Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Kórtani Tanszék Budapest, Ecseri út 3.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Kórtani Tanszék Budapest, Ecseri út 3."

Átírás

1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Kórtani Tanszék Budapest, Ecseri út 3. Záródolgozat A Pataki-Kolláth-féle Hallásébresztés terápia bemutatása Irányító tanár: dr. Pataki László Biszak Anita LOTA-EGYETEMI szakos, Nappali tagozatos hallgató Budapest,

2 1. Tartalomjegyzék Tartalom 1. Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás Bevezetés A hallásról A hang jellemzői A hanghullámok természete és jellemzői A hallórendszer A külső fül A középfül A belső fül Hallópálya Hogyan hallunk? Az emberi beszéd vizsgálatai Az objektív hallásvizsgálatok Tympanometria Stapedius reflex Az otoakusztikus emisszió (OAE) Akusztikus kiváltott potenciál audiometria (BERA) Néhány küszöbfeletti vizsgálat (a teljesség igénye nélkül): Szubjektív hallásvizsgálatok Súgott és társalkodó beszédvizsgálat Küszöbfeletti vizsgálatok Beszédaudiometria G-O-H vizsgálat Tisztahang-audiometria az auditív diszkrimináció vizsgálata A szünetelő BuboSzün Staccato-logatom Az észlelés Az auditív észlelés A beszéd észlelése A beszédészlelés és beszédmegértés folyamatainak zavarai

3 9.1. A beszédfeldolgozási zavar okai A hallás zavarának hatása a beszédfeldolgozásra A megkésett beszédfejlődés (diszfázia) Specifikus tanulási zavar Részképességzavarok az auditív észlelési rendszerben Hallásterápia Tomatis-féle hallástréning Bérard-féle AIT (Auditiv Integration Training) Auditoros csúcsok és kiterjesztett hallásvizsgálat A Pataki-Kolláth-féle Hallásébresztés terápia A vizsgálati csoport bemutatása Esetismertetések Összegzés záró gondolatok Szakirodalmi lista Mellékletek

4 2. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom dr. Pataki Lászlónak a munkám során nyújtott támogatásért és a Hallásébresztés terápiákon való részvételért. A Bethesda Gyermekkórház Audiológiai Állomásán dolgozóknak, Krisztinának és Péternek, a hallásvizsgálatok alatt nyújtott rengeteg segítségükért. a gyermekek szüleinek, akik időt szántak rám a munkám elkészülésének érdekében illetve a Meixner Alapítványnak, akik otthont adtak a tréningnek. 4

5 3. Bevezetés szakdolgozatom témájául a Hallásébresztés terápia és annak eredményégének bemutatását választottam. 5

6 4. A hallásról 4.1. A hang jellemzői Mechanikus rezgések keletkezésekor hang jön létre. Valamilyen közeg segítségével, ami általában levegő, ezek a rezgések közvetítődnek, molekuláik sorra összeütköznek (Sekuler Blake, 2000). A rezgések igencsak sokfélék lehetnek. A zongora húrjainak rezgése a fizikai behatás által keltett vibrációból, a sziréna hangja a levegőnek valamely rezgő közegen való áthaladásából származik, a hangszalagokon áthaladó levegő segítségével pedig létrejön az emberi hang (Csépe Győri Ragó, 2007). Egy tárgy rezgése hatással van a környezetére, amely abból áll, hogy a rezgés középpontjától távolodva rezgéshullámok keletkeznek. Ezek a hullámok jelentik az akusztikus energiát. Ezt a vízbe dobott kő által keltett hullámok terjedéséhez hasonlíthatjuk. Ahogy a fodrozódás jelenségének szüksége van a vízre, úgy a hanghullámok terjedésének is elengedhetetlen feltétele, hogy olyan közegben legyenek, melyben terjedhetnek. Habár a hangenergia terjedésében általában a levegő játszik szerepet, más közeg is képes a közvetítésre, ha annak molekulái elég közel vannak egymáshoz, összeütközhetnek mozgás hatására. Minél sűrűbb, annál gyorsabban terjed benne a hang (Sekuler Blake, 2000). De a hangok terjedését nemcsak a hordozó közeg határozza meg, hanem a környezet is hatással van rá. A hangok ugyanis egyes tárgyakba ütközve elnyelődhetnek, illetve visszaverődhetnek. A hang ereje akkor is csökken, ha nem ütközik semmivel, nem akadályozza útját semmi. Amennyiben mégsem akadálymentes a terjedése, akkor visszaverődik. Az előbb említett fodrozódó víz példáját ez esetben úgy módosíthatnánk, hogy a hullámok valamely akadályba ütköznek és így egyre bonyolultabb mintázatok jönnek létre. A visszaverődő hangból származó információkat nemcsak az állatok használhatják tájékozódásra, hanem az emberek is. Gondoljunk csak a vak emberekre, akik a visszhangot nagyon jól fel tudják használni (Csépe Győri Ragó, 2007) A hanghullámok természete és jellemzői A hang terjedése nem közvetlenül, hanem közvetett úton, hanghullámok segítségével valósul meg. Ezek a hullámok a levegő részecskéinek ritkulásából és sűrűsödéséből állnak. Vagyis a 6

7 hanghullámok a légnyomás szabályos megváltozásából jönnek létre. A hang három érték alapján írható le. Az egyik az amplitúdó érték. A sűrűsödések és ritkulások nagysága (a hangnyomás, más néven hangerő) az elmozdulás nagyságát ragadja meg. Ha az alapszinttől való eltérés kicsi, akkor a légnyomásváltozás és a hullám amplitúdója is kicsi, amely gyenge hangot eredményez. Amennyiben az amplitúdó nagy, a hangot hangosabban halljuk. A hangerő mérésére alkalmazott mértékegység a decibel (db). Ha a hangok erejét decibelben határozzuk meg, akkor már hangszintekről beszélünk nem pedig hangerőértékről. A 0 db egy olyan erőszintet fejez ki, mely az abszolút hallásküszöbnek felel meg. Ekkor egy másodpercenként ezerszer rezeg a hang. A hangszíntartományon belül két kitüntetett értéket nevezünk meg. Az egyik a 0 db érékű hallásküszöb, mely az éppen észrevehető hangerő nagyságát határozza meg. A másik fogalom a fájdalomküszöb (130 db), amely feletti hanginger valódi fájdalomérzetet vált ki fülünkben. A következő táblázat néhány hétköznapi példát említ a db-ig terjedő tartományra (Csépe Győri Ragó, 2007). 0 Hallásküszöb 10 Normál légzés 20 Szellőben susogó falevelek 30 Mozi üres nézőtere 40 Lakónegyedbeli környék éjszaka 50 Csendes vendéglő 60 Kétszemélyes beszélgetés 70 Zsúfolt forgalom 80 Porszívó 90 A víz robaja a Niagara-vízesés lábánál 100 Földalatti vasút zaja 120 Légcsavaros repülőgép fölszálláskor 130 Gépfegyver zaja közelről 140 Sugárhajtású repülőgép felszálláskor 160 Szélcsatorna a veszélyes tartomány kezdete tartós fennállása halláskárosodást okozhat fájdolomküszöb 1.ábra A decibelben kifejezett hangerősség (Sekuler Blake (2000) p. 326) 7

8 A másik fontos jellemzője a hanghullámoknak a rezgésszám vagy frekvencia, melynek mértékegysége a hertz (Hz). Ezzel a másodpercenkénti rezgésszámot fejezzük ki. A részecske egyszeri ide-oda mozgását egy ciklusnak nevezzük. Az egy másodperc alatt lezajló ciklusok száma pedig a hang rezgésszáma. Egy átlagos fiatal felnőtt 20 és Hz tartományon hall. A beszéd szempontjából a 100 és 4000 Hz közé eső terület fontos (Crystal, 1998). Egyéb fajok ettől eltérő frekvenciasávokra érzékenyek. Az elefántok például hallják a 20 Hz alatti infrahangokat, míg a kutyák vagy macskák a Hz feletti ultrahangokat is érzékelik. A harmadik érték pedig a fázis, mely azért fontos, bár részletesen nem térnék ki rá mert az általa jelzett időtartam is fontos a hangok észlelésekor. Csak olyan hangokat észlelhetünk, melyek időtartammal rendelkeznek (Csépe Győri Ragó, 2007). 5. A hallórendszer A többi érzékleti modalitáshoz hasonlóan a hallórendszer is három részből épül fel. Egyszer a külvilágból érkező fizikai ingereket feldolgozó receptorokból, másrészt a receptorok és az agy közötti összeköttetést megvalósító hallópályából és az agy azon területeiből, melyek a hallási információk feldolgozására specializálódtak (Csépe Győri Ragó, 2007). A hang erősítő berendezést anatómiailag két részre osztjuk: 5.1. A külső fül A fülkagylóból és a külső hallójáratból áll, a rezgések vezetésére szolgálnak. a fülkagyló rugalmas porcból épül fel. A külső hallójárat (meatus acusticus externus)a fülkagyló a középfülbe vezet, a fülkagyló közepéből indul és oldalról középfelé halad. A hallójárat végén található a dobhártya. A külső hallójáratunk nem egyenes, hanem S alakban enyhén hajlott. Ha a fülkagylót hátra, felfelé és kifelé irányba húzzuk, vizsgálhatóvá válik a dobhártya. Mivel a külső hallójáratban számos faggyúmirigy található, mely felhalmozódhat (fülzsír). Ilyenkor hallászavar tapasztalható. A dobhártya (membrana tympani) egy ovális, középen rugalmas lemez. Belső felszínéhez kapcsolódik a kalapács nyele. Dobhártyánk középen behúzódott. Nem egyenletesen vesz részt a rezgések továbbításában, ezeket a kalapácsnak, így a hallócsontláncnak továbbítja (Dr. Katona, 1996) A középfül Egy hasáb alakú üregből, a dobüregből (cavum tympani) áll. Hat falát szokták megkülönböztetni. Az elülső és a belső fal szögletében egy csatorna indul el. Ezt egy vékony 8

9 lemez egy kisebb felső és egy nagyobb alsó részre osztja. A felső részben kicsi izmok találhatók, a nagyobb járat a fülkürt (tuba auditiva) kezdeti szakasza (Dr. Horváth, 1998). A dobhártyának kiemelt szerepe van a hangvezetésben. Mechanikus rezgésekké a három rétegű membrán transzformálja a levegőmolekulák rezgéseit. A rezgések továbbhaladnak az egymáshoz kis izületekkel csatlakozó hallócsontocskákra, a kalapácsra, az üllőre és végül a kengyelre és innen halad tovább a perilymphára, ahol folyadékrezgéssé alakul. A dobüregnek tehát fontos szerepe van egyrészt a hangtovábbításban, másrészt az erősítésben, mivel a folyadék és a levegő impedanciája olyan mértékben eltér egymástól, hogy a hang csak nagy energiaveszteséggel vihető át a folyadékra. A középfül további fontos feladat, hogy megvédje a belső fület az erőteljes hangbehatásoktól (Dr. Katona, 1996) A belső fül A hallás és az egyensúlyozás készülékének receptorai helyezkednek el itt. A belső fül már nem a hang erősítését szolgálja. Két részből áll: a labyrithusból és a belső hallójáratból. A csontos labyrinthusban található a hártyás labyrithus. A hártyás labyrinthus a két és fél fordulatú csigában (cochlea) foglal helyet és Corti-szervnek nevezzük. Ez tulajdonképpen sejtek azon sejtek csoportját jelentek, melyek a csiga csavarulataiban találhatók meg. Érzéksejteknek nevezzük azokat a sejteket, melyek képesek folyadékrezgéseket észlelni, azokat elektromos impulzussá alakítani és a hallóidegre mint ingerületet továbbítani. A másik elnevezésük a szőrsejtek, mivelhogy a sejtek felszínén kis nyúlványok találhatóak, melyeknek az elhajlása jelenti az ingert a sejtek számára. a szőrsejteknek két típusa különíthető el. az egyik a külső szőrsejtek, melyek különböző magasságú hangokra vannak hangolva. a perilympha hangok okozta rezgéseit az ingerlő hang frekvenciájának megfelelő helyen felerősítik saját mechanikai mozgásukkal és így megfelelő információt szolgáltatnak a szőrsejtek másik típusa, a belső szőrsejtek számára. a külső szőrsejtek tehát feldolgozzák és részben dekódolják a rezgésinformációkat, a belső szőrsejtek pedig depolarizáció révén eljuttatják a hallóidegen át az agytörzsbe. az akusztikus információ kérgi feldolgozása pedig egy speciális agykéreg-területen, a Herschl-féle tekervényben történik. mivel a hallás egy komplex élettani jelenség, hozzátartozik a hangfelismerés, felidézés, azonosítás, a beszédértés és a motoros működés is (Dr. Katona, 1996) Hallópálya A Corti-szervből érkező idegrostok összessége adja a VIII. Agyideg cochleáris részét, amelynek neurocytáit a ganglion spiraléban találjuk. A bipoláris sejtetek a hátsó 9

10 koponyaárokba jutnak a meatus és a porus acusticus internuson keresztül, majd belépnek az agytörzsbe. Szinaptikus átkapcsolódás után a második neuron kereszteződik, ezután mint lemnicus lateralis fut a colliculus inferiorba. Itt átkapcsolódik és a következő neuron a corpus geniculatum medialéban végződik, ezután radiatio acusticaként fut a kéregbe. Az egyik oldalról jövő nervus cocohlearis rostjai mind a kétoldali hallókérget innerválják. Akusztikomotoros rostok futnak a corpora quadrigeminához, amelyek átkapcsolódás után a tractus tectospinalison keresztül szervezik a hallási ingerekre bekövetkező elhárító- védekező mozgásokat. Az akusztikognosztikus rostoknak a gyűjtőhelye a corpus geniculatum mediale. Szinaptikus átkapcsolódás útján indul ki a tractus beniculocorticalis, amely a capsula interna hátsó alsó részén keresztül a fossa Sylvii alapján található haránt irányú tekervények kérgi állományának IV. Sejtrétegében végződik (Br. 41. Area). Ezt a nevezzük primer hallási kéregmezőnek. A corpus geniculatum medialeból a Corti-szerv felé haladnak azok a rostok, amely a receptorkészülék aktivitását oly módon befolyásolják, hogy csak az éppen aktuális tudatállapotnak megfelelő ingerek keltenek ingerületet (figyelem). A magas hangokat informáló rostok a cochleáris magvak ventrális részeiben, a mély hangokat jelentő rostok a dorzális részekben végződnek (Dr. Horváth, 1998). 6. Hogyan hallunk? A hallójárton keresztül a rezgés eljut a dobhártyái. Itt a légrezgés átalakul mechanikus rezgéssé. A dobhártya elmozdulása rezgésbe hozza a középfülben található három hallócsontocskát, melyekről a belső fülben lévő csigára terjed át a rezgés. A csigában három folyadékkal teli csatorna található, melyekre továbbterjed a rezgések energiája. A külső és belső érzékelő szőrsejtből álló Corti-szerv a legfontosabb a hangérzetek továbbítása szempontjából. A Corti-szervben a hang összetevőire bomlik, vagyis a különböző frekvenciájú rezgésekre más-más érzékelő szőrsejtek reagálnak. A rezgés a külső szőrsejtekről átjut a belső szőrsejtekre, melyek vegyi hordozóanyagot szabadítanak fel. Ezek szállítják tovább a szőrsejtek körülvevő idegrostokra. Ekkor a mechanikus rezgési energia elektromos energiává alakul. Ezt átveszi az idegrost és továbbvezeti az agy felé úgynevezett akciós potenciálként. Az idegrosthoz csatlakozó idegek szelektálnak a befutó energiák közt. A hang ingerületként halad tovább, miközben összetevőire bomlik. Végül a beérkező információkat szintetizálja az agykéreg, tudatosítja, azonosítja a hangminőségeket (Csányi, 1990). 10

11 7. Az emberi beszéd vizsgálatai A hallásvizsgálat anamnézis felvételével kezdődik. Egy jó anamnézis akár eldöntheti a diagnózist. Felvétele során fény derülhet arra, hogy a betegnek milyen fül- és hallásproblémái voltak, illetve, hogy a családban előfordult-e hasonló megbetegedés. A vizsgálatoknak két módja ismert. A szubjektív audiometria a beteg jelzésein alapul, így az aktív részvételt igényel. Az objektív mérések azok az eljárások, melyek nem igényelnek aktív részvételt a betegtől, hanem különböző műszerek jelzéseire épül a diagnózis Az objektív hallásvizsgálatok Tympanometria A középfül állapotáról (dobhártya, hallócsontláncolat-megszakadás, rögzítettség, dobűri folyadék, tubafunkció-zavar) ad tájékoztatást. Jó a tubafunkció mellett a dobhártya két oldalán azonos a nyomás és az impedancia akkor a legkisebb, amikor a hallójárat és a dobüreg között nincs nyomáskülönbség. Zavart középfülműködés áll fenn, ha az azonos nyomást az atmoszférás nyomástól eltérő értéken találjuk. A kapott görbe alakjából, csúcsának helyéből és nagyságából következtethetünk a dobüreg állapotára és a tuba funkciójára. Gyermekkorban ez a vizsgálat fontos eszköze a serosus otitis media (savós középfülgyulladás) diagnosztikájának és a tuba felderítésének szájpadhasadékos csecsemőknél (Dr. Katona, 1996) Stapedius reflex Csak ép fül esetén váltható ki. Az eljárás lényege, hogy erős hang hatására hirtelen megnő dobüregi impedancia. A vizsgálatot mindig meg kell előzze egy tympanometriának. A mérés úgy zajlik, hogy a1000 hz-en 80 db erősségű szinuszos hangot adunk 1,5 másodpercig. Ezután 10 illetve 5 db-es lépésekkel emelve az erősséget, megkeressük a reflexküszöböt (ép hallás esetén a hallásküszöb felett körülbelül 90 decibellel jelentik meg). Ha a küszöb elérése után 10 decibellel növeljük a hangerőt, akkor a reflexkitérés növekszik. Ez egy bizonyos hatás után nagyabb erősítésnél már változatlan marad, vagyis telítődik, más szóval szaturálódik. A stapedus-reflexnek fontos mérés terápiás szempontból, illetve mindig diagnosztikus. Nagy valószínűséggel meg lehet állapítani az akusztikus neurinómát, illetve a hallóideget nyomó egyéb térszűkítő folyamat gyanúját. 11

12 Ezeket a vizsgálatokat impedancia-vizsgálatoknak nevezzük. Gyorsak, aránylag egyszerűek, olcsók, megbízhatóak. Sokkal hamarabb kimutatják a középfül elváltozásait, mint ahogy a halláscsökkenés küszöbaudiometriás mérésekkel kimutatható lenne. Összefoglalva tehát azt mérik, hogy hogyan jut el a teszthang a hallójárat-dobhártya-hallócsont útvonalon a kengyel talpáig és onnan a corti-szerv külső szőrsejtjeihez (Dr. Hochenburger, 2003) Az otoakusztikus emisszió (OAE) A corti-szerv külső szőrsejtjeinek hang hatására bekövetkező aktív működéséről ad információt. Az impedancia-vizsgálatoknál alkalmazott hasonló fülillesztéket helyeznek a hallójáratba. Rövid hanginger-sorozat hatására az aktív szőrsejtekben válaszként kis intenzitású rövid hangok keletkeznek. Ezeket a hangokat mérik és elemzik egy érzékeny speciális mikrofon és számítógépes program segítségével. A mérés alapfeltétele, hogy a hallójárat szabad, a középfül pedig ép legyen illetve, hogy ne legyen 30 db-nél nagyobb percepciós halláscsökkenés. Spontán otoakusztikus emisszió (SOAE) vizsgálatakor a spontán, hangadás nélkül keletkező otoemissziós jeleket vizsgálják. Ez csak néhány frekvencián található meg és nem mindenkinél vannak jelen. Csak annyit jelez, hogy a középfül és a belső szőrsejtek működése ép. Újszülöttek (2-3 napos korban) objektív hallásszűrésére a tranziens otoakusztikus emissziót (TOAE) szokták alkalmazni. Itt sorozatos koppanó hangingerek hatására létrejön a hallójáratban egy mérhető hangreakció. Kizárható a méréssel a súlyos nagyothallás és a halláskiesés is. Alkalmazható csecsemők küszöbvizsgálatára is. Ha két különböző frekvenciájú hangot adunk a fülbe, a külső szőrsejtekben a disztorzió révén új hang jelenik meg a hallójáratban. Ezt méri a disztorziós kombinációs hangemisszió (DPOAE). Alkalmazhatjuk a magas hangterületen jelentkező kezdeti szőrsejtkárosodás kimutatására (Dr. Hochenburger, 2003) Akusztikus kiváltott potenciál audiometria (BERA) Vizsgálatkor a referens elektródot az azonos oldali csecsnyúlványra, a földelést a másik oldalira teszik, az aktív elektródot a fejtetőre vagy a homlokra ragasztják. A kapott görbének az első 5msec-át elemzik, mely a hallóidegről és az agytörzs alsó részéről szolgáltat igen fontos információkat. Az eljárás alkalmas Hz-es hangok küszöbének meghatározására. Ezen hangok hallásküszöbe körülbelül 5-10 decibelnyi pontossággal meghatározhatók, azonban a mélyebb beszédhangokról nem ad információt. A vizsgálattal kimutatható az akusztikus neurinóma gyanúja és a recuitment is. A vizsgálatsorozat 12

13 időigényes, több mint fél órát vesz igénybe. Elengedhetetlen, hogy a páciens nyugodtan feküdjön ez idő alatt. Ha szükséges, a vizsgálatot altatásban végzik (Dr. Hochenburger, 2003) Néhány küszöbfeletti vizsgálat (a teljesség igénye nélkül): Fower-teszt (egyoldali hallásveszteségnél alkalmazható, vagy ha a két fül közt legalább 40 db különbség van) Reger-teszt (alig használatos) Lüscher-teszt (hangossági különbözeti küszöb meghatározása) Sisi-teszt (leggyakrabban használt recruitmnet-vizsgálat) Kellemetlenségi küszöb vizsgálata (gyakran végzik, könnyen meghatározható) Legkellemesebb erősség szintje (hallókészülék rendelése előtt vizsgálják) Békésy-audiometria (a teljes frekvenciatartomány végig vizsgálható, így a körülírt keskeny halláscsökkenés is megtalálható) TTS (átmeneti hallásküszöb-emelkedés vagy hallásküszöbfáradás) Sullivan-próba (csontvezetéses hallásküszöb-vizsgálat a hallójárat elzárásával) (Dr. Hochenburger, 2003) További objektív hallásvizsgálat: Era (kiváltott potenciál audiometria) ECOchG (elektrocochleográfia) A hallás maturációja csecsemőkorban Kérgi kiváltott válaszok 13

14 (Dr. Katona, 1996) 7.2. Szubjektív hallásvizsgálatok Akkor beszélhetünk szubjektív vizsgálatról, ha a vizsgált személy értékelésére, érzésére, hangosságérzékelésére, beszédmegértésére, visszamondására kell hagyatkoznunk. Fontos, hogy meg tudjuk ítélni, hogy a személy mikor bizonytalan jelzéseiben (Dr. Hochenburger, 2003) Súgott és társalkodó beszédvizsgálat a vizsgált és a vizsgálatot végző személy közt 6 méter távolság van. ez a vizsgálat csak tájékoztató jellegű. a vizsgált személy oldalt ül, úgy hogy a vizsgáló felé azt oldalát fordítja, melynek állapotáról információt szeretnének kapni. a vizsgált személynek el kell ismételnie a vizsgáló által mondott két szótagú szavakat Küszöbfeletti vizsgálatok Alkalmazásával pontosan megállapítható a halláskárosodás, s ennek érdekében egyéb szubjektív vizsgálatokkal egészül ki Beszédaudiometria A vizsgált személynek különböző intenzitásértékeken kell szavakat visszamondania, így a beszédészlelés 4-5 éves kortól vizsgálható G-O-H vizsgálat A tisztahang-audiometriát és a beszédaudiometriát ötvözi. Egyszótagú mesterséges szavakból épül fel, melyek fonetikailag és akusztikailag meghatározott változatlan elemeket tartalmaznak. A vizsgálat középpontjában a beszéd érthetősége, a hangszín, hangerő, az artikuláció áll. Elsősorban a gyerekek ép hallásának megítélésére szolgál. (Bodnár, 2008) Tisztahang-audiometria A vizsgálat légvezetéses és csontvezetéses hallásküszöb-vizsgálatból áll. a légvezetéses vizsgálatnál különböző magasságú hangosabb és halkabb hangokat hallanak fülhallgató segítségével. Általában a jobbnak mondott fülön kezdik a vizsgálatot 1000 Hz-en dblel. Ezután 20, 10 végül pedig 5 db-es lépésekkel keresik meg a hallásküszöböt, vagyis azt a 14

15 hangot, melyet a beteg tisztán és biztosan hall. A tényleges küszöbértéknél a páciensnek legalább 3-ból 2 ízben kell egyértelműen meghallania a hangot. ezután oktávonként felfelé haladunk a magas hangok felé, aztán mérünk 500 Hz-től lefelé. Ugyanezt elismételjük a másik füllel is. Ez a vizsgálat már akkor kimutatja az elváltozásokat, amikor már műszerekkel még csaknem ép hallást mérnek. A csontvezetéses vizsgálatnál, ahol egy fül mögé helyezett vibrátor segítségével történik a mérés, a hang a koponyacsontról közvetlenül a csigába jut, és ott előidézi a csigában található folyadékot. A Weber-teszt segítségével megállapítható, hogy melyik oldalon jobb a csontvezetés. A homlok közepére helyezzük a vibrátort és a páciensnek meg kell állapítania, hogy melyik oldalon hallja a hangot. A csontvezetés értéke nem lehet rosszabb a légvezetésénél. Középfül-elváltozásnál azonban a légvezetés mindig rosszabb (Dr. Hochenburger, 2003) az auditív diszkrimináció vizsgálata az akusztikus információ feldolgozásához elengedhetetlen, hogy a zörejek, hangok közötti különbségeket felismerjük, összehasonlítsuk és rendezzük. amennyiben zavar lép fel, úgy a nem-nyelvi anyag differenciálásának gyengeségéről beszélhetünk. problémát okozhat a hangosabb-halkabb, magasabb-mélyebb, azonos-különböző, rövidebb-hosszabb, gyorsabblassabb hangok elkülönítése. az úgynevezett fonematikus hallás zavaránál a gyerekek a hasonló hangzású szavakat felcserélik, betűket cserél diktálás utáni írásnál, gyakran kéri az elmondottak ismétlését (Gerebenné dr. Várbíró Katalin, 1996). Dr. Bánffy Eszter szerint a diszlexiások beszédértését a fülükben túlcsengő hangok zavarják. ennek bizonyítására született a két alábbi vizsgálati eljárás A szünetelő BuboSzün A program frekvencia-megkülönböztetést és idődifferenciáló képességet vizsgál. 1000, 2000 és 4000 Hz-en méri a normál hallási folyamatában előforduló fehér és színes zajok között még felismerhető szünetek időtartamát. Az összes zajszakaszban ugyanolyan hosszúságok ismétlődnek, de időtartamuk folyamatosan csökken addig, míg a szünet már nem érzékelhető, vagyis folyamatos szakaszt hallunk. A vizsgálat alatt a gyerekeknek azt kell eldönteniük, hogy volt-e szünet a zajok közt, vagy folyamatos szünetet hallottak. A diszlexiás gyereknek nagyobb szünetre van szükségük ahhoz, hogy két beszédhangot tisztán halljanak (Bodnár, 2008). 15

16 Staccato-logatom A vizsgálati eljárás Dr. Pataki László és Prof. Dr. Kolláth Zoltán nevéhez fűződik. A fonológiai differenciálást vizsgálja a logatomokra (beszédhangokból álló értelmetlen hangsor) építve. A hangsorok párosával hangzanak el, először 5 pár normál beszédtempóban, majd szaggatottan. A szüneteket a BuboSzün által megállapított értékeknek megfelelően hallják. A szópárok közül 80%-ban különböző, 20 %-ban egyforma párokat hallanak a gyerekek, feladatuk pedig a különbözőség illetve azonosság megállapítása. A vizsgálatban szereplő hangsorok mindössze egy hangban térnek el. Az eljárás előnye, hogy ténylegesen csak a beszédészlelést és beszédhang-differenciálást vizsgálja, mivel a vizuális képességeket és a szemantikai kompenzációt kizárja (Bodnár, 2008). 8. Az észlelés A beszédet a gyermek nem önmagában sajátítja el, hanem kognitív folyamatok kölcsönhatásában. A nyelv és az észlelés a kognitív tevékenység része. A beszélt és írott nyelv folyamatát nem lehet elválasztani a pszichikus funkcióktól. Ebben a működési rendszerben többszintű feldolgozási folyamatra van szükség. A feldolgozás biológiai szintje az érzékelési folyamat, a perifériás idegrendszer és az érzékszervek működése. Pszichológiai szintjén a magasan szervezett működési folyamatokon keresztül megvalósuló érzékelés, észlelés, kódolás és dekódolás található. Az észlelés tehát az információk felvételét jelenti (az érzékszervek segítségével), melyet az idegrendszer működéséhez kapcsolódó centrális feldolgozás követ, mely segítségével szubjektív élményekhez jutunk. A hallást és a látást magasabb érzékletnek nevezzük, mert az akusztikus és vizuális információfelvételen és feldolgozáson kívüli érzékletekben nincs meg az a gazdag mintázat és szervezettség (Gerebenné dr. Várbíró Katalin, 1996) Az auditív észlelés Az auditívészlelésnek fontos szerepe van az írott és a beszélt nyelv elsajátítása szempontjából. Az auditív észlelés során olyan rendszerek közt van kölcsönhatás, mint a hallószerv, a halló afferens és efferens pályák és speciális kérgi területek, melyek az akusztikus információt alapegységekké, fonémasorozatokká, szavak, mondatok jelentésévé alakítják. komplex részfunkció-rendszerről beszélhetünk, mely az akusztikus inger felvételének és agyi feldolgozásának eredményekén jön létre és persze különböző működési módok során valósul meg. az információk feldolgozásának kognitív folyamatai szukcesszív és szimultán módon 16

17 jellemezhetők. Az agyba érkező jelek analízis-szintézis során intra- és intermodális vagy amodális rendszerekké szerveződnek. Ez kétféleképpen valósulhat meg. Amennyiben az időbeli sorrendben beérkező elemek különböző mintákba szerveződnek, mondhatni térbeli rendszert alkotnak, szimultán szintetizációról beszélhetünk. Ha az ingerek időbeli sorrendet alkotnak, akkor már szukcesszív szintetizációval állunk szemben. Ez a mód jellemzi az auditív észlelést, ritmus és dallamfelismerést, mozgásos tevékenységet és az expresszív beszéd működését. Affolter szerint a primer észlelési folyamatok egymásra épülő folyamatok kölcsönhatását jelentik. Véleménye szerint három szinten lehet szemléltetni a nyelv működésének előfolyamatait. Kezdetben a taktilis-kinesztetikus, vesztibuláris vagy vizuális ingerek észlelése megy végbe, s ezek minőségi és mennyiségi változása. Ezt a szintet modalitásspecifikus (intramodális) szintnek nevezi. A gyerekek az első hat hónapban tapasztalatokat szereznek valamennyi területen. Ha ezt az akustikus modalitás síkján értelmezzük, akkor ez a hangokra való figyelést jelenti. A gyerekek megtanulnak különbséget tenni kellemes és kellemtelen, ismerős és ismeretlen, női és férfi hangok közt, egyre több zörejt és hangot ismernek fel. A második az intermodális szint. A gyermek az egyes észlelési területeken megszerzett tapasztalatokat rendezi és sémákat alakít ki és felfedezi azok összetartozását. Először a taktilis-kinesztetikus ingereket kapcsolja össze az auditív, majd vizuális ingerekkel. A szeriális szinten a különböző észlelési területekről szerzett ingerek téri és idői rendezése, egymásutánisága történik, mely a beszéd elsajátításának egyik alapfeltétele. Ez a modell feltételezi az összes észlelési terület integrált működését. Amennyiben hiány van a szinteken belül és azok között, zavar alakulhat ki. Az alapot a taktilis-kinesztetikus-vesztibuláris modalitások képezik, az auditív és vizuális modalitások később válnak jelentőssé. Az intramodális szint (részképességek) zavaránál akadályozottá válik egyrészt a taktiliskinesztetikus-vesztibuláris ingerek (pl. Egyensúlyzavar), másrészt az auditív ingerek (hallássérülés esetében), harmadrészt a vizuális ingerek (látássérülés esetében) felvétele és differenciálása. Intermodális szinten auditív alak-háttér és fonéma megkülönböztetési, auditív rövid távú emlékezet zavara állhat fenn. Szupramodális szeriális (auditív) szinten pedig fennállhat a hangok, szótagok, szócsoportok cseréje az írott és beszélt nyelvben illetve diszlexia, diszgráfia, diszgrammatizmus és megtalálhatóak a centrális típusú pöszeség tünetei is (Gerebenné dr. Várbíró Katalin, 1996). 17

18 8.2. A beszéd észlelése A beszédfolyamatnak két nagyon fontos összetevője van, méghozzá a beszédprodukció, vagyis a nyelvi közlés, illetve a beszédmegértés, vagyis a nyelvi közlés megértése. A beszédészlelés a beszédhangok azon legkisebb elemeinek felismerését és azonosítását jelenti, melyeknek a nyelvben jelentésmegkülönböztető szerepük van. A szavak alkotóelemeit fonémáknak is nevezhetjük. Nem azonos azonban a két kifejezés. Míg a beszédhang a beszéddel kapcsolatos akusztikai információ, addig a fonéma az általános tulajdonságok alapján azonosnak észlelt beszédhangok mentális reprezentációja, azaz ugyanannak a beszédhangnak az akusztikailag sokfelé megvalósulásából létrejött absztrakció (Csépe Győri Ragó (2007) p. 353.). A beszédhangoknak a megfelelő fonémákkal történő azonosítása a beszédhangok akusztikai és fonetikai elemezésének eredményeképpen valósul meg. Ezt nevezzük fonémadöntésnek. Ez nem mindig egyszerű, mivel a hangkörnyezetnek megfelelően a beszédhangok módosulnak, bár a hangkörnyezet magába foglalja az azonosításhoz szükséges jegyeket. Tehát a fonémák segítségével képesek vagyunk két szó között különbséget tenni (Csépe Győri Ragó, 2007). 9. A beszédészlelés és beszédmegértés folyamatainak zavarai A beszédfeldolgozás zavaráról akkor beszélhetünk, ha akadályozott az elhangzott közlés azonosítása, megértésük bizonytalan, értelmezése gátolt. A beszédészlelési és beszédmegértési zavarokat nehéz felismerni, mert a kisebb problémák rejtve maradhatnak, így a fejlődés zavartalannak tűnhet. Ilyen esetekben nagy a kompenzációs lehetőség, ám ezek a módszerek csak átmenetiek. Miután a kompenzáció már nem lehetséges, a gyerekek szembekerülnek a problémákkal és sorozatos kudarcok várhatják. Sajnos minél később veszik észre a nehézségeket, annál nehezebb a segítség. A gondok felnőtt korban is továbbélhetnek, megnehezítve ezzel az ember munkavégzését, mindennapi kommunikációját, karrierjét. A beszédfeldolgozási zavar érinthet egyetlen mely ritkábban fordul elő, és több részfolyamatot is, ez utóbbi pedig nagyobb gyakorisággal fordul elő. Ilyen esetekben az együttjárás változatos lehet, ezzel nehezítve a felismerésüket. A feldolgozás zavarait gyakran összetévesztik egyéb problémákkal. A gyakori visszakérdezés, téves reakciók, esetleges reakcióhiány utalhat a feldolgozás hibájára. A figyelmetlen vagy magatartási zavarral küzdő gyerekek problémái nagyrészt beszédmegértési problémákból adódnak. 18

19 9.1. A beszédfeldolgozási zavar okai Biológiai tényezők Beszédszervezek organikus zavara (öröklött vagy szerzett) Az idegrendszer organikus vagy funkcionális zavara Pszichés zavarok Környezeti tényezők közül talán a legfontosabb a verbálisan ingerszegény környezet, mely együttjárhat a szociálisan ingerszegény környezettel. Az okok korai felismerésének nagy jelentősége van. Amennyiben ismerte az okok, a korai felismerés is adottá válik. Az úgynevezett rizikótényezők ismeretében a gyerekeket a beszédészlelés és beszédmegértés szempontjából veszélyeztetettnek minősíthetjük. Ezek a következők: koraszülöttség születési rendellenesség nem normális lefolyású szülés szülési sérülés gőgicsélés hiánya vagy kései indulása 2 éves kor után induló beszéd lassú beszédfejlődés hibás beszédprodukció hallássérülés hosszan tartó hurutos állapot családi érintettség (a beszéd és nyelv területén) 19

20 állami gondozottság, tartós elszakadás a családi környezettől (Gósy, 2002) 9.2. A hallás zavarának hatása a beszédfeldolgozásra A probléma fennállhat veleszületetten, de kialakulhat bármely életkorban. Amennyiben a hallássérülés vezetéses típusú, úgy a hangrezgések csak kisebb mértékben jutnak el a belső fülbe, így a betegek torzítva és halkabban hallják a beszédet. A belsőfül-elváltozásainál károsodhat a hallóideg, minek következtében a hangingerek agyvelőbe történő juttatása sérül, illetve előfordul az agyi pályák és központok károsodása is. Gyermekkorban gyakoriak az átmeneti hallászavarok, melyeket hurutos megbetegedések és az adenoid-vegetáció (a garatmandula túlburjánzása). Amíg ezek a megbetegedések időlegesek, átmenetiek, addig a háttérben meghúzódó beszédészlelési és/vagy beszédmegértési zavarok állandósulhatnak. Ötéves korban főleg a fonetikai és fonológiai szintek károsodhatnak, valamint a tárolási rendszer. Hatéveseknél ugyanezen problémák mellé még társulhat a fonológiai észlelés gyengesége. Hét éves korban már változás tapasztalható, mivel érzékelhetővé válik az akusztikai feldolgozási szint zavara. Elmaradottá válik a szövegértés, ugyanis a felsőbb percepciós szintek kórosan működnek. Nyolcévesnél figyelembe kell venni az iskolai fejlesztések tényét, de ennek ellenére sem tapasztalható minőségi javulás. A beszédpercepciós folyamatokban a legnagyobb elmaradást a 9 és 10 évesek mutatják (Gósy, 2002). Itt kell megemlíteni a szakdolgozatomban tárgyalt problémát is. A bizonyos frekvenciákon túlcsengő hangok ugyancsak akadályozzák a megfelelő beszédfeldolgozást. Mivel a hang túlcseng, a gyermek nem mindig érti, hogy mi következik utána, így értése akadályozottá válik. Gyakran nagy erőfeszítéseket kell tenniük a helyes beszédértés érdekében, gyorsabban elfáradhatnak, így viselkedésük, magatartásuk is megváltozhat A megkésett beszédfejlődés (diszfázia) Azon képességek hiányát jelenti, mellyel a gyermek a beszédet felfogja, feldolgozza, és nyelvi szándékát kifejezi. A zavar veleszületetten fennáll, a gyermekek későn kezdenek el beszélni, szókincsük korlátozott, a fonológiai, morfológia és szintaktikai szabályok alkalmazásával problémáik vannak. Később az írott nyelv elsajátításában és a pszichoszociális 20

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

2. Az emberi hallásról

2. Az emberi hallásról 2. Az emberi hallásról Élettani folyamat. Valamilyen vivőközegben terjedő hanghullámok hatására, az élőlényben szubjektív hangérzet jön létre. A hangérzékelés részben fizikai, részben fiziológiai folyamat.

Részletesebben

1. A hang, mint akusztikus jel

1. A hang, mint akusztikus jel 1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem

Részletesebben

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? A HALLÁSVESZTÉSRŐL Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? Nem elképzelhetetlen, hogy Ön tudja meg utoljára. A hallásromlás fokozatosan következik be és lehet, hogy már csak akkor veszi észre,

Részletesebben

avagy nem értem, hogy miért nem értenek

avagy nem értem, hogy miért nem értenek (ne) Szólj szám, nem fáj fejem avagy nem értem, hogy miért nem értenek A MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS GYERMEKKORBAN A normális beszédfejlődés szakaszai Sírás, kiáltozás Gagyogás Utánzás (0-2 hónap) (3-4 hónap)

Részletesebben

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan

Részletesebben

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Meixner módszer Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Témák A módszer bemutatása Alkalmazás, IKT, előkészítő időszak A diszlexia prevenció, reedukáció 4/7/2014 copyright 2006 www.brainybetty.com 2 A Meixner-módszer

Részletesebben

Az emberi hallás. A fül felépítése

Az emberi hallás. A fül felépítése Az emberi hallás A fül felépítése Külső fül: Hangösszegyűjtés, ami a dobhártyán rezgéssé alakul át. Középfül: mechanikai csatolás a dobhártya és a belső fül folyadékkal töltött részei között. Kb. 2 cm

Részletesebben

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,

Részletesebben

Halláskárosodások szakértői véleményezése. dr. Ékes Erika egészségbiztosítás kötelező szintentartó tanfolyam 2017

Halláskárosodások szakértői véleményezése. dr. Ékes Erika egészségbiztosítás kötelező szintentartó tanfolyam 2017 Halláskárosodások szakértői véleményezése dr. Ékes Erika egészségbiztosítás kötelező szintentartó tanfolyam 2017 MI A HALLÁS? A környezetünkből származó hanghullámok érzékelése és feldolgozása. A hanghullámok

Részletesebben

Halláscsökkenések diagnosztikája és terápiás lehetőségek

Halláscsökkenések diagnosztikája és terápiás lehetőségek Halláscsökkenések diagnosztikája és terápiás lehetőségek Matievics Vera, Arany Tünde SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Szeged Noé Egészségközpont Szeged AUDIOLÓGIAI DIAGNOSZTIKA -szubjektív

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna FÜGGETLEN ÉLET (önmegvalósítás, önrendelkezés, önállóság) mobilitás kommunikáció

Részletesebben

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor László Tamás MD A hang, intenzitásától függően előidézhet Adaptációt, élettani jelenség a 70dB és annál

Részletesebben

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal

Részletesebben

Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/

Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/ Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/ Dr. Subicz Imre; Dr. Borkó Rezső Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Fül-orr-gégészeti és Szájsebészeti Osztály, Audiológia

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. Jellemzők, rehabilitáció A hallási fogyatékos emberek Halláskárosodás- a populáció 10%-a Hanghullámok gyakorisága, frekvenciája = Hz; Hangerő = db Az emberi fül 20-20 000 Hz-t érzékel, Emberi beszéd kb.

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ CSISZÁR ORSOLYA

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ CSISZÁR ORSOLYA Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ CSISZÁR ORSOLYA A NYELVI ZAVAROK MEGJELENÉSI FORMÁINAK ÉS KÖVETKEZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA (A DISZLEXIA MINT SZINDRÓMA ELEMZÉSE) Nyelvtudományi

Részletesebben

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva Mottó: Teljes birtokában lenni a nyelvnek,melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel

Részletesebben

Önkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett

Önkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett Mi is a mutizmus? Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél.

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGATEVÉKENYSÉGHEZ. Audiológiai szakasszisztens szakképesítés Audiológia modul. 1.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGATEVÉKENYSÉGHEZ. Audiológiai szakasszisztens szakképesítés Audiológia modul. 1. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására

Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására Dr. Gáborján Anita Semmelweis Egyetem, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika 2015. április

Részletesebben

III./3. Hallásszűrés

III./3. Hallásszűrés III./3. Hallásszűrés Miért szükséges az újszülöttkori hallásszűrés? Hallásszűrésről beszélünk, ha egy-egy kiválasztott célcsoportnál, tünetektől függetlenül, panaszmentesség esetén is hallásvizsgálatot

Részletesebben

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG A RETINÁTÓL AZ AGYIG Hogyan mûködik? Csapok és pálcikák szem átlátszó belsô folyadékainak köszönhetôen kialakul a tárgyak képe a retinán. A fényérzékeny sejtek egy meghatározott fényingert kapnak, amely

Részletesebben

GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN

GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN Csibi Enikő VÁZLAT Beszédhibákról általában Nyelv és beszédfejlesztő pedagógus kompetenciái a beszédfejlesztésben Nevelési tanácsadói tapasztalatok BESZÉDHIBA-MEGKÉSETT

Részletesebben

NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK

NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK VÁLTOZZ A VILÁGGAL HEFOP 2.1.6. PROGRAM NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA HEFOP-2.1.6/05/1-2005-08-0062/1.0 NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK Készítette: Abonyi Krisztina

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG. Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium

A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG. Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium beszédzavarok beszédtechnika beszélő felismerése fonológia fonetika alkalmazott fonetika

Részletesebben

BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné

BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás Feladata: Komplex koragyermekkori intervenció és prevenció, tanácsadás, a társas,

Részletesebben

ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás

ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás MÁRKUS MIKLÓS ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELMI SZAKÉRTŐ

Részletesebben

AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK

AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK Dr. Nagy Ferenc Kaposi Mór M r Oktató Kórház, Neurológiai Osztály Dr. Pfund Zoltán PTE, Neurológiai Klinika Klinikai Neurofiziológiai továbbk bbképzés, PécsP 2011

Részletesebben

Impulzív zaj eredetű halláskárosodás. RPG-7 lövészet által okozott halláskárosodás oka

Impulzív zaj eredetű halláskárosodás. RPG-7 lövészet által okozott halláskárosodás oka Impulzív zaj eredetű halláskárosodás RPG-7 lövészet által okozott halláskárosodás oka Előzmény 2013. nyarán az MH 5. Bocskai István Lövészdandár kiképzési foglalkozás keretében lövészetet hajtott végre

Részletesebben

Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola

Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola Intézményi szerkezet Általános Iskolai Intézményegység Utazó Gyógypedagógusi Hálózat Intézményegység Pszichiáter, pszichológus,

Részletesebben

A szenzomotoros szemléletű TSMT-I-II és HRG-terápiák hatásai Williams-szindrómás gyerekek/fiatalok esetében

A szenzomotoros szemléletű TSMT-I-II és HRG-terápiák hatásai Williams-szindrómás gyerekek/fiatalok esetében A szenzomotoros szemléletű TSMT-I-II és HRG-terápiák hatásai Williams-szindrómás gyerekek/fiatalok esetében Sarvajcz Kinga, Lakatos Katalin Ph.D BHRG Alapítvány Vázlat 1. A szenzomotoros terápiák indikációja

Részletesebben

A sajátos nevelési igényű gyermekek beszédészlelési, beszédértési problémái, és fejlesztési lehetőségeik a családon belül.

A sajátos nevelési igényű gyermekek beszédészlelési, beszédértési problémái, és fejlesztési lehetőségeik a családon belül. A sajátos nevelési igényű gyermekek beszédészlelési, beszédértési problémái, és fejlesztési lehetőségeik a családon belül. Készítette: Barta Vámos Péterné gyógypedagógus, Gósy-terapeuta Beszédészlelés,

Részletesebben

A hang mint mechanikai hullám

A hang mint mechanikai hullám A hang mint mechanikai hullám I. Célkitűzés Hullámok alapvető jellemzőinek megismerése. A hanghullám fizikai tulajdonságai és a hangérzet közötti összefüggések bemutatása. Fourier-transzformáció alapjainak

Részletesebben

GÓSY MÁRIA. Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról OLVASÁSPEDAGÓGIA. Bevezetés

GÓSY MÁRIA. Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról OLVASÁSPEDAGÓGIA. Bevezetés Beliv2009-04 09/11/30 10:15 AM Page 49 OLVASÁSPEDAGÓGIA GÓSY MÁRIA Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról Bevezetés Több évtizede ismeretes, hogy az olvasás tanulásában a nyelvnek, a nyelvi folyamatoknak

Részletesebben

Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai

Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai 1. Az afázia fogalma Az afázia a beszédértés és / vagy a beszédprodukció egy vagy több összetevőjének az agyféltekék lokális károsodása következtében létrejövő

Részletesebben

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Inkluzív nevelés Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Szövegértés-szövegalkotás Szerkesztette Jenei Andrea sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési

Részletesebben

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Képző neve, elvégzett szak Nyelvi játékok a fejlesztés szolgálatában Készítette: Munkácsi Andrea Nyelv és beszédfejlesztő szak levelező tagozat Konzulens:Fehér Éva főiskolai tanársegéd A beszéd maga a

Részletesebben

Népegészségügyi Kar. Fül-orr-gégészet

Népegészségügyi Kar. Fül-orr-gégészet Népegészségügyi Kar Fül-orr-gégészet Halláscsökkenések fajtái, diagnózisa Hallásrehabilitáció szempontjai Zajártalom A hallószerv felépítése Külsőfül fülkagyló, hallójárat és dobhártya Középfül hallócsontláncolat

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata

Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata X. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2016. február 5.. Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata Vakula Tímea ELTE BTK NyDI, III. évf. Bevezetés a beszélt nyelv feldolgozásának

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Kovácsné Bögödi Beáta 2011. 02.28. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Szolnok Városi Óvodák

Részletesebben

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011.

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. Fogalom A koragyermekkori intervenció a 0-5 (6) éves korú eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen

Részletesebben

Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok. Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő

Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok. Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő A késleltetett ütemű fejlődés megnyilvánulásai, jelei 1. Orvosi leletek alapján - korai, faros, vákuumos vagy

Részletesebben

D O C E T E. Tájékoztató füzet. Fejlesztés Terápiák

D O C E T E. Tájékoztató füzet. Fejlesztés Terápiák D O C E T E Tájékoztató füzet Oktatás Fejlesztés Terápiák Kedves Szülők! A DOCETE ALAPÍTVÁNY vezetőjeként, szeretném tájékoztatni Önöket azokról a lehetőségekről, melyekkel úgy gondoljuk, segítségükre

Részletesebben

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban Konzulens: Paróczai Béláné Készítette: Szabóné Mézes Judit Minél többet tud valaki, annál több a tudnivalója. A tudással egyenes arányban nő a

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A GYAKORLAT MÛHELYÉBÕL. Cochleáris implantáció lehetõsége hallássérült gyermekeknél

A GYAKORLAT MÛHELYÉBÕL. Cochleáris implantáció lehetõsége hallássérült gyermekeknél A GYAKORLAT MÛHELYÉBÕL ELTE Speciális Gyakorló Óvoda és Korai Fejlesztõ Módszertani Központ (Budapest) Cochleáris implantáció lehetõsége hallássérült gyermekeknél FAZEKAS ANDREA Magyarországon 1985 óta

Részletesebben

Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája. Kognitív-viselkedésterápia1

Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája. Kognitív-viselkedésterápia1 Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája DrBaji Ildikó Vadaskert Kórház Kognitív-viselkedésterápia1 Kogníciók(gondolatok, beállítottság) módosítása Viselkedés módosítás Csoport terápiás forma 1 Kognitív-viselkedés

Részletesebben

www.authelp.ro authelp@gmail.com, authelp_ti@yahoo.com

www.authelp.ro authelp@gmail.com, authelp_ti@yahoo.com AutHelp Egyesület József Attila Általános Iskola Hargita Megye Tanfelügyelősége 2009 szeptember 15.-én kezdte meg működését a PUZZLE Oktatási Központ a József Attila Általános Iskola Tudor negyedi épületének

Részletesebben

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Audiológiai szakasszisztens szakképesítés. 2372-06 Audiológia modul. 1. vizsgafeladat. 2011. február 04.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Audiológiai szakasszisztens szakképesítés. 2372-06 Audiológia modul. 1. vizsgafeladat. 2011. február 04. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY 1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Családban mozdul a szó

Családban mozdul a szó Családban mozdul a szó Készítette: Ácsné Gergely Katalin okl. gyógyped.- logopédus Budapest XVIII. Kerületi Pedagógiai Szakszolgálat 2013. november 6. Kettős értelmezés Családban mozdul a szó A beszédfejlődés

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Audiometria 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra

Audiometria 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra Audiometria 1. Az izophongörbék (más néven azonoshangosság- görbék; gyakjegyzet 1. ábra) segítségével adjuk meg a táblázat hiányzó értékeit Az egy sorban lévő adatok egyazon tiszta szinuszos hangra vonatkoznak.

Részletesebben

II. 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA-NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK

II. 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA-NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK II.4.1. A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése Intézményünk a feladatok megszervezését a részben kötelező és nem kötelező órák szervezésével látja el, amelyeken a felzárkóztatás, képességkibontakoztatás

Részletesebben

Féléves ütemterv. Feladattípusok. (a kiemelt területet fejlesztő. órába építhető feladatok)

Féléves ütemterv. Feladattípusok. (a kiemelt területet fejlesztő. órába építhető feladatok) Féléves ütemterv Pedagógiai megfigyelés, Az átlagos intelligenciaszinttel rendelkező Róbertnél részképesség elmaradások (beszédészlelés, beszédmotorika, vizuomotoros koordináció) voltak láthatók, melyek

Részletesebben

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel 26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.

Részletesebben

III./2. OBJEKTÍV VIZSGÁLATOK

III./2. OBJEKTÍV VIZSGÁLATOK III./2. OBJEKTÍV VIZSGÁLATOK Definíció: Objektívnek azokat az audiológiai eljárásokat nevezzük, amelyek alkalmazásával a beteg aktív közreműködése nélkül nyerünk információt. Az objektív hallásvizsgálat

Részletesebben

Inkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió

Inkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió Inkluzív iskola _2 Separáció- integráció- inklúzió Speciális nevelési területek, speciális életvitel Speciális megközelítés Normalitás, abnormalitás fogalma, az átlagtól való eltérés okai, magyarázó elméletei

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

BESZÉDÉSZLELÉS, BESZÉDMEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE ÓVODÁSKORBAN

BESZÉDÉSZLELÉS, BESZÉDMEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE ÓVODÁSKORBAN BESZÉDÉSZLELÉS, BESZÉDMEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE ÓVODÁSKORBAN A beszédészlelés az a készség, mely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy beszédhangokat, a beszédhangok egymáshoz kapcsolódását, hosszabb hangsorokat

Részletesebben

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program 2. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai VUCSKÓ ZSUZSANNA igazgató 2. oldal Tartalom 1. A sajátos nevelési

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei

Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei 1. A gyógypedagógia fogalma, értelmezése (tárgya, célja, feladatai, integráció, szegregáció) 2. A fogyatékosság fogalma, kritériumai és területei (normalitás, okok,

Részletesebben

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai Intelligens Rendszerek Elmélete dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 Az érzékelés

Részletesebben

Autizmusba zárt világ

Autizmusba zárt világ Autizmusba zárt világ Az autizmus története Egyidős az emberiséggel! A szindróma első leírása: Leo Kanner-1943 autisztikus magány Hans Asperger 1944 autisztikus pszichopátia A reciprok kommunikáció minőségi

Részletesebben

Külső fül: Középfül: Belső fül:

Külső fül: Középfül: Belső fül: Hallási illúziók 1 A hallásról általában Kocsis Zsuzsanna MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet BME Kognitív Tudományi Tanszék Külső fül: fülkagyló, hallójárat irányított mikrofon A hallás

Részletesebben

Hallás időállandói. Következmények: 20Hz alatti hang nem hallható 12Hz kattanás felismerhető

Hallás időállandói. Következmények: 20Hz alatti hang nem hallható 12Hz kattanás felismerhető Hallás időállandói Fizikai terjedési idők Dobhártya: végtelenül gyors Hallócsontok: 0.08ms késés Csiga: 20Hz: 3ms késés 100Hz: 1.5 ms késés 1000Hz: 0.3ms késés >3000Hz: késés nélkül Ideg-impulzus időtartam:

Részletesebben

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait Jó úton-lóháton Évmilliókkal ezelőtt, mikor még a ló kutya-nagyságú volt, ébersége miatt választotta társául az ember. Sok sok év gondoskodás után nagyobbra nőttek, teherhordókká váltak, mígnem egy napon

Részletesebben

Zaj és rezgésvédelem Hallás

Zaj és rezgésvédelem Hallás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés Zaj és rezgésvédelem Hallás Márkus Péter zaj és rezgésvédelmi szakértő

Részletesebben

Megismerőképességek felnőttkori diszlexiában. Lukács Ágnes és Kas Bence BME Kognitív Tudományi Tanszék alukacs@cogsci.bme.hu

Megismerőképességek felnőttkori diszlexiában. Lukács Ágnes és Kas Bence BME Kognitív Tudományi Tanszék alukacs@cogsci.bme.hu Megismerőképességek felnőttkori diszlexiában Lukács Ágnes és Kas Bence BME Kognitív Tudományi Tanszék alukacs@cogsci.bme.hu Specifikus tanulási zavarok Specifikus olvasászavar (diszlexia) Specifikus helyesírási

Részletesebben

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési

Részletesebben

Fejlesztési terv I. Nagycsoportos óvodás gyermek általános, gyógypedagógiai, éves fejlesztési terve

Fejlesztési terv I. Nagycsoportos óvodás gyermek általános, gyógypedagógiai, éves fejlesztési terve A következő sorokban szeretném bemutatni egy olyan gyermek több éves fejlesztési tervét, aki óvódás korában gyógypedagógiai fejlesztést, általános iskolában pedig diszlexia - diszgráfia terápiát igényelt.

Részletesebben

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

Életében először fog kipróbálni egy hallókészüléket?

Életében először fog kipróbálni egy hallókészüléket? A HALLÓKÉSZÜLÉKEK Életében először fog kipróbálni egy hallókészüléket? A hallókészülékeknek köszönhetően könynyebbé és kényelmesebbé válik a hallás. A legtöbb hangot jobban fogja hallani, a beszédet pedig

Részletesebben

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja.

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon

Részletesebben

Tanulási nehézség, részképesség zavar. Készítette: Tóth Anett gyógypedagógus-logopédus, fejlesztőpedagógus

Tanulási nehézség, részképesség zavar. Készítette: Tóth Anett gyógypedagógus-logopédus, fejlesztőpedagógus Tanulási nehézség, részképesség zavar Készítette: Tóth Anett gyógypedagógus-logopédus, fejlesztőpedagógus Tanuláshoz Olvasás Írás Számolás elsajátításához meghatározott idegrendszeri struktúráknak hibátlanul

Részletesebben

A nyelvelsajátítás tipikus menete

A nyelvelsajátítás tipikus menete A nyelvelsajátítás tipikus menete Az emberek közötti alapvető kommunikációs csatorna a beszéd, azonban senki sem születik ennek kialakult változatával. Életünk folyamán fokozatosan alakul ki genetikai

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

- hasonló hangzású hangok, szótagok, szavak hallási felismerésének problémája.

- hasonló hangzású hangok, szótagok, szavak hallási felismerésének problémája. Asperger syndroma: A zavaroknak egy csoportja, amelyet a szociális kapcsolatfelvétel és tartás minőségi mássága jellemzi. A kommunikációs sémák sajátosak ezeknél a gyerekeknél. Általában az érdeklődésük-aktivitásuk

Részletesebben

Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja

Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században BEVEZETŐ "Minden emberi

Részletesebben

a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó

a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó Szakmai és kommunikációs kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program ELTE BTK Bevezetés Kompetencia = alkalmasság, hozzáértés Latin competo

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Az előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása

Az előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása Az előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása Készítette: Szabó Ágnes logopédus hallgató; ELTE Bárczi

Részletesebben

A hallás és középfül betegségei Turner szindrómában

A hallás és középfül betegségei Turner szindrómában A hallás és középfül betegségei Turner szindrómában A fül és a hallás Azoknak az személyeknek, akiknek genetikai okokból hiányzik az egyik X kromoszómájuk, nulla vagy nagyon alacsony az ösztrogénszintjük

Részletesebben

A diszlexiaprevenció előkészítő osztályban Meixner Ildikó módszere alapján

A diszlexiaprevenció előkészítő osztályban Meixner Ildikó módszere alapján Módszer-Tár Csécs Erzsébet A diszlexiaprevenció előkészítő osztályban Meixner Ildikó módszere alapján Napjainkban a tanulási kudarc gyakori jelenség, melynek egyik okaként a tanulási zavart tekintjük,

Részletesebben

2373-06 Hallásakusztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2373-06 Hallásakusztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 2373-06 Hallásakusztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Idős férfibeteg feleségével érkezik a rendelésre. A páciens szerint nincs halláscsökkenése, csak a felesége panaszkodik, hogy

Részletesebben

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben Mentálisan akadálymentes közlekedés A gyógypedagógiai vizsgálatok, megfigyelések célja Az ügyfél megismerése (meglévő képességek, készségek;

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

PALOTÁS GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PALOTÁS GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA Tartalomjegyzék AZ ISKOLA KÖRNYEZETE NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. 1.1. Pedagógiai alapelvek 1.2. A nevelő-oktató

Részletesebben