SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE NÉPESSÉGÉNEK BELSŐ VÁNDORLÁSA ( )*

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE NÉPESSÉGÉNEK BELSŐ VÁNDORLÁSA (1949-1960)*"

Átírás

1 SZÁSZI FERENC SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE NÉPESSÉGÉNEK BELSŐ VÁNDORLÁSA ( )* Természetes és tényleges szaporodás Témánkban - a jelölt időszakban - a Szabolcs-Szatmár megyei lakosság Magyarországon és megyén belüli vándorlásával, közelebbről a mezőgazdasági népesség iparba áramlásának feltételeivel, a foglalkozás-változások megyei jellemzőivel, illetve e történelemi folyamat 11 éves periódusával foglalkozunk. A tárgykörben végzett kutatásaink eredményeinek egy része a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Levéltár évi évkönyvében már megjelent. Az ott közölt bevezető fejezetekben - közvetlen hivatalos statisztikák hiánya miatt - azt a közvetett módszert alkalmaztuk, hogy a népszámlálás periódusaiban a természetes gyarapodási arányszám és a tényleges gyarapodás összevetésével megkerestük a hozzávetőleges vándorlási különbözetet, amely többek között alkalmas lehet a közigazgatási egységből történő elvándorlók és odavándorlók számának bemutatására. 1 Összegző megállapításaink szerint a Szabolcs, Szatmár, Bereg megye alkotta régióban 1880-tól 1920-ig a lakosság természetes szaporodás útján csaknem el növekedett volna. Ebből a lélekszámból azonban személy (19,2%) a régión kívül keresett megélhetést. Az I. világháború után ( ) a trianoni határon belül létrehozott két megyében (Szabolcs-Ung; Szatmár-Ugocsa-Bereg) a természetes szaporodás további kb fővel növelte volna az itt élő népességet, de megélhetési lehetőség hiánya miatt újabb ember hagyta el szülőföldjét." Dolgozatunk második fejezetében - az ig terjedő időben - közvetlen és közvetett adatainkkal csupán arra lehetett következtetni, illetve utalni, hogy a természetes szaporodás nagy hányadát elvitte a háborús halálozás, a zsidó lakosság deportálása, a szovjet csapatok általi elhurcolás, a szlovák-magyar lakosságcsere", a földreformmal összefüggésben a Dunántúlról kitelepített német lakosság helyére történő telepítés és az országon belüli vándorlás háború 2 1 Vö. Rácz István: A paraszti migráció és politikai megítélése Magyarországon Bp., (a továbbiakban Rácz, 1980.) 51.; Sárfalvi Béla: A mezőgazdasági népesség csökkenése Magyarországon. Bp., (a továbbiakban Sárfalvi, 1965.) 41. Szászi Ferenc: Adatok Szabolcs-Szatmár megye lakosságának Magyarországon és megyén belüli vándorlásához. In: Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv XV. Nyíregyháza,

2 utáni újraéledése. Ennek során a vásárosnaményi járás és Nyíregyháza meglévő lakosságának egy részét is elveszítette. 3 Az európai és magyarországi vándormozgalomnak a középkorig visszanyúló előzményeit a történeti szakirodalom lényegében már feltárta. A szerzők arra is rámutattak, hogy a XIX. század közepén meginduló magyar iparosodás, majd annak század végi felgyorsulása, a közlekedés, a városiasodás fejlődése a mezőgazdasági népesség városba áramlását" az előző századokban megfigyelhetőnél is nagyobb méretekben növelte. 4 A belső vándorlás és a társadalmi-gazdasági átrétegződés a magyarországi szocialista" iparosítás időszakában tovább folytatódott. Ennek kiindulási évét és statisztikai értelemben vett bázisát 1949-re tesszük egyrészt azért, mert a változás új politikai környezetben és részben más gazdasági feltételek között folytatódott. Vizsgálódásunkhoz mindenekelőtt szükségesnek tartjuk annak tisztázását, hogy mit értünk belső vándorláson. A vándorlások kutatása a tudományos szakterminológiában egy tágabb fogalomkörbe, a mobilitás vizsgálatába illeszthető. Mobilitás (elmozdulás, mozgékonyság, lakhelyváltoztatás) alatt egy egyén vagy csoport pozícióváltását értjük egy rendszer meghatározott egységei között. " Ezen belül beszélünk társadalmi mobilitásról (amelyben az adott rendszert társadalmi jegyek határozzák meg) és térbeli, területi mobilitásról (amely egy területi rendszer egységei között zajlik), függetlenül a távolságtól, a területi egység nagyságától. Amennyiben a területi (földrajzi) mobilitás lakóhelyváltozással jár, állandó" jellegű vándorlásról, végleges áttelepülésről, ha lakás és munkahely közötti vándorlásról van szó, akkor ingamozgásról beszélünk. Ez utóbbihoz soroljuk a szezonális jellegű tartózkodást (az ideiglenes letelepedést). A vándorlási folyamatban a területi vonatkozás központi szerepet játszik. Hagyományosan elkülöníthetünk belső és külső vándormozgalmat. A gyakorlat során belsőnek egy-egy országon belül zajló vándormozgalom számít. Külső mozgalom alatt pedig a nemzetközi migrációt értjük. A földrajzi, térbeli mozgás gyakran együtt jelentkezik a társadalmi mobilitással is, így a vándormozgalmak a gazdasági-társadalmi struktúra változásának hordozói is" - írja Eke Pálné. Sárfalvi Béla az ily módon végbemenő átrendeződési folyamatnak - a vándorlás jellege és módja alapján - három fő csoportját különböztette meg: az ingázást, a szezonvándorlást és a végleges áttelepülést. 5 Mi a belső migráció fogalmát átfogó értelemben használjuk, a belső vándorlás valamennyi válfajának gyűjtőneveként. A belső vándorlás területi változásával együtt kutatjuk a társadalmi-gazdasági átrétegződési folyamatot és annak Uo Sárfalvi, ; Rácz, Eke Pálné: Nemzetközi migráció a XX. század végén. In: Tanulmányok a Szabolcs-Szatmár- Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei nemzetközi migráció második világháború utáni történetéből. Szerk. Szászi Ferenc. Nyíregyháza, (a továbbiakban Tanulmányok, 1998.)

3 feltételeit is. Vizsgálódásunk fókuszában természetesen Szabolcs-Szatmár megye lakosságának belső vándorlással kapcsolatos fő kérdései állnak, de mivel a regionális kutatás nem oldható meg - a népszámlálási statisztikákra alapozott - országos jellemzők ismertetése nélkül, ezért az egyes témák tárgyalását lehetőleg az ország vagy az országrészek bemutatásával indítjuk. Magyarország népessége január l-jén fő volt, tel, azaz 8,2 %-kal több, mint a legutóbbi, január 1-jei népszámláláskor. Ez a tényleges gyarapodás a fős természetes szaporodásnál (10,0 %) kerek számban rel kevesebb, vagyis 11 év folyamán főnyi vándorlási veszteség következett be, ami az ország népességszámát 1,8 %-kal csökkentette. A jelentős népveszteséget az évi kivándorlás, részben a menekülés okozta. 6 Szabolcs-Szatmár megye területe január l-jén 5937 km, népessége az 1949 óta eltelt 11 év alatt Jövel (5,1 %-kal) re emelkedett. (A megyehatár évi változásait figyelembe vettük. A változásokat az említett, megjelent dolgozatunkban részleteztük.) A természetes szaporodás azonban a tényleges növekedésnél jóval nagyobb, csaknem fő volt (18,8 %), vagyis az elvándoroltak száma, a vándorlási különbözei 13,7 %, jőt tett ki. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az közötti periódus a megye vándorlási veszteségének az az időszaka, amikor a különösen nagy lakossági elvándorlás ellenére is növekedett a lélekszám. Adataink közül ha összevetésre kiemeljük a természetes szaporodást, azt látjuk, hogy a vizsgált közigazgatási egység csaknem 19 %-os természetes szaporodással, a megyék rangsorában - Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye kivételével - újra az első helyre került, mint a XIX. század végétől a II. világháborúig terjedő időszakban volt. A természetes szaporodásban Szabolcs-Szatmár megyét Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar követi 15 %-kal, míg Csongrád és Somogy megyében ez az arány csupán 6 %, az országos átlag pedig 10,1 %. A népességfejlődést a megyék zömében a természetes szaporodás biztosította, mivel az ország 19 megyéje közül 14 megyében volt vándorlási veszteség. A legnagyobb mérvű negatív vándorlási különbözet azonban Szabolcs-Szatmár megyében látható (csaknem 14 %), ahol a természetes szaporodás a legmagasabb volt. A népességgyarapodás az egyes országrészek közül között Budapest után (13,5 %) az északi országrészen (12,7%) volt a legnagyobb, ezt követte a Dunántúl 8,6 %-kal, míg az Alföld népességének növekedése csupán 4,3 %-ot mutatott. Ez azt jelenti, hogy az egyes országrészek, tele évi népszámlálás 5. Demográfiai adatok. Bp., Puskás Julianna véleménye szerint, az 1956-os disszidálási hullám során közel ember lépte át az ország határát". Puskás Julianna: Elvándorlás Magyarországról 1945 óta és a magyar diaszpóra néhány jellegzetessége az 1970-es években. In: Tanulmányok a magyar népi demokrácia 40 évéből. Bp.,

4 pülések népességének tényleges alakulásában az országon belüli vándorlásnak volt döntő szerepe. Mint említettük, Szabolcs-Szatmár népességének tényleges gyarapodása, 18,8 %-os természetes szaporodása ellenére, 5,1 %-os volt. A fős veszteségben az es kivándorlás kb személlyel szerepel, amely a lakosságmozgásnak kb. 4 %-át adta, vagyis a vizsgált 11 éves periódusban kb Szabolcs-Szatmár megyei ember Budapesten, más városokban és az ország más megyéiben kereste megélhetésének lehetőségeit. 7 Szabolcs-Szatmár megye népesedésének adatairól területi részletezésben a megye járásainak népmozgása alapján tájékozódhatunk. (1. táblázat) 1. táblázat Népesség, népsűrűség és népszaporodás, Természetes Vándorlási kü Tényleges sza Járások A népesség száma Népsűrűség szaporodás ill. fogyás (-) lönbözet, oda- ill. elvándorlás (-) porodás ill. fogyás (-) lenire január 1. fő % fő % fő % Baktalóránt , , ,4 házi Csengeri , , , ,8 Fehérgyar , , , ,5 mati Kisvárdai , ,9, , ,6 Mátészalkai , , , ,1 Nagykállói , ,2 i , ,3 Nyírbátori , , , ,5 Nyíregyházi , , , ,6 Tiszalöki , , , ,4 Vásárosna , , , ,2 ményi r árások együtt , , , ,9 Nyíregyháza , , , ,5 Megye össz , , , ,1 A táblázatból mindenekelőtt az ötlik szembe, hogy azokban a járásokban, ahol magas a természetes szaporodás, ott magas a népesség tényleges szaporodása is. A baktalórántházi, nagykállói, kisvárdai, nyíregyházi járásokban ez egyértelműen kitűnik. Az is látható, hogy általában a vándorlási különbözet vesztesége ott magasabb, ahol a természetes szaporodás magas (csengeri, 7 KSH évi népszámlálás 4. r.; Szabolcs-Szatmár megye személyi és családi adatai. Bp., , ; KSH évi népszámlálás 5. Bp., Demográfiai adatok 9-20.; Lásd Szászi Ferenc: A kivándorlás kiemelkedő időszakai Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod- Abaúj-Zemplén megyében ( ). Tanulmányok,

5 kisvárdai, nyírbátori és nyíregyházi járások). Ezek a jellemzők arra engednek következtetni, hogy a magas természetes szaporodás nagy nyomást gyakorolt a belső vándorlásra, de az országon belüli gazdasági fejlődés nem adott megfelelő lehetőséget a természetes szaporodás következtében megnövekvő népesség átcsoportosítására, így a vizsgált évtizedben Szabolcsban tovább éleződött a népességnövekedés és lakosságeltartó képesség ellentmondása. Táblázatos kimutatásunkban külön kiemelve szerepel ebben az időben a megye egyetlen városa, Nyíregyháza. Jelzett témánknak a 2001-ben megjelent résztanulmányában az évi népszámlálási statisztika alapján bemutattuk, hogy a város lakossága 1941-től 1949-ig főről főre esett vissza, tehát 5581 személlyel fogyott. Az évi népszámlálás pedig Nyíregyháza lakosságának számát (1. sz. táblázat) - 17,5 %-os 8452 fős gyarapodás ellenére személyben adja meg. Az összeegyeztethetetlen adatok magyarázata az, hogy 1952-ben a közigazgatási határokban olyan rendezést hajtottak végre, amelynek következtében a korábban Nyíregyházához tartozó tanyabokrok és szórványtanyák egy részéből önálló községeket alakítottak ki. (Pl. Nagycserkesz, Nyírtelek.) így adataink a módosuló városterületre vonatkoznak, és a visszaszámlálás" szerint Nyíregyháza lélekszáma az említett 11 év alatt ről re emelkedett. így a város lakosságának valóságos gyarapodásajelentősnek mondható, mivel a 17,5 %-os tényleges szaporodás a lakosság 8450 fős növekedését jelenti. A mindössze 2,4 %-os pozitív vándorlási különbözet (1178 fő) azonban azt is jelzi, hogy a népesség növekedése elsősorban a magas természetes szaporodásból adódott és csak kis hányadban adódott a vándorlási különbözetből. Néhány község népesség eltartó képességét részben a fejlődés lehetőségét jelzi az, hogy a magas természetes szaporodás nem jár feltétlenül magas negatív vándorlási különbözettel. Ilyen község a baktalórántházi járásban a Nyíregyházához közel fekvő Apagy, a Fehérgyarmat szomszédságában lévő Nábrád és Tunyog, a kisvárdai járásban Tiszaszentmárton és Záhony, a mátészalkai járásban a járási székhely szomszédságában fekvő Kocsord, a nyíregyházi járásban a megyeszékhely vonzásához tartozó Kálmánháza, Nyírszőlős, Nyírtura, a tiszalöki járásban Tiszalök és Tiszavas vári, a vásárosnaményi járásban Vásárosnamény és Gulács. A járási székhelyek népesedési viszonyai a vizsgált periódusban még nem jelzik a későbbi fejlődés lehetőségét, hisz természetes szaporodásuk az átlag alatt van és az elvándorlás is az átlag körüli. 8 A városokat a feudalizmusban is a falusi lakosság töltötte fel mindenütt. " A kapitalizmusban az ipar fejlődésével párhuzamosan a parasztok, a községi né- 8 Balogh Béla András - Boros László: Nyíregyháza népesség- és településföldrajzának főbb vonásai között. ACTA Academiae Pedagogicae Nyíregyháziensis Tomus 1 l/h. Nyíregyháza, ; évi népszámlálás 3. r.; Szabolcs-Szatmár megye személyi és családi adatai

6 pesség városba áramlása" Magyarországon is fokozatosan növekedett. 9 Ez a folyamat a volt szocialista időszakban, elsősorban az iparosítás következtében, ellentmondásosan ugyan, de felgyorsult. Magyarország már a vizsgált évtizedben városiasodott, a városok népessége nőtt, a községi lakosság pedig csökkent. (Itt a közigazgatási értelemben a városi jelleggel rendelkező településeknek tekintett - hozzászámolva a város teljes területét - városokról beszélünk.) 2. táblázat A népesség területi megoszlása Magyarországon, ' Év A népesség száma Ebből egyéb lakott ezer fő A népesség Budapesten városokban községekben budapesti Ezen belül egyéb városi lakos %-ban községi ,0 18,4 19,9 61, ,0 17,3 19,3 63, ,0 18,1 21,6 60, től 1949-ig Budapest és az egyéb" városok népessége csökkent. A községek népessége és népességének aránya egyaránt nőtt és 1960 között Budapest népességének száma 13,5 %-kal, a vidéki városoké 21,4%-kal, a községeké csupán 2,8 %-kal növekedett. Budapesten és a vidéki városokban a népességszaporodást nagy hányadban a belső vándorlás biztosította ban azonban még a községekben többen éltek, mint a városokban. Községekben lakott, élt a lakosság 60,3 %-a, míg Budapesten 18,1 %-a és egyéb, többi városban pedig 21,6 %-a. A városi népesség aránya megyénként eltérő, a legmagasabb (43 %) volt Komárom megyében. Szabolcs-Szatmárban a népesség 10 %-a élt a megye egyetlen városában, Nyíregyházán, 90 %-a pedig 10 járás 234 községében. A vizsgált megyében a községek összes migrációs (külső és belső) vesztesége 1949-től 1960-ig - mint említettük - 76 ezren felüli volt. Nyíregyháza népessége fővel nőtt. Ebből a természetes szaporodás 7 274, a vándorlási különbözet pedig embert tett ki. A viszonylag alacsony bevándorlás ellenére Nyíregyháza 17,5 %-os tényleges növekedése jelzi a megyeszékhely városiasodásának újraindulását. A községek en felüli népességének az ország belső vándorlásban történő felszívódása viszont a megye gazdasági elmaradottságának, a magas természetes szaporodásnak távozásra kényszerítő hatását bizonyítja. A belső vándorlásra, a városi és községi népesség számának és arányának változásában a vizsgált 11 évi népességmozgás alapján - a kérdéskör tájegysé- Rácz, évi népszámlálás 5. Demográfiai adatok. Bp.,

7 genkénti, megyénkénti, községenkénti részletesebb vizsgálata nélkül is - azt szükséges kiemelni, hogy a községi népesség általános és rohamos csökkenésének a tendenciájáról egyelőre nem lehet beszélni. A községi népesség arányának csökkenése, mint a városiasodás is, az ország különböző részein eltérő képet mutat. A későbbi évtizedekben a városiasodásban mutatkozó különbségek okaira még visszatérünk. A városiasodásban való lemaradást különösen példázza Szabolcs-Szatmár megye, ahol a vizsgált periódusban az urbanizáció alig mutatható ki. A népesség lakóhelye - munkahelye (az ingázók) Az eddigiek során már említettük: Magyarországon a XIX. század derekán meginduló lassú ipari fejlődéssel együtt járó városiasodás magával hozta a lakosság belső vándorlását. így volt ez vizsgálódásunk időszakában is. A főváros és Pest megye 1949-ben az ország iparának (a foglalkoztatott munkáslétszám alapján) 46,1 %-ával rendelkezett. A Dunántúl ipari megyéinek (Baranya, Győr, Komárom, Veszprém, Fejér) részesedése (18,7 %), valamint az északi iparvidék súlya (12,7%) volt. Megnövekedett azonban az Alföld középső és déli megyéiben (Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok, Békés) az ipari aktivitás. Míg 1949-ben ezeken a területeken az ország ipari keresőinek 10 %-a sem tartózkodott, ban már 13,3 %-os ez az arány. Ugyanakkor változatlanul alacsony színvonalú a dunántúli dombvidék megyéinek (Tolna, Somogy, Zala, Vas), valamint Észak- Tiszántúl (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár) iparosodottsága. Az előbbi négy megyére jutott az ország ipari keresőinek 7,2 %-a, az utóbbi kettőre pedig 3,2 %-a. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a szocialista iparosítás, ipartelepítés - különösen kezdetben - tovább növelte az elmúlt század során kifejlődött ipari koncentrációt. 11 Andorka Rudolf - Harcsa István erről a kérdésről így ír: A Dunántúl, különösen annak északi és nyugati része viszonylag gyorsan városiasodon. Az Alföld, különösen annak keleti része lassan, sőt egyes részeken alig városiasodott, az Északi-középhegység megyéinek városiasodása is viszonylag lassú volt. Egészen különleges Pest megye helyzete, ahol a budapesti agglomeráció községei fekszenek, mert itt a községi népesség aránya nem csökkent. Az egyes megyéken belül végbement városiasodási folyamatokkal párhuzamosan természetesen növekedett a megyékből kiemelt Budapest és négy vidéki város (Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged) népessége, és ezek aránya az ország népességében. " n " Lásd Sárfalvi, Andorka Rudolf - Harcsa István: A községi népesség társadalom-statisztikai leírása. Bp., 1973.(a továbbiakban Andorka - Harcsa, 1973.); Szauter Edit: Új tendenciák a belső vándorlásban. Területi statisztika, XXV

8 A vándorlók többsége - mint jeleztük - a falvakból szakadt ki, és a városok népességét növelte, elsősorban azokét, amelyekben az ipar is fejlődött. A városok mellett a nagyobb létszámú települések is tömörítő hatást fejtettek ki. Természetesen nem minden vándorlási jelenség vezethető vissza az iparosodásra, a falu és város közötti munkamegosztásra. A vándorlások folyamatában jelentős szerepet játszottak a tulajdonviszonyok változásai és több más gazdaságpolitikai és tisztán politikai döntés is. A földreformmal összefüggésben jelentős tömegek költöztek a kitelepített német lakosság helyére és olyan településekre, ahol földhöz juthattak. Konczné Nagy Zsuzsanna arra hívja fel a figyelmet, hogy a mezőgazdaság kollektivizálásával szintén sokan - főleg a tehetősebb parasztok - vállaltak a mezőgazdasági munkától eltérő munkát a városokban. Sárfalvi Béla szerint a mezőgazdasági népesség csökkenésének egyik legjelentősebb útja az volt, hogy a paraszti népességhez tartozó fiatalság ipari és egyéb nem agrár szakmát" tanul. Ezért nagyobb részük általában nem is válik mezőgazdasági munkaerővé. Az említett szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy a mezőgazdaságból kilépőknek nagyobb hányada, akik számára helyben nem nyílt lehetőség a foglalkozáscserére, a lakóhely periodikus, ideiglenes vagy végleges elhagyására kényszerült". Az ilyen módon végbemenő átrétegződési folyamatnak a vándorlás jellege és módja alapján - mint említettük - három fő csoportját különböztette meg: az ingázást, a szezonvándorlást és a végleges áttelepülést. A XIX. század végén és a XX. század elején Magyarországon lezajló nagy vándorlási mozgalommal összefüggésben Rácz István - európai kitekintéssel - a magyarországi belső vándorlást is elemzi. A vándormozgalom két típusára hívja fel a figyelmet: a summásokra és a kubikosságra. Arra is rámutat, hogy a falusi agrár szegénység más csoportjai hajó- vagy erdőmunkások lettek. Mások az építőiparban vagy a téglagyárban helyezkedtek el. Az utóbbiak munkaterülete már nem annyira a falu, hanem a város lett. " I3 A már fentebb idézett szakirodalomból az ingázó munkavállalással kapcsolatosan kiemelünk még néhány fontosnak tartott gondolatot. Az iparosodással, a közlekedés fejlődésével párhuzamosan ingázás kezdett kifejlődni. A városokban megtelepült ipar munkaerőt vonzott magához, a közlekedésfejlődés pedig lehetővé tette, hogy a munkanélküli vagy félig munkanélküli (rejtett munkanélküliség) ezeken az ipari munkahelyeken rendszeresen vagy átmenetileg munkát találjon. Részben ennek a foglalkoztatásnak idényszerű jellege, részben az alacsony munkabérek és ezzel összefüggésben a megtakarítások lehetetlensége megakadályozták, hogy a faluról az ipari munkahelyre áramló munkaerő a munkahelyen megtelepedjen. Ezért kényszerűségből megtartotta falusi lakóhelyét"- olvashatjuk Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága ( ). Nyíregyháza, ; ; Sárfalvi, uo.; Rácz, Andorka-Harcsa,

9 Hajnal Béla az ingázás két típusát különbözteti meg: a napi ingázást és a hetenkénti, kéthetenkénti haza járó (huzamos, időszakos) ingázást. A napi ingázásról ezt írja:... a közlekedéssel eltöltött idő az ingázók szabadidejének csökkenését jelenti és művelődési lehetőségeik mérséklődésével jár, de a gazdasági fejlődéssel járó elkerülhetetlenségét és növekvő jelentőségét nemzetközi adatok is bizonyítják. Az ingázás segíti a városok és falvak közötti különbségek kiegyenlítődését, megváltoztatja a falvak társadalmi szerkezetét, az otthon végzett munkával növeli a falusi jövedelmeket, erősíti a falvak népességmegtartó képességét ". A hetenként, kéthetenként hazajáró emberek és családjaik helyzetéről pedig ezt olvashatjuk: A családi kapcsolatok sok esetben lazulnak, a gyermeknevelés is egyoldalúvá válik". Az időszakos ingázással együtt járó összes hátrányokat nem egyenlítik ki" a többirányú vállalati és helyi érdekek előnyei (a munkaigény kielégítése, infrastukturális beruházások megtakarításai). 15 A kérdéskörre a későbbiek során még több vonatkozásban visszatérünk. Egyelőre további munkánkhoz az évi népszámlálási statisztika anyagait használjuk fel, ezért szükségesnek látszik az évi népszámlálás módszerére utalni, és néhány fontos kategóriát pontosabbá tenni. Az évi népszámlálás a demográfiai és foglalkozási jellemzőkön kívül a keresőktől a munkahelyet is, minden összeírt személytől pedig az jei állandó lakóhelyet is megtudakolta, és a 9. kötetben a keresők lakóhelyének és munkahelyének főképpen foglalkozási ismérvek szerinti egybevetését, a népességnek és keresőknek pedig I. 1-jei és I. 1-jei lakóhelye szerinti összevetését is közzétették. A munkahely szempontjából a feldolgozás a keresőket két fő csoportba sorolta: 1. keresők: akiknek a munkahelye azonos az összeírás helyével, tehát lakóhelyén dolgozó. 2. keresők: akiknek a munkahelye nem azonos a lakóhelyével, akik más községben, városban dolgoznak, mint amelyben laknak, vagyis ingázók. Ezek megjelölése a táblázatokban lakóhelyük felől nézve: eljáró keresők, munkahelyük szerint nézve: bejáró keresők. A statisztika használja az ingázási különbözet fogalmát, amely a bejáró és az eljáró keresők közötti különbözetet jelenti. (Ha a bejáró keresők száma nagyobb, bejárási többletet; ha az eljáró keresők száma nagyobb, eljárási többletet mutat ki. A fogalmak részletezését a 9. kötet tartalmazza.) 16 Az évi népszámláláskor az ingázók száma Magyarországon fő volt, az összes aktív keresőknek 12,5 %-a. A lakóhelyükről eljáró keresők aránya az országos átlaghoz képest az összes aktív keresőkhöz viszonyítva legma Hajnal Béla: A napi ingázás főbb sajátosságai Szabolcs-Szatmár megyében. Területi statisztika, XXXIII évi népszámlálás. 9. k. Munkahely, lakóhely. 365.

10 gasabb volt Pest (42 %), Komárom (23 %), Nógrád (22 %) és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében (22 %), a legkisebb pedig Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár és Békés megyékben (6-7 %). Az ingázók alacsony százalékos aránya Szabolcs-Szatmár megyében azzal lehetett összefüggésben, hogy a munkát kereső dolgozók egy része napi ingázással megközelíthető területeken, a megyében és a szomszédos megyékben nem talált munkahelyet. Országos átlagban a kereső férfiak 16 %-a, a nők 7 %-a nem lakóhelyén dolgozott, a nem lakóhelyükön dolgozó aktív keresők 81 %-a férfi, és csak 12 %-a volt nő. 17 Nyilvánvaló, hogy a belső vándorlásban is - mint a migrációban általában - a férfiak a nőknél nagyobb arányban vettek részt. Az eljárók és bejárók számának különbsége az ingázási különbözet, amely az ingázási forgalmon túl az egyes területeknek vagy a munkaerő szükségletét (bejárási többlet), vagy a munkaerő feleslegét (eljárási többlet) adja meg. Magyarország megyéiben (beleértve a megyék területén fekvő megyei jogú városokat) bejárási többlet az ipari jellegű megyékben van. A számottevő eljárási többlettel rendelkező megyék jellege különböző lehet. Szabolcs-Szatmár megyében az ingázó keresők száma 1960-ban Jő volt. Lakóhelyén dolgozott az aktív keresők 85,1 %-a, eljáró volt (6,9%), bejáró pedig személy (6,8 %). A megyében tehát az eljárási többlet a vizsgált időszakban csupán 1446 személy volt, ami a helyben lakó aktív keresők százalékának 0,5 %-át tette ki. A városokra általában az a jellemző, hogy lényegesen nagyobb a bejáró keresők száma és aránya, mint az eljáró keresőké. Nyíregyházának fő bejárási többlete volt 1960-ban, a helyben dolgozó aktív keresők százalékában ez 13,0 %-ot tett ki, míg Miskolcon 22,7 %, Győrben pedig 33,8 %-os volt ez az arány. 18 Országos viszonylatban a nem lakóhelyen dolgozókból fizikai munkát végzett fő (86%), szellemi foglalkozású volt (14%). Szabolcs- Szatmár megyében az összes eljáróknál ez az arány kb. 84,1 %, illetve 15,9 % volt, tehát itt nagyobb volt az ingázó szellemi dolgozók rátája, mint az országos átlag. Ez azt is jelenti, hogy ebben a megyében a szellemi dolgozók egy része sem talált lakóhelyén, a községekben munkát, ezért vállalni kellett az ingázással együtt járó utazási terheket Vö. Sárfalvi, ; évi népszámlálás 9. k évi népszámlálás 9. k. 9.*, 10.*, 12.*, 13.*, 14.* és 32.*

11 3. táblázat Az eljáró aktív fizikai és szellemi dolgozók elhelyezkedése jobb népgazdasági ágak szerint, Az eljáró Ebből Közigazgatási aktív keresők sz. össz. ipari építőipari közlekedési egyéb fizikai dolgozó egység Sz-Sz. m. községek Sz-Sz. m. városok Sz-Sz. m. együtt Mo. összesen ipari építőipari közlekedési egyéb Az eljáró az összes kereső százalékában Sz-Sz. megye 16,1 14,4 25,7 27,9 84,1 Mo. összesen 42,8 10,3 12,3 20,4 85,8 A táblázat folytatása Szellemi dolgozó Közigazgatási ebből egység ipar, közszolgálat össz. ipar, közszolgálat egyéb építői. építői. egyéb Sz-Sz. megye ,9 6,2 7,8 15,9 Mo. összesen ,7 4,1 5,4 14,2 4. táblázat A bejáró aktív fizikai és szellemi dolgozók, Ebből Százalékos megoszlás Szabolcs-Szatmár Az aktív bejáró fizikai szellemi bejárók fizikai szellemi megye keresők dolgozó dolgozó Községek ,0 81,8 18,2 Városok ,0 84,8 15,2 Együtt ,0 82,6 17,4 Mo. összesen ,0 85,8 14,2 Szabolcs megyében az eljáró aktív fizikai dolgozók közül 2985 (16,1 %) az iparban, 2680 (14,4 %) az építőiparban, 4755 (25,7 %) pedig közlekedési területen talált munkát. Egyéb népgazdasági ágazatban helyezkedett el az eljárók 27,9 %-a (5186 fő). Országos viszonylatban ezek az arányok a következők: 42,8; 10,3; 12,3; 20,4 %. Magyarországon az eljáró aktív keresők közül az iparban elhelyezkedők átlagos százalékos aránya csaknem háromszorosa a szabolcsinak, miközben a többi ágazatban a megyei ráta a magasabb. Ez azt jelzi, hogy Szabolcs-Szatmárban a fejletlen ipar, főleg szezonális időben tudott - valószínűleg betanított munkakörben - csak mintegy munkát kereső embernek kereseti lehetőséget adni. A kezdetleges iparra utal az is, hogy a 15 ezren felüli ingázó fizikai dolgozó 98%-a községekben talált munkát.

12 Országos viszonylatban az eljáró szellemi dolgozók rátája az összes eljáró aktív dolgozó százalékában 4,7 %-a ipari, 4,1 %-a építőipari, közszolgálati és egyéb népgazdasági ágban 5,4 %-ot tett ki. Szabolcs-Szatmár megyében az eljáró szellemi dolgozók is kisebb hányadban (1,9 %) tudtak az iparban elhelyezkedni, mint a fizikai dolgozók. Az eljáró szellemi foglalkozású dolgozóknak is kb. 90 %-a községekben jutott munkahelyhez, elsősorban az egyéb és a közszolgálati területeken. Magyarországon a bejáró fizikai dolgozók aránya 85,8 %, a szellemi dolgozóké 14,2 %. Szabolcs megyében bejáró dolgozók közül 82,6 % fizikai és 17,4 %-a szellemi munkahelyen dolgozott. A községekből járt be az összes bejárók 73,6 %-a. A községekből bejárók 81,8 %-a fizikai, 18,2 %-a szellemi dolgozó volt. Ezek a mutatók azt jelzik, hogy Szabolcs-Szatmár megyében a bejárók körében nagyobb volt a szellemi dolgozók aránya, mint országos átlagban, és a kimutatás abszolút számai is arra utalnak, hogy mind a fizikai, mind a szellemi dolgozók nagy hányada, kb. 2/3-a községekben keresett megélhetést. 19 Az eljáró és bejáró keresők (az ingázók) fő jellemzőiről járásonkénti és községenkénti bontásban is tájékoztatást ad az évi népszámlálási statisztika 9. kötete. Ennek adatai - az eltérő felvételi és feldolgozási módszerek különbözősége miatt - nem mindig pontosan egyeznek meg az eddig használt statisztikai adatokkal, de ezek a lényeges elemeket nem érintik, ugyanakkor forrásainkat kiszélesítik. (Szükség esetén a különbségekre utalunk.) Országos viszonylatban a nem lakóhelyükön dolgozó aktív keresők aránya a megfelelő népgazdasági ág aktív keresőinek százalékában - a korábbinál szélesebb bontásban ban az alábbiak szerint alakult: a közlekedésben 29,3 %, az építőiparban 22,4 %, az iparban 20,7 %, a kereskedelemben 11,4 %, a szolgáltatásban 7,8 %, a mezőgazdaságban 4,7 %, egyéb népgazdasági ágakban 6,5 %, 20 (Mint említettük, Magyarországon az ingázók száma fő volt, az összes aktív keresőknek 12,5 %-a.) A megyében az el- és bejáró aktív keresők (a nem lakóhelyükön dolgozók) legnagyobb hányada ugyanúgy, mint országosan, a közlekedési ágazatban talált munkát. (Lásd: 1. sz. melléklet) Ezen a területen dolgozott az eljárók, a megyében jelenlévő összes közlekedési dolgozónak 39,9 %-a, a bejáróknak pedig a megyében dolgozónak 44,3 %-a. Az építőiparban 16,3 illetve 26,7 %, az iparban 13,3; 13,2 %, a mezőgazdaságban 2,4; 2,4 %-os volt a megyei hányad. A kereskedelembe eljárók (11,7 %) és az egyéb szolgáltatás területen a megyei arány (9,6 %) magasabb volt az országosnál. Ezek mögött az arányok mögött Szabolcs megyének a már említett sajátos elmaradottsága húzódik meg. Az ipar fejletlenségét különösen jelzi a tiszalöki, a csengeri, a fehérgyarmati, a nagykállói és a nyírbátori járásokban ingázó aktív keresőknek az iparban munkát találók igen alacsony, 6,9 %-os aránya. A megye elmaradottságát mutatja az is, hogy a évi népszámlálás 9. k. 37.*, 45.*, 47.* Uo. 9.* és

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO 1 Tesco Veszprém Ajka 8400 Ajka, Fő út 66. 2 Tesco Bács-Kiskun Baja 6500 Baja, Gránátos u. 11. 3 Tesco Nógrád Balassagyarmat 2660 Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán u.

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200 Sürgősségi fogamzásgátlási ambulanciák Bács-Kiskun megye: Bajai Városi Kórház Cím: 6500 Baja, Rókus u. 10. Tel.: (79) 422-233, (79) 422-328, (79) 423-373, (79) 425-575, (79) 428-452 Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni.

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni. Előrejelzések a Február Harmadika kutatás sorozat adatainak a felhasználásával PROGNÓZIS Nr. 1. 2012-2018 tartó időszakban előreláthatóan 58.500 Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

ADATOK SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE LAKOSSÁGÁNAK MAGYARORSZÁGON ÉS MEGYÉN BELÜLI VÁNDORLÁSÁHOZ*

ADATOK SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE LAKOSSÁGÁNAK MAGYARORSZÁGON ÉS MEGYÉN BELÜLI VÁNDORLÁSÁHOZ* SZÁSZI FERENC ADATOK SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE LAKOSSÁGÁNAK MAGYARORSZÁGON ÉS MEGYÉN BELÜLI VÁNDORLÁSÁHOZ* I. A népesedés alakulása Szabolcs, Szatmár, Bereg megyében (1869-1941) E közreadott dolgozat első

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: szerv NAV Repülőtéri NAV 1. számú Repülőtéri NAV 2. számú Repülőtéri K, Cs:

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00.

MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00. MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00. 72/512-461 Bács-Kiskun 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt.2

Részletesebben

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57 Elôzetes adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok Budapest, 2012 Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-348-7 Készült a Központi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN BÁR A FEJLETT ORSZÁGOK SZEMSZÖGÉBÕL MAGYARORSZÁG EGÉSZE elmaradott területnek számít, egy részletesebb, közeli vizsgálódás viszont már azt is ki tudja mutatni,

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

KSH jelentés az 1956-os disszidálásról

KSH jelentés az 1956-os disszidálásról KSH jelentés az 1956-os disszidálásról Az illegálisan külföldre távozott személyek főbb adatai (1956. október 23. 1957. április 30.) A Központi Statisztikai Hivatal 1957 elején részletes jelentést készített

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Mezőgazdaság, erdészet 2010. 1. negyedév Tartalom Bevezetés Résztvevők összetétele Táblázati rész - Táblázati rész - Mezőgazdaság, erdészet 1 Táblázati rész - Mezőgazdaság,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Szabó Andrea A hivatalos nyilvántartások szerint Az országban egy

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: szerv NAV Repülőtéri NAV 1. számú Repülőtéri NAV 2. számú Repülőtéri K, Cs:

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Sorszám Település Megye intézmény neve 1. Debrecen Hajdú-Bihar Debreceni Minősítési ill. felülvizsgálati engedély száma 36.540/1958 209-1/2011

Részletesebben

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu A állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatainak elérhetősége és nyitva tartása Baranya Megyei Baranya Megyei Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Bács-Kiskun Megyei Békés Megyei Békés Megyei Békés Megyei Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Sorszám Település Megye intézményneve 1. Debrecen Hajdú-Bihar Debreceni Minősítési ill. felülvizsgálati engedély száma 36.540/1958 209-1/2011

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

Területi Szervezet. Illetékességi területe:

Területi Szervezet. Illetékességi területe: 1.számú melléklet Neve: Területi szervezetek Illetékességi területe: Fogorvosok e Budapesti Magyarország Budapest Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Békés Megyei Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Csongrád Megyei

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. augusztus 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

KORSZER TECHNIKÁVAL A MOZGÁSKORLÁTOZOTT EMBEREKÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY

KORSZER TECHNIKÁVAL A MOZGÁSKORLÁTOZOTT EMBEREKÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY KORSZER TECHNIKÁVAL A MOZGÁSKORLÁTOZOTT EMBEREKÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY R ö v i d í t v e : K o r s z e r ű T e c h n i k a A l a p í t v á n y ( K T A ) A MEOSZ akadálymentesítési, közlekedési és technikai

Részletesebben

Megye Ir.sz Város Utca/házszám GPS E GPS N

Megye Ir.sz Város Utca/házszám GPS E GPS N Fejér 2457 Adony 6.sz. főút 47.130488 18.865122 Igen Veszprém 8400 Ajka Fõ út 47.112216 17.555332 Igen Pest 2170 Aszód Pesti út 3. 47.649330 19.470080 Igen Bács-Kiskun 6430 Bácsalmás Backnang u. 7. 46.124010

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek

Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek 1. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: 1.1. Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamara 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. bkmkik@mail.datanet.hu Tel.: 76/501-500 www.iparkamara.hu

Részletesebben

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Sorszám Település Megye intézmény neve 1. Debrecen Hajdú-Bihar Debreceni Minősítési ill. felülvizsgálati engedély száma 36.540/1958 209-1/2011

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN Miskolc, Eger, Salgótarján 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Pedagógiai szakszolgálatok támogatása

Pedagógiai szakszolgálatok támogatása Pedagógiai szakszolgálatok támogatása A 15/2007. (III. 14.) OKM rendelet 2.. alapján a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet, továbbá a nevelési tanácsadást ellátó intézmények

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatás zárótanulmánya Témavezető: Híves Tamás Szerkesztette: Forray R. Katalin A jelentést

Részletesebben