P E T Ő F I S Á N D O R G I M N Á Z I U M A BUDAPEST I. KERÜLETI PETŐFI SÁNDOR GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 A BUDAPEST I. KERÜLETI PETŐFI SÁNDOR GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 PEDAGÓGIAI PROGRAM

2 TARTALOM 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA A Petőfi Sándor Gimnázium pedagógiai programjának célja, feladata és felépítése, jogszabályi alapjai A Petőfi Sándor Gimnázium alapvető adatai Az iskola története Az iskola működésének feltételrendszere Személyi feltételek Tárgyi feltételek Eszközrendszer Oktatásszervezési kérdések Tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése A tanév rendje Az iskola jelenlegi arculata, képzési kínálatunk Képzési kínálatunk Az iskolai hagyományok ápolása Az iskola meglévő kapcsolatrendszere A fenntartóval való kapcsolat A szülőkkel való kapcsolat öregdiákokkal való kapcsolat Az iskola külső kapcsolatrendszere, részvétel nemzetközi projektekben Az iskolai nevelés alapelvei Az iskolában folyó nevelőmunka fejlesztési területei, főbb céljai A célokhoz kapcsolódó szerkezet: a nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai Tehetséggondozás A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia feladatok Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia feladatok PEDAGÓGIAI PROGRAM

3 2.8 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Tanórán kívüli programok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, átvételének szabályai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A HELYI TANTERV Kiemelt céljaink, alapvető prioritások Kulcskompetenciák Óratervi háló, A választott kerettantervek megnevezése A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus-választás szabályai A tankönyvek, és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott feladatok helyi megvalósítása A középszintű érettségi vizsga témakörei Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei Az értékelés fajtái Az írásbeli és szóbeli ellenőrzések elvei A tanulók magatartás és szorgalomjegyének meghatározása Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Az egészségnevelés célja, helyzetelemzés Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A személyiség fejlesztése PEDAGÓGIAI PROGRAM

4 4.2.2 Káros szenvedélyek, drogprevenció Mindennapos testnevelés A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az iskolai egészségügyi szolgálat véleménye egészségnevelési programról Környezetnevelési program Helyzetkép Alapelvek, célok Tanulásszervezési és tartalmi keretek Módszerek Továbbképzések ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK PEDAGÓGIAI PROGRAM

5 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1.1 A PETŐFI SÁNDOR GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK CÉLJA, FELADATA ÉS FELÉPÍTÉSE, JOGSZABÁLYI ALAPJAI A pedagógiai program tartalmazza az intézmény nevelő-oktató munkájának legfontosabb céljait, az ezek elérését lehetővé tevő tárgyi és személyi feltételrendszert, s az intézményben alkalmazott pedagógiai módszereket. A pedagógiai program a nevelési-oktatási intézmény legalapvetőbb szakmai, pedagógiai alapdokumentuma, amelyben az intézmény meghatározza önmagát, a partnereit és a külvilág számára is nyilvánvalóvá, érthetővé és ellenőrizhető teszi céljait, feladatait, illetve az egész tevékenységét. A Petőfi Sándor Gimnázium első pedagógiai programja 1998-ban készült, majd rendszeresen átdolgozásra került a törvényi és fenntartói utasításoknak megfelelően. Jelen verzió tartalmazza a korábbi dokumentumok időtálló részeit és tartalmazza a friss törvényi változásokat is. A dokumentum első részében az iskola általános bemutatása olvasható. Ezután következik a pedagógiai feladatokkal és módszereket tárgyaló nevelési program majd az oktatási (szaktárgyi) kérdéseket tárgyaló helyi tanterv. A IV. fejezetben az egészségneveléssel foglalkozunk és itt kapott helyet a környezeti nevelés programja is) A felmerülő részletkérdések tárgyalása a függelékben történik. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI ALAPJA évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 110/2012(VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 20/2012 EMMI rendelet 51/2012 EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról 48/2012 EMMI rendelet 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptantervről PEDAGÓGIAI PROGRAM

6 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet: A Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben. 100/1997.(VI.13.) Korm. rendelet: Az érettségi vizsgaszabályzat kiadásáról. 1.2 A PETŐFI SÁNDOR GIMNÁZIUM ALAPVETŐ ADATAI A z iskola hivatalos elnevezése :Budapest I. kerületi Petőfi Sándor Gimnázium Az intézmény székhelye: 1013 Budapest, Attila út 43. A jogelőd intézmény alapítási éve: 1892 A z intézmény fenntartója: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény működtetője: a Fővárosi Önkormányzat Az intézmény beiskolázási területe: Budapest és vonzáskörzete Az intézmény vezetője: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által pályázat útján határozott időre megbízott igazgató Az intézmény típusa: Gimnáziumi nevelést és oktatást folytató közoktatási intézmény Ellátandó alaptevékenység megnevezése: Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás A 4 évfolyamos képzésben évfolyam a nyelvi előkészítő osztályokban 9ny, évfolyam Alapfeladatunknak tekintjük tanulóink felkészítését felsőfokú továbbtanulásra, közép- és emeltszintű érettségi vizsgára. PEDAGÓGIAI PROGRAM

7 1.3 AZ ISKOLA TÖRTÉNETE Több mint egy évszázad jelentős eseményei társadalmi, politikai és oktatásügyi változásai hagytak nyomot a Petőfi Sándor Gimnázium történetében. Iskolánkat ben a XIX. század végi fejlődés hívta életre. Az első, ideiglenes terekben eltöltött évek után 1900-ban, a mai helyén épült meg az iskola a világörökség részét képező Budai Vár lábánál, az Attila úton. A természeti és épített környezet egyaránt irigylésre méltó: amerre csak nézünk, ódon városnegyedek, műemlékek, hangulatos parkok és sok egyéb látnivaló fogadja a Budapestre és a kerületbe látogatót. E környezetbe iskolánk is az eredeti, lassan műemléknek számító épületegyüttesével illeszkedik, ám szomorú tény, hogy a kezdetben háromemeletes épület a II. világháborúban elvesztette felső szintjét, melyet a mai napig nélkülöznünk kell. Az intézmény 1921 és 1946 között Verbőczy István Gimnázium néven működött, majd a II. világháborút követően a világszerte legismertebb magyar költő és forradalmár, Petőfi Sándor nevét vette fel. Kezdetben kizárólag fiúiskola volt, 1963 óta pedig koedukált osztályokat indít. A jelenleg 4 illetve 5 évfolyamos gimnázium 500-nál több diákját mintegy 40 pedagógus tanítja. Ha iskolánk pedagógiai, szakmai arculatát kellene jellemeznünk, arról is a folytonos változás és átalakulás mondható el. Az intézmény fennállása során több profilváltáson esett át, de minden időszakban képes volt a megújulásra. Az 1920-as évektől a 40-es évek elejéig reálgimnáziumként működött, s ezt a hagyományt később, a hetvenes években is igazolódni látjuk, amikor az ország egyik legjobb fizikatagozata volt a Petőfiben. Kiváló tanárok sora formálta a diákokat a zene, a művészetek, az irodalom és történelem, a testnevelés területén egyaránt. Nekik köszönhetően országos hírű zenei élet, színjátszó kör és sportélet folyt az iskolában. Ez utóbbi terület sporttagozattá is emelkedett: számos olimpiai, világbajnok élsportoló került ki a falaink közül. A 90-es évek új kihívásokat hozott: az ország megváltozott oktatási rendszerében, 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok versenytársaként kellett új arculatot találnunk. Ezúttal az idegen nyelvek, valamint a történelem, matematika, számítástechnika került előtérbe. Nagyon népszerű az ún. speciális nyelvi előkészítő osztályunk, van két külföldi PEDAGÓGIAI PROGRAM

8 partnerkapcsolatunk német és francia területen; s diákjaink rendszeresen részt vesznek nemzetközi pályázatokon is. Büszkék vagyunk a régi és most születő hagyományainkra: az iskolanapokra, a szalagavató bálra, a gólyatáborra, egykori diákjaink éves találkozóira, színes szakköreinkre és saját kiadványainkra, melyek a folytonosságot képviselik és összefogják a mindenkori petőfisek közösségét. Pedagógiai célkitűzésünk, hogy tanulóinkból olyan felkészült, nyitottan és felelősen gondolkodó embereket neveljünk, akik az élet bármely területén megállják majd a helyüket, hasznos és építő tagjai lesznek hazájuknak és Európának. 1.4 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELRENDSZERE SZEMÉLYI FELTÉTELEK A Petőfi Sándor Gimnázium dolgozóinak száma 2013-ban 46 fő, valamennyien közalkalmazotti státuszban. A közalkalmazottak közül a mindenkori engedélyezett létszám a pedagóguslétszám, egyikük könyvtáros-tanár. Munkájukat rendszergazda, iskolatitkár, oktatás technikus, gazdasági összekötő, 2 karbantartó és 2 portás segíti. A pedagógusok létszáma és szakos megoszlása biztosítja a tanítandó tárgyak szakszerű oktatását. Az itt érettségizett tanulók iskolához való kötődését jelzi, hogy közülük 7 fő az iskola alkalmazottja. A megüresedett állásokra elsősorban az iskola volt tanítványai közül választ az iskolavezetés. Ez elősegíti a kialakult hagyományok ápolását. Az egyetemi pedagógusképzésben részt vevő hallgatóknak gyakorlóhelyet biztosítunk az elméleti ismeretek gyakorlatban történő megerősítésére. Az intézmény pedagógusai egyéni felkérések alapján jelenleg is részt vesznek a pedagógus képzésben TÁRGYI FELTÉTELEK A gimnázium jelenleg 18 osztályt működtet. Minden osztály saját tanteremmel rendelkezik, ezen kívül 2 fizika, 1-1 biológia és kémia előadó áll rendelkezésre PEDAGÓGIAI PROGRAM

9 szaktanteremként. A nyelvoktatást 4 nyelvi terem segíti. A tornaterem mellett 3 kisterem (tornaszoba, ping-pong terem illetve konditerem) és 2 udvar ad lehetőséget arra, hogy a testnevelés órákon a zsúfoltságot enyhítsük. Az iskola kész tervekkel rendelkezik az egyik udvar és a tornaterem egybeépítésére és befedésére. Csak az így kialakuló sportcsarnok oldaná meg hosszú távon a testnevelés tantárgy helyzetét. A szaktantermek technikai felszereltsége a megfelelő, a közepes és a jó tartományába esik. A valóban XXI. századi oktatási feltételek megteremtéséhez még további beruházások szükségesek ESZKÖZRENDSZER Gimnáziumunk funkcionális taneszköz jegyzéke megegyezik az MKM án ki- adott ajánlásának minimális követelményével. PEDAGÓGIAI PROGRAM

10 1.5 OKTATÁSSZERVEZÉSI KÉRDÉSEK TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE Tanulói jogviszony létesítése a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 50. -ában leírtak alapján történik. A 9. évfolyamba lépő tanulók felvétele központi írásbeli és iskolai szóbeli felvételi vizsga alapján történik. A jelentkező tanulók magyar nyelv és irodalomból valamint matematikából írásbeli felvételi vizsgát tesznek, s a hozott, valamint az elért pontok alapján kerülnek felvételre. A évfolyamra átvételt kérő tanulóknak a korábban nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tenniük. A tanulmányokat a tanuló magántanulóként is folytathatja. Ebben az esetben a tantervi anyagból a tanév végén osztályozó vizsgát kell tennie. A magántanulót is megilletik a tanulói jogviszony alapján járó jogok. A tanulói jogviszony megszűnése (nkt. 53. ) (a) Az iskolai tanulmányok befejezése előtt: önkéntes iskolaváltoztatás miatt, ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján. tanköteles kor után a megengedettnél több igazolatlan hiányzás miatt tanköteles kor után fegyelmi vétség miatt Az eljárási szabályokat és jogkövetkezményeket, az iskola kötelezettségeit az iskolai SZMSZ tartalmazza. (b) A tanulmányok befejezésekor A tanulói jogviszony megszűnésének időpontját a köznevelési törvény szabályozza (nkt. 53. ). Az egyes évfolyamok elvégzését a gimnáziumi bizonyítvány tanúsítja. Az érettségi vizsga sikeres teljesítését a hivatalos, országosan egységes vizsgabizonyítvány tartalmazza A TANÉV RENDJE Az OH által kiadott A tanév rendje c. dokumentum határozza meg a tanítási napok számát. A tanítás jóváhagyott tantárgyfelosztás, valamint órarend szerint történik. Az iskolai szünetek PEDAGÓGIAI PROGRAM

11 időpontja megfelel a törvényi előírásoknak. Az iskola munkarendjéhez hozzátartozik a hagyományok ápolása a Petőfi Napok keretében, az iskolai ünnepélyek és programok, a szalagavató és gólyabál megszervezése. 1.6 AZ ISKOLA JELENLEGI ARCULATA, KÉPZÉSI KÍNÁLATUNK Iskolánk jövőjének tervezésekor támaszkodunk hagyományainkra, ezen kívül azonban figyelembe vettük az oktatáspolitika átalakulását, a társadalmi környezetünk és helyi feltételeink változását, helyzetét. A felsoroltak mérlegelése után struktúránk fejlesztését az alábbi elvek alapján kívánjuk végrehajtani: homogén iskolatípus kialakítása, a specializáció fenntartása, az azonos korosztályon belül a mobilitás biztosítása KÉPZÉSI KÍNÁLATUNK A gimnázium évek óta négy párhuzamos osztályt indít, amely öt ún. tagozatkóddal írható le. A rendszeresen induló, különböző profilú osztályaink illetve csoportjaink: (a) Speciális nyelvi előkészítő évfolyammal induló, 4+1 évfolyamos képzés (b) Angol német (4 évfolyamos) nyelvi osztály (c) Történelem emelt óraszámú csoport (d) Matematika emelt óraszámú csoport (e) Általános tantervű osztály Iskolánkba évről- évre többszörös a túljelentkezés, ezért fenntartjuk a felvételi vizsga szükségességét AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA A Petőfi (Verbőczi) gimnázium hosszú fennállása során mindig híres volt pezsgő és tagolt közösségi életéről. Talán ez is az oka annak, hogy kiemelkedően jó a kapcsolatunk volt diákjainkkal, akiknek nagy része országos, illetve világhírű művész, író, sportoló, illetve közéleti szereplő szakember. Szinte nincs olyan cím vagy kitüntetés, PEDAGÓGIAI PROGRAM

12 amelyet valamelyik növendékünk ne nyert volna el, így van olimpiai bajnok, Kossuth díjas, vagy éppen Prima Primissima címmel kitüntetett volt diákunk is. A teljesség igénye nélkül, többek között, például Göncz Árpád, Makovecz Imre, Schmitt Pál, Medgyessy Péter, Kupa Mihály, Gregor József, Ferencsik János, Helyey László, Kass János, Benkő László, Sótonyi Péter, Kalmár László (matematikus) Tandori Dezső, Török Ádám, Steinmetz Ádám munkásságára lehetünk büszkék. Régi növendékeink a nagyobb iskolai megmozdulások alkalmával, sőt a mindennapi életben is személyes segítséget adnak. Nemcsak régi diákjaink tüntették ki magukat pályájuk során ben avattuk fel iskolánk volt tanárának, Nemes Nagy Ágnesnek a mellszobrát. Emléktábla őrzi Pelle István olimpiai bajnok emlékét. A legendás Verbőczis tanárok, Baumgartner Alajos és Grexa Gyula szintén helyet kaptak az iskola falán. Az iskola életében nagy szerepet játszó régi tanáraink közül ötről termet neveztünk el: Abszinger Gyula zenetanár, Paulínyi Jenő testnevelő, Soproni Jenő volt igazgatóhelyettes és fizikatanár, Ibos Ferencné volt igazgatóhelyettes és az Irodalmi Színpad alapítója, illetve Barsi Pál volt igazgató és matematika-fizika szakos tanár mindegyikük az iskolatörténet jelentős szereplője volt. Végül, csak felsorolás-szerűen néhány iskolai tevékenységi forma, amely már évtizedek óta jelen van az iskola életében és így az iskolai hagyomány részévé vált: Iskolanapok (1947 óta), énekkar (1960-as évek), irodalmi Színpad (Színjátszókör), 1965 óta, iskolai sportkör szinte az alapítás óta, Filmklub 2001 óta, memmingeni cserediák-kapcsolat 1984 óta, carougei cserediák kapcsolat 1996 óta, csillagász szakkör (saját észlelőtoronnyal 1988 óta, gólyatábor 1998 óta, stb. 1.7 AZ ISKOLA MEGLÉVŐ KAPCSOLATRENDSZERE A FENNTARTÓVAL VALÓ KAPCSOLAT Iskolánk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ I. kerületi tankerületéhez tartozik. Vezetőségünk törekszik arra, hogy kölcsönösen hatékony, jó és segítőkész munkakapcsolat alakuljon ki a tankerület munkatársaival A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLAT PEDAGÓGIAI PROGRAM

13 A szülőkkel való kapcsolatunk erősödését várjuk, mivel meglátásunk szerint a szülők nagy többségét érdeklik az oktatás megújításának kérdései, és szívesen bekapcsolódnának a pedagógiai program (alakításába) végrehajtásába. A Szülői Munkaközösség szervezetei osztályonként 2-3 főből állnak, iskolai szinten ők delegálnak minden osztályból egy képviselőt az évenként kétszer-háromszor sorra kerülő tanácskozásra. A tisztségviselők kiválasztása mind az osztály-, mind az iskolai fórumon a szülők illetve az osztályfőnök javaslata alapján történik. Az egyes osztályok Szülői Munkaközösségeinél azt szeretnénk elérni, hogy ne pusztán a napi gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódjanak, hanem segítsék a nevelőmunkát is. Számos fontos iskolai döntés előkészítése során kikérjük a Szülői Munkaközösség véleményét ÖREGDIÁKOKKAL VALÓ KAPCSOLAT Mint korábban szó volt róla, diákjaink közül számosan öregbítették a Petőfi Gimnázium hírnevét, a művészet, a tudomány, a sport területén, vagy éppen közéleti szerepben. Példájuk erősíti a petőfisek összetartozásának érzését. Minden régi növendékünk előtt nyitva áll az iskola kapuja! Ennek intézményes formája az iskolanapok alkalmával rendezett hagyományos öregdiák-találkozó, melynek során a 10, 20, 30, 40, 50 és 60 éve végzett diákjainkat hívjuk meg (de volt már 88 éves vendégünk is!) A másik lehetőség a volt petőfisek összefogására a most szerveződő internetes közösségi hálózat. Célunk, hogy volt diákjaik közül minél többen kapcsolódjanak az iskolához felnőtt korukban is. Számos végzett diákunk továbbra is dolgozik iskolánkban ifiként, a gólyatábor szervezését, lebonyolítását segítve AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE, RÉSZVÉTEL NEMZETKÖZI PROJEKTEKBEN A bevezetőben már említett külföldi oktatási intézményekkel így a memmingeni Vöhlin Gimnáziummal és a carouge-i középiskolával hosszú ideje munkálkodunk együtt. PEDAGÓGIAI PROGRAM

14 Az évek óta jól működő cserediák kapcsolatokat szeretnénk fejleszteni, a látogatásokon kívül folyamatos (vagy alkalmankénti) közös tevékenységi formák kialakításával. Ehhez megfelelő kereteket biztosíthatnak az e-twinning projektek, és további résztvevők bevonásával a Comenius projektek. Ezek a lehetőségek a nyelvtanulás motivációján túl, a témaválasztással a természettudományos tantárgyak presztízsét is növelik. A nemzetközi programokban való részvétel a nyelvi, informatikai és természettudományi területhez tar- tozó kompetenciák fejlesztésére egyaránt alkalmasak. Tantárgyi koncentráció valósul meg a programok során. PEDAGÓGIAI PROGRAM

15 1.8 ARCULATFORMÁLÁS Iskolánk tantestülete az elmúlt időszakban sok új és értékes tapasztalatra tett szert, melyek tükrében átgondolta az intézményben zajló pedagógiai és szakmai folyamatokat is. A fentiekhez a közoktatásban zajló változások, tendenciák is fontos adalékot jelentettek. Ezen hatások összessége indított minket arra, hogy egyes tartalmi pontokon módosítsuk az eddig érvényben lévő programunkat. (Javaslataink nem érintik a kerettantervben szereplő óraszámokat.) Kiemelten foglalkozunk: - az iskola teljes közösségének építését szolgáló reformmunkatervvel; (ifjúságvédelem, szabadidő, hagyománytisztelet, hagyományteremtés, projektmunkák témanapokkal, továbbképzési tréningek, iskolai, ill. évfolyam-kirándulás, stb); az általános tantervű osztályaink helyzetével; -az ún. nulladik, nyelvi előkészítő osztállyal; - valamint évfolyamvizsgák, ill. különböző egyéb mérések beiktatásával; - a tehetséggondozás kérdésével. Közösségépítés (diák, tanár, szülő, szakember bevonásával) Korunk egy sereg változást, kihívást hoz nap mint nap az iskola valamennyi szereplője elé. Ezeknek megfelelni csak úgy lehet, ha a legnagyobb együttműködési szándékkal, megértéssel, a változások és változtatások el- és felismerésével közelítünk a problémákhoz. Ez azt is jelenti, jobban kell élnünk azokkal a tartalékokkal, melyek a szülői ház és az iskola viszonyában fellelhetők de ezeken túl alkalmaznunk kell új formákat is és igénybe kell vennünk olyan szakemberek segítségét, akik az egyes területek specialistáiként tudnak javaslatokkal szolgálni, méghozzá valamennyi szereplő számára, nem kizárólag a pedagógusoknak. Ennek értelmében a tanév fontos elemeit fogják jelenteni azok a tervezett fórumok, ünnepségek, iskolán kívüli programok, melyek összeállításában az osztályfőnöki munkaközösségé, valamint az ifjúságvédelemé, ill. a Diákönkormányzaté lesz a főszerep. A Petőfi Sándor Gimnázium eddig is nyilvánvalóan gyermek centrikus szemlélete, PEDAGÓGIAI PROGRAM

16 az együttműködést támogató arculata tovább erősödne ezzel a nyitott, korszerű és a változásoknak inkább elébe menő, mintsem azoktól leszakadó modellel. A szabadidő mint (lehetséges) csodafegyver. Iskolánk kínálata a diákok délutáni elfoglalására eddig is igen szélesnek volt mondható. A Gimnázium arculatát gazdagító vonásokat jelentett a sokszínű sportélet, a színjátszó kör, a csillagászszakkör, az énekkar, a filmklub, a különböző természettudományos foglalkozások, stb. Itt az idő, hogy ezeket tudatosan, összehangoltan használjuk fel a tanulók épülésére. Meg- győződésünk, hogy a szülők támogatása is teljes körű lesz ahhoz az újításhoz, amely diákjainknak azt kínálja, hogy a felkínált szabadidős programokból, tevékenységekből vegyen részt valamin. Ennek az újításnak számos előnye van: elősegíti a tanulók általános műveltségének gyarapítását, megnyugtatóan befolyásolja a tanulók közvetlen a tanórák utáni időbeosztását, hollétét, tanulási szokásait; a bevezetésével a szülők feladatai is könnyebbednek, hiszen biztosak lehetnének afelől, hogy a gyermek a korosztályának megfelelő dolgokkal foglalkozik. Ezen a módon a diákok figyelmét, érdeklődését olyan, a hagyományos tantárgyakban nem megfogalmazható tevékenységek felé irányítja, amelyek a jövendőbeli tanulmányaik, pályájuk szempontjából is fontosak lehetnek. Az általános tantervű osztályaink pedagógiai programjában - az elmúlt időszak szakmai- pedagógiai tapasztalatain túl - érvényesíteni kívánjuk a diákok körében végzett konkrét felméréseinket is. (Ezek kiterjedtek a szociális, a tanulmányi helyzet vizsgálatára, a szabadidő eltöltésének módjaira, tanulási szokásokra, stb. és általános tendenciákat sejtetnek.) A tervezett eljárásokkal mintegy kísérleti jelleggel a tanulók iskolában töltött, ahhoz kapcsolódó idejét egy komplex, a tanulmányi, a szabadidős tevékenységeket is átfogó, azt tudatosan szervező egységgé alakítanánk, mely az iskola arculatának karakteres vonásaira, egyedi sajátosságaira ugyanúgy építene, mint amennyire szeretné kihasználni a korosztály általános, valamint a fővárosra kifejezetten érvényes jellegzetességeit és az iskola intézményének hátterében fellelhető valamennyi szakmai, szellemi erőforrást. Ez a koncepció éves terv alapján működne, illeszkedve az intézmény valamennyi diák, ill. évfolyam számára ajánlott munkatervéhez. A program megvalósításához az alábbi lépéseket látjuk szükségesnek: PEDAGÓGIAI PROGRAM

17 az adott osztályokhoz rendelt tanári munkacsoport létrehozása;- intenzív, a tanórákhoz csatlakozó, beépített és rendszeres felzárkóztatás, az egyéni felzárkóztató munka erősítése; - a szülők, a családi háttér szoros bevonása (informatikai háttér, a program internetes való követhetése segítségével); - éves, előre kidolgozott, széles körben nyilvánosságra hozott munkaterv, félévenként meghatározott projektmunkákkal, mely a tantárgyakat tematikusan hangolja össze. PEDAGÓGIAI PROGRAM

18 2. A NEVELÉSI PROGRAM 2.1 AZ ISKOLAI NEVELÉS ALAPELVEI Alapelveinket már az iskola megalakulásánál elődeink meghatározták, természetesen ezek igazodtak a történelmi társadalmi változások által meghatározott elvárásokhoz, megőrizve az alapvető pedagógiai értékeket. Az iskolai oktató-nevelő tevékenység értékrendjét, az iskolánkban folyó nevelőoktató tevékenység szellemiségét, érték- és normarendjét meghatározó legfontosabb dokumentumok a következők: Magyarország Alaptörvénye A köznevelési törvény és végrehajtási utasításai. az Emberi Jogok egyetemes nyilatkozat, a Gyermeki jogok nemzetközi chartája, Gyermekvédelmi Törvény ( ápr ) Nemzeti Alaptanterv A NAT előírása alapján beépítettük kiemelkedő célként a nyolc kulcskompetencia fejlesztését, konkrétan: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományos és technológiai kompetenciák, digitális kompetencia, hatékony önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, vállalkozói kompetencia, kulturális kompetencia a Pedagógus etikai kódex, az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat, az iskolai Házirend. Az iskola a fennállása óta törekszik magasan kvalifikált és munkájára igényes tantestület kialakítására, ami kiegészül azzal a céllal, hogy az iskola egyedi arculata mielőbb megteremtődjön, és ismertté váljon. A Petőfi Sándor Gimnázium úgy akar jogosultságot kivívni magának a létezésre, a jövőjére, hogy az igényeknek és önnön adottságainak egyaránt megfeleljen. Ennek érdekében fel- használ és kihasznál mindennemű szellemi erőt és támogatást, - PEDAGÓGIAI PROGRAM

19 anyagi forrást is eme arculat megrajzolásához. 2.2 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐMUNKA FEJLESZTÉSI TERÜLETEI, FŐBB CÉLJAI Az alábbiakban először a 2011-es köznevelési törvényhez írt kerettantervi ajánlás előszavából idézünk. Úgy gondoljuk, kiindulásnak ez megfelelő. A specifikusan csak a Petőfi Sándor Gimnáziumra jellemző nevelési célokat a pedagógiai program felülvizsgálatakor, finomításakor fogjuk a dokumentumba integrálni. Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló képes elhelyezni a magyarság kultúráját európai kontextusban. Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a magyar, illetve magyar származású Nobel-díjasokat, munkásságuk legkiemelkedőbb eredményeit. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról, ismer ilyen témájú folklór- és műalkotásokat. Képes felidézni népi kultúránk néhány jelentős elemét, jellemzőjét. Értékeli a helytörténeti ismeretek fontosságát, ismeri lakóhelye és iskolája helytörténetének, kulturális és természeti örökségének főbb értékeit. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Felismeri az egyetemes emberi örökség és az európai kultúra kiemelkedő eredményeit, az ennek megőrzésén munkálkodó szervezeteket, a nemzetközi összefogás jelentőségét. PEDAGÓGIAI PROGRAM

20 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismeri a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Érzékennyé válik a helyi közösségek problémái iránt, és ismeri beavatkozási lehetőségeit ezek megoldás keresési folyamataiba. Tisztában van a civil társadalmi aktivitás értékével, jelentőségével. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló képes különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Tudatosítja, hogy az önismeret természetes szükségleteink közé tartozik, és próbál ismeretet szerezni arról, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy megismerjük, megmagyarázzuk önmagunkat. A tanuló tisztában van azzal, hogyan aknázhatja ki saját erőforrásait a mindennapi életben, és hogyan létesíthet, tarthat fenn kiegyensúlyozott társas kapcsolatokat. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. A családi életre nevelés A tanuló tisztában van azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel PEDAGÓGIAI PROGRAM

21 kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. A tanuló értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stressz oldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha környezetében, szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. PEDAGÓGIAI PROGRAM

22 Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit, képes az ezzel kapcsolatos különböző szakpolitikák, törekvések és folyamatok egyes hatásainak megértésére. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Érti, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Érti a hagyományok szerepét a harmonikus és fenntartható életvitel megalapozásában. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Ismeri egyes hazai és nemzetközi szervezetek, intézmények fenntarthatósággal kapcsolatos munkáját. Pályaorientáció Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Reális ismeretekkel rendelkezik saját képességeiről, adottságairól tervezett szakmájával, hivatásával összefüggésben, továbbá munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló rendelkezik ismeretekkel az euro övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Felismeri, hogy az egyén életútját a külső tényezők, hatások is nagymértékben befolyásolják, alakítják, melyek végig jelen vannak az emberi élet során. Érti a gazdasági folyamatok összefüggéseit különböző globális problémákkal is. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, PEDAGÓGIAI PROGRAM

23 hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló megtanul jegyzetelni, rendszeresen használja az önálló, áttekinthető, lényegkiemelő jegyzetelési technikát hallott vagy olvasott szöveg alapján. Tisztában van azzal, hogy a jegyzetelés alkotás, hogy a gondolkodás által a meglévő ismeretekből egy új gondolatot hozhat létre. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. A tanuló tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében. 2.3 A CÉLOKHOZ KAPCSOLÓDÓ SZERKEZET: A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI Az emelt óraszámú matematika, történelem, nyelvi, illetve általános, továbbá az öt évfolyamos tantervű osztály óraterve az osztálytípus specialitását tükrözi. Óraterveink és tantervünk összeállításakor ugyanakkor arra törekedtünk, hogy a speciális képzés mellett a diákok 11. és 12. évfolyamon emeltszintű érettségi előkészítőket választhassanak. A 11., 12. évfolyamon ezért minden diáknak erősen javasolt, hogy legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi felkészítő órákat válasszon. Ez lehetőleg úgy történjen, hogy a diák korábbi érdemjegyei az adott tárgyból érjék el a 4-es átlagot, és abból a tárgyból tegyen érettségi vizsgát. Amennyiben a feltételek adottak (megfelelő létszám, szaktanár, időkeret), középszintű PEDAGÓGIAI PROGRAM

24 érettségi előkészítő csoportokat is szervezünk azokból a tárgyakból, amelyek a záró évfolyamon már nem szerepelnek a diákok órarendjében. A 11. és 12. évfolyamon emelt szintű érettségi vizsgára készítő csoportokban folyik a tanítás. A szervezési problémák mellett megoldandó kérdés az igényeknek megfelelő számú emelt szintű csoport órakeretének előteremetése. Bontott csoportban tanítjuk a matematika és az idegen nyelv tantárgyakat, valamint a történelem tantárgyat a matematika-történelem emelt óraszámú osztályban. 2.4 TEHETSÉGGONDOZÁS A Petőfi Sándor Gimnáziumba járó tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatásához az alábbi tényeket célszerű szem előtt tartani. Iskolánk négyosztályos maradt, a (tantárgyi szempontból) tehetséges diákok nagy része viszont tehetséggondozásra specializálódott (zömmel hatosztályos) gimnáziumba jár. Ugyanakkor visszatérő pedagógiai tapasztalat, hogy minden évfolyamban található néhány valóban tehetségesnek nevezhető, az osztályából kiemelkedő képességű és motivációjú diák. Az ő fejlődésük érdekében az alábbi lehetőségeket biztosítja az iskola: a) Minél több (emelt szintű) érettségi előkészítő indítása, még akkor is, ha a jelentkezők létszáma az adott tárgyból nem magas. b) Tanulóink indítása tanulmányi versenyeken. Figyelembe kell vennünk, hogy iskolánk tanulóinak elsősorban a regionális versenyeken van esélye tisztes eredményt elérni. Az OKTV-n való jó szereplés kevesebb diákunk számára reális, őket versenyfelkészítő szakkörökkel, egyéni foglalkozásokkal kell segítenünk. 2.5 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIA FELADATOK A 2.2 pontban a nevelési célok tartalom szerinti csoportosítása olvasható. A célok megvalósulása a személyiség gazdagodását eredményezi. A személyiségfejlődés oldaláról nézve az alábbi területek gyarapítása lehet a cél. Fontos tudni, hogy a pedagógus elsősorban az órai munkájával, személyes példájával nevel. Az iskolai tevékenység (az iskolai élet ) sikeres megszervezése szintén fontos szerepet játszik ebben. A személyiségfejlesztés folyamatában viszont a pedagógusnak nem szükséges olyan területre kalandoznia, amelyek már a pszichológus szakember munkájához PEDAGÓGIAI PROGRAM

25 tartoznak. Az alábbi felsorolás nem feltétlenül a témával foglalkozó pszichológus szakemberek szempontjait tükrözi, de alkalmas lehet arra, hogy a személyiségfejlesztés területeit megnevezzük.. (a) pozitív emberi értékek, tulajdonságok kialakítására törekvés ( a becsületesség, az őszinteség, az önzetlenség, a szorgalom, a segítőkészség, a szeretetre való képesség a tolerancia, a felelősségérzet példáinak erősítése) (b) helyes önismeretre nevelés és énkép kialakulásának segítése (az értelmi és érzelmi oldal egészséges arányának kifejlesztésére törekvés, a sikerek és kudarcok feldolgozásának segítése) (c) az együttműködési képesség és az egészséges versenyszellem kialakítása, az empátia képességének fejlesztése (különös tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjára) (d) a munka, az erőfeszítés és az általa létrehozott szellemi és anyagi javak megbecsülése (e) a kezdeményezőkészség, az önállóság, a személyiség maximális tisztelete (az emberi identitás megőrzése, a másság vállalása, elfogadása és elfogadtatása különös tekintettel a magyar állampolgárságú de kisebbséghez tartozó valamint a nem magyar állampolgárságú tanulókra) (f) a játék személyiségformáló erejének felismertetése és erősítése (g) a nyelvi, kulturális, vallási és egyéb sokszínűség elfogadtatása, az emberi jogok teljes körű tisztelete 2.6 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az egészséges életre neveléssel kapcsolatos feladatokat részletesen tartalmazza az egészségnevelési program ld.: 4.1, 4.2 pontok. 2.7 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIA FELADATOK Kiemelt feladat az együttműködésre, kooperációra nevelés; a konfliktusok kezeléséhez szükséges önismeret, az önbizalom, a kudarctűrés, az alkalmazkodóképesség fejlesztése. Nyelvtudásuk révén tanulóinknak képessé válnak arra, hogy megismerjék más népek kultúráját; cserekapcsolatok, személyes kapcsolatok révén kialakuljon bennük egy nagyobb közösségbe való beilleszkedés képessége, az a törekvés, hogy közvetlenül részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. PEDAGÓGIAI PROGRAM

26 Meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. Ha sikeres, eléri, hogy a különböző általános iskolákból érkező diákok minél előbb olyan közösséggé, baráti társasággá alakuljanak, amelyekben fontos szerep jut a kölcsönös tiszteletnek és megbecsülésnek, a sokféleség elfogadásának, a munka megbecsülésének. Ha sikeres, eléri, hogy örüljenek egymás tanulmányi, kulturális és sporteredményeinek, értékeljék egymás tehetségét, érdeklődési körét, tevékeny módon kapcsolódjanak be egy színes, sokoldalú osztályközösség kialakításába és annak mindennapjaiba. Segítsék egymást a tanulásban és a magánéleti problémáik megoldásában egyaránt. Hasznosan töltsék együtt szabadidejüket: kulturált módon szórakozzanak, sportoljanak. Fontos, hogy empátiával, segítő módon próbálják visszatartani egymást korunk divatos ártalmaitól, a közösséget és a személyiséget egyaránt bomlasztó drogoktól, alkoholtól, dohányzástól. A közösség a közösen végzett tevékenység bázisán alakul ki. Az iskola hagyományos rendezvényei mind ezt a célt szolgálják. A közös versenyek, vetélkedők, játékok, a gólyabálok, az elsősök avatása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy már a tanév elején, igazi petőfisnek érezze magát mindenki. Ugyanezt a célt szolgálják az évközi iskolai és osztályrendezvények, közös megmozdulások (klubdélutánok, csillagász bennalvások, Petőfi-napok, Mikulás-ünnepély) vagy az olyan szabadidős tevékenységek, mint közös múzeum-, tárlat- mozi-, és színházlátogatás, könyvtárlátogatás, túrák.) A kompetencia-alapú oktatás bevezetéséből adódó feladataink (közösségi nevelés) A közösségi nevelés lehetőségei és feladatai bővülnek a kompetencia-alapú oktatás bevezetésével: a hagyományos osztályközösség mellett fontos szerepet töltenek be a tanulás során különböző módon szerveződő kiscsoportok, illetve a párok. Az együttműködés, a csoportban való dolgozás nem minden tanuló számára elfogadott és preferált tanulásszervezési eljárás. A versenyhez, az egyéni teljesítmények elsődlegességéhez szokott tanulóknak meg kell tanulniuk másokhoz alkalmazkodni, mások tanulási tempóját elfogadni. Tudomásul kell venniük, hogy a közösség sikere függ az egyén teljesítményétől és felelősségétől, de az egyén erőfeszítései hozzájárulnak mások eredményeihez, sikereihez. A kooperatív csoportmunka így az oktatás során nemcsak egy tanulásszervezési eljárás, hanem a személyiség-és a közösségfejlesztés egy fontos eszköze és színtere is. PEDAGÓGIAI PROGRAM

27 2.8 A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, ügyelet ellátása az óraközi szünetekben tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. PEDAGÓGIAI PROGRAM

28 Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, érettségi vizsgával kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. PEDAGÓGIAI PROGRAM

29 2.9 BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A deviáns életvitel kezdetének fontos számos jelzője lehet. Fontos tudni, hogy egy kialakult (súlyos) személyiségzavart a hagyományos pedagógiai eszköztárral orvosolni nem lehet, viszont hibás tanári reakció estén a helyzet tovább romolhat. A pedagógusnak fontos tudnia, milyen határok között van esélye a beilleszkedési illetve magatartási zavarok korrigálására. Ezek alapján az iskolának minden segítséget el kell fogadnia (Nevelési Tanácsadó, külsős szakemberek megjelenése az iskolában pl. osztályfőnöki órán) Támogatjuk amennyiben erre lehetőség adódik iskolapszichológus és fejlesztő pedagógus alkalmazását A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Ennek az iskolai feladatnak a helyi stratégiája a tanulókat fenyegető egészségügyi és szociális veszélyek: megelőzése, a nem megelőzhetők hatásának kivédése, mérséklése, a rehabilitáció, vagyis a következmények orvoslása. A megelőzéssel kapcsolatosan az alábbi célokat és feladatokat emeljük ki: a veszélyforrások okának felderítése, a tanulók környezetének minél teljesebb megismerése, a megelőzés komplex kezelése. a rászorultak támogatása, szoros kapcsolat a szülői házzal, a veszélyforrások időbeni felismerése, a káros hatások felszámolása, a felvilágosítás a szülők körében is. A megelőzés helyet kap az iskolai élet minden területén, azt az ifjúságvédelmi felelős irányításával minden pedagógus végzi. A megelőzés az éves munkaterv elengedhetetlen kelléke. A káros hatások ellensúlyozása terén - az eddigi tapasztalatok szerint - az esetek külső PEDAGÓGIAI PROGRAM

30 eredetű és komplex oka miatt intézményünk koordináló vagy közreműködő szerepet játszik. Feladataink, módszereink egyediek, a személyiségre irányulnak. Ezt a pedagógiai tevékenységet elsősorban az osztályfőnökök, súlyosabb esetben a gyermekvédelmi felelős végzi. (Ez természetesen nem jelenti a többi pedagógus érdektelenségét. ) A rehabilitációt illetően az iskola szerepe, funkciója az előzőekben leírtakkal hasonlítható össze. A módszerek terén kiemeljük: a közösség nevelő erejét, az értelmes, az érdeklődésnek megfelelő elfoglaltságot 2.11 A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A demokratikus légkört és működést szolgálják a diákok fórumai. Minden osztály kialakítja a saját "önkormányzatát", az Osztály Diákbizottságot ők delegálnak képviselőt az Iskolai Diákbizottságba. Működésüket szabályzatban rögzítik, és munkájukat tanári segítséggel végzik. Véleménynyilvánítási joguk van minden olyan kérdésben, amely meghatározza az iskolai élet működését, tartalmát. (Házirend, pedagógiai program véleményezése, igazgatóválasz- ás, a tanári értekezletek, IDB nap programjainak megszervezése. A diákönkormányzat szavazata és javaslata alapján ítéli oda a tantestület a diák Pro Schola díjakat.) TANÓRÁN KÍVÜLI PROGRAMOK A kötelező tanórai elfoglaltságok mellett egyéb, szakmai, kulturális és sportfoglalkozások állnak a tanulók rendelkezésére. A tanórán kívüli tevékenységek kétfajta módon valósíthatók meg. Ez egyrészt a hagyom- ányok ápolását jelenti, másrészt az újonnan induló tantárgyakhoz kapcsolódó szakkörök szervezését. Ez utóbbiak az igények és a lehetőségek függvényében szerveződnek. A hagyományos, tanórán kívüli tevékenységek közé sorolhatók: PEDAGÓGIAI PROGRAM