide tartoznak a fentebb fel nem sorolt jelek, amelyek a billentyűzetről közvetlenül bevihetők, és a szövegekben gyakran előfordulnak. Ezek nagy része olyan, hogy ugyanazt a jelet eredményezi a kiszedett szövegben is. Ilyenek például a szokványos írásjelek: :.,?!. Ebbe a csoportba sorolhatók még * ( ) [ ] - + = / " jelek is. Például: Koldusopera (Bertolt Brecht, 1928) eredménye: Koldusopera (Bertolt Brecht, 1928) A * begépelése ugyancsak csillagot eredményez, azonban egy kicsit emelt helyzetben*. Ennek oka az, hogy ezt a jelet szövegben általában megjelölésre használjuk, nem pedig szorzásjelként. A " jel eredménye, amiből látszik, hogy a "rossz" írásmóddal kapunk egy igencsak rossz írásképet. Dupla idézőjelek alkalmazására a helyes formát ajánljuk (lásd 2.1. Ékezetes és speciális betűk, ligatúrák), aminek eredménye helyes lesz. Vannak azonban olyan jelek is, amelyek ugyan nem vezérlő karakterek, de a forrásfájlba begépelve (ha nem matematikai módban vagyunk lásd később) nyomtatásban esetleg teljesen más jelet eredményeznek. Ilyenek a <, >, -, karakterek, amelyek nyomtatási képe:,, - (kötőjel), (hosszú gondolatjel).

25 1.3. Parancsok, parancsszavak 25 plaintex Külön figyelmet érdemel a szóköz. Ha két szó között van legalább egy szóköz, az pontosan egy szóköz megjelenését eredményezi a nyomtatott szövegben. A fenti szabály alól a legfontosabb három kivétel: ha a szóköz betűkből álló parancsot követ (lásd 1.3. Parancsok, parancsszavak); ha a szóköz matematikai módban van (lásd 3. Matematikai szövegek), ebben a két esetben nem jelenik meg; ha a szóközök száma olyan sok, hogy a forrásfájlban egy üres sort eredményez (lásd 2.4. A bekezdés alakja), utána új bekezdést kapunk. A forrásfájlban új sorba írás annyi, mintha egy szóközt írnánk a szövegbe. Ha azonban hagyunk egy vagy több üres sort, az már más szövegformázási utasítás a TEX számára: azt jelenti, hogy új bekezdés következik. A szóközökhöz hasonlóan úgy is fogalmazhatunk, hogy ha legalább egy üres sort hagyunk egy adott helyen, az egy új bekezdést eredményez a nyomtatott szövegben Parancsok, parancsszavak Ha megnézzük a billentyűzetet, láthatjuk, hogy sokkal kevesebb billentyű van, mint amennyi jelet, szimbólumot meg akarunk jeleníteni. Hogy ez ne legyen probléma, illetve hogy a szövegünk formázását is meg tudjuk oldani, rendelkezésünkre állnak a TEX parancsai. E célból egy karakternek, a \ -nek, kitüntetett szerepe van: a \ után írt karaktersorozatot a TEX parancsnak értelmezi, melynek hatására valamilyen formázási vagy karakterkiírási műveletet végez. Például, ha begépeljük a \TeX parancsot a forrásfájlunkba, hatására megjelenik a TEX logo. Egy másik példa: P\ olya Gy\"orgy, ahol a TEX a \ és \" parancsokkal az ékezeteket teszi rá az őt követő betűkre. Eredménye: Pólya György. A \ -t követő karakter alapján a TEX-parancsok két csoportba sorolhatók: 1. Ha a \ -t betű követi, parancsszónak veszi a TEX a \-től az első nem betű karakterig terjedő betűsorozatot (például a \TeX parancs). A TEX betűn az angol ábécé 52 betűjét érti: A...Z és a...z. Parancsszavakban a kis- és nagybetűk megkülönböztetettek, ami azt jelenti, hogy például más lesz az eredménye a \gamma (γ) és a \Gamma (Γ) parancsoknak. A nem betű karakter általában egy szóköz, ami ebben az esetben parancshatároló karakter, nem pedig megjelenítendő szóköz: Ez a \TeX logo. Eredménye: Ez a TEXlogo. Az jel itt és a továbbiakban egy szóközt jelent. hangsúlyozni az adott helyre egy szóköz beírását. Kezdetben ezzel a jellel szeretnénk

26 26 1 Alapvető tudnivalók plaintex Ebben az esetben akkor sem jelenik meg szóköz, ha a forrásfájlban több szóközt is hagyunk a parancs után. Ez sokszor praktikus is, például a TEXnika szó megjelenítése esetén: \TeX nika. Ha azonban szükség van a szóközre, azt jeleznünk kell a TEX-nek. Erre egy mód a \ parancs használata: Ez a \TeX\ logo. Eredménye: Ez a TEX logo. Ha nem szóköz, hanem valamilyen egyéb jel áll a parancs után például a \TeX-ben esetében a \ utáni első nem betű karakter a -, így a parancsszó itt csak a \TeX (eredménye TEX). 2. Ha a \ -t nem betű követi, hanem valamilyen egyéb karakter, a parancs csak abból az egyetlen jelből fog állni. Például \"o esetben az o már nem tartozik a parancshoz. Ilyen módon lehet a vezérlő karaktereket is megjeleníteni: \% eredményezi a % jelet, \$ a $ jelet stb. Ebbe a csoportba tartozik a \ parancs is Betűtípusok Munkánk során gyakran szükségünk van arra, hogy megváltoztassuk a szövegben a betűtípust. Ha például egyes szavakat kiemelten akarunk megjeleníteni, mert fontos, vagy ha nyomatékosabb kiemelést szeretnénk, kövéren szedett betűket írunk. A TEX-ben egy-egy 256 karakterből álló karakterkészletet nevezünk betűkészletnek (angolul font-nak). Egy bizonyos betűkészletet a hozzátartozó parancs beírásával tudunk használatba venni. A fenti betűtípusváltásokat a következőképpen lehet megoldani: szavakat \it kiemelten \rm akarunk... \bf k\"ov\ eren \rm szedett A plaintex a következő parancsokat kínálja a betűkészlet megváltoztatására: Parancsa Jellege Angol elnevezése \rm antikva betűk (ez az alap típus) Roman \sl dőlt Slanted \it kurzív Italic \bf kövér Bold extended \tt írógép típus Typewriter Type Ezek közül az antikva az, amelyik a legjobb a szövegtörzs szedésére, mert hosszabb szöveg ezzel olvasható a legkönnyebben. Ha valamilyen hosszabb szövegrészt (például egy bekezdésnyi idézetet, vagy egy tétel szövegét) ki akarunk emelni, legjobb a dőlt típust (slanted) használni, mert jól olvasható, és jó hatásfokú a kiemelése. A kurzív (italic) betűtípust inkább csak egy-egy szó kiemelésére használjuk, mert mint itt látható a betűk rajzolata más.

27 1.4. Betűtípusok 27 plaintex Ez nagyon jó egy-egy szó kiemelése esetén, mert nagyobb eltérősége az antikvától szembeötlőbbé teszi a szót. A kövér (bold extended) betűtípus leginkább címek, címszavak írásánál használatos, míg az írógép típust ritkán, főleg számítástechnikai kézikönyvekben a begépelendő karaktersorozat szedésére (mint fentebb: \rm, \tt) használjuk. A fent ismertetett betűtípusok mindegyike proporcionális, kivéve az írógép típust, amelyben minden karakternek azonos szélességű a doboza. A proporcionális típus tehát azt jelenti, hogy a különböző karaktereknek különböző szélességű a doboza, amely a harmonikus külalak eléréséhez elengedhetetlenül fontos. A TEX-ben ez alól az elv alól kivételt képeznek a betűkészletek számjegyei, amelyeket szándékosan egyforma szélességűekre terveztek annak érdekében, hogy táblázatos formában egyszerűbb legyen a megjelenítésük. A könnyebb olvashatóság érdekében tehát a szövegünk legnagyobb része az antikva betűtípussal íródik. Ha azonban valahol megváltoztatjuk a betűtípust, van egy mód, hogy ne kelljen mindig visszaállítani az alap betűtípust az \rm paranccsal: kapcsos zárójelbe kell tennünk a betűtípusváltó parancsot a megváltoztatandó szövegrésszel együtt. A fenti példát ezek alapján kényelmesebb az alábbi módon, szavakat {\it kiemelten} akarunk... {\bf k\"ov\ eren} szedett zárójelezetten írni. A zárójelek itt egy-egy csoportot határoznak meg, amelyekről külön fejezet szól (lásd 1.7. Csoportok). A használt betűk gyakran nemcsak különböző típusúak, hanem különböző méretűek is. Az alapértelmezett betűnagyság a TEX-ben a 10 pontos amelylyel ebben a könyvben a példák szedése készült. A fent felsorolt parancsok is 10 pontos betűket eredményeznek. Szükség van azonban kisebb betűkre is: a lábjegyzeteket jobb kisebb (8 vagy 9 pontos) betűkkel írni, az indexek szintén kisebbek (Az első szintű indexek 7, a második és annál magasabb szintűek 5 pontosak.) stb. Bemutatóként a betűkészletek nagyságai a következők: 10 pontos, 9 pontos, 8 pontos, 7 pontos, 6 pontos, 5 pontos. A legkisebb betűméret 5 pont. Előredefiniált parancs a TEX-ben azonban csak pár betűtípusra és méretre van. Például az \rm betűtípusnak csak három méretű változatára van parancs a plaintex-ben: \tenrm (10 pontos), \sevenrm (7 pontos), \fiverm (5 pontos), míg az \it betűtípusnak csak a \tenit változata áll rendelkezésünkre. Ha ezektől eltérő méretűekre is szükségünk van, meg kell adnunk az újonnan használandó parancsot és hozzá azt, hogy melyik betűtípust és betűméretet jelentse. Ehhez tudnunk kell a következőket: Minden betűtípusnak minden méretben egy-egy fájl felel meg, hivatkozni rájuk a fájlok nevével lehet. Például az alap betűtípusnak cmr10 a neve, ahol a cm a Computer Modern, az r a Roman és a 10 a 10 pontos jellemzők rövidítése. Ha lábjegyzetet írunk, és annak a betűmérete 8 pontos, akkor a cmr8 nevű betűkészletre van szükségünk. Ha beírjuk a \font\nyolcas=cmr8

28 28 1 Alapvető tudnivalók plaintex sort, a későbbiekben a \nyolcas parancs beírása 8 pontos antikva betűkkel való írást eredményez: 8 pontos {\nyolcas antikva} Vigyázat! Itt is érvényesek a parancsok neveire vonatkozó szabályok, úgyhogy ne próbálkozzunk \rm9, \rm8 stb. parancsnevekkel (lásd 1.3. Parancsok, parancsszavak)! A fájlok neveiből egy-két rövidítés: b Bold bx Bold Extended sl Slanted ti Text Italic csc Caps and Small Caps ss Sans serif Ezekből a rövidítésekből néha kettő is szerepelhet egy névben, ami a két tulajdonság jelenlétére utal. Így a cmbxti10 kövér, dőlt és 10 pontos. Érdemes megemlíteni a fenti táblázat még ismeretlen angol neveinek magyar megfelelőit: A Bold félkövér, a Caps and Small Caps típus kis kapitális vagy Kapitälchen, a Sans Serif pedig azt jelenti, hogy talpatlan betű. Azt, hogy milyen fájlok állnak rendelkezésünkre, a... TEX\TFM könyvtárban tudjuk megnézni. A fent leírt parancs általános alakja: \font hivatkozási név = fájl neve Ha nagyobb méretű betűkre van szükségünk, nézelődhetünk a TFM könyvtárban, mert lehetséges, hogy 10 pontosnál nagyobb méretben is rendelkezésünkre áll a kívánt betűtípus (pl. cmr17). Ha nem találunk, folyamodhatunk a nagyított változat használatához: Alaphelyzetben a betűkészleteknek maximum 7 mérete áll rendelkezésünkre, amiből 6 nagyított változat. Ha nagyított változatát szeretnénk használni egy adott betűkészletnek, a fenti parancsdefiniálás kiegészül a nagyítás mértékének megadásával: vagy \font hivatkozási név = fájl neve scaled mérték \font hivatkozási név = fájl neve at pont méret Két példa: \font\nagyvastag=cmbx10 scaled\magstep1 \font\nagyobbvastag=cmbx10 at 14.4pt Betöltés után bárhol használhatjuk a szövegben: {\nagyvastag nagyobb} {\nagyobbvastag m\ egnagyobb}. A nagyításoknál vigyázni kell a mértékekre (lásd 1.6. Nagyítások).

29 1.5. Mértékegységek 29 plaintex 1.5. Mértékegységek Néha szükségünk van arra, hogy megmondjuk a TEX-nek, hogy mekkora helyet hagyjon ki, vagy hogy milyen hosszúak legyenek a sorok stb. Például 1 cmes függőleges helykihagyást eredményez a \vskip 1cm parancs. A szedéstükör vízszintes méretét pedig a \hsize=6in paranccsal állíthatjuk 6 inch-esre. A TEX többfajta mértékegységet is tud használni, mint a fentebb említett kettő. Ezeknek a rövid áttekintése következik most. A nálunk szokásos centiméter és milliméter mellett használható többek között a főleg angol nyelvterületeken elterjedt pica és inch is. Minden mértékegység két betűs rövidítéssel írandó: mm milliméter cm centiméter pt pont (point) pc pica dd didot point cc ciceró in hüvelyk (inch) sp osztott pont (scaled point) bp nagy pont (big point) A mértékegységek átváltásai: pt pc in cm bp dd cc sp 1 pt = 1 0, , , , , , pc = , , , ,215 0, in = 72,27 6, , ,542 5, cm = 28,4528 2,371 0, , ,7 2, cc = 12,84 1,07 0,1777 0, , Néhány példa a megadásra: 6 cm 20pt in + 5,34 pc.31246in - 5,34 pc A fentiekből láthatók a következők: a szám és a mértékegység között hagyható szóköz, de nem kötelező, ha 0 és 1 közötti számot írunk, az értéktelen 0 elhagyható, a tizedes pont és tizedes vessző egyaránt alkalmazható, használható a + és a - jel, nem hagyható szóköz sem a szám számjegyei, sem a mértékegység két betűje között. A továbbiakban a mértékegységgel ellátott számot dimenziónak fogjuk hívni, ahol ilyet kell megadni, ott a dimen jelölést használjuk. Például a szedéstükör vízszintes méretének megadásakor a következőt láthatjuk: \hsize= dimen ahol a dimen helyére írhatunk például 6in -et vagy 12cm -t stb. Ha valahol valamire nullát akarunk megadni, ott is kötelező valamilyen mértékegységet írni (pl. 0pt), mert különben a TEX hibát jelez.

30 30 1 Alapvető tudnivalók plaintex A fent használt mértékegységeket abszolút mértékegységeknek hívjuk. A jelzőre azért van szükség, mert vannak relatív mértékegységek is, ez az em és az ex: 1 em az aktuális betűkészlet M betűjének a szélessége, 1 ex az aktuális betűkészlet x betűjének a magassága. A magukban hordozott méret attól függ, hogy mekkora az aktuális betűkészlet x illetve M betűje. Ha egy paraméternek adtunk értéket (pl. \hsize=6in), akkor ez a paraméter a továbbiakban úgy használható, mint egy dimenzió. Például a \vsize=\hsize értékadásnál a szedéstükör függőleges mérete akkora lesz, mint annak már korábban megadott vízszintes mérete. Ha megadtunk valamilyen nagyítást (lásd 1.6. Nagyítások), például \magnification=\magstep1 a méretek a megadott nagyítási mértéknek megfelelően szintén nőnek, amenynyiben a fenti módokon adtuk meg őket. Ha például volt a nagyított cikkben egy \vskip.5cm-es helykihagyás, az a végleges formájában 0,5 1,2 = 0,6 cm-es helykihagyást eredményez. Ha azonban úgy szeretnénk megadni egy méretet, hogy az a nagyítással már ne változzon, használnunk kell a true szócskát, amit a szám és a mértékegység közé kell írni: \hsize = 6 true in ekkor a nagyítás mértékétől függetlenül a szedéstükör vízszintes mérete 6 inch lesz Nagyítások A plaintex-nek a 10 pontos az alapértelmezett betűmérete, azonban sokszor szükséges, hogy ennél nagyobb betűméretet kapjunk. Ezt a plaintex-ben egyetlen paranccsal elérhetjük. Ha a fájl elejére azt írjuk, hogy \magnification=1200 akkor minden, ami a fájlban szerepel 20%-kal nagyobb lesz, mert minden méret megszorzódik 1,2-del. Így a betűk 12 pontosak lesznek, és minden megadott méret is (hacsak nem kötöttük le a true szócskával) megszorzódik 1,2-del, azaz, ha volt egy 5 cm-es helykihagyás, az az outputban 6 cm-ként jelenik meg. Nem írhatunk \magnification=2000-et, amellyel minden a kétszeresére nőne, ha nincsenek meg a dupla méretű betűk. Alaphelyzetben csak 7 fajta 1 méretben vannak meg a betűk: 0, 2, 1, 2, 3, 4, 5. Azt, hogy ezek milyen méretet takarnak, úgy lehet kiszámítani, hogy méret 1,2 k, ahol a k = 0, 1 2, 1, 2, 3, 4, 5. Ha a nagyítást a konkrét számmal akarjuk megadni, a szám kiszámításának módja: 1,2 k Ha például kettes nagyítást szeretnénk,

31 1.6. Nagyítások 31 plaintex beírhatjuk, hogy \magnification=1440. Számolgatni azonban nem kényelmes, úgyhogy a számok helyett használhatjuk a \magnification\magstep0 (ez az alapértelmezett) \magnification\magstephalf \magnification\magstep1 \magnification\magstep2 vagy a 3, esetleg a 4 vagy az 5 formák közül a szükségeset. Mint azt fentebb említettük, a nagyítással nemcsak a betűméret, hanem minden nagyítódik, azaz minden megadott méret (dimenzió) is. Ez általában igen kényelmes, mert a sortávolság, a függőleges helykihagyások, mint minden, a betűk növekedésének arányában nőnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor ez kényelmetlenné válik. Ilyen eset például, ha pontosan 5 cm helyet szeretnénk kihagyni egy képnek, holott az egész szövegünk nagyítva van mondjuk a kettes (1,44-os) nagyítással, vagy ha pontosan 6 inch széles vízszintes lapméretet szeretnénk. Tehát ha meg akarunk adni valamilyen végleges méretet, csak annyi a teendőnk, hogy a méret megadásánál a szám és a mértékegysége közé beírjuk a true szócskát: \vskip 5 true cm \hsize=6truein A true szócska előtt, illetve után nem szükséges szóközt hagyni. Ha nem az egész szövegünket szeretnénk nagyítani, csak egy-egy címet szeretnénk nagyobb betűkkel írni, lehetőség van egy-egy karakterkészlet nagyított változatának a betöltésére is. Példaként a 10 pontos antikva karakterkészlet kettes nagyítású változatának háromféle betöltését mutatjuk be: \font\elso=cmr10 scaled\magstep2 \font\masodik=cmr10 at 14.4pt \font\harmadik=cmr10 at 14.4truept Mindhárom esetben az alap betűtípus 14,4 pontos változatát töltöttük be. Vigyázni kell azonban akkor, ha nemcsak az egyes karakterkészleteket nagyítottuk, hanem mellette az egész szöveget is: \magnification\magstep1 \font\elso=cmr10 scaled\magstep2 \font\masodik=cmr10 at 14.4pt \font\harmadik=cmr10 at 14.4 true pt Ekkor ugyanis a nagyítások összeadódnak, ha nem a végleges nagyítási méretet adtuk meg: az \elso-vel és \masodik-kal jelzett karakterkészlet a 10 pontos karakterkészlet hármas (1,2 3 -szoros) nagyítását fogja adni. Ha egy fájlban például a \magnification\magstepk és a \font\elso=cmr10 scaled\magstepl nagyítások szerepelnek, akkor a k + l nagyítású karakterkészletet használja a TEX, amiből az következik, hogy a k + l összegnek egyenlőnek kell lennie 0, 1 2, 1, 2, 3, 4 vagy 5-tel! Ha a karakterkészlet nagyításánál a végleges méretet adtuk meg, mint a \harmadik esetében, a nagyítás a végleges méretet jelenti, azaz a 2-es nagyítású változat töltődik be.

32 32 1 Alapvető tudnivalók plaintex 1.7. Csoportok Munkánk során sokszor szükséges, hogy a szövegünkben valamilyen okból egy részt másképpen kezeljünk, mint a többit. Ilyen eset például, ha egy címet középen akarunk elhelyezni, vagy egy-két szót másfajta betűtípussal szeretnénk megjeleníteni. Ilyenkor meg kell tudnunk adni a külön kezelendő csoport elejét és végét. Erre a célra a plaintex-ben két csoporthatároló karakter van kijelölve, a { és a } karakterek, amelyekkel a csoport elejét, illetve végét adhatjuk meg. A csoportokról már történt említés az előző fejezetekben, például a betűtípusoknál, amikor is egy betűtípusváltás csak addig van hatással a szövegre, amíg meg nem változtatjuk, vagy amíg az őt tartalmazó csoportot le nem zárjuk így csoporton kívül a parancsnak nincs hatása. A csoportoknak ezen tulajdonsága más esetekben is érzékelhető. Például ha egy parancsot (lásd 5. Makrók) egy csoporton belül definiálunk, az a csoporton kívül ismeretlen lesz, hacsak erre külön utasítást nem adunk. A csoportok ismerete és használata éppen olyan fontos a TEX-ben, mint más programozási nyelvekben. A használati szabályok is hasonlók: a csoportok tetszőleges mélységben egymásba ágyazhatók, átlapolás a csoportok között nem megengedett, a beágyazó csoport beállításai, definíciói a beágyazott csoportokban érvényesek, míg ez visszafelé csak akkor igaz, ha erre külön utasítást adunk, minden megnyitott csoportot le kell zárni. A csoport fogalom nagyon fontos a TEX-et használók számára, ugyanis a TEX minden formázó parancsa valamilyen kapcsolatban van a csoportokkal. Nézzük például a \centerline parancsot, amely az őt követő csoportot középre helyezi! Ha a parancsot követő első karakter a { zárójel, akkor megkeresi ennek a párját, és a közéjük eső szövegrészt vízszintesen a lap közepére helyezi: \centerline{ez \bf majd k\"oz\ epen lesz.}ez m\ ar nem, Az eredményben látható, hogy csak az adott csoportban lévő szöveget helyezi középre, és a betűtípusváltás a \bf is csak csoporton belül hat: Ez majd középen lesz. Ez már nem, és a betűtípus sem kövér. (A parancsszó után nem szükséges szóközt kihagyni, mert a { nem betű.) Vigyáznunk kell arra, hogy ha a \centerline parancsot követő legelső karakter nem a {, akkor a csoportnak a parancsot követő elsőként beolvasott dolgot fogja venni. Azaz egy \centerline Ez k\"oz\ epen lesz? megadás esetén lapközépre csak az E betűt fogja helyezni, míg \centerline \bf Ez k\"oz\ epen lesz? esetén láthatóan semmit, mert az elsőként beolvasott dolog egy betűtípusváltás, ami mivel önmagában áll egy csoportban semmire nem fejti ki hatását. Egy példa a beágyazásra: \centerline{ez \bf majd {\it k\"oz\ epen} lesz.}