SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE NÉPESSÉGÉNEK BELSŐ VÁNDORLÁSA ( )*

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE NÉPESSÉGÉNEK BELSŐ VÁNDORLÁSA (1949-1960)*"

Átírás

1 SZÁSZI FERENC SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE NÉPESSÉGÉNEK BELSŐ VÁNDORLÁSA ( )* Természetes és tényleges szaporodás Témánkban - a jelölt időszakban - a Szabolcs-Szatmár megyei lakosság Magyarországon és megyén belüli vándorlásával, közelebbről a mezőgazdasági népesség iparba áramlásának feltételeivel, a foglalkozás-változások megyei jellemzőivel, illetve e történelemi folyamat 11 éves periódusával foglalkozunk. A tárgykörben végzett kutatásaink eredményeinek egy része a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Levéltár évi évkönyvében már megjelent. Az ott közölt bevezető fejezetekben - közvetlen hivatalos statisztikák hiánya miatt - azt a közvetett módszert alkalmaztuk, hogy a népszámlálás periódusaiban a természetes gyarapodási arányszám és a tényleges gyarapodás összevetésével megkerestük a hozzávetőleges vándorlási különbözetet, amely többek között alkalmas lehet a közigazgatási egységből történő elvándorlók és odavándorlók számának bemutatására. 1 Összegző megállapításaink szerint a Szabolcs, Szatmár, Bereg megye alkotta régióban 1880-tól 1920-ig a lakosság természetes szaporodás útján csaknem el növekedett volna. Ebből a lélekszámból azonban személy (19,2%) a régión kívül keresett megélhetést. Az I. világháború után ( ) a trianoni határon belül létrehozott két megyében (Szabolcs-Ung; Szatmár-Ugocsa-Bereg) a természetes szaporodás további kb fővel növelte volna az itt élő népességet, de megélhetési lehetőség hiánya miatt újabb ember hagyta el szülőföldjét." Dolgozatunk második fejezetében - az ig terjedő időben - közvetlen és közvetett adatainkkal csupán arra lehetett következtetni, illetve utalni, hogy a természetes szaporodás nagy hányadát elvitte a háborús halálozás, a zsidó lakosság deportálása, a szovjet csapatok általi elhurcolás, a szlovák-magyar lakosságcsere", a földreformmal összefüggésben a Dunántúlról kitelepített német lakosság helyére történő telepítés és az országon belüli vándorlás háború 2 1 Vö. Rácz István: A paraszti migráció és politikai megítélése Magyarországon Bp., (a továbbiakban Rácz, 1980.) 51.; Sárfalvi Béla: A mezőgazdasági népesség csökkenése Magyarországon. Bp., (a továbbiakban Sárfalvi, 1965.) 41. Szászi Ferenc: Adatok Szabolcs-Szatmár megye lakosságának Magyarországon és megyén belüli vándorlásához. In: Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv XV. Nyíregyháza,

2 utáni újraéledése. Ennek során a vásárosnaményi járás és Nyíregyháza meglévő lakosságának egy részét is elveszítette. 3 Az európai és magyarországi vándormozgalomnak a középkorig visszanyúló előzményeit a történeti szakirodalom lényegében már feltárta. A szerzők arra is rámutattak, hogy a XIX. század közepén meginduló magyar iparosodás, majd annak század végi felgyorsulása, a közlekedés, a városiasodás fejlődése a mezőgazdasági népesség városba áramlását" az előző századokban megfigyelhetőnél is nagyobb méretekben növelte. 4 A belső vándorlás és a társadalmi-gazdasági átrétegződés a magyarországi szocialista" iparosítás időszakában tovább folytatódott. Ennek kiindulási évét és statisztikai értelemben vett bázisát 1949-re tesszük egyrészt azért, mert a változás új politikai környezetben és részben más gazdasági feltételek között folytatódott. Vizsgálódásunkhoz mindenekelőtt szükségesnek tartjuk annak tisztázását, hogy mit értünk belső vándorláson. A vándorlások kutatása a tudományos szakterminológiában egy tágabb fogalomkörbe, a mobilitás vizsgálatába illeszthető. Mobilitás (elmozdulás, mozgékonyság, lakhelyváltoztatás) alatt egy egyén vagy csoport pozícióváltását értjük egy rendszer meghatározott egységei között. " Ezen belül beszélünk társadalmi mobilitásról (amelyben az adott rendszert társadalmi jegyek határozzák meg) és térbeli, területi mobilitásról (amely egy területi rendszer egységei között zajlik), függetlenül a távolságtól, a területi egység nagyságától. Amennyiben a területi (földrajzi) mobilitás lakóhelyváltozással jár, állandó" jellegű vándorlásról, végleges áttelepülésről, ha lakás és munkahely közötti vándorlásról van szó, akkor ingamozgásról beszélünk. Ez utóbbihoz soroljuk a szezonális jellegű tartózkodást (az ideiglenes letelepedést). A vándorlási folyamatban a területi vonatkozás központi szerepet játszik. Hagyományosan elkülöníthetünk belső és külső vándormozgalmat. A gyakorlat során belsőnek egy-egy országon belül zajló vándormozgalom számít. Külső mozgalom alatt pedig a nemzetközi migrációt értjük. A földrajzi, térbeli mozgás gyakran együtt jelentkezik a társadalmi mobilitással is, így a vándormozgalmak a gazdasági-társadalmi struktúra változásának hordozói is" - írja Eke Pálné. Sárfalvi Béla az ily módon végbemenő átrendeződési folyamatnak - a vándorlás jellege és módja alapján - három fő csoportját különböztette meg: az ingázást, a szezonvándorlást és a végleges áttelepülést. 5 Mi a belső migráció fogalmát átfogó értelemben használjuk, a belső vándorlás valamennyi válfajának gyűjtőneveként. A belső vándorlás területi változásával együtt kutatjuk a társadalmi-gazdasági átrétegződési folyamatot és annak Uo Sárfalvi, ; Rácz, Eke Pálné: Nemzetközi migráció a XX. század végén. In: Tanulmányok a Szabolcs-Szatmár- Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei nemzetközi migráció második világháború utáni történetéből. Szerk. Szászi Ferenc. Nyíregyháza, (a továbbiakban Tanulmányok, 1998.)

3 feltételeit is. Vizsgálódásunk fókuszában természetesen Szabolcs-Szatmár megye lakosságának belső vándorlással kapcsolatos fő kérdései állnak, de mivel a regionális kutatás nem oldható meg - a népszámlálási statisztikákra alapozott - országos jellemzők ismertetése nélkül, ezért az egyes témák tárgyalását lehetőleg az ország vagy az országrészek bemutatásával indítjuk. Magyarország népessége január l-jén fő volt, tel, azaz 8,2 %-kal több, mint a legutóbbi, január 1-jei népszámláláskor. Ez a tényleges gyarapodás a fős természetes szaporodásnál (10,0 %) kerek számban rel kevesebb, vagyis 11 év folyamán főnyi vándorlási veszteség következett be, ami az ország népességszámát 1,8 %-kal csökkentette. A jelentős népveszteséget az évi kivándorlás, részben a menekülés okozta. 6 Szabolcs-Szatmár megye területe január l-jén 5937 km, népessége az 1949 óta eltelt 11 év alatt Jövel (5,1 %-kal) re emelkedett. (A megyehatár évi változásait figyelembe vettük. A változásokat az említett, megjelent dolgozatunkban részleteztük.) A természetes szaporodás azonban a tényleges növekedésnél jóval nagyobb, csaknem fő volt (18,8 %), vagyis az elvándoroltak száma, a vándorlási különbözei 13,7 %, jőt tett ki. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az közötti periódus a megye vándorlási veszteségének az az időszaka, amikor a különösen nagy lakossági elvándorlás ellenére is növekedett a lélekszám. Adataink közül ha összevetésre kiemeljük a természetes szaporodást, azt látjuk, hogy a vizsgált közigazgatási egység csaknem 19 %-os természetes szaporodással, a megyék rangsorában - Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye kivételével - újra az első helyre került, mint a XIX. század végétől a II. világháborúig terjedő időszakban volt. A természetes szaporodásban Szabolcs-Szatmár megyét Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar követi 15 %-kal, míg Csongrád és Somogy megyében ez az arány csupán 6 %, az országos átlag pedig 10,1 %. A népességfejlődést a megyék zömében a természetes szaporodás biztosította, mivel az ország 19 megyéje közül 14 megyében volt vándorlási veszteség. A legnagyobb mérvű negatív vándorlási különbözet azonban Szabolcs-Szatmár megyében látható (csaknem 14 %), ahol a természetes szaporodás a legmagasabb volt. A népességgyarapodás az egyes országrészek közül között Budapest után (13,5 %) az északi országrészen (12,7%) volt a legnagyobb, ezt követte a Dunántúl 8,6 %-kal, míg az Alföld népességének növekedése csupán 4,3 %-ot mutatott. Ez azt jelenti, hogy az egyes országrészek, tele évi népszámlálás 5. Demográfiai adatok. Bp., Puskás Julianna véleménye szerint, az 1956-os disszidálási hullám során közel ember lépte át az ország határát". Puskás Julianna: Elvándorlás Magyarországról 1945 óta és a magyar diaszpóra néhány jellegzetessége az 1970-es években. In: Tanulmányok a magyar népi demokrácia 40 évéből. Bp.,

4 pülések népességének tényleges alakulásában az országon belüli vándorlásnak volt döntő szerepe. Mint említettük, Szabolcs-Szatmár népességének tényleges gyarapodása, 18,8 %-os természetes szaporodása ellenére, 5,1 %-os volt. A fős veszteségben az es kivándorlás kb személlyel szerepel, amely a lakosságmozgásnak kb. 4 %-át adta, vagyis a vizsgált 11 éves periódusban kb Szabolcs-Szatmár megyei ember Budapesten, más városokban és az ország más megyéiben kereste megélhetésének lehetőségeit. 7 Szabolcs-Szatmár megye népesedésének adatairól területi részletezésben a megye járásainak népmozgása alapján tájékozódhatunk. (1. táblázat) 1. táblázat Népesség, népsűrűség és népszaporodás, Természetes Vándorlási kü Tényleges sza Járások A népesség száma Népsűrűség szaporodás ill. fogyás (-) lönbözet, oda- ill. elvándorlás (-) porodás ill. fogyás (-) lenire január 1. fő % fő % fő % Baktalóránt , , ,4 házi Csengeri , , , ,8 Fehérgyar , , , ,5 mati Kisvárdai , ,9, , ,6 Mátészalkai , , , ,1 Nagykállói , ,2 i , ,3 Nyírbátori , , , ,5 Nyíregyházi , , , ,6 Tiszalöki , , , ,4 Vásárosna , , , ,2 ményi r árások együtt , , , ,9 Nyíregyháza , , , ,5 Megye össz , , , ,1 A táblázatból mindenekelőtt az ötlik szembe, hogy azokban a járásokban, ahol magas a természetes szaporodás, ott magas a népesség tényleges szaporodása is. A baktalórántházi, nagykállói, kisvárdai, nyíregyházi járásokban ez egyértelműen kitűnik. Az is látható, hogy általában a vándorlási különbözet vesztesége ott magasabb, ahol a természetes szaporodás magas (csengeri, 7 KSH évi népszámlálás 4. r.; Szabolcs-Szatmár megye személyi és családi adatai. Bp., , ; KSH évi népszámlálás 5. Bp., Demográfiai adatok 9-20.; Lásd Szászi Ferenc: A kivándorlás kiemelkedő időszakai Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod- Abaúj-Zemplén megyében ( ). Tanulmányok,

5 kisvárdai, nyírbátori és nyíregyházi járások). Ezek a jellemzők arra engednek következtetni, hogy a magas természetes szaporodás nagy nyomást gyakorolt a belső vándorlásra, de az országon belüli gazdasági fejlődés nem adott megfelelő lehetőséget a természetes szaporodás következtében megnövekvő népesség átcsoportosítására, így a vizsgált évtizedben Szabolcsban tovább éleződött a népességnövekedés és lakosságeltartó képesség ellentmondása. Táblázatos kimutatásunkban külön kiemelve szerepel ebben az időben a megye egyetlen városa, Nyíregyháza. Jelzett témánknak a 2001-ben megjelent résztanulmányában az évi népszámlálási statisztika alapján bemutattuk, hogy a város lakossága 1941-től 1949-ig főről főre esett vissza, tehát 5581 személlyel fogyott. Az évi népszámlálás pedig Nyíregyháza lakosságának számát (1. sz. táblázat) - 17,5 %-os 8452 fős gyarapodás ellenére személyben adja meg. Az összeegyeztethetetlen adatok magyarázata az, hogy 1952-ben a közigazgatási határokban olyan rendezést hajtottak végre, amelynek következtében a korábban Nyíregyházához tartozó tanyabokrok és szórványtanyák egy részéből önálló községeket alakítottak ki. (Pl. Nagycserkesz, Nyírtelek.) így adataink a módosuló városterületre vonatkoznak, és a visszaszámlálás" szerint Nyíregyháza lélekszáma az említett 11 év alatt ről re emelkedett. így a város lakosságának valóságos gyarapodásajelentősnek mondható, mivel a 17,5 %-os tényleges szaporodás a lakosság 8450 fős növekedését jelenti. A mindössze 2,4 %-os pozitív vándorlási különbözet (1178 fő) azonban azt is jelzi, hogy a népesség növekedése elsősorban a magas természetes szaporodásból adódott és csak kis hányadban adódott a vándorlási különbözetből. Néhány község népesség eltartó képességét részben a fejlődés lehetőségét jelzi az, hogy a magas természetes szaporodás nem jár feltétlenül magas negatív vándorlási különbözettel. Ilyen község a baktalórántházi járásban a Nyíregyházához közel fekvő Apagy, a Fehérgyarmat szomszédságában lévő Nábrád és Tunyog, a kisvárdai járásban Tiszaszentmárton és Záhony, a mátészalkai járásban a járási székhely szomszédságában fekvő Kocsord, a nyíregyházi járásban a megyeszékhely vonzásához tartozó Kálmánháza, Nyírszőlős, Nyírtura, a tiszalöki járásban Tiszalök és Tiszavas vári, a vásárosnaményi járásban Vásárosnamény és Gulács. A járási székhelyek népesedési viszonyai a vizsgált periódusban még nem jelzik a későbbi fejlődés lehetőségét, hisz természetes szaporodásuk az átlag alatt van és az elvándorlás is az átlag körüli. 8 A városokat a feudalizmusban is a falusi lakosság töltötte fel mindenütt. " A kapitalizmusban az ipar fejlődésével párhuzamosan a parasztok, a községi né- 8 Balogh Béla András - Boros László: Nyíregyháza népesség- és településföldrajzának főbb vonásai között. ACTA Academiae Pedagogicae Nyíregyháziensis Tomus 1 l/h. Nyíregyháza, ; évi népszámlálás 3. r.; Szabolcs-Szatmár megye személyi és családi adatai

6 pesség városba áramlása" Magyarországon is fokozatosan növekedett. 9 Ez a folyamat a volt szocialista időszakban, elsősorban az iparosítás következtében, ellentmondásosan ugyan, de felgyorsult. Magyarország már a vizsgált évtizedben városiasodott, a városok népessége nőtt, a községi lakosság pedig csökkent. (Itt a közigazgatási értelemben a városi jelleggel rendelkező településeknek tekintett - hozzászámolva a város teljes területét - városokról beszélünk.) 2. táblázat A népesség területi megoszlása Magyarországon, ' Év A népesség száma Ebből egyéb lakott ezer fő A népesség Budapesten városokban községekben budapesti Ezen belül egyéb városi lakos %-ban községi ,0 18,4 19,9 61, ,0 17,3 19,3 63, ,0 18,1 21,6 60, től 1949-ig Budapest és az egyéb" városok népessége csökkent. A községek népessége és népességének aránya egyaránt nőtt és 1960 között Budapest népességének száma 13,5 %-kal, a vidéki városoké 21,4%-kal, a községeké csupán 2,8 %-kal növekedett. Budapesten és a vidéki városokban a népességszaporodást nagy hányadban a belső vándorlás biztosította ban azonban még a községekben többen éltek, mint a városokban. Községekben lakott, élt a lakosság 60,3 %-a, míg Budapesten 18,1 %-a és egyéb, többi városban pedig 21,6 %-a. A városi népesség aránya megyénként eltérő, a legmagasabb (43 %) volt Komárom megyében. Szabolcs-Szatmárban a népesség 10 %-a élt a megye egyetlen városában, Nyíregyházán, 90 %-a pedig 10 járás 234 községében. A vizsgált megyében a községek összes migrációs (külső és belső) vesztesége 1949-től 1960-ig - mint említettük - 76 ezren felüli volt. Nyíregyháza népessége fővel nőtt. Ebből a természetes szaporodás 7 274, a vándorlási különbözet pedig embert tett ki. A viszonylag alacsony bevándorlás ellenére Nyíregyháza 17,5 %-os tényleges növekedése jelzi a megyeszékhely városiasodásának újraindulását. A községek en felüli népességének az ország belső vándorlásban történő felszívódása viszont a megye gazdasági elmaradottságának, a magas természetes szaporodásnak távozásra kényszerítő hatását bizonyítja. A belső vándorlásra, a városi és községi népesség számának és arányának változásában a vizsgált 11 évi népességmozgás alapján - a kérdéskör tájegysé- Rácz, évi népszámlálás 5. Demográfiai adatok. Bp.,

7 genkénti, megyénkénti, községenkénti részletesebb vizsgálata nélkül is - azt szükséges kiemelni, hogy a községi népesség általános és rohamos csökkenésének a tendenciájáról egyelőre nem lehet beszélni. A községi népesség arányának csökkenése, mint a városiasodás is, az ország különböző részein eltérő képet mutat. A későbbi évtizedekben a városiasodásban mutatkozó különbségek okaira még visszatérünk. A városiasodásban való lemaradást különösen példázza Szabolcs-Szatmár megye, ahol a vizsgált periódusban az urbanizáció alig mutatható ki. A népesség lakóhelye - munkahelye (az ingázók) Az eddigiek során már említettük: Magyarországon a XIX. század derekán meginduló lassú ipari fejlődéssel együtt járó városiasodás magával hozta a lakosság belső vándorlását. így volt ez vizsgálódásunk időszakában is. A főváros és Pest megye 1949-ben az ország iparának (a foglalkoztatott munkáslétszám alapján) 46,1 %-ával rendelkezett. A Dunántúl ipari megyéinek (Baranya, Győr, Komárom, Veszprém, Fejér) részesedése (18,7 %), valamint az északi iparvidék súlya (12,7%) volt. Megnövekedett azonban az Alföld középső és déli megyéiben (Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok, Békés) az ipari aktivitás. Míg 1949-ben ezeken a területeken az ország ipari keresőinek 10 %-a sem tartózkodott, ban már 13,3 %-os ez az arány. Ugyanakkor változatlanul alacsony színvonalú a dunántúli dombvidék megyéinek (Tolna, Somogy, Zala, Vas), valamint Észak- Tiszántúl (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár) iparosodottsága. Az előbbi négy megyére jutott az ország ipari keresőinek 7,2 %-a, az utóbbi kettőre pedig 3,2 %-a. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a szocialista iparosítás, ipartelepítés - különösen kezdetben - tovább növelte az elmúlt század során kifejlődött ipari koncentrációt. 11 Andorka Rudolf - Harcsa István erről a kérdésről így ír: A Dunántúl, különösen annak északi és nyugati része viszonylag gyorsan városiasodon. Az Alföld, különösen annak keleti része lassan, sőt egyes részeken alig városiasodott, az Északi-középhegység megyéinek városiasodása is viszonylag lassú volt. Egészen különleges Pest megye helyzete, ahol a budapesti agglomeráció községei fekszenek, mert itt a községi népesség aránya nem csökkent. Az egyes megyéken belül végbement városiasodási folyamatokkal párhuzamosan természetesen növekedett a megyékből kiemelt Budapest és négy vidéki város (Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged) népessége, és ezek aránya az ország népességében. " n " Lásd Sárfalvi, Andorka Rudolf - Harcsa István: A községi népesség társadalom-statisztikai leírása. Bp., 1973.(a továbbiakban Andorka - Harcsa, 1973.); Szauter Edit: Új tendenciák a belső vándorlásban. Területi statisztika, XXV

8 A vándorlók többsége - mint jeleztük - a falvakból szakadt ki, és a városok népességét növelte, elsősorban azokét, amelyekben az ipar is fejlődött. A városok mellett a nagyobb létszámú települések is tömörítő hatást fejtettek ki. Természetesen nem minden vándorlási jelenség vezethető vissza az iparosodásra, a falu és város közötti munkamegosztásra. A vándorlások folyamatában jelentős szerepet játszottak a tulajdonviszonyok változásai és több más gazdaságpolitikai és tisztán politikai döntés is. A földreformmal összefüggésben jelentős tömegek költöztek a kitelepített német lakosság helyére és olyan településekre, ahol földhöz juthattak. Konczné Nagy Zsuzsanna arra hívja fel a figyelmet, hogy a mezőgazdaság kollektivizálásával szintén sokan - főleg a tehetősebb parasztok - vállaltak a mezőgazdasági munkától eltérő munkát a városokban. Sárfalvi Béla szerint a mezőgazdasági népesség csökkenésének egyik legjelentősebb útja az volt, hogy a paraszti népességhez tartozó fiatalság ipari és egyéb nem agrár szakmát" tanul. Ezért nagyobb részük általában nem is válik mezőgazdasági munkaerővé. Az említett szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy a mezőgazdaságból kilépőknek nagyobb hányada, akik számára helyben nem nyílt lehetőség a foglalkozáscserére, a lakóhely periodikus, ideiglenes vagy végleges elhagyására kényszerült". Az ilyen módon végbemenő átrétegződési folyamatnak a vándorlás jellege és módja alapján - mint említettük - három fő csoportját különböztette meg: az ingázást, a szezonvándorlást és a végleges áttelepülést. A XIX. század végén és a XX. század elején Magyarországon lezajló nagy vándorlási mozgalommal összefüggésben Rácz István - európai kitekintéssel - a magyarországi belső vándorlást is elemzi. A vándormozgalom két típusára hívja fel a figyelmet: a summásokra és a kubikosságra. Arra is rámutat, hogy a falusi agrár szegénység más csoportjai hajó- vagy erdőmunkások lettek. Mások az építőiparban vagy a téglagyárban helyezkedtek el. Az utóbbiak munkaterülete már nem annyira a falu, hanem a város lett. " I3 A már fentebb idézett szakirodalomból az ingázó munkavállalással kapcsolatosan kiemelünk még néhány fontosnak tartott gondolatot. Az iparosodással, a közlekedés fejlődésével párhuzamosan ingázás kezdett kifejlődni. A városokban megtelepült ipar munkaerőt vonzott magához, a közlekedésfejlődés pedig lehetővé tette, hogy a munkanélküli vagy félig munkanélküli (rejtett munkanélküliség) ezeken az ipari munkahelyeken rendszeresen vagy átmenetileg munkát találjon. Részben ennek a foglalkoztatásnak idényszerű jellege, részben az alacsony munkabérek és ezzel összefüggésben a megtakarítások lehetetlensége megakadályozták, hogy a faluról az ipari munkahelyre áramló munkaerő a munkahelyen megtelepedjen. Ezért kényszerűségből megtartotta falusi lakóhelyét"- olvashatjuk Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága ( ). Nyíregyháza, ; ; Sárfalvi, uo.; Rácz, Andorka-Harcsa,

9 Hajnal Béla az ingázás két típusát különbözteti meg: a napi ingázást és a hetenkénti, kéthetenkénti haza járó (huzamos, időszakos) ingázást. A napi ingázásról ezt írja:... a közlekedéssel eltöltött idő az ingázók szabadidejének csökkenését jelenti és művelődési lehetőségeik mérséklődésével jár, de a gazdasági fejlődéssel járó elkerülhetetlenségét és növekvő jelentőségét nemzetközi adatok is bizonyítják. Az ingázás segíti a városok és falvak közötti különbségek kiegyenlítődését, megváltoztatja a falvak társadalmi szerkezetét, az otthon végzett munkával növeli a falusi jövedelmeket, erősíti a falvak népességmegtartó képességét ". A hetenként, kéthetenként hazajáró emberek és családjaik helyzetéről pedig ezt olvashatjuk: A családi kapcsolatok sok esetben lazulnak, a gyermeknevelés is egyoldalúvá válik". Az időszakos ingázással együtt járó összes hátrányokat nem egyenlítik ki" a többirányú vállalati és helyi érdekek előnyei (a munkaigény kielégítése, infrastukturális beruházások megtakarításai). 15 A kérdéskörre a későbbiek során még több vonatkozásban visszatérünk. Egyelőre további munkánkhoz az évi népszámlálási statisztika anyagait használjuk fel, ezért szükségesnek látszik az évi népszámlálás módszerére utalni, és néhány fontos kategóriát pontosabbá tenni. Az évi népszámlálás a demográfiai és foglalkozási jellemzőkön kívül a keresőktől a munkahelyet is, minden összeírt személytől pedig az jei állandó lakóhelyet is megtudakolta, és a 9. kötetben a keresők lakóhelyének és munkahelyének főképpen foglalkozási ismérvek szerinti egybevetését, a népességnek és keresőknek pedig I. 1-jei és I. 1-jei lakóhelye szerinti összevetését is közzétették. A munkahely szempontjából a feldolgozás a keresőket két fő csoportba sorolta: 1. keresők: akiknek a munkahelye azonos az összeírás helyével, tehát lakóhelyén dolgozó. 2. keresők: akiknek a munkahelye nem azonos a lakóhelyével, akik más községben, városban dolgoznak, mint amelyben laknak, vagyis ingázók. Ezek megjelölése a táblázatokban lakóhelyük felől nézve: eljáró keresők, munkahelyük szerint nézve: bejáró keresők. A statisztika használja az ingázási különbözet fogalmát, amely a bejáró és az eljáró keresők közötti különbözetet jelenti. (Ha a bejáró keresők száma nagyobb, bejárási többletet; ha az eljáró keresők száma nagyobb, eljárási többletet mutat ki. A fogalmak részletezését a 9. kötet tartalmazza.) 16 Az évi népszámláláskor az ingázók száma Magyarországon fő volt, az összes aktív keresőknek 12,5 %-a. A lakóhelyükről eljáró keresők aránya az országos átlaghoz képest az összes aktív keresőkhöz viszonyítva legma Hajnal Béla: A napi ingázás főbb sajátosságai Szabolcs-Szatmár megyében. Területi statisztika, XXXIII évi népszámlálás. 9. k. Munkahely, lakóhely. 365.

10 gasabb volt Pest (42 %), Komárom (23 %), Nógrád (22 %) és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében (22 %), a legkisebb pedig Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár és Békés megyékben (6-7 %). Az ingázók alacsony százalékos aránya Szabolcs-Szatmár megyében azzal lehetett összefüggésben, hogy a munkát kereső dolgozók egy része napi ingázással megközelíthető területeken, a megyében és a szomszédos megyékben nem talált munkahelyet. Országos átlagban a kereső férfiak 16 %-a, a nők 7 %-a nem lakóhelyén dolgozott, a nem lakóhelyükön dolgozó aktív keresők 81 %-a férfi, és csak 12 %-a volt nő. 17 Nyilvánvaló, hogy a belső vándorlásban is - mint a migrációban általában - a férfiak a nőknél nagyobb arányban vettek részt. Az eljárók és bejárók számának különbsége az ingázási különbözet, amely az ingázási forgalmon túl az egyes területeknek vagy a munkaerő szükségletét (bejárási többlet), vagy a munkaerő feleslegét (eljárási többlet) adja meg. Magyarország megyéiben (beleértve a megyék területén fekvő megyei jogú városokat) bejárási többlet az ipari jellegű megyékben van. A számottevő eljárási többlettel rendelkező megyék jellege különböző lehet. Szabolcs-Szatmár megyében az ingázó keresők száma 1960-ban Jő volt. Lakóhelyén dolgozott az aktív keresők 85,1 %-a, eljáró volt (6,9%), bejáró pedig személy (6,8 %). A megyében tehát az eljárási többlet a vizsgált időszakban csupán 1446 személy volt, ami a helyben lakó aktív keresők százalékának 0,5 %-át tette ki. A városokra általában az a jellemző, hogy lényegesen nagyobb a bejáró keresők száma és aránya, mint az eljáró keresőké. Nyíregyházának fő bejárási többlete volt 1960-ban, a helyben dolgozó aktív keresők százalékában ez 13,0 %-ot tett ki, míg Miskolcon 22,7 %, Győrben pedig 33,8 %-os volt ez az arány. 18 Országos viszonylatban a nem lakóhelyen dolgozókból fizikai munkát végzett fő (86%), szellemi foglalkozású volt (14%). Szabolcs- Szatmár megyében az összes eljáróknál ez az arány kb. 84,1 %, illetve 15,9 % volt, tehát itt nagyobb volt az ingázó szellemi dolgozók rátája, mint az országos átlag. Ez azt is jelenti, hogy ebben a megyében a szellemi dolgozók egy része sem talált lakóhelyén, a községekben munkát, ezért vállalni kellett az ingázással együtt járó utazási terheket Vö. Sárfalvi, ; évi népszámlálás 9. k évi népszámlálás 9. k. 9.*, 10.*, 12.*, 13.*, 14.* és 32.*

11 3. táblázat Az eljáró aktív fizikai és szellemi dolgozók elhelyezkedése jobb népgazdasági ágak szerint, Az eljáró Ebből Közigazgatási aktív keresők sz. össz. ipari építőipari közlekedési egyéb fizikai dolgozó egység Sz-Sz. m. községek Sz-Sz. m. városok Sz-Sz. m. együtt Mo. összesen ipari építőipari közlekedési egyéb Az eljáró az összes kereső százalékában Sz-Sz. megye 16,1 14,4 25,7 27,9 84,1 Mo. összesen 42,8 10,3 12,3 20,4 85,8 A táblázat folytatása Szellemi dolgozó Közigazgatási ebből egység ipar, közszolgálat össz. ipar, közszolgálat egyéb építői. építői. egyéb Sz-Sz. megye ,9 6,2 7,8 15,9 Mo. összesen ,7 4,1 5,4 14,2 4. táblázat A bejáró aktív fizikai és szellemi dolgozók, Ebből Százalékos megoszlás Szabolcs-Szatmár Az aktív bejáró fizikai szellemi bejárók fizikai szellemi megye keresők dolgozó dolgozó Községek ,0 81,8 18,2 Városok ,0 84,8 15,2 Együtt ,0 82,6 17,4 Mo. összesen ,0 85,8 14,2 Szabolcs megyében az eljáró aktív fizikai dolgozók közül 2985 (16,1 %) az iparban, 2680 (14,4 %) az építőiparban, 4755 (25,7 %) pedig közlekedési területen talált munkát. Egyéb népgazdasági ágazatban helyezkedett el az eljárók 27,9 %-a (5186 fő). Országos viszonylatban ezek az arányok a következők: 42,8; 10,3; 12,3; 20,4 %. Magyarországon az eljáró aktív keresők közül az iparban elhelyezkedők átlagos százalékos aránya csaknem háromszorosa a szabolcsinak, miközben a többi ágazatban a megyei ráta a magasabb. Ez azt jelzi, hogy Szabolcs-Szatmárban a fejletlen ipar, főleg szezonális időben tudott - valószínűleg betanított munkakörben - csak mintegy munkát kereső embernek kereseti lehetőséget adni. A kezdetleges iparra utal az is, hogy a 15 ezren felüli ingázó fizikai dolgozó 98%-a községekben talált munkát.

12 Országos viszonylatban az eljáró szellemi dolgozók rátája az összes eljáró aktív dolgozó százalékában 4,7 %-a ipari, 4,1 %-a építőipari, közszolgálati és egyéb népgazdasági ágban 5,4 %-ot tett ki. Szabolcs-Szatmár megyében az eljáró szellemi dolgozók is kisebb hányadban (1,9 %) tudtak az iparban elhelyezkedni, mint a fizikai dolgozók. Az eljáró szellemi foglalkozású dolgozóknak is kb. 90 %-a községekben jutott munkahelyhez, elsősorban az egyéb és a közszolgálati területeken. Magyarországon a bejáró fizikai dolgozók aránya 85,8 %, a szellemi dolgozóké 14,2 %. Szabolcs megyében bejáró dolgozók közül 82,6 % fizikai és 17,4 %-a szellemi munkahelyen dolgozott. A községekből járt be az összes bejárók 73,6 %-a. A községekből bejárók 81,8 %-a fizikai, 18,2 %-a szellemi dolgozó volt. Ezek a mutatók azt jelzik, hogy Szabolcs-Szatmár megyében a bejárók körében nagyobb volt a szellemi dolgozók aránya, mint országos átlagban, és a kimutatás abszolút számai is arra utalnak, hogy mind a fizikai, mind a szellemi dolgozók nagy hányada, kb. 2/3-a községekben keresett megélhetést. 19 Az eljáró és bejáró keresők (az ingázók) fő jellemzőiről járásonkénti és községenkénti bontásban is tájékoztatást ad az évi népszámlálási statisztika 9. kötete. Ennek adatai - az eltérő felvételi és feldolgozási módszerek különbözősége miatt - nem mindig pontosan egyeznek meg az eddig használt statisztikai adatokkal, de ezek a lényeges elemeket nem érintik, ugyanakkor forrásainkat kiszélesítik. (Szükség esetén a különbségekre utalunk.) Országos viszonylatban a nem lakóhelyükön dolgozó aktív keresők aránya a megfelelő népgazdasági ág aktív keresőinek százalékában - a korábbinál szélesebb bontásban ban az alábbiak szerint alakult: a közlekedésben 29,3 %, az építőiparban 22,4 %, az iparban 20,7 %, a kereskedelemben 11,4 %, a szolgáltatásban 7,8 %, a mezőgazdaságban 4,7 %, egyéb népgazdasági ágakban 6,5 %, 20 (Mint említettük, Magyarországon az ingázók száma fő volt, az összes aktív keresőknek 12,5 %-a.) A megyében az el- és bejáró aktív keresők (a nem lakóhelyükön dolgozók) legnagyobb hányada ugyanúgy, mint országosan, a közlekedési ágazatban talált munkát. (Lásd: 1. sz. melléklet) Ezen a területen dolgozott az eljárók, a megyében jelenlévő összes közlekedési dolgozónak 39,9 %-a, a bejáróknak pedig a megyében dolgozónak 44,3 %-a. Az építőiparban 16,3 illetve 26,7 %, az iparban 13,3; 13,2 %, a mezőgazdaságban 2,4; 2,4 %-os volt a megyei hányad. A kereskedelembe eljárók (11,7 %) és az egyéb szolgáltatás területen a megyei arány (9,6 %) magasabb volt az országosnál. Ezek mögött az arányok mögött Szabolcs megyének a már említett sajátos elmaradottsága húzódik meg. Az ipar fejletlenségét különösen jelzi a tiszalöki, a csengeri, a fehérgyarmati, a nagykállói és a nyírbátori járásokban ingázó aktív keresőknek az iparban munkát találók igen alacsony, 6,9 %-os aránya. A megye elmaradottságát mutatja az is, hogy a évi népszámlálás 9. k. 37.*, 45.*, 47.* Uo. 9.* és

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és

Részletesebben

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 216. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. (Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma

Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 4. hét Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben

A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben Területi változatosság és hálózatok Szeged, 2016.szeptember 28. A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben Dövényi Zoltán Németh Ádám Pécsi Tudományegyetem Földrajzi

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO 1 Tesco Veszprém Ajka 8400 Ajka, Fő út 66. 2 Tesco Bács-Kiskun Baja 6500 Baja, Gránátos u. 11. 3 Tesco Nógrád Balassagyarmat 2660 Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán u.

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18. PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben

Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bajka Gábor (1992): A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 3. hét Intenzíven terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26.

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26. KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA 2016. október 26. A közmunka kérdése nem csak foglalkoztatáspolitikai szempontból jelentős kérdés, hanem politikai okok miatt is. 2012-től alapvető váltás következett be a hazai

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány

Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 01. hét Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Összefoglaló. a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Összefoglaló. a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2007. évi tevékenységéről A munkaerő-kölcsönző szervezetek adatai és a kölcsönzési esetek és megoszlása Egy munkaerő-kölcsönzőre

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 21. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200 Sürgősségi fogamzásgátlási ambulanciák Bács-Kiskun megye: Bajai Városi Kórház Cím: 6500 Baja, Rókus u. 10. Tel.: (79) 422-233, (79) 422-328, (79) 423-373, (79) 425-575, (79) 428-452 Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Kínai álom - kínai valóság PPKE BTK Budapest 2014. november 22. Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Csanádi Mária (MTA KRTK) Nie Zihan (BNU SEBA) Li Shi (BNU SEBA) Kérdések és hipotézisek Kérdések:

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni.

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni. Előrejelzések a Február Harmadika kutatás sorozat adatainak a felhasználásával PROGNÓZIS Nr. 1. 2012-2018 tartó időszakban előreláthatóan 58.500 Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség 2-2007 MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2007. JANUÁR Készítette: Szakmai Szolgáltató Osztály Kecskemét, 2007. február

Részletesebben

TEHETSÉGGONDOZÁS. Térképek. Európai Szociális Alap

TEHETSÉGGONDOZÁS. Térképek. Európai Szociális Alap Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TEHETSÉGGONDOZÁS Térképek Európai Szociális Alap Arany János Tehetséggondozó

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

ADATOK SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE LAKOSSÁGÁNAK MAGYARORSZÁGON ÉS MEGYÉN BELÜLI VÁNDORLÁSÁHOZ*

ADATOK SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE LAKOSSÁGÁNAK MAGYARORSZÁGON ÉS MEGYÉN BELÜLI VÁNDORLÁSÁHOZ* SZÁSZI FERENC ADATOK SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE LAKOSSÁGÁNAK MAGYARORSZÁGON ÉS MEGYÉN BELÜLI VÁNDORLÁSÁHOZ* I. A népesedés alakulása Szabolcs, Szatmár, Bereg megyében (1869-1941) E közreadott dolgozat első

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok 2010-ra vonatkozóan a Központi Statisztikai

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 02. hét Terjed az influenza A 2. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt orvoshoz

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A járások legfontosabb adatai, 2010

A járások legfontosabb adatai, 2010 A járások legfontosabb adatai, 2010 ok településeken élők, % Baranya megye Bólyi járás Bóly 16 12 129 0,3 47,8 10,6 80,1 Komlói járás Komló 20 36 463 9,4 25,9 12,6 79,8 Mohácsi járás Mohács 26 36 212 7,0

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei

Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Pest Megyei Kormányhivatal...

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben